BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE március 27-én tartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvi

Átírás

1 BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE március 27-én tartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvi K I V O N A T A Tárgy: Közgyűlési határozatok végrehajtásáról tájékoztató - A közgyűlés 21 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 92/1997.(III.27.) közgy. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a közgyűlési határozatok végrehajtásáról adott tájékoztatót elfogadja, végrehajtottnak tekinti az alábbi határozatokat: Szervezési és személyzeti ügyek: 444/1996.(X.17.) 581/1996.(XII.19.) 624/1996.(XII.20.) 013/1991.(I.24.) 182/1991.(VII.4.) 333/1991.(XII.19.) 337/1991.(XII.19.) 182/1992.(V.28.) 213/1992.(VI.11.) 323/1993.(VI.17.) 588/1994.(XII.20.) 049/1996.(II.15.) 128/1992.(IV.2.) 203/1995.(VI.1.) 014/1995.(I.19.) 149/1995.(IV.13.) 588/1995.(XII.21.) 402/1995.(IX.28.) Közigazgatási ügyek: 439/1992.(XI.19.) 140/1994.(III.17.) 178/1996.(IV.18.) 262/1996.(VI.13.) 300/1996.(VI.13.) Pénzügyi- gazdasági ügyek: 066/1994.(II.17.) 068/1995.(III.16.) 092/1996.(III.28.) 099/1996.(III.28.) 367/1996.(IX.19.) 467/1996.(X.17.)

2 /1996.(XII.20.) 606/1996.(XII.20.) 609/1996.(XII.20.) 049/1997.(II.19.) 005/1997.(I.30.) 060/1997.(II.19.) Egészségügy, szociális területet érintő döntések: 134/1996.(III.28.) 166/1996.(IV.18.) 026/1997.(I.30.) A benyújtott fellebbezések ügyében hozott döntéseket érintően per indításra nem került sor a 30 napos határidőn belül: 012/1995.(I.19.) 157/1995.(IV.13.) 158/1995.(IV.13.) 159/1995.(IV.13.) 160/1995.(IV.13.) Városüzemeltetési és hulladékkezelési feladatok: 031/1997.(I.30.) 357/1996.(IX.19.) 065/1996.(II.15.) 597/1995.(IX.7.) 374/1995.(IX.7.) 131/1996.(III.28.) 615/1995.(XII.21.) 465/1995.(X.12.) 217/1995.(VI.1.) 586/1996.(XII.1.) 453/1996.(X.17.) 454/1996.(X.17.) 588/1996.(XII.19.) 361/1996.(IX.19.) 452/1995.(X.12.) 578/1996.(XII.19.) 571/1995.(XII.7.) 370/1995.(IX.7.) Aktualitásukat vesztették, illetve feladatot nem tartalmaznak az alábbi határozatok: 257/1996.(VI.13.) 052/1997.(II.19.) 579/1995.(XII.7.) 324/1996.(VII.4.) Felelős: Dr.Simon Mihály jegyző Határidő: április 10.

3 - 3 - Tárgy: Az első osztályosok beiskolázása, az indítható osztályok számának meghatározása - A közgyűlés 21 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 93/1997.(III.27.) közgy. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja az előterjesztésben szereplő - az első osztályosok beiskolázására vonatkozó szabályokat. Az egyes iskolákban az indítható első osztályok számát a jelentkező, az átirányított és fellebbező gyermekek számának ismeretében később véglegesíti. Felelős: Határidő: Sisák Péter alpolgármester áprilisi közgyűlés Tárgy: Térítési díj- és tandíjfizetési kötelezettség helyi szabályozásáról szóló rendelet - A közgyűlés 20 igen, egyhangú szavazattal alkota meg a következő rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése 8/1997.(III.27.) sz. önkormányzati rendelet a térítési díj- és tandíjfizetési kötelezettség helyi szabályozásáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16.. /1/ bekezdése, valamint a közoktatásról szóló módosított évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Tv.) /2/ bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a közoktatási törvény ának /4/ bekezdésében foglaltak végrehajtására a térítési díj- és tandíjfizetési kötelezettség helyi szabályozásáról a következő rendeletet alkotja: A rendelet hatálya kiterjed: A rendelet szabályozási köre 1.. a) valamennyi önkormányzati fenntartású, valamint a helyi önkormányzati feladatellátásban résztvevő nevelési-oktatási intézményre; b) önkormányzati fenntartású, valamint az önkormányzati feladatellátásban résztvevő óvodába beiratott gyermekre, iskolával tanulói jogviszonyban lévő, kollégiummal tagsági viszonyban lévő tanulóra;

4 - 4 - c) a gyermekek, tanulók szüleire, gyámjára. Az ingyenesen igénybevehető szolgáltatások 2.. A törvény ában felsorolt szolgáltatások, valamint a kollégiumban, amennyiben a kollégiummal tagsági viszonyban lévő tanuló közoktatási intézménnyel áll tanulói jogviszonyban - a kollégiumi foglalkozások (53../7/ bekezdés); - a lakhatási feltételek biztosítása; - a folyamatos pedagógiai és rendszeres egészségügyi felügyelet; - a kollégium létesítményeinek, eszközeinek (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport-szabadidős létesítmények stb.) használata az ingyenes szolgáltatások, a lakhatási igénybevételekor; - testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos tanuló esetén az állapotának megfelelő teljes ellátás. A térítési díj-fizetési kötelezettség 3.. /1/ A térítési díj mértéke tanévenként a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó összes kiadás egy tanulóra jutó hányadának megfelelő százaléka. /2/ Az önkormányzati intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében térítési díj ellenében igénybevehető szolgáltatások: a) A Tv ában fel nem sorolt tanórán kívüli foglalkozások, az iskolai oktatás tizenegyedik évfolyamától és az iskolai szakképzési évfolyamon a napközis foglalkozás és a tanulószoba. A térítési díj mértéke a feladatra jutó folyó kiadások maximum 15 %-a. b) Az alapfokú művészetoktatási intézményben - heti hat tanórai foglalkozás a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, évenkénti egy meghallgatás (vizsga) és egy művészi előadás, egy alkalommal - tanulmányi eredmények nem teljesítése miatt - az évfolyam megismétlése, - az iskola létesítményeinek, felszereléseinek igénybevétele, használata e szolgáltatások körében; A térítési díj mértéke 18 éven aluli tanulóknál a feladatra jutó folyó kiadások maximum 6 %-a;

5 éven felüli, de 22 éven aluli tanulóknál a feladatra jutó folyó kiadások maximum 15 %-a; c) A felnőttoktatásban a tizenegyedik évfolyamtól a gimnáziumban és a szakközépiskolában, valamint a szakközépiskolában vagy a szakiskolában első szakképesítés megszerzésekor, szakképzési évfolyamon a Tv /1/ bekezdés b)-c) pontjában felsoroltak. A térítési díj mértéke a feladatra jutó folyó kiadások maximum 25 %-a. d) Gimnáziumban, szakközépiskolában a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor a Tv /1/ bekezdés b)-c) pontjában meghatározottak. A térítési díj mértéke a feladatra jutó folyó kiadások maximum 50 %-a. /3/ A /2/ bekezdés d) pontjában foglaltakat a felnőttoktatásban résztvevők tekintetében is alkalmazni kell. A tandíjfizetési kötelezettség 4.. /1/ A tandíj mértéke tanévenként a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányada. /2/ Az önkormányzati intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében tandíjért igénybevehető szolgáltatások: a) alapfokú művészetoktatásban a 2. -ban meghatározottakat meghaladó tanórai foglalkozás, a 22. életév elérésétől pedig minden tanórai foglalkozás; b) második és további szakképesítés megszerzésekor a Tv /1/ bekezdésének b)-c) pontjában felsoroltak; c) az óvodában, az iskolában, a kollégiumban a nevelési, illetőleg a pedagógiai programhoz, a helyi tantervhez (alaptevékenységhez) nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás; d) gimnáziumban, szakközépiskolában a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően, továbbá a szakközépiskolában vagy a szakiskolában a szakképzési évfolyamon tanulmányi eredmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlésekor a Tv /1/ bekezdés b)-c) pontjában meghatározottak;

6 - 6 - e) a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett alapműveltségi vizsga, érettségi vizsga és szakmai vizsga - beleértve a javító- és pótló vizsgát is -, továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga. /3/ A /2/ bekezdés d)-e) pontjában foglaltakat a felnőttoktatásban résztvevők tekintetében is alkalmazni kell. /4/ Az alapító okirat szerint vállalkozás alapján folyó nevelés és oktatás, illetve az ezzel összefüggő szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos tandíjról, a kedvezményekről és a befizetés módjáról az óvoda vezetője, az iskola igazgatója, illetve a kollégium vezetője dönt. Kedvezmények 5.. /1/ Tanulmányi eredmény alapján járó kedvezmény ha az adott intézményben az előző évben a magatartás és szorgalmi jegy kivételével képzett tantárgyi átlag díj a kedvezmény a rendeletben megállapított max. 1,00-2,99-3,00-3,49 25 %-a 3,50-3,99 50 %-a 4,00-4,49 75 %-a 4,50-5, %-a Második és további szakképesítés megszerzésekor tanulmányi eredmény alapján járó kedvezmény: ha az adott intézményben az előző évben a magatartás és szorgalmi jegy kivételével képzett tantárgyi átlag díj a kedvezmény a rendeletben megállapított max. 1,00-2,99-3,00-3,49 25 %-a 3,50-3,99 50 %-a 4,00-4,49 75 %-a 4,50-5, %-a Alapfokú művészetoktatásban tanulmányi eredmény alapján járó kedvezmény: ha az adott intézményben az előző évben a magatartás és a kedvezmény a rendeletben megállapított max.

7 - 7 - szorgalmi jegy kivételével képzett tantárgyi átlag díj 1,00-4,50-4,51-5,00 50 %-a /2/ Szociális helyzet alapján adható kedvezmény: Amennyiben a közös háztartásban élő családtagok egy főre jutó nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét, a tan- és térítési díj - tanulmányi eredmény figyelembevételével megállapított - mértéke 50 %-kal csökkenthető. A kérelem elbírálásáról az intézmény vezetője dönt. Befizetés módja 6.. /1/ A tan- és térítési díjat évente kell megállapítani az előző év tanulmányi eredményének és a gyermek, tanuló szociális helyzetének figyelembevételével. A tanulói jogviszony keletkezésének évében a tanulmányi eredmény alapján járó kedvezményt a második félévben a félévi osztályzatok figyelembevételével kell megállapítani. A körülmények jelentős változása esetén évente egy alkalommal kérvényezhető a díj módosítása, a kérelem elbírálásáról az intézmény vezetője dönt. /2/ Óvodában, iskolában a tan- illetve térítési díjat évente két egyenlő részletben kell befizetni október 31-ig, illetve március 1-ig. Ettől eltérő fizetési módot (határidő módosítás, részletfizetés) kérelemre az intézmény vezetője engedélyezhet. /3/ Alapvizsga, érettségi vizsga, szakmai vizsga, ezeken a vizsgákon a javítóvizsga esetén a vizsgára jelentkezéssel egyidejűleg kell a díjat az intézménybe befizetni. /4/ A /2/ bekezdésben említett esetekben a tan- és térítésidíj határidőben történő befizetésének elmulasztása esetén az intézmény vezetője 30 napon belül a fizetésre kötelezettet felszólítja, és a befizetésre új határidőt szab meg. Amennyiben a befizetésre a póthatáridő lejártáig nem kerül sor, a tanuló a foglalkozásból kizárható, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony (a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után) megszüntethető, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján. Nem szüntethető meg a tanköteles tanuló tanulói jogviszonya abban az intézményben, amelyben tankötelezettségét teljesíti. Átmeneti és záró rendelkezések

8 /1/ Az étkezésért fizetett térítési díj mértékét és az alkalmazható kedvezményeket külön önkormányzati rendelet szabályozza. /2/ Azok a tanulók, akik tanulói jogviszonyukat az 1996/97-es tanévben vagy azt megelőzően létesítették, akkor fizetnek térítési díjat, illetve tandíjat, ha e kötelezettségük a tanulói jogviszony létesítésekor is fennállott, e rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a tanuló az első évfolyamot azért ismétli, mert a tanulmányi követelményeket nem teljesítette. /3/ Azok a tanulók, akik tanulói jogviszonyukat az 1996/97-es tanévben, vagy azt megelőzően létesítették szakközépiskolában és szakiskolában a második és a további szakképesítés megszerzésekor a Tv /1/ bekezdésének b)-c) pontjában felsoroltak igénybevételekor térítési díjat fizetnek, melynek mértéke a feladatra jutó folyó kiadások maximum 12 -a. /4/ Ez a rendelet szeptember 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 15/1995. (IV.13.) önkormányzati rendelettel módosított 36/1994.(XI.1.) sz. önkormányzati rendelet hatályát veszti. Békéscsaba, március 27. Pap János polgármester Dr. Simon Mihály jegyző Tárgy: Közoktatási közalapítvány - A közgyűlés 20 igen szavazattal, 1 tartózkodással hozta meg határozatát az Alapító Okirat elfogadásáról. (A Közalapítvány kuratóriumi elnökét és tagjait 22 igen, egyhangú szavazattal választotta meg, a Felügyelő Bizottság tagjait 22 igen, egyhangú szavazattal bízta meg.) 94/1997.(III.27.) közgy. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése Békés Megye Önkormányzatával együtt a mellékelt alapító okirat szerint létrehozza a Békés megye Közoktatási Közalapítványa elnevezésű közalapítványt. A Közgyűlés mint alapító a közalapítvány indításához ,- Ft-os induló tőkét biztosít. Forrása: Felelős: általános tartalék. Dr.Simon Mihály jegyző Sisák Péter alpolgármester

9 - 9 - Határidő: közgyűlés után azonnal ALAPÍTÓ OKIRAT Az Alapító Okirattal Békés megye Önkormányzata és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az évi IV. törvény (Ptk.) 74/G.. alapján - figyelemmel az évi LXXIX. tv (1) bekezdésére is - a közoktatás körzeti, térségi és országos feladatainak támogatására közalapítvány létrehozását határozta el a következő feltételek szerint. 1./ A Közalapítvány neve: Békés megye Közoktatási Közalapítványa 2./ Alapítók: Békés Megye Önkormányzata és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 3./ A Közalapítvány székhelye: 5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2. 4./ A Közalapítvány célja: I. Az alap és középfokú neveléssel és oktatással kapcsolatos megyei és országos fejlesztési tervekben jóváhagyott körzeti, térségi és országos közoktatási feladatok támogatása. így különösen: - Az óvodáztatás szakmai feltételének javítása, - az általános iskoláknál a NAT bevezetésének segítése, - a osztályok középiskolákban történő indításának személyi, tárgyi feltételeinek javítása, - középfokú oktatásnál a szakmaváltás, OKJ-s szakmákra való átállás személyi, tárgyi feltételeinek javítása, a nagyobb arányú érettségire felkészítő képzés támogatása, - intézményirányító társulások segítése, - a különleges gondozást, rehabilitációs célú foglalkoztatást és gyógypedagógiai nevelést szolgáló tevékenységek támogatása, - a nemzeti és etnikai kisebbségek nevelésével-oktatásával kapcsolatos feladatok támogatása, - a művészeti neveléssel, oktatással kapcsolatos feladatok támogatása, - a kollégiumok, diákotthonok fejlesztésének segítése, - a felnőttoktatással kapcsolatos célok támogatása, - a pedagógiai szakmai szolgáltatás fejlesztésének támogatása,

10 a pedagógiai szakszolgálatok fejlesztésének támogatása. II. A közalapítványi vagyon 1. A Közalapítvány törzs vagyonát a közalapítványt alapítók; Békés megye Önkormányzata és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata biztosítja egyenlő arányban Ft (ötszázezer-ötszázezer forint) készpénzben. A Közalapítvány induló törzsvagyonát, az összesen (egymillió) forintot az alapító okirat elfogadását követő 8 napon belül... számlára befizetik. A közalapítványi törzsvagyon az alapítvány vagyona, melyet a Közalapítvány Kuratóriuma kezel. 2. A Közalapítvány vagyonát képezik: - törzsvagyon - a számlájára történő befizetések és ezek hozadékai, - a működtetésből származó bevételek, - részére adományozott ingóságok, illetve ingatlanok, - értékpapírok. 3. A Közalapítvány tevékenységének és fenntartásának költségeit elősorban a Közalapítvány bevételeiből kell biztosítani. A közalapítványi bevételeket az alapítvány vagyonához kell csatolni. A Közalapítvány céljaira elsődlegesen a közalapítványi vagyon kamatait, illetve az esetleges adományokat kell felhasználni. III. A Közalapítványhoz való csatlakozás lehetősége és feltételei 1. A Közalapítvány nyitott, ahhoz bármely természetes és jogi személy csatlakozhat, aki a közalapítvány céljaival egyetért, s azt anyagi, természetbeni vagy más eszközzel támogatni óhatja, ideértve a társadalmi munkát is. Nem tőkével való csatlakozás esetén a bevitt érték megállapításaihoz a kuratórium szakértőket vehet igénybe. 2. A Közalapítványhoz történő csatlakozás a Kuratórium elnökéhez intézett jelentkezéssel, valamint a felajánlott összegnek a közalapítvány II/1. pontjában jelzett számlájára történő befizetéssel valósul meg, melyet követően a kuratórium dönt a csatlakozás, illetve a felajánlott összeg elfogadásáról, vagy

11 visszautasításáról. 3. A Közalapítványhoz csatlakozó kérésére a Kuratórium igazolást ad ki a közalapítványhoz csatlakozás időpontjáról és összegéről. IV. A Közalapítvány Kuratóriuma 1. A Közalapítvány élén Kuratórium áll, amely egyben a Közalapítvány kezelő szerve is. A Közalapítvány kezelésével kapcsolatos minden kérdésben a Kuratórium dönt. 2. A Közalapítvány képviseletére a Kuratórium elnöke és az elnök megbízása alapján egy kurátor jogosult. A közalapítvány bankszámlája felett a kuratórium elnöke és egy kurátor ketten együtt, együttes aláíróként jogosultak rendelkezni. 3. A Kuratórium Közalapítvány működéséről köteles az alapítónak évente beszámolni. 1. A Kuratórium összetétele: V. A Közalapítvány szervezete a) elnök: Dr. Köteles Lajos b) tagok: (8 fő) Takács Dezső Zátonyiné Fazekas Erzsébet Tóth Zsolt Marton József Vaszkó Tamás Dr.Nánai László Szilágyi Menyhért Dr.Hajnal Lajos 2. A Közalapítvány a Kuratórium tagjait a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlése és a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviselő-testülete 3 évre választja. A Kuratórium tagjai minden megkötés nélkül újraválaszthatók. Időben történő megválasztásukról az alapító köteles gondoskodni. 3. A Kuratórium élén a tagok közül az alapító által felkért és megbízott elnök áll. A Kuratórium üléseit az elnöke vezeti. A Kuratórium elnöke - akadályoztatása esetén a titkára - mind az alapítót, mind pedig a Közalapítványhoz csatlakozókat tájékoztatja a Közalapítvány működéséről. 4. A Közalapítvány működésével kapcsolatos gazdálkodási, számviteli-ügyviteli feladatainak ellátására, működtetésére a Kuratórium alapítványi titkárt bíz meg a

12 Megyei Önkormányzati Hivatal köztisztviselői közül, és titkárhelyettest a Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal köztisztviselői közül. 5. A Kuratórium határozatképességéhez a tagok 2/3 részének jelenléte, határozathozatalához a jelenlévő tagok több, mint 50%-ának igenlő szavazata szükséges. Döntéseit nyílt szavazással hozza. 6. A Kuratórium elnöke szükség szerint, de évenként legalább kétszer köteles összehívni a Kuratóriumot. Az elnök akkor is köteles összehívni a Kuratóriumot: - ha legalább három tagja írásban kéri, - ha a Felügyelő Bizottság írásban kezdeményezi. 7. A Kuratórium tagjai tisztségüket társadalmi munkában, díjazás nélkül látják el, azonban ezen tevékenységükkel felmerült igazolt költségeik megtérítésére jogosultak. VI. A Közalapítvány Kuratóriumának feladatköre 1. A Kuratórium jogosult és köteles saját szabályait, a pénz felhasználás módját kimunkálni és munkáját annak megfelelően végezni. 2. A Kuratórium irányítja az alapítványi tevékenységet, amelynek keretén belül meghatározza a támogatások körét és mértékét. 3. Irányítja és ellenőrzi a titkárt - szükség esetén alakítandó titkárság - munkáját. 4. Dönt a kapcsolatok alakítása, a csatlakozó és hozzájárulók ajánlatainak elfogadása kérdésében. VII. Felügyelő Bizottság A Közalapítvány alapítói - az alapítványi vagyon kezelésére hivatott - Kuratórium működésének ellenőrzésére Felügyelő Bizottságot hoznak létre. 1. A Felügyelő Bizottság 5 tagú, megbízatásuk 3 évre szól. A Bizottság tagjai ismételten megbízhatók, illetve írásbeli indokolással visszahívhatók. 2. A Felügyelő Bizottság elnökét tagjai sorából maga választja és ügyrendjét maga

13 állapítja meg. 3. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a Közalapítvány: - működését - gazdálkodását. Vizsgálatait szükség szerint tartja, melynek keretében a Kuratórium elnökétől, titkárától, az alapítvány alkalmazottaitól felvilágosítást, jelentést kérhet. A Közalapítvány iratait, könyveit, pénzügyeit, bejelentéseit, értékpapír állományát, vállalkozását bármikor megvizsgálhatja, vagy szakértővel megvizsgáltathatja. Vizsgálatairól a Kuratóriumot és az alapítókat írásban köteles tájékoztatni. 4. A Felügyelő Bizottság tagjai: Valachné Kesztyűs Erzsébet Nagy Sándor Ispánovits Klára Tímár Károly Benkóné Dudás Piroska 5. A Felügyelő Bizottság jogosult és köteles vizsgálni, hogy a Kuratórium tevékenysége összhangban van-e az alapítvány céljával, továbbá ellenőrizni, hogy a közalapítvány a hatályos számviteli jogszabályoknak megfelelően végzi a könyvelést. A Felügyelő Bizottság tagjai a Kuratórium ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek. 6. A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha négy tagja jelen van. Határozataikat szótöbbséggel hozzák. Szavazategyenlőség esetén a Felügyelő Bizottság elnökének szavazata dönt. VIII. Egyéb rendelkezések 1. A Közalapítvány Alapító Okiratának érvényességéhez a Békés megyei Bíróság nyilvántartásba vétele szükésges. 2. A Közalapítvány gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra kell hozni. 3. Jelen alapító okirtaban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., valamint a közalapítványokra vonatkozó mindenkori hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók. 4. A megszűnéskor meglévő alapítványi vagyon a hitelezők kielégítése után az

14 alapítókat illeti meg. Erről a nyilvánosságot megfelelően kötelesek tájékoztatni az alapítók, akik azt továbbra is csak a Közalapítvány céljaihoz hasonló célokra használhatják fel. 5. Amennyiben a Közalapítványhoz természetes vagy jogi személy csatlakozik, külön megállapodást kell kötni, amely tartalmazza a megszűnéskor meglévő közalapítványi vagyon elszámolásának feltételeit. 6. A közalapítványt az alapítók határozatlan időre hozzák létre. Békéscsaba, március 27. Alapítók: Békés Megyei Önkormányzat Dr. Simon Imre elnök Dr. Biri István főjegyző Békéscsaba Megyei Jogú részéről: Város Önkormányzata részéről: Pap János polgármester Dr. Simon Mihály jegyző Tárgy: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának közoktatást érintő feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve - A közgyűlés 20 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 95/1997.(III.27.) közgy. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza az Oktatási Bizottságot, hogy a bizottság által jóváhagyott feladatellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési terv első olvasatát a közoktatási törvény 88. /1/ bekezdésében szabályozott véleményezési eljárásra bocsássa. A vélemények megismerése és feldolgozása után az egységes szerkezetű anyag kerüljön a közgyűlés elé. Felelős: Velkey Gábor, az Oktatási Bizottság elnöke Határidő: április 30. Tárgy: Élelmezési nyersanyagköltség megállapítása - A közgyűlés 19 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta:

15 /1997.(III.27.) közgy. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése április 01-től a nyersanyagköltségeket a következők szerint állapítja meg: Megnevezés Ft/nap Ebből: ebéd Ft/nap Bölcsődei ellátás 120,- Bentlakó óvodai ellátás 161,- 60,- Napközis rendszerű óvodai ellátás: 105,- 65,- Ált.iskolai diákotthoni ellátás 218,- 85,- Napközis rendszerű ált.iskolai ellátás: 141,- 85,- Középiskolai koll.: 220,- 94,- Szakmunkás kollégium: 242,- 94,- Vegyes középiskolai kollégium 231,- 94,- Időskorúak ellátása: 200,- 100, Felelős: Pap János polgármester Határidő: április 1. Tárgy: A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról és a fizetendő térítési díjakról szóló önkormányzati rendelet módosítása - A közgyűlés 20 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg következő rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 9/1997.(III.27.) sz. rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló, többször módosított 35/1993. (VI.17.) sz. rendelete módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a 41/1993. /IX.16./, 46/1993. /X.7./, 19/1994. /III.17./, 29/1994. /VI.2./, 35/1994. /IX.1./, 9/1995. /II.16./, 10/1995. /III.16./, 45/1995. /IX.7./ sz. és a 4/1996.(III.28.) sz. rendeletekkel módosított 35/1993.(VI.17.) sz. önkormányzati rendeletét az alábbiak szerint módosítja: 1. A rendelet 3. /2/ bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

16 "/2/ Szakosított ellátási formák: a) ápolást, gondozást nyújtó intézmények - idősek otthona b) nappali ellátást nyújtó intézmények - idősek klubja - nappali melegedő (a Családsegítő Szolgálat keretein belül működik) c) átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - időskorúak gondozóháza - hajléktalanok átmeneti szállása (a Családsegítő Szolgálat keretein belül működik)." A rendelet az alábbi 14/A. -sal egészül ki: 2. "14/A. Nappali melegedő /1/ A nappali melegedő elsősorban a hajléktalan személyek nappali tartózkodására nyújt lehetőséget. /2/ A nappali melegedőt igénybevevők számára naponta óra között biztosítani kell a személyi tisztálkodás, a személyes ruházat mosásának feltételeit, főzési lehetőséget, szociális munkás segítségének igénybevételét. /3/ Az ellátás igénybevétele ingyenes." 3. A rendelet 17.. /1/ bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "/1/ Az ellátás iránti kérelmet - gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények esetében az intézmény vezetőjénél; - étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek klubja esetében az Egyesített Szociális Intézmény vezetőjénél; - a hajléktalanok átmeneti szállása esetében a Családsegítő Szolgálat Vezetőjénél kell benyújtani. A nappali melegedőt igénybevevőket annak vezetője nyilvántartja." 4.

17 A rendelet 18. -a helyébe a következő rendelkezés lép: "/1/ A térítési díjat a) az ellátást igénybevevő jogosult; b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő; c) a jogosult tartására, gondozására köteles és képes személy köteles megfizetni. /2/ A Sztv.-ben foglalt kivételekkel az önkormányzat ingyenes ellátásban részesíti azt a jogosultat, aki a) jövedelemmel nem rendelkezik; b) bentlakásos intézményben él, jövedelemmel nem rendelkezik, és akinek a térítési díj alapjául szolgáló készpénz vagy ingatlan vagyona, valamint tartásra, gondozásra köteles és képes hozzátartozója nincs." /1/ A rendelet 1.sz. melléklete I.sz. táblázata helyébe az alábbi táblázat lép: 5.

18 "1.sz. melléklet I. sz. táblázat A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi térítési díjai: Intézmény Intézményi térítési Ebből ebéd díj Ft/nap Ft/nap Bölcsőde 0-3 év 120,- Bentlakásos óvoda 180,- Napközis rendszerű óvoda 117,- Bentlakó ált.isk.korcsoport 244,- Napközis rendszerű ált.isk. 157,- 95,- Középiskolai kollégium 246,- 105,- Szakmunkás kollégium 271,- 105,- Vegyes kollégium 258,- 105,- Állami gondozott tanulók tízórai kiegészítése 46,-" /2/ A rendelet 2.sz. melléklete helyébe az alábbi melléklet lép: Intézményi térítési díjak ellátási formák szerint 1./ Étkeztetés 160,- Ft/adag 2./ Házi segítségnyújtás 160,- Ft/óra "2.sz. melléklet 3./ Az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, az idősek klubja igénybevételéért fizetendő térítési díj elengedése, illetve csökkenése: Az ellátást igénybe vevő havi jövedelme Ft Az intézményi térítési díj csökkentésének mértéke % % % % % % % % %

19 / Idősek otthona Ft/nap Ft/hó "A" Idősek Otthona 357, ,- (Körgát sor ) "B" Idősek Otthona 391, ,- (Csaba u.3.) "C" Idősek Otthona 374, ,- (Bankó A.u.44.) "D" Idősek Otthona 417, ,- (Bartók Béla út 12.) 5./ Idősek klubja Reggeli Ebéd Vacsora 6./ Időskorúak gondozóháza 49,- Ft 160,- Ft 82,- Ft Ft/nap Ft/hó Napi ellátás: 350,- Ft ,- Ft 7./ Hajléktalanok átmeneti szállása Térítési díj: 50,- Ft/fő/nap 6. Ez a rendelet április 1. napján lép hatályba. Békéscsaba, március 27. Pap János polgármester Dr. Simon Mihály jegyző Tárgy: Önkormányzati rendeletalkotás az avar- és kertihulladékok nyílt téri égetéséről - A közgyűlés 20 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg a következő rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 10/1997. (III.27.) sz. önkormányzati rendelete az avar és kerti hulladék nyílt téri égetéséről A helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított évi LXV. törvény 16.. /1/

20 bekezdésében foglalt felhatalmazás, valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló, többször módosított évi XX. tv /1/ bekezdés h) pontja és a többször módosított 4/1986. (VI.2.) OKTH. rendelkezés 6.. /6/ bekezdése alapján Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az avar és kerti hulladékok (továbbiakban: hulladékok) nyílt téri égetéséről a helyi körülményeknek megfelelő szabályozás érdekében az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja. 1.. /1/ A rendelet célja a hulladékok nyílt téri égetésének szabályozása a levegőtisztaság-védelmi követelmények érvényre juttatása érdekében. /2/ A rendelet hatálya Békéscsaba város közigazgatási területén az avar és kerti hulladékok nyílt téri égetése és az égetést végző személyekre terjed ki. 2.. A rendelet hatálya nem terjed ki és a jegyző külön engedélye szükséges: /1/ a nádas és más vízi növények égetésére; /2/ a mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék nyílt téri elégetésére; /3/ tarlóégetésre. 3.. A rendelet alkalmazása szempontjából kerti növényi maradvány: (továbbiakban "hulladék") a falomb, kaszálék, és a nyesedék. /1/ A csírázásgátló anyagokat (diófalomb, tölgylomb, fenyőtű), gyommagvakat, elszáradt, beteg növényi részeket tartalmazó hulladékokat égetéssel is lehet ártalmatlanítani. /2/ Az /1/ bekezdésben nem említett minden más hulladékot lehetőleg komposztálási eljárással kell kezelni, majd újrahasznosítani. 4.. /1/ Hulladékot csak olyan helyen és területen szabad elégetni, ahol az égetés hősugárzása környezeti kárt nem okoz, és nem jelent tűzveszélyt. Elégetni csak légszáraz (elszáradt), folyamatos, intenzív lánggal égethető állapotú hulladékot lehet. /2/ A napi égetést a nyári időszámítás szerinti időszakban óra között

21 lehet végezni, kivéve azt az időszakot, amikor országos tűzgyújtási tilalmat rendeltek el. Az országos tűzgyújtási tilalmat a földművelési miniszter rendeli el és sajtó útján teszi közzé. /3/ A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható. /4/ A tűzgyújtásra alkalmas hulladék tömegét úgy kell meghatározni, hogy az meggyújtva ne tudjon továbbterjedni, közvetlen környezetét károsítani. /5/ Nyílt téren hulladékot égetni tilos akkor, ha az a közlekedés biztonságát bármilyen módon veszélyeztetné. /6/ A hulladék égetését végző személynek ügyelni kell arra, hogy az égetésből visszamaradó parázs őrizetlenül ne maradjon, az égetést követően erről meg kell győződni, illetve a parazsat vízzel, földtakarással vagy egyéb hatásos módon el kell oltani. /7/ Félig elégett, illetve el nem égett égéstermék eltávolításáról az égetést végző személy köteles gondoskodni abban az esetben, ha közterületen végzi az égetést. Közterületen csak az végezhet égetést, aki a közterület gondozására köteles. 5.. /1/ Vasárnap és munkaszüneti napokon (január 1., március 15., Húsvét hétfő, május 1., Pünkösd hétfő, augusztus 20., október 23., december 25., 26.,) tilos a hulladék égetése. /2/ Helyi védettség alatt álló területen, városi közparkokban, tereken hulladék égetése tilos. /3/ A lakóterület I. és II. építési övezeteiben (tömör városias beépítés) a hulladék égetése heti egy alkalommal, szombaton végezhető. 6.. Az égetésből eredő kárért az égetést végző személy felel, a polgári jog szabályai szerint. 7.. Szabálysértési rendelkezések /1/ Aki az e rendeletben foglaltakat megszegi vagy kijátssza

22 és a cselekmény súlyosabb elbírálás alá nem esik -, szabálysértést követ el, és pénzbírsággal sújtható. A kiszabható pénzbírság maximuma a mindenkor hatályos jogszabályok által meghatározott összeg. A szabálysértési eljárás lefolytatása a jegyző hatáskörébe tartozik. /2/ A szabálysértés tetten ért elkövetője helyszíni bírsággal sújtható. A helyszíni bírság maximuma a mindenkori hatályos felsőbb jogszabályok által meghatározott összeg. /3/ Helyszíni bírság kiszabására a természetvédelmi őr, a rendőrség és a közterületellenőr jogosult. 8.. E rendelet április 1. napján lép hatályba. Békéscsaba, március 27. Pap János polgármester Dr. Simon Mihály jegyző Tárgy: Helyi természeti értékek védelmére vonatkozó önkormányzati rendeletalkotás - A közgyűlés 19 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg a következő rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 11/1997.(III.27.) sz. önkormányzati rendelete a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánításáról A helyi önkormányzatokról szóló többször módosított évi LXV. törvény 16../1/ bekezdésében foglalt felhatalmazás, valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló, többször módosított évi XX.tv /1/ a. pontja és a természetvédelemről szóló LIII.törvény 24.. /1/ bekezdés b. pontja alapján Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi jelentőségű természeti értékek védelmére önkormányzati rendeletet alkot. 1.. A rendelet célja, hogy a helyi természeti értékeket fenntartsa a jövő számára és ezzel lehetővé tegye azt, hogy a védelembe vonható terület élővilága, mint természetes erőforrás a mai állapotban még fellelhető formában fennmaradjon, az élőhelyeket, az állat-, rovar- és növényvilágot megóvja a károsodástól. 2..

23 /1/ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése helyi jelentőségű természeti értékké nyilvánítja a város területén található természeti értékeket, amelyek az 1.sz. mellékleteken, a tulajdoni lap-szemléken vannak nyilvántartva hrsz ha művelési ágból kivett, beépítetlen terület és út megnevezésű, a Békéscsaba Megyei Jogú Város tulajdonában álló - Erzsébethelyi (Jaminai) belvíztározót és környékét, amelyen a nádast a cserjést és a facsoportokat tételes felsorolásukat az 1/b. számú melléklet tartalmazza - védelem alá helyezi. /2/ A helyi védelem alá vont terület kiterjedését az 1/a. sz. melléklet ábrázolja. A helyi védelem alá vont természeti értékek leírását, kezelési utasítását az 1/b. sz. melléklet tartalmazza. /3/ Az Erzsébethelyi (Jaminai) belvíztározó örizze meg a megmaradt élővilágának sajátosságait, potenciális élőhelyeit, növelje az élőhelyek vegetációs értékét, biztosítsa a vizes élőhelyek fennmaradását. 3.. /1/ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése helyi jelentőségű természeti értékké nyilvánítja a város területén található természeti értékeket, amelyek a 2.sz. mellékleten, a tulajdoni lap-szemléken vannak nyilvántartva, /1 hrsz ha művelési ágból kivett, töltés megnevezésű, a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló; /3 hrsz. 0,2962 ha művelési ágból kivett, töltés megnevezésű, a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló; /2. hrsz. 0,1665 ha művelési ágból kivett, csatorna megnevezésű, a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló; /5. hrsz. 0,6625 ha művelési ágból kivett, beépítetlen területű, a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló; /7. hrsz. 0,1923 ha művelési ágból kivett, beépítetlen terület, a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló; /1. hrsz ha művelési ágból kivett, gyep, nádas, mocsár megnevezésű, a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló; /2. hrsz. 0,2566 ha

24 művelési ágból kivett, csatorna megnevezésű, a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló; hrsz. 0,6721 ha művelési ágból kivett, közterület megnevezésű, a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló; hrsz. 0,9104 ha művelési ágból kivett, saját használatú út megnevezésű, a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló; hrsz. 0,2190 ha művelési ágból kivett, közút megnevezésű, a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló; hrsz. 1,4043 ha művelési ágból kivett, tó megnevezésű, a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló; hrsz. 1,8412 ha művelési ágból kivett, mocsár, erdő, gyep megnevezésű, a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló; hrsz. 1,7696 ha művelési ágból kivett, töltés megnevezésű, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló ingatlanokat a negyedik kerületi belvíztározó és környékét. Az itt fellelhető nádast, vizes élőhelyeket, erdőfoltokat, cserjéseket, facsoportokat, tavat, gyepet, töltést - körgátat - csatornát, utat, mocsarat és ezek élővilágát, vegetációját védelem alá helyezi. /2/ A helyi védelem alá vont terület kiterjedését a 2/a.sz. melléklet ábrázolja. A helyi természeti értékek részletes leírását és a kezelési utasítást a 2/b.sz. melléklet tartalmazza. /3/ A negyedik kerületi belvíztározó és a védelem alá vont környéke őrizze meg a vizes élőhelyeket, a nádast, a facsoportokat, a gyepes területeit, a vízfelületeit, a mocsárvilágát, a töltést - körgátat - az út jelenlegi állapotát. Tilos a területre szennyvizet beengedni, hulladékot lerakni és a jelenlegi állapotát az élővilág szempontjából hátrányosan alakítani. 4.. /1/ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése helyi jelentőségű természeti értékké nyilvánítja a város területén található természeti értékeket, amelyek a 3. sz.

25 mellékleten, a tulajdini lap-szemléken vannak nyilvántartva /1. hrsz ha művelési ágból kivett erdő megnevezésű, a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló; hrsz. 0,6787 ha művelési ágból kivett, közút megnevezésű, a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló; /14 hrsz ha művelési ágból kivett, erdő megnevezésű, a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló; /26 hrsz ha művelési ágból kivett, közterület megnevezésű, de természetben erdőként fellelhető, és a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló; /4 hrsz ha művelési ágból kivett, erdő megnevezésű, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló; hrsz. 0,5323 ha művelési ágból kivett, csatorna megnevezésű, a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló; /1 hrsz. 0,2913 ha művelési ágból kivett, közút megnevezésű, a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló; /5 hrsz. 24,2366 ha mávelési ágból kivett, szántó megnevezésű, de természetben erdőként fellelhető, a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló ingatlanokon a Parkerdőt, amely ültetett erdő, és annak vegetációját, védelem alá helyezi. /2/ A helyi védelem alá vont terület kiterjedését a 3/a.sz. melléklet ábrázolja. A helyi természeti értékek részletes leírását és a kezelési utasítást a 3/b.sz. melléklet tartalmazza. /3/ A Parkerdő őrizze meg a parkerdő jellegét az ott fellelhető vegetációt. Az erdőt az előírt szabályoknak megfelelően kell kezelni. A védelem biztosítása mellett lehetővé kell tenni a parkerdő igénybevételét a lakosságnak pihenés céljára.

26 /4/ A védelembe vont területre részletes kezelési utasítást kell készíteni, amelynek meg kell felelnie az erdőtörvényben előírt követelményeknek, ugyanakkor az erdő üzemi tervének elészítésére fokozott figyelmet kell fordítani. A terület parkerdő jellege nem változtatható meg. 5.. /1/ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése helyi jelentőségű természeti értékké nyilvánítja a város területén található természeti értékeket, amelyek a 4.sz. mellékleten, a tulajdoni lap-szemléken vannak nyílvántartva hrsz ha művelési ágból kivett, országos közút megnevezésű, a Magyar Állam tulajdonában álló, de a Békéscsabai Közúti Igazgatóság kezelésében lévő ingatlanon, a Fürjesi vadkörtést és ősgyepmaradványt. A hajdani flóra elemeit, az ősgyepmaradványt, a 100 év körüli egészséges vadkörtefát, a területek vegetációját védelem alá helyezi. /2/ A helyi védelem alá vont terület kiterjedését a 4/a.sz. melléklet ábrázolja. A helyi védelem alá vont természeti értékek leírását és kezelési utasítását a 4/b.sz. melléklet tartalmazza. /3/ Az útszéli gyepen - lőszpusztagyepen - található növényeket védeni kell azoktól a káros behatásoktól, amelyek az itt élő növényi faunát károsítják, az értékes növényeket óvni kell. /4/ A területen található vadkörtét kivágni, csonkítani nem szabad. 6.. /1/ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése helyi jelentőségű természeti értékké nyilvánítja a város területén található természeti értékeket, amelyek az 5.sz. mellékleten, a tulajdoni lap-szemléken vannak nyílvántartva hrsz. 0,8454 ha művelési ágból kivett, csatorna megnevezésű, tulajdonosa a Magyar Állam, önkormányzati tulajdonba történő bejegyzésért bírósági eljárás van folyamatban (állami tartalékföld) hrsz ha művelési ágból kivett, erdő, csatorna, gyep (legelő) megnevezésű, tulajdonosa a Magyar Állam, önkormányzati tulajdonba történő bejegyzésért bírósági eljárás van folyamatban (állami tartalékföld). A felsorolt ingatlanokon az Ó-gerlai Kovácsi erdőt, a bokros területeket, a csatornát, gyepet, mocsarat és élővilágot, ezek vegetációját védelem alá helyezi. /2/ A helyi védelem alá vont terület kiterjedését az 5/a.sz. melléklet ábrázolja. A helyi természeti értékek részletes leírását és kezelési utasítását az 5/b.sz. melléklet tartalmazza.

27 /3/ Az Ó-gerlai Kovácsi erdő őrizze meg a jelenlegi erdő, bokros, gyepes területét az utókor számára. Biztosítani kell a terület vegetációját, a mellékletben részletesen felsorolt fajok fennmaradását. /4/ A védelem alá vont területeken véghasznosítás jellegű tarvágást, élőfák kivágását, a bokros területek irtását, beleértve a tisztítást is, tilos végezni. A terület jellege - részleteiben sem - változtatható meg. 7.. /1/ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése helyi jelentőségű természeti értékké nyílvánítja a város területén található természeti értékeket, amelyek a 6.sz. mellékleten a tulajdoni lap-szemléken vannak nyilvántartva hrsz ha művelési ágból kivett, országos közút megnevezésű, a Magyar Állam tulajdonában álló, de a Békéscsabai Közúti Igazgatóság kezelésében álló ingatlanon található Gönci (Gerlai) platánfasort, védelem alá helyezi. /2/ A helyi védelem alá vont terület kiterjedését a 6/a.sz. melléklet ábrázolja. A helyi természeti értékek részletes leírását és kezelési utasítását a 6/b.sz. melléklet tartalmazza. /3/ A Gönci (Gerlai) platánfasor kezelése során törekedni kell arra, hogy a fasor jelenlegi szépsége fennmaradjon. A területen fát kivágni, gallyazni tilos. Az országos közút rendeltetésszerű használatát akadályozó, esetleges fakidőlések észlelése esetén a kidölés veszélyét, vagy a kidőlt fa által okozott forgalmi akadályt haladéktalanul be kell jelenteni a kezelőnek és a jegyzőnek. A kezelő köteles a veszélyhelyzetet haladéktalanul elhárítani olyan módon, hogy az a védelem alá vont fasorban csak a legkevesebb kárt idézze elő. A kezelőnek a fenti okok miatt kivágott fát szakszerűen pótolni kell, a fasorba illő fafajtákkal. /4/ A platánfasort, különösen annak a Dobozi út felől a Veszely felé vezető 600 m-es szakaszán, a menetirány jobb oldalán található (Békéscsaba felőli oldalon) 35 db, míg a menetirány bal oldalán (Gerla felőli oldalon) 12 db, összesen 47 db platánfát fokozott gondoskodással kell megtartani és szabályszerűen kell kezelnie a kezelőjének. 8.. /1/ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése helyi jelentőségű természeti értékké nyilvánítja a város területén található természeti értékeket, amelyek a 7.sz. mellékleten a tulajdoni lap-szemléken vannak nyílvántartva hrsz ha művelési ágból kivett, töltés megnevezésű, a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló;

28 hrsz. 2,9384 ha művelési ágból kivett, csatorna megnevezésű, a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló; hrsz ha művelési ágból kivett, csatorna megnevezésű, a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló; hrsz ha művelési ágból kivett, töltés megnevezésű, a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló; hrsz ha művelési ágból kivett, töltés megnevezésű, a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló; hrsz ha művelési ágból kivett, töltés megnevezésű, a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló ingatlanokon található Gerlai védgát és kubikjának növényzetét. Vízi növényeit, fáit, facsoportjait, kökény- és galagonyabokrait, a vizes élőhelyeit, gyékényesét, a mocsaras élőhelyeit, a kubikban összegyűlt vizet, állat- és madárvilágát védelem alá helyezi. /2/ A helyi védelem alá vont terület kiterjedését a 7/a.sz. melléklet ábrázolja. A helyi természeti értékek részletes leírását és kezelési utasítását a 7/b.sz. melléklet tartalmazza. /3/ A Gerlai védgátat és kubikját, ezek növényzetét, állatvilágát, vegetációit meg kell őrizni az utókor számára úgy, hogy az egyrészt fenntartsa a település védelmét, másrészt a töltés talpvonalától a kubikok széléig terjedő sávon található élővilág megmaradjon és kárt ne szenvedjen. A területen fákat kivágni nem szabad. /4/ A védelem alá vont terület szépségét a rajta található értékekkel meg kell őrizni és fenn kell tartani. 9.. /1/ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése helyi jelentőségű természeti értékké nyilvánítja a város területén található természeti értékeket, amelyek a 8.sz. mellékleten a tulajdoni lap-szemléken vannak nyilvántartva hrsz. 0,4413 ha művelési ágból kivett, árok megnevezésű, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló;

29 hrsz. 26,4858 ha művelési ágból kivett, gyepterület megnevezésű, tulajdonosa a Magyar Állam, önkormányzati tulajdonba történő bejegyzésért bírósági eljárás van folyamatban (állami tartalékföld) hrsz. 0,2420 ha művelési ágból kivett, csatorna megnevezésű, a Magyar Állam tulajdonában álló, de a Körösi Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő; hrsz. 12,0780 ha művelési ágból kivett, gyep megnevezésű, tulajdonosa a Magyar Állam, önkormányzati tulajdonba történő bejegyzésért bírósági eljárás van folyamatban (állami tartalékföld) hrsz. 0,3214 ha művelési ágból kivett, árok megnevezésű, tulajdonosa a Magyar Állam, önkormányzati tulajdonba történő bejegyzésért bírósági eljárás van folyamatban (állami tartalékföld) hrsz. 5,8254 ha művelési ágból kivett, gyep megnevezésű, tulajdonosa a Magyar Állam, önkormányzati tulajdonba történő bejegyzésért bírósági eljárás van folyamatban (állami tartalékföld) hrsz. 0,0674 ha művelési ágból kivett, árok megnevezésű, tulajdonosa a Magyar Állam, önkormányzati tulajdonba történő bejegyzésért bírósági eljárás van folyamatban (állami tartalékföld) hrsz. 1,0395 ha művelési ágból kivett, árok megnevezésű, tulajdonosa a Magyar Állam, önkormányzati tulajdonba történő bejegyzésért bírósági eljárás van folyamatban (állami tartalékföld) hrsz. 3,0900 ha művelési ágból kivett, gyep megnevezésű, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló; hrsz. 5,6991 ha művelési ágból kivett, gyep megnevezésű, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló; hrsz. 2,7082 ha művelési ágból kivett, gyep megnevezésű, tulajdonosa a Magyar Állam, önkormányzati tulajdonba történő bejegyzésért bírósági eljárás van folyamatban (állami tartalékföld)

30 hrsz. 0,1529 ha művelési ágból kivett, árok megnevezésű, tulajdonosa a Magyar Állam, önkormányzati tulajdonba történő bejegyzésért bírósági eljárás van folyamatban (állami tartalékföld) hrsz. 1,5392 ha művelési ágból kivett, gyep megnevezésű, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányztának tulajdonában álló; hrsz. 0,1229 ha művelési ágból kivett, árok megnevezésű, tulajdonosa a Magyar Állam, önkormányzati tulajdonba történő bejegyzésért bírósági eljárás van folyamatban (állami tartalékföld) hrsz. 4,8474 ha művelési ágból kivett, gyep megnevezésű, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányztának tulajdonában álló; hrsz. 1,6525 ha művelési ágból kivett, gyep megnevezésű, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányztának tulajdonában álló; hrsz. 2,5463 ha művelési ágból kivett, töltés megnevezésű, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányztának tulajdonában álló; hrsz. 0,8277 ha művelési ágból kivett, csatorna megnevezésű, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló; /2 hrsz. 0,1592 ha művelési ágból kivett, gyep megnevezésű, tulajdonosa a Magyar Állam, önkormányzati tulajdonba történő bejegyzésért bírósági eljárás van folyamatban (állami tartalékföld) hrsz. 0,1691 ha művelési ágból kivett, tanya, gyep megnevezésű, tulajdonosa a Magyar Állam, önkormányzati tulajdonba történő bejegyzésért bírósági eljárás van folyamatban (állami tartalékföld) /4 hrsz. 3,6557 ha művelési ágból kivett, gyep, erdő megnevezésű, tulajdonosa a Magyar Állam, önkormányzati tulajdonba történő bejegyzésért bírósági eljárás van folyamatban (állami tartalékföld)

31 hrsz. 0,0979 ha művelési ágból kivett, árok megnevezésű, tulajdonosa a Magyar Állam, önkormányzati tulajdonba történő bejegyzésért bírósági eljárás van folyamatban (állami tartalékföld) /1 hrsz. 1,2000 ha művelési ágból kivett, gyep megnevezésű, Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének tulajdonában álló /2 hrsz. 2,3043 ha művelési ágból kivett, gyep és gazdasági épület megnevezésű, tulajdonosa a Magyar Állam, önkormányzati tulajdonba történő bejegyzésért bírósági eljárás van folyamatban (állami tartalékföld) hrsz. 0,5630 ha művelési ágból kivett, árok megnevezésű, tulajdonosa a Magyar Állam, önkormányzati tulajdonba történő bejegyzésért bírósági eljárás van folyamatban (állami tartalékföld) hrsz. 6,5305 ha művelési ágból kivett, gyep megnevezésű, tulajdonosa a Magyar Állam, önkormányzati tulajdonba történő bejegyzésért bírósági eljárás van folyamatban (állami tartalékföld) hrsz. 3,6094 ha művelési ágból kivett, gyep megnevezésű, tulajdonosa a Magyar Állam, önkormányzati tulajdonba történő bejegyzésért bírósági eljárás van folyamatban (állami tartalékföld) hrsz. 0,4504 ha művelési ágból kivett, árok megnevezésű, tulajdonosa a Magyar Állam, önkormányzati tulajdonba történő bejegyzésért bírósági eljárás van folyamatban (állami tartalékföld) hrsz. 0,4881 ha művelési ágból kivett, töltés megnevezésű, tulajdonosa a Magyar Állam, önkormányzati tulajdonba történő bejegyzésért bírósági eljárás van folyamatban (állami tartalékföld) hrsz. 0,9206 ha művelési ágból kivett, csatorna megnevezésű, tulajdonosa a Magyar Állam, önkormányzati tulajdonba történő bejegyzésért bírósági eljárás van folyamatban (állami tartalékföld) hrsz. 1,4292 ha művelési ágból kivett, közút megnevezésű, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló,