A nõk és a nemiség fogalmai az egyiptológiában

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A nõk és a nemiség fogalmai az egyiptológiában"

Átírás

1 Horváth Zoltán (1975) egyiptológus, a Szépmûvészeti Múzeum munkatársa. Kutatási területe az óegyiptomi papirológia, valamint a Memphisz-Fajjúm régió régészete a Középbirodalom korában. A nõk és a nemiség fogalmai az egyiptológiában Horváth Zoltán A társadalmi nem Simone de Beauvoir írja: Az ember nem születik nõnek, hanem azzá válik. 1 Az elhíresült idézet azt a gondolatot fogalmazza meg rendkívül találó módon, hogy az egyén társadalmi megítélését, az elõtte megnyíló életlehetõségek, az általa elérhetõ társadalmi pozíciók körét nem született testi neme, hanem az ahhoz kapcsolt társadalmi normák és viszonyok határozzák meg. A nemek közötti különbözõség ezek szerint alapvetõen társadalmi jellegû, így a szexuális jellegtõl, mely a nemek közötti biológiai eltérésekre utal (hím nõstény), indokoltnak tûnt elválasztani a társadalmi nem fogalmát, mely mindazokat a kulturális értékeket, elõírásokat és elvárásokat foglalja magában, melyeket a társadalom alkot meg tagjai számára azok nemi hovatartozása, szexuális jellege alapján (férfi nõ). Mivel a társadalmak különböznek egymástól térben és idõben egyaránt, a nemek is társadalmanként és koronként mások és mások lehetnek. A társadalmi, más néven pszichoszociális nem (vagy az angolból honosított szakkifejezéssel élve gender) fogalmát amerikai feministák írták le elõször az 1980-as években, és mivel megalkotása elválaszthatatlan a nõknek a társadalmi egyenlõségért folytatott mozgalmi és tudományos-intézményes harcától, a gender kifejezést erõs leegyszerûsítéssel nem ritkán a nõk szinonimájaként használják. A nemek esélyegyenlõségért folytatott küzdelemének fõ színtere a 19. század végétõl a történetírás, a történetoktatás volt. A nõk láthatóvá tétele a történelemben eredendõen az androcentrikus politikatörténet helyreigazítását szolgálta, de mint az új nõi identitást megalapozó tényezõ, politikai távlatokat is nyitott a feminizmus képviselõi elõtt. 2 A nõket hátrányosan érintõ kulturális különbségek felszámolásának vágya alapjaiban határozta meg a nõtörténet-írók múlthoz való viszonyát, akik munkáikban a társadalmi egyenlõtlenségek hangsúlyozásával alkalmasint a férfiellenesség határát súrolták. Az 1980-as évek végére a nõtudományok intézményesüléséért folytatott politikai harc elérte, hogy a tengerentúlon felállhattak a nemek társadalmi jelentõségével foglalkozó elsõ kutatóközpontok, maga a gender pedig a történetírás elfogadott elemzési kategóriájává vált. 3 A társadalmi nemek kutatásának kezdetei az egyiptológiában A gendert dinamikus jellege a múltkutatás különösen hasznos kategóriájává teszi: a nemek közötti hierarchikus viszony ugyanis állandóan változik, hol hangsúlyossá válik, hol megenyhül, vagy éppen átértelmezõdik; márpedig a változásokat kiváltó okok és körülmények vizsgálata közelebb vihet a nagyobb ívû társadalmi folyamatok mechanizmusának pontosabb megértéséhez. Mindezek mellett a gender studies a maga tíz-tizenöt éves múltjával az óegyiptomi civilizáció kutatásának egyik legfiatalabb területe. Recepcióját nagyban befolyásolta az egyiptológia részben diszciplináris eredetébõl adódó merevsége (inkább historiografikus, mintsem régészeti jellegû tudományág) a társadalomtudományok felõl érkezõ szellemi áramlatokkal szemben. Az õsi szövegek fordításán, gondozásán és értelmezésén alapuló filológia privilegizálása 94

2 A nõk és a nemiség fogalmai az egyiptológiában következtében a szakma egyrészt virtuálisan kettészakadt filológusokra és archeológusokra, másrészt a gazdag és összetett forrásanyag megkövetelte speciális szaktudás elriasztotta az ezzel nem rendelkezõ kulturális antropológusokat, miközben az egyiptológiát az elszigetelõdés, a belterjessé válás útjára sodorta. Mindez alapjaiban gátolta az óegyiptomi kultúra holisztikus megértését. 4 Lényeges attitûdbeli változás csak az 1970-es évek második felében mutatkozott, amikor prominens szakmai körök felvetették a konvencionális kutatási módszerek kritikus felülvizsgálatának idõszerûségét, illetve a társadalomtudományok, mindenekelõtt az antropológia felé való nyitás és a kétoldalú párbeszéd fenntartásának szükségességét. 5 Mindeközben a történetírás területén a feminista mozgalom hatására feltámadt az érdeklõdés a nõk iránt: szerepük a jelenben és múltban fokozatosan átértékelésre került, s lassanként az egyiptológia határmezsgyéjén is megszaporodtak a nõkkel foglalkozó, áttekintõ jellegû mûvek. A nõtörténet-írás fejlõdésére kedvezõen hatott az 1970-es és 1980-as években a személyes élmény történeti jelentõségének felismerése, annak elfogadása, hogy ugyanazon történést a nõk a férfiakétól eltérõ módon élhették meg, illetve az a felfogás, mely a múlt értelmezésében az egyénit, a sajátosat, az idioszinkretikust helyezte elõtérbe ez utóbbit a régészet terén a posztprocesszuális irányzat képviselte. 6 A társadalmi nemek vizsgálatának kiemelt tárgya az egyiptológián belül éppúgy, mint tágabb kontextusában, a férfiközpontú értékrendtõl eltérõ nõ. Megközelítésmódjára azonban felettébb jellemzõ, hogy részben a források töredékessége miatt, ami elég helyet hagy a kutatói intuíciónak nagymértékben befolyásolják a nõkrõl, a nõk szerepérõl aktuálisan alkotott uralkodó nézetek. Tudományágként való megszületése óta az egyiptológiai kutatás fókuszában az ország története állt, amelyben a nõk csak elvétve jelentek meg, minthogy a források tanúsága szerint a politika- és hadtörténetet a férfiak alakították. Mivel az egyiptomi királyság intézményében és a kormányzati rendszerben nekik nem jutott szerep, a nõk a velük társított dolgokkal egyetemben (szexualitás, szórakozás, az otthoni élet stb.) a kutatás peremére szorultak; a (politika)történetírás jórészt csak az államtörténeti narratívában kivételesen helyet követelõ asszonyokat, Egyiptom királynõit látta meg. A nõk szélesebb társadalmi csoportjának elsõdleges értelmezési kerete a jogtörténet volt, ugyanis a forrásokból kirajzolódó kép szerint az egyiptomi nõk az ókori Kelet más területein élõ társaikhoz képest lényegesen nagyobb jogi védettséget élveztek. 7 A nõkrõl írt elsõ összefoglalásokkal kapcsolatban két dolgot érdemes megjegyezni. Az egyik, hogy a nõkutatás jelenlegi nõdominanciájával szemben ezeket a mûveket szinte kivétel nélkül férfiak írták, így a források szükségszerûen a férfiak nõkrõl alkotott képén átszûrve jelentek meg az olvasó elõtt. Másrészt, jellemzõ rájuk a reduktív és totalizáló szemléletmód, amire tökéletes példa Steffen Wenig A nõ az ókori Egyiptomban címû, 1967-ben Lipcsében kiadott, majd a hetvenes évek elején magyarul is megjelentetett könyve itthon a legkorábbi ebben a témakörben. 8 A szerzõ a nõket uniform, monolitikus társadalmi csoportként festette le; az olyan társadalmi változók, mint a markáns strukturáló erõvel bíró osztály, státusz, életkor vagy éppen az etnikai hovatartozás, csak érintõlegesen kerültek elõ, az elemzés szempontjai inkább a modern világ nõkhöz rendelt képzetei voltak (Wenignél: jogi és gazdasági helyzet, szerelem házasság anyaság, a királyi család nõtagjai és végül öltözködés és szépségápolás). Miközben ez a felfogás az óegyiptomi nõkrõl írt ismeretterjesztõ irodalomban a mai napig fennmaradt, 9 az 1990-es évektõl a nõirodalmat az egyiptológia berkein belül is egyre inkább a társadalmi nemek kutatásának szempontjai és kérdésfelvetései határozták meg. A huszadik század kezdete óta a nemi szerepek gyors és radikális átértékelõdésen mentek, mennek keresztül elég azt felidézni, hogy alig száz év leforgása alatt a családanya- és háziasszony-modellt a független, önálló, sikeres és emancipált nõ ideálképe váltotta fel, ami természetszerûleg kihatott a nõk múltbéli szerepeivel kapcsolatos nézetekre, elvárásokra is. Hogy az extrémitásoknál maradjunk, mintegy ötven évvel ezelõtt a kutatók gyakorlatilag nem érzékelték a nõk hiányát az egyiptomi politikai- vagy közéletben, míg ugyanezen források manapság, enyhén feminista nézõpontból olvasva, az óegyiptomi nõk életlehetõségeinek, önmegvalósítási útjainak beszûkítésére szolgáltatnak bizonyítékot. A példa arra is alkalmas, hogy rávilágítson a gender-kutatás egyik még mindig érvényes jellegzetességére, nevezetesen, hogy a múlt szellemi kolonizációjával a jelen társadalmát igyekszik alakítani, formálni, méghozzá a nõmozgalom célkitûzéseivel összhangban. Persze ez nem annyira meglepõ, mivel a nemi szerepek kutatásának elkötelezett mûvelõi az egyiptológiában is elsõsorban a hölgyek, a nemek arányának folyamatos kiegyenlítõdése az egyiptológiai professzúrák, oktatói és kurátori állások tekintetében pedig természetszerûleg vonta maga után a társadalmi nemek kutatásának növekvõ népszerûségét a tudományos diskurzusban. A szélsõségeken túl, illõ a nemiség újabb keletû irodalmából két reprezentatív írást kiemelni. Gay Robins közel tizenöt év kutatási eredményeinek összegzéseként jelentette meg ban monografikus munkáját Women in Ancient Egypt címmel. 10 A könyv, mely elsõsorban a gazdag újbirodalmi forrásanyagra támaszkodott, azóta további három reprint kiadást ért meg, és könnyed stílusa ellenére az óegyiptomi nõkrõl szóló recens szakirodalom egyik pillérévé vált. Nagyjából ugyanezen korpuszhoz közelített immár antropológusként, a társadalomtudományok felõl Lynn Meskell, aki némi teoretikus elõkészítést követõen, ben publikálta a Private Life in New Kingdom Egypt címû könyvét. 12 Mindegyik mûben hangsúlyos szerepet kap, hogy a társadalmi nem tanulmányozható abszolút, más társadalmi változóktól független kategóriaként; mi több, Meskell odáig merészkedik, hogy a magánélet változatos formáinak feltárásakor egyenesen az egyént, az egyén tapasztalását teszi meg elemzési kategóriának, és az emberi életút egymásra épülõ stációit vezérfonalként használva vezeti át az olvasót a gazdag forrásanyagon. Végül említést érdemel, hogy az elmúlt évtizedben az egyiptológiai gender-kutatás tematikus kiállítások, 13 workshopok 14 szervezésével, illetve egy gender-központú szakfolyóirat 15 és internetes levelezõlista beindításával 16 arra is törekedett, hogy létrehozza a véleménycsere saját, önálló fórumait, melynek diskurzus-élénkítõ volta tagadhatatlan ugyan, de egyúttal magában hordozza az izolálódás veszélyét is. 95

3 Tanulmányok Óegyiptomi források a társadalmi nemek kutatásához Férfiak és nõk társadalmi szerepének kutatásakor komoly problémát jelent, hogy a források impozáns gazdagsága ellenére magáról a társadalom szerkezetérõl továbbra is csak töredékes ismereteink vannak. Márpedig a nemek közötti különbségek firtatása a hatalom és befolyás tekintetében egy olyan rendszer keretei között, melynek mûködésérõl nem rendelkezünk világos képpel, nem könnyû vállalkozás. Tudjuk, hogy az óegyiptomi minden korban egy erõsen rétegzett, zárt csoportokon alapuló társadalom volt, melynek csúcsán a királyt és az országot igazgató, írástudó, kizárólag férfiakból álló bürokrata apparátust találjuk. 17 A ránk maradt források javarésze általuk, róluk és számukra készült, így a belõlük megismerhetõ valóság a szûk egyiptomi elit valósága, mely meglehetõsen messze esett a társadalmi berendezkedés tényleges komplexitásától. A társadalmi piramis bázisát alkotó egyiptomi népesség írástudatlan, állami hivatalt nem viselõ tömegei a kutatás számára gyakorlatilag láthatatlanok, 18 mint ahogy az állami bürokráciában részt nem vállaló, így a formális oktatás körébõl kirekesztett nõkre vonatkozó forrásanyag is egyszerre csekély és egyenlõtlen eloszlású, elit-centrikus. A nõstúdiumoknak mindazonáltal figyelembe kell venniük azt a körülményt, hogy ha az egyiptomi társadalom felépítményét a nemi hovatartozás szempontja alapján strukturálnánk, a mindenkori populáció nagyjából felét alkotó nõk nem egy egységes, egynemû csoport képét, hanem a társadalmi rétegek hosszanti metszetét rajzolnák ki. A nemek társadalmi helyzetére vonatkozó óegyiptomi források három típusba rendezõdnek: régészeti, szöveges és ikonografikus források. Szûkössége mellett szembeszökõ a nõkre vonatkozó forrásanyag egyenetlensége: koronként más-más forrástípusok tûnnek dominánsnak, bár általánosságban igaz, hogy az Újbirodalom idejébõl és a késõbbi korokból lényegesen több adat áll rendelkezésre, mint a megelõzõ korszakokból. Mivel az évezredek alatt az egyiptomi társadalomban minden látszólagos merevsége ellenére lényeges változások mentek végbe, a különbözõ korok evidenciáiból kirakott mozaik nagy eséllyel az egyiptomi nõk hamis képét fogja csak visszaadni. 19 Az egyén nemi hovatartozása a régészet szemszögébõl elsõsorban a sírok, temetõk feltárása során elõkerülõ, csontváz vagy mumifikált emberi maradványokkal kapcsolatban merül fel. A nem meghatározása (férfi-nõ, illetve nem ritkán férfi-nõ-gyermek) mérhetõ, tényszerû adatok számbavételén és a kapott eredmények súlyozásán alapuló antropológiai feladat, ezért az ásatási adatokra támaszkodó kutatónak célszerû megbizonyosodnia afelõl, hogy ki, mikor, milyen kritériumok alapján és hol (terepen vagy utólag laboratóriumban) végezte el a nemi meghatározást. Azt a kérdést ugyanis, hogy a társadalmi nem milyen formában kódolt a régészeti anyagban, a nemében ismert holttest mellé helyezett tárgyak összetételébõl próbálták megválaszolni. Ebbõl a szempontból a legmegbízhatóbb adatok az egyszemélyes sírokat rejtõ temetõkbõl várhatók, egyrészt, mivel a többszemélyes temetkezésekkel ellentétben, minden egyes (bolygatatlan) sír tartalma egyetlen hajdan élt illetõ adott pillanatban érvényes társadalmi identitását tükrözi, másrészt, mert a sírok összessége statisztikai relevanciát kölcsönöz a következtetéseknek. Tarhán koradinasztikus temetõjének sírjai ugyanakkor nem igazolták egyértelmûen a nemek és az anyagi kultúra osztályai között feltételezett korrelációt. 20 Igaz, hogy a pengék nagyobb számban a férfi, a szépítkezési kellékek (paletták, gyöngyök, kagylók) pedig a nõi temetkezésekben fordultak elõ, viszont egyik tárgytípus elõfordulása sem bizonyult kizárólagosnak, illetve a késõbbi korok ábrázolásai tanúsítják, hogy a kozmetikai eszközöket és szereket az elõkelõ férfiak szintúgy használták, és ezek jelenléte a sírban inkább társadalmi státuszt, mintsem nemi hovatartozást jelöl. 21 Chris Ellis utólagos megfigyelése, miszerint a tarháni sírok között a nõi temetkezések tárgyakban gazdagabbak, viszont a férfiak sírjai lényegesen nagyobbak, arra is figyelmeztet, hogy a sírmelléklet összetétele egymagában nem tekinthetõ a tehetõsség vagy státusz kifejezõeszközének sem. 22 Az elhunyt biológiai neme és a temetkezés vélt jellege közti ellentmondásokra további példákat szolgáltatnak a múzeumi gyûjteményekben õrzött múmiák korszerû, roncsolásmentes diagnosztikai eljárásokkal (röntgen-felvételek, komputertomográfia, MRI stb.) végzett vizsgálatai. Két különbözõ fogalmi kör, szexuális jelleg és gender keveredik egymással, ha az elhunyt nemét a fiziognómiai paraméterek helyett a sírmelléklet összetétele alapján próbáljuk meghatározni, és ez megbízhatatlan adatokhoz vezet. A biológiai nemet és a társadalmi nemet tehát eltérõ archeológiai láthatóság jellemzi: a szexuális jelleget mutató emberi maradványok feltárhatók ugyan, de az erre rétegzõdött gender már nem ásható kategória. Tekintettel arra, hogy az egyiptomi asszonyok elsõdleges mozgástere és cselekvési hatásköre az otthon, illetve a háztartás volt, amit a 12. dinasztia korától állandósult nebet-per, azaz a ház(birtok) úrnõje titulusuk is jelez, a településrégészet az archeológia azon területeinek egyike, mely fontos információkkal láthatja el a nemek kutatóit. Sajnálatos, hogy az egyiptomi település-lelõhelyek többsége egykori ártéri fekvése vagy a recens megtelepedés következtében elpusztult vagy csak korlátozott mértékben hozzáférhetõ; de az egyiptomi régészet hajnalára jellemzõ kincsvadász-attitûd, valamint a terepre szakértelem híján is kimerészkedõ egyiptológusok szintén kivették részüket a városi lelõhelyek tönkretételébõl. Még a korai módszeres ásatások esetében is lényeges információk vesztek el mindörökre pusztán amiatt, hogy a korabeli ásató ezeket nem ítélte dokumentálásra vagy közlésre érdemesnek, vagy mert azok a kérdések, melyekre válaszul szolgálhattak volna, még fel sem vetõdtek a tudományos diskurzusban. Napjainkra a régészet módszereinek folyamatos fejlõdésével és tökéletesedésével karöltve a kutatóknak a lelõhelyhez intézett kérdései is megváltoztak. A III. Szeszósztrisz dél-abüdoszi halotti templomát és az általa alapított települést feltáró amerikai expedíciónak például a pecsétek és pecsétlenyomatok szisztematikus gyûjtésével és szóródási mintáinak felrajzolásával sikerült régészetileg is igazolnia egyrészt azt, hogy a nõk viselhettek adminisztratív titulust és lehetett saját pecsétjük, mivel a pecsételés technikailag nem számított olyannyira speciális tevékenységnek, hogy a formális oktatásból kirekesztett nõk ne tudták volna felelõsen elvégezni; másrészt azt, hogy a nõk adminisztratív feladatai kizárólag a lakóházakra korlátozódtak, a templom mûködtetésében semmilyen szerepük nem volt (1. kép). 23 Írni-olvasni csak az egyiptomi népesség igen kis hányadát kitevõ bürokrata apparátus tudott; 24 a ránk maradt szöveges emlékek erre a szûk elit csoportra vezethetõk vissza. Az, hogy az elithez tartozó nõk között akadt-e írástudó annak ellenére, hogy 96

4 A nõk és a nemiség fogalmai az egyiptológiában az írnokképzésben nem vettek részt, mindaddig nyitott kérdés marad, amíg kezünkbe nem kerül egy minden kétséget kizáróan nõi kéz által lejegyzett irat. Mindez nem befolyásolja azt a tényt, hogy az óegyiptomi szöveges emlékek egy erõsen elitista és androcentrikus nézõpontot képviselnek, legyen szó akár az örökkévalóságnak szánt felirat-jellegû hieroglif kompozíciókról a templomok vagy sírok falán, akár az egyiptomi hétköznapokba bepillantást engedõ kurzív iratokról. A férfiközpontúság egyebek között abban is megnyilvánul, hogy bizonyos normatív iratoknak, mint például a helyes viselkedési normákat tükrözõ életrajzi feliratoknak nincs nõi megfelelõje s itt a hiátusnak komoly interpretatív értéke van, vagy hogy a viszonyító értelmû hemet ( feleség ) szó gyakoriságával szemben a hi ( férj ) kifejezés alig fordul elõ a sztéléken, lévén az emlékmûvek központi alakja a férfi. 25 Az egyiptomi kultúrkörben nem fejlõdött ki az írásos véleménynyilvánítás vagy önreflexió mûfaji repertoárja, így az egyén karakterérõl, élettörténetérõl, az események személyes megélési módjáról árulkodó feljegyzésekre, mai értelemben vett naplókra nem támaszkodhatunk. Az Óbirodalom korától a nõk levelek íróiként és címzettjeiként is elõfordulnak, de mint említettem az autográfia egyetlen esetben sem bizonyított. Maguk a levelek a nõk jogi, gazdasági és családi helyzetére vonatkozó fontos források közé tartoznak, ám elliptikus jellegük és kontextusból kiragadott voltuk miatt az üzenet tartalmát a maga teljességében nem vagyunk képesek megérteni. A szöveges forrásokhoz hasonlóan a képi ábrázolásokra is igaz, hogy jellemzõen a literátus férfi elit számára készítették õket férfi mûvészek, hogy a dolgok ideális állapotát reprezentálják az örökkévalóság számára. A formális mûvészet így legtöbbször a férfit privilegizálja: a kultuszkápolnák falait borító jelenetek központi alakja a férfi/férj, és csak kivételes esetben a nõ. Az asszonyok általában egy férfialak (férjük vagy fiuk) oldalán jelennek meg a falképeken, bizonyos szobortípusokban sosem örökítették meg õket (pl. kockaszobrok, sztelofór-szobrok), és soha nem dolgoztak ki dekorációs repertoárt külön a nõi sírok kultuszkápolnái számára. A thébai 60. számú sírt a 12. dinasztia korából például hosszú ideig tévesen Antefoker vezír sírjának tartották, mivel õ a kultuszkápolna zsánerjeleneteinek központi alakja, õt láthatjuk a sivatagi vadászat közben, és õ fogadja feleségével az áldozati felajánlásokat, miközben a temetkezés valódi tulajdonosa Antefoker anyja, Szenet. 26 Az óegyiptomi szexualitásra vonatkozó forrásokat nemcsak õsi, de modern 1. kép. Nõi pecsétlenyomatok szóródási mintái a dél-abüdoszi Uah-szut településen (Wegner, J. 2004, 2. ábra nyomán) tabuk is övezik. A tapasztalatok szerint a nyíltan erotikus színezetû rajzok, kisplasztikai alkotások egy része mint közízlést sértõ vagy provokatív darab végül magángyûjteményekben vagy múzeumi raktárak fiókjaiban köt ki; 27 a Szépmûvészeti Múzeum egyiptomi gyûjteményét gazdagító erotikus szobrocska, mely egy nõalakot örökít meg a felkínálkozás pillanatában, sem látható az állandó kiállítás mûtárgyai között (2. kép). A férfi- és nõalakokat aktus közben, változatos testhelyzetekben, túlméretezett genitáliákkal ábrázoló Torinói Erotikus Papiruszt obszcénnek bélyegzett tartalma miatt hosszú ideig sehol sem reprodukálták teljes egészében, 28 Edgar Gregersennek a szexualitás történetérõl írott könyvébõl pedig megismerhetjük annak a fiatal múzeumi kurátornak a történetét, aki a raktárban, egy jól eldugott és lezárt ládában legnagyobb ámulatára egy tucat, Min isten szobrairól leválasztott hímtagot talált kép. Erotikus szobrocska a Szépmûvészeti Múzeum egyiptomi gyûjteményébõl (ltsz ) 97

5 Tanulmányok A kor erkölcsi értékítéletébõl fakadó elõítéletek erejét egy történeti probléma értelmezésén keresztül is lemérhetjük: az egyiptomi királyi családban alkalmanként tetten érhetõ apa-lánya-, illetve testvérházasságokról van szó. A vérfertõzõ kapcsolatokhoz tapadó modern tabuk miatt a tudósok egy része hallani sem akart valódi testi kapcsolatról szülõ és gyermeke között, miután azonban a források sokasága miatt magát a házasságot tagadni nem lehetett, az értelmezést rituális síkra terelték. Azzal érveltek, hogy a király felesége címet is viselõ hercegnõk bizonyos rituális helyzetekben a király valódi feleségét helyettesíthették, azaz a címnek rangjelzõ funkciója volt csupán. 30 Hasonló prekoncepciók hatására az egyiptológia a testvérházasságra, vagyis amikor a király lánytestvérét vagy féltestvérét vette nõül, majd gyermeket nemzett neki, az ún. örökösnõ-elmélet kidolgozásával reagált. 31 Majd egy évszázadon keresztül tartotta magát a teória, miszerint Egyiptomban a trónhoz való jog a királyi család nõi ágán öröklõdött, egyik örökösnõrõl a másikra szállt. Így minden új királynak, még akkor is, ha a királyelõd fia volt, hatalmát az örökösnõvel megkötött házasság útján kellett legitimálnia. Márpedig az örökösnõ a királyelõd és az elõzõ örökösnõ királyné leánya, vagyis az új uralkodó testvére vagy féltestvére kellett hogy legyen. Az egyiptomi szövegekben azonban a legcsekélyebb utalást sem találjuk arra, hogy létezett volna bármiféle örökösnõ státusz, és az elmélet érvényességéhez szükséges egyenes leszármazási vonalat sem sikerült kimutatni a királyi család királyi születésû nõtagjai között az ominózus 18. dinasztia korában. 32 Be kell látnunk, hogy valójában nincsenek pontos ismereteink arról, hogy maguk az egyiptomiak miképpen vélekedtek a király és lánya, avagy testvére között fennálló szexuális kapcsolatról. Túl a heteronormatív rendszeren: létezett-e harmadik nem az ókori Egyiptomban? 3. kép. Az ölelkezõ Nianhhnum és Hnumhotep (Moussa-Altenmüller 1977 nyomán) Az emberek megkülönböztetésének elsõdleges formája Egyiptomban a szexuális dimorfizmus volt, vagyis reproduktív szerepeik szerint a társadalom férfiakból és nõkbõl épült fel, és ennek a komplementer kettõsségnek a gondolata a mitológiában, a királyság ideológiájában, a rítusok és a család szintjén egyaránt kifejezésre jutott. Gondolkodásukban és fogalmi rendszerükben egyáltalán nincs nyoma annak, hogy a testi és a társadalmi nem közti különbséget megélték volna: az egyiptomi nemek rendszerét a heteronormativizmus jellemezte, vagyis a nõi genitália automatikusan nõi identitást, nõi viselkedésmintákat és férfi partner iránti vonzalmat vont maga után, és ugyanez volt érvényes persze ellenkezõ elõjellel a férfi nemre is. A közelmúltban azonban az a kritika fogalmazódott meg a kétnemû modellel szemben, hogy az pusztán kulturális sztereotípia, amelyet visszavetítünk a múlt társadalmára, és erre a vázra húzzuk rá a rendelkezésre álló forrásanyagot. 33 De mi a helyzet azokkal, akik szexuális jellegük vagy irányultságuk okán kívül rekedtek a hagyományos férfi-nõ dichotómián? Napjainkban, amikor a nemi irányultságon alapuló identitástudat felerõsödését tapasztaljuk, amikor a transznemûek és a saját nemükhöz vonzódó egyének egyes csoportjai magukat a társadalom harmadik nemeként határozzák meg, ez a kérdés különös aktualitásnak örvend. A ránk maradt források szûkössége is mutatja, hogy az átmeneti nemeknek nem volt hagyománya az egyiptomi társadalomban. Androgínia csak a teremtõ és termékenységi aspektusukban hangsúlyozott isten- és királyalakok ikonográfiájában mutatható ki, 34 az emberi társadalom ábrázolásain nem; az eunuchokra, már amennyiben tényleg voltak Egyiptomban, mindössze két zavaros értelmû szöveghely utal. 35 Más nemekre vonatkozó forrásaink csak a kultúrkörök keveredésével jellemezhetõ görög-római korszakból és a korai kereszténység idõszakából vannak. 36 Lényegesen más a helyzet a homoszexualitással. Az egynemûek szexuális kapcsolatát több dinasztikus forrás is ismeri, de kizárólag férfiak között. 37 Tekintettel arra, hogy ezeket Richard Parkinson egy ide vonatkozó írásában részletesen bemutatja, 38 itt csak két forrást emelnék ki. A Nianhhnum és Hnumhotep masztaba (5. dinasztia, Kr. e. 24. század) sajátos dombormûvei az egyetlen olyan ikonográfiai forrás az ókori Egyiptomból, melynek homoszexuális olvasata nem tárgyi tévedésen alapul. 39 A két hasonló nevet és címeket viselõ férfi sírjának jelenetei kettejük szoros egybetartozásáról árulkodnak: egyes falképek egymást átkarolva, intim közelségben ábrázolják õket, néhol még az orruk hegye is összeér (3. kép). A köztük lévõ viszonyra a feliratok nem adnak egyértelmû választ. A kutatók egy része a jelenetekben a szimpla barátságon túlmutató kölcsönös gyengédség megnyilvánulását, egy homoszexuális kapcsolatnak a hagyományos 98

6 A nõk és a nemiség fogalmai az egyiptológiában férj-feleség viszony keretei között történõ ábrázolását vélte és véli felfedezni, 40 a meleg mozgalmak pedig ezeket a véleményeket átvéve a két egyiptomi hivatalnokban a homoszexualitás történetének egyik legkorábbi példáját ünneplik. 41 Az egyes kiragadott jelenetek helyett a dekorációs program egészét és annak megannyi interpretációs rétegét figyelembe véve mások elutasították a homoszexuális értelmezést, és rámutattak arra, hogy mindkét férfinak volt saját felesége és voltak gyermekeik. John Baines a szobrászat és a síkmûvészet területérõl vett párhuzamokkal illusztrálta, hogy felesleges szexuális tartalmat keresni a kézfogás, az egymásba karolás és az ölelés gesztusában; ezek az egyiptomi mûvészet formanyelvében a védelem, a reciprocitás, sõt a szerepazonosság konvencionális kifejezésmódjai. 42 Nagyobb jelentõséggel bír az értelmezés szempontjából, hogy az egyes státuszjelzõ szimbólumok, mint a bot és a kendõ, amit a falképeken egyazon személy szokott a kezében tartani, ebben a sírban megoszlik a két férfi között. Hasonló a helyzet a címeikkel is: nemcsak a palota körömápolóinak elöljárója címüket, de a síron kívüli forrásokból ismert más titulusokat is közösen viselték, azt sugallván, mintha egyazon társadalmi szerephez két individuum tartozna. Baines ezért homoszexuálisok helyett inkább ikrekrõl, David O Connor pedig egyenesen sziámi ikrekrõl beszél; 43 az ábrázolások egyediségét pedig azzal is magyarázhatjuk, hogy az ideálist megörökíteni hivatott formális mûvészet megfelelõ kifejezõeszközök híján ezt a rendellenes testi állapotot csak ebben a metaforikus formában volt képes visszaadni. 44 Az egynemûek szexuális kapcsolatának kettõs egyiptomi megítélésérõl a klasszikus irodalmi és a nem irodalmi szövegemlékek segítségével alkothatunk képet. A korpuszból közvetlen stílusával, a szexuális szókincs nyílt használatával kitûnik a Hórusz és Széth története címen ismert mû (közelebbrõl egy mitikus keretbe ágyazott narratíva), melynek középbirodalmi változatát egy Illahunban talált papirusztöredékrõl ismerjük (4. kép). 45 A fragmentumon olvasható viszonylag koherens szövegrész az ún. homoszexuális epizód egy részletét meséli el, amikor Széth istenben gerjedelem támad az ifjú Hórusz láttán, és vágytól vezérelve megkörnyékezi unokaöccsét (lásd a szöveget a margón). Az események menete fõleg a történet késõ egyiptomi változatának ismeretében követhetõ: amikor sor kerül az aktusra a két isten között, Hórusz markában fogja fel Széth magját, és elviszi anyjához, Íziszhez, aki a késõbbiek folyamán Széth ellen használja fel azt. 46 Az egyiptomi felfogásban a homoszexuális kapcsolatnak két formája létezett. 47 Az egyik felfogás szerint az aktus a hatalmi fölény kifejezésre juttatásának eszköze, és az ellenfél megbecstelenítését szolgálja azáltal, hogy a nõ alávetett, passzív, befogadói szerepébe kényszeríti. A Hórusz és Széth történetének késõ egyiptomi változata például nem tesz említést vágyról; a szodomizáció célja ott tisztán az, hogy Széth bebizonyítsa az istenek döntõbírósága elõtt Hórusz testi gyengeségbõl fakadó méltatlanságát Ozirisz trónjára. 48 Az ilyen aktus során csak a befogadói szerep stigmatizálódott, az aktív, behatolói szerep nem. A nem irodalmi szövegek köre a homoszexuális aktusnak kizárólag errõl a formájáról tesz említést; ezzel szemben a klasszikus irodalmi szövegekben a vágy (meri), az erotika motívuma kerül elõtérbe. 49 Ilyenkor maga a viszony stigmatizálódik, mivel aláássa a társadalom által megalkotott hagyományos apa/férj szerepet. Ha azt a kérdést tesszük fel, hogy létezett-e az ókori Egyiptomban a heteroszexualitástól eltérõ beállítottságon alapuló harmadik nem, a válasz egyértelmûen nem. A szexuális preferencia soha nem vált az egyén identitásának részévé, nem bírt csoportképzõ erõvel. Az egyiptomi hieroglif írásrendszer klasszikus jelkészletében az emberrel és az emberi tevékenységgel kapcsolatos taxogramok (magyarázó/osztályozó jel) is pusztán a két nemnek megfelelõ csoportokba rendezõdnek, harmadik alternatíva nincs, ellenben a két csoport egy-egy alapjele, az ülõ férfi-, illetve az ülõ nõalak szolgál az embert, az emberiséget jelölõ legfõbb egyiptomi nem-fogalom, a remetj szó taxogramjaként. P UC 32158: Hórusz és Széth története, a homoszexuális epizód (részlet) Recto x+1.8 És akkor [Széth] õfelsége így szólt x+2.1 õfelségéhez, Hóruszhoz: Mily csinos a feneked, combjaid szélesek [ ] x+2.2 Ekkor Hórusz õfelsége azt mondta: Vigyázz, elmondom [ ] x+2.3 apalotájukba. Aztán Hórusz õfelsége azt mondta anyjának, Ízisznek: [ ] x+2.4 Széth a testi örömöknek [kívánt áldozni] velem. Akkor õ (Ízisz) azt mondta neki: Figyelj ide! Ne szólj neki errõl! Amikor legközelebb felhozza ezt neked, x+2.5 mondd azt neki,»túlságosan fájdalmas az nekem, mert hát nehezebb vagy te nálam. x+2.6 Az én (férfi)erõm nem éri fel a tiédet«, ezt kell akkor mondanod neki. És miután neked adta az õ (férfi)erejét (azaz felébredt benne a nemi vágy), x+2.7 csúsztasd be ujjaid a farpofáid közé. Lám, [ ] x+2.8 [ ] Lám, felettébb élvezetes lesz ez az õ szívének [ ] x+2.9 [ ] a magot, ami elõjött a férfitagjából, nehogy Ré meglássa azt. [ ] (A szerzõ fordítása) 4. kép. Hórusz és Széth története egy illahuni papirusztöredéken 99

7 Tanulmányok Összefoglalás Mai szóhasználattal élve az óegyiptomi erõsen szexista társadalom volt, melynek jellegét a markánsan gender-jelölt királyság és hivatali apparátus határozta meg. Bár a társadalmi különbségek elemzésekor a gender hasznos kategóriának bizonyul, lényeges, hogy nem a nemi hovatartozás volt az elsõdleges strukturáló tényezõ: a gender kategóriája elválaszthatatlanul egybefonódott olyan társadalmi változókkal, mint a rang, státusz, életkor, etnikai hovatartozás stb. (az emberek nemiségbõl fakadó különbözõsége egyazon társadalmi rétegen belül soha nem lehetett akkora, mint amekkora társadalmi szakadék húzódott a király leánya és egy szövõnõ között). A nemek viszonylatában az uralkodó társadalmi attitûdöt a házasság (férfi és nõ kohabitációja) és a család elõtérbe helyezése jellemezte. Egy olyan társadalomban, ahol magas a gyermekhalandóság és alacsony a születéskor várható élettartam, mindennemû eredendõen terméketlen kapcsolat, így az egynemûek között fennálló szexuális viszony is, nemkívánatos, mert nem szolgálja a közösség fennmaradásának érdekeit. A homoszexualitás soha nem érte el a harmadik nem státuszát, bár azt a formáját, mely a hatalmi fölény kifejezésének eszközéül szolgált, az óegyiptomi társadalom a férfi nemi szereppel összeegyeztethetõnek találta. Jegyzetek 1 De Beauvoir, S., A második nem, Budapest, 1971, Mai napig vita tárgya, hogy mennyiben mozgalom és mennyiben tudomány a gender-kutatás, lásd Belinszki E., A társadalmi nem mint a kutatás tárgya. Gondolatok egy konferencia kapcsán : Szociológiai Szemle 2003/1, A társadalmi nemek kutatásának történetéhez lásd Petõ A., Társadalmi nemek és a nõk története : Bódy Zs. Ö. Kovács J. (szerk.), Bevezetés a társadalomtörténetbe, Budapest, 2003, Vö. Meskell, L., Private Life in New Kingdom Egypt, Princeton Oxford, 2002, 8. 5 Mindehhez lásd Kent R. Weeks elõszavát: Weeks, K. R. (szerk.), Egyptology and the Social Sciences. Five Studies, Cairo, 1979, v vi. 6 Engelstad, E., Images of Power and Contradiction: Feminist Theory and Post-Processual Archaeology : Antiquity 65 (1991) Csak példaképpen a korai irodalomból: Èerný, J. Peet, T. E., A Marriage Settlement of the Twentieth Dynasty : JEA 13 (1927) 30 39; Èerný, J., The Will of Naunakhte and the Related Documents : JEA 31 (1945) 29 53; Pestman, P. W., Marriage and Matrimonial Property in Ancient Egypt, Leiden, Wenig, S., A nõ az ókori Egyiptomban, Budapest, é.n. 9 Tyldesley, J., Daughters of Isis. Women of Ancient Egypt, London, 1994; Tyldesley, J., Die Königinnen des Alten Ägypten. Von den frühen Dynastien bis zum Tod Kleopatras, Leipzig, 2008; Watterson, B., Women in Ancient Egypt, New York, Robins, G., Women in Ancient Egypt, London, Meskell, L., Archaeologies of Social Life. Age, Sex, Class et cetera in Ancient Egypt, Oxford Malden, Meskell, L., Private Life in New Kingdom Egypt. 13 Mistress of the House, Mistress of Heaven: Women in Ancient Egypt Cincinnati Art Museum, és The Brooklyn Museum, New York, 1997; Women and Gender in Ancient Egypt: From Prehistory to Late Antiquity Kelsey Museum, University of Michigan, 1997; Reflections of Women in Ancient Egypt: Women, Museums and Egyptologists Egypt Centre, University of Wales Swansea, 2001; Nefer: The Woman in Ancient Egypt Palazzo Reale, Milano és Palazzo Cavour, Torino, 2007; Daughters and Mothers, Wives and Concubines: The Status of Women in the Ancient World Civico Museo Archeologico di Milano, Sex and Gender in Ancient Egypt Egypt Centre and University of Wales, Institute of Classics and Ancient History, NIN: Journal of Gender Studies in Antiquity. 16 Hathorlist for gender studies and Egyptology, 2004 októberétõl a címen. 17 A két legmarkánsabban jelölt nemi szerep Egyiptomban pontosan a királyé és a hivatalnoké. A király fogalmát jelölõ szavaknak például nincs nõi pandanjuk: az egyiptomi lexikon nem ismerte a királynõ fogalmát. Tanulságos továbbá, hogy Hatsepszut esetében, miután uralkodói minõségben jelent meg (amire legkésõbb III. Thotmesz 7. évében sor került), a titulusaiban és a személyét érintõ ikonográfiában bekövetkezõ változások azt bizonyítják, hogy a biológiai és a társadalmi nem között fennálló feszültség a királyság maszkulin jellegéhez történõ totális alkalmazkodással volt csak feloldható. Bõvebben lásd Robins, G., Women in Ancient Egypt, A még szintén írástudónak tekinthetõ szub-elit alatti társalmi csoportoknak az elit emlékmûvein, illetve az irodalmi alkotásokban történõ ábrázolása társadalmi rekonstrukcióra nem alkalmas. 19 Lásd Robins, G., Women in Ancient Egypt, Flinders Petrie, W. M. et al., Tarkhan I and Memphis V, London, 1913, pls. LX-LXVII. Petrie a feltárt közel kétezer temetkezés nagyjából egyharmadánál jegyezte fel a halott nemét (309 férfi, 357 nõ), bár a nemek meghatározásának módjáról nem szól. 21 Talán hasonlóképpen értelmezhetõ a Nag-ed-Deir N3915 jelzetû sír, melyben egy asszonyt egy darabjaira szedett íjjal együtt temettek el. 22 Ellis, C., A Statistical Analysis of the Protodynastic Burials in the»valley«cemetery of Kafr Tarkhan : van den Brink, E. C. M. (szerk.), The Nile Delta in Transition: 4th 3rd Millenium B.C., Tel Aviv Jerusalem, 1992, Wegner, J., Social and Historical Implications of Sealings of the King s Daughter Reniseneb and Other Women from the Town of Wah-Sut : Bietak, M. Czerny, E. (szerk.), Scarabs of the Second Millenium BC from Egypt, Nubia, Crete and the Levant. Chronological and Historical Implications, Vienna, 2004, A jobbára receptív jellegû szemi-literátusság közbülsõ fokozatai e szempontból most lényegtelenek. 25 A hi szó ritka elõfordulásakor is elsõsorban a család valamely férfitagjára vonatkozik, például az õ lányának a férje. 26 Davies, N. de G., The Tomb of Antefoker, Vizier of Sesostris I, and of his Wife, Senet (No. 60), London, Lásd Manniche, L., Sexual Life in Ancient Egypt, London New York, 1987, Omlin, J., Der Papyrus und seine satirische-erotischen Zeichnungen und Inschriften, Turin, Gregersen, E., Sexual Practices. The Story of Human Sexuality, New York, 1983, Robins, G., Women in Ancient Egypt, Helck, W., Die Tochterheirat ägyptischer Könige : CdE 44/87 (1969) 22 26; magyar nyelven Wenig, S., A nõ az ókori Egyiptomban, Robins, G., A Critical Examination of the Theory that the Right to the Throne of Ancient Egypt Passed Through the Female Line in 100

8 A nõk és a nemiség fogalmai az egyiptológiában the 18th Dynasty : GM 62 (1983) 67 77; Robins, G., Women in Ancient Egypt, Dowson, T. A., Why Queer Archaeology? An Introduction : Queer Archaeologies, World Archaeology 32/2 (2000) ; Dowson, T. A., Queering Sex and Gender in Egyptology c. elõadás a Sex and Gender in Ancient Egypt konferencián, Swansea, Baines, J., Fecundity Figures. Egyptian Personification and the Iconology of a Genre, Warminster, 1985, A homályos értelmû szehti kifejezésre: WB IV 264; Pyr 1462c; Sethe, K., Die Aechtung feindlicher Fürsten, Völker und Dinge auf altägyptischen Tongefäßscherben des mittleren Reiches : APAW, Berlin, 1926, Ide tartoznak például a késõantik keresztény szerzõk leírásaiból ismert, magukat férfi szerzetesnek álcázó nõk, akik aszketikus gyakorlatként defeminizálták testüket, és így egyfajta köztes nemet alkottak. 37 A leszbikus kapcsolatok hiányát valószínûleg az indokolja, hogy a nõk általában is csak korlátozott formában jelennek meg a magaskultúra forrásaiban. A két homályos szöveghely közül, amelyet idõnként a nõi homoszexualitással hoznak összefüggésbe, az egyik egy hölgy, Nesztanebtaseru számára készült Halottak Könyve papirusz negatív konfessziójában olvasható ( Nem szeretkeztem nõvel a városi istenem szent helyein ), és azzal magyarázható, hogy a standard (férfi) változat szövegezését elmulasztották a papirusz leendõ tulajdonosának neméhez igazítani; Goedicke, H., Unrecognized Sportings : JARCE 6 (1967) 99, 22. jegyzet; Manniche, L., Sexual Life in Ancient Egypt, 22. A másik szöveghelyhez, a Kr. e. 2. századból vagy késõbbrõl származó álmoskönyvhöz (P Carlsberg XIII, b, 2, 33) lásd Volten, A., Demotische Traumdeutung (Pap. Carlsberg XIII and XIV verso), Analecta Aegyptiaca 3, Kopenhagen, 1942, 86 87, pl Parkinson, R., Homosexual Desire and Middle Kingdom Literature : JEA 81 (1995) Moussa, A. Altenmüller, H., Das Grab des Nianchchnum und Chumhotep, Mainz am Rhein, Az egyik listi középbirodalmi sírból elõkerült fajansz szobrocska, amelyet korábban egy túlméretezett hímtaggal ábrázolt férfi konkubinaként azonosítottak, valójában egy hagyományos férfialak, aki egy azóta letörött áldozati táblát tart (Riefstahl, E., An Enigmatic Faience Figure : Miscellanea Wilbouriana I, New York, 1972, contra Bourriau, J., Patterns of Change in Burial Customs During the Middle Kingdom : Quirke, S. (szerk.), Middle Kingdom Studies, New Malden, 1991, 179. Amennyiben pedig a berlini sztélén Ehnatonnal ölelkezõ Szemenhkaré alakjában tényleg a társuralkodó rangjára emelt és nevet változtatott Nofertitit kell látnunk, a továbbiakban ez a forrás sem vehetõ figyelembe az óegyiptomi homoszexualitás evidenciái között; vö. Allen, J. P., Nefertiti and Smenkh-ka-re : GM 141 (1994) Westendorf, W., Homosexualität : LÄ II, Wiesbaden, 1977, 1273; Reeder, G., United for Eternity : KMT. A Modern Journal of Ancient Egypt 4:1 (1993) 22; Reeder, G., Same-sex Desire, Conjugal Constructs, and the Tomb of Niankhkhnum and Khnumhotep : Dowson, T. A. (szerk.), Queer Archaeologies, World Archaeology 32:2 (2000) Csak példaképpen: Gerig, B. L., Homosexuality in Ancient Egypt : Famous Gays, Lesbians, and Bisexuals in History : com/mi/wojtkiewicz/wojtkiewicz2.html; Evidence of Gay Relationships Exists as Early as 2400 B.C. : The Dallas Morning News, , 42 Baines, J., Egyptian Twins : Orientalia 54 (1985) O Connor, D. The Enigmatic Tomb Chapel of Niankh-Khnum and Khnum-hotep: A New Interpretation c. elõadása a Sex and Gender in Ancient Egypt konferencián, Swansea, Ha elfogadjuk a sziámi ikrek magyarázatot, a két férfi nevével ûzött szójáték is értelmet nyer: nevüket a sziklába vájt sírbelsõbe átvezetõ bejárat szemöldökkövére a névelemek elvegyítésével vésték fel: Nianh hnum hotep. A születéskor adott név a testvérpár elválaszthatatlanságát is kifejezhette, amennyiben a hnem tagot nem az isten neveként, hanem igei gyökérjelentésében ( egyesül, összekapcsolódik ) értelmezzük (Faulkner, R. O., A Concise Dictionary of Middle Egyptian, Oxford, 19967, 202); a nevek jelentése ekkor: Az élet birtokosa az, ki össze van kapcsolva, illetve Az, ki összekapcsolt, elégedett. 45 P UC B+32150A; Collier, M. Quirke, S., The UCL Lahun Papyri. Religious, Literary, Legal, Mathematical and Medical, Oxford, 2004, A szöveg teljes magyar fordításához lásd Dobrovits A., A paraszt panaszai. Óegyiptomi novellák, Budapest, 1963, Az óegyiptomi homoszexualitás formáihoz lásd Parkinson, Homosexual Desire, A szodomizáció mint a hatalmi fölény és dominancia kifejezésre juttatásának eszköze kiváló etnográfiai párhuzamokkal rendelkezik, lásd Hornblower, G. D., Further Notes on Phallism in Ancient Egypt : Man 27 (1927) Ptahhotep intelmei, 32. maxima, illetve a Noferkaré király és Szaszenet tábornok története c. elbeszélés. 101

Wah múmiája és sírja. ledózerolták, hogy az ókori sírok további kifosztását megakadályozzák és a megfelelő régészeti feltárásukat megkezdhessék.

Wah múmiája és sírja. ledózerolták, hogy az ókori sírok további kifosztását megakadályozzák és a megfelelő régészeti feltárásukat megkezdhessék. Wah múmiája és sírja Mivel a Neszperennubot bemutató cikk sikert aratott, úgy döntöttem készítek egy hasonlót, egy korábban élt személyről, így akár össze is lehet hasonlítani kettejük temetkezését. A

Részletesebben

A gyermek, aki sosem voltam

A gyermek, aki sosem voltam A gyermek, aki sosem voltam Emlékezések Annette Kuhn Ez a történet egy fényképrõl szól; vagy inkább sok történet egy témára, melyeket sok fényképrõl el lehetne mondani. A képen látható hatéves kislány

Részletesebben

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv 82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai

Részletesebben

AUSCHWITZ OLVASÓI Kertész Imre: Felszámolás

AUSCHWITZ OLVASÓI Kertész Imre: Felszámolás 102 AUSCHWITZ OLVASÓI Kertész Imre: Felszámolás A Felszámolás a holokauszt és a rendszerváltás könyve. B., az egyik fõszereplõ Auschwitzban, koncentrációs táborban születik, neve a combjába tetovált fogolyszám

Részletesebben

Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat

Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat TERELL CARVER Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat A diskurzuselemzés háttere egy filozófiai paradigmaváltás. Közismert, hogy a filozófia a huszadik században határozottan eltávolodott attól a felfogástól,

Részletesebben

Ábrahám könyve (Igazgyöngy)

Ábrahám könyve (Igazgyöngy) www.apologia.hu Ábrahám könyve (Igazgyöngy) A mormon vallás Biblián kívüli, új szentírásai közé tartozik a Mormon Könyve (MK), a Tanok és szövetségek (T&Sz) és az Igazgyöngy (IGY). Az Igazgyöngy a Bevezetés

Részletesebben

Jegyzetek művészettörténethez III. Egyiptom. 8. és 9. osztály

Jegyzetek művészettörténethez III. Egyiptom. 8. és 9. osztály Jegyzetek művészettörténethez III. 8. és 9. osztály Egyiptom Óbirodalom Kr. e. 2635-2155 I. Átmeneti kor Kr. e. 2155 2040 Középbirodalom Kr. e. 2040-1780 II. Átmeneti kor Kr. e. 1785-1522 Újbirodalom Kr.

Részletesebben

rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét, és benne a magyar

rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét, és benne a magyar Orwell, a testvér 59 rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, mint az értékrend megteremtése és kifejezése, tudatosítása és örökítése. Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét,

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

Benczes István: Trimming the Sails. The Comparative Political Economy of Expansionary Fiscal Consolidations. A Hungarian Perspective

Benczes István: Trimming the Sails. The Comparative Political Economy of Expansionary Fiscal Consolidations. A Hungarian Perspective Közgazdasági Szemle, LV. évf., 2008. december (1125 1129. o.) Benczes István: Trimming the Sails. The Comparative Political Economy of Expansionary Fiscal Consolidations. A Hungarian Perspective Central

Részletesebben

KÖNYVEK. A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002.

KÖNYVEK. A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002. Szociológiai Szemle 2005/1, 79 85. KÖNYVEK A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002. MONOSTORI Judit Központi Statisztikai

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

Az egyiptomi történelemben alig van magánember, akinek az életére vonatkozóan

Az egyiptomi történelemben alig van magánember, akinek az életére vonatkozóan Bechtold Eszter (1979) PhD-hallgató az ELTE Egyiptológia Doktori Programján. Kutatási területe a korai Újbirodalom államszerkezete és régészete, valamint a kopt régészet. Legutóbbi írása az Ókorban: Kopt

Részletesebben

A nemiségtudományok múltjáról, jelenéről és jövőjéről

A nemiségtudományok múltjáról, jelenéről és jövőjéről Szilágyi Vilmos A nemiségtudományok múltjáról, jelenéről és jövőjéről A nemiséggel (vagyis a szexualitással) kapcsolatos ismeretek évezredek óta szaporodnak, de csak a 19. században kezdtek összeállni

Részletesebben

A poláros fény rejtett dimenziói

A poláros fény rejtett dimenziói HORVÁTH GÁBOR BARTA ANDRÁS SUHAI BENCE VARJÚ DEZSÕ A poláros fény rejtett dimenziói Elsõ rész Sarkított fény a természetben, polarizációs mintázatok Mivel az emberi szem fotoreceptorai érzéketlenek a fény

Részletesebben

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod Ani DiFranco Michael Hardt / Antonio Negri BIRODALOM "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco "Férfiak harcolnak, és csatát vesztenek, és a dolog, amiért harcoltak, a vereségük ellenére létrejön;

Részletesebben

Pszichoterapeuták a homoszexualitásról. Válaszok egy körkérdésre

Pszichoterapeuták a homoszexualitásról. Válaszok egy körkérdésre Thalassa (21) 2010, 4: 117 124 Pszichoterapeuták a homoszexualitásról Válaszok egy körkérdésre Ankétunkban gyakorló pszichoanalitikusokat, terapeutákat kérdeztünk meg arról, milyen tapasztalataik és elgondolásaik

Részletesebben

KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója

KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója A könyv szerzője, Peter Goodrich, a New York-i Cardozo School of Law professzora számos jogi monográfiát jegyez,

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Kulcsár Erika Gál Ottó

Kulcsár Erika Gál Ottó 17 Nemi sztereotípiák a reklámokban KULCSÁR ERIKA 1 GÁL OTTÓ 2 A marketing-mix negyedik alappillére, a piacbefolyásolás, hagyományosan a reklámot, a PR (public relations) tevékenységeket, a vásárlásösztönzést

Részletesebben

HATODIK SÍP. Tartalom XI. ÉVFOLYAM 1 9 9 9 /1-4 HOGYVOLT?

HATODIK SÍP. Tartalom XI. ÉVFOLYAM 1 9 9 9 /1-4 HOGYVOLT? HATODIK SÍP XI. ÉVFOLYAM 1 9 9 9 /1-4 Tartalom HOGYVOLT? Németh István - Penckófer János: A Hattyú Menete és a Barátaim a Hangban 4 Kacsur Gusztáv: Hogyvolt?! avagy emlékezés utánérzéses stílusban 6 Füzesi

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31.

BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31. 2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56 PM Page 1 BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31. 2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56

Részletesebben

Hallgatói szemmel: a HÖK. A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei

Hallgatói szemmel: a HÖK. A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei Hallgatói szemmel: a HÖK A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei Tartalomjegyzék Elnöki köszöntő... 3 Bevezetés... 4 Évfolyamképviselők és megítélésük... 7 A Hallgatói Önkormányzat és a

Részletesebben

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz KARD ÉS TOLL 2006/3 A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz Oszti Judit A konfliktusok kezelése, a háború, az erõszak társadalmi megítélése eltérõ a különbözõ

Részletesebben

Akiállítás címét talán nemcsak a nõtörténettel foglalkozók, hanem

Akiállítás címét talán nemcsak a nõtörténettel foglalkozók, hanem Bokor Zsuzsa NÕI ÉLETEK ÉS TÖRTÉNETEK A XX. SZÁZADBAN. EGY NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁS MARGÓJÁRA 1 Akiállítás címét talán nemcsak a nõtörténettel foglalkozók, hanem sokan mások is provokatívnak találhatják. Az

Részletesebben

Iskolátlanítási kísérletek

Iskolátlanítási kísérletek 504 kutatás közben Iskolátlanítási kísérletek Az elsõ családi iskolázók Ez a cikk arra vállalkozik, hogy vázlatosan bemutasson egy olyan jelenséget, amely Magyarországon ugyan kevéssé ismert, de egyre

Részletesebben

A GENDER FOGALMA BIOLÓGIAI NEM ÉS TÁRSADALMI NEM

A GENDER FOGALMA BIOLÓGIAI NEM ÉS TÁRSADALMI NEM A A GENDER FOGALMA 28 BIOLÓGIAI NEM ÉS TÁRSADALMI NEM A gender fogalmának összetettsége etimológiai jelentéseiből is levezethető. Magában rejti egyrészt a latin generare igének, másrészt pedig a fajtát

Részletesebben

Bódis Lajos Privatizáció, munkaszervezet és bérelosztási mechanizmusok egy nagyüzemi varrodában, II. rész

Bódis Lajos Privatizáció, munkaszervezet és bérelosztási mechanizmusok egy nagyüzemi varrodában, II. rész ESETTANULMÁNY Közgazdasági Szemle, XLIV. évf., 1997. szeptember (799 818. o.) Bódis Lajos Privatizáció, munkaszervezet és bérelosztási mechanizmusok egy nagyüzemi varrodában, II. rész A szerzõ az új intézményi

Részletesebben

Fiatalok és közéleti szerepvállalás

Fiatalok és közéleti szerepvállalás uisz2004tavasz_90-.qxd 1/25/2004 12:02 PM Page 107 Bánszegi Zsuzsa Fiatalok és közéleti szerepvállalás A FIATALOK RÉSZVÉTELI ELOSEGÍTÉSE AZ IFJÚSÁGI MUNKÁBAN Egyre többet beszélünk helyi és országos szinten

Részletesebben

Az ember tere - építészeti alapismeretek

Az ember tere - építészeti alapismeretek Az ember tere - építészeti alapismeretek 01 Egyiptom: a Középbirodalom világa BME GTK 2015. szeptember 15. 4/3 - Vasáros Zsolt DLA egyetemi docens www.ipar.bme.hu 02 Egyiptom térképe a fontosabb középbirodalmi

Részletesebben

Az átlagember tanítvánnyá tétele

Az átlagember tanítvánnyá tétele február 1 7. Az átlagember tanítvánnyá tétele SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 15:32-39; 16:13-17; Lukács 2:21-28; 12:6-7; 13:1-5; Jakab 2:1-9 Mikor pedig Galilea tengere mellett járt, látá Simont

Részletesebben

Thimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL

Thimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL RÓZSÁSSY BARBARA 59 gondolok, kell, méghozzá az írás, a vers létjogosultsága mellett. Miként valamiképp a szerzõ is ezt teszi könyvében mindvégig. Hogy a társadalomnak mára nemhogy perifériájára került,

Részletesebben

Az egyiptomi művészet korszakai

Az egyiptomi művészet korszakai Egyiptom térképe a városokkal Az egyiptomi művészet korszakai Predinasztikus korszak (i.e. IV-III. évezred) Óbirodalom (i.e. III-II. évezred) Első átmeneti kor Középbirodalom (i.e. 2000-1700) Második átmeneti

Részletesebben

Pestisjárványok a késő középkorban: Vallási és orvosi reakciók (PD 75642)

Pestisjárványok a késő középkorban: Vallási és orvosi reakciók (PD 75642) Pestisjárványok a késő középkorban: Vallási és orvosi reakciók (PD 75642) Gecser Ottó A 14. századi, Fekete Halálként ismert nagy pestisjárvánnyal kezdődően az orvosi és vallási betegségfelfogás, illetve

Részletesebben

Moszkva és Washington kapcsolatai

Moszkva és Washington kapcsolatai NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél

Részletesebben

1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában

1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában Miklós Tamás A tudományos könyvkiadás lehetõségei 1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában Bár a magyar tudományos könyvkiadás ma elevennek, gazdagnak látszik, jó

Részletesebben

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE -------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

Doktori értekezés tézisei Bazsóné Sõrés Marianna

Doktori értekezés tézisei Bazsóné Sõrés Marianna Doktori értekezés tézisei Bazsóné Sõrés Marianna Canettis Bestimmung des Dichters. Elias Canettis poetische Auffassung im Spiegel seiner Autobiographie. Debrecen 2003 1. Az értekezés tárgya, célkitûzése

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA BÛNBEESÉSE

A SZOCIOLÓGIA BÛNBEESÉSE Figyelô 699 A több mint ezeroldalas mû oroszul három könyvben, magyarul egyetlen kötetben jelent meg, amelyet jó elnézni az asztalon, esti-éjszakai olvasását elôrevetítve, amikor azonban fektünkben elgémberedik

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

Az árfolyamsáv kiszélesítésének hatása az exportáló vállalatok jövedelmezõségére

Az árfolyamsáv kiszélesítésének hatása az exportáló vállalatok jövedelmezõségére MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZÉSI KHT Az árfolyamsáv kiszélesítésének hatása az exportáló vállalatok jövedelmezõségére (Az MKIK-GVI és a megyei kamarák kérdõíves vállalati

Részletesebben

Az ember tere - építészeti alapismeretek

Az ember tere - építészeti alapismeretek Az ember tere - építészeti alapismeretek 01 Egyiptom: a kezdetektől a Két Ország egyesítéséig BME GTK 2013.szeptember 17. 4/1 - Vasáros Zsolt DLA egyetemi docens www.ipar.bme.hu Egyiptom mai kiterjedése,

Részletesebben

Biztos, hogy a narratíva közös téma?

Biztos, hogy a narratíva közös téma? VILÁGOSSÁG 2007/6. Közös témák Erdélyi Ágnes Biztos, hogy a narratíva közös téma? Annyi biztos, hogy a történelmi és az irodalmi elbeszélés közti hasonlóságok és különbségek tárgyalása régi közös témája

Részletesebben

G. GÖDÉNY ANDREA OLVASÁSPEDAGÓGIA

G. GÖDÉNY ANDREA OLVASÁSPEDAGÓGIA Document3 08/9/11 11:54 PM Page 59 OLVASÁSPEDAGÓGIA G. GÖDÉNY ANDREA Túlnan vélem átellenben éppen A szövegértés mint kulcskompetencia fejlesztési lehetôség irodalmi szövegek körében az 5-6. évfolyamon

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Kísérlet a környezeti igazságosság kiterjesztett értelmezésére

Kísérlet a környezeti igazságosság kiterjesztett értelmezésére Kísérlet a környezeti igazságosság kiterjesztett értelmezésére - a Védegylet szegedi csoportjának Csongrád megyei tapasztalatai tükrében Kiadványunkban a Védegylet szegedi csoportjának környezeti igazságossági

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

Bognárné Kocsis Judit. Karácsony Sándor irodalmi munkásságáról OLVASÁSPEDAGÓGIA

Bognárné Kocsis Judit. Karácsony Sándor irodalmi munkásságáról OLVASÁSPEDAGÓGIA Bognárné Kocsis Judit OLVASÁSPEDAGÓGIA Karácsony Sándor irodalmi munkásságáról Karácsony Sándor életérõl, munkásságáról jelentõs mennyiségû írás, publikáció áll rendelkezésünkre, amelyek õt, mint pedagógust,

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára

Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára BUDA ATTILA Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára Szabó Ervin, a magyar könyvtártörténet egyik jelentõs személyisége 1877-ben, a Felvidéken található egykori Árva megye egyik kis, döntõen szlovákok lakta

Részletesebben

Akikért a törvény szól

Akikért a törvény szól SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként

Részletesebben

A történelem érettségi a K-T-tengelyen Válasz Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó kritikájára. Kritika és válasz

A történelem érettségi a K-T-tengelyen Válasz Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó kritikájára. Kritika és válasz A történelem érettségi a K-T-tengelyen Válasz Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó kritikájára Kritika és válasz Érdeklődéssel olvastuk Repárszky Ildikó és Dupcsik Csaba elemzését a történelem érettségi szerkezetében

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l

Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l 2001. december 10. Szerkeszt : Szathmári Gábor Kiadja a Szakszervezetek Együttm ködési Fóruma (SZEF) Felel s kiadó: Dr.

Részletesebben

Szabó Máté Dániel: TANULMÁNYKÖTET AZ INFORMÁCIÓS SZABADSÁGJOGOKRÓL AZ ODAÁTRA NYÍLÓ AJTÓ THE DOOR ONTO THE OTHER SIDE * ismertetése

Szabó Máté Dániel: TANULMÁNYKÖTET AZ INFORMÁCIÓS SZABADSÁGJOGOKRÓL AZ ODAÁTRA NYÍLÓ AJTÓ THE DOOR ONTO THE OTHER SIDE * ismertetése Szabó Máté Dániel: TANULMÁNYKÖTET AZ INFORMÁCIÓS SZABADSÁGJOGOKRÓL AZ ODAÁTRA NYÍLÓ AJTÓ THE DOOR ONTO THE OTHER SIDE * ismertetése A jogállami átmenet idején az információs szabadságjogok különleges szerepet

Részletesebben

AZ ANEKDOTA (NEM LEHET) TÁMASZ Kertész Imre: K. dosszié

AZ ANEKDOTA (NEM LEHET) TÁMASZ Kertész Imre: K. dosszié 111 AZ ANEKDOTA (NEM LEHET) TÁMASZ Kertész Imre: K. dosszié A K. dosszié német kiadásának alcíme Eine Ermittlung vizsgálat, nyomozás, kutatás. Talán ennek (is) köszönhetõ, hogy, ahogyan az Élet és Irodalomban

Részletesebben

MÛHELY. A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében*

MÛHELY. A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében* MÛHELY Nagy Beáta KIREKESZTÉS VAGY BEFOGADÁS? A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében* Az információs technológiák folyamatos és egyre felgyorsuló

Részletesebben

Önmeghaladás, életcélok, jóllét

Önmeghaladás, életcélok, jóllét PÁL FERENC Önmeghaladás, életcélok, jóllét A lélektani és spirituális dimenziók összefüggései Néhány alkalommal találkoztam Gyökössy Bandi bácsival. Többek között, amikor a papnevelõ intézetbe jártam,

Részletesebben

Varga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben

Varga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben A Kárpát-medence fazekasművészetét egyedülálló változatosság jellemzi: a XVIII. századra kialakult az egyes központokra jellemző sajátos formavilág és

Részletesebben

Egyiptom művészete Ókor-1

Egyiptom művészete Ókor-1 Egyiptom művészete Ókor-1 I.e. III. évezredtől - I.e. XI. század óbirodalom középbirodalom új birodalom A művészetnek a halotti kultuszt kellett szolgálnia. Fáraók (isten) attribútumaik az állszakáll és

Részletesebben

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA I. Küldetés Misszió A Magyarországi Református Egyház küldetése, hogy a Szentlélek által Isten

Részletesebben

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával JELENIDÕBEN Május vége és június eleje között felbolydult a magyar média, az írott sajtótól a tévécsatornákon keresztül az internetes portálokig. Bár az adatvédelem jogi témája látszólag unalmas és érdektelen,

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen

Részletesebben

Az időskor egészségszociológiája: tények és trendek

Az időskor egészségszociológiája: tények és trendek 4. fejezet Az időskor egészségszociológiája: tények és trendek Füzesi Zsuzsanna, Törőcsik Mária, Lampek Kinga Bevezetés A modern társadalom embere fél az örege- zióban a korábbi szemlélet, mely szerint

Részletesebben

Legénytoll a láthatáron II.

Legénytoll a láthatáron II. DIÓSI PÁL Legénytoll a láthatáron II. A fiatalok helyzetérõl, problémáiról Feladatunkat szûkösen értelmeznénk, ha megkerülnénk annak vizsgálatát, hogy a megkérdezettek milyennek látják generációjuk körülményeit.

Részletesebben

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia

Részletesebben

TANKÖNYVET FOGTAM, NEM ENGED

TANKÖNYVET FOGTAM, NEM ENGED TANKÖNYVET FOGTAM, NEM ENGED A ZOK A VÁLTOZÁSOK, AMELYEK az elmúlt tíz évben zajlottak le a magyar tankönyvkiadás területén, igen jellemzőek a posztszocialista átmenet időszakára, mondhatni igen jellemző

Részletesebben

Közgazdasági vallásháború helyett együttes munkálkodást Csaba László: Európai közgazdaságtan. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2014.

Közgazdasági vallásháború helyett együttes munkálkodást Csaba László: Európai közgazdaságtan. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2014. 247 Közgazdasági vallásháború helyett együttes munkálkodást Csaba László: Európai közgazdaságtan. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2014. Élénk szakmai vita bontakozott ki az elmúlt két három esztendőben a modern

Részletesebben

NEMZETKÖZI MOZGALOM AZ INTERNET SZABADSÁGÁÉRT

NEMZETKÖZI MOZGALOM AZ INTERNET SZABADSÁGÁÉRT NEMZETKÖZI MOZGALOM AZ INTERNET SZABADSÁGÁÉRT BEMUTATKOZÁS A Global Internet Liberty Campaign 1 (GILC), azaz Nemzetközi Mozgalom az Internet Szabadságáért nevû szervezetet 1996 júniusában alapították kormányzatoktól

Részletesebben

KITEKINTÉS PROJEKTFINANSZÍROZÁS A FELSÕOKTATÁSBAN. POLÓNYI István

KITEKINTÉS PROJEKTFINANSZÍROZÁS A FELSÕOKTATÁSBAN. POLÓNYI István Szociológiai Szemle 2007/3 4, 199 213. KITEKINTÉS Napjainkra gyökeresen megváltozott az állam forráselosztási rendszere. A korábbi juttatási szisztémák helyébe egyre inkább a versenyeztetési kényszerek

Részletesebben

Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről

Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről BAJCSI ILDIKÓ Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből. Somorja, Fórum

Részletesebben

ARCHÍVUM. Falumunka és az erdélyi falumunka-mozgalom * Venczel József. I. A falumunka értelmezése

ARCHÍVUM. Falumunka és az erdélyi falumunka-mozgalom * Venczel József. I. A falumunka értelmezése ARCHÍVUM Venczel József Falumunka és az erdélyi falumunka-mozgalom * I. A falumunka értelmezése A társadalomkutatás és a társadalomsegítés egyik feladatkörét vállalja a falumunka. Részben tudományos, részben

Részletesebben

Pöntör Jenõ. 1. Mi a szkepticizmus?

Pöntör Jenõ. 1. Mi a szkepticizmus? Pöntör Jenõ Szkepticizmus és externalizmus A szkeptikus kihívás kétségtelenül az egyik legjelentõsebb filozófiai probléma. Hogy ezt alátámasszuk, elég csak arra utalnunk, hogy az újkori filozófiatörténet

Részletesebben

személyiségváltozás háttere és szexuális viselkedés a börtönben

személyiségváltozás háttere és szexuális viselkedés a börtönben A BÁNYAI MIKLÓS személyiségváltozás háttere és szexuális viselkedés a börtönben Pasztorális szempontok Az alábbi tanulmány alapja az az önkéntes és anonim kérdõíves felmérés-, illetve kísérletsorozat,

Részletesebben

Pedagógusnők női szerepválságban?

Pedagógusnők női szerepválságban? Rovatcím Tanulmányok Borbáth Katalin Horváth H. Attila Pedagógusnők női szerepválságban? A mai magyar nőkérdés néhány összefüggése és közvetett hatásuk a tanulókra Hol tart most a nőkérdés Magyarországon?

Részletesebben

A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1

A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1 Hablicsek László Tóth Pál Péter A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1 A magyarországi népesség-előreszámítások eddig a zárt népesség elvén készültek,

Részletesebben

A népesedéspolitika nyelve avagy a rasszizmus legitim nyelvi közege

A népesedéspolitika nyelve avagy a rasszizmus legitim nyelvi közege A népesedéspolitika nyelve avagy a rasszizmus legitim nyelvi közege Reflexiók Melegh Attila írására Krémer Balázs A reflexió személyes közege A magam részérõl jó adag nosztalgiával olvastam Melegh Attila

Részletesebben

Székelyföld területi autonómiája

Székelyföld területi autonómiája Márton János Székelyföld területi autonómiája Koncepciók és esélyek 1. Bevezetõ A 2003-as év eseményei közel tízéves hallgatás után újra terítékre hozták a romániai magyar közösség autonómiájának kérdését.

Részletesebben

H atározottan és minden elfogultságtól mentesen állítható, hogy hiánypótló kötetet

H atározottan és minden elfogultságtól mentesen állítható, hogy hiánypótló kötetet SZEMLE Kisgyõri Roland KISEBBSÉGI MAGYAROK A TÖRTÉNELEM SODRÁSÁBAN Bárdi Nándor Fedinec Csilla Szarka László (szerk.): Kisebbségi magyar közösségek a 20. században, Gondolat Kiadó MTA Kisebbségkutató Intézet,

Részletesebben

A rendszerváltástól a struktúraváltásig

A rendszerváltástól a struktúraváltásig Bartha Eszter A rendszerváltástól a struktúraváltásig Valuch Tibor (2015) A jelenkori magyar társadalom Budapest: Osiris 1989 Klaus von Beyme szavaival valóságos fekete péntek volt a társadalomtudomány

Részletesebben

Pierre B.: Les structures sociales de l économie

Pierre B.: Les structures sociales de l économie Sárközy Zsuzsanna Pierre B.: Les structures sociales de l économie [A gazdaság társadalmi struktúrái] Seuil, 2000. Berzsenyi Dániel Fõiskola, Mûszaki és Informatikai Intézet H-9700 Szombathely, Károlyi

Részletesebben

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 6 (1 2): 127 144. (2008) 127 TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN ZAGYVAI GERGELY Nyugat-Magyarországi Egyetem, Környezettudományi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja

Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja Hogy ez a könyv létrejöhetett, a szerző kézirata hasznosulhatott, abban a legnagyobb érdeme dr. Faragó Katalinnak, Szergényi

Részletesebben

A poláros fény rejtett dimenziói

A poláros fény rejtett dimenziói AZ ATOMOKTÓL A CSILLAGOKIG HORVÁTH GÁBOR BARTA ANDRÁS SUHAI BENCE VARJÚ DEZSÕ A poláros fény rejtett dimenziói Elsõ rész Sarkított fény a természetben, polarizációs mintázatok Mivel az emberi szem fotoreceptorai

Részletesebben

Merre tovább Magyar Református Egyház? Tatai Egyházmegye presbiteri konferenciája Tata, 2012. február 11.

Merre tovább Magyar Református Egyház? Tatai Egyházmegye presbiteri konferenciája Tata, 2012. február 11. Merre tovább Magyar Református Egyház? Tatai Egyházmegye presbiteri konferenciája Tata, 2012. február 11. A téma időszerűsége Miért kell nekünk, gyülekezeti, egyházmegyei, kerületi, közegyházi szinten

Részletesebben

Lengyel András. Esszé a szociológiáról. Huszár Tibor: A magyar szociológia története

Lengyel András. Esszé a szociológiáról. Huszár Tibor: A magyar szociológia története Lengyel András Esszé a szociológiáról Huszár Tibor: A magyar szociológia története Huszár Tibor könyve nem szokványos szociológiatörténet. Részben azért, mert a tárgyhoz tartozna magának a szerzőnek az

Részletesebben

OBJEKTUMORIENTÁLT TERVEZÉS ESETTANULMÁNYOK. 2.1 A feladat

OBJEKTUMORIENTÁLT TERVEZÉS ESETTANULMÁNYOK. 2.1 A feladat 2. Digitális óra 28 OBJEKTUMORIENTÁLT TERVEZÉS ESETTANULMÁNYOK 2.1 A feladat Ebben a fejezetben egy viszonylag egyszerő problémára alkalmazva tekintjük át az OO tervezés modellezési technikáit. A feladat

Részletesebben

Magyar Tűzoltó Szövetség. 145 év, töretlenül

Magyar Tűzoltó Szövetség. 145 év, töretlenül Magyar Tűzoltó Szövetség 145 év, töretlenül Magyar Tűzoltó Szövetség 1870-2015 Tisztelt Olvasó! Tisztelt Olvasó! Immár száznegyvenöt éve, hogy gróf Széchenyi Ödön, a legnagyobb magyar fia, a magyar tűzvédelem

Részletesebben

Humánpolitika a dolgozó szegények munkahelyein*

Humánpolitika a dolgozó szegények munkahelyein* TARDOS KATALIN Humánpolitika a dolgozó szegények munkahelyein* A szegénységi küszöb alatti bérekkel rendelkezõk részaránya folyamatosan növekedett a kilencvenes évek Magyarországán. A bérszínvonal és az

Részletesebben

Az álláskeresés ellenõrzése és a munkanélküliség idõtartama

Az álláskeresés ellenõrzése és a munkanélküliség idõtartama Közgazdasági Szemle, LIII. évf., 2006. július augusztus (641 660. o.) JOHN MICKLEWRIGHT NAGY GYULA Az álláskeresés ellenõrzése és a munkanélküliség idõtartama Egy társadalomtudományi kísérlet A közép-kelet-európai

Részletesebben

TIBORC FAZEKAS: BIBLIOGRAPHIE DER IN SELBSTÄNDIGEN BÄNDEN

TIBORC FAZEKAS: BIBLIOGRAPHIE DER IN SELBSTÄNDIGEN BÄNDEN Tiborc Fazekas: Bibliographie der in selbständigen Bänden erschienenen Werke der ungarischen Literatur in deutscher Übersetzung (1774 1999). Eigenverlag des Verfassers, Hamburg 1999 A magyar irodalom (önálló

Részletesebben

Abudapesti kormányzatok 1918 óta a nemzetközi, valamint

Abudapesti kormányzatok 1918 óta a nemzetközi, valamint A STÁTUSTÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA ÉS A MAGYAR KISEBBSÉGPOLITIKÁK A kedvezménytörvény mint támogatáspolitikai lehetõség: segélyezés vagy építkezés? * Problémafelvetés BÁRDI NÁNDOR Abudapesti kormányzatok 1918

Részletesebben

Tudomány a 21. században

Tudomány a 21. században Tudomány a 21. században A kulturális diverzitás -ról Világkonferenciák: kultúrpolitika, felsõoktatás, tudomány A kulturális diverzitásról A tudásalapú társadalomról és a nyitott tudomány -ról A gazdaság

Részletesebben

MÛHELY. Ritter Andrea

MÛHELY. Ritter Andrea Thalassa (21) 2010, 4: 70 84 MÛHELY A HOMOSZEXUALITÁS FELFOGÁSÁNAK VÁLTOZÁSAI A PSZICHOANALITIKUS ELMÉLETBEN ÉS TERÁPIÁBAN Ritter Andrea Bevezetés A homoszexualitás megítélése a szakemberek között komoly

Részletesebben

MÛHELY A MEZÍTLÁBAS ÓVODÁSOK POLÁNYI LAURA KÍSÉRLETI PEDAGÓGIÁJA * Bálint Ágnes

MÛHELY A MEZÍTLÁBAS ÓVODÁSOK POLÁNYI LAURA KÍSÉRLETI PEDAGÓGIÁJA * Bálint Ágnes Thalassa (19) 2008, 3: 53 62 MÛHELY A MEZÍTLÁBAS ÓVODÁSOK POLÁNYI LAURA KÍSÉRLETI PEDAGÓGIÁJA * Bálint Ágnes Arthur Koestler óvodája Arthur Koestler személyisége vonzotta a hihetetlen sorsfordulatokat.

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

A dokumentumfilm néhány elméleti kérdése és a huszadik századi magyar dokumentumfilm

A dokumentumfilm néhány elméleti kérdése és a huszadik századi magyar dokumentumfilm Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskola A dokumentumfilm néhány elméleti kérdése és a huszadik századi magyar dokumentumfilm doktori disszertáció tézisei Dr. Szekfü András Ph.D. 2010 Témavezető:

Részletesebben

ÉDES ANYANYELVÜNK Bács-Kiskun megyei forduló Kiskunhalas, 2009. április 4-én

ÉDES ANYANYELVÜNK Bács-Kiskun megyei forduló Kiskunhalas, 2009. április 4-én ÉDES ANYANYELVÜNK Bács-Kiskun megyei forduló Kiskunhalas, 2009. április 4-én SZÓBELI FELADATOK Válasszon ki egyet a szóbeli témák közül! A felkészüléskor készített vázlatot használhatja a háromperces megnyilatkozáskor,

Részletesebben