ÉRD 2030 Modern város

Átírás

1 Érd Megyei Jogú Város részére ÉRD 2030 Modern város ÉRD ÉRDekes; ÉRD ÉRDemes Könyv 1.: Fiókvizsgálat 2016 január 31.

2 TARTALOMJEGYZÉK KORÁBBI (PROJEKT)TERVEK KONCEPCIONÁLIS ÁTTEKINTÉSE / ÉRTÉKELÉSE... 2 ÁLTALÁBAN... 2 RÉSZLETESEN... 3 TERVEK RÖVID ÁTTEKINTÉSE, MEGISMERÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSÜK... 5 DÉL-BUDAKÖRNYÉKI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ / ABBÓL A DINAMIKUS FORGATÓKÖNYV(2004)... 5 PEST MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ( FELÜLVIZSGÁLATA 2013)... 6 DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA DUNA TÉRSÉGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ( )... 7 ÉRD VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 7 A KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI LEHETŐSÉGEINEK KIHASZNÁLÁSÁRA A TELEPÜLÉSEK (ÉRD, TÁRNOK, DIÓSD) TERVEZETT PROJEKTJEINEK ELŐKÉSZÍTÉSE (MT JELLEGGEL PROJEKTPORTFÓLIÓ) AKTÍV TURIZMUS PROJEKT A DUNAPART HASZNOSÍTÁSÁRA (KONCEPCIÓTANULMÁNY) KULTURÁLIS TURIZMUS ÉRD JÁRÁSBAN (DIPLOMAMUNKA-ELEMZŐTANULMÁNY) DUNA INTERMODÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONT(DILK) ÉS A CBS TERÜLET VÁLLALKOZÓI FALU RÖVIDEN ÁTFOGÓAN ÉS FELÜLNÉZETBŐL ÉRTÉKELVE A TERVEKET ÉS A TERVEK ÉRD-JÉT:...27 VALLUMPOTENTIAE-CAMPONA PROGRAM ÓFALU ÉS DUNAPART HASZNOSÍTÁSI ÖTLETEK TÉGLAGYÁR REKREÁCIÓS PARK TERVE AZ ÉRDI PAPI-FÖLDEK TERÜLETÉN

3 Könyv 1.: Fiókvizsgálat Korábbi (projekt)tervek koncepcionális áttekintése / értékelése Mottó: Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl! (Kölcsey Ferenc Huszt) Előzmény: idézet 1998 Dél-Budai Kistérségi Fejlesztési Koncepcióból. Ennek kidolgozására vonatkozóan az eddigi tervek koncepcionális áttekintésére lenne szükség. Ez a fajta területi stratégia tisztázhatná mind a magisztrális infrastruktúrákat a kerületet, illetve a térséget érintő megoldást, mind pedig létrehozhatná az ezzel kapcsolatos strukturális rendet, a terület belső megújulásához szükséges értéknövekedési dinamikát Általában Az eddigi tervezésekről általánosíthatóan megállapíthatóak a következők(okozat / jelenség): a tervek nem épülnek egymásra, nincs vertikális terv-folytonosság ( nem ismerik egymást ) a feltehetően egymást követő megbízások nem folytatják se horizontálisan se vertikálisan az előző tervi elhatározásokat az egyes tervezések többnyire újra és újra a spanyolviaszt keresik, valamely rész-szemszögből (tematikából)lát(tat)ván egy speciális (egyéni-egyedi- személyes) Érd-képet (több anyagban Érd egy szigetként jelenik meg) a feladatok, tervezési megbízások nem épülnek a korábbi döntésekre, egyfajta ad hoc problémaf/elismerésből kezdeményeződnek, sokszor versengő Érd-énképek, jövőképek meghatározására és megvalósítására szorítkoznak mindezek együtt azt jelzik, hogy a tervekkel, mint döntés-előkészítő eszközökkel az irányítás nem bánik rangjuk szerint, és így valójában nem jönnek létre kikezdhetetlen, megalapozott, erőteljes döntések, amelyeknek következménye és folytatás /folytonossága lenne a hivatali (followup) munka során Ennek oka lehet: egyrészt, hogy nincsenek cselekvések, nincs haladás, valódi fejlődésszervezés. Vannak viszont intézést igénylő felvetődő problémák, esetleg ötletek, de nincs célkövető folyamat, nincs valódi célfüggvény. Ebben a döntési mechanizmus és a döntések komolysága, komolyan vétele is szerepet játszhat, a terveztetési rendszer hiányosságai (összhangtan: kinek a karmesteri feladata?) mellett. másrészt, hogy a döntés-előkészítő munka során, maguk a tervek nem tudnak meghatározni olyan cselekvéseket / cselekvéssorozatokat, amelyeket a döntéseket szolgáló adminisztráció végre kellene hajtson, mert (a) vagy rosszak a tervek, (b) vagy a végrehajtók nem követik az azokban foglaltakat, hanem ők is, valamint a fejlesztés szereplői, a társadalmi aktorok önállóan tűznek ki célokat. (Eötvös mondja, Minden tudás csak akkor bír való beccsel, ha cselekvésre képesebbekké tesz") Vagyis vagy a tudásban (itt: tervezés), annak láncában, -folyamatában, vagy a cselekvésben, annak láncában keresendő a hiba! Ezt kell felismerni, diagnosztizálni és gyógyítani. Mert a tervezés eredménye így csekély marad, azaz a ráfordított energia nem hasznosul hatékonyan. 2

4 Tehát összefoglalóan: Nincs belső összhang és egymásra épülés a tervek között. Jellemzően elemi tervdarabkákban dolgozódik fel a város és körzete. Ráadásul e tervek többnyire inkább elképzelés- ideaszintűek, tervezési mélységük nem közelít a társadalmi, gazdasági, műszaki jogi, megalapozottságú Megvalósíthatósági Tervek (MT)komplexitását, sőt még csak az Előzetes MT (EMT) mélységét sem. Jellegük ezért nagyrészt továbbra is csupán beruházási dokumentum karakterrel készülő forrásszerzésreszervezésre irányuló - műszaki dokumentum. (Székelyföldön a neve: kolduló dokumentum ) Még megállapítható, hogy a tervek, koncepciók jobbára nagyon reális alapokból indultak ki. Csupán kevés közülük az, amelyik időn (azonnali probléma megoldása) és téren (Érd, mint sziget, vagy egy-egy projekt, mint sziget) túlra tekint, túllépve a mindennapok gyötrődésein, a mindennapok állította megoldó képlet lehetőségein. Nem lényegtelen; Mellékmotívum: Érd városának álma - az eddigi alvóvárosból kertvárossá avanzsálni - valójában annak tudomásulvételén alapszik, (ha nem is mondja ki) hogy belső (endogén) energiái, kapacitásai, (kompetenciái és legitimációja) nem elégségesek egy nagyvonalú megújuláshoz. Nincsenek olyan verseny- vagy pozícióelőnyei, amelyekkel magát más pozícióba katapultálhatná, mint a reálisan vágyott; javított környezet és nagyváros, mint gazdasági-szolgáltatási erőközpont. A tervek tükrében melyekben kevés üdítő kivételtől eltekintve többnyire kis-, és öreg ideákkal szembesülhetünk - az olvasható ki a városjövőre vonatkozó álmaiból, hogy Érd belenyugodott a kiszolgáló-függő szerepébe, mai márkáját elfogadja, kisebb plasztikai, kozmetikaiszépészeti beavatkozásokkal azt feljavítva tudomásul veszi. Részletesen Mindazon tervek, tanulmányok műszaki- gazdasági-társadalmi elemzések, mint háttér-információk, amelyek a hivatal által átadásra kerültek a koncepcionális munkához és rendelkezésre álltak, időrendben a következők: 2005 előtt 1. Dél-Budakörnyéki Kistérség Területfejlesztési Koncepció (abból a DINAMIKUS forgatókönyv) (2004) 2005 után 2. Ifjúsági Stratégia (2008) 3. Kerékpárút (2008) 4. Metropolis koncepció 5. Duna stratégia 2010 után 6. Kistérség Idegenforgalmi Koncepció (2010) 7. Közművelődési stratégia (2011) 8. Kistérség-fejlesztési Koncepció (2011) 9. Pest megyei Fejlesztési Koncepció 10. DILK ( ) ben 11. ÉRD városfejlesztési KONCEPCIÓ (2014) 12. Érd MJV Gazdaságfejlesztés ( ) 13. Gazdasági Megvalósíthatósági Tanulmány ( ) 14. Érd Duna part LEHETŐSÉGEK (2015) 15. Vállalkozói falu (2015) 16. Papi földek (2014) 17. Téglagyár ( ) 3

5 Más módon rendezve és osztályozva a terveket látható, hogy jelentős számú általános fejlesztési koncepció, ugyanakkor ezzel vetekedő számú projektelképzelés készült az elmúlt tizenöt évben, a 21 századra készülve. Típus Kelt elmúlt 15 évben elmúlt 10 évben elmúlt 5 év elmúlt 3 év Technikai szociológiai környezeti tanulmányok Közművelődési Koncepció Szociális Szolgáltatás Koncepció Hulladékgazdálko dási Terv Helyi Esélyegyenlőségi Program Megalapozó vizsgálat Gazdasági és politikai tanulmányok a) Lehetőségek Könyve A. Érd MJV Gazdaságfejleszté s- HSPS, B. Érd MJV Vállalkozói Falu Döntési, eljárási, szervezeti tanulmányok I. Integrált Településfejleszté si Stratégia? II. Településfejleszté si Koncepció? Pragmatikus tanulmányok, megvalósíthatósági tanulmányok 1. Érd Papi Földek Diplomaterv 2. Mácsai Anetta Diploma 3. Ófalu Kéri M. 4. Duna part- Demjén A. Már a dokumentumok listája, struktúrája, összetétele; illetve ezeknek időbeli változása jól mutatja azt a szemléletváltást, ami Érd jövőjének alakítására befolyással lehet. (Amennyiben cselekvéssé, mozgássá, aktivitássá lesz.) 4

6 Tervek rövid áttekintése, megismerése és értékelésük Lássuk részletesebben is, hogy milyen lenne az az Érd, amelyet ezekből a tervekből lehet vizionálni. A következőkben sorra vesszük és leegyszerűsítve összefoglaljuk az egyes fontosabb alapdokumentumokban fellelhető vezérgondolatokat. Dél-Budakörnyéki Kistérség Területfejlesztési Koncepció / abból a DINAMIKUS forgatókönyv(2004) A következő idézetet egy több, mint egy évtizede megfogalmazott koncepcióból emeltük ide: A Lágymányosi Iparterület, illetve az Albertfalvai szabadterületek Metropolis struktúrájú hasznosítására vonatkozóan szükséges a kerületi struktúra Duna-parti sávjának újraértékelése. A Duna Science park koncepció a Riverside felértékelődése egyfajta Duna-revitalizációs koncepció a mikro térség egészének érdeke. Ebben ma olyan perspektívát érzékelünk, vizionálunk, mint amilyen a Londoni dokkok, pl. a CanaryWharf, illetve a London bridge környék megújulása, revitalizálása volt jó tíz évvel ezelőtt. A potenciál a területen belül is létezik, de a már jelzett Érdi kikötővel, Tököli City reptérrel, kofahajókkal, regionális komphajó-piaccal természetvédelmi és római Limes örökségterületi rendszerrel vízparti szabadidő- és szórakozási lehetőségekkel mind a háttérterületek mind pedig a városmag számára attraktív kínálatot jelentő fejlesztést eredményezhet. Aktuálissá megismétlését az teszi, hogy a következő projektvázlatok jobbára az itt felsorolt értékekre, azok kiaknázására alapoznak, a nélkül, hogy a nagy kép, teljes kép ( totalpicture ) egységes felvázolása, rendszerszerű átgondolása és kölcsönkapcsolatai feltárásra, felvázolásra, megtervezésre kerültek volna. Így lehet, hogy a projektek összefércelése nem eredményezi a kívánt kimenetet, épp a vezérlő-integráló gondolat és így a lehetséges szinergiák létrejöttének hiányában. Összeadáson alapuló, lineáris gondolatokkal nem lehet összetett, komplex kérdésekre helyes választ találni, jó (integratív-kreatív) döntést hozni. Lásd még a DILK vagy az Aktív Szabadidőpark projekteket e szempontból is értékelve. Megjegyzés: Az egykori (más) kistérségi koncepcióban megfogalmazottak annak ellenére ma is aktuálisak, hogy azóta a kistérség, mint olyan földrajzi térmértékében és települési összetételében, viszonyrendszerében, jogállásában is átalakult. A társadalmi és térszerkezeti konstellációi azonban mindezek ellenére alig változtak. Csupán egypár időközben a fejlődés kerekei alá került elvei váltak közel megvalósíthatatlanná, mint pl. a Zöld Öv (GreenBelt) azaz a szuburbanizációs szétterülést - London mintájára- korlátozni hivatott a non- urbanizációs zóna létrehozása, és pl. maga az összefogás, együttműködés, azaz a partnerség, mint olyan. A következőkben a rendelkezésünkre álló terveket nem időrendben, hanem terv-hierarchia szerint felülről lefelé igyekszünk koncepcionálisan áttekinteni (részben bemutatni-ismertetni és Érdet hosszútávon versenyképessé tevő lehetséges ideális fejlődése szempontjából hasznosságukat értékelni) 5

7 Pest megye Területfejlesztési Koncepciója ( felülvizsgálata 2013) Pest megye területfejlesztési koncepciója a Budapest függőség felszámolását tűzi ki célul, melynek keretében és értelmében egy kiterjedt városrégiós struktúrát, egy mono-policentrikus térszerkezeti átalakulást és újragondolt funkcionális munkamegosztást támogat. Ez a koncepció és Budapest ambíciója a Duna Fővárosává válni, egyben a Közép-kelet európai térségszervező központja szerepében kiteljesedni, számos lehetőséget kínál a Metropolistér / a Budapest régió / Agglomeráció potenciális szervező alközpontjai számára, amennyiben ki tudják használni versenyelőnyüket és az eddigi korlátaikon, megrögzött beidegződéseiken túl tudnak tekinteni és képesek túllépni az új dinamikák felé fordulva. (Self made city) Ebben tudni kell azt a bináris ideát képviselni és kezelni, amire ma úgy látszik lehetőséget kínál a magasabb szempontú döntés. Az erőközpont kétsebességű fejlődésének versenyhátrányait feloldandó olyan business modell -t vezet be, melyben az egykori (relatív alulfejlesztett) agglomerációs zóna elszámolás-technikailag elválik a magterülettől, ahol ma az erő koncentrálódott, ugyanakkor együtt gondolja a térséget sikeressé tenni a metropolisok, euro-városok versenyében. 6

8 Duna Régió Stratégia Duna térségfejlesztési koncepció ( ) A stratégia fő célja olyan beavatkozási területek, fejlesztési pólusok meghatározása, definiálása, amelyek révén a Duna menti területek tematizálhatók és az egyes területek karakterének és adottságainak erősítésével olyan zónák jöhetnek létre, amelyek nem versenytársként, hanem egymást kiegészítő egységekként irányítják a figyelmet a folyóra, folyó menti területekre, elérve így a Duna parti területek adottságaikhoz méltó pozícionálását. Érd az úgynevezett déli beavatkozási területhez kapcsolódik, amely terület pozícionálásánál a fő hangsúly az alacsony presztízsű, ugyanakkor nagy potenciálal bíró terület kiemelt fejlesztési helyszínként kezelése. A főbb állítások, az életminőséggel összefüggő környezetminőség fejlesztésének alapkövei; a kreatív osztályok számára vonzóvá tenni a teret tevezett urbanizációval csökkenteni a szétterülést / magasabb minőségű vizuális környezetet létrehozni (építészet, építési kultúra) erősíteni a településmagokat, központokat, vonzóbbá tenni a közösségi tereket összehangolt idegenforgalmi (kultúrális és szabadidő) kínálatot teremteni Érd városfejlesztési koncepció és fejlesztési stratégia A terv korrekt, az előírásos tervezési lépéseket követve jó iparos munkával elvégzett kielégítő szakanyag. Leginkább egyébként a sorvezető szellemét követve az a szemlélete teszi ilyenné, hogy a közforrások allokálására, illetve ilyen források megszerzésére fókuszál, avagy"hogy juthatok több közforráshoz". Azon felfogással szemben, hogy a várostervezők a dolgukat végezve arra kell törekedjenek, hogy miként tudják segíteni az urbanizáló erőket abban, hogy rövidtávú tevékenységeikkel a közösség távlatos céljait megvalósítsák. A források a kontrol alatt tartott urbanizáló erőknél vannak tartósan nagyobb volumenben. A jövőt szabályozni hivatott terv, a közpénz illetve a vele végrehajtott infrastruktúra beruházás, illetve az adórendszer ennek megfelelő alakítása csupán eszközök, amellyel stimulálni és irányítani lehet a privát források mint skaláris mennyiségek felhasználásának irányát/ irányait. Nem az instant jó projekt a cél, hanem a jövőre irányuló stimulus, amely jó projekteket gerjeszthet. 7

9 Konszolidáló stratégiát tartalmazó koncepció, mely meg kívánja őrizni a város korábbi kapu szerepét melyet logisztikai pozíciót erősítve kíván megtenni. A kialakult függőséget a KKV-inak megerősödését feltételezve gondolja oldani, feltételezvén, hogy logisztikailag versenyelőnyös a földrajzi hely pozíciója.ezzel szemben éppen konzerválja a fejlődési korlátok koncentrációját, nem nyit új dinamika felé. Nem törekszik nagyobb térségszervező szerepre, illetve a térségi koordináló szerepvállalásra, még hiányzó közép- vagy közvetítő-városi funkcióinak megerősödésére/ megerősítésére. (Közép- vagy Közvetítővárosi funkció, pólus, valódi körzetközpont, térségszervező alközpont, és ennek megfelelő intézményi szerkezet, közlekedési szerkezet, szolgáltatási szerkezet) A koncepció nem lát nagyobb lehetőséget a társadalmi-gazdasági változások kiaknázásában, a Metropolis-tér /Budapesti Agglomeráció strukturális átalakulásában, Egy földrajzi közösség passzív, deduktív stratégiája körvonalazódik a koncepcióban. A 7 fejlesztési elvéből, három a nagyvárosi szomszédságból eredő közlekedési energiákra alapozva kívánja erősíteni pozícióit, egyben a Duna közlekedési szállítási szerepének erősödésére építve lát új perspektívát és három másik elvével a város szépítésével (beautification) kívánja megalapozni a társadalmi közösség sikerességét, prosperitását (fellendülését-virágzását) a változások erdejében amely ma körülveszi Érdet, a feszültségekkel teli nagyváros tér átalakulása során. Az a 3 átfogó cél, melyet a koncepció maga elé tűz, a társadalmi megújulás, a gazdaság és a környezet megújulása a fenntarthatóság alapkoncepciójának szentháromságát vetíti elénk, azonban valódi fókusz nélkül. Amíg, o a társadalmi és természeti-környezetvédelmi metszéspontot fókuszba helyező utópisztikus koncepciót eredményezne, o a gazdasági-természeti metszéspontban hagyományos, szakmai koncepció születik (jellemzően konszolidált időszakokban) addig o válságok-változások időszakában a társadalmi-gazdasági metszéspontban születhet a megváltó politikai vízión alapuló koncepció, mely másként gondolkodást igényel és az értékválasztás újragondolását Érd fejlesztési koncepciója egy szakmai konszolidáló koncepció, a status quo megtartásával a társadalmi aspektusok jelentős elhanyagolásával, a még össze nem kovácsolt földrajzi közösség fizikai környezetének szebbé tételével, és a gazdaság kiszolgáló beszolgáló és nem szolgáltató szerepének kiterjesztésével ráépülve a nagyváros, mint elsődleges erőközpont fejlődési lehetőségeire, Kárpátmedencei Közép-kelet európai pozícióinak kiteljesedésére. Nem megújító, hanem megőrző stratégia, az új lehetőségek régi kihasználásával. (logisztikai szerep) kihasználva a fekvési energiát, külső keresletre reagálva, ingatlanértékeket konvertálva. tekintve hogy csekély a változás, szinte nincs értékváltás, ezért a konszolidációs stratégia fő összetevője a kis lépések, napi álmok megvalósítására irányuló források megteremtése. Ez a sorvezető inkább taktikai, mint sem stratégiai-koncepcionális. o zöldfelületek növelése (egy Central Parknál is nagyobb vízparttal rendelkező ideális rekreációra alkalmas területen) o épített és természeti értékek védelme (az előző zöldes időszak VÉDELEM kultúrájára alapozott defenzív idea, szemben egy GAZDÁLKODJ OKOSAN kultúra offenzív lehetőségére, ami jólétet gyarapodást teremthet) o közlekedés, közvilágítás, köztemető, árvízvédelem, stb. valamint 8

10 o az élettér szebbé tétele mellett egy tényleges fejlesztő és irányváltó terület: a városigazgatási-, szolgáltatási - funkcióinak erősítése, a KÖZÉP / vagy KÖZVETÍTŐ szerepre való halovány felkészítés az alközpontok komfortjavító fejlesztése mellett, azokon túl. Ugyanakkor az identitáskörzetek és ezek közösségfejlesztő intézkedései a lineáris tervszerkezet miatt nem jelennek meg, holott meghatározóak a földrajziból társadalmi közösségé válás igénye esetén. o a gazdaságfejlesztésben számos adminisztratív és piacélénkítő és protekcionista intézkedés mellett egy Nagybani Piac ideája (lásd gazdaság-környezet metszéspont) is felvázolásra kerül a koncepcióban, a KKV-k őstermelők mikro-vállalkozások támogatásának elvi keretében. o Ugyanakkor a város a fekvéséből származó előnyökre igyekszik építeni nagyvállalati betelepüléseket jellemzően elosztó, manipuláló logisztikai funkciókkal. Ennek érdekében befektetők betelepítését tervezi, hasonlóan a már sikeresebb, jobban fekvő, korábban felfedezett helyekhez, településekhez (M0 mentén Budapest "Altestén" Bicskétől Gödöllőig, sőt) o A Duna szerepének felfedezése jelentős érték, habár egyelőre, a koncepció arra is inkább csak a logisztikai, szállítási intermodalitás miatt irányítja a figyelmet. o Turisztikai fejlesztés fókuszába a Sziget (környezet) került, illetve leginkább a piaci szektor számára jelöl ki lehetőségeket a vendéglátás és szálláshelyek létestésére irányítva figyelmüket (mik az attrakciók, az élmények, ami miatt a turisták felkereshetnék a térséget) és egy termálvízre alapozott fejlesztési irány is körvonalazódik a stratégiában. o a társadalmi megújításban is jobbára óvó, védő inkább taktikai semmint stratégiai célok jelennek meg, lokális rádiusszal, azaz Érdnek Érd fókusszal o Ugyanakkor erős irányt jelöl ki a humán intézményrendszer fejlesztése, egészségügy és oktatás terén, sajnos csupán "Basic", azaz alap vagy konszolidáló szinten. Holott, amennyiben ki kívánja bontani középvárosi funkcióit Érd, akkor ennél lényegesen nagyobb hátrányokat kellene behoznia a tervidőszakban. A koncepcióban háttérben marad a közösség, a lakók, akik ma életüknek csak egy részét tudják Érden eltölteni, többnyire éjszakai lakosok, hiszen reálisan: Érd alvóváros. Éppen ezért a fókusznak helyesebb lenne nem a környezetre, hanem a társadalomra irányulni, a jelenleg földrajzi közösségként itt élőket társadalmi közösséggé szervezni, számukra biztosítani jólét, a gyarapodás, a prosperitás lehetőségét helyben, és ehhez csupán eszközként formálni, szépíteni, alakítani a környezeteiket, lokális részvárosi és őszvárosi szinten. Ezenközben gazdasági és társadalmi szempontokat is figyelembe véve erősíteni, építeni Érd középvárosi funkcióit, alakítva önazonosságát, identitását illeszkedve a nagyvárosi térség újjászerveződő munkamegosztásában. Amennyiben ez a szakmai koncepció képezi alapját a következő tervidőszakban Érd mozgásterének, motivációjának, cselekvéseinek akkor elveszti azt a politikai hajtóerőt, amit egy távlatos értékválasztással, megújító és proaktív vízióval el tudna érni. Feléli a jövő lehetőségeit a konszolidálás energiáit támogatva, a megújítás hajtóerejét elhanyagolva. 9

11 Mindehhez kapcsolódik, hogy egy ilyen léptékű feladathoz szükséges lenne egy hatékony intézményesítés, amelyik képes lebonyolítani, menedzselni egy ilyen léptékű integráló programot. Igaz a koncepció lineáris, így egymás mellett akár párhuzamosan is végrehajthatóak az intézkedések, persze ezáltal elvesztve a szinergiában meglévő energiákat. Óhatatlanul felmerül az olvasóban, hogy ez a koncepció fordítva készült: az elérhető pályázható források által (amik majdnem mindig konszolidáció céljával szerkesztődnek) meghatározott struktúrába, mátrixba tördelte Érd fejlesztésének egy lehetséges szcenárióját, nem vizsgálva más szcenáriumokat, konceptusokat. Nem egy politikai, értékválasztó akarat alapján kialakított stratégiát bontott részekre, hanem részekből ált össze egy akarat. Látszólag. Ettől is lett olyan sok, és egyben saláta, Nagy Idea hiányában fókusz nélküli. Összefoglalva: a terv felfogása, koncepciója az Elszalasztott Lehetőség. Éppen a Nagyvárosi Erőtér átalakulása, strukturális szerkezetátalakulása tenné lehetővé, hogy egy jövő felé forduló dinamikát bevezetve a szilárdan begyökerezett viselkedésmintákat le lehessen győzni és olyan célzott mozgósítást lehessen végezni, mely lehetővé teszi a problémaszerkezet, az alvóvárosi szerep, a bejáró életmód, a függős helyzet az infrastruktúra hiányok, stb. hosszútávú felszámolását. Mindezt a nemzetközi válság, a kiterjedt technológiai, társadalmi és gazdasági változások sokasága is támogatná. o Új Korszakba lépés útját járjuk, sokakat sokkol, megriaszt az Új Valóság, ami előttünk van, vár ránk és nem tekintenek előre a sokkoló jövőbe: retirálnak, visszatekintve reagálnak. Nem ismerik fel, és nem is merik kiaknázni a pozitívan kiaknázható fejlődési tendenciákat, így nem tudják megteremteni és megvalósítani a szerkezeti alkalmazkodás feltételeit, legyen az megfelelő infrastruktúra, szakképzett munkaerő, többlet értéket hordozó szolgáltatás. o Mivel nem tudják kihasználni komparatív előnyüket, nem hoznak létre megfelelő környezetet a felismert jövődinamikák számára, nem tudják növelni előnyüket, vagy behozni lemaradásukat. Szerencsés esetben tudják tartani a már létrejött távolságot, ha a változások fennmaradnak, vagy gyorsulnak, erősödnek. Márpedig a tapasztalat szerint erősödnek milyen sok minden történhet 15 év alatt? Csak tekintsünk vissza 2000-re: mi minden változott meg az elmúlt másfél dekádban! Miért gondoljuk, hogy nem így folytatódik ) 10

12 Definiált fejlesztési projektek: A településfejlesztési akció keretén belül tervezett projektek (AT1) Projekt neve Projekt rövid leírása Indikatív keretösszeg (nettó, millió Ft) Megvalósít ás várható ideje Előkészítettség foka 1. Bem téri óvoda régi Az óvoda bővítése megtörtént, a régi épületszárny Tervek előkészítése nem szárnyának felújítása felújítása szükséges szükséges. 2. Teleki Sámuel Oktatási centrumrekonstrukciója 3. M7-es lehajtó és kapcsolódó útvonalak átépítése (Iparos u. fejlesztése) 4. Bem tér szolgáltatóház építése, közterület kialakítása 2.1. Teleki Sámuel Általános iskola bővítése, rekonstrukciója 2.2. Suli kézilabda utánpótlás program A M7-es autópálya lehajtója és az Iparos utca kapcsolódó részének átépítése a Törökbálinti-Sóskúti csomópontig Önkormányzati és magántulajdonú épületbontások után új korszerű szolgáltató épület, 50 férőhelyes pinceszinti garázs építése valósul meg. Szolgáltató épületben helyi piac is helyet kap. A közterület kialakításakor új felszíni parkolók, zöldfelületek, sétányok épülnek. A jelenlegi közösségi ház és környezetének revitalizációja, rekreációs park kialakítása Tervek előkészítése szükséges Megvalósításhoz szükséges bontási munkák egy része kész. Közbeszerzés és tervezés megtörtént. Engedélyek megvannak Beépítési tanulmány készült. A további tervek előkészítése szükséges. Lehetséges OP kapcsolódás VEKOP 4.1 VEKOP Suli kézilabda utánpótlás program. TAO! - 5. Bem téri Közösségi Kulturális Központ Tervek készítése szükséges. 4.3.(CLLD) 6. Templom felújítása A katolikus templom felújítása Tervek készítése szükséges. 7. Akcióterületen belüli Törökbálinti út, Sóskút út, Fűtő u., Bem köz, Kádár u úthálózat szilárd akcióterületein belüli szakaszainak kiépítése. burkolattal való ellátása 8. Bevásárlóközpont az M7-es lehajtó mellett 9. Bevásárlóközpont az M7-es lehajtó mellett LIDL áruház építése Tulajdonviszonyok rendezése megtörtént. Az M7-es autópálya lehajtó mellett épülő bevásárló központban egy Spar és több kisebb kereskedelmi és szolgáltató egység kap helyet. A projekt keretében a környék közlekedési, parkolási és csapadékvíz-elvezetési problémák is megoldásra kerülnek. A Spar épületében 500m2 területet kap az önkormányzat közösségi célú hasznosításra (pl. ügyfélszolgálat) Kiviteli terv elkészült - - -

13 A településfejlesztési akció keretén belül tervezett projektek (AT2) Projekt neve Projekt rövid leírása Indikatív keretösszeg (nettó, millió Ft) Megvalósítás várható ideje Előkészítettség foka Érdligeti alközpont fejlesztése II Szolgáltatóház és közterület kialakítása 2. Időseket ellátó központ ép. felújítása, épület parkjának közparkká kialakítása 3. Érdligeti Általános Iskola felújítása Leromlott állapotú épületállomány bontása, használaton kívüli terület rehabilitációja, szolgáltatóház építése. Időseket ellátó központ épületének felújítása, épület parkjának közparkká kialakítása Érdligeti Általános Iskola (Diósdi úti épületének) felújítása, eszközállomány korszerűsítése, iskola udvar rehabilitációja, akadálymentesítés Suli kézilabda utánpótlás program Tervek elkészítése szükséges Tervek elkészítése szükséges Tervek elkészítése szükséges. Lehetséges OPkapcsolódás VEKOP 4.2. VEKOP 4.2 VEKOP Suli kézilabda utánpótlás program. TAO! Érdligeti alközpont fejlesztése I Új Közösségi ház építése Önkormányzati tulajdonú, rossz állapotú Tervek elkészítése 4.2, 4.3 CLLD épületállományú területen új közösségi ház építése szükséges. 5. Fürdő utca és környezetének fejlesztése, burkolattal való ellátása 6. Élelmiszer áruház/ LIDL hrsz.: Engedélyes tervek rendelkezésre állnak. nem releváns 12

14 A településfejlesztési akció keretén belül tervezett projektek (AT3) Projekt neve Projekt rövid leírása Indikatív keretösszeg (nettó, millió Ft) Megvalósít ás várható ideje 1. Egészségügyi szociális központ a Tárnoki úton Fekvőbeteg ellátásra is alkalmas egészségügyi létesítmény, kórház, szanatórium, klinika, esetleg nyugdíjasház kialakítása. Előkészítettség foka Ütem: tervek készítése, terület előkészítése (közművesítés) szükséges Lehetséges OP kapcsolódás VEKOP 5.3 csak az ESZA típusú elemei A településfejlesztési akció keretén belül tervezett projektek (AT4) Projekt neve Projekt rövid leírása Indikatív keretösszeg (nettó, millió Ft) Megvalósít ás várható ideje 1. Közösségi, szolgáltató központ kialakítása 2. Komplex Ökoturisztikai fejlesztés Érd Ófaluban 3. Termálturiszti-kai fejlesztések Érd Ófaluban 4. Kulturális örökségvédelmi program Érd Ófaluban Az akcióterületen található szegregátum életminőségének javítása érdekében közösségi és szolgáltató központ kialakítása, közterület fejlesztése szükséges. A megépült tanösvény és környezetének turisztikai termékfejlesztése Előkészítettség foka Lehetséges OP kapcsolódás Tervek elkészítése szükséges. VEKOP 4.2 és Tervek elkészítése szükséges. Esetlegesen KEHOP 4., átjárhatósági keret terhére Meglévő termálturisztikai infrastruktúra fejlesztése a Római LIMES történelmi időutazás Érden A légiós táborokat, Camponát és a százhalombattai Matricat összekötő hadiút érinti Ófalut. A történelmi időutazásban és programokban vásár, lakoma, jelmezes játékok stb. bemutathatóvá válnak a történelmi emlékek, hagyományok Zarándokút, zarándokház kiépítése, Római Katolikus plébánia felújítása, támfal megerősítése szükséges. Esztergomtól Máriagyűdig, a Duna mentén haladó zarándokút jelenleg "hivatalosan" nem érinti Érdet. Az ófalusi keresztény emlékek, különösen Bogner Mária Margit emlékének őrzése, és az ide szervezett zarándoklatok indokolják, hogy a gyalogos útvonal a történeti településmagot is érintse Program kidolgozása szükséges Tervek és program kidolgozása szükséges. Esetlegesen GINOP 6., átjárhatóság terhére (LIMES hálózatos fejlesztés részeként) Esetlegesen GINOP 6., átjárhatóság terhére (LIMES hálózatos fejlesztés részeként) 13

15 4. Kulturális örökségvédelmi program Érd Ófaluban 5. Közig. intézményrendszer fejlesztése 4.3. Volt Szapáry kastély és környezetének helyreállítása, hasznosítása.az egykori kastélyt lebontották, a gazdatiszti ház, és a volt kastélyalatti jelentős méretű pincerendszer felújításra szorul. Az egykori használat (népfőiskola) ma is aktuális lehet,agrár szakemberek képzése, skandináv népfőiskolai modellhez hasonlóan. Agyógyturizmus szolgálatába állítható idegenforgalmi funkció, országos jelentőségű oktatási, kulturális intézmények elhelyezése is lehetséges. (múzeum, főiskola) 4.5. Gazdatiszti ház, pincerendszer fejlesztése a város történeti magjában, Ófaluban a hrsz-ú önkormányzati ingatlant érintő hasznosítás, fejlesztés Eurovelo 6 kerékpárút folytatása Az Euroveló 6 kerékpárút meglévő érdi szakaszának összekötése Budapest XXII. kerület és Százhalombatta felé Tervek kidolgozása szükséges Tervek és program kidolgozása szükséges. VEKOP 3.2 ill. GINOP 6.,átjárhatóság terhére (országos hálózat részeként) 4.6 Minaret és környezete felújítása, rendezése, új buszforduló Tervek kidolgozása szükséges. - kiépítése 4.7 Hamzsabég tér, Római út, Mecset utca rendezése, Tervek és program - tervezett török kori emlékek bemutatása, kidolgozása szükséges Kerülő úti pincesor Tervek kidolgozása szükséges. - A volt II. Lajos Általános Iskola épületének hasznosítása a Tervek kidolgozása szükséges. VEKOP 3.1 közigazgatási intézmény rendszer fejlesztése érdekében. épületenergetikai Népfőiskola és felnőtt oktatás helyszíneként is hasznosítható. felújítás 6. Lovas turisztikai állomás létrehozása A terület előkészítése, - hatásvizsgálat készítése szükséges 7. Önkormányzati tulajdonú terület hasznosítása (Vizi sport célra) Tervek kidolgozása szükséges hrsz-ú ingatlanon pl. csónakház, sporthajó kikötő 8. Volt téglagyár területének hasznosítása Ingatlanhasznosítási tan.terv kidolgozása szükséges VEKOP A lovas turisztikai állomás számára kiválasztott terület hidrogeológiai A védőidomon fekszik. Tervezett projekt megvalósításának feltétele a 123/1997 (VII.18) Korm rendelet 5. melléklete alapján Környezetvédelmi hatásvizsgálat készítési igényét írja elő. 14

16 A településfejlesztési akció keretén belül tervezett projektek (AT5) Projekt neve Projekt rövid leírása Indikatív keretösszeg (nettó, millió Ft) 1. Városi uszoda, sport- és rendezvény csarnok fejlesztése 2. Sportkomplexum létrehozása a Velencei úton 3. Batthyány Általános Iskola rekonstrukciója, bővítése 4. Érd Nagyállomás és környezetének fejlesztése 5. Tolmács utca kiépítése, kapcsolódása a Velencei úthoz A már üzemelő uszodában, a versenyek rendezéséhez szükséges elemek beszerzése, beépítése /1 hrsz-ú ingatlanon sportkomplexum építése, és ehhez kapcsolódó szálláshely-fejlesztés. Megvalósít ás várható ideje Előkészítettség foka Kapcsolódás a VEKOPhoz VEKOP 4.3 CLLD Tervek elkészítése szükséges. Egyes elemei 4.3 CLLD 3.1. Az egyik legrégebbi, erősen leromlott infrastruktúrával rendelkező iskola rekonstrukciója, gimnáziumi férőhelyek létesítése Suli kézilabda utánpótlás program Tervek elkészítése szükséges. VEKOP 3.1 Barnamezős területek rehabilitációja Tervek elkészítése szükséges. VEKOP 4.2 A szerkezeti tervben rögzített út kiépítése Engedélyes terv van. - 15

17 A településfejlesztési akció keretén belül tervezett projektek (AT6) Projekt neve Projekt rövid leírása, projekt elemei Indikatív keretösszeg (nettó, millió Ft) Megvalósít ás várható ideje Előkészítettség foka 1. Szabadság tér projekt Tervek készítése szükséges Új rendőrségi épület építése, új igazgatási központ létrehozása, kulturális és közösségi kiskereskedelmi és szolgáltató létesítmények kialakítása, a közterületek és a park rehabilitációjának folytatása. Állandó orvosi ügyelet mellé mentőszolgálat kialakítása Lehetséges OP kapcsolódás 1.1 Közterület, közlekedési csomópont átalakítása VEKOP 4.3 (CLLD) 1.2 Közintézmény, irodaház kialakítása a Szabadság - téren 1.3 Új közigazgatási központ, rendőrségi épület építése, A rendőrség épülete tervezés - sétány kiépítésének folytatása, (bíróság, ügyészség, országos jelentőségű kulturális és oktatási funkciójú intézmények (múzeumok), kormányhivatal elhelyezése) és közbeszerzés alatt van. 1.4 Iroda/kereskedelem, vendéglátás kialakítása Tervek készítése szükséges Budai úti kulturális és igazgatási tömb kialakítása Tervek készítése szükséges 2.1 Magyar Földrajzi Múzeum kapcsolódó épületeinek(22714, 22711/1, hrsz-ú területeken található épületek) rekonstrukciója 2.2 Budai u- Alsó utca-béke tér tömbjének új funkciókkal 200 VEKOP 4.2 való megtöltése 2.3 Alsó u. 6. Alsó u.10. Felső u. 13. Felső u VEKOP 4.2 tömb rehabilitációja és hasznosítása 3. Kálvin tér projekt Tervek készítése szükséges 3.1 Kálvin tér kialakítása Volt Volánbusz pályaudvar helyén magánberuházás Mária utca-alispán u projekt Tervek készítése szükséges 4.1 Aluljáró, sétálóutca menti épületek felújítása, 900 VEKOP 3.1 átalakítása 4.2 Sétány kialakítása, gyalogos aluljáró kiváltása

18 A településfejlesztési akció keretén belül tervezett projektek (AT7) Projekt neve Projekt rövid leírása Indikatív keretösszeg (nettó, millió Ft) 1. DILK-DunaIntermodális Logisztikai Központ kialakítása A Duna Intermodális Logisztikai Központ projekt Érd és Budapest XXII. kerület határán a rendkívül kedvező közlekedéslogisztikai elhelyezkedési potenciál kiaknázására épülő új trimodális logisztikai központ. Logisztikai kiszolgáló terület kialakítása: logisztikai feladatokat ellátni képes, kiváló infrastruktúrával rendelkező raktárak és a hozzátartozó egyéb irodahelyiségek kialakítása Vasúti rakodó terület kialakítása: a konténerek és egyéb áruk szállításának vasúti kiszolgálása miatt kialakítandó rakodó vasúti állomás, a Budapest- Székesfehérvár vasútvonalhoz csatlakozó iparvágánnyal. Folyami kikötő terminálok kialakítása: három hajóállással (ömlesztett, konténer, darabáru) rendelkező nyíltvízi rakodó kikötő kialkításaa part mentén a hozzátartozó kikötői terminállal. Az intermodális terminál infrastruktúrájána k teljes kiépítése Mrd Ft, a területen kialakítható raktárak és terminálok felépítményi fejlesztéséhez Mrd Ft vállalkozó beruházás várható. Megvalósít Előkészítettség foka ás várható ideje Megvalósíthatósági tanulmánykészült. Lehetséges OP kapcsolódás VEKOP 1.2, IKOP 2 17

19 A kistérség idegenforgalmi lehetőségeinek kihasználására a települések (Érd, Tárnok, Diósd) tervezett projektjeinek előkészítése (MT jelleggel projektportfólió) Kiterjedt megalapozó munka alapján a települések idegenforgalomra alkalmas projektjeivel kapcsolatos intézkedések, feladatok meghatározását tartalmazó tervanyag. Éppen tán a megalapozó részek tartalmazzák a legtöbb koncepcionális elemet, innováló gondolatot, ajánlást egy (ön)fenntart(ha)tó turizmus megteremtése érdekében. (Pl.: regionális szintű turisztikai látványosságok híján a kistérség jelenleg nem tartozik a turisztikai célpontok közé. első lépésben kisebb, helyi célcsoportokat vonzó fejlesztések teremthetik meg az igényt és a keresletet is a távlati, igazán nagy vonzerővel rendelkező projektek számára.az identitásépítés is kiemelt feladat e térségben ) Mégis jellemzően a tanulmány nem tartalmaz rendszerelvű struktúrát, jobbára az elemi projekteket dolgozza fel helyzetbe hozás szempontjai szerint. Imponáló a projektlista, amelyek önállóan belső kölcsönkapcsolatok, szinergia-lehetőségek nélkül jelennek meg. Vagyis ha a testfelépítést hívjuk segítségül: hiányzik az a csontváz, amely az izmokat vagyis projekteket és egyben a zsírpárnát (kiszolgáló háttér) és bőrt (bemutatás, marketing, kommunikáció) összehangolná, egységes keretbe szervezné, és így működőképessé tenné. fontos-lényeges megfogadásra érdemes megállapítása az anyagnak: egy többlépcsős szabadidős-rekreációs fejlesztésbeindítása javasolt, amely az első lépésben a helyi igények kielégítését szolgálná. (vagyis ezzel egy alulról építkező stratégia körvonalait vázolták fel a tanulmány készítői, majd valójában fizikai projekteket dolgoztak ki.) Másik fontos lényeglátó megállapítása az anyagnak, hogy identitásfejlesztés, brand 2 építés kell vezérelje a térség turizmusfejlesztését. Ugyancsak lényeges szempontra mutat rá azzal, hogy a turizmusfejlesztés csak összehangolt, tudatos fejlesztési és marketing munkával érhető el. és csupán Hosszú távon elképzelhető és csak igen nagy befektetések árán, ha versenyképes kíván lenni a körzet Szentendre kistérséggel. turisztikai attrakciók Projektideák o A turisztikai projektekre tett fejlesztési javaslatban a számos elemi projektösszetevő mellett kiemelhető és programnak tekinthető rendszer az Ófalu fejlesztési szándéka. Ez a mellett, hogy több elemi projektet ( Minaret és környéke, Sina-kastély és pincerendszer, Szent Mihály templom) fejlesztésén túl a környezetének, a közterületek rendezés utáni (minőségi javítás, utcabútorok, hulladékgyűjtők, stb.) bekapcsolásával lehet csak vonzó és megfelelő minőségű turisztikai célterület. ) is felölel, integrál egyben ÉRD identitását kifejezni hivatott területi egység is.(hasonlóan, mint az egykori Óbuda volt, persze ott a ma is megénekelt a mítoszaival együtt.) o A borturizmust koncentrálni igyekszik, karaktert és egyedi speciális helyszínt (Mély út) kínálva a vendéglátáshoz. (megj.: a turizmus új trendjeinek megfelelően itt volna valóban nagy szükség a kulturális turizmus égisze alatt az információnyújtás és a bor és / vagy szőlőkultúra összekapcsolására, egyfajta Grinzing - egykorvolt Óbuda kocsmavonzerő kialakítására a borkultúra-helyszínek összekapcsolásával: Etyek, Tök, Budafok-Promontor, stb.) 2 A brand (vagy márka) egy név, egy szimbólum, egy terminus, design vagy más jellemző vonás, paraméter ami megkülönböztet egy terméket a másiktól. A brand-et használjuk üzletben, marketingben, hirdetésben. Eredetileg az állatállomány megjelölésére, megbillogozására alkalmazták, hogy megkülönböztessék egyik gazda állatait a másikétól, ami azáltal történt, hogy billogvassal az állat bőrébe sütötték a megkülönböztető jelet. 18

20 o Sport és rekreáció említett-javasolt projektjei nem mind specifikus turisztikai projektek (pl. a tanuszoda) Köztük a Sziget újrahasznosítására tett javaslatok valamint több helyszín (téglagyár, Sziget északi vége) vízi-turisztikai szempontú fejlesztése és a helyi horgászat kiszolgálása mellett felmerül a gát monofunkcionális (futás) hasznosítása illetve az Eurovelo kihasználása a térrész fejlesztésére. o Egészségturizmus szinte egyetlen, egyébként magánvállalkozásra épülő projektjéhez egy bekötőút létestésének indokoltságát vázolja a tanulmány. Feltehetően ezzel nem jön létre az a vonzerőküszöb átlépéséhez elegendő attraktivitás, mely megindítaná a turizmushordákat. Ugyanakkor a wellness a selfness és az anti-aging (öregedés-elleni) programok olyan turisztikai termékek, amelyek megérdemelnek egy gondolatlöketet, különösen, hogy a körzetben termálkút üzemel, ha nem is extrém hő-értékkel. Definiált projektek o Szapáry-Sinai Kastély helyszíne érték, mint terület. A kidolgozott javaslat az előnytelen/erőltetett turisztikai hasznosítás-hasznosulás miatt kevés hozzáadott értékkel gazdagítaná Érd újratöltését és mint olyan unalmas és üzleti szempontból hátrányos tehát rossz idea. Lehetséges alternatív hasznosítás éppen az elkülönüléséből vezethető le: Konferenciahotel, Lásd: hotelek Visegrád-Dobogókő, Lepence) Csupán mivel önkormányzati tulajdonú, nem szükséges hogy az önkormányzat valami öreg idea mentén hozzon létre benne - e helyen- olyan funkciót melynek fenntartása továbbiakban is az önkormányzatot terhelné. A hely értékéből az önkormányzat profitábilis projektet is megvalósíthat. Amennyiben a turisztikai hasznosítás prioritás. o Mély utcai pincesor, borkultúra jegyében és a lokális identitás erősítésére szolgáló nyerő idea kiterjesztve a borkultúra idea által egyben profitábilis és sexi idea. Számos kölcsönkapcsolattal együtt (integráltan) tovább érlelendő: Ófalu, Limes, borkultúra, stb. o SztMihály Kápolna elemi projekt inkább problémakezelés, bár van ha csak csekély identitás-értéke is. kis idea hasznosabb lehet integrálni a teljes Ófalu regenerációs programmal, így nem projektként kezelve. o Minaret és török kultúra így elég lapos, unalmas idea Sokkal egyedibb identitása nincs Érdnek. Megérdemelne egy a vázoltnál összetettebb program kidolgozását. Beleértve esetleg a török állammal együttműködésben kert-parkalakítást, török napok megrendezését, csatahelyszín látogatást a halomsírok helyett, stb. Komplexebben definiált termékként mesékkel, videókkal, virtuális kiállítással, vizualizálva a múltat az 1600 évek környezetet, életkörülményeket, stb. jobban kihasználható a szinte unikális minaret helyszín. o Termálfürdő és szálloda a termálvízre alapozott magánprojekt továbbfejlesztése önkormányzat részvételével. Feltehetően nem kellően profitábilis idea. Egyrészt maga a termálturizmus wellnesturizmus, egészségturizmus, stb. fejlesztése kívánatos, másrészt kérdés az, hogy ezt itt és így szükséges és helyes-e fejleszteni. Nyilván amíg alulnézetből vizsgáljuk ez egy lehetséges opció-, azonban új körülmények, konstellációk esetén érdemes lehet komplex újragondolása. o Téglagyári terület fejlesztése kis és unalmas idea. A Duna kapcsolat kialakítása kajakozás szempontjából, és a megmaradt épülettel való sáfárkodás nem teremt olyan vonzerőt és attraktivitást mely kellő gravitációt biztosítani a várostól távoli helyszín felélesztésére, intenzív hasznosítására. Csak beillesztve a környezetébe tűnik a hely igazán jó fejlesztési lehetőségnek. Ma a város szegélyén, a hátsó sarokban vár a nagy vagy provokatív esetleg profitábilis új nyerő ideára. 19

21 o Gát és sportpálya lokális szabadidő projekt. Üzemeltetése és fenntartó fejlesztése tervezett. Más perspektívából nagyobb kitekintéssel fejlesztése új, szerethető vagy mókás ideával lehetséges. o Sziget megőrző-megújító fejlesztése alulnézetből is reális jó idea. Továbbgondolása lehetséges és kívánatos. Új dinamizáló impulzussal továbbfejleszthető attrakció hozható létre. Aktív turizmus projekt a Dunapart hasznosítására (koncepciótanulmány) Üde tanulmány, mely inkább fellistázza az összes turisztikai lehetőséget, semmint orientál valamilyen irányban. (Megint skaláris, nem iránymutató) Van benne kikötő (marina) szabad-vízi hasznosítás, aquapark, Vizi világ, kalandpark, bob-pálya, golf, aztán éttermek, vurstli, vagyis minden szinten, szinte minden. Nincs igazán fókusza, nem világosan definiált sem a célcsoport, sem a típusa (Vizi tematikus park, idényfüggő vagy., esetleg valódi aktívsport-teljesítménysport, stb.) Dunapart Pláza-logika mentén számos világban / hazánkban látható-felelhető modellt halmoz fel, hord egymás mellé. Ebből a szempontból adaptív logikájú. Valójában nem határozza meg azt az irányt, elemet, amire a Pláza épül. (Egy Pláza általában vagy iparcikk, vagy élelmiszer, vagy ezek kombinációja, a többi kisbolt függelék, csatolt részek csupán) A projekt érdi fókusszal került felvázolásra, a helyi lakosság szabadidő-igényeinek kielégítését célozza. Ugyanakkor kitekintéssel van egy esetleges regionális (Metropolis) legitimitás megteremthetőségére is, melyet a kerékpárúttal (illetve annak kisméretű járművekkel járhatóvá tételét is megcélozva) kíván helyzetbe hozni, és piaci aktivitások sorozatával kifejleszteni. Az érdiséghez a kerékpárút leírt megvalósulása nem feltétel, ugyanakkor a kis lépések sorozatával létrehozható, várhatóan heterogén minőségű (láttuk a Velencei tónál Balatonon milyen eredményre vezet a kislépéses - kis tőkeigényű megvalósítási technika) nem teremti meg azt a vonzerőt, amely valós regionális attrakcióvá emelheti a javasolt projektet. Látható, hogy a kerékpárúttal kölcsönkapcsolatban gondolja a vázolt rendszert létrehozni. Itt is megfontolást érdemel, hogy a kerékpárút evolutív kialakítása, ami már kisautók főútjává (meddig- ill. honnan?) lesz teljes pompájában a helyes megközelítése-e a megvalósítás lépéseinek. Ehhez persze a fókuszt kell tisztázni tudni. Csak amennyiben egyszerre, egy lépésben jön létre az egész plázakombinát, akkor esetleg valóban regionális vonzerővé lesz képes válni. A lokális és a regionális közlekedési kapcsolatok a fenti szempontok fényében újragondolva megfelelő alapot nyújtanak vízi, kötöttpályás és közúti eléréshez a régióból is. Végállapotra tervezve az instant /azonnali hozzáférés megteremthető. 20

22 Kulturális turizmus Érd Járásban (diplomamunka-elemzőtanulmány) Elemző tanulmány a diplomatervek stílusában. Megállapításai üdítően reálisak, ha kissé visszafogottan lekerekített éllel íródtak is. Helyesen állapítja meg: Érd rendelkezik a járásban a legjelentősebb turisztikai értékekkel. Ezen attrakciók azonban további fejlesztés hiányában nem elég vonzók a turisták számára. továbbá, hogy a már meglévő attrakciók mellett új vonzerők kialakítása is elengedhetetlen. A tanulmány készítője a kitörést a kulturális turizmus névvel megfogalmazott elsősorban rendezvényturizmusban véli megtalálni. Erre konkrét javaslatokat is kidolgoz, akupunktúra pontokat is azonosít. GYELV (SWOT) elemzése - bár szakmailag nem megértett - számos szempontból jó, használható analízis. Lényegében a külső azaz Lehetőség és Veszély összetevőket nem kezeli helyén, így a következtetésekben nem is arra támaszkodik, mégis heurisztikusan többé-kevésbé felfedezi látja a lényeget. 3 Számos kérdésben helyesen diagnosztizálja a térség adottságait, a kereslete és kínálatának helyzetét viszonyát midőn főként a komplex kínálat és a minőség hiányára világít, rá midőn rendre megállapítja: A mennyiségi növekedéssel azonban nem tartott lépést a minőségi fejlesztés. A rekreációs szolgáltatások még messze vannak a kívánatostól. A turisták egyre inkább a komplex turisztikai kínálatot részesítik előnyben. A térségben azonban 2-3 napos program eltöltése jelenleg nem lehetséges. A járás turisztikai fejlesztéséhez elengedhetetlen új attrakciók kialakítása, mely növelné a terület iránti keresletet. Erős lehetőség lehet a történeti korok (kőbaltás, római, török, termelési módok, eszközök, termelési módok, Duna, mint élettér, kofahajók stb.) megjelenítése, ezekben rejlő összetett kommunikációs lehetőségek kiaknázása mellett a zarándokút, magyar El Camino-nak nevezett Magyar zarándokút, mely Esztergomot köti össze Máriagyűddel - melyet felvet, de nem exponálja, mint lehetséges tematikus rétegtérkép. Túl azon, hogy gondolati térképe (Denkraum / mental map) nem haladja meg a járást, a hely kitüntetett pontjai közötti kapcsolatok, a hozzáférés mellett a térség /körzet egészéhez való komfortos, gyors és alternatív hozzáférést nem exponálja, mint kritikus hiátus. Ugyanakkor nem fedezi fel, hogy a teret nem elég járásként elemezni, helyesebb lenne beilleszteni esetleg változó karakterisztikájú- szövegkörnyezetébe, függően a tárgyalt témától. (Pl. borkultúra, természeti attraktivitások, történeti környezet, stb.) Bár rávilágít, hogy a Dunának, mint vízi útnak a nagyobb kihasználtsága egyfajta külső feltétele a turizmus feléledésének, érdekes, hogy a Dunát, mint kulturális összetevőt turisztikai attraktivitás, üzenetet és vonzerőt nem fedezi fel!? (Holott az ulmi Duna Iroda (Donaubüro) ezzel "házalt" a Duna Régió létrehozása során, már a 2000-es években. lásd Duna Menti Városok Szövetsége 2009) 3 ( agyelv-ben a külső feltételek, azaz a KERESLET-i oldalt, azaz az exogén (külső) összetevőket a L és V elemek képviselik, míg a KÍNÁLATI oldalt a belső, azaz endogén,- az Érd által (fel) használható / hasznosítható-hozzáférhető,- forrásokat, amelyek az E és a GY összetevők.) 21

23 A térség brand -jének alakítását a tér komplex márkásítását illetve a turisztikai termék kommunikálását, mint fontos sikerfaktor szintén elhanyagolja. Ismételten a térségbe 2-3 napra érkező turizmus igényeire keresi a választ, holott a tér inkább a városkörnyéki kirándulóturizmusra alkalmas, vagyis szállásigény nélkül, ám komplex összetett élménysűrűséggel. A javasolt irány, a kultúr-turizmusnak aposztrofált - inkább esemény-rendezvényturizmus javaslata önmagában ugyancsak kevéssé teljesítheti be a tanulmánykészítőnek önmaga elé felállított céljait. A kutató analitikus alkata lehetővé teszi, hogy reális valós diagnózishoz juthassunk el az elvárható körültekintéssel készült anyag alapján, egy csepp lényeglátással és innovációs összetevő hozzáadásával. Hasznos alapanyag. Ugyancsak hiányzik a kultúra értelmezéséből annak számos szoft összetevője: pl. a termelési módok megjelenítése,(kőfejtők, szőlőkultúra, borkultúra kézművesség, mint humán készségek- fortélyok, stb.) vagy életmódok, illetve a mítoszok, regék, történetek, mint identitásfaktor, és mint vonzerő összetevő. (Eger ebből él meg, hála az egri sztárok -nak! ) A kultúra maga az ember, a hozzáadott emberi többlet! További példa a szemlélet kiterjeszthetőségére, ha a kultúrát sokkal átfogóbban használjuk, pl. a Fundokliavölgy, ami ma természeti tanösvényként használatos, holott a medvevadász elődök akcióterülete volt, mint azt az ásatások bizonyították. Ezek ráadásul kapcsolhatóak a 100halombattai halmos telepesek megismertetésével. De a római kori kultúra is sokkal többet képes nyújtani, semmint a Mélyúti műszaki létesítmény fizikai megjelenítése. A törökkor alig hozzáférhető mítoszai, történetei is sok lehetőséget kínálnának, pláne korunk iszlám- dominálta hírei közepette. (Gül baba rózsakert, török magyar dvebratanki tartják a törökök, stb. a visegrádi palotajátékok hoz hasonlóan pl. török életképek, felvonulások, haditorna, ételek, stb. Amint a római kornak is vannak szereplői, kultúrahordozói már az országban, pl. Vácott és Szombathelyen, lásd még Limes, stb. vagyis a kultúrát lehetne sokkal, de sokkal jobban kiterjeszteni és kihasználni, ha a fogalmat helyesen definiálnánk. Nem a hoch-kultúra az opera csupán kultúra! vö. kulturált) Összefoglalója inkább a helyzet negatív összefoglalása semmint egy lehetséges kitörési irány, vagy mód vázlata: Diplomamunkám készítése során megállapítottam, hogy az Érdi járás ugyan rendelkezik turisztikai vonzerőkkel, de ezek nem teszik lehetővé, hogy a térségbe érkező turista 2-3 napot tartalmasan eltöltsön itt. A vonzerők nehéz megközelíthetősége, rossz kitáblázottsága, egyes esetekben elhanyagolt állapota, korlátozott látogathatósága nehezíti az attrakciók látogatottságának növelését. Az infrastruktúra hiányosságai, a kereskedelmi szállás és vendéglátóhelyek mennyiségi és minőségi hiánya is gátolja a turistaforgalmat. A helyzet nem rózsás, de ennél azért több van- a kontextusába illesztett térségben. Ugyanakkor jó alapja lehet egy továbbgondolásnak, különösen az előzőekben ismertetett Turizmus koncepcióval történő összehangolás, és egy a 3. Könyv -ben körvonalazott Közép- illetve Közvetítővárosi szerep, ( átszálló - közvetítő hely, központ, mint Vállalkozói falu-ban olvashattuk: hub ) célkijelölése esetén. 22