Forgatókönyvek a magyar egészségügy gazdasági viszonyainak

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Forgatókönyvek a magyar egészségügy gazdasági viszonyainak"

Átírás

1 1 Orosz Éva: Forgatókönyvek a magyar egészségügy gazdasági viszonyainak alakulására A tanulmány célja, hogy elemezze, milyen tényezők és hogyan befolyásolják a magyar egészségügyi kiadások nagyságát és szerkezetét; továbbá lehetséges forgatókönyvek megfogalmazása az egészségügyi kiadások alakulására 2020-ig. A forgatókönyvek megfogalmazását számos tényező nehezíti: a gazdasági és társadalmi folyamatokra vonatkozó bizonytalansági tényezők (pl. nem látható előre, hogyan fognak alakulni a világgazdasági folyamatok, hogyan alakulnak a magyar társadalomban az egészségpolitikát jelentősen befolyásoló értékek, nézetek, pl. a társadalmi szolidaritásra vonatkozóan, stb.); a gazdasági fejlettség, az egészségügyi kiadások és az egészségi állapot összefüggéseire vonatkozó elméleti ismeretek korlátozottsága, ellentmondásossága; a makrogazdasági előrejelzések hiánya; a magyar egészségügyi kiadásokra vonatkozó adatok hiánya és az elérhető adatokkal kapcsolatos módszertani problémák, stb. Ezen problémák következtében csak átfogó tendenciák felvázolása lehetséges: forgatókönyvek a kormányzati egészségpolitika valószínűsíthető mozgásterére. Továbbá annak megfogalmazása, hogy ezen a mozgástéren belül - bizonyos egészségpolitikák hogyan befolyásolhatják az egészségügyi kiadások alakulását. 1. Az egészségügyi kiadások alakulása az OECD országokban A fejlett országok egészségügyi rendszerei fejlődése szempontjából a második világháború utáni időszak két alapvetően különböző szakaszra osztható: az expanzió és a korlátozások időszakára. A 70-es évek közepéig tartó expanziós szakaszt az egészségügyi szektor látványos növekedése jellemezte. Az OECD országok átlagát tekintve az egészségügyi kiadások kb. 40%-kal gyorsabban növekedtek, mint a GDP. A növekedés fő hajtóereje a finanszírozási források szerkezetében bekövetkezett gyökeres változás volt, vagyis a közpénzek nagyarányú beáramlása az egészségügyi szférába - a kötelező biztosítás kiterjesztése vagy állami egészségügyi szolgálatok létrehozása, továbbá állami kórházépítési programok révén. Ez a kormányzati beavatkozás adekvát választ jelentett a korszak fő kihívásaira: az egészségpolitika elsőszámú célja az egészségügyi szolgáltatásokhoz - az egyének jövedelmi helyzetétől független - hozzáférés biztosítása volt. A 70-es évek közepétől egészségpolitikai fordulat következett be: a korlátozás szakaszába léptek a nyugati egészségügyi rendszerek. Nyilvánvaló, hogy az egészségügyi kiadásoknak a gazdasági növekedést jelentősen meghaladó növekedési üteme nem lett volna örökké tartható. A hirtelen fordulatot, azaz az egészségügyi kiadások korlátozásának a középpontba kerülését (gyakran az egészségpolitika napirendjéről minden mást lesöprő kérdéssé válását) külső okok magyarázzák. A külső ok, a gazdasági növekedés megtorpanása volt. A másik külső ok: annak az illúziónak a vége, hogy a jóléti állam önmaga képes minden szociális probléma megoldására 1. 1 A 70-es évtized közepére az alábbi kérdések kaptak egyre nagyobb figyelmet: Arányban áll-e a kapott eredmény az egészségügybe áramló óriási mértékű `közpénzekkel`? Az egészségügyre többet fordító országokban kedvezőbb-e a

2 2 Az 1960-as és 70-es években az egészségügyi közkiadások gyorsabban növekedtek, mint az összes kiadás (amely magában foglalja a magánkiadásokat is). Az európai OECD országok átlagát tekintve a közkiadások részesedése az 1960-as években jellemző 68%-ról az 1970-ben 77%-ra nőtt, majd az 1980-as évek elején 81%-ig emelkedett majd az utóbbi években csökkenést mutatott ben 78%, 1997-ben 76% volt. A különbségek Európán belül is jelentősek, de a legmarkánsabb különbség az USA és a többi OECD ország között figyelhető meg: az USA az egyetlen a fejlett országok között, ahol a magánkiadások aránya meghaladja a közfinanszírozás arányát. Az OECD tagállamokban az egészségügyi szolgáltatók fontos iparágat képviselnek: az egészségügyi foglalkoztatottság a teljes foglalkoztatottság 6-7%-át teszi ki; ez a szám Norvégiában, Svédországban és Svájcban 9-10%, és Finnországban is 8% felett van. Az egészségügyi kiadások GDP-ből való részesedése egy adott ország ráfordításainak a szintjét mutatja: az adott ország erőforrásainak mekkora részét fordítja az egészségügyi ellátásra (más alternatív célok helyett). A GDP-ből való részesedés nagysága az egészségügy fejlettségéről keveset árul el: nyilvánvaló, hogy ha egy alacsony gazdasági fejlettségű ország a GDP-nek viszonylag magas hányadát költi egészségügyre, az ellátás színvonala ennek ellenére alacsony lesz a (GDP-nek esetleg kisebb hányadát költő) fejlettebb országokéhoz képest. Az. 1. táblázat az összes egészségügyi kiadás, a 2. pedig az egészségügyi közkiadások GDPből való részesedésének alakulását mutatják az közötti időszakra. A táblázatok második fele azt mutatja, hogy a vizsgált időszakokban hány százalékponttal növekedett (vagy csökkent) a GDP-n belüli részarány. A magyar kiadások becslése szempontjából relevánsabbak az elmúlt egy-két évtized nemzetközi folyamatai. A 24 OECD országból az közötti periódusban 8 országban csökkent az összes egészségügyi kiadás GDP-ből való részesedése - azaz az egészségügyi kiadások (közkiadások és magánkiadások együttvéve)lassabban növekedtek, mint a GDP (Olaszország, Kanada, Ausztria, Finnország, Izland, Luxemburg, Norvégia, Törökország). Ezen országok többségében az egészségügyi közkiadások is lassabban növekedtek, mint a GDP (a kivételt Ausztria és Törökország jelenti). További 7 országban változatlan maradt az egészségügyi kiadások GDP-n belüli részaránya, vagy 0.5 százalékpontot nem haladta meg az emelkedés ( UK, Ausztrália, Belgium, Írország, Hollandia, Új-Zéland, Svédország) Ezen országok közül Svédországban csökkent, Belgium Új-Zéland, Hollandia esetében pedig változatlan maradt a közkiadások részaránya. Csupán 6 országban volt 1 százalékpont fölötti az egészségügyi kiadások GDP-n belüli részarányának a növekedése (USA, Németország, Dánia 2, Görögország, Portugália, Svájc). Ezek az adatok azt mutatják, hogy amíg az közötti időszakban az egészségügyi kiadások a GDP növekedésénél lényegesen gyorsabban növekedtek, addig az 1980 utáni időszakra ez már nem mondható el. Az országok kisebb részéről mondható el, hogy a GDPnél lényegesen gyorsabb volt a kiadások növekedése, az országok kb. harmadában lényegében lakosság egészségi állapota? Egyértelműen hasznos-e (pozitívan befolyásolja-e a betegek egészségi állapotát) az egészségügyi technika alkalmazása? 2 Dánia esetében ez elsősorban annak a következménye, hogy számos, korábban a szociális ellátás körébe sorolt ellátást átsoroltak az egészségügyi szolgáltatások körébe.

3 3 a GDP-vel megegyező (azt alig meghaladó), az OECD országok egyharmadában pedig nem érte el a GDP növekedési ütemét. Összefoglalva: a 80-as, 90-es években a fejlett országokban az egészségügyi kiadások alakulását, a GDP-n belüli részarány változását igen eltérő trendek jellemzik, továbbá ezek a trendek nem adnak támpontot a magyar kiadások várható alakulásának a becsléséhez. 1. táblázat Az egészségügyi kiadások alakulása a GDP %-ában változás százalékpontban kifejezve Egyesült Államok Japán Németország Franciaország Olaszország Egyesült Királyság Kanada Ausztrália Ausztria Belgium Cseh Köztársaság 7.0 Dánia Finnország Görögország Izland Írország Luxemburg Hollandia Magyarország 6.5 Új-Zéland Norvégia Lengyelország 5.3 Portugália Spanyolország Svédország Svájc Törökország OECD Európa OECD összesen / súlyozatlan átlag. Forrás: OECD Health Data, 1998 A 3. táblázat az egy főre jutó egészségügyi kiadásokat, az egy főre jutó egészségügyi közkiadásokat, és az egy főre jutó GDP értékét mutatja valutaárfolyamon és vásárlóerő paritáson átszámított dollárban, valamint ezen mutatószámok sorrendjét. Az adatok mutatják, hogy egy bizonyos gazdasági fejlettség felett jelentős eltérések mutatkoznak az országok többségének a három mutató szerinti relatív helyzetében. Például Németország, Norvégia, Japán, Franciaország, Ausztria, Hollandia, Kanada, Belgium és Olaszország helyzete az egy főre jutó összes egészségügyi kiadás rangsorában jelentően eltér attól a helytől, amit az egy főre jutó GDP rangsorában foglalnak el. Továbbá az egy főre jutó GDP és az egy főre jutó egészségügyi közkiadás rangsorait tekintve jelentősen eltérő pozíciót foglal el Németország,

4 4 Norvégia, Japán, Dánia, Franciaország, Ausztria és Olaszország a két rangsorban. Az adatok másrészt szemléltetik Magyarország helyzetét is a kevésbé fejlett dél-európai országok szintjének az elérése is komoly kihívást jelent mind gazdasági, mind az egészségügy ráfordításait tekintve. Az adatok azt is mutatják, hogy nemcsak a különbségek nagyságrendjét változtatja, ha nem a valutaárfolyamon, hanem a vásárlóerő paritáson közös nevezőre hozott adatokat tekintjük, hanem az egyes országok relatív helyzetét is lényegesen módosíthatja. Például Norvégia, Japán, Dánia a vásárlóerő paritáson átszámított egészségügyi kiadások alapján lényeges hátrébb kerül az országok rangsorában, míg Franciaország, Kanada, Belgium esetében éppen ellenkező a helyzet. 2. táblázat Az egészségügyi közkiadások alakulása a GDP %-ában változás százalékpontban kifejezve Egyesült Államok Japán Németország Franciaország Olaszország Egyesült Királyság Kanada Ausztrália Ausztria Belgium Cseh Köztársaság Dánia Finnország Görögország Izland Írország Luxemburg Hollandia Magyarország Új-Zéland Norvégia Lengyelország Portugália Spanyolország Svédország Svájc Törökország OECD Európa OECD összesen

5 5 3. táblázat Az egy főre jutó egészségügyi kiadás, egészségügyi közkiadás és GDP az OECD országokban, 1997 egy főre jutó eü. kiadás egy főre jutó közkiadás egy főre jutó GDP egy főre jutó eü. kiadás egy főre jutó közkiadás egy főre jutó GDP USD - valuta átváltási ráták alapján USD - vásárló erő paritáson számítva rangsor rangsor rangsor rangsor rangsor rangsor USA Svájc Németország Luxemburg Norvégia Japán Dánia Franciaország Svédország Izland Ausztria Hollandia Kanada Ausztrália Belgium Finnország Olaszország UK Új-Zéland Írország Spanyolország Portugália Görögország Korea Cseh Köztársaság Magyarország (1996) Mexikó Lengyelország Törökország Forrás: OECD Health Data, 1998

6 6 2. A gazdasági fejlettség és az egészségügyi kiadások közötti összefüggés új megközelítések A legújabb elemzések (Gerdtham et al, 1994; OECD, 1995; Kanavos-Mossialos, 1997; Mossialos-Le Grand, 1999; Comas-Herrera, 1999; Kanavos-Yfantopoulos, 1999) alapjaiban kérdőjelezik meg azokat a feltevéseket, amelyek szinte közhelyként uralták az elmúlt évtizedben az egészségügyi kiadások tendenciáira vonatkozó nézeteket. Általánosan elfogadott volt az a nézet, hogy az adott ország gazdasági fejlettsége (az egy főre jutó GDP) alapvetően meghatározza az egészségügyi kiadás szintjét (1 főre jutó egészségügyi kiadást). A másik ilyen általánosan elfogadott feltételezés az volt, hogy a GDP növekedésével az egészségügyi kiadások GDP-ből való részesedése növekszik, azaz az egészségügyi kiadások gyorsabban növekednek, mint a nemzeti jövedelem (az egészségügyi szolgáltatások iránti kereslet jövedelem-elaszticitása nagyobb egynél), azaz az egészségügyi szolgáltatások közgazdasági értelemben a luxus-javak közé sorolhatók (Newhouse,1977; Donaldson-Gerard, 1993).. A korábbi vizsgálatok ezeket az összefüggéseket általában olyan lineáris regressziós modellek alapján fogalmazták meg, amelyek a számításokat egy adott ország-csoport (általában az OECD országok) egy időpontra vonatkozó adataira alapozták. Azonban ezek a vizsgálatok sem voltak teljesen azonos nézeten: a különböző időpontokra vonatkozó adatok különböző eredményeket adtak 3. Gerdtham et al. (1994) által kialakított és az OECD (1995) kiadványban felhasznált az egészségügyi rendszer szervezeti jellemezőit is magában foglaló modell 22 OECD ország, közötti adatai alapján arra a következtetésre jutott, hogy az egy főre jutó egészségügyi kiadás és az 1 főre jutó GDP között szignifikáns a kapcsolat, de az elaszticitás csak 0,7-0,8. Továbbá hangsúlyozzák, hogy a GDP-elaszticitása nemcsak a jövedelem hatását, hanem az egészségüggyel kapcsolatos politikai döntéseket is tükrözi. A vizsgálat egyik fő következtetése, hogy az egészségügyi kiadások 1960 és 1990 közötti növekedését a keresleti oldal tényezői ( öregedés, háztartások jövedelemének növekedése, a biztosítás kiterjesztése) valószínűleg kevesebb, mint 50%-ban magyarázzák. A kiadás-növekedés legalább 50%-ban a kínálati tényezőknek, elsősorban a technológiai fejlődésnek, egészségügyi személyzet és fizikai kapacitások növekedésének, továbbá az egészségügyi reál-árak növekedésének tudható be. Kanavos-Mossialos (1997), Mossialos-Le Grand (1999); Comas-Herrera (1999); Kanavos- Yfantopoulos, (1999) által a korábbi empirikus vizsgálatokkal kapcsolatban megfogalmazott alapvető problémák az alábbiakban foglalhatók össze: - a vizsgálatok ad hoc jellegűek, mivel nem áll rendelkezésre az egészségügyi kiadásokat meghatározó tényezőket magyarázó makrogazdasági elmélet. Az eddigi vizsgálatok nem megalapozott elméleten alapultak, hanem jellemzőjük a könnyen elérhető tényezők ad hoc használata, amelyik tényező becslésére nem áll rendelkezésre megfelelő módszer, azt nem említik ; 3 Például Parkin et al (1987) és Gerdtham-Joensson (1992) egyaránt vásárlóerő paritáson számolt adatokat használt, és az első vizsgálat 1980-ra egynél kisebb elaszticitást állapított meg, míg az utóbbi 1985-ös adatok alapján egynél lényegesen nagyobbat (1,43). Továbbá Parkin et al (1987) azt állapította meg, hogy ha valutaárfolyamon hozta közös nevezőre (USD) az egyes országok adatait, akkor egynél nagyobb volt az elaszticitás (azaz luxusjószágként viselkedett az egészségügy), míg ha a vásárlóerő paritás alapján hozta közös valutára (USDPPP) az egyes országok adatait, akkor egynél kisebb volt az elaszticitás (aminek alapján az egészségügyi szolgáltatások közgazdasági értelemben nem tekinthetők luxusjószágnak).

7 7 - az egészségügyi technológia explicit módon nem jelenik meg az empirikus vizsgálatokban, annak ellenére, hogy az egyik legdinamikusabb összetevője az egészségügyi kiadások növekedésének. Ez valószínű annak tudható be, hogy az egészségügyi technológiára fordított kiadásokra és az egészségügyi technológia használatára vonatkozóan nincsenek megfelelő adatok; - a legtöbb vizsgálat egy időpontra vonatkozik, egy adott időpontra vizsgálja, hogy az egyes tényezők milyen mértékben magyarázzák az egészségügyi kiadásokban mutatkozó különbségeket. Így figyelmen kívül hagyják a makrogazdasági környezet időeltolódással jelentkező hatásait, az egyes befolyásoló tényezők dinamikáját (például, hogy egy adott időpontban az egészségügyi kiadásra vonatkozó kormányzati döntéseket a megelőző időszak GDP szintje befolyásolhatja), - módszertani problémát jelent, hogy az egészségügyi kiadás egyik összetevője a GDP-nek, (de a statisztikai elemzéskor nem vonják ki a GDP-ből ) - így a statisztikailag szignifikáns kapcsolat ennek is betudható; - a több ország egy időpontra vonatkozó adatain alapuló elemzések implicite feltételezik, hogy az egészségügyi ellátás homogén, azaz ezekben az országokban azonos az egészségügyi technológia, az erőforrások allokációja az egyes területek (kórházi ellátás, gyógyszer stb.) között, a közületi és a magánkiadások aránya. Ezekben a tényezőkben nyilvánvalóan nem áll fenn ilyen azonosság; - az egyes országok között jelentősek a módszertani eltérések a GDP számbavételében és még inkább az egészségügyi kiadások számbavételében. Ezek a módszertani problémák az összehasonlítás megbízhatóságát megkérdőjelezik, - az informális gazdaság mérete eltérő az egyes országokban, aminek a hatása nem jelenik meg az empirikus vizsgálatokban; - megkérdőjelezhetők azok az elemzések, amelyek a dohányzásra, alkoholfogyasztásra és táplálkozásra vonatkozó változókat beépítenek a modellekbe. Ezek a tényezők ugyanis jelentős időeltolódással fejtik ki a hatásukat. Kanavos és Yfantopoulos az közötti időszakra az EU országaira külön-külön használt idősoros lineáris regressziós modellt, amely az egyes országok egészségügyi kiadásaira vonatkozóan nemzeti valutákban, változatlan áron számított adatokat használt (így kiküszöbölte a közös valutára hozásból eredő módszertani torzításokat). A vizsgálat legfontosabb eredményei a következők: - 14 EU államból 7 országban a GDP és az egészségügyi kiadások közötti kapcsolat nem szignifikáns, azaz a GDP alakulása nem magyarázta az egészségügyi kiadások alakulását (Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Írország, Svédország, UK); - azokban az esetekben, amikor kimutatható kapcsolat a GDP és az egészségügyi kiadások között, a jövedelem elaszticitás egynél kisebb volt Finnország és Németország esetében, kb. egy Spanyolország és Görögország esetében (azaz az egészségügyi szolgáltatások összességében nem tekinthetők luxusjószágnak). és csak Hollandia, Olaszország esetében volt egynél nagyobb; - az előző időszaki GDP és az adott időszaki egészségügyi kiadás kapcsolatára vonatkozó hipotézist is elvetette az elemzés; - a GDP növekedési rátája (és nem a szintje) azonban szignifikáns változónak bizonyult 6 országban, de négyben negatív volt az összefüggés (Németország, Görögország, Hollandia, Svédország), pozitív volt a kapcsolat Dánia és Portugália esetében; - a GDP és közkiadások között gyenge, statisztikailag nem szignifikáns kapcsolat mutatkozott.

8 8 Következtetések a magyar egészségügyi kiadások szcenáriói számára Helytállónak fogadjuk el Kanavos-Mossialos (1997) következtetését: A statisztikai bizonyítékok alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a GDP és az egészségügyi kiadások között gyenge és nem egyértelmű a kapcsolat, és következésképpen az elmúlt harminc évben nagyon eltúlzott volt ennek a kapcsolatnak a használata. (Kanavos-Mossialos, 1997, p.36.) Ebből következően a magyar egészségügyi kiadások várható alakulásának a becslésekor nem indulhatunk ki abból a feltételezésből, hogy a gazdasági fejlettség (egy főre jutó GDP) növekedésével a GDP-ből való részarány növekedni fog azonban természetesen az ellenkezőjét sem feltételezhetjük. Továbbá szintén megkérdőjelezhetőek azok az összehasonlítások, hogy nemzetközi összehasonlításban túl sokat vagy túl keveset költ Magyarország az egészségügyre (a gazdasági fejlettségéhez képest). A nemzetközi tapasztalatok alapján nem fogalmazhatunk meg olyan normatív következtetéseket sem, hogy a GDP (egy főre jutó értékének) egy adott szintjén mennyit kellene költeni az egészségügyre, sem azt, hogy várhatóan mennyit fogunk költeni. A fentiek nem jelentik azt, hogy teljesen el kellene vetni a korábbi megközelítéseket. A GDP és az egészségügyi kiadások nemzetközi összehasonlítása egyik összetevője lehet az országok egészség-gazdaságtani helyzete leírásának, azonban a korábbiaktól eltérően nem elégséges, nem alkalmas az egészségügyi kiadások alakulása mögötti ok-okozati összefüggések magyarázatára. Az egészségügyi kiadásokat a tényezők sokasága befolyásolja, továbbá, az egyes országok eltérő helyzetének - beleértve az egészségügyi rendszerek eltérő strukturális jellemzőit - hatására ezen tényezők szerepe országonként különböző lehet. A legfontosabb figyelembe veendő tényezők: a makrogazdasági környezet (pl. a költségvetési hiány hatása az egészségügyi kiadások visszafogására), az öregedés, a jövedelem eloszlás, a társadalom különböző csoportjainak az egészségügyi ellátások igénybevételére vonatkozó elvárásai, szokásai, az egészségügyi szolgáltatások struktúrája, az egészségügyi. technológia fejlődése, a közületi és magánszektor aránya, az egészségügy különböző szektorai (kórházi ellátás, gyógyszer stb.) közötti arányok, az egészségügyi reformok (továbbá figyelembe veendő az is, hogy ezek a tényezők nem függetlenek egymástól). 3. Az egészségügyi kiadások alakulása Magyarországon A kiadások időbeli alakulásának vizsgálatára a nominális értékek önmagukban nem alkalmasak. A szakirodalomban általában két mutatót használnak: a kiadások reálértékét és volumen-értékét. A kiadások reálértékének a GDP deflátorral korrigált (változatlan árakon számított) értékeket tekintik. Az egészségügyi szektorra jellemző árindexszel korrigált értékek a szolgáltatások volumenének az alakulását fejezi ki. A magyar egészségügyi kiadások elemzését számos probléma nehezíti. Egyedül az egészségbiztosítás kiadásai találhatók meg hivatalos statisztikai közleményekben (OEP Statisztikai Évkönyv). Egyetlen kormányzati szerv sem közöl (néhány eseti próbálkozástól eltekintve nem is készít) arra vonatkozó számítást, hogy összesen mennyit költünk egészségügyre (azaz a központi költségvetés, települési önkormányzatok, az egészségbiztosítás és a háztartások kiadásai együttesen mennyit tesznek ki.) A magánkiadásokra vonatkozóan (beleértve a hálapénzt is) a KSH

9 9 háztartásstatisztikai kiadványai közölnek adatokat, de ezek valószínűleg alulbecslik a kiadásokat. A számításokba nem vettem figyelembe a hálapénzt és 1991 között a GDP-nek az egészségügyi közkiadásokra eső része ugrásszerűen emelkedett: a GDP 4,9%-áról 6,5%-ára. Ez két tényezővel magyarázható: jelentősen csökkent a GDP, valamint reálértékben is növekedtek az egészségügyre fordított pénzek a költségvetési finanszírozásról az egészségbiztosítási finanszírozásra való átálláskor, 1990-ben (Orosz, 1998). A 4. és 5. táblázatból látható, hogy az egészségügyi közkiadások alakulása szempontjából két alapvetően különböző periódus figyelhető meg a 90-es évtizedben: között az egészségügyi közkiadások GDP-n belüli részaránya növekedett, miközben 1991 és 1993 között a közkiadások reálértéke lényegében változatlan maradt. Az egészségbiztosítás kiadásainak reálértéke kismértékben, a gyógyító-megelőző kiadások reálértéke jelentősen (6.3%-kal) csökkent ben a megelőző évekkel ellentétben jelentősen növekedett a kiadások reálértéke (ebbe minden bizonnyal nagy szerepet játszott, hogy 1994 választási év volt). Összefoglalva: ezt a szakaszt a csökkenő GDP mellett szinten tartott reálérték jellemezte, ami a GDP-n belüli részarány növekedését eredményezte. A második periódusban, között növekvő GDP mellett csökkent az egészségügyi közkiadások reálértéke, ami a GDP-n belüli részesedés drasztikus csökkenését eredményezte. A GDP-ből való részarányt egyaránt befolyásolta a: GDP alakulása és az egészségügyi kiadások Mind a két periódusra igaz, hogy az egészségügyi közkiadások GDP-ből való részarányának alakulását elsősorban a nevező, azaz a GDP alakulása határozta meg (és csak másodsorban a kiadások alakulása). Az egészségbiztosításnak az egészségügyi intézmények finanszírozására fordított kiadásait tekintve drámai módon csökkent a reálérték és különösen a volumen-érték 5. A gyógyítómegelőző ellátásra fordított kiadások reálértéke 1991 és 1997 között 22.5%-kal, a volumenértéke pedig 37%-kal (A gyógyító-megelőző ellátás esetében lehetőség van az 1990 évi adatok figyelembe vételére is: Ebben az esetben még nagyobb a reálérték és a volumen-érték csökkenés: kb. 24, ill. 43%). A közkiadások egészének reálértéke 1997-ben kb.10%-kal volt alacsonyabb, mint 1991-ben (és 22%-kal, mint 1994-ben 6 ). Mind az évi növekedés, mint az azt követő csökkenés nagyobb mértékű volt a költségvetés kiadásai (elsősorban a beruházások) esetében, mint az egészségbiztosítás esetében. A reálértéket tekintve, 1991-hez viszonyítva egyedül a gyógyszerkiadások növekedtek, ami annak a következménye, hogy az 1991 és 1994 közötti jelentős növekedést nem faragta le teljesen az 1994 után bekövetkezett reálérték csökkenés. 4 A hálapénzre vonatkozó különböző becslések nagyságrendjének megítéléséhez azt érdemes figyelembe venni, hogy 1997-ben a GDP 1%-a kb. 85 md Ft volt.. Így pl. ha elfogadnánk a hálapénz 40md-ra becsült értékét, akkor ez kb. 0.5 százalékponttal növelné az egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított értékét. 5 A volumen-érték számításához a Népjóléti Minisztérium által számított egészségügyi árindexeket használtam (Népjóléti Minisztérium, 1997) 6 Nyilvánvalóan az egészségügyi szféra szereplői az 1994-hez képest bekövetkezett csökkenést érzékelik.

10 10 4. táblázat Az egészségügyi kiadások alakulása között nominális érték (millió Ft) összes kiadás magánkiadások közkiadás beruházás egészségbiztosítás gyógyító-megelőző gyógyszer, gy.segédeszk reálérték 1991=100) összes kiadás magánkiadások közkiadás beruházás egészségbiztosítás gyógyító-megelőző gyógyszer, gy.segédeszk volumen 7 (1991=100) összes kiadás magánkiadások közkiadás egészségbiztosítás gyógyító-megelőző Forrás: OEP, NM adatai alapján saját számítások 5. táblázat Az egészségügyi kiadások GDP-n belüli részarányának az alakulása (%) összes egészségügyi kiadás magánkiadások összes közkiadás egészségbiztosítás gyógyító-megelőző gyógyszer, gy.segédeszk Forrás: OEP, NM adatai alapján saját számítások Az erőforrások csökkenése, beszűkülése jelentette azt a mozgásteret, feltételrendszert, amelyhez az egészségügyi intézményeknek alkalmazkodniuk kellett Ez az alkalmazkodás lassan, ellentmondásosan és nagy különbségekkel zajlott/zajlik. 8.(Orosz, 1996,1998, Orosz- Ellena-Jakab, 1998) 7 A gyógyszertámogatásra és a beruházásokra azért nem közöltük a volumen adatokat, mert esetükben nem lett volna megfelelő az egészségügyi szektor egészére vonatkozó árindex alkalmazása 8 Az alkalmazkodás problémái leglátványosabban a kórházak eladósodásában és az Egészségbiztosítási Alap hiányában jelennek meg. Másrészt azonban ezek nagyságrendjének a megítélése sokszor eltúlzott.

11 11 A magyar egészségügyi kiadások nemzetközi összehasonlításban A magyarországi helyzet értékelésekor figyelembe kell venni, hogy Magyarországon soha nem volt nyugat-európai országokéhoz hasonló expanziós periódus - a es évtizedben a bruttó nemzeti termék állami egészségügyre fordított része mindvégig igen alacsony volt és nagyon lassan növekedett (1971 évi 3,2-ról 4,9-ra 1989-ben). A magyar egészségügy egyik fő problémája éppen az, hogy a es évtizedben kimaradt ez az expanziós, modernizációs fejlődési szakasz. (Ennek nem mond ellent az a tény, hogy az orvosok és a kórházi ágyak számát tekintve nagymértékű mennyiségi növekedés következett be - ez jórészt a megfelelő béreknek, az infrastruktúra karbantartásának és az orvostechnikai fejlesztéseknek a rovására történt.) 1996-ban az egy főre jutó összes egészségügyi kiadás értéke kb. 300 USD, a közkiadás pedig 265 USD volt (valutaárfolyamon számítva), míg az OECD országok átlaga 1744, ill USD - azaz Magyarországon ötször-nyolcszor kevesebb pénz áll az egészségügy rendelkezésére, mint a fejlett nyugat-európai országokban. Ebből azonban nem következik, hogy az az egészségügyi szolgáltatás-tömeg, amit a magyar lakosság ténylegesen fogyaszt (amihez volumenben hozzájut), az is ennyiszer kisebb volna. A vásárlóerő-paritáson számított adatok (1996-ban a magyar egészségügyi kiadások értéke 630 USD/PPP volt egy főre, ill. a közkiadások értéke 560 USD/PPP) azt mutatják, hogy az egy főre jutó szolgáltatás-fogyasztás esetében a különbség csak 2-3-szoros (az OECD országok átlaga 1525 USD/PPP és a közkiadások esetében 1120 USD/PPP volt) 9. A különbség a ráfordítások (valuta árfolyamon számolt érték) és a fogyasztás (vásárlóerő paritáson számolt érték) között az árszínvonal különbségből adódik, ami pedig elsősorban azzal magyarázható, hogy a magyar bérek nagyon alacsonyak. A vásárló-erő paritáson számított adatok tartalmát pontosabban fejezi ki, ha egy főre jutó fogyasztásról és nem egy főre jutó kiadásról beszélünk. Az ENSZ bruttó hazai termékre vonatkozó nemzetközi összehasonlító vizsgálata szerint 1993-ban vásárlóerő paritáson számítva az egy főre jutó egészségügyi szolgáltatás-fogyasztás volumene Magyarországon az ausztriai fogyasztásnak 35,7%-át, az Európai Unió átlagának pedig 33,5%-át tette ki. Az összes hazai fogyasztás az ausztriai fogyasztásnak 40%át, az európai átlagnak pedig 41%át érte el. (UN, 1996) Ez azt jelenti, hogy az egészségügyi szolgáltatások fogyasztása tekintetében nagyobb a különbség Magyarország és a nyugat-európai országok között, mint a teljes hazai fogyasztás (egyéni és közösségi fogyasztást együttvéve) tekintetében. A 6. táblázat az OECD egészségügyi adatbázisa alapján az egy főre jutó egészségügyi közkiadások alakulását hasonlítja össze az OECD országok átlagával, a kevésbé fejlett nyugat-európai országokkal és Ausztriával Ezeknek az adatoknak a megbízhatóságánál figyelembe kell venni, hogy számos módszertani probléma merül fel a vásárlóerő paritás számítások esetében. 10 Hangsúlyozom, hogy a táblázat csak a közkiadásokat mutatja az összes kiadásra a magyar adatok bizonytalansága miatt nem tartottam reálisnak ilyen jellegű számítások elvégzését.

12 12 6. táblázat Az egy főre jutó egészségügyi közkiadások relatív értékének alakulása Magyarországon valutaárfolyamon számítva vásárlóerő paritáson számítva OECD átlag= Austria= Greece= Portugal= A valutaárfolyamon számított adatokat tekintve, 1992-ben a magyar egészségügyi közkiadások az OECD átlagának 23%-át, az ausztriainak 20%-át, a görögnek 81%-át, továbbá a portugálnak 63%-át érték el és 1992 között lényegesen romlott a magyar egészségügy relatív helyzete: 1996-ban a kiadások a portugál kiadásoknak 51%-át, az OECD átlagnak pedig 20%át érték el. Magyarország és a vizsgált országok közötti különbség lényegesen kisebb, ha a vásárlóerő paritáson számított adatokat hasonlítjuk össze a tendencia azonban hasonló. Görögország és Portugália esetében a vásárlóerő paritáson számított adatok azt mutatják, hogy 1992-ben a szolgáltatás volumen, amihez a magyar lakosok hozzájutottak meghaladta mind a görög, mind a portugál szintet. Ezekben az országokban az egészségügyi közkiadások reálértéke növekedett, a magyar közkiadások jelentősen csökkentek. Ezen tendenciák hatására az egy főre jutó egészségügyi közkiadás (vásárlóerő paritáson számított szinte) már nem éri el, sőt jelentősen elmarad a görög és portugál szinttől. Ez az összehasonlítás azt is mutatja, hogy a kevésbé fejlett országok jelenlegi szintjének elérése, és még inkább az utolérésük is jelentős növekedést igényel Azaz a legfejlettebb nyugat-európai országokhoz való hasonlítás mellett (helyett) sok esetben célszerű lenne a dél-európai országokkal való összehasonlítás.

13 13 4. Az egészségügyi kiadások várható alakulása Az egészségügyi kiadások elemzésekor a külföldi és a magyar szakirodalom is általában csak a demográfiai és az egészségügyi rendszeren belüli tényezőkre koncentrál (ide értve az egészségügyi technika fejlődését is). Az elemzések többsége arra vonatkozik, hogy az egészségügyi rendszeren belüli tényezők hogyan befolyásolják a kiadások alakulását; a makrogazdasági feltételeket csak elnagyoltan, más jóléti szektorok hatásait pedig általában egyáltalán nem elemzik. Ez a megközelítés véleményem szerint nem alkalmas a magyar egészségügyi kiadások várható tendenciáinak a felvázolására. A tanulmányban ezért az egészségügyi kiadások trendjeinek a becsléséhez új megközelítést választottam: a makrogazdasági folyamatokból, mindenekelőtt a GDP felhasználásának alapvető jellemzőiből indultam ki. A szcenáriók kidolgozása a következő megfontolásokon alapult 12 : A közkiadások és a magánkiadások alakulását külön szükséges kezelni, mivel jelentősen eltérnek az azokat alakító tényezők. A közkiadások dominanciája miatt első lépésben a közkiadások alakulására célszerű a becslések elkészítése. A magánkiadások alakulását ehhez a (közkiadásokra vonatkozó) trendekhez viszonyítva törekedtem megbecsülni. A becslések nem egyetlen konkrét adat előállítását jelentik (ez meglehetősen kétes vállalkozás lenne, tekintve a számos bizonytalansági tényezőt), hanem annak a mozgástérnek ( tól-ig határnak) a felvázolását, amelyen belül az egészségügyi kiadások várhatóan alakulni fognak. A becslések készítésekor továbbá a ha akkor megközelítést választottam: a GDP alakulására 4 különböző értéket vettem figyelembe és ezek függvényében készítettem becslést az egészségügyi kiadások alakulására. Az 1.ábra szemlélteti az egészségügyi szolgáltatások helyzetét a bruttó nemzeti termék felhasználásán belül. A bruttó nemzeti termék felhasználásának összetevői: a lakossági (egyéni) fogyasztás, a közösségi fogyasztás, a felhalmozás (és a nettó export 13 ). Az egyéni (lakossági) fogyasztás két fő részből tevődik össze: a háztartások által finanszírozott fogyasztás és az állam által (közpénzekből) finanszírozott egyéni fogyasztás (un. ingyenes lakossági fogyasztás). Az állam által finanszírozott fogyasztás egy része ugyanis egyénivé válik természetbeni juttatásként a háztartásokhoz jut. Közgazdasági értelemben csak azt tekintjük közösségi fogyasztásnak, amit a háztartások nem egyénileg fogyasztanak el, azaz nem jut el az egyénekhez természetbeni juttatásként (rendőrség, államigazgatás, honvédelem stb.) 12 Építve a 2. fejezetben tárgyalt legújabb nemzetközi tudományos eredményekből levonható következtetésekre is. 13 Mivel a becslés szempontjából ez az összetevő nem játszott szerepet, ezért nem jelenítettem meg az ábrán.

14 14 1. ábra Az egészségügyi szolgáltatások a bruttó nemzeti termék (hazai) felhasználásán belül egyéni fogyasztás (háztartások piaci jövedelméből finanszírozott) közpénzekből finanszírozott egyéni fogyasztás egészség ügyi szolg. közös ségi fo gyasz tás beruházás Az egészségügyi közkiadások becsléséhez a következő kérdésekre kell választ adni: Várhatóan hogyan alakul a GDP felhasználásán belül a felhalmozás és az egyéni fogyasztás aránya; az egyéni fogyasztáson belül a közösségi forrásokból finanszírozott és a piaci jövedelemből finanszírozott fogyasztás (a piaci jövedelmek és szociális kiadások aránya); a közpénzekből finanszírozott egyéni fogyasztáson (szociális kiadásokon) belül az egészségügy és más célokra (oktatás, családtámogatás, nyugdíj stb.) fordított kiadások aránya. Ezeknek az arányoknak az alakulását a kormányzatok gazdaságpolitikája nagymértékben befolyásolja. Ez a megközelítés azonban nem jelenti azt, hogy nem kell figyelembe venni, hogy az egészségügyön belül milyen tényezők hatnak az egészségügyi kiadások növekedésére. Ezek a tendenciák azonban elsősorban úgy értelmezhetők, mint a szolgáltatási oldalon jelentkező igények /szükségletek (beleértve a szolgáltatók jövedelmi igényeit is). Ez a szolgáltatási oldal szemben áll a jórészt makro-gazdasági külső adottságok által meghatározott forrás-oldallal (mindenekelőtt az egészségügyi célokra fordított közkiadásokkal). Ha a két oldal lényegesen eltér, akkor növekednek az egészségügyön belül a feszültségek ezek kezelésére a kormányzat vagy a közkiadásokat növeli és/vagy hatékonyságukat javítja, vagy aminek nagyobb a valószínűsége - a szolgáltatások finanszírozásának költségeit nagyobb mértékben hárítja át a háztartásokra (egyénekre). Valójában ez a folyamat ment végbe a magyar egészségügyben az elmúl tíz évben. Az egészségügyi kiadásokra vonatkozó becslés megalapozottságát korlátozza, hogy a 2020-ig terjedő időszakra nem állnak rendelkezésre makrogazdasági előrejelzések. Így meglehetősen bizonytalanul lehetséges csak a szcenáriók megfogalmazása. Az első számú kiindulópontot az jelentette, hogy a gazdasági modernizáció a beruházások növekedését követeli meg, így feltételezhető, hogy a vizsgált időszak átlagát tekintve a beruházások a GDP növekedésénél gyorsabban fognak növekedni, azaz növekszik a beruházások aránya a GDP-n belül. Ebből következően a személyes fogyasztás várhatóan a GDP növekedésénél valamivel kisebb mértékben növekszik. Az adó és járulékterhek csökkentésére irányuló politika, továbbá a

15 15 maastrichti követelményeknek megfelelni kívánó szigorú költségvetési politika következtében feltételezhető, hogy az egyéni fogyasztáson belül nem növekszik (inkább csökken) a közpénzekből finanszírozott fogyasztás (az oktatási-kulturális és szociális kiadások) aránya. (A csökkenésnek természetesen jelentős korlátai vannak, pl. a nyugdíjak oldaláról.) A jóléti kiadásokon belül a legnagyobb részt a nyugdíjak jelentik, amelynek a részaránya várhatóan nem fog csökkenni. Így igen szűk tere van annak, hogy az egészségügyi közkiadások a lakossági fogyasztást, ill. a GDP-t meghaladó ütemben növekedjenek (ez csak más jóléti és/vagy oktatási kiadások rovására volna lehetséges).. A fenti megfontolások alapján a fő trendként azt feltételezzük, hogy nem várható az egészségügyi közkiadásoknak a GDP növekedését tartósan (folyamatosan) meghaladó mértékű növekedése. Ez nem jelenti azt, hogy az összes kiadás esetében sem lenne realitása egy ilyen szcenáriónak. Továbbá nem zárható ki egy-egy rövidebb fejlesztési periódus, amikor átmenetileg a GDP-nél gyorsabban növekednek az egészségügyi közkiadások. Ugyanakkor a GDP viszonylag kedvező növekedési üteme mellett nagyobb realitása annak a tendenciának van, amely szerint némileg csökken a közkiadások GDP-n belüli részaránya (a GDP viszonylag gyors növekedése mellett még így is jelentős reálérték növekedés biztosítható). A gazdaságpolitikára kiemelkedő hatása lesz az EU csatlakozás követelményeinek. Valójában az EU csatlakozás szempontjából a kevésbé lényeges területek közé tartozik az egészségügyi rendszer. Ennek következtében nem várható, hogy az egészségügyi ellátórendszer modernizálása ténylegesen a legfontosabb kormányzati célok között fog szerepelni. Ez nem azt jelenti, hogy a politikai deklarációk szintjén ne kaphatna prioritást az egészségügy reformja (azonban ez nem feltétlenül jelent növekvő részesedést az erőforrásokból, sőt a reform célja lehet a közkiadások csökkentése.) Továbbá az EU csatlakozás szempontjából fontos munkavédelmi, környezet- egészségügyi helyzet javítása nem az egészségügyi ellátó rendszerben igényel fejlesztéseket. A szcenáriókat bemutató alábbi táblázat két időszakra fogalmaz meg feltételezéseket (2010 és 2020-ra) - a GDP átlagos növekedési ütemét 4, 3,5, 3%-és 2%-nak tekintve, valamint az első három esetben a lakossági fogyasztás kb. 0.5 százalékponttal elmaradó növekedését feltételezve (az utolsó esetben kb. azonosnak feltételeztem a fogyasztás növekedését a GDP alakulásával.) A konkrét adatok pontos értékei bizonyos mértékben önkényesek, vitahatók nem is a pontos értékek megadása volt a cél, hanem a tendenciák, nagyságrendek becslése (a konkrét értékeket ennek megfelelően szabad csak figyelembe venni.) Az egészségügyi közkiadások alakulására mind a négy esetben 4-4 lehetőséget vázoltam: (1) a GDP növekedését meghaladó ütemben növekednek az egészségügyi közkiadások; (2) a GDP növekedésével megegyező az egészségügyi közkiadások növekedése (3) a lakossági fogyasztás ütemével megegyező, és végül (4) a lakossági fogyasztástól némileg elmaradó növekedési ütem. Az évi szintet 100-nak véve a táblázat mutatja, hogy reálértékben mekkora növekedés várható. Például, ha a GDP 3.5%-os növekedését tekintjük mindkét időszakra és az egészségügyi kiadások éves átlagban 2.5%-kal növekednének, akkor a reálérték 2010-ben a jelenleginél 38%-kal lenne több, 2020-ban pedig 76%-kal. A táblázat adatai azon alapulnak, hogy jelenleg 5,5% az egészségügyi közkiadások aránya. A számításoknál tól-ig értéket alkalmaztunk azt feltételezve, hogy az egészségügynek egyszeri (néhány évig tartó) kiemelt fejlesztése (a GDP arány egyszeri megemelkedése) elképzelhető.

16 16 7. táblázat Az egészségügyi közkiadások alakulásának szcenáriói, 2010re és 2020-ra egészségügyi egészségügyi közkiadás a közkiadás a GDP %-ában GDP %-ában feltételezett éves növekedési ütem a kiadások relatív értéke 2010-ben 1997=100 a kiadások relatív értéke 2020-ben 1997=100 GDP lakossági fogyasztás egészségügyi közkiadás (4) egészségügyi közkiadás (1) egészségügyi közkiadás (2) egészségügyi közkiadás (3) GDP lakossági fogyasztás egészségügyi közkiadás (4) egészségügyi közkiadás (1) egészségügyi közkiadás (2) egészségügyi közkiadás (3) GDP lakossági fogyasztás egészségügyi közkiadás (4) egészségügyi közkiadás (1) egészségügyi közkiadás (2) egészségügyi közkiadás (3) GDP lakossági fogyasztás egészségügyi közkiadás (4) egészségügyi közkiadás (1) egészségügyi közkiadás (2) egészségügyi közkiadás (3) táblázat Az összes egészségügyi kiadás és a magánkiadások GDP-n belüli részarányának becslése a közkiadások és a magánkiadások aránya közkiadás agdp %- ában 65%-35% 75%-25% 80%-20% magán összes magán összes magán összes a GDP %-ában , ,2-5, ,9-5, ,4-4,

17 17 A második lépésben az összes kiadásra fogalmaztam meg a valószínűsíthető trendeket, annak függvényében, hogy a magánkiadások szerepe lényegesen fog-e növekedni, vagy csak kisebb mértékben. Azt feltételeztem, hogy a magánkiadások szerepe (részaránya az összes kiadáson belül) mindenképpen növekedni fog a kérdés csak ennek a növekedésnek a mértéke. Jelenleg a hálapénz nélkül számítva a magánkiadások az összes egészségügyi kiadás kb. 14%- át teszik ki (a hálapénzzel együtt valószínűleg elérik a 20%-át). A magánkiadások alakulására vonatkozó első szcenárióként azt feltételeztem, hogy a magánkiadások (lényeges növekedést feltételezve) elérhetik az összes egészségügyi kiadásnak kb. 35%-át. A másik szcenárió: a magánkiadások viszonylag szerény növekedése, amikor aránya 20-25% körül marad. A valószínűbb szcenáriónak azt tekintem, hogy a magánkiadások aránya az összes egészségügyi kiadás 25-35%-a közé fognak esni. A 8. táblázat mutatja, hogy (az előző táblázatból kapott) lehetséges közkiadás/gdp arányokhoz mekkora összes egészségügyi kiadás/gdp arány tartozhat a magánkiadás súlyának függvényében. A két táblázat adatai behatárolják azt a mozgásteret, amelyen belül valószínűsíthető az egészségügyi kiadások alakulása. A mozgástér felső határára vonatkozó becslés a következőképpen foglalható össze: a legmagasabb GDP növekedési ütem (évi 4%) mellett ezt meghaladó ütemű egészségügyi közkiadás növekedés (évi 4.5%) esetén a reálérték kb. 175%-kal lesz magasabb 2020-ban, a közkiadások a GDP %-át, az összes egészségügyi kiadás pedig a GDP 8-10%-át éri el (annak függvényében, hogy a magánkiadás súlya mekkora lesz.). A mozgástér alsó határára vonatkozó becslés: a GDP évi átlagos 2%-os növekedési üteme, az egészségügyi közkiadások ettől elmaradó növekedése esetén (évi 1.5%) a reálérték kb. 40%-kal lesz magasabb 2020-ban, az egészségügyi közkiadások a GDP %-át, az összes egészségügyi kiadás pedig 6-8%-át éri el (annak függvényében, hogy a magánkiadás súlya mekkora lesz.). A két szélső érték közötti középútra vonatkozó becslés: az egészségügyi közkiadások reálértéke kb %-kal lesz magasabb 2020-ban, az egészségügyi közkiadások a GDP 5-6%-át, az összes egészségügyi kiadás pedig 7-9%-át éri el (annak függvényében, hogy a magánkiadás súlya mekkora lesz.) Annak, hogy az egészségügyi közkiadások a GDP-t meghaladó ütemben fognak növekedni inkább egy viszonylag szerény GDP növekedés mellett van nagyobb valószínűsége. Ebben az esetben egy érzékelhető reálérték növekedés már azt igényli, hogy a GDP-nél gyorsabb legyen a kiadások növekedése (2020-ra az egészségügyi kiadások reálértéke kb %-kal lenne magasabb a jelenleginél) - Másrészt a GDP gyorsabb (4%-os) növekedése mellett ennél nagyobb (90-100%-os) reálérték növekedést eredményez már az az eset is, amikor még a lakossági fogyasztás növekedési üteménél is szerényebb az egészségügyi kiadások növekedése (aminek következtében a közkiadás % körüli, az összes kiadás kb.6.5-7% körüli értéket ér el.) Következésképpen önmagában az egészségügyi kiadás/gdp arány alakulása nem elégséges annak jellemzésére, hogyan alakul az egészségügyi rendszer helyzete. A GDP részarány 14 A mozgástér felső határa az egy főre jutó egészségügyi közkiadást tekintve körülbelül Ausztria-Belgium jelenlegi (1997. évi) szintjének az elérését jelentené 2020-ban, az alsó határ kb. Görögország-Portugália, a középút pedig Olaszország-Írország jelenlegi (1997. évi) szintjének az elérését.

18 18 alakulásának értelmezéséhez szükséges azt is tudni, hogy az adott időszakban milyen mértékű reálérték növekedéssel párosul. Az egészségügy kiadások alakulását a fentiekben vázolt makrogazdasági folyamatok által behatárolt - mozgástéren belül jelentősen befolyásolja az egészségpolitika alakulása. Az egészségpolitika szcenáriókat az egészségügyi kiadásokra ható tényezők tárgyalása után vázoljuk. 5. Az egészségügyi kiadások alakulását befolyásoló tényezők Az egészségügyi kiadások alakulását befolyásoló legfontosabb tényezők az alábbiak: a gazdasági, gazdaságpolitikai feltételek a jóléti politika/rendszer általános jellemzői a lakosság egészségi állapota (egészségi problémák, kockázatok) a demográfiai jellemzők és az életmód az egyéni jövedelmek (és eloszlásuk) az informális gazdaság szerpe az egészségügyi technológia az egészségügyi bérek és reálárak alakulása az egészségügy finanszírozási és szervezeti jellemezői az egészségpolitika Ezek a tényezők egymásra is hatnak, másrészt az egészségügyi kiadások befolyásolását tekintve egymás hatását erősíthetik és gyengíthetik is. A gazdaságpolitika és a jóléti rendszer hatásával korábban már foglalkoztunk. A következőkben a demográfiai hatásokkal és az egészségügyi rendszer jellemzőinek, továbbá az egészségpolitikának a hatásával foglalkozunk részletesebben. A társadalmak öregedése A külföldi szakirodalom szerint a társadalmak öregedésének (időskorúak részaránya növekedésének) a hatása az egészségügyi kiadások növekedésére nem egyértelmű. Korábban az öregedést az egészségügyi kiadások növekedését okozó egyik legfontosabb tényezőnek tekintették, a legutóbbi vizsgálatok ellenben azt mutatták ki, hogy az elmúlt évtizedekben nem játszott jelentős szerepet a kiadások növekedésében. Az OECD (1995) már hivatkozott kiadványa szerint az öregedés (az OECD országok átlagát tekintve) a kiadások 1960 és 1990 közötti növekedéséhez (a növekményt 100-nak véve) csupán 2 százalékban járult hozzá. Az USA-beli Medicare program adatai alapján végzett vizsgálat (Lubitz et al, 1995)szerint egy bizonyos életkor után mind az egy további életévre jutó kiadások, mind az egész élettartamra vonatkozó éves átlagos kiadások is csökkentek a halálozási életkor növekedésével. Egy német vizsgálat szerint a fiatal öregek veszik igénybe legnagyobb mértékben a drága high-tech ellátást, így azok a legdrágább betegek, akik fiatalon halnak meg (Mossialos-Le Grand, 1999). Meerding (1998) ellentétes eredményre jutott a holland egészségügyi kiadások fő betegségtípusok szerinti elemzésekor. 15 Az időskorúak egészségügyi ellátására fordított kiadásokat nagymértékben befolyásolja, hogy a jóléti szükségletek kielégítésében milyen szerepet játszik a család, a karitatív szervezetek és az állam. (A dél-európai országok a család szerepe az időskorúak ellátásában lényegesen 15 Az eltérő következtetések egyik oka lehet, hogy ez a vizsgálat a szociális ellátás körébe sorolt ellátásokat is figyelembe vette, míg a Medicare adatokon alapuló tanulmány az ápolási otthonokra vonatkozó kiadásokat nem foglalta magába.

19 19 nagyobb, mint az északi országokban.) Az öregedésnek az egészségügyi kiadásokra gyakorolt tényleges hatásának a vizsgálatát az is nehezíti, hogy pl. egyes országokban a szociális kiadások között jelennek meg, továbbá az idősek körében jelentős a gyógyszer fogyasztás (aminek a hatását a vizsgálatok általában nem az öregedés, hanem a gyógyszerkiadások tényezőnél veszik számba.) Magyarországon viszonylag kevés adat áll rendelkezésre az egészségügyi kiadások korcsoportok szerinti megoszlására, a korcsoportos kiadások időbeli alakulásának vizsgálatára alkalmas adatok pedig csak a kórházi ellátásra állnak rendelkezésre. A GYÓGYINFOK adatai alapján 1994-re és 1997-re vonatkozóan vizsgáltam a kórházi ápolási esetek korcsoportok szerinti jellemzőit. Az elemzés legfontosabb következtetései: és 1994 között a 100 lakosra jutó ápolási esetek száma átlagosan 9%-kal növekedett. Nem minden korcsoportban következett be növekedés: a 40 év alattiak esetében csekély mértékben csökkent a 100 lakosra jutó ápolási esetek száma. A éves korcsoportban 9%-os volt a növekedés, míg a 60 éven felüliek esetében 30%-os növekedés következett be. - A 60 éven felüliek esetében 100 főre 43,2 ápolási eset jutott 1997-ben (míg 1994-ben 33,2). Ez a növekedés nyilvánvalóan nem az öregedés, hanem a finanszírozási módszer hatása. A teljesítményfinanszírozás az ápolási esetek növelésére ösztönözte a kórházakat. Erre legnagyobb lehetőséget az időskorúak növekvő hospitalizációja adta. (A finanszírozási rendszer torzító hatása azt is jelenti, hogy a kórházi ápolási adatok csak igen korlátozottan, fenntartásokkal használhatók az öregedés hatásának a vizsgálatára ben az össze kórházi kiadásnak 30%-a jutott a 40 év alatti népességre, a éves korcsoportra szintén 30%, a 60 éven felüliekre pedig 40%-a. Három év alatt jelentősen eltolódott az arány: 1997-ben 26%-30% és 44% volt a kiadások megoszlása a fenti korcsoportok szerint. 9. táblázat A kórházi ellátás főbb adatai - korcsoportok szerint, 1994, összes lakosság ápolási esetek megoszlása lakosra jutó ápolási esetek / átlag= átlagos ápolási idő egy főre jutó kiadás átlag= összes kiadás ,0 01,1 01,0 03,0 04,0 100 megoszlása ,08 01,0 0,08 03,0 04,4 100 Forrás: a GYÓGYINFOK adatai alapján saját számítások

20 20 A 1994-es és 1997-es 1 főre jutó kórházi kiadások és Hablicsek Lászlónak a népesség alakulására vonatkozó számításiból származó adatok alapján vizsgáltam a korstruktúra és népességszám együttes várható hatását a kiadások alakulására. Minden más feltételt változatlannak feltételezve a 2010-ig terjedő időszakban a népesség öregedése és a népesség fogyás ellentétes hatásai kiegyenlítik egymást a demográfiai változások összességében nem növelik a kórházi ellátás összes költségeit. A számítások az alábbi adatokon alapulnak: 10. táblázat A demográfiai hatások becsléséhez használt alapadatok lakosság egy lakosra jutó kiadás (átlag=1) x ben az öregedés és a népességcsökkenés hatására - az 1997-es korcsoportok közötti kiadás-arányokat feltételezve az összes kórházi kiadás (ceteris paribus) az 1997-es szinten maradna. A másik feltételezés az volt, hogy 2010-re visszarendeződhetnek az 1994 évi korcsoportok közötti költség-arányok ebben az esetben a demográfiai hatások együttesen az összes kórházi kiadásnak még csekély mértékű csökkenését is eredményeznék. A demográfiai változások az 1 főre jutó kórházi kiadást (ceteris paribus) csekély mértékben (kb. 5, ill. 4%- kal) növelnék. 11. táblázat A demográfiai tényezők által a kórházi kiadásokra gyakorolt valószínűsíthető hatás 1 főre jutó összes kórházi kiadás relatív értéke 2010-ben (1997=100) 1997-es költségstruktúra 104,6 99,5 alapján 1994 évi költségstruktúra alapján 103,8 98,7 Ezek a számítások csak a kórházi ellátásra vonatkoztak és azt kívánták illusztrálni, hogy nem egyértelmű a demográfiai folyamatok hatása. Szükséges lenne egy olyan elemzés, amely az összes kiadásra (járóbeteg ellátásra és gyógyszerkiadásra vonatkozóan is) vizsgálja a demográfiai folyamatok várható hatását. Hangsúlyozzuk, hogy az adatokban együttesen tükröződik a szükségletekben mutatkozó életkor szerinti különbség és a finanszírozási rendszer, továbbá az egészségügy szolgáltatási struktúrájának a hatása. Ha valóban elindulna a kórházi ellátás helyettesítése a kevésbé költséges ápolási otthonokkal és otthoni ápolással akkor a költségek korcsoportos struktúrája

Mennyi közpénzt költünk egészségre Magyarországon?

Mennyi közpénzt költünk egészségre Magyarországon? VI. Egészséginformációs Fórum Mennyi közpénzt költünk egészségre Magyarországon? KEREKASZTAL Bodrogi József Csaba Iván Sinkó Eszter Skultéty László Vitrai József CÉLKITŰZÉSEK Cél: a hallgatóság módszertani

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Leövey Klára Gimnázium

Leövey Klára Gimnázium 4 Leövey Klára Gimnázium Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. osztály matematika 1 Standardizált átlagos képességek matematikából Az Önök iskolájának átlagos standardizált

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

A gazdasági növekedés mérése

A gazdasági növekedés mérése A gazdasági növekedés mérése Érték-, volumen- és árindexek 25.) Az alábbi táblázat két egymást követő év termelési mennyiségeit és egységárait mutatja egy olyan gazdaságban, ahol csupán három terméket

Részletesebben

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 4 Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 18 Budapest, Horváth Mihály tér 8. Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. osztály szövegértés 1 18

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3.

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3. Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája Mi lesz veled, egyetem? 2015. november 3. A felvételi Összes jelentkező Jelentkezők évi alakulása az előző évhez v Összes

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

Az Egészségügy. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu)

Az Egészségügy. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Az Egészségügy Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) 1. A rendszer felépítése és sajátosságai 2. Az egészségügy finanszírozása: forrásteremtés 3. Az egészségügy finanszírozása: forrásallokáció 4. Verseny

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( )

3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( ) 3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( ) Tárgyunk szempontjából kitüntetett jelentősége van a különféle iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének. Ezen belül külön

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét?

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét? 8/C lecke Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét? A makrogazdasági teljesítmény mutatószámai, a bruttó hazai termék. GDPmegközelítések és GDP-azonosságok. Termelési érték és gazdasági növekedés. Nemzetközi

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban Magyarország éllovas az államadósság csökkentésében Magyarország az utóbbi két évben a jelenleg nemzetközileg is egyik leginkább figyelt mutató, az államadósság tekintetében jelentős eredményeket ért el.

Részletesebben

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság A válságot követően számos országban volt megfigyelhető a fogyasztás drasztikus szűkülése. A volumen visszaesése

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1 Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 2 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

Építési Piaci Prognó zis 2017.

Építési Piaci Prognó zis 2017. Építési Piaci Prognó zis 2017. Világgazdaság Nemsokára az eddigi egymilliárd helyett három milliárd ember fog fejlett országban élni. Az lenne a csoda, ha egy ilyen folyamat nem járna megrázkódtatásokkal.

Részletesebben

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Otthonteremtési Program hatásai Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.

Részletesebben

Az Egészségügy 10/14/2013 A RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS SAJÁTOSSÁGAI

Az Egészségügy 10/14/2013 A RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS SAJÁTOSSÁGAI Az Egészségügy Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) 1. A rendszer felépítése és sajátosságai 2. Az egészségügy finanszírozása: forrásteremtés 3. Az egészségügy finanszírozása: forrásallokáció 4. Verseny

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató Gazdasági Havi Tájékoztató 2016. október A vállalati hitelfelvétel alakulása Magyarországon Rövid elemzésünk arra keresi a választ, hogy Magyarországon mely tényezők alakítják a vállalati hitelfelvételt

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége?

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Az EU mezőgazdasága A kezdetek Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Nemzetgazdaságban betöltött szerep: GDP-hez való hozzájárulás Ágazati jövedelem, gazdaság szintű jövedelem Foglalkoztatásban

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

A fogyasztási kereslet elméletei

A fogyasztási kereslet elméletei 6. lecke A fogyasztási kereslet elméletei A GDP, a rendelkezésre álló jövedelem, a fogyasztás és a megtakarítás kapcsolata. Az abszolút jövedelem hipotézis és a keynesi fogyasztáselmélet. A permanens jövedelem

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

A kutya vacsorája. Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között

A kutya vacsorája. Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között A kutya vacsorája Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között Magyarországon az E-alap a 2010-es évben 1376 milliárd forintot kezel, amiből az ország egészségügyi közkiadásainak tetemes része

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

Education at a Glance: OECD Indicators 2006 Edition. Pillantás az oktatásra OECD mutatók 2006. évi kiadás

Education at a Glance: OECD Indicators 2006 Edition. Pillantás az oktatásra OECD mutatók 2006. évi kiadás Education at a Glance: OECD Indicators 2006 Edition Summary in Hungarian Pillantás az oktatásra OECD mutatók 2006. évi kiadás Összefoglalás magyarul A Pillantás az oktatásra a pedagógusok, politikai döntéshozók,

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció Révész Sándor Makroökonómia Tanszék 2012. március 3. Révész Sándor (Makroökonómia Tanszék) Klasszikus modell - gyakorlat 2012. március 3. 1 / 14 1) Egy országban a rövid távú

Részletesebben

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! 2013. június 15., szombat 10:51 (NAPI) Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! Az Európai Bizottság már egy ideje egyre hangsúlyosabban forszírozza, hogy a munkát

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá

Részletesebben

Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény

Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény 84-85.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia feladatok. TRI-MESTER, Tatabánya. 38. o. 16-17. (Javasolt változtatások: 16. feladat: I( r) 500

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

Sajtóközlemény. GfK: egyre nő a vásárlóerő Közép- és Kelet- Európában

Sajtóközlemény. GfK: egyre nő a vásárlóerő Közép- és Kelet- Európában Sajtóközlemény 2016. november 9. 2016.11.09. Tisza Andrea T: +36 30 619 3361 andrea.tisza@ext.gfk.com GfK: egyre nő a vásárlóerő Közép- és Kelet- Európában Idén is Budapest és vonzáskörzete, valamint az

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Fiatal gépjárművezetők balesetei: összefüggés a balesetek típusa és helye között

Fiatal gépjárművezetők balesetei: összefüggés a balesetek típusa és helye között Fiatal gépjárművezetők balesetei: összefüggés a balesetek típusa és helye között Prof: Dr. Holló Péter, a KTI Nonprofit Kft. tagozatvezetője, a Széchenyi István Egyetem professzora, az MTA doktora Az 1.

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, július 16.

A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, július 16. A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, 2013. július 16. Kopint-Tárki Zrt. www.kopint-tarki.hu Tartalom A német gazdaság

Részletesebben

adóreform A knyvd-i adózás fajtái Értékelés

adóreform A knyvd-i adózás fajtái Értékelés Ökológiai adóreform A knyvd-i adózás fajtái alapképzés visszaforgatás a költségvetés finanszírozása ökológiai adóreform zöld áht reform (= ökol. adóref. + támogatási ref. + zöld közbeszerzés) Értékelés

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

Pillantás az egészségügyre: OECD mutatószámok 2005. évi kiadás. Vezetői összefoglaló

Pillantás az egészségügyre: OECD mutatószámok 2005. évi kiadás. Vezetői összefoglaló Health at a Glance: OECD Indicators 2005 Edition Summary in Hungarian Pillantás az egészségügyre: OECD mutatószámok 2005. évi kiadás Összefoglalás magyarul Vezetői összefoglaló Az egészségügyi rendszerek

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2004. IV. negyedév 1 Budapest, 2004. február 21. A IV. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos

Részletesebben

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható S A J TÓ KÖZ L E M É N Y L o n d o n, 2 0 1 6. m á j u s 1 2. Közép-kelet-európai stratégiai elemzés: Banki tevékenység a közép- és kelet-európai régióban a fenntartható növekedés és az innováció támogatása

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel

Részletesebben

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében EURÓPAI UNIÓ Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. március (244 260. o.) VISZT ERZSÉBET ADLER JUDIT Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében A fejlettségi szintek alakulása,

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június 1. Észtország a Szovjetunióban Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT 1.1. Észtország gazdasági és társadalmi örökségében meghatározó korszak

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában

Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek VI.évf. 2009 2 89-107 Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában A válság turizmusra gyakorolt hatásairól számos, elemzés,

Részletesebben

TÁRSADALMI SZÜKS KSÉGLETEK. MST, Balatonfüred 13.

TÁRSADALMI SZÜKS KSÉGLETEK. MST, Balatonfüred 13. TÁRSADALMI SZÜKS KSÉGLETEK SZOCIÁLIS VÉDELMI V RENDSZEREK MST, Balatonfüred 2006. október 12-13. 13. ÁLTALÁNOS MEGKÖZEL ZELÍTÉS A szociális védelem v meghatároz rozása Társadalmi szüks kségletek Nemzetközi

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 5. I. 5. III. 6. I. 6. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 14. I. 14. III. 15. I. 15. III. 16. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Piackutatás versenytárs elemzés

Piackutatás versenytárs elemzés Piackutatás versenytárs elemzés 2015 TÁJÉKOZTATÓ Jelen szigorúan bizalmas piackutatást / versenytárs elemzést (a továbbiakban mellékleteivel és kiegészítéseivel együtt Elemzés ) az Elemző (a továbbiakban

Részletesebben

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13.

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13. A Századvég makro-fiskális modelljével (MFM) készült középtávú előrejelzés* Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető 15. október 13. *A modell kidolgozásában nyújtott segítségért köszönet illeti az OGResearch

Részletesebben

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA A NAPENERGIA PIACA Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék 2005. 07.07. Készült az OTKA T-046224 kutatási projekt keretében TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak. Dr. Stubnya Gusztáv Egészségpolitika Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek az egészség (gyógyításon kívüli) feltételeinek biztosítására, a lakosok és a közösségek

Részletesebben

versenyképess Vértes András 2007. május 10.

versenyképess Vértes András 2007. május 10. Magyarország g hosszú távú versenyképess pessége: kihívások és s lehetőségek Vértes András 2007. május 10. Az elmúlt 10-15 év egészében Magyarország versenyképesnek bizonyult! az áruk és szolgáltatások

Részletesebben