3. Előzetes környezeti hatáselemzés

Átírás

1 3. Előzetes környezeti hatáselemzés Ez a fejezet mutatja be a megvalósíthatósági tanulmányt kidolgozó project (GEF # TF ) által a Gemenc-Béda-Karapancsa rendszer 11 tervezési egységére kidolgozott, un. javasolt beavatkozási változatokra (JV) vonatkozó környezeti hatásvizsgálatot. Rendelkezésre álló idő rendkívüli rövidsége miatt csak szakértői becslésen alapuló kvalitatív értékeléseket tudtunk végrehajtani. (Innen az előzetes jelző) Numerikus modellezésen alapuló kvantitatív értékeléshez a rendelkezésre álló idő nem volt elegendő. A tápanyagvisszatartás kérdésében arra a megállapításra jutottunk, hogy a Duna tápanyaghozamának hullámtéren történő csökkentésére meglehetősen korlátozottak a lehetőségek. A hullámtérre kivezethető vizek mennyisége a főmederben lefolyó vizek mennyiségéhez képest elenyészők maradnak. A kivezetés ráadásul csak ritkán, kisebbnagyobb árvizek során realizálódhat. Az év nagyobb részében a Duna vize teljes egészében a főmederben maradva folyik le, így annak vízminőségét csak mederbeli folyamatok befolyásolják. A Gemenc és Béda-Karapancsa tájegységeken keresztül, kívülről a Dunába befolyó vizekkel kapcsolatban azonban a hatékony tápanyagvisszatartás már számításba vehető. Ebben a vonatkozásban három tervezési egység játszhat kiemelkedő szerepet: - a Sió hullámtere melyen keresztül a Sió a Dunába folyik - a Bátai-Holt-Duna mely a Szekszárd-Bátai csatornarendszer által összegyűjtött vizeket fogadja be - a Külső- és Belső-Béda holtágak, melyek a Vizslaki és Kölkedi csatornák befogadói. Mindezek alapján a célként kitűzött sikeres hullámtéri tápanyagvisszatartást csak a fenti befolyó vizek vonatkozásában látjuk megvalósíthatónak. A Fekete Tenger tápanyagterhelésének hatékony csökkentése sok hasonló tápanyagfogó wetland-ek kialakítását igényli lehetőleg a Duna teljes hossza mentén. A tervezési egységekre kidolgozott javasolt alternatívák kedvezőtlen mellékhatásai szerencsére igen minimálisak. A Duna vízjárását, az árvédelmi biztonságot valamint a főmeder morfológiai viszonyait nem befolyásolják károsan. A földhasználati viszonyokra sem gyakorolnak negatív hatásokat (bizonyos pozitív hatásokra azonban lehet számítani). Ugyan ez vonatkozik a hullámtér alatti talajvízrendszerre is. Talajvízmodellezési munkák [Csökli, 1996; Schmidt, 1996] során bebizonyosodott, hogy a hullámtéren történő beavatkozások talajvízszintre gyakorolt hatásai nem számottevőek. Az ok a hullámteret vastagon beborító agyagréteg mely gyakorlatilag elszigeteli a talajvizet a felszíni vízrendszerektől. Maga a Duna-meder azonban jelentős befolyással bír a talajvizre. Közép és kisvizeknél ugyanis jelentős a meder irányú leszívás, amely hozzájárul a hullámtéren tapasztalt kiszáradási folyamathoz. A megvalósíthatósági tanulmány nagy súlyt fektet olyan különleges élőhelyek revitalizációjára mint halbölcső, békabölcső, fekete gólya etető. Az ilyen élőhelyek rendkívül kedvezőek, nem csak helyi, de regionális, európai vonatkozásban is. A Gemenc- Béda-Karapancsa hullámtér ugyanis egy igen fontos pihenő és táplálkozó élőhely a kontinens más fészkelő helyeiről érkező fekete gólyák és más vándormadarak számára is. Megfelelő 51

2 táplálkozási lehetőségek biztosítása tehát rendkívüli fontossággal bír. Hasonlóképpen, az ívási élőhelyek (halbölcsők) revitalizációja is túlmutat a helyi viszonyokon, és nagy jelentőséggel bír az egész Duna halállományának revitalizációja szempontjából. A Gemenc-Béda- Karapancsa hullámtéri rendszernél tehát megvan a lehetőség arra, hogy un. 'ökológiai generátor területté [de Groot et al., 1990] váljon regionális és kontinentális ökológiai hálózatokon belül. A fenntarthatóság igen fontos szempont minden egyes javasolt alternatívánál. Ez elsősorban a víztestekben felgyülemlő uszadék és hordalék eltávolításának kérdését érinti. Uszadék elsősorban a fokokban okoz gondot, ahol összetorlódva gyakorlatilag eltömíti azokat. A fokok árvizek utáni tisztítása tehát igen fontos a kapcsolódó vízrendszer ökológiai és tápanyagvisszatartás funkciójának fenntarthatósága szempontjából. Feliszapolódás a másik folyamat, amely komoly fenntarthatósági kérdéseket vet föl, különös tekintettel azokra a víztestekre melyek intenzív hidrológiai kapcsolatban állnak a főmederrel. Bizonyos gyakorisággal megismételt kotrások elkerülhetetlen lesznek. Mindezek a fenntartási munkák bizony komoly pénzügyi problémákat vethetnek majd fel a jövőben. Fontos még hangsúlyozni azt is, hogy, a helyi viszonyoktól függően, a megfelelő beavatkozás jellege nem egyértelmű, még akkor sem ha a cél ugyan az. Nem egyértelmű például az, hogy egy fokot vajon meg kell-e nyitni kotrással, vagy éppen ellenkezőleg egy küszöb építésével el kell zárni. A megnyitás egyrészről megjavítja a hidrológiai összeköttetést, másrészről viszont alacsony dunai vízállások mellett elengedi a vizet a rendszerből. A küszöb ugyan benntartja a vizet, viszont a kisebb árhullámokat meg kizárja. Mindkét megoldás tehát vezethet a vízrendszer nem-kívánt kiszáradásához. Hullámterek ökológiai revitalizációja (valamint az ott történő tápanyagvisszatartás) tehát egy erősen hely-specifikus, optimalizálási feladat, ahol az optimális megoldás származtatása mindenféleképpen szükségelteti numerikus modellek alkalmazását melyekkel a hidrológiai, vízminőségi és ökológiai folyamatok előre jelezhetők, értékelhetők. A javasolt változatok kivitelezése során káros mellékhatások léphetnek föl, melyeket minimalizálni kell. A jelentős zajterhelés miatt a gépek használata, ha lehet, elkerülendő. Kis mértékű kotrási és építési munkálatok során kézi erő alkalmazása ajánlatos. A kivitelezési munkálatokat ajánlatos az ökológiailag kevésbe érzékeny őszi és téli időszakokra koncentrálni. Az alábbiakban a 11 tervezési egység javasolt változataira elkészített környezeti hatáselemzések kerülnek bemutatásra. 3.1 Veránka Rezéti-Duna A megvalósíthatósági tanulmány által javasolt változat (JV) a Rezéti-Duna mellékág torkalati szakaszának kotrását irányozza elő azzal a céllal, hogy a befolyási küszöbszint lejjebb kerüljön. A mellékághoz kapcsolódó Janika és Zsubrik tavak vízjárásán az összekötő Sas és Zsubrik fokok tisztításával és kotrásával kell javítani. A Janika és Zsubrik tavak előirányzott célállapota halbölcső illetve gólyaetető. Elöljáróban fontos leszögezni azt, hogy a Rezéti-Duna a Gemenc-Béda-Karapancsa rendszere egyik legproblematikusabb vízteste. A nagyon alacsony vízsebességek következtében a holtág folyamatos és viszonylag gyors feliszapolódási folyamatnak van kitéve köszönhetően a Dunából nagy mennyiségben beáramló lebegtetett és görgetett hordaléknak. Ha nem lépünk 52

3 közbe, akkor a Rezéti-Duna re gyakorlatilag el fog tűnni [Tamás & Kalocsa, 2003]. A holtág feltöltődése ellen korlátozott lehetőségek vannak. Csak a görgetett hordalék behatolását lehet jelentős mértékben visszaszorítani a felvízi torkolatba épített speciális műtárgyak segítségével (sarkantyú, fenékküszöb, fenék panelek). Egyetértünk tehát a természetvédelmi szakértővel (Buzetzky Győző) és mi is javasoljuk a JV torkolati műtárggyal történő kiegészítését. A görgetett hordalék kizárása jelentősen csökkenti a jövőbeli fenntartási költségeket. A Rezéti-Duna torkolati szakaszának kotrása valóban lecsökkenti a befolyási küszöbszintet, mindazonáltal a vízsebességek továbbra is igen alacsonyak maradnak ebben a holtágban, a főmederben kialakuló sebességekhez képest. Ráadásul a lebegtetett hordalék kirakódása tovább fog folytatódni, amely egy folyamatosan töltődő iszapos medret eredményez. Mindez azt jelenti, hogy a Rezéti-Duna nem egy ideális élőhely lótikus fajok számára (kecsege, balin, márna) és a jövőben sem lesz az. Ez viszont azt is jelenti, hogy a megvalósíthatósági tanulmány célkitűzése csak az lehet, hogy a Rezéti-Dunát egy ökológiai szempontból állóvizű de a Dunával állandó kapcsolatban levő mellékágként állítsuk helyre. A javasolt kotrások erre a célra megfelelőek. A kikotort mederanyag megfelelő elhelyezése nagyon fontos kérdés. Az anyagot nem szabad a Dunába üríteni, mivel az éppen, hogy megnövelné a folyó tápanyag hozamát. A mederanyagból célszerű a hullámtér felszínén vadmenekítő dombokat kialakítani, melyek jelentős szerepet játszanak az árvizek során fellépő vadpusztulás megakadályozásában. Az intenzív és folyamatos feliszapolódás miatt, a Rezéti-Duna kotrását bizonyos időközönként meg kell ismételni [Tamás & Kalocsa, 2003]. Kotrás azonban drága dolog és semmi sem garantálja, hogy ezt a gazdasági viszonyok a jövőben is lehetővé fogják tenni. A Rezéti-Duna feliszapolódása, valamint a teljes lefűződése tehát egy igen is valószínű (bár nem-kívánt) perspektíva. Ha ez lesz majd a fejlődés iránya, akkor a Rezéti-Duna megfelelő tulajdonságú holtággá történő átalakítását kell előirányozni. Erre vonatkozóan a Grébeci mellékágra kidolgozott JV ad támpontot (lásd 3.7 fejezet). 3.2 Buvat A JV célja a Buvati rendszerben található kisebb víztestek (Keszeges-tó, Lídia tavak, Zátony tava, Vajas-lap, valamint a töltés menti kubikok) vízjárásának javítása. E cél érdekében a víztesteket a Rezéti-Dunával illetve a Malomtelelő-Decsi-Nagy-Holt-Duna vízrendszerrel összekötő fokok tisztítása van tervbe véve. Csőátereszek létesítése illetve rekonstrukciója szintén szerepel a tervekben. Az ökológiai célkitűzés az, hogy ezek a víztestek a jövőben halbölcsőként, békabölcsőként és fekete gólya etetőként funkcionáljanak. Az összekötő fokok vízforgalmának helyreállítása nagymértékben hozzájárul a kitűzött célok eléréséhez, mivel így az eddig elszigetelt víztestek elérhetőkké válnak az ívni készülő halak számára. A lapos és könnyen gázolható Zátony tava kiváló táplálkozó hely lesz a fekete gólyák és más gázlómadarak számára. A töltés menti kubikok összekötése a Malomtelelő-Decsi-Nagy-Holt-Duna rendszerrel különösen kedvező megoldás mivel így ezek a holt vízterek is ökológiailag produktív víztestekké válnak. Végső soron a JV számos hullámtéri víztest ökológiai revitalizációját fogja eredményezni, igen kismértékű földmunka és építési munka árán. Az is megállapítható még, hogy a JV semmiféle káros hatással nincs a folyószabályozásra és az árvízvédelemre (ez vonatkozik a 53

4 többi tervezési egységekre kidolgozott JV-kre is). Hasonlóképpen az erdészetre gyakorolt hatása is elenyésző. A Buvati tervezési egységre kidolgozott JV egy kiváló példa a gazdaságos és hatékony előhelyrevitalizációra, mely ráadásul a terület többi funkcióját sem befolyásolja károsan. 3.3 Béda-Karapancsa A Béda-Karapancsa a Duna Dráva Nemzeti Park egy különálló tájegysége, mely a Gemenctől 30 km re az alvízi irányban található. A bédai terület a Duna jobbpartján, míg a karapancsai a balparton található. A bédai területen két víztest található: a hullámtéri Külső-Béda holtág valamint a mentett oldali Belső-Béda holtág. A karapancsai hullámtéri területen található a Mocskos-Duna holtág. A Béda-Karapancsára kidolgozott JV a Külső-Béda és a Mocskos-Duna holtágak vonatkozásában a Dunával összekötő fokokba történő vízvisszatartó küszöbök építését irányozza elő. A cél a kiszáradás ellensúlyozása a holtágak vízszintjének emelésével. Ami a Belső-Bédát illeti a JV a holtág medrét jelenleg részekre bontó áttöltések eltávolítását javasolja. A vízszint 30 cm-el történő megemelése is tervbe van véve. Fontos figyelembe venni azt a tényt, hogy a Belső-Béda egyben a Vizslaki gyűjtőcsatorna befogadója is. A vízszint emelése tehát a csatorna vízének szivattyús beemelésével járó költségeket is meg fogja emelni. A Vizslaki csatornából érkező tápanyagok visszatartási szintén fontos kérdés. A tápanyagvisszatartás előfeltétele a megnövekedtet tartózkodási idő. A holtág vízszintjének megemelésével a tartózkodási idő is megemelkedik. Megfelelő vízinövényzet (pl. nád) kialakítása és folyamatos aratásai is jelentős tápanyagelvonást eredményezhet. A vízszintemelés és a vízinövény gazdálkodás megfelelő kombinációja jelentős tápanyagvisszatartást eredményezhet. Bár a javasolt vízszintemelés a Külső-Béda és a Mocskos holtágakban igen jelentős (1.5 m és 1 m), kedvezőtlen mellékhatásokkal mégsem kell számolni. Az erdészetet ez a beavatkozás nem fenyegeti, hiszen mindkét holtág fokozottan védet területen helyezkedik el (24. ábra), ahol az erdészeti tevékenység amúgy is nagyon le van korlátozva. Másrészről viszont a megnövelt víztestek kedvező hatással vannak az ártéri ökoszisztémákra, valamint a tápanyagvisszatartásra is (tartózkodási idő növekedése). Mindazonáltal, a Külső-Béda esetében többlet-szivattyúzási költséggel kell számolni, hiszen ez a víztest a befogadója a Belső-Bédából valamint a Kölkedi csatornából beemelt vizeknek. 3.4 Sió mente Sió hullámterén a következő víztestek találhatóak: Szilágy-fok, Borrév-tó, Mércés-lapok, Taplósi-Holt-Duna, Nagy-Sáros, Kis-Sáros, (Hátfői) Kobolya-tó, Holt-Sió I. (a töltéstől nyugatra), Holt-Sió II. (a töltéstől keletre). A kiszáradási probléma ezekben a víztestekben is jelentkezik. A JV azon fokok kotrását és tisztítását irányozza elő, melyek összekötik ezeket a víztesteket a Sió főmedrével. Vízvisszatartó küszöbök létesítése is tervbe van véve. A cél a vízszintek emelése a vízi élővilág érdekében. A Sió rendszernek van egy különleges tulajdonsága: a torkolati zsilip felett, duzzasztott térben helyezkedik el. Ez tehát azt jelenti, hogy a zsilip segítségével a rendszerben szabályozható a 54

5 vízszint. A JV számol is ezzel a lehetőséggel, és a vizes élőhelyek érdekében a vízszintek emelését javasolja. Vízszint emelés lehetővé teszi a Sió vízének hullámtéren történő terítését, továbbá megnöveli a víz tartózkodási idejét is. Mindez megteremti az alapfeltételeket a Sió által szállított tápanyag sikeres visszatartásához. Mivel a Sió vízminősége tápanyag szempontjából kifogásolható, így ezeken a területeken igen részletes számításokra lesz szükség a holtágak vízminőség-romlásának elkerülése érdekében. Ahogy azt a JV is kimutatta, a Sió zsilip megfelelő üzemeltetésével mesterséges árhullámok generálhatóak, ökológiai szempontból optimális amplitúdóval, tartóssággal és emelkedési/ süllyedési sebességgel. Itt tehát megvan a lehetőség arra, hogy helyreállítsuk a hajdan volt ősi, ökológiailag rendkívül kedvező ártéri vízjárást. Vízszintek emelése azonban azt is jelenti, hogy a kívülről a beemelt vizek szivattyúzási költsége megemelkedik. Ez első sorban a Tolnai-Dunában összegyűlő belvizek beemelését érinti. 3.5 Gemenc A gemenci egység elszigetelt víztesteinél (Nagy-Forgó-tó, Forgó-fok, Peti-tó (Hamis-tó), Sudár-fok, Kis-Forgó-tó) hasonló problémák adódtak, mint a többi hasonló rendszernél (Buvat, Báli). A Gemencre kidolgozott JV az alábbiakat irányozza elő: A Forgó-tó vízforgalmának javítása a tavat a Grébeci-Dunával összekötő fok kotrásával/ tisztításával; tiltós zsilip beépítése a fokba. A Forgó-tó térfogatának kotrással történő növelése A beavatkozások jelentős mértékben javít a Forgó-tón mint vizes élőhelyen úgy kvantitatív mint kvalitatív szempontokból. A halak, kétéltűek és gázlómadarak reprodukciós illetve táplálkozási körülményei jelentősen javulnak. A JV ráadásul nem járna számottevő negatív mellékhatásokkal. A létesítési költség is viszonylag alacsonynak tűnik. A tiltó előnye a fix küszöbbel szemben az, hogy kisebb árhullámokat is beenged amellett, hogy ugyanúgy visszatartja a bentlévő vizeket. A tiltó azonban gondosabb és gyakoribb karbantartást igényel. 3.6 Báta-Duna A JV egy vízszabályozó műtárgy beépítését javasolja a Báta-Öreg-Dunába közel Báta községhez. A cél a Bátai-Holt-Duna holtág vízszintjeinek emelésével a kiszáradási folyamat ellensúlyozása. A JV a tápanyagvisszatartás szempontjából előnyös. A tervezet műtárgy ugyanis megakadályozza azt, hogy a tápanyagban gazdag Szekszárd-Bátai csatorna vize egyenesen a Dunába folyjék. Ehelyett, a megemelt vízszintű Bátai-Holt-Dunába fog folyni, ahol a tápanyagtartalma természetesen úton lesz lecsökkentve köszönhetően a hosszú tartózkodásnak egy biológiailag produktív víztérben. A JV ökológiai szempontból is kedvező. Ez a holtág ugyanis rendkívül ki van téve a kiszáradási problémának, tekintve, hogy a Bátai-Öreg-Duna gyakorlatilag lecsapolja a holtágat az alvízi irányba és így nagyon alacsony vízszintek alakulnak ki. A javasolt műtárgy 55

6 ezzel ellentétben magasabb szinten tartaná vissza a vizeket a vízi élővilág (halak, kétéltűek, gázlómadarak) érdekében. A megemelt vízszint összeköttetést teremtene a holtág és az őt körülvevő kisebb víztestek között is. Ez lehetővé teszi azt, hogy a holtág halállománya ívás céljából felkeresse ezeket a víztesteket, és azt is, hogy a kikelt ivadék halak az ívóhelyekről a biztonságosabb mely vizekbe vándoroljanak (halbölcső funkció). A JV nem jelent megoldást a heves vízállásvátozások okozta ökológiai problémákra. A árhullámok áradási és apadási sebessége ugyanis nem változna (8. ábra), csak az árhullámok amplitúdója csökkenne le. Az előirányzott halbölcsők tehát nem funkcionálnának tökéletesen. A probléma megoldása érdekében a JV továbbfejlesztését javasoljuk. A javaslat lényege az, hogy a Bátai-holt-Dunát össze kell kötni a Cserta-Nyéki rendszerrel úgy ahogy azt a 27. ábra mutatja. A Cserta-Nyéki rendszer vízforgalmának ökológiai célú revitalizációja már a 90-es évek végén megtörtént [Zellei et al., 1998]. A Bátai rendszer revitalizációja végül is ennek a projektnek a kiterjesztése, továbbvitele volna. Ahogy azt a 27. ábra mutatja, egy a Bátát a Nyékivel összekötő fok létesítését javasoljuk az árvédelmi töltés menti kubik árkok felhasználásával. Ez valójában az ősi Címer-fok helyreállítását jelentené, hiszen ez a fok valaha épp ezt a két holtágat kötötte össze mindaddig, amíg a Duna vándorló medre két részre nem szakította. A JV módosítása előirányozza még a Kattyas-fok kotrását és tisztítását is a célból, hogy az egész rendszert a felvíz felöl, a magasabb vízszintű Rezéti-Dunából tápláljuk. 27. ábra Javaslat a Bátai-Holt-Dunára kidolgozott JV továbbfejlesztésére A fent ismertetett revitalizációs megoldás részletes, hidrodinamikai modellezésen alapuló vizsgálata már megtörtént [Zsuffa, 2000; Zsuffa 2001]. A modellezés kimutatta, hogy a Bátai- Holt-Duna vízszintjei átlagban 1-2 métert emelkednének, amely a kiszáradási problémát nagy mértékben ellensúlyozná (28. ábra). 56

7 vízszint (cmbf) észlelt vízállások revitalizáció (szimulált adatok) /11/1995 7/20/ /28/1995 2/5/1996 5/15/1996 8/23/1996 idő 28. ábra A JV továbbfejlesztéseként kidolgozott revitalizációs megoldás hatása a Bátai- Holt-Duna vízjárására; szimuláció a FOK model segítségével [Zsuffa, 2000] Az összekapcsolt rendszer nagy tározókapacitásának köszönhetően, az áradás és apadás sebessége jelentősen mérséklődne a Bátai-Holt-Dunában, mely a halbölcsők számára teremt igen kedvező feltételeket. Az ikrákat és a kikelt lárvákat nem pusztítanák el a hirtelen visszaszaladó vízszintek. A viszonylag folyamatos dunai összeköttetést a Kattyas-fok biztosítaná. Feliszapolódás sem jelentene problémát, hiszen a rendszer ugyan abba az irányba ürülne, ahonnan töltődik, a Rezéti-Duna felé. A Rezéti-Duna vizének hordalék tartalma ráadásul sokkal kisebb, mint magáé a Dunáé. A Rezéti-Duna irányú kifolyásnak köszönhetően a továbbfejlesztett JV tápanyagvisszatartási képessége jobb, mint az eredeti JV-é. Ebben az esetben ugyanis a Szekszárd-Bátai csatorna tápanyag-gazdag vize egy sokkal nagyobb rendszeren folyna keresztül és így a tápanyagok kivonására még több idő és hely állna rendelkezésre. Számolni kell azonban azzal, hogy a Szekszárd-bátai csatorna tápanyagterhelése időnként igen magas tud lenni. Egy ilyen terhelés már veszélyeztetné a Bátai-Holt-Duna élővilágát is. Ezért egy előszűrő wetland létesítését javasoljuk a mentett oldalon úgy az eredeti, mint a továbbfejlesztett JV esetében. 3.7 Fekete erdő, Grébeci-Duna Hasonlóan a Rezéti-Dunához és a Vén-Dunához a Grébeci-Duna is egy mellékág, amely mesterséges kanyarátvágással jött létre. A három közül a Grébeci iszapolódott fel a legjobban; már elérte a holtággá válás szintjét. (Sokak szerint már holtágnak tekinthető). Felismerve azt a tényt, hogy a Grébeci mellékágként tovább már nem tartható fenn, a JV éppen a természetes fejlődés kerekének előreforgatását javasolja, azazhogy alakítsuk át a mellékágat egy jól funkcionáló holtággá. E célból a Grébec felvízi elzárásában található csőáteresz eltömítése, valamint az alvízi torkoltba egy fenékküszöb elhelyezése van tervbe véve. Az alvízi mederszakasz kotrással történő mélyítése is elő van irányozva. 57

8 A javasolt beavatkozások biztosítják a Grébeci-Dunának szánt halbölcső funkciót. A fenékküszöb jelentősen megnöveli a halak és más vízi fajok élőhelyét. A csőáteresz eltömítése a Grébeci-Duna töltési és ürítési folyamatát egyirányúvá teszi. A feliszapolódás szempontjából ez sokkal kedvezőbb, mint a jelenlegi átfolyásos rendszer. A fenékküszöb ráadásul megakadályozza a görgetett hordalék bejutását is. A feltöltődés vonatkozásában tehát a JV igen kedvező. Mindazonáltal, a feliszapolódás a jövőben is probléma lesz a Grébeci-Dunában. Ez a mellékág ugyanis a főmederhez igen közel helyezkedik el, és ezért áradáskor, amikor a víz kilép a mederből, intenzív hordaléklerakódásnak van kitéve. A Grébec kotrásával tehát a jövőben is számolni kell. A kotrási anyag itt se kerüljön a Dunába, hanem vadmenekítő dombok építésére legyen felhasználva. A JV-ben szerepel még a Grébecet szegélyező kisebb víztestek (Sulymos-tó, Akós-hókony, Keselyűs-Duna, Tehenes-lap) mellékághoz kapcsolása is, az összekötő fokok kotrása és tisztítása által. Így ezekből a víztestekből is megfelelő halbölcsők és gólyaetetők válnának. A vízszintek emelését a Grébec megemelt vízszíntje biztosítja. 3.8 Kerülő-Duna A Kerülő-Duna tulajdonképpen egy hosszú és keskeny csatorna, amely a Rezéti-Dunából ágazik ki, megkerüli a Nagy-Rezét területet és a kisvasút Lassi megállójának közelében a terepben végződik. A víztest előirányzott célállapota békabölcső és gólyaetető. A JV a csatorna kotrását és kitisztítását irányozza elő azzal a céllal, hogy egységes és horizontális medret kapjunk a csatorna teljes hossza mentén. Ez különösen kedvező változásokat hoz az áttöltésekkel elszigetelt felső szakaszon, amely így nem fog többé kiszáradni és megfelelő vízi élőhelyeket fog biztosítani. A Rezéti-Duna felöli torkolatnál egy 86.6 mbf koronaszintű küszöb létesítése van tervbe véve. Ez a küszöb a jelen állapothoz képest 20 cm-vel megemelné a Kerülő-Duna vízszintjét mely kedvező hatással lesz az akvatikus faunára. Az új küszöb azonban mégse olyan magas, hogy akadályozná a Kerülő- Duna Rezét felőli vízpótlását. A JV kiváló táplálkozó helyet alakít ki a fekete gólyák számára. A megemelt vízszintek ellenére a vízmélység a csatornában nem fogja meghaladni a még gázolható 60 cm-t. Nem lesznek mélyebb vízterek, ahol a táplálék hal menedéket találna a gólyák elől. 3 A keskeny és hosszú csatorna ráadásul lehetővé teszi még azt is, hogy a gólyák a parton állva vadásszanak. Egy jól működő gólyaetető azonban nem szabad, hogy zavarásnak legyen kitéve, tekintve, hogy erre a fekete gólyák igen érzékenyek. Ebből a szempontból a Kerülő- Duna elhelyezkedése kedvezőtlen. A víztest közelében ugyanis számos zavarási forrás található: - Bátaszék-Baja út és vasútvonal - a keskeny-nyomtávú erdei vasút - Pörböly község 3 Ez természetesen azt is jelenti, hogy a Kerülő-Duna nem tekinthető halbölcsőnek 58

9 - az árvédelmi töltésen lévő út - mezőgazdasági területek a mentett oldalon Nagyon fontos lenne az ezekből a forrásokból származó zavarás csökkentése, legalább a gólyák fő táplálkozási időszaka alatt. Ez az időszak augusztus és szeptember amikor a területen fészkelő gólyák felkészülnek a vándorlásra, valamint a más területekről érkező, már vándorló gólyák megállnak itt pihenés és táplálkozás céljából. Ezen időszak alatt javasoljuk a kisvasút üzemeltetésének, valamint a gáton vezető út használatának tiltását. Mindez a terület természetvédelmi besorolásának megváltoztatását vonhatja maga után. A fenntarthatóság szempontjából a Kerülő-Duna kedvező helyzetben van, ugyanis a vízpótlást a már előülepített vizű Rezéti-Dunából kapja, valamint a főmedertől is igen távol van és így az áradáskor fellépő hordaléklerakódásnak sincs nagyon kitéve. A Lassi rendszerhez felvíz felöl történő kapcsolás sem rontana a helyzeten, hiszen az is már egy igen hordalékszegény vízrendszer. Talán egy hordalékfogó tér létesítése a tervezett küszöb előtt megfontolható. Mindazonáltal az uszadék felhalmozódása problémákat okozhat a jövőben is. A meder árvizek utáni tisztítása tehát egy fontos feladat lesz. 3.9 Báli A JV célja a Báli, Csörösz és Zsold-kaszáló víztestek vízforgalmának javítása. E célból a víztesteket a Simon-Dunával és a Nyéki-Holt-Dunávak összekötő fokok kikotrása és kitisztítása van tervbe véve. A víztestek ökológiai célállapota fekete gólya etető. A lapos erősen feltöltődött mederfenekek valóban kiváló vadászati lehetőségeket biztosítanak a gólyák számára. A nagyszámú táplálékhalat a megtisztított fokokon át a víztesteket ívási céllal felkereső halak biztosítják. Ez a rendszer is egy-irányba töltődik és ürül, ami a feliszapolódás vonatkozásában kedvező (lásd. Grébeci-Duna). Az akadálymentes fokok lehetővé teszik a behatolt hordalék apadáskor történő visszaszállítását is. Hasonlóan a buvati és gemenci tervezési egységekhez, a javasolt beavatkozások a Báli esetében is kismértékűek és olcsók, mégis jelentős pozitív eredményekkel járnak a fekete gólyák vonatkozásában. Más funkciók (erdészet, árvízvédelem) semmiféle káros mellékhatást nem szenvednek. Mindazonáltal, a gólyák fő táplálkozási időszaka alatti zavarásmentességet biztosítani kell, akár az erdészeti tevékenységek korlátozása árán is Móric-Duna A Móric-Duna egy erősen feltöltődött mellékága a Dunának. A JV a mellékág alsó és felső torkolatának fenékküszöbbel történő részleges elzárását javasolja. A cél a víz mellékágban történő visszatartása az előirányzott halbölcső és fekete gólya etető funkciók érdekében. A vízi életterek növelése céljából, cm mélységű, 10 m szélességű kotrás is tervbe van véve, a felvízi szakasz 2000 méteres hossza mentén. Ahogy azt Buzetzky Győző (természetvédelmi szakértő) is kimutatta, a legnagyobb probléma ezzel a megoldással az, hogy a Duna oldalirány mozgását nem veszi figyelembe. A 59

10 szabályozási vonalak által kijelölt végleges meder jobb partéle ugyanis a Móric-Duna jelenlegi torkolatától 150 méterrel keletre fog majd elhelyezkedni. A Duna tehát egy nagy zátony folyamatos építésével el fogja tömíteni a Móric-Duna felső torkolatát. Teszi ezt ráadásul a folyószabályozási tervekkel összhangban. Mindezeket figyelembe véve a szükség van a JV módosítására. Egyetértve Buzetzky Gy. elképzelésével, a felső torkolat méterrel a felvíz irányába történő áthelyezését javasoljuk (29. ábra). A Móric-Duna felső torkolata így már nem lenne kitéve az eltömődés veszélyének, mivel ott már a meder stabilizálódott és a kanyarulati viszonyok is kedvezőbbek. 29. ábra Javaslat a Móric-Dunára kidolgozott JV továbbfejlesztésére A Móric-Duna esetében jó esély van annak megvalósítására, ami a Rezéti és Grébeci mellékágak esetében nem lehetséges, és ez az, hogy egy morfológiailag stabil valódi mellékággá alakítsuk, úgy ahogy azt a 29. ábra érzékelteti. A Móric-Duna ugyanis gyakorlatilag párhuzamos a Dunával, mely ahhoz hasonló esés- és sebességviszonyok kialakítását teszi lehetővé. Mindez előfeltétele annak, hogy a bejutó hordalék lerakódás nélkül hagyja el a kellékágat. Ez természetesen egy bonyolult tervezési kérdés. Mindazonáltal, egy ilyen mellékág kialakítása a nagykiterjedésű lótikus élőhelyeket eredményezne, ami a biodiverzitás szempontjából lenne lényeges Nagy-Pandúr Ez a tervezési egység a Szeremlei-Sugovicát és számos kisebb víztestet foglal magába. A Szeremlei-Sugovica egy hosszú erősen feliszapolódott holtág. A JV célja az, hogy a holtág egy permanens víztesté alakuljon át, és hal-, illetve békabölcsőként funkcionáljon. Horgászati, halászati célú hasznosítás is elő van irányozva. A kitűzött célok megvalósítása érdekében, a holtág kotrása, valamint dunai kitorkolást elzáró küszöb zsilippel történő kiegészítés van tervbe véve. A holtág menti kisebb víztestek előirányzott funkciói halbölcső illetve fekete gólya etető. Ez utóbbi zavarás-mentes környezetet kíván melyet maga a Szeremlei-Sugovica biztosít az által, hogy elhatárolja őket az emberi környezettől. A víztestek a holtágból kiágazó fokokon keresztül töltődnek és ürülnek. A halak is ezeken keresztül jutnak be ha ívni akarnak. A fokok vízszállításának kotrással és tisztítással történő javítása tehát a kijelölt ökológia funkciók céljából igen fontos. 60

11 3.12 Tápanyag visszatartás (eltávolítás) számítása Általánosságban biztonsággal állíthatjuk, hogy a rendelkezésünkre álló eszközökkel (tudományos ismerettel, számszerű összefüggésekkel és számítógépes modellekkel) ez a feladat megoldható. Ez a feladat lényegében az egész rendszer (vagy annak egyes elemei) vízés anyagmérleg számítását jelenti. A gyakorlatban azonban a megoldás szintje a vízrendszerre rendelkezésre álló adatoktól fog függeni. Ezen a ponton a jelen munkához rendelkezésre álló adatok függvényében igen széles körű lehetőségek közül választhatunk. Itt most a két szélsőséges esetet mutatjuk be a feladat érzékeltetésére: A legegyszerűbb megoldás: Egyszerű anyag és vízmérleg készítés az egész rendszerre (vagy annak részeire). Ennek a módszernek az alapja az 30. ábra bemutatott egyszerű differenciál egyenlet rendszer, amely a tápanyag és a víz anyagmérlegének időbeni változását írja le. Még ebben az egyszerű esetben is szükségünk van azonban a víz és a tápanyag be- és kimenő anyagáramaira és a vizsgált rendszer geometriai adatainak ismeretére. Ezen adatok mellett szükség van annak a modell tényezőnek, reakció sebesség tényezőnek az ismeretére, amihez a vonatkozó szakirodalom az alábbi többféle megjelölést alkalmazza: visszatartási, eltávolítási virtuális ülepedési stb. tényező. Ennek meghatározásához két lehetőségünk van:1) A bemenetek és kimenetek adatsoraira történő kalibráció. Ehhez olyan hosszú időszak adataira van szükségünk, ami a víz rendszerben történő tartózkodási idejének kb. tízszerese. 2) A paraméter illetve modell tényező becslése a szakirodalom alapján. Ez az utóbbi azonban egy nagyon megbízhatatlan becslést eredményez, mert a visszatartási (tápanyag csökkentési) arányszám (a bevezetett teljes anyagáram százalékában kifejezve) nulla% (vagy éppen negatív értékek) és 90% között változhat, attól függően, hogy a szakirodalmi adat szerzője egy eltávolító rendszer eladója volt-e vagy annak üzemeltetője Inputs P Outflow Water dpl 1 = [ Pin Q ] in - PL Qout - K dt A* h LP -(q+k set )t PL(t)= PL e + 0 e q + K set Qin Pin Qout LP = q = h* A h* A set * P L -(q+k set )t ( 1- ) Az ülepedés (visszatartás, vagy csökkentés) az egyetlen folyamat Q out = Q dh dt in = + z 1 A [ Q - Q ] in when out h > h z = ( P E) * A + P - E max h < h min 30. ábra A legegyszerűbb víz és anyagmérleg modell folyamatábrája és összefüggései A legösszetettebb megoldás: Bár ennek a megoldásnak az alapelve ugyanaz, mint a legegyszerűbb megoldásé, azaz a víz és anyagmérleg elv, de annak tényleges formája igen széles tartományban változhat a rendelkezésre álló idő és financiális eszközök függvényében valamint a víz és anyag transzport, azaz a tápanyag körforgalom, leírási 61

12 igénye (azaz 1D-3D) szerint. Ez azt jelenti, hogy szélsőséges esetben a víz és anyag mozgás három dimenziós hidraulikai és anyag transzport modellje társul a vízi ökoszisztéma főbb elemeit (mondjuk állapot változót) és azok élet és anyag átalakulási funkcióit leíró összefüggésekkel (ld. 31. ábra szemléltetésül). Nyilvánvaló, hogy az állapot változók száma a kiválasztott ökoszisztéma modellben sokkal magasabb lehet mint amit a 31. ábra bemutat, attól is függően, hogy az adott vízre milyen ismereteink vannak azok tápanyag forgalomban betöltött szerepét illetően. (Példaként említjük, hogy bizonyos vizek esetén a kirepülő árva-szúnyogok által eltávolított tápanyag mennyiség számba veendő tétel lehet a teljes tápanyag forgalomban). Az alábbi ábrán bemutatott egyszerűsített folyamat rendszer (ami például nem tartalmazza a vízi növények, makrofiták, anyagforgalmát) egyenleteit nem mutatjuk be mert azok (a víz és anyag transzport egyenleteivel együtt) egy kisebb könyvet is megtöltenének. Inputs Light Outflow O 2 P Org. N Algae NITRIFICATION NO 3 Water Zooplankton Fish 1 Fishing Org. matter Oxygen Fish 2 Sed. P Bacteria Detritus Sed. N Benthic animals Sediment 31. ábra A vízi ökoszisztéma tápanyag forgalmának erősen leegyszerűsített szemléltetése Jelen projekt adott idő és készlet keretei között, valamint figyelembe véve a nagyon szűkös adat hozzáférhetőséget a két rendszerben, azaz a gemenci és a Béda-Karapancsai vízrendszerek elemeiben, csak egy nagyon egyszerű ökohidrológiai modellt választhatnánk. Az adathiányon belül is ki kell emelni a víz mennyiségi (mélység, áramlási sebesség, be és kifolyó vízhozam) és minőségi (vízkémiai) adatok valamint az ökoszisztéma elemeire vonatkozó adatok szinte teljes hiányát. Az alkalmazható modell talán kissé összetettebb lehet az 30 ábrán bemutatottnál, miután célszerű figyelembe venni az általában legjelentősebb tápanyag csapdát, ami a kiülepedett tápanyag végleges eltemetődését, hozzá nem férhetővé válását jelenti. Az is kívánatos, hogy az egyszerű tápanyag forgalmi modellt kapcsoljuk az ökológiai állapot jelezésére szolgáló valamely állapotváltozóhoz (Pl a klorofill-a-hoz). Ilyen modell rendelkezésre áll a VITUKIban és azt nagyon sok projektben használtuk különböző projektekben tervezési előrejelzési célra. Nyitva marad azonban továbbra is az alapkérdés, azaz a tápanyag eltávolítási (visszatartási) tényező becslése. Megfelelő helyszíni adatsorok hiányában, amelyekre a kalibrációt el lehetne végezni, célszerű az adott területhez hasonló adatokat keresni. Hazánkban megfelelő 62

13 hosszúságú ilyen adatsorok talán csak a Kis-Balaton esetében állnak rendelkezésre (a Zala torkolatában a Balaton védelmében helyreállított két tározós rendszer). Ha megvizsgáljuk a Kis Balaton ortofoszfát foszfor visszatartási idősorát (32. ábra), amelyeket a sárga pontokat összekötő vonal jelez, akkor azt találjuk, hogy a tápanyag visszatartás a kezdeti 60%-ról egészen 90-95%-ig növekedett, majd csökkent és negatív értékekbe fordult át. PO 4 -P (tonna) félév Ingói-berek 1993-tól sokévi átl.: 151 mió m Hitó+I-b* ö. terhelés -150 V mióm3_ A Hitó+I-b* ö. visszatartás -300 Hitó: Hídvégi-tó -350 I-b*: Ingói-berek 1993-tól : -600ZEG P-talanító -650 Sá iód V 10 6 m ábra A Kis-Balaton ortofoszfát foszfor terhelése és visszatartásának alakulása (Dr. Pomogyi Piroska személyes közlése) Bár ennek a kedvezőtlen jelenségnek (itt nem tárgyalt) oka nem feltétlenül következik be minden több-vízteres mocsári vízrendszerben arra mindenképpen jó, hogy szigorú figyelmeztetést jelent arra nézve, hogy a vízi ökoszisztémákba történő emberi beavatkozást roppant elővigyázatosan kell megtervezni, mert előfordulhat, hogy a kívánt tápanyag nyelő helyett tápanyag forrást kapunk eredményül. Ezt követően még mindig az a kérdés, hogy milyen tápanyag visszatartási arányszámot tételezzünk fel amikor (modellel vagy modell nélkül) összetett vízrendszerek tápanyag visszatartási kapacitását kívánjuk vizsgálni (különböző beavatkozási, szabályozási stratégiák várható eredményeit keresve). Ennek a kérdésnek a megválaszolása nyilvánvalóan nagyon bonyolult, mert minden egyes víztér más-más válaszreakciót fog adni a természeti vagy emberi behatásokra. Az eltávolítási hatásfok, mint láttuk, bármi lehet 90% és negatív értékek között. Hosszú szakmai tapasztalatunk és a nemzetközi szakirodalom adatai alapján azonban annyit ki lehet bátran jelenteni, hogy még jól üzemelő rendszerek esetében sem lehet (pláne nem hosszú távon) 30%-nál nagyobb tápanyag visszatartást feltételezni. Ennek megfelelően jelen projekt esetében szakmai ökölszabályokra kell támaszkodnunk, hacsak nem sikerül a tápanyag visszatartás folyamatát meghatározó kémiai és biológiai folyamatokra megfelelő adatokat szereznünk (amire eddigi adatgyűjtő tevékenységünk szerint nem sok remény van). Külön probléma, hogy az egyes tervezett beavatkozásokra vonatkozó válasz reakciók tekintetében kellene a vízterek biológiai és kémiai folyamatainak változásait is becsülni. 63

14 A tápanyag terhelés visszatartás számításához szükséges alapadatok Általános adatigény Bármilyen módszerrel (modellel) is végezzük majd a számítást az alábbi típusu adatokra van szükségünk: 1. A rendszer (vagy az egymáshoz csatolt alrendszerek) geometriai adatai: terület, kereszt szelvények, vízállás (idősorok?), de legalább is a nagyobb vízterek vízállás-térfogat jelleggörbéi; 2. Vízbevezetés (vízhozam idősorok vagy évi átlagértékek) 3. Alapvető vízkémiai adatok a bevezetett vízre (adatsorok vagy legalább sokévi átlagértékek) a választott modelltől függően (tápanyagok, lebegő anyag, összes oldott anyag), 4. A vízterek vízmérleg elemeinek idősorai vagy sokévi átlagadatai (csapadék, párolgás, vízkivétel, vízbevezetés, elszivárgás, beszivárgás), 5. Mindazon fizikai, kémiai és biológiai állapotváltozók kiindulási adatai amelyeket figyelembe akarunk venni (ld. 31 ábra). A kiindulási adatokat (térben és időpontban) feltétlenül meg kell adni, mert ehhez képest tudunk csak változást számítani. 6. Ha a vízi ökoszisztéma kicsit is összetettebb folyamatait akarjuk vizsgálni, akkor számos egyéb adatra is szükségünk lehet (Pl. besugárzás, hőmérséklet további vízkémiai paraméterek) Mindezeket az adatokat minden egyes vizsgálni kívánt alternatívához meg kell határozni (geometriai adatok, vízbevezetések, vízkivételek stb.) Minimális követelmények A fenti (30. ábra szerinti) legegyszerűbb modell esetében minden vizsgálni kívánt víztérre az alábbi adatokat kell megadni: A - h 0 - A tófelszín (vizsgált víztér) területe (hektár) Kiindulási átlagos vízmélység (m) h max, hmin - Felső és alsó szabályozási vízszintek (m) Q in Hozzáfolyás (bevezetés) (m 3 /s) (beleértve minden bevezetést) Q out - Kifolyó vízhozam (m 3 /s) (beleértve minden vízkivételt és elszivárgást) Q out,max -A leeresztő zsilip maximális kapacitása (m 3 /s) P - E - A tófelszínre hulló csapadék (mm/év) Párolgás a tófelszínről (mm/év) PL 0 - Kiindulási P (vagy egyéb tápanyag) koncentráció a víztérben (t=0) P in - LP- A vizsgált tápanyag átlag koncentrációja a befolyó vízben Fajlagos térfogat egységre eső tápanyagterhelés (ld 30 ábra) q- Hidraulikus átöblítési tényező (ld. 30 ábra) 64

15 K set - t - Kiülepedési (visszatartási tényező) [T -1 ], (year -1 ); amit vagy az idősorokhoz történő illesztéssel kell meghatározni, vagy szakirodalom alapján kell becsülni; az idő [T], A víz és anyag bevezetés adatait akár idősorként is megadhatjuk, mert olyan modell változattal is rendelkezünk. Ha fenti adatokat nem tudjuk megadni minden víztér minden kiindulási helyzetéhez és minden vizsgálni kívánt alternatívához, akkor csak a szakirodalom alapján történő becslésre azaz a legjobb mérnöki becslésre lesz alkalmunk az alternatívák tápanyag visszatartásának meghatározásához. 65

16 4. A társadalmi-gazdasági hatások előzetes vizsgálata A társadalmi-gazdasági pozitív és negatív hatások vizsgálata fontos a tervezett beavatkozások társadalmi, gazdasági, intézményi elfogadottságának eléréséhez. Ehhez fontos lépés annak meghatározása, hogy a vizsgálat tárgyát képező beavatkozások milyen haszonnal, illetve hátránnyal járnak az egyes érintettek tevékenységétre vonatkozóan. Meg kell vizsgálni, hogy az elviselendő hátrányok arányban vannak-e a keletkező haszonnal, és ha nem, ez hogyan változtatható meg. Természetesen az egyes érintettek érdekei nem feltétlenül állnak azonos prioritási szinten és egymással is ellentétesek lehetnek. Általánosságban kijelenthetjük, hogy a Duna-Dráva Nemzeti Park területén a természetvédelmi érdekek képviselik a legmagasabb prioritást. Minden más gazdasági vagy turisztikai szempont csak másodrendű fontosságú. A javasolt beruházások társadalmi-gazdasági hatásai az esetek döntő többségében közvetettek, pl. ökológiai hatások függvényei. Pl. vízi életfeltételek javulása halálomány növekedése halászat profitál és horgászturizmus növekszik vendéglátó- és szálláshelyek profitálnak. Mivel az ökológiai hatások maguk is nehezen számszerűsíthetők, az ebből származó közvetlen, vagy közvetett társadalmi-gazdasági hatások számokkal nem illusztrálhatók. Ezért inkább a hatások irányának, trendjének meghatározására kell szorítkoznunk. A javasolt beavatkozások többsége legalábbis előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálat köteles és mindenképpen vízjogi engedélyezés tárgya A kivitelezés időütemezésénél és módjánál maximálisan figyelembe kell venni az ökológiai szempontokat. A műszaki beavatkozások kivitelezése során el kell kerülni a fokozottan védett területek igénybevételét. Amennyiben ez nem kerülhető el, akkor ennek hatásait minimalizálni szükséges. Ez az engedélyezési eljárás során az egyik kiemelt szempont lesz. Ha a kotrásnál kedvezőtlen gazdasági hatást jelent az esetleges magas szállítási költség, megfontolás tárgyává kell tenni vadmenekítő dombok kialakítását a kikotort anyagból. Ez a vadgazdálkodás szempontjából nyer jelentőséget. Általánosságban elmondható, hogy a vízszintek emelése, a fluktuáció mértékének és gyakoriságának csökkentése kedvezően hat a vízi és szárazföldi ökoszisztémákra, és így az ezekhez kapcsolódó tevékenységekre, mint erdészet, halászatra és horgászatra. Ennek mennyiségi és minőségi vizsgálatára azonban a jelen keretek között nincsen lehetőség Habár nem cél, hogy akár kivitelezés, üzemeltetés vagy fenntartás szempontjából költséges megoldásokat alkalmazzunk, az tény, hogy a műszaki beavatkozások kivitelezése, a kész művek folyamatos üzemeltetése, valamint az időszakosan jelentkező mederfenntartási munkák új, állami forrásból finanszírozott munkalehetőségeket jelenthetnek a viszonylag magas munkanélküliséggel terhelt térségben. 4.1 Veránka Rezéti-Duna A Rezéti-Duna mellékág a Gemenci vízrendszer legnagyobb vízteste. A javasolt beavatkozások fő célja, hogy a víz áramlási viszonyainak javítása, mivel az ág hossza (14,85 66

17 km) és kis esése miatt intenzív ülepedés megy végbe a mederfenéken. A jelentősebb beavatkozást a felső szakasz kotrása teszi ki a Senki-sziget mentén. Kis mértékű kotrást terveznek a fokoknál, azok vízszállítási képességnek növelése érdekében. A javasolt alternatíva pozitív társadalmi-szociális hatásai a következőképp összegezhetők: A Rezéti-Duna ág és tavak folyási feltételeinek javítása összeköttetésben a fokokkal javítani fogja a halak életterét és így a halállományt is. Érintettek: halászati vállalatok (Baja Hal Halászati, kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Gemenc Hal Kft.), helyi és megyei horgász egyesületek, horgászturizmus. A folyóág felső szakaszán javítja a hajózási feltételeket. Érintettek: Gemenc Rt, horgászegyesületek és turizmus. Nincs szükség a művek üzemeltetésére. Érintettek: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vannak megemlítendő negatív hatások is: A Senki-szigetet fokozottan védett természetvédelmi területek veszik körül, ezért a nagy mennyiségű kiemelt kotrási iszap (kb m3) elhelyezése igen nehéz. Érintettek: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Gemenc Rt. Javaslat a negatív hatások csökkentésére: Az egyik lehetőség az iszapnak a területen kívülre való szállítása mezőgazdasági célú elhelyezésre, ez azonban a szállítási távolságok miatt költséges. A legkedvezőbb megoldás talán, hogy magában a tervezési egységen belül építsenek vad-menekítő dombokat csekély költségen, ami még további előnyt jelenthet a vadgazdálkodás számára is. Javaslatok további vizsgálatokra és adatgyűjtésre: Számszerű becslés a halászat, erdészet, horgászat és turizmusra gyakorolt kedvező hatásokhoz. A kotort iszap elhelyezési, illetve felhasználási lehetőségeinek vizsgálata gazdasági és engedélyezési szempontból. 4.2 Buvat A javasolt beavatkozások főleg a korlátozott mértékű kotrásokat jelentenek, amelyek a tápláló fokok vízszállító képességét javítják. Ezen kívül a keresztutak alatti átereszek építése és helyreállítása történne meg. Majdnem az egész tervezési egység fokozottan védett természetvédelmi terület, ezért a Nemzeti Park Igazgatóságának engedélye nélkül nem lehet oda belépni. A Kis-Decsi-Holt- Duna és a Nagy-Decsi-Holt-Duna holtágai ugyancsak fokozottan védettek, ide szintén csak engedéllyel lehet belépni. Halászatuk csak kutatási célból lehetséges. A tervezési egységen erdészeti rezervátumok találhatók, ahol a Gemenc Rt. végez tudományos vizsgálatokat. Itt kereskedelmi célú erdészeti tevékenység nem folyik. A többi területen ez utóbbi és a vadászat is engedélyezett. A javasolt beavatkozások nem gyakorolnak sem pozitív, sem negatív társadalmi-gazdasági hatást, mivel a jelenlegi területhasználatok szempontjából változás nem várható. 67

18 Javaslatok további vizsgálatokra és adatgyűjtésre: A kiemelt kotrási iszap elhelyezésének vizsgálata 4.3 Béda-Karapancsa A Béda-Karapancsa tervezési egységen a beavatkozások célja az, hogy fenékküszöbök építésével és kotrással több vizet biztosítanak a Külső-Béda és a Mocskos-Duna vízrendszere számára. A küszöbök révén nő a holtágak átlagos vízszintje. A Belső-Béda holtág vízszintje 0,3 méterrel nő a Béda Szivattyú Telep üzemének módosítása révén. A javasolt alternatíváknak a következő társadalmi-gazdasági hatásai lesznek: Pozitív hatások: A holtágak vízszintjének emelkedése révén a környező erdők vízháztartása javul. Ez előnyt jelent az erdészet számára. A javuló vegetáció megtakarítást jelenthet a vadgazdálkodásban, ha kevesebb pótlólagos takarmányra lesz szükség. Érintett: Gemenc Rt. A kiegyenlítettebb vízszint és a nagyobb víztest, javítja a halak életterét és a halállományt. Érintettek: Petőfi Halászati Szövetkezet, horgászegyesületek, turizmus. Negatív hatások: A rendszer nem önfenntartó (a hordalékcsapdák tisztítását és a kotrásokat rendszeresen el kell végezni). Ez növeli az üzemeltető intézmény költségét. Érintettek: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Az építendő fenékküszöbök megakadályozzák a csónakok és halak mozgását a Duna és a holtágak között kisvíz idején. A Külső-Béda vízszintje 1,5 m-rel nő, ez a Béda Szivattyú Telep üzemeltetőjének többletköltséget eredményez, amikor vizet emel a Belső-Béda holtágból. Érintettek: Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Javaslat a negatív hatások csökkentésére: Megfontolandó egy csónakcsúszda és halzsilip építése a fenékküszöb mellett. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságnak és az illetékes Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak forrásokat kell találnia az üzemeltetés és fenntartás során felmerülő költségek fedezetére. Javaslatok további vizsgálatokra és adatgyűjtésre: A halászat, erdészet, horgászat és turizmus terén várható előnyök számszerű vizsgálata. A fenntartási és üzemeltetési költségek számszerű vizsgálata. 68

19 4.4 Sió-mente A Sió-mente tervezési egység a legkomplexebb a 11 egység között. Négy alrendszert tartalmaz és a vízgyűjtője a projekt területének nagyobb tápanyag forrása. A javasolt beavatkozások között van 6 bukó és 3 zsilip építése, valamint számos szakasz és fok kotrása. A Sió-csatorna torkolati zsilipje üzemeltetési rendjének módosítása is javasolt. A várható pozitív társadalmi-gazdasági hatások: A rendszer magasabb átlagos vízszintje a környező vegetáció vízháztartását javítja. Ez az erdészetnek számára előnyös hatás. A jobb vegetáció a vadgazdálkodás számára megtakarítást jelent, mivel kevesebb pótlólagos takarmányra lesz szükség. Érintettek: Gemenc Rt. A kiegyenlítettebb vízszint, a nagyobb víztest a halak életterét és így a halállományt javítja. Érintettek: Tolnai Halértékesítő és Kisállattenyésztő Szövetkezet, horgászegyesületek, turizmus Kedvezőbbé válnak a víztereket keresztező közlekedési feltételek az erdészet és a turizmus számára. Érintettek: Gemenc Rt., turizmus. A negatív hatások a következők: A Sió torkolati zsilipjének üzemrendje más vízrendszerekre, mint pl. a Faddi, is kihat. Régi és új zsilipek együttes üzemeltetése a Sión magasabb szintű koordinációt igényel, ami többletköltséggel jár. Érintettek: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Javaslat a negatív hatások csökkentésére: A torkolati műtárgy új üzemrendjét modellvizsgálatokra alapozva kell elkészíteni. Az üzemeltetéshez szükséges információk biztosítására on-line monitoring rendszert célszerű létesíteni. Javaslatok további vizsgálatokra és adatgyűjtésre: A halászat, erdészet, horgászat és turizmus terén jelentkező költségek és hasznok számszerű vizsgálata A zsilipek üzemköltségének és a meder fenntartásának a költségeinek számszerű vizsgálata 4.5 Gemenc Az egység nagy része természetvédelmi terület korlátozott látogathatósággal, ezért a turisták csak a Nemzeti Park Igazgatóság által biztosított kísérővel tekinthetik meg. Halászat, horgászat nem engedélyezett. A javasolt beavatkozást csekély mértékű kotrás képezi a tápláló fokok és tavak vízszállító képességének javítása érdekében. Ezen kívül átereszek építése és rekonstrukciója is javasolt. A beavatkozások pozitív társadalmi-szociális hatásai a következők: Jobb vízszállítási viszonyok javítják az erdők vízháztartását a tavak és fokok környezetében. Ez előnyt jelent az erdészet és a vadgazdálkodás számára. Érintett: Gemenc Rt. 69

20 Közlekedési viszonyok a szárazföldön javulnak. Érintettek: Gemenc Rt. és turizmus. A beavatkozásoknak negatív társadalmi-szociális hatásai nem várhatók. Javaslatok további vizsgálatokra és adatgyűjtésre: Az erdészetnél várható költség és haszon számszerű vizsgálata. 4.6 Bátai-Duna A tervezési egység vízellátása északon a Címer fokon és délkeleten a Bátai-Öreg-Dunán át történik. Mindkét esetben a feltöltés relatíve magas vízállást kíván a Duna mederben. A holtág nagy párolgása miatt a vízszint jelentősen csökkenhet. A javasolt alternatíva egyrészt tartalmazza egy zsilip építését a Bátai-Holt-Duna medrében lévő alsó vasúti töltés pilléreinél, másrészt helyreállítaná a kotrással az eredeti medret az alsó vasúti töltéstől a komp-útig. A lehetséges pozitív társadalmi-gazdasági hatások: Állandó kapcsolat a Bátai-Holt-Duna és a Duna folyó között előnyös a csónakközlekedés szempontjából. Érintettek: Baja-Hal Kft., horgászegyesületek, turizmus Magasabb és kormányzott vízszint kedvező a halállománynak. Érintettek: Baja-Hal Kft., horgászegyesületek. Vannak azonban negatív hatásai is a beavatkozásnak: A Bátai-Holt-Duna magasabb átlagos vízszintje a Bátai Szivattyú Állomásnak többlet üzemköltséget jelent. Ez továbbítja az összegyűlt belvizet a Szekszárd-Báta Főcsatornán át a Bátai-Holt-Dunába. Érintettek: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Az alsó torkolatnál épülő zsilip megnehezíti a hajózást a Duna és az ág között alacsony vízállásnál. Érintettek: Baja-Hal Kft., horgászegyesültek, turizmus. Többlet költséget jelent az üzemeltetőnek az új zsilip működtetése. Érintettek: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Javaslat a negatív hatások csökkentésére: Megfontolandó egy csónakcsúszda építése a zsilip mellett. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságnak és az illetékes Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak forrásokat kell találnia az üzemeltetés és fenntartás során felmerülő költségek fedezetére. Javaslatok további vizsgálatokra és adatgyűjtésre: A halászat, erdészet, horgászat és turizmus költségének és hasznának számszerű vizsgálata A szivattyúk és zsilipek üzemeltetési költségének vizsgálata. 70

21 4.7 Fekete-erdő Grébeci-Duna A javasolt alternatíva koncepciója magába foglalja a m 3 üledék kotrását Grébeci-Duna mellékág felső szakaszáról, a felső torkolat lezárását, és bukógát építését az alsó torkolatnál, mely összeköti a mellékágat a Dunával 86,0 mbf szint felett. A fokok kisebb mértékű kotrása is javasolt a jobb vízszállítás biztosítása érdekében. Az alternatíva pozitív társadalmi-gazdasági hatásai: A magasabb vízszint, a nagyobb víztest kedvez a halak életterének és így nőhet a halállomány. Érintettek: Gemenc Hal Kft, horgászegyesületek Kotort meder, szabályozott vízszint jobb vízi közlekedési feltételeket biztosít az ág felső részén. Érintettek: Gemenc Hal Kft, horgászegyesületek, turizmus Szabályozott vízszint javítja a környező erdők vízháztartását és megállíthatja a kiszáradást. Ez előnyt jelent az erdészet számára. Megtakarítást jelent a vadgazdálkodónak is, mert kevesebb takarmányozás szükséges. Érintett: Gemenc Rt. Vannak kedvezőtlen hatások is az alternatíva tekintetében: Az alsó torkolatnál épülő bukógát megnehezíti a hajózást a Duna és az ág között alacsony vízállásnál. Érintettek: Gemenc Hal Kft., horgászegyesültek, turizmus. A bukógát ugyancsak akadályozhatja a halközlekedést a folyó és az ág között alacsony vízállásnál. Ez ívási időszakban különösen kedvezőtlen. Érintettek: Gemenc Hal Kft., horgászegyesültek. A nagy mennyiségű kikotort üledék elhelyezése nehézséggel járhat és magas költséget jelenthet. Ez engedélyezési eljárás egyik kritikus pontja lesz. Érintettek: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, hatóságok Javaslat a negatív hatások csökkentésére: Megfontolandó egy csónakcsúszda és halzsilip építése a fenékküszöb mellett. Lehetséges az iszapnak a területen kívülre való szállítása mezőgazdasági célú elhelyezésre, ez azonban a szállítási távolságok miatt költséges. A legkedvezőbb megoldás talán, hogy magában a tervezési egységen belül építsenek vad-menekítő dombokat csekély költségen, ami még további előnyt jelenthet a vadgazdálkodás számára is. Javaslatok további vizsgálatokra és adatgyűjtésre: A hatások költség/haszon elemzése halászat, erdészet, horgászat, turizmus területén. A hajózásra gyakorolt hatás vizsgálata Kiemelt üledék elhelyezésének vizsgálata 4.8 Kerülő-Duna A Kerülő-Duna egy U-alakú holtág, mely eredetileg összeköttetésben állt a Rezéti-Dunával és a Lassi fokkal. Később az utóbbival való kapcsolatot feltöltötték. 71

22 A javasolt változat egyik célja, hogy újra megnyissa ezt a kapcsolatot jelentős mértékű, 3600 m hosszban történő kotrással. A javaslat tartalmazza még küszöbök, átereszek és hidak építését. További beavatkozások a nyári gát egy részének áthelyezésére irányulnak a Kerülő- Duna felső részén. A következő pozitív társadalmi-gazdasági hatások várhatóak: A szabályozott vízszint és a megnövelt víztömeg kedvező hatással van a halak életkörülményeire, ami növelheti a halállományt. Érintettek: halászati cégek, horgász egyesületek, turizmus A szabályozott vízszint javíthat a környező erdők vízháztartásán, ez többlet hozamot jelenthet az erdészetnek. A kedvezőbb körülmények biztosítottak a növényzet számára, ami pedig megtakarítást jelenthet a vadgazdálkodás számára, mivel kevesebb pótlólagos takarmányra lenne szükség. Érintett: Gemenc Rt. A nyári gáttal védett terület biztonsága megnő a meglévő zsilipek felújításával. Érintettek: Környezetvédelmi és Vízügyi igazgatóság, Pörbölyi Önkormányzat A negatív hatásokat is meg kell említeni: Többlet kiadások a gát üzemeltetése és a meder karbantartása miatt. Érintettek: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Helyi Környezetvédelmi és Vízügyi igazgatóság. A nagy mennyiségű kikotort üledék elhelyezése nehézséggel járhat és magas költséget jelenthet. Ez engedélyezési eljárás egyik kritikus pontja lesz. Érintettek: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, hatóságok. Javaslat a negatív hatások csökkentésére: A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságnak és az illetékes Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak forrásokat kell találnia az üzemeltetés és fenntartás során felmerülő költségek fedezetére. Lehetséges az iszapnak a területen kívülre való szállítása mezőgazdasági célú elhelyezésre, ez azonban a szállítási távolságok miatt költséges. A legkedvezőbb megoldás talán, hogy magában a tervezési egységen belül építsenek vad-menekítő dombokat csekély költségen, ami még további előnyt jelenthet a vadgazdálkodás számára is. Javaslatok további vizsgálatokra és adatgyűjtésre: Költség/haszon elemzés a halászatra, erdőgazdálkodásra, vadgazdálkodásra, horgászatra és turizmusra gyakorolt hatások vonatkozásában. A hajózásra gyakorolt hatások vizsgálata A zsilipek üzemeltetési és a meder karbantartási költségeinek vizsgálata 4.9 Báli A javasolt beavatkozás legfőképpen kisméretű kotrásokra szorítkozik annak érdekébent, hogy javítsa a tápláló fokok vízszállító képességét. Ezen kívül átereszek építése, átépítése javasolt a keresztutak alatt. A pozitív társadalmi-gazdasági hatásai a beavatkozásoknak a következők: 72

23 A szabályozott vízszint javíthat a környező erdők vízháztartásán, ez többlet hozamot jelenthet az erdészetnek. A kedvezőbb körülmények biztosítottak a növényzet számára, ami pedig megtakarítást jelenthet a vadgazdálkodás számára, mivel kevesebb pótlólagos takarmányra lenne szükség. Érintett: Gemenc Rt. Negatív hatások: A beavatkozások célja többek között gólyaetetők létrehozása. Ez az érintett területek megközelíthetőségnek időszakos szigorítását korlátozását is maga után vonhatja. Érintett: turizmus, horgászat Javaslatok további vizsgálatokra és adatgyűjtésre: Az erdészetre gyakorolt hatások költség/haszon elemzése 4.10 Móric-Duna A Móric-Duna a Duna kis mellékága, amely időnként kiszárad. A javasolt beavatkozás fő célja az, hogy a vizet a mederben tartsa. Ehhez két fenékküszöböt kell építeni az ág mindkét végén. A csatorna felső részén kotrás is szükséges a meder hidraulikai tulajdonságainak javításához. Ez az alternatíva főleg pozitív hatásokkal jár, úgymint: A szabályozott vízszint és nagyobb víztömeg javítja a halak életterét és növeli a halállományt. Érintettek: Baja-hal Halászati, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., horgászegyesületek A szabályozott vízszint javítja a környező erdők vízhez tartását és megállíthatja a kiszáradást. Érintett: Gemenc Rt. Vannak negatív említendő méltó hatások: A Duna alacsony vízállásánál az ág két végén épülő bukógát akadályozza a vízi közlekedést a Duna felé. Érintettek: Baja-hal Halászati, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., horgászegyesületek, turizmus Ugyancsak blokkolják a bukók a halak közlekedését alacsony vízállásnál. Ez káros a halak ívási idején. Érintettek: Baja-hal Halászati, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., horgászegyesületek A bukók miatt az ág feliszapolódása növekedhet, ezért rendszeres kotrás szükséges, ami többletköltségeket jelent. Érintettek: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Környezetvédelmi és Vízügyi igazgatóság Javaslat a negatív hatások csökkentésére: Megfontolandó egy csónakcsúszda és halzsilip építése az egyik fenékküszöb mellett. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságnak és az illetékes Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak forrásokat kell találnia a fenntartás során felmerülő költségek fedezetére. Javaslatok további vizsgálatokra és adatgyűjtésre: 73

24 Költség/haszon elemzés a halászatra, erdőgazdálkodásra, vadgazdálkodásra, horgászatra és turizmusra gyakorolt hatások vonatkozásában. A vízi közlekedésre gyakorolt hatás vizsgálata Fenntartási költségek vizsgálata 4.11 Nagy-Pandúr Ennek a tervezési egységnek legnagyobb vízteste a Szeremlei-Sugovica, melynek felső végét gát zárja le és a vízszintet zsilip szabályozza az alsó kifolyásnál. A javasolt alternatíva főleg pozitív társadalmi-gazdasági hatásokkal jár: A stabilabb vízszint és nagyobb víztömeg javítja a halak életterét és növeli a halállományt. Érintettek: Baja-hal Halászati, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., horgászegyesületek, turizmus A szabályozott vízszint javítja a környező erdők vízháztartását és megállíthatja a kiszáradást. Érintettek: Gemenc Rt. A negatív hatások a következők: A nagy mennyiségű kikotort üledék elhelyezése nehézséggel járhat és magas költséget jelenthet. Ez engedélyezési eljárás egyik kritikus pontja lesz. Érintettek: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, hatóságok. A meder fenntartásának üzem költsége nő. Érintettek: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Környezetvédelmi és Vízügyi igazgatóság Javaslat a negatív hatások csökkentésére: Lehetséges az iszapnak a területen kívülre való szállítása mezőgazdasági célú elhelyezésre, ez azonban a szállítási távolságok miatt költséges. A legkedvezőbb megoldás talán, hogy magában a tervezési egységen belül építsenek vad-menekítő dombokat csekély költségen, ami még további előnyt jelenthet a vadgazdálkodás számára is. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságnak és az illetékes Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak forrásokat kell találnia az üzemeltetés és fenntartás során felmerülő költségek fedezetére. Javaslatok további vizsgálatokra és adatgyűjtésre: A halászatra, erdészetre és turizmusra gyakorolt hatások vizsgálata A kotrás és üzemeltetés költségének vizsgálata 74

25 5. Összehasonlító értékelés Az előző fejezetekben bemutattuk a javasolt beavatkozások hatásainak előzetes környezetvédelmi és társadalmi-gazdasági vizsgálatát. A projekt felépítése és időbeli korlátai nem tették lehetővé számunkra, hogy ezen hatásokat részletesen vizsgáljuk környezetvédelmi modellek és költség-haszon elemzések segítségével, valamint csak korlátozott lehetőségünk volt arra, hogy a Megvalósíthatósági Tanulmány tartalmát és a hatások elemzésének eredményeit megismertessük a projekt területének érintettjeivel. Mindazonáltal szükségesnek látjuk, hogy elemzéseink eredményeit összegezzük és egy olyan értékelést nyújtsunk, amely lehetősé teszi a javasolt alternatívák által okozott hatások összehasonlítását a jelenlegi helyzettel. Ez az összevetés segíti a döntéshozókat annak megítélésében, hogy milyen mértékű a javasolt beavatkozások haszna, melyek azok a szempontok, amelyekre a későbbi, részletes környezeti hatásvizsgálatnak különösen összpontosítania kell, valamint melyek azok az érintettek, akiket a hatásvizsgálati eljárás során nagymértékben be kell vonni. Annak érdekében, hogy a javasolt alternatíváknak a környezeti és társadalmi hatásviselőkre gyakorolt előnyös és hátrányos hatásait minősíteni tudjuk, egy egyszerű értékelési rendszert vezettünk be, amelyeket a következő táblázatok mutatnak be. Az értékelést a környezeti és társadalmi-gazdasági hatásviselők szerint területenkénti bontásban készítettük el. Az egyes hatásviselőkhöz különböző súlyszámokat 1-től 5-ig terjedő skálán - rendeltünk, mivel érdekeik különböző prioritásként jelennek meg a projekt szempontjából. A pontozás egy -2 től +2-ig terjedő ötelemű skálán történt. A -2-es pontszám nagyon kedvezőtlen feltételeket jelent a hatásviselő szempontjából, a -1-es pontszám csak kedvezőtlent. A zéró érték a semleges, a +1 a kedvező, +2 a nagyon kedvező állapotokat tükrözi a hatásviselő szempontjából. A súlyozott pontszámok összegének összehasonlítása képet ad azokról a feltételekről, melyek a jelen helyzetet jellemzik, illetve azokról, amelyek a javasolt beavatkozások végrehajtása után előállnak. Itt kell megjegyezzük, hogy javaslatot tettünk a Bátai-Holt-Duna, illetve a Kerülő-Duna esetében a javasolt változatok módosítására. Ezen módosított alternatívák értékelését is tartalmazzák az alábbi táblázatok 3. Táblázat. Összesítő táblázat Tervezési egység Összesített súlyozott pontszámok jelenlegi állapot eredeti JV módosított JV 1.Veránka Buvat Béda-Karapancsa Sió-menti Gemenc Bátai-Holt-Duna Fekete erdő, Grébeci-Duna Kerülő-Duna Báli-tó Móric-Duna Nagy-Pandúr JV - Javasolt Változat 75

26 4. Táblázat. Részletes értékelő táblázat I. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TÁRSADALMI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE Súlyszámok Veránka Buvat Béda-Karapancsa Sió-menti jelenlegi állapot JV jelenlegi állapot JV jelenlegi állapot JV jelenlegi állapot JV pont s. pont pont s. pont pont s. pont pont s. pont pont s. pont pont s. pont pont s. pont pont s. pont Tápanyag visszatartás Vízminőség Vizi élővilág Erdők Gázlómadarak (fekete gólya) Fenntarthatóság Erdőgazdálkodás Vadgazdálkodás Halászat, horgászat Mezőgazdaság Vízi közlekedés a vízrendszeren belül Vízi közlekedés a Duna felé Szárazföldi közlekedés Turizmus Üzemeltetés Fenntartás SÚLYOZOTT PONTOK ÖSSZESEN JV - javasolt változat Pontozás Igen kedvezőtlen -2 Kedvezőtlen -1 Neutrális 0 Kedvező 1 Nagyon kedvező 2 Súlyszámok Kiemelt Prioritás 5 Legalacsonyabb Prioritás 1 76

27 5. Táblázat. Részletes értékelő táblázat II. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TÁRSADALMI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE Gemenc Bátai-Holt-Duna Fekete erdő, Grébeci-Duna Kerülő-Duna Súlyszámok jelenlegi állapot JV jelenlegi állapot eredeti JV módosított JV jelenlegi állapot JV jelenlegi állapot JV pont s. pont pont s. pont pont s. pont pont s. pont pont s. pont pont s. pont pont s. pont pont s. pont pont s. pont Tápanyag visszatartás Vízminőség Vizi élővilág Erdők Gázlómadarak (fekete gólya) Fenntarthatóság Erdőgazdálkodás Vadgazdálkodás Halászat, horgászat Mezőgazdaság Vízi közlekedés a vízrendszeren belül Vízi közlekedés a Duna felé Szárazföldi közlekedés Turizmus Üzemeltetés Fenntartás SÚLYOZOTT PONTOK ÖSSZESEN JV - javasolt változat Pontozás Igen kedvezőtlen -2 Kedvezőtlen -1 Neutrális 0 Kedvező 1 Nagyon kedvező 2 Súlyszámok Kiemelt Prioritás 5 Legalacsonyabb Prioritás 1 77

28 6. Táblázat. Részletes értékelő táblázat III. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TÁRSADALMI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE Báli-tó Móric-Duna Nagy-Pandúr Súlyszámok jelenlegi állapot JV jelenlegi állapot eredeti JV módosított JV jelenlegi állapot JV pont s. pont pont s. pont pont s. pont pont s. pont pont s. pont pont s. pont pont s. pont Tápanyag visszatartás Vízminőség Vizi élővilág Erdők Gázlómadarak (fekete gólya) Fenntarthatóság Erdőgazdálkodás Vadgazdálkodás Halászat, horgászat Mezőgazdaság Vízi közlekedés a vízrendszeren belül Vízi közlekedés a Duna felé Szárazföldi közlekedés Turizmus Üzemeltetés Fenntartás SÚLYOZOTT PONTOK ÖSSZESEN JV - javasolt változat Pontozás Igen kedvezőtlen -2 Kedvezőtlen -1 Neutrális 0 Kedvező 1 Nagyon kedvező 2 Súlyszámok Kiemelt Prioritás 5 Legalacsonyabb Prioritás 1 78

29 6. Javaslat monitoring program kidolgozására Ahhoz, hogy a megfelelő színtű, optimális monitoring program kidolgozására javaslatot tegyünk, ismernünk kell az érvényben lévő gyakorlatot, a jövőben várható szabályozást, továbbá a monitorozni kívánt terület jellemzőit. A következő rövid bevezetőben ezek ismertetésére térünk ki. A fejezet a VITUKI által készített A Holtág-monitoring kialakítása c. zárójelentés [VITUKI, 2004] alapján került kidolgozásra. 6.1 Jelenlegi hazai gyakorlat Felszíni vízminőség: Az 1994 óta érvényben lévő MSZ (Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés c.) Magyar Szabvány foglalja össze a mintavétellel, a mintavételi helyekkel és gyakorisággal kapcsolatos előírásokat. A szabvány kitér az A) oxigénháztartási, B) nitrogén- és foszforháztartási, C) mikrobiológiai jellemzők, D) mikroszennyezők és toxicitás és E) egyéb jellemzők vizsgálatára és minősítésére. Ugyanakkor nem tartalmaz előírásokat adott vízhasználatok szerinti, valamint a biológiai vízminősítésre és az ezekhez kapcsolódó monitoring tevékenységekre. A vízhasználatok szerinti vízminősítésre külön szabványok vannak (öntözővíz, fürdővíz, halászat), míg a biológiai vízminősítés Magyarországon nem szabványosított. A hosszú időszakot felölelő, rendszeres monitoring az ökológiai vizsgálatok hiányossága miatt csak részben alkalmas az állapot és állapotváltozás értékelésére. (Az 1994 óta érvényben lévő szabvány változást hozott a mérési módszerek tekintetében néhány komponens esetében, így a trendvizsgálatok és statisztikai számítások esetében ezt figyelembe kell venni.ö A hazai felszíni vízminőségi monitoring hálózatba tartozó mintavételi helyeket a következő csoportokba sorolhatjuk: Országos vízminőségi monitoring állomások, ahol szabvány szerinti gyakorisággal vizsgálják az előírt komponenseket. Az eredményeket az országos VM adatbázisban rögzítik. Ebbe a csoportba tartoznak a Duna, valamint a Sió csatorna vizsgált szelvényei. Regionális vízminőségi monitoring állomások, ahol megkívánt gyakorisággal vizsgálják a szabvány szerinti, de szűkített komponenskört. Az eredményeket szintén a VM adatbázisban rögzítik. Lokális vízminőségi monitoring állomások, ahol változó gyakorisággal vizsgálják a szabvány szerinti, de szűkített komponenskört. Az eredményeket csak a helyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok (KÖVIZIG) adatbázisában (a VM adatbázisba illeszthetően) kerülnek rögzítésre. Ebbe a csoportba tartoznak a magyarországi holtágakon kis számban található rendszeres vízminőségi monitoring állomások is. Gemenc és Béda-Karapancsa területén nincs rendszeresen vizsgált holtág. 79

30 6.1.1 Felszíni és felszínalatti vizek mennyisége Országos viszonylatban a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi monitoringja megfelelő, hosszú időre visszanyúló, rendszeres és alapos. Trendek és statisztikák számítására, állapot és állapotváltozás értékelésére alkalmas. A vonatkozó információkat és adatokat a Vízgazdálkodási Információs Rendszer (VIZIR) tartalmazza. Ezen belül két egység a MAHAB (mért (rögzített, ellenőrzött) és feldolgozott hidrológiai adatok) és a hidrológiai adatsorok külön bázisa (HIDRO) szolgáltat adatokat. A Vízföldtani Információs Rendszer (VIFIR) adatbázis pedig a felszín alatti vizek mennyiségi állapotáról, észlelt vízállásokról tartja számon az adatokat. A SHATIR Számítógépes Hidrológiai Adatfeldolgozó, Tároló és Információ szolgáltató Rendszer, további adatokat szolgáltat a Dunáról. A vízminőségi hálózathoz hasonlóan itt is találhatunk országos, regionális és lokális állomásokat. A Duna, valamint a Sió csatornán vizsgált szelvények az országos állomások, míg a holtágakon esetlegesen fellelhető vízmércék lokális kezelésűek az itt észlelt adatok nem kerülnek a fentebb említett adatbázisokba, hozzáférésük korlátozott Szennyezőforrások adatbázisa Az 1990-es évek elején az országosan nagyléptékű környezeti szennyezések kezelése kiemelt egyedi feladatként kezdődött meg (pl. szovjet laktanyák környezeti állapotfelmérése és a szennyezett területek megtisztítása, vállalati privatizációk során a hátrahagyott környezeti károk rendezése). A hazai és nemzetközi tapasztalatok összegzéseként a környezetvédelmi törvényben már megjelent a környezeti károk problémakörének általános megfogalmazása is. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény alapján készült el a Nemzeti Környezetvédelmi Program, amelynek része a hátrahagyott tartós környezetkárosodások, szennyezett területek kármentesítéséről szóló Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP). Az OKKP országos feladatok keretében meghatározó a két nagy országos térinformatikai rendszer, a Felszín Alatti Víz és Földtani Közeg Környezetvédelmi Nyilvántartási Rendszer (FAVI) és ennek részét képező KÁRmentesítési INFOrmációs Rendszer, a KÁRINFO működtetése, fejlesztése, a szennyezett területek felderítése és országos számbavétele. A térinformatikai rendszer adattartalmát a KvVM, a FI, a VITUKI és a környezetvédelmi felügyelőségek on-line vizsgálhatják. A környezetvédelmi felügyelőségek szerepe egyedi, áttekinthetik az adatbázis tartalmát, valamint feladatuk az adatbázis frissítése. A pontszerű szennyező forrásokra vonatkozó adatok lekérdezése és előkészítése jelentős részben a FAVI és a KÁRINFO által kezelt adatbázisokból történik. A Védekezési Információs Rendszer (VIR) és Vízminőségi Kárelhárítási Információs Rendszer (VIKÁR) mely Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer OKIR része, az célja az árvízvédekezési, belvízvédekezési és vízminőségi kárelhárítási tevékenység helyi irányítási, ellenőrzési, jelentési és tájékoztatási feladatainak támogatása, továbbá a védekezés eseményeinek és dokumentumainak áttekinthető kezelése, a védekező operatív területi szervek (elsősorban: KÖVIZIG, másodsorban: KÖFE, VIFE) jelentéseinek központi összegzése. Interneten elérhető a Környezetbiztonsági Információs Rendszer (KBIR), mely tartalmazza az országban számon tartott fontosabb környezeti veszélyforrásokat, de részletes kibocsátási adatok nem állnak rendelkezésre az adatbázisban. Ezek ez információs rendszerek szervesen nem kapcsolódnak jelen projekthez, de a teljesség kedvéért érdemes ismerni őket. 80

31 Ezen adatbázisokon túlmenően a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyűjti és tárolja a főleg megyei színtű környezeti adatokat (csatornázottság, szennyvíztisztítás, mezőgazdasági termelés, műtrágya felhasználás, állattartás, stb.), melyek azonban sajnos nehezen vonatkoztathatók víztestekre, vízgyűjtőkre. 6.2 Várható szabályozás, Vízkeret Irányelv (2000/60/EC) A Vízkeret Irányelv (továbbiakban VKI) lényege a vízvédelmi elvek érvényre juttatása, valamint az integráció hangsúlyozása minden figyelembe veendő szempont-csoporton belül (környezeti célok, vízkészletek, vízhasználatok funkció érték, tudományterületek szakértők, törvényi keretek jogszabályok, intézkedések, döntéshozók civil szervezetek, döntéshozatali szintek). Az integrációt érvényesíteni kell a felszíni, felszínalatti vizek összehangolt mennyiségi és minőségi vizsgálatában, továbbá a szennyezés-hatás integrált monitoringjában is. Így a jövőben a meglévő hazai adatbázisokat is integrálni szükséges (az Irányelv hatályba lépése után legkésőbb 7 évvel működni kell!), ezzel várhatóan megszűnnek a jelenleg különböző programozási háttérrel és színvonalon működő, fentebb ismertetett rendszerek és kapcsolódó adatbázisok. Mivel a VKI egy átfogó és általános keretet ad, így a tagországoknak lehetősége nyílik arra, hogy saját körülményeikhez igazodva, a helyi igényeknek megfelelően, de a VKI szemléletmódját és előírását követve alakítsák ki a monitoring hálózatot. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy a különböző jellegű víztesteken mind minőségi, mind mennyiségi szempontból eltérő monitoringot üzemeltessenek. A felszíni és felszín alatti vizekre vonatkozó előírásokat a VKI 8. cikke részletezi, ennek lényege, hogy olyan monitoring program kerüljön kidolgozásra, mely megfelel a vizek állapotának (hidromorfológiai viszonyok, kémiai és ökológiai elemek) összefüggő és átfogó figyelemmel kisérésére. A VKI által előírt három fő és a kiegészítő monitoring-rendszer céljai, és fontossága az alábbi táblázatban kerül összegzésre, kiegészítve a magyarországi holtágakra vonatkozó speciális megállapításokkal. 7. Táblázat Monitoring Refrencia Cél Fontosság Felügyelet V. Melléklet pont Információt szolgáltat: A hatáselemzési eljáráshoz és annak megerősítéséhez (II Melléklet); A jövőbeni monitor programok hatékony megtervezéséhez; A természeti viszonyok hosszú távú változásainak felméréséhez; A széleskörű emberi tevékenység által okozott hosszú távú változások értékeléséhez. Elméletileg minden víztest esetében meg kell tervezni, hiszen ez szolgáltatja az alapot a további monitoring rendszerek, vízgazdálkodási tervek elkészítéséhez, ennek segítségével különíthatők el a víztestek, amelyek megfelelnek, vagy amelyek nem felelnek meg a céloknak. A felügyeleti monitoringot minden biológiai, hidrológiai-morfológiai és általános fizikai-kémiai - indikatív elemre el kell végezni. Üzemeltetés V. melléklet pont A vizsgálatok célja, hogy: Információt szolgáltasson a hidromorfológiai és biológiai minőségi elemek alapján a víztest Mivel a holtágak kevésbe feltárt és ismert víztestek közé tartoznak, így a megfelelő körültekintéssel kiválasztott holtágak esetében részletes felügyelet monitoring kialakítása szükséges. Olyan víztestek esetében kell végezni, amelyeket úgy azonosítunk, hogy valószínűleg nem fognak megfelelni a 4. cikkben foglalt környezeti céloknak, illetve azoknál a víztesteknél, amelyekbe elsőbbségi szennyezőanyagokat bocsátanak és 81

32 Vizsgálati Kiegészítő (védett területek) V. Melléklet pont V. Melléklet pont állapotára. Megállapítsa azoknak a víztesteknek az állapotát, amelyeket úgy azonosítunk, hogy valószínűleg nem fognak megfelelni a kitűzött környezeti céloknak (jelentős pontszerű, diffúz szennyezés és hidrológiai-morfológiai terhelés éri). Az ilyen víztestekben bekövetkező bármely változás detektálása, melyet az intézkedési progranok idéztek elő. Végrehajtása szükséges: Ha bármely érték túllépésének oka ismeretlen. Ha a működési monitor azt jelzi, hogy a víztest valószínűleg nem fognak megfelelni a 4. cikkben foglalt környezeti céloknak és üzemeltetési monitoring még nem működik, vagy olyan víztest, amely nem felel meg a környezeti célkitűzéseknek; Ha a véletlen (eseti) szennyezések hatásai és azok nagyságrendje nem ítélhető meg pontosan. Végrehajtás szükséges: Védett természetvédelmi területek; Fürdővizek; Növényi tápanyagokra érzékeny területek; Gazdaságilag fontos vízi faj védelmére szolgáló területek. jelentős hidromorfológiai kényszer alatt állnak, és amelyek beavatkozásokon estek át. Az üzemeltetési monitoringot azon paraméterekre kell elvégezni, melyek a legérzékenyebbek a vizeket érő terhelésekkel szemben. Mivel a holtágak jelentős részének állapota nem megfelelő, illetve a hullámtéri holtágak hidromorfológiája az elöntésekkel változhat, így a megfelelően kiválasztott holtágak esetében üzemeltetési monitoring kialakítása szükséges. Információ szolgáltatás a környezeti célkitűzések teljesítéséhez szükséges terv kialakításához, továbbá balasetszerű szennyezés hatásának helyrehozatalát szolgáló specifikus intézkedésekhez elvégzéséhez kell kialakítani. Mivel a holtágak jelentős részénél holtágrehabilitációs tervek kidolgozása szükséges, ezek megvalósításához probléma-specifikus vizsgálati monitoring kialakítása szükséges. Ezeket a területeket be kell vonni az üzemeltetési monitoring programba, ha azokat a hatásvizsgálat és felügyeleti monitoring alapján úgy minősítették, hogy fenn áll a kockázata annak, hogy nem teljesülnek az előírt környezeti célkitűzések. Mivel a nagyobb gemenci holtágak közül mind szentély típusú, és országosan védett, továbbá a több holtág esetében is jellemző vízhasználat a rekreáció és halászat, így ezek esetében kiegészítő (üzemeltetési) monitoring kialakítása szükséges. A VKI magyarországi bevezetése során már megtörtént a víztest besorolás, mely alapján a következő megállapítások tehetők. A Gemenc holtágai, mint hullámtéri holtág-rendszer elemei, nem külön víztestek, hanem a kapcsolódó Duna-szakasz (mint víztest) kiegészítő elemei. Így monitoringozásuk a VKI víztestekre vonatkozó előírásait figyelembe véve nem lenne kötelező, ugyanakkor védettségük és Natura 2000 jellegük miatt mégis kötelező érvényű lesz. A Béda-Karapancsa térség esetében a Külső-Béda Holtág az előző csoportba tartozik, míg a Belső-Béda Holtág a besorolás szerint (50 ha-nál nagyobb, mentett oldali holtág) különálló víztest, így monitoringozása kötelező lesz. A holtágak monitoringján túlmenően általános, országos színtű megközelítés a vízügyi és a környezetvédelmi igazgatás 2002-ben történt összevonása és az ágazatok mind operatívabb együttműködésének szükségessége (2000/60/EC: EU Víz Keretirányelv feladatai, egyéb nemzetközi és hazai feladatok) magával hozta a korábban eltérő irányba fejlődő környezetvédelmi és vízügyi informatikai rendszerek összehangolásának szükségességét. A VIZIR megfelelő testvér komponense a környezetvédelem esetében az OKIR. A vízügy VIR-je tartalmazza a vízminőségi kárelhárítással kapcsolatos feladatok kiszolgálását, elsősorban a védekezési időszakban (nem alapvetően térinformatikai alapon). 82

33 A VIKÁR elsősorban a környezetvédelmi ágazat vízminőségvédelmi feladatinak támogatására jött létre, hivatott a vízminőségi kárelhárításra történő felkészülést és káresemény esetén a szennyezéssel kapcsolatos információáramlást támogatni. Mindkettőben nagymennyiségű értékes információ gyűlt össze. Az átfedések kiküszöbölésének és a rendszerek összehangolásának első fontos lépése az alapnyilvántartások a Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszer (KAR), és a vízügyi Objektum és Törzsadatkezelő Rendszer (OTAR) között az átjárhatóság megteremtése. 6.3 Helyi jellemzők A projekt által érintett terület kiemelt ökológiai potenciállal bíró, országosan védett és európai viszonylatban is kiemelten fontos ártér. A terültet kisebb felszíni vizeinek, holtágainak, mellékágainak monitoringja még az igen elhanyagolhatónak tekinthető országos színvonalat sem éri el. Folyamatos és rendszeres vízminőségi ökológiai monitoring egyetlen holtág esetében sem áll rendelkezésre, vonatkozó adatokat csak kutatásokhoz kapcsolódó felmérések biztosítanak. Ugyanakkor a Duna-Dráva Nemzeti Park, helyi zöld szervezetek részletes tapasztalatokkal és információkkal rendelkeznek egyes védett fajok (pl. fekete gólya) és biotópok (fészkelő-helyek) felmérésével kapcsolatban. 6.4 Hiányosságok és igények áttekintése Hiányosságok: Az országos felszíni vízminőségi monitoring hálózatban szereplő állomásokon (Duna és Sió csatorna mintavételi helyei) a jelenlegi szabványnak megfelelően végzett vizsgálatok nem terjednek ki az ökológiai elemekre, és nem szolgáltatnak kellő mennyiségű adatot az árhullámokra jellemző vízminőség értékeléséhez. (Árhullámok viszonylag gyorsan levonulnak, így a két hetes mintavételi gyakorisággal azok jellemzői nem írhatók le.); Holtág - monitoring gyakorlatilag nincs, némi térben és időben igen hiányos adatot kutatási projektekhez kapcsolódó felmérések szolgáltatnak. Ezek alapján azonban gyakorlatilag lehetetlen leírni a hidromorfológiai kémiai biológiai állapotot, állapotváltozást; Amíg a Duna esetében a folytonos és rendszeres mederfelmérések kimutathatóvá teszik a mederbeágyazódást, addig az ártér és holtágak feltöltődésének mértéke alig ismert, részletes és pontos geodéziai felmérések nem állnak rendelkezésre. Holtágak vízforgalmára irányuló mérések hiányosak, vízállás-változásának leírásához szükséges vízmércék csak Béda-Karapancsa egység nagyobb holtágainál áll rendelkezésre, a regisztrált adatok nem részei az országos hidrológiai adatbázisnak. A csatlakozó vízgyűjtők nem-pontszerű szennyezéseinek nagysága (főleg műtrágya használat mértéke) nem ismert (KSH adatbázis csak megyei szintű adatokat közöl, a VIKÁR adatbázis pedig e téren még hiányosságokat mutat); Különböző adatbázisok nem integráltak, hozzáférhetőség egyelőre nehézkes és korlátozott; 83

34 Mindezek a hiányosságok a bárminemű tápanyagterhelési model alkalmazását lenyegében kizárják. Igények: Részletes geodéziai felmérés, ahol az indokolt, hiszen ennek hiányában a hidromorfológiai viszonyok, változások leírása, valamint a beavatkozás pontos tervezés nem végezhető el. Integrált és részletes, egész évet és remélhetőleg hidrológiai ciklust lefedő, modell adatigényeket is kielégítő mennyiségi és minőségi monitoring kialakítása, mely párhuzamosan kiterjed a fő vízfolyásra (Duna, Sió csatorna és Szekszárd-Bátai csatorna) valamint az érintett holtágakra. Hidrometeorológiai viszonyok és felszín alatti víztesttel való kapcsolat helyi léptékű leírása. Szennyezések és hatások együttes vizsgálata 6.5 Monitoring javaslatok Mivel részletes és pontos geodéziai felmérések nem állnak rendelkezésre, ezek azonban a tervezési egységekben javasolt beavatkozások kidolgozásához is elengedhetetlenek tervezés megkezdése előtt a kérdéses területek felmérése elengedhetetlen. A tervezési egységek főbb jellemzőinek geodéziai felmérése Elsőként javasoljuk a terület geodéziai síkrajzi és domborzati felmérését, mivel ezen adatok feltétlenül szükségesek a javasolt vízkormányzási stratégiák megfelelő megtervezéséhez, ugyanúgy, mint az alrendszerek alapvető geometriájának ismerete, amely szintén lényeges a víz- és tápanyagforgalom számításához, vagy modellezéséhez (a project elsődleges célja). Hidrometeorológia és vízháztartás A területen egy hidrometeorológiai állomás felállítása szükséges. Ezen felül a várható megoldási stratégiák által érintett - víztestek befolyó és elfolyó vizeinek rendszeres mérését el kell végezni. A felszín alatti vizekkel való kommunikáció vizsgálata szükséges. Ehhez a talajvíz megfigyelő kutakban vízszintjeit oly módon kell mérni, hogy ez lehetővé tegye ezek évszakonkénti változásának vizsgálatát. A vízminőség és az ökológiai változások dinamikája A holtágak sajátosságából adódóan a megfigyelőrendszert fel kell készíteni a nagyvízi (teljes elöntés), valamint a kisvizes állapotok közötti lényeges minőségi és mennyiségi különbségek mérésére egyaránt. A holtág felügyeleti, azaz állapotfeltáró monitoringjához kapcsolódó észlelések és mintavétel (megfigyelés) gyakoriságát úgy kell meghatározni, hogy az lefedje a holtág életében legjellemzőbb szakaszokat, időszakokat: 1. A hullámtéri holtágak vízcseréje többnyire a levonuló árvizek alkalmával történik, így alapvető fontosságú, hogy az árvizek levonulását megelőzően és az árvíz levonulása után közvetlenül végezzünk mintavételezést. (lehetőség szerint az árvíz levonulása közben is), Mivel ez egy gyors és dinamikus folyamat, így a vízállás észlelést napi 84

35 sűrűséggel kell végezni, a fizikai-kémiai paraméterek (előtt, alatt és után is), valamint fitoplankton és zooplankton, az egyszerűsített makrofiton és fitobentosz, továbbá a makrogerinctelenek és halak vizsgálatát 1-1 alkalommal, árhullám előtt és után lenne célszerű elvégezni. A mennyiségi és minőségi monitoringnak ki kell terjednie mind a főmederre, mind pedig az érintett holtágakra. A fizikai-kémiai paraméterek gyakoribb vizsgálata lehetővé tenné az árvíz által érintett ártéri területről feltételezhetően érkező terhelések feltárását is. Az árhullám után végzett monitoring vizsgálat, mely az 1. szakasz utolsó mintavételezése lenne, jelentené természetesen a 2. szakasz első mintavételét. 2. Az árhullámok levonulása után a folyóvízzel frissített holtág megkezdi saját életét. Ez a legfontosabb folyamat, hiszen ezen száradási időszakban zajlanak le a legfontosabb belső folyamatok, mely a tápanyag visszatartás szempontjából is meghatározó. Ez a szukcesszió időszaka, amikor a holtág vízfelülete a párolgással csökken, és vízutánpótlást csak csapadékból kap, szerves (sőt akár szervetlen) tápanyagdúsulás következik be. A legtöbb mérést erre az időszakra célszerű ütemezni. Mivel ez egy viszonylag lassú folyamat (1-3 hónap) a vízállás regisztrálásának sűrűségét csökkenteni lehet (2-4 naponta, ha nincs egyéb befolyásoló tényező), a fizikai-kémiai paraméterek, valamint fitoplankton és zooplankton vizsgálatát 6-8, az egyszerűsített makrofiton és fitobentosz vizsgálatokat 3-4, míg a makrogerinctelenek és halak vizsgálatát 1 alkalommal (dinamikus egyensúly beállásakor) lenne célszerű elvégezni. A mintavétel gyakoriságának meghatározására természetesen az is hatással van, hogy az árvíz mely időszakban következik be. Amennyiben tavasszal, úgy a fenti megközelítés érvényes. Ugyanakkor nyári (augusztusi, mint ahogy az a Gemencben jellemző) árhullám esetén a megelőző időszak részletes vizsgálatára is kell koncentrálni, emellett természetesen nyomon kell követni a fenti részletességgel az árhullám levonulása után lejátszódó folyamatokat is. 3. Átmeneti nyugalmi időszak vizsgálata a teljes hidrológiai és évi ciklus megismerése szempontjából fontos. Mivel ez egy kifejezetten hosszú időszak, lefedi a fenti két kategóriában nem vizsgált szakaszát az évnek (8-10 hónap is lehet), ezért fizikai-kémiai és részben ökológiai (fito- és zooplankton, fitobentosz) monitorozása rendszeres havi gyakorisággal célszerű, ugyanakkor a vízállás észlelés 2-4 napos gyakorisággal továbbra is végezhető. Makrofiton, makrogerinctelenek és halak részletes vizsgálata nem szükséges, de ha lehetőség van rá, akkor a mintavételek során tapasztalt állapotot/állapotváltozást célszerű rögzíteni. Egyéb, tiszai holtágakon végzett hasonló feltáró monitoring vizsgálataink igazolják a fentiek létjogosultságát. Az ilyen sűrűségű és részletes felügyeleti monitoring elvégzése után biztonsággal leírhatók a holtágban lejátszódó kémiai biológiai - ökohidrológiai folyamatok, felállíthatók modellek az esetleges beavatkozások hatásának pontosabb leírásához, továbbá kiválaszthatók lesznek a jövőben monitoring rendszerek elemei. A monitoring tervezésekor figyelembe kell venni a várható szabályozások előírásait, követelményeit (VKI, Natura 2000), valamint az országos és területfejlesztési koncepciókat is (NFT, NKP) és kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy integrált adatbázis szülessen. 85

36 Irodalom ANDRÁSFALVY, B. (1973) A Sárköz ősi ártéri gazdálkodása (Ancient floodplain management on the Sárköz floodplain). Vízügyi történeti füzetek 6., VÍZDOK, Budapest. BARTAL, K. (1910) Adatok Szekszárd környékének flórájához. Botanikai Közlemények 9: BERINKEY, L (1972) Magyarország és a szomszédos területek édesvízi halai a Természettudományi Múzeum gyűjteményében. Vertebr. Hung. 13: BORHIDI A., KEVEY B. (1996) An annotated checklist of the Hungarian plant communities, II. The forest vegetation. In Borhidi (ed.): Critical Revision of the Hungarian Plant Communities, pp BOTHÁR, A. (1981) Vergleichende Untersuchung der Crustacea Gemeinschaften im Nebenarm Alte Donau und im Hauptstrom (Stromkm 1481). Ann. Univ. Sci. Budap. Danub. Hung. XCIX. Sectio Biologica: BOZSÉR, O. (2003) Az eurázsiai hód Castor fiber visszatelepítésének módszere és gyakorlata, valamint várható hatásai BROCK, TH.C.M., G. VAN DER VELDE, H.M. VAN DE STEEG (1987) The effects of extreme water level fluctuations on the wetland vegetation of a nymphaeid-dominated oxbow lake in The Netherlands. Arch. Hydrobiol. Beih. Ergebn. Limnol. 27: CSABAI Z., BODA P., MÓRA A. (2003) A Makkos-vízrendszer alapállapot-értékelése a makroszkópikus vízi gerinctelen együttes alapján. Élet a Duna árterén természetvédelemről sokszemközt c. tanácskozás összefoglaló kötete (Érsekcsanád, október DDNP Ig. Pécs. CSÁNYI B., GULYÁS P., NÉMETH J. (1992) Hydrobiological survey in the Gemenc Protected Landscape Area. In: Ecological Rehabilitation of Floodplains. Report no. II-6 under the auspices of the CHR. pp CSÁNYI B. (1996) Macrozoobenthon community of the Danube River between Rajka and Mohács ( river km). 31. Konferenz der IAD, Baja - Ungarn 1996, Wissenschaftliche Referate, Band 1., Ergänzungsband, pp CSÁNYI B. ( ) Spreading invaders along the Danubian highway: first record of Corbicula fluminea (O.F. Müller 1774) and C. fluminalis (O.F. Müller 1774) in Hungary (Mollusca, Bivalvia).. - Fol. Hist.-nat. Mus. Matr., 23: CSÁNYI, B., RÁKÓCZI L. (2001) Monitoring in the Gemenc protected landscape area: hydrological, morphological, water quality and ecological monitoring of the Vén-Duna and River Danube between Final Report CSÖKLI, G., (1996) Numerical simulation of the ground- and surface water regime of the Gemenc floodplain, diploma thesis, Wageningen Agricultural University. 86

37 DE GROOT, T.C., R.J. HAVINGA, P.G.H. HESLENFELD, S.P.R. KOK, V. LOEFFEN, D.J. STRAATHOF (1990) River floodplains and policy European approach -. Centrum voor Milieukunde, Rijksuniversiteit Leiden. DEME T., HORVÁTH Z., KALOCSA B. TAMÁS E. (2003) A rétisas (Haliaeetus albicilla) populációjának változásai az alsó Duna-völgyben, Population changes of the White-tailed Eagle (Haliaeetus albicilla) in the lower Hungarian Danube-valley, Élet a Duna árterén természetvédelemről sokszemközt c. tanácskozás összefoglaló kötete (Érsekcsanád, október DDNP Ig. Pécs. DEME, T. (2003) Madártani kutatások Béda-Karapancsán Élet a Duna árterén természetvédelemről sokszemközt c. tanácskozás összefoglaló kötete (Érsekcsanád, október DDNP Ig. Pécs. DEME, T. (2003) Halfaunisztikai kutatások Béda-Karapancsán. Élet a Duna árterén természetvédelemről sokszemközt c. tanácskozás összefoglaló kötete (Érsekcsanád, október DDNP Ig. Pécs. DINKA, M. (2003) Hasonlóságok és eltérések a gemenci Duna-szakasz és a mellékágak vízkémiájában. Élet a Duna árterén természetvédelemről sokszemközt c. tanácskozás összefoglaló kötete (Érsekcsanád, október DDNP Ig. Pécs. DOMBI I. (2003) Denevérfaunisztikai kutatás az Alsó-Dunavölgyben Élet a Duna árterén természetvédelemről sokszemközt c. tanácskozás összefoglaló kötete (Érsekcsanád, október DDNP Ig. Pécs. DUDICH E. (1967) Systematisches Verzeichnis der Tierwelt der Donau mit einer zuzammenfassenden Erläutung - In: Liepolt, R (Hrsg.): Limnologie der Donau: 4-69, Schwweitzerbartsche Verl., Stuttgart. FARAGÓ, S. (1998) (ed.) Magyar Vízivad, Közlemények (Hungarian Waterfowl Publications) No. 4., Soproni Egyetem Vadgazdálkodási Intézet, Magyar Vízivad Kutatócsoport GUTI, G. (2001) Water bodies in the Gemenc floodplain of the Danube, Hungary. (A theoretical basis for their typology). Opusc. Zool. Budapest 33: HOLLÓS, L. (1911) Tolna vármegye flórájához. Botanikai Közlemények 10: KALOCSA, B. & SCHMIDT, A. (1996) Halfajok a Dunában és mellékágaiban Baja környékén. Bajai honpolgár. 1996/3: 7. KALOCSA, B. & TAMÁS, E. (2003) Vízimadár-monitoring az alsó Duna-szakaszon. Az Élet a Duna-árterén természetvédelemről sokszemközt c. tanácskozás összefoglaló kötete (Érsekcsanád, október ), DDNP Igazgatósága, Pécs. KERTÉSZ, GY. (1963) Vizsgálatok a Duna Magyarországi szakaszának Rotatoria planktonján. Állattani Közl. 50: KERTÉSZ, GY. (1967) Längsprofiluntersuchungen des Rotatorienplanktons im Ungarischen Abschnitt der Donau. Opusc. Zool.. Budapest 7:

38 KEVE, G. (1992): Revitalisation of the Gelderse Poort area. diploma thesis, TEMPUS JEP No KEVEY B., OROSZNÉ KOVÁCS ZS., TÓTH I. & BORHIDI A. (1992) Data on the flora of the Béda-Karapancsa. In: Flora and fauna of the Béda-Karapancsa Landscape Protection Area (ed.: Uherkovich Á.). Dunántúli Dolgozatok (Studia Pannonica) A6: KEVEY B.-TÓTH I. (1992) Lowland oak-hornbeam woodlands of the Béda-Karapancsa Danube floodplain. In: Flora and fauna of the Béda-Karapancsa Landscape Protection Area (ed.: Uherkovich Á.). Dunántúli Dolgozatok (Studia Pannonica) A6: KOL, E. & VARGA, L. (1960) Beiträge zur Kentniss der Mikroflora und Mikrofauna in der Donauarmen neben Baja. Acta Biol. Acad. Sci. Hung. 11: LÁJER, K. (2003) On the vegetation of the Béda-Karapancsa region. Summary of the conference Life in the Danube floodplain a round-table conference on nature conservation (Érsekcsanád, October, 2003), Danube-Dráva National Park Directorate, Pécs. LITERÁTHY, P., KOLLER-KREIMEL V., LISKA I., (2002) Final Report of the Joint Danube Survey, ICPDR MARSIGLI, F. (1726) Danubius Pannonico-Mysicus, Observationibus Geographycus Astronomicis Hydrographicis, Historicis etc., Amsterdam. MÓROCZ A (2003) A vidra (Lutra lutra) felmérése az Alsó-Duna-völgyben Élet a Duna árterén természetvédelemről sokszemközt c. tanácskozás összefoglaló kötete (Érsekcsanád, október DDNP Ig. Pécs. PINTÉR, K. (1992) Magyarország halai (Fish of Hungary). Akadémiai Kiadó. Budapest. PMMF (Pollack Mihály Műszaki Főiskola), ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG, TERMÉSZETVÉDELMI KIRENDELTSÉG (1993) A Vén-Duna és a Nyéki-Holt-Duna vízforgalmának természetvédelmi rekonstrukciója (Nature sound restoration of the water regime of the Vén-Duna and Nyéki-Holt-Duna). PMMF. Baja. PUKY, M. (2000) A comprehensive three-year herpetological survey in the Gemenc Region of the Duna-Dráva National Park, Hungary. Opusc. Zool. Budapest. 32: PUKY, M. (2003) Gemenc herpetológiai jelentősége és a Délkelet-Dunántúl kétéltű-hüllő ponttérképezésének eredményei. Élet a Duna árterén természetvédelemről sokszemközt c. tanácskozás összefoglaló kötete (Érsekcsanád, október DDNP Ig. Pécs PUKY, M. (2004) Zoological mapping along the Hungarian Lower Danube: importance, aims, and necessity discussed with the example of three unrelated groups, Decapoda, Amphibia and Reptilia.-35th Conference of the IAD, Novi Sad, Serbia and Montenegro, , April, PUKY, M., FODOR, A. (2002) Occurrence of amphibian deformities along the Hungarian section of the River Danube, Tisza and Ipoly.- Limnological Reports of the IAD. 34: RADEMAKERS, J.G.M. (1990) Vegetations-ökologische Untersuchung im Donau- Auenwaldgebiet von Gemenc, Südungarn (Vegetation-ecological research in the Gemenc floodplain forest of the Danube, South-Hungary). RIZA-NOTA , Floodplain rehabilitation Gemenc, working document 1a. 88

39 RADEMAKERS, J.G.M. (1992) Floodplain rehabilitation Gemenc, Vegetation studies, Working Dokument 1A, RIZA, RÁTH, B. (1978) Untersuchung der Laichkrautvegetation eines toten Armes in der Umgebung von Baja. Annales Univ. Sci. Budapestiensis 20-21: RÁTH, B. ( ) Laichkraut-Phytomassenuntersuchungen im toten Arm Alte Donau bei Bátmonostor (Südungarn). Annal. Biol.: RICHNOVSZKY, A. (1963) Baja és környékének Mollusca faunája. Állattan. Közl. 50: SCHMIDT, A., VÖRÖS, L. (1981) A Duna magyarországi alsó szakaszának fitoplanktonja az 1970-es években (Phytoplankton of the lower Hungarian section of the Danube in the 1970s), Hidrol. Közl. 61: SCHMIDT, A. (1994) Main characteristics of the phytoplantkon of the Southern Hungarian section of the River Danube. Hydrobiologia 289: SCHMIDT, ANDRÉ., (1996) Restoration of the Gemenc floodplain, a groundwater study, diploma thesis, Department of Water Resources Wageningen Agricultural University, Vízgazdálkodás Tanszék BME SCHÖLL, K. (2003) Planktonikus Rotatoria együttesek alakulása a Duna-Dráva Nemzeti Park Gemenci területén.- Élet a Duna ártéren- természetvédelemről négyszemközt. Összefoglaló kötet. DDNP Ig. Pécs, SCHÖLL, K. (2004a) A planktonikus kerekesféreg-állományok változásai a Gemenci ártér eltérő jellegű mellékágaiban. -Hidrol. Közl SCHÖLL, K. (2004b) Planktonic rotifer communities in the side arms of the Danube River at Gemenc (Danube-Drava National Park, Hungary). IAD Limnological Reports 35: STETÁK, D. (2000a) Adatok a Duna-Dráva Nemzeti Park Gemenci Tájegysége flórájához. Kitaibelia, 5: STETÁK, D. (2000b) Aquatic macrophytes in the Gemenc floodplain of the Danube-Dráva National Park (South Hungary). IAD Limnological Reports 33: STETÁK, D. (2003) A Duna-Dráva Nemzeti Park Gemenci Tájegysége vízi növénytársulásairól. Botanikai Közl. 90: SZARVAS, P. (2003) Presentation in Life in the Danube floodplain a round-table conference on nature conservation (Érsekcsanád, October, 2003), Danube-Dráva National Park Directorate, Pécs. TAMÁS, E., B. KALOCSA, (2003) A Rezéti-Duna feltöltődésének vizsgálata (Investigation of the aggradation of the Rezéti-Duna). Proceedings?????? TATÁR, D. (1997): Die Wasser- und Sumpfpflanzen des Gemencer Augebietes.- Wien Limnologische Berichte Donau 1997, pp TATÁR, D. (1998): Recent water macrophytes studies on the Gemenc flood plain of the Danube ( river km). Internat. Workshop and 10th Acrophyte Group Meeting IAD/SIL, Danube-Delta, (Braila)/Romania, august, 1998, pp

40 TÓTH J. (1968) A mellékágak jelentősége (The importance of side arms)- Halászat 14: TÓTH J. (1973) A brief report on the species of fish of the Hungarian section of the Danube damaged by anthropogenous effects. Ann. Univ. Sci. Budapest, Sect. Biol. 14: UHERKOVICH, G. (1956): Adatok a Scenedesmusok magyarországi előfordulásának ismeretéhez. (Beiträge über das Vorkommen der Scenedesmus-Arten in Ungarn.) Pécsi Pedag. Főisk. évkönyve 1: VITUKI (1998a) Base-line survey in the Gemenc protected landscape area: hydrological, morphological, water quality and ecological data of the Vén-Duna, River Danube and Nyéki- Holt-Duna in , prior to restoration. Interim report, 60 p. VITUKI (1998b) Monitoring in the Gemenc protected landscape area: hydrological, morphological, water quality and ecological data of the Vén-Duna and River Danube in 1998, after reopening the dam. Interim report, 34 p. VITUKI (1999) Monitoring in the Gemenc protected landscape area: hydrological, morphological, water quality and ecological data of the Vén-Duna and River Danube in 1999, one year after reopening the dam. Interim report, 50 p. VITUKI (2000) Monitoring in the Gemenc protected landscape area: Hydrological, morphological water quality and ecological data of the Vén-Duna and River Danube in 2000, two years after reopening the dam. Interim report, 44 p. VITUKI (2004) A holtág-monitoring kialakítása, Zárójelentés ZELLEI L., J. SZIEBERT, L. GODA. (1998) A Nyéki-Holt-Duna vízforgalmának revitalizációja. (Revitalisation of water regime of the Nyéki-Holt-Duna). ZSUFFA, I. (2000) Folyami árterek természetharmónikus rehabilitációja fokrendszerek segítségével. (Nature-sound revitalization of riparian floodplains with the help of fok-systems) Bajai Honpolgár, XI. évfolyam 1. (111.) szám. ZSUFFA, I. (2001) Multi-criteria decision support for the revitalisation of river floodplains. PhD thesis, Wageningen University, the Netherlands. 90

41 I. Függelék A Gemenc védett növényei (SZARVAS, 2003): 1. Listera ovata 16. Equisetum hyemale 2. Carex strigosa 17. Vitis sylvestris 3..Orchis purpurea 18. Marsilea quadrifolia 4. Crataegus x degenii 19. Senecio palodosus 5. Scilla vindobonensis 20. Leucojum aestivum 6. Cephalantera damasonium 21. Salvinia natans 7. Nymphaea alba 22. Clematis integrifolia 8. Crategus nigra 23. Trapa natans 9. Carpensium abrotanoides 24. Epipactis helleborine 10. Dactylorhiza incarnata 25. Iris sibirica 11. Cephalanthera longifolia 26. Dryopteris carthusiana 12. Acorus calamus 27. Dryopteris dilatata 13. Platanthera bifolia 28. Nymhoides peltata 14. Gentiana pneumonanthe 29. Orchis militaris 15. Ophioglossum vulgata 30. Platanthera clorantha 91

42 II. Függelék Vizimádár számlálás, tele, Baja országhatár augusztus szeptember október november december január február március április Barna kánya 3 9 bütykös hattyú 1 6 Barátréce Böjti réce 9 Búbos vöcsök Cankók 65 Csörgő réce: Danka sirály Daru 610 Sárgalábú sirály 32 Fehér gólya 1 Fekete gólya 5 5 Fütyülő réce Kabasólyom 1 Kárókatona Kerceréce Kis bukó kis kárókatona 7 Kiskócsag Kis vöcsök Kontyos Libák Nagy bukó

43 Nagy kócsag Nagy lilik Nyári lúd Nyílfarkú réce 2 2 Örvös galamb 18 Parlagi sas 1 Rétisas Szárcsa Szürke cankó 10 Szürke gém Tőkés réce Üstökös réce 1 Vetési lúd 15 93

44 III. Függelék Vizimádár számlálás, tele, Baja országhatár 33. ábra Búbos vöcsök és Kis vöcsök (KALOCSA, TAMÁS, 2003) 34. ábra Kárókatona és Szürke gém (KALOCSA, TAMÁS, 2003) 35. ábra Nagy lilik és Vetési lúd (KALOCSA, TAMÁS, 2003) 94

45 36. ábra Báratréce és Tőkésréce (KALOCSA, TAMÁS, 2003) 37. ábra Kerceréce és Kontyos réce (KALOCSA, TAMÁS, 2003) 38. ábra Kis bukó és Nagy bukó (KALOCSA, TAMÁS, 2003) 95

46 IV. Függelék Réti sas fészkelésére vonatkozó adatok vizsgálata 39. ábra A Duna vizsgált szakaszán telelő Réti sasok, tele (KALOCSA, TAMÁS, 2003) 40. ábra Telelő Réti sasok és Tőkés récék közötti korelláció, tele. (KALOCSA, TAMÁS, 2003) 96