TOX'2015. Tudományos konferencia PROGRAM KIVONATOK RÉSZTVEVŐK LISTÁJA. Harkány, október Thermal Hotel Harkány

Átírás

1 TOX'2015 Tudományos konferencia Harkány, október Thermal Hotel Harkány A KONFERENCIA RENDEZŐJE MAGYAR TOXIKOLÓGUSOK TÁRSASÁGA TÁRSSZERVEZŐ MAGYAR KÍSÉRLETES ÉS KLINIKAI FARMAKOLÓGIAI TÁRSASÁG PROGRAM KIVONATOK RÉSZTVEVŐK LISTÁJA

2 LC-4000 Series Integrated HPLC and UHPLC systems ABL&E-JASCO Magyarország Kft Budapest, Fehérvári út 130. Tel.: , fax:

3 SZERVEZŐ BIZOTTSÁG Lehel József Budai Péter Dányi Dezső Hermann Ildikó Hirka Gábor Jemnitz Katalin Oláh Béla Róna Kálmán Sebestyén István Vértesi Adél ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Előadások helyszíne: A szálloda konferenciaterme Poszterek: Cédrus terem Szobák elfoglalása, elhagyása: A szállodai szobákat érkezés napján órától lehet elfoglalni, és utazás napján óráig kell elhagyni. Csomagszobát biztosítunk. Kitűző: Kérjük, szíveskedjenek a kitűzőt a konferencia teljes időtartama alatt viselni, ez jogosít fel a szolgáltatások igénybevételére. Az október 14 i vacsora helyszíne: Polgár Pincészet 7773 Villány, Hunyadi u. 19. A transzfer a szállodától kor indul. KONFERENCIA TITKÁRSÁG Altagra Szervező és Utazási Iroda Kft Gödöllő, Örösi Pál Zoltány sétány 0172/19 hrsz Gödöllő, Pf Telefon: Fax: e mail: biszkup@altagra.hu Web: 3

4 TOX 2015 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 4 TUDOMÁNYOS PROGRAM 5 KIVONATOK 13 Plenáris előadás 14 S.1 In vitro/vivo modellek 18 C.1 Környezet toxikológia 30 C.2 Klinikai toxikológia 44 C.3 Poszter szekció C.4 Poszter szekció P.1 Igazságügyi toxikológia 85 RÉSZTVEVŐK LISTÁJA 96 4

5 TOX 2015 TUDOMÁNYOS PROGRAM október 14. (SZERDA) REGISZTRÁCIÓ MTT KÖZGYŰLÉS EBÉD (A posztereket kérjük szerdán ig kirakni!) MEGNYITÓ Hirka Gábor, az MTT elnöke S IN VITRO/VIVO MODELLEK Elnök: Jemnitz Katalin, Sebestyén István PLENÁRIS ELŐADÁS APÁTI ÁGOTA MTA Természettudományi Kutató Központ Enzimológiai Intézet Humán pluripotens őssejtek és alkalmazási lehetőségeik a toxikológiában SZÜNET (technikai) IN VITRO/VIVO MODELLEK (folytatás) S TIHANYI KÁROLY Richter Gedeon Nyrt, Budapest In vitro toxikológia S HARGITAI JUDIT CiToxLAB Hungary Kft. Veszprém, Szabadságpuszta In vitro toxikológiai tesztek áttekintése, tapasztalataink, helyük és szerepük napjaink toxikológiai vizsgáló rendszerében S RAFFAELLA CORVI European Union Reference Laboratory for Alternatives to Animal Testing (EURL ECVAM), European Commission DG Joint Research Centre, Institute for Health and Consumer Protection, Italy Moving forward in regulatory toxicology: the contribution of EURL ECVAM SZÜNET S SZEBÉNYI KORNÉLIA, FÜREDI ANDRÁS, KOLACSEK ORSOLYA, SARKADI BALÁZS, APÁTI ÁGOTA, ORBÁN TAMÁS MTA Természettudományi Kutató Központ Enzimológiai Intézet Fluoreszcens kalcium szenzort kifejező transzgenikus patkányok felhasználása toxikológiai vizsgálatokban 5

6 TOX 2015 TUDOMÁNYOS PROGRAM S NAGY ANDREA, 1 HUDOBA LIZA, 1 IMRE GERGELY, 1 PUSZTAI DÁVID, 2 JEMNITZ KATALIN, 3 THOMAS RÜLICKE, 1 MÁTÉS LAJOS 1 Genetikai Intézet, MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, Szeged; 2 Molekuláris Farmakológiai Intézet, MTA Természettudományi Kutatóközpont, Budapest; 3 Institute of Laboratory Animal Science, University of Veterinary Medicine, Vienna Egy újszerű szomatikus transzgenezis módszer fejlesztése egérben S VILÁGI ILDIKÓ, VARRÓ PETRA ELTE TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék Idegrendszeri toxicitás kimutatására alkalmas vizsgálati módszerek Találkozás a szálloda halljában, felszállás a buszokra Indulás Villányba Borkóstolóval egybekötött vacsora a Polgár Pincészetben Visszaindulás tervezett ideje: óra október 15. (CSÜTÖRTÖK) C KÖRNYEZET TOXIKOLÓGIA Elnök: Oláh Béla, Vértesi Adél C SERES ANIKÓ, 1 HRÁCS KRISZTINA, 1 KISS LOLA VIRÁG, 2 POSTA KATALIN, 1 NAGY PÉTER 1 SZIE MKK, Állattani és Állatökológiai Tanszék, Gödöllő, 2 SZIE MKK, Növényvédelmi Intézet, Gödöllő Nano és nagyszemcsés cink oxid hatásainak vizsgálata talajlakó szervezeteken C PÁNDICS TAMÁS, DEMETER ZOLTÁN Országos Közegészségügyi Központ Nanoszennyezők szemikvantitatív kockázatbecslési modelljének kialakítási lehetőségei akut és krónikus ökotoxikológiai tesztek felhasználásával C KOÓS DIÁNA, 2 BÁSKAY IMRE, 2 DOBÓ ZOLTÁN, 1 GÁTY SZABOLCS, 1 OLÁH BÉLA, 1 SIPOS KRISZTINA 1 CiToxLAB Hungary Kft., 2 NÉBIH Növény, Talaj és Agrárkörnyezet védelmi Igazgatóság, Gödöllői Vízélettani Laboratórium Összehasonlító ökotoxikológiai vizsgálatok Chironomus és Daphnia tesztrendszereken C SIPOS KRISZTINA, GÁTY SZABOLCS CiToxLAB Hungary Kft. Veszprém Madár reprodukciós toxikológiai vizsgálatok, Japán fürj (Coturnix coturnix japonica) tesztrendszeren SZÜNET 6

7 TOX 2015 TUDOMÁNYOS PROGRAM C URBÁNYI BÉLA, KOVÁCS RÓBERT, BAKOS KATALIN, FERINCZ ÁRPÁD, CSENKI ZSOLT Szent István Egyetem, Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar, Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő Vízi ökotoxikológiai tesztrendszerek és potenciális alkalmazhatóságuk különböző szennyezők vizsgálatára C HERNÁDI DALMA, ÁGH ISTVÁN, SEBESTYÉN ISTVÁN, VÉRTESI ADÉL, HIRKA GÁBOR Toxi Coop Kutatóközpont Zrt., Balatonfüred Az EC 1107/2009 növényvédőszer rendelet tükrében felülvizsgált növényvédő szerek hiánypótló ökotoxikológiai vizsgálatainak tapasztalatai C VEHOVSZKY ÁGNES, 1 FARKAS ANNA, 1 ÁCS ANDRÁS, 2 SZÉKÁCS ANDRÁS, 2 MÖRTL MÁRIA, 1 GYŐRI JÁNOS 1 MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet, Összehasonlító Állattani Osztály, Ökotoxikológiai Témacsoport, Tihany, 2 NAIK Agrár környezettudományi Kutató intézet Környezetanalitikai Osztálya, Budapest Neonikotinoid rovarölő szerek kolinerg receptor gátló hatása egy puhatestű modellszervezet (Lymnaea stagnalis) központi idegrendszerében EBÉDSZÜNET C KLINIKAI TOXIKOLÓGIA Elnök: Pap Csaba, Lehel József C URBÁN ILDIKÓ, ELEK ISTVÁN Péterfy Sándor utcai Kórház Rendelőintézet és Baleseti Központ, Sürgősségi Betegellátó Osztály és Klinikai Toxikológia Fémek a toxikológiában C C ,2 BÁTYI ANNA, 1 BAKOS ÁGNES, 1 ELEK ISTVÁN, 2 KŐRÖSI GÉZA, 2 HEGEDE GÁBOR, 2 SZABÓ LÁSZLÓ, 2 FÜLÖP CSABA, 2 PAP ÁKOS, 2 BENE LÁSZLÓ 1 Klinikai Toxikológia, Péterfy Sándor Utcai Kórház Rendelőintézet és Baleseti Központ, Budapest, 2 I. Belgyógyászat Gasztroenterológia, Péterfy Sándor Utcai Kórház Rendelőintézet és Baleseti Központ, Budapest Marószer mérgezett betegekkel szerzett tapasztalataink 1 BAKOS ÁGNES, 2 RIKKER CSABA, 3 POSTA JÁNOS, 4 LECZKI KRISZTINA, 4 BALLAGI PORDÁNYNÉ SZABÓ KLÁRA, 1 ELEK ISTVÁN 1 Péterfy Sándor utcai Kórház Sürgősségi Belgyógyászat és Klinikai Toxikológiai Osztály, 2 Péterfy Sándor utcai Kórház FMC Dialízis Centrum, 3 DEOEC Igazságügyi Orvostani Intézet, 4 Péterfy Sándor utcai Kórház, Toxikológiai Laboratórium Az etilénglikol mérgezett betegek ellátása 7

8 TOX 2015 TUDOMÁNYOS PROGRAM C PAP CSABA ZSOLT, 1,2 ÁGOSTON VIKTOR 1 Sürgősségi Betegellátó Osztály és Klinikai Toxikológia, Péterfy Kórház, Budapest, 2 Hiperbár Center, Budakeszi Nagy a nyomás hiperbárikus oxigén terápia szén monoxid mérgezésben SZÜNET Sponzori előadás Simkon Kft. KMELLÁR BÉLA Simkon Kft. Shimadzu készülékek és szoftveres megoldások toxikológusok számára C POSZTER SZEKCIÓ 1. (A posztereket kérjük szerdán ig kirakni!) Elnök: Oláh Béla, Vértesi Adél C HRÁCS KRISZTINA, 2,4 SÁVOLY ZOLTÁN, 3 BERNARD PEMMER, 3 CHRISTINA STRELI, 2 ZÁRAY GYULA, 1 NAGY PÉTER 1 SZIE Állattani és Állatökológiai Tanszék, Gödöllő, 2 ELTE Analitikai Kémia Tanszék, Budapest, 3 Atominstitut, Vienna University of Technology, Bécs, 4 MTA Természettudományi Kutatóközpont, Enzimológiai Intézet, Budapest Nano Cink oxid toxicitásának és felvételi viszonyainak vizsgálata egy szabadon élő növényi táplálkozású fonálféreg fajon, Xiphinema vuittenezi C SZABÓ BORBÁLA, BAKONYI GÁBOR Szent István Egyetem, Állattani és Állatökológiai Tanszék Transzgenerációs és multigenerációs hatások jelentősége az ökotoxikológiában C C GRÚZ ADRIENN, 1 SZEMERÉDY GÉZA, 1 SZABÓ RITA, 1 KORMOS ÉVA, 1 BUDAI PÉTER, 2 LEHEL JÓZSEF 1 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Növényvédelmi Intézet, Higiene Osztály, Keszthely, 2 Szent István Egyetem, Állatorvos tudományi Kar, Élelmiszer Higiéniai Tanszék, Budapest Bütykös hattyúk (Cygnus olor) nehézfém szennyezettségének vizsgálata tollmintákból 1 KOVÁCS RÓBERT, 1 BAKOS KATALIN, 1 REINING MÁRTA, 1 APPL ÁDÁM, 1 FERINCZ ÁRPÁD, 1 HORVÁTH ÁKOS, 1 CSENKI ZSOLT, 2 METKA FILIPIC, 1 URBÁNYI BÉLA 1 Halgazdálkodási Tanszék, Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő 2 Department of Genetic Toxicology and Cancer Biology, National Institute of Biology, Ljubljana Különböző anti neoplasztikus gyógyszermolekulák rövid és hosszú távú hatásának vizsgálata zebradánió (Danio rerio) modellen 8

9 TOX 2015 TUDOMÁNYOS PROGRAM C APPL ÁDÁM JÁNOS, STASZNY ÁDÁM, KOVÁCS RÓBERT, CSENKI ZSOLT, BAKOS KATALIN, GAZSI GYÖNGYI, KÖVESI JUDIT, FERINCZ ÁRPÁD, CSEPELI ANDREA, HORVÁTH ÁKOS, URBÁNYI BÉLA Szent István Egyetem, Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar, Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő Környezeti terhelések kimutathatósága zebradánió (Danio rerio) pikkelyen geometriai morfometriai módszerrel C C C PELYHE CSILLA, 1 KÖVESI BENJÁMIN, 2 ZÁNDOKI ERIKA, 1 KOVÁCS BALÁZS, 1 MÉZES MIKLÓS, 1 BALOGH KRISZTIÁN 1 Szent István Egyetem, Gödöllő, 2 MTA Kaposvári Egyetem, Kaposvár Rövid távú trichotecénvázas mikotoxin terhelés hatása pontyok (Cyprinus carpio L.) lipidperoxidációs és glutation redox paramétereire 1 SOMOSKŐI BENCE, 2 KOVÁCS MELINDA, 1 CSEH SÁNDOR 1 SZIE ÁOTK Szülészeti és Szaporodásbiológiai Tanszék, Budapest 2 KE ÁTK Élettani, Biokémiai és Állategészségügyi Intézet, Kaposvár T 2 és fumonizin B1 mikotoxinok hatása egérembriók fejlődésére 1 VARRÓ PETRA, 1 SOÓS REBEKA, 1 BÓDI VERONIKA, 2 KOVÁCS MELINDA, 1 VILÁGI ILDIKÓ 1 ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszék, Budapest, 2 MTA KE Mikotoxinok az Élelmiszerláncban Kutatócsoport, Kaposvár A fumonizin B1 mikotoxin közvetlen hatásai patkány in vitro idegrendszeri preparátumon C VÁLICZKÓ ÉVA, MATTING ERIKA, ESDAILE DAVID J CiToxLAB Hungary, Veszprém Korreláció a csirkeszemen végzett in vitro és az in vivo szem irritációs tesztek között C NAGY PÉTER, BAKONYI GÁBOR SzIE Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar, Állattani és Állatökológiai Tanszék Hírverés helyett hattyúdal az Ökotoxikológus mesterképzés bemutatása C POSZTER SZEKCIÓ 2. (A posztereket kérjük szerdán ig kirakni!) Elnök: Róna Kálmán, Institóris László C HIDVÉGI ELŐD, DOBOS ADRIENN, HEGYINÉ KEMENES KLAUDIA, KERNER ÁGNES, SOMOGYI GÁBOR PÁL ISZKI Országos Toxikológiai Intézet, Budapest Szintetikus kannabinoidok fogyasztásának markerei vizeletminták GC/MS vizsgálata során 9

10 TOX 2015 TUDOMÁNYOS PROGRAM C KEMENES KLAUDIA, FÁBIÁN PÉTER, KERNER ÁGNES, SOMOGYI GÁBOR PÁL ISZKI Országos Toxikológiai Intézet, Budapest Vizeletminták ópiát és ópioid tartalmának meghatározása folyadékkromatográf tömegspektrométerrel C SIJA ÉVA, 2 BERKECZ RÓBERT, 2 ZSIGRAI SÁRA, 2 JANÁKY TAMÁS, 1 KERESZTY ÉVA, 1 VARGA TIBOR, 1 INSTITÓRIS LÁSZLÓ 1 SZTE ÁOK Igazságügyi Orvostani Intézet, Szeged, 2 SZTE ÁOK Orvosi Vegytani Intézet, Szeged Módszerfejlesztés szintetikus kannabinoidok kimutatására vizeletből C TAJTI LÁSZLÓ BALÁZS, KERNER ÁGNES, DOBOS ADRIENN, HEGYINÉ KEMENES KLAUDIA, SOMOGYI GÁBOR PÁL ISZKI Országos Toxikológiai Intézet, Budapest Post mortem hajminták vizsgálata során felmerülő problémák bemutatása esettanulmány C SIROK DÁVID, 1 PÁTFALUSI MÁRTA, 1 SZELECZKY GÁBOR, 1 SOMORJAI GYULA, 3 GRESKOVITS DÁVID, 4 MONOSTORY KATALIN 1 ATRC Aurigon Toxikológiai Kutatóközpont Kft., Budapest, 2 Toxi Coop ZRt, Budapest, 3 Meditop Gyógyszeripari Kft., Pilisborosjenő, 4 MTA Természettudományi Kutatóközpont, Budapest Érzékeny LC MS/MS módszer az acetil szalicilsav és a szalicilsav mérésére humán plazmában C INSTITÓRIS LÁSZLÓ, ÁROK ZSÓFIA, SIJA ÉVA, VARGA TIBOR, KERESZTY ÉVA SZTE ÁOK Igazságügyi Orvostani Intézet, Szeged A kábítószerek és stimuláns designer drogok struktúrájának változása a droghasználattal gyanúsítottak körében 2008 és 2015 között Csongrád megyében C POÓR MIKLÓS, NÉMETI BALÁZS, GREGUS ZOLTÁN PTE ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet, Toxikológia Tanszék, Pécs Összefüggés a dimetil arzenát redukciója és a GSTO1 aktivitása között patkánymáj citoszólban MTT KÖZGYŰLÉS VACSORA 10

11 TOX 2015 TUDOMÁNYOS PROGRAM október 16. (péntek) P IGAZSÁGÜGYI TOXIKOLÓGIA Elnök: Róna Kálmán, Institóris László P BALATONI ISTVÁN Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet, Szerves Kémiai Analitikai Szakértői Osztály Aktuális kihívások a designer drogok azonosításában P SÁRA KLAUSZ GABRIELLA, 1 VANNAI MARIANN, 1 KÓCS TAMARA, 1 FARKAS RÓBERT, 2 ELEK ISTVÁN, 3 KMELLÁR BÉLA, 1 CSONKA RENÁTA, 1 KELLER ÉVA, 1 RÓNA KÁLMÁN 1 Semmelweis Egyetem, ÁOK, Igazságügyi és Biztosítás orvostani Intézet, Budapest; 2 Péterfy Sándor utcai Kórház Rendelőintézet és Baleseti Központ, Sürgősségi Betegellátó Osztály és Klinikai Toxikológia, Budapest; 3 Simkon Kft., Budapest Klinikai és igazságügyi toxikológiai vizsgálatok LC/MS/MS analitikai rendszerben évben SZÜNET P POSTA JÁNOS, 2 ÖKUMENIKUS SEGÉLYSZERVEZET 1 Debreceni Egyetem Igazságügyi Orvostan, Debrecen, 2 Budapest Tisztább kép P DOBOS ADRIENN, KERNER ÁGNES, HIDVÉGI ELŐD, HEGYINÉ KEMENES KLAUDIA, SOMOGYI GÁBOR PÁL ISZKI Országos Toxikológiai Intézet, Budapest Szintetikus kannabinoidok emberi szervezetben keletkező metabolitjainak vizsgálata LC/MS/MS készüléken P ¹LAJTAI ANIKÓ, ¹LAKATOS ÁGNES, ¹SCHINDLER RÉKA, ²MAYER MÁTYÁS, ²PORPÁCZY ZOLTÁN ¹PTE KK Laboratóriumi Medicina Intézet, ²PTE Igazságügyi Orvostani Intézet Gyógyszeres öngyilkosságok alakulása Dél Dunántúlon ZÁRSZÓ 11

12 PUSHING THE LIMITS IN FORENSIC TOXICOLOGY The case for LC/MS/MS in the forensic lab is clear MORE SENSITIVE; MORE COST-EFFECTIVE LC/MS/MS is the most powerful tool available for forensic toxicology. It s faster, more sensitive, and more cost-effective than other methods. With industry leading AB SCIEX LC/MS/MS systems, it s also easier to use. Even if you ve never used LS/MS/MS before, you can identify and quantify 100s of drugs in a single run. Sample preparation is minimal. And pre-configured toxicology methods simplify workflow and data analysis. Please visit us at AB SCIEX. For Research Use Only. Not for use in diagnostic procedures. The trademarks mentioned herein are the property of AB SCIEX Pte. Ltd. or their respective owners. AB SCIEX is being used under license ABSCIEX_Forensic_ad_A5.indd 1 26/09/ :06

13 TOX 2015 KIVONATOK KIVONATOK 13

14 TOX 2015 PLENÁRIS ELŐADÁS S1 HUMÁN PLURIPOTENS ŐSSEJTEK ÉS ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEIK A TOXIKOLÓGIÁBAN Apáti Ágota, MTA TTK Enzimológiai Intézet, Budapest A pluripotens őssejtek felfedezése forradalmasította a biológiát és arra késztette a kutatókat, hogy átgondoljanak, és újra értelmezzenek alapvető sejtbiológiai kérdéseket. A humán pluripotens őssejteknek jelenleg két típusát ismerjük; az embrionális őssejteket és az indukált pluripotens őssejteket. A két sejttípus alapvetően megegyezik a pluripotens tulajdonságaikban; sejtvonalak hozhatók létre, amelyek in vitro körülmények között korlátlan mértékben szaporíthatók úgy, hogy a pluripotens állapotukat megőrzik és az emberi szervezet minden sejttípusát létre lehet hozni belőlük a tenyésztési körülmények változtatásával. Ami a toxikológiai vizsgálatok szempontjából azt jelenti, hogy korlátlan forrása lehet a különböző szövettípusoknak, úgy fiziológiás, mint patológiás tekintetben. Az előadásban áttekintjük a pluripotens sejttípusokat, a hasonlóságokat és különbségeket, azokat a módszereket, amelyekkel adott szövettípus sejtjeit létre lehet hozni belőlük, illetve betekintést kapunk irodalmi és saját kutatási példákon keresztül a toxikológiai felhasználás lehetőségeibe. 14

15 TOX 2015 PLENÁRIS ELŐADÁS SHIMADZU KÉSZÜLÉKEK ÉS SZOFTVERES MEGOLDÁSOK TOXIKOLÓGUSOK SZÁMÁRA Kmellár Béla, Simkon Kft. Toxikológiai vizsgálatok során az esetek egy részében tudjuk a célvegyületet, de sokszor ismeretlen a keresett komponens. A Shimadzu analitikai készülékei gáz és folyadékkromatográfhoz kapcsolt tömegspektrométerek (GC MS, GC MS/MS, LC MS, LC MS/MS), nemcsak a célvegyületek mennyiségi analízisére, hanem az ismeretlenek adatbázisból történő azonosítására is alkalmasak. Előadásomban a Shimadzu tömegspektrométereket, újításokat és szoftveres megoldásokat mutatom be, amiket a toxikológiai mérések során hasznosíthat az analitikus. 16

16 TOX 2015 S.1 IN VITRO/VIVO MODELLEK SZEKCIÓ S1 1 IN VITRO TOXIKOLÓGIA Tihanyi Károly, Richter Gedeon Nyrt., Budapest A toxikológiai tudományok az élet számos terültén szolgálják a biztonságunkat. Az egyik fontos terület a gyógyszerkutatással kapcsolatos. Hasonlóan más biológiai tudományokhoz, a toxikológia is keresi az alternatív módszereket, amelyek etikai és racionális szempontok szerint is megfelelnek a célnak. Az 1959 ben megfogalmazott 3R el jelzett elveknek (reduce, refine, replace) megfelelően számos in vitro módszer jelent meg, sőt in silico megközelítésekkel is gyakran találkozunk, amelyek keresik a helyüket több kevesebb sikerrel. A toxikus hatások in vitro predikciója lényegesen nehezebb feladat, mint például a farmakokinetikai vagy farmakodinámiás tulajdonságok megjóslása. Természete, mechanizmusa szerint a toxicitás igen sok féle módon és mechanizmussal jelenhet meg. Ennek megfelelően a vizsgálati repertoire óriási módon bővült az utóbbi évtizedekben. A toxikológia igazi interdiszciplináris tudománnyá vált. A jelentős módszertani fejlődés és a komplex megközelítés ellenére az adatok in vivo humán értelmezése nem vált könnyebbé, sem sokkal pontosabbá. A legjellemzőbb és leggyakoribb problémákra való koncentrálás azonban hamarosan meghozza az eredményét és a rizikóbecslés egzaktabbá válik. A gyógyszerkutatásról beszélve a két fő cél lehet, hogy a hamis pozitívként kidobott molekulák aránya jelentősen csökkenjen és azok a hamis negatívok, amelyek csak emberben bizonyulnak toxikusnak, teljesen kiszelektálódjanak. 18

17 TOX 2015 S.1 IN VITRO/VIVO MODELLEK SZEKCIÓ S1 2 IN VITRO TOXIKOLÓGIAI TESZTEK ÁTTEKINTÉSE, TAPASZTALATAINK, HELYÜK ÉS SZEREPÜK NAPJAINK TOXIKOLÓGIAI VIZSGÁLÓ RENDSZERÉBEN Hargitai Judit, CiToxLAB Hungary Kft., Veszprém A különböző hatósági szabályozásokban bekövetkezett változások (REACH Regulation 1907/2006, EU CLP Regulation 1272/2008, EU Cosmetics Regulation 1223/2009, 7 th Amendment to Cosmetics Directive 2003, Biocides Regulation 528/2012) valamint a kísérleti állatok védelmével kapcsolatos szabályozások (European Directive 2010/63/EU) hatására napjainkban az in vitro vizsgálati módszereknek egyre nagyobb szerep jut a hatósági toxikológiai vizsgálatokban. Használhatók például az in vivo kísérleteket megelőző lépésként az erőteljesen korrozív, irritatív vagy toxikus hatású kísérleti anyagok kiszűrésére, vagy állatkísérletek induló dózisának meghatározására, de bizonyos törvényi feltételeknek való megfelelés esetén teljesen ki is válthatják az állatokon végzett kísérleteket. Jelen előadás ezekre a felhasználási lehetőségekre szeretne példákkal szolgálni illetve bemutatni, hogy jelenleg milyen módon szabályozott az in vitro toxikológiai módszerek validálása. 20

18 TOX 2015 S.1 IN VITRO/VIVO MODELLEK SZEKCIÓ S1 3 MOVING FORWARD IN REGULATORY TOXICOLOGY: THE CONTRIBUTION OF EURL ECVAM Raffaella Corvi, European Union Reference Laboratory for Alternatives to Animal Testing (EURL ECVAM), European Commission DG Joint Research Centre, Institute for Health and Consumer Protection, Italy Chemical safety assessment has traditionally been based on animal testing, but the European Union has been promoting for many years the replacement, reduction, and refinement of animal testing. The EU Directive 2010/63 on the protection of animals used for scientific purposes represents a significant increase in animal welfare with respect to previous legislation and establishes a clear legal requirement for the development, validation and use of alternative to animal approaches and methods. The European Union Reference Laboratory for Alternatives to Animal Testing EURL ECVAM, has a long and proud track record in the development and validation of in vitro methods for safety and efficacy testing of chemical substances and biological agents (e.g. vaccines) used in different sectors, whether for regulatory or research purposes. Under the new Directive, the mandate of EURL ECVAM has been broadened and strengthened and now includes "(a) coordinating and promoting the development and use of alternatives to procedures including in the areas of basic and applied research and regulatory testing; (b) coordinating the validation of alternative approaches at Union level; (c) acting as a focal point for the exchange of information on the development of alternative approaches; (d) setting up, maintaining and managing public databases and information systems on alternative approaches and their state of development; and (e) promoting dialogue between legislators, regulators, and all relevant stakeholders, in particular, industry, biomedical scientists, consumer organisations and animal welfare groups, with a view to the development, validation, regulatory acceptance, international recognition, and application of alternative approaches." Facilitating its coordination of validation activities within the EU, EURL ECVAM recently established the European Union Network of Laboratories for the Validation of Alternative Methods, or EU NETVAL. Its mission is to provide support for EURL ECVAM validation projects and other activities including aspects of training and dissemination and the identification of methods that have a potential to replace, reduce or refine the use of animals for scientific purposes. Concerning the development of novel alternative methods and approaches, EURL ECVAM is heavily involved in the research activities, aiming atmoving away from traditional animal experiments to embrace a safety assessment paradigm based on using mechanistic understanding of toxicology to intelligently integrate the latest computational and in vitro tools into predictive systems. It's our belief that only through coordinated global effort can the considerable advances being made in biomedical research and toxicological science be translated into new, internationally accepted, standardised methods and approaches that i) ensure the highest level of human and environmental protection, ii) avoid animal testing and iii) contribute to innovation and competitiveness. 22

19 TOX 2015 S.1 IN VITRO/VIVO MODELLEK SZEKCIÓ S1 4 FLUORESZCENS KALCIUM SZENZORT KIFEJEZŐ TRANSZGENIKUS PATKÁNYOK FELHASZNÁLÁSA TOXIKOLÓGIAI VIZSGÁLATOKBAN Szebényi Kornélia, Füredi András, Kolacsek Orsolya, Sarkadi Balázs, Apáti Ágota, Orbán Tamás, MTA TTK Enzimológiai Intézet, Budapest A farmakológiai és toxikológiai hatások in vivo elemzésében nagyon fontos szerepet kap a szövetek és szervek kalciumszint változásainak követése, mely alapvetően szükséges új hatóanyagok kifejlesztéséhez, toxicitásuk elemzéséhez. A toxikológiai vizsgálatokban továbbá egyre nagyobb hangsúlyt kap a megfelelő modellállat kiválasztása is: az egérmodellekkel szemben a laboratóriumi patkány egyre inkább preferált alanya az ilyen vizsgálatoknak, egyrészt a nagyobb méretből adódó könnyebb kezelhetősége, másrészt az emberhez közelebb álló élettani és anyagcsere folyamatai kapcsán. Kutatásaink során a Sleeping Beauty transzpozonos génbeviteli rendszer segítségével létrehoztunk egy transzgenikus patkányvonalat, amely haploid egykópiás formában hordozza a GCaMP2 fluoreszcens kalcium szenzorfehérjét. Az állatokat alapos genetikai, élettani és patológiai vizsgálatoknak vetettük alá: bizonyítottuk, hogy a transzgén több mint 6 generáción keresztül stabilan kifejeződik az állat szöveteiben, és az expresszió nem okoz kóros élettani elváltozásokat. A transzgén kifejeződését egy speciális CAG promótervariáns biztosítja, mely különösen erős expressziót ad szív, vese és májszövetben, valamint a vérsejtekben. Munkánk során elsősorban a szív és a vesesejtek kalcium homeosztázisát vizsgáltuk ismert hatású farmakológiai szerek tesztelésével, illetve olyan, már egyszer forgalomba került gyógyszerekkel, amelyeknek tudottan ezekre a szövetekre irányuló káros mellékhatásaik vannak, illetve adott esetben éppen e mellékhatások miatt kerültek kivonásra a forgalomból. Szívszöveteken és primer szívkultúrákon végzett kísérletekkel kimutattuk, hogy a GCaMP2 fluoreszcencia alapján történő kalciumszint változások jól használhatók kardiotoxikus mellékhatások kiszűrésére, például a Na + /Ca 2+ cserecsatornák szerepének vizsgálatára szívizom reperfúziós modellekben. Kétfoton mikroszkópiával történő mérésekkel követni tudtuk a vese proximális tubulussejtjeinek kalciumszint változásait, igazolva azt, hogy az egymás melletti tubulusok nem szinkronizált működésének jó indikátora a sejtjeik eltérő intracelluláris kalciumszintje. A vizsgálati rendszer alkalmas volt annak a bizonyítására, hogy a vesében előidézett ischemia/reperfúzió által indukált másodlagos kalciumszint emelkedés kivédhető volt az angiotenzin receptorra, vagy a Na + /Ca 2+ cserecsatornákra specifikus gátlószerek adagolásával. Vizsgálati eredményeink igazolták, hogy a létrehozott transzgenikus patkányvonal egy rendkívül hasznos modellrendszer, amely a speciális szövetek kalciumszintjének monitorozásával alkalmas élettani, farmakológiai és toxikológiai vizsgálatokra. Azt gondoljuk, hogy gyógyszerfejlesztések során fontos lenne a jelöltmolekulák vizsgálata a fentiekhez hasonló modellrendszerrel, mert így még a klinikai kipróbálás előtt hatékonyabban lehetne kiszűrni nem kívánt mellékhatásokkal bíró hatóanyagokat. Kutatásainkat a KMR_ ( TransRat ) és az OTKA K pályázatok támogatásával valósítottuk meg. 24

20 TOX 2015 S.1 IN VITRO/VIVO MODELLEK SZEKCIÓ S1 5 EGY ÚJSZERŰ SZOMATIKUS TRANSZGENEZIS MÓDSZER FEJLESZTÉSE EGÉRBEN 1 Nagy Andrea, 1 Hudoba Liza, 1 Imre Gergely, 1 Pusztai Dávid, 2 Jemnitz Katalin, 3 Thomas Rülicke, 1 Mátés Lajos, 1 Genetikai Intézet, MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, Szeged; 2 Molekuláris Farmakológiai Intézet, MTA Természettudományi Kutatóközpont, Budapest; 3 Institute of Laboratory Animal Science, University of Veterinary Medicine, Vienna Mivel napjainkban a transzgenikus állatmodellek tudományos és egészségügyi felhasználása óriási mértékű, az előállításukra alkalmas laboratóriumi technológiák központi jelentőségűek. Az elvárásoknak minden szempontból megfelelő transzgenikus állatmodellek létrehozása azonban jelenleg is nehézségekbe ütközik. Az egyik alapvető probléma a bejuttatandó transzgének genomi integrációjának alacsony hatékonysága és a gyenge vagy esetenként teljesen hiányzó transzgén expresszió. A klasszikus pronukleáris mikroinjektálás a csíravonal módosítására alkalmas eljárás, amely dominánsan tagból álló transzgén konkatamerek beépülését eredményezi a célszervezet genomjába. Az ilyen transzgén klaszterek gyakran esnek át DNS metiláción, majd azt követően géncsendesítésen, aminek következtében expressziójuk gyengül, vagy akár teljesen meg is szűnhet. Ezek a hátrányok kiküszöbölhetőek az ún. aktív transzgenezissel, ahol egy a pronukleuszba bevitt enzim aktívan integrálja a transzgéneket. Erre ideális eszköz a hiperaktív Sleeping Beauty transzpozon rendszer, mivel nagymértékben képes az integrációk hatékonyságát fokozni és egyszeres, nem konkatamer transzgén beépüléseket hoz létre. A csíravonal módosításával előállított transzgenikus állat törzsek tudományos felhasználhatósága a létrehozásukra fordított tetemes idő ellenére is limitált lehet. Csoportunkban egy olyan alternatív módszert fejlesztettünk ki, melynek használatával a hosszadalmas csíravonal módosítás elkerülésével akár több transzgén egyidejű és gyors szomatikus vizsgálata is kivitelezhető, redukálva ezzel a felhasznált kísérleti állatok számát. Ezen újszerű szomatikus transzgenezis módszer fejlesztéséhez a máj egyedülálló regenerációs képességét fordítjuk transzgenikus szervek létrehozására az emberi I. típusú tirozinémia egér modelljében. A rágcsálók mája mindössze 10% fennmaradó intakt májszövetből kiindulva is teljes regenerációra képes. Ennek következtében mutáns genetikai háttéren, ahol a transzplantált vad típusú májsejtek szelekciós előnnyel rendelkeznek, nagyfokú szerv újrakolonizálás érhető el. Az így előállított transzgenikus szervek kiválóan alkalmasak pl. a karcinogenezis és különböző májbetegségek hátterében meghúzódó folyamatok vizsgálatára. 26

21 TOX 2015 S.1 IN VITRO/VIVO MODELLEK SZEKCIÓ S1 6 IDEGRENDSZERI TOXICITÁS KIMUTATÁSÁRA ALKALMAS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK Világi Ildikó, Varró Petra, ELTE, Élettani és Neurobiológiai Tanszék, Budapest, A toxikológiai vizsgálatoknak nem feltétlenül képezi részét egyes hatóanyagok idegrendszeri hatásának tesztelése, a neurotoxicitás meghatározása, hacsak nem kifejezetten idegrendszeri hatással rendelkező anyag elemzéséről van szó, pl. gyógyszerjelöltek vizsgálatakor. Ennek ellenére bizonyos idegrendszeri hatásokat elemeznek, de a választott vizsgálati területek és az aktuálisan alkalmazott metodikák meglehetősen ad hoc jellegűek. Jelen előadásban röviden megpróbáltuk összefoglalni azokat az idegrendszeri elemeket, ahol az idegrendszeri toxicitással rendelkező anyagok kifejthetik hatásukat, majd bemutatunk olyan vizsgálati módszereket, amelyekkel az adott hatások kimutathatók, elemezhetők. Az egyes idegsejtek membránja, membránfehérjéi lehetnek érintettek, de a sejteken belüli sejtalkotók, enzimek működése is változhat. Az elváltozás lehet átmeneti működésbeli zavar, de erősebb hatás okozhatja az ideg vagy gliasejtek teljes pusztulását, szöveti degradációját. Az egyes elemek működésének megváltozása végül is idegi pályák vagy hálózatok működését érinti, ami az egész állat vagy az ember viselkedésének megváltozásában manifesztálódhat. Ennek megfelelően molekuláris biológiai, biokémiai, szövettani, elektrofiziológiai, viselkedési és tanulási vizsgálati rendszereket mutatunk be, melyek alkalmasak toxikus hatással rendelkező anyagok következményének kimutatására. Laborunkban történt vizsgálatainkból is mutatunk néhány példát, amivel illusztrálni tudjuk a tanulmányozható anyagok, hatások sokféleségét. Elsősorban ex vivo, túlélő agyszelet preparátumon történt mikroelektrofiziológiai kísérletek kerülnek részletesebben tárgyalásra. Bemutatjuk, hogy növényvédő szerek, gombatoxinok, nehézfém vegyületek, de szén nanocsövek vagy elektromágneses sugárzások is jelentősen befolyásolhatják az idegsejtek aktiválhatóságát, válaszadási készségét. 28

22 TOX 2015 C.1 KÖRNYEZET TOXIKOLÓGIA SZEKCIÓ C1 1 NANO ÉS NAGYSZEMCSÉS CINK OXID HATÁSAINAK VIZSGÁLATA TALAJLAKÓ SZERVEZETEKEN 1 Seres Anikó, 1 Hrács Krisztina, 1 Kiss Lola Virág, 2 Posta Katalin, 1 Nagy Péter, 1 SZIE MKK, Állattani és Állatökológiai Tanszék, Gödöllő, 2 SZIE MKK, Növényvédelmi Intézet, Gödöllő A nanotechnológia egyre elterjedtebbé válása indokolja, hogy az ily módon előállított anyagok környezeti veszélyességét, ezek releváns tulajdonságainak megfelelő módszerekkel vizsgáljuk. Kísérleteinkben nagy szemcseméretű és nanoméretű cink oxid (ZnO) toxicitását és reprodukcióra kifejtett hatását vizsgáltuk a Folsomia candida ugróvillás és a Panagrellus redivivus fonálféreg fajon. Mindkét faj esetében egy kereskedelmi forgalomban kapható nagyszemcsés és egy nano mérettartományba sorolt (a gyártó szerint 50 nm részecske átmérőnél kisebb, de saját méréseink szerint a nanoanyagokra vonatkozó definíciónak nem megfelelő méreteloszlású) készítményt hasonlítottunk össze. Az ugróvillás tesztben a nagyszemcsés ZnO esetében már a legkisebb koncentrációban is szignifikáns mortalitás növekedést és reprodukció csökkenést tapasztaltunk (koncentrációk: 400, 800, 1600, 3200, 6400 mg/l). A reprodukció esetén a nagyszemcsés anyag bizonyult marginálisan toxikusabbnak, míg a mortalitásra gyakorolt hatásában nem volt szignifikáns különbség a két különböző szemcseméretű ZnO között. A P. redivivus fonálféreg fajjal végzett akut mortalitási teszt során az előkísérletek adatai alapján alacsonyabb koncentrációkkal dolgoztunk (3,125, 6,25, 12,5, 25, 50 mg/l). Már a legalacsonyabb koncentráció (3,125 mg/l) is szignifikáns hatást gyakorolt a mortalitásra a kontroll csoporthoz képest, szemcsemérettől függetlenül. Vizsgáltuk még a két különböző szemcseméretű (nano, nagyszemcsés) és eltérő koncentrációkban (0, 200, 400, 800 mg/kg ZnO) jelenlévő ZnO mikorrhizált és arbuszkuláris mikorrhiza nélküli növények Zn felvételére gyakorolt hatását. Az alkalmazott koncentrációknak a kukorica növényekre fitotoxikus hatása nem volt. A mikorrhiza oltás csökkentette a növények hajtásaiba felvett Zn mennyiségét mindkét ZnO forma esetében, ami a mikorrhiza gombák nehézfém toxikózis kivédésében betöltött szerepét bizonyítja. Az emelkedő ZnO koncentráció csökkentette a mikorrhiza kolonizáció mértékét, azonban növelte a talajban mérhető gomba hifa hosszat. A jelenség magyarázata lehet, hogy a szennyezettség mértékének növekedésére a gomba a hifa növekedés intenzitásának növelésével reagálva próbál nem szennyezett talajfoltokhoz eljutni. Elvárásunktól eltérően a szemcseméret nem okozott számottevő különbségeket a mért paraméterekben: a ZnO nano forma mikorrhiza rendszeren keresztüli felvétele és a gazdanövényben való megoszlása nagyon hasonló volt a nagyszemcsés változatéhoz. Összefoglalva eredményeinket megállapítható, hogy nagy eltérések vannak a ZnO al szembeni érzékenységben az egyes élőlény csoportok között, azonban kezdeti eredményeink nem mutattak jelentős toxicitásbeli különbséget talaj rendszerekben, a kereskedelmi forgalomban nanoanyagként árusított és a nagyszemcsés forma között. A munkát az EMMI Kutató Kari Kiválósági Támogatás 9878/2015/FEKUT és a KTIA_AIK_ pályázat támogatta. A nano ZnO karakterizálását dr. Sávoly Zoltán (ELTE Analitikai Kémiai Tanszék) végezte. 30

23 TOX 2015 C.1 KÖRNYEZET TOXIKOLÓGIA SZEKCIÓ C1 2 NANOSZENNYEZŐK SZEMIKVANTITATÍV KOCKÁZATBECSLÉSI MODELLJÉNEK KIALAKÍTÁSI LEHETŐSÉGEI AKUT ÉS KRÓNIKUS ÖKOTOXIKOLÓGIAI TESZTEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Pándics Tamás, Demeter Zoltán, Országos Közegészségügyi Központ A nanotechnológiai eljárások során előállított anyagok technológiai szempontból kedvező tulajdonságaik miatt egyre szélesebb körben kerülnek alkalmazásra. A számos kedvező tulajdonságuk mellett, több kedvezőtlen környezetre és emberi egészségre gyakorolt hatásuk is igazolódott. A nanoanyagok kedvezőtlen tulajdonságainak rendszerbe foglalását az adathiány nagymértékben nehezíti, ezért különösen fontos a nanoanyagokkal kapcsolatos jelenleg rendelkezésre álló környezeti és egészségkockázat elemzését megalapozó adatok összegzése, illetve a hiányzó vizsgálatok elvégzése. Elengedhetetlen a már hétköznapivá vált, a gyógyászattól az élelmiszeriparig terjedő nanotechnológiai termékeket biológiaitoxikológiai tesztrendszerekben és a környezetben való viselkedésének vizsgálata, és az expozíció értékelése. Az akut és krónikus ökotoxikológiai vizsgálataink eredményei alapján jelentős különbség figyelhető meg a nanoszemcsés és nagyszemcsés anyagok hatásai között, amely indokolttá teszi, hogy egy adott anyag nanoszemcsés változatát kockázatbecslés szempontjából külön kezeljük. Számos, nagy szemcsés méretben kevéssé ártalmas anyag nanoszemcsés méretben jelentős biológiai hatással bír. Tekintettel a jelentős adathiányra, a teljes körű kockázatbecslés nehézségei esetében a kockázat gyors értékeléséhez kidolgozott szemikvantitatív nanoanyag kockázatbecslési modellek alkalmazási lehetőségeinek feltárása elengedhetetlen. A kialakított modellünk számos nano releváns tulajdonságot figyelembe vesz, viszont a modell mérési eredményekkel történő további finomítása szükséges, mivel a nanoanyagok esetenként a nano mérettartományon belül is eltérő tulajdonságokat mutatnak. Hasznos információt nyújthat ehhez a méret hatás dózis összefüggés vizsgálata. A kialakított modell iránymutató lehet a szabályozás és kockázatelemzés sajátos adatigényeinek kialakításában, és az ehhez szükséges megfelelő adatgyűjtésben, viszont addig is eseti alapon meg kell határozni a várható kockázatot. Végső cél a vizsgálati eredmények alapján elvégzett kvantitatív teljes körű kockázatbecslés, amely nélkül a nanoanyagok felelősségteljes alkalmazása elképzelhetetlen. 32

24 TOX 2015 C.1 KÖRNYEZET TOXIKOLÓGIA SZEKCIÓ C1 3 ÖSSZEHASONLÍTÓ ÖKOTÖXIKOLÓGIAI VIZSGÁLATOK CHIRONOMUS ÉS DAPHNIA TESZTRENDSZEREKEN 1 Koós Diána, 2 Báskay Imre, 2 Dobó Zoltán, 1 Gáty Szabolcs, 1 Oláh Béla, 1 Sipos Krisztina, 1 CiToxLAB Hungary Kft., 2 NÉBIH Növény, Talaj és Agrárkörnyezet védelmi Igazgatóság, Gödöllői Vízélettani Laboratórium Az elmúlt évben a limnológiai kutatások hatására egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a vizek életében a különböző élőhelyek eltérő fontossággal bírnak. A régebbi plankton centrikus vizsgálatok mellett egyre több kutatás foglalkozik az egyéb élőhelyekkel. Így kerültek az érdeklődés központjába az iszaplakó élőlények, köztük az árvaszúnyogok, melyek egyben kiváló haltáplálék szervezetek is, továbbá mivel rajzáskor kirepülnek, a testükben jelentős mennyiségű anyagot kivisznek a vízből. Egyes becslések szerint például csak az ortofoszfátból tonnányi mennyiségeket távolítanak el egy közepes tóból, ezzel is tisztítva vizeinket. Egy ökológiailag ilyen fontos élőlény természetesen felkeltette az ökotoxikológusok figyelmét is. Hiszen, ha ezt az élőlény csoportot éri valamilyen toxikus hatás, akkor az nemcsak a tó anyag és energia forgalmát károsítja, hanem a haltermelés csökkenő hozama révén gazdaságilag is kedvezőtlen. Ezért határoztunk úgy, hogy az OECD frissen megjelent Chironomus kísérleteit bevezetjük a hazai gyakorlatba. A Chironomus riparius tenyészet fenntartása és kezelése, az akut vizsgálat kivitelezése laboratóriumi körülmények között biztonságosan kivitelezhető. Első lépésként az OECD 235: Chironomus sp., Acute Immobilisation Test (Adopted: 28 July 2011) végrehajtását tűztük ki célul. Ez sokban hasonlít az OECD 202 akut Daphnia kísérlethez. A kísérlet 48 órás és a Chironomus riparius első stádiumú lárváival történik. Végpontul az EC és 48 órás eredményeit használtuk. Kísérleteinkben a 3,5 diklorofenolt, KCl ot és a rovarölő MOSPILAN növényvédő szert használtuk. Célunk az irodalmi adatokkal való összevetés volt, referencia eredmények nyerése és a módszernek, az intézeten belüli GLP elvek szerinti validálása. Ezekkel a kísérletekkel párhuzamosan elvégeztük a fenti anyagokkal a 48 órás Daphnia tesztet is. Ennek célja az volt, hogy a két különböző, távoli rokon ízeltlábú (Arthropoda) érzékenyégét összehasonlítsuk. Arra azonban kevésbé kaphatunk választ, hogy az eltérő élőhely szerepe (bentosz vs. plankton) hogyan befolyásolja a toxicitást. Arra majd további, 21 napos kísérletekkel keressük a választ, ahol a lárvák vízüledék rendszerben kerülnek tesztelésre. Ezek az adatok a gyakorlat szempontjából azért fontosak, mert a növényvédő szer engedélyezés során mindig az érzékenyebb faj adatait veszik figyelembe, ugyanakkor pontosabban megítélhető egy természetes vizet érő esetleges szennyezés következménye is. 34

25 TOX 2015 C.1 KÖRNYEZET TOXIKOLÓGIA SZEKCIÓ C1 4 MADÁR REPRODUKCIÓS TOXIKOLÓGIAI VIZSGÁLATOK, JAPÁN FÜRJ (COTURNIX COTURNIX JAPONICA) TESZTRENDSZEREN Sipos Krisztina, Gáty Szabolcs, CiToxLAB Hungary Kft., Veszprém A madár reprodukciós vizsgálat az egyetlen rutinszerűen elvégezhető specifikus teszt a nem emlős szárazföldi gerincesek reproduktív toxikológiai adatainak megállapításához. Ez a vizsgáló módszer része az agrokémiai és biocid anyagok, valamint a REACH vegyületek és gyógyszerek tesztelő csomagjának. Előadásunkban összefoglaljuk az általunk végzett, utóbbi öt madár reprodukciós toxikológiai vizsgálat során kapott eredményeinket, a kezeletlen kontroll adatokra vonatkozóan. A vizsgálatokat az OECD Guidelines for Testing of Chemicals, No. 206; (Avian Reproduction Test (1984) and Avian Reproduction Toxicity Test in the Japanese Quail or Northern Bobwhite (Revised Draft, April 2000), módszer szerint végeztük el. A kísérleti állatokat Orosházáról a Kolop farmról szereztük be. A vizsgálat alatt a madarakat párban vagy kiscsoportosan (1 hím és 2 tojó) tartottuk, tesztcsoportonként minimum 12 pár vagy csoport elrendezésben, 22±5 C hőmérséklet és 50 75% páratartalom mellett. A tojások keltetéséhez C (első hét), illetve C (második hét) hőmérsékletet biztosítottunk. A megvilágítási periódus óra volt. A kezelést a kísérleti anyaggal, a tápba vagy az itatóvízbe keveréssel oldottuk meg, majd a lerakott tojásokat keltetőgépben a fentiek szerint inkubáltuk. A csibéket 14 napos korukig figyeltük meg. A tojásokat mértük, a fontosabb jellemzőket feljegyeztük. A keléseket, és az abnormalitásokat szintén feljegyeztük. Hasonlóan naponta voltak megfigyelve a csibék és a felnőtt madarak is, a mortalitás és abnormalitások, illetve toxikusság jeleinek észlelése tekintetében is. A tápfogyasztási értékeket szintén meghatároztuk. Végezetül patológiai vizsgálat és szervtömeg meghatározás történt. A vizsgálatok során általános, mért és kalkulált adatokat gyűjtöttünk össze, pl. az alábbiak szerint: tojók száma, lerakott tojások száma, tojásrakás periódusa, szervtömegek, tojáshéj vastagság, tojás tömege, csibék kikelési testtömege, túlélő csibék testtömege, lerakott tojásszám/tojó/hét, keltetett tojások/tojó/hét, élő embriók/tojás/hét, élő embriók/keltetett tojás %, kelés/tojó/hét, kelés/élő embriók %, abnormális tojások aránya. Vizsgálataink eredményeit összefoglalva, megállapítottuk, hogy a kezeletlen kontroll csoportra vonatkozó megfigyelt és mért paraméterek, jó egyezést mutattak a nemzetközi szakirodalmi adatok összehasonlításában. 36

26 TOX 2015 C.1 KÖRNYEZET TOXIKOLÓGIA SZEKCIÓ C1 5 VÍZI ÖKOTOXIKOLÓGIAI TESZTRENDSZEREK ÉS POTENCIÁLIS ALKALMAZHATÓSÁGUK KÜLÖNBÖZŐ SZENNYEZŐK VIZSGÁLATÁRA Urbányi Béla, Kovács Róbert, Bakos Katalin, Ferincz Árpád, Csenki Zsolt, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar, Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő A környezet és ökotoxikológiai vizsgálatok relevanciája napjainkban mind az alkalmazott (pl. hatóanyagok engedélyezési eljárása), mind az alapkutatás (vizsgáló módszerek fejlesztése, anyagok hatásmechanizmusának vizsgálata) területein növekszik. A SZIE Halgazdálkodási Tanszékének Hidrotoxikológia Csoportja 2006 óta folyamatosan bővülő spektrumban folytat kutatásokat zebradánió (Danio rerio) modellfajon. Jelenleg Közép Európa legnagyobb átfolyó vizes, zebradánió tartására fejlesztett rendszerével rendelkezünk ben kezdtük profilunk bővítését és kísérleti infrastruktúránk fejlesztését nagy vízibolha (Daphnia magna) és zöldalga (Desmodesmus subcapitatus) modell rendszerek alkalmazásával. Laboratóriumaink rendelkeznek GLP akkreditációval, módszertani repertoárunk szerteágazó, melyek közül az alábbiakat emelhetjük ki: GLP keretek között végzünk alga akut növekedés gátlás, Daphnia akut (immobilizációs) és krónikus (reprodukció gátlás), valamint zebradánió akut (halembrió teszt) és krónikus (korai életszakasz) vizsgálatokat. Rutinszerűen alkalmazzuk az EKG t felnőtt zebradánión, amelynek segítségével akár egyes gyógyszerek, hatóanyagok mellékhatásaként jelentkező szívritmuszavarokat is detektálni tudjuk. Magas szerves anyag tartalmú minták toxikus hatásának vizsgálatát végezzük zebradánió embrióba való mikroinjektálós módszerrel. Potenciálisan genotoxikus anyagok hatását vizsgáljuk az ún. Comet assay segítségével, zebradánió embrió felhasználásával. Rendelkezünk molekuláris biológiai laborral, ahol elsősorban hatóanyag specifikus biomarkerek felkutatásával foglalkozunk, de sikeresen hoztunk létre transzgenikus zebradánió vonalat is. Legújabb módszertani vizsgálatunk a geometriai morfometria ökotoxikológiai alkalmazhatóságának tesztelésére irányul, de modellezzük a klímaváltozás potenciális hatásait egyrészt a zebradánió fejlődésére, másrészt a különböző szennyezők toxikus hatásainak hőmérsékletfüggőségét is teszteljük. A fentiek alapján kijelenthető, hogy a vízi ökotoxikológiai tesztrendszer jól illeszthető az ökotoxikológiai vizsgálati rendszer struktúrákba, és gyógyszer, valamint humánegészségügyi analízisek kiegészítő és előszűrő alkalmazására is megfelelőn használható. 38

27 TOX 2015 C.1 KÖRNYEZET TOXIKOLÓGIA SZEKCIÓ C1 6 AZ EC 1107/2009 NÖVÉNYVÉDŐSZER RENDELET TÜKRÉBEN FELÜLVIZSGÁLT NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK HIÁNYPÓTLÓ ÖKOTOXIKOLÓGIAI VIZSGÁLATAINAK TAPASZTALATAI Hernádi Dalma, Ágh István, Sebestyén István, Vértesi Adél, Hirka Gábor, Toxi Coop Kutatóközpont Zrt., Balatonfüred A Föld népességének növekvő üteme, a növekvő élelmiszerigények mezőgazdasággal szemben támasztott egyre magasabb követelményei a növényvédő szerek céltudatos, szabályozott felhasználását teszik szükségessé. A növényvédő szerek hasznuk mellett nem célszervezetekre előnytelen hatásokat is gyakorolhatnak, sőt alkalmazásukkal a végső fogyasztó, az ember is érintetté válhat. Az Európai Parlament és Tanács 1107/2009 es a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló rendelete a korábbi irányelvek alkalmazásából szerzett tapasztalatokra és a tudományos technikai fejlődés legújabb eredményeire épült, és egészül ki, módosul folyamatosan. A 1107/2009 es rendelet által előírt kötelező adatszolgáltatási követelményeket a 283/2013/EU bizottsági rendelet szabályozza, mely szerint egy egy növényvédő szerrel a releváns ökotoxikológiai vizsgálatokat el kell végezni amennyiben annak toxicitását a rendelkezésre álló hatóanyag adatokból nem lehet felbecsülni, vagy a szert közvetlenül vízfelületre szórják ki. Laboratóriumunk tudományos és technikai háttere lehetőséget biztosít a növényvédő szereken végzett rutin ökotoxikológiai vizsgálatok mellett magasabb szintű (sok esetben hiánypótló) vizsgálatok kidolgozására és lefolytatására. A közelmúltban az ökotoxikológia területén többek között a vízi makrofitákat képviselő füzéres süllőhínáron (Myriophyllum spicatum) végrehajtott toxicitás vizsgálat, a nem célzott ízeltlábúak különböző fajain a szermaradék vizsgálatok, a mikrobiális talajfunkciókra (nitrogén transzformáció) gyakorolt hatás vizsgálata, illetve a nem célzott szárazföldi növényeken végzett vizsgálatok kerültek bevezetésre. A süllőhínáron és egyéb, vízi szervezeteken (tengeri alga, békalencse, és nagy vízibolha) kereskedelmi forgalomban lévő herbiciddel végrehajtott toxicitás vizsgálatok releváns végpontjait (NOEC, EC 50 ) összehasonlítva a süllőhínár nagyságrenddel, illetve egyes esetekben nagyságrendekkel nagyobb érzékenységét állapítottuk meg. A nem célzott ízeltlábúak közül ismert növényvédő szerek szermaradék vizsgálatára került sor fürkészdarázson (Aphidius rhophalosiphi) valamint ragadozó atkán (Typhlodromus pyri). A kapott eredmények alapján a kezelés illetve expozíció módjának jelentőségét, valamint a kipermetezett (ható)anyag lebomlása és a kapott eredmények közötti egyértelmű időbeli összefüggést ( várakozási idő ) mutattuk ki. A nem célzott szárazföldi növényeken ismert herbicidekkel csírázás, csíranövekedés, valamint csíranövény teszteket végeztünk. A vizsgálatok során az anyagok kelésre, mortalitásra és biomassza változásra gyakorolt hatását vizsgáltuk tíz különböző növényfajon (6 kétszikű, 4 egyszikű fajon). Várakozásnak megfelelően a legérzékenyebb növényfajok a kétszikűek voltak (pl.: cukorrépa, szója, repce), viszont fitotoxikus hatásokat észleltünk az egyszikűek esetében is. 40

28 TOX 2015 C.1 KÖRNYEZET TOXIKOLÓGIA SZEKCIÓ C1 7 NEONIKOTINOID ROVARÖLŐ SZEREK KOLINERG RECEPTOR GÁTLÓ HATÁSA EGY PUHATESTŰ MODELLSZERVEZET (LYMNAEA STAGNALIS) KÖZPONTI IDEGRENDSZERÉBEN 1 Vehovszky Ágnes, 1 Farkas Anna, 1 Ács András, 2 Székács András, 2 Mörtl Mária, 1 Győri János, 1 MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet, Összehasonlító Állattani Osztály, Ökotoxikológiai Témacsoport, Tihany, 2 NAIK Agrár környezettudományi Kutató intézet Környezetanalitikai Osztálya, Budapest A neonikotinoid típusú inszekticidek alkalmazásának egyik előnye, hogy a rovarok idegrendszerében szelektíven fejtik ki hatásukat, molekuláris szerkezetük sajátosságainak köszönhetően gerinces (köztük) humán idegrendszeren nem, vagy jóval kevéssé hatnak. Az elsődleges célszervezetként nem tekintett egyéb (szárazföldi és vízi) gerinctelenekre vonatkozóan azonban sokkal kevesebb ismerettel rendelkezünk e neurotoxikus anyagok hatásmechanizmusait illetően. Kísérleteink során a Magyarországon kereskedelemben kapható, neonikotinoid hatóanyagú rovarölő szerek (acetamiprid, Mospilan; imidakloprid, Kohinor; tiamethoxam, Actara; klotianidin, Apacs; tiakloprid, Calypso) hatását teszteltük nagy mocsári csiga (Lymnaea stagnalis) központi idegrendszeri sejtjein illetve egy azonosított kolinerg (VD4 RPeD1) szinaptikus kapcsolatban. A fenti rovarölő szerek 0,01 1 mg/ml koncentrációtartományban blokkolták a szinaptikusan kiváltott posztszinaptikus válasz (EPSP) amplitudóját. A legkisebb (0,01 mg/ml) koncentrációban a tiakloprid tartalmú Calypso bizonyult hatásosnak, közel 90% ban gátolva az EPSP k amplitudóját, míg legkevésbé a tiametoxam (Actara) blokkolta a posztszinaptikus válaszokat (15%). Hasonlóan csökkent a posztszinaptikus (RPeD1) sejt membránjára lokálisan injektált ACh serkentő hatása (depolarizáció) a rovarölő szerek jelenlétében. Egyik alkalmazott neonikotinoid sem váltott ki azonban acetilkolin szerű serkentő (agonista) hatást a vizsgált koncentráció tartományban. Megfigyeléseink igazolják, hogy a neonikotinoid tartalmú rovarölő szerek (hasonlóképpen, ahogy rovarokban ismert) a puhatestű neuronokon is az acetilkolin receptorokon fejtik ki hatásukat, az agonista hatások elmaradása viszont eltérő molekuláris támadáspontra utalhat. A szinaptikus kapcsolat közel irreverzibilis gátlása alapján az acetilkolin neurotranszmitterrel működő (kolinerg) idegrendszeri funkciók és az általuk szabályozott viselkedési mintázatok hosszan tartó károsodását feltételezhetjük. Ezt igazolja, hogy intakt állatok egyszeri (1 3 órás) expozícióját követően megfigyeltük a spontán lokomóció, illetve a táplálkozási viselkedés egyes motoros elemeinek órán túl tartó módosulását is. Eredményeink arra utalnak, hogy az élő vizekbe jutott neonikotinoid tartalmú rovarölő szerek (az elsődleges célszervezetnek nem tekintett) puhatestű szervezetekben is hosszan tartó károsító hatásokat okoznak. Adataink alátámasztják azt a feltételezést, mely szerint a fenti rovarölő szerek kiterjedt alkalmazása összefügghet egyes vízben élő (gerinctelen) élőlénycsoportok elterjedésének megváltozásával. Köszönetnyilvánítás: munkánkat az OTKA K program támogatta. 42