jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) 50 0 elégtelen (1)

Átírás

1 BME Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszék A tárgy neve: Városépítészet 2 A tárgy angol neve: Ellenőrzési forma: Tankörvezetők: Urban Design 2 félévközi jegy Kreditpont: 01 Szabó Árpád DLA 02 Szabó Julianna PhD 03 Wettstein Domonkos 04 Fonyódi Mariann PhD 05 Kissfazekas Kornélia PhD 06 Kádár Bálint PhD / angol 07 Pálfy Sándor DLA 08 Varga Imre 09 Alföldi György DLA TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK Tárgy felvétel feltételei: Foglalkozások jellege: Részvételi előírások: Félévközi ellenőrzések: Határidős feladatok: Aláírás feltételei: - Vizsga jellege: - Félév végi osztályzat: Tárgykód: 6 Mintatanterv szerinti helyzet: 6. félév Évfolyamfelelős: Benkő Melinda PhD BME EP UI A601 A tantárgy kötelező előtanulmányainak teljesítése, a tantárgy felvétele a NEPTUN rendszerben. Évfolyam szintű és tanköri előadások, műtermi foglalkozások és konzultációk. A jelenlét a tanórák 70%-án kötelező (TVSz 13. alapján). Műtermi prezentációk, kisfeladatok + az Alkotóhét kötelező teljesítése. Féléves tervezési feladat, egy kötelező, határidőre leadott, eredményes vázlattervvel. Tematika ütemterv szerint A félév során max. 100 pont szerezhető: max. 30 pont a vázlattervre (a félév teljesítésének feltétele min. 15 pont elérése) max. 60 pont félév végén beadott végleges tervre max. 10 pont félévközi folyamatos órai munka, kisfeladatok (a vázlatterv továbbfejlesztése esetén az év végi pontszámhoz + 10 pont adható / de a vázlattervre kapható összpontszám max. 30 lehet) jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) 50 0 elégtelen (1)

2 TEMATIKA ÜTEMTERV 2015 / 2016 II. félév 2016-os tervezési félév helyszíne: Déli pályaudvar környezete, Budapest okt. hét szombat szombat előadás / közös műtermi munka tanköri bevezető évfolyam szintű bevezető előadások tanköri előadás: feladatismertetés pozsonyi + REA kirándulás (önköltséges) tanköri előadás: a jövő városa jövőképek, településfejlesztés, stratégiai tervezés bécsi kirándulás (önköltséges) vasúti területek átalakulása víziók bemutatása Graz / Urban Future global conference tanköri előadás: településtervezési eszközök, szereplők oktatási szünet tanköri konzultációs külön időpont a héten / vagy márc. 5. szombat tanköri előadás: helyzetértékelés, fejlesztési koncepció, rendezési eszközök bemutatása városábrázolások alkotóhét VÁZLATTERV szóbeli bemutatása beadási határidő: óra évfolyam szintű (közös előadás) tanköri értékelés tanköri előadás: tervezési feladat digitális beadása: pótbeadás különeljárási díjjal: órai gyakorlat / kisfeladat (kb. 60 perc) szervezők: Szabó Juli kisfeladat1: jövőkép / feladat kiírója: Alföldi György szervező: Varga Imre kisfeladat2: városrésztörténet / feladat kiírója: Kissfazekas Kornélia egyéni szervezés kisfeladat3: városműködés / feladat kiírója: Szabó Julianna kisfeladat4: beépítés, sűrűség / feladat kiírója: Fonyódi Mariann digitális beadás vázlatterv pótbeadása konzultáció konzultáció konzultáció konzultáció FELDOLGOZÁSI HÉT május 23. hétfő 12 óra péntek 12 óra hétközbeni otthoni feladat helyszínbejárás kiadott anyagok megismerése, értékelése vízió / 2 fős munka objektív helyzetértékelés fejlesztési lehetőségek, elvek, nemzetközi példák, elemzések, akcióterületek vázlatterv elkészítése

3 Tantárgyleírás A Városépítészet2 tantárgy a Városépítészet1 elméleti előadássorozatra épül. Valós tervezési feladaton keresztül ismertet meg a településtervezés három tervcsoportjával, melyekben az építészeknek fontos feladatuk, szerepük van: településfejlesztés stratégiai tervezése (városfejlesztési stratégia, ITS): nagy léptékű, multidiszciplináris, a fizikai, természeti, gazdasági és társadalmi környezet összefüggéseire épülő középtávú fejlesztési program, mely a valós helyzet felmérése alapján meghatározza és kommunikálja a fejlesztési célokat; településrendezés (településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat, szabályozási terv): a fejlesztési céloknak megfelelő műszaki tervezés, feladata elsősorban a különböző szakágak terveinek összehangolása, az építési tevékenység jogi és műszaki kereteinek rögzítése; városépítészet (ek, környezetalakítási tervek): épületcsoportok, térrendszerek építészeti tervezése, célja a településrendezési terv keretein belül a beépítés, a környezetalakítás, az arculat meghatározása. A Városépítészet2 tantárgy célja, hogy egy valós tervezési feladaton keresztül előkészítse a jövő építészei arra, hogy képesek legyenek városi léptékű tervezési feladatok megoldására, adatok felkutatására, megértésére, rendszerezésére, értékelésére és felhasználására a tervezésben (jövőkép, koncepció, tervezési program-alkotás), szakmai tervek és szövegek (szakirodalom, jogszabályok) kezelésére, értelmezésére, tervek vizuális és verbális prezentálására, a lényeg kiemelésére, a gondolatok kommunikálására, a városépítészeti léptékű műszaki ábrázolásra (helyszínrajzok, metszetek, nézetek, látványok), szakmai team-munkára ban a Déli pályaudvar környéke a tervezési helyszín. Kísérleti jelleggel, research by design alapon 3x3 különböző vasút koncepció mentén dolgozik a kilenc csoport. Az egyes tankörökön belül a vasúti alapfelvetés adott, annak keretei között kell kidolgozni a városfejlesztési, környezetalakítási feladatot. évfolyamszintű Bevezető előadások Benkő Melinda PhD / BME ÉPK urb tanszékvezető, tantárgyfelelős Városépítészet 2 félév bevezető Mártonffy Miklós / Budapest főépítésze Káldi István / MÁV Zrt. fejlesztőmérnöke, vasútépítő mérnök A vasút és a város együttélése az elmúlt 170 évben Dományi Bálint / BKK urbanisztikai vezetője, építész-urbanista A Déli pályaudvar szerepe és lehetőségei a városi közlekedés rendszerében Kocsis János Balázs PhD / BME GTK docense, városszociológus Bel és kül határán: a Krisztinaváros társadalmi átalakulása Botos Bálint / BME GTK doktorandusza, Forestay Development pénzügyi igazgatója Ingatlanok piaca, gazdasága, finanszírozása Alföldi György DLA habil / BME ÉPK urb docense Kortárs nemzetközi példák háttéranyagok urb.bme.hu

4 A féléves tervezési feladat ütemezése: A műtermek az évfolyamszintű tematikának és ütemezésnek megfelelően, de a tanköri sajátosságok szerint pontosított önálló tematikák és ütemtervek alapján dolgoznak. 1. szakasz 2. szakasz 3. szakasz időszak 1-8. hét / városfejlesztési, - rendezési koncepció hét + feldolgozási hét téma léptékváltó ismerkedés, koncepció, település- akcióterület beépítésiszintű jövőkép, (városi szerkezet: és környezetrendezési és területi) belső struktúra/úthálózat karakterterve elemzések és koncepcise, tervezé- főbb területfelhasználások, és fontosabb beépítési paraméterek meghatározása a teljes tervezési területre helyszín teljes + akcióterületek kijelölése (6-8 ha) akcióterület lépték Budapest, 1/10000, 1/4000 1/2000, 1/ részletek csoport létszám 2-6 fő 2 fő (max 3) vázlatterv digitális beadás: 6-8 db A3-as pdf összefűzve, szóbeli prezentáció kötelező munkarész minden csoportban (+ tanköri specializáció) helyzetértékelés; koncepció ismertető a teljes területre: fenntarthatóság, működés, a megvalósulás térbeli, időbeli jellemzői; területfelhasználási tervlap 1/4000: területfelhasználási és funkcionális rendszer, közterület-fejlesztési és zöldfelület-fejlesztési koncepció; akcióterület(ek) kijelölése. féléves terv digitális beadás: a teljes féléves munka összefoglalása db A3- kötelező munkarész (+ tanköri specializáció) as pdf összefűzve (mely tartalmazza a vázlatterv 6-8 tablóját is) véglegesített vázlattervi munkarészek; akcióterület értékelő bemutatása; akcióterület helyszínrajza 1/1000; metszetek az akcióterületre; építészeti vízió, térbeli ábrázolás (lehet modellfotó is), számszerű mutatók.

5 SOK vonat ///////////////////////////////////////////////////////////////////////////////// A Déli pályaudvar mint a Dél-Dunántúl kapuja feladat: a vasút szerepe a jövőben, korszerű vasúti, városközponti környezet kialakítása - a Mészáros utca és az Alkotás út mentén felszabaduló területek hasznosítása (sárga) - területek közti kapcsolatok javítása - MÁV épületek megtartása, átalakítása 01 Szabó Árpád DLA / Skaliczki Judit - megtartás / K211 Új identitás, megmaradó vasúti közlekedés és épületek A jelenlegi szintű vasúti működéshez szükséges vágányokon túl a meglévő vágányok elbontásra kerülnek, de olyan költséghatékony megoldást keresünk melynek révén új funkciók elhelyezésével, de nem a terület beépítési potenciáljának maximális kihasználásával hozunk létre új identitást is hordozó városi közeget. A beépítési és zöldfelületi egyensúly mellett keressük az új identitást hordozó, emblematikus épületek helyét, hogy egy olyan térbeli együttes jöjjön létre, mely a környezetével és a vasúti identitás hagyományával is harmóniát teremt. Célunk a meglévő épületek működésének fenntartásával, új funkciók elhelyezésével és a meglévő és tervezett zöldfelületi- és közterületi hálózatok integrálásával a terület beillesztése a város környező szövetébe. 02 Szabó Julianna PhD / Rab Judit - átépítés / K212 A vasút elérhetősége a belső városrészekben jól működő, funkcionálisan és építészetileg is gazdag alközpontokat hozhat létre a városon belül. A Déli pályaudvar környéke azonban ma nem ilyen. A tankör koncepciója a dunántúli forgalom elsősorban elővárosi közlekedés és a balatoni vonalak - kiszolgálásához teremt méltó környezetet a vasúti közlekedés környezetet zavaró hatásainak zaj, látkép, városszerkezeti problémák minimalizálásával; a meglévő autós, közösségi közlekedési és kerékpáros infrastruktúra megtartásával és továbbfejlesztésével; a szükséges kiszolgáló épületek és szabad terek létrehozásával, a hiányzó funkciók elhelyezésével; a meglévő építészeti értékek letisztításával, kiemelésével, átértelmezésével; a felszabaduló területek olyan ingatlanpiaci hasznosításával, amelynek bevétele a közösségi beruházás megvalósulását támogatja. 03 Wettstein Domonkos / Lenzsér Ágnes - felülépítés / K213 Üres a légtér a vágányok felett. A déli pályaudvar jövője értékes városszerkezeti helyzetéből adódóan évek óta a közlekedés- és ingatlanfejlesztési koncepciók ütközőzónájában sodródik. Bár a budai zöldövezetbe ágyazott rozsdaterület számos városszerkezeti ellentmondást hordoz és nagy kiterjedésével folyamatosan inspirálja a különböző fejlesztői elképzeléseket, az északdél budai gyorsvasúti összeköttetés megőrzése stratégiai kiindulópontot is jelenthet a terület

6 újragondolásához. Nemzetközi példák bizonyítják, hogy a vágányok feletti légtér új felületeket nyit a városfejlesztés számára, a közlekedési csomópontot szolgáltatással, közterekkel, parkokkal, irodákkal integrálva az átépítések során. A félév során arra keressük a választ, milyen stratégiák mentén lehet a vágányok feletti légteret birtokba venni, hogyan és milyen felületek, funkciócsoportok helyezhetők el az új városépítészeti helyzetben? Az egyes tervezési csoportok eltérő kiindulási pozíciókból dolgoznak a félévben, ami lehetőséget ad a víziók összehasonlítására egy közös tervezési mátrixban. KEVÉS vonat / / / / / / / / / / / / / / / / / / / A Déli pályaudvar az elővárosi vasutak (vég)állomása feladat: a vasúti funkciók részleges megtartása mellett a vágányszám jelentős csökkenése révén felszabaduló területek hasznosítása - a sínek részleges vagy teljes felülépítése - a környező városrészek összekapcsolása - a MÁV épületek átalakítása, bontása 04 Fonyódi Mariann PhD / Hory Gergely / Bene Tamás / K391 A területet pozíciójából és városi szerepéből adódó kettős szerep jellemzi, melyet ez a verzió egyesít. Egyfelől a területre érkezik be a dél-budai irányból az elővárosi közlekedés, átszállást biztosítva mind a budai, mind a metró által a többi tömegközlekedési irányba. Másfelől pedig a belső budai kerületek határán fekszik, történetileg kialakult csomóponti, központi pozícióban, melyet a jelenlegi használata nem erősít meg. A feladat tehát egy olyan új, budai központ létrehozása, mely fórumként képes összekapcsolni az eddig szétszakadt területeket és képes fogadni, szétosztani az ide érkező forgalmat is. A lecsökkenő vasúti területek feletti felülépítéssel összeköthetőek a jelenleg külön működő területek. A főváros egyik legértékesebb ingatlanfejlesztési potenciálját hordozza: központi területen, környezetében ingatlanpiaci szempontból nagyon értékes területekkel jön létre egy olyan új, vegyes funkciók létrehozására alkalmas terület, melyen mind az épített, mind a zöldfelületi hálózatok folyamatossága létrehozható. 05 Kissfazekas Kornélia PhD / Gurdon Balázs / K392 A tankör egy konszenzusos közlekedési verzióhoz keresi a városépítészeti és építészeti választ: a jelentősen csökkenő vasúti területből csak annyi marad, amennyi egy tágabban vett városkörnyék számára a kötöttpályás, elővárosi közlekedés helyigényeként szükséges. Bel-Buda szűkölködik jó városi terekben, az itteni lakosok többsége főként a pesti oldalra jár át találkozni, dolgozni, szórakozni. Célunk, hogy a vasút visszaszorításával felszabaduló területeken Buda egy új központját is megteremtsük, a Déli pályaudvar jövőbeni városi szerepére is fókuszálva. Mindezt árnyalja a Széll Kálmán tér, a Millenáris és a MOM-park közelsége. Arra az alapvető kérdésre is keressük a választ, hogy a budai oldallal szemben vajon valóban más városi igényeket támasztunk-e, mint a pestivel? Budán kirándulunk, Pesten szórakozunk? Lehet-e, kell-e, tudunk-e a felszabaduló vasúti területeken egy új (budai) brandet megfogalmazni, és ebben milyen szerepet tölthet be a funkcióváltó Déli pályaudvar. 06 Kádár Bálint PhD / Deigner Ágnes angol nyelvű tankör (magyar diákoknak is) / K Optimista vízió A tankör Budapest legambiciózusabb tervét veszi elő a vasúti fejlesztések vonatkozásában, és a Déli pályaudvarból fejpályaudvar helyett átmenő pályaudvart tervez, ahol a kelet-nyugati transznacionális vasútvonalak a Nyugati és Déli pályaudvarok között földalatti alagúton közlekednek. A régóta emlegetett terv nemcsak a vasúti infrastruktúra nemzetközi versenyképességét növelné, hanem a Déli pályaudvar városközponti szerepét is. Miközben a pályaudvar forgalma a maihoz képest is megnőne, a felszíni vágányok nagy része beépíthetővé válna, a mai fejpályaudvar

7 épülete mely építészeti értékeinek elemzése külön feladat lesz funkcióváltással alakulna át, a környék közterületei pedig Buda új központi találkozóhelyéhez méltó arculatot kaphatnának. A terv egy pozitív jövőképpel számol, ahol Budapest a nyugati és az egyre inkább fejlődő keleti nagyvárosok között kiemelt vasúti csomópont, ezzel olyan gazdasági lehetőségeket kap, amelyekkel a rendkívül jó adottságú budai területek a Déli pályaudvar körül akár nemzetközi cégeknek is vonzó üzleti negyedet tudnak létrehozni. A tervezési kérdés, hogy a békés budai városrészekkel körülvett terület miként bír el ennyi új funkciót (új pályaudvar, városközponti szerep és kereskedelmi központ, új lakóingatlanok és nagy presztízsű üzleti negyed). Az angol nyelvű tervezési munka egyszerre épít a hely értékeinek alapos megértésére, és a nagy infrastruktúrák által életre keltett ingatlan beruházások legjobb nemzetközi tapasztalataira. NINCS vonat A Déli pályaudvar megszűnése feladat: a felszínen teljesen felszabaduló, volt vasúti terület hasznosítása - Budapest nagyvárosi jövőképébe illeszkedő területhasznosítás - új, fenntartható városrész kialakítása 07 Pálfy Sándor DLA / Tímár Benedek / K343 Megszűnő vasúti közlekedés, zöldterületi fejlesztés. A mi tankörünk városi közparkot alakít ki a jelenlegi MÁV területekből. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy egyszerűen felszedjük a vágányokat és befásítjuk a területet, hanem keressük azokat a funkciókat, beépítési módokat és intenzitást, aminek a megvalósulása esetén a terület alapvetően megőrizheti a Vérmezőhöz kapcsolódó, városi közpark jellegét. Hogy közparkokra a fővárosnak nagyon nagy szüksége van, az biztos; hogy az óriási méretű, kihasználatlan MÁV területek Budapest területén erre kitűnő lehetőséget nyújtanának, szintén. Hogy ezt több európai nagyvárosban meg is lehetett csinálni (Barcelona, Berlin), talán elég ok arra, hogy beleültessük a döntéshozók fülébe a bogarat, hogy milyen maradandó, a főváros életét hosszútávon meghatározó, pozitív tett lenne a részükről egy ilyen döntés meghozása. 08 Varga Imre / Sólyom Benedek DLA / K344 Megszűnő vasúti közlekedés mellett, a zöld- és beépített területek arányos fejlesztése. A nagy zöldfelületekkel jelenleg is rendelkező, de központhiányos Budai oldal "Déli" területén a vasút megszűnésével olyan lehetőségek nyílnak, melyekkel egy fenntartható városias szövet reálisan megvalósítható. A kimagaslóan jó közlekedési adottságok a terület központi szerepének erősítését is segítik. Ezzel együtt a különböző szempontok arányos figyelembevételére a valós döntéseknél is számíthatunk. A félév során ezt a kiegyenlített fejlesztési irányt gondoljuk

8 végig. A megújítási cél meghatározásánál a hagyományos európai várost tekintjük pozitív kiindulópontnak. Tulajdonképpen ezzel a Nagykörút korszerű folytatását is javasoljuk. 09 Alföldi György DLA / Garay Márton / K345 Megszűnő vasúti közlekedés, magas, intenzív beépítéssel történő fejlesztése. A harmadik tankör azt vizsgálja meg, lehet-e ezt a művi/természetes tájat adottságként kezelni, a két canyont és a mellette kiépült beépítéseket összenöveszteni. Ez a budai városrész az elmúlt években erősen fejlődött, magas pozíciójú, sűrű városias lakóterület alakult ki, és mára már az Alkotás út - Krisztina körút mentén erős irodai/munkahelyi zóna épült ki. Lehet-e és hogyan lehet a terület ingatlanpiaci és városszerkezeti értékeit kihasználni és fejleszteni. Az látható, hogy Buda egyre erősebben törekszik új városközponti területek kialakítására, vegyes (munkahelyilakó-szabadidős) funkciók befogadására. Több példa van a világban arra, hogy a funkcióját vesztő vasúti területek hogyan kerültek be a városba, van ahol felhőkarcolókat építettek, van ahol parkokat. A dilemma az, hogy lehet-e sebként kezelni a helyzetet és a környék utcáit összeszőve eltüntetni azt, vagy a kialakult fantasztikus művi táji adottságokat kihasználva teremteni valami újat. Meglátjuk!?