Egyre mocsarasabb ügy Hévízen. A Védegylet sajtóközleménye

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Egyre mocsarasabb ügy Hévízen. A Védegylet sajtóközleménye"

Átírás

1 1114, Budapest, Bartók B. út 19., tel/fax: web: Egyre mocsarasabb ügy Hévízen A Védegylet sajtóközleménye A Hévízért Városvédő és Kulturális Egyesület nyílt levélben fordult Borhidi Attila akadémikushoz, a Hévízi-tó mellé tervezett szálloda-beruházás természetvédelmi szakértőjéhez, miután a szakértő a Zalai Hírlap február 7-i számában egy interjú keretében nyíltan megkérdőjelezte az Egyesület szakértelmét és a szakértői munkával nehezen összeegyeztethető módon kiállt a beruházás mellett. A Védegylet támogatja az Egyesület fellépését, és súlyosan aggályosnak tartja mind magát a beruházást, mind pedig a szakértő tevékenységét az ügyben. A Védegylet tavaly nyár óta figyelemmel kíséri a hévízi Gyógy-tó közvetlen közelébe álmodott jelentős méretű szálloda- és gyógyfürdőkomplexum, valamint egy látványtó terveinek engedélyezési eljárását az illetékes hatóságoknál. A kérdéses beruházás számos természetvédelmi aggályt vet fel, melyek megnyugtató megválaszolására mindmáig nem került sor. Az első fokon kiadott engedélyt a másod fokon eljáró Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakmai érvekre hivatkozva megsemmisítette, s részletes környezeti hatástanulmány elkészítését írta elő. A beruházó Smaragd Invest Kft. megbízásából a hatástanulmány rekordidő alatt elkészült, és decemberében beadásra került. Az engedélyezési eljárás során benyújtott hatástanulmányok és egyéb dokumentumok ugyanakkor rendre olyannyira hiányosnak vagy alacsony színvonalúnak bizonyulnak, hogy az illetékes környezetvédelmi hatóság mindmáig nem tudta megkezdeni a beruházás engedélykérelmének érdemi elbírálását. Mindez azonban nem akadályozza meg a beruházó megbízásából tevékenykedő szakértőt, hogy az ügyben fellépő civil szervezeteket becsmérlő, szakmai kompetenciájukat megkérdőjelező, és a vizsgálati területre vonatkozó korábbi, sok évtizedes felmérések eredményeit radikálisan elutasító állításokat tegyen anélkül, hogy ezt kielégítő szakmai érveléssel támasztaná alá. A Védegylet meglátása szerint Dr. Borhidi Attila megbízott természetvédelmi szakértő feladata nem a civil szervezetek minősítése a sajtónyilvánosság előtt, illetve egy természetvédelmi szempontból vitatott beruházás melletti lobbizás, hanem egy megfelelő színvonalú, az engedélyező zöldhatóság által befogadható hatástanulmány elkészítése. Egyetértünk a Hévízért Városvédő Egyesülettel, mely nyílt levélben fordult a szakérőhöz, felhívva figyelmét vizsgálatainak pontatlanságaira és hiányosságaira; ellentmondásaira a területre vonatkozó eddigi kutatásokkal; és arra az etikai szempontból is kétes módszerre, amellyel az akadémikus szakértő, tudományos pozíciójának súlyát is latba vetve a beruházás mellett lobbizik. Meggyőződésünk, hogy a tervezett szállodakomplexum sorsáról csak egy független szakértői vizsgálat dönthet. Borhidi akadémikus úrnak az ügyben tanúsított viselkedése kérdésessé teszi számunkra, hogy ezt a feladatot személyében a legmegfelelőbb szakértő végzi. A környezetvédelmi engedélykérelmehez becsatolt természetvédelmi hatástanulmány hiányos, a szakmai kritériumoknak sok ponton nem felel meg. Így nem tartalmaz részletes adatokat, olyan fajlistákat, melyek perdöntőek lennének a terület értékének megállapítása során; kizárólag botanikai vizsgálatokra terjedt ki, nem ismerhetők meg belőle a terület faunájának természetvédelmi értékei; valamint egyetlen terepbejárására alapoz, az adatok tehát erősen hiányosak. Nem azonosíthatók továbbá a mintavétel helyszínei, nem tudható, hogy honnan származnak azok az adatok, melyekre alapozva a hatástanulmány végkövetkeztetései a terület értéktelensége természetvédelmi

2 1114, Budapest, Bartók B. út 19., tel/fax: web: szempontból levonásra kerültek. Összességében a benyújtott hatástanulmányt alkalmatlannak tartjuk arra, hogy az alapján a beruházás tényleges kockázatai megismerhetőek legyenek, az pedig, hogy a szakértő ennek az erősen hiányos vizsgálatnak az alapján a terület évtizedes kutatásainak eredményeit felülíró megállapításokat tesz, egyenesen meghökkentő. nyilatkozta Jávor Benedek, a Védegylet szóvivője. A Védegylet ügyfélként részt vesz az engedélyezési eljárásban, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a beruházás tényleges környezeti hatásai megfelelőképpen tisztázásra kerüljenek. További információ: Jávor Benedek, Védegylet Füzesi Lászlóné, Hévízért Városvédő és Kulturális Egyesület Budapest, február 9.

3 Koperikuszi fordulat a hévízi lápok kutatásában? Avagy a lápkirály találkozója a betonkádakkal és az építési törmelékkel Nyílt levél prof. Dr. Borhidi Attila akadémikushoz Szombaton több mint százan tiltakoztak a Zengő helyett javasolt Nagy-Tubes hegyen a radar építése ellen. A demonstrációt a Fidesz pécsi képviselőjelöltje, Borhidi Attila szervezte. A Zengő védelmében korábban fellépő mecseki és budapesti környezetvédők nem vettek részt a demonstráción. A politikusként még nem, de földrajzprofesszorként elismert Borhidi Attila szerint az új helyszín épp olyan rossz választás, mint amilyen a Zengő volt. A Nagy-Tubes csaknem negyven értékes növényfaj (például a szirti gyöngyvessző, majomkosbor) élőhelye, ráadásul a Natura 2000 program része, az itteni élővilág megóvásáról gondoskodni kell. "Senki nem egyeztetett a pécsiekkel, nem készült semmiféle hatástanulmány. Úgy tapasztalom, a helyiek nem akarják, hogy a város közvetlen közelében radar épüljön" indokolta érdeklődésünkre fellépését Borhidi Attila. (Magyar Hírlap december 18.) Tisztelt Borhidi Úr! Örömmel vettük tudomásul, hogy minapi rövid hévízi látogatása során interjút adott a térségi sajtónak, s a tudósításokból végre a hévízi, a keszthelyi és az országos közvélemény is megismerhette, hogy a Vértes Árpád hévízi és Mohácsi József keszthelyi polgármesterek által lápkirálynak nevezett akadémikus mit is gondol a lápokról. Örömmel vettük azt is tudomásul, hogy a Nagy-Tubes s ezzel negyven értékes növényfaj, köztük a majomkosbor védője bokros akadémiai, környezetvédő és politikai teendői mellett talált időt arra, hogy fölkeresse országos természetvédelmi jelentőségű, a Balatoni Nemzeti Park igazgatása alá tartozó térségünket. Ön szerint ami szerény véleményünk szerint a hévízi tőzegláp-mező kutatásában kopernikuszi fordulattal ér föl idézzük: A Hévízi-tó környékén nincs láp! Örülünk a nyilvánosság elé lépésnek, hisz mondatai megerősítették bennünk a véleményt, e vitában valóban két fejlesztési filozófia, két környezeti gondolkodás és két erkölcsiség küzd egymással. Az Ön, Mohácsi és Vértes urak által képviselt rövidtávú, gyors haszonnal kecsegtető üzleti megfontolások és a mi általunk képviselt, a természeti értékeket megőrző, a sebeket begyógyító hosszú távú gondolkodás. 1. Ön Hévíz és Keszthely város polgármesterének, valamint az angolnatelepen szállodaépítést tervező cég megbízásából vizsgálta meg, hogy a láp láp-e. Ön tudomásunk szerint két kisebb területet, a 0,8 hektáros volt angolnanevelő telep betonkádjait és a hévízi polgármester által tervezett buszpályaudvar területét, ami sittel és más törmelékkel föltöltött terület, vizsgálta. S valóban nem talált lápot, hanem betonkádakat és építési törmeléket talált, valamint gyomokat. Ha alaposabban is megnézte a két területet s mi biztosak vagyunk abban, hogy Ön ezt megtette akkor talált még sörös dobozokat, csikkeket és használt gumióvszert is. Igen, Önnek igaza van ezek közül egyik sem lápi növényzet! Mi ezt nem is állítottuk, hanem azt mondtuk, hogy ezek a területek környezetvédelmi szempontból roncsolt területek, ám a Hévízi-tó ökológiai rendszerének fontos elemei, így a tó megőrzése érdekében a roncsolt állapot megszüntetése szolgálja a térség és a gyógy-tó hosszú távú érdekeit. 2. Akadémikus úr következtetései tehát két olyan terület megvizsgálásán alapulnak, ahol a tőzeglápot az emberi beavatkozás roncsolta. Hogy e két vizsgálatból akadémikus úr azt a következtetést vonja le, hogy Hévíz környékén nincs láp, módszertani szempontból olyan, mintha egy külhoni társadalomkutató a kubai trópusi erdőben találkozna egy kecskeszakállas magyar emberrel, s ebből azt a következtetést szűrné le, hogy a magyarok mind kecskeszakállasak. 3. Akadémikus úrnak az angolnatelepi beruházás részletes környezeti hatásvizsgálatához készített tanulmányát hivatalok és azok szakértői szerint komoly hiányosságok jellemzik, amik oda vezettek, hogy az illetékes hatóságok nem tudtak érdemben foglalkozni a beruházás

4 ügyével, hanem azt hiánypótlásra visszaküldték. Akadémikus úr minden bizonnyal más fontos megbízatásai miatt tanulmányában nem tudott foglalkozni az angolnatelep egészének (4.99 ha, nemcsak a betonkádak!) zoológiai értékeivel, az életközösségek vizsgálatával a területen lévő élőhelyek bemutatásával. Ha a betonkádaktól pár lépést tett volna déli irányban, akkor tapasztalhatta volna, hogy az egykori tőzegkotrások gödreiben sásosok, téli sásosok, szittyósok alakultak ki, kiváló élőhelyként a vízi rovarok számára, valamint szaporodóhelyként a kétéltűeknek. Ha még néhány lépést tett volna, akkor azt is láthatta volna, hogy az angolnatelep nagyobbik, nem betonkádas részén a láprétekre jellemző kékperje található, és sédbúza állományok is előfordulnak. Fölajánljuk akadémikus úrnak, hogy legközelebbi rövid hévízi látogatása során körbevezetjük a betonkádakon kívüli területen, s ha nem tudna gumicsizmát hozni magával, akkor azzal is ellátjuk. Így talán gyorsabban be tudja majd fejezni a megbízói által már nagyon várt tanulmányt, amelyben Önnek a megbízók elégedettségének megszerzése érdekében bizonyítania kell, hogy a betonkádon és a sitten csak gyom nő. 4. Ön azt írja, hogy Ebben a völgyben (ti. a Hévízi-tavat körbevevő tőzegláp-mezőben) becsléseim szerint talán kétezer éve lehetett láp. A pontos információért egyébként mélyfúrásokat kellene készíteni. Azóta a környező dombokról a szőlőkultúrák következtében igen sok hordaléktalaj mosódott a valamikori itteni tőzegre. Ez ma egy úgynevezett fosszilis tőzegréteg, ami nem él, de a felszínnel nincs is közvetlen kapcsolata, mert a feltöltődés miatt nagyon mélyen fekszik. Ez a véleménye amiről Ön is elismeri, hogy föltételezés ellene mond a korábban készült, az Önénél alaposabb kutatómunka eredményeként megszületett szakértői anyagoknak. Ezek közül csak egyet szeretnénk kiemelni, azt, melynek elkészítésére az Ön megrendelői, Mohácsi és Vértes urak adtak megbízást, a Keszthely-hévízi Kistérségi Társulás szervezésében.: TAPOLCAI MEDENCE TANÚHEGYEI TÉRSÉGE A HÉVÍZI- TÓ ÉS A TIHANYI-FÉLSZIGET GEOLÓGIAI ÖRÖKSÉGE VILÁGÖRÖKSÉGI FELTERJESZTÉST MEGALAPOZÓ TANULMÁNY. Ebben az anyagban Szabó István professzor a következőket írja: A keszthely-hévizi lápterület Magyarország egyetlen, leginkább épségben megmaradt és legnagyobb lápterületének szerves része. A lápterület központi, legmélyebb része a Kis-Balaton és az Alsó-Zalavölgy, amelyekből északi és déli irányban a befolyó vizek mentén hasonló területek nyúlnak fel a patakok mentén. Többségükben csatornázottak; imitt-amott szántóföldek, kisebb-nagyobb bányák hasítanak bele a rétek és legelők, ligeterdők, fűzbozótok között a tőzegbe. A tó szervesen összefügg környezetével. Hévíz gyógyfürdő világméretű jelentőségét és egyediségét a víz kémiai, termofizikai tulajdonsága, a tóban és környezetében elhelyezkedő tőzeg, tőzegláp és növényi vegetáció szerepe határozza meg. Hévíz gyógyfürdő természetes funkciója abban a lápi környezetben alakult ki és él, amely egykor jelentős kiterjedése révén a táj képét, szerkezetét alkották, döntő mértékben befolyásolva a térség földtörténetét, vízháztartását, éghajlatát, növénytakaróját, állatvilágát, sőt a népesség és településhálózat alakulását is. Borhidi úr, itt valakinek nincs igaza, hisz az Ön és az eddigi tudományos tapasztalatokat összegyűjtő, földolgozó és rendszerező világörökségi tanulmány kijelentései szöges ellentétben állnak egymással. Ön bombasztikus, ám kétes értékű kijelentéseivel megkérdőjelezte tudós generációk eddigi munkáját, és akadémikustól nem elnézhető módon egy tudományos kérdést a politika területére vitt és ott kíván megvitatni. Ezzel veszélybe sodorja nemcsak saját, de az egész magyar tudomány, a Magyar Tudományos Akadémia tekintélyét. 5. Amennyiben a betonkádak és az építési törmelék növényzetének megvizsgálása után Ön által leszűrt következtetés helytálló, úgy Ön szerint a tó környezete beépíthető. Sőt érdemes még több utat építeni, hisz Ön szerint ezzel zárt medencébe szorítható a gyógy-tó vize, s csökken az elszivárgás. Mi egy lépéssel tovább fűznénk akadémikus úr okfejtését, s javasoljuk, hogy amennyiben a láp nem láp és kifejezetten hasznos a tó vízszivárgásának megállítása akkor betonozzák körbe a tavat (ekkor egyébként a még meglevő lápmaradványok is megszűnnének, s a betonon nem nőne zavaró lápi növényzet), a fölé építsenek a minapi lengyel és német katasztrófák tapasztalatai alapján biztonságos fém födémet és a tó közepébe pedig létesítsenek

5 egy hatalmas vízi csúszdát, s írják ki rá, hogy élményfürdő. Így megoldást sikerülne találni arra a problémára, amit az Ön megbízói, Mohácsi és Vértes polgármester urak már régóta hangoztatnak, hogy a turizmus föllendítése érdekében élményfürdő kell a térségbe. A tó köré ez esetben természetesen érdemes lenne még több szállodát építeni, majd ha mindez kész van, akkor a tavat a beruházóknak privatizálni. 6. Akadémikus úr a Nagy-Tubesre és a Zengőre tervezett katonai lokátor állomás elleni küzdelem élharcosa. Mecseki tapasztalatait azonban mintha nem kamatoztatta volna hévízi betonkád- és sitthalom-kutatásainál, hisz szerény véleményünk szerint a betonkádak és a sitthalom vizsgálatakor egy olyan helyre bukkant, amihez hasonlóvá a Zengő is könnyen válhatott volna, ha a fákat kivágják, a virágokat eltapossák, s helyükre létesítményt emelnek. Ön ez esetben mit javasolt volna? Állítsák vissza a Zengő eredeti állapotát, vagy vágjanak ki még több fát és tapossanak el még több virágot, hogy még nagyobb és kifizetődőbb lokátor állomás épüljön? 7. A gyógy-tó jövőéért, megmaradásáért aggódó polgárok, helyi és országos civil kezdeményezések komoly munkát végeznek azért, hogy Hévíz mielőbb fölkerülhessen az UNESCO Világörökség listájára. Mivel Ön több mint húsz éve az UNESCO szakértője, ezért minden bizonnyal tudna nekünk abban segíteni, hogy miként tehető mielőbb világörökséggé Hévíz a gyógy-tó. Noha anyagi lehetőségeink szerények, mégis szeretnénk akadémikus úrnak megbízást adni egy, a lápok létét és megőrzésük, helyreállításuk szükségességét bizonyító szakmai anyag elkészítéséhez. Kérdezzük ezért, hogy mennyiért tudna vállalni egy olyan munkát, amiben bizonyítaná, hogy a láp láp. Akadémikus úr szíves figyelmébe szeretnénk ajánlani még egy ismert történetet: az autópályán a forgalommal szemben száguld egy kocsi, aminek vezetője meghallja a rádióban a fölhívást, hogy vigyázzanak az arra haladók, mert egy sofőr megőrült, s a forgalommal szembe furikázik. A sofőr fölhívja a rádiót, s fölháborodottan jelzi, hogy még hogy egy! Az összes! Akadémikus úr interjúja alapján bizonytalanok vagyunk, hogy mi melyik autóban ülünk. És Ön? Akadémikus úr felelőtlen és kétséges igazságtartalmú kijelentéseivel veszélybe sodorta a Hévízi-tó világörökségi listára vételét, s érveket szolgáltatott pőre, rövidtávú gazdasági érdekeknek. A tó és ökológiai rendszerének tönkretételéhez vezető törekvések eddig még leplezetten jelentek meg a nyilvánosságban, az Ön interjújával azonban új szakasza kezdődött a küzdelemnek. Mi bátorsággal várjuk e küzdelem további fejleményeit, mert tisztában vagyunk a jövő generációk iránti felelősségünkkel, s azzal, hogy a Hévízi-tó és ökológiai rendszerének tönkretételét most kell megakadályoznunk. Bízunk abban, hogy felelőtlen és kétes igazságtartalmú kijelentéseivel nem kíván többet a világörökségi vitákban megjelenni, s bízunk abban is, hogy hibáit, tévedéseit belátja és kiigazítja. Elküldjük Önnek a megbízói által készíttetett világörökségi fölterjesztést megalapozó tanulmányt, melyet eleddig nem volt alkalma tanulmányozni. További gyakori megbízásokat kívánva üdvözli Önt: Papp Gábor sk. Önkormányzati képviselő Hévíz Füzesi Lászlóné elnök sk. Hévízi Városvédő és Kulturális Egyesület Sebők András elnök sk. Széchenyi István Polgári Egyesület Hévíz Kelt: Hévízen, február 9-én. Ps. Nyílt levelünket eljuttatjuk a helyi, a térségi és az országos sajtó műhelyeihez, a környezet- és természetvédő szervezetekhez, internetes közösségekhez, valamint Hévíz és Pécs polgáraihoz.

6 A HÉVÍZI-TÓ ÉLŐVILÁGA Tanulmány a Hévízi-tó világörökség pályázatához Írta: Dr. Szabó István egyetemi tanár, tanszékvezető - részletek - p. 6: Az a feltételezés, hogy a tóforrás táplálta vízben alakult ki a tőzeg, alapvetően ellentmond azon tudományos kutatási eredményeknek, amelyek a tőzeg kialakulását a Balaton tőzeglápjainak képződésével hozzák összefüggésbe. Közismert tény, hogy a lápok túlnyomórészt nyílt vizű tavakból, vagy az élő víztől elzáródott folyammederrészekben keletkeznek, egyrészt mineralogén szukcesszió, másrészt az organén vagy biogén szukcesszió révén. Abban a fejlődési menetben, melynek kezdeti fokát az önmagában is efemer jelenségként tekinthető nyílt vizű állóvíz, befejeződését pedig a kitöltött tómedence területén a helyi ökológiai tényezőknek megfelelően uralomra jutó optimális növénytársulás jelenti, a lápállapot csupán egy fejlődési stádium. Ez egy olyan növényföldrajzi, de egyben felszínfejlődési állapot, mely ritkán tekinthető kiindulásnak, még kevésbé véglegesnek. De ez az állapot a közvetlen környezet szabta feltételek szerint hosszabb-rövidebb ideig tart, mert a létrehozó és átalakító tényezők tájanként más-más hatásfokkal működtek a múltban és működnek a jelenben is. A szakírók közül elsősorban Schulhof, Kéz, Bulla, Belák és Tóth (cit. GYARMATI TÓTH 1994) határozza meg pontosabban a tőzeg és Hévízi-tó közötti kapcsolatot Schulhof szerint: a hévízi völgy fenekét alkotó pannon homokkő és agyagréteg tetején az évezredek folyamán buján tenyésző vízi növényzet maradványaiból 4-8 m vastag tőzegréteg alakult ki, és ebben vájt magának medret a forrástölcsérből fakadó meleg víz." Nem kétséges, hogy a Hévízi-tó a már kialakult kis-balatoni tőzegben tört fel, s alakította ki a jellegzetes kráter formájú és tőzegiszaprétegeket tartalmazó medencéjét. Igazolják ezt a rétegfúrási kutatásai eredmények is, mely szerint a tó fenekén található tőzegmaradványok botanikai összetétele megegyezik a környezet tőzegeinek növénytani jellemzőivel (GYARMATI TÓTH 1994). Hévíz gyógyfürdő létében a tőzegláp ennek megfelelően több irányú funkciót tölt be. Mint a gyógyfürdő védőrendszere, mechanikai és kémiai szűrőtulajdonságával jelentős mértékben csökkenti vagy megakadályozza a környezetből származó szennyező terhelések tóvízbe való jutását. Ismert tény, hogy a hévízi lápterület 1959-ben befejezett vízrendezése a mezőgazdasági érdekeken túl elsősorban a tó védelmének figyelembevételével épült. Mint gyógytényezőt befolyásoló közeg, fizikai tulajdonságán keresztül részt vesz a víz hőháztartásának szabályozásában, továbbá gyógykezelés során a gyógyvíz és a gyógytőzeg együttes fizikai, kémiai és biológiai hatása érvényesül (GYARMATI TÓTH 1994). Mint közvetlen gyógyászati eszköz, hangsúlyozandó, hogy a Földön genetikájában, tulajdonságában és hatásmechanizmusában közel megegyező gyógyfürdő Magyarországon (Hévíz) és Új-Zélandon van. Földtörténeti múltját tekintve azonban Hévíz egyedülálló. Ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a hévízi gyógyfürdő a világörökség egyik része, amelynek gondozása, védelme mindannyiónk felelőssége (GYARMATI TÓTH 1994). p. 25: A lápterület tanulmányozása nem közvetlen feladatunk, de a hidro-geológiai összefüggések miatt természeti értékeire és a Hévizi-tó védelme érdekében szólni kell róla. A keszthely-hévizi lápterület Magyarország egyetlen, leginkább épségben megmaradt és legnagyobb lápterületének szerves része. A lápterület központi, legmélyebb része a Kis- Balaton és az Alsó-Zalavölgy, amelyekből északi és déli irányban a befolyó vizek mentén hasonló területek nyúlnak fel a patakok mentén. Többségükben csatornázottak; imitt-amott

7 szántóföldek, kisebb-nagyobb bányák hasítanak bele a rétek és legelők, ligeterdők, fűzbozótok között a tőzegbe. Már korábban volt róla szó, hogy a XVIII. század végén tervezték a Festeticsbirtokon hold lápterület csatornázását, majd a későbbiek során a környező falvak (kb és 1922 között), legutóbb (kb tól) az állami és szövetkezeti gazdaságok is hasonló igénnyel éltek. A vizitársulatok és a mezőgazdasági üzemek azonban valójában sohasem működtek nyereségesen a lápon. Az 1969-re elkészült meliorációs berendezések már 1971-ben sem biztosították a gazdaságos termelést, a vízszint hatékony szabályozását, és hamarosan tönkre is mentek. Ellentétes tendenciák érvényesülnek: egyrészt a kis-balatoni víztároló rendszer vizes élőhelyeket teremtő hatása (1986-tól és 1992-től), másrészt a"belvízmentesítés" következtében a tőzeg veszélyes eloxidálását okozó kiszáradási folyamatok. Az eredeti élővilág nagy mértékben degradálódott, de nem végzetesen. A terület megőrizte természetközeli jellegét, reliktum fajok és életközösségek menedékhelyeként, ökológiai zöldfolyósóként, a kistáj mezoklimatikus szabályozó erejeként funkcionál. Különösen a hévízi-egregyi lápterület (Öreg-berek) gazdag védett és veszélyeztetett növényritkaságokban, pl. Dianthus superbus, Molinia coerulea, Potentilla tormentilla, Dactylorhiza incarnata, Orchis palustris, Allium angulosum, Salix rosmarinifolia. Mivel a Hévízi forrástó és a környező lápterület hidrológiai összefüggésben van egymással: vízkészlete a forrástó tőzegbe mélyedő, kráter alakú medre felé gravitál. Ez a tó vízkészletét és gyógyhatású vízminőségét egyaránt meghatározza, és ezért a lápterület fokozott védelme szükséges. A közutak töltési az áramlási rendszert már megbontották, a láp kiszárítása további vízhozzáfolyás kiesést, a tőzeg összeroskadását és oxidálódását okozza. Aggasztó a láp belterületbe vonására, veszélyesek a tőzegen a feltöltések. Amennyiben az érdekelt, határos települések (elsősorban Hévíz, Keszthely, Cserszegtomaj, Nemesbük, Alsóés Felsőpáhok, de lejjebb Sármellék és a többiek) kellő előrelátással összefognak a láp védelmében, legjelentősebb, idegenforgalmi vonzóerőként szereplő természeti értékeiket megmenthetik a jövő és a világörökség számára. p. 27: A tó szervesen összefügg környezetével. Hévíz gyógyfürdő világméretű jelentőségét és egyediségét a víz kémiai, termofizikai tulajdonsága, a tóban és környezetében elhelyezkedő tőzeg, tőzegláp és növényi vegetáció szerepe határozza meg. Hévíz gyógyfürdő természetes funkciója abban a lápi környezetben alakult ki és él, amely egykor jelentős kiterjedése révén a táj képét, szerkezetét alkották, döntő mértékben befolyásolva a térség földtörténetét, vízháztartását, éghajlatát, növénytakaróját, állatvilágát, sőt a népesség és településhálózat alakulását is. Kiemelkedő jelentőségű a hévízi állami gyógyfürdő-kórház támogatásával, Prof. Dr. Ponyi Jenő által vezetett tavi biológiai monitorozás, amelynek eredményeként számos hazánkra és a tudományra nézve új fajt fedeztek fel Hévízen az es években. Óriási előrehaladás történt a bakteriológiai, algológiai és zoológiai alapkutatásban, amely roppant jelentős a hévízi tóra jellemző speciális fajok megismerése, továbbá gyakorlatilag a világon egyedülálló tó ökológiai állapotának monitorozása szempontjából. A biológiai vizsgálatok feltárták, hogy a Hévízi-tónak - van saját, hőforrásra jellemző élővilága, ezen belül - az alig 4 ha felületü tóban és a hozzá tartozó csatornákban 2 védett taxon (növény), a világra nézve új és egyedi 4 állat és 1 mikroba taxon, Európára nézve új és egyedi 1 állat és 1 növény taxon, hazánkra nézve új és egyedi 3 állat, 3 növény és 2 mikroba taxon, azaz összesen 17 unikális taxon!

8 A hőforráshoz, a tőzeggel összefüggő sajátos ásványi anyagcseréhez kapcsolódó speciális mikroflórát, mikro- és mezofaunát az élőhellyel együtt egészében védeni szükséges. A fentiekben ismertetett tények az élővilág gazdagsága és egyedisége miatt indokolják a Hévízi-tó világörökséggé nyilvánítását, megfelelő védőövezettel együtt. GYARMATI J. - TÓTH A. 1994: A hévízi gyógyiszap. Hévízi Könyvtár 1. A Hévízi csodató. Tanulmányok. Hévíz NAGY Zs. (szerk.) 2000: Karsztvízvédelem a Közép-Dunántúlon. Szimpóziumi és kiegészítő adatok. Hévízi Könyvtár 12. Hévíz SZABÓ I. 2002: A Hévízi-tó és lápi mellékvizeinek magasabbrendű növényzete. A Hévízi forrástó ökológiai állapota. Hévíz SZABÓ I. 1998: A Hévízi-láp növénytani értékei, természet- is környezetvédelmi helyzete Hévíz ,

9 Nincs láp a hévízi tónál interjú Borhidi Attilával Zalai Hírlap február oldal Ötcsillagos szálloda épülne a kérdéses területen. Borhidi professzor szerint a beruházások nem ártanak semminek Fotó: A szerző Hévíz-Keszthely - A környezettudomány jeles szaktekintélye, dr. Borhidi Attila akadémikus semmisnek minősítette azokat az érveket, amelyekkel a helyi zöldmozgalom jó ideje beruházásokat tart parkolópályán a két városban. Közismert, hogy a volt angolnatelepre tervezett szállodaépítés, majd a fürdővárosban az autóbusz-pályaudvar áttelepítése rekedt meg lápvédelmi felkiáltással. A hatósági eljárások kapcsán három oldalról is megbízást kapott a területek megvizsgálására Borhidi professzor, aki a feladatot a közelmúltban elvégezte. A nagy szaktekintélyű tudós a napokban a helyszínen járva lapunknak interjút adott. - Három megbízást is kaptam: az autóbusz-pályaudvar helyét illetően Hévíz polgármesterétől, a volt angolnateleppel kapcsolatosan a keszthelyi polgármestertől - így a professzor. - A harmadik megbízatásom a bírósági fellebbviteli eljáráshoz kapcsolódik, ennek során a hatástanulmány készítésével bízott meg a szakmai szervezet - mondta dr. Borhidi Attila professzor, akadémikus, akiről tudni kell, hogy több évtizedes munkássága kötődik a magyarországi lápok kutatásához. - Magyarországon nincs olyan láp, amiről nekem személyes kutatási tapasztalatom ne lenne - tette hozzá egy meglepő kijelentéssel: - A Hévízi-tó környékén nincs láp! Amit a tudomány így nevez, az egy ökológiai rendszer, úgynevezett ökoszisztéma. Megvannak annak a kritériumai, hogy mi tesz valamit láppá. Ezek talajtani, növényzeti, állattani összetevők, ezért mondjuk rendszernek. A legfontosabb ismérve a lápnak a tartós vízborítás, ahol a tőzegképződés hosszú időn át folyamatos. Ennek a következményeként keletkezik a láptalaj, majd rajta kialakul a jellegzetes növénytakaró. Ennek megvannak a tőzegjelző növényei: bizonyos páfrányfajok, a mohaszőnyeg-borítás, vízi és lápi indikátornövények jelenléte. Faunáját tekintve jellemzik a lápot az ott fészkelő madarak, s egy mikro élővilág, a vízösszetétellel együtt, mert nem bármilyen vízközegben alakul ki láp. - Akkor mi van a megvizsgált területen? - Nem az, ami a turistatérképen, mert lápot itt csak az jelez. Ide érkezve én is elkezdtem keresni ezt a védett lápot, és sehol nem találtam. Ezután kezembe vettem az irodalmat és megnéztem, hogy ki, mikor látott, s írt le itt utoljára lápot. Nos, Borbás Vince 1895-ben járt itt, amikor a Balaton környékét kutatta, s akkor ő leírt bizonyos lápi növényzetet, ami a tó partjától keletre helyezkedett el, de már ez a növényzeti kompozíció sem mutatott különös gazdagságot. Majd az 1920-as években Boros Ádám, aki végignézte a magyar lápterületeket, s arról katasztert készített, a tó közvetlen partfelületén - ami akkor még nem volt a mai mértéken elfoglalva és beépítve -, talált bizonyos lápi növényzetet, s az is jóval szegényebb volt már annál, mint amit korábban Borbás megtalált. Gyakorlatilag, ez az utolsó olyan megbízható adat, ami arra vonatkozik, hogy valaha volt lápi növényzet a tó körül.

10 - Ezek szerint a lápot itt a civilizáció rég elpusztította? - Messzebbről kell indulni. Amikor a tó vize feltört, a mélyről felhozott bizonyos mennyiségű tőzeganyagot, ami eltemetve a talajban mélyen van, s ezt kirakta a part szélére. Ott jelent meg bizonyos lápi növényzet. Ezt a területet időközben elfoglalták, beépítették, ez a lápi talaj így már rég nem szabadon fekszik. Ez annak idején is a tónak csak nagyon kicsiny peremterületén volt. Ebben a völgyben becsléseim szerint talán kétezer éve lehetett láp. A pontos információért egyébként mélyfúrásokat kellene készíteni. Azóta a környező dombokról a szőlőkultúrák következtében igen sok hordaléktalaj mosódott a valamikori itteni tőzegre. Ez ma egy úgynevezett fosszilis tőzegréteg ami nem él, de a felszínnel nincs is közvetlen kapcsolata, mert a feltöltődés miatt nagyon mélyen fekszik. - Akkor ezeknek a területeknek a tervezett hasznosítása miféle befolyással lehet a Hévízitóra? - A beruházások megvalósítása nem fog ártani itt semminek. Sőt, bizonyos szempontból kifejezetten hasznos lesz. A leendő szállodához vezető útnak - ha megépül -, abban lesz szerepe, hogy megfogja a területről elfolyó vizet, s még megmentheti a kiszáradástól a tótól keletre telepített erdőt. Ez a terület, amerre csak ellátunk Hévízről egy egyszerű réti talaj, aminek a kötöttsége elég nagy ahhoz, hogy olykor a hirtelen lezúduló csapadék átmenetileg megálljon rajta, s akkor tocsogóssá, vizenyőssé váljon. Azon az erdősített részen, amit a hozzá nem értők égerlápnak neveznek, a nyolcméteres fák csúcsszáradtak. Ez egy igazi égerlápon sohasem fordul elő. A vizsgálódásaim során a két területen több mint száz növénymintát vettem, ez elég nagy szám ahhoz, hogy hiteles véleményt lehessen mondani. Egy tő páfrányt nem találtam, ami a lápra tömegesen jellemző, nincs mohaszint, csupán a gyomnövénytársulások vannak bőségben. - Mindennek ismeretében mit igényel a tó védelme? - Egyrészt ennek az iszonyatos gyomtengernek a megszüntetését. Ezek a gyomok milliárd számra termelik, szórják szét a magjaikat arra a területre, amit ettől kellene megvédeni. A visszaszorításra ki lehet alakítani legelő- vagy rétgazdálkodást, lehet sportpályát, turisztikai célú létesítményt építeni, amit egyébként az adottságok tekintetében magam is a legcélravezetőbbnek tartok. A másik probléma a légszennyezés, ami az autóbusz-pályaudvar áttelepítését indokolja. Az elhelyezésére kiválasztott hely igénybevétele ellen semmi nem szól. Nem vagyok beruházásellenes, arra azonban vigyázok, hogy ezek csak a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő módon történhessenek. Én büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy sem a volt angolnatelepen, sem pedig a buszpályaudvar tervezett helyén semmiféle olyan védendő érték nincs, ami a tervezett beruházások megvalósítása ellen szólna. - A talajbeli vízmozgások építkezésekkel való megváltozása sem lehet hatással a tóra? - Azt mondják, hogy az angolnatelepnél az útépítés visszaduzzasztó hatást vált ki, s a tó talajvízzel sérül. Minden délre folyik, a jellemző párologtatási felületnél a már hivatkozott erdőkép okán sem lehetséges vízszintes irányú mozgás kialakulása. Ha egyáltalán történhetne ilyen, az már megtörtént volna azután, hogy a tó déli oldalán megépítették az Ady Endre utcát. Egy út attól délebbre már nem oszt, s nem szoroz, különösen ha azt is észrevesszük, hogy a két terület között még ott van egy kemping is, a maga létesítményeivel. A dilettantizmust mutatja annak a hangoztatása is, hogy a tőzegben áramló víz javítja a tavat. A

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér A szentkirályszabadjai repülőtér előzetes vizsgálati eljárásában másodfokon is elutasította a környezetvédelmi hatóság a Buda West Airport Zrt. engedélykérelmét

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

Részletesebben

NyMTIT KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS 2015 NYUGAT-MECSEKI TÉRSÉG

NyMTIT KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS 2015 NYUGAT-MECSEKI TÉRSÉG NyMTIT KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS 2015 NYUGAT-MECSEKI TÉRSÉG Kutatási alapadatok Minta 2007: 800 fő megkérdezése 2009: 801 fő megkérdezése 2011: 804 fő megkérdezése 2013: 1001 fő megkérdezése 2015: 1003 fő megkérdezése

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

Tisztelt Úr/Hölgy! A kezdeményezésünket támogatja: - Az ENSZ illetékes képviselete, - Az UNESCO Magyarországi képviselete,

Tisztelt Úr/Hölgy! A kezdeményezésünket támogatja: - Az ENSZ illetékes képviselete, - Az UNESCO Magyarországi képviselete, Tisztelt Úr/Hölgy! Kérem, engedje meg, hogy Szurdokpüspöki Község Önkormányzata, a Gyermekekkel a Természetért Egyesület és az Egererdő Zrt. figyelmükbe ajánlja közös kezdeményezését a Források Világnapját.

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Civil kezdeményezések a nyíregyházi Sóstói-erdőért

Civil kezdeményezések a nyíregyházi Sóstói-erdőért Civil kezdeményezések a nyíregyházi Sóstói-erdőért Szigetvári Csaba Országos Erdőfórum Kőszeg, 2010 december 2-3. Nyíregyháza erdeje Természeti értékek Az erdő fő jellemzői Miért szóljanak bele civilek

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A TANÁCS 1992. május 21-i 92/43/EGK IRÁNYELVE. a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről 1

A TANÁCS 1992. május 21-i 92/43/EGK IRÁNYELVE. a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről 1 1. oldal A TANÁCS 1992. május 21-i 92/43/EGK IRÁNYELVE a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről 1 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA, tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 11/1997.(III.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 11/1997.(III.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK 11/1997.(III.1.) számú r e n d e l e t e Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlésének Környezetvédelmi Alapjáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlése a környezt

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

A DÉL-BUDAI KESERŰVIZEK ÉS A VEGETÁCIÓS MINTÁZAT ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE

A DÉL-BUDAI KESERŰVIZEK ÉS A VEGETÁCIÓS MINTÁZAT ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE A DÉL-BUDAI KESERŰVIZEK ÉS A VEGETÁCIÓS MINTÁZAT ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE Dallos Emília Bernadett Környezettudomány szak Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék Témavezető: Mádlné

Részletesebben

3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232. Versenyző iskola neve:.. ... Csapattagok:...

3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232. Versenyző iskola neve:.. ... Csapattagok:... Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Alcsútdoboz Település Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 23-i nyílt ülésére 4. napirendi pont Előterjesztés címe és tárgya: A települési értéktár-bizottság létrehozása

Részletesebben

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

SIMONTORNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

SIMONTORNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készült a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési anyag 1085. Budapest, Kőfaragó u.9. Tel: 267 05 08, 267 70 78 Fax: 266 75 61 E-mail: pestterv@pestterv.hu

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Készítette: Budapest 2009. április hó

Készítette: Budapest 2009. április hó A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosítása Készítette: Magyar Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN Lajtmann József Győri Nemzetközi Kereskedelmi Központ 2014. január 14. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.

Részletesebben

4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK NAGYCENK KÖZSÉG - 14 - TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA 2014 4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 4.1 Biológiai aktivitásérték számítása Megnevezés 3/A 4 5 7 11 12 14 15 17 18 20 Területhasználat ha megszűnik

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG 2009. augusztus

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja II. Stratégiai program Natúrpark Térségfejlesztési Kht. 2002. 1 I.1. Az Őriszentpéteri Kistérség jövőképe. Az őrségi kistérség több

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012

Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012 Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012 Dr. Rodics Katalin A helyi-és tájfajták jelentõsége, elterjedésük elõsegítése 2012.augusztus 11 EGYEZMÉNY A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉGRŐL, a földi élet védelméről A Biológiai

Részletesebben

Települési és megyei értéktárak létrehozása a hungarikum törvény és végrehajtási rendelete szerint

Települési és megyei értéktárak létrehozása a hungarikum törvény és végrehajtási rendelete szerint Települési és megyei értéktárak létrehozása a hungarikum törvény és végrehajtási rendelete szerint Zobor Enikő szakmai tanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hungarikum Bizottság Titkársága Fogalommagyarázat

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6601 SZENTES, KOSSUTH TÉR 6. PF. 58. Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS

Részletesebben

Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület

Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület Tájépítészet dr Herczeg Ágnes, Borbáth Mónika, Madár Kinga, Tikk Dóra, Csaba Kinga, Lovas Vilmos, Meszesán Péter,

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei

A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei 6. A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei 6.1 A választás és az első lépés A vállalat több minőségi filozófia és minőségbiztosítási rendszer közül választhat, tetszése szerint dönthet.

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyőjtı-gazdálkodási tervek készítése címő KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyőjtıkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Helyes vízgazdálkodás - összefoglaló 1

Helyes vízgazdálkodás - összefoglaló 1 Helyes vízgazdálkodás - összefoglaló 1 Balogh Péter 2 A helyes vízgazdálkodás a vizes helygazdálkodás. Ezzel szemben a modern ember, ill. a modernkori tájhasználat az Alföldre búza-bányaként tekint, emiatt

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása

Részletesebben

A Keleti-Bakony közösségi jelentőségű élőhelyeinek és fajainak megóvása és helyreállítása (LIFE07 NAT/H/000321)

A Keleti-Bakony közösségi jelentőségű élőhelyeinek és fajainak megóvása és helyreállítása (LIFE07 NAT/H/000321) A Keleti-Bakony közösségi jelentőségű élőhelyeinek és fajainak megóvása és helyreállítása (LIFE07 NAT/H/000321) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság tevékenysége a projekt alatt Petróczi Imre Balaton-felvidéki

Részletesebben

Információk az utak menti fásításról. Zsidákovits József. üzemeltetési mérnök, KKK. Budapest 2008. február 20. 1. A fásítás két évtizede számokban

Információk az utak menti fásításról. Zsidákovits József. üzemeltetési mérnök, KKK. Budapest 2008. február 20. 1. A fásítás két évtizede számokban Információk az utak menti fásításról Zsidákovits József üzemeltetési mérnök, KKK Budapest 2008. február 20. Témák áttekintése 1. A fásítás két évtizede számokban 2. Változások a 3. Közút menti fák állapotvizsgálata

Részletesebben

Mindenkinek eredményes V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciát kívánok!

Mindenkinek eredményes V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciát kívánok! Médiatámogatói együttműködés V. Magyarországi Klímacsúcs 2013. szeptember 12. Jövőnk a víz Budapest Meghívom Önöket a Klíma Klub szervezésében az V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciára!

Részletesebben

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 1. Bevezetés A dolgozat egy komplex tájökológiai vizsgálatot mutat be a Körös-Maros

Részletesebben

A Teremtés Negyedik könyv

A Teremtés Negyedik könyv Vlagyimir Megre A Teremtés Negyedik könyv 2008 A KERÍTÉS Na, hát legelőször is, ugye, legelőször természetesen be kell a telket keríteni. Mert amikor az építkezéshez szükséges anyagokat kezdi az ember

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KINCSESBÁNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: Kincsesbánya Község Önkormányzata 8044 Kincsesbánya, Kincsesi út 39. FELELŐS TERVEZŐ: Fehér Vártervező

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben