Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 423-392"

Átírás

1 Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp EURÓPAI TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI RENDSZEREK: AZ OSZTRÁK TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOGVISZONY ALAPVETŐ RENDELKEZÉSE MENYHÁRT SZABOLCS* 1. AZ OSZTRÁK TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ALAPVETŐ KÉRDÉSEI 1.1. A társadalombiztosítás fogalma A társadalombiztosítás egy adott állam állampolgárait, illetve meghatározott esetekben jogszabályi követelmények teljesítése esetén az adott állam területén tartózkodó más természetes személyeket felölelő társadalmi kockázatközösség, amelyben törvényben megállapított szabályok szerint a részvétel kötelező. Kötelező társadalombiztosítási rendszer esetén a biztosítási elv, a társadalmi szolidaritás és a tulajdonhoz fűződő jogok alkotmányos keretek közötti korlátozása együttesen érvényesül. A társadalombiztosítás történhet kötelező biztosítási, illetve önkéntes alapon. Jellemző a társadalombiztosításra az is, hogy jogszabályi kereteit általában magas szintű jogi normával, általában törvénnyel jelölik ki. Az alacsonyabb szintű jogalkotás, mint például a kormányrendelet, esetleg miniszteri rendelet a végrehajtási szabályok kialakítása során bírnak jelentőséggel A társadalombiztosítás jogi jellege Most, hogy tisztában vagyunk a társadalombiztosítás fogalmával, megvizsgálhatjuk, milyen jogi jelleggel bír a társadalombiztosítás. E kérdést célszerű lenne a tradicionálisnak nevezhető közjog-magánjog elhatárolás irányából megvilágítani. Először is felvetődik a kérdés: - közjogi vagy magánjogi jellegű jogviszonyok összességét jelenti a társadalombiztosítás? Vagy másként feltéve a kérdést: A társadalombiztosítás alapján létrejövő jogviszonyok közjogi vagy ma- * DR. MENYHÁRT SZABOLCS doktorjelölt Miskolci Egyetem ÁJK, Munkajogi és Agrárjogi Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros

2 424 Menyhárt Szabolcs gánjogi jellegűek-e? A kérdés eldöntéséhez azt kell megvizsgálnunk, hogy a jogviszonyban résztvevő felek egyenlőségi vagy alá-fölérendeltségi viszonyban vannak egymással. Főszabály szerint a társadalombiztosítási jogviszony egyik pólusán mindig egy állami szerv, vagy állami felhatalmazással rendelkező egyéb személy áll. Tekintve, hogy az állam tipikus közjogi személy, beláthatjuk, hogy egy olyan jogviszony, amelynek egyik pólusát ő birtokolja aligha nevezhető magánjogi jellegűnek. A közjogi jellegből következik, hogy az esetek többségében a felek megállapodása sem szükséges az adott jogviszony létrejöttéhez. Az is a jogviszony közjogi jellegét erősíti, hogy az állami akaratot megtestesítő fél esetlegesen állami kényszereszközökkel is élhet. Az is közjogi jellegű, hogy a társadalombiztosítás működése során általában a közigazgatás személyzete hoz különböző aktusokat, mely aktusok meghozatalára a közigazgatás eljárásjoga lesz a mérvadó. A fenti felsorolás kétség kívül folytatható, de nézetem szerint bizonyítják a társadalombiztosítás közjogi jellegét Az osztrák társadalombiztosítási jog forrásai Az osztrák társadalombiztosítási jog forrásairól általában Összevetve a Magyar és Osztrák szociális jogra vonatkozó jogforrási hierarchiát, megfigyelhetjük, hogy a mi szociális jogunk hierarchiája miként fog majd megváltozni hazánk Európai Uniós csatlakozása alakalmával. Az osztrák szerzők egyöntetűen az Európai Uniós jogszabályokat helyezik a hierarchia csúcsára. Ezt követi a Ausztria nemzetközi joga, majd a belső alkotmányjogi szabályok, végül a belső szabályozás Az Európai Unió joga Az Osztrák Szövetségi Köztársaság 1995 óta az Európai unió tagja. Ennek következtében Ausztria is köteles alkalmazni és érvényre juttatni az Aquis communitaire"-t. Ez a joganyag számos jogforrásból tevődik össze, és az élet majd minden területét átfogja. Témánk szempontjából csakis a szociális jogi tárgyú közösségi normák jelentősek. (Itt kívánom megjegyezni, hogy a közösségi jogforrási hierarchiával, ezek egymáshoz, illetve nemzeti joghoz való viszonyával nem foglalkozom, mivel nem tartoznak vizsgálódásom közvetlen tárgyához.) Az Európai Unió elsődleges jogforrásai egyáltalán nem tartalmaznak a szociális jogra vonatkozó konkrét normákat. Ez leginkább azzal magyarázható,

3 Európai társadalombiztosítási rendszerek. 425 hogy a tagállamok belső jogrendszeriben fennálló különbségek nem tették lehetővé a szociális kérdések ilyen magas szintű közösségi kodifikációját. 1 A másodlagos közösségi jogforrások között már találunk a szociális jog kérdéseivel foglalkozókat. Ebbe a körbe tartoznak az Európai unió Tanácsának rendeletei (Verordnung) és irányelvei (Rechtlinie). A rendeletek közvetlen módon hatályosulnak, azaz nem kell egy belső norma, ami azt kihirdeti. Az irányelv más jogi természettel bír, ugyanis ez csak terelgeti" a nemzeti jogokat egy közös európai jog felé, azonban, ha a jogalkotó nem teljesíti az irányelvben foglaltakat, annak közvetlen alkalmazására is lehetőség nyílik. A teljesség igénye nélkül, csupán példálózó jelleggel említek néhányat: 1408/71. sz. EGK Tanács rendelete, 1612/68. sz. EGK Tanács rendelete, 1979/7. sz. EGK Tanács irányelve, 1986/378. sz. EGK Tanács irányelve, 1968/613. sz. EGK Tanács irányelve A nemzetközi jog Az Osztrák Szövetségi Köztársaság tevékeny részt vállal a nemzetközi jogközösség életében. Több nemzetközi szervezetnek tagja, számtalan nemzetközi szerződés részese. Az Ausztria által kötött számos nemzetközi egyezmény szociálisjogi tárgyú. Példaként említhető az 1LO 102. számú konvenciója, valamint az Európa Tanács által elfogadott és Ausztria által ratifikált Európai Szociális Karta. Ezen nemzetközi egyezmények csupán a részes államokkal szemben kötelezik Ausztriát, míg például az Európai Emberijogi Egyezmény alkotmányi szintű normaként érvényesül. Az Európai Emberijogi Bíróságnak is lehetnek szociális témájú döntései, amit végre kell hajtani Ausztriában Az alkotmányjogi szabályok 2 Sajnálatos módon az Osztrák Szövetségi Köztársaság alkotmánya nem tartalmaz a szociális jog igényeit kielégítő szabályokat. Problémás, hogy nincsenek tisztázva pontosan a szociális biztonságot meghatározó szervek, intézmények hatásköre. Mindezek ellenére azonban nem lehetséges a jogterület ellenőrzés nélküli át- és átformálása, mivel az Alkotmánybíróság éberen őrködik az alkotmányosság fölött. Itt kell megemlíteni az úgynevezett megkövülés" elméletet. 3 Ezen elméletnek megfelelően az Alkotmánybíróság vigyáz arra, hogy minden egyes hatásköri szabályt úgy értelmezzen, mint azt az Alkotmány megalkotásakor a korabeli jogalkotó tervezte 1925-ben. Ezen tevékenységnek kö- 1 Tomandl Theodor, Grundriss des österreichischen Sozialrechts 21. o. 2 Tomandl Theodor, Grundriss des österreichischen Sozialrechts 23. o. 3 Tomandl Theodor, Grundriss des österreichischen Sozialrechts, 22. o.

4 426 Menyhárt Szabolcs szönhetően Ausztriában egy igen stabil társadalombiztosítás alakulhatott ki, mely rendkívül jól szolgálja az állampolgárok érdekeit. Természetesen az osztrák alkotmány is tartalmazza az alapvető szociális jogokat, melyek ismertetésére jelen fejezetben nem térek ki A belső jogi szabályozás A legtöbb országhoz hasonlóan, Ausztriában is, a szociális jogi normarendszer zömét a belső jogforrások adják. Ezen belül is legnagyobb súlya a törvényeknek van, hiszen ezek alakítják ki egy adott állam szociális rendszerét. Fontosak az egyéb belső jogi normák is, mint például a rendeletek, utasítások. Mivel ezek általában valamely törvényhez szorosan kapcsolódva, azok végrehajtási normáiként szoktak megjelenni, s mint ilyenek leginkább végrehajtási, eljárásjogi szabályokat tartalmaznak és nem anyagi jogi jellegűeket, e tanulmány szempontjából érdektelenek, ezért felsorolásukat mellőzöm. Fontos kiemelni, hogy a következőkben felsorolásra kerülő törvények mindegyike szövetségi törvény, melyeket az osztrák szövetségi törvényhozás, a Bundesparlament alkot, és minden osztrák tartományra kiterjedő hatállyal bírnak. Az osztrák szociális jog alapvető fontosságú forrása az szeptember 9-én elfogadott 189. számú szövetségi törvény az Altalános Társadalombiztosításról (Allgemeines Sozialversicherungsgesetz, ASVG). Ezen jogszabály foglalkozik a munkavállalók egészség-, balest-, és nyugdíjbiztosítás általános kérdéseivel. Általánosságban határozza meg a biztosítási jogviszony kezdetét, végét, tartalmát, a felek jogait, kötelességeit. A törvény szerkezetét nem vázolom fel. de tartalmával a későbbiek során részletesen foglalkozom. Az osztrák gyakorlatban is megfigyelhető, hogy egyes munkavállalói csoportokra, illetve egyes speciális szociális jogi területekre külön törvények vonatkoznak. Ezek a következők: 1978/559. sztv. 4 A parasztok társadalombiztosításáról, 1978/560. sztv. Az ipari társadalombiztosításáról, 1978/624. sztv. A szabadfoglalkozásúak társadalombiztosításáról, 1967/200. sztv. A hivatalnokok egészség* és balesetbiztosításáról, 1977/609. sztv. A munkanélküliek társadalombiztosításáról, 1965/340. sztv. A szövetségi hivatalnokok nyugdíjbiztosításáról, 1972/288. sztv. A bűncselekmények áldozatainak megsegítésének engedélyezéséről, 1967/376. sztv. A családokra nehezedő terhek ellentételezéséről, 2001/103. sztv. A gyereknevelési támogatásról. A fentebb felsorolt külön törvényekkel e dolgozat keretein belül nem fogok részletesen foglalkozni, csak olyan mélységig fogok velük foglalkozni, 4 sztv = szövetségi törvény

5 Európai társadalombiztosítási rendszerek. 427 amennyire azt vizsgálódásom célja szükségessé teszi. Fontos megjegyezni, hogy a külön törvények szerkezete az ASVG szerkezetéhez hasonít, felépítése az általános jogszabályét követi. Tartalmukat tekintve megállapítható, hogy csak az általánoshoz képesti különbségeket tartalmazzák. Amint az a törvények számozásából is kiderül, Ausztriában a társadalombiztosításról elég régi jogszabályok rendelkeznek. Ez nem jelenti azonban a biztosítási rendszer elavultságát, hiszen a jogalkotó, felismerve a mindig változó társadalom elvárásait, időről-időre ezen társadalmi elváráshoz igazíja a normákat. Az ASVG elfogadása óta, már több mint 150 módosításon ment keresztül. Miután megismertük az osztrák szociális jog forrásait, nem nehéz belátnunk, hogy a rendszer tényleges megalapozását és működését a belső jogi normák teszik lehetővé. Ez nem jelenti azt természetesen, hogy a nemzetközi jogforrások jelentősége nem lenne olyan nagy. Épp ellenkezőleg, a belső jogszabályok kialakítanak egy osztrák rendszert, míg nemzetközi egyezmények, szerződések - beépülve a belső jogrendszerbe - elősegítik, hogy az osztrák társadalombiztosítás mindinkább hasonló legyen az Európai Unió tagállamainak rendszereihez, ezzel is elősegítve az európai egység minél hatékonyabb megvalósulását Az osztrák társadalombiztosítási rendszer szerkezeti felépítése Az osztrák jogalkotó célja a kockázatmegosztás volt. Ennek megfelelően a társadalombiztosítást három kockázatalapra osztotta fel: Egészségbiztosítás (Krankenversicherung), Balesetbiztosítás (Unfallversicherung), Nyugdíjbiztosítás (Pensienversicherung), 5 A társadalombiztosítás e hármas felosztása jelenti a társadalombiztosítás szűkebb értelmét az osztrák jogirodalomban. Tágabb értelemben is használják e fogalmat nyugati szomszédunknál: ide sorolják a munkanélküliség elleni biztosítást (Arbetslosenversicherung). Azért csak tágabb értelemben tartozik a társadalombiztosítás rendszeréhez, mivel e jogintézmény szabályozásánál - a tárgy hasonló volta ellenére - teljesen más szervezeti koncepciót alkalmaztak A társadalombiztosítás biztosítási jogviszonyainak tipizálása 6 A társadalombiztosítás általános kérdéseinek jelentékeny részét képzik a jogviszonyok egymáshoz való viszonya. Meg kell vizsgálnunk, hogy a különböző 5 Tomandl Theodor, Grundriss des österreichischen Sozialrechts 28. o. 6 Bővebben Id.: Menyhárt Szabolcs: Az osztrák tb jogviszonyok tipizálása IN: Doktorandusz

6 428 Menyhárt Szabolcs állami társadalombiztosítási biztosítási viszonyok milyen feltételekkel létesülnek, hiszen e tény tartalmukra, illetve további létükre döntő hatással van. Az osztrák társadalombiztosítás jogviszonyai alapvetően két nagy típusra bonthatók: kötelező és önkéntes biztosításra. Az önkéntes biztosítás további altípusokkal rendelkezik: továbbiztosítás (Weiterversicherung), önbiztosítás (Selbstversicherung), kiegészítő biztosítás (Höherversicherung) és többlet biztosítás (Zusatzversicherung). Tudományos szempontokból különbséget tehetünk a teljes- és részbiztosítás, illetve a többszörös biztosítás között. 2. AZ OSZTRÁK TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOGVISZONY 2.1. A társadalombiztosítási jogviszony keletkezése Kötelező biztosítás esetén a foglalkoztatottak, munkavállalói jellegű szabadfoglalkozásúak, és egyéb az ASVG hatálya alá tartozó jogalanyok tekintetében a biztosítási jogviszony a díjazás ellenében kifejtett tevékenység napján keletkezik függetlenül attól, hogy bejelentési kötelezettségüknek eleget tettek-e vagy sem. Az iskolásoknak, illetve a felsőoktatási intézmények hallgatóinak a biztosítási jogviszonya azon a napon kezdődik, amikor az oktatás kezdődik. A hivatalnokoknak, illetve a megbízási jogviszonnyal rendelkezőknek a szolgálat felvételének napján kezdődik e jogviszony. Az önállóan kereső személyek biztosítási viszonya az önálló tevékenység megkezdésének napján kezdődik. Az önkéntes biztosítás keletkezése függ az adott biztosítási típustól. Eszerint: továbbiztosítás esetén, az egészségbiztosításban a jogviszony rendszerint a kötelező biztosítás befejeztével kezdődik, míg a nyugdíjbiztosítás területén a biztosítás kezdőpontjára az ajánlattevő tesz ajánlatot; önbiztosítás esetén a biztosítási jogviszony az ajánlattételt követő nap kezdődik. a balesetbiztosítás terén érvényesülő kiegészítő biztosítás_esetében a jogalkotó az adott biztosító szabályzatára bízza a szerződés hatályba lépését. többlet biztosítás esetében a GSVG szerint a javaslattételt követő hónap elsején lesz hatályos a szerződés.

7 Európai társadalombiztosítási rendszerek A társadalombiztosítási jogviszony alanyai A társadalombiztosítási jogviszony alanyainak nevezzük azokat a személyeket, akikre nézve a jogviszony jogokat és kötelezettségeket tartalmaz. Az alanyok a következők lehetnek: a társadalombiztosító (röviden: biztosító), biztosított, a biztosított foglalkoztatója., a biztosított hozzátartozója A társadalombiztosító Jelenleg Ausztriában a társadalombiztosítás rendszerét 26 jogi személyiséggel rendelkező, az önkormányzatiság elvén alapján megalapított köztestület biztosítja. E köztestületeket az állam hozza létre a jogalkotás eszközével és teremti meg szervezetüket. Az állam közvetlen behatást a szervek működésére nem gyakorol, csupán az ellenőrzést szolgáló jogszabályok útján. Azokat a társadalombiztosítókat, melyek az egészségbiztosítás területén fejtik ki tevékenységüket, Betegkasszának (Krankenkasse) nevezik. A 26 társadalombiztosítási szervet az Ausztriai Társadalombiztosítók Főszövetsége (Hauptverband der Sozialversicherungsträger Österreichs) fogja össze. Az osztrák társadalombiztosítási intézményrendszer igen változatos, mármár kusza képet mutat. A jogalkotó egymás mellett, és gyakran ok nélkül hozott létre szakmai, regionális, illetőleg társadalombiztosítási ágazati szerveket. A társadalombiztosítás intézményrendszerét bőven a 2.3. fejezetben fogjuk megismerni A biztosított 7 Biztosítottnak nevezzük azt a természetes személyt, aki törvényben meghatározott önálló vagy nem önálló tevékenység elkezdése, folytatása révén kötelező jelleggel, illetőleg önkéntes alapon, jogszabályban meghatározott esetekben a társadalombiztosítóval társadalombiztosítási jogviszonyba kerül A biztosított foglalkoztatója A biztosított foglalkoztatójának nevezzük a nem önálló tevékenysége alapján társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkező biztosított munkáltatóját. Ezt a kategóriát azért kell definiálnunk, mivel a társadalombiztosítási jogviszonyban őt is illetik jogok, illetve terhelik kötelezettségek (pl.: járulékfizetés). 7 Bővebben lásd: Tomandl Theodor, Grundriss des österreichischen Sozialrechts 3.2 fejezet.

8 430 Menyhárt Szabolcs A biztosított hozzátartozója Ausztriában a jogalkotó az egységes társadalombiztosítás koncepcióját vallja, vagyis a társadalombiztosítás három ágát nem külön-külön egészség-, baleset stb. biztosításként érti, hanem egységes Sozialversicherungban gondolkodik. Mindezeken túl a jogbiztonság elve is megköveteli az egységes rendszeren belüli egységes fogalmi alapvetést. ASVG: hozzátartozónak minősül: házastárs; a házasságban született, az elismert és örökbe fogadott gyermek; nő nemű biztosított házasságon kívül született gyermeke; férfi biztosított házasságon kívül született gyermeke, ha apasága teljes hatályú elismerésen, vagy bírósági ítéleten alapszik; a mostohagyermek és az unoka, ha a biztosítottal egy háztartásban él; a nevelt gyermek, ha a biztosított ingyenesen neveli, vagy a nevelési jogviszony hatósági engedélyen alapszik 8 Szükségesnek látszik azonban, néhány további kategória bővebb ismertetése. Ezek után a gyerek, a házastárs, az élettársi kapcsolat, illetve a volt házastárs, özvegy kategóriákhoz füzük értelmező magyarázatot. A gyerek: a jogalkotó lényegében mindhárom rendszerben azonosan értelmezi ezen fogalmat. Nem tesz különbséget a gyerek származása szerint (házasságban született, házasságon kívüli, törvényes, örökbefogadott). A jogalkotó a gyerekeknek a 18. életév betöltésétől számítva a 27 éves koruk elértéig meghosszabbítja" gyerek jogállásukat, vagyis társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságukat, amíg oktatás, képzés alatt állnak. 9 A házastárs: házastársként csak az osztrák jog szerint megkötött és tényleges életközösségen alapuló kapcsolat résztvevőit érti. Ennek megfelelően nem minősül házastársnak a személy, ha a házasságot már felbontották, az együttélés megszakadt, illetve a házasság maga semmis. Az élettársi kapcsolat: társadalombiztosítási értelemben, akkor minősül egy párkapcsolat élettársi kapcsolatnak, ha az életközösség 8 ASVG 123. (2.) bek. 9 ASVG 123., 218., 252. B-KUV 56., BSVG 78., 119.,'GSVG 83., 128.

9 Európai társadalombiztosítási rendszerek. 431 már legalább 10 hónapja fennáll, és a háztartás költségeit közösen viselik. 10 A volt házastárs, az özvegy: volt házastársnak minősül az a személy, kinek házasságát felbontották, semmisnek nyilvánították, vagy elvált házastársától. Özvegy az, akinek házassága a házastárs halálának időpontjában fennállott A társadalombiztosítási jogviszony szerkezete A társadalombiztosítási jogviszony megértéséhez igen fontos tisztában lennünk a jogviszony szerkezetével. Erre azért is nagy szükség van mivel az osztrák társadalombiztosítás rendszere, ily módon a társadalombiztosítási jogviszony felépítése is eltéréseket hordoz a magyar szabályozással ellentétben. Egy adott jogviszony szerkezetét, természetesen a jogviszony alanyainak egymással szemben fennálló, illetve keletkező jogaik és kötelezettségeik összessége alkotja. Ezek után joggal vetődhet fel az olvasóban, hogy a fejezet címe miért nem A társadalombiztosítási jogviszony tartalma" címet viseli. Szándékosan címeztem ekképp e fejezetet, mivel itt csupán a jogviszonyt alkotó viszonyok csoportosítására kerül sor, mely csoportosítás alapján a dolgozat további része kerül megírásra. E rövid, de annál fontosabb bevezető rész után, lássuk, miként alakul Ausztriában a társadalombiztosítási jogviszonyának szerkezete. A társadalombiztosítási jogviszonyt Ausztriában is a biztosító, a biztosított, illetve harmadik személyek jogai és kötelezettségei alkotják. Ezen jogok, illetve kötelezettségeket számtalan szempont szerint lehet csoportosítani. A fejezet során az egyszerűség kedvéért a társadalombiztosítási jogviszonyt csak a biztosító és biztosított közti jogviszonyként tételezzük. Didaktikai és rendszertani szempontból, azonban célszerű, ha a kérdést a társadalombiztosítási jogviszonyt alkotó két fő viszony irányából világítjuk meg. Eszerint a társadalombiztosítási jogviszonyt társadalombiztosítási ciklusok képezik, amik viszont a biztosítási (Versicherungs-) és a szolgáltatási viszonyból (Leistungsverháltnis) állnak. A Versicherungverhálnis gyakorlati értelemben nem más, mint a ciklus praestare szakasza, mikor is a biztosító mindig készen kell álljon egy esetleges teljesítésre. A második szakasz, a Leistungsverháltnis, pedig az a periódus, mikor a biztosító tényleges módon helyt áll. A társadalombiztosítási jogviszony azért tételezhető ciklusok sokaságának, mivel a társadalombiztosítási jogviszony - főszabály szerint - a biztosító 10 ASVG 123. (7.)

10 432 Menyhárt Szabolcs teljesítésével nem szűnik meg, hanem csak a törvényben meghatározott feltételek beálltával (pl.: biztosított halála, kereső tevékenység felhagyása stb.). S a körfolyamat újra indul a teljesítést követően. A nyugdíjbiztosítás annyiban más, hogy ott egy ciklus jelenti magát a jogviszonyt is. Hiszen a jogviszony itt is a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség alá eső tevékenység megkezdésével indul, a biztosítási viszony végpontja itt a nyugdíjkorhatár elérése (tipikus esetben). A szolgáltatási viszony pedig a biztosítási esemény (nyugdíjkorhatár elérése) beálltától a biztosítási jogviszony végéig tart, ami rendszerint a biztosított halála. Ekképp fogalmilag is kizárt a ciklus újra indulása A társadalombiztosítási ciklus praestare" szakasza 11 Praestare szakasznak nevezzük a társadalombiztosítási ciklus azon periódusát, amikor a biztosító mindig készen kell álljon egy esetleges biztosítási esemény bekövetkezte miatti teljesítésre. A következőkben megvizsgáljuk, hogy e periódus tartalmát a felek milyen jogai és kötelezettségei képezik. A jogok és kötelezettségek két fő kategóriába sorolhatók: adminisztratív és pénzügyi jellegűek. A fejezet során e két kategóriába csoportosítom a legjelentősebb jogokat, kötelezettségeket, melyek a praestare szakasz gerincét képezik. Altalánosságban elmondható, hogy túlsúlyban vannak a kötelezettségek, s e kötelezettségek rendszerint a biztosított, illetve harmadik személyek oldalán jelentkeznek. A jogviszony eme szakaszát alapvetően az adminisztratív és pénzügyi jellegű jogok és kötelezettségek alakítják. Az adminisztratív jogokról és kötelezettségekről elmondható, hogy a jogviszony megfelelő nyilvántartását segítik elő. A jogalkotó azért kodifikálta őket, hogy a társadalombiztosítás rendszere mindig pontos és naprakész legyen. Ezen felül pedig egy precíz társadalombiztosítás a jogbiztonság fokozásához is hozzájárul. Ide tartoznak a bejelentési kötelezettség, a tájékoztatási kötelezettség, a nyilvántartási kötelezettséggel, mint a leglényegesebbek. A jogviszony praestare szakaszának legfontosabb jogintézménye: a járulék, illetve a járulékfizetési kötelezettség. Úgy is fogalmazhatunk, hogy ezen kötelezettség a jogviszony ezen szakaszának főkötelezettsége. A jogalkotó egyik legfőbb kötelessége a társadalombiztosítási jog terén, hogy jogbiztonságot teremtve, a járulékfizetés szabályait pontosan, előrelátható módon, az állampolgár számára is kiszámíthatóan szabályozza. Azért is nagy 11 Bőveben ld: Menyhárt Szabolcs: Az osztrák tb jogviszony tartalma, Cég és Jog, 2003/ o.

11 Európai társadalombiztosítási rendszerek szükség van a precizitásra, mivel e kötelezettség jövedelem-elvonásként jelenik meg a biztosított oldalán, s így e területre sokkal nagyobb odafigyelés összpontosul A társadalombiztosítási ciklus szolgáltatási" szakasza A szolgáltatási" viszonyról általában Amint azt a társadalombiztosítási jogviszony tanulmányozásánál megfigyelhettük, a jogviszony ciklusait a praestare és szolgáltatási viszonyok képezik. A praestare szakaszban a biztosítónak minden pillanatban készen kell állnia az esetleges teljesítésre. A szolgáltatási szakaszban pedig a tényleges teljesítés történik meg. Ha definiálni szeretnénk e jogfogalmat a következőket mondhatjuk: a társadalombiztosítási jogviszony ciklusának azon periódusa, mely során a biztosító meghatározott szolgáltatásokat nyújt a biztosított, illetve hozzátartozói részére, előre meghatározott történés, illetve tény beállta folytán. A fenti definícióból kitűnik, hogy e szakaszban alapvető szerepcsere történik az alanyok között, már ami a jogokat, kötelezettségeket, illetve ezek terjedelmét illeti. Hiszen itt a biztosító lesz a főkötelezett, hiszen ő nyújt a biztosítottnak meghatározott szolgáltatásokat. (Emlékezzünk vissza, hogy a praestare szakasz gerincét épp a biztosított által a biztosítónak fizetendő járulék jelentette.) A szolgáltatási szakasz kezdetet illetőleg elmondható, hogy az a szolgáltatási kötelezettség beálltával kezdődik és a szolgáltatási kötelezettség megszűntéig tart. Ezen szolgáltatási kötelezettség a balesetbiztosítás területén a munkahelyi baleset bekövetkeztével azonnal ipso iure beáll 12, míg az egészség- cs a nyugdíj biztosítás esetében egyéb feltételek, illetve a biztosított kérelme fogja a fenti joghatást kiváltani. Mielőtt az e fejezetben elmondandókra térnék ki, szükségesnek tartom, hogy bevezessük a szolgáltatási viszony szűkebb, illetve tágabb értelmét: szűkebben értelmezzük a fogalmat, amikor a társadalombiztosítás szolgáltatásainak csak általános részét értjük. Vagyis minden szolgáltatási ág minden szolgáltatás-típusára általános jelleggel igaz és érvényes kijelentéseket fogalmazunk meg, mint például biztosítási esemény, szolgáltatás megtagadása, szolgáltatások fajtái, alanyok általános jogai, kötelezettségei. tágabb értelemben e fogalomhoz tartoznak az egyes biztosítási ágak (KV, UV, PV) minden szolgáltatás-típusainak tételes jogi szabályozása. Másként fogalmazva a fentebb felsorolt általános 12 ASVG 86., 361., B-KUVG 32., 43., 102., BSVG 51.

12 434 Menyhárt Szabolcs tartalmon kívül beleértendő például a táppénz, a kórházi kezelés, baleseti járadék, nyugdíj, szülési szabadság, stb. teljes szabályanyaga. Ezen írás során a szolgáltatási szakasz szűkebb értemét fogom használni, hiszen mind az áttekinthetőség, mind pedig az osztrák társadalombiztosítás felépítését követve ez a módszer tűnik célszerűbbnek. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az egyes szolgáltatásokról (táppénz, kórházi kezelés, baleseti járadék, nyugdíj, szülési szabadság stb.) nem esik szó A szolgáltatási viszony alapfogalmai 13 E fejezet során több alapfogalommal fogunk megismerkedni. Ezek a következők:' 4 biztosítási esemény, másodlagos szolgáltatási feltétel, szolgáltatási váromány szolgáltatás igénylése, szolgáltatási kötelezettség megnyílta, szolgáltatás nem teljesítése. Mielőtt sorra vennénk a legfontosabb alapfogalmakat álljon itt ismét a szolgáltatási viszony definíciója: a szolgáltatási viszony a társadalombiztosítási jogviszony ciklusának azon periódusa, mely során előre meghatározott biztosítási esemény beállta folytán a biztosító meghatározott szolgáltatásokat nyújt jogszabályban meghatározott mértékben és időtartamig a biztosított, illetve hozzátartozói részére, Ha megfigyeljük a fenti definíciót, észrevehetjük, hogy kettő kivételével már minden fogalmi elemmel találkoztunk a dolgozat során (társadalombiztosítási jogviszony, annak ciklusa, biztosító, biztosított, hozzátartozó), azonban az utolsó elem ismeretlen. 13 E szerkezeti felosztást alkalmazza Theodor Tomandl a Grundriss des österreichischen Sozialrechts című művében. Lásd: Tomandl, Theodor, Grundriss des österreichischen Sozialrechts, 4. fejezet Allgemeines zum Leistungsrecht, 73-88^0. 14 Tomandl, Theodor, Grundriss des österreichischen Sozialrechts, 4.1 fejezete szerkezete alapján.

13 Európai társadalombiztosítási rendszerek A fogalmi meghatározás vastaggal szedett elemei arra utalnak, hogy ezen periódus mikor kezdődik és meddig tart adott cikluson belül. Számunkra a szolgáltatás kezdete bír igen nagy jelentőséggel. A jogalkotó egy speciális jogfogalomhoz köti a szolgáltatási ciklus hatályba léptét", nevezetesen a biztosítási eseményhez. Biztosítási esemény: A fent elmondottakkal el is érkeztünk a szolgáltatási jog egyik alapvető fogalmához. Most vizsgáljuk meg, mit is jelent e jogfogalom! Ha formális definíciót akarunk adni, azt mondhatjuk: minden biztosítási esemény, amit az arra feljogosított szerv, a jogalkotó annak minősít. De ezzel a magyarázattal sajnos nem kerültünk közelebb a megoldáshoz. Az anyagi fogalom-meghatározás már több sikerrel kecsegtet. Eszerint biztosítási esemény minden olyan tény, esemény, történés amely megvalósulása a társadalombiztosítás szolgáltatási kötelezettségét váltja ki. 15 Ezen eseményeket is csak a jogalkotó nyilváníthatja biztosítási eseménnyé. Az osztrák jogi doktrína 16 ismeri a másodlagos szolgáltatási feltétel fogalmát is. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatás kötelezettség beálltához nem elégséges a biztosítási esemény megtörténte, hanem szükséges a biztosított részéről is valamilyen feltétel teljesítése, illetve teljesülése. Ilyen másodlagos szolgáltatási feltételt határoz meg az osztrák jog, amikor kimondja, hogy a biztosítottnak az öregségi nyugdíj igénybe vételéhez nem elég csupán elémi a nyugdíjkorhatárt, hanem törvényben meghatározott időtartamú munkaviszonnyal (biztosítási jogviszonnyal) kell rendelkeznie, amit bizonyítani is köteles. Szolgáltatási váromány akkor keletkezik, amikor a társadalombiztosítás szolgáltatási kötelezettsége még nem áll fenn, mivel még nem teljesült a szolgáltatás minden konjunktív feltétele. Főszabály szerint, a szolgáltatási váromány nem alapoz meg igényt egy későbbi szolgáltatásra, azonban néhány kivételes esetben erre lehetőség nyílik. A szolgáltatás igénylése azt jelenti, hogy a biztosító - a balesetbiztosítás esetkörét kivéve - nem hivatalból, hanem az ügyfél, a biztosított kérelmére fog teljesíteni. Az igénybejelentésig tehát a biztosító szerv egyetlen társadalombiztosítási juttatást sem teljesíthet. Szolgáltatási kötelezettség megnyíltát külön tárgyalja az osztrák jogi irodalom. 17 Ez azt jelenti, hogy amikor a társadalombiztosítási szolgáltatás összes 15 Tomandl, Theodor, Grundriss des österreichischen Sozialrechts, 73. o. 16 lásd Theodor Tomandl, Walter Schrammel, Thomas Brodil művei 17 lásd Tomandl, Theodor, Grundriss des österreichischen Sozialrechts, 75. o.

14 436 Menyhárt Szabolcs anyagi és alaki feltétele fennáll, a biztosítónak beáll az adott juttatásra nézve a szolgáltatási kötelezettsége, a biztosítottnak pedig igénye e szolgáltatásra. 18 E fogalomtól megkülönböztetendő, az adott szolgáltatás esedékessége. Tehát e jogfogalom arra ad választ, hogy a szolgáltatást, melyre nézve a biztosítónak teljesítési kötelezettsége keletkezett, jogszerűen meddig teljesítheti a biztosítottnak. A biztosított oldaláról nézve ez úgy értelmezhető, hogy a biztosított, azt a szolgáltatást, melyre nézve törvényes igénye van meddig köteles megkapni, illetve, mikor fordulhat joga érvényesítése érdekében adott bírósági fórumhoz. A szolgáltatás nem teljesítése egy komplex fogalom, hiszen ide tartozik a szoláltatásra való jog elvesztése, a szolgáltatás megtagadása, illetve a szolgáltatás teljesítésének a szünetelése. 19 Az első kategória arra utal, hogy a már jogos, törvényes szolgáltatás teljesítését a biztosító törvényesen megtagadja, vagyis a biztosító nem fog késedelembe esni szolgáltatásával a nem teljesítés esetén, és a biztosított sem veheti igénybe a bírósági igényérvényesítés lehetőségét joga érvényesítése érdekében. E lépésre mindig jogszabály, törvény jogosítja fel a biztosító szervet. A szolgáltatás megtagadása azt jelenti, hogy a biztosító határozattal mondhatja ki adott szolgáltatás nem teljesítését. Míg az előző kategóriánál a biztosító szolgáltatása ipso iure nem jár, addig ebben az esetben határozatban kell megtagadni a szolgáltatást. E jogintézmény alaki értelemben nem más, mint a mellékkötelezettségek nem teljesítése miatti szankció. 20 Lehetőség van arra is, hogy az adott szolgáltatás teljesítése szüneteljen. Erre akkor kerül sor, ha a szolgáltatás szükségletének ideiglenes megszűnése folytán a társadalombiztosítás szolgáltatásai nem kerülnek teljesítésre A biztosítási időszak Ezen jogi fogalmat speciálisan a nyugdíjbiztosítás ismeri. Azt jelenti, hogy a biztosított mekkora biztosítási jogviszonnyal (biztosítási idővel) kell rendelkezzen ahhoz, hogy a törvényben meghatározott nyugdíjat nyugdíjkorhatára elérése után megkapja. 1 A biztosított oldaláról azt jelenti, hogy mennyi ideig kell fizessen nyugdíjjárulékot, hogy öregségére nyugdíjban részesülhessen. Az osztrák társadalombiztosítási jog ismeri az úgynevezett pótlólagos biztosítási időszakot. E jogintézmény szociálpolitikai célokat szolgál, mivel jogi értelemben biztosítási időszaknak nem minősülő időintervallumokat biztosítási 18 ASVG 86., BSVG 51., GSVG Tomandl, Theodor, Grundriss des österreichischen Sozialr^chts című műve nyomán 20 Tomandl, Theodor, Grundriss des österreichischen Sozialrechts, 77. o. 21 ASVG 224., BSVG 105., GSVG 114.

15 Európai társadalombiztosítási rendszerek időszakoknak minősít. 22 Ilyen időszaknak minősül például a gyereknevelés, tanulmányok folytatása, háborús, illetve védekezési szolgálat, a fogság, az Anyák védelméről szóló szövetségi törvény értelmében az anyaságot követő munkavégzési tilalom, táppénz folyósítása, munkanélküli ellátás stb. Ismeretes továbbá a semleges időszak fogalma is. Ennek minősül minden időszak, melyet a jog nem ismer el biztosítási időnek, de nem is vonja maga után a biztosítási jogviszony megszűnését A társadalombiztosítási szolgáltatások fajtái Társadalombiztosítási szolgáltatásnak nevezzük társadalombiztosítási jogviszonyból eredően a biztosító jogi normában rögzített helytállását, melyet előre meghatározott biztosítási esemény beállta folytán hivatalból vagy a biztosított kérelmére a biztosítottnak, illetőleg harmadik fél részére teljesít. A társadalombiztosítás szolgáltatásait az osztrák irodalom két nagy kategóriába sorolja: 1. pénzszolgáltatás, 2. természetbeli szolgáltatás. 23 Az egészség-, illetve balesetbiztosításra inkább a dologszolgáltatások a jellemzőek (például: orvosi ellátás, kórházi kezelés, müfogsor stb.), míg a nyugdíjbiztosítás döntően pénzbeli szolgáltatásokat nyújt (lásd: nyugdíjak). A fenti különbségtétel mellett aszerint is differenciálhatunk a szolgáltatások között, hogy milyen terjedelmű a biztosító helytállási kötelezettsége. Egyes szolgáltatásoknál - mint például a kórházi ellátás - a biztosító teljes helytállással tartozik, míg egyeseknél - példaként a gyógyszerár térítés említhető - a biztosító csak egy részét téríti a biztosított által igénybe vett szolgáltatásnak, a másik rész pedig maga a biztosított téríti. 24. A társadalombiztosítás szolgáltatásainak nagy része úgynevezett kötelező szolgáltatás, vagyis nem a biztosító kénye-kedve dönti el, hogy ki kap ellátást és ki nem. A jogalkotó azonban diszkrecionális jogkört statuálva a biztosítónak felhatalmazhatja, hogy bizonyos esetekben önállóan döntsön egyes szolgáltatások odaítéléséről A felek jogai és kötelezettségei A társadalombiztosítási jogviszony e szakaszáról is elmondható, hogy gyakorlatilag a jogviszony alanyinak egymással szemben fennálló jogai, illetve kötelezettségei építik fel, adják a gerincét. Hasonlóan a jogviszony praestare szakaszá- 22 részletesen lásd: ASVG , BSVG 107., GSVG Tomandl, Theodor, Grundriss des österreichischen Sozialrechts, 79.o. lásd: Tomandl, Theodor, Grundriss des österreichischen Sozialrechts, 79. o. lásd: Tomandl, Theodor, Grundriss des österreichischen Sozialrechts, 80. o.

16 438 Menyhárt Szabolcs nak vizsgálatánál e fejezetben is követni fogjuk az adminisztratív-financiális kötelezettség felosztást. 26 E felosztás alkalmazása azért tűnik igen előnyösnek, mivel így tud felcsillanni az a változás, ami a felek kötelezettségeiben (jogaiban) a jogviszony két szakaszának felcserélődése folytán állott be Az adminisztratív jellegű kötelezettségek Összességében elmondható, hogy az adminisztratív kötelezettségek a társadalombiztosítási ciklus ezen szakaszának mellékkötelezettségeit képezik. Az is elmondható, hogy e kötelezettségek majd mindegyike a biztosított, a szolgáltatás élvezőjének oldalára telepíti a jogalkotó, ezzel is segítve a főkötelezettség teljesülését. Minden társadalombiztosítási szolgáltatás jogosultja köteles az illetékes biztosítóval közölni minden változást, mely lakhelyében, illetőleg kapott szolgáltatással összefüggésben állott be (bejelentési kötelezettség). 21 Ezen kötelezettségének a változás beálltától számított két héten belül köteles eleget tenni. 28 A társadalombiztosítási ellátás szolgáltatása során igen nagy jelentőséggel bír a felek együttműködése. Tekintve azonban, hogy a jogosultaknak nem áll minden esetben érdekükben a pontos, precíz együttműködés, a jogalkotó kötelezte az összes olyan jogalanyt, aki a társadalombiztosítás valamely ágától meghatározott ellátásban részesül, hogy a biztosítónak minden kérdésére felvilágosítást adjon (információadási kötelezettség). Felvetődik a kérdés, hogy mely felvilágosítást köteles az ellátás jogosultja a biztosítónak megadni. A jogszabályok értelmében minden felvilágosítást meg kell adni a biztosító képviselőjének, ami a biztosítási jogviszonyra, illetve a biztosító által visszakövetelt szolgáltatásra vonatkozik. 29 A felvilágosítást a megkereséstől számított két héten belül kell megadni A pénzügyi jellegű kötelezettségek Talán itt a legszembetűnőbb az a változás, mi a felek pozícióját illeti a társadalombiztosítási szakaszok felcserélődése folytán. Hiszen míg a praestare szakaszban a biztosított volt a főkötelezett, mivel ő fizette a biztosítónak a járulékot, 26 Természetesen e jogokat és kötelezettségeket is lehet alanyok szerint (biztosító jogai, kötelezettségei, biztosított, társadalombiztosítási szolgáltatás jogosultjának jogai, kötelezettségei), jog, kötelezettség jellege szerint (fö és mellék kötelezettség), stb. osztályozni. 27 ASVG 40., B-KUVG 15., BSVG 18., GSVG ASVG 40., B-KUVG 15., BSVG 18., GSVG ASVG 43., BSVG 20., GSVG 22., B-KUVG ASVG 43., BSVG 20., GSVG 22., B-KUVG 17. J

17 Európai társadalombiztosítási rendszerek addig e szakasz során a biztosító köteles a biztosított részére a főkötelezettségnek minősülő társadalombiztosítási ellátást, szolgáltatást. Lássuk, mely pénzügyi jellegű kötelezettségek terhelik a biztosítót! A biztosító köteles a jogszerű társadalombiztosítási ellátásokat azok jogosultjainak teljesíteni. A szolgáltatás - mint azt az előző fejezetben megismerhettük - pénz-, illetve dologszolgáltatás lehet. A biztosítónak attól függően, hogy dologi -vagy pénzszolgáltatást köteles teljesíteni, másak a kötelezettségei. Pénzszolgáltatás esetén a biztosító köteles a meghatározott pénzösszeget január 1-től - euróban ( ) a jogosult rendelkezésére bocsátani. A teljesítés történhet mind készpénzfizetéssel, mind postai utalványozással, mind pedig banki átutalás révén. Ha a biztosító dologszolgáltatásra köteles, akkor köteles megtenni minden olyan szervező, előkészítő tevékenységet, mely következtében a dologszolgáltatás sikeresen megtörténhet. 31 Summary The social insurance system is a risk community of the citizens of the state. The participation in this system is obligatory by power of law. It is also possible to participate in private social insurance systems as well. The legal relationship of the compulsory social insurance system managed by the state is a public legal relation. In Austria there are several sources of social law: international contracts, EU norms, Austrian Constitution, national acts and regalements. The main legal nor is the Federal Act of 189/1955. called ASVG. The Austrian Social Insurance System is built up of the Health-, Accident- and Pension Insurance Pillars. The participants of the legal relation are the Social Insurance Institute, the insured, the employer of the insured and in some times the relatives of the insured. The contest of the social insurance relation can be characterized with rights and duties of the participants. The rights and duties can be typified as administrative and financial rights and duties. 31 Tomandl, Theodor, Grundriss des ősterreichischen Sozialrechts, 80. o.

RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK RENDELETE. (2008. június 17.)

RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK RENDELETE. (2008. június 17.) 2008.7.4. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 177/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 Szervezetrendszer...4 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG...6 53. A törvény célja, alapelvek, fontosabb fogalmak és értelmező rendelkezések...6 53.1. A törvény célja...6 53.2.

Részletesebben

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u

Részletesebben

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 2014 2013. december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit Családi járulékkedvezmény Jogosultak: Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított, és a családi

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó kivétje vagy átalányban megállapított jövedelme után fizetendő nyugdíjjárulékával szemben érvényesítheti a

Részletesebben

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGELLÁTÁS

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGELLÁTÁS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGELLÁTÁS Mint arról a bevezető részben már szó volt, Magyarországon 1993. óta a társadalombiztosítás nem a korábbi egységes szervezeti megoldásban (a három biztosítási területet

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

Iparűzők társadalombiztosítása

Iparűzők társadalombiztosítása UNTERNEHMENSGRÜNDUNG 2016 Iparűzők társadalombiztosítása Első tájékoztatás www.svagw.at www.svagw.at 1 Tisztelt Hölgyem! Tisztelt Uram! Az összes, Ausztriában önálló keresőtevékenységet folytató személy

Részletesebben

Tantárgy összefoglaló

Tantárgy összefoglaló Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai Jogi ismeretek Cél: A hallgatók legyenek tudatában a jogszabályok (azok elérhetőségei) jelentőségének, szerepének és ismerjék meg: - a

Részletesebben

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 I. FEJEZET BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG 15 1. A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ELBÍRÁLÁSA 15 1.1. A teljes körű biztosítottak 15 1.1.1. A foglalkoztatott

Részletesebben

Tantárgyi útmutató /NAPPALI félév

Tantárgyi útmutató /NAPPALI félév Tantárgy megnevezése Gazdasági jog alapjai I. Tantárgyi útmutató /NAPPALI 2011-2012 1. félév Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma: 24 Egyéni tanulási óra igény: 36 Vizsgajelleg:

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról (A módosítással egységes szerkezetbe foglalva.) Nyékládháza Város

Részletesebben

A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Dr. Szüts Ágnes Ügyvéd Munkajogi szakértő ALAPFOGALMAK I. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ DOLGOZÓ Egészségi állapotának romlásából eredő munkaképesség megváltozása

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

GYAKORLATI KISOKOS a gyed extrához

GYAKORLATI KISOKOS a gyed extrához GYAKORLATI KISOKOS a gyed extrához A gyed extra a gyermekgondozási díjra (továbbiakban: gyed) vonatkozóan 4 fő rendelkezést tartalmaz. Ebben a tájékoztatóban ahhoz kívánunk segítséget nyújtani, hogy minden

Részletesebben

Országos Egészségbiztosítási Pénztár

Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Egészségbiztosítási Pénztár 1 2015/2. számú TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozás díj napi alapjának megállapítását érintő 2015.

Részletesebben

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy január 1-jétől valamennyi egészségügyi szolgáltató ellenőrzi a betegek jogviszonyát.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy január 1-jétől valamennyi egészségügyi szolgáltató ellenőrzi a betegek jogviszonyát. TÁJÉKOZTATÓ Tisztelt Páciensünk! Felhívjuk szíves figyelmét, hogy 2008. január 1-jétől valamennyi egészségügyi szolgáltató ellenőrzi a betegek jogviszonyát. Tájékoztatásul alább felsoroljuk a teljesség

Részletesebben

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 142. szám

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 142. szám A BIZOTTSÁG 1251/70/EGK RENDELETE a foglalkoztatás megszűnését követően a munkavállalóknak a fogadó tagállam területén maradásának jogáról AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA, tekintettel az Európai Gazdasági

Részletesebben

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban részesülő

Részletesebben

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

JÖVEDELEMNYILATKOZAT JÖVEDELEMNYILATKOZAT A Személyi adatok 1. Az ellátást igénylő neve: (Leánykori név: 2. Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe: 3. Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe: 4. Ha az ellátást

Részletesebben

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Alapvető eljárási szabályok (jogszabályok) Eljárás megindító

Részletesebben

Gyermekápolási táppénzre vonatkozó évközi módosítások

Gyermekápolási táppénzre vonatkozó évközi módosítások Gyermekápolási táppénzre vonatkozó évközi módosítások Forrás: Önadózó 2016/7-8 Példákon keresztül mutatjuk be a változásokat. Az egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIV.

Részletesebben

2. előadás Alkotmányos alapok I.

2. előadás Alkotmányos alapok I. 2. előadás Alkotmányos alapok I. Jog fogalma: a jog olyan norma, magatartásszabály, amely az emberi cselekvések irányításának, illetve a magatartásokat befolyásoló körülmények szabályozásának eszköze.

Részletesebben

K É R E L E M ápolási díj megállapításához

K É R E L E M ápolási díj megállapításához K É R E L E M ápolási díj megállapításához I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyi adatok: Neve: Születési neve: Anyja neve: Születési hely, év, hó, nap: Lakóhely: Tartózkodási hely:

Részletesebben

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től T ÁJÉKOZTATÓ Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től A tájékoztató nem minden részletre kiterjedő és nem helyettesíti a törvény szövegének ismeretét! I. A ténylegesen kieső jövedelmek

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

Munkáltatónál (ha a foglalkoztató jogutód nélkül megsz nt, a lakóhely. egyéni vállalkozónak, stermel nek, ún. önfoglalkoztatónak: székhelye

Munkáltatónál (ha a foglalkoztató jogutód nélkül megsz nt, a lakóhely. egyéni vállalkozónak, stermel nek, ún. önfoglalkoztatónak: székhelye Hatóságiügyneve: Ahatáskörrelrendelkezd szervneve, postacím,ügyfélfogadásicím, elérhetségésnyitvatartásiid Eljárószervilletékességi területe Ügyintézéshezszükséges dokumentumok Ügymenet Eljárástmegindítóirat

Részletesebben

A KIKÜLDETÉS SZABÁLYAI

A KIKÜLDETÉS SZABÁLYAI A KIKÜLDETÉS SZABÁLYAI KIKÜLDETÉS AZ EGT TERÜLETÉRE 883/2004, 987/2009.EK rendelet - Koordináció, nem harmonizáció! Alapelvek: - Egy ország joghatósága - Azonos elbírálás - Szerzett jogok megtartása -

Részletesebben

ÉPÍTÉSJOGI ÉS ÉPÍTÉSIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÉPÍTÉSJOGI ÉS ÉPÍTÉSIGAZGATÁSI ISMERETEK ÉPÍTÉSJOGI ÉS ÉPÍTÉSIGAZGATÁSI ISMERETEK BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK DR. BANKÓ SÁNDOR BEVEZETŐ A tárgy oktatásának célja Az

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01.

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési hely, idő (év,

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA. Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás.

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA. Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Időskorúak járadékára jogosult az a személy, aki: a reá irányadó

Részletesebben

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag)

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag) SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN (munkaanyag) Budapest, 2006. november hó 1 A személyi hatály meghatározása a közszolgálatban

Részletesebben

Társadalombiztosítási ellátások

Társadalombiztosítási ellátások Társadalombiztosítási ellátások Társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások Egészségbiztosítási ellátás Családi támogatás Nyugdíjszolgáltatás Eü. szolg. háziorvos fogászat járóbeteg fekvőbeteg

Részletesebben

Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy, aki az július 1-je 1 és december

Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy, aki az július 1-je 1 és december A járulékfizetési kötelezettséget érintő 2008. évi fontosabb változások Széll Zoltánné előadása Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy,

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

Jog szigorlat tételsor Közigazgatási jog és állampolgári ismeretek, család- és gyermekvédelmi jog

Jog szigorlat tételsor Közigazgatási jog és állampolgári ismeretek, család- és gyermekvédelmi jog Jog szigorlat tételsor 2015 Közigazgatási jog és állampolgári ismeretek, család- és gyermekvédelmi jog 1. Magyarország Alaptörvénye, jellege, fontosabb rendelkezései. A házasság a magyar családjogban,

Részletesebben

Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szociális és Munkaügyi Minisztérium Előrehozott és csökkentett összegű előrehozott nyugdíj A korengedményes nyugdíj 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 181/1996.(XII.6.) Kormányrendelet

Részletesebben

Tisztelt Ügyfelünk! 1) Biztosítási jogviszony az EGT tagállamban végzett kereső tevékenység alapján

Tisztelt Ügyfelünk! 1) Biztosítási jogviszony az EGT tagállamban végzett kereső tevékenység alapján Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 2009. január 1-től hatályos 80. (5) bekezdése értelmében a Közösségi rendelet vagy a

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Vác Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya 2600. Vác, Március 15. tér. 11. I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Neve:... Születési

Részletesebben

A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ

A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ JOGI ALAPISMERETEK Jegyzet A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ Készítette: Papp Orsolya r. alezredes 2015. Bevezetés Tisztelt leendő kollégák! Minden szakmának, hivatásnak megvan a saját fogalmi rendszere - alapfogalmak,

Részletesebben

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. A Ptk. Az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állagörökösnek (leszármazók mellett nem örököl állagot). Leszármazók hiányában az egész hagyaték az egész

Részletesebben

KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA. 12/2005./X.11./Ö.r. Számú rendelete

KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA. 12/2005./X.11./Ö.r. Számú rendelete KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 12/2005./X.11./Ö.r. Számú rendelete A RENDSZERES ÉS RENDKÍVÜLI GYERMEKVÉDELMI TÁMOGATÁS SZABÁLYOZÁSÁRÓL SZÓLÓ 6/1998./IV.27./ÖR. MÓDOSÍTÁSÁRÓL (Egységes szerkezetben a 6/2003./VI.25./Ö.r.,

Részletesebben

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások VI. téma Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások 1. A jogalkotás 1.1. Fogalma: - specifikus állami tevékenység, - amit főleg közhatalmi szervek végezhetnek - és végterméke a jogszabály. Mint privilegizált

Részletesebben

KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására. 1.1.1. Neve:...

KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására. 1.1.1. Neve:... 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési hely, idő (év,

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

MKTB (MA) KÉPZÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR június. Társadalombiztosítási nyugdíj

MKTB (MA) KÉPZÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR június. Társadalombiztosítási nyugdíj Társadalombiztosítási nyugdíj 1. A nem társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátások kapcsolata a társadalombiztosítási nyugdíjtörvénnyel 2. Határolja el a társadalombiztosítási nyugdíjakat

Részletesebben

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI törvényben (továbbiakban: Mmtv.), valamint a végrehajtása tárgyában kiadott,

Részletesebben

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA III. törvény 32/B valamint folyósításának részletes szabályairól szóló többször módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendel

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA III. törvény 32/B valamint folyósításának részletes szabályairól szóló többször módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendel EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSRA JOGOSÍTÓ HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY III. törvény 54. valamint folyósításának részletes szabályairól szóló többször módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 50. Jegyzői hatáskör

Részletesebben

2005. évi CLXX. törvény. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról1

2005. évi CLXX. törvény. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról1 2005. évi CLXX. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról1 1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

Az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó részletes szabályok

Az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó részletes szabályok Az egyszerűsített foglalkoztatás Szerző: Dr. Fuith-Kocsis Barbara Az egyszerűsített foglalkoztatás a munkaviszony egy speciális változata, amelynek legfontosabb szabályait az egyszerűsített foglalkoztatásról

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y z ő j é t ő l 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/ Fax: 32/

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y z ő j é t ő l 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/ Fax: 32/ Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y z ő j é t ő l 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 Fax: 32/310-838 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Szám: 48.499 /2009. Javaslat a Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatottakat

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az özvegyi nyugdíj

TÁJÉKOZTATÓ. az özvegyi nyugdíj TÁJÉKOZTATÓ az özvegyi nyugdíj A hozzátartozói ellátások sajátossága, hogy a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és a nyugdíjigénylő részéről is teljesülniük kell. Özvegyi nyugdíj címén a jogosultat

Részletesebben

Az uniós jog forrásai

Az uniós jog forrásai Lehetséges kategorizálások Lisszabon előtt Az uniós jog forrásai Előadás vázlat Sonnevend Pál Tagállamok aktusai Közösségek aktusai Általános jogelvek Közösségek nemzetközi szerződései Elsődleges források

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására sz. r. 11. -ához I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Személyes adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:...

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

(2) A támogatás ugyanazon lakóingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) A támogatás ugyanazon lakóingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Tótvázsony Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 3. (6) bekezdése tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ROKKANTSÁG ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDSZERÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ ROKKANTSÁG ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDSZERÉRŐL TÁJÉKOZTATÓ ROKKANTSÁG ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDSZERÉRŐL 2012. január 1-jén hatályba lépett a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról TÁJÉKOZTATÓ a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról A 2011. évi CLXVII. törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható

Részletesebben

A jogviszony átminősítése az adóhatósági ellenőrzés során

A jogviszony átminősítése az adóhatósági ellenőrzés során OBB-KLUB A jogviszony átminősítése az adóhatósági ellenőrzés során 2015.11.25. Az ellátandó feladat jellege és feltételei határozzák meg, hogy egy munkavégzésre milyen jogviszony válaszható. A felek szabadsága,

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Módosította: a) 45/2007. (XII. 22.) /2008. I. 1-2009. X. 31./

Módosította: a) 45/2007. (XII. 22.) /2008. I. 1-2009. X. 31./ Budapest Főváros Terézváros Önkormányzat 3/2006. (I. 30.) rendelete a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátásokról Módosította: a) 45/2007. (XII. 22.) /2008.

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól

TÁJÉKOZTATÓ. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól TÁJÉKOZTATÓ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. Törvény értelmében 2012. január

Részletesebben

Szóbeli tételsor. A) Az üzleti terv védése. Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP. Eredmény %-ban* min. 50% Dátum: aláírás

Szóbeli tételsor. A) Az üzleti terv védése. Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP. Eredmény %-ban* min. 50% Dátum: aláírás A) Üzleti terv védése vizsgafeladatrész Szóbeli tételsor A) Az üzleti terv védése Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP Sorszám A vizsgázó neve ZD készítése min. 25 pont; max 50 pont Pontszám ZD védése

Részletesebben

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1 Kereskedelmi szerződések sek joga 1. MSC 2014 Az új Polgári Törvénykönyv a szerződések jogát érintő legfontosabb változásai. Kötelmi jogi alapok dr. Verebics János, PhD egyetemi 1 Bevezetés A legfontosabb

Részletesebben

Újhartyán Város Önkormányzatának 30/2012. (XII. 12.) sz. Önkormányzati rendelete a helyi adókról EGYSÉGES SZERKEZETBEN

Újhartyán Város Önkormányzatának 30/2012. (XII. 12.) sz. Önkormányzati rendelete a helyi adókról EGYSÉGES SZERKEZETBEN 1 Újhartyán Város Önkormányzatának 30/2012. (XII. 12.) sz. Önkormányzati rendelete a helyi adókról EGYSÉGES SZERKEZETBEN Újhartyán Város Önkormányzatának Képviselőtestülete Magyarország Alaptörvénye 32.

Részletesebben

Tájékoztató a közszférában dolgozó. ingatlanfedezetű devizahiteles ügyfeleink részére

Tájékoztató a közszférában dolgozó. ingatlanfedezetű devizahiteles ügyfeleink részére Tájékoztató a közszférában dolgozó ingatlanfedezetű devizahiteles ügyfeleink részére Hasznos kiegészítő információk közszférában dolgozó ügyfeleink számára a rögzített árfolyamon történő törlesztéshez

Részletesebben

11. Szociális igazgatás

11. Szociális igazgatás 11. Szociális igazgatás 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Szociális igazgatás Ügyfelet érintő jog és kötelezettség megállapítása, Szociális ellátásra való jogosultság,

Részletesebben

Az állam- és jogtudományi szigorlat szabályai és témakörei 2009/2010. tanév II. félév

Az állam- és jogtudományi szigorlat szabályai és témakörei 2009/2010. tanév II. félév Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézet Szekszárd Az állam- és jogtudományi szigorlat szabályai és témakörei 2009/2010. tanév II. félév I. A szigorlat

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:. 1.1.2. Születési neve:..

Részletesebben

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik

Részletesebben

Apátfalva Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2/2007.(I.31.)Ör a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról

Apátfalva Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2/2007.(I.31.)Ör a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról Apátfalva Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2/2007.(I.31.)Ör a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról 1. Apátfalva Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Biztosítás/Társadalombiztosítás

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Biztosítás/Társadalombiztosítás PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR PÉNZÜGYI INTÉZETI TANSZÉK TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Biztosítás/Társadalombiztosítás Akkreditált Iskolarendszerű Felsőfokú Szakképzés Banki, pénzügyi, számviteli adóigazgatási

Részletesebben

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA Az aktív korúak ellátását a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény szabályozza, a 33.. 37/G. -ig. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci

Részletesebben

A nyugdíjbiztosítás 2015.09.18. Alapelvek. Nyugdíjrendszer általában. Alapelvek. TB nyugellátások. A korhatár előtt ellátások sorsa

A nyugdíjbiztosítás 2015.09.18. Alapelvek. Nyugdíjrendszer általában. Alapelvek. TB nyugellátások. A korhatár előtt ellátások sorsa Alapelvek A nyugdíjbiztosítás Előadó: dr. Kártyás Gábor kartyas.gabor@jak.ppke.hu - Klasszikus társadalmi kockázat: öregség - TB nyugdíj: szerzett jogon alapuló, tulajdonszerű védelemben részesülő ellátás

Részletesebben

Az Mt a alapján a munkavállalót betegsége miatti keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg.

Az Mt a alapján a munkavállalót betegsége miatti keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg. Betegszabadság 2011: betegszabadság számítása és táppénz mértéke 2011-ben - Nettó BÉRKALKULÁTO Betegszabadság 2011: betegszabadság számítása és táppénz mértéke 2011-ben, betegszabadság kalkulátor. A betegszabadság

Részletesebben

KÉRELEM NYUGDÍJAS SZEMÉLYEK RÉSZÉRE HULLADÉKSZÁLLÍTÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁSI DÍJ ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSÁNAK A MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM NYUGDÍJAS SZEMÉLYEK RÉSZÉRE HULLADÉKSZÁLLÍTÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁSI DÍJ ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSÁNAK A MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról, valamint személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és szociális ellátásokról szóló 18/2013.

Részletesebben

2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina

2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina 2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai Farkasné Gondos Krisztina 39/a (1) bekezdés változik Az egészségbiztosítási pénzellátás

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges

Részletesebben

Gyermekápolási táppénz (GYÁP)

Gyermekápolási táppénz (GYÁP) 2014/02/R Gyermekápolási táppénz (GYÁP) A gyermekápolási táppénz a 12 éven aluli gyermek betegsége esetén a szülőt megillető pénzbeli ellátás. Ebben az esetben a szülő nem a saját betegsége okán válik

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Európai Parlament 2014-2019 Petíciós Bizottság 27.1.2016 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Thierry Paquet belga állampolgár által benyújtott 1759/2013. számú petíció az önkéntes tűzoltók belgiumi helyzetéről

Részletesebben

2010/2011-es tanév II. félévére

2010/2011-es tanév II. félévére Pályázati felhívás Bőcs Község Önkormányzatának Képviselőtestülete pályázatot hirdet középiskolában nappali tagozaton tanulói jogviszonnyal rendelkezők tanulmányainak támogatására. 2010/2011-es tanév II.

Részletesebben

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról 156. sz. Egyezmény a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006. (IV. 25.) Hö. r e n d e l e t e a gyermekvédelem helyi rendszeréről 1 (a módosításokkal egységes szerkezetben) A képviselő-testület a helyi

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község

Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

A hatósági ügy fogalma és az eljárási törvény hatályára vonatkozó szabályok rendszere. A hatósági eljárás meghatározása

A hatósági ügy fogalma és az eljárási törvény hatályára vonatkozó szabályok rendszere. A hatósági eljárás meghatározása A hatósági ügy fogalma és az eljárási törvény hatályára vonatkozó szabályok rendszere 1 A hatósági eljárás meghatározása A közigazgatási szerven kívüli érintett jogalany ügyében megvalósuló jogilag szabályozott

Részletesebben