A BALATON ÉSZAKI ÉS DÉLI PART NÁDASAINAK MORFOMETRIAI ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BALATON ÉSZAKI ÉS DÉLI PART NÁDASAINAK MORFOMETRIAI ÖSSZEHASONLÍTÁSA"

Átírás

1 A BALATON ÉSZAKI ÉS DÉLI PART NÁDASAINAK MORFOMETRIAI ÖSSZEHASONLÍTÁSA Tóth Viktor MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, Tihany Összefoglalás. Jelenleg a Balaton egyik legsúlyosabb környezetvédelmi kérdése a nádasok helyzete és állapotuk megőrzése. A nádpusztulás nem a Balaton sajátossága, hiszen ez a jelenség az utóbbi évtizedekben Európa-szerte jelentkezett, mindazonáltal egzakt módon még hosszas kutatásokkal sem sikerült meghatározni a pusztulás pontos okát. A nádasok morfológiai megjelenésében megfigyelhető rendezettség teszi nyilvánvalóvá, hogy a nádasok többek nádak egyszerű halmazánál. A vizsgálataink kimutatták, hogy a nádasok a tó mindkét partján eltérő markáns biometriai mintákat követnek. Ez a minta függ a környezeti feltételektől, a nádas földrajzi elhelyezkedésétől, és a nádak genetikai állományától. Ez okozhatja a nádasokban a mélyvízi és szárazföldi nádak egymást átfedő zonációját. Bevezetés A közönséges nád (Phragmites australis (Cav.) Trin. ex Steud. Syn) az édesvizű tavak élővilágának fontos alkotója a Föld mérsékelt öveiben, ahol a legszaporább növények egyike. Élőhelyein nagy, többnyire monospecifikus, vagy más fajokkal vegyes állományokat képez. Az első tudományosan dokumentált nádpusztulást Európában, az 50- es években írták le (Ostendorp, 1989), de a 70-es évektől kezdődően Nyugat- és Kelet-Európa több mint 35 tavában észlelték a nádasok pusztulását (Den Hartog és mts., 1988, Ostendorp, 1989, Van Der Putten és mts., 1996). A pusztulás során az összefüggő állományok fellazultak, tarfoltok alakultak ki bennük. Ezt követően a nád csomókban, úgy nevezett babákban csoportosult, amit végül a hullámzás kifordított, és partra vetett (Dinka és mts., 1979, Virág 1998). A Balaton északi partján 1975 után figyelhetünk meg csökkenést a nádas területekben. Míg 1975-ben 13 km 2 volt a nádassal borított rész nagysága, addig 1984-ben 10 km 2, 1993-ban, pedig csak 9 km 2 -en találunk nádast (Virág, 1998). A nádpusztulás kapcsán a mennyiségi mellett minőségi romlást is megfigyeltek: a nádszálak minden esetben a helyre jellemző sokéves átlagnál rövidebbek és vékonyabbak voltak (Kovács és mts., 1994). Legnagyobb mértékben az I. osztályú (jó minőségű, zárt) nádasok területe lett kisebb (45%-kal) (Kovács és mts., 1994).

2 A nádpusztulás okát a kutatások nem tudták egyértelműen tisztázni. Külföldi kutatások (Vretare és mts., 2001) és saját vizsgálataink (Herodek és Tóth, 2004) arra utalnak, hogy a degradáció összefügghet az üledékben lévő szerves anyagok bomlásával, illetve közvetve a vízállás mesterséges szabályozásával. A es aszályos években a Balaton vízszintje jelentősen csökkent, és már az első évben megfigyelhető volt a nádassal borított területek növekedése (Herodek és Tóth, 2004). A nád generatív szaporodásához nélkülözhetetlen a vízzel nem borított talaj. A magból kikelő csíranövény fejlődése során többnyire vegetatívan szaporodik, aminek következtében a magból genetikailag azonos több egyedből álló, és közös gyökértörzzsel összekötött modulok jönnek létre. Ezeket a modulokat nevezik rametnek, míg az azonos genetikai információn osztozó egységeket hívják geneteknek vagy klónoknak. A kialakult klón mérete elérheti a több száz négyzetmétert is, életkora pedig a több évtizedet. A geneteket érő környezeti hatások (üledékkémiai, klimatikus, biológiai) klónok közötti kompetícióhoz vezetnek, ami strukturálja a nádast. Ez teszi szükségessé a nádasok szupraindividuális rendezettségének tanulmányozását. Jelen munkám célja a balatoni nádasok előre meghatározott állapotú helyeiről vett minták biometriai elemzése, ennek alapján a nádas, mint egység, környezeti tényezőktől függő, fajon belüli morfológiai változatosságának tanulmányozása. Ennek alapján tisztább képet kapunk a nádasokra ható környezeti tényezők mechanizmusáról. Vizsgálataimban Szabó Kálmán és Zlinszky András segítettek. Az eredmények értékelésében jelentős szerepet dr. Herodek Sándor vállalt. Anyag és módszer A vizsgálathoz olyan területeket kerestünk, amelyek a partra jellemző tipikus tulajdonságokkal rendelkeznek, egészségesnek mondhatók, és antropogén hatásnak ne legyenek kitéve. Az északi parton a Balatonfüred és Csopak között elhelyezkedő Kerekedi-öböl északkeleti részén találunk az Északi partra jellemző ép nádast. A déli parton Szántód és Balatonföldvár között találtunk a vizsgálathoz alkalmas területet. A mintákat augusztusban, vagyis a nád közel maximális fejlettségű állapotából vettük. A kiválasztott területeken egy-egy transzektet

3 jelöltünk ki, amely átfogta a teljes nádast a szárazföldi szélétől a nyílt víz határáig. A transzekt mentén a déli parton 11, míg az északi parton 20 pontot jelöltünk ki. Az 1 m 2 -es mintavételi kvadráton belül összeszámoltuk a zöld és avas nádszálak számát, és a kvadrát belsejéből metszőollóval a vertikális rizómák magasságában learattunk legalább 20 zöld nádszálat. A szálakat összekötöztük, megjelöltük pontonként, majd további vizsgálatok céljából elszállítottuk. 1. ábra. Mintavételi helyek (térkép alapján) 1. pont Kerekedi-öböl (Sz.: 46,967481, H.: 17,920268) 2. pont Szántód ( Sz.: 46,861652, H.: 17,892711) A biometriai méréseket a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet területén folytattuk le. A mérés során lemértük a szár hosszát, a szár átmérőjét, a zöld és száraz levelek, továbbá az internódiumok számát. Az adatok rögzítése és rendszerezése Microsoft Excel-táblázatokban történt, melyeket később az SPSS SigmaPlot 8.0 szoftver segítségével feldolgoztunk és grafikusan ábrázoltunk. Eredmények A Kerekedi-öbölben a vizsgált keresztszelvény 20 pontján összesen 574 db növény vizsgáltunk meg. A déli part szántódi partszakaszán 11 pontból álló keresztszelvényben összesen 232 db nádszálat mértünk le. A szántódi keresztszelvény átlagos nádszála 295±9 cm-es magas volt. A Kerekedi-öböl nádszálai átlagosan 20 cm-el voltak alacsonyabbak (274±3 cm) (P<0,05). (1. táblázat)

4 1. táblázat. Az északi és déli nádasokban mért biometriai paraméterek átlagértékei és a megfigyelt eltérések szignifikanciája északi part nádasa déli part nádasa P nád magassága (cm) 273.7± ±8.6 <0,05 internódium átmérője (mm) 7.2± ±0.2 nsz száraz levelek száma (db) 4.8± ±0.2 <0,001 zöld levelek száma (db) 13.3± ±0.3 nsz nóduszok száma (db) 18± ±0.4 <0,001 zöld-száraz levelek aránya 3.3± ±0.1 <0,001 átlagos internódium hossza (cm) 15.9± ±0.3 <0,001 zöld nádszálak denzitása (db m -2 ) 15.9± ±0.3 <0,01 avas nádszálak denzitása (db m -2 ) 15.9± ±0.3 <0,001 A déli parton levő szántódi nádast tipikus nádasnak lehet nevezni. A vízfelőli szegélyben a nádszálak magassága eredendően alacsonyabb nádjának és az újulatnak köszönhetően 200 cm alatt volt. A vízfronttól távolodva a nádszálak hossza 110%-kal nőtt, és a nádas vízfelőli szegélyétől 20 méterre elérte a déli parton megfigyelhető esetenkénti 450 cm-es méreteket. Az ezt követő 60 méter során a nád átlagmagassága csekély mértékben (<5%) változott. A nádas szárazföld felőli szegélyéhez közeledve a nádszálak magassága lecsökkent a vízfelőli szegélyen mért értékekre. Az északi parti Kerekedi-öbölben a legmagasabb nádszálakat a nyíltvíz felőli szegély 10 méteres területén mértük. A legmagasabb értékek 353±7 cm volt, ami csak 25%-kal haladta meg a vízfronti nád átlagos magasságát (270±5 cm). A nádszálak magassága a vízfronttól számított 10. méter után csökkent és a keresztszelvény közepén elérte a legalacsonyabb, átlagosan 209±10 cm-s magasságot. A szárazföld felé haladva a nádszálak magassága 20%-kal ismét nőtt és a szárazföld felőli szegélytől 30 méterre elérte a 299±4 cm magasságot. Az ezt követő 30 méteres területen a nádszálak hossza ismét csökkent. A nádszálak vastagságának alakulása a keresztszelvény mentén a déli és az északi parton hasonló lefutást mutatott, mint a magasság eloszlása a keresztszelvény mentén. A szántódi keresztszelvény vízfelőli oldalán a nádszálak átmérője 6,5±0,4 mm volt, de 10 méteren belül jelentős, 60%-os növekedést tapasztalhattunk, és a nádas vízszegélyétől számított méterre a nád elérte a maximális 10,5±0,3 mm-es átmérőt. Az ezt követő 90 méteres szakaszon a nádszálak magassága nem

5 változott szignifikánsan, és csak a keresztszelvény szárazföld felé eső méterében csökkent a nádszálak vastagsága. A Kerekedi-öböl nádasának vízfrontján a kezdő 8,1±0,1 mm-es érték után a második mérési pontnál mértük a transzszekt maximális (9,9±0,2 mm) átmérőjét. A keresztszelvény vízfelőli harmadában a nádszálak átmérője a maximumhoz képest 50%-os csökkent, ami után a nád egészen a szárazföldig 5 és 6 mm közötti átmérővel rendelkezett. A nádszálak növekedése egyértelműen nádszál vastagodásával jár. Szántódnál mértük a legnagyobb összefüggést a nádszálak magassága és vastagsága között (Pearson korrelációs koefficiens k=0,91), míg a Kerekedi-öbölben kisebb értékeket kaptunk (k=0,86). A nyílt víz felőli szegélyben található nádszálak mind az északi, mind a déli parton szignifikánsan vastagabbak a hasonló méretű nádszálaknál. A nádszálak növekedése nem mindenhol jár a nóduszok számának növekedésével. Jellemző volt a déli part nádasára, hogy a nádszálak növekedését (+117%) nem követte a nóduszok számának gyarapodása (+49%), míg az északi part nádasánál a méretnövekedés (+68%) és a nóduszszám növekedés (+65%) hasonló mértékű volt. Ezzel a két nádas nyilvánvalóan eltérő növekedési stratégiát követ. A szántódi nádas vízfront felőli oldalán a zöld levelek száma 12,1±0,5 db volt. A keresztszelvény vízfrontjától távolodva a zöld levelek száma jelentősen nőtt, míg a transzekt negyedik pontjánál 42%- os emelkedés után elérte a déli keresztszelvényben megfigyelhető maximális 17,4±0,9 db-os értékét. A következő 100 méteren a zöld levelek száma folyamatosan csökkent 11,2±0,7 db-ig, hogy a keresztszelvény szárazföldi végén enyhe növekedést mutasson (14,5±0,9 db-ig). A Kerekedi-öböl nádasának vízfelőli szegélyében a zöld levelek száma elérte a 14,5±0,8 db-t, ami több volt déli part vízfrontjában mért értékeknél. Azonban a keresztszelvény nagyobb részében kevesebb volt a zöld levelek száma (10 és 14 db között mozgott) az északi part nádasában. A zöld levelek számának tekintetében a nádas egészét véve a déli és az északi part között nem volt megfigyelhető számottevő különbség. A száraz levelek száma a szántódi nádas keresztszelvényében nem mutatott jellegzetes lefutást, és a keresztszelvény mentén 4,5±0,4 és 10,1±0,2 db között változott. A Kerekedi-öbölben a vízfronton volt a legmagasabb a száraz levelek száma (7,1±0,2 db), és a keresztszelvény

6 vízfelőli harmadának végére ez az érték lecsökkent a minimumra, 1,4±0,3 db-ra. A szántódi nádasban magas zöld levélszám mellett magasabb száraz levélszámmal találkoztunk. A zöld levelek aránya a száraz levekhez képest a keresztszelvény mentén közel állandó volt (2,3±0,3). A Kerekedi-öbölben a zöld-száraz levelek aránya teljesen más képet mutatott: a nádas vizsgált szakaszának két szélén viszonylag alacsony értékeket kaptunk (2,9±0,1, illetve 3,1±0,3), míg a középső szakaszon viszont jelentősen nőtt az arány (8,4±1,4). Ezeknél a pontoknál magas zöld levélszám mellett nagyon alacsony számú száraz levelet találtunk. A szántódi nádasban a vízfrontnál a nóduszok száma 10 méteren belül már 50%-kal emelkedett, 16,6±0,6 db-ról 24,8±0,3 db-ra. Az elkövetkező 100 méteren át a nóduszok száma közel változatlan maradt (21,9±0,9) és csak a nádas szárazföldi szegélyéhez közeledve csökkent le ismét 20 db-os átlag alá. A Kerekedi-öböl nádasában a vízfrontnál mért, magasabb (19-21 db-os) adatok után a nádszálak nódusz száma csökkent (13-18 db). A keresztszelvény szárazföldi vége előtt a nódusz szám enyhén emelkedett. Az internódiumok átlagos hosszának alakulása a déli part nádasának keresztszelvényében egy haranggörbe formáját írta le (alacsony értékek a nádas széleinél, minimum 9,9±0,4, maximum a keresztszelvény közepén 19,1±0,9). Ezzel szemben a Kerekedi-öbölben az internódiumok átlagos hossza viszonylag stabil maradt a keresztszelvény mentén (minimum, 13,0±0,4, maximum 18,7+1,4). A keresztszelvények pontjain meghatároztuk a zöld és avas (száraz) nádszálak sűrűségét. Az északi part nádasaiban négyzetméterenként több zöld nádszálat számláltunk, mint a déli parton (30,5±5,9, illetve 12,7±1,9, P<0,01). Ez a különbség legszembetűnőbb a nádasok vízszegélyében, ahol az északi parton db m -2 a zöld nádszálak denzitása szemben a déli part nádszálával. Az avas nád esetében a különbségek még nagyobbak: az északi part nádasában 57,7±5,9, míg a szántódi nádasban átlagosan 21,4±1,6 db m -2 volt az avas nádszálak denzitása. Következtetések, javaslatok Fenotipikusan a nádak két csoportra bonthatók: egyrészt a mélyvízi, 1-2 m-es vízállást is elviselő, másrészt a szárazföldi, vagyis az elárasztást kevésbé toleráló típusú nádra. Ennek megfelelően a nádast durván három

7 nagyobb részre oszthatjuk: a mélyvízi zónára, a szárazföldi zónára, és egy átmeneti zónára, ahol a vízmélységtől függően az előző két típusból találhatunk egyszerre. E pólusosság a lényege a nádasok pusztulásának, hiszen a hanyatlás a mélyvízi, és az átmeneti zónában jelen lévő nádaknál figyelhető meg. Jelenleg a Balaton vízszintje mesterségesen állandó értékre van beállítva, aminek következtében csak csekély (10-15 cm-es) vízszintingadozással számolhatunk. Ez egyrészt, az üledékben a folyamatokat az anaerob anyagcsere felé tereli, ami előidézi a nádasok degradációját a mélyvízi és/vagy átmeneti zónában. Másrészt, a csekély vízingadozás következtében a vízzel borított területeken a nádak szaporodása magról nem mehet végbe, így a nádas degradációja vagy a nádklón kiöregedése következtében felszabadult üres hely pótlása nehézkes. A front visszahúzódása csak akkor pótlódhat az átmeneti zónából, ha az átmeneti zónában jelen vannak a mély vizet tolerálni képes nádklónok. Az átmeneti zóna degradációja is a magas vízállás következtében mehet végbe. Az átmeneti zóna nádállománya nem képes elviselni a megváltozott körülményeket, a zóna állapota romlik, aminek végeredményeként kipusztulhat az átmeneti zóna. Így nyílt területek alakulnak ki az addig zárt nádasban a mélyvízi zóna mögött. Mind a mélyvízi, mind az átmeneti zóna pusztulását felgyorsítják a felerősödött mechanikai hatások. A nádasok pusztulásában a mechanikai (hullámzás) terheléssel szembeni ellenállásnak fontos szerepe van (Fischl, 1999). A déli parti nádasnál a vízfelőli szegélyben a 189 cm magasság átlagosan 6,5 mm-es átmérővel párosult, szemben a hasonló méretű ( 191 cm átlag) nádszálak alacsonyabb (4,7 mm-es) vastagságával. Az északi part nádasánál ezek az értékek is hasonló képpen alakultak (270 cm és 8 mm a vízfrontban, illetve 271 cm és 6 mm a nádas belsejében. A nádas vízfelőli oldalán található alacsony, vastagabb, zárt nádas ellen tud állni a hullámzásnak. Az egységes állomány megbontása főleg a stégek, horgászbejárók építése, de a szabálytalan aratás is a nádason belül elhelyezkedő nádszálakat teszi ki közvetlenül a hullámzás erejének. A hullámzás hatására a nád eltörhet és elpusztulhat, ami akár egy egész nádas pusztulásához is vezethet. Egyedülálló alkalmazkodóképessége következtében a nád (Phragmites australis) képes változatos körülmények között létezni (Haslam, 1968), így a víztoleranciája is eléggé széles. Erőteljes vegetatív

8 szaporodásával a kedvezőtlen környezeti feltételeket a nád képes áthidalni, vagy magról szaporodva új genetikai variánssal alkalmazkodni az adott előnytelen körülményekhez. Az évszázadok során a nád jól alkalmazkodott a Balaton környezeti feltételeihez, azonban a tó körülményei között a preferenciálisan vegetatív szaporodású növény még a környezeti feltételek lassú degradációját sem képes kellő ütemben követni. Ezért szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy a nád generatív terjedésének elősegítése, illetve a már meglévő nádállomány állapotának megóvása céljából érdemes megfontolni az esetenkénti alacsonyabb vízállás engedélyezését. Értelemszerűen az alacsony vízállások időpontjának, illetve gyakoriságának megállapítására szükségesnek tartjuk a további vizsgálatok ütemezését. A fenotípikus vizsgálatok alapján igazolhatónak látszik a feltételezés, hogy a balatoni nád két ökotípusra osztható. A Balatonon tehát megkülönböztethetünk két különböző adottságokkal rendelkező nádat, amelyek a nevükből adódó körülményeket kedvelik. A két homogén populáció találkozásánál ezek elkerülhetetlenül keverednek egymással. Az így létrejött nád azonban a körülmények változására nem tud megfelelően válaszolni. Ennek bizonyítására további részletes vizsgálatokra van szükség. A legfontosabb, gyakorlatban is hasznosítható eredmények: 1. Szükséges egy hivatalos Balatoni nádasokat összegző térinformatikai adatbázis létrehozása, amely rögzítené az aktuális nádasok kiterjedését és állapotát. Az adatbázis a következőkben segíthet a nem hivatalos nádaratások, csónakbejárók, víziállások létesítésének, stb. szankcionálásában. 2. Nádrehabilitációs szempontból célszerű az alacsony vízszint a Balatonban. Meg kell fontolni megteremtésének a lehetőségét, az időközöket és a mértékét. 3. A horgászok, üdülők és lakosok körében el kell magyarázni a nádasok háborítatlanságának szükségességét. 4. Biztosítani kell a nádasok fenntartásához szükséges téli kaszálások szakszerű végrehajtását. Irodalom Den Hartog, C., Kvét, J., Sukopp, H. (1988) Reed. A common species in decline. Aquatic Botany, 35: 1-4.

9 Dinka, M., Kovács, M., Podani, J. (1979) A balatoni nád elemtartalmának vizsgálata II. A nád elem-akkumulációja a különböző terhelésű partszakaszokon. In: Bot. Közl. 66: Fischl, G. (1999) Nád Internódiumok morfometriai elemzése és mechanikai szilárdsága. In: Hidrológiai közlöny. 79. évf. 6. sz. (1999), Haslam, S., M. (1971) Shoot height and density in Phragmites stands. In: Hidrobiologia. Bucuresti (1971), Herodek, S. Tóth, V. (2004) Ép és pusztuló balatoni nádasok összehasonlító kutatása. In Mahunka, S., Banczerowski, J.-né (eds.): A Balaton kutatásának évi eredményei Kovács, M., Szabó, Sz., Busics, I., Kaszab, L., (1994) A balatoni nádas területének változása, degradációjuk. In: XII. Országos vándorgyűlés Ostendorp, W. (1988) 'Die-back' of reeds in Europe - a critical review of literature. In: Aquatic Botany, 35 (1989) Van Der Putten, W. H., Peters, B. A. M., Van Der Berg, M. S. (1996) Effects of litter on substrate conditions and growth of emergent macrophytes. In: New Phytol, 135 (1997), Virág, Á. (1998) A Balaton múltja és jelene. Egri Nyomda Kft., Vretare, V., Weisner, S. E. B., Strand, J., Granéli, W. (2001) Phenotypic plasticity in Phragmites australis as a functional response to water depth. In: Aquatic Botany, 69 (2001)

Féléves hidrometeorológiai értékelés

Féléves hidrometeorológiai értékelés Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le

Részletesebben

Új módszerek a nád minősítésében x

Új módszerek a nád minősítésében x Új módszerek a nád minősítésében x FISCHL GÉZA 1 - BERKE JÓZSEF 2 PATE Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely Növényvédelmi Intézet, Növénykórtani Tanszék 1 Szaktanácsadási, Továbbképzési és Informatikai

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL A l s ó - T i s z a - v i d é k i V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g 6 7 2 0 S z e g e d, S t e f á n i a 4. P f. 3 9 0 Telefon: (62) 599-599, Telefax: (62) 420-774, E-mail: titkarsag@ativizig.hu ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. január 1. Meteorológiai helyzet Az év első hónapja az átlagosnál melegebb és lényegesen csapadékszegényebb volt. A havi átlaghőmérsékletek országos területi átlaga

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 29.

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 29. idrometeorológiai értékelés Készült 211. november 29. Csapadék: Az Igazgatóság területére 211 január 1 november 3-ig összesen 322 mm csapadék hullott ami 15,9 mm-el kevesebb, mint a sokévi átlag arányos

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása Varga György varga.gyorgy@ovf.hu VITUKI Hungary Kft. Országos Meteorológiai Szolgálat Az előadás tartalma adatok és információk a Balaton

Részletesebben

A nád (Phragmites australis) vizsgálata enzimes bonthatóság és bioetanol termelés szempontjából. Dr. Kálmán Gergely

A nád (Phragmites australis) vizsgálata enzimes bonthatóság és bioetanol termelés szempontjából. Dr. Kálmán Gergely A nád (Phragmites australis) vizsgálata enzimes bonthatóság és bioetanol termelés szempontjából Dr. Kálmán Gergely Bevezetés Az úgynevezett második generációs (lignocellulózokból előállított) bioetanol

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. december Decemberben a hazánk csapadékszegény időjárását meghatározó anticiklonális időjárási helyzet megszűnt, és újra a ciklonok vették át az időjárásunk irányítását.

Részletesebben

HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA

HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA Holstein-fríz keresztezett tehénállományok küllemi tulajdonságainak alakulása 1(6) HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA BÁDER P. 1 - BÁDER E. 1 BARTYIK J 2.- PORVAY

Részletesebben

BALATONI NÁDASOK KLONÁLIS DIVERZITÁSÁNAK VIZSGÁLATA RAPD-PCR MÓDSZERREL

BALATONI NÁDASOK KLONÁLIS DIVERZITÁSÁNAK VIZSGÁLATA RAPD-PCR MÓDSZERREL Bot. Közlem. 94(1 2): 133 140, 2007. BALATONI NÁDASOK KLONÁLIS DIVERZITÁSÁNAK VIZSGÁLATA RAPD-PCR MÓDSZERREL LUKÁCS VIKTÓRIA 1, HERODEK SÁNDOR 1, MAJOR ÁGNES 2 1 MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet,

Részletesebben

A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk?

A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk? A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk? Turcsányi Béla Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és Specziár András MTA

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor

Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Témavezető: Dr. Kiss Tímea SZTE, TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 2014 Mintaterület Szabályozások

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. május - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Rugalmas állandók mérése

Rugalmas állandók mérése KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 2. MÉRÉS Rugalmas állandók mérése Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. november 16. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés rövid leírása Mérésem

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2016. július 1. Meteorológiai értékelés Július hónapban a legtöbb csapadékmérő állomásunkon az átlagnál kétszer több csapadékot regisztráltunk. A legtöbb csapadékot

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Sóskúti halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH023 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5.

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5. AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT Szakmai Nap II. (rendezvény) 2015. február 5. (rendezvény dátuma) Orbán Róbert (előadó) Bemeneti mérés - természetismeret

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma 2016. június 1. 1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza PARLAGFŰ POLLENTERHELÉS ÉRTÉKELÉSE, MAGYARORSZÁG 1992-2010 Az Aerobiológiai Hálózat: Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata 1992-ben alakult 3 állomással, folyamatosan bővült 2007-ig (19 mérőállomás: Nyíregyháza,

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Telekhalmi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH031 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS

FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS STRESSZ ÉS FELTÖLTŐDÉS - ÁTTEKINTÉS 1 (2) Mérési információk: Életkor (év) 41 Nyugalmi pulzusszám 66 Testmagasság (cm) 170 Maximális pulzusszám 183 Testsúly (kg) 82 Body Mass

Részletesebben

2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 10:44 2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2009. január 16. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Egy elvonuló hidegfront szombat reggelig főként

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaszentimrei halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG998 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély

Részletesebben

2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 214. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagtól kevesebb csapadékmennyiségű,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 5 2012.10.03. 9:41 2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2010. május 19. A hidrometeorológiai helyzet és várható alakulása Tegnap az éjszakai órákban, majd ma hajnalban

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

Brockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22

Brockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22 Brockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22 Fő feladat: radionuklidok aktivitáskoncentrációjának és az ebből származó dózisok számítása vízi terjedés

Részletesebben

Területi statisztikai elemzések

Területi statisztikai elemzések Területi statisztikai elemzések KOTOSZ Balázs, SZTE, kotosz@eco.u-szeged.hu Módszertani dilemmák a statisztikában 2016. november 18. Budapest Apropó Miért különleges a területi adatok elemzése? A számításokhoz

Részletesebben

1. Adatok kiértékelése. 2. A feltételek megvizsgálása. 3. A hipotézis megfogalmazása

1. Adatok kiértékelése. 2. A feltételek megvizsgálása. 3. A hipotézis megfogalmazása HIPOTÉZIS VIZSGÁLAT A hipotézis feltételezés egy vagy több populációról. (pl. egy gyógyszer az esetek 90%-ában hatásos; egy kezelés jelentősen megnöveli a rákos betegek túlélését). A hipotézis vizsgálat

Részletesebben

Térinformatikai elemzések. A Klimatológusok csoport beszámolója

Térinformatikai elemzések. A Klimatológusok csoport beszámolója Térinformatikai elemzések A Klimatológusok csoport beszámolója A klimatológusok: Fatér Gábor Péntek Tamás Szűcs Eszter Ultmann Zita Júlia Zumkó Tamás Sávos ütemterv tevékenység hét 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Részletesebben

Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium 1/48/ Részjelentés: November december 31.

Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium 1/48/ Részjelentés: November december 31. Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program 1. Főirány: Életminőség javítása Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium a daganatos halálozás csökkentésére 1/48/2001 3. Részjelentés: 2003. November

Részletesebben

NÉGYOSZTÁLYOS FELVÉTELI Részletes megoldás és pontozás a Gyakorló feladatsor II.-hoz

NÉGYOSZTÁLYOS FELVÉTELI Részletes megoldás és pontozás a Gyakorló feladatsor II.-hoz NÉGYOSZTÁLYOS FELVÉTELI Részletes megoldás és pontozás a Gyakorló feladatsor II.-hoz Gedeon Veronika (Budapest) A javítókulcsban feltüntetett válaszokra a megadott pontszámok adhatók. A pontszámok részekre

Részletesebben

Elemzés a májusi kompetenciamérés iskolai eredményeiről (8. és 10. évfolyam)

Elemzés a májusi kompetenciamérés iskolai eredményeiről (8. és 10. évfolyam) Elemzés a 26. májusi kompetenciamérés iskolai eredményeiről (8. és 1. évfolyam) Bevezetés A kompetenciamérés keretei A 26 tavaszi kompetenciamérés eredményeit a nyolcadik évfolyamról teljes körűen, a tizedik

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Fizetésképtelenség 2014

Fizetésképtelenség 2014 Fizetésképtelenség 2014 Kutatás háttere I. Az adatok az Intrum Justitia saját adatbázisán alapulnak Források: Vásárolt lakossági követelések adatbázisa Kezelt lakossági követelések adatbázisa Általános

Részletesebben

2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:10 2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. október 26. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt napokban - a Kárpát-medence közelében

Részletesebben

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Száma: 5/ 2007 Pécs, 2008. január 1 Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság, 2008 ISBN 978-963-235-160-5 Igazgató:

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138

DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138 A T C DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138 BALMAZ típusú mélylazító munkájának minősítése

Részletesebben

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez VaughanVaughanVaughan Econ-Cast AG Rigistrasse 9 CH-8006 Zürich Sajtóközlemény Econ-Cast Global Business Monitor 2014. december Stefan James Lang Managing Partner Rigistrasse 9 Telefon +41 (0)44 344 5681

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE 269/2006. (XI. 8.) ÖK sz. határozat A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE 65 3 A terület felhasználását meghatározó leírás 3.1 Területfelhasználás 3.1.1 Beépítésre szánt területek

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

Az osztatlan tanárképzésre a 2013. évi normál eljárásban 17 intézmény 39 karára2

Az osztatlan tanárképzésre a 2013. évi normál eljárásban 17 intézmény 39 karára2 Ercsei Kálmán Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, kutató/elemző Jelentkezők, ek, alkalmassági vizsgák a számok tükrében Rövid írásunk a pedagógusképzésre és ek adatait, továbbá a vizsgával kapcsolatos

Részletesebben

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE Vizi Gergely Klímaváltozásról Magyarországon Építményeket érő hatások

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

Éves hidrometeorológiai tájékoztató

Éves hidrometeorológiai tájékoztató Éves hidrometeorológiai tájékoztató 212 Hidrometeorológia: A 212-es év hasonlóan az előző évhez rendkívül száraz volt. Az országos átlaghőmérséklet mintegy 1,4 C-al haladta meg a sokéves átlagot. Az év

Részletesebben

2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Június hónap időjárását kevesebb csapadék, hőmérsékletben a sokéves átlagnál melegebb

Részletesebben

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

2011. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

2011. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 2011. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Július hónap időjárását a sokéves átlagnál jóval több csapadék, hőmérsékletben a sokéves

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ 197 Budapest, Gyáli út 2 6. Levélcím: 1437 Budapest Pf. 839. Telefon: (6-1) 476-12-83 Fax: (6-1) 215-246 igazgatosag@oki.antsz.hu Összefoglaló A 212. évi

Részletesebben

Feladatok a szinusz- és koszinusztétel témaköréhez 11. osztály, középszint

Feladatok a szinusz- és koszinusztétel témaköréhez 11. osztály, középszint TÁMOP-3.1.4-08/-009-0011 A kompetencia alapú oktatás feltételeinek megteremtése Vas megye közoktatási intézményeiben Feladatok a szinusz- és koszinusztétel témaköréhez 11. osztály, középszint Vasvár, 010.

Részletesebben

k i e g é s z í t ő a j á n l á s a

k i e g é s z í t ő a j á n l á s a T/17966/19. szám Az Országgyűlés Területfejlesztési bizottságának Idegenforgalmi bizottságának Környezetvédelmi bizottságának Önkormányzati bizottságának k i e g é s z í t ő a j á n l á s a a Balaton Kiemelt

Részletesebben

A Fertő tó magyarországi területén mért vízkémiai paraméterek elemzése többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel

A Fertő tó magyarországi területén mért vízkémiai paraméterek elemzése többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel A Fertő tó magyarországi területén mért vízkémiai paraméterek elemzése többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel Magyar Norbert Környezettudomány M. Sc. Témavezető: Kovács József Általános és Alkalmazott

Részletesebben

A konfidencia intervallum képlete: x± t( α /2, df )

A konfidencia intervallum képlete: x± t( α /2, df ) 1. feladat. Egy erdőben az egy fészekben levő tojásszámokat vizsgáltuk egy madárfajnál. A következő tojásszámokat találtuk: 1, 1, 1,,,,,,, 3, 3, 3, 3, 3, 4, 4, 5, 6, 7. Mi a mintának a minimuma, maximuma,

Részletesebben

Talajmechanika. Aradi László

Talajmechanika. Aradi László Talajmechanika Aradi László 1 Tartalom Szemcsealak, szemcsenagyság A talajok szemeloszlás-vizsgálata Természetes víztartalom Plasztikus vizsgálatok Konzisztencia határok Plasztikus- és konzisztenciaindex

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA JANUÁR 1 A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2015 JANUÁR... 2 MELLÉKLETEK... 5 JANUÁR 2 JANUÁR Meteorológiai helyzet

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Országos Vízjelzı Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 212. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A Föld és a növényzet elektromos tulajdonságai*

A Föld és a növényzet elektromos tulajdonságai* A Föld és a növényzet elektromos tulajdonságai* Ács Ferenc ELTE, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék *Meghívott előadás a XVI. Apáczai Nyári Akadémián, Újvidék, 2016 júl. 11-16 Tartalom

Részletesebben

[Biomatematika 2] Orvosi biometria

[Biomatematika 2] Orvosi biometria [Biomatematika 2] Orvosi biometria 2016.02.08. Orvosi biometria (orvosi biostatisztika) Statisztika: tömegjelenségeket számadatokkal leíró tudomány. A statisztika elkészítésének menete: tanulmányok (kísérletek)

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

a felszíni vízlefolyás hatására

a felszíni vízlefolyás hatására VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.4 6.1 A mezőgazdasági vegyszerek mozgása a felszíni vízlefolyás hatására Tárgyszavak: fókuszált vízgyűjtés; vízlefolyás; műtrágya. A mezőgazdasági vidékeken a felszíni morfológia

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ végén lassult a lakásárak negyedéves dinamikája

TÁJÉKOZTATÓ végén lassult a lakásárak negyedéves dinamikája TÁJÉKOZTATÓ 2016 végén lassult a lakásárak negyedéves dinamikája Budapest, 2017. május 5. 2016 negyedik negyedévében nominális alapon egy százalékkal emelkedett az aggregált MNB lakásárindex, amely jelentősen

Részletesebben

CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA Összeállította: Erős Péter Dr.

CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA Összeállította: Erős Péter Dr. CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA 1869-1949 Összeállította: Erős Péter Dr. Jankelovics János 2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 Abaújszántó... 4 Erdőbénye... 5 Tállya...

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális együttműködésben létrejött publikációinak megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001

Részletesebben