A BALATON ÉSZAKI ÉS DÉLI PART NÁDASAINAK MORFOMETRIAI ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BALATON ÉSZAKI ÉS DÉLI PART NÁDASAINAK MORFOMETRIAI ÖSSZEHASONLÍTÁSA"

Átírás

1 A BALATON ÉSZAKI ÉS DÉLI PART NÁDASAINAK MORFOMETRIAI ÖSSZEHASONLÍTÁSA Tóth Viktor MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, Tihany Összefoglalás. Jelenleg a Balaton egyik legsúlyosabb környezetvédelmi kérdése a nádasok helyzete és állapotuk megőrzése. A nádpusztulás nem a Balaton sajátossága, hiszen ez a jelenség az utóbbi évtizedekben Európa-szerte jelentkezett, mindazonáltal egzakt módon még hosszas kutatásokkal sem sikerült meghatározni a pusztulás pontos okát. A nádasok morfológiai megjelenésében megfigyelhető rendezettség teszi nyilvánvalóvá, hogy a nádasok többek nádak egyszerű halmazánál. A vizsgálataink kimutatták, hogy a nádasok a tó mindkét partján eltérő markáns biometriai mintákat követnek. Ez a minta függ a környezeti feltételektől, a nádas földrajzi elhelyezkedésétől, és a nádak genetikai állományától. Ez okozhatja a nádasokban a mélyvízi és szárazföldi nádak egymást átfedő zonációját. Bevezetés A közönséges nád (Phragmites australis (Cav.) Trin. ex Steud. Syn) az édesvizű tavak élővilágának fontos alkotója a Föld mérsékelt öveiben, ahol a legszaporább növények egyike. Élőhelyein nagy, többnyire monospecifikus, vagy más fajokkal vegyes állományokat képez. Az első tudományosan dokumentált nádpusztulást Európában, az 50- es években írták le (Ostendorp, 1989), de a 70-es évektől kezdődően Nyugat- és Kelet-Európa több mint 35 tavában észlelték a nádasok pusztulását (Den Hartog és mts., 1988, Ostendorp, 1989, Van Der Putten és mts., 1996). A pusztulás során az összefüggő állományok fellazultak, tarfoltok alakultak ki bennük. Ezt követően a nád csomókban, úgy nevezett babákban csoportosult, amit végül a hullámzás kifordított, és partra vetett (Dinka és mts., 1979, Virág 1998). A Balaton északi partján 1975 után figyelhetünk meg csökkenést a nádas területekben. Míg 1975-ben 13 km 2 volt a nádassal borított rész nagysága, addig 1984-ben 10 km 2, 1993-ban, pedig csak 9 km 2 -en találunk nádast (Virág, 1998). A nádpusztulás kapcsán a mennyiségi mellett minőségi romlást is megfigyeltek: a nádszálak minden esetben a helyre jellemző sokéves átlagnál rövidebbek és vékonyabbak voltak (Kovács és mts., 1994). Legnagyobb mértékben az I. osztályú (jó minőségű, zárt) nádasok területe lett kisebb (45%-kal) (Kovács és mts., 1994).

2 A nádpusztulás okát a kutatások nem tudták egyértelműen tisztázni. Külföldi kutatások (Vretare és mts., 2001) és saját vizsgálataink (Herodek és Tóth, 2004) arra utalnak, hogy a degradáció összefügghet az üledékben lévő szerves anyagok bomlásával, illetve közvetve a vízállás mesterséges szabályozásával. A es aszályos években a Balaton vízszintje jelentősen csökkent, és már az első évben megfigyelhető volt a nádassal borított területek növekedése (Herodek és Tóth, 2004). A nád generatív szaporodásához nélkülözhetetlen a vízzel nem borított talaj. A magból kikelő csíranövény fejlődése során többnyire vegetatívan szaporodik, aminek következtében a magból genetikailag azonos több egyedből álló, és közös gyökértörzzsel összekötött modulok jönnek létre. Ezeket a modulokat nevezik rametnek, míg az azonos genetikai információn osztozó egységeket hívják geneteknek vagy klónoknak. A kialakult klón mérete elérheti a több száz négyzetmétert is, életkora pedig a több évtizedet. A geneteket érő környezeti hatások (üledékkémiai, klimatikus, biológiai) klónok közötti kompetícióhoz vezetnek, ami strukturálja a nádast. Ez teszi szükségessé a nádasok szupraindividuális rendezettségének tanulmányozását. Jelen munkám célja a balatoni nádasok előre meghatározott állapotú helyeiről vett minták biometriai elemzése, ennek alapján a nádas, mint egység, környezeti tényezőktől függő, fajon belüli morfológiai változatosságának tanulmányozása. Ennek alapján tisztább képet kapunk a nádasokra ható környezeti tényezők mechanizmusáról. Vizsgálataimban Szabó Kálmán és Zlinszky András segítettek. Az eredmények értékelésében jelentős szerepet dr. Herodek Sándor vállalt. Anyag és módszer A vizsgálathoz olyan területeket kerestünk, amelyek a partra jellemző tipikus tulajdonságokkal rendelkeznek, egészségesnek mondhatók, és antropogén hatásnak ne legyenek kitéve. Az északi parton a Balatonfüred és Csopak között elhelyezkedő Kerekedi-öböl északkeleti részén találunk az Északi partra jellemző ép nádast. A déli parton Szántód és Balatonföldvár között találtunk a vizsgálathoz alkalmas területet. A mintákat augusztusban, vagyis a nád közel maximális fejlettségű állapotából vettük. A kiválasztott területeken egy-egy transzektet

3 jelöltünk ki, amely átfogta a teljes nádast a szárazföldi szélétől a nyílt víz határáig. A transzekt mentén a déli parton 11, míg az északi parton 20 pontot jelöltünk ki. Az 1 m 2 -es mintavételi kvadráton belül összeszámoltuk a zöld és avas nádszálak számát, és a kvadrát belsejéből metszőollóval a vertikális rizómák magasságában learattunk legalább 20 zöld nádszálat. A szálakat összekötöztük, megjelöltük pontonként, majd további vizsgálatok céljából elszállítottuk. 1. ábra. Mintavételi helyek (térkép alapján) 1. pont Kerekedi-öböl (Sz.: 46,967481, H.: 17,920268) 2. pont Szántód ( Sz.: 46,861652, H.: 17,892711) A biometriai méréseket a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet területén folytattuk le. A mérés során lemértük a szár hosszát, a szár átmérőjét, a zöld és száraz levelek, továbbá az internódiumok számát. Az adatok rögzítése és rendszerezése Microsoft Excel-táblázatokban történt, melyeket később az SPSS SigmaPlot 8.0 szoftver segítségével feldolgoztunk és grafikusan ábrázoltunk. Eredmények A Kerekedi-öbölben a vizsgált keresztszelvény 20 pontján összesen 574 db növény vizsgáltunk meg. A déli part szántódi partszakaszán 11 pontból álló keresztszelvényben összesen 232 db nádszálat mértünk le. A szántódi keresztszelvény átlagos nádszála 295±9 cm-es magas volt. A Kerekedi-öböl nádszálai átlagosan 20 cm-el voltak alacsonyabbak (274±3 cm) (P<0,05). (1. táblázat)

4 1. táblázat. Az északi és déli nádasokban mért biometriai paraméterek átlagértékei és a megfigyelt eltérések szignifikanciája északi part nádasa déli part nádasa P nád magassága (cm) 273.7± ±8.6 <0,05 internódium átmérője (mm) 7.2± ±0.2 nsz száraz levelek száma (db) 4.8± ±0.2 <0,001 zöld levelek száma (db) 13.3± ±0.3 nsz nóduszok száma (db) 18± ±0.4 <0,001 zöld-száraz levelek aránya 3.3± ±0.1 <0,001 átlagos internódium hossza (cm) 15.9± ±0.3 <0,001 zöld nádszálak denzitása (db m -2 ) 15.9± ±0.3 <0,01 avas nádszálak denzitása (db m -2 ) 15.9± ±0.3 <0,001 A déli parton levő szántódi nádast tipikus nádasnak lehet nevezni. A vízfelőli szegélyben a nádszálak magassága eredendően alacsonyabb nádjának és az újulatnak köszönhetően 200 cm alatt volt. A vízfronttól távolodva a nádszálak hossza 110%-kal nőtt, és a nádas vízfelőli szegélyétől 20 méterre elérte a déli parton megfigyelhető esetenkénti 450 cm-es méreteket. Az ezt követő 60 méter során a nád átlagmagassága csekély mértékben (<5%) változott. A nádas szárazföld felőli szegélyéhez közeledve a nádszálak magassága lecsökkent a vízfelőli szegélyen mért értékekre. Az északi parti Kerekedi-öbölben a legmagasabb nádszálakat a nyíltvíz felőli szegély 10 méteres területén mértük. A legmagasabb értékek 353±7 cm volt, ami csak 25%-kal haladta meg a vízfronti nád átlagos magasságát (270±5 cm). A nádszálak magassága a vízfronttól számított 10. méter után csökkent és a keresztszelvény közepén elérte a legalacsonyabb, átlagosan 209±10 cm-s magasságot. A szárazföld felé haladva a nádszálak magassága 20%-kal ismét nőtt és a szárazföld felőli szegélytől 30 méterre elérte a 299±4 cm magasságot. Az ezt követő 30 méteres területen a nádszálak hossza ismét csökkent. A nádszálak vastagságának alakulása a keresztszelvény mentén a déli és az északi parton hasonló lefutást mutatott, mint a magasság eloszlása a keresztszelvény mentén. A szántódi keresztszelvény vízfelőli oldalán a nádszálak átmérője 6,5±0,4 mm volt, de 10 méteren belül jelentős, 60%-os növekedést tapasztalhattunk, és a nádas vízszegélyétől számított méterre a nád elérte a maximális 10,5±0,3 mm-es átmérőt. Az ezt követő 90 méteres szakaszon a nádszálak magassága nem

5 változott szignifikánsan, és csak a keresztszelvény szárazföld felé eső méterében csökkent a nádszálak vastagsága. A Kerekedi-öböl nádasának vízfrontján a kezdő 8,1±0,1 mm-es érték után a második mérési pontnál mértük a transzszekt maximális (9,9±0,2 mm) átmérőjét. A keresztszelvény vízfelőli harmadában a nádszálak átmérője a maximumhoz képest 50%-os csökkent, ami után a nád egészen a szárazföldig 5 és 6 mm közötti átmérővel rendelkezett. A nádszálak növekedése egyértelműen nádszál vastagodásával jár. Szántódnál mértük a legnagyobb összefüggést a nádszálak magassága és vastagsága között (Pearson korrelációs koefficiens k=0,91), míg a Kerekedi-öbölben kisebb értékeket kaptunk (k=0,86). A nyílt víz felőli szegélyben található nádszálak mind az északi, mind a déli parton szignifikánsan vastagabbak a hasonló méretű nádszálaknál. A nádszálak növekedése nem mindenhol jár a nóduszok számának növekedésével. Jellemző volt a déli part nádasára, hogy a nádszálak növekedését (+117%) nem követte a nóduszok számának gyarapodása (+49%), míg az északi part nádasánál a méretnövekedés (+68%) és a nóduszszám növekedés (+65%) hasonló mértékű volt. Ezzel a két nádas nyilvánvalóan eltérő növekedési stratégiát követ. A szántódi nádas vízfront felőli oldalán a zöld levelek száma 12,1±0,5 db volt. A keresztszelvény vízfrontjától távolodva a zöld levelek száma jelentősen nőtt, míg a transzekt negyedik pontjánál 42%- os emelkedés után elérte a déli keresztszelvényben megfigyelhető maximális 17,4±0,9 db-os értékét. A következő 100 méteren a zöld levelek száma folyamatosan csökkent 11,2±0,7 db-ig, hogy a keresztszelvény szárazföldi végén enyhe növekedést mutasson (14,5±0,9 db-ig). A Kerekedi-öböl nádasának vízfelőli szegélyében a zöld levelek száma elérte a 14,5±0,8 db-t, ami több volt déli part vízfrontjában mért értékeknél. Azonban a keresztszelvény nagyobb részében kevesebb volt a zöld levelek száma (10 és 14 db között mozgott) az északi part nádasában. A zöld levelek számának tekintetében a nádas egészét véve a déli és az északi part között nem volt megfigyelhető számottevő különbség. A száraz levelek száma a szántódi nádas keresztszelvényében nem mutatott jellegzetes lefutást, és a keresztszelvény mentén 4,5±0,4 és 10,1±0,2 db között változott. A Kerekedi-öbölben a vízfronton volt a legmagasabb a száraz levelek száma (7,1±0,2 db), és a keresztszelvény

6 vízfelőli harmadának végére ez az érték lecsökkent a minimumra, 1,4±0,3 db-ra. A szántódi nádasban magas zöld levélszám mellett magasabb száraz levélszámmal találkoztunk. A zöld levelek aránya a száraz levekhez képest a keresztszelvény mentén közel állandó volt (2,3±0,3). A Kerekedi-öbölben a zöld-száraz levelek aránya teljesen más képet mutatott: a nádas vizsgált szakaszának két szélén viszonylag alacsony értékeket kaptunk (2,9±0,1, illetve 3,1±0,3), míg a középső szakaszon viszont jelentősen nőtt az arány (8,4±1,4). Ezeknél a pontoknál magas zöld levélszám mellett nagyon alacsony számú száraz levelet találtunk. A szántódi nádasban a vízfrontnál a nóduszok száma 10 méteren belül már 50%-kal emelkedett, 16,6±0,6 db-ról 24,8±0,3 db-ra. Az elkövetkező 100 méteren át a nóduszok száma közel változatlan maradt (21,9±0,9) és csak a nádas szárazföldi szegélyéhez közeledve csökkent le ismét 20 db-os átlag alá. A Kerekedi-öböl nádasában a vízfrontnál mért, magasabb (19-21 db-os) adatok után a nádszálak nódusz száma csökkent (13-18 db). A keresztszelvény szárazföldi vége előtt a nódusz szám enyhén emelkedett. Az internódiumok átlagos hosszának alakulása a déli part nádasának keresztszelvényében egy haranggörbe formáját írta le (alacsony értékek a nádas széleinél, minimum 9,9±0,4, maximum a keresztszelvény közepén 19,1±0,9). Ezzel szemben a Kerekedi-öbölben az internódiumok átlagos hossza viszonylag stabil maradt a keresztszelvény mentén (minimum, 13,0±0,4, maximum 18,7+1,4). A keresztszelvények pontjain meghatároztuk a zöld és avas (száraz) nádszálak sűrűségét. Az északi part nádasaiban négyzetméterenként több zöld nádszálat számláltunk, mint a déli parton (30,5±5,9, illetve 12,7±1,9, P<0,01). Ez a különbség legszembetűnőbb a nádasok vízszegélyében, ahol az északi parton db m -2 a zöld nádszálak denzitása szemben a déli part nádszálával. Az avas nád esetében a különbségek még nagyobbak: az északi part nádasában 57,7±5,9, míg a szántódi nádasban átlagosan 21,4±1,6 db m -2 volt az avas nádszálak denzitása. Következtetések, javaslatok Fenotipikusan a nádak két csoportra bonthatók: egyrészt a mélyvízi, 1-2 m-es vízállást is elviselő, másrészt a szárazföldi, vagyis az elárasztást kevésbé toleráló típusú nádra. Ennek megfelelően a nádast durván három

7 nagyobb részre oszthatjuk: a mélyvízi zónára, a szárazföldi zónára, és egy átmeneti zónára, ahol a vízmélységtől függően az előző két típusból találhatunk egyszerre. E pólusosság a lényege a nádasok pusztulásának, hiszen a hanyatlás a mélyvízi, és az átmeneti zónában jelen lévő nádaknál figyelhető meg. Jelenleg a Balaton vízszintje mesterségesen állandó értékre van beállítva, aminek következtében csak csekély (10-15 cm-es) vízszintingadozással számolhatunk. Ez egyrészt, az üledékben a folyamatokat az anaerob anyagcsere felé tereli, ami előidézi a nádasok degradációját a mélyvízi és/vagy átmeneti zónában. Másrészt, a csekély vízingadozás következtében a vízzel borított területeken a nádak szaporodása magról nem mehet végbe, így a nádas degradációja vagy a nádklón kiöregedése következtében felszabadult üres hely pótlása nehézkes. A front visszahúzódása csak akkor pótlódhat az átmeneti zónából, ha az átmeneti zónában jelen vannak a mély vizet tolerálni képes nádklónok. Az átmeneti zóna degradációja is a magas vízállás következtében mehet végbe. Az átmeneti zóna nádállománya nem képes elviselni a megváltozott körülményeket, a zóna állapota romlik, aminek végeredményeként kipusztulhat az átmeneti zóna. Így nyílt területek alakulnak ki az addig zárt nádasban a mélyvízi zóna mögött. Mind a mélyvízi, mind az átmeneti zóna pusztulását felgyorsítják a felerősödött mechanikai hatások. A nádasok pusztulásában a mechanikai (hullámzás) terheléssel szembeni ellenállásnak fontos szerepe van (Fischl, 1999). A déli parti nádasnál a vízfelőli szegélyben a 189 cm magasság átlagosan 6,5 mm-es átmérővel párosult, szemben a hasonló méretű ( 191 cm átlag) nádszálak alacsonyabb (4,7 mm-es) vastagságával. Az északi part nádasánál ezek az értékek is hasonló képpen alakultak (270 cm és 8 mm a vízfrontban, illetve 271 cm és 6 mm a nádas belsejében. A nádas vízfelőli oldalán található alacsony, vastagabb, zárt nádas ellen tud állni a hullámzásnak. Az egységes állomány megbontása főleg a stégek, horgászbejárók építése, de a szabálytalan aratás is a nádason belül elhelyezkedő nádszálakat teszi ki közvetlenül a hullámzás erejének. A hullámzás hatására a nád eltörhet és elpusztulhat, ami akár egy egész nádas pusztulásához is vezethet. Egyedülálló alkalmazkodóképessége következtében a nád (Phragmites australis) képes változatos körülmények között létezni (Haslam, 1968), így a víztoleranciája is eléggé széles. Erőteljes vegetatív

8 szaporodásával a kedvezőtlen környezeti feltételeket a nád képes áthidalni, vagy magról szaporodva új genetikai variánssal alkalmazkodni az adott előnytelen körülményekhez. Az évszázadok során a nád jól alkalmazkodott a Balaton környezeti feltételeihez, azonban a tó körülményei között a preferenciálisan vegetatív szaporodású növény még a környezeti feltételek lassú degradációját sem képes kellő ütemben követni. Ezért szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy a nád generatív terjedésének elősegítése, illetve a már meglévő nádállomány állapotának megóvása céljából érdemes megfontolni az esetenkénti alacsonyabb vízállás engedélyezését. Értelemszerűen az alacsony vízállások időpontjának, illetve gyakoriságának megállapítására szükségesnek tartjuk a további vizsgálatok ütemezését. A fenotípikus vizsgálatok alapján igazolhatónak látszik a feltételezés, hogy a balatoni nád két ökotípusra osztható. A Balatonon tehát megkülönböztethetünk két különböző adottságokkal rendelkező nádat, amelyek a nevükből adódó körülményeket kedvelik. A két homogén populáció találkozásánál ezek elkerülhetetlenül keverednek egymással. Az így létrejött nád azonban a körülmények változására nem tud megfelelően válaszolni. Ennek bizonyítására további részletes vizsgálatokra van szükség. A legfontosabb, gyakorlatban is hasznosítható eredmények: 1. Szükséges egy hivatalos Balatoni nádasokat összegző térinformatikai adatbázis létrehozása, amely rögzítené az aktuális nádasok kiterjedését és állapotát. Az adatbázis a következőkben segíthet a nem hivatalos nádaratások, csónakbejárók, víziállások létesítésének, stb. szankcionálásában. 2. Nádrehabilitációs szempontból célszerű az alacsony vízszint a Balatonban. Meg kell fontolni megteremtésének a lehetőségét, az időközöket és a mértékét. 3. A horgászok, üdülők és lakosok körében el kell magyarázni a nádasok háborítatlanságának szükségességét. 4. Biztosítani kell a nádasok fenntartásához szükséges téli kaszálások szakszerű végrehajtását. Irodalom Den Hartog, C., Kvét, J., Sukopp, H. (1988) Reed. A common species in decline. Aquatic Botany, 35: 1-4.

9 Dinka, M., Kovács, M., Podani, J. (1979) A balatoni nád elemtartalmának vizsgálata II. A nád elem-akkumulációja a különböző terhelésű partszakaszokon. In: Bot. Közl. 66: Fischl, G. (1999) Nád Internódiumok morfometriai elemzése és mechanikai szilárdsága. In: Hidrológiai közlöny. 79. évf. 6. sz. (1999), Haslam, S., M. (1971) Shoot height and density in Phragmites stands. In: Hidrobiologia. Bucuresti (1971), Herodek, S. Tóth, V. (2004) Ép és pusztuló balatoni nádasok összehasonlító kutatása. In Mahunka, S., Banczerowski, J.-né (eds.): A Balaton kutatásának évi eredményei Kovács, M., Szabó, Sz., Busics, I., Kaszab, L., (1994) A balatoni nádas területének változása, degradációjuk. In: XII. Országos vándorgyűlés Ostendorp, W. (1988) 'Die-back' of reeds in Europe - a critical review of literature. In: Aquatic Botany, 35 (1989) Van Der Putten, W. H., Peters, B. A. M., Van Der Berg, M. S. (1996) Effects of litter on substrate conditions and growth of emergent macrophytes. In: New Phytol, 135 (1997), Virág, Á. (1998) A Balaton múltja és jelene. Egri Nyomda Kft., Vretare, V., Weisner, S. E. B., Strand, J., Granéli, W. (2001) Phenotypic plasticity in Phragmites australis as a functional response to water depth. In: Aquatic Botany, 69 (2001)

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A nád (Phragmites australis) vizsgálata enzimes bonthatóság és bioetanol termelés szempontjából. Dr. Kálmán Gergely

A nád (Phragmites australis) vizsgálata enzimes bonthatóság és bioetanol termelés szempontjából. Dr. Kálmán Gergely A nád (Phragmites australis) vizsgálata enzimes bonthatóság és bioetanol termelés szempontjából Dr. Kálmán Gergely Bevezetés Az úgynevezett második generációs (lignocellulózokból előállított) bioetanol

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk?

A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk? A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk? Turcsányi Béla Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és Specziár András MTA

Részletesebben

BALATONI NÁDASOK KLONÁLIS DIVERZITÁSÁNAK VIZSGÁLATA RAPD-PCR MÓDSZERREL

BALATONI NÁDASOK KLONÁLIS DIVERZITÁSÁNAK VIZSGÁLATA RAPD-PCR MÓDSZERREL Bot. Közlem. 94(1 2): 133 140, 2007. BALATONI NÁDASOK KLONÁLIS DIVERZITÁSÁNAK VIZSGÁLATA RAPD-PCR MÓDSZERREL LUKÁCS VIKTÓRIA 1, HERODEK SÁNDOR 1, MAJOR ÁGNES 2 1 MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet,

Részletesebben

Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor

Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Témavezető: Dr. Kiss Tímea SZTE, TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 2014 Mintaterület Szabályozások

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Fizetésképtelenség 2014

Fizetésképtelenség 2014 Fizetésképtelenség 2014 Kutatás háttere I. Az adatok az Intrum Justitia saját adatbázisán alapulnak Források: Vásárolt lakossági követelések adatbázisa Kezelt lakossági követelések adatbázisa Általános

Részletesebben

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez VaughanVaughanVaughan Econ-Cast AG Rigistrasse 9 CH-8006 Zürich Sajtóközlemény Econ-Cast Global Business Monitor 2014. december Stefan James Lang Managing Partner Rigistrasse 9 Telefon +41 (0)44 344 5681

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

Az osztatlan tanárképzésre a 2013. évi normál eljárásban 17 intézmény 39 karára2

Az osztatlan tanárképzésre a 2013. évi normál eljárásban 17 intézmény 39 karára2 Ercsei Kálmán Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, kutató/elemző Jelentkezők, ek, alkalmassági vizsgák a számok tükrében Rövid írásunk a pedagógusképzésre és ek adatait, továbbá a vizsgával kapcsolatos

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS

FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS STRESSZ ÉS FELTÖLTŐDÉS - ÁTTEKINTÉS 1 (2) Mérési információk: Életkor (év) 41 Nyugalmi pulzusszám 66 Testmagasság (cm) 170 Maximális pulzusszám 183 Testsúly (kg) 82 Body Mass

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ 197 Budapest, Gyáli út 2 6. Levélcím: 1437 Budapest Pf. 839. Telefon: (6-1) 476-12-83 Fax: (6-1) 215-246 igazgatosag@oki.antsz.hu Összefoglaló A 212. évi

Részletesebben

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5.

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5. AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT Szakmai Nap II. (rendezvény) 2015. február 5. (rendezvény dátuma) Orbán Róbert (előadó) Bemeneti mérés - természetismeret

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza PARLAGFŰ POLLENTERHELÉS ÉRTÉKELÉSE, MAGYARORSZÁG 1992-2010 Az Aerobiológiai Hálózat: Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata 1992-ben alakult 3 állomással, folyamatosan bővült 2007-ig (19 mérőállomás: Nyíregyháza,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE Vizi Gergely Klímaváltozásról Magyarországon Építményeket érő hatások

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

Feladatok a szinusz- és koszinusztétel témaköréhez 11. osztály, középszint

Feladatok a szinusz- és koszinusztétel témaköréhez 11. osztály, középszint TÁMOP-3.1.4-08/-009-0011 A kompetencia alapú oktatás feltételeinek megteremtése Vas megye közoktatási intézményeiben Feladatok a szinusz- és koszinusztétel témaköréhez 11. osztály, középszint Vasvár, 010.

Részletesebben

NÉGYOSZTÁLYOS FELVÉTELI Részletes megoldás és pontozás a Gyakorló feladatsor II.-hoz

NÉGYOSZTÁLYOS FELVÉTELI Részletes megoldás és pontozás a Gyakorló feladatsor II.-hoz NÉGYOSZTÁLYOS FELVÉTELI Részletes megoldás és pontozás a Gyakorló feladatsor II.-hoz Gedeon Veronika (Budapest) A javítókulcsban feltüntetett válaszokra a megadott pontszámok adhatók. A pontszámok részekre

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE 269/2006. (XI. 8.) ÖK sz. határozat A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE 65 3 A terület felhasználását meghatározó leírás 3.1 Területfelhasználás 3.1.1 Beépítésre szánt területek

Részletesebben

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Száma: 5/ 2007 Pécs, 2008. január 1 Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság, 2008 ISBN 978-963-235-160-5 Igazgató:

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszék Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Szakdolgozat Készítette: Kaczor Lívia földrajz

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET 1097 Budapest, Gyáli út 2-6. Levélcím: 1437 Budapest Pf.: 839 Telefon: (06-1) 476-1100 Fax: (06-1) 215-0148 http://www.oki.antsz.hu/ A PARLAGFŰ (Ambrosia artemisiifolia)

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

AZ ASZÁLY GON. Dr. Clement Adrienne BUDAPESTI MŰSZAKI M GTUDOMÁNYI EGEYTEM

AZ ASZÁLY GON. Dr. Clement Adrienne BUDAPESTI MŰSZAKI M GTUDOMÁNYI EGEYTEM AZ ASZÁLY ÉS S A SZÁRAZOD RAZODÁS S MAGYARORSZÁGON GON KECSKEMÉT, 9. OKTÓBER 7. ELSZÍNI VIZEINK ÉS S A KLÍMAV MAVÁLTOZÁS Dr. Clement Adrienne BUDAPESTI MŰSZAKI M ÉS S GAZDASÁGTUDOM GTUDOMÁNYI EGEYTEM VÍZI

Részletesebben

a felszíni vízlefolyás hatására

a felszíni vízlefolyás hatására VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.4 6.1 A mezőgazdasági vegyszerek mozgása a felszíni vízlefolyás hatására Tárgyszavak: fókuszált vízgyűjtés; vízlefolyás; műtrágya. A mezőgazdasági vidékeken a felszíni morfológia

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Sejtfal szintézis és megnyúlás Környezeti tényezők hatása a növények növekedésére és fejlődésére Előadás áttekintése

Részletesebben

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Csikós Nándor BsC hallgató Dr. habil. Szilassi Péter egyetemi docens SZTE TTIK Természeti

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

A hínarak biodiverzitásának vizsgálata

A hínarak biodiverzitásának vizsgálata A hínarak biodiverzitásának vizsgálata 1. ábra. A makrofitonok vizsgálatához kijelölt területek. A vizsgálatunk célja, hogy a meghatározzuk az emberi tevékenység vizekre és a vizekben található hínarak

Részletesebben

Vízhasználatok gazdasági elemzése

Vízhasználatok gazdasági elemzése ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése című KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyűjtőkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Az embert és szőlőt próbáló 2014-es évjárat

Az embert és szőlőt próbáló 2014-es évjárat Az embert és szőlőt próbáló 2014-es évjárat Májer János-Németh Csaba -Knolmajerné Szigeti Gyöngyi NAIK SZBKI 2014-es év időjárása szélsőséges, drámai volt! Korábbi években is hozzászoktunk a szélsőségekhez,

Részletesebben

Városi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján

Városi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján Városi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján Horváth Adrienn Szűcs Péter Kámán Orsolya Németh Eszter Bidló András NymE-EMK-KFI Termőhelyismerettani Intézeti Tanszék 2012. augusztus 31. Városi

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 nyomdai ISBN-10: 963-235-065-0

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

2. Rugalmas állandók mérése jegyzőkönyv javított. Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: Leadás dátuma:

2. Rugalmas állandók mérése jegyzőkönyv javított. Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: Leadás dátuma: 2. Rugalmas állandók mérése jegyzőkönyv javított Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: 2008. 09. 17. Leadás dátuma: 2008. 10. 08. 1 1. Mérések ismertetése Az első részben egy téglalap keresztmetszetű

Részletesebben

BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012

BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012 BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012 A doktori iskola megnevezése: tudományága: Budapesti Corvinus

Részletesebben

A ZÖLD DUGLÁSZFENYÔ (PSEUDOTSUGA MENZIESII VAR. VIRIDIS) NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA KÉT KÜLÖNBÖZÔ TERMÔHELYEN

A ZÖLD DUGLÁSZFENYÔ (PSEUDOTSUGA MENZIESII VAR. VIRIDIS) NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA KÉT KÜLÖNBÖZÔ TERMÔHELYEN 1. évfolyam 1. szám 2 011 71 81 oldal A ZÖLD DUGLÁSZFENYÔ (PSEUDOTSUGA MENZIESII VAR. VIRIDIS) NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA KÉT KÜLÖNBÖZÔ TERMÔHELYEN Kondorné Szenkovits Mariann Nyugat-magyarországi Egyetem,

Részletesebben

A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata

A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata Borsa Béla FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 2100 Gödöllő, Tessedik S.u.4. Tel.: (28) 511 611 E.posta: borsa@fvmmi.hu A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Villamos Energetika Tanszék. Világítástechnika (BME VIVEM 355)

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Villamos Energetika Tanszék. Világítástechnika (BME VIVEM 355) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamos Energetika Tanszék Világítástechnika (BME VIVEM 355) Beltéri mérés Világítástechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyv

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR GÉPÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK SPM BEARINGCHECKER KÉZI CSAPÁGYMÉRŐ HASZNÁLATA /OKTATÁSI SEGÉDLET DIAGNOSZTIKA TANTÁRGYHOZ/

DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR GÉPÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK SPM BEARINGCHECKER KÉZI CSAPÁGYMÉRŐ HASZNÁLATA /OKTATÁSI SEGÉDLET DIAGNOSZTIKA TANTÁRGYHOZ/ DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR GÉPÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK SPM BEARINGCHECKER KÉZI CSAPÁGYMÉRŐ HASZNÁLATA /OKTATÁSI SEGÉDLET DIAGNOSZTIKA TANTÁRGYHOZ/ ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DEÁK KRISZTIÁN 2013 Az SPM BearingChecker

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

Egyszerűsített tanulmány egynyári virágokról

Egyszerűsített tanulmány egynyári virágokról Egyszerűsített tanulmány egynyári virágokról Egyszerűsített tanulmány a 2013-ban ültetett egynyári virágokról gyökéritató-agrooter alkalmazásával. Készítette: Zákányi Tamás a Székesfehérvár MJV Városgondnokságának

Részletesebben

Az ÉTI 1953. évben végzett cementvizsgálatainak kiértékelése POPOVICS SÁNDOR és UJHELYI JÁNOS

Az ÉTI 1953. évben végzett cementvizsgálatainak kiértékelése POPOVICS SÁNDOR és UJHELYI JÁNOS - 1 - Építőanyag, 1954. 9. pp. 307-312 Az ÉTI 1953. évben végzett cementvizsgálatainak kiértékelése POPOVICS SÁNDOR és UJHELYI JÁNOS 1. Bevezetés Az Építéstudományi Intézet Minősítő Laboratóriumába 1953.

Részletesebben

A NÁD (PHRAGMITES AUSTRALIS) GENETIKAI DIVERZITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PCR-RAPD TECHNIKÁVAL. Lukács Viktória

A NÁD (PHRAGMITES AUSTRALIS) GENETIKAI DIVERZITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PCR-RAPD TECHNIKÁVAL. Lukács Viktória DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A NÁD (PHRAGMITES AUSTRALIS) GENETIKAI DIVERZITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PCR-RAPD TECHNIKÁVAL Lukács Viktória Témavezető: Dr. Herodek Sándor, DSc a biológiai tudományok doktora

Részletesebben

Valószínűségszámítás és Statisztika I. zh. 2014. november 10. - MEGOLDÁS

Valószínűségszámítás és Statisztika I. zh. 2014. november 10. - MEGOLDÁS Valószínűségszámítás és Statisztika I. zh. 2014. november 10. - MEGOLDÁS 1. Kihasználva a hosszasan elhúzódó jó időt, kirándulást szeretnénk tenni az ország tíz legmagasabb csúcsa közül háromra az elkövetkezendő

Részletesebben

Elérte hazánkat az influenzajárvány

Elérte hazánkat az influenzajárvány Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 3. hét Elérte hazánkat az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Az erdőgazdálkodás és a közlekedést szolgáló vonalas létesítmények kapcsolata

Az erdőgazdálkodás és a közlekedést szolgáló vonalas létesítmények kapcsolata Az erdőgazdálkodás és a közlekedést szolgáló vonalas létesítmények kapcsolata Készítette: Csókás Balázs csokas.balazs@emk.nyme.hu Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási és

Részletesebben

A vizsgálatok eredményei

A vizsgálatok eredményei A vizsgálatok eredményei A vizsgált vetőmagvak és műtrágyák nagy száma az eredmények táblázatos bemutatását teszi szükségessé, a legfontosabb magyarázatokkal kiegészítve. A közölt adatok a felsorolt publikációkban

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A 2013. ÉV ELSŐ NYOLC HÓNAPJÁBAN

A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A 2013. ÉV ELSŐ NYOLC HÓNAPJÁBAN A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A 2013. ÉV ELSŐ NYOLC HÓNAPJÁBAN Az ajánlatkérők által közzétett hirdetmények adatai alapján 1. A 2013. év első nyolc hónapjában az ajánlatkérők összesen 7519 eredményes eljárást

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM. Alkalmazkodó, környezetkímélő talajművelés feltételeinek megteremtése szántóföldi körülmények között. Doktori (PhD) értekezés

SZENT ISTVÁN EGYETEM. Alkalmazkodó, környezetkímélő talajművelés feltételeinek megteremtése szántóföldi körülmények között. Doktori (PhD) értekezés SZENT ISTVÁN EGYETEM Alkalmazkodó, környezetkímélő talajművelés feltételeinek megteremtése szántóföldi körülmények között Doktori (PhD) értekezés Földesi Petra Gödöllő 2013 A doktori iskola megnevezése:

Részletesebben

Gyermek bútor katalógus 2012

Gyermek bútor katalógus 2012 Gyermek bútor katalógus 2012 langabútor kft A Langa Bútor Kft. Föleg kárpitos, gyerekágyak gyártására specializálódott magyar tulajdonú kisvállalkozás vagyunk, de a jövöben egyéb gyerekbútor gyártását

Részletesebben

Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen. matematikából és szövegértésből

Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen. matematikából és szövegértésből Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen Általános iskola 8. osztály matematikából és szövegértésből Matematika Szövegértés Iskolánkban Ált. iskolákban Budapesti ált. iskolákban Iskolánkban

Részletesebben

BAKONYI BARLANGKUTATÓ EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE 8443 Bánd Kossuth Lajos u. 2/b. tel: 70/3828-595

BAKONYI BARLANGKUTATÓ EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE 8443 Bánd Kossuth Lajos u. 2/b. tel: 70/3828-595 1 BAKONYI BARLANGKUTATÓ EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE 8443 Bánd Kossuth Lajos u. 2/b. tel: 70/3828-595 Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága 8229 Csopak, Kossuth u. 16. Tárgy: kutatási jelentés Korbély Barnabás

Részletesebben

A parlagfű Magyarországon

A parlagfű Magyarországon Előadás a Környezetvédelmi Világnap alkalmából Csongrád, 2012. június 5. A parlagfű Magyarországon Szerzők: Dr. Juhászné Halász Judit Exner Tamás Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület A parlagfű bemutatása

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna

Részletesebben

A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése

A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése Jelen tanulmány fő fókuszpontjában a kiskunhalasi Sós-tó van, de e tanulmány

Részletesebben

2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR

2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015. január 30. Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2014. III. negyedév* Tartalom Bevezető...1 Az ingatlanforgalom alakulása...1 Éves árindexek...2 Negyedéves tiszta árindex...2

Részletesebben

BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN)

BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN) BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN) 2012 BALATONI INTEGRÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG Balaton Parti Sáv Táj Kezelési Elő-Terv (Landscape Management Plan) 2012 Készítette:

Részletesebben

Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban

Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Napraforgó, kukorica és őszi búza Dr. habil. Marosán Miklós iü. szakértő Dr. Király István iü. szakértő Bevezetés A termésképzés befejeződése előtt keletkező

Részletesebben

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata.

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata. Farkas Geotechnikai Szakértői és Laboratóriumi KFT Farkas Geotechnikai Kft. SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról Megbízó: Készítette: Geotechnikai vezető tervező, szakértő

Részletesebben

Fontos kihangsúlyozni, hogy az OXYFA nem invazív tulajdonságú, ami a biodiverzitás megőrzése szempontjából kiemelkedő fontosságú. Az OXYFA egy olyan

Fontos kihangsúlyozni, hogy az OXYFA nem invazív tulajdonságú, ami a biodiverzitás megőrzése szempontjából kiemelkedő fontosságú. Az OXYFA egy olyan Oxyfa Az OXYFA úgynevezett klímanövény, mely kiemelkedően fontos szerepet játszik a levegő minőségének javításában és a környezet megóvásában: hatalmas leveleinek köszönhetően kiemelkedik szén-dioxid-megkötő

Részletesebben