HENCSEI PÁL WAGNER ÖDÖN BIOAKTÍV SZILÍCIUMVEGYÜLETEK ÉS SZILIKONOK ALKALMAZÁSA A GYÓGYÁSZATBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HENCSEI PÁL WAGNER ÖDÖN BIOAKTÍV SZILÍCIUMVEGYÜLETEK ÉS SZILIKONOK ALKALMAZÁSA A GYÓGYÁSZATBAN"

Átírás

1 BUDAPESTI MÛSZAKI EGYETEM VEGYÉSZMÉRNÖKI KAR HENCSEI PÁL WAGNER ÖDÖN BIOAKTÍV SZILÍCIUMVEGYÜLETEK ÉS SZILIKONOK ALKALMAZÁSA A GYÓGYÁSZATBAN Mûegyetemi Kiadó, 1994.

2 Lektorálta: Hegyes Péter A jegyzet a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány támogatásával készült ELÕSZÓ Ez a jegyzet a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány támogatásával készült novemberében nyújtottunk be egy pályázatot az Alapítványhoz "Bioaktív szerves szilíciumvegyületek és szilikonok alkalmazása a gyógyászatban" címmel tantárgyprogram kidolgozása és jegyzetkészítés céljából. Pályázatunkat az Alapítvány "Tudomány az oktatásban" kuratóriuma elfogadta és anyagi támogatást nyújtott. Közben a BME Vegyészmérnöki Karán új tantervek kidolgozását végzik, amelynek során a biomérnök képzésben "Bioszervetlen kémia" címmel új tantárgyat fogadtak el. Ezt a tárgyat a 2.b. modul keretében kötelezõ választható tárgyként hirdetik meg a biomérnök képzés valamennyi szakirányában. Jegyzetünk a Bioszervetlen kémia tantárgy anyagának egy részét tartalmazza.

3 A BME Szervetlen Kémia Tanszékén a szilíciumkémiai kutatások keretében a hetvenes évektõl foglalkozunk bioaktív szilíciumorganikus vegyületekkel. Elsõsorban szilatránok, szila-aril-alkil-aminok elõállítását, szerkezetvizsgálatát és hatékonyságuk meghatározását végezzük. Munkánk másik része különbözõ szilikon polimerek és transzdermális rendszerek gyógyászati felhasználásának kidolgozása. Számos szilikon implantátum készült a tanszéken, közremûködtünk ezek vizsgálatában, valamint beépítésében. A bioaktív szilíciumorganikus vegyületekrõl 1974-ben jelent meg az elsõ publikációnk. Azóta mintegy 60 folyóiratcikkünk jelent meg, további 40 különbözõ munka (diplomamunka, doktori értekezés, kutatási jelentés, könyv, szabadalom stb.) készült ebben a témakörben és több mint 50 elõadást tartottunk különbözõ rendezvényeken. A bioaktív szilíciumvegyületek és a szilikonok gyógyászati felhasználása területén elért eredményeinket kívánjuk az egyetemi oktatásba bevezetni. Jegyzetünkben arra törekedtünk, hogy saját eredményeinken kívül átfogóan ismertessük a terület teljes irodalmát és a legújabb nemzetközi eredményeket, gyógyászati alkalmazásokat is. Elõadásunkkal és jegyzetünkkel a hallgatók érdeklõdését kívánjuk felkelteni a bioaktív szilíciumvegyületek és szilikonok iránt.

4 Reméljük, jegyzetünk a biomérnökképzésen kívül a vegyészmérnökképzés több szakirányában (pl. gyógyszeripari szakirány) is felhasználásra kerül. Ugyancsak reméljük, hogy ez a munka hasznosítható lesz a tudományegyetemeken is, valamint a több egyetem részvételével most induló orvosbiológus-mérnökképzés oktatásában is. A jegyzet 2. fejezetének megírásában közremûködött Bihátsi László. Az ábrákat Dénes Gábor készítette.

5 1. BEVEZETÉS Létezhet-e szilícium alapú élet? Ez a kérdés gyakran olvasható a tudományosfantasztikus irodalomban. Vajon van-e valamilyen tudományos alapja ennek a feltételezésnek, indokolható-e a kérdésfelvetés jogossága? Az alábbiakban erre keresünk választ. A szilícium a periódusos rendszerben a szén alatt, vele azonos csoportban helyezkedik el. Az azonos csoportban elhelyezkedõ elemek fizikai és kémiai tulajdonságaikban, reakciókészségükben számos hasonlóságot mutatnak és vegyületeik között is tapasztalhatunk szerkezeti és egyéb hasonlóságokat. A szilícium a szénhez hasonlóan négy vegyértékelektronnal rendelkezik, vegyületeiben legtöbbször négyértékû. Rácsszerkezete tetraéderes térrács, amely megegyezik a gyémántéval. Ismeretesek az oligoszilánok és poliszilánok is, amelyekben a szilíciumatomok egymáshoz kapcsolódva láncokat vagy gyûrûket építenek fel a szénvegyületekhez hasonlóan. Vannak olyan gyûrûs szilíciumvegyületek is, amelyek heteroatomokat: oxigént, nitrogént, ként is tartalmaznak. Végül 1981 óta ismerünk olyan vegyületeket is, amelyekben a szilícium kettõs kötéssel kapcsolódik egy másik szilíciumatomhoz vagy szénatomhoz. Mindezek a hasonlóságok a szén és szilícium rokonságát igazolják. Ezen hasonlóságokon kívül a szilícium gyakorisága is indokolhatja a szilícium alapú élet kialakulásának feltételezését. Földünkön a szilícium az oxigén után a második leggyakoribb elem, elõfordulása 25,75%, a szénnél 135-ször gyakoribb. A felsoroltakon túlmenõen azonban rendkívül lényeges különbségek is vannak a szén és a szilícium tulajdonságaiban, kötésviszonyaiban, vegyületeiben. A szilíciumatom kovalens sugara 50%-kal nagyobb a szénatoménál. Emiatt a szilíciumvegyületekben a kötéstávolságok hosszabbak, a kötési energiák kisebbek, mint a megfelelõ szénvegyületekben. A szilíciumatom vegyértékhéján már d pályákkal is rendelkezik és ezek az üres d szintek is résztvehetnek a kötések kialakításában. A szénvegyületektõl eltérõen ismeretesek öt- és hatértékû szilíciumot tartalmazó származékok is. Ugyancsak lényeges a két atom elektronegativitása közötti különbség (X C : 2,50; X Si : 1,74). A kisebb elektronegativitás fémesebb, polárisabb kötéseket okoz a szilícium vegyületeiben. Ha a két elem azonos összetételû vegyületeit hasonlítjuk össze, akkor lényeges

6 szerkezeti, stabilitási, reakciókészségbeli különbségeket tapasztalunk. A CO 2, CS 2, (CN) 2 önálló, diszkrét molekulák, a szilícium hasonló vegyületei polimerek. A CCl 4, CH 4 vízzel nem reagál, a SiCl 4, SiH 4 már szobahõmérsékleten hidrolizál. A szilíciumvegyületekben a láncok sokkal rövidebbek, a gyûrûk kisebbek és kevésbé stabilisak, mint a szénvegyületekben. Mindezek a lényeges különbségek azt eredményezik, hogy a szilícium alkalmatlan arra, hogy az élõ szervezeteket felépítõ biológiai molekulák alapeleme legyen. Így az elsõ mondatban feltett kérdésre határozott nemmel felelhetünk. A másik kérdés, amely a szilíciummal kapcsolatban felvetõdik, hogy van-e szerepe és jelentõsége az élõ természetben, rendelkezik-e biológiai aktivitással? Sokáig az a nézet uralkodott, hogy a szilíciumvegyületeknek semmiféle élettani szerepük nincs, fiziológiailag közömbösek Az elmúlt évtizedekben azonban kimutatták, hogy a szilícium kis mennyiségben megtalálható a növényekben, állatokban és az emberi szervezetben egyaránt. A növények átlagosan 0,01% szilíciumot tartalmaznak, az állatok és az emberi szervezet szilíciumtartalma kb. 0,001%. Vannak olyan növények, állatfajok és az emberi szervezet egyes szövetei, amelyek szilíciumtartalma jóval nagyobb az átlagosnál. A növények közül bizonyos algák, zuzmók, zsúrlók, lóhere, rizs tartalmaznak szilíciumot, szilíciumtartalmuk közel azonos foszfortartalmukkal. A rozsszalmagalaktóz szilikát-észter formában tartalmaz szilíciumot. A kovamoszatok jelentõs mértékben dúsítják fel sejtjükben a kovasavat. A szilifikációt, a sejtekben való kovasav lerakódást észterképzõdéses reakcióval magyarázzák. Ennek során a kovasav molekulák hidroxilcsoportokat tartalmazó aminosavakkal (szerinnel és treoninnal) vízkilépés közben reagálnak. Az állatok közül kiemeljük a szivacsokat és a baromfiféléket, az utóbbiaknál létfontosságú a szilícium. Az állati szervezetben a csontok és kötõszövetek kialakulása, a fiatal csontok kalcifikálása során van fontos szerepe a kovasavnak és észtereinek. A kötõszövetekben és az izületek porcában a szilícium okozza a protein-mukopoliszacharid komplexek térhálósodását és a mukopoliszacharidok szintézisében is szerepe van. A mukopoliszacharidok az állatok kötõszöveteiben fehérjékhez kapcsolódva fordulnak elõ, ismétlõdõ diszacharid egységük egyik komponense N-acetil-hexózamin. Magasabbrendû állatokban a szilíciumhiány növekedési zavarokhoz vezet. Ugyanakkor a feleslegben levõ oldható szilikátok a foszforilációs folyamatok megzavarásával sejtelváltozásokat okozhatnak. Az emberi szervezetben fõleg a kötõszövet, haj, bõr, fogzománc, tüdõ tartalmaz szilíciumot. Az emberi haj szilíciumtartalma 0,01-0,36%, a körömben 0,17-0,54% szilícium található. A szilíciumnak különösen fontos szerepe van a haj, a köröm növekedésében, öregedési folyamatokban (idõs korban csökken a

7 szilíciumtartalom), érelmeszesedésben, hám- és kötõszövetek szilárdságának és rugalmasságának növelésében. A csontképzõdés folyamán a szilícium azokon a helyeken rakódik le a legnagyobb koncentrációban (0,1%), ahol a kalciumlerakódás történik, vagyis a sejtek közötti állományban. Számottevõ a szilícium mennyisége a csontképzõ sejtekben is. Csonttörés esetén a törés helyén a csont szilíciumtartalma közel ötvenszeresére nõ meg. Kimutatták, hogy a szilícium egy nap alatt kiürül a szervezetbõl vagy kismolekulák alakjában, vagy az enzimrendszer révén hidroxilszármazékokká alakul, glukuronsavval vízoldható észtert alkot és a vizelettel távozik. Mindezek alapján látható, hogy bár a szilícium kis mennyiségben fordul elõ a különbözõ szervezetekben, fontos élettani szerepe van, biológiai aktivitása nem elhanyagolható. A szilíciumvegyületek gyógyászati alkalmazása az 1930-as években kezdõdött. Tüdõbetegségek kezelésére kolloid kovasavat alkalmaztak, amely a tuberkulózis kórokozóinak betokozásával védte az ép szöveteket a további fertõzéstõl. A 40-es évektõl kezdve terjedtek el a különbözõ szilikon polimerek a sebészetben, gyógyszergyártásban, fogászatban. Szilikonkaucsukokból a legkülönbözõbb protéziseket és implantátumokat készítettek és építették be az emberi szervezetbe. A szilikon polimerek gyógyászati felhasználása kedvezõ tulajdonságaiknak köszönhetõ: jól alakíthatók, hõállóak, kedvezõ kémiai ellenállóképességgel rendelkeznek és közömbösek az élõ szervezettel szemben. A szerves szilíciumvegyületek bioaktív hatását a 60-as évektõl ismerjük. Azóta a több irányban végzett kutatások számos eredményt hoztak és a 70-es évektõl kezdve beszélhetünk egy új tudományterület, a bioszilíciumorganikus kémia kialakulásáról. Napjainkig már több szilíciumszármazék eljutott a klinikai vizsgálatokon keresztül a forgalmazott gyógyszer-, illetve gyógyhatású készítményig. Jegyzetünk a bioaktív szilíciumvegyületeket három csoportban tárgyalja: szervetlen szilíciumvegyületek, szilikon polimerek, szerves szilíciumvegyületek.

8 2. A SZILÍCIUM KÉMIÁJA 2.1. A szén- és szilíciumvegyületek közötti eltérések A szén és a szilícium vegyületei között tapasztalható eltéréseket a Bevezetésben már röviden ismertetettek alapján elsõsorban az elektronegativitásban és a kovalens rádiuszban levõ különbségekkel, valamint a szilíciumatom d elektronpályáival magyarázhatjuk. A szilíciumatom kisebb elektronegativitása (ALLRED-ROCHOW: X C : 2,50; X Si : 1,74) nemcsak a polárisabb kötésekben jelentkezik, hanem a szililcsoport +I induktív effektusában is: σ-elektronokat donál a hozzá kapcsolódó atom elektronhéjába. Ugyanakkor magányos elektronpárral rendelkezõ atomok esetén (pl. O, N, Cl), vagy telítetlen csoportokhoz, aromás rendszerekhez kapcsolódva (C vinil, C aril ) fellép egy kisebb mértékû -M mezomer effektus is, ami π-elektronok részleges felvételét, akceptálását jelenti. Szililszubsztitúciókor az elõzõ hatás erõsebb, amit többek között igazol, hogy a Me 3 Si-csoport az anilin bázicitását csökkenti, a benzoesav és a fenol savasságát para-helyzetû helyettesítéskor növeli. Ugyancsak tapasztalható a savasság mértékének megváltozása az R 3 MOH vegyületek esetén (M: C, Si; R: Me, Et, Ph). A szabad OH-csoport frekvencia értékei a szilíciumvegyületekben nagyobbak, amelybõl nagyobb ionos jellegre, erõsebb savasságra következtethetünk. Ezt igazolja az a kísérleti tény, hogy a Me 3 COH hidrogénje nem cserélhetõ le nátriumra, míg a Me 3 SiOH esetén ez a szubsztitúció elvégezhetõ. A szilíciumatom nagyobb kovalens sugara (R C : 77 pm, R Si : 117 pm) hosszabb kötéstávolságokat eredményez. Ezek a hosszabb távolságok azonban csak az Si C és Si H kapcsolatokban mutatnak kisebb kötésenergiát a megfelelõ szénvegyületekhez képest. A többi esetben (Si O, Si N, Si Cl) érvényesül a részleges π-kötés stabilizáló hatása, a d pályák belépése a molekulák kötésrendszerébe. Ezeknek a kötéseknek a megnövekedett kötéstávolság ellenére nagyobb lesz a kötési energiájuk, mint a szénvegyületek megfelelõ kötései esetén. Az elmondottakat igazolják az I. táblázat adatai.

9 I. táblázat Átlagos kötéstávolság és kötésenergia értékek szerves és szilíciumorganikus vegyületekben M = C M = Si Kötés d (pm) E (kj/mol) d (pm) E (kj/mol) M C M Si M H M N M O M Cl A részleges π-kötéssel magyarázhatjuk a perklórozott szén- és szilíciumvegyületek közötti különbségeket is. A szerves vegyületek sorában csak az etán perklórozott származéka ismeretes (C 2 Cl 6 ), míg a szilícium-halogenidek közül Si 10 Cl 22 is létezik. Ez az Si Cl kötés esetén kialakuló dπ-pπ kapcsolattal magyarázható, a fellépõ parciális π-kötés stabilizálja az Si Si láncot. Az Si H kötésben nem lép fel ilyen hatás, ezért a szilánok bomlékonyak, csak rövid láncok alakulhatnak ki, míg a szénhidrogénekben hosszú, stabilis C C lánc található. A szilíciumatom d pályáinak jelenléte nemcsak dπ-pπ kötések kialakítását teszi lehetõvé, hanem ötös és hatos koordináció is felléphet a szilícium körül. A nukleofil szubsztitúciós reakciók szilíciumvegyületek esetén asszociatív mechanizmussal játszódnak le ötös koordinációjú átmeneti termékeken keresztül. Ugyanakkor a szénatomok nem rendelkeznek d orbitállal, így a szénvegyületek nukleofil szubsztitúciós reakcióit disszociatív mechanizmussal magyarázzák, az asszociatív út energetikailag nem kedvezményezett. Az elmondottakat az 1. ábrán bemutatott példákkal szemléltetjük.

10 1. ábra Nukleofil szubsztitúciós reakciók asszociatív és disszociatív mechanizmusa 2.2. Elõállítási módszerek Direkt szintézis A szilíciumkémia legfontosabb alapanyagai a metil-klór-szilánok. Ezekbõl a vegyületekbõl indulnak ki a különbözõ szilíciumorganikus vegyületek köztük a bioaktív származékok szintézisei és a szilikon polimerek is a klór-szilán monomerekbõl készíthetõk. A szilíciumkémia fellendülése, a szilikon polimerek nagymennyiségû gyártása a direkt szintézis felfedezésétõl és ipari alkalmazásától, kb tõl számítható. Ma már ez a legjelentõsebb és legelterjedtebb eljárás, amit a következõ adattal támaszthatunk alá: 1991-ben 810 ezer t metil-klórszilánt állítottak elõ a világon ezzel a módszerrel. Az eljárást ROCHOW (1945) és MÜLLER (1950) dolgozta ki egymástól függetlenül. A nyersanyag szilícium (régebben Si/Cu ötvözet) és metil-klorid. A 99%-os tisztaságú, mµ szemcseméretû szilíciumport szilícium-dioxidból elektrotermikus redukcióval nyerik. A függõleges fluid kemencébe alulról fúvatják be a szilíciumport és a metil-kloridot kb. 1:9 arányban. A folyamat oc-on, 2-4 bar nyomáson, Cu, Cu 2 O katalizátor, promotorok és egyéb fémadalékok mellett megy végbe. Promotorokként cinket, cinkvegyületeket,

11 illetve ezred% mennyiségben As-t, Sb-t és Bi-ot használnak. Az 0,1-1% mennyiségben használt fémek (Al, Ca, Mg) a termékeloszlást befolyásolják. Si + MeCl Me n SiCl 4-n (n: 0, 1, 2, 3) A szintézis fõ terméke a dimetil-diklór-szilán (Me 2 SiCl 2 ), mellette egyéb klórszilánok és poliszilánok is keletkeznek. A nyers klór-szilán elegyet nagyhatékonyságú, kb m magas kolonna-rendszerben desztillációval választják szét. Az egyes frakciók 4 oc hõmérséklet intervallumon belül forrnak. Ugyancsak nehezíti a szétválasztást, hogy egyes klór-szilánok azeotróp elegyet képeznek egymással. A Me 2 SiCl 2 fõterméket 99,999%-os tisztaságban kapják meg. A II. táblázatban a direkt szintézis során keletkezett klór-szilánok jellemzõ adatait tüntettük fel. II. táblázat A direkt szintézis során keletkezett termékek adatai Átlagos mennyiség (%) Forráspont (oc) Funkcionalitás Me 3 SiCl M Me 2 HSiCl M Me 2 SiCl D MeHSiCl D MeSiCl T SiHCl T SiCl Q poliszilánok 6-8 Hasonló módon történik a fenil-klór-szilánok elõállítása is klórbenzolból kiindulva Grignard eljárás Különbözõ mértékben szubsztituált szilánok elõállíthatók éteres közegben Grignard eljárással: R 3 SiCl + R'MgCl R 3 R'Si + MgCl 2 Az eljárás költséges, robbanásveszélyes, ipari körülmények között nehezen valósítható meg.

12 A Grignard eljárás egyik változatát tanszékünkön NAGY JÓZSEF és munkatársai dolgozták ki. Tetraetoxi-szilánból indultak ki, amelybõl oldószer nélkül egy lépésben magnézium jelenlétében, kobalt-, réz- vagy más fémsó katalizátor alkalmazásával alkil- vagy aril-kloriddal alkil-, illetve aril-etoxiszilánokat állítottak elõ. Si(OC 2 H 5 ) 4 + Mg + nrcl R n Si(OC 2 H 5 ) 4-n + Mg(OC 2 H 5 )Cl n = 1, 2 A termékek a klór-szilánokhoz képest jóval könnyebben szétválaszthatók desztillációval, mivel forráspontjaik közötti különbség nagyobb, továbbá nem nedvességérzékenyek és nem alkotnak azeotrópokat Hidroszililezés Egyes organoszilánok elõállíthatók hidroszililezéssel, addíciós reakcióval. A reakció elindításához UV besugárzás szükséges, katalizátorként átmenetifém komplexet (pl. H 2 PtCl 6 ), gyökképzõket vagy Lewis bázisokat használnak. Az Si H csoport addíciója a kettõs kötésre anti-markovnyikov szabály szerint játszódik le. SiHCl 3 + RCH=CH 2 RCH 2 CH 2 SiCl 3 SiHCl 3 + ClCH 2 CH=CH 2 Cl(CH 2 ) 3 SiCl Egyéb módszerek Nukleofil szubsztitúció: MeHSiCl 2 + PhCl o Me(Ph)SiCl 2 + HCl Fémorganikus vegyületek alkalmazása: SiCl RLi R 4 Si + 4 LiCl SiCl Et 2 Zn Et 4 Si + 2 ZnCl 2 A tetraetil-szilán volt az elsõ szerves szilíciumvegyület, amelyet 1863-ban FRIEDEL és CRAFTS a fenti reakcióval elõállított. Wurtz szintézis: SiCl C 4 H 9 Cl + 8 Na (C 4 H 9 ) 4 Si + 8 NaCl Ezt a reakciót PAPE 1884-ben végezte.

13 Redukció: 2 R 2 SiCl 2 + LiAlH 4 2 R 2 SiH 2 + LiCl + AlCl Oligo- és polisziloxánok elõállítása A szilikon intermedierek és polimerek klór-szilán monomerekbõl állíthatók elõ hidrolízissel és kondenzációval. Az organo-klór-szilánok (R n SiCl 4-n ) könnyen hidrolizálnak a megfelelõ szilanolokká, amelyek nem stabilak és könnyen kondenzálódnak vízkilépés közben. A két lépés nem választható el egymástól, ezért hidrolitikus polikondenzációnak is hívják a folyamatot. A monofunkciós (M) trimetil-klór-szilán (Me 3 SiCl) csak egyféleképpen reagál és hexametildisziloxán (MM, Me 3 SiOSiMe 3 ) keletkezik: 2 Me 3 SiCl + 2 H 2 O 2HCl 2 Me 3 SiOH Me 3 SiOSiMe 3 + H 2 O MM A difunkciós (D) dimetil-diklór-szilán (Me 2 SiCl 2 ) hidrolízise és kondenzációja lineáris vagy ciklikus termékekhez vezet: 2n HCl n Me 2 SiCl 2 + 2n H 2 O n Me 2 Si(OH) 2 [Me 2 SiO] n + n H 2 O A reakció paramétereinek megváltoztatásával (pl. savkoncentráció) a termékek minõsége és nagysága befolyásolható. A folyamat végén kénsavval katalizált termikus utókezeléssel a kívánt lánchosszúság beállítható. A trifunkciós (T) metil-triklór-szilán (MeSiCl 3 ) hidrolízise térhálós, elágazásos polimerek keletkezéséhez vezet: n MeSiCl 3 + 3n H 2 O 3n HCl n MeSi(OH) 3 [MeSiO 3/2 ] n + 1,5n H 2 O A különbözõ szilikon polimerek végsõ kialakítását, a térhálósítást a 4. fejezetben ismertetjük. Az eddig ismertetett módszerek közös hátránya, hogy hidrolíziskor sósav szabadul fel, amely környezetszennyezõ, korróziót okoz és nehezen hasznosítható. Ezért egyre inkább elterjed az alábbi, BAYER eljárás: n Me 2 SiCl 2 + 2n MeOH [Me 2 SiO] n + 2n MeCl + n H 2 O A klór-szilánt metanollal reagáltatják, így az eljárás során nem keletkezik sósav, a melléktermékként kapott metil-klorid pedig a direkt szintézisbe visszavezethetõ.

14 2.3. Kémiai tulajdonságok A bioaktív szilíciumvegyületek hatékonyságát alapvetõen meghatározza a vegyületekben levõ Si X kötések stabilitása, hidrolízise, hõállósága. Az Si C a szén-szén kötéssel közel azonos stabilitású, kötésenergiája nem sokkal kisebb, így az Si C kötésû vegyületek normális körülmények között eléggé ellenállóak. A szilíciumvegyületek és a szilikon polimerek termikus stabilitása a szerves szubsztituensekkel az alábbi sorrend szerint növelhetõ: C 2 H 5 CH 3 CH 2 =CH C 6 H 5 Az Si C kötés felhasadása lúgos közegben viszonylag gyorsan végbemegy, különösen akkor, ha a szerves csoport klóratomot is tartalmaz. A reakciósebesség az alábbi sorrendben nõ: CH 2 Cl CHCl 2 CCl 3 Jellegzetes reakció a β-halogén-alkil-szilánok esete, amelyek lúgos közegben, AlCl 3 vagy melegítés hatására olefin kilépéssel bomlanak ("β-effektus"): Et 3 SiCH 2 CH 2 Cl + OH- Et 3 SiOH + Cl- + CH 2 =CH 2 A γ-klórpropil-származékok esetén ciklopropán keletkezik: CH 2 R 3 SiCH 2 CH 2 CH 2 Cl + OH- R 3 SiOH + Cl- + CH 2 CH 2 Mivel az Si C kötés csak kis mértékben poláris, ezért ezek a vegyületek alkilezésre nem használhatók, kevéssé reakcióképesek. A szilíciumvegyületek közül a legnagyobb stabilitással az Si O kötést tartalmazó vegyületek rendelkeznek. A polisziloxánokban az Si O kötés kötésenergiája az 500 kj/mol értéket is eléri. A kötés erõssége jelentõsen befolyásolható az oxigénhez kapcsolódó csoportok minõségével, illetve a szilíciumatom szubsztituenseivel egyaránt. Így például dipólusmomentum vizsgálatok alapján az Si O kötés erõssége az oxigénhez kapcsolódó szerves csoportok alapján a következõ sorrendben nõ: CH 3 C 6 H 5 C 2 H 5 C 3 H 7 C 4 H 9 i-c 4 H 9 A szilíciumon a metilcsoport erõsíti, az etilcsoport gyengíti a kötést. 1H NMR vizsgálatok alapján megállapították, hogy a CSi O X csoportot tartalmazó vegyületek sorában (X: Si, P, S, Cl, Ge, As, Se) az Si O kötés π- jellege a fenti sorrendben csökken, hidrolízisre egyre érzékenyebbé válik. Legstabilisabbnak az SiOSi kötés mutatkozott. Az oxigénatom donorerõsségének

15 változását Grignard reagens képzéssel és a fenol νoh frekvenciájának csökkenésével állapították meg. Az alábbi sorrend adódott: COC > C al OSi > C ar OSi > SiOSi Ez az eredmény is a sziloxán kötést hozta ki legstabilisabbnak. Ugyanakkor az SiOC kötés hidrolízisre hajlamos, a hidrolízis sebessége ph-függõ, bázisos közegben a legnagyobb. Az ariloxi-szilánok hidrolízise semleges közegben lassú folyamat. A sebességet az aromás gyûrû szubsztituensei befolyásolják: a paraszubsztituált származékok gyorsabban bomlanak, mint az orto-helyettesítésûek. Az Si N kötésû vegyületek meglehetõsen bomlékonyak, hidrolízisre hajlamosak. A kötés különösen savra érzékeny. A szilil-aminok bázicitása jelentõsen befolyásolható a szilíciumhoz kapcsolódó csoportok minõségével. A szubsztituált metil-aminok bázicitása a következõ sorrendben csökken: Me 3 Si > PhMe 2 Si > EtOMe 2 Si > (EtO) 2 MeSi > (EtO) 3 Si Spektroszkópiai vizsgálatok alapján állapították meg az alábbi bázicitási sorrendet: Me 3 SiNR 2 > Me 3 SiNHR > (Me 3 Si) 2 NR Az Si H kötésû vegyületek már a levegõ oxigénje és nedvességtartalma hatására is elbomlanak. A hasadás ionos és gyökös mechanizmus szerint egyaránt bekövetkezhet. A termikus stabilitás a szilíciumhoz kapcsolódó szerves csoportok számával nõ: SiH 4 < RSiH 3 < R 2 SiH 2 <R 3 SiH Az Si H kötésû vegyületek jellemzõ reakciója az olefinekkel való "beékelõdéses" reakció: R 3 SiH + C=C R 3 SiC CH Az egyéb kötések közül megemlítjük az Si Si, Si Cl, Si S kapcsolatokat, ezek egyaránt bomlékonyak és hidrolízisre hajlamosak Szilikon polimerek jellemzõ tulajdonságai A klór-szilán monomerek hidrolízisével és kondenzációjával különbözõ szilikon polimerek állíthatók elõ. Ezek a polimerek szerkezetük alapján három fõ csoportba sorolhatók. Lineáris szerkezetûek a szilikonolajok és -kaucsukok, elágazásos, térhálós szerkezetûek a szilikongyanták. A szilikonolajok nemcsak különbözõ viszkozitású formában kerülnek felhasználásra, hanem belõlük zsírok, habzásgátlók, formaleválasztók és hidrofóbizálószerek is készíthetõk. A

16 szilikonkaucsukokból különbözõ vulkanizációs, térhálósító folyamatokkal állítják elõ a szilikongumikat. A gyanták felhasználási formái: présporok, présgyanták, gyanta emulziók, lakkok (oldószeres oldatok), pigmentált festékek, szerves komponensekkel modifikált gyanták. A szilikon polimerek kedvezõ tulajdonságai azzal magyarázhatók, hogy elõnyösen egyesítik tulajdonságaikban az SiOSi szervetlen váz kémiai ellenállóképességét és hõállóságát, valamint a szerves polimerek kedvezõ mechanikai tulajdonságait. Ezek a jellemzõk széles felhasználási területet biztosítanak a szilikon polimerekbõl készített különbözõ termékeknek. A szilikon polimerek legjellemzõbb tulajdonságai a következõk: hõállóság és hidegállóság. A szilikonok széles hõmérséklethatárok között (-100 és +300 oc között) használhatók anélkül, hogy a mechanikai tulajdonságok lényegesen változnának. A fenilcsoportok a hõállóságot növelik, az etilszármazékok hidegállósága a legjobb; hidrofóbitás. A szilikonnal kezelt felületek víztaszító, vízlepergetõ hatásúak. Az ilyen felület elõnye, hogy a levegõt és a vízgõzt átereszti, a folyékony víz azonban nem nedvesíti a felületet. A hidrofóbitást azzal magyarázzák, hogy a sziloxánláncok tapadnak a felületre és a szerves csoportok a felülettõl távolodó irányban orientálódnak; kis viszkozitás hõmérsékleti koefficiens. A szilikonolajok viszkozitása a hõmérséklettel sokkal kisebb mértékben változik, mint az ásványolajok esetén; idõjárásállóság. Szilikonból készült bevonatok ellenállnak az atmoszférikus igénybevételeknek, jó a fény- és nedvességállóságuk, eredményesen használhatók a korrózióvédelemben; vegyi ellenállóképesség. A szilikon polimerek sokféle szervetlen anyagnak, vizes oldatoknak, oldószereknek ellenállnak. A szilikongumik oldószerállósága bizonyos szerves csoportokkal (pl. CF 3, CN) növelhetõ. Ugyanakkor lúgos közegben az ellenállóképességük általában kicsi és az oldószerek egy része is megtámadja a szilikonokat; kedvezõ elektromos tulajdonságok. A szilikonok jó elektromos szigetelõk, ezt a tulajdonságukat még leégésük után is megõrzik, mert belõlük SiO 2 keletkezik. Koronakisüléssel szembeni ellenállásuk is jó. Dielektromos állandójuk és a veszteségi tényezõjük a frekvenciával alig változik; kis felületi feszültség. A szilikonolajok felületi feszültsége kb. negyedrésze a vízének és ezt a tulajdonságot használják ki a habzásgátló készítményekben; jó gáz- és vízgõzáteresztõ képesség. A szilikon polimerek összetételének megváltoztatásával szelektivitás is elérhetõ, pl. eltérõ lehet az oxigén- és

17 nitrogén-áteresztõ képesség. Ezek a tulajdonságok az alapjai a különbözõ szilikon membránok alkalmazásának; kedvezõ hõvezetés. A szilikonkaucsukok hõvezetése megegyezik az emberi test és csontok hõvezetésével, így a beültetett szilikon implantátumok nem okoznak káros hõérzetet; fiziológiai inaktivitás. Ez a tulajdonság az alapja a szilikon polimerek gyógyászati felhasználásának (részletesebben lásd a 4. fejezetet) Szililezés Szililezésnek azt a folyamatot nevezzük, amelynek során valamely molekula aktív hidrogénjét szililcsoportra (R 3 Si, R 2 Si=, RSi ) lecseréljük. Ez a csere történhet szén-, oxigén-, nitrogén- vagy kénatomon egyaránt. A szililezhetõ szerves vegyületeket az alábbi csoportokba sorolhatjuk: alkoholok (ROH), fenolok (ArOH), karbonsavak (RCOOH), aldehidek és ketonok (RC(O)CHR 2 ), aminok (R 2 NH), savamidok (RC(O)NHR), merkaptánok (RSH). A szililcsoportnak szerves vegyületekbe való beépítésével a vegyület kémiai viselkedése nagymértékben megváltozik. Ennek segítségével bizonyos reakciók enyhe körülmények között megvalósíthatók, megváltoztathatók bizonyos reakcióutak és nagyfokú szelektivitás is elérhetõ. A szililcsoportot gyakran használják egyes vegyületeknél védõcsoportként, például protikus hidrogén megvédésére. Szililezés során a vegyület polaritása csökken, illékonysága növekszik. Az illékonyság növekedés lehetõvé teszi a vegyület gázkromatográfiás és egyéb vizsgálatát eredetileg nem illékony vegyületek esetén is. Szililezett származékok esetén megváltozik az oldékonyság is, ami kedvezõ lehet bioaktív molekulák szervezetbe juttatása során (lásd 5.2. pont). Sokféle anyagot használnak szililezõszerként a szerves kémiában és az elemorganikus vegyületek szililezésére. Közülük azok a kedvezõk, amelyek az alábbi elvárásoknak leginkább megfelelnek: a szililezõszer alacsony hõmérsékleten, enyhe körülmények között reagáljon; oldószer nélkül is alkalmazható legyen; legyen folyékony halmazállapotú és illékony; a szililezett vegyület a szililezõszer feleslegében eltartható legyen; a melléktermékek legyenek illékonyak, könnyen eltávolíthatók; a szililezés során egyértelmû termékek keletkezzenek.

18 Szililezéskor az esetek döntõ többségében (CH 3 ) 3 Si-csoportot juttatnak be a molekulába. A szililezett vegyületek reakcióképessége, termikus és hidrolitikus stabilitása befolyásolható a szerves csoportok minõségével. Ezért gyakori a változatos összetételû R 3 Si-csoportok beépítése is. A szubsztituensek lehetnek azonosak vagy eltérõek, közülük néhányat az alábbiakban mutatunk be: R 3 Si- Et, Pr, ipr, Bu, Ph R RMe 2 Si- H, ipr, tbu, Ph, ClCH 2, BrCH 2, Me 2 N, Et 2 N, C 6 F 5 RPh 2 Si- Me, tbu A szililezés másik fontos esete az R 2 Si= csoport bevitele a molekulába. Legelterjedtebb a metilcsoport használata, de más alkil- és arilcsoportot tartalmazó szililezõszereket is alkalmaznak (R 2 Si= R: Et, ipr, tbu, Ph). A fent ismertetett szililezési folyamatokra a különbözõ vegyszerkatalógusok több mint 200 szililezõszert ajánlanak. Közülük néhány, gyakorlatban elterjedt szililezõszert tüntettünk fel a III. táblázatban.

19 III. táblázat Szililezõszerek Szililcsoport Forráspont (oc/hgmm) (CH 3 ) 3 Si- (CH 3 ) 3 SiCl (CH 3 ) 3 SiNHSi(CH 3 ) (CH 3 ) 3 SiN=C(CH 3 )OSi(CH 3 ) /35 (CH 3 ) 3 SiN=C(CF 3 )OSi(CH 3 ) CF 3 C(O)N(CH 3 )Si(CH 3 ) (CH 3 ) 3 SiN(C 2 H 5 ) (CH 3 ) 2 NC(O)OSi(CH 3 ) CH 3 C(O)NHSi(CH 3 ) 3 o.p CO[NHSi(CH 3 ) 3 ] 2 op R 3 Si- (C 2 H 5 ) 3 SiCl [(CH 3 ) 2 CH] 3 SiCl 82-83/12 (CH 3 ) 3 CSi(CH 3 ) 2 Cl o.p (CH 3 ) 3 CSi(C 6 H 5 ) 2 Cl 90/0,01 BrCH 2 Si(CH 3 ) 2 Cl C 6 F 5 Si(CH 3 ) 2 Cl 88-90/10 R 2 Si= (CH 3 ) 2 SiCl (C 6 H 5 ) 2 SiCl /0,5 CH 3 (C 6 H 5 )SiCl

20 3. SZERVETLEN SZILÍCIUMVEGYÜLETEK A GYÓGYÁSZATBAN A szilícium a természetben különféle szilícium(iv)-oxid módosulatok, továbbá agyagásványok, azbesztek, csillámok és szilikátok formájában fordul elõ. Közülük a természetes szilícium(iv)-oxid-féleségek és szilikátok, valamint a szintetikusan elõállított szilícium(iv)-oxid-készítmények és egyéb anyagok kerülnek felhasználásra a gyógyszertechnológiában és a gyógyászatban. A természetes szilícium(iv)-oxid-féleségek a diatómák és az infuzóriák a Bacillareophyceae, Diatomae családba tartozó sárgásmoszatok egyik osztálya vázát alkotják. Ezek a növényi szervezetek egysejtûek, s testüket igen ellenálló kovapáncél borítja. Fosszilizálódott tömegük a diatómaföld, üledékes kõzet. Ha a telepek tisztán kovahéjakból állnak és porszerûek, hegyi liszt a nevük. Hazánkban a Mátrában a diatómaföld-rétegek vastagsága elérheti a 65 m-t is. Tisztított formái diatómaföld, Fullerföld, Kieselgur, Terra silicea néven kerülnek forgalomba. Igen fontos gyógyszeripari segédanyag, szûrésre, derítésre, ritkábban az orális (szájon át alkalmazott) készítményeknél vivõanyagként alkalmazzák. A kvarckristályok piezoelektromos tulajdonságuknál fogva alkalmasak ultrahang elõállítására, illetve igen nagy pontosságú rezgési frekvenciák elõállítására és stabilizálására. E tulajdonságuk révén az ultrahangdiagnosztikában, valamint számos, a gyógyászatban alkalmazott elektronikus készülékben felhasználásra kerülnek. A szintetikus szilícium(iv)-oxid-készítmények közül az Aerosil márkanéven forgalmazott, pirogén úton elõállított, kolloid méretû amorf kovasavat alkalmazzák a gyógyászatban legsokrétûbben. Mivel igen nagy fajlagos felülettel rendelkezik (1 g felülete kb. 350 m 2 ), könnyû (1 dm 3 tömege 20 g), nagyon sok területen felhasználható. Általában illó szilíciumvegyületek (pl szilíciumtetraklorid) lánghidrolízisével állítják elõ. A kiindulási szilíciumvegyületbõl elõállított gázkeverék homogenitása biztosítja azt, hogy a szilícium-dioxid részecskék egyforma nagyságúak, illetve a részecskeméret ingadozása igen kicsiny. Az így elõállított termék rendkívül laza, könnyû, íztelen, szagtalan fehér por. Kémiai szerkezetét vizsgálva megállapíthatjuk hogy a sziloxáncsoportokon kívül a felület szilanolcsoportokat is tartalmaz. Így adszorpció mellett kemiszorpció is végbemehet felületén. Számos organikus vegyülettel (pl.

A szilíciumtól a szilikonokig

A szilíciumtól a szilikonokig A szilíciumtól a szilikonokig Szilícium, a szervetlen világ egyik legfontosabb alkotóeleme Világegyetemben: Földön: 7. Leggyakoribb elem (H, He, O, Ne, N, C, Si, Mg, ) 2. Leggyakoribb elem (O, Si, Al,

Részletesebben

Poliaddíció. Polimerek kémiai reakciói. Poliaddíciós folyamatok felosztása. Addíció: két molekula egyesülése egyetlen fıtermék keletkezése közben

Poliaddíció. Polimerek kémiai reakciói. Poliaddíciós folyamatok felosztása. Addíció: két molekula egyesülése egyetlen fıtermék keletkezése közben Polimerek kémiai reakciói 6. hét Addíció: két molekula egyesülése egyetlen fıtermék keletkezése közben Poliaddíció bi- vagy polifunkciós monomerek lépésenkénti összekapcsolódása: dimerek, trimerek oligomerek

Részletesebben

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2. 6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4. 1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia A tételek: Elméleti témakörök Általános kémia 1. Az atomok szerkezete az atom alkotórészei, az elemi részecskék és jellemzésük a rendszám és a tömegszám, az izotópok, példával az elektronszerkezet kiépülésének

Részletesebben

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok

Részletesebben

Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban

Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban Bevezetés A kerámia masszák folyósításkor fő cél az anyag

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A HIDROGÉN, A HIDRIDEK 1s 1, EN=2,1; izotópok:,, deutérium,, trícium. Kétatomos molekula, H 2, apoláris. Szobahőmérsékleten

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása Oktatási Hivatal I. FELADATSOR Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása 1. B 6. E 11. A 16. E 2. A 7. D 12. A 17. C 3. B 8. A 13. A 18. C

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

IV.főcsoport. Széncsoport

IV.főcsoport. Széncsoport IV.főcsoport Széncsoport Sorold fel a főcsoport elemeit! Szén C szilárd nemfém Szilícium Si szilárd félfém Germánium Ge szilárd félfém Ón Sn szilárd fém Ólom Pb szilárd fém Ásványi szén: A szén (C) Keverék,

Részletesebben

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion

Részletesebben

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható! 1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket

Részletesebben

Műanyagok tulajdonságai. Horák György 2011-03-17

Műanyagok tulajdonságai. Horák György 2011-03-17 Műanyagok tulajdonságai Horák György 2011-03-17 Hőre lágyuló műanyagok: Lineáris vagy elágazott molekulákból álló anyagok. Üvegesedési (kristályosodási) hőmérséklet szobahőmérséklet felett Hőmérséklet

Részletesebben

KARBONIL-VEGY. aldehidek. ketonok O C O. muszkon (pézsmaszarvas)

KARBONIL-VEGY. aldehidek. ketonok O C O. muszkon (pézsmaszarvas) KABNIL-VEGY VEGYÜLETEK (XVEGYÜLETEK) aldehidek ketonok ' muszkon (pézsmaszarvas) oxocsoport: karbonilcsoport: Elnevezés Aldehidek szénhidrogén neve + al funkciós csoport neve: formil + triviális nevek

Részletesebben

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont) KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO

Részletesebben

SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit

SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit b) Tárgyalják összehasonlító módon a csoport első elemének

Részletesebben

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont 1. feladat Összesen: 15 pont Vizsgálja meg a hidrogén-klorid (vagy vizes oldata) reakciót különböző szervetlen és szerves anyagokkal! Ha nem játszódik le reakció, akkor ezt írja be! protonátmenettel járó

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

Kémia OKTV I. kategória II. forduló A feladatok megoldása

Kémia OKTV I. kategória II. forduló A feladatok megoldása ktatási ivatal Kémia KTV I. kategória 2008-2009. II. forduló A feladatok megoldása I. FELADATSR 1. A 6. E 11. A 16. C 2. A 7. C 12. D 17. B 3. E 8. D 13. A 18. C 4. D 9. C 14. B 19. C 5. B 10. E 15. E

Részletesebben

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. C 2. B. fenolos hidroxilcsoport, éter, tercier amin db. ; 2 db. 4. észter 5. E 6. A tercier amino-nitrogén. 7. Pl. a trimetil-amin reakciója HCl-dal.

Részletesebben

KARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK

KARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK KABNSAV-SZÁMAZÉKK Karbonsavszármazékok Karbonsavak H X Karbonsavszármazékok X Halogén Savhalogenid l Alkoxi Észter ' Amino Amid N '' ' Karboxilát Anhidrid Karbonsavhalogenidek Tulajdonságok: - színtelen,

Részletesebben

KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ

KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ 1) A rejtvény egy híres ember nevét és halálának évszámát rejti. Nevét megtudod, ha a részmegoldások betűit a számozott négyzetekbe írod, halálának évszámát pedig pici számolással.

Részletesebben

SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK

SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK Budapesti Reáltanoda Fontos! Sok reakcióegyenlet több témakörhöz is hozzátartozik. Szögletes zárójel jelzi a reakciót, ami más témakörnél található meg. Alkánok, cikloalkánok

Részletesebben

Kötések kialakítása - oktett elmélet

Kötések kialakítása - oktett elmélet Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek elsődleges kémiai kötések Kötések

Részletesebben

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010-2011. 1 A vegyületekben az atomokat kémiai kötésnek nevezett erők tartják össze. Az elektronok

Részletesebben

Heterociklusos vegyületek

Heterociklusos vegyületek Szerves kémia A gyűrű felépítésében más atom (szénatomon kívül!), ún. HETEROATOM is részt vesz. A gyűrűt alkotó heteroatomként leggyakrabban a nitrogén, oxigén, kén szerepel, (de ismerünk arzént, szilíciumot,

Részletesebben

7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei Témakörök: 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2.

7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei Témakörök: 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2. 7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2. Hőtermelő és hőelnyelő folyamatok, halmazállapot-változások 3. A levegő,

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Szénhidrogének... 1

Tartalomjegyzék. Szénhidrogének... 1 Tartalomjegyzék Szénhidrogének... 1 Alkánok (Parafinok)... 1 A gyökök megnevezése... 2 Az elágazó szénláncú alkánok megnevezése... 3 Az alkánok izomériája... 4 Előállítás... 4 1) Szerves magnéziumvegyületekből...

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai

Részletesebben

R R C X C X R R X + C H R CH CH R H + BH 2 + Eliminációs reakciók

R R C X C X R R X + C H R CH CH R H + BH 2 + Eliminációs reakciók Eliminációs reakciók Amennyiben egy szénatomhoz távozó csoport kapcsolódik és ugyanazon a szénatomon egy (az ábrákon vel jelölt) bázis által protonként leszakítható hidrogén is található, a nukleofil szubsztitúció

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003. KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATK 2003. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADAT (1996)

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADAT (1996) KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADAT (1996) I. Az alábbiakban megadott vázlatpontok alapján írjon 1-1 2 1 oldalas dolgozatot! Címe: ALKÉNEK Alkének fogalma. Elnevezésük elve példával. Geometriai

Részletesebben

SiAlON. , TiC, TiN, B 4 O 3

SiAlON. , TiC, TiN, B 4 O 3 ALKALMAZÁSOK 2. SiAlON A műszaki kerámiák (Al 2 O 3, Si 3 N 4, SiC, ZrO 2, TiC, TiN, B 4 C, stb.) fémekhez képest igen kemény, kopásálló, ugyanakkor rideg, azaz dinamikus igénybevételek elviselésére csak

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 Megoldás 000. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 000 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A NITROGÉN ÉS SZERVES VEGYÜLETEI s s p 3 molekulák között gyenge kölcsönhatás van, ezért alacsony olvadás- és

Részletesebben

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer A kémiai kötés Kémiai

Részletesebben

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403 Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 Az anyag Az anyagot az ember nyeri ki a természetből és

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

A kémiatanári zárószigorlat tételsora

A kémiatanári zárószigorlat tételsora 1. A. tétel A kémiatanári zárószigorlat tételsora Kémiai alapfogalmak: Atom- és molekulatömeg, anyagmennyiség, elemek és vegyületek elnevezése, jelölése. Kémiai egyenlet, sztöchiometria. A víz jelentősége

Részletesebben

Alkánok összefoglalás

Alkánok összefoglalás Alkánok összefoglalás Nem vagyok különösebben tehetséges, csak szenvedélyesen kíváncsi. Albert Einstein Rausch Péter kémia-környezettan tanár Szénhidrogének Szénhidrogének Telített Telítetlen Nyílt láncú

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 14. hét

Kémiai alapismeretek 14. hét Kémiai alapismeretek 14. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2011. december 6. 1/9 2010/2011 I. félév, Horváth Attila c 1785 Cavendish:

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I.

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Halmazállapotok, fázisok Fizikai állapotváltozások (fázisátmenetek), a Gibbs-féle fázisszabály Fizikai módszerek anyagok tisztítására - Szublimáció

Részletesebben

... Dátum:... (olvasható név)

... Dátum:... (olvasható név) ... Dátum:... (olvasható név) (szak) Szervetlen kémia írásbeli vizsga A hallgató aláírása:. Pontok összesítése: I.. (10 pont) II/A. (10 pont) II/B. (5 pont) III.. (20 pont) IV.. (20 pont) V.. (5 pont)

Részletesebben

Palládium-organikus vegyületek

Palládium-organikus vegyületek Palládium-organikus vegyületek 1894 Phillips: C 2 H 4 + PdCl 2 + H 2 O CH 3 CHO + Pd + 2 HCl 1938 Karasch: (C 6 H 5 CN) 2 PdCl 2 + RCH=CHR [(π-rhc=chr)pdcl 2 ] 2 Cl - Cl Pd 2+ Pd 2+ Cl - - Cl - H O 2 2

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden

Részletesebben

Vízálló faragasztók TÍPUSOK, TULAJDONSÁGOK ÉS TAPASZTALATOK. Aktualitások a faragasztásban 2016 Sopron, szeptember 9. Dr.

Vízálló faragasztók TÍPUSOK, TULAJDONSÁGOK ÉS TAPASZTALATOK. Aktualitások a faragasztásban 2016 Sopron, szeptember 9. Dr. Vízálló faragasztók TÍPUSOK, TULAJDONSÁGOK ÉS TAPASZTALATOK Aktualitások a faragasztásban 2016 Sopron, 2016. szeptember 9. Dr. Daku Lajos Faipari ragasztók vizsgálata (vízállóság EN 204, hőállóság: WATT

Részletesebben

a. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g.

a. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g. MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE AL IX.-LEA CONCURS PE ŢARĂ AL LICEELOR CU LIMBĂ DE PREDARE MAGHIARĂ FABINYI RUDOLF KÉMIA VERSENY - SZERVETLEN KÉMIA Marosvásárhely, Bolyai Farkas

Részletesebben

Vegyületek - vegyületmolekulák

Vegyületek - vegyületmolekulák Vegyületek - vegyületmolekulák 3.Az anyagok csoportosítása összetételük szerint Egyszerű összetett Azonos atomokból állnak különböző atomokból állnak Elemek vegyületek keverékek Fémek Félfémek Nemfémek

Részletesebben

O k t a t á si Hivatal

O k t a t á si Hivatal k t a t á si Hivatal I. FELADATSR 2013/2014. tanévi rszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA I. KATEGÓRIA Javítási-értékelési útmutató A következő kérdésekre az egyetlen helyes választ

Részletesebben

Nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC)

Nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC) Nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC) Kromatográfiás módszerek osztályba sorolása 2 Elúciós technika A mintabevitel ún. dugószerűen történik A mozgófázis a kromatogram kifejlesztése alatt folyamatosan

Részletesebben

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o ) Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1999

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1999 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1999 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. HALOGÉNTARTALMÚ SZÉNVEGYÜLETEK A szénhidrogén és a halogén nevének összekapcsolásával Pl. CH 3 Cl metil-klorid, klór-metán

Részletesebben

Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.

Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy. Általános és szervetlen kémia 10. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a kémiai reakciókat hogyan lehet csoportosítani milyen kinetikai összefüggések érvényesek Mai témakörök a közös elektronpár létrehozásával

Részletesebben

Kormeghatározás gyorsítóval

Kormeghatározás gyorsítóval Beadás határideje 2012. január 31. A megoldásokat a kémia tanárodnak add oda! 1. ESETTANULMÁNY 9. évfolyam Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Kormeghatározás gyorsítóval

Részletesebben

Az anyagi rendszerek csoportosítása

Az anyagi rendszerek csoportosítása Általános és szervetlen kémia 1. hét A kémia az anyagok tulajdonságainak leírásával, átalakulásaival, elıállításának lehetıségeivel és felhasználásával foglalkozik. Az általános kémia vizsgálja az anyagi

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyz jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyz jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyz jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Szerves Kémia II. Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel:

Szerves Kémia II. Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel: Szerves Kémia II. TKBE0312 Előfeltétel: TKBE03 1 Szerves kémia I. Előadás: 2 óra/hét Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel: 22464 tpatonay@puma.unideb.hu A 2010/11. tanév tavaszi félévében az előadás

Részletesebben

3D bútorfrontok (előlapok) gyártása

3D bútorfrontok (előlapok) gyártása 3D bútorfrontok (előlapok) gyártása 1 2 3 4 5 6 7 8 9 MDF lapok vágása Marás rakatolás Tisztítás Ragasztófelhordás 3D film laminálás Szegély eltávolítása Tisztítás Kész bútorfront Membránpréses kasírozás

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2004.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2004. KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2004. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt

Részletesebben

1. feladat Maximális pontszám: 5. 2. feladat Maximális pontszám: 8. 3. feladat Maximális pontszám: 7. 4. feladat Maximális pontszám: 9

1. feladat Maximális pontszám: 5. 2. feladat Maximális pontszám: 8. 3. feladat Maximális pontszám: 7. 4. feladat Maximális pontszám: 9 1. feladat Maximális pontszám: 5 Mennyi az egyes komponensek parciális nyomása a földből feltörő 202 000 Pa össznyomású földgázban, ha annak térfogatszázalékos összetétele a következő: φ(ch 4 ) = 94,7;

Részletesebben

Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló február évfolyam

Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló február évfolyam Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló 2013. február 20. 8. évfolyam A feladatlap megoldásához kizárólag periódusos rendszert és elektronikus adatok tárolására nem alkalmas zsebszámológép

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Az AsH 3 hevítés hatására arzénre és hidrogénre bomlik. Hány dm 3 18 ºC hőmérsékletű és 1,01 10 5 Pa nyomású AsH 3 -ből nyerhetünk 10 dm 3 40 ºC hőmérsékletű és 2,02 10 5 Pa

Részletesebben

1. feladat Összesen 15 pont. 2. feladat Összesen 6 pont. 3. feladat Összesen 6 pont. 4. feladat Összesen 7 pont

1. feladat Összesen 15 pont. 2. feladat Összesen 6 pont. 3. feladat Összesen 6 pont. 4. feladat Összesen 7 pont 1. feladat Összesen 15 pont Egy lombikba 60 g jégecetet és 46 g abszolút etanolt öntöttünk. A) Számítsa ki a kiindulási anyagmennyiségeket! B) Határozza meg az egyensúlyi elegy összetételét móltörtben

Részletesebben

+oxigén +víz +lúg Elemek Oxidok Savak Sók

+oxigén +víz +lúg Elemek Oxidok Savak Sók Összefoglalás2. +oxigén +víz +lúg Elemek Oxidok Savak Sók Nitrogén Foszfor Szén Gyémánt, grafit szilícium Szén-dioxid, Nitrogéndioxid Foszforpentaoxid Szénmonoxid Szilíciumdioxid Salétromsav Nitrátok foszforsav

Részletesebben

Ciklodextrinek alkalmazási lehetőségei kolloid diszperz rendszerekben

Ciklodextrinek alkalmazási lehetőségei kolloid diszperz rendszerekben Ciklodextrinek alkalmazási lehetőségei kolloid diszperz rendszerekben Vázlat I. Diszperziós kolloidok stabilitása általános ismérvek II. Ciklodextrinek és kolloidok kölcsönhatása - szorpció - zárványkomplex-képződés

Részletesebben

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 12 pont. 3. feladat Összesen: 14 pont. 4. feladat Összesen: 15 pont

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 12 pont. 3. feladat Összesen: 14 pont. 4. feladat Összesen: 15 pont 1. feladat Összesen: 8 pont Az autók légzsákját ütközéskor a nátrium-azid bomlásakor keletkező nitrogéngáz tölti fel. A folyamat a következő reakcióegyenlet szerint játszódik le: 2 NaN 3(s) 2 Na (s) +

Részletesebben

Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok

Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok Bagi István BME MTAT Bevezetés Kerámiák csoportosítása teljesen tömör bioinert porózus bioinert teljesen tömör bioaktív oldódó Definíciók Bioinert a szomszédos

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 1 oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I A VÍZ - A víz molekulája V-alakú, kötésszöge 109,5 fok, poláris kovalens kötések; - a jég molekularácsos, tetraéderes elrendeződés,

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

Halogénezett szénhidrogének

Halogénezett szénhidrogének Halogénezett szénhidrogének - Jellemző kötés (funkciós csoport): X X = halogén, F, l, Br, I - soportosítás: - halogénatom(ok) minősége szerint (X = F, l, Br, I) - halogénatom(ok) száma szerint (egy-, két-

Részletesebben

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 Kémiai kötések A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Cl + Na Az ionos kötés 1. Cl + - + Na Klór: 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 5 Kloridion: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 Nátrium: 1s 2 2s

Részletesebben

Kémiai kötés Lewis elmélet

Kémiai kötés Lewis elmélet Kémiai kötés 10-1 Lewis elmélet 10-2 Kovalens kötés: bevezetés 10-3 Poláros kovalens kötés 10-4 Lewis szerkezetek 10-5 A molekulák alakja 10-6 Kötésrend, kötéstávolság 10-7 Kötésenergiák Általános Kémia,

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK (1997)

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK (1997) KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK (1997) MEGOLDÁSOK I. 1. A hidrogén, a hidridek 1s 1 EN=2,1 izotópok: 1 1 H, 2 1 H deutérium 1 H trícium, sajátosságai eltérőek A trícium,- atommagja nagy neutrontartalma

Részletesebben

KARBONSAVAK. A) Nyílt láncú telített monokarbonsavak (zsírsavak) O OH. karboxilcsoport. Példák. pl. metánsav, etánsav, propánsav...

KARBONSAVAK. A) Nyílt láncú telített monokarbonsavak (zsírsavak) O OH. karboxilcsoport. Példák. pl. metánsav, etánsav, propánsav... KABNSAVAK karboxilcsoport Példák A) Nyílt láncú telített monokarbonsavak (zsírsavak) "alkánsav" pl. metánsav, etánsav, propánsav... (nem használjuk) omológ sor hangyasav 3 2 2 2 valeriánsav 3 ecetsav 3

Részletesebben

Kész polimerek reakciói. Makromolekulák átalakítása. Makromolekulák átalakítása. Természetes és mesterséges makromolekulák átalakítása cellulóz, PVAc

Kész polimerek reakciói. Makromolekulák átalakítása. Makromolekulák átalakítása. Természetes és mesterséges makromolekulák átalakítása cellulóz, PVAc Kész polimerek reakciói 8. hét Természetes és mesterséges makromolekulák átalakítása cellulóz, PVAc szabad funkciós csoportok reakciói bomlási folyamatok Térhálósítási folyamatok A cellulóz szabad alkoholos

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 007 404 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 007 404 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU0000074T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 007 4 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 03 7796 (22) A bejelentés napja: 03.

Részletesebben

Beszélgetés a szerves kémia elméleti alapjairól III.

Beszélgetés a szerves kémia elméleti alapjairól III. Beszélgetés a szerves kémia elméleti alapjairól III. Csökkentett vagy fokozott reakciókészségű halogénszármazékok? A középiskolai szerves kémiai tananyag alapján, a telített alkil-halogenidek reakcióképes

Részletesebben

Szerves Kémia II. 2016/17

Szerves Kémia II. 2016/17 Szerves Kémia II. 2016/17 TKBE0301 és TKBE0312 4 kr Előfeltétel: TKBE0301 Szerves kémia I. Előadás: 2 óra/hét Dr. Juhász László egyetemi docens E 409 Tel: 22464 juhasz.laszlo@science.unideb.hu A 2016/17.

Részletesebben

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása 1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása A természetes vizek mindig tartalmaznak oldott széndioxidot, CO 2 -t. A CO 2 a vizekbe elsősor-ban a levegő CO 2 -tartalmának beoldódásával

Részletesebben

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. Szénhidrátok Szerkesztette: Vizkievicz András A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. A szénhidrátok

Részletesebben

8. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2009.

8. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2009. 8. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2009. Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthet legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhet

Részletesebben

Oldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű

Oldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok - elegyek Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok: egyik komponens mennyisége nagy (oldószer) a másik, vagy a többihez (oldott

Részletesebben

A KÉMIA ÚJABB EREDMÉNYEI

A KÉMIA ÚJABB EREDMÉNYEI A KÉMIA ÚJABB EREDMÉNYEI A KÉMIA ÚJABB EREDMÉNYEI 98. kötet Szerkeszti CSÁKVÁRI BÉLA A szerkeszt bizottság tagjai DÉKÁNY IMRE, FARKAS JÓZSEF, FONYÓ ZSOLT, FÜLÖP FERENC, GÖRÖG SÁNDOR, PUKÁNSZKY BÉLA, TÓTH

Részletesebben

ZERVES ALAPANYAGOK ISMERETE, DISZPERZ RENDSZEREK KÉSZÍTÉSE

ZERVES ALAPANYAGOK ISMERETE, DISZPERZ RENDSZEREK KÉSZÍTÉSE S ZERVES ALAPANYAGOK ISMERETE, DISZPERZ RENDSZEREK KÉSZÍTÉSE TANULÁSIRÁNYÍTÓ Ismételje át a szerves kozmetikai anyagokat: 1. Szerves alapanyagok ismerete szénhidrogének alkoholok (egyértékű és többértékű

Részletesebben

A 14. csoport elemei. anglezit(pbso 4 ), ceruzit(pbco 3 ) Si: 1823 Jons Berzelius (név: a latin silex : kovakő szóból) Ge: 1886 Clemens Winkler

A 14. csoport elemei. anglezit(pbso 4 ), ceruzit(pbco 3 ) Si: 1823 Jons Berzelius (név: a latin silex : kovakő szóból) Ge: 1886 Clemens Winkler A 14. csoport elemei anglezit(pbso 4 ), ceruzit(pbc ) Felfedezésük: Si: 1823 Jons Berzelius (név: a latin silex : kovakő szóból) Ge: 1886 Clemens Winkler A szén allotróp módosulatai gyémánt legnagyobb:

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia 1. hét

Általános és szervetlen kémia 1. hét Általános és szervetlen kémia 1. hét A tantárgy elméleti és gyakorlati anyaga http://cheminst.emk.nyme.hu A CAPA teszt-gyakorló program használata Kliens programot letölteni a weboldalról Bejelentkezés

Részletesebben

NAGYHATÉKONYSÁGÚ FOLYADÉKKROMA- TOGRÁFIA = NAGYNYOMÁSÚ = HPLC

NAGYHATÉKONYSÁGÚ FOLYADÉKKROMA- TOGRÁFIA = NAGYNYOMÁSÚ = HPLC NAGYHATÉKONYSÁGÚ FOLYADÉKKROMA- TOGRÁFIA = NAGYNYOMÁSÚ = HPLC Az alkalmazott nagy nyomás (100-1000 bar) lehetővé teszi nagyon finom szemcsézetű töltetek (2-10 μm) használatát, ami jelentősen megnöveli

Részletesebben

VII. Karbonsavak. karbonsav karboxilcsoport karboxilátion. acilátcsoport acilátion acilcsoport. A karbonsavak csoportosítása történhet

VII. Karbonsavak. karbonsav karboxilcsoport karboxilátion. acilátcsoport acilátion acilcsoport. A karbonsavak csoportosítása történhet VII. Karbonsavak A disszociáció révén protonszolgáltatásra képes szerves vegyületek jellegzetes és fontos csoportját képezik a -H karboxilcsoportot tartalmazó karbonsavak. A funkciós csoport szerkezete

Részletesebben

Szerves kémiai szintézismódszerek

Szerves kémiai szintézismódszerek Szerves kémiai szintézismódszerek 5. Szén-szén többszörös kötések kialakítása: alkének Kovács Lajos 1 Alkének el állítása X Y FGI C C C C C C C C = = a d C O + X C X C X = PR 3 P(O)(OR) 2 SiR 3 SO 2 R

Részletesebben

5. előadás 12-09-16 1

5. előadás 12-09-16 1 5. előadás 12-09-16 1 H = U + PV; U=Q-PV H = U + (PV); P= áll H = U + P V; U=Q-P V; U=Q-P V H = Q U= Q V= áll P= áll H = G + T S Munkává nem alakítható Hátalakulás = G + T S 2 3 4 5 6 7 Szilárd halmazállapot

Részletesebben

Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék

Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Kezelés Fizikai, fizikai-kémiai Biológiai Kémiai Szennyezők típusai Módszerek Előnyök

Részletesebben

Veszprémi Egyetem, Ásványolaj- és Széntechnológiai Tanszék

Veszprémi Egyetem, Ásványolaj- és Széntechnológiai Tanszék Petrolkémiai alapanyagok és s adalékok eláll llítása manyag m hulladékokb kokból Angyal András PhD hallgató Veszprémi Egyetem, Ásványolaj és Széntechnológiai Tanszék Veszprém, 2006. január 13. 200 Mt manyag

Részletesebben

Oldódás, mint egyensúly

Oldódás, mint egyensúly Oldódás, mint egyensúly Szilárd (A) anyag oldódása: K = [A] oldott [A] szilárd állandó K [A] szilárd = [A] oldott S = telített oldat conc. Folyadék oldódása: analóg módon Gázok oldódása: [gáz] oldott K

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben