A HEFOP A társadalmi befogadás elısegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével" nyertes pályázóinak eredményvizsgálata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A HEFOP 2.2.1 A társadalmi befogadás elısegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével" nyertes pályázóinak eredményvizsgálata"

Átírás

1 A HEFOP A társadalmi befogadás elısegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével" nyertes pályázóinak eredményvizsgálata Zárótanulmány Készült a Revita Alapítvány kutatómőhelyében Debrecen, december 19.

2 TARTALOM I. BEVEZETÉS... 4 I.1 HEFOP INTÉZKEDÉSRİL NÉHÁNY SZÓBAN... 4 I.1.1 Nemzeti Fejlesztési Terv és a HEFOP... 4 I.1.2 A HEFOP intézkedés... 5 I.1.3 Kapcsolódási pontok a HEFOP-on belül... 7 I.1.4 A HEFOP és az EQUAL program egymást kiegészítı jellege... 7 I.2 EREDMÉNYVIZSGÁLAT BEMUTATÁSA... 8 I.2.1 Az eredményvizsgálat tárgyát képezı projektek jelenlegi állapota... 9 I.2.2 Az eredményvizsgálat fı kérdései és területei... 9 I.2.3 Kutatási módszerek és legfontosabb kutatási kérdések...10 I.2.4 Kutatás lebonyolítása...15 I.2.5 Kutatás során elkészült tanulmányok...16 II. EREDMÉNYESSÉG...17 III. II.1 DEFINÍCIÓS KÍSÉRLETEK...17 II.1.1 Eredményesség, mint a vállalások teljesítése...17 II.1.2 Eredményesség, mint hozzáadott érték...18 II.2 INTÉZMÉNYI SZINT...19 II.3 MEGVALÓSÍTÓI SZINT...20 II.3.1 Konzorcium...20 II.3.2 Szervezet...21 II.3.3 Menedzsment...22 II.4 CÉLCSOPORT...23 II.4.1 Közvetlen célcsoport, szociális szakemberek...23 II.4.2 Közvetett célcsoport, kliensek...24 II.4.3 Egyéb területen elért eredmények...25 EREDMÉNYESSÉGET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZİK...26 III.1 INTÉZMÉNYI SZINT...26 III.1.1 Közremőködı szervezet...26 III.1.2 Pályázati dokumentáció...30 III.1.3 Bírálat...30 III.1.4 Szakmai monitoring...31 III.2 MEGVALÓSÍTÓI SZINT...33 III.2.1 Projekt megszületése, relevanciája...33 III.2.2 Konzorcium...35 III.2.3 Szervezet...37 III.2.4 Menedzsment...37 III.3 CÉLCSOPORT...39 III.3.1 Közvetlen célcsoport, szociális szakemberek...39 III.3.2 Közvetett célcsoport, kliensek...41 III.4 KÉPZÉS...41 III.4.1 Tartalom...41

3 III.4.2 Képzési módszerek...43 III.4.3 Akkreditáció...44 III.4.4 A képzés térítésmentessége...44 III.4.5 A képzés idıtartama...44 III.4.6 Struktúra...45 III.4.7 Oktatók...45 III.4.8 Tananyag...46 III.4.9 Helyszín...47 III.5 EGYÉB PROGRAMELEMEK...47 IV. AJÁNLÁSOK...48 IV.1 INTÉZMÉNY SZINT...48 IV.1.1 Közremőködı szervezetnek szóló ajánlások...48 IV.1.2 Pályázati kiírásra vonatkozó ajánlások...52 IV.1.3 Bírálásra vonatkozó ajánlások...53 IV.1.4 Szakmai monitori rendszerre vonatkozó ajánlások...53 IV.2 MEGVALÓSÍTÓI SZINT...54 IV.2.1 Projekt megszületésével, tervezésével, relevanciájával kapcsolatos ajánlások 54 IV.2.2 Konzorciumra, konzorciumi együttmőködésre vonatkozó ajánlások...55 IV.2.3 Szervezet és a menedzsment számára megfogalmazott ajánlások...56 IV.3 CÉLCSOPORT...57 IV.3.1 Közvetlen célcsoport, tehát a szociális szakemberek felé megfogalmazott ajánlások 57 IV.4 KÉPZÉSRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

4 I. Bevezetés I.1 HEFOP intézkedésrıl néhány szóban 1 A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Humánerıforrás-fejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága (HEFOP IH) szeptemberében, majd januárjában hirdette meg a A társadalmi befogadás elısegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével" (HEFOP/2004/2.2 és HEFOP/ /1) címő pályázatát. Ebben a fejezetben röviden áttekintjük a pályázat illeszkedését a Nemzeti Fejlesztési Terv és a Humánerıforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) prioritásai közé. I.1.1 Nemzeti Fejlesztési Terv és a HEFOP A Strukturális Alapok támogatásainak felhasználására Magyarország elkészítette a Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT). Az NFT az ország gazdasági és társadalmi helyzetének átfogó elemzése alapján meghatározta azokat a fejlesztéspolitikai célokat és prioritásokat, amelyek megvalósítását az Európai Unió Strukturális Alapjainak forrásai a közötti idıszakban támogatták. Az NFT általános célkitőzése az EU átlaghoz viszonyított jövedelemkülönbség csökkentése volt, ennek eléréséhez a stratégia a gazdaság versenyképességének javítását, a humán erıforrások jobb kihasználását, a környezet javítását és a kiegyensúlyozott regionális fejlıdés elısegítését tőzte ki célként. A Nemzeti Fejlesztési Terv elfogadását követıen az Európai Bizottság, a magyar hatóságokkal való egyetértésben elkészítette a Közösségi Támogatási Keretet (KTK), amely tartalmazza a Strukturális Alapok közötti 1. Célkitőzése alapján végzendı tevékenységekre kialakított stratégiát és a prioritásokat. A Közösségi Támogatási Keret stratégiájának megvalósítása az operatív programokon keresztül történt meg, amelyek egy adott ágazat vagy régió stratégiáját tartalmazták, és meghatározták a programon belüli fejlesztési területeket (prioritásokat) és az azokhoz tartozó intézkedéseket is. Az NFT alapján Magyarország öt operatív programot (OP) dolgozott ki. Agrár- és Vidékfejlesztés OP (AVOP) Gazdasági Versenyképesség OP (GVOP) Humánerıforrás-fejlesztési OP (HEFOP) Környezetvédelem és Infrastruktúra OP (KIOP) Regionális Fejlesztés OP (ROP) A Strukturális Alapok közül a HEFOP elsıdlegesen az Európai Szociális Alap (ESZA) támogatásaira épül, amit az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásai is kiegészítettek a humánerıforrás-fejlesztést támogató infrastruktúra fejlesztését támogatva. Az Ope- 1 A fejezet megírásához a Humánerıforrás-fejlesztési Operatív Program Programkiegészítı Dokumentum címő szakmai anyagot használtuk fel. 4

5 ratív Program a foglalkoztatás, az oktatás és képzés, a szociális szolgáltatások, valamint az egészségügyi ellátórendszer területén megvalósítandó fejlesztéseket támogatta az Európai Foglalkoztatási Stratégia és a Közös Foglalkoztatáspolitikai Értékelés által meghatározott szakmapolitikai keretekbe illeszkedve. A program stratégiája három fı célkitőzésre épül: a foglalkoztatás bıvítésére, a versenyképes munkaerıre, a társadalmi beilleszkedés elısegítésére. A program stratégiája négy prioritás mentén valósul meg, ezek az alábbiak: 1. Aktív munkaerı-piaci politikák támogatása 2. A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerıpiacra való belépés segítésével: 3. Az egész életen át tartó tanulás támogatása és az alkalmazkodóképesség javítása 4. Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése A második prioritás keretein belül azon kezdeményezéseket támogatták, amelyeknek célja a hátrányos helyzető emberek foglalkoztatási esélyeinek javítása, munkaerı-piaci és társadalmi beilleszkedésük segítése volt. Az intézkedések célcsoportjába tartoztak a többi között a roma emberek, a tartósan munkanélküliek, a fogyatékos emberek, iskolából lemorzsolódott fiatalok, alacsony iskolai végzettséggel rendelkezı emberek, szenvedélybetegek, valamint a hátrányos helyzető térségekben élık. A prioritás intézkedései az integrált megközelítésen alapulnak, így az oktatás és képzés, a foglalkoztatás és a szociális szolgáltatások eszközeire egyaránt építettek. A prioritás minden intézkedésének kiemelt céljaként határozták meg a munkaerı-piaci szempontból különösen hátrányos helyzető roma emberek foglalkoztathatóságának javítását. I.1.2 A HEFOP intézkedés Az intézkedés keretén belül a pályázati felhívás alapján olyan projekteket támogattak, amelyek a szociális területen dolgozó szakemberek és önkéntesek ismereteinek bıvítését, készségeik, valamint együttmőködési hálózataik fejlesztését célozták meg a hozzájuk forduló, illetve velük kapcsolatba kerülı hátrányos helyzető emberek foglalkoztatási esélyeinek növelése érdekében. Csak olyan fejlesztések támogathatók az intézkedésen belül, amelyek többletet hordoznak az adott szervezet/intézmény törvényi kötelezettségeit képezı, illetve egyébként is végzett tevékenységeihez képest. Támogatott tevékenységek: Szociális és gyermekvédelmi területen, valamint a pártfogói felügyelet területén dolgozó szakemberek és önkéntesek képzése, készségfejlesztése, felkészítése arra, hogy hátrányos helyzető ügyfeleiket sikeresen felkészíthessék a munkaerı-piaci (re)integrációra. (A kiírások közötti különbség, hogy 2006-ban a munkaerı-piaci ismeretek oktatása kötelezı elemként jelent meg.) 5

6 A család és munkahely összeegyeztetését szolgáló intézmények/szervezetek létrehozását/fejlesztését célzó humánerıforrás-fejlesztés. A szociális és gyermekvédelmi területen, valamint a 2004-es kiírás szerint a pártfogó felügyelet, a 2006-os kiírás szerint a bőnmegelızés területein mőködı szervezetek együttmőködésének elısegítése az adott térségben mőködı különbözı profilú (különbözı ágazatokhoz tartozó) intézményekkel, különösen a munkaügyi szervezetekkel, az ellátottak sikeresebb munkaerı-piaci (re)integrációjának érdekében. Kötelezı projektelem volt az együttmőködés elıkészítéseként az együttmőködésben résztvevık számára szervezett közös képzés (tréning/felkészítés), illetve a 2006-os kiírásban kiemelésre került a munkaügyi központokkal, illetve kirendeltségeikkel való együttmőködés. Az intézkedés megkülönböztet közvetlen és közvetett célcsoportot: Közvetlen célcsoport: A civil és önkormányzati szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások szakemberei és önkéntesei, különösen a hajléktalan és fogyatékossággal élı emberekkel foglalkozó szakemberek, valamint a szociális igazgatásban dolgozók (az idısgondozásban dolgozók kivételével) Pártfogó felügyelık A család és munkahely összeegyeztetését célzó szervezetek, szolgáltatások, intézmények munkatársai Közvetett célcsoport: (A program munkaerı-piaci reintegrációt elısegítı célkitőzései miatt nem munkavállalási korú emberek nem alkothatják a közvetett célcsoportot!) Társadalmi és munkaerı-piaci érdekérvényesítés szempontjából hátrányos helyzető társadalmi csoportok, családok és egyének: Veszélyeztetett fiatalok Romák Gyermeküket egyedül nevelık Tartós munkanélküliek Jövedelmi szempontból hátrányos helyzetőek Fogyatékossággal élı emberek, megváltozott munkaképességőek és egészségkárosodottak Szenvedélybetegek Pszichiátriai betegek Hajléktalanok Büntetıeljárásban terheltnek minısülı személyek Hátrányos helyzető térségek, települések lakói 6

7 I.1.3 Kapcsolódási pontok a HEFOP-on belül A HEFOP intézkedés több más intézkedéshez is egyértelmőek köthetı. A HEFOP 1.3 intézkedés célja a nık munkaerı-piaci részvételének elıremozdítása, mégpedig a munka és a család összeegyeztethetıségének elısegítésével, valamint a képzés és a vállalkozóvá válás támogatásával; a HEFOP 2.3 intézkedés a hátrányos helyzető emberek (kiemelten a roma emberek) foglalkoztathatóságának javításával kívánja segíteni a munkaerı-piaci reintegrációt. A HEFOP intézkedés projektjei e programok szakembereinek célirányos képzésével és felkészítésével elısegítik a munkaerı-piaci szolgáltatások létrehozását, a meglévı szolgáltatások színvonalának emelését, mőködésének hatékonyságát. A HEFOP 4.2 intézkedés a gyermekgondozási, a hajléktalan, illetve a fogyatékos emberek nappali gondozását biztosító szolgáltatásokhoz szükséges infrastrukturális feltételeinek megteremtésére ad lehetıséget; az ennek hatására bıvülı vagy fejlıdı szolgáltatások nyújtásában résztvevı szociális szakemberek képzése a HEFOP intézkedésre benyújtott pályázattal megoldható. (A HEFOP 4.2 kiíráson nyertes szervezetek számára szerzıdésben vállalt kötelezettség volt HEFOP pályázat benyújtása.) I.1.4 A HEFOP és az EQUAL program egymást kiegészítı jellege Az EQUAL program prioritások és témák a stratégiát megalkotó szakemberek szándékai szerint szervesen illeszkedtek a HEFOP prioritásaihoz és intézkedéseihez. A két programban szereplı szakmai tevékenységek ugyanazokat a társadalmi gazdasági csoportokat célozták meg, ugyanakkor az adott intézkedésekben támogatott tevékenységek megkülönböztetik a kettıt, továbbá meghatározzák a szükséges biztosítékokat a támogatott projektek elhatárolásához. Ezen felül az EQUAL program innovatív kezdeményezéseket támogatott, illetve partneri együttmőködéseket várt el (nemzetközi együttmőködési megállapodásokat), a HEFOP viszont a már sikeresnek bizonyult módszerek széleskörő alkalmazását, elterjesztését és adaptációját célozta meg. Hat olyan intézkedés volt a HEFOP-ban, amelyeknél a kiegészítı jelleg két EQUAL témával kapcsolatban különösen fontos. Az érintett hat HEFOP intézkedés: A munkanélküliség megelızése és kezelése (1.1 intézkedés) A nık munkaerı-piaci részvételének támogatása, a család és a munka összehangolásának segítése (1.3 intézkedés) Hátrányos helyzető tanulók esélyegyenlıségének biztosítása az oktatásban (2.1 intézkedés) A társadalmi beilleszkedés elısegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével (2.2 intézkedés) Hátrányos helyzető emberek foglalkoztathatóságának támogatása, különös tekintettel a roma népességre (2.3 intézkedés) Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek és kompetenciák fejlesztése (3.1 intézkedés) 7

8 Az érintett két EQUAL téma a következı volt: Hátrányos helyzető emberek munkaerıpiacra való belépésének segítése (1A téma) Az egész életen át tartó tanulás támogatása és befogadó munkahelyi gyakorlatok kialakítása a munkaerıpiac szempontból hátrányos helyzető emberek munkavállalásának és munkában maradásának elısegítésére (3E téma) Az esetleges átfedések elkerülésére érdekében a HEFOP 2.2 intézkedéssel kapcsolatban a következı megkülönböztetést tették a tervezık: az EQUAL program célja a foglalkoztatási rehabilitáció területén foglalkozó szakemberek képzéséhez, továbbképzéséhez szükséges új tananyagok kidolgozása, kipróbálása, alkalmazása volt. A HEFOP keretében támogatott tevékenységek elsısorban a már meglévı, jól bevált módszerek bevezetését és elterjesztését célozták meg. I.2 Eredményvizsgálat bemutatása A Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet (továbbiakban: Megrendelı) megbízásából a debreceni székhelyő Revita Alapítvány (továbbiakban: Alapítvány) munkatársai, illetve szakértıi végezték a HEFOP A társadalmi befogadás elısegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével" pályázat nyertes projektjeinek eredményvizsgálatát. A Revita Alapítvány alapvetıen társadalomtudományi kutatásokkal, elemzésekkel, szakértıi munkákkal foglalkozó nonprofit szervezet. Referenciái között a szociálpolitika és a képzés terültéhez tartozó kutatási programok és szolgáltatások jelennek meg, melyek között a hatás- és eredményvizsgálatok módszertani, a további kutatási programok szakmai tapasztalatai közvetlenül illeszkednek a jelen kutatási feladathoz. Az adatok összegyőjtésére, illetve elemzésére ex-post vizsgálat keretében került sor, mely magában foglalta a program céljainak, tervezésének, mőködésének az eredményekre és az eredményességre fókuszáló komplex, a folyamatok gyakorlatilag valamennyi szereplıjére kiterjedı vizsgálatát. A Megrendelı elızetes szándéka hatásvizsgálat elkészítésére irányult, ezt azonban az Alapítvány kutatóinak kérésére eredményvizsgálatra módosította. Eme kérés hátterében egyrészrıl az állt, hogy a kutatói csoport e munkára a program zárásához közeledve kapott megbízást, így nem volt lehetısége a hatásvizsgálatok elengedhetetlen alapját jelentı szakmailag alapos kiinduló-állapot mérésre (ilyen méréssel pedig a Megbízó sem rendelkezett). Ezért a kiinduló állapot leírására valamennyi célcsoport esetében csak az utólagos visszaemlékezések biztosítottak volna lehetıséget ez pedig véleményünk szerint erısen korlátozná a program hatásainak érvényes mérését. Mindemellett a projektek egy része még nem, vagy közvetlenül a jelen eredményvizsgálatot megelızıen zárta le munkáját ez az idıbeli közelség pedig ugyancsak nehézkessé teszi a hosszabb távon érvényesülı hatások megfigyelését. A vizsgálat elkészítése során a szakmai csoport tagjai a legmesszebbmenıkig törekedtek a komplex megértésre, illetve a kutatói objektivitásra, fıként azért, hogy az elkészült munka hasznosan segíthesse a tervezésben, valamint a megvalósításban résztvevı döntéshozók, szakemberek munkáját. 8

9 I.2.1 Az eredményvizsgálat tárgyát képezı projektek jelenlegi állapota A HEFOP intézkedés 287 db nyertes és megvalósított, illetve megvalósítás alatt álló pályázata adja az eredményvizsgálat tárgyát, melybıl 100 db a 2004-es kiírás, 112 db a 2006-os kiírás nyertesei közé tartozik, illetve 75 db pályázat támogatására került sor az abszorpciós szakaszban. A 287 db pályázat több, mint fele (54,7%, 157 db projekt) már lezárásra került, míg 130 db projekt még nem jutott el ebbe a szakaszba. A 2004-es és 2006-os pályázati kiírás kedvezményezettei minden esetben túl vannak a projekttevékenységek megvalósításán, lezárásuk az adminisztratív kötelezettségek teljesítése után történik meg. A 2004-es projektek 67%-át (68 db), a 2006-os projektek 79,5%-át (89 db) sikerült már teljesen lezárni. Szabálytalansági eljárás összesen 43 projekt esetében zajlik, ami a 2004-es kiírás nyerteseinek 24%-át (24 db), a 2006-os kiírás nyerteseinek 30,4%-át (34 db) érintette, illeve érinti, hiszen az eljárások nagyobb része a kutatás lezárásakor még folyamatban volt. I.2.2 Az eredményvizsgálat fı kérdései és területei Jelen kutatás tehát eredményvizsgálat, melynek legfontosabb kérdései a következık: Az eredmény, eredményesség, siker, sikeresség jelentése a program és a megvalósítás különbözı szintjein, és különbözı szereplıi számára. Az eredményességet befolyásoló tényezık feltárása, mely magában foglalja: - a program tervezése során elérni kívánt helyzet azonosítását, - az átfogó elvi célok, a gyakorlatias kis célok és követendı értékek, valamint a számszerősített technikai célok feltárását, - a végrehajtás technikai és környezeti feltételeinek elemzı bemutatását, - a tervezett célok és paraméterek folyamatos követésére épülı menedzselés és végrehajtás rendjének vizsgálatát, - a folyamatközi követések, támogatások, ellenırzések, beszámolások rendjének és struktúrájának elemzı értékelését, - az eredmények (és amennyire ez lehetséges: a hatások), illetve a tanulságok elfogulatlan és kritikus számbavételét. Jelen eredményvizsgálat tehát a számszerősített indikátorok által meghatározható, adatszerő eredményesség tárgyalásánál jóval szélesebb kérdésfelvetést alkalmaz az elemzés során. Ezen döntésünket alátámasztja az is, hogy egy nyilvánosan ugyan nem hozzáférhetı speciális adatbázis-kezelı rendszerbe folyamatosan rögzített adatok alapján az indikátoralapú eredményességi érték bármikor prezentálható. A kutatás tehát sokkal inkább a hozzáadott értékekre fókuszáló, minıségi kérdéseket tárgyaló meghatározás alapján mutatja be a HEFOP projektek eredményeit, melyeket a program lebonyolításban érintett különbözı nem hierarchikus, hanem funkcionálisan elkülönülı szintjei szerint tárgyalunk. Az egyes fejezetekben megjelenített tartalom azonban nem pusztán az adott szint megszólaltatott szereplıi által kifejtett vélemény rögzítése, hanem az adott szintre vonatkozó, bármely szereplı által megfogalmazott és a kutatás során összegzett nézetek elemzı leírása. 9

10 Az eredményvizsgálat Zárótanulmánya több jól lehatárolható, nagyobb egységekre bontható: Az eredményesség értelmezése a megvalósítás egyes szintjein (Zárótanulmány II. fejezet) Az eredményességet befolyásoló tényezık (Zárótanulmány III. fejezet) Ajánlások megfogalmazása (Zárótanulmány IV. fejezet) Az eredmény, eredményesség, siker, sikeresség definíciós kísérleteinek összegzése után a HEFOP program hatására a tervezés és megvalósítás különbözı szintjein realizálódott széles értelemben vett eredmények bemutatására kerül sor. A következı fejezetben az eredményességet befolyásoló, hátráltató vagy elısegítı tényezık szerepelnek, mégpedig a megfelelı, azt kezelni, alakítani képes szinteknek megfelelıen. Az utolsó nagyobb szerkezeti egységben mindezek után megkísérljük összegezni a kutatás során megfogalmazott mindazon ajánlásokat, amelyek a HEFOP programhoz hasonló, szociális szakemberképzést célzó (de bizonyos esetekben bármely humán erıforrás fejlesztéssel foglalkozó) program számára hasznosnak bizonyulhatnak. E három nagy témakört minden esetben a következı egységekben tárgyaljuk: intézményi szint (a HEFOP programban érintett közremőködı szervezetek, a szakmai monitoring rendszere, a pályázati dokumentáció és a bírálati rendszer), megvalósítói szint (konzorcium, a lebonyolító szervezet(ek), menedzsment), a célcsoport szintje, illetve a képzési terület. I.2.3 Kutatási módszerek és legfontosabb kutatási kérdések A jelen Zárótanulmányban bemutatásra kerülı eredményvizsgálat az elıbbiekben meghatározott céljainak megvalósítása négy nagy kutatási területen több empirikus kutatási módszer komplex, egymásra épülı alkalmazását igényelte. A négy nagy terület a következı: A rendelkezésre álló dokumentáció elemzése, mely a kiírásokhoz és a végrehajtáshoz kapcsolódó elérhetı programdokumentációt feldolgozása. A nyertes pályázatok pályázati adatlapjának elemzése. A közremőködı szervezetek és a monitori rendszer szereplıinek csoportos, illetve szakértıi interjúkkal történı megkeresése. Esettanulmányok készítése a monitorokkal végzett szakmai munka során kiválasztott 10 projekthelyszínen a megvalósítás során történt folyamatok, mechanizmusok mélyebb megértése és leírása céljából. 10

11 Az eredményvizsgálat során a következı empirikus kutatási módszerek alkalmazására került sor: Dokumentumelemzés, melynek alkalmazása során a kutatók egy elızetesen kialakított szempont-, illetve kategóriarendszer segítségével tekintik át, elemzik a kiválasztott dokumentumokat. (Jelen eredményvizsgálat esetében a pályázati kiírások dokumentációjának és a végrehajtás során készült elérhetı anyagok feldolgozására került sor.) Adatok másodelemzésén alapuló kutatási módszer, melynek során egy összeállított, esetleg már meglévı (tehát nem a kutatók elsıdleges adatgyőjtésébıl származó) adatbázis matematikai-statisztikai eszközökkel történı elemzése történik. (Jelen eredményvizsgálat esetében a nyertes pályázatok adatlapjaiból származó, elızetesen meghatározott kategóriák szerint kiválasztott adatainak elemzı feldolgozása készült el.) Interjús kutatási módszer, melynek alkalmazásával egyaránt lehetıvé válik a vizsgált jelenségek és folyamatok alapvetı tulajdonságainak és mélyebb összefüggéseinek feltárása, illetve megértése különösen olyan problémakörök elemzése esetén, melyekrıl kevés elızetes felvetéssel rendelkezünk. (Jelen eredményvizsgálat esetében interjú készült a közremőködı szervezetek munkatársaival, szakmai monitorokkal, illetve a megvalósítás több szereplıjével projektmenedzserekkel, szakmai vezetıkkel, a közvetlen és közvetett célcsoportok tagjaival, stb.) Fókuszcsoportos kutatási módszer, melynek során a csoportdinamikát, csoportban megfigyelhetı jelenségeket figyelembe véve, alkalmazva lehetıség van egyes kérdések elemzı körüljárására, megvitatására. (Jelen eredményvizsgálat esetében fókuszcsoportos beszélgetés alkalmaztunk a monitorokkal történı munka, illetve az esettanulmányok szakmai megalapozásakor.) 1. A rendelkezésre álló dokumentáció elemzése A dokumentumelemzés során egyrészrıl feldolgozásra kerültek a program tervezése során felmerült és megfogalmazott célkitőzéseket, alapelveket, feladatokat, szempontokat az intézményi és megvalósítói szint szereplıi számára közvetítı anyagok, illetve azok a dokumentumok, melyek a pályáztatási folyamat és a megvalósítás során feladatkijelölıként, támpontként kerültek alkalmazásra. Az elemzés ezen szakaszában a tartalomelemzés módszerének széles körben ismert technikáit alkalmaztuk. 2. A nyertes pályázatok pályázati adatlapjának elemzése A Megrendelı kérésének megfelelıen az eredményvizsgálat során különös figyelmet fordítottunk a nyertes pályázatok pályázati dokumentációjának elemzı feldolgozására. A vizsgálat ezen szakaszának célja a nyertes pályázatokra vonatkozó leírás készítése, tendenciák, jellemzı értékek, jelenségek, mutatók meghatározása, illetve a os kiírásokon nyertes pályázatok összehasonlítása az abszorpciós szakaszban támogatott pályázatokkal. 11

12 A pályázati adatlapok dokumentumelemzése során 280 db projektet sikerült feldolgozni, 7 db adatlap hozzáférhetısége nem volt megoldható. A pályázatok kutatási célokra történı felhasználásának elıkészítését és a dokumentumok átadását több tényezı is jelentısen megnehezítette. Rendkívül idı- és munkaigényes feladat volt a pályázatok olvashatóvá és továbbíthatóvá tétele, mert a pályázatok tárolási formátumukban kizárólag a hozzájuk tartozó (kiírásonként különbözı) speciális program segítségével olvashatóak, így végül a pályázati anyagok szkennelésére került sor. E mellett az adatvédelmi szabályok betartása minden egyes dokumentum külön átalakítását, egyes adatok törlését tette szükségessé. Az adatbázis létrehozását követı elemzés a következı szempontok szerint készült: a megvalósulás helyszíne, a fıpályázó alapvetı szervezeti adatai, referenciái, a partnerek jellemzıi, a projekt illeszkedése fejlesztési programba, a megvalósítás indokai és az elérni kívánt célok, a közvetlen és közvetett célcsoport, a projekt tevékenységei, a képzés jellemzıi, a projekt során megcélzott eredmények és hatások. 3. A közremőködı szervezetek és a monitori rendszer fontosabb szereplıinek csoportos, illetve szakértıi interjúkkal történı megkeresése Az eredményvizsgálat során ugyancsak külön figyelmet szenteltünk annak, hogy a projektek lebonyolítása, eredményessége kérdésében sajátos nézıpontot képviselı és sajátos tapasztalatokkal rendelkezı intézményi szereplık véleményét is megismerjük úgy gondoltuk ugyanis, hogy mindez elengedhetetlen az eredményesség és annak befolyásoló tényezıi komplex feltérképezéséhez és meghatározásához. Ennek megfelelıen a vizsgálat során: Fókuszcsoportos interjút készítettünk öt szakmai monitor részvételével. A fókuszcsoport célja az eredményesség fogalmának jelen programra vetített meghatározása, az azt befolyásoló tényezık körüljárásra és a projektek elsı tipizálása volt. Interjút készítettünk a Közremőködı Szervezetek három munkatársával (egyikük a STRAPI, ketten pedig az ESZA jelen programmal kapcsolatos munkájában vettek/vesznek részt), valamint a fókuszcsoport munkájába nem bekapcsolódott öt szakmai monitorral. Az interjúkban kíváncsiak voltunk a közremőködı szervezetek, valamint a monitorok munkájával kapcsolatos intézményes és személyes elvárásokra és a tényleges tevékenységekre, a pályázatok megítélésére több szempont szerint, az eredményesség fogalmának válaszadók általi konceptualizálására, az azt befolyásoló tényezık meghatározására, a szereplık közötti viszonyrendszerek jellemzıire, illetve a kapcsolattartás formáira, valamint a tervezés, a bírálat, a megvalósítás egyéb tanulságaira. 12

13 4. Esettanulmányok készítése Az értékelı munka során a Megrendelı kérésének megfelelıen 10 projekt megvalósításának esettanulmányszerően történı elemzı feldolgozását is elvégeztük. A 10 projekt kiválasztására egy, a szakmai monitorok részvételével megvalósult fókuszcsoportban került sor úgy véltük ugyanis, hogy a szakértıi kört tekintve ık rendelkeznek a projektekrıl a legátfogóbb képpel. A kiválasztás alapvetı elve az volt, hogy a megvalósítás szempontjából tipikus projekteket vizsgáljunk. (A munka során természetesen a tipikusság fogalma is konceptualizálásra került.) Ilyen módon a következı projektek kerültek kiválasztásra: Szám Cím Fıpályázó HEFOP / HEFOP / HEFOP / 'Tanulj, hogy segíthess!'' program a Nyírteleken és tanyavilágban dolgozó szociális szakemberek/önkéntesek részére A szociális és munkaügyi rendszer kapcsolatának továbbfejlesztése a Rétközi tájegységben 'Közös Esély'', a MÁV Új Esély Alapítvány szakembereinek felkészítése a munkaerı-piaci szempontból hátrányos helyzető célcsoportokkal történı specifikus foglalkozásra, illetve a foglalkoztatási célú civil szervezetekkel való együttmőködés fejlesztése Nyírteleki Ápolási Egyesület Helyi Jóléti Szolgálat Alapítvány (Beszterec) MÁV Új Esély Alapítvány (Nagykırös) HEFOP / HEFOP / HEFOP / HEFOP P HEFOP P HEFOP / HEFOP P Retúr - Szenvedélybetegek aktív élethez segítése "Az esélyegyenlıség kettıs arca" - avagy innovatív hálózatépítés a munkaerı-piaci (re)integráció megteremtéséért. Vissza a munka világába! - Veresegyházon és térségben élı családok tagjainak elhelyezkedését célzó program. A társadalmi befogadás elısegítése tudásfejlesztı, innovatív továbbképzésekkel a Közép-Dunántúli Regióban A Baranya megyében mőködı Családsegítı- és Gyermekjóléti Szolgálatok dolgozóinak képzése Segítı láncszemek többségében roma családokat támogató szociális szakemberek és önkéntesek komplex képzési programja Falugondnokok képzésével az aprófalvakban és tanyán élık társadalmi befogadásának elımozdításáért (A 2. fázis címe ugyanez, csak az 22 helyett 16 millió és 2008-as) Fıplébániai Karitász Alapítvány (Kecskemét) TUTOR Alapítvány Gödöllıi Agrárközpont Kht. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Módszertani Bölcsödéje Közép- Dunántúli Regionális Módszertani Bölcsöde Tatabánya Baranya Megyei Önkormányzat Közegészségügyi, Narkomán Fiatalokat Gyógyító-, Foglalkoztató Közalapítvány (Pécs) Oktatási és Továbbképzési Központ Alapítvány (Szolnok) Magyar Tanya és Falugondnoki Szövetség (Vértesacsa, Fejér megye) 13

14 Az eredményvizsgálat során az egyes esettanulmányokat készítı szakmai csoportok feldolgozták a projekthez kapcsolódó dokumentációt (benyújtott pályázati adatlap, projekt elırehaladási jelentések szakmai anyaga, monitori jelentés), illetve a projektek helyszínére látogattak, ahol interjút készítettek: a menedzsment tagjaival, a fıpályázó szervezet / intézmény vezetıjével a legfontosabb konzorciumi partner vezetıjével / projekt kapcsán kompetens munkatársával a képzésben résztvevı szociális szakemberekkel (5 db helyszínenként) a képzésben résztvevı szociális szakemberek egyikének munkaadójával egy képzésben részt nem vevı kollégával a képzésben résztvevı szociális szakemberek klienseivel (5 db helyszínenként), illetve elkészítették a pályázati dokumentáció részletesebb elemzését. Az esettanulmány kapcsán összesen 154 db interjú készült el, a következık szerint: Az esettanulmányok során felvett interjúk száma Menedzsment és vezetıi interjú (db) Képzésben résztvevı interjú (db) Munkatárs, munkaadó interjú (db) Kliens interjú (db) 'Tanulj, hogy segíthess!'' program (Nyírtelek) A szociális és munkaügyi rendszer kapcsolatának továbbfejlesztése a Rétközi tájegységben (Beszterec) 'Közös Esély'' program (Nagykırös) Retúr - Szenvedélybetegek aktív élethez segítése (Kecskemét) "Az esélyegyenlıség kettıs arca" program (Budapest) Vissza a munka világába! program (Gödöllı) A társadalmi befogadás elısegítése tudásfejlesztı, innovatív továbbképzésekkel a Közép-Dunántúli Régióban (Tatabánya) A Baranya megyében mőködı Családsegítı- és Gyermekjóléti Szolgálatok dolgozóinak képzése (Pécs) Segítı láncszemek program (Szolnok) Falugondnokok képzésével az aprófalvakban és tanyán élık társadalmi befogadásának elımozdításáért (Vértesacsa)

15 Az esettanulmányok során a következı területeket vizsgáltuk: A projekt megszületése és környezete: a projekt születésének körülményei (kezdeményezés, projektgenerálás, pályázatírás), a tervezés módszerei, tartalma, a projekt illeszkedése komplex program(ok)ba, a párhuzamosan és a projekttel összefüggésben megvalósult egyéb programok, fejlesztések. A konzorcium jellemzıi: mintázatok, szervezıdési formák, összetétel, hálózatépítés, referenciák, tapasztalatok, pályázati elızmények, munka és felelısség megosztása, szerkezeti-szervezeti változások (konzorcium szinten, illetve szervezeti szinten). A menedzsment jellemzıi: profizmus, motiváció, alkalmazkodóképesség, pályázatírás körülményei, menedzsmenten belüli szervezeti-személyi változások, konfliktusok. A közvetlen és közvetett célcsoport jellemzıi: száma, összetétele (szociológiaitársadalmi jellemzıi, státusza: szakmabeli, önkéntes, munkanélküli, életkori, foglalkozási homogenitása), jelenségek, tendenciák, esetek. A képzés jellemzıi: tartalom, akkreditáció, pontérték, hosszúság, oktatók, képzık, trénerek, képzési módszerek, tananyagfejlesztés, helyszín. Az egyéb programelemek jellemzıi. Eredményesség, hatás, fenntarthatóság (eredményesség = generált változás, elırelépés, kinek mit adott ). Megvalósulást segítı háttér (Közremőködı szervezetek és szakmai monitorozás) I.2.4 Kutatás lebonyolítása A kutatás lebonyolításában a Revita Alapítvány munkatársai mellett számos külsı szakértı és kutatócsoport is részt vett. A dokumentáció áttekintésében és feldolgozásában, a szakértıi interjúk elıkészítésében és elkészítésében, a kutatás eredményeinek összegzésében és a zárótanulmány megírásában, mint legfontosabb külsı szakértık Nagy Zita Éva és Kurucz Erika vettek részt. A pályázati dokumentáció feldolgozásában és az elemzés elkészítésében a Debreceni Egyetem szociológia és szociálpolitika szakos hallgatói, elsısorban Brezina Anett, Farkas Krisztián és Nagy Gábor dolgoztak az Alapítvány munkatársai mellett. Az esettanulmányok az alábbi kutatócsoportok közremőködésével készültek: Debreceni Egyetem kutatócsoportjai, vezetıi Prókai Orsolya, Kovács Zsuzsanna, Vida Anikó Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatócsoportja, vezetıje Dr. Adamik Mária Jelenkutató Intézet, vezetıje Kiss Márta Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Fıiskolai Kar kutatócsoportja, vezetıje Farkas Éva Thot-Soft Bt. kutatócsoportja, vezetıi Baranyi Katalin és Molnár Regina 15

16 I.2.5 Kutatás során elkészült tanulmányok A HEFOP projektek eredményvizsgálata során a következı tanulmányok készültek el: 10 db esettanulmány HEFOP nyertes pályázatok pályázati adatlapjainak elemzése (Aktuálisan a megvalósítás fázisában lévı projektek és a már megvalósított projektek különbségei) Hatáselemzés; A kijelölt területen megvalósult pályázatok összeadott hatásainak elemzése Zárótanulmány (jelen dokumentum) Vezetıi összefoglaló 16

17 II. Eredményesség II.1 Definíciós kísérletek Az eredményesség vizsgálatához annak részletes elemzése elıtt az eredményesség fogalmának meghatározására, illetve definíciós kísérleteinek összegzésére van szükség. Egyetlen és mindenki által elfogadott, kıbe vésett definíció semmiképp sem rögzíthetı, amely egy többtényezıs minıségi elemeket hordozó fogalom meghatározásánál nem is lehet cél, hiszen különbözı szempontok szerint eltérı tartalommal tölthetı meg. A kutatás során számtalan különbözı megközelítéssel találkoztunk, melyeket egyértelmően két nagy kategóriába lehet sorolni. Az eredményesség fogalmának értelmezése sok esetben akár a program, akár a projektek szintjét vesszük szemügyre a vállalt feladatok teljesítésére koncentrál, ettıl teszi függıvé az eredményes minısítést (azaz a fıre, darabra, négyzetméterre meghatározható output indikátorok teljesítése lesz egyszerre és végsı soron eredményességi kritérium). A másik kategória kevéssé objektív, ugyanakkor az elıbbi mérési metodikánál összetettebb módon közelíti meg az eredményesség kérdését, mert ezek a definíciós kísérletek akár a konkrét számszerő vállalásoktól függetlenül a hozzáadott értéket, a kisebb vagy nagyobb szakmai és társadalmi elırelépéseket, a program és a projektek által generált pozitív folyamatokat tekintik eredményességnek. Fontos megjegyezni, hogy az eredményesség definíciós kísérletei nem különíthetıek el az intézményrendszerben elfoglalt hely vagy szerep szerint, hiszen a struktúra minden egységében több felvetéssel, különbözı nézıpontokkal találkoztunk, gyakran elıfordult, hogy egyetlen személy is több definíciót használt és közvetített. Ki kell emelnünk még azt is, hogy az eredményesség definícióinak elkülönítése nem minısítı jellegő, hanem egyszerő összegzése a kutatás során fellelt fogalom-meghatározásoknak. A megközelítések különbségének szükségszerősége is kimondható, mégpedig a különbözı szerepekbıl, nézıpontokból és más feladatok végzésébıl adódóan eltérı mennyiségő és minıségő megszerezhetı információk és kötelezettségek miatt. Az eredményesség meghatározásában mindkét kategória esetében elkülöníthetünk további csoportokat, ezek összefoglalása, a kutatás során talált eredményesség definíciós kísérleteinek összegzése történik a következıkben. II.1.1 Eredményesség, mint a vállalások teljesítése A program vagy projekt szintő vállalások teljesítésére koncentráló résztvevıi eredményesség-megközelítés mindig az elıre rögzített, az érintett felek által elfogadott és aláírt, jól meghatárolható felelıssel bíró és a használatban lévı indikátorokkal mérhetı feladatok elvégzését vizsgálja. Amennyiben ezek megfelelıek, az eredményesség kimondható köztes út nem létezik, nem létezhet, hiszen vagy teljesültek a vállalások (nem feltétlenül 100%-ban, hanem a szintén elızetesen rögzített minimális arányban), vagy nem. Az egyik - néhány szereplı által alkalmazott - megközelítés afféle adminisztratív eredményességnek nevezhetı módon kizárólag a számszerősíthetı és a vállalás megtételekor konkrétan számszerősített, arról papíron bizonyságot tett mutatók meglétére kíváncsi a 17

18 projekt zárásakor, és semmi másra (a soronként kikipáltuk, eredményesek vagyunk típus). E definíciónak megfelelıen amennyiben a kért adatok az elfogadható szint fölötti értéket mutatnak és az alátámasztásukra szolgáló szükséges dokumentáció is rendelkezésre áll, akkor az eredményesség kétségtelen és magától értetıdı. Ebben az esetben a számszerősített indikátorok relevanciája nem számít olyan tényezınek, amely az eredményességet befolyásolná. A vállalt teljesítésekre koncentráló eredményesség-definíció következı típusa (a szakmai dokumentálásból jeles típus) már nem csak a rögzített mutatókat veszi figyelembe, hanem a szakmai, pénzügyi és adminisztratív elvárások együttes teljesítését tekinti eredményességnek. Ez esetben is program és projekt szinten egyaránt az elıre rögzített, elfogadott célok jelentik a kiindulási alapot, de az elızı megközelítéstıl jóval szélesebb értelmezési környezetben. Ebben a csoportban található még egy definiálási kísérlet, a kutatás során ez a projektszintő eredményesség meghatározási kísérletei között merült fel. E szerint akkor mondható egy pályázat megvalósítása eredményesnek, ha nagyobb problémák, mint például a program felfüggesztése, kényszerő szüneteltetése, a megvalósítói team feloszlása, jelentıs pénzügyi válság nélkül, az eredeti ütemtervnek megfelelıen lett lebonyolítva (a túléltük, tehát eredményesek vagyunk típus). II.1.2 Eredményesség, mint hozzáadott érték A hozzáadott értéken alapuló eredményesség-definíciók hivatkozási alapja az a nézıpont, hogy a papíron, a meglévı indikátorokkal mérhetıvé tett, különbözı szinten vállalt feladatok teljesítése nem feltétlenül hoz magával bármilyen fajta elırelépést (illetve sok esetben csak az elırelépést érzetét sugallja). Az eredményesség ez esetben a hozzáadott értékre, elırelépésre, fejlıdésre koncentrál, amely nincs is okvetlenül kapcsolatban a konkrét vállalások szó szerinti teljesítésével, így attól függetlenül kezeli az eredményes minısítés megadását. E csoportban a hozzáadott érték mibenléte az, amely szerint további különbségeket tehetünk a definíciók között. E körbe tartozik az az eredményesség-megközelítés, amikor a fogalomlehatárolás semmilyen konkrétumot, kézzelfogható információt nem tartalmaz, egyszerően csak rögzíti, hogy az eredményesség az adott program specialitásaitól függ, a projekt alapjaként felmerülı szükségletben tett bármilyen apró elırelépés is eredményességet jelent (a legkisebb is számít típus). Ez a definiálási próbálkozás így az eredményeket több ezer emberre kiterjeszti, bár saját maga által is elismerten meglehetısen megfoghatatlan módon. Ugyancsak ebben a megközelítési kategóriában, de ettıl jóval konkrétabb meghatározások szerint a HEFOP program eredményessége a következı hozzáadott értékekben mérhetı: a programokban résztvevı szociális szakemberek a mindennapi munkájukban hasznosítható tudást szereztek meg, ügyfélkapcsolataik minısége javult, szükséges készségeik és képességeik fejlıdtek, lépéseket tettek a kiégésük megelızésére, illetve annak kezelésére; 18

19 a szakemberek kompetenciájának növelése a szociális szféra egészében emeli a szakmai munka minıségét; a munkaügyi és szociális intézményrendszer kapcsolódásának, hatékony együttmőködésének irányába tett érdemi lépések; a projekteket lebonyolító szervezetek hosszú távú célkitőzéseket fogalmaznak meg, stratégiai lépéseket tesznek meg; a szociális szakemberképzésben érintett potenciális szereplık (szervezetek és személyek) valódi együttmőködése valósul meg, amely nem eseti, hanem egy folyamat része, akár annak kezdeteként; a szociális szakemberek kliensei munkaerı-piaci esélyeinek javulása; minden, a HEFOP program kapcsán érintett szereplı pályázati vagy pályáztatási rutint szerez, megtanul alkalmazkodni és mozogni a rendszer szők keretei között. Mind a vállalt teljesítésre alapuló, mind a hozzáadott érték alapján közelítı eredményesség definíció esetében felvetıdik a mérhetıség problémája. Az eredményesség értékelésére kizárólag akkor van lehetıség, ha nem feltétlenül számszerősített, de konkrétan meghatározott mutatókkal rendelkezik az azt vizsgáló szereplı. A kutatás minden szintjén, minden aktor által az egyik legvilágosabban és egységesen jelzett probléma a HEFOP programban ezeknek a mutatóknak a hiánya, a meglévı indikátorok elégtelensége (a.m. az irányító, közremőködı szereplık nem tudják, mit is várnak el pontosan a kedvezményezettektıl, a kedvezményezettek pedig nem tudják, hogy mit várnak el tılük a hatóságok). A humán erıforrás fejlesztést célzó programok esetében általánosan elfogadott tény az ilyen mutatók létrehozásának, alkalmazásának és ellenırizhetıségének nehézsége, fejlesztésük és használatuk mégsem halasztható tovább, mert mindenki számára érzékelhetı és egyre nagyobb problémát jelent a hiányuk. A továbbiakban a kutatás során azonosított, a HEFOP programhoz köthetı eredményeket mutatjuk be, mégpedig a különbözı szintek és témakörök számára realizálódott hozzáadott értékeket. II.2 Intézményi szint A HEFOP programhoz tartozó közremőködı szervezeti kör jelentıs változáson ment keresztül a program lebonyolítása során. Kezdetben a Strukturális Alapok Programiroda (STRAPI), a Foglalkoztatási Hivatal (FH) és a Magyar Államkincstár (MÁK) látta el ezt a funkciót, ezt követıen az egész feladat a STRAPI-hoz került, majd rövid idın belül az Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. (ESZA Kht.) lett a közremőködı szervezet (KSZ). A közremőködı szervezetek és munkatársaik számára - megfogalmazásuk szerint a HEFOP program lebonyolítása által hozott legfontosabb eredmény, hogy megtanulták a gyakorlatban alkalmazni eljárásrendjüket, megtanultak mozogni a rendszerben, így az itt szerzett tapasztalataik hatására egy következı, hasonló programban hatéko- 19

20 nyabban tudják majd ellátni feladataikat (a.m. megtanultak közremőködı szervezetként professzionálisan mőködni!). Megtalálták azokat a pontokat, ahol az eljárásrend lehetıvé teszi a rugalmasságot, illetve a saját feladataik elvégzését jelentısen segítı kezdeményezések (pl. a megvalósítók számára a tipikus hibák és megoldásaikat tartalmazó kisokos ) is születtek. A szakmai monitori rendszer is jelentıs változáson ment keresztül a HEFOP program megvalósítása során (a struktúra pontos bemutatása nem tárgya kutatásunknak), az alkalmazott szakmai monitorok egy része azonban állandó volt. Számukra a program kiemelhetı eredményét a monitori munka során szerzett, a másfajta szemléletmód, szerep és kapcsolódás által generált tapasztalatok jelentik, amelyeket hiszen rendszerint a monitorok is részt vesznek megvalósítóként hasonló programokban be tudnak építeni saját projektjeikbe, el tudnak kerülni olyan hibákat, amelyekre korábban nem volt rálátásuk. II.3 Megvalósítói szint II.3.1 Konzorcium A konzorciumi együttmőködésre vonatkozóan megállapított lehetséges eredmények egyike sem feltétlenül a HEFOP programhoz köthetı speciális jelenség, sokkal inkább a hasonló keretekkel, feltételekkel és szakmai követelményekkel bíró projektek esetében rendszerint megjelenı elırelépési lehetıségek. Ezek nem általánosan, minden esetben biztosan bekövetkezı, hanem a programban rejlı, elérhetı eredmények. Referencia A konzorciumi tagok számára a projekt megvalósításából származó elsıdleges elıny a referencia, természetesen csak abban az esetben, ha sikeresen valósították meg a projektet és jó volt az együttmőködés. Kapcsolati háló és hosszú távú együttmőködés Új kapcsolati hálók kialakítására is hasznos lehetett a projektben való részvétel, illetve a megvalósított program további projektek és együttmőködések alapjául szolgálhat, amennyiben a partnerek hiteles, megbízható és szakmailag is kompetens szervezetnek ismerték meg egymást. A projekt tervezésekor a konzorciumi tagok között fennálló, csak látszólagos kapcsolatok a megvalósítás folyamatában idıvel valóságos, élı kapcsolattá változhattak át, ehhez azonban a felek elkötelezett szándékára is szükség volt. A konzorciumi tagsággal a résztvevık új, stabil partnereket és rengeteg projektmenedzsment-tapasztalatot is szerezhettek, illetve a jövıbeni együttmőködés során megvalósított projektek hozzájárulhatnak a szervezet mőködésének finanszírozásához, szolgáltatásai minıségének javításához. 20

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv Környezet és Energia Operatív Program 8. prioritás: Technikai segítségnyújtás Akcióterv 2009-2010 2009. január 8. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma (max. 500 karakter)

Részletesebben

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve Társadalmi Megújulás Operatív Program 7. és 9. prioritás: Technikai segítségnyújtás 2009-2010. évi akcióterve 2009. augusztus 31. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma

Részletesebben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Dr. Tétényi Tamás a közgazdaságtudomány kandidátusa. A stratégiai és i Fıosztály vezetıje, Nemzeti

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE 1. A szervezet alapadatai, bemutatkozása Tejes név: Munkanélkülieket Segítı Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége Rövid név: MSKSZMSZ Székhely: 4025. Debrecen,

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Készítette: Dr. Hangyál

Készítette: Dr. Hangyál Egészségügyi intézmények pályázati lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai tükrében Strukturális alapok, egészségügyi pénzforrások Európai Regionális Fejlesztési Alap: Támogatásra jogosult

Részletesebben

Projektszerzıdés. és a..

Projektszerzıdés. és a.. Projektszerzıdés Mely létrejött egyrészrıl a Zalai Falvakért Egyesület, 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 10., adószám: 19269830-1-20, képviseli Guitprechtné Molnár Erzsébet, a továbbiakban szolgáltató

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva fejlesztési irány foglalkoztathatóság javítása, foglalkoztatás bıvítése projekt rövid címe SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ munkaerı-piaci

Részletesebben

7. számú melléklet KÖLTSÉGVETÉSI SPECIFIKÁCIÓ. a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett

7. számú melléklet KÖLTSÉGVETÉSI SPECIFIKÁCIÓ. a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett 7. számú melléklet KÖLTSÉGVETÉSI SPECIFIKÁCIÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett Építı közösségek Közmővelıdési intézmények az élethosszig tartó tanulásért címő pályázathoz

Részletesebben

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Soros Konferencia 2004. december 3. Törökné Rózsa Judit Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2004-2006 (2008) közötti időszakra

Részletesebben

A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével

A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság (HEFOP IH) A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. Helység: BUDAPEST Irányítószám: 1 0 2 5 Megye: - Helység: Budapest Irányítószám: 1 0 2 5 Utca /

KÉPZÉSI PROGRAM. Helység: BUDAPEST Irányítószám: 1 0 2 5 Megye: - Helység: Budapest Irányítószám: 1 0 2 5 Utca / KÉPZÉSI PROGRAM I. A KÉPZÉSI PROGRAMOT MEGVALÓSÍTÓ ADATAI I. 1. A képzési programot megvalósító adatai: Név: KONSZENZUS ALAPÍTVÁNY BUDAPESTI SZERVEZETE Helység: BUDAPEST Irányítószám: 1 0 2 Megye: - Utca

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

a Képviselı-testület 2010. április 28-án tartandó ülésére

a Képviselı-testület 2010. április 28-án tartandó ülésére E lıterjesztés a Képviselı-testület 2010. április 28-án tartandó ülésére Tárgy: Városi Bölcsıde infrastrukturális fejlesztése, kapacitás bıvítés címő pályázat kapcsán projektmenedzser/pénzügyi lebonyolító

Részletesebben

Projekttervezés alapjai

Projekttervezés alapjai Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai

Részletesebben

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ SZEMÉLYEKET FOGLALKOZTATÓ SZERVEZETEK VEZETİINEK FEJLESZTÉSE A HATÉKONYAN MŐKÖDİ VÁLLALAT MENEDZSMENT KIALAKÍTÁSA ÉRDEKÉBEN.

Részletesebben

Gábor Edina. lehetıségei. Budapest, 2009. szeptember 22.

Gábor Edina. lehetıségei. Budapest, 2009. szeptember 22. Gábor Edina Az egészségfejlesztés és a TÁMOP 6.1.2. lehetıségei Budapest, 2009. szeptember 22. Feladataink: Intézetünkrıl Korszerő tudásbázis kialakítása a szakterület számára Szakmai és módszertani fejlesztı

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése

A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése A magyarországi

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Kódszám: TIOP-2.3.4/07/1. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. 1.

Kódszám: TIOP-2.3.4/07/1. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. 1. KIEMELT PROJEKT PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett Mentésirányítási rendszer fejlesztése címő kiemelt projekthez Kódszám: TIOP-2.3.4/07/1 A projekt az

Részletesebben

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt 3. Melléklet: A Svájci-Magyar Együttmőködési Program keretében mőködı Pályázati Alapok, a Projekt Elıkészítési Alap, a Technikai Segítségnyújtás Alap, és az Ösztöndíj Alap Szabályzata és Eljárásrendje

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A szakképzés és felnıttképzés infrastruktúrájának átalakítása konstrukció keretében

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A szakképzés és felnıttképzés infrastruktúrájának átalakítása konstrukció keretében PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A szakképzés és felnıttképzés infrastruktúrájának átalakítása konstrukció keretében a TISZK rendszerhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program

Társadalmi Megújulás Operatív Program Kiemelt projekt tervezési felhívás a Társadalmi Megújulás Operatív Program A hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának szakmai és módszertani megalapozása című tervezési felhíváshoz

Részletesebben

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Tartalom A kockázatról általában A kockázatelemzés folyamata Az

Részletesebben

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN Táskai Erzsébet 2010 KISKÖRÖS A Bárczi Gusztáv Módszertani Központ szervezeti felépítése Önálló intézményegységek Egységes Gyógypedagógiai

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Monitoring, ellenırzés, értékelés. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17.

Monitoring, ellenırzés, értékelés. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Monitoring, ellenırzés, értékelés Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Fogalmak Az ellenırzés a folyamatok, tevékenységek végrehajtásának állandó felülvizsgálatát jelenti,

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) 1.1.2 intézkedése keretében, a foglalkoztatás

Részletesebben

KÉPZİI FELHÍVÁS. Cím: 1134 Budapest, Tüzér u. 33-35. Tel.: +36 (1) 237-6700 Fax: +36 (1) 237-6760 www.yia.hu www.eurodesk.hu

KÉPZİI FELHÍVÁS. Cím: 1134 Budapest, Tüzér u. 33-35. Tel.: +36 (1) 237-6700 Fax: +36 (1) 237-6760 www.yia.hu www.eurodesk.hu KÉPZİI FELHÍVÁS Tárgy Megérkezés utáni képzés (4 alkalom) Félidıs értékelı találkozó (4 alkalom) (6 hónapnál hosszabb önkéntes szolgálat esetében) Kiíró NCSSZI Fiatalok Lendületben Programiroda és a Konszenzus

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁS. Kontakt Humán Szolgáltató Közhasznú Társaság 8900 Zalaegerszeg, Kert utca 39. e-mail: foglalkoztatas@kontaktkht.

PÁLYÁZATI KIÍRÁS. Kontakt Humán Szolgáltató Közhasznú Társaság 8900 Zalaegerszeg, Kert utca 39. e-mail: foglalkoztatas@kontaktkht. A Kontakt Kht. pályázatot hirdet tanácsadó munkakörre zalaegerszegi, zalaszentgróti-keszthelyi telephelyre várhatóan 2008. június 1. 2010. július 31-ig terjedı idıtartamra. Az alkalmazás a Munka Törvénykönyve

Részletesebben

A Web-alapú tudásbázis a logisztika és kereskedelem területén (WebLogTrade) projekt bemutatása

A Web-alapú tudásbázis a logisztika és kereskedelem területén (WebLogTrade) projekt bemutatása A Web-alapú tudásbázis a logisztika és kereskedelem területén (WebLogTrade) projekt bemutatása Típus: Leonardo da Vinci projekt Innovációtranszfer Fıpályázó: TÜV Rheinland Akademie GmbH, Berlin, Németország

Részletesebben

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb I. ADATLAP - A program általános tartalma 1. A program megnevezése 1.1. Munkaerıpiaci tréning OKJ-s program esetén 1.2. OKJ száma is - 2. A program besorolása Csak egy terület jelölhetı meg! 2.1 Általános

Részletesebben

Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése. Gombás József

Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése. Gombás József Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése Gombás József Témák Partnerség A foglalkoztatási partnerségek szervezeti keretei, mőködési elvek Szervezeti struktúra Partnerek a kistérségi, megyei,

Részletesebben

Gábor Edina. lehetıségei. Budapest, 2009. szeptember 3.

Gábor Edina. lehetıségei. Budapest, 2009. szeptember 3. Gábor Edina Az egészségfejlesztés és a TÁMOP 6.1.2. lehetıségei Budapest, 2009. szeptember 3. Intézetünkrıl Feladataink: Korszerő tudásbázis kialakítása a szakterület számára Szakmai és módszertani fejlesztı

Részletesebben

DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám DAOP_HKIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

FİOSZTÁLYVEZETİ-HELYETTES

FİOSZTÁLYVEZETİ-HELYETTES A Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nevében a köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 10. (1) bekezdése

Részletesebben

Tegyünk Egészségünk Színvonaláért Alapítvány. OEFI-konferencia

Tegyünk Egészségünk Színvonaláért Alapítvány. OEFI-konferencia Tegyünk Egészségünk Színvonaláért Alapítvány OEFI-konferencia 2007. február 28. Dr. Kovács Gabriella Igazgató, TESZ Alapítvány Témakörök Bemutatkozás Kitekintés Esettanulmány: TESZ pályázati tapasztalatok

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

Elıterjesztés a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat 2011. április 12-i ülésére

Elıterjesztés a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat 2011. április 12-i ülésére 1 Elıterjesztés a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat 2011. április 12-i ülésére Tárgy: A Wunderland Óvoda Esélyegyenlıségi programjának módosítása Elıterjesztı: Dr. Józan-Jilling Mihály elnök Elıterjesztést

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Regionális politika 2. gyakorlat

Regionális politika 2. gyakorlat 1 Regionális politika 2. gyakorlat Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT ÚMVP 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK, Lisszaboni

Részletesebben

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008.

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. HUMÁN N ERİFORR FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. Elıadó: Kiss Erika Budapest, 2008. május 22. 1/15 A HR ÉS AZ ÜZLETI ELVÁRÁSOK A tökéletes vállalati együttmőködés megvalósítása = VERSENYKÉPESSÉG

Részletesebben

ÚMFT, projekt kiválasztási eljárások. Magyar Természetvédık Szövetsége Mőhelymunka MB tagok számára - 2008. 05. 16.

ÚMFT, projekt kiválasztási eljárások. Magyar Természetvédık Szövetsége Mőhelymunka MB tagok számára - 2008. 05. 16. ÚMFT, projekt kiválasztási eljárások Magyar Természetvédık Szövetsége Mőhelymunka MB tagok számára - 2008. 05. 16. TARTALOMJEGYZÉK I. Rövid áttekintés az ÚMFT programozási rendszerérıl II. Projekt kiválasztási

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

KÉPZİI FELHÍVÁS. Tárgy Ifjúsággal és ifjúságszakmában foglalkozó képzık szemináriuma

KÉPZİI FELHÍVÁS. Tárgy Ifjúsággal és ifjúságszakmában foglalkozó képzık szemináriuma KÉPZİI FELHÍVÁS Tárgy Ifjúsággal és ifjúságszakmában foglalkozó képzık szemináriuma Kiíró NCSSZI Fiatalok Lendületben Programiroda és M. S Concord Tanácsadó és Szolgáltató Bt. Határidı 2013. április 15.

Részletesebben

Mőhelymunkák összefoglalója. 1. Módszertani központ

Mőhelymunkák összefoglalója. 1. Módszertani központ 1. Módszertani központ Mőhelymunkák összefoglalója Mőhelymunka vezetıje: Dr. Kovács András Résztvevık: Balogh Attila (OFA EQUAL Programiroda) Bognár Mari (FSZKE) Bartha Éva (Vályi Péter Szakképzı Iskola,

Részletesebben

Lépés előnyben TÁMOP-2.4.2/B-09/1-2010-0001

Lépés előnyben TÁMOP-2.4.2/B-09/1-2010-0001 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Lépés előnyben TÁMOP-2.4.2/B-09/1-2010-0001 Támogató: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Fıutca Program tapasztalatai a Közép-magyarországi régióban. Dr. Gordos Tamás Programiroda vezetı

Fıutca Program tapasztalatai a Közép-magyarországi régióban. Dr. Gordos Tamás Programiroda vezetı Fıutca Program tapasztalatai a Közép-magyarországi régióban Dr. Gordos Tamás Programiroda vezetı A nemzetközi példa: Main Street mozgalom A sikeres beavatkozás kulcsa: hatpontos megközelítés a szervezés

Részletesebben

A KMOP végrehajtásának tapasztalatai. környezetvédelmi szempontból. Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban

A KMOP végrehajtásának tapasztalatai. környezetvédelmi szempontból. Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban A KMOP végrehajtásának tapasztalatai környezetvédelmi szempontból Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban Alapelv: A KMOP fejlesztéseinek a régió fenntarthatóságának kialakítását kell szolgálni. A regionális

Részletesebben

Nemzetközi projektmenedzsment. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17.

Nemzetközi projektmenedzsment. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Nemzetközi projektmenedzsment Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Nemzetközi pályázatok: miben más? Hosszú elıkészítés, egyeztetés Partnerek száma 10-15 is lehet Kommunikáció

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Irányelvek a kiemelt célcsoportok (hátrányos helyzető munkavállalók) számára biztosítható támogatásokra A Dél-dunántúli régió a hátrányos helyzető munkavállalók

Részletesebben

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. május 22-i ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Vincent Auditor Számviteli Szolgáltató és Tanácsadó Kft. 2011.

Részletesebben

SZINERGIA TÁMOP -1.4.3-08/2-2009-0042. Innovatív, kísérleti foglalkoztatási kezdeményezések

SZINERGIA TÁMOP -1.4.3-08/2-2009-0042. Innovatív, kísérleti foglalkoztatási kezdeményezések SZINERGIA TÁMOP -1.4.3-08/2-2009-0042 Innovatív, kísérleti foglalkoztatási kezdeményezések ELŐZMÉNYEK KID program rövid áttekintése A szegénység és a társadalmi kirekesztettség egyik meghatározó oka a

Részletesebben

T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGY

T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGY ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 99. MELLÉKLET: - db TÁRGY: Beszámoló a "Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának mőködésének átvilágítása és szervezetfejlesztésének megvalósítása" c.

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET. Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21

EGYMI EGYESÜLET. Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21 EGYMI EGYESÜLET Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21 Szeretettel köszöntjük a szakmai nap résztvevıit! 2012. Május 21 1 Az Országos EGYMI Egyesület

Részletesebben

BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban

BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban Szedmákné Lukács Zsófia Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Siófok, 2007. november

Részletesebben

Szociális és Egészségügyi Iroda

Szociális és Egészségügyi Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1., Pf.: 85. Tel.: 06 (32) 311-057 Ikt.szám: 47246/2005. J a v a s l a t a három éves szociális

Részletesebben

Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl

Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl Alap Község Önkormányzata Képviselı-testülete a Magyar

Részletesebben

Projektmenedzsment Szervezet Szervezeti és Mőködési Szabályzat

Projektmenedzsment Szervezet Szervezeti és Mőködési Szabályzat SAJÓSZENTPÉTER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Projektmenedzsment Szervezet Szervezeti és Mőködési Szabályzat 2009 Tartalomjegyzék 1. A szervezet feladat- és hatásköre... 3 2. Szervezet felépítése... 4 3. A tagok

Részletesebben

Képzési ajánlat. tandíjtámogatással. Szolgáltatási munkatárs képzés. 2010. február. Szolgáltatóipari alapképzés - Szolgáltatási munkatárs PL-3498/2

Képzési ajánlat. tandíjtámogatással. Szolgáltatási munkatárs képzés. 2010. február. Szolgáltatóipari alapképzés - Szolgáltatási munkatárs PL-3498/2 Képzési ajánlat tandíjtámogatással 2010. február Az utóbbi években a szolgáltatóipar térnyerése látványos és gyors volt, folyamatosan jelentek jelennek meg újabb és újabb szolgáltatók a kisebb, néhány

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. A Sorsfordító - sorsformáló elnevezéső munkaerı-piaci program kidolgozására és megvalósítása

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. A Sorsfordító - sorsformáló elnevezéső munkaerı-piaci program kidolgozására és megvalósítása PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 19/B -a, valamint a foglalkoztatást elısegítı

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004.április 26-i ülésére Tárgy: Szociális célú pályázatokhoz Képviselő-testületi határozat Előadó: Koósné Stohl Ilona Intézményvezető

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés Dr Gısi Zsuzsanna A tárgy célja A humán erıforrás menedzsment tárgy azokat az iskolákat, elméleteket és módszereket mutatja be, amelyek a munkaszervezetekben dolgozó

Részletesebben

A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei

A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei Vojtek Éva, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék 2011. február 24. A

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

1. Felhívás. 2. Általános tudnivalók

1. Felhívás. 2. Általános tudnivalók Pályázati felhívás Az intézményi tanácsadás folyamatára történı felkészítés- hátrányos helyzető gyermekek integrált oktatása, együttnevelése szakterület, illetve Integrációs tanácsadók felkészítése az

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Projektmenedzsment. Készítette: Dr. Sediviné Balassa Ildikó

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Projektmenedzsment. Készítette: Dr. Sediviné Balassa Ildikó Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Projektmenedzsment Készítette: Dr. Sediviné Balassa

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

TÁMOP-1.4.1-07/1-2008-0118 Projekt Elırehaladási Jelentés szakmai beszámoló

TÁMOP-1.4.1-07/1-2008-0118 Projekt Elırehaladási Jelentés szakmai beszámoló TÁMOP-1.4.1-07/1-2008-0118 Projekt Elırehaladási Jelentés szakmai beszámoló Pályázati azonosító: TÁMOP-1.4.1-07/1-2008-0118 Kedvezményezett neve: HELP-Esıemberekért Rehabilitációs Foglalkoztató Kht. Idıszak,

Részletesebben

SSDL Service Skills Driving Licence Képzés a foglalkoztathatóság javításáért

SSDL Service Skills Driving Licence Képzés a foglalkoztathatóság javításáért SSDL Service Skills Driving Licence Képzés a foglalkoztathatóság javításáért SZTMK Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség (HOA) Szolgáltatástudományi Módszertani Központ Alapítvány (SZTMK) szolgáltatóipari

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-dunántúli Operatív Program keretében

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-dunántúli Operatív Program keretében PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-dunántúli Operatív Program keretében Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztésének támogatására Kódszám: KDOP-2008-5.2.2.A A projektek

Részletesebben

ziesedése az informáci

ziesedése az informáci NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai

Részletesebben

V Á L L A L K O Z Ó I S Z E R ZİDÉS

V Á L L A L K O Z Ó I S Z E R ZİDÉS V Á L L A L K O Z Ó I S Z E R ZİDÉS amely létrejött egyrészrıl Sárospatak Város Önkormányzat (3950 Sárospatak, Kossuth L. u. 44.) képviseletében Aros János polgármester mint Megbízó, másrészrıl az ATALA

Részletesebben

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ CATCH-MR Dissemination Workshop Budapest, 2011. május 9. Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ Kerényi László Sándor fıosztályvezetı Budapesti Közlekedési Központ Tartalom

Részletesebben

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3. Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0102 PÁLYÁZÓ: Segítők Innovatív Közössége Közhasznú Egyesület

Részletesebben

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében TÁMOP-5.5.1.A-10/1-2010-0011 Horizontális célkitűzések megvalósítását elősegítő helyi közösségi kezdeményezések, programok támogatása A projekt

Részletesebben

A támogatott lakhatás jogszabályi keretei

A támogatott lakhatás jogszabályi keretei A támogatott lakhatás jogszabályi keretei Csicsely Ágnes Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya Stratégia a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai

Részletesebben

Projektzáró dokumentum

Projektzáró dokumentum Projektzáró dokumentum Gárdony Város Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2./A-2008-0265 ÁROP pályázati összefoglaló 2010. augusztus 1 Pályázati indikátorok Tevékenység megnevezése Szervezetfejlesztési

Részletesebben

.comtárs. Program címe: Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18.

.comtárs. Program címe: Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18. Program címe:.comtárs Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18. Kérelmező neve: Tiszta Jövőért Közhasznú Alapítvány Program rövid leírása Célunk a segítésre motivált

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE MOVE REHABILITÁCIÓS IPARI ÉS SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KÖZHASZNÚ ZRT. (8500 Pápa, Komáromi u. 87.) KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2009. december 31. Mellékletek: I. Számviteli beszámoló II. Költségvetési támogatás

Részletesebben

TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN

TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN DR. LADOS MIHÁLY MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Területfejlesztési stratégiák (Rt21) Széchenyi István Egyetem VÁZLAT 1. A területfejlesztés

Részletesebben