A BALATONI KULTÚRTÁJ ARCAI,

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BALATONI KULTÚRTÁJ ARCAI,"

Átírás

1 , a kezdetektől a II. világháború utáni újjáépítésekig POTZNER ÁDÁM TÉMAVEZETŐ: TURÁNYI GÁBOR ŐSZ

2 Tartalomjegyzék: A féléves dolgozat elhelyezése a kutatási folyamatban 3 A kultúrtáj és annak változásai..4 A Balaton rövid leírása.5 A balatoni táj a rómaiaktól a reformkorig az elfeledett vízivilág..6 A reformkor Balatonja.. 9 A Balaton az Osztrák-Magyar Monarchia ideje alatt. 13 A második világháború következményei és az újjáépítés..16 Konklúzió..18 Képjegyzék..19 Irodalomjegyzék 20 2 A féléves dolgozat elhelyezése a kutatási folyamatban

3 Kutatási témám az ideiglenes és szezonális építészet vizsgálata. Minthogy ezen téma tucatnyi területet érint és sző át, célszerűen szűkítettem annak keresztmetszetét olyan irányba, hogy az a leendő mestermunkámmal is kapcsolatban lehessen. Így esett a választásom a Balatonra, mellyel már diplomamunkám 1 során közelebbi kapcsolatba kerültem, a kúraszerű nyári fürdőzéseken túl. Azért is a Balaton, mert a reformkor és a századforduló után mintha egy új Balaton-kultusz lenne kialakulóban, minden rárakodott teher ellenére is. A szezonális épületeken belül kiemelt szerepet szánok a fürdőkultúrához tartozó épített környezetnek és tárgyi kultúrának, amelynek gyarapodásához mestermunkámmal, remélhetőleg magam is hozzájárulok egyszer. Témám kutatási folyamatában a következő lehetséges irányok merülnek fel: egyes szezonális épülettípusok kiemelése, elemzése, hazai és külföldi példák, analógiák mentén. A kiemelt típus újragondolása és építészeti megfogalmazása. Konkrét helyszín vizsgálata valamilyen értékkataszter mentén. Az újrafogalmazott tárgy elhelyezése, hozzátervezése az elemzett helyszínhez, szituációhoz. A már említett épített környezet és a tárgyi kultúra jellegzetes háttere a balatoni kultúrtáj, melynek változásairól jelen dolgozatomban szeretnék képet adni. Ez elengedhetetlen bevezető későbbi vizsgálódásaimhoz, hisz a jelenlegi kép ismerete nem kellőképp árulkodik a kontinuitásokról és a tájat befolyásoló rejtett eseményekről. 3 A kultúrtáj és annak változásai 1 Potzner Ádám: Ez a tó ha enyém lenne, Minden nap fürödnék benne -avagy a Tihanyi félsziget strandhálózatának akupunktúrás kezelése, annak felvirágoztatására BME Közép Tanszék

4 A kultúrtáj az ember által átalakított természeti táj, mely regionális identitásának fontos része. Míg az ipari forradalom előtt az ember a meglévő erőforrásokat a természeti táj alapvető szerkezetének figyelembevételével hasznosította, addig a XX. század technikai fejlődésével és intenzív gazdálkodással felborult az egyensúly az emberi tevékenység és a táj ökológiai szerkezete között. A gazdálkodás mellett sok egyéb gazdasági-társadalmi tájalakító folyamat zajlott, melyek okai sokrétűek: értékracionálisak, tradicionálisakak, emocionálisak. 2 A komplex folyamat helyspecifikus működési modelljének a felállítása a szociográfia feladata, melynek segítségével lehetőség nyílik a fenntartható fejlődésre. Jelen dolgozatomban kronologikusan dolgozom fel a Balaton történetét és megpróbálom bemutatni, az adott korban melyek voltak a tájat alakító legmeghatározóbb tényezők. Ez egyben képet ad arról is, miként viszonyultak az tóhoz az idők folyamán. Előtte azonban egy rövid leírás a Balaton változatos morfológiai felépítéséről. 4 A Balaton rövid leírása 2 Dr. Berényi I.: Kultúrtáj-kutatás európai dimenzióban 1. old.

5 A Balaton a Bakonyhoz tartozó Balatonfelvidék lábánál terül el, északkelet délnyugat irányban 77 km hosszúságban. Medencéje fiatal képződmény, szakaszos süllyedésekkel kb évvel ezelőtt nyerte el mai formáját. Míg délről szelíd lejtésű dombok határolják, keletről agyag-löszfal szakad le a tóra. Az északi partvidék különböző arcait mutatja, eltérő kőzeteitől függően. A vörös homokkő, mészkő, dolomit, bazalt mind más karakterű tájakat hoz létre, növelve a tó bűvkörét. A déli partra egykor jellemző mocsár-világ ma csak a Kis-Balaton környékén lelhető fel. A balatoni táj mai karaktere nagyrészt az emberi beavatkozásnak köszönhető. A fakivágások, mocsárlecsapolások, nádas irtások, partfeltöltések és a szőlőgazdálkodás jelentősen átformálták az egykor vad, tájat. A part természeteshez hasonló állapotát egyedül a Tihanyi-félsziget keleti partja őrzi. Északon az iszapos, míg délen a finomabb homokos part a jellemző. Vízmélysége átlagosan mindössze 3-4 m, déli partja mentén igen sekély. A későbbiekben kerül kifejtésre, hogy az emberi beavatkozás eredményeként a mai vízállásétól mennyire különbözött a Balaton vízszintje, ezáltal az egész tájék képe és annak hasznosítása. Érdekes jelenség a Balaton vízének szabályos, ingaszerű mozgása a vízlengés. Ezt főként a nyugati szél okozza, mely ilyenkor Kenesénél a vizet megduzzasztja, Keszthelynél leapasztja. A szél elültével a víz egyensúlyi helyzetet keres, melynek lengési ideje óra. 3 Ennek az áramlásnak köszönhető, hogy a tihanyi szorosban nincs iszap lerakodás, így a tónak itt van a legnagyobb 12 m-es mélysége. Vize gyengén alkalikus, magas oxigéntartalma miatt nagy az öntisztító képessége. 5 A balatoni táj a rómaiaktól a reformkorig az elfeledett vízivilág 3 Dr. Lipták G. Dr. Zákonyi F.: Balaton 44. old.

6 A balatoni kultúrtájat a reformkor végéig két tényező alakította alapvetően: az tó aktuális vízszintje, valamint a szőlőgazdálkodás. A Balaton vízszintjét már a rómaiak előtti kor embere is szabályozta az ún. római sáncoknak nevezett töltésekkel, földművekkel. Mintegy 1000 éven át tartották a Balaton 106 m A.f. vízállását (a következőkben mindig Adriai magasságot értek), amelynél kialakult a Balaton hidrológiai egyensúlya. A rómaiak evvel a vízállással találkoztak, azonban a mocsaras vidék katonapolitikai okokból nem volt megfelelő, ezért Galerius császár átvágatta a Mária-majori földgátat és megépítette a foki-zsilipet, 4 amivel a tó vízállását 2 méterrel szállította alább. Ezáltal az addig ellenőrizhetetlen mocsárvilág szelídebbé vált. A Balaton északi partján felvirágoztatták a szőlőtermesztést. A szőlőültetvények lényegesen befolyásolták az addig erdők és láprétek által meghatározott képet. A népvándorlás korában a Balaton vízszintje újból növekedett és a honfoglaló magyarok 107,0 m körüli vízállással találkoztak. Az Árpád kori királyok alatt a Balatont elsősorban halászfalvaikról említik. A tó vízszintje tovább emelkedett, a Tihanyi félsziget már ekkor is sziget, a mongolok közeledtének hírére az apátság 1235 körül rendbehozatta a Mária-majori földgátat és a tó vízét néhány év alatt egészen 112,0 m-ig duzzasztotta 5, mely mai 104,9 m-es átlagnál mintegy 7 méterrel magasabb! Az abnormálisan magas vízszint, ingadozásokkal ugyan, de egészen a török megszállás végéig tartott. Ez előidézte a tó eliszaposodásának felgyorsulását. A környék élete és gazdagsági rendje igazodott a kialakult állapothoz. Malmok épültek, és az addig lápos vidéken varázslatos vízi világ alakult ki, ahol az ott lakók pákász-halász életet éltek. Tihany évszázadokon keresztül sziget volt, Szigligethez és Fonyódhoz hasonlóan. Ma már igen nehéz elképzelni ezt a világot. A Fonyód és Balatonkeresztúr közötti öböl volt az egyik legnagyobb. Ennek tekintélyes részét foglalta el a 22eze holdas Nagyberek nádasvilág, mely egészen Somogyvárig elnyúlt. A bereki tenger sűrű, fekete iszapvíz volt, amelyet nádtengerek, megbújó szigetek, a szigetek között szabályos nádfolyosók tagoltak. A lápszigetek élénkzöld pázsittakaróin virult a vízitök és liliom, s élte háborítatlan világát a kócsag, a daru, a hattyú, a vadlúd, a réce, a szárcsa, a vadpulyka, a túzok, a gém és a sirály. S persze a vízekben hemzsegett a hal.a túrzások löszös homokját felverték a bivalycsordák és a szarvasmarha gulyák vonulásai, akiket felúsztattak a szigetekre, a beregi pásztorok pedig kis hajóikon 6 4 Dr. Bendefy L. Dr. V. Nagy I.: A Balaton évszázados partvonalváltozásai 55.old. 5 Dr. Bendefy L. Dr. V. Nagy I.: A Balaton évszázados partvonalváltozásai 64.old.

7 követték őket. A füzes, nyárfás, kákás, szittyós vízpart lankásan simult a parti dombokhoz, amelyből hegyszerűen magasodik ki az Adria feletti, 170 m-es Kapuvárhegy ábra A török hódoltság alatt a Balaton mindkét oldali partvonalát nagy messzeségbe benyúló mocsarak uralták. 7 A felduzzasztott Sió a vele kapcsolatban álló Kapossal és Sárvízzel hatalmas területeket mocsarasított el. Az elmocsarasodásban szerepet játszottak a Balaton természetes lecsapoló árkainak eltömődései is, ill. a természetes lefolyásokra épült malmok, ám a vízállás tartós rendezésére még a török kiűzése után is csak lassan került sor. A mocsarak sok problémát okoztak, az évszázados megszokásból azonban nehéz volt kimozdítani a nagybirtokosokat (akik később az egész Balaton lecsapolásában is láttak fantáziát). Rendszeresen 1763-ban kezdtek el foglalkozni a Balaton vízviszonyai rendezésének műszaki vonatkozásaival. A nagyszabású vízszabályozási munkálatokat nagyrészt állami megrendelésre hajtották végre, ám a Balatonnal szomszédos földesurak, főleg a Festeticsek is képzett 6 Bakay K.: Feltárul a múlt? 105. old. 7 Dr. Bendefy L. Dr. V. Nagy I.: A Balaton évszázados partvonalváltozásai 90.old.

8 mérnököket foglalkoztattak. A lecsapolás gondolata azért talált táptalajra, mert a hódoltság alatt elmocsarasodott területek és a hódoltság területén a mezőgazdaság középkori állapotokra való visszasüllyedése miatt gabonahiány lépett fel, és új megművelhető területekre volt szüksége az országnak. A 1790-es években fellángolt francia háborúk és a serfőző üzemek által támasztott kereslet a kenyérmagvak árát felsrófolta. A gabonakonjuktúra rendszeres erdőírtásokat hozott magával. 8 Ekkor vágták ki a balatonfelvidéki erdők nagy részét. A tó vízszintjét a beavatkozásoknak köszönhetően a XVIII. század második felére a hódoltság kori 112,5 m-ről fokozatosan 109 m-re sikerült csökkenteni, mely egészen a XIX. sz közepéig fennállt. Alapvető változáshoz azonban a Siót kellett szabályozni, ehhez el kellett pusztítani a Sióra, Kaposra és Sárvízre települt egész malmok sorát. A szép jövedelmet hozó malmok tulajdonosai és a csapolni vágyók közti indulatokkal teli harcok eredménye a folyamat évtízedekig tartó lassú megvalósulása lett. A Sió szabályozása és a zsilip a reformkor után, csak 1863-ban került avatásra. Ekkor a Balaton beállt a rómaiakéhoz hasonló 105,75 m-es szintre (mai normális szintje 104,75m). 8 A reformkor Balatonja 8 Dr. Bendefy L. Dr. V. Nagy I.: A Balaton évszázados partvonalváltozásai 99. old.

9 A reformkorban alakult ki az első Balaton-kultusz, amely nemzetközi és hazai tendenciák együttes eredménye. Az európai gondolkodásban a XVVIII. század végén megjelent a természet utáni vágyakozás, mely az ipari forradalom és a fölvilágosodás nyomán változott a természetszemlélet eredménye. A természet már nem csupán az ősközeg mely körülvesz minket, hanem erőt ad, gyógyít és gyönyörködtet is, ezért tiszteletet érdemel. 9 A természetet már-már vallásos piedesztálra emelték, a fürdőkultúra intézménye - gyógyító hatásával pedig kiszolgálta ezt a rajongást. Az érzelmesség áramlata is ekkor köszöntött be, a belső út megélése mellett divat lett az utazás is, bár ezt csak a tehetősebbek engedhették meg maguknak. Ekkor kezdett elkialakulni a mai értelemben vett szabadidő, a polgárosulás következményeként ábra Brodszky Sándor: Kilátás a Balatonra Az 1820-as években megélénkül a fürdőélet hazánkban, Bártfa, Pöstyén, Mehádia (később Herkulesfürdő), Buziás, Stubnya, Bajmóc, Szalatnya és Parád mellett már Füred is előkelő helyet foglal el látogatottságban. A reformkorban a Balatonhoz utazás egyet jelentett Füred felkeresésével, mely gyógyvízével az egyetlen fürdőhely volt a tó körül. 9 Kósa L.: Fürdőélet a Monarchiában 11. old. 10 Kósa L.: Fürdőélet a Monarchiában 21. old.

10 Néhány szó vízéről és annak használatáról. Füred savanyú (szénsavas), egyébként földes-meszes vize elsősorban a keringési zavarokban, szívbetegségekben és idegbetegségekben szenvedőknek javallott. Egyaránt alkalmazzák fürdő- és ivókúra formájában. Mindkét kúra fajta lényege a rendszeresség. A szénsavas fürdő hőfoktól függően tehermentesíti a szívet vagy éppen munkára serkenti. 11 Vízét gyakran itták Füreden birka savóval vagy éppen borral. Ekkoriban a tavi fürdőzés nem dívott és különcködésnek számított. Az első hat, deszkafülkéből álló fürdőházat 1822-ben Füreden építették. A hidegfürdőzés elterjedésével, a vízre épített fürdőépítmények gombamód szaporodtak a Balatonon, fontos karakterelemet képezve. Az első hidegfürdők egyszemélyes fakabinok voltak, melyeket a füredi nádasba helyeztek el. Hosszú deszkahíd vezetett a szobácskákhoz, melyeknek része volt a 3x3 méteres vízbe eresztett kosár. Minden kabin tóra néző oldala nyitott volt (!), szabad kilátással Somogy tornyaira. A fürdőházak sora után megjelentek a nyílt vízre telepített közösfürdők is, melyekből közvetlenül a Balatonba lehetett menni, avval a kikötéssel, hogy a férfiaknak a hölgyek fürdőházai felé úszni tilos. Érdemes megjegyezni a fürdőzés szó jelentését, mely akkoriban magába foglalta a testedzést, gyógykúrát, pihenést és szórakozást is. A fürdőélet XIX. században virágzó kulturális-társadalmi jelensége életmóddá vált, melynek rendje koreográfiát nyújtott a nap minden percére. Lássuk a füredi élet napirendjének kissé hosszú, de érzékletes leírását az Életképek c. folyóiratból, 1844-ből: Korán, 6 órakor, felharsog a sétatérről a zene; nők, férfiak a savanyú kúthoz sietnek a kékruhás hajdúktól szilajon méregetett habzó poharakat foghegyen kiürítve, a tarka vendégsereggé csoportosultak e közben vagy zajongva lábalják fel s alá a sétatért, vagy kengyelfutói kimért léptekkel némán hajtanak el egymás mellett..().. Kilenc órakor halk magányukba vonulnak a sétatér virágai; a zene elnémul s a sétány csend ülte kietlen puszta, egész délutáni 5 óráig. Ez idő alatt közös társalgási terem 12 nem lévén kiki ahogyan tudja, öli életemésztő unalmát. Tíz óra tájon a fürdőt használó betegek meleg, vagy a Balaton tükrébe épített egyes és közös hideg fürdőbe sietnek s innen megtérve, ebédideig öltözéssel vívódnak; a nem fürdőket pedig kávéházba kergeti az unalom, hosszú ásítgatás mellett újságot olvasni, passét vagy egyebet játszani. A ki Dr. Mirgay S. Dr. Fröhlich L.: Fürdőkezelők és masszőrök tankönyve 122. old. 12 később ezt a funkciót tölti be a kurszalon

11 mindezekhez nem ért, szobájába vonul, ásít, pipázik, lefekszik, olvas, alszik, felkel, leül és ismét ásít Végre megkondul a vigasztaló konyhaharang; magános férfiak a közétterembe sereglenek..().. Ebéd után ismét úgy foly a mulatság, s ugy tolják az időt, mint előtte: ülés, lefekvés, alvás, felkelés, kártya, nyújtódzás, ásítás és ismét ásítás... De üt a megváltás órája. Valahára öt óra tájon ismét megzendül a sétatéren a hanga és a kefélkőzés s öltönyök rendbeszedésén átesvén, kesztyűt húzogatva férfi s nő idesiet, s a mulatság közakarattal besötétülésig ismételtetik. Ez időközben a fogatokat, t.i. kinek van. egyszer-kétszer a sétatér körül megjáratják, hogy e nagy boldogságot minél többet irigyelhessék Alkonyatig az itteni mulatságoknak minden faja végig próbáltatván, ekkor már a nő- s férfisereg vegyesen a táncz- és egyúttal éterembe gyül; de szilárdul őrízkednek itt is az összeismerkedhetéstől, és zenekísérettel pengetik a kés villát s kergetik az ekkor szinte őrülésig zaklatott vastag krétájú pincéreket..().. azalatt az egyiptomi sötétségbe burkolt sétatérről a savanyúvizes üvegeket távol vidékre töltögetők kaczagtató handabandája és az Arácsról ekorra bevándorló renden túl nyájas s ismerkedni kész szépek roppant serege űzik el az ott merengeni találó vendégeket A leírásból érzékelhető hogy a nyugalomra vágyóknak nem feltétlenül Füred volt a legideálisabb ábra A balatonfüredi kikötő a Kisfaludy gőzössel 1850 táján (Szeremley M. kőrajza) Füred ekkoriban valóságos országos központ volt, az újjászülető nemzet vezető közjogi és irodalmi vezéralakjai itt vitatták meg terveiket, Széchenyi, Kossuth, Deák, Wesselényi éppúgy megfordult itt, mint Berzsenyi, Kazinczy, Kisfaludy vagy éppen

12 Vörösmarty. A hazafiság tüze izzóan lobogott, nem egy reformországgyűlés javaslata itt született meg ben megépült a dunántúl első kőszínháza. A későbbi kerektemplomhoz hasonlóan ez is klasszicista stílusban épült, mely egész Füredre jellemző volt ben megindult a Kisfaludy gőzös menetrendszerinti járata, így a Budáról érkezőknek csak Keneséig kellett hajtatniuk. A reformkor végén megindul a Balaton menti mocsarak lecsapolásának hoasszas folyamata. Füred mellett Keszthely és Tihany említésre méltó, ám déli partja még mindig halászfalvakkal tűzdelt nádrengeteg. A Monarchia alatt a filoxéra járvány, az infrastruktúra fejlődésével és a hideg fürdő elterjedésével, néhány évtized alatt jelentőset változik az addigi táj ábra A balatonfüredi színház 1850 táján (Libay L. rajza, Alt R. metszete) A Balaton az Osztrák-Magyar Monarchia ideje alatt A magyarországi fürdőkultúra a millenium idején érte el csúcspontját, ekkor tombolt a reformkor után a második Balaton-kultusz. Ezt azonban már nem az újra felfedezett természet hazai gyöngyszemének kisugárzása hozta létre, hanem tudatos

13 marketing tevékenység. Ekkor már nem csak Füredet azonosítják a Balatonnal, hanem egy sor új fürdőtelepet is. De mik azok a folymatok, melyek ily robbanásszerű változásokat idéztek elő? A Balaton mentén lakó embereknek alapvetően halászatból, nádkitermelésből, állattenyésztésből és szőlőgazdálkodásból éltek ben magyarországon is felbukkant a filoxéra járvány, mely a szőlőállomány 50-60%-ét elpusztította. Részint újratelepítették a vidéket ellenállóbb fajtákkal, azonban sokan csődöt jelentettek, területeiket vállalkozók vásárolták fel. Az addig kompániákban dolgozó halászcsoportosulások bérlői rendszerben dolgoztak. Ezt szövetkezet, majd a Balaton Halászati Rt. magalakulása követte, amikor a halászember bérmunkássá degradálódott, a csónakok helyét gőzösök vették át. A fogást a bécsi és a budapesti halpiacon értékesítették, abszurd módon a Balatonra friss hal nem jutott. A vasúthálózat bővülése nagy hatással volt a déli part átalakulására ben elkészült a Buda-Trieszt vonal. A vasúttervezők nem gondoltak a majdani fürdőéletre, a legrövidebb utat jelölték ki, mely a víztükörhöz igen közel vágta át a különböző méretű mocsarakat. Az így keletkezett holt öblöket évtizedek alatt csapolták le. A Siózsilip megépítése és a hidegfürdőzés elterjedése mind abba az irányba mutatott, hogy ne Füred legyen az egyetlen balatoni fürdőhely. Siófokon létesült az első gyógyfürdő, melynek homokját a tengeri fövenyekhez hasonlították. Civil kezdeményezésű egyesületek sora alakult, melyek balatoni fürdőtelepek létrehozását tűzték zászlajukra. A Balaton új fürdőtelepeinek létrejöttére jellemző a települési előzmény hiánya. Az északi parton a filoxéra, a déli parton a vasút készítette elő a megfelelő helyet az addig szőlőültetvényes és mocsaras rétes területeken. Az anyaközségek mind, a víztől nem veszélyeztetett magaslatokon helyezkedtek el, így az új telepek csak a XX. század folyamán nőttek össze az eredeti falvakkal. Az északi parton az első világháborúig csak Almádiban alakult ki jelentősebb fürdőélet, míg délen, Siófok után sorra nőttek ki az új telepek. A nádirtás után, Földváron, Szárszón, Szemesen, Lellén, Bogláron, Fonyódon, Keresztúron, Balatonberényben szorgalmasan építették a villákat és szállodákat, fásították a kopár, poros partokat. Minthogy a Balatonnak tengeri fürdőhelyektől kellett a nagyérdeműt elcsábítania, a fürdőéletet szervező egyesületek tudományosan megalapozatlan tényekkel hirdették a magyar tengert. 13

14 Valóságos tengeri fürdőnek nevezték a Balatont, melynek sós vize az egykori Pannon tenger maradéka, máshol hígított savanyúvízként reklámozták azt. 5.ábra Siófoki külön-fürdők - képeslap Egy tucat új fürdőtelep keletkezett és a tavat elárasztották a cölöpökre épített fürdőházak. Az ácsmesterség eme sajátos válfaja keresett foglalkozás volt a tó körül. Egyik legékesebb példája 1866-ban Füreden épült fel. A háromrészes, terjedelmes fatornyos épület egészen 1944-es pusztulásáig a város egyik jelképe volt. Érdemes megemlíteni még a keszthelyi szigetfürdő kör alakú fa építményét és a siófoki Magyar Tenger Fürdőházat, melyet ősszel síneken egyszerűen a partra gördítettek. Míg a tó középületei klasszicizáló és romantikus stílusban épültek, addig a villaépítészet az alpesi fürdőhelyek fachwerkes, tornácos házait idézte ban létrejött a Balatoni Gőzhajózási Rt., melynek fél tucat csavargőzöse váltotta fel a nagy lapátkerekes Faludyt. A gőzösök mellett a jachtok látványa megszokott lett a tavon. A századforduló fürdőhelyei a városi ember mindennemű igényét megpróbálta kielégíteni, evvel is távolabb kerülve a természet, csend és nyugalom kínálta hatásoktól. A siófoki fürdőtelep száz éves szolgáltatás csomagja ma is elképesztő: födött tekepálya, croquet, lawn-tennis ground, vadászat, halászat, csónakázás, yacht, vívás, lovaglás, kerékpárpálya, stb 14

15 A gazdag kínálat egyre több embert csábított a Balatonhoz, és gyorsan elkezdtek nőni azok a településcsírák, melyek a második világháború utáni szociálturizmus mértéktelen növekedésével és a magánépítkezések nem megfelelő szabályozásával, a tó túlépítéséhez vezetett ábra Keszthely-fürdő napfürdő-fedélzet - képeslap A második világháború következményei és az újjáépítés A Monarchia felbomlásával és trianoni békediktátummal Magyarországot komoly lelki trauma és infrastrukturális kár érte. A Balatont közvetlen kár nem érte, a háború következményei és a gazdasági világválság ugyan visszavetette az addigi fejlődés

16 tempóját, fürdőtelepei azonban tovább nőttek. A Balaton két háború közötti építészeténél Kotsis Ivánt munkásságát érdemes megemlíteni. 7. ábra Két háború közötti villa tervek 16 8.ábra Strandfürdő Balatonföldvár - képeslap A második világháború már jóval nagyobb pusztítást végzett a part menti front átvonulásával. A háború utáni politikai berendezkedés teljesen megváltoztatta az addigi tulajdonosi viszonyokat. Államosították az addig magán és egyházi kézben lévő gyógyfürdő helyeket és beszüntették az addig oly jól működő civil alapítású egyesületeket, szövetségeket. A kor politikai rezsimje nagy hangsúlyt fektettet a szociálturizmusra, amely nagyarányú kapacitásbővítést igényelt. Egyes fürdőhelyeket tömegturizmusra jelöltek ki és ennek alapján nagyarányú szállodafejlesztési

17 beruházásokba kezdtek. Az átfogó munkákat az 1958-ban alakult Balatoni Intéző Bizottság felügyelte és hajtotta végre. Bár léptékükben és telepítésükben gyakran agresszív, tájidegen megoldásokkal szolgálták ki a tömeges igényeket, egységes modern stílusban újult meg a Balaton számos települése és kialakult meghatározó idegenforgalmi karaktere. A nagyobb együttesekhez kapcsolódóan igen színvonalas pavilonszerű középületek születtek ábra Új szálloda a tihanyi rév mellett - képeslap A BIB átfogóan próbálta irányítani a Balaton folymatait, mégsem tudta megakadályozni a következő évtizedek hibás lépéseit: a meggondolatlan nádas irtásokat, a természetes partok kiépítését. A vízek eutrofizálása 13 és a helyi ellenségekkel nem rendelkező angolna és amúr betelepítése katasztrofális hatást okozott a Balaton vízi élővilágában. Az ellenőrizetlen partfeltöltések és az alacsony műszaki és esztétikai szinten megépült sok tízezer csatornázatlan hétvégi ház a tó ökológiáját és a kultúrtáj harmóniáját is megbontotta. A fusi építkezések és az amortizáció szomorú éveinek elemzése azonban egy másik dolgozat témája lehetne, a Balaton mai arcának és állapotának feltérképezésével együtt. Konklúzió: Az ember az idők folyamán meglepő mértékben formálta át az általam is szeretett balatoni tájat. Nyomon követhettük, milyen érdekek, történések mentén alakult ki a balatoni kultúrtáj, maihoz hasonló képe. Az érdekek egyre elvtelenebbek, 13 Dr. Entz B.: Változó Balaton

18 pénzorientáltabbak lettek, ami egyben szemellenzőt is adott a döntéshozóknak. Ennek eredménye a jelen, amikor az értékek újra felfedezésére és az erre épülő értékracionális döntéssorozatra van szükség. Ember tervez, Isten végez. Közben valaki meg angolnát telepít Potzner Ádám ábra Siófok plakát az 1930-as évekből Képjegyzék:

19 1. A Balaton legnagyobb kiterjedése idejében László Gábor és Cholnoky Jenő vázlata - Dr. Bendefy L. Dr. V. Nagy I.: A Balaton évszázados partvonalváltozásai 63. old. 2. Brodszky Sándor: Kilátás a Balatonra 1851 Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 3.A balatonfüredi kikötő a Kisfaludy gőzössel 1850 táján (Szeremley M. kőrajza) - Dr. Bendefy L. Dr. V. Nagy I.: A Balaton évszázados partvonalváltozásai 143. old. 4. A balatonfüredi színház 1850 táján (Libay L. rajza, Alt R. metszete) - Dr. Bendefy L. Dr. V. Nagy I.: A Balaton évszázados partvonalváltozásai 137. old. 5.Siófoki külön-fürdők képeslap 6. Keszthely-fürdő napfürdő-fedélzet képeslap 7. Két háború közötti villa tervek 8.Strandfürdő Balatonföldvár képeslap 9. Új szálloda a tihanyi rév mellett - képeslap 10. Siófok plakát az 1930-as évekből Országos Széchenyi Könyvtár 19 Irodalomjegyzék:

20 Alexander Ch. - Ishikawa S. - Silverstein M.: A Pattern Language, New York, Oxford University Press, Antalffy Gyula: A reformkor Balatonja, Budapest, Panoráma Könyvkiadó Bakay Kornél: Feltárul a múlt? Múzsák Közművelődési kiadó, Budapest, Dr. Bendefy László Dr. V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai, Budapest, Műszaki Könyvkiadó, Dr. Berényi István: Kultúrtáj-kutatás európai dimenzióban, Földrajzi Konferencia Szeged, Dr. Darnay-Dornyay Béla - Dr. Zákonyi Ferenc: Balaton útikalauz, Budapest, Sport Lap- és Könyvkiadó, Dr. Entz Béla: Változó Balaton, Budapest, Natura Kiadó, Illyés Gyula Reismann János: Balaton, Corvina Kiadó, Kósa László: Fürdőélet a Monarchiában, Budapest, Holnap Kiadó, Dr. Lipták Gábor Dr. Zákonyi Ferenc: Balaton útikönyv, Budapest, Panoráma Kiadó, Dr. Mirgay Sándor Dr. Fröhlich Lóránt: Fürdőkezelők és masszőrök tankönyve, Budapest, Medicina Könyvkiadó, Somogyi György: Balaton gyógy- és tengerfürdő, Dorog, Novoprint Rt.,

ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Séta a Balaton-felvidéken

ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Séta a Balaton-felvidéken ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Kódszám: Séta a Balaton-felvidéken A Káli-medence a Balaton-felvidéken található. Honfoglaló ősünknek, Kál vitéznek őrzi a nevét. Az Árpád-korban

Részletesebben

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?

Részletesebben

A BALATON ÉS KÖRNYÉKE

A BALATON ÉS KÖRNYÉKE A BALATON ÉS KÖRNYÉKE A TÓ ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE A Balaton elhelyezkedése A Balaton az őrbıl Lóczy Lajos, a magyar tenger legodaadóbb kutatója A Balaton általános jellemzıi A Balaton a múltban, a legnagyobb

Részletesebben

Fürdőélet a Balatonon

Fürdőélet a Balatonon Fürdőélet a Balatonon Általános iskolások feladatai 1. csoport Iskola:. Név:....... 1. Általános kérdések, az egyes témákból A Balaton felfedezése: Ki az a híres festő, akinek képe a kiállításban látható?

Részletesebben

Balaton-felvidék. Balatonakali Balatonszepezd. Révfülöp Badacsonyörs. Badacsony. SCD Balaton-fejlesztési Program

Balaton-felvidék. Balatonakali Balatonszepezd. Révfülöp Badacsonyörs. Badacsony. SCD Balaton-fejlesztési Program Balaton-felvidék Balatonakali Balatonszepezd Révfülöp Badacsonyörs Badacsony 3 Szőlőskert Hotel és Borászda Szőlőskert Hotel és Borászda BADACSONY Terület nagysága: Fejlesztés jellege: Szálláshely kapacitása:

Részletesebben

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

A JAVASLATTEVŐ ADATAI:

A JAVASLATTEVŐ ADATAI: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI: 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény /szervezet/vállalkozás) neve: Alsóörs Helyi Értéktár Bizottság 2. A javaslatot benyújtó személy vagy kapcsolattartó személy adatai:

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

Fürdőélet a Balatonnál

Fürdőélet a Balatonnál Fürdőélet a Balatonnál Iskolai forduló Általános iskolák FONTOS! A mellékelten elküldött irodalmi szemelvények a 3-7. feladatok megoldásához szükségesek. A kitöltéshez nyomtassátok ki a feladatlapot és

Részletesebben

a turisztikai szakma iránt érdeklődőknek 5

a turisztikai szakma iránt érdeklődőknek 5 a turisztikai szakma iránt érdeklődőknek 5 BEVEZETŐ ÉS KÖSZÖNÖM Ezen könyvet a HungarHotels és a Béke Szálloda valamikori dolgozói állították össze, hogy a közös munkának és az együtt megélt napok emlékének

Részletesebben

3. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva melyik somogyi városba látogatott Bertók László költő 2014-ben?

3. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva melyik somogyi városba látogatott Bertók László költő 2014-ben? 4. forduló Kedves Gyerekek! Ebben a fordulóban megyénk közelmúltjából kaptok kérdéseket, melyeket Dr. Sipos Csaba, a megyei könyvtár helytörténeti kutatója állított össze. Böngésszetek az interneten, illetve

Részletesebben

1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Problémafelvetés

1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Problémafelvetés 1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Számlákkal a német sajtóba Problémafelvetés A számla az egyik legkorábban selejtezhető, értéktelen iratfajta. Nem így, ha a számlák 19. századiak. Pl. a reformkori

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

A fürdővárossá válás kritériumai Priszinger Krisztina Dr. Papp Zsófia

A fürdővárossá válás kritériumai Priszinger Krisztina Dr. Papp Zsófia TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0026 Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja a Pannon Egyetemen A fürdővárossá válás kritériumai Priszinger Krisztina Dr. Papp Zsófia Tartalom A kutatás háttere és

Részletesebben

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD.

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. LELLEI ÓVODA Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. (Környezeti Munkanapló) A LELLEI ÓVODÁBAN: Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Balaton népe és vidéke

Balaton népe és vidéke Balaton népe és vidéke G Y A N Ó S Z I L V I A B A L A T O N I M Ú Z E U M 2 0 1 2 T Á M O P 3. 2. 8. B - 1 2 / 1-2 0 1 2-0 0 1 4 Zala megye térben és időben Térképek: Zala Megyei Levéltár www.zml.hu 1850-es

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

1. Legfontosabb rendezvényeink

1. Legfontosabb rendezvényeink ELŐTERJESZTÉS a Balatoni Szövetség 2016. március 23-án tartandó közgyűlésére 6.Napirend Beszámoló a Balatoni Szövetség 2015. évi munkájáról. 1. Legfontosabb rendezvényeink 1.1. Kibővített elnökségi ülés

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Fesztiválok, kulturális rendezvények 2009.09.03.- 2009.09.06. 2009.09.03-

Fesztiválok, kulturális rendezvények 2009.09.03.- 2009.09.06. 2009.09.03- Rendezvény neve Település Helyszín időpont információ V. Balatoni Filmfesztivál Keszthely Balaton Színház Repülő Hollandi Országos Bajnokság Balatonföldvár Fesztiválok, kulturális rendezvények 2009.09.03.-

Részletesebben

A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2004. ÉVI BESZÁMOLÓJA. Összeállította: Szilaj Rezső

A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2004. ÉVI BESZÁMOLÓJA. Összeállította: Szilaj Rezső A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2004. ÉVI BESZÁMOLÓJA Összeállította: Szilaj Rezső Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék......1 I. Keszthelyi-hegység...2 1. Csodabogyós-barlang...2 a. Patakmeder-ág...2

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

Fürdőélet a Balatonnál

Fürdőélet a Balatonnál Fürdőélet a Balatonnál Iskolai forduló Középiskolák FONTOS! A mellékelten elküldött irodalmi szemelvények a 3-7. feladatok megoldásához szükségesek. A kiállítás anyaga, az ott látottak, olvasottak felidézése

Részletesebben

Balatonfüred-nyaraló

Balatonfüred-nyaraló Balatonfüred-nyaraló Utcanév Ady Endre u. keleti oldal Ady Endre u. nyugati oldal Alsó Köz Alsómuskátli u. Arácsi u. Arad u. Arany János u. Aranyhíd sétány Árokszőlő u. Árpád u. Árvalányhaj u. Babits M.u.

Részletesebben

2-3. melléklet: Természetes fürdőhelyek

2-3. melléklet: Természetes fürdőhelyek Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 0 -. melléklet: Természetes fürdőhelyek Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 0 -. melléklet: Természetes fürdőhelyek A /00 (IV..) Korm. rendelet szerint kijelölt fürdőhelyek listája,,

Részletesebben

Köszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja.

Köszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja. Gyógyfürdõ 2013. Köszöntõ Köszöntjük Önt városunk kiemelkedõ turisztikai szerepet játszó fürdõjében abból az alkalomból, hogy egészségét fürdõkezeléseinkkel kívánja javítani. Köszöntjük Önt is, aki szabadsága

Részletesebben

Sulyok Judit* Kántor Szilvia Strack Flórián. A balatoni táj az utazók térképén ahogy az utazók látják

Sulyok Judit* Kántor Szilvia Strack Flórián. A balatoni táj az utazók térképén ahogy az utazók látják Sulyok Judit* Kántor Szilvia Strack Flórián A balatoni táj az utazók térképén ahogy az utazók látják Kulcsszavak: turizmus, imázs, Balaton, táj Összefoglaló Pannon Egyetem Turizmus Tanszék * sulyokj@gtk.uni-pannon.hu

Részletesebben

BALATO FÜRED VÁROS Ö KORMÁ YZATA POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Szám: Előkészítő: Szabó Lajos / Simon Szilvia ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2011. november 24-i ülésére Tárgy:

Részletesebben

Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Cím: 5600 Békéscsaba, Kazinczy utca 9. Az igazgatóság telefon és fax számai: Tel: (66) 549-470 Fax: (66) 441-628 E-mail cím: bekes.titkarsag@katved.gov.hu SZEPTEMBER

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Természetes Döntések

Természetes Döntések Természetes Döntések Megfigyelések gyűjtése épített környezetben Mihály Eszter, BME Építőművészeti Doktori Iskola Konzulens: Somogyi Krisztina és Major György 2015.április Tartalomjegyzék 1. Bevezető A

Részletesebben

TIHANY VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 1 EGYEZTETÉSI ANYAG KOMPKIKÖTŐ ÉS KÖRNYÉKE

TIHANY VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 1 EGYEZTETÉSI ANYAG KOMPKIKÖTŐ ÉS KÖRNYÉKE TIHANY VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 1 1. BEVEZETŐ Jelen dokumentáció Tihany község Önkormányzat kezdeményezésével készülő, a település területére jelenleg hatályos Tihany

Részletesebben

A vendéglátás kialakulása

A vendéglátás kialakulása Vendéglátás előadás Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendéglátás kialakulása István király idején

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Javaslat a Vasútállomás, vasutas épületek települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a Vasútállomás, vasutas épületek települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a Vasútállomás, vasutas épületek települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Fülöp Magdolna (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. június 20. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ

Részletesebben

Balatonfűzfő sport- és ifjúságturisztikai fejlesztése

Balatonfűzfő sport- és ifjúságturisztikai fejlesztése Balatonfűzfő sport- és ifjúságturisztikai fejlesztése A projekt azonosító száma: 8583073882 A kivitelezés ideje: 2014. 03. 12. 2014. 09. 30. A kedvezményezett neve és elérhetősége: Balatonfűzfőért Alapítvány

Részletesebben

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ 1. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS 1.1. Meglévõ állapot vizsgálata 1.1.1. Közúti közlekedés: Térségi kapcsolatok Szálka község Tolna déli részén,

Részletesebben

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Gazdasági és közlekedési terek 2014 Előzetes tájékoztatási dokumentáció ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. 2014. Nagyhalász Város rendezési

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

A KOMPTENECIAFEJLESZTÉS HELYSZÍNEINEK BEMUTATÁSA

A KOMPTENECIAFEJLESZTÉS HELYSZÍNEINEK BEMUTATÁSA A KOMPTENECIAFEJLESZTÉS HELYSZÍNEINEK BEMUTATÁSA KÖZIGAZGATÁSI SZERVEK MUNKATÁRSAINAK KOMPETENCIAFEJLESZTÉSE ÁROP 2.2.23 Készítette: Szántó Krisztina, Erzsébet Szállodák, Táborok és Vendégházak Nonprofit

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

SZIGETMONOSTOR KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE

SZIGETMONOSTOR KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE SZIGETMONOSTOR KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI ANYAG A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról

Részletesebben

Somogy megye fürdésre használt felszíni vizeinek minősége 2011. Balaton déli partján kijelölt fürdőhelyek (strandok) Balatonberénytől Siófokig

Somogy megye fürdésre használt felszíni vizeinek minősége 2011. Balaton déli partján kijelölt fürdőhelyek (strandok) Balatonberénytől Siófokig Somogy megye fürdésre használt felszíni vizeinek minősége 2011. A természetes fürdővizekben való fürdés feltételeit és az engedélyezés rendjét a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint

Részletesebben

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI 2011-ES PALACKOS BORLAP www.lsimon.hu ZÖLDIKE 2011 ZÖLD VELTELINI MIN SÉGI SZÁRAZ FEHÉRBOR A zöldike sárgászöld szín, vaskos cs r pintyféle. A hím szárnya és farkának tövi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

A géppuska Önműködő, sorozatlövés leadására alkalmas lőfegyverek léteztek már az első világháború kitörése előtt is, igazán félelmetes hírnévre azonban 1914 után tettek szert, amikor a géppuskák a lövészárok-háborúkban

Részletesebben

Boromisza Zsombor. Tájváltozás a Velencei-tó partján *

Boromisza Zsombor. Tájváltozás a Velencei-tó partján * Boromisza Zsombor Tájváltozás a Velencei-tó partján * folyóirat cikk * A műhelytanulmány a TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 azonosítójú projektje Élhető régió, élhető települési táj című alprojekt 9. Tájváltozás

Részletesebben

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Balatonfüredi Városi Értéktár 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név:

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KIALAKULÁSA Zala folyótól a Dunakanyarig Középidő sekély tengereiben mészkő és dolomit rakódott le. Felboltozódás Összetöredezés Kiemelkedés (a harmadidőszak végén) Egyenetlen

Részletesebben

Petelei István írásgyakorlatai (Média- és társadalomtörténeti elemzés)

Petelei István írásgyakorlatai (Média- és társadalomtörténeti elemzés) Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskola Török Zsuzsa Petelei István írásgyakorlatai (Média- és társadalomtörténeti elemzés) Doktori értekezés tézisei Témavezető:

Részletesebben

AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán

AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán Az Erdélyi-medence szívében fekvő Mezőség, talán az egész Kárpát-medence egyik legkarakterisztikusabb

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

MALDÍV-szigetek: HOLIDAY ISLAND

MALDÍV-szigetek: HOLIDAY ISLAND MALDÍV-szigetek: HOLIDAY ISLAND 3 csillagos, 700m x 140m, zátony: 350-400 m, 35 perc belső járattal Malé reptértől+ 5 perc hajóval: PADI búvárközponttal rendelkezik! Talán a legkedvezőbb áru sziget! A

Részletesebben

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16.

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A trianoni

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

HAJDÚBAGOS. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Terület: 37,44 km 2 Lakosság: 2054 fő Polgármester: Szabó Lukács Imre

HAJDÚBAGOS. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Terület: 37,44 km 2 Lakosság: 2054 fő Polgármester: Szabó Lukács Imre Terület: 37,44 km 2 Lakosság: 2054 fő Polgármester: Szabó Lukács Imre HAJDÚBAGOS Elérhetőség: Hajdúbagos Község Önkormányzata 4273 Hajdúbagos Nagy u. 101. Telefon: 52/567-212 Fax: 52/374-018 Hajdúbagos

Részletesebben

A kertváros a századforduló Budapestjén: A Bírák és Ügyészek Telepe. Kocsis János Balázs

A kertváros a századforduló Budapestjén: A Bírák és Ügyészek Telepe. Kocsis János Balázs A kertváros a századforduló Budapestjén: A Bírák és Ügyészek Telepe A 2004. október 24-i, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszék húsz éves fennállásának alkalmából

Részletesebben

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai?

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? SZIRMAI VIKTÓRIA Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? A kiinduló tétel Talán kissé túlzónak hangzik, de a címben megfogalmazott kérdésre a válasz az, hogy lényegében

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Kapronczay Károly A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatunkat alapító orvosok A XIX. század első felében az ország önállóságáért vívott

Részletesebben

Szabó Zoltán egyetemi adjunktus titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége

Szabó Zoltán egyetemi adjunktus titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége MAGYAR FÜRDŐVÁROSOK SZÖVETSÉGE KÖZGYŰLÉS Tudományos szeminárium Kisbér, 2012. december 7. Szabó Zoltán egyetemi adjunktus titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége Bevezetés Az elmúlt évtizedekben megvalósult,

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadási év, 2014 A perkátai Győry-kastély parkja fenntartható hasznosítása Győry kastély és Perkáta Perkáta település Fejér megyében

Részletesebben

A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa

A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa A Ráckevei (Soroksári)- Dunából (R/S/D) kiágazó Duna-Tisza-csatorna (DTCS) nagy tervek emlékét őrzi.

Részletesebben

BESZÁMOLÓ PROJEKTLÁTOGATÁSRÓL

BESZÁMOLÓ PROJEKTLÁTOGATÁSRÓL BESZÁMOLÓ PROJEKTLÁTOGATÁSRÓL HACS neve: Déli Napfény LEADER Egyesület Projektlátogatás helyszíne és időpontja: Sándorfalva, Nádastó Szabadidőpark A projektlátogatást végző személy/ek: Terhes Csaba, Bajuszné

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

SZELEPCSÉNYI SÁNDOR. Rákoskerti Polgári Kör

SZELEPCSÉNYI SÁNDOR. Rákoskerti Polgári Kör SZELEPCSÉNYI SÁNDOR Rákoskerti Polgári Kör Egyesületünk, ahogyan a neve is elárulja, Rákoskerten működik. Mivel nem mindenki előtt ismert, hogy a térképen hol keressen bennünket, ezért először is szeretném

Részletesebben

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás Referencia Album WARD MÁRIA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉLETÖRÖM IDoSEK OTTHONA ÉS GIMNÁZIUM Veszprém, Sólyi utca 20. Budapest, V. ker., Molnár utca 4. 2005-ben Dinamikusan nyitotta fejlődő meg iskola, kapuit melyet

Részletesebben

A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk?

A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk? A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk? Turcsányi Béla Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és Specziár András MTA

Részletesebben

Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója

Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója Az egyesület 1991 októbere óta működik, a Fővárosi Bíróság közhasznú szervezeteként a Pk.66925/1991/1 számú végzése alapján jegyezte be. Az Andaxínház a különböző

Részletesebben

Vadludak és vízimadarak Tatán

Vadludak és vízimadarak Tatán Tata kincsei Tata a Vizek Városa Tata, 2012. április 13. Vadludak és vízimadarak Tatán Musicz László, elnök Magyar Madártani Egyesület Komárom-Esztergom megyei Csoport Tatai Öreg-tó 1977-ben megyei jelentőségű

Részletesebben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04

Részletesebben

Balatoni Turizmus Szakmai Nap

Balatoni Turizmus Szakmai Nap Balatoni Turizmus Szakmai Nap A BATUKI előzményei A Turizmus Tanszék kutatásai Dr Raffay Ágnes Turizmus Intézeti Tanszék 1996 óta működik a Pannon (Veszprémi) Egyetemen Turizmus Intézeti Tanszék Oktatás

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS Az előterjesztés jogszabállyal. Dr. Tárnoki Richárd jegyző. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2005. május 26-i ülésére

BALATONFÜRED VÁROS Az előterjesztés jogszabállyal. Dr. Tárnoki Richárd jegyző. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2005. május 26-i ülésére BALATONFÜRED VÁROS Az előterjesztés jogszabállyal POLGÁRMESTERI HIVATAL nem ellentétes POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Dr. Tárnoki Richárd jegyző Szám:.../2005. Előkészítő: Lipták János

Részletesebben

Képeslapok a Dunáról

Képeslapok a Dunáról Képeslapok a Dunáról Nagymaros a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Az uralkodók kedvenc tartózkodási helye volt a középkorban. A XX. században nagy nyilvánosságot kapott a település, ugyanis

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Schleicher Veronika Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók) Történelemtudományok

Részletesebben

A legférfiasabb oldalad

A legférfiasabb oldalad A legférfiasabb oldalad A manus.hu célja megteremteni egy olyan oldalt, melyben az erősebbik nem újból erősebbik nem lehet. Lelki menedéket és szakszerű segítséget nyújtani egy internetes magazin keretein

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

TAVASZI & NYÁRI WELLNESS AJÁNLAT. Pihenjen és töltődjön fel energiával a Château Béla Kastélyszállóban, távol a mindennapok stresszes világától.

TAVASZI & NYÁRI WELLNESS AJÁNLAT. Pihenjen és töltődjön fel energiával a Château Béla Kastélyszállóban, távol a mindennapok stresszes világától. TAVASZI & NYÁRI WELLNESS AJÁNLAT Pihenjen és töltődjön fel energiával a Château Béla Kastélyszállóban, távol a mindennapok stresszes világától. Különleges ajánlatunk, amely a következőket tartalmazza:

Részletesebben

A Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás

A Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás A Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás Balaton Fejlesztési Tanács Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Siófok, 2008. június 10. Fejlesztési Térkép céljai Mire irányul? A Balaton

Részletesebben