Aktualizálta: Szabó-Bakosné Rosta Margit oktatási ügyintéző tanügyigazgatási szakértő OH sorsz

Átírás

1 A TAMÁSI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁS - FEJLESZTÉSI TERVE Aktualizálta: Szabó-Bakosné Rosta Margit oktatási ügyintéző tanügyigazgatási szakértő OH sorsz

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 4 HELYZETFELTÁRÁS... 8 I. ALAPVETŐ GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS MIGRÁCIÓS FOLYAMATOK... 8 II. KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK A TAMÁSI KISTÉRSÉGBEN A BÖLCSŐDEI ÉS ÓVODAI FELADATELLÁTÁS JELLEMZŐI A KISTÉRSÉGBEN A bölcsődei feladatellátás a kistérségben Az óvodai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei Bejárók, a gyermek-csoportok társadalmi összetétele Intézményi létszámok, férőhelyek Értényben 2009 szeptemberében átadják a pályázati támogatásból megépített új csoportszobát, így a férőhelyek száma 50 főre növekszik, valamennyi igényt ki tudnak elégíteni, és korszerűbb körülményeket tudnak biztosítani a túlnyomórészt hátrányos helyzetű gyermekeknek Épületállomány, infrastrukturális felszereltség Bölcsődei és óvodai alkalmazottak Programkínálat ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLAI, SZAKKÉPZÉSI, KOLLÉGIUMI FELADATELLÁTÁS A KISTÉRSÉGBEN Az iskolai feladatellátás jogi és szervezeti keretei A bejáró és a speciális ellátást igénylő tanulók összetétele Intézményi létszámok A évi CV. törvény alapján május 31-éig valamennyi önkormányzatnak módosítania kellett az általa fenntartott közoktatási intézmény alapító okiratát. A korábbi alapító okiratokban nem minden esetben szerepelt tagintézményi bontásban a felvehető maximális tanulólétszám, ami várhatóan az új dokumentumokban már megtörténik A tanulói évfolyamok közti továbbhaladás a kistérség iskoláiban A FELADATELLÁTÁS FIZIKAI JELLEMZŐI Az iskolaépületek jellemzői, eszközellátottság Alkalmazottak Tanórán kívüli foglalkozások SZAKSZOLGÁLATOK SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS SZÜKSÉGLETEK, FENNTARTÓI-, SZÜLŐI-, TANULÓI IGÉNYEK ÉS ELÉGEDETTSÉG A KÖZOKTATÁSI SZOLGÁLTATÁSOKKAL KAPCSOLATBAN Fenntartói elégedettség mérés III. AZ ISKOLAI SZOLGÁLTATÁSOK EREDMÉNYESSÉGE EREDMÉNYESSÉG AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSEK TÜKRÉBEN Olvasás, szövegértés Matematika, logikus gondolkodás A hozott érték index (családi háttér index) EREDMÉNYESSÉG A VERSENYEK TÜKRÉBEN EREDMÉNYESSÉG A TOVÁBBTANULÁSI ADATOK TÜKRÉBEN Gimnázium Az elvárt értékektől való eltérés Szakiskola EREDMÉNYESSÉG AZ ÉRETTSÉGIN Gimnázium Szakközépiskola FELSŐOKTATÁS A KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉS STRATÉGIAI ELEMEI A KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSA CÉLOK A kistérségi közoktatás-fejlesztési terv stratégiai céljai A FEJLESZTÉSI CÉLÚ BEAVATKOZÁSOK A BEAVATKOZÁSOK KAPCSOLÓDÁSA A HUMÁN SFP-HEZ ÉS A RÉGIÓS KÖZOKTATÁSI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁHOZ KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI TERV OKTATÁSPOLITIKAI KÖVETELMÉNYEK

3 Középtávú közoktatás-fejlesztési stratégia os és 2007-es törvényi változások a közoktatásban A Humán Közszolgáltatások Stratégia Fejlesztési Programja A Dél-Dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiája (OKÉV FEJLESZTÉSI FORRÁSOK KÖRVONALAI Az ÚMFT operatív programjai Megyei és egyéb források ESÉLYEGYENLŐSÉG, HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ ÉS SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYEREKEK Esélyegyenlőség Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek Sajátos nevelési igényű gyermekek a kistérségben II SZAKMAI MEGÚJULÁS A KISTÉRSÉGBEN EREDMÉNYESSÉG A SZAKMAI FEJLESZTÉSI PÁLYÁZATOKON A PEDAGÓGIAI MUNKA MEGÚJÍTÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE ÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI A KISTÉRSÉG ISKOLÁIBAN JAVASLATOK A PEDAGÓGIAI MUNKA MEGÚJÍTÁSÁBAN RÉSZTVEVŐ LEHETSÉGES PARTNEREKRE ÉS TEVÉKENYSÉGEKRE: SZAKSZOLGÁLAT, SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS JAVASLAT A KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSÁNAK KIALAKÍTÁSÁRA KÖZÖS IRÁNYELVEK A KÜLSŐ ÉRTÉKELÉSEK SZÁMÁRA (FENNTARTÓI ÉRTÉKELÉS) KÖZÖS IRÁNYELVEK A KISTÉRSÉGI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS SZÁMÁRA III. ÉPÍTMÉNYI ÉS MŰSZAKI FEJLESZTÉSEK, BERENDEZÉSEK, JÁRMŰVEK BÖLCSŐDEI ÉS ÓVODAI FEJLESZTÉSEK ÁLTALÁNOS ISKOLAI FEJLESZTÉSEK KÖZÉPISKOLAI, SZAKKÖZÉPISKOLAI, KOLLÉGIUMI FEJLESZTÉSEK IV. TERVEZŐI ÁLLÁSFOGLALÁS, JAVASLATOK AZ INTÉZMÉNYSTRUKTÚRÁRA ÉS A SZAKMAI FEJLESZTÉSEKRE VONATKOZÓAN V. NYOMON KÖVETÉS ÉS ÉRTÉKELÉS FORRÁSLISTA MELLÉKLETEK SZ. MELLÉKLET: NÉPESSÉG ADATOK ( ) SZ. MELLÉKLET: TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZ. MELLÉKLET: SPECIÁLIS ELLÁTÁSOK SZ. MELLÉKLET: INFRASTUKTÚRA ÁLLAPOTA SZ. MELLÉKLET: HUMÁNERŐFORRÁS HELYZETE SZ. MELLÉKLET: INFORMATIKAI ESZKÖZ ELLÁTOTTSÁG SZ. MELLÉKLET: OKTATÓ-NEVELŐ MUNKÁHOZ RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ HELYISÉGEK SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEI SZ. MELLÉKLET: INFRASTRUKTÚRA ÁLLAPOTA SZ. MELLÉKLET: AZ ÓVODAI NEVELŐ MUNKÁHOZ RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ HELYISÉGEK SZ. MELLÉKLET: JELENTÉS A MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL (OKM) SZ. MELLÉKLET: INTÉZMÉNYEIK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, KAPCSOLATRENDSZERE

4 Bevezető A közoktatás hatékony megszervezése szinte minden országban elkerülhetetlenné teszi a települések közötti együttműködést. Olyan településszerkezet mellett, mint amilyen Tamási kistérségre is jellemző, ez különösképpen így van. E nélkül megfelelő minőségű és pénzügyi szempontból is fenntartható, az Uniós normáknak és a jövő követelményeinek megfelelő közoktatás elképzelhetetlen. A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 1. -át alapul véve jelentős anyagi megterhelést ró az önkormányzatokra az előírt szolgáltatások teljes vertikumának, az ellátás megfelelő minőségének és szakszerű irányításának biztosítása. Ugyanakkor e tv a kimondja, hogy a települések önkormányzati feladataik hatékonyabb és célszerűbb ellátására szabadon társulhatnak. A közoktatásra jellemző forráshiány leginkább a kistelepüléseken található óvodákat, iskolákat sújtja, miközben ezeknek az intézményeknek a működtetése is óriási terhet ró a fenntartó önkormányzatokra. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az ő számukra a színvonalas oktatás feltételeinek megteremtése nehéz feladatot jelent. Azok a speciális igények, amelyek e területen jelentkeznek, egyre kevésbé oldhatók meg az egyes településeken önerőből. Az oktatási feladatok színvonalas ellátása érdekében az együttgondolkodás, a nyitottság, a partnerség elengedhetetlen feltétel. A közoktatási intézmények munkájának tartalmi és módszertani fejlesztése elkerülhetetlenül érinti egy adott térség többi intézményét, s rajtuk keresztül fenntartóikat is, mert minden változás befolyásolja az ellátási viszonyokat. Ezért az innovációk egyre inkább területi koordinációt igényelnek. A közoktatáson belül is növekednek a területi egyenlőtlenségek, ezért a meglévő, jobban működő intézmény területi hatásait célszerű igénybe venni. A szakmai fejlesztés az intézmények egyedi arculatát, nevelési-oktatási célrendszereit is érinti. Ezt rendszerint nem tudják önerőből elvégezni, szükség van külső segítségre, a fenntartó egyetértésére. Az innovációk rendszerint plusz költségvetési fedezetet is igényelnek. Az olyan kistelepülési szerkezetű régiók, amelybe Tolna megye is tartozik, fenntartói részére a közoktatási rendszer hatékonyságának, eredményességének érdekében okos kompromisszumokra, együttműködésre van szükség. A közoktatási feladatokat az igazgatás oldaláról megközelítve az a kérdés, hogy hogyan lehet szakszerűen megoldani a pedagógiai 4

5 szolgáltatási feladatokat szakmai és gazdasági szempontból is hatékonyan, teljes körűen megtartva és biztosítva a fenntartói és intézményi önállóságot, a törvényességet. Az önkormányzati közfeladatok ellátásának megszervezésére napjainkban létrejöttek a kistérségi társulások, amelyeknek jogi hátterét többek között a évi CVII. törvény - a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról - biztosítja. A kistérség a közigazgatási modellkísérlet egyik részeként kapcsolódott a kormányprogramhoz, majd a többcélú társulás megalakulásával vállalt közösen ellátandó feladatokat, közöttük a közoktatásit, továbbra is összhangban a megyei fejlesztési tervvel. A közoktatási szolgáltatások esetében az erőforrások fejlesztése és koncentrálása, a hatékonyabb szolgáltatás kialakítása elsősorban kistérségi szinten tervezhető és valósítható meg. A kistérség közoktatási intézkedési terve biztosíthatja, hogy a közoktatási szolgáltatás egyes elemei kistérség szintjén, az eddigieknél hatékonyabban épüljenek egymásra, ezzel is elősegítve a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntések előkészítését. Az intézkedési terv célja, hogy a megváltozott jogi környezetben határozza meg a kistérség helyzetértékelésen alapuló fejlesztési céljait, legalább középtávon biztosítson folyamatosságot a közoktatási intézmények számára, járuljon hozzá a hatékonysági tényezők javításához. 5

6 A Tamási-Simontornyai Többcélú Kistérségi Társulás megalakulása: A Tamási és Simontornya Városkörnyéki Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása az 1/2004 sz. ( ) Társulási Határozatában megválasztotta Hajdics Józsefet, Tamási város polgármesterét a Többcélú Kistérségi Társulás elnökévé, valamint felhatalmazta a Társulás alapításával kapcsolatos teendők elvégzésére. Működésének törvényi alapjai: évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról A Társulás célja A Társulásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei a közös céloknak megfelelő hatékony és eredményes tevékenység érdekében jelen megállapodásban rögzített eljárásban és módon szervezik és oldják meg, hangolják össze a települési önkormányzatok alábbi feladatait, (hatásköreit): területfejlesztés, egészségügyi- és szociális ellátás, alapfokú oktatás-nevelés, közgyűjteményi tevékenység, (mozgókönyvtár) belső ellenőrzés A Társulás feladatellátása során: szakmai és komplex program előkészítő, javaslattevő, program menedzselő, koordináló, döntést hozó, a döntések végrehajtását figyelemmel kísérő és végrehajtó tevékenységet folytat. 6

7 A Tamási-Simontornyai Többcélú Kistérségi Társulás nyilvántartásba vételi adatai PIR-azonosító szám: Adószám: TEAOR-szám: 7511 KSH megye száma: 17 Gazdálkodási forma kód: 366 Hivatalos megnevezés: Tamási és Simontornya Városkörnyéki Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása Székhely: 7090 Tamási, Nyírfa sor 15. Gazdálkodási jogkör: önálló költségvetési szerv Törzskönyvi bejegyzés dátuma: Régió: Dél-Dunántúl Kistérség: Tamási Kistérség / Tamási-Simontornyai Többcélú Kistérségi Társulás KSH azonosító: Kijelölt önkormányzat: Tamási Ssz. A kistérség települései Tagja-e a többcélú társulásnak (I/N) 1 Belecska I 2 Diósberény I 3 Dúzs I 4 Értény I 5 Felsőnyék I 6 Fürged I 7 Gyönk I 8 Hőgyész I 9 Iregszemcse I 10 Kalaznó I 11 Keszőhidegkút I 12 Kisszékely I 13 Koppányszántó I 14 Magyarkeszi I 15 Miszla I 16 Mucsi I 17 Nagykónyi I 18 Nagyszékely I 19 Nagyszokoly I 20 Ozora I 21 Pincehely I 22 Regöly I 23 Simontornya I 24 Szakadát I 25 Szakály I 26 Szárazd I 27 Tamási I 28 Tolnanémedi I 29 Udvari I 30 Újireg I 31 Varsád I 32 Pári a évi önkormányzati választások után csatlakozott a társuláshoz 7

8 Helyzetfeltárás I. Alapvető gazdasági, társadalmi és migrációs folyamatok Földrajzi adottságok Elhelyezkedés: Tamási kistérség a Dél-Dunántúli régióban, Tolna megye észak-nyugati határán helyezkedik el. A kistérség természetföldrajzi helyzetéből adódóan változatos domborzati adottságokkal rendelkezik. A kistérség természet-földrajzilag 3 kistájból áll: Kelet-külső Somogy, Dél-Külső-Somogy és Tolnai-hegyhát. A kistérség területe km 2, mely összesen 32 települést foglal magába. A lakónépesség száma január 1-jén fő, amely a megye lakosainak 16,7 %-át teszi ki. A népsűrűség 39 fő/km 2, az aprófalvas településszerkezet miatt ebben a kistérségben a legalacsonyabb, jóval alatta marad a megyei (65 fő/km 2 ) illetve a régió (68 fő/km 2 ) átlagának. A kistérség központja Tamási város, melyen kívül még két városi rangú település található a kistérségben (Simontornya és Gyönk). Tamási a Kapos-Koppánymenti dombvidék legjelentősebb települése, jellegzetes tolnai kistáj. A Balatontól délkeletre, a Dunától nyugatra terül el a Külső-Somogy keleti, Tolna megyébe átnyúló részén. A város területe a Koppány folyó völgyére néző hosszan elnyúló lapos hátságra települt. Területének döntő többsége dombsági felszín, egy kisebb része a Koppányfolyó árterülete. Kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően könnyen megközelíthető a térségen átvezető 61-es és 65-ös főútvonalakon, illetve pincehelyi átszállással a Budapest- Pécs vasútvonalon. A város lakossága 8606 fő. Domborzat: A terület talajtípusának kialakításában a Koppány-pataknak volt meghatározó szerepe. A tavak közvetlen környékén réti öntéstalaj alakult ki. A talajképző közeg glaciális és alluviális üledék. Fizikai féleség szerint a vályog és az agyagásvány összetételére jellemző az illit és a szmektitek. Vízgazdálkodási tulajdonságaira jellemző a jó víznyelő és vízvezetőképesség, a jó vízraktározás és vízháztartás. A felszíntől a karbonátos talaj jellemző, melynek szervesanyag-készlete tonna/ha. A termőréteg vastagsága 100 cm-nél nagyobb. A tavak 120 méter tengerszint feletti magasságban húzódnak a Koppány patak mentén, ettől 100 8

9 méterrel magasabbra kiemelkedve ÉNY-DK irányú dombsor húzódik végig. Ez a dombsor részben a Gyulaji erdőhöz tartozik. Éghajlat: A város mikroklímáját jelentős mértékben befolyásolják a szintkülönbségek. Tamási a Dél-Dunántúli mediterrán és mezőségi kontinentális éghajlat érintkezési zónájába fekszik. Éghajlata lényegében kontinentális, amelyet valamennyire mérsékel az Adriai-tenger hatása. A kontinentális hatás következményeként jellemzőek az éghajlati szélsőségek. A leghidegebb hónap a január -1,4 C-os átlaghőmérséklettel, a legmelegebb, pedig a július 21,4 C átlaghőmérséklettel. A 35 C-ot meghaladó nyári napok száma átlagosan 24, de a -25 Cnál hidegebb téli fagyok sem ritkák. Az évi középhőmérséklet +10 Celsius-fok. A napsütés évi átlaga 2000 óra. A csapadék éves átlagmennyisége 685 mm, ami egyenlőtlenül oszlik el. A legcsapadékosabb hónap a június, a legszárazabb, pedig a február. Elég gyakori a szárazság, ami sokszor katasztrófával sújtja a vidéket. A téli csapadék nagy jelentőséggel bír a talajvizek utánpótlásának szempontjából. A havas napok száma 0-50 nap, a hóréteg átlagos vastagsága, pedig 5-7 cm, amely hóolvadáskor 5-15 mm csapadékot tesz ki. A talajfagyos napok száma 2 cm mélységre vonatkoztatva átlagosan évente 50 nap. A légnedvesség éves átlaga 7,6%. A párolgás mértéke meghaladja a csapadék mennyiségét: szabad felületen mm. Az északi és északnyugati szélirány a legjellemzőbb. Vízrajz: A terület a Koppány-patak vízgyűjtőjéhez tartozik, amely Tolna megye vízfolyással legsűrűbben behálózott vidéke. Fő vízfolyása a Koppány, a Kapos mellékvize. Sűrű hálózatú mellékvizei szélsőséges vízjárásúak, szárazság idején alig hoznak vizet. A város határában valamint a városon belül számos halastó található. A legnagyobb kiterjedésű a gonozdi halastó-rendszer. Turisztikai szempontból, pedig a legjobban látogatott a miklósvári horgásztó. Talajok: Talaj típusa és altípusa szerint a Rámán-féle barna erdőtalajokhoz sorolható. Talajképző kőzete löszös üledék. Jó víznyelő-képességű és vízvezető képességű talaj, kémhatása gyengén savas. Szerves anyag készlete tonna/ha. A termőréteg vastagsága nagyobb, mint 80 cm. Növényzet: A város és környékének növényzete a közép-európai flóraterület illirai tájához tartozik. Természetes vegetációja, kultúrnövényei az évszakhoz mérten fejlődnek. Az erdő fás, valamint füves vegetáció, amely alatt az erdőségi, illetve a mezőségi talaj és vegetáció a 9

10 jellemző. A terület igen nagy százaléka erdő, ami országos viszonylatban is jónak mondható. Az erdőkben megtalálható a Kocsányos tölgy, Kocsánytalan tölgy, Gyertyán, Fehér akác, Magas kőris, Erdei fenyő, Fekete fenyő. A területen jellemzőek a lágyszárú növények, mint a Siskanádtippan, Odvas keltike, Tavaszi hérics, Ragadós galaj, Borostyán, Csomós ebír. Állatvilág: Az állatvilág az illír vidéki állatcsoporthoz tartozik. Természetes élővilága gazdagnak mondható. Fellelhetők a honosított vadak, amelyeket a Vadaskertben tenyésztenek: szarvasok, őzek, dámok, vaddisznók. Madárvilága is gazdag, sokrétű, főleg a halastavak és az erdős területek környékén. Az erdőkben megtalálható a széncinege, seregély, énekes rigó, citromsármány, erdei fülesbagoly, holló, macskabagoly, szajkó, rétisas. A közeli erdőkben, nagy számban fordulnak elő: nyest, nyuszt, borz, mókus, róka. A közelében lévő pacsmagi tavakat 1990-ben természetvédelmi területté nyilvánították. A dámvad vadászata a XVII. század óta ismert Tamásiban. A város címerét is erről az állatról kapta. A Tamási kistérség települései: Belecska Iregszemcse Nagykónyi Szakadát Diósberény Kalaznó Nagyszékely Szakály Dúzs Keszőhidegkút Nagyszokoly Szárazd Értény Kisszékely Ozora Tamási Felsőnyék Koppányszántó Pári Tolnanémedi Fürged Magyarkeszi Pincehely Udvari Gyönk Miszla Regöly Újireg Hőgyész Mucsi Simontornya Varsád A kistérség nagy településszáma miatt célszerű a jelentősebb vonzáskörzettel rendelkező településeket és környéküket mikro-térségekbe sorolni. A kistérség által felvállalt különböző közfeladatok esetében (pl. közoktatás, szociális feladatok) az egyes önkormányzatok nem minden esetben ragaszkodtak a kialakított mikro-térségi határokhoz. Tamási kistérségben a Társulási Tanács a következő mikro-térségeket alakította ki: 10

11 Fürged Értény Nagykónyi Felsőnyék Tamási mikro-térség Pári Regöly Szakály Iregszemcsei mikrotérség Iregszemcse Koppányszántó Magyarkeszi Tamási Nagyszokoly Kisszékely Újireg Nagyszékely Belecska Simontornyai mikro- Ozora Diósberény térség Pincehely Gyönk Simontornya Keszőhidegkút Tolnanémedi Gyönki mikro-térség Miszla Dúzs Szakadát Hőgyészi mikro-térség Hőgyész Kalaznó Szárazd Udvari Mucsi Varsád A mikro-térségek központjaiban koncentrálódnak a vállalkozások, valamint az oktatási intézmények, melyek jelentős migrációs hatást fejtenek ki környezetükben. A évtől a közoktatási intézmény átszervezési hullám nem igazodott minden esetben a korábban kialakult mikro-térségi központokhoz nyarán a simontornyai Vak Bottyán ÁMK-hoz csatlakozott a paksi kistérséghez tartozó Pálfa és Sárszentlőrinc települések óvodája, általános iskolája, valamint 2009 nyarán Pincehely község alapfokú nevelési-oktatási intézményei. Ozora település már korábban társulási megállapodást kötött Fürged önkormányzatával a fürgedi óvoda és általános iskola alsó tagozatának feladatellátására. Fürgednek viszont megállapodása van Tamásival a felső tagozatos tanulók ellátására. Az iregszemcsei mikro-térséghez tartozó Magyarkeszi 2008 nyarán óvodájával és általános iskolájával a simontornyai mikro-térséghez tartozó ozorai Illyés Gyula Társult Általános Iskola és Óvodához csatlakozott nyarán a hőgyészi mikro-térséghez tartozó települések által fenntartott Hunyadi János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Gyönkhöz csatlakozott, és tagintézménnyé vált. (Hegyhát Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény) 11

12 A Tamási Kistérség térképe A kistérség gazdasági, infrastrukturális és társadalmi helyzete Gazdaság A Tamási kistérség gazdasági szerkezetét a rendszerváltozás előtt a nagyon régi Simontornyai Bőrgyáron túl egyrészt a zömmel kiváló feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemek, másrészt az es évek vidéki ipartelepítése során létesített gyáregységek, fióktelepek, illetve a nagyobb települések ipari szövetkezetei határozták meg. Az elmúlt évek gazdasági átalakulása a megyében a Tamási körzetet érintette a legsúlyosabban, a kistérségek közül több mutató itt a legrosszabb. Ennek oka, hogy az es évek elejének változásai az átlagosnál érzékenyebben érintették a főként mezőgazdaságra és telepített iparra alapozó vidék gazdaságát. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a fontosabb vasúti 12

13 és közúti útvonalak elkerülik a térséget, jelentősebb város sincs, sok az apró és kis falu, erős a mezőgazdasági jelleg, az infrastruktúra színvonala alacsony. Emiatt a kistérségi vizsgálatok során a Tamási kistérséget három szempontból is a támogatható térségek közé sorolták: egyszer, mint társadalmilag-gazdaságilag elmaradott térséget, másodszor, mint rurális térséget, végül, és mint tartósan magas munkanélküliséggel rendelkező térséget. A kistérséget képező 32 településből mutatói alapján 22 társadalmilag-gazdaságilag elmaradottnak számít, és ebből 20-ban a munkanélküliség szintje is az országos átlagot 1,5- szeresen meghaladja. További 7 település a magas munkanélküliség miatt számít leszakadó területnek. Az 1990-es évek eleje óta a Tamási körzetben is ugrásszerűen megnőtt a gazdasági szervezetek száma, és 2008-ban 1801 db vállalkozás működött, melyek közül 1187 db egyéni vállalkozás és 614 db társas vállalkozás. Ezzel a Tamási kistérségben tevékenykedett az összes megyei vállalkozás közel 13%-a. Nagyon kevés a nagy foglalkoztatotti létszámmal működő vállalkozások száma, a kistérségben mindössze egy vállalkozás található, amely munkavállalót foglalkoztat, 7 vállalkozás alkalmaz fő közti munkaerőt, a legnagyobb az 1-9 fős létszámmal működő vállalkozások száma, belőlük 1722 működött a 2008-as adatok szerint. A kistérség legjelentősebb vállalkozásai: Vállalkozás neve Philips Kft. Hinke Kft. Gyulaj Zrt. Tam-Bau Kft. Tamási Hús Kft. Magyar Gumiújrahasznosító Kft. Simotrade Kft. Székhely Tamási Tamási Tamási Tamási Tamási Tamási Simontornya 13

14 A kistérségi vállalkozások 36,2%-a, 653 db a térség központjában, Tamásiban működik, ezt követi Simontornya 11,3%-kal (205 db), Hőgyész 8,5%-kal (153 db), Iregszemcse 7,9%-kal (142 db), Pincehely 5,7%-kal (103 db) és Gyönk 4,5%-kal (81 db). A legtöbb vállalkozás (25%) a kereskedelmi ágazatban működik, ezt követi a pénzügyi szolgáltatások, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások területében tevékenykedők (19%), majd a mezőgazdasági ágazatban működő cégek (12%). Az oktatási szektorban mindössze 36 vállalkozás (2%) található, ezek fele Tamási székhelyű. A kistérségben tervezett nagy volumenű (elsősorban idegenforgalmi) beruházások várhatóan a gazdasági szektor élénkülését vonja maga után. Jelenleg is folyamatos a vállalkozások betelepülése, jelentős munkáltató a néhány éve indult Tamási-Hús Kft., és a közelmúltban kezdte meg tevékenységét a Magyar Gumi-újrahasznosító Kft. is. Tamásiban és Simontornyán, míg a legalacsonyabb Nagyszokolyban, Nagyszékelyben és Diósberényben. Ugyanebben az évben az ezer lakosra vetítve a legtöbb egyéni vállalkozás a körzetben, Tamásiban, Ozorán, Iregszemcsén és Hőgyészen működött. A mutató értéke a legalacsonyabb Szárazdon, Keszőhidegkúton és Kalaznón volt. A jogi személyiségű vállalkozások túlnyomó többsége gazdasági társaság, a jogi személyiség nélküli társasoké betéti társaság volt. A jogi személyiségűeken belül több mint 80% volt a 10 főnél kisebb cégek aránya, míg az 50 főnél nagyobbaké a 3%-ot sem érte el. Ágazati megoszlást tekintve a jogi személyiségűek 55%-a tevékenykedett a hagyományos termelő ágakban, míg a többi a kereskedelmi, szolgáltató szektorban. Infrastruktúra A vezetékes ivóvíz hálózat kiépítettsége Perem- és kistelepülések elmaradottsága a vezetékes ivóvíz-hálózat kiépítettsége tekintetében: A Tamási kistérség vezetékes ivóvízzel való ellátottsága jónak mondható, hiszen az a 32 települést vizsgálva 94 %-os (2006), és évente emelkedő tendenciát mutat. A térség két településén (Értény, Mucsi) a vezetékes ivóvízhálózatra kapcsolt lakások aránya alig haladja 14

15 meg a 60 %-ot, amely összehasonlítva a kistérségi átlaggal, igen jelentős lemaradást tükröz, bár az előző évek adataival összevetve itt is növekedés tapasztalható. A vezetékes ivóvízzel való ellátottság hiánya főként a perem-településrészeken, a közigazgatásilag egy-egy településhez tartozó pusztákon jelent problémát. (pl.: Tamási Kishenye) A szennyvízhálózat kiépítettsége A kistérség településeinek 84 %-ánál nincs szennyvízhálózat, kevés az abba bekapcsolt lakások aránya is. A kistérségben a csatornázott háztartások száma igen kevés, mindössze 16,8 % (2005). Elmondható, hogy kommunális szennyvízelvezetés a kistérség három városában (Tamási, Simontornya és Gyönk), továbbá a térség városias funkciókkal is rendelkező egyik nagyközségében (Hőgyész), továbbá egy kistelepülésen (Miszla) jelenik meg. A szennyvízhálózat kiépítésének munkálatai jelenleg két településen (Szakadát, Varsád) a befejezéshez közelednek. Nyilvánvaló tehát, hogy a jövőben a kiépítettség növelése a kistérségben különösen nagy prioritást élvez majd. Az elektromos áramszolgáltatás Az elektromos áram majd minden háztartásban elérhető. Az elektromos áramszolgáltatás háztartási szintű lefedettsége Udvari kivételével minden település esetében 100 %-os. Udvariban a 215 lakásból 152 fogyaszt villamos energiát (71 %). A vezetékes földgázhálózat kiépítettsége A kistérségi lakások mintegy harmadánál (33,8%) van földgáz. A települések vezetékes gázzal való ellátottságáról a MOL Rt. gondoskodik. A KSH 2009-es adatai alapján a kistérségben 3 településen nincs kiépített vezetékes gázszolgáltatás (Fürged, Keszőhidegkút és Udvari). A lakossági vezetékes gázhasználat arányát elsősorban a háztartások jövedelmi helyzete határozza meg, így az településenként arányaiban jelentős eltérést mutat. 15

16 Ugyanakkor megfigyelhető az a tendencia, hogy a rendszeres gázáremeléseknek köszönhetően a háztartások közül többen visszatérnek a hagyományos tüzelő anyagokra. A belterületi utak szilárd burkolattal való ellátottsága A 70-es 80-as években az egyik legfontosabb települési fejlesztések körébe tartozó belterületi utak burkolattal való ellátása a Tamási kistérségben is széles körben megvalósult. Az önkormányzatok adatszolgáltatása alapján az összes belterületi út 84 %-a napjainkban már szilárd burkolattal ellátott. Komolyabb elmaradások elsősorban a kisebb településeken jellemzők. Mucsiban mindössze a település útjainak 40 %-a aszfaltozott, de ettől alig mutat jobb mutatókat Nagyszékely (50 %), Kisszékely (60 %), Koppányszántó (60%), Értény (60%). Tamási útjainak szilárd burkolattal való ellátása csak 68 %-kos. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a város közigazgatási területéhez tartozik pl. Rácvölgy is, ahol az infrastruktúra állapota lényegesen elmaradottabb mint a város többi részén. A vezetékes telefon ellátottság: A vezetékes telefonnal való ellátottság csökkenő tendenciát mutat. Amennyiben a kistérség vezetékes telefonnal való ellátottságát vizsgáljuk, láthatjuk, hogy a telefon-fővonalak száma a vizsgált években egyre inkább csökkenő tendenciát mutat. Ennek oka vélhetően a relatíve olcsó, és a kistérség területén mindenhol elérhető mobilszolgáltatók térnyerése. A mobil telefonhálózat kiépítettsége Jól kiépített mobilkommunikációs hálózat. A kistérség minden településén elérhető a jelenleg Magyarországon működő három mobilhálózat, az előfizetők számáról azonban nem állnak rendelkezésre adatok. Internet hálózat kiépítettsége, a kapcsolódás technikai megoldása 16

17 Bővülő lehetőségek a világháló igénybevételére. A kistérségben többféle Internet-hálózatot lehet igénybe venni. Legegyszerűbben a T-Online előfizetői ügyfelek juthatnak fel a világhálóra, de egyre bővül a TARR Kft szolgáltató ügyfélköre. (telefon, internet, kábel tv hozzáférés) Fokozatosan megjelennek egyéb szolgáltatók is. A kistérség településeinek többségénél igénybe vehető az ingyenes internet-kapcsolat, ezek főleg a települések könyvtárainál, a teleházakban, valamint az önkormányzatoknál található. A kistérség több települése sikeresen pályázott az Informatikai és Hírközlési Minisztérium emagyarország Pontok I. és II. pályázatára, melynek eredményeképpen december 31-ig a lakosság ingyenesen tud a szolgáltató helyeken internethez jutni. A kistérségben 2011-ben a következő településeken működik a lakosság számára hozzáférhető - E-Magyarország pont. (forrás: Település Értény Felsőnyék Gyönk Hőgyész Nyilvános internet szolgáltató helyek Emagyarország Pont 7093 Értény, Béke tér / erteny@tolna.net Felsőnyék Életház 7099 Felsőnyék, Kossuth u / Gyönk Város Polgármesteri Hivatal Könyvtára 7064 Gyönk, Dózsa Gy. tér / wilhelmjanos@gmail.com Hegyhát Integrált Szociális Intézmény 7064 Gyönk, Táncsics u / gyonk@t-online.hu Virág János Nagyközségi és Iskolai Könyvtár 7191 Hőgyész, Fő u / konyvtar@hogyesz.hu 17

18 Iregszemcse Kisszékely Magyarkeszi Miszla Mucsi Nagykónyi Pári Regöly Simontornya Szakadát Bartók Béla Művelődési Ház 7095 Iregszemcse, Bartók B. u / Sislay József Községi Könyvtár 7082 Kisszékely, Szabadság u / Községi Könyvtár 7098 Magyarkeszi, Köztársaság u / , fax: 74/ Teleház Miszla 7065 Miszla, Fő u / Mucsi Község Önkormányzata 7193 Mucsi, Dózsa Gy. u / Művelődési Ház 7092 Nagykónyi, Nagy u / Teleház Pári 7091 Pári, Nagy u / Községi Könyvtár 7193 Regöly, Hunyadi u / Városi Könyvtár 7081 Simontornya, Petőfi u / Teleház 7071 Szakadát, Ady E. u /

19 Szakály Szárazd Tamási Tolnanémedi Varsád Közművelődési és Iskolai Könyvtár 7193 Szakály, Szabadság u. 151/b 74/ Teleház Szárazd 7063 Szárazd, Béke u / Könnyü László Városi Könyvtár 7090 Tamási, Szabadság u / Művelődési Ház 7083 Tolnanémedi, Pincehelyi u / Teleház 7067 Varsád, Ady E. u / A helyi önkormányzatoknál (és intézményeiknél) működő informatikai hálózat Kihasználatlan informatikai hálózat jellemző. A Tamási kistérség 32 településén működik a helyi önkormányzatnál és azok intézményeinél informatikai hálózat, azonban az önkormányzatok és azok intézményei nem állnak egymással összeköttetésben. A kistérség lefedettsége kábeltévés hálózattal Folyamatosan bővülő, jól kiépített kábeltévés hálózat. A kistérségben két kábeltévé hálózat működik. A szekszárdi székhelyű Tarr Kft. által értékesített előfizetés több előfizetési szinten, szintenként eltérő csatorna-számmal vehető igénybe, kiépítése jelenleg is több településen zajlik. A másik szolgáltató hasonló paraméterekkel Tamási városban hozzáférhető. Amennyiben a kistérség kábeltévével rendelkező háztartásainak számát-arányát összehasonlítjuk a környező kistérségek, illetve a főváros adataival, láthatjuk, hogy az előfizetések száma jóval alattuk marad: 19

20 Kábeltévés lakások száma Tamási Paksi Dombóvári Szekszárdi Budapest Forrás: Demográfiai tendenciák a kistérségben Lakásállomány százalékában A 32 települést magában foglaló kistérség összterülete 1028 km 2, mely a megye területének 27%-át öleli fel. Tolna megye 5 kistérsége közül, a kistérséghez tartozó településszám szerint a legnagyobb, nagyság szerint és népességszám szerint csak a Szekszárd-tolnai kistérség előzi meg. A kistérség lakónépessége fő ( ), mely a megye lakosainak 16,7 %- át teszi ki. Népsűrűsége 39 fő/km 2, az aprófalvas településszerkezet miatt ebben a kistérségben a legalacsonyabb, jóval alatta marad a megyei (65%), illetve a régió (68%) hasonló átlagának. A települések népsűrűségének szórása természetesen igen nagy, a 9 fő/km 2 népsűrűségű Miszlától, Simontornyáig (126 fő/km 2 ). A kistérség népesedési viszonyai többnyire megegyeznek, néhány ponton viszont eltérnek a régió vagy a megye jellemző demográfiai viszonyaitól. Az országosan megfigyelhető tendenciával megegyezően e térségben is a népességfogyás a jellemző és 2002 között 628 fővel (1,4 %-kal) csökkent a terület lakónépessége, a csökkenés üteme -3,14 % volt. A természetes fogyás 1000 főre vetítve átlagosan -7 %-ot tett ki, a legnagyobb mértékű 2002-ben volt (-305 fő). A megyei átlagnál némileg alacsonyabb születési arányszám és a jóval magasabb halálozási mutató eredőjeként az elmúlt években nem volt pozitív előjelű. A legnagyobb vándorlási negatívum 2001-ben volt: 1000 főre vetítve -1,84 % és január 1-je között a kistérség lakosság száma tovább csökkent (956 fővel), ami 2,3 %-os csökkenést jelent. A Tamási kistérség területe, lakónépessége és népsűrűsége (KSH, január 1.) Népsűrűség Települések Terület Lakónépesség* fő/km2 Belecska 14, ,6 Diósberény 17, ,8 20

21 Dúzs 11, ,5 Értény 29, ,4 Felsőnyék 32, ,2 Fürged 26, ,8 Gyönk 38, ,2 Hőgyész 37, ,3 Iregszemcse 58, ,2 Kalaznó 18, ,7 Keszőhidegkút 10, ,2 Kisszékely 28, ,4 Koppányszántó 22, ,3 Magyarkeszi 38, ,4 Miszla 34, ,2 Mucsi 24, ,8 Nagykónyi 47, ,6 Nagyszékely 36, ,2 Nagyszokoly 27, ,0 Ozora 59, ,4 Pári 13, ,2 Pincehely 50, ,3 Regöly 62, ,3 Simontornya 33, ,9 Szakadát 10, ,9 Szakály 41, ,6 Szárazd 7, ,9 Tamási 111, ,9 Tolnanémedi 21, ,1 Udvari 27, ,3 Újireg 10, ,2 Varsád 21, ,9 Tamási kistérség összesen: 1 028, ,2 Pálfa 1645 Sárszentlőrinc 1126 * forrás KSH Tolna megye állandó lakossága jén. A kistérség népessége 2000 és 2002 között 1,4 %-kal csökkent, a természetes fogyás a jellemző, ellentétben a megye lakosságszámának növekedésével (1,1 %). A vándorlási különbözet révén a települések egy részén pozitív folyamatok indultak meg. A vándorlási egyenleget vizsgálva az alábbi települések bírnak pozitív értékkel: Belecska, Dúzs, Felsőnyék, Gyönk, Iregszemcse, 21

22 Mucsi, Nagykónyi, Nagyszékely, Ozora, Pincehely, Szakadát, Szakály, Simontornya, Tolnanémedi, Újireg, Varsád ben Dúzs, Szakadát, Újireg esetében volt pozitív értékű a természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg is. A népesség nemek szerinti megoszlása nem mutat eltérést a megyei és az országos adattól. Országosan és a megyében is nőtöbblet van. A kistérség esetében is létezik nőtöbblet, a megyei mutatóval nagyjából megegyezően. A települések közül Dúzs, Értény, Kalaznó, Miszla, Mucsi, Szárazd és Udvari esetében volt férfitöbblet 2010-ben. Összességében megállapítható, hogy az állandó népesség többségét 2010-ben a nők alkotják (51,6%), a férfiak részaránya kisebb (48,4%) ben az öregedési index alapján Kisszékely, Miszla, Szakadát, Regöly és Tolnanémedi a leginkább öregedő települések a kistérségben. A nyugdíjas korúak aránya magas még Diósberény, Koppányszántó és Keszőhidegkút települések esetében. Alacsony indexű, tehát fiatal településnek számítanak: Dúzs, Fürged, Értény és Magyarkeszi. A kistérség központja, Tamási korszerkezete mutatja, hogy a település öregedő. Magas a keresőképes középkorúak aránya: Tamási, Simontornya, Belecska, Dúzs, Gyönk, Hőgyész, Iregszemcse, Pincehely, Tolnanémedi, Udvari és Újireg településeken. A megyei átlagot meghaladó eltartottsági ráta (62,9), azaz a 100 felnőtt korúra jutó gyermek- és öregkorúak aránya is jelzi, hogy a térségben igen nagy eltartási teher hárul a munkaképes korúakra. A mutató értéke kissé mérséklődött 1990 óta, de ez inkább a fiatalkorú népesség csökkenésének tudható be. Tamási kistérség népességének aktivitása szinte elképesztő mértékben csökkent a kilencvenes évek eleje óta. A foglalkoztatottak száma a kistérségben tíz százalékkal, ötezer fővel csökkent tíz év alatt, ma már csak a fős népesség közül (becsült érték) főnek van munkája. Tamási kistérség települései nem kínálnak elegendő munkahelyet az itt élőknek. A községekben élők közel fele ingázni kényszerül. Az ingázás az alacsonyabb képzettségű, községekben élő munkavállalók életét keseríti a leginkább. A kistérség népességmegtartó erejét lényegesen rombolja, hogy az itt lakók számára nincs elegendő számú munkahely. Noha a kilencvenes évek vándorlási adatai pozitívak voltak, arról azonban nincs információ, hogy milyen képzettségű és korú emberek költöztek el a kistérségből. A jövőben arra sincs garancia, hogy a munkahelyek hiányának állandósulása továbbra is pozitív vándorlási egyenleggel fog párosulni. 22

23 Tamási kistérség állandó lakónépessége január éves 1 éves 2 éves 3 éves 4 éves 5 éves 6 éves 7 éves 8 éves 9 éves 10 éves 11 éves 12 éves 13 éves 14 éves 15 éves 16 éves 17 éves 18 éves 19 éves 20 éves 21 éves 22 éves 23 éves 24 éves 25 éves A közoktatás-fejlesztési terv szempontjából csak a 0-25 éves korosztályt ábrázolja a diagram, amely lényegesen nem tér el a évi adatoktól. Migrációs folyamatok A kistérség vándorlási egyenlege negatív, bár az utóbbi években a csökkenő tendencia jelentősen mérséklődött. A kistérség legnagyobb vonzáskörzetű települése Tamási, ezen kívül a további mikro-térségi központok (Simontornya, Hőgyész, Gyönk, Iregszemcse) fejtenek ki még jelentősebb migrációs hatást a helyben működő vállalkozások, munkahelyek, valamint oktatási intézményeik révén. A kistérségben csupán 3 településen (Simontornya, Tamási, Gyönk) található középfokú oktatási intézmény, felsőfokú oktatási intézmény pedig csak a kistérségen kívül érhető el, ezért jelentős a kistérségben élő diákok vándorlása a kistérségen kívülre. A kistérségben található kevés munkalehetőség is a migrációt erősíti, sokan Tabon, illetve Székesfehérváron dolgoznak. A kistérség lakosai közül hozzávetőlegesen fő ingázik a kistérségen kívülre, míg a kívülről befelé áramló munkaerő becsült értéke 1000 fő alatt van. 23

24 Demográfiai mutatók a Tamási kistérségben: 1 Teljes lakónépesség száma ( )* Állandó népesség száma Lakónépességből a 0-2 évesek száma 9 81 Lakónépességből a 3-5 évesek száma Lakónépességből a 6-13 évesek száma Lakónépességből a évesek száma Lakónépességből a évesek száma 4055 * A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala személyiadat nyilvántartása alapján a teljes lakónépességet az adott területen lakóhellyel rendelkező, és másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma (tartózkodási hely a korábbi ideiglenes lakóhelynek felel meg) határozza meg. A kistérség lakónépességének jelenleg 18 %-a 19 év alatti, és ebből az óvodás korú (3-6 éves korosztály) gyermekek aránya 34 %, az általános iskolásoké 42 %, a középiskolás korosztály (15-18 évesek) pedig 24 %. A korosztályonkénti megoszlást a következő diagram mutatja. A évi adatokhoz képest a lakónépesség száma 2, 4 %-kal csökkent. 1 forrás KSH Tamási kistérség lakónépessége január 1-jén. 24

25 Tamási kistérség születések száma éves 1 éves 2 éves 3 éves 4 éves 5 éves 6 éves 7 éves 8 éves 9 éves 10 éves 11 éves 12 éves 13 éves 14 éves éves 16 éves 17 éves 18 éves Az elkövetkező 4 évben a várható iskolai létszámok a következőképpen alakulnak: a mostani éves korosztály száma 1.711, míg a 2-6 éveseké 1447 fő. Ebből is látható, hogy 4 éven belül már 15 %-kal csökken az általános iskolások száma.. Ha ugyanezt a középiskolás korúak esetén vizsgáljuk, akkor látható, hogy a jelenlegi éves korosztály létszáma 2.018, míg a éveseké A csökkenés hasonló arányú, mint az általános iskolánál. A közoktatásban várható létszámcsökkenés csak prognózis, ezt ugyanis az elvándorlás és betelepülés akár jelentősen is befolyásolhatja. Tamási a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik, így az uniós beruházások révén megvalósuló munkahelyteremtések a lakosság számát és korosztályi összetételét is befolyásolhatják.. A megkezdett beruházások (Tamásiban ability fürdő és szálloda, biogázüzem létesítése kiserőművel, gumihulladék újrahasznosítása, Varsádon halfeldolgozó) munkaerőt is csábíthatnak más kistérségből, illetve munkaerő megtartó szerepük is lehet. A közoktatási intézmények szerkezet átalakítása lezárult, kisebb ésszerűsítések, mozgások a következő években is várhatók. 25

26 II. Közoktatási intézmények a Tamási Kistérségben 2.1. A bölcsődei és óvodai feladatellátás jellemzői a kistérségben A bölcsődei feladatellátás a kistérségben A kistérségben önálló intézményként júliusától nem működik bölcsőde. Tamási Város Önkormányzatának fenntartásában július 1-jétől a Tamási és Környéke Oktatási és Nevelési Intézmény és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat óvodai intézményegységéhez integráltan, az óvoda épületegyüttesében 3 csoportban foglalkoznak 32 kisgyermekkel (2011. május 31.). Az engedélyezett férőhelyek száma 34, így valamennyi igényt ki tudnak elégíteni jelenleg és várhatóan a következő években is. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban 2011-ben és ennek alapján ingyenes étkezésben 2 gyermek, 50 %-os étkezési kedvezményben pedig 1 gyermek részesül Az óvodai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei Összesítő tábla az óvodai ellátásról ( ) Önkormányzatok által társulásban fenntartott óvodai székhely intézmények 3 száma (Koppányszántó, Diósberény, Gyönk) Önkormányzatok által társulásban fenntartott óvodai telephelyek száma 6 Alapítvány által fenntartott óvoda (Tamási Waldorf) 1 Többcélú, közös igazgatású intézmény részeként működő telephely 18 Az ellátott gyermek létszám 1332 Ebből bejáró: 75 Egy csoportos óvodák száma (székhely és telephely együtt) 10 A kistérséghez csatlakozott Pálfa, Sárszentlőrinc az 1-1 telephelyen fenntartott óvodájával, velük együtt a többcélú, közös igazgatású intézmény részeként működő telephelyek száma 20. A Tamási kistérségben 7 intézményfenntartó társulás összesen 27 településen tart fent óvodát. Egyetlen alapítványi óvoda van a kistérségben, mégpedig Tamásiban. A korábban önállóan működő magyarkeszi óvoda 2008-ban, míg a pincehelyi óvoda 2009-ben csatlakozott intézményfenntartó társuláshoz. Pálfa és Sárszentlőrinc községek a paksi kistérséghez tartoznak, de intézmény fenntartásra 2008-ban Simontornyával kötöttek megállapodást. A kistérség 7 településén nincs intézmény, ez az önkormányzatok 21,87 %-a. (Dúzs, Kalaznó, Keszőhidegkút, Kisszékely, Miszla, Szakadát, Szárazd). Miszla település óvodásai júliusától a Napraforgó Óvoda - Kindergarten Udvari Tagóvodájába járnak. Pári 26

27 önkormányzata júliusában a kistérségen kívüli Gyulaj településsel kötött társulási megállapodást óvoda, iskola fenntartására - kiválva a tamási TONIEPSZ-ből. A Pári óvoda a Galló József Társult Általános Iskola és Óvoda tagintézménye lett. Kisszékelyben 2010 szeptemberétől az önkormányzat fenntartásában - családi napközi működik 5 fő óvodás korú gyerek részvételével. Az intézményi társulások közül 3 kizárólag óvodát tart fent (Értény-Koppányszántó Társult Óvoda, Napraforgó Óvoda - Kindergarten, Szivárvány Óvoda Regenbogen-Kindergarten), a többiek többcélú intézmények szakmai tekintetben önálló intézményegységei. A többcélú intézményeken belül - közös igazgatású közoktatási intézmény keretében - működik (iskolával összevontan) 4 óvodai intézményegység több telephelyen (lásd táblázat, október 1-jei állapot, valamint 12. sz. melléklet). Intézmény neve (OM azonosító) Értény- Koppányszántó Társult Óvoda (036232) Tamási és Környéke Oktatási és Nevelési Intézmény és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Tamási (036370) Szivárvány Óvoda- Regenbogen- Kindergarten Gyönk (036235) Napraforgó Óvoda- Kindergarten Diósberény (136231) Ellátott települések intézmény jogi státusa Csoportok száma Koppányszántó székhely 1 Értény tagóvoda 2 Tamási Aranyerdő Tagóvoda Regöly tagóvoda 2 Nagykónyi tagóvoda 2 Pári tagóvoda 1 Szakály tagóvoda 2 Gyönk székhely 3 Hőgyész (Dúzs, Kalaznó) 11 tagintézmény 6 Mucsi tagintézmény 1 Belecska (Keszőhidegkút) Diósberény (Szakadát, Szárazd) tagintézmény 1 székhely 1 Udvari (Miszla) tagóvoda 1 Varsád tagóvoda 1 27

28 Illyés Gyula Társult Általános Iskola és Óvoda Ozora (036368) Vak Bottyán Általános Művelődési Központ Simontornya (036371) Ozora tagóvoda 3 Fürged tagóvoda 2 Magyarkeszi tagóvoda 2 Simontornya (Kisszékely) Lurkó-Kuckó Tagóvoda Nagyszékely tagóvoda 1 Tolnanémedi tagóvoda 2 Pálfa tagóvoda 2 6 Sárszentlőrinc tagóvoda 2 Pincehely tagóvoda 3 Deák Ferenc Általános Iskola és Óvoda Iregszemcse (036362) Waldorf Alapítványi Óvoda (102301) Iregszemcse tagóvoda 5 Felsőnyék tagóvoda 2 Nagyszokoly tagóvoda 2 Újireg tagóvoda 1 Tamási székhely 1 69 Mikro-térségi bontásban: Tamási mikro-térség július 1-jével megalakult a korábbi Aranyerdő Társult Óvoda átszervezésével a Tamási és Környéke Oktatási és Nevelési Intézmény (TONI) óvodai intézményegysége. A nevelést júliusától már csak 4 telephelyen látják el: Tamási, Regöly, Szakály, Nagykónyi. Értény és Koppányszántó közösen tartja fent óvodáját, az intézmény székhelye 2010-től Koppányszántó lett. Értényben szeptemberétől már 2 csoportban foglalkoznak a gyerekekkel, így minden felvételi kérelmet ki tudnak elégíteni. Ezt egy pályázati forrásból elkészült csoportszoba bővítés tette lehetővé. A mikro-térségben nem önkormányzati fenntartású óvoda - a Waldorf Alapítványi Óvoda 1 csoporttal (25 fővel) működik. 28

29 Iregszemcsei mikro-térség Jelenleg Iregszemcse Község Újireggel, Nagyszokollyal, Felsőnyékkel közösen tartja fent óvodáját. Mindegyik településen van tagóvoda. Magyarkeszi Község önkormányzata 2008 nyarán Ozora-Fürged önkormányzatok társulásához csatlakozott az addig önállóan fenntartott intézményével. Földrajzi fekvése nagyon megnehezíti a telephelyek együttműködését, hiszen a székhelytől (Ozora) való távolsága 35 km (Fürgeden keresztül gazdasági úton) ill. 41 km (Pincehelyen keresztül közúton). Gyönk-Hőgyészi mikro-térség Ebben a mikro-térségben két óvodatársulás van. Az egyik a diósberényi székhelyű Napraforgó Óvoda - Kindergarten, amely 2 településen - Varsád, Udvari működtet tagóvodát. Szárazd és Szakadát községek gyermekeit a székhely intézményben látják el. Szárazdon 2008-ban szűnt meg az óvoda, ettől az időponttól iskolabusz szállítja a gyermekeket Diósberénybe. Miszláról az óvodásokat az önálló intézmény megszűnése miatt 2010 júliusától Udvariba szállítják falugondnoki busszal. A másik társulás a Szivárvány Óvoda - Regenbogen Kindergarten, amelynek tagintézményei vannak Hőgyészen, Belecskán és Mucsiban. Ez a társulás látja el az intézmény nélküli Keszőhidegkút, Kalaznó és Dúzs községek gyermekeit is július 16-ától az óvodát a gyönki székhelyű Hegyhát Közoktatási Intézményfenntartó Társulást alkotó 13 önkormányzat tartja fent. Simontornyai mikro-térség Simontornyán az intézményfenntartó társulásban már megtalálható középiskola, általános iskola és óvoda, sportcsarnok és pedagógiai szakszolgálat is. A társulás tagóvodát működtet Tolnanémediben, Nagyszékelyben, Sárszentlőrincen és Pálfán.. Ez utóbbi két település 2008 nyarán csatlakozott óvodájával (és általános iskolájával) a társuláshoz, ebben az évben ugyanakkor megszűnt a kisszékelyi tagóvoda. A társuláshoz csatlakozott nyarán Pincehely Község Önkormányzata óvodájával és általános iskolájával. Kisszékely Község Önkormányzata között nem volt tagja az intézményfenntartó társulásnak, de nyarán ismét csatlakozott hozzá. Az óvodás és általános iskolás korosztály a 2009/2010-es tanévtől is Simontornyára jár, kivéve azokat, akik 2010 szeptemberétől a családi napközi szolgáltatásit veszik igénybe Kisszékelyben. 29

30 Az 1332 óvodás összesen 69 csoportba jár, az egy csoportra jutó gyermeklétszám 19,3 fő. Ez a közoktatási törvény által előírt maximum létszám 77,2 %-a, ami 6,4 %-kal kevesebb, mint 2008-ban (a maximum 25 fő/csoport). 10 óvodai telephely egyetlen csoporttal működik, részben emiatt a vegyes összetételű csoportok aránya a kistérségben igen magas október 1-jén Csoportok aránya 10% 2% 5% Kiscsoport Középsőcsoport nagycsoport vegyescsoport 83% október 1-jén Csoportok aránya 6% 2% 4% Kiscsoport Középsőcsoport Nagycsoport Vegyes csoport 88% A évi októberi statisztika alapján az arány eltolódott a vegyes csoportok irányába. A kistérségben működő 69 óvodai csoport 88 %-a volt vegyes-, 6 %-a kis-, 1,5 %-a középső-, 4,5 %-a nagycsoport. Ennek oka a kistelepülésen működő tagóvodák 1-1 csoport száma, valamint a több csoportot is működtető óvodákban (Tamási, Simontornya, Hőgyész) a korábban bevált gyakorlat tovább élése. 30

31 A következő térképen az óvodák elhelyezkedése látható. Óvoda 31

32 Bejárók, a gyermek-csoportok társadalmi összetétele Az óvodai ellátást lehetőleg minden településen helyben kell biztosítani. Ennek megfelelően a kistérség 32 települése jelenleg 27 telephelyen tart fent óvodát, ebből Tamási városban 2 telephelyen. (1 önkormányzati, 1 alapítványi fenntartású) A helyben lakó, illetve a bejáró óvodások aránya a kistérségben 95-5 %, ami nem tekinthető magasnak. Fontos mutató, hogy a bejáró gyermekek milyen közlekedési eszközt vesznek igénybe, illetve, hogy a közlekedési lehetőségek (infrastruktúra, járatok sűrűsége, falugondnoki szolgálat) mennyiben teszik egyáltalán lehetővé a bejárást. Gyermekek száma* ebből helyi bejáró iskola busszal falugondnoki szolgálattal tömegközlekedéssel egyéni pld. szülővel gk * októberi oktatási statisztikával egyező (Pálfa és Sárszenlőrinc kivételével) A bejáró gyermekek aránya az összlétszámhoz viszonyítva 5,7 %. A táblázatból látszik, hogy a tömegközlekedési eszközök (jelen esetben kizárólag volánbusz) igénybevétele és a szülői megoldások aránya alacsonyabb. Meghatározó a szervezett módon történő szállítás. Falugondnoki szolgálattal elsősorban a diósberényi és udvari óvodába szállítják a gyermekeket. Iskolabusszal Tamási külterületéről szállítják a gyerekeket Tamásiba (18 fő), valamint Dúzsról Hőgyészre (8 fő). A szülők elsősorban a munkahelyük miatt választják óvodás gyermekeik utaztatását. A gyermekcsoportok társadalmi összetétele A sajátos nevelési igényű (SNI) óvodás gyermekek száma a kistérségben összesen 26 fő (az összlétszám 1,9 %), ez 0,6 %-os növekedést mutat a 2 évvel korábbihoz viszonyítva. Német nemzetiségi nevelés folyik a Tamási, Pári, Diósberény, Varsád, Gyönk, Hőgyész telephelyeken, ez összesen októberében 287 gyermeket érintett. Cigány kisebbségi kulturális nevelés folyik magyar nyelven az Értény-Koppányszántó Társult Óvoda, valamint az Illyés Gyula Társult Általános Iskola és Óvoda minden telephelyén, Udvari, Pálfa, Sárszentlőrinc tagóvodáiban, valamint a TONI óvodai intézményegységében. A beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzdő gyermekek száma október 1-jén 62 fő, ez az összlétszám 4,6 %-a. 32