A gazdaság és a szociális rendszer kölcsönhatásai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A gazdaság és a szociális rendszer kölcsönhatásai"

Átírás

1 A gazdaság és a szociális rendszer kölcsönhatásai Tam János december 12.

2 Tam János: A gazdaság és a szociális rendszer kölcsönhatásai 2 Tartalomjegyzék Bevezetés 3

3 Tam János: A gazdaság és a szociális rendszer kölcsönhatásai 3 A gazdaság és a szociális rendszer kölcsönhatásai Bevezetés A Szociális konfliktusok a mai Magyarországon című tanulmányomban felvázoltam azokat a társadalmi viszonyokat és egyenlőtlenségeket, amelyek leginkább befolyásolják az emberek jólétét. Ott csak érintőlegesen foglalkoztam a gazdaság és a jólét fogalmi mibenlétével, nem feledve azonban azt, hogy a gazdaságból fakadnak azok az anyagi források, amelyek az elosztás révén a jólétet biztosítják. Az elosztás szempontjából ezek a források egyrészt a közvetlen vállalkozói és munkajövedelmek, másrészt az újraelosztás révén jutnak el a kedvezményezettekhez. Más szempontból úgy is szemlélhetjük, hogy az anyagi forrásokhoz való hozzájutás egyik törvényes módja a jövedelemszerző tevékenység, másik módja a társadalmi szolidaritásból adódó, jövedelmen kívüli juttatások. Ebben a tanulmányban a gazdaság összefüggéseit fogom vizsgálni azokkal az alrendszerekkel illetve azoknak az alrendszereknek az egymásra hatását, amelyekben az emberek jóléte közvetlenül megjelenik, tükröződik és mérhetővé válik. Ehhez először tisztázni kell az összefüggésekben szereplő fogalmakat, tehát elsősorban a gazdaság, az elosztás és a jólét fogalmát, valamint ezek szervezeti rendszerét, majd definiálni kell azokat az alrendszereket, amelyeket egyrészt az újraelosztás tart fenn, másrészt maguk is az újraelosztás intézményei. A fogalmakat a közgazdaság-tudományban szokásos módon definiálom, a rendszerezésüket azonban a szokásostól némileg eltérően, a dolgozat céljához igazodva végzem el. A gazdaság szoros kapcsolatban áll a munka és a szociális ellátás ügyével. Nagyüzemi árutermelés és tömegáruforgalom nélkül nincs korszerű gazdaság, korszerű gazdaság hiányában romlik a szociális ellátás és növekszik a munkanélküliség. Ez utóbbi kettő azonban bekövetkezhet korszerű gazdaság esetén is akkor, ha a szociális piacgazdaságot kemény versenygazdaság váltja fel. A XIX. században éppen egy ilyen kemény versenygazdaság kényszerítette ki először a munka- és a szociális érdekegyeztetést, majd pedig a belőle származó válság a gazdasági érdekegyeztetést. Lényegében ez a viszonyrendszer határozza meg a dolgozatom felépítését. A dolgozat végén megkísérlek egy jövőképet is felvázolni. A dolgozat logikája és a levont végkövetkeztetések tehát egyediek, a fogalmi rendszerben és a tényadatokban azonban természetszerűleg nincs egyediség, mivel egyrészt a definíciók a közgazdaságtan által adottak, adatok egyéni felvételére pedig nem volt lehetőségem. Ezért dolgozatomban nagyrészt idézetekre támaszkodom, ebben az értelemben a dolgozat összefoglaló jellegű. A forrásokat azonban minden esetben vagy a szövegbe beszúva, vagy lábjegyzetben, vagy a dolgozat végén az irodalomjegyzékben minden esetben megadom.

4 Tam János: A gazdaság és a szociális rendszer kölcsönhatásai 4 Közgazdasági alapfogalmak Ebben a fejezetben a dolgozat megértéséhez szükséges fogalmakat ismertetem. A fogalmak definíciója a közgazdaságtani meghatározások, illetve a különböző közgazdasági elméletek alapján történik. Közgazdaságtan (Wikipédia) A közgazdaságtan olyan társadalomtudomány, amely a gazdasági rendszerrel, vagyis a javak megtermelésével, elosztásával, értékelésével és fogyasztásával foglalkozik. Más megfogalmazásban a közgazdaságtan a szűkösség viszonyai közötti választások és döntések tudománya; az embercsoportoknak a gazdasági folyamatban, vagyis a termelésben, az elosztásban, a cserében és fogyasztásban felmerülő döntési alternatíváival foglalkozó társadalomtudomány. A közgazdaságtan két legfontosabb ága mikroökonómia, amely a gazdaság szereplőinek (emberek, háztartások, vállalatok) döntéseit vizsgálja makroökonómia amely az országok gazdaságának kérdéseivel foglalkozik. A közgazdászok gyakran megkülönböztetik a pozitív közgazdaságtant, amely a gazdasági jelenségek értékelés nélküli magyarázatával és leírásával foglalkozik, és a normatív közgazdaságtant, amely értékítéletet alkot és a jövőre vonatkozó döntéseket alapozza meg. A szónak az európai nyelvek többségében használt megfelelője ökonómia a görög oikosz (ház, háztartás) és nomosz (törvény, szabály) szavak összetételéből származik, és eredetileg a háztartás és birtok, valamint a (város)állam adminisztrációjának anyagi ügyeiről szóló vitára utalt. A közgazdaságtan alapkérdései a Mit termeljenek? kérdés arra keresi a választ, hogy a gazdaság szereplői milyen javakat és szolgáltatásokat, azok milyen mennyiségét és minőségét állítsák elő. a Hogyan termeljenek? kérdés azzal kapcsolatos, hogy a termelési tényezőket sokféle arányban lehet kombinálni. A fejlett országokban általában tőke-intenzív, a kevésbé fejlett gazdaságok munka-intenzív technológiákat alkalmaznak. a Kinek termeljenek? kérdés arra keresi a választ, hogy a különféle javakat és szolgáltatásokat kik fogják elfogyasztani. Milyen elvek alapján osztják el a megtermelt javakat és a keletkezett jövedelmeket. A közgazdaságtan rövid története Már az ókor legnagyobb gondolkodói köztük is elsősorban Platón és Arisztotelész, majd a középkorban Hippói Szent Ágoston és Aquinói Szent Tamás foglalkoztak műveikben gazdasági kérdésekkel. Mindegyikőjükre jellemző, hogy a gazdasági élet jelenségeit elsősorban erkölcsi szemszögből vizsgálták, így például elítélték a kamatszedést és a spekulációt.

5 Tam János: A gazdaság és a szociális rendszer kölcsönhatásai 5 Az újkorban a gazdasági és társadalmi viszonyok és velük párhuzamosan a tudomány, az eszmék gyökeres megváltozása következtében alakulhatott ki a közgazdaságtan önálló tudománya. Ekkor vált általános meggyőződéssé, hogy a társadalom, hasonlóan a természethez, meghatározott, sőt általában matematikai formában is leírható törvények szerint működik. A tudomány előfutára a francia Antoine de Montchrestien, első ismert és elismert képviselői, Adam Smith, Jean- Baptiste Say, David Ricardo, Thomas Malthus akiket ma összefoglaló néven klasszikusoknak nevezünk egyben sikeres üzletemberek, az individualista, polgári liberális eszmék és a felvilágosodás hívei voltak. Az államnak a gazdaságba való beavatkozását az esetek többségében szükségtelennek, sőt károsnak ítélték, mondván, az egyensúly, a (lét)biztonság, az igazságosság pusztán piaci folyamatok révén is érvényre jutnak, ha a tisztességes verseny biztosított. Velük szemben Karl Marx a közgazdaságtan törvényeit a munkásosztály kizsákmányolásának, a kapitalizmus szükségszerűen bekövetkező válságának, a társadalmi tulajdon nagyobb hatékonyságának igazolására próbálta felhasználni. A klasszikusoknak a neoklasszikusok által továbbfejlesztett elméletét a 20. század elején, különösen pedig a Nagy Világválság után egyre több kritika érte. Nem igazolódott be a piaci folyamatok mindenhatóságának tézise; számos esetben szükségessé, sőt hasznossá vált az állami beavatkozás, a tervezés. John Maynard Keynes volt ennek az időszaknak a legnagyobb közgazdasági gondolkodója; tőle származik a mikro- és makroökonómia tulajdonképpeni szétválasztása is. Keynes makroökonómiai rendszere arra épült, hogy egy nemzetgazdaság piacán a kereslet stabilan modellezhető az emberek aggregált fogyasztásának elemzésével. A követői által megteremtett keynesianizmus évtizedekig irányvonalat adott a nyugati országok gazdaságpolitikájának. A neoklasszikus iskola főbb alaptételeit elfogadó, de az ember gazdasági viselkedését társadalomtudományi keretekben tárgyaló irányzat az ún. osztrák iskola. Követői a módszertani individualizmus következetes hívei, a gazdaság szereplőinek viselkedését az ideáltipikus szereplők megértésén keresztül képzelik el. Az iskola alapítójának Ludwig von Misest tartják. A második világháború előtti magyar közgazdasági gondolkodásra meghatározó jelentőségű volt az osztrák iskola, amit az 1970-es években, a túlzott makroökonómiai általánosításokkal szemben fedezett fel újra a közgazdaságtan fősodra. Legismertebb képviselője, Friedrich August von Hayek 1974-ben kapta meg a közgazdasági Nobel-díjat. Az 1970-es évek gazdasági válságai, illetve az olajválságok olyan problémákat idéztek elő a nyugat-európai gazdaságokban, amelyek a sikertelen gazdaságpolitikára a keynesianizmus helyett más elméletekben keresték a válaszokat. Új irányzatok nyertek teret: a Milton Friedman (1976-ban Nobel-díjas) nevéhez kapcsolt monetarizmus, amely a keynesi rendszerben a fogyasztás helyett a gazdaság pénzkeresleti függvényét tekintette meghatározó eszköznek; a makroökonómai elméletéhez az egyéni döntésekre visszavezethető, mikroökonómiai alapokat kereső újklasszikus makroökonómia, a már említett osztrák iskola követői, majd a keynesi és a neoklasszikus szintézist felélesztő újkeynesianizmus. A kapitalizmus káros kísérőjelenségei, a társadalmi kohézió és a tervezés hiánya, a környezetrombolás és a domináns iskolák egyéb hiányosságainak hatására azonban a marxi hagyományokat folytató neomarxizmus, az intézmények és tulajdonviszonyok szerepét hangsúlyozó institucionalizmus, valamint az etikai koordinációra nagy hangsúlyt fektető alternatív irányzatok is kibontakoztak.

6 Tam János: A gazdaság és a szociális rendszer kölcsönhatásai 6 A mikroökonómia történetében jóval kevesebb törés figyelhető meg. A közgazdaságtan ezen résztudománya még ma is neoklasszikus alapokon nyugszik. Ugyanakkor számos, a neoklasszikus modellek alapjait képező feltevés (így például a piaci erőfölény hiánya, a szereplők tökéletes informáltsága vagy a piaci folyamatok azonnali lefolyása) megcáfolása jellemzi a mikroökonómia fejlődését. A legjelentősebb közgazdaságtani irányzatok Marxista közgazdaságtan Neoklasszikus közgazdaságtan Osztrák iskola Keynesiánus közgazdaságtan Monetarizmus Újklasszikus makroökonómia Intézményi közgazdaságtan Alternatív közgazdaságtan

7 Tam János: A gazdaság és a szociális rendszer kölcsönhatásai 7 Gazdaság, gazdasági rendszer (Wikipédia) A gazdaság fogalma A társadalom anyagi létszférája, az anyagi javak és szolgáltatások előállításával, elosztásával, forgalmazásával és fogyasztásával összefüggő jelenségek és kölcsönhatások összessége. A gazdasági rendszer emberekből, háztartásokból, intézményekből és ezek kapcsolataiból tevődik össze. A gazdaság problémájára (a források szűkösségére és elosztására) a különböző gazdasági rendszerek különböző válaszokat adnak abban a tekintetben, hogy milyen javakat hogyan és kik állítsanak elő. A gazdaság rendszer főbb résztvevői Üzleti szervezetek Pénzügyi közvetítő rendszer Hitelintézetek Tőzsde, Nyugdíjpénztárak Biztosítók Államháztartás Külföld A gazdaság szektorai Elsődleges szektor: (vagy primer szektor) ide tartoznak a természet elsődleges nyersanyagainak kitermelésével foglalkozók. Főbb területei: mezőgazdaság, bányászat, erdőgazdálkodás, halászat stb. Másodlagos szektor: (vagy szekunder szektor) ide sorolható a feldolgozó ipar, itt található minden iparág, ami az elsődleges nyersanyagok feldolgozását végzi. Főbb területei: élelmiszer ipar, vegyipar, vas- és acélipar, gépgyártás, járműipar, textilipar. Harmadlagos szektor: (vagy tercier szektor): ide tartoznak a tágabb értelemben vett szolgáltatások. Ez a mai posztindusztriális gazdaság meghatározó szektora, elérheti a gazdaság teljesítményének 80%-át. Főbb területei: kereskedelem, pénzügyi szolgáltatások, távközlés, informatika, oktatás, javítás-karbantartás, államigazgatás, turizmus, közlekedés. Gazdasági rendszerek felosztása Fontos figyelembe venni, hogy a gazdasági rendszerek részei az egyes társadalmi rendszereknek és erős az összefüggés a különböző társadalmak politikai rendszere, jogrendszere és gazdasági rendszere között. Számos gazdasági rendszer átfedésben áll egymással, ráadásul rengeteg egymásból származó és különálló hierarchikus felosztás létezik. A legegyszerűbb és legáltalánosabb gazdasági rendszerek Hagyományos gazdaság (általános megfogalmazás a régi, hagyományos gazdasági rendszerekre)

8 Tam János: A gazdaság és a szociális rendszer kölcsönhatásai 8 Piacgazdaság (a magántulajdonra épülő kapitalizmus gazdasági rendszere) Vegyes gazdaság (a magán- és közösségi tulajdon vegyes rendszerére épülő gazdasági rendszer) Tervgazdaság (a közösségi tulajdonra épülő szocializmus gazdasági rendszere) Részvételi gazdaság (a kapitalizmus és a tervgazdálkodás alternatívája) A külkereskedelembe való bekapcsolódás szerint nyitott és zárt gazdaságok.

9 Tam János: A gazdaság és a szociális rendszer kölcsönhatásai 9 Tulajdon (Wikipédia) A tulajdon a legfontosabb, legteljesebb, saját dolgon fennálló (uralmi) dologi jog. Nem csupán alapvető fontosságú jogintézmény (vagyonjogi, azon belül dologi jogi), hanem kiemelkedő jelentőségű társadalmi és gazdasági intézmény is. A tulajdon nem más, mint a természetnek az ember uralma alá hajtása, ilyen felfogásban a tulajdon örök kategória: létezik, amióta ember él a Földön és létezni fog, ameddig maga az ember és az emberi társadalom létezik. A tulajdon a társadalom fejlődésével szoros összefüggésben állandó mozgásban, változásban van, az elsajátítás egyre bonyolultabb közvetítő mechanizmusok (termelés, elosztás, árucsere) útján megy végbe. Az ember által elsajátított javak részben beépülnek az ember személyiségébe, az egyéniség ismertető jegyeivé válnak, részben az egyén autonóm létezésének anyagi alapját alkotják. A tulajdon fogalmán szűk értelemben azt az abszolút szerkezetű tulajdonjogviszonyból fakadó alanyi jogot (tulajdonjog) értjük, amely a hagyományos magántulajdon elvont kifejeződése. A tulajdonjog alapvető emberi jog. Mint alanyi jog a polgári jog kiemelkedő jogintézménye, a létbiztonság/anyagi biztonság természetes, emberi igényének kifejezésre juttatója. A tulajdon jogosulti pozíciójának, az ember tulajdonosi minőségének absztrakciója útján született a jogalany fogalma ( személy az, aki tulajdonos, vagy azzá válhat ) A jogképesség döntően a tulajdonra vonatkozó szerzőképesség általánosítása A tulajdon legfontosabb tartalmi eleme a vele való szabad rendelkezés, amely a polgári jog számos területén megjelenik: szabad vállalkozás, szerződéskötés, végintézkedési szabadság A személyiségi jogok szerkezete és védelme a tulajdonjog modelljét követi (abszolút jelleg, szabad önrendelkezés) A szellemi alkotások joga is a tulajdonból nőtt ki, hiszen a szellemi termék tulajdonképpen szellemi tulajdon. A tulajdonjogban foglalt részjogosítványokat kimerítően nem lehet felsorolni, de nevesíteni szokás a következőket (Wikipédia): a birtoklás joga (ius possidendi), a használat joga (ius utendi), a hasznosítás, másképpen gyümölcsöztetés joga (ius fruendi), az elhasználás, átalakítás, megsemmisítés joga (ius disponendi de substantia), az elidegenítés és megterhelés joga (ius alienandi), a tulajdonról való lemondás joga (ius derelinquendi). Utóbbi három együtt a rendelkezési jog (ius disponendi). A használat és a hasznosítás joga közötti különbség érzékeltetésére: a tulajdonos használja a dolgát, ha például maga lakik a lakásában, de hasznosítja azt, ha

10 Tam János: A gazdaság és a szociális rendszer kölcsönhatásai 10 bérbeadja és bérleti díjat szed. (A bérleti díj ún. polgári gyümölcs, fructus civilis.) A használat joga mint a tulajdonjog egy részjogosítványa nem összetévesztendő a használattal mint a személyes szolgalmak egyikével. A tulajdonos személye szerint megkülönböztethető tulajdonformák: állami tulajdon, önkormányzati tulajdon, szövetkezeti tulajdon, magántulajdon. A pártállami rendszer ezen kívül használta még a társadalmi és a személyi tulajdon fogalmát is. Az előbbit a kapitalista jellegű állami tulajdon elfedésére, a másodikat pedig az elvileg nem létező magántulajdon helyett.

11 Tam János: A gazdaság és a szociális rendszer kölcsönhatásai 11 Szükségletek és javak (http://theourclass.gportal.hu/) Szükségletek és igények Szükséglet: az emberekben felmerülő hiányérzet, igény, ami cselekvést vált ki annak megszüntetésére. Igény: a szükségletkielégítés módját, minőségét jellemzi, a hiányérzetet megszüntető konkrét eljárást nevezi meg. Az emberek igényeikben sokkal inkább különböznek, mint szükségleteikben, ezért a gazdaságnak elsősorban az igényekhez kell alkalmazkodnia. Szükségletek csoportosítása kielégíthető (effektív) kielégíthetetlen (látens) Szükségletek csoportosítása egyéb szempontok szerint Az élettevékenység alapján o gazdasági: azok a szükségletek, melyek kielégítéséhez gazdasági tevékenység kötődik. o gazdaságon kívüli: ide tartoznak a kulturális, szociális, érzelmi, vallási, politikai, eszmei, esztétikai, tudományos szükségletek. Létfenntartással való kapcsolat alapján o alapvető szükségletek: ezen belül a létfontosságú és a társadalmi együttélésen alapuló szükségletek (Ezen szükségletek körét országonként hivatalosan is megállapítják, s az ennek megfelelő ellátási szintet nevezik létminimumnak és társadalmi minimumnak.), o választható szükségletek: az életminőséget alapvetően meghatározzák (például kultúra, sport), o luxus szükségletek. A szükséglet-kielégítés módja alapján o egyéni szükségletek: azok a szükségletek, amelyek kielégítése személyes fogyasztás útján történik. o társadalmi szükségletek: azok a szükségletek, amelyek kielégítése az emberek csoportját egyidejűleg érinti kollektív fogyasztás jellemzi. Szükségleti rangsor Maslow-féle szükséglet piramis

12 Tam János: A gazdaság és a szociális rendszer kölcsönhatásai 12 Szükségletek fejlődési törvényszerűségei Minél fejlettebb a gazdaság, annál több a kielégíthető szükséglet. Idővel a választható szükségletek egy része átkerül az alapvető szükségletek közé. A szükségletek kielégítése, új szükségletek keletkezésével jár. A javak Minél kielégíthetőbbek az egyéni szükségletek, annál jobban nőnek a társadalmi szükségletek. A javak a szükségletkielégítésre alkalmas dolgok, egyes száma a jószág. A javak csoportosítása Eredet, mennyiség szerint o szabad javak: azok a dolgok, amelyek korlátlanul álnak rendelkezésünkre, természetes állapotban használjuk őket és nem kell értük fizetni. o gazdasági javak: azok a dolgok, amelyek korlátozott mennyiségben fordulnak elő a természetben, és gazdasági tevékenység teszi alkalmassá őket az emberi fogyasztásra. Fizetni kell értük. Tárgyi forma alapján o termékek: tárgyiasult formát öltenek, az előállításuk és a felhasználásuk elkülönül. Raktározhatóak és van kipróbálási lehetőség. o szolgáltatások: láthatatlan termékek, nem öltenek tárgyi formát. A termelés és a fogyasztás egy időben valósul meg. Általában nincs kipróbálási lehetőség. Felhasználásuk szerint o termelési eszközök: azok a javak, amelyeket más javak előállítására használnak fel.

13 Tam János: A gazdaság és a szociális rendszer kölcsönhatásai 13 o fogyasztási cikkek: azok a javak, amelyek közvetlenül szolgálják az emberi szükségletek kielégítését. A javakhoz való hozzájutás módja szerint A gazdasági folyamat o magánjavak: fizetni kell értük, egyének kizárhatók a fogyasztásból, mert egyéni fogyasztás jellemzi. Rivalizálás van a fogyasztók között. o közjavak: nem kell fizetni értük, senki sem zárható ki a fogyasztásból, mert kollektív fogyasztás jellemzi, így nincs rivalizálás a fogyasztók között. o vegyes javak: fizetni kell értük, de kollektív fogyasztás jellemzi. A javak alakításának egész folyamatát gazdasági folyamatnak nevezzük. Gazdasági tevékenység Minden olyan tevékenység, amely a szükségletkielégítést szolgálja. Gazdasági tevékenység területei Termelés Elosztás Csere Fogyasztás Termelés az a folyamat, amely során az ember a természet javait megszerzi, átalakítja, alkalmassá teszi a szükségletek kielégítésére. Fogyasztás a javak felhasználását jelenti, a szükségletek kielégítésére. Gazdasági körforgás A gazdasági folyamat folyamatos ismétlődése újratermelés. bővített újratermelés a gazdasági folyamat az előző időszakhoz képest magasabb színvonalon ismétlődik meg többet vagy jobb minőségben gyártanak. szűkített újratermelés a gazdasági folyamat az előző időszakhoz képest alacsonyabb színvonalon ismétlődik meg kevesebbet vagy rosszabb minőségben gyártanak. egyszerű újratermelés a gazdasági folyamat az előző időszakhoz képest azonos szinten ismétlődik meg. Termelési tényezők A gazdasági javak előállítása során felhasznált erőforrások. Természeti tényezők természetes állapotukban alkalmasak a felhasználásra (ásványkincsek, föld) o megújuló természeti erőforrás (eső, termőföld) o kimerülő természeti erőforrás (ásványkincsek, nyersanyagok) Munka (az ember szellemi és fizikai képességeinek összessége, amelyet a termelés során felhasznál) Tőketényezők (korábbi termelési folyamatok eredményei) o relatív tőke (gépek, berendezések) o pénz és értékpapír tőke

14 Tam János: A gazdaság és a szociális rendszer kölcsönhatásai 14 Vállalkozó (koordinálja és összehangolja a termelési tényezők felhasználását) Információ (új ismeret) Természeti tényezők + Munka = Elsődleges termelési tényezők (nem gazdasági okokból keletkeztek) Tőketényezők + Vállalkozó + Információ = Másodlagos termelési tényezők (gazdasági okokból jöttek létre) Munkamegosztás Az emberek együttműködését a gazdasági tevékenység bármely területén munkamegosztásnak nevezzük. specializáció: az emberek meghatározott, különböző munkát végeznek, mindenki azt, amihez ért. kooperáció: együtt, több termelő közösen végzi a tevékenységet. Munkamegosztás formái Családon belüli munkamegosztás (természetes munkamegosztás) o a nemek és kor szerinti munkamegosztás a jellemző Nemzetgazdaságon belüli munkamegosztás (társadalmi munkamegosztás) o a nemzetgazdasági ágak, foglalkozások szerinti munkamegosztás a jellemző TEÁOR: Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere o gazdasági szektorok szerint - primer szektor (kitermelő szektor) pl. bányászat - szekunder szektor (feldolgozó szektor) pl. feldolgozóipar - tercier szektor (szolgáltatás szektor) Gyáron belüli munkamegosztás (technikai munkamegosztás) Földrajzi munkamegosztás Nemzetközi munkamegosztás (világgazdaságon belül, országok között) Nemzetgazdaság Egy adott ország gazdaságának egésze, a gazdasági szereplők és a közöttük lévő kapcsolatok rendszere. Nemzetgazdaság szereplői (nyitott gazdaság): Háztartások o ők a fogyasztók a gazdaságban o vagyonközösségben élnek o fogyasztásuk részben közös o céljuk a szükségletek kielégítése o jövedelmük abból van, hogy eladják a termelési tényezőiket o tagjai rokoni vagy családjogi kapcsolatban állnak egymással Vállalatok

15 Tam János: A gazdaság és a szociális rendszer kölcsönhatásai 15 o a termelők a gazdaságban o céljuk a profit, nyereség elérése o felhasználják a termelési tényezőket o kiadásaikat bevételeikből fedezik Államháztartás és szervezetei o a társadalmi és gazdasági élet kereteit szabályozza o az állam adókat szed, ebből van a bevétel o támogatásokat nyújt, szociális szempontokat is érvényesítenie kell Külföld o export-import ügyletek

16 Tam János: A gazdaság és a szociális rendszer kölcsönhatásai 16 Piac (Wikipédia) A piac fogalmán tágabb, gazdasági értelemben minden olyan tényleges, vagy akár elvont helyet értünk, ahol egy vagy több jószág és (vagy) a pénz cseréje zajlik. A csere lebonyolításához eladókra és vevőkre, pontosabban a javak kínálatára és keresletére van szükség. Szűkebb, hagyományos értelemben a piacok vagy piachelyek konkrét helyek, amelyek bizonyos árukkal való rendszeres kereskedést szolgálják. Ha viszont a kereskedés nem kötött helyszínen zajlik vagy időben rendszertelen, azt a népnyelv többnyire vásároknak nevezi. Az előbbi kettő mellett létezik egy harmadik értelmezés is, amely a piac fogalmát a piaci mechanizmussal, a gazdaságban lévő javak elosztásának piaci koordinációjával azonosítja. A piac közgazdasági értelemben[szerkesztés forrásszöveg szerkesztése]az egyes javak piacainak leglényegesebb tulajdonsága a közgazdaságtan szemszögéből az, hogy összegyűjtik a jószág vevőit és eladóit (az úgynevezett piaci szereplőket), így a csere tranzakciós költségei jelentősen csökkennek. A piacon kínált jószág jellege alapján beszélhetünk: árupiacokról; szolgáltatáspiacokról, ahol a szolgáltatások cserélnek gazdát; munkaerőpiacról, ami a munkaerő kínálatának (háztartások) és keresletének (vállalatok) találkozóhelye ; tőke- és pénzpiacokról, amik a tőkével, befektetésekkel, pénzzel való kereskedés helyszínei; az információ piacáról. A tökéletes piac A közgazdászok általában minden valóságos piacot egy ideális, tökéletes piachoz hasonlítanak, amely a következő tulajdonságokkal kell hogy rendelkezzen: a javak homogenitása, vagyis az egyes jószágegységek között nincsenek minőségbeli különbségek; átláthatóság (transzparencia), amelynek lényege, hogy a piac minden szereplője tisztában van az összes, a csere végeredménye szempontjából releváns információval; racionális piaci szereplők, akik az összes információ figyelembevételével hasznosságuk maximalizására törekszenek; nincsenek időbeli és helyi különbségek (ha vannak, akkor már nem egy piacról beszélünk); a szereplők azonnali reakciója követ minden piaci változást. A tökéletes piacot egy modellnek kell tekintenünk, ami a valóságban sehol sem található meg. Bizonyos létező piacok azonban, így a tőzsde, kétségkívül közel állnak hozzá.

17 Tam János: A gazdaság és a szociális rendszer kölcsönhatásai 17 A piaci ár A piaci ár kialakulása a piacok egyik legfontosabb jellemzője. Tökéletes piac esetén belátható, hogy az egyes javak ára a piaci egyensúly kialakulásával kiegyenlítődik; ennek oka, hogy az átláthatóság és a minőségbeli különbségek hiánya következtében a vevők mindig a legalacsonyabb árat kérő személytől vásárolnak, így előbb-utóbb minden eladó, ha nem akar tönkremenni, kénytelen lesz ezt az árat kérni. Ezt a folyamatot hívjuk piaci mechanizmusnak. Versenyzői piacon az árak folyamatos alákínálgatásának az áruk határköltsége szab határt; más, nemversenyzői piacokon azonban a piaci mechanizmus többnyire nem működik teljes hatékonysággal, és az egyensúlyi ár magasabb, illetve alacsonyabb lesz a határköltségnél.

18 Tam János: A gazdaság és a szociális rendszer kölcsönhatásai 18 Piacgazdaság (Wikipédia) A kapitalizmus vagy piacgazdaság olyan gazdasági rendszer, amelyben a termelési tényezők többségében magántulajdonban vannak, miket haszon elérésének céljából működtetnek, és ahol a termelt javak és szolgáltatások elosztását a túlnyomórészt a szabad piac határozza meg. A kapitalista, tőkés gazdaságok meghatározó eleme a tőke. E gazdaságok növekedését a tőkefelhalmozódások és a bankok hitelei biztosítják, amelyek a gazdaság megtakarításainak összegyűjtésével fedezik az újabb és újabb befektetéseket. A kapitalizmus feltételezi a piaci mechanizmus működését, ahol a magántulajdonban lévő termelési tényezőket és a megtermelt javakat a kereslet és a kínálat alakulása szerint cserélik el. Azokat a gazdaságokat, ahol a termelési tényezők jól lehatárolt köre (például az energiatermelés eszközei) állami, mások magántulajdonban vannak, vegyes gazdaságnak is szokták nevezni. A mai kapitalista rendszerben már az intellektuális teljesítmények szellemi tulajdona is magántulajdonként viselkedik és a magánhaszon érdekében kisajátítható. Magyarország alkotmánya az ország gazdasági rendszerét szociális piacgazdaságként határozza meg és védi a magántulajdont. A piac a résztvevők közti versenyen alapszik. A résztvevők célja a gazdasági kapcsolatok előnyeinek a megszerzése. Két formája a tökéletes piac és a monopólium. A tökéletes piacban semmi sem akadályozza újabb termelők és vevők be vagy kilépését. A szabad versenyes piacon egymáshoz hasonló termékeket állítanak elő. Ebben az esetben a piaci és a technológiai információkhoz is hozzá lehet férni. A monopolpiac zárt, azaz más vállalat nem léphet be. Ezért teljesen ellentétes a szabad versennyel. A vállalat dönt a termék áráról és birtokol a termékről minden információt. A közgazdaságtan a kapitalizmust piacgazdaságként értelmezi, és a határszemlélet keretében azt vizsgálja, miként lehet a szűkös termelési tényezőket optimálisan kombinálva növelni a gazdálkodás hasznát.

19 Tam János: A gazdaság és a szociális rendszer kölcsönhatásai 19 Adam Smith leghíresebb metaforája a láthatatlan kéz, az a rendező elv, ami a piacon a kereslet és kínálat, bőség és szűkösség erőinek és ellenerőinek eredményeként beosztja a nemzet erőforrásait. A gazdaságszociológia a kapitalista gazdasági rendszert a társadalom rendszerén belül vizsgálja. A kapitalizmus szociológiai vizsgálatát Max Weber elméletéig vezetik vissza. A politikai gazdaságtan vagy klasszikus közgazdaságtan a kapitalizmust Karl Marx és Friedrich Engels óta a termeléshez szükséges eszközök tulajdonához kapcsolódóan vizsgálta. A gazdasági rendszerek típusai az állami beavatkozás módja és mértéke szerint Központosított tervgazdaság Tiszta piacgazdaság Modern vegyesgazdaság A központosított tervgazdaság jellemzői: A termelési eszközök egy központi szervezet, rendszerint az állam tulajdonában vannak. A gazdasági szereplők (vállalatok, háztartások) nem rendelkezhetnek szabadon a rendelkezésükre álló gazdasági erőforrásokkal Az állam méri fel a szükségleteket és rendelkezésre álló termelési tényezőket. Ennek alapján elkészíti a termelési tervet, amelyet a vállalatoknak kell megvalósítani. A gazdálkodás alapkérdéseiben is mit, hogyan, kinek az állam dönt. A termelés irányítását az állam a vállalatok és a háztartások közvetlen utasításával végzi, a vállalatok és a háztartások csak a központi akarat végrehajtói. A gazdasági szereplők meghatározó gazdasági kapcsolatait az állam teremti meg. Az állam jelöli ki a vállalatok számára vevőket és az erőforrások szállítóit. A tiszta piacgazdaság jellemzői: A termelési eszközök magántulajdonban vannak. A termelők és a fogyasztók szabadon döntenek a rendelkezésükre álló javak felhasználásáról. A gazdasági szereplők egymástól elkülönülten, a maguk hasznára gazdálkodnak A termelők és a fogyasztók a piacon kerülnek kapcsolatba egymással. A fogyasztók igényeit a kereslet testesíti meg, a termelés és a szükséglet arányairól az árak tájékoztatják a termelőket, a termelést tehát a piac hozza összhangba a szükségletekkel. Az erőforrások elosztása a piaci folyamatokban, a termelési tényezők tulajdonosai és vásárlói közötti egyéni alkufolyamatok eredményeképpen valósul meg.

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét 2010.09.07. 1 Tóth Árpád Ig. 617 e-mail: totha@sze.hu gyakorlatok letölthetősége: www.sze.hu/~totha Pénzügytan I. (könyvtár)

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói A nemzetgazdasági össztermelés és a halmozódás problémája. A GDP pontos értelmezése, különbözõ megközelítései. A GDP nagysága és felhasználása Magyarországon. További

Részletesebben

7. A MAKROGAZDASÁGI SZEREPLK ÉS KÖLCSÖNHATÁSUK

7. A MAKROGAZDASÁGI SZEREPLK ÉS KÖLCSÖNHATÁSUK 7. A MAKROGAZDASÁGI SZEREPLK ÉS KÖLCSÖNHATÁSUK A gazdaság szerepli: háztartások, a vállalatok, az állam és a külföld. Az elemzés érdekében a gazdasági szereplket funkciójuk szerint csoportokba, gazdasági

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI

KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI Tartalom 1. A makroökonómia alapkérdései, a makroszintű jövedelem mérése 2. Gazdasági körforgás 3. Az árupiac és az IS görbe 4. A pénzpiac és az LM görbe 5. Az IS-LM rendszer 6.

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Jánosi Imre Kármán Környezeti Áramlások Hallgatói Laboratórium, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Északi

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM:

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM: GAZDASÁGPOLITIKA I. 1 AJÁNLOTT IRODALOM: Veress József (szerk.): Fejezetek a gazdaságpolitikából AULA 2004, ill. 2005. Bod Péter Ákos: Gazdaságpolitika. Intézmények, döntések, következmények AULA 2003.

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

A makroökonómia mutatói

A makroökonómia mutatói 1. 1999. évben Seholsincs országban az összes kibocsátás 4500 m$ volt. A folyó termelő felhasználás 2600 m$, a tárgyi eszközök értékcsökkenése 500 m$. Külföldről származó elsődleges jövedelem 40 m$, a

Részletesebben

a) 2630 md. USD b) 3119 md. USD c) 3389 md. USD d) 2800 md. USD b) Le kell vonni az értékcsökkenés nagyságát

a) 2630 md. USD b) 3119 md. USD c) 3389 md. USD d) 2800 md. USD b) Le kell vonni az értékcsökkenés nagyságát NEMZETGAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY STATISZTIKAI MUTATÓSZÁMAI 1. Egy hipotetikus gazdaság alábbi adatait ismerjük Milliárd USD Fogyasztás 1925 Nettó export 44 Kamat fizetések 81 Személyi adók 500 Értékcsökkenés

Részletesebben

Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei. Témák és ezek ismertetése szintenként:

Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei. Témák és ezek ismertetése szintenként: Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei Témák és ezek ismertetése szintenként: TÉMÁK A közgazdaságtan alapfogalmai, főbb kérdései, vizsgálódási módszerei A piaci mechanizmus alapvető elemei, működése,

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport Név: Neptun kód: Az alábbi feladatok mindegyikében csak egy válasz helyes. Jelölje be az alábbi táblázatba az Ön által helyesnek tartott választ a megfelelő betűjelnél x-szel! Javítást nem fogadunk el.

Részletesebben

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS A pénzügyi piacok szerepe a pénzügyi rendszerben Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS? MEGTAKARÍTÓK MEGTAKARÍTÁSOK VÉGSŐ

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

2013.09.13. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek

2013.09.13. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek Chapter. Előadás Közgazdaságtan Economy oikonomos (görög) az aki a háztartást vezeti Háztartás sok döntés Szűkös erőforrásokat oszt szét Képesség, erőfeszítés, vágy Társadalom sok döntés Szétoszt erőforrásokat

Részletesebben

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő. 1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN GAZDASÁGI INFORMATIKUSOKNAK. Elérhetőség

KÖZGAZDASÁGTAN GAZDASÁGI INFORMATIKUSOKNAK. Elérhetőség KÖZGAZDASÁGTAN GAZDASÁGI INFORMATIKUSOKNAK Oktatók Csongrádi Gyöngyi Kiss Gabriella Dr. Nagy András Elérhetőség Hivatalos honlap http://www.bgf.hu/pszk /szervezetiegysegeink/oktatasiszervezetiegysegek

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

A pénzügyek jelentősége

A pénzügyek jelentősége Pénzügyek alapjai A pénzügyi rendszer fogalma, funkciói, elemei, folyamatai és struktúrái és alrendszerei Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi docens vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK 3. Szaknyelv alkalmazása 1.1. Szakmai fogalmak azonosítása,

Részletesebben

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Növekedés és fenntarthatóság NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Egy példa Rókák a Nyulak Szigetén Hová vezet ez: Falánk rókák és kevéssé szapora nyulak esetén mindkét populáció kihal.

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL Egészségügyi szervező hallgatók részére GTGKG602EGK Gazdaságelméleti Intézet, 2015. Gyakorló feladatok Makroökonómiából 2 1. gyakorlat - Nemzeti jövedelem meghatározása

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ az ICT iparág csúcstalálkozója 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ és Magyarország gazdasági folyamatai Dr. Mellár Tamás Egyetemi tanár PTE Közgazdaságtudományi Kar ivsz.hu

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. február 20. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője A 2006-os ESA deficit alakulása Inflációs jelentés -7,8% Változások: Autópálya

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN. Gazdaság = olyan szervezet, rendszer amiben gazdálkodás folyik, benne van a nincs fogalma is, de erről később beszéljünk.

KÖZGAZDASÁGTAN. Gazdaság = olyan szervezet, rendszer amiben gazdálkodás folyik, benne van a nincs fogalma is, de erről később beszéljünk. KÖZGAZDASÁGTAN 1. ÓRA A közgazdaságtan gazdasági környezet tudományágazat, melyet mi is befolyásolunk nem csak a környezetünk. Környezet fajtája = Gazdasági környezet = mesterséges környezet, ember teremtette.

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint (elméleti gazdaságtan) Emelt szint (elméleti gazdaságtan) 180 perc 15 perc 180 perc 20

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Közgazdaságtan 10. elıadás

Közgazdaságtan 10. elıadás Közgazdaságtan 10. elıadás A makrogazdaság szereplıi (Gazdasági szférák) Bacsi-Weisz, Közgazd10 1 Gazdasági szférák: Vállalati szféra: termékek, szolgáltatások elıállítása (Q --> Y) Háztartási szféra:

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés 1. SLIDE Ötödik előadás HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés Háttéranyag: Kornai János: Gondolatok a kapitalizmusról (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011), 3. tanulmány, 187-206. old. Kornai János:

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

1. Szociálpolitika fogalma, célja

1. Szociálpolitika fogalma, célja A szociálpolitika 1. Szociálpolitika fogalma, célja a társadalomhoz kötődik, a társadalompolitika része rendkívül gyakorlatorientált, sok tudományterület eredményeit foglalja magába =multidiszciplináris

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az állam szerepe a makrofolyamatok szabályozásában 17. lecke Az állami beavatkozás

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

A fenntartható adósságpálya problémái Mellár Tamás egyetemi tanár A magyar gazdasági válság jellege Vajon az adósságválság a legsúlyosabb problémánk? Sokan igennel válaszolnak erre a kérdésre A kormány

Részletesebben

Kinél kell gyorsabban futnunk?

Kinél kell gyorsabban futnunk? Kinél kell gyorsabban futnunk? Versenyképesség és növekedés Koren Miklós (CEU és KRTK) miklos.koren.hu privatbankar.hu Növekedés 2013 Bevezetés 1 Versenyképesség és növekedés 2011 2012 2013 Versenyképességi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK

KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK I. TÉTEL A. Olvassa el figyelmesen a következő kijelentéseket. a) Az első öt (1-től 5-ig) kijelentésre vonatkozóan jelölje a kijelentésnek megfelelő számot, és

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

Közgazdaságtan - 9. Makroökonómiai alapfogalmak. Bacsi-Weisz, Közgazd.9

Közgazdaságtan - 9. Makroökonómiai alapfogalmak. Bacsi-Weisz, Közgazd.9 Közgazdaságtan - 9. Makroökonómiai alapfogalmak 1 Mivel foglalkozik a makroökonómia? Nem egy gazdasági szereplı, termék, hanem: AGGREGÁTUMOK kettıs aggregálás Gazdasági szereplık ÁGAZATOK, SZEKTOROK Termékek

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások

2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások A pénzügyi közvetítő rendszer 7. előadás 1 A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata A közvetítő rendszer piacok, egyének, intézmények és szabályok rendszere Biztosítja a gazdaság működéséhez

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó..

A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó.. Munkaszervezés A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó.. A szervezés fogalma.. A szervezés szó

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Kérdések Az iparági önszabályozás iránti érdeklődés növekszik Az állami szabályozás kudarca

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A termelési tényezők piaca 8. lecke A gazdasági szereplők piaci kapcsolatai

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A pénzügyi rendszer és a pénz

A pénzügyi rendszer és a pénz A pénzügyi rendszer és a pénz Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A pénzügyi rendszer funkciói 1. A gazdaság pénzellátásának biztosítása. 2. A

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

INFLÁCIÓ A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN MAGYARORSZÁGON

INFLÁCIÓ A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN MAGYARORSZÁGON Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező tagozat EU-kapcsolatok szakirány INFLÁCIÓ A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN MAGYARORSZÁGON Készítette: Cseh Ágnes Budapest, 2005

Részletesebben