BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT HIDROLÓGIAI, PART- ÉS MEDERSZABÁLYOZÁSI SZAKVÉLEMÉNY CLUB ALIGA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT HIDROLÓGIAI, PART- ÉS MEDERSZABÁLYOZÁSI SZAKVÉLEMÉNY CLUB ALIGA 2008. 10. 15."

Átírás

1 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT MEGBÍZÓ: PRO-MOT HUNGÁRIA INGATLANFEJLESZTŐ KFT. TERVEZŐ / URBAN DESIGNER: POMSÁR ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. SZAKTERVEZŐ: KÖDU KÖVIZIG BALATONI VÍZÜGYI KIRENDELTSÉGE HIDROLÓGIAI, PART- ÉS MEDERSZABÁLYOZÁSI SZAKVÉLEMÉNY CLUB ALIGA

2 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT ALÁÍRÓLAP Kirendeltség-vezető Fejér Vilmos Hidrológia Kravinszkaja Gabriella Mederfelmérés Horváth Kálmánné Sziszenstein Ferenc Áramlástan Pécseli Péter Part- és mederszabályozás Hanga Csaba

3 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 1/79 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 2/79 A Balaton földrajzi jellemzői Tartalom A Balaton földrajzi jellemzői HIDROLÓGIA A Balaton szabályozott vízszintváltozásai A tó nem szabályozható vízszintváltozásai A Balaton vízháztartását meghatározó tényezők időbeli változásainak jellemzése az 1921 utáni időszakban A Balaton jégjelenségei az elmúlt 15 évben A Balaton szélviszonyai az elmúlt 15 évben MEDER VIZSGÁLATOK MEDER FELMÉRÉS Hullámmozgás, áramlási képek PARTVONAL VIZSGÁLATA Partvonal változások Természetes partvonal alakulás Mesterséges partvonal-alakítás A Balaton partvonal-szabályozása PARTVÉDELEM Természetes partvédelem Természetes part felépülése A partvonal természetes védelme Mesterséges partbiztosítás Ideiglenes partbiztosítás kőszórás Állandó partbiztosítás - partvédőművek MÉRNÖKBIOLÓGIAI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A PARTVÉDELEMBEN LIDÓS PARTKIALAKÍTÁSOK PARTFAL MEGNYITÁSA...68 ÖSSZEFOGLALÁS...74 FELHASZNÁLT IRODALOM...77 A tó mai arculatát, a földtörténeti korok viharát átvészelve, hosszú évezredeken keresztül az ember ösztönös, majd tudatos építő munkájának következtében érte el. A ma ismert Balaton őse a pleisztocén korban jelent meg. A környező táj mintegy két millió évvel ezelőtt a tengervíz levonulása után keletkezett. A tó medencéje szakaszosan, süllyedéssel alakult ki. Kora évre tehető. Végleges kialakítását a felszíni erózió végezte el. Az ős-balaton jóval nagyobb kiterjedésű volt. Benyúlott a Tapolcai öbölbe, a mai Nagyberekbe és a Kis-Balaton egészére. A befolyó vizek és a Balaton építő munkája következtében az öblök feltöltődtek, lefűződtek, majd az emberi beavatkozás (partszabályozás) hatására alakult ki a tó mai képe. A Balaton Közép- és Nyugat Európa legnagyobb tava. Hazánk nyugati részén, a Dunántúli Középhegység DK-i lábánál fekszik. Keleten a Mezőföld, délen a Somogyi dombság, nyugaton a Zalai dombság, északon a Balaton-felvidék vulkánikus eredetű hegyei határolják. Területe átlagos vízszintnél 605 km2, hossza 78 km, átlagos szélessége 7,7 km, átlagos mélysége 3,52 m. Víztömege kereken 2 milliárd m3. Legkisebb szélessége Tihanynál 1,5 km, legnagyobb 12,7 km (Balatonaliga és Balatonalmádi között), legmélyebb a Tihanyi szorosban 10,61 m (Tihanyi kút). Partvonalának hossza 235 km. Vízgyűjtő területe km2. Főtápláló vízfolyása a Zala, a teljes vízgyűjtő 45 %-át adja. A vízgyűjtő terület 3 egységre bontható: az északi, a déli parti és a Zala vízgyűjtője. A Balaton vízállása a befolyó vizek a csapadék és a párolgás mennyiségétől függ. Lényegében az időjárás függvénye. A vízszintszabályozás (vízeresztés) a siófoki Sió-csatorna zsilipével történik. A tó vizét a Zala folyón kívül 32 Balaton-felvidéki patak és 11 Somogyi árok táplálja. Sokévi átlag csapadék 619 mm. A tó felszínéről derült nyári napon 10 mm vízréteg is elpárologhat (6 millió m3). A Balaton közvetlen környékének éghajlata Magyarország földrajzi helyzetéből adódik. Három éghajlati terület (óceáni, kontinentális, mediterrán) ütközőjén fekszik. Közülük hol egyik, hol másik jut túlsúlyra. Tavasszal és ősszel a Balaton környéke hazánk legenyhébb tájaihoz tartozik, éppen a vízfelszín módosító hatása következtében. A víz hőmérséklete gyorsan követi a levegő hőmérséklet változásait. A napsütéses órák száma a et is meghaladja. A tó júliusban a legmelegebb, az eddig mért legmagasabb vízhőmérséklet 28 oc volt. A Balaton uralkodó szél iránya: É-ÉNY-i. Napjainkban egyre gyakoribb a D-i DK-i szél is. A viharos napok átlagos száma évente Ilyenkor a szélsebesség eléri az km/h értéket. A tóban keletkező hullámok magassága maximum 2 m, keresztirányú kilendülése cm, hosszirányú kilendülése cm is lehet. Az átlagos jégvastagság cm, rendkívüli teleken eléri a cm-t.

4 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 3/79 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 4/79 1.HIDROLÓGIA 1.1. A Balaton szabályozott vízszintváltozásai A megadott értékek a hónap első napjára vonatkoztatott átlagvízállásokat jelentik, melyet Tihany és Balatonakali vízállásai alapján határozunk meg napi rendszerességgel. A Balaton vízállásai és vízszintingadozásai 1863-tól a Siófoki-zsilip és vízmérce üzembe helyezésétől ismertek. Ezek a vízállások a korábbinál kisebb, de még mindig jelentős vízszintingadozásokat mutatnak. A tó 1863 óta észlelt legkisebb vízállása 1921-ben -39 cm, legnagyobb vízállása 1879-ben 195 cm volt. A Sió-zsilip többszöri átépítése, a Siómeder vízlevezető-képességének bővítése lehetővé tette a vízszintszabályozás rendjének fokozatos módosítását, amely a szabályozási sáv fokozatos szűkítését és emelését jelentette. A szabályozási szintek többször változtak, melynek politikai, gazdaságitársadalmi, műszaki és hidrológiai okai is voltak (1. ábra) Balaton szabályozási vízszintjei a hónap első napján (cm) 2003-tól hatályos 2. ábra 200 A Balaton évi minimális, átlagos és maximális vízállása ábra Vízállás (cm ) évi maximum felső szabályozási szint 60 Minimum Optimum vízállás (cm) évi közép évi minimum A jelenleg érvényben lévő üzemeltetési engedély előírásai alapján a tó vízszintjét az alábbi értékek között kell tartani: Hónap Minimum Optimum Maximum Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December táblázat: Balaton szabályozási vízszintjei a hónap első napján évek alsó szabályozási szint Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec Hónapok ( 0 pont mbf) Maximum A jelenlegi vízszint-szabályozási előírást a gyakorlatban 1997 óta alkalmazzuk. E szerint a tó vízállásának megengedhető maximuma 110 cm, a minimum (amelynek tarthatóságát alapvetően a meteorológiai és hidrológia tényezők alakulása határozza meg) 70 cm. A szabályzatban megállapított optimális, vagy javasolt vízszint pedig, követve a tó természetes vízjárását, összhangot próbál teremteni az áradási-apadási időszakok és a vízgazdálkodási alapelvek prioritásai között. A vízszintszabályozásnak természetesen korlátai vannak. A Balaton természetes vízjárásában a hidrometeorológiai tényezők jelentős természetes változékonysága miatt viszonylag kis valószínűséggel előfordulnak olyan időszakok, amikor a jelenlegi szabályozási sávon belül a vízállás nem tartható. Ilyen időszak volt a május 25. és december 27. közötti is, mikor a természetes készletnövekedés halmozódó hiánya miatt a Balaton vízállása (1313 napon át) az alsó szabályozási szint alatt tartózkodott mindamellett, hogy májusa és augusztusa között a tóból vízeresztés nem történt. Miután a Balaton átlagos hidrometeorológiai és hidrológiai viszonyok esetén lefolyásos tó, és az évi lefolyás közelítőleg a tóra hulló évi csapadékmennyiséggel egyezik meg, mindenképp rendkívülinek számított az az öt év, amikor nem képződött leereszthető vízmennyiség a tóban A tó nem szabályozható vízszintváltozásai Legnagyobb állóvizünk, a Balaton csak nevében állóvíz. Mozgását a természet ereje irányítja, amelynek egyik integrált eleme a meteorológiai tényezők változása. Ez a mozgás

5 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 5/79 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 6/79 különböző szempontok szerint jellemezhető, azonban, ha a meteorológiai elemek közül dominánsan a szél hatását keressük, akkor három csoportot különböztethetünk meg, melyek a következők: - a felszín helyileg és időben erősen változó, periodikus jellegű mozgása (hullámzás), - a teljes víztükör vízszintes helyzetéből történő kimozdulása (periodikus kitérése - a vízlengés, tartós kitérése a kilendülés), - a felszín változásaival kapcsolatos mozgások (áramlások). A fenti csoportosításból jelen esetben a dinamikus egyensúlyra törekvő, nem ismétlődő kilendülés a számunkra érdekes, melynek hossz- és keresztirányú változata ismert. Miután a kilendülések alkalmával a teljes víztömeg kimozdulásáról van szó, a hossz- és keresztirányú kilendülések együtt jelentkeznek. Hidrometriai jellemzőinek köszönhetően (kis vízmélység, nagy hossz, öblözetek tagoltsága, Tihanyi-félsziget, stb.) a tó hosszirányú kilendülése nagymértékű. A vízfelszín nyugalmi helyzetből való kimozdulását eredendően a szél hozza létre. Bizonyos szélsebesség felett a vízfelszínen kis hullámok keletkeznek, majd az így érdessé vált felszínen szélirányú áramlás jön létre, a tó víztömege fokozatosan mozgásba jön. Emiatt a tó szélfelőli oldalán apadás, a másik végén áradás jön létre, azaz a széliránnyal ellentétes felszínesés alakul ki, ami ellenirányú áramlást indít meg. Amikor a szélsebesség állandósul, a két áramlás dinamikus egyensúlyba kerül, vízszállításuk egyenlő és a felszínesés is állandó lesz. Ez a jelenség a szél hatására létrejövő kilendülés. A szélsebesség csökkenésekor a kialakult vízszinesés is csökkenni kezd és a teljes szelvényben visszaáramlás indul meg. Eközben a tehetetlenségi és súrlódó erők viszonyának megfelelően ide-oda mozgás alakul ki, amit vízszintlengésnek, (seichének) nevezünk. Gyakorlati szempontból a kilendülések jelentősége a nagyobb, mivel nagyobb a méretük és nagyobb víztömegeket hosszabb úton mozgatnak. Általában a Balatonon évente 3-4 kilendülés tapasztalható. Az utóbbi 40 év legnagyobb kilendülését 2007 januárjában regisztráltuk, melyet a Kyrill viharciklon okozott. Az alábbiakban mérete és időbeli tartóssága miatt részletesen is ismertetjük az eseményt. A kilendülések, és a kiváltó meteorológiai elemek nyomon követésére a partmenti automata vízszintregisztráló, és meteorológiai állomások alkalmasak. A tó hosszirányú kilendülését két szélső állomásának Keszthely-Balatonfűzfő (3. ábra) keresztirányú kilendülését, két szemközti állomásának Balatonszemes-Balatonakali (6. ábra), valamint Balatonfűzfő-Siófok (5. ábra) egyidejű, vízállás töréspont adatsorával jellemeztük, a vízszinteket a 103,41 mbf. -i magasságra vonatkoztatjuk. A maximális széllökések alakulását Szigliget-Balatonalmádi (3.ábra) vonalában, valamint a légnyomás változás alakulását Balatonszemes (2. ábra) hidrometeorológiai állomás adatsora alapján szemléltetjük. A keszthelyi automata vízszintérzékelő bekötő csatornája 47 cm ( mbf.) magasságra lett sok éve telepítve, így az annál alacsonyabb vízszinteket a szenzor nem érzékeli. légnyomás (hpa) Vízállás (cm) cm cm 97 cm A Balaton kilendülése január én Balatonfűzfő Keszthely 47 cm Dátum Balatonszemes légnyomásértékei (hpa) január én 148 cm A légnyomásértékek változása a tó kilendülésének ideje alatt Balatonfűzfő Keszthely :00:00 0:30:00 1:00:00 1:30:00 2:00:00 2:30:00 3:00:00 3:30:00 4:00:00 4:30:00 5:00:00 5:30:00 6:00:00 6:30:00 7:00:00 7:30:00 8:00:00 8:30:00 9:00:00 9:30:00 10:00:00 10:30:00 11:00:00 11:30:00 12:00:00 12:30:00 13:00:00 13:30:00 14:00:00 14:30:00 15:00:00 15:30:00 16:00:00 16:30:00 17:00:00 17:30:00 18:00:00 18:30:00 19:00:00 19:30:00 20:00:00 20:30:00 21:00:00 21:30:00 22:00:00 22:30:00 23:00:00 23:30:00 0:00:00 0:30:00 1:00:00 1:30:00 2:00:00 2:30:00 3:00:00 3:30:00 4:00:00 4:30:00 5:00:00 5:30:00 6:00:00 6:30:00 7:00:00 7:30:00 8:00:00 8:30:00 9:00:00 9:30:00 10:00:00 10:30:00 11:00:00 11:30:00 12:00:00 12:30:00 13:00:00 13:30:00 14:00:00 14:30:00 15:00:00 15:30:00 16:00:00 16:30:00 17:00:00 17:30:00 18:00:00 18:30:00 19:00:00 19:30:00 20:00:00 20:30:00 21:00:00 21:30:00 22:00:00 22:30:00 23:00:00 23:30:00 3. ábra vízlengések ábra Dátum

6 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 7/79 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 8/79 Az 3. ábra szemlélteti, hogy 18-án már a reggeli órákban, a légnyomás csökkenés (4. ábra) és az előoldali szél (5. ábra) hatására elkezdődött a tó kilendülése. Keszthely térségéből a 100 cm körüli vízfelszín, nyugalmi helyzetéből az egyirányú áramlás hatására kimozdult, és az éjszakai órákra mérhetően 50 cm-t csökkent (47 cm-ig). A folyamatos DNy-i szél a vizet a Fűzfői öbölbe sodorta, ahol a vízszint elérte a 148 cm-t. A mérhető vízszintkülönbség 101 cm volt. A légnyomás Balatonszemesen 985 hpa alá csökkent és a maximális kilendülés ideje alatt ott is maradt. Az előoldali szelek az éjszakai órákban is 20 m/s közeli, és feletti lökéseket okoztak, majd a front a hajnali órákon áthaladt a Balaton fölött. Fentiek eredményeként, a tó hossztengelyében lévő két állomás között 1 m vízszintkülönbség állt elő tartósan, 19-én éjjel 2 és 5 óra között. A méteres vízszintkülönbség megközelítőleg 20 óra alatt alakult ki és a teljes visszarendeződés kisebb nagyobb vízlengések után (3. ábra) csak január 20-a dél körül történt meg. A lengéseket a víztömeg visszaáramlása, és az Almádinál továbbra is észlelhető nagyobb széllökések generálták. Közben a légnyomás is fokozatosan visszatért az 1000 hpa közelébe. Vízállás (cm) cm Balaton kilendülése január én Balatonfűzfő Siófok 148 cm Balatonfűzfő 139 cm Siófok 6. ábra Széllökések Szigliget - Balatonalmádi térségében a Kyrill viharciklon átvonulása idején 4. ábra cm Siófok Szélsebesség (m/s) Balatonalmádi - Szigliget január én Dátum 89 cm Fűzfő Szélsebesség (m/s) A Balaton kilendülése január én Balatonakali Balatonszemes 7. ábra Szigliget Balatonalmádi 0:00:00 0:30:00 1:00:00 1:30:00 2:00:00 2:30:00 3:00:00 3:30:00 4:00:00 4:30:00 5:00:00 5:30:00 6:00:00 6:30:00 7:00:00 7:30:00 8:00:00 8:30:00 9:00:00 9:30:00 10:00:00 10:30:00 11:00:00 11:30:00 12:00:00 12:30:00 13:00:00 13:30:00 14:00:00 14:30:00 15:00:00 15:30:00 16:00:00 16:30:00 17:00:00 17:30:00 18:00:00 18:30:00 19:00:00 19:30:00 20:00:00 20:30:00 21:00:00 21:30:00 22:00:00 22:30:00 23:00:00 23:30:00 0:00:00 0:30:00 1:00:00 1:30:00 2:00:00 2:30:00 3:00:00 3:30:00 4:00:00 4:30:00 5:00:00 5:30:00 6:00:00 6:30:00 7:00:00 7:30:00 8:00:00 8:30:00 9:00:00 9:30:00 10:00:00 10:30:00 11:00:00 11:30:00 12:00:00 12:30:00 13:00:00 13:30:00 14:00:00 14:30:00 15:00:00 15:30:00 16:00:00 16:30:00 17:00:00 17:30:00 18:00:00 18:30:00 19:00:00 19:30:00 20:00:00 20:30:00 21:00:00 21:30:00 22:00:00 22:30:00 23:00:00 23:30: cm 106 cm Balatonakali 108 cm Balatonszemes Dátum Vízállás (cm) Az eddig észlelt és elemzett hosszirányú kilendülések közül az május 14-i esetén Keszthelynél 45 cm apadás, Alsóörsnél 52 cm emelkedés, összességében 97 cm-es vízszintkülönbség állt elő 9 óra alatt, július 13-án Keszthely és Balatonaliga között pedig 94 cm vízszintkülönbséget regisztráltak. A Balaton dinamikus mozgásait figyelemmel kísérve megállapíthatjuk, hogy a Kyrill viharciklon okozta hosszirányú kilendülés, mértékét, idejét és tartamát tekintve is rendkívül jelentősnek számít. A továbbiakban Balatonfűzfő és Siófok adatsorával a legnagyobb medence vízmozgását, majd Balatonszemes és Balatonakali együttes vízállás adatsorának összevetésével a tó keresztirányú kilendüléseit vizsgáltuk cm Balatonakali Dátum 80 cm Balatonszemes

7 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 9/79 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 10/79 A 6. ábrán a Siófoki öböl kilendülését követhetjük nyomon. A 228 km 2 felületű, legnagyobb medence D-i és ÉK-i partján elhelyezkedő állomásokon (Siófok és Balatonfűzfő) a regisztrált vízszintek, analóg vízjárást mutatnak. Siófok értékei 8-12 cm-rel elmaradva, kissé tompítva de időben és tendenciában azonos módon az öböl teljes víztömegének kilendülését jelzik. Vízszintemelkedés (áradási) oldalon 39 cm, vízszintcsökkenési (apadási) ágon 42 cm vízszintkülönbség állt elő, míg Fűzfőn ugyanez az érték 48 cm és 59 cm volt. Az áradás itt is megközelítőleg 20 óra alatt következett be, míg az apadás gyorsabban, 9 óra alatt zajlott le. A kilendülést követő vízlengések Siófokon alig, Fűzfőn jóval erőteljesebben érződtek. Balatonszemes és Balatonakali szemben fekvő állomások, a kilendülés ideje alatt azonban vízjárásuk analóg módon változott, mely kétcsomós kilendülést, vagy szuperponálódott vízmozgást jelez. Az előoldali szél egyik állomás esetében sem okozott jelentős vízszintváltozást, az éjszakai front átvonulása idején cm áradási vízszintnövekedést tapasztaltunk úgy, hogy a maximumokat 1,5 órával a hosszirányú kilendülés maximuma (Keszthely esetében minimuma) előtt jelezték a szenzorok. Apadási oldalon 28 cm vízszintcsökkenést észleltünk Balatonszemesen, mely 7 óra alatt jelentkezett. A kilendülés utáni visszarendeződés igazán szép lengéseket generált (7. ábra) Balatonszemes és Balatonakali állomásokon. A lengések cm kezdeti amplitúdóval 3-3,5 órájú visszatérési idővel harmonikusan csengtek le január 20-ára, a reggeli órákra. Fentieket összefoglalva elmondhatjuk, hogy a Kyrill viharciklon erőteljes hosszirányú kilendülést okozott a Balatonon, mely a téli időszakban rendkívülinek számít. A kilendülés kiterjedt a tó teljes felületére és jelentős víztömeget mozgatott meg a tó teljes hosszában. A partvédőművel ellátott cm-es koronamagasságok védelmet nyújtottak a Kyrill hatásai ellen, azonban a partvédőművel nem rendelkező, vagy lídós partszakaszok esetében a mögöttes területek rövid idejű elöntésével számolni, illetve védelméről gondoskodni kell. K = (C + H) (P + L + Vh) KT = C + H P ahol C a tóra hulló csapadék H hozzáfolyás a tóhoz P párolgás a tó felszínéről L lefolyás (leeresztés) a Sió-csatornán Vh közvetlen vízhasználat a tóból (a tóból kivett és használat után visszavezetett vízmennyiségének különbsége) K a tó vízkészlet-változása KT a tó természetes vízkészlet-változása A négy tórész mérlegszámítását az alábbi képlet alkalmazásával végeztük: Ki = Ci + Hi + H i (Pi + Li + Vki), ahol: i- a tórészek száma (i = 1, 4.) H i- az i-1-edik tórészből az i-edik tórészhez történő hozzáfolyás (átfolyás). A tórészenkénti számítások eredményét az elmúlt 15 év ( ) távlatában táblázatos és grafikus formában a 2. melléklet tartalmazza. A negyedik tórész a Siófoki-öböl (Aligaiöböl) vízmérlegét foglalja magába, havi bontásban, millió m 3 értelmezésben. A táblázatokban és a grafikonokon az Aligára vonatkozó részeket sárga háttérszínnel elkülönítettük. A tórészenkénti vízmérleg fontosságát az alábbi grafikon is szemlélteti: A Balaton medencéit összehasonlító ábra 8. ábra A tervezési alapadatok szempontjából meghatározó LNV és LKV adatok az elmúlt 50 év távlatában állnak rendelkezésre Balatonaligán. LNV: 143 cm (1998), LKV 18 cm (1980). A vízállás adatok a ClubAliga kikötőjében elhelyezett regisztráló műszer és lapvízmérce ( 0 pont mbf) folyamatos megfigyeléséből származnak. Az esetleges további részletes vizsgálatok céljából az 1. melléklet tartalmazza a teljes reggel 7 órai vízállás idősort az időszakra A Balaton vízháztartását meghatározó tényezők időbeli változásainak jellemzése az 1921 utáni időszakban Az utóbbi közel egy évtizedben a korábbiaknál gyakrabban és többet hallottunk a tó vízmennyiségével, vízkészletének változásával, vízállásának alakulásával kapcsolatos kérdésekről, amelyeket alapvetően a tó vízháztartását meghatározó természeti tényezők okoztak. A vízháztartási folyamatok jellemzésére kézenfekvő módszer a tó vízforgalmának megismerése, amely a vízforgalomban szerepet játszó vízháztartási tényezők meghatározását és ennek alapján a vízháztartási mérleg összeállítását jelenti. A Balaton vízháztartását az alábbi egyszerű egyenletekkel írhatjuk le: A négy medencét összehasonlítva megállapítható, hogy a Siófoki-medence a legkisebb vízgyűjtő területű, melynek a hozzáfolyás szempontjából van jelentősége. A 2. melléklet ábráin és táblázatain is végigvonul az a tény, mely szerint a hozzáfolyások értékei, vagyis a vízgyűjtőről történő utánpótlás a Siófoki medence esetében a legkisebb.

8 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 11/79 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 12/79 Viszont felszínét és térfogatát vizsgálva, a tó legnagyobb kiterjedésű medencéje a siófoki. 228 km 2 felszínével és 770 millió m 3 térfogatával a legjelentősebb tórész a Keletimedence. Fentiek figyelembe vételével készítettük el a tó utolsó 15 évének és a Keletimedencének is a vízháztartási mérlegábráját, melyet a 4. melléklet tartalmaz. A tó teljes és a Keleti-medence vízháztartási elemeinek összehasonlítása alapján elmondhatjuk, hogy a grafikonok változása azonos, azzal a megjegyzéssel, hogy a Siófokimedencébe átfolyó vizek jelentős mennyisége leeresztésre kerül. A tórész vízforgalmát egyértelműen az átfolyó vizek mennyisége (és minősége) határozza meg, a tórész párolgása meghaladja a hozzáfolyások és a csapadék összegét (4. melléklet). Ez annyit jelent, hogy a tórész önmagában, a Balaton többi egysége nélkül negatív vízháztartást tükrözne, tehát kiszáradna. Ezért is fontos a teljes víztömegre vetített vízmérleg számítás, melynek sokéves ( ) értékelését az alábbiakban adjuk meg. Előtte azonban röviden tekintsük át a múltbeli adatok statisztikai megbízhatóságára vonatkozó értékelést. A tó felületére hulló csapadék A tó felületére hulló csapadék mennyiségét (területi csapadékátlag) a tóparti csapadékmérő állomások adatainak felhasználásával határoztuk meg. A tó felületére sokéves ( ) átlagban 619 mm/év csapadék érkezik, a legkevesebb évi csapadékot (433 mm) 1932-ben, a legtöbbet (905 mm) 1937-ben jegyezték fel y = -0,6059x + 645,43 R 2 = 0,0198 Balaton felületére érkező csapadék évi összege (mm) 9. ábra Az közötti évekre csak a leeresztést, a vízállásváltozást és ezek összegeként a természetes vízkészlet-változást határozták meg. Az 1921 előtti időszak természetes vízkészlet-változás adatai pontatlanok, azokat vízháztartási mérlegben nem ellenőrizték. Hasonlóan nem megbízhatók a tó párolgására vonatkozó 1921 előtti adatok sem. A Balaton vízháztartásának részletes vizsgálatával először részletesen Szesztay Károly foglalkozott, aki az közötti évekre készített havi vízháztartási mérlegeket. Őt megelőzően csupán a vízháztartás egy-egy tényezőjét (párolgás, természetes vízkészletváltozás) vizsgálták. A későbbiekben a VITUKI, majd 1991-től napjainkig a Középdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Kirendeltsége határozza meg, egységes elvek alapján a Balaton vízmérleg elemeit. Mindezek alapján a Balatonra 1921 óta állnak rendelkezésre ellenőrzött, megbízhatónak értékelt vízháztartási mérlegek, azaz vízháztartási tényezőnként 87 éves idősorok. évi csapadék, mm idősor átlag tízéves átlagok Mozgó átl. 5 sz. (idősor) Lineáris (idősor) Vízháztartási tényező minimum (mm/év) átlag (mm/év) maximum (mm/év) Csapadék Hozzáfolyás Párolgás Természetes vízkészlet-változás Leeresztés Vízelhasználás táblázat: A Balaton vízháztartási tényezőinek az közötti időszakra vonatkozó átlag- és szélsőértékei A 2. táblázatban közölt adatok szerint sokévi átlagban a Balaton többletvíz-készlettel (lefolyással) rendelkezik, amelynek mennyisége közelítőleg a tóra hulló átlagos évi csapadékmennyiséggel egyezik meg. Sokévi átlagban a hozzáfolyás és a vízmérleg kiadási oldalán legnagyobb súlyú párolgás csaknem azonos abszolút értékűek. A Balaton vízháztartási tényezőnek adatait tó vízoszlop mm-ben számítjuk (1 mm ~ m 3 vízmennyiség) és mm-rel jelöljük. A 87 éves idősoron belül a tízéves átlagok az 1960-as évek végéig a sokévi átlag körül ingadoztak. Az 1971 utáni időszakban az évtizedes átlagos a sokévi átlag alatt maradtak. A 3. ábrán bemutatott idősorra illesztett trendvonal enyhe csökkenő irányú változást mutat, amely statisztikai szempontból nem szignifikáns. Az évi csapadékösszeg időbeli változásának további elemzése céljából szerkesztettük meg a sokévi átlagtól való évi eltérések összegének idősorát, amelyet a 10. ábra szemléltet. A 9. ábra szerint az 1920-as elejétől az 1940-es évek közepéig az 1930-as évek első felének kivételével tartó időszakot a sokévi átlaghoz viszonyítva csapadéktöbblethalmozódás jellemezte. A szélsőségesen száraz évet követő mintegy másfél évtizedben tartós (legalább 3-5 egymást követő évből álló) csapadék-többlet, illetve csapadékhiány halmozódási időszak nem volt. Az 1960-as évek első felét a jelentős csapadéktöbblet jellemezte, amelyet 1967-től 1973-ig ismét csapadék-hiány-halmozódást mutató időszak követett. Az között tartós csapadék-többlet, illetve csapadékhiány halmozódási időszak nem volt. Ezt követően között 7 éven át minden évben az átlagosnál kevesebb csapadék hullott a Balaton felületére, az összegzett csapadékhiány mintegy 600 mm volt között az átlagosnál szárazabb és nedvesebb évek követték egymást, majd a 2000 és 2003 közötti négyéves időszakban minden év csapadékösszege számottevően

9 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 13/79 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 14/79 (12-26%-kal) elmaradt a sokévi átlagtól, a négy év alatt felhalmozódott csapadékhiány mintegy 450 mm volt, amely sokévi átlagos csapadékmennyiség mintegy 73%-a között csak a évben jegyeztek fel az átlagosnál kevesebb csapadékot. évi összegzett eltérés, mm A Balaton felületére hulló évi csapadékmennyiség sokévi ( ) átlagtól való összegzett eltérése (mm) 10. ábra évi hozzáfolyás, mm y = -3,3045x R 2 = 0, A Balaton évi hozzáfolyása (mm) idősor átlag tízéves átlagok Mozgó átl. 5 sz. (idősor) Lineáris (idősor) ábra Összehasonlítva a tófelületre és a vízgyűjtő területre hulló évi csapadékösszeg idősorokat, megállapítható volt, hogy a változások iránya és időtartama alig tért el egymástól, ugyanakkor a csapadékhiány-, és csapadéktöbblet-halmozódások mértékében jelentős különbségek mutatkoztak. Példaként említjük a szélsőségesen száraz közötti 4 éves időszakot: a halmozott csapadék-hiány a tófelületre hulló csapadék esetében a sokévi átlag 73%-a, a vízgyűjtő területen pedig 96 %-a volt. A tó hozzáfolyása A Balatonhoz történő hozzáfolyás sokéves ( ) átlagban 875 mm/év, a legkisebb évi hozzáfolyást (293 mm) két egymást követő évben (2002-ben és 2003-ban), a legtöbbet (981 mm) 1965-ben jegyezték fel (11. ábra). A 87 éves idősoron belül a tízéves átlagok az 1960-as évek végéig a sokévi átlag körül ingadoztak. Az 1971 utáni időszakban (különösen az 1990 után) az évtizedes átlagok a sokévi átlag alatt maradtak. Az 11. ábrán bemutatott idősorra illesztett trendvonal erőteljesen csökkenő irányú változást mutat, amely 5 %-os szinten szignifikáns. Az évi hozzáfolyás időbeli változásának további elemzése céljából szerkesztettük meg a sokévi átlagtól való évi eltérések összegének idősorát, amelyet a 12. ábra szemléltet évi összegzett eltérés, mm A Balaton évi hozzáfolyásának sokévi ( ) átlagtól való összegzett eltérése (mm) ábra A 12. ábra szerint az között a tó évi hozzáfolyásában a sokévi átlaghoz képest sem számottevő hiány-, sem számottevő többlet-halmozódás nem volt megállapítható. Az között bekövetkezett hiány-halmozódást követően 1945-ig az átlaghoz viszonyítva jelentős hozzáfolyás-többlet halmozódás mutatkozott. Az időszakot ismét meghatározóan a hozzáfolyás-hiány halmozódása jellemezte, amelyet között erőteljes hozzáfolyás-többlet halmozódás követett között a sokévi átlaghoz képest sem számottevő hiány-, sem számottevő többlet-halmozódás nem volt megállapítható, az évvel kezdődő időszakot kivételével a hozzáfolyás-hiány számottevő halmozódása jellemezte. 2006

10 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 15/79 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 16/79 A lefolyási tényező alakulása a Balaton-vízgyűjtőn A Balaton vízgyűjtő területéről történő évi lefolyás és a vízgyűjtőre érkezett évi csapadékmennyiség hányadosaként értelmezett lefolyási tényező értéke sokéves ( ) átlagban 0,15, a legkisebb évi lefolyási tényező (0,06) 2002-ben, a legnagyobb lefolyási tényező (0,27) 1942-ben fordult elő (13. ábra) y = -0,3715x + 915,92 R 2 = 0,0176 A Balaton évi párolgása (mm) 14. ábra 0,30 0,25 Az évi lefolyási tényező alakulása a Balaton vízgyűjtő területén y = -0,0004x + 0,1636 R 2 = 0, ábra évi párolgás, mm évi lefolyási tényező 0,20 0,15 0, idősor átlag tízéves átlagok Mozgó átl. 5 sz. (idősor) Lineáris (idősor) 0,05 0, idősor átlag tízéves átlagok Mozgó átl. 5 sz. (idősor) Lineáris (idősor) A 87 éves idősoron belül a tízéves átlagok az 1960-as évek végéig a sokévi átlag körül ingadoztak. Az 1971 utáni időszakban (különösen az 1990 után) az évtizedes átlagok a sokévi átlag alatt maradtak. Az 13. ábrán bemutatott idősorra illesztett trendvonal erőteljesen csökkenő irányú változást mutat, amely 5%-os szinten szignifikáns A 87 éves idősoron belül a tízéves átlagok csak az és az időszakra vonatkozóan tértek el számottevően a sokévi átlagtól. A 14. ábrán bemutatott idősorra illesztett trendvonal alapján szignifikáns változás nem állapítható meg. Az évi párolgás időbeli változásának további elemzése céljából szerkesztettük meg a sokévi átlagtól való évi eltérések összegének idősorát, amelyet a 15. ábra szemléltet A Balaton évi párolgásának sokévi ( ) átlagtól való összegzett eltérése (mm) 15. ábra A Balaton párolgása A Balaton vízháztartási mérlegének kiadási oldalán sokévi átlagban a párolgás képviseli a legnagyobb értéket. A tó párolgása az időszak átlagában 899 mm/év, a legkisebb évi párolgás (723 mm) 1970-ben, a legnagyobb évi összeg (1073 mm) 1946-ban fordult elő (14. ábra) évi összegzett eltérés, mm

11 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 17/79 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 18/79 A 15. ábra szerint a tó évi párolgásában a sokévi átlaghoz képest számottevő többlethalmozódás (ami a tó vízháztartása szempontjából a sokévi átlaghoz képest többlet kiadást jelent) az közötti időszakban következett be. Ezzel ellentétes irányú változás jellemezte az időszakot, amelynek során számottevő párolgás-hiány halmozódás (a tó vízháztartása szempontjából a sokévi átlagnál kisebb kiadást jelent) fordult elő. A felsorolt időszakokon kívül között tartós párolgás-többlet, illetve párolgás-hiány halmozódás nem volt megállapítható. A Balaton természetes vízkészlet-változása A természetes vízkészlet-változás a tó vízháztartását leíró integrált mutatószám. Számítása a csapadék (C), a hozzáfolyás (H) és a párolgás (P) ismeretében az alábbi egyenlet szerint történik. évi term.vkv., mm y = -3,5543x + 750,2 R 2 = 0,0503 KT = C + H -P A Balaton természetes vízkészlet-változásának sokévi ( ) átlaga 595 tómm/év, a minimum -180 tómm 2003-ban, a maximum 2031 tómm 1965-ben fordult elő (16. ábra). A Balaton évi természetes vízkészlet-változása (mm) 16. ábra Az évi természetes vízkészlet-változás időbeli változásának további elemzése céljából szerkesztettük meg a sokévi átlagtól való évi eltérések összegének idősorát, amelyet a 17. ábra szemléltet. évi összegzett eltérés, mm A Balaton évi természetes vízkészlet-változásának sokévi ( ) átlagtól való összegzett eltérése (mm) ábra A 17. ábra szerint az között a tó évi természetes vízkészlet-változásában a sokévi átlaghoz képest sem számottevő hiány-, sem számottevő többlet-halmozódás nem volt megállapítható. Az 1932 és 1935 között bekövetkezett hiány-halmozódást követően 1945-ig az átlaghoz viszonyítva jelentős természetes vízkészlet-változás-többlet halmozódás mutatkozott. Az időszakot ismét meghatározóan a természetes vízkészlet-változás-hiány halmozódása jellemezte, amelyet között erőteljes többlet-halmozódás követett és 1987 között a sokévi átlaghoz képest sem számottevő hiány-, sem számottevő többlet-halmozódás nem volt megállapítható, az évvel kezdődő időszakot kivételével - a természetes vízkészlet-változás-hiány számottevő halmozódása jellemezte idősor átlag tízéves átlagok Mozgó átl. 5 sz. (idősor) Lineáris (idősor) A Balaton lefolyása A Balaton vízszintjének (vízkészletének) operatív szabályozása egyetlen helyen, a siófoki vízeresztő zsilipnél történik. A 87 éves idősoron belül a tízéves átlagok az 1950-as évek végéig a sokévi átlag körül ingadoztak. Az 1971 utáni időszakban (különösen az 1990 után) az évtizedes átlagok a sokévi átlag alatt maradtak. Külön említésre kívánkozik, hogy 2000-ben 1921 óta először fordult elő az, hogy a természetes vízkészlet-változás negatív előjelű volt. Ez a vízháztartási szélsőség a következő három évben megismétlődött. A 16. ábrán bemutatott idősorra illesztett trendvonal erőteljesen csökkenő irányú változást mutat, amely 5%-os szinten szignifikáns. A Balatonból történő leeresztés mindig is a legerőteljesebb emberi beavatkozások közé tartozott, melyet az érvényben lévő üzemelési engedélyek szabályoztak. A szabályozási szintek többször változtak, melynek politikai, gazdasági-társadalmi, műszaki és hidrológiai okai is voltak. Az 1921 óta rendelkezésre álló adatsor (18. ábra) szerint a leeresztés sokéves átlaga 575 mm/év. A legnagyobb leeresztés (1791 mm) 1965-ben történt, májusától augusztusig leeresztés nem volt a tóból.

12 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 19/79 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 20/79 évi leeresztés, mm A Balaton évi lefolyása (mm) idősor átlag tízéves átlagok ábra A többletvíz-készletek levezetésével végrehajtott vízszintszabályozásnak természetesen korlátai vannak. A Balaton természetes vízjárásában a hidrometeorológiai tényezők jelentős természetes változékonysága miatt viszonylag kis valószínűséggel előfordulnak olyan időszakok, amikor a szabályozási sávon belül a vízállás nem tartható. Ilyen időszak volt a május 25. és december 27. közötti is, mikor a természetes készletnövekedés halmozódó hiánya miatt a Balaton vízállása (1313 napon át) az alsó szabályozási szint alatt tartózkodott mindamellett, hogy májusa és augusztusa között a tóból vízeresztés nem történt. Miután a Balaton átlagos hidrometeorológiai és hidrológiai viszonyok esetén lefolyásos tó, és az évi lefolyás közelítőleg a tóra hulló évi csapadékmennyiséggel egyezik meg, mindenképp szélsőséges vízháztartásúnak nevezhetők azok az évek, amikor nem képződött levezethető vízmennyiség a tóban. Következtetések A közelmúlt aszályos időszaka során a Balaton vízháztartásban bekövetkezett szélsőséges, időnként rendkívüli változások (halmozódó csapadékhiány, ennek következtében növekvő hozzáfolyás-hiány és a vízgyűjtő kiürülése, a negatív előjelű természetes vízkészlet-változás) a vízszintszabályozás jelenlegi rendjének felülvizsgálatára, újragondolására hívják fel a figyelmet. A vízszintszabályozás esetleges módosítása azonban önmagában nem képes ellensúlyozni az egyes vízháztartási elemeknél mutatkozó anomáliákat és azok hosszú távú hatásait. A vízháztartási tényezők változásának sokkal szélesebb és mélyebb, tudományos igényű és megalapozottságú vizsgálatát szükséges elvégezni az üzemelési szabályzat korszerűsítéséhez annak érdekében, hogy a tó vízszintszabályozásához a legmegfelelőbb és a leghatékonyabb eszközök álljanak rendelkezésre A Balaton jégjelenségei az elmúlt 15 évben A part jégerózióját a partvédőmű (pl. BVK-típusú védmű) hivatott meggátolni A védmű védelmet nyújt a jég dinamikus és statikus hatásaival szemben. Különösen ki kell hangsúlyozni a kőszórás szerepét, mely a jéghatásokat elsődlegesen viseli és mintegy görgő szerepet betöltve a jeget a partvédőmű rézsűjére tereli. A BVK-típusú partfalak esetében a kőszórás felsőszintje cm-en van. A téli vízszint jelentős növelésével a kőszórás a jég alsó szintje alá kerülhet és említett szerepét nem tudja betölteni. A vízszint növelésével lineárisan nő a jég partvédőművet terhelő nyomatéki hatása is. A partra kikerülő nagyobb mennyiségű jég a parti létesítményeket, berendezéseket károsíthatja. Jégkár elsősorban a hiányzó, vagy nem megfelelő magassági szintű és fel nem húzott kőszórásos helyeken keletkezhet. A károkozás helyét mindig a jégzajláskor uralkodó szélirány határozza meg. Általában az uralkodó É-ÉNy-i szél az É-i part felől a D-i part irányába sodorja a jeget és ott okoz jelentősebb károkat. Ezért is fontos a jég észlelése és mérése évek közötti jégállapotokat az OMSZ által hivatalosnak minősített siófoki jégadatok alapján grafikusan és táblázatos formában is megszerkesztettük (5. melléklet, 3-4.sz táblázat). A jég megjelenését és eltűnését (4.sz. táblázat), a jég formáját és vastagságát is tartalmazzák az adatok. A vizsgált időszakban a as tél alatt folyamatosan 96 napon keresztül borította jég a tavat (3.sz.táblázat). Ez volt a leghosszabb jeges periódus. Maximális vastagsága 36 cm volt (19. ábra), melyet csak a évi januári hideg alatt kialakult 40 cm-es jégvastagság előzött meg. A Balatonra 1932-től állnak rendelkezésre jégadatok, melynek alapján megállapítható, hogy a leghosszabb jeges időszak telén 107 napból állt, és az elmúlt 76 év folyamán mindössze 4 év volt jégmentes. Év November December Január Február Március Április Összesen Parti Álló Parti Álló Parti Álló Parti Álló Parti Álló Parti Álló Parti Álló Jég nem volt sz. táblázat: A jeges napok száma a Balatonon

13 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 21/79 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 22/79 Az állójég megjelenésére, időtartamára és megszűnésére vonatkozó idősorok statisztikai vizsgálata alapján megállapítható, hogy a legkorábban (1 %-os valószínűséggel) november 24-én, átlagosan (50%-os valószínűséggel) december 23-án, legkésőbb (99%- os valószínűséggel) február 9-én várható az állójég megjelenése, és valószínűségük előbbi sorrendjében, legkorábban január 16-án, átlagosan február 26-án, legkésőbb április 8-án az állójég megszűnése A Balaton szélviszonyai az elmúlt 15 évben A Balaton klimatikus adatainak jellemzésére Keszthely-Siófok OMSZ állomások adatai alapján lehet következtetni. A Keleti-medence jellemző állomása Siófok, melynek az elmúlt 15 évre vonatkozó, havi közép szélsebességeit vizsgáltuk. A havi értékeket az alábbi (5. sz. táblázat és 19. ábra) tartalmazza. 19.ábra 19.ábra Jégjelenségek a Balatonon Siófoknál november április dec Havi közepes szélsebességek Siófokon (m/s) jan 6 febr cm állójég parti jég okt nov szept márc máj ápr aug jún júl Év Az állójég megjelenése és megszűnése től ig, majd tól ig, majd től ig től ig től ig től ig től ig tól ig től ig től ig állójég nem volt től ig tól ig, majd től ig tól ig, majd től ig, majd től ig től ig tól ig állójég nem volt tól ig 4.sz. táblázat: Az állójég megjelenése és megszűnése A vizsgált időszak legkisebb átlagai október, legnagyobb átlagai március hónapra jellemzőek. A K-i medenceuralkodó széliránya az É-ÉNy-i, a viharos napok száma (amikor a nap folyamán a maximális széllökés sebessége meghaladja a 15 m/s értéket) sokéves (35 év) átlag alapján 79 nap. év jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec ,1 3,3 4,6 3,0 3,4 4,1 4,4 3,1 3,1 2,3 2,2 3, ,3 2,7 3,4 3,9 3,5 4,3 3,1 3,1 2,8 2,9 3,1 3, ,4 3,3 4,6 4,5 3,6 3,2 2,6 3,5 3,0 3,0 4,5 2, ,1 3 2,7 3,3 4,5 3,4 3,3 2,9 4,8 2,9 3,1 2, ,0 3,5 3,8 5,4 4,3 2,5 4,3 3,2 3,3 3,6 2,7 3, ,4 3,5 5,1 3,5 3,2 3,4 3,8 3,1 3,2 3,2 3,6 2, ,0 4,4 3,3 3,3 2,9 4,0 3,8 2,9 2,6 3,6 3,5 3, ,9 3,9 4,9 3,8 3,0 3,4 4,7 2,9 2,9 2,2 2,7 2, ,0 4,9 3,5 4,1 3,7 4,9 3,9 3,0 4,2 2,1 4,7 3, ,6 3,6 4,3 3,2 3,4 3,7 3,9 3,1 3,6 3,5 2,8 2, ,9 2,6 2,5 4,3 3,8 3,0 4,4 2,8 3,3 3,3 2,2 3, ,5 4,6 3,9 3,0 4,0 3,1 3,9 3,3 3,3 1,6 4,7 2, ,7 3,2 3,4 4,1 3,6 4,2 3,6 3,8 2,9 2,2 3,0 4, ,6 2,8 4,4 3,6 3,7 3,3 3,0 4,0 2,3 2,9 3,9 2, ,5 3,5 3,8 3,0 3,9 2,9 3,8 3,1 4,0 3,3 4,5 2,8 Átlag 3,33 3,52 3,88 3,73 3,63 3,56 3,77 3,19 3,29 2,84 3,41 3,03 5.sz. táblázat:siófok közepes havi szélsebességei (m/s)

14 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 23/79 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 24/79 2. MEDER VIZSGÁLATOK 2.1. MEDER FELMÉRÉS A mérési terület a Club Aliga 294, 295 hrsz-u, valamint az 1403 hrsz-u terület előtti vízfelület, melynek nagysága 52,5 ha. A mérési terület, s azok pontjainak koordinátái (EOV rendszer) A helyszínrajz alapján megállapítható, hogy a vizsgált területen a feliszapolódás minimális (0-30 cm). A mérési pontok alapján a program terepmodellt készített, majd a terepmodellben ábrázolásra kerültek a mederfenék szintvonalai 25 cm-es lépésközzel. A szintvonalakat a 3. számú rétegvonalas helyszínrajzon ábrázoltuk. A felmérési pontok által meghatározott 30 db keresztszelvényt a 4. számú rajzon ábrázoltuk 1:2000 vízszintes és 1:100 függőleges léptékben. EOV koordináták pont X Y A mérést a BVK mérőhajójáról végeztük. A mederfenék szintjének és a laza mederüledék vastagságának meghatározása 50 x 50 m-es hálóban történt, 233 db ponton. A laza mederüledék vastagságának mérése, valamint a szintek meghatározása talpas, illetve hegyes szonda alkalmazásával történt. A fenékszint magasságát a laza üledék felszínén vettük fel. A kemény fenék mélysége az iszap vastagság mértékével nagyobb mélységben található. A felmérés során az egyes pontok helymeghatározása GPS technikával történt EOV koordináta rendszerben. A mérés során Trimble Geoexplorer3 típusú GPS-t használtunk. A felmérés időpontja A mérési napokon a Balaton vízállása a Balatonaligai mérőállomás adatai szerint: én 84 cm án 82 cm és között 83 cm A magassági adatok a siófoki vízmérce ± 0,00 m pontjára vonatkoznak, melynek szintje egyenlő a 103,41 mbf szinttel. A mérési adatok feldolgozása Autodesk Civil3D2007 programmal történt. A mérési adatokból COGO pont táblázatot szerkesztettünk, ezt EOV koordinátahelyes helyszínrajzba illesztettük. A felmérési pontvázlatot a 2. számú helyszínrajzon ábrázoltuk. A helyszínrajzon feltüntettük a mederfenék szintjét és az iszapréteg vastagságát.

15 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 25/79 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 26/ Hullámmozgás, áramlási képek Ha a legkisebb mértékű vízmozgást is figyelembe vesszük, akkor kijelenthető, hogy a Balaton vize soha sincs teljesen nyugalomban. A tó vizének másodpercenkénti tizedmilliméteres elmozdulásait ugyanis érzékszerveinkkel nem vesszük észre. De a gyakorlatban megfigyelhető mozgásait tekintve is csak igen ritkán van nyugalmi helyzetben. A Balaton víztömegének egy részét, vagy egészét a különböző meteorológiai és hidrológiai tényezők állandóan mozgásban tartják. E tényezők közül a legjelentősebb, legnagyobb mértékű vízmozgásokat a szél okozza. A szélen kívül a vízmozgások előidézésében közrehathat a légnyomás hirtelen változása, a hőmérséklet emelkedése vagy csökkenése, a felszíni vízfolyások által szállított emelkedése vagy csökkenése, a felszíni vízfolyások által szállított víztömegek beömlése és a vízeresztés is. A tó környékének domborzati tagoltsága, a partvonal kiszögellései, illetve beöblösödései és a meder egyenetlenségei közvetve ugyancsak befolyásolhatják a vízmozgást. A felsorolt tényezők állal előidézett vízmozgások általában horizontálisak, de néha kevésbé észlelhető, függőleges irányúak is létrejöhetnek. A vízmozgás jellemző módon a hullámzásban a vízfelszín hossz- és keresztirányú lengésében, illetve a kilendülések mértékében, valamint az áramlásokban nyilvánul meg. A Balaton klimatikus adatainak jellemzésére Keszthely-Siófok OMSZ állomások adatai alapján lehet következtetni. A Keleti-medence jellemző állomása Siófok. Siófokra rendelkezésre állnak mért széladatok. A Balatonra ható uralkodó szél a NY-ÉNY-É-ÉÉK-i tartomány. Ebből a tartományból fújó szelek szolgáltatják a hullámzás, az áramlás és a tómeder alakulására mérvadó legnagyobb energia bevitelt. A Club Aliga területén is ez a mérvadó szél. A kelet-dé1i-délnyugati kisgyakoriságú erős szelek nem meghatározóak. Tekintettel arra, hogy a déli part az uralkodó szelek viszonylatában támadottak, így azok nem csak az áramlás, hanem főképpen a hullámzás szempontjából mérvadóak. Fő áramlás tekintetében jellemző, hiszen a finomszemcséjű (iszap-agyag) hordalékszállítás nagy térségeket érint egyidejűleg. Mértékadó az uralkodó szelek hatása a hullámzás és tómeder, ill. part alakításában. Ezek a nyíltvíz felől érkeznek Füred és Alsóőrs felől km meghajtási hosszal. Áramlás, parterózió A sokévi átlag alapján az uralkodó irányú széljárás, mely a vizsgált partszakaszt befolyásolja, az ÉNY -É-ÉÉK-i tartományban van. A Ny-i irányból fújó szelek gyakorisága (és erőssége) nagy, azonban a kikötő erőteljesen gyengíti ennek hatását a tervezési területen, valamint az ÉK irányból fújó szelek igen kis gyakoriságúak, nem olyan nagymértékű meghajtási hosszal még érintik a partszakaszt energia bevitel, erózió szempontjából. Ennek következtében a Ny-i és ÉK-i szelek hatása kisebb mértékben mérvadó. Energia bevitel szempontjából lényegtelen a D-K-i szelek teljes tartománya. A kitüntetett irányú szelek által keltett hullámzás hatását illetően megjegyezzük, hogy a Világos-Főkajár-Kenese partszakasz eróziónak kitett partszakasz, amit bizonyít, hogy a térségben lévő nádas csak védettebb helyeken marad meg, ill. kissé terjeszkedik a mögött. (pl. Balatonaliga Kádár-sziget ). A felszíni- és felszín közeli áramlás a légmozgás helyi irányával egyező irányba tart, a NY- ÉNY-É-ÉK-i szelek idején. Az áramlás, illetve hordalékvándorlás, mely már nemcsak a felszínre jellemző a partvonallal közel párhuzamosan halad általában KÉK felől NYDNY irányba. Ez a fő áramlási irány. A felszín alatti és fenék menti áramlások a tartósan (több óra, sőt napok) erős ÉK-É- ÉÉNY-i szél hatására fejlődnek ki. Ekkor DNY irányba tartó áramlás van, az ÉNY-NY-i széltartományú szelek esetén ÉK-i irányú az áramlás, melyek a partvonallal párhuzamosak. A különböző szélirányokra támaszkodva megszerkeszthetők az érintett partszakaszra vonatkozó helyi hullámzási képek. Nem elhanyagolandó, hogy a magasabb vízállásnál (általában tavaszi időszakokban jellemző és lehetséges a magas vízállás) a hullámmagasság is megnő. A hullámenergia kioltódása lassúbb, vagyis nagyobb erővel ér a parthoz. Ez támadja a partvédőműveket, de leginkább az igen kevés helyen meglévő homokos mederfeneket ill. a felhomokozásos fövenyt is legyen az természetes vagy mesterséges kialakítású. Hordalékvándorlás,mederalakulás A szél hatásának kitett vízfelületen csúsztató feszültségek ébrednek és a szél energiát közöl a vizze1. Ennek hatására a felszíni vízréteg a szél irányába fokozatosan mozgásba jön. Tartós szélhatás esetén kifejlődnek a háromdimenziós hullámok és a mozgás a mélyebb rétegekre is átterjed. A part és partközeli erózió mértéke függ a szél sebességétől, a meghajtási hossztól, a hullámzás fejlettségétől. a vízmélységtől, a meder érdességétől, valamint attól, hogy a szél alatti part vonala a szél irányára merőleges vagy ferde helyzetű és hogy egyenes vonalú, vagy domború, sőt homorú. Ha a hullámzásban a vízmozgás a fenékig leér, a meder fenekét alkotó anyag mozgásba jön. A meder szemcséi vagy a fenéken gördülnek vagy pedig ha az anyag meglehetősen finom szemű (iszapagyag frakció) lebegtetve vonulnak a hullámzásban létrejövő tömegátvitel és az áramlások együttes hatására. Hatásukat és alakjukat illetően a tovaterjedő es így a parthoz kifutó hullámok kétfélék: - a viharhullámok vagy viharral érkező hullámok, melyeknek jellegzetessége, hogy folyamatosan a szél hatása alatt állnak, azaz érkezésükkor vagy fennállásuk idején a szélhatás is fennáll, - az elhaló hullámok (vagy döghullámok), melyek akkor állnak elő, ha a viharhullámok kijutnak a meghajtási (gerjesztési) térségből és ezért már nem kapnak energiát a széltől vagy pedig ha időközben elült a szél a tovaterjedő hullámok csillapodó-, vagy elhaló hullámokká válnak. A parthoz érkező hullámokról, viharhullámokról beszelünk, ha a szél a nyílt víz felől fúj a part felé, és a partnál is érvényesül a szélhatás. A viharhullámokra jellemző a nagy meredekség. A szél elsodró hatása miatt a hullámsorozat hullámai előrehajolnak. Az előrehajlás folytán adódó instabilitás elősegíti a hullámok megtörését, mihelyt azok a kis vízmélységű parti szakaszt elérik. Ezzel szemben az elhaló hullámok alakját nem változtatja a szél és így az közel szinuszidális. Ez az a legstabilabb hullámalak. mely a csekély energiaveszteséggel járó tovaterjedést biztosítja. A Balaton viszonylatában csupán rövid ideig észlelhetők az ilyen szél nélkül partot érő elhaló hullámok, amelyekre találóan illik a döghullám elnevezés.

16 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 27/79 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 28/79 Miközben a hullámok a mélyvízi tartománytól a partra való felfutás vagy visszaverődés sávjáig eljutnak, jelentős hatást gyakorolnak a medret alkotó anyagra. A vízmélység csökkenésével a hullámhegyben megnövekszik a vízrészecskék orbitális sebessége. Ez egyrészt a mederanyag finomabb szemcséinek felkavarásához, azaz a lebegtetett hordalék töménységének növekedéséhez, másrészt a nagyobb szemcséknek az oszcilláló, fenék-közeli vízmozgás eredőjének irányába való elmozdulásához vezet. A parti mederszelvény állandóságának feltétele a part-, illetve a mélyvíz felé irányuló hordalékmozgató erők egyensúlya. Minthogy az egyensúly általában nem áll fenn, a parti meder állandóan alakul. Mint említettük, a viharhullámok jellegzetessége az aszimmetrikus hullámalak és a nagy meredekség. Az erős szél elsodró hatásaként a sűrűn érkező hullámtarajokkal nagy mennyiségű víz jut fel a partterületre, ami így hamar telitetté válik és a talajban lefelé szivárgó víz felszíne csaknem összeesik a partfelület vonalával. A lefolyó víz anyagot mos le a part felszínéről, amelyet egyébként a rézsű lábánál előálló vízugrás is alámos. Az intenzívebb beszivárgás nyomán megemelkedett talajvízszint hatására intenzívebbé válik a talajba bejutott víz visszaáramlása a tó felé a parti rézsű lábánál. A szivárgó víz kilépési sávján talajlazulás áll elő, ami elősegíti a mederanyag gyors elmosódását. A jelenség a D-i partra jellemző, heves lefolyású, időléptéke órák, napok nagyságrendű. A szél által a parti rézsűkre kisodort nagy mennyiségű víznek a kontinuitás értelmében vissza kell térnie. A visszatérő víz telítve van hordalékkal. ezért sűrűbb a normálisnál és így a fenék közelében halad. A visszaáramló víz sebességét a hordalékszállító képességet növeli az erős part felé irányuló áramlás a felszínen, amelyet a part felé fújó szél okoz. Az áramló víz mindaddig szállítja a terhét, amíg a sebessége elegendően le nem csökken a hordalék leejtéséhez. Ezáltal homokpad épül a parti rézsűről elhordott anyagból. Ez a homokpad vándorol a part mentén attól függően, hogy milyen a szél iránya, milyen időtartamú és erősségű. A tartósan erős ÉÉNY-É-ÉÉK-i szél idején a D-i part (Siófok) előterében nagy a mederanyag felkeveredése az erős hullámzás hatására. A tapasztalatok alapján ismert, hogy a főáramlásokban szállított lebegtetett hordalék KÉK-ről NYDNY-i irányú, ill. kisebb mennyiségben fordított, útközben mintegy állandóbb kisebb koncentrációval. Az áramlással inkább az É-i part (déli szelek hatására felkeveredett, de a szélirány fordulással még le nem ülepedett) és a tóközép felkeveredett iszapja vándorol, mely a fennálló vihar időszakában nem képes kiülepedni. Az uralkodó széljárás hatására kialakuló hullámmozgás a fenék (homok) anyagát képes fellazítani, megmozgatni és azt tovagörgetni (itt nem lebegtetett formában jut tovább). Az iszap huzamosabb időn át halmozódna, ha a partközeli élénk vízmozgást előidéző hullámzás nem lenne, aminek következtében az iszap és az ugyanitt már nem a pelyhesedés hatására kiülepedő finom szemcséjű hordalék elegye konszolidálódna (tömörödne) és az üledék pedig kohézióssá válna. Ez az uralkodó szelek keltette hullámzás következtében nem jellemző a D-i parton, ugyanakkor a homokos part a nagy gyakoriságú hullámzás által fellazul és a homokszemcsék görgetetten távoznak, ill. helyükre újak kerülnek. A kohéziós üledék megbontása és e1mozditása ténylegesen nagyobb intenzitású hullámzást igényel (pl. amíg a kemény mederfeneket alkotó homokfrakció - D = 0,2 mm - esetén a kritikus kimosási sebesség vkrit = 0,18 m/s, a konszolidált, kohéziós iszap esetén - D = 0,018 mm - eléri a vkrit = 0,4 m/s értéket a konszolidáció rnértékétől függően). A tó ezen partszakasza jellemzően nagyobb gyakoriságú és intenzitású hullámhatásokkal bír, így itt intenzív a vízmozgás, nagyobb a turbulencia foka, ezért ezeken a részeken mérsékelt a kiülepedési lehetőség. A fenékre lesüllyedő hordaléknak nincs lehetősége helyben halmozódni. mert az uralkodó szélirány következtébeni energiaviszonyok ezt nem teszik lehetővé, ezért viszonylagosan nagyobb a vízmozgás turbulenciája, a fenék anyaga kemény (tömörödött) homok, finomhomok. Hullámzás fennállása idején a strandok előteréből és áramlási holtterek egy részéből távozik a K-D-DNY - i szé1 idején esetlegesen bejutott és leülepedett kis mennyiségű finomszemcséjű agyag-iszap (1-2 mm vtg.) hordalék. A hullámzás elcsitulását követő több órás időszakban is még fennálló áramlásban érkező és a vízcsere folytán a limányba bejutó igen kis mennyiségű lebegtetett hordalék bejut az öblökbe és annak egy része ülepedik le. A téli (jégbeállt) időszakban hullámzásból adódó hordalékmozgás nincs, valamint az őszi évszak jellemzője a szélcsend és a gyenge légáramlat. Az áramlás vizsgálatára a Budapesti Műszaki Egyetem dolgozott ki rácsháló alapú számítógépes modelleket, amikkel a megfelelő alapadatok beszerzése és kalibrálás után a gyakorlati tapasztalatok szerinti áramlási vonalak állíthatók elő. Ezekből következtetni lehet a mértékadó hullámmagasságokra, az áramlási sebességekre, az áramlás horizontális és vertikális dimenziójára, a csúsztató feszültségekre. Ez alapján eldönthető, hogy a mederben mit és hová célszerű elhelyezni, úgy, hogy az lehetőleg minél kisebb fenntartási költséggel és a környezetre minél kisebb káros hatással üzemeltethető legyen. A következőkben ezen modellel elvégzett szimuláció eredményeit ismertetjük a K-i (siófoki) medencére vonatkoztatva. (THESIS Kft. Alsóörsi Mediterrán Kikötő áramlási és mederüledék-mozgás vizsgálatok) A vizsgálathoz kapcsolódó előmunkálatok: Medertopográfia A "makro" modellezéshez használt tó-meder fenékszintjének, valamint a partvonal helyzetének figyelembe vétele alapvetően az évi Balaton Atlasz adatai alapján történt a Balaton egész, mintegy 600 km2 területére kiterjedően. A fenékszintre vonatkozó adatok 100 x 100 m-es vízszintes rácshálózat sarokpontjain kerültek megadásra ill. szükség szerint interpolálásra. A modellezés során "víztérként" azok a pontok (függélyek) lettek figyelembe véve, amelyeken a közepes balatoni vízállás ( mbf., 0.90 msf.) mellett a vízmélység min. 0,5 m. Az ennél kisebb vízmélységű helyek szárazföldi határpontként vagy szárazföldként kerültek figyelembe vételre. Mederüledék Az üledékmozgás, a mederfenék változások és a vízminőség szempontjából is különös jelentősége van a mederüledék fizikai jellemzőinek, valamint ezek térbeni - vízszintes és üledékfelszín alatti, mélység szerinti - változásának. A mederüledék mozgását befolyásoló és a modellvizsgálatok során figyelembe vett fizikai jellemzők: A legfelső 1-1,5 cm vastagságú igen mozgékony üledékréteg ("lutya") szilárd anyag sűrűsége kg/m3, jellemző szemátmérője 0,01-0,02 mm.

17 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 29/79 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 30/79 Az adatok alapján a modellvizsgálatokhoz a következők rögzíthetők: - A talajmechanikai vizsgálatból származó cm rétegvastagságú minták átlagos közepes szemátmérője biztosan nagyobb, mint a legmozgékonyabb felső 1-2 cm-es üledékrétegre vonatkozó értékek, a laza üledékmozgás szempontjából meghatározó tartomány kohéziós üledékként kezelendő (D50 < 0.03 mm) - A laza üledék rétegsűrűségére vonatkozóan szintén jellemző, hogy a fenékszinttől mért távolsággal növekszik. A legfelső 1-2 cm vastagságú réteg szilárdanyag sűrűségére - a mért értékeket is figyelembe véve - feltételezhető a Balaton egészére jellemzőnek tekinthető mintegy kg/m3 értéktartomány. - Kohéziós üledék felkeveredését előidéző kritikus csúsztató feszültséget döntően nem a szemcseátmérő, hanem a szilárdanyag sűrűsége határozza meg. A további vizsgálatok során a laza üledék legfelső rétegének felkeveredéséhez szükséges kritikus csúsztató feszültség értékeként a 260 kg/m3 szilárdanyag sűrűséghez Migniot szerint becsülhető N/m kerül figyelembe vételre. - A hullámzás által fellazított, de lebegésbe nem kerülő ( kúszó" mozgású) laza üledék-sűrűség mélység szerinti növekedésénél - a mintavételi értékeket a vizsgált rétegvastagság középértékeként tekintve - parabolikus változás becsülhető. Széladatok A víztéren belüli anyagáramokat befolyásoló légmozgásokra vonatkozóan az Országos Meteorológiai Szolgálat siófoki meteorológiai állomás évi adatai kerültek felhasználásra. A különböző szélsebesség tartományokba eső szélesemények abszolút gyakoriságát 16 szélirány figyelembe vételével az 1. Táblázat tartalmazza. A siófoki szél-adatok alapján a vízfelületre a levegő-víz közötti csúsztató feszültség közvetítésével átadódó fajlagos energia szerint a szélirányok az adott térségben súlyozhatók. A különböző szélirányokhoz rendelhető, a víztérbeni anyagmozgások szempontjából a jelentőségüket jellemző, fajlagos energia átadásán alapuló súlyszámokat szintén ezen táblázat mutatja be. A meglévő kikötő környezetében tervezett beruházások vizsgálatánál az anyagmozgások szempontjából mértékadó szélesemények (szélsebesség és szélirány) meghatározásához a következő meggondolások szolgáltak alapul: - A viz- és üledékmozgás szempontjából a szélesemények közül csak a jégmentes időszakoknak lehet jelentősége. (Jégfedett időszakok időtartama átlagosan mintegy nap/év). Feltételezzük, hogy a szélesemények megoszlása közel arányos a jeges és jégmentes időszakok időtartamával; - Bizonyos közeleső szélirányok tartóssága - vízmozgásokat kiváltó hatásaik vonatkozásában - összevonhatók; - A vízfelületre átadott energia alapján több mint 90%-ban az É-ÉÉNY-i szélirányoknak van jelentősége. A Club Aliga Balaton vízterén belüli helyzetét figyelembe véve további számszerűsíthető hatása lehet még a NDN-DDN-DN - i és a KKDK- DK - i irányú légmozgásoknak; - A szélesemények hatásának mértéke kapcsolódik a vízfelületre átadott fajlagos energia értékéhez, a gerjesztett hullámmozgáshoz; - A 0-4 m/s, azaz km/óra sebesség tartományba eső széleseményeknek ("gyenge légmozgás ) víz- és üledékmozgás szempontjából jelentősége nincs, mivel számottevő periodikus ill. aperiodikus vízmozgást - ezen keresztül üledék felkeveredést, ill. üledék "kúszást" - gyakorlatilag nem eredményeznek; - Egy adott széliránynál és szélsebesség tartományban a mértékadó szélsebességek az átadott energia alapján súlyozott középértékként határozhatók meg. - A lebegtetett ill. a "kúszó" üledékmozgáshoz az üledék felkeveredése ill. fellazulása szükséges, amit a Balaton vízterében - a tihanyi szűkület és környezetének kivételével - kialakuló, jellemzően igen alacsony áramlási sebességek ( m/s) mellett meghatározó mértékben a hullámzás vált ki. A szélsebesség mellett a meghajtási hossztól függő hullámmagasság a "széloldali" partok mentén nem elegendő a mederváltozás szempontjából számottevő üledékfelkeveredés létrehozásához. (Átadott energia ill. áramlás szempontjából mértékadó É-i, ÉNY-i szél hatása üledékmozgás szempontjából az északi parton nem számottevő.) Módszertani megközelítés: Az üledék (és a hozzá kapcsolódó kémiai anyagok) mozgását - az üledék fizikai tulajdonságai mellett - a víztér mozgásjelenségei határozzák meg, amelyek közül a továbbiakban figyelembe vett jelenségek a következők: - A vízfelszín közeli légmozgás a szélsebességtől, a széliránytól, a meghajtási hossztól (a vízfelület vízszintes geometriájától), valamint a vízmélységtől (esetenként a vízi növényzettől) függően hullámmagassággal, hullámhosszal, hullámfrekvenciával ill. lengésidővel jellemezhető periodikus vízmozgást, hullámzást hoz létre, mintegy "megérdesítve" a vízfelületet. - A légmozgás és a hullámzással "érdesített" vízfelület közötti, a szélsebességtől, irányától, a hullám-jellemzőktől, valamint a meghajtási hosszaktól függő súrlódás a

18 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 31/79 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 32/79 vízmélységtől, a medersimaságtól függően vízszintes (és függőleges) irányú aperiodikus vízmozgást, cirkulációs áramlást eredményez. - A hullámzás periodikus mozgásának aszimmetrikus (szélirányban nagyobb) impulzusai haladó mozgást (tömegáramot) is eredményeznek, tovább erősítve az aperiodikus vízmozgás (áramlás) intenzitását. Az előző periodikus és aperiodikus vízmozgás - intenzitásuktól függő mértékben - mozgásba hozza (felkeveri) a laza üledéket és a vizsgálatok tárgyát nem képező, az üledékhez kötődő, a víztér vízminőségi állapotát is befolyásoló kémiai anyagokat: - A szemcse-összetétel a szilárd anyagsűrűség függőleges és vízszintes irányú változásával jellemezhető laza mederüledéket - a Balatonra jellemzően nagyobb részben a hullámzástól, kisebb részben a cirkulációs áramlás jellemzőitől függően a mederüledék felszínén ébredő csúsztató feszültség,.felkeveri" és az adott vízmozgás állapothoz tartozó telítettségi koncentrációhoz közelálló töménységgel lebegésben" tartja. - A lebegésben lévő mederanyagot a cirkulációs áramlás ill. a hullámzó víztömeg - eredőként és függélyek menti középértékben értelmezett - tömegtranszportja (haladó mozgása), valamint döntően a hullámzás okozta turbulens diszperzió a víztérben áthelyezi", (transzportálja, ill. elkeveri) miközben a lebegésben lévő üledék-koncentráció az adott helyen a vízmozgás-állapottól függően tovább növekszik a helyi mederüledékből, vagy éppen a kiülepedés következtében csökken, növelve az adott helyen az üledékszintet. - A hullámzás periodikus mozgása szerint aszimmetrikus, fenéken ható impulzusai hatására - a szélmozgás, ill. a felszíni hullámterjedés irányában - a súrlódással fellazított, de lebegésbe már nem kerülő mederüledék-réteg egyfajta lassú "kúszó" mozgása is megjelenik, a hullámjellemzőktől, ill. a vízmélységtől, valamint a üledék jellemzőktől függően. Az előző folyamat-megközelítésre alapozva számítógépes modellezéssel végzett szimulációs vizsgálatok célkitűzése mederben lévő vagy tervezett építmény által módosított, a partközeli mederállapotokat befolyásoló fizikai folyamatok mennyiségi jellemzése, esetleges következményeinek becslése. A szél-keltette periodikus (hullám) mozgások jellemzőit a Balatonra is elfogadottnak tekinthető Bretschneider-féle, a sekélyvízi körülményekre módosított összefüggésekkel határozhatjuk meg. A figyelembe vett elemei: - adott irányhoz tartozó mértékadó szélsebesség a nyugalmi vízszint feletti 10 m magasságban; - hatékony meghajtási hossz; - vízmélység; - partközeli vízi növényzet (nádas) A Balaton szé1-keltette áramlási folyamatainak, ill. közel állandósult állapotainak (cirkulációs áramlásainak) jellemzéséhez a hosszúhullámú (kis amplitúdójú) sekélyvízi hullámok elméletén alapuló, vízszintes síkon kétdimenziós (függélyek mentén integrált) megközelítés matematikai modelljét alkalmazhatjuk. Figyelembe vett elemei: - a tengelyirányok szerinti, áramlásból és/vagy hullámzásból származtatott turbulens viszkozitási együtthatók; - az áramlás okozta csúsztató feszültség a mederfenéken, nyílt víztérben és partközeli nádas figyelembe vételével; - a nyugalmi vízszint felett 10 m magasságban értelmezett mértékadó szélsebesség és változása a szárazföld - vízfelület között, valamint a meghajtási hossz mentén; - a víz-levegő közötti csúsztató feszültség és változása a szignifikáns hullámmagasság és hullámhossz szerint; - a hullámmozgásból származó tömegáram (haladó mozgás) hullámperiódus alatti, szélirányú átlagos sebessége (Longuet-Higgins féle magasabb rendű közelítéssel) A vízszintes irányú lebegtetett üledékmozgásnak az adott áramlási jellemzőkkel rendelkező víztérbeli mozgásának (elkeveredésének) jellemzéséhez a függély mentén átlagolt, nem konzervatív turbulens diszperziós transzport-egyenletet alkalmazhatjuk. A figyelembe vett elemei: - a vízszintes irányú kvázi-állandósult cirkulációs áramlás fajlagos vízhozama, sebessége és térbeni változása; - a vízmélység és térbeni változása; - a függélyek mentén átlagolt kvázi egyensúlyi (telített) üledék koncentráció; - az áramlásból és/vagy a hullámzásból származtatott turbulens diszperziós együtthatók. A nemkonzervativitást eredményező függőleges irányú lebegtetett üledékmozgás (felkeveredés, kiülepedés) jellemzőinek becsléséhez figyelembe vett elemek: - a hullámzásból származó átlagos csúsztató feszültség a mederfenéken; - a laza üledék szilárdanyag sűrűsége és közepes szemátmérője; - az áramlásbál származó csúsztató feszültség; - a felkeveredéshez ill. a kiülepedéshez szükséges kritikus csúsztató feszültség; A fellazult üledékréteg hullámmozgás által okozott aperiodikus jellegű, szélirányban haladó jellegű "kúszó" mozgásának vizsgálatához figyelembe vett elemek: - a hullámmozgásból származó tömeg-transzport periódus idő alatti átlagos szélirányú sebessége a fenéken (Longuet-Higgins) - a hullámzás által fellazított, de fel nem keveredő üledékréteg becsült vastagsága; A különböző fizikai folyamatok szimulációs modellezésénél általánosan követett meggondolások a következők: - A fizikai folyamatok modellezése két szintet igényel: A "makro" szintű megközelítés célja a vizsgálat tárgyát képező építmény környezetének a balatoni víztér egészébe történő beillesztése, a mikro" szintű megközelítés célja pedig a Balaton egészének részét képező építmény és közvetlen környezetén belül végbenő jelenségek, ill. folyamatok részletekre is kiterjedő megismerése. - A "makro" szintű szimulációs modellezésénél minden esetben a Balaton m- nél nem kisebb vízmélységű - vízterének egésze az értelmezési tartomány a 200 x 200 m oldalhosszúságú térbeli diszkretizálási hálózat - mintegy számítási függély - figyelembe vételével. Az eredmények bemutatása azonban - a tanulmány tárgyának megfelelően - a Siófoki Medence mederrészére korlátozódik.

19 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 33/79 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 34/79 - A "mikro" szintű szimulációs modellezés a "makro" szintű térbeni digitalizálási hálózathoz illeszkedően a tervezett építmény, mint a balatoni víztér részét képező környezetére terjed ki 10 x 10 m oldalhosszúságú térbeli díszkretizáló hálózat - mintegy számítási függély figyelembe vételével. - A "mikro" tartomány határain feltételezhető, hogy a vizsgált építmény a fizikai folyamatokat makroszinten már nem módosítja, ill. hatása elhanyagolható. - A folyamatok időbeni diszkretizálása az alkalmazott numerikus módszer stabilitási feltételéhez igazodik, ha ilyen létezik, ill. a számítások pontossági igényeit veszi figyelembe. A "makró" modell esetében jellemzően 1,0-2,0 perc, a "mikro modellnél pedig másodperc. - Az üledékmozgást eredményező, a mederfenéken fellépő csúsztató feszültséget döntően a hullámmozgás eredményezi. Ehhez viszonyítva az áramlásból származó csúsztató feszültség - az áramlási sebességek alacsony értékei miatt - elhanyagolható, vagy az eredő csúsztató feszültség a hullámzásból származó értékek korrekciójával becsülhető. érdekében - csak minden második (400 m-enkénti) számítási rácsponthoz tartozó sebesség vektor van ábrázolva. Ugyanakkor 6 tartomány figyelembe vételével ábrázolásra került az adott széleseménynél kialakuló szignifikáns hullámmagasság térbeni eloszlása. A NDN-DN-i szélirány esetében a makro-modellen végzett vizsgálat eredménye szerint a Club Aliga partközeli környezetében erőteljes Ny-ról K felé irányuló vízmozgás a jellemző. A függély-középsebességek m/s értéktartományban jelentkeznek. A kialakuló periodikus vízmozgásra a m-es szignifikáns hullámmagasság jellemző. Ez az érték nagyobb a kritikus hullámmagasságnál, a s-os hullámperiódus idő mellett már alkalmas a mederfenéken lévő "lutya" réteg (mederüledék) felkeveredésére. Club Aliga A belső anyagforgalmat döntően meghatározó légmozgás minden jellemzője (irány, sebesség és ingadozás, időtartam) sztochasztikus jellegű, ezért az anyagforgalom jellemzői is véletlenszerűek. Mivel a mederváltozások időléptéke - a légmozgások és közvetlen következményeinek órás nagyságrendű időléptékével ellentétben - minimálisan éves nagyságrendű, ehhez igazodóan a fizikai folyamatok jellemzőit is éves időléptékhez igazodóan célszerű megadni. Ugyanakkor a mederváltozások éves mértéke - a befolyásoló hatások sztochasztikus jellegéből, az alapadatok változékonyságából adódóan - csak várható értékként becsült jellemző lehet. A különböző feltételek mellett végbemenő folyamatok "kezdeti feltétele" minden esetben nyugalmi állapot. Feltételezhető, hogy egy időben közel állandó paraméterű szél-esemény hatására az átmeneti időtartamot követően kialakuló kvázi egyensúlyi, állandósult állapot létrejön, amelynek állapotjellemzői a szélesemény hatásaira éves szinten is jellemzőnek tekinthetők. A Balaton vízállás-változásai a fizikai folyamatokra is hatással vannak. A tervezett kikötő sokévi átlagos évben" várható hatásainak becsléséhez "makro" és "mikro" szinten is a Balaton üzemi vízszinttartományának ( mbf, ill msf.) középértéke ( mbf., 0.90 msf.) vehető figyelembe, tekintettel arra, hogy a különböző szélesemények és vízállások egyidejűségére vonatkozóan adatok nem állnak rendelkezésre. A modellvizsgálatok eredményei A makro" vizsgálatok célja a tervezett építménynek a balatoni víztér részét képező közvetlen környezetében a mértékadó légmozgások hatására kialakuló áramlási és hullámmozgás jellemzők meghatározása. (A mikro modellen vizsgált közvetlen környezet a "nagy egész" részeként beilleszthető legyen a Balaton vízterébe.) Ennek érdekében a Balaton teljes területét figyelembe véve 200 x 200 m méteres vízszintes síkú rácshálózat pontjain kerültek meghatározásra az állandósult mértékadó szélsebességek hatására kialakuló áramlási függély-középsebességek és szignifikáns hullámmagasságok térbeni eloszlása. A 38 -os (~ NDN-DN-i) szélirányban mértékadó, tartós 7.2 m/s - os szélsebesség esetén kialakuló cirkulációs áramlási sebességek térbeni eloszlását mutatja be a 2/A. Melléklet vektoros ábrázolással a Siófoki Medencére vonatkozóan. A mellékleten - a kezelhetőség

20 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 35/79 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 36/79 A 175 -os (~K-KDK-i) szélirányban mértékadó, tartós 5.5 m/s-os szélsebesség mellett kialakuló vízmozgások jellemzőinek - függély-középsebességeknek és szignifikáns hullám magasságok térbeni eloszlását a 2/B. Melléklet mutatja be. Ebben az esetben a Club Aliga környezetében a Ny-ről K felé irányuló áramlás a jellemző. A függélyközépsebességek alacsony tartományban jelentkeznek. A hullámmagasságok az előzőektől eltérően alacsony szinten alakulnak (< 0,1 m), amely már nem elegendő a laza üledék felkeveréséhez. Club Aliga A térségben uralkodó 285 -os (~ É-ÉÉN-i) szélirányban tartós 9.0 m/s-os mértékadó szélsebesség mellett kialakuló vízmozgások jellemzőinek térbeni alakulását a Siófoki Medencében a 2/C. Melléklet mutatja be. A szélesemény hatására a Club Aliga környezetében erőteljes K felől N felé irányuló áramlás a jellemző. A partközeli áramlási függélyközépsebességek m/s körül alakulnak. Ugyanakkor a hullámmagasságok gyakorlatilag m körül alakulnak. Ez az érték nagyobb a kritikus hullámmagasságnál, a s-os hullámperiódus idő mellett már alkalmas a mederfenéken lévő "lutya" réteg (mederüledék) felkeveredésére. Club Aliga

Tartalom. A Balaton földrajzi jellemzői

Tartalom. A Balaton földrajzi jellemzői BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 1/79 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 2/79 A Balaton földrajzi jellemzői Tartalom A Balaton földrajzi jellemzői...2 1.HIDROLÓGIA...3 1.1.

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

SZÉLSŐSÉGEK A BALATON 2000-2003. ÉVI VÍZHÁZTARTÁSÁBAN. Varga György 1 Pappné Urbán Judit 2. 1. A Balaton hosszúidejű vízszintváltozásai

SZÉLSŐSÉGEK A BALATON 2000-2003. ÉVI VÍZHÁZTARTÁSÁBAN. Varga György 1 Pappné Urbán Judit 2. 1. A Balaton hosszúidejű vízszintváltozásai SZÉLSŐSÉGEK A BALATON 2000-2003. ÉVI VÍZHÁZTARTÁSÁBAN Varga György 1 Pappné Urbán Judit 2 1. A Balaton hosszúidejű vízszintváltozásai A Balaton napjainkig folyamatosan meglevő, egységesen összefüggő vízfelülete

Részletesebben

Szélsőségek legnagyobb tavunk vízháztartásában

Szélsőségek legnagyobb tavunk vízháztartásában Szélsőségek legnagyobb tavunk vízháztartásában Varga György 1 Kravinszkaja Gabriella 2 Bevezetés A Balaton és közvetlen környezete mint kiemelkedő jelentőségű nemzeti kincs hosszú ideje áll a szűkebb szakmai

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A BALATON HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA 2014.

A BALATON HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA 2014. A BALATON HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA 2014. Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 8000 Székesfehérvár, Balatoni u. 6. 2015. 1 T A R T A L O M J E G Y Z É K Oldal I. BEVEZETÉS 2. II. VÍZHÁZTARTÁSI

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05.

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ

Részletesebben

3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során

3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során 3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során Előadó: Szakter Roland Tamás 2015.10.21. Az előadás tartalma A B.V.K.-ról röviden Vízminőséggel kapcsolatos térképi munkák Jövőre vonatkozó előkészítő

Részletesebben

2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat

2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat 2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat Készült a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrajzi és Adattári Osztálya által készített jelentés felhasználásával Idén május 5. és 7. között került lebonyolításra

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26.

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Meteorológia a vízügyi ágazatban Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések Az

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2015. január 1 2015. január 15.

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2015. január 1 2015. január 15. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 216. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 216 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ 197 Budapest, Gyáli út 2 6. Levélcím: 1437 Budapest Pf. 839. Telefon: (6-1) 476-12-83 Fax: (6-1) 215-246 igazgatosag@oki.antsz.hu Összefoglaló A 212. évi

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2013. augusztus 29 2013. szeptember 12.

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2013. augusztus 29 2013. szeptember 12. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 65 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-1 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET

BUDAPEST, VII. KERÜLET M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI

Részletesebben

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Vízkárelhárítás Kisvízfolyások rendezése www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Kisvízfolyások rendezésének lehetséges indokai Intenzív hordalékterhelés miatt függımeder alakult ki, nem megfelelı a vízelvezetés

Részletesebben

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,

Részletesebben

hírlevél A Balatonkutatási Alapítvány tájékoztató hírlevele 5.szám, 2008. február, periodikusan megjelenő információs folyóirat

hírlevél A Balatonkutatási Alapítvány tájékoztató hírlevele 5.szám, 2008. február, periodikusan megjelenő információs folyóirat hírlevél A Balatonkutatási Alapítvány tájékoztató hírlevele 5.szám, 2008. február, periodikusan megjelenő információs folyóirat Benne: A felelős szerkesztő megjegyzése Alapító okirat részletei A kuratórium

Részletesebben

AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS JELENTŐSÉGE

AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS JELENTŐSÉGE AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA Három követelményszint: az épületek összesített energetikai jellemzője E p = összesített energetikai jellemző a geometriai viszonyok függvénye (kwh/m

Részletesebben

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER CÉLKITÛZÉSEI Árvízi elõrejelzés és menedzsment A vízkészletek optimalizálása és menedzselése

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén

Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Hernádi Béla*, Lénárt László**, Czesznak László***, Kovács Péter****,, Tóth Katalin*, Juhász Béla***** * MERT ZRt, Bükkábrány, hernadib@t-online.hu;

Részletesebben

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Partvonal értelmezései: Hazai értelmezés: - Vízgazdálkodási lexikon (1970): A folyó v. tó középvízi medrének és a környező

Részletesebben

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából FIGYELMÉBE AJÁNLJUK Enyhe, száraz tél, meleg, de csapadékos nyár 2009. január A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából Vadász Vilmos Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM T /1 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A Balaton és a vízgyűjtő-gazdálkodás

A Balaton és a vízgyűjtő-gazdálkodás A Balaton és a vízgyűjtő-gazdálkodás Nők a Balatonért Egyesület VGT munkacsoport A Balaton átlag a 2015. évi Víz világnapon: 119 cm A Balaton és a vízgyűjtője A Balaton különleges természeti kincsünk.

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2011. augusztus - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és

Részletesebben

EGY BALATONI HIDRODINAMIKAI ELİREJELZİ RENDSZER FELÉ. TORMA PÉTER, doktorandusz BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tsz. torma@vit.bme.

EGY BALATONI HIDRODINAMIKAI ELİREJELZİ RENDSZER FELÉ. TORMA PÉTER, doktorandusz BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tsz. torma@vit.bme. EGY BALATONI HIDRODINAMIKAI ELİREJELZİ RENDSZER FELÉ TORMA PÉTER, doktorandusz BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tsz. torma@vit.bme.hu TAVI HIDRODINAMIKAI ELİREJELZİ RENDSZEREK Tókezelık operatív feladatai:

Részletesebben

Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor

Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Témavezető: Dr. Kiss Tímea SZTE, TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 2014 Mintaterület Szabályozások

Részletesebben

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán, Tóth Zoltán, Morvai Krisztián, Szintai Balázs Országos Meteorológiai Szolgálat A globálsugárzás

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 201. október 1. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban

Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban Kovács Tamás, Vincze Enikő Országos Meteorológiai Szolgálat Az elmúlt években megtapasztalt időjárási szélsőségekre a 2013.

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE Vizi Gergely Klímaváltozásról Magyarországon Építményeket érő hatások

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

A BALATON LEGNAGYOBB VITORLÁSKIKÖTŐ LÁNCA

A BALATON LEGNAGYOBB VITORLÁSKIKÖTŐ LÁNCA A BALATON LEGNAGYOBB VITORLÁSKIKÖTŐ LÁNCA VITORLÁSKIKÖTŐK A BALATON KÖRÜL 2016 BALATONI HAJÓZÁSI ZRT. Ha Balaton, akkor Hajózás! BAHART KIKÖTŐ LÁNCA, ILLETVE TÚRAHELYEI BAHART vitorláskikötők Balatonalmádi

Részletesebben

Épület termográfia jegyzőkönyv

Épület termográfia jegyzőkönyv Épület termográfia jegyzőkönyv Bevezetés Az infravörös sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés, a termográfia azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (-273,15 C) felett

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2013. augusztus 1 2013. augusztus 15.

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2013. augusztus 1 2013. augusztus 15. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 65 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-1 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Részletesebben

Klímavizsgálati módszerek természetes szellőzésű tehénistállókhoz Dr. Bak János 1.1.36.017.5.

Klímavizsgálati módszerek természetes szellőzésű tehénistállókhoz Dr. Bak János 1.1.36.017.5. Klímavizsgálati módszerek természetes szellőzésű tehénistállókhoz Dr. Bak János 1.1.36.017.5. A mikroklíma jellemzői és tehénre gyakorolt élettani hatásai A környezeti levegő hőmérséklete, relatív páratartalma,

Részletesebben

Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring System between 1992-2010. 2010 szló Miskolci Egyetem University of Miskolc

Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring System between 1992-2010. 2010 szló Miskolci Egyetem University of Miskolc Bükki Karsztvíz Észlelő Rendszer (BKÉR) (Észak-Magyarország) g) 1992-2010 2010 közötti k működése és s főbb f kutatási eredményei Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése

A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése Finta Béla Gyula Gergő Ligeti Zsolt BGT Hungaria Környezettechnológai Kft. www.bgt.hu OpenGIS konferencia

Részletesebben

Mozgásvizsgálatok. Mérnökgeodézia II. Ágfalvi Mihály - Tóth Zoltán

Mozgásvizsgálatok. Mérnökgeodézia II. Ágfalvi Mihály - Tóth Zoltán Mérnökgeodézia II. Ágfalvi Mihály - Tóth Zoltán Célja: Várható elmozdulások előrejelzése (erőhatások alatt, Siógemenci árvízkapu) Már bekövetkezett mozgások okainak vizsgálata (Pl. kulcsi löszpart) Laboratóriumi

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

VAGYONGAZDÁLKODÁS A BALATONON

VAGYONGAZDÁLKODÁS A BALATONON Útvesztők a vagyongazdálkodásban VAGYONGAZDÁLKODÁS A BALATONON Nemzeti Közlekedési Napok 2014 Siófok, 2014. október 28-30. A Balaton Közép-Európa legnagyobb sekélyvízű természetes tava közel 80 km hosszú

Részletesebben

A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc

A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden jog

Részletesebben

Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk

Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg, ahhoz viszonyítjuk. pl. A vonatban utazó ember

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása 1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni

Részletesebben

A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata

A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata Borsa Béla FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 2100 Gödöllő, Tessedik S.u.4. Tel.: (28) 511 611 E.posta: borsa@fvmmi.hu A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata

Részletesebben

A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA. Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém

A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA. Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém mecsij@almos.uni-pannon.hu, jmecsi@gmail.com ÖSSZEFOGLALÓ A Duna illetve a

Részletesebben

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai

Részletesebben

AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN

AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN Marosi Gertrúd Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Társulati osztály Árpás 2013. április 23. Működési terület nagysága 13.100

Részletesebben

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában Bihari Zita, Kovács Tamás, Lakatos Mónika, Szentimrey Tamás Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály Alapítva:

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

Árvizes fejlesztések hatása a Pinka és a Répce vízfolyáson 50 év távlatában

Árvizes fejlesztések hatása a Pinka és a Répce vízfolyáson 50 év távlatában Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely Árvizes fejlesztések hatása a Pinka és a Répce vízfolyáson 50 év távlatában Készítette: a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság részéről

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

ahol m-schmid vagy geometriai tényező. A terhelőerő növekedésével a csúszó síkban fellép az un. kritikus csúsztató feszültség τ

ahol m-schmid vagy geometriai tényező. A terhelőerő növekedésével a csúszó síkban fellép az un. kritikus csúsztató feszültség τ Egykristály és polikristály képlékeny alakváltozása A Frenkel féle modell, hibátlan anyagot feltételezve, nagyon nagy folyáshatárt eredményez. A rácshibák, különösen a diszlokációk jelenléte miatt a tényleges

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az

Részletesebben

A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR

A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR KÖRNYEZETÉBEN Témavezetők: Konzulensek: Szarvas Gábor, Budapest Airport Zrt. Dr. Weidinger Tamás, ELTE TTK Meteorológiai

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata.

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata. Farkas Geotechnikai Szakértői és Laboratóriumi KFT Farkas Geotechnikai Kft. SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról Megbízó: Készítette: Geotechnikai vezető tervező, szakértő

Részletesebben

Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése

Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése TARTALOMJEGYZÉK Szöveges munkarészek Tartalomjegyzék Tervezői nyilatkozat Iratok Műszaki leírás Üzemelési

Részletesebben

Hordalékviszonyok hatása az árvízi biztonságra a Tisza-völgyben avagy mit tudunk manapság mérni, modellezni és mindebből becsülni

Hordalékviszonyok hatása az árvízi biztonságra a Tisza-völgyben avagy mit tudunk manapság mérni, modellezni és mindebből becsülni Tisza-völgyi Műhely alapító konferencia Szolnok, 2011. március 30. Hordalékviszonyok hatása az árvízi biztonságra a Tisza-völgyben avagy mit tudunk manapság mérni, modellezni és mindebből becsülni Dr.

Részletesebben

VIZITERV Environ Kft. 2011. augusztus-november

VIZITERV Environ Kft. 2011. augusztus-november VIZITERV Environ Kft. 2011. augusztus-november Tervezési alapadatok 676/1971 számú vízjogi engedély, vizikönyvi szám: I/614. mely a Ferenc tápcsatorna üzemeltetéséről szól Érvényben lévő jogszabályok,

Részletesebben

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza PARLAGFŰ POLLENTERHELÉS ÉRTÉKELÉSE, MAGYARORSZÁG 1992-2010 Az Aerobiológiai Hálózat: Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata 1992-ben alakult 3 állomással, folyamatosan bővült 2007-ig (19 mérőállomás: Nyíregyháza,

Részletesebben