Magyar Külkapcsolati Bizonyítvány a évről

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magyar Külkapcsolati Bizonyítvány a 2012. évről"

Átírás

1 Magyar Külkapcsolati Bizonyítvány a évről Budapest,

2 Közreműködtek: Balázs Péter Banai Károly Bányai Péter Baranyi Márton Egry Gábor Fodor Gina Garamhegyi Ábel Inotai András Jarábik Balázs Kenessey Tamás Korányi Dávid Kozma Levente Köles Sándor Rácz András Szeles András Tófalvi Zselyke Valki László Varga Imre Végh Zsuzsanna és sokan mások 2

3 TARTALOM Bevezetés Az értékelés szempontjai Összefoglaló A MAGYAR KÜLPOLITIKA ÉRTÉKELÉSE 1. TÉRSÉGPOLITIKA EU-tag szomszédaink Ausztria Szlovákia Szlovénia Románia Horvátország Visegrádi együttműködés Nyugat-Balkán Az EU Keleti Partnerségi programja Ukrajna Moldova Belarusz Azerbajdzsán Örményország Grúzia Nemzetpolitika: a határon túli magyarság 2. AZ EURO-ATLANTI SZÖVETSÉGI RENDSZER Európai Unió Kiemelt fontosságú európai uniós ügyek Európai Parlament Európai Bizottság Nagy EU-tagállamok Németország Franciaország Egyesült Királyság Olaszország Spanyolország 3

4 Észak-atlanti Szövetség NATO Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi szervezetek 3. GLOBÁLIS NYITÁS Oroszország Törökország Közel-Kelet és Észak-Afrika Kína India Latin-Amerika 4. SZAKDIPLOMÁCIA Biztonságpolitika Gazdasági diplomácia Energiabiztonság Kulturális diplomácia Nemzetközi fejlesztési együttműködés Demokrácia és civil társadalmak fejlődésének előmozdítása 5. A MAGYAR KÜLPOLITIKA INTÉZMÉNYRENDSZERE Magyarország külkereskedelmi termékforgalma 4

5 BEVEZETÉS Első alkalommal készült Magyarországon külkapcsolati bizonyítvány. Az újfajta értékelési módszer az utóbbi években tűnt fel és kezdett terjedni. A kezdeményezés a Külkapcsolatok Európai Tanácsától (European Council of Foreign Relations ECFR) ered. Egyes államok például Csehország 1 már követték a példát. Magyarországon a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány vállalkozott rá, hogy elkészítse és közre adja a magyar külpolitika újszerű értékelésének első eredményét. Az értékelési metodika ötvözi az osztályzás és a szöveges minősítés elemeit. A magyar módszertan kialakításánál elsősorban az ECFR gyakorlatát hasznosítottuk. A nemzetközi tapasztalatokat menet közben is csiszoltuk és igyekeztünk a magyar helyzetre alkalmazni. Az értékelés tematikája a külpolitika hagyományos, földrajzi értelmezését követi, és a partnerekhez fűződő viszonyt Magyarország külkapcsolatainak három koncentrikus körében tárgyalja: a térségpolitika, az euro-atlanti szövetségi rendszer (EU, NATO és egyéb nemzetközi szervezetek), illetve a globális nyitás szerinti csoportosításban. Ezután sorra veszi a főbb szakdiplomáciai területeket, végül értékeli diplomáciai hálózatunkat. A bizonyítvány a legutóbbi lezárt időszak, a év külpolitikáját vizsgálta. A külkapcsolatok minősítése az egyes témakörökben három fő lépésben történt: a célok, az erőfeszítések és az eredmények számbavétele alapján. A célokat a magyar külpolitikai doktrínának tekinthető dokumentum, a kormány nyilvánosan meghirdetett külpolitikája, 2 Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája, 3 Külgazdasági Stratégiája 4 valamint a MÁÉRT által elfogadott nemzetpolitika 5 tartalmazza. Az erőfeszítések az adott cél elérése érdekében végzett diplomáciai tevékenységet és a bevetett erőforrásokat tették mérlegre. Az eredményesség megítélése a célkitűzés megvalósításának, a magyar külpolitikai mozgástér bővítésének és az ország, polgárai, valamint tágabb értelemben a magyarság számára mutatkozó haszonnak a számbavételén alapszik. A nemzetközi metodikát követve a témák szakértői az erőfeszítéseket és az eredményességet számszerűen is minősítették. A végeredményt a két szám összege adja. A minősítés így egy 10-es skálán helyezi el az adott országgal való bilaterális kapcsolatokat vagy az adott multilaterális viszonylatban elért teljesítményt. A legkiemelkedőbb teljesítményt a tízes szám jelöli. A skála kiegészült egy 0 fokozattal, amely a kudarcot, veszteséget jelenti. A bizonyítvány Magyarország külpolitikai mozgásterét is minősíti az adott relációban és a maximális aktivitástól a kiszolgáltatott pozícióig terjedően öt fokozatot ölel fel: (1) kezdeményező, (2) együttműködő, (3) elzárkózó, (4) kérő és végül (5) zsarolható. A két-, illetve a sokoldalú kapcsolatrendszereket azok sajátosságai szerint igyekeztünk differenciáltan minősíteni. A módszertan részletes leírását mellékeljük. 1 Agenda for Czech Foreign Policy 2013, Association for International Affairs (AMO), Praha, Magyar külpolitika az uniós elnökség után, Külügyminisztérium, A Kormány 1035/2012. (II. 21.) Korm. Határozata Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról 4 Külgazdasági Stratégia. Szakmai Vitairat, Nemzetgazdasági Minisztérium, Magyar nemzetpolitika. A nemzetpolitikai stratégia kerete. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium,

6 A külkapcsolati bizonyítványon mintegy negyven külpolitikai szakértő dolgozott több hónapon keresztül. A munka célja a valósággal való szembenézés, a magyar külpolitika helyzetének és mozgásterének minél pontosabb meghatározása. Az átfogó értékelést szándékaink szerint valódi nemzeti konzultációnak kellene követnie, élő párbeszéd keretében, azonos helyen és időben. Így közeledhetnénk a legfontosabb stratégiai kérdésekben a magyar külpolitikában kívánatos konszenzus felé. 2

7 AZ ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI A Magyar Külkapcsolati Bizonyítvány közvetlen célja a magyar külpolitika teljesítményének és eredményességének értékelése egy adott naptári évben. Az értékelés csak az állami külpolitikát vizsgálta. Külpolitikán azon célok és a megvalósításukat szolgáló eszközök rendszerét értjük, amelyek a magyar államot és sok vonatkozásban, tágabb értelemben a magyar nemzetet más államokhoz és közösségekhez, valamint a nemzetközi kapcsolatok egyéb fontosabb szereplőihez kapcsolják, és kölcsönös viszonyukat meghatározzák. A magyar külpolitika céljainak azonosításához segítségül szolgálnak a bevezetőben említett hivatalos stratégiai dokumentumok, valamint az adott országra, illetve szakterületre vonatkozó stratégiai dokumentumok, ide értve azokat a nemzetközi egyezményeket, amelyeket Magyarország elfogadott. A stratégiákban kijelölt célok többnyire hosszú távúak és jellemzően nincs melléjük rendelt cselekvési terv, így egy rövid, egyéves periódusra vonatkozva nehezen konkretizálhatók, illetve számszerűsíthetők. Az értékelés során ezért azt igyekeztünk felmérni, hogy Magyarország 2012-ben a lehetőségekhez képest mennyire hatékonyan mozdult el a kitűzött célok irányába. A vizsgált témákat és viszonylatokat elsősorban a hivatalos külpolitikai stratégia alapján határoztuk meg. A vizsgálat menete és módszertana a következő volt. A vonatkozó stratégiai dokumentumok alapján azonosítottuk a magyar külpolitika adott résztémára (országra, térségre, vagy szakpolitikára) vonatkozó céljait, majd áttekintettük, hogy 2012 során milyen főbb kérdések, események és fejlemények határozták meg az adott kapcsolatot. Ezt követően került sor a magyar külpolitikai teljesítmény értékelésére. Az értékelés minden résztéma esetében két komponens erőforrás és eredmény alapján történt, ezek számítottak be a minősítésbe, továbbá értékelésre került Magyarország mozgástere az adott összefüggésben. A minősítés két komponensén a következőket értjük: erőforrás: a cél elérése érdekében kifejtett erőfeszítések és felhasznált források mértéke, célzottsága, a mozgástér bővítésére való alkalmasságuk; eredmény: az objektív nyereségek/veszteségek, a mozgástér tényleges bővítése, a célkitűzés megvalósítása, valós haszon Magyarország és polgárai, illetve a magyarság számára. Az erőforrás komponenst a következő elemek tanulmányozása alapján osztályoztuk: külpolitikai deklarációk, diplomáciai találkozók, pénzügyi hozzájárulások, együttműködések, engedmények, segítségnyújtás stb. Azt is figyelembe vettük, hogy Magyarország mit nem tett, pedig tehetett volna, illetve kellett volna tennie. Az erőforrás komponens esetében a skála fokozatai a következők: 5: Minden erőforrás felhasználásra került, ami az adott külpolitikai környezetben lehetséges és elérhető. 4: A magyar külpolitika az erőforrások széles körét fektetette be, de ezek nem érték el a lehetséges maximumot. 3

8 3: Korlátozott erőforrások kerültek felhasználásra, amelyek korlátozott eredmények elérésére elegendőek. 2: Magyarország fordított ugyan erőforrásokat a célok elérésére, de azok elégtelenek voltak ahhoz, hogy a külpolitika jelentősen közelítse a kijelölt célokat. 1: Magyarország alig fordított erőforrást a célok elérésére. 0: Semmilyen erőforrás nem került felhasználásra Az eredmény komponens értékelésénél figyelembe vettük, hogy az adott eredményt elérhette a magyar külpolitikai tevékenység önmagában, míg átfogóbb, globális kérdésekben, ahol a magyar külpolitikai mozgástér értelemszerűen kisebb, a Magyarország számára kedvező vagy kedvezőtlen fejlemény más tényezők következménye is lehet. A szöveges értékelésben jelezzük, hogy melyikről van szó, de az egyszerűség kedvéért az osztályzásban nem különül el a kettő. Az eredmény komponens esetében a skála fokozatai a következők: 5: A magyar külpolitika minden kitűzött célt elért, egyértelmű a siker. 4: A legtöbb célt sikerült elérni, a külpolitika alapvetően eredményes. 3: Bizonyos célokat sikerült elérni, de a legfontosabbakat nem; a magyar külpolitika nem sikertelen, de komoly sikereket sem ért el. 2: Minimális előrelépés történt, de a külpolitika alapvetően sikertelen. 1: A célokat nem sikerült elérni, a külpolitikát a sikertelenség jellemzi, habár veszteségeket nem szenvedett. 0: A kitűzött célok közül semmi nem teljesült, sőt veszteségeket, kudarcokat is elszenvedett a magyar külpolitika. A minősítést a két komponens összege adja, ezáltal az értékelések egy 0-10-es skálán szóródnak. Az összesített minősítés értelmezése a következő (két-két számszerű fokozat kapott egy szöveges értékelést, kivéve a 0 fokozatot): 10-9 kiváló 8-7 jó 6-5 közepes 4-3 gyenge 2-1 elégtelen 0 kudarc, veszteség A külpolitikai mozgástér értékelésére külön kerül sor. Véleményünk szerint a mozgástér nagysága és milyensége önmagában még nem minősíti a külpolitikát, így nem tartottuk célszerűnek a külpolitika hatékonyságát és eredményességét értékelő osztályzat részévé tenni, ugyanakkor figyelmen kívül hagyni sem lenne tanácsos. A politikai mozgástér értékelésének célja a kétoldalú kapcsolatok esetében annak meghatározása, hogy Magyarország hogyan használja ki a rendelkezésére álló politikai, gazdasági és kulturális lehetőségeket. A multilaterális témák esetében pedig annak meghatározása a cél, hogy Magyarország milyen szerepet képes játszani az adott viszonylatot érintő nemzetközi folyamatok alakításában. 4

9 A mozgástér minősítésének kategóriái a következők: kezdeményező: a kétoldalú kapcsolatok alakításában Magyarország irányító szerepet vállal, multilaterális ügyek esetében pedig az adott cselekvés vezetője (multilaterális keretben a példamutató minősítés is értelmezhető: az ország egyike a fő cselekvőknek, jelentős erőforrásokat fektet be a területbe, de nem közvetlen kezdeményező); együttműködő: pozitív politikai hozzáállást tanúsít a partnerrel vagy a szakterülettel szemben, de viselkedése nem éri el a kezdeményezés szintjét; elzárkózó, ezen belül a) közömbös: érdektelen, tétlen magatartást tanúsít a partnerrel vagy a területtel szemben, ami akadályozhatja a bilaterális kapcsolatok alakulását, illetve a magyar szerepvállalás megerősítését a területen; b) ellenséges: kétoldalú kapcsolatokban a partnerrel szembehelyezkedik, multilaterális ügyek esetében akadályozza az adott kezdeményezést; kérő: az ország nettó kedvezményezetti, haszonélvezői pozícióra törekszik a partnerrel szemben vagy az adott területen zsarolható: Magyarország kiszolgáltatott helyzetben van a partnerrel szemben vagy a területen. 5

10 A MAGYAR KÜLPOLITKA ÉRTÉKELÉSE ERŐFORRÁS (max. 5) EREDMÉNY (max. 5) MINŐSÍTÉS (max. 10) MOZGÁSTÉR TÉRSÉGPOLITIKA EU-tag szomszédaink Ausztria együttműködő Szlovákia együttműködő Szlovénia kezdeményező Románia együttműködő / ellenséges Horvátország kezdeményező Visegrádi Együttműködés együttműködő Nyugat-Balkán együttműködő Az EU Keleti Partnerség programja Ukrajna közömbös Moldova kezdeményező Belarusz közömbös Azerbajdzsán kezdeményező Örményország zsarolható Grúzia közömbös Nemzetpolitika: a határon túli magyarság kezdeményező / együttműködő EURO-ATLANTI SZÖVETSÉGI RENDSZER Kiemelt fontosságú európai uniós ügyek Európai Parlament kérő / zsarolható Európai Bizottság ellenséges / kérő Nagy EU-tagállamok Németország együttműködő Franciaország együttműködő Egyesült Királyság együttműködő Olaszország közömbös Spanyolország közömbös Észak-atlanti Szövetség NATO együttműködő Amerikai Egyesült Államok együttműködő / közömbös Nemzetközi szervezetek együttműködő / ellenséges GLOBÁLIS NYITÁS Oroszország kérő Törökország közömbös Közel-Kelet és Észak-Afrika együttműködő Kína kérő India együttműködő Latin-Amerika együttműködő SZAKDIPLOMÁCIA Biztonságpolitika együttműködő Gazdasági diplomácia kérő Energiabiztonság együttműködő Kulturális diplomácia kérő Nemzetközi fejlesztési együttműködés közömbös Demokrácia és civil társadalmak fejlődésének előmozdítása közömbös A MAGYAR KÜLPOLITIKA INTÉZMÉNYRENDSZERE Intézményrendszer kezdeményező 6

11 ÖSSZEFOGLALÓ A magyar külpolitika 2012-ben felemásan teljesített, összességében követő, reagáló, gyakran védekező, sőt, olykor zsarolható pozícióban volt. A nemzetközi kapcsolatok gyakoriságát és tartalmát illetően 6 a külügyminiszter aktivitása emelkedik ki, habár a hangerő és az okozott bonyodalmak tekintetében a kormányfő és a házelnök akciói rendszeresen felülírták a hagyományos diplomáciai munkát. Martonyi János mintegy 40 látogatást tett külföldön, fele részben EU, NATO és más többoldalú szervezeti keretekben, fele részben kétoldalú tárgyalások formájában. Nyugat-Európában felkereste német, francia, olasz, spanyol és svájci kollégáit, és fogadta az angol, osztrák és svéd külügyminisztereket, utóbbi a Wallenberg emlékév alkalmából jött Budapestre. Térségünkben meglátogatta a román, szlovák, cseh, valamint moldáv és macedón minisztereket és itthon találkozott a lengyel és horvát kollégájával. Fontos globális gazdasági szereplőkkel tárgyalt egy délkelet-ázsiai, majd pedig egy dél-amerikai körút keretében. Szembetűnő, hogy jóval kevesebb külügyminiszter jött Magyarországra, mint ahányan fogadták a magyar tárcavezetőt. A miniszterelnök nemzetközi aktivitása különös képet mutat. Több mint 30 utazása fele részben történt multilaterális eseményekhez kapcsolódva (EU, NATO, V4, illetve a saját pártcsaládjának rendezvényei) és fele részben zajlott kétoldalú keretekben. Ám az utóbbin belül viszonylag kevés a hivatalos kormányfői látogatás és azon belül is elenyésző a transzatlanti közösség aránya. Orbán Viktort a saját szövetségi rendszerünkön belül csak Németországban, Ausztriában, Szlovéniában és Litvániában fogadták, azon kívül pedig Ukrajnában, Albániában, Grúziában, Kazahsztánban és Azerbajdzsánban tett látogatást. Budapesten egyetlen nyugat-európai kormányfő fordult meg 2012-ben: az ír miniszterelnök jött el néhány órára mint az EU következő elnöke. Látogatást tett még Magyarországon a horvát, szlovák, szerb, továbbá az albán, macedón, montenegrói és libanoni kormányfő. Az összkép egy ki nem mondott, de a gyakorlatban alkalmazott bojkott benyomását kelti Orbán személyével szemben, ami nem használ a magyar érdekeknek. A köztársasági elnök kevéssé tudta pótolni a kormányfő korlátozott mozgásterét, mivel ben személyi változás történt. Az év elején Schmitt Pál olimpiai bizottsági funkcióin kívül látogatást tett az EU-nál és Dél-Koreában. Hivatalba lépése után Áder János Ausztriában, Lengyelországban és az EU intézményeinél járt, részt vett ENSZ tanácskozásokon, ellátogatott Izraelbe és Afganisztánba. Magyarországon csak a szűkebb térségünkből fordult meg néhány államfő: a lengyel, cseh és szerb, továbbá határ menti találkozók formájában a szlovén és a horvát elnök. A miniszterelnökhöz hasonlóan itt is szemet szúr Magyarország nemzetközi elszigetelődése. Nagy nemzetközi aktivitást mutatott az Országgyűlés (OGy) elnöke. Kövér Lászlónak sikerült alkalmat teremteni két nyugat-európai látogatásra: Németországba és az Egyesült Királyságba. Térségünkön belül Horvátország, Lettország, Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Koszovó szerepelt 6 A diplomáciai események összesítése a Külügyi Szemle negyedévenként közreadott külpolitikai eseménynaptára szerint készült. 7

12 a hivatalos látogatásai listáján, azon túl pedig Marokkó, Dubai és India. Budapesten egyetlen nyugateurópai parlamenti elnök járt: a svéd elnök áprilisban részt vett az Élet menetén. Magyarországra látogatott a litván, moldáv, grúz, török, szaúd-arábiai és ausztrál törvényhozás elnöke. Nem használtak a szomszédsági kapcsolatoknak és az ott élő magyar közösségek érdekeinek Kövér akciói a határok túloldalán. Három romániai útja a Magyar Polgári Párt akcióihoz kapcsolódott. Ukrajnában egy vereckei ünnepség, Szlovákiában pedig az OGy Nemzeti Összetartozási Bizottságának kihelyezett ülése okozott bonyodalmakat. A házelnök Nyírő József székelyudvarhelyi újratemetésével kapcsolatos aktivitása miatt Izrael visszavonta meghívását és a Raoul Wallenberg születésének 100. évfordulójára rendezett megemlékezésre végül Áder János utazott el. A komplex és különösen érzékeny szomszédsági kapcsolatok a diplomáciai érintkezések szintjén láthatóan nem szenvedtek nagy kárt a Budapesten kormányzó többség politikája következtében. A felsőszintű látogatások összességét tekintve a fentiekben felsorolt közjogi méltóságok tárgyalásain valamennyi szomszéd állam szerepelt. Az a bojkott-közeli aszimmetria, amely a vezető politikusok nemzetközi kapcsolataiban érzékelhető, különös tekintettel a fejlett világra és azon belül is a transzatlanti közösségre, a közvetlen szomszédok, illetve a V4 szintjén nem volt tapasztalható. A hanyatló presztízsű és nemzetközi vitákba bonyolódó magyar kormányzattal szembeni türelmét különösen Ausztria és Lengyelország jelezte, amiben nyilvánvaló pártpolitikai szimpátiák is közrejátszottak (az ÖVP, illetve PO részéről). Eredményesen működött a V4 együttműködés is. A négy ország az EU többéves pénzügyi keretéről szóló tárgyalások során sikeresen képviselte azt a közös érdeket, hogy ne csökkenjenek a főösszegek, kivált a két legfőbb kiadási tétel, a közös agrárpolitika és a kohéziós politika finanszírozásának mértéke. A Nyugat-Balkán jelentőségének hangoztatása megmaradt ugyan, de a cselekvés szintjén a térségbeli magyar aktivitás erősen visszaesett, magas szintű látogatásra alig került sor 2012-ben. A Magyarországgal határos hét állam többségével azonos szövetségi rendszerben, egy táguló és fejlődőképes térségben élünk együtt, a kisebbségi kérdésen kívül más lényeges konfliktusforrás alig van közöttünk. A magyarság kormányzó erő volt és lehet Szlovákiában és Romániában, regionális szinten pedig Ukrajnában, a Kárpátalján és Szerbiában, a Vajdaságban. Jelenleg azonban minden számottevő kisebbségi magyar szervezet ellenzékben van a szülőföldjén. Ebben fő szerepet játszott a Fidesz azon törekvése, hogy megpróbálta őket a saját politikai klientúrájába besorozni, ezzel megosztotta a magyarság politikai képviseletét és éppen a kiszemelt szövetségeseit hiteltelenítette el a saját hazájukban. A magyar vezetők, jelesül a házelnök, a miniszterelnök és Németh Zsolt külügyi államtitkár akciói a szomszéd államokban mindezt 2012-ben is alátámasztották. A valóságos közjogi helyzet szándékos figyelmen kívül hagyása, a többségi nemzeteket megkerülő, vagy azok ellenében indított politikai próbálkozások mind a magyar kisebbségek pozícióit, mind a szomszédsági kapcsolatokat rongálták, elsősorban Romániában és Szlovákiában. A magyar kormány uniós politikája 2012-ben a legkevésbé sem volt kiszámítható és a kompromisszumkészség is csak rövid időre volt rá jellemző. A 2011-es EU-elnökség jó szakértői teljesítményének emléke gyorsan szertefoszlott és folytatódott Budapest és Brüsszel kapcsolatainak 8

13 súlyos megromlása, amelyet a magyar jogállamiság leépítése, illetve az ezzel kapcsolatos uniós bírálat váltott ki. Visszatetszést keltett Brüsszelben, hogy Orbán Viktor továbbra is rendszeresen a Nyugat hanyatlásáról és a keleti nyitás szükségességéről értekezett. A túlzottdeficit-eljárásból való kikerülés 2012-ben még nem teljesült, de az Ecofin júniusban visszavonta a költségvetési hiány miatt kilátásba helyezett alap-megvonási szankciókat. A magyar-német kapcsolatrendszert 2012-ben nem sikerült minőségileg javítani, a német beruházások csökkentek és a magyar kormány több esetben is kiváltotta Németország kritikáját. A magyar diplomácia mozgástere és aktivitása a francia relációban is szűkült, bár a külügyi vezetés a lehetőségeihez mérten próbált kezdeményező lenni. A francia gazdasági szereplők jelentős érdeksérelmeket szenvedtek el, és beruházásaikat inkább leépítik, mintsem bővítenék. A kormány a brit partneréhez fűződő kapcsolatait igyekezett a saját pártpolitikai céljaira kihasználni, mintegy ellensúlyt remélve attól az unióval szemben. A brit vezetés azonban nem akarta megterhelni amúgy is bonyolult uniós kapcsolatait egy ilyen lépéssel és riasztotta őt a magyar fél uniós viselkedése. A magyar vezetés azon igyekezett, hogy vonzóvá tegye a brit tőke számára Magyarországot, miközben a kormány elkezdte kiszorítani a magyar gazdaságból a már itt lévő brit cégek, bankok, nagybefektetők egy részét. A NATO keretein belül a transzatlanti együttműködéshez és a globális felelősségvállaláshoz kapcsolódóan folytatott együttműködésünk kielégítő elkötelezettséget jelzett 2012-ben. A védelmi költségvetés szintje ugyanakkor jelentősen elmarad a kívánatos szinttől. Ezt a hiányosságot részben ellensúlyozza a missziós tevékenység Afganisztánban és másutt, közel ezer katonával, ami szövetségesi teljesítményünk megítélése szempontjából kedvező. A magyar-amerikai kapcsolatokban a hivatalos magyar külpolitikai stratégia szilárd értékés érdekközösséget, szoros szövetségesi és stratégiai viszonyt irányoz elő. Ugyanakkor a magyar kormányzat demokrácia-, jogállamiság- és piacgazdaság-ellenes lépései érezhetően befolyásolták a hazánk iránti amerikai nyitottságot, együttműködési és segítőkészséget 2012-ben. A magyar diplomácia aktivitása leginkább a kritikák kivédésére, megválaszolására irányult, az együttműködést pozitív kezdeményezésekkel és javaslatokkal csak korlátozottan sikerült javítani. Tágabb térségünket tekintve, a keleti szélről szóló retorika dacára a magyar-orosz áruforgalom volumenét nem sikerült növelni 2012-ben, ennek épp az ellenkezője következett be. A számunkra fontos orosz ügyekben (gázszerződés, magyar állampapírok, paksi bővítés stb.) sem sikerült érdemi előrelépést tenni. A magyar miniszterelnök 2012-ben egyetlen alkalommal sem találkozott Vlagyimir Putyinnal. A magyar-török kapcsolatépítést nem gátolták politikai akadályok, fékezték viszont a két ország gazdasági korlátai, valamint az a tény, hogy egyik sem igazán fontos a másik számára. Az eredmény a külkereskedelmi forgalom növekedésének megtorpanása, a kétoldalú kapcsolatok langyossága. A keleti nyitás politikájának arab szárnya szintén kevés eredményt hozott. Az arab világ fontos országaiba irányuló magyar kivitel csökkent 2012-ben, amiben persze az arab tavasz gazdasági hatásai is tetten érhetők. 9

14 Feltűnően megélénkült viszont a magyar külpolitika Azerbajdzsánban. A magyar miniszterelnök egyszer, Szijjártó Péter kétszer járt Bakuban. Nagy létszámú azeri üzletember-delegáció látogatott Budapestre, decemberben pedig megnyílt az első magyar kereskedőház Azerbajdzsánban. A gyilkosságért elítélt Ramil Szafarov semmivel sem indokolható átadása azonban nemcsak e viszony nemzetközi hitelét ásta alá, hanem Örményország is felfüggesztette miatta a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. A Kínával kapcsolatos kormányzati erőforrások szétaprózottak, az illetékes szervek és vezetők között a kommunikáció és az együttműködés szintje elégtelen. A kínai befektetők hosszú távú kiszámíthatóságot igényelnek, aminek ellent mond a rögtönzésekkel teli magyar kormányzati politika során számos kétoldalú találkozóra került sor, köztük a kínai miniszterelnök-helyettes (ma már miniszterelnök) magyarországi látogatására. Orbán Viktor számára azonban nem sikerült kínai látogatást szervezni, ő csupán a Varsóban rendezett Kína-Közép-Európa párbeszéd csúcstalálkozóján vett részt. A sokat hangoztatott keleti nyitás az Indiában kifejtett magyar aktivitásban nem volt érzékelhető. A legmagasabb szintű esemény a házelnök hivatalos látogatása volt Új Delhiben. Biztonságpolitikai szempontból kiemelkedő jelentőséggel bírt 2012-ben a stratégiai dokumentumok átdolgozása (Nemzeti Biztonsági Stratégia, Nemzeti Katonai Stratégia), amelyek a stratégiai gondolkodás folytonosságát és a szilárd euro-atlanti értékrendet tükrözik. A Magyar Honvédség fenntartható finanszírozása ugyanakkor az egyik meghatározó probléma maradt, miközben az évek óta halogatott haditechnikai modernizáció kérdései továbbra is megválaszolatlanok. A visegrádi országok közös EU-Harccsoportjának 2016-ra tervezett létrehozásáról miniszteri szintű döntés született. A Közép- Európai Védelmi Kezdeményezés hat ország fórumaként több területen fokozta a képességfejlesztési együttműködést második felében EU-műveleti készenlétben állt az olasz-magyar-szlovén összetételű Többnemzeti Szárazföldi Erő is. A nagy nemzetközi gazdasági ügyek diplomáciai támogatása tekintetében a magyar politikát 2012-ben vagy a csendes semmittevés jellemezte (multilaterális kérdések, WTO), vagy pedig vállalati szinten komoly veszteségeket szenvedett el (pl. Malév-csőd). A Magyarországon letelepedett multinacionális vállalatokkal szemben alkalmazott retorika negatív hatását észlelve a kormányzat től pozitív üzeneteket is kezdett küldeni és stratégiai megállapodások megkötését szorgalmazta, ezek nyilvánosságra került szövege azonban rendkívül semmitmondó. Összességében a gazdaságdiplomáciai tevékenység jórészt arra törekedett, hogy tompítsa politikai megítélésünk és gazdaságpolitikánk negatív hatásait, a kezdeményezések azonban korai fázisban elhaltak, vagy felületesek maradtak. Az energiabiztonság területén 2012 folyamán a legnagyobb horderejű döntés a cseh-szlovákmagyar árampiacok összekapcsolása volt, a gázpiaci integráció intenzívebb folyamata az év végén kezdődött csak meg. Az Oroszországgal folytatott energetikai együttműködésről kevés érdemi derült ki, a transzparencia hiánya miatt viszont a magyar külpolitika, azon belül az energetikai diplomácia a nyugati relációkban defenzív pozícióba szorulhat anélkül, hogy a kétoldalú magyar-orosz viszonyban érdemi eredményeket mutatna fel. 10

15 A nemzeti kultúra külföldi bemutatását és exportját részben a nagykövetségekhez rendelt anyagi keretek, részben pedig ahol volt ilyen a Magyar Kulturális Intézetek költségvetésének drasztikus visszavágása szinte ellehetetlenítette. A szűkülő forrásokat a kulturális tárca egyes kiemelt projektekhez rendelte, míg más projektekről egyszerűen le kellett mondania. Rontotta a szakdiplomatai működés hatásfokát, hogy a politika gyakran beleszól a művészek kezelésébe: egyeseknek kedvez, másokat mellőz. A preferenciákban a kortárs művészetek rovására előtérbe került a népművészet, nem minden esetben a maga autentikus valóságában. A személyes kapcsolatok építésének programja megfeneklett, midőn Európa vezető értelmiségijei szembefordultak az Orbán-kormánnyal, először az Új Színház szélsőjobboldali kézbe történő átjátszása miatt. A magyar kormány nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységének 2012-ben 14 hivatalos partnerországa volt, de összesen 60 feletti volt azon országok száma, amelyek irányába ilyen összegek elszámolásra kerültek. Az alacsony forrásokat figyelembe véve ez azt jelenti, hogy óriási volt a szétaprózottság, az átlagos projektméret néhány millió forintos. Ezen a szinten a látványos eredmények esélye igen kicsi, az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Céljaiban megfogalmazott tartós szegénységcsökkentéshez ilyen kis összegekkel nagyon nehéz kimutathatóan hozzájárulni, és az is kétséges, hogy milyen esély nyílik a magyar érdekek érvényesítésére egy-egy partnerországban. A Külügyminisztérium belső szervezete ma fejnehéz, a miniszteri kabinet mellett nyolc államtitkárság nehezedik az apparátusra. Az ügyintézés külső képe több, olykor egymással is konkuráló döntési központ működését mutatja. Egészében véve a Külügyminisztérium, amely a fennmaradt kevés hagyományos tárca közé tartozik az Orbán-kormányban, fokozatosan elveszítette a jelentőségét és hatását a kormányzati döntésekre. A külügyi vezetők személyes szereplése is látványosan visszaszorult a magas szintű diplomáciai eseményeken, helyüket a miniszterelnöki kabinet közvetlen munkatársi vették át. A külképviseleti hálózat 2012-ben általában jól lefedte a kívánatos és lehetséges külpolitikai aktivitásunk köreit: 72 államban és 10 nemzetközi és egyéb szervezetnél összesen 103 képviselet működött (a Külügyminisztérium nyilvános adatai szerint). A tiszteletbeli konzulok mintegy 40 olyan országban is biztosították a magyar diplomáciai jelenlétet, ahol saját képviselettel nem rendelkezünk. 11

16 A MAGYAR KÜLPOLITIKA ÉRTÉKELÉSE 1. TÉRSÉGPOLITIKA Magyarország közvetlen szomszédai a külpolitikai stratégiában differenciáltan jelennek meg. Szlovákia egyrészt a Visegrádi Együttműködés részeként, másrészt közvetlenül a kétoldalú kapcsolatok szempontjából kerül említésre. A Nyugat-Balkán térségének részeként hivatkozik a dokumentum Szerbiára, míg Horvátország már a térségpolitika potenciális nyugati dimenziójának részeként szerepel, csakúgy, mint Szlovénia és Ausztria. Ukrajna az Európai Unió Keleti Partnerség programja és Kelet-Európa vonatkozásában került be a stratégiába. Románia különállóan szerepel. 7 A külpolitikai stratégia mellett térségpolitikánk kapcsán ki kell emelni a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) által elfogadott nemzetpolitikai stratégiát is, 8 amely külön foglalkozik a szomszédos államokban élő magyar kisebbségekkel. Ez a dokumentum az adott országokkal való viszonyt jónak minősíti mindaddig, amíg az ott élő magyarokat nem éri joghátrány. A kisebbségvédelem terén az EUcsatlakozás Szlovákia és Románia esetében pozitív változást hozott, de a stratégia szerint a szomszédos országokban nincs határozott és elkötelezett, egységes szándék a kisebbségek jogainak védelmére. A stratégia cselekvési prioritásként fogalmazza meg, hogy a magyar állam és a szomszédos országokban működő politikai szervezetek összehangoltan és kezdeményezően lépjenek fel a kisebbségben élő magyarok jogkiterjesztése érdekében. 9 A Külkapcsolati Bizonyítvány a térségpolitika bemutatásában a következő felosztást alkalmazza: Szlovákiát, Romániát, valamint a nyugati dimenzió alá sorolt fenti három országot egy kategóriában kezeli mint uniós tagokat. Szerbiával való kapcsolatainkat a külpolitikai stratégiához igazodva bilaterálisan, de a Nyugat-Balkán részeként értékeljük. Hasonló logikát követünk Ukrajna esetében, amely az EU Keleti Partnerségének témaköre alatt szerepel. Térségpolitikánk fontos része továbbá a Visegrádi Együttműködés és a nemzetpolitika, így mindkettőnek külön elemzést szenteltünk. EU-tag szomszédaink Ausztria A 2011-ben kiadott külpolitikai stratégiai dokumentum pozitívan értékeli a Magyarország és Ausztria között fennálló kapcsolatokat, aminek alapvető okát nem csak közös történelmi múltunkban, hanem a jelen közös kihívásaiban, közös érdekeinkben is látja. A kialakult szoros társadalmi és gazdasági kapcsolatok további bővítését a magyar kormányzat a térségpolitika nyugati dimenziójának kiépítésén, a civil szektor kapcsolatainak erősítésén keresztül látja véghezvihetőnek. Ennek kapcsán a stratégia 7 Magyar külpolitika az uniós elnökség után, Külügyminisztérium, o. 8 Magyar nemzetpolitika. A nemzetpolitikai stratégia kerete. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Uo. 17. o. 12

17 szinergiák kihasználására törekszik a Duna Stratégia és az Adriai-Ión Stratégia között, 10 ennél mélyebb részletekbe azonban nem megy. A 2012-es év bővelkedett kétoldalú találkozókban: mind Magyarországon, mind Ausztriában sor került miniszterelnöki és külügyminiszteri tárgyalásokra, valamint alacsonyabb szinten uniós témákban ágazati, szakpolitikai egyeztetésekre. A regionális együttműködés is figyelmet kapott: Magyarország elsősorban a Visegrádi Együttműködés és a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) élén betöltött elnöksége kapcsán egyeztetett Ausztriával, amely az utóbbinak tagja. Az egyeztetés azért is indokolt volt, mivel Magyarországot követően Ausztria veszi majd át a KEK elnökségét 2014-től. A védelempolitika terén a regionális együttműködés lehetőségeit vizsgáló találkozóra került sor Ausztria, Magyarország, Szlovénia, Horvátország és Olaszország között. Az induló együttműködés a Többnemzeti Szárazföldi Kötelékre épít és célja elkerülni a regionális párhuzamosságokat és elősegíteni a védelmi kapacitások összehangolását ben azonban mérhető eredmények még nem születtek. A magyar-osztrák kapcsolatokban feszültséget keltett a készülő magyar földtörvény és ennek kapcsán az ún. zsebszerződések ügye. A kormányzat esetenként igen sértő retorikájában gyakorlatilag egyenlőségjelet tett az illegálisan földhöz jutott, valamint a földjeiket haszonbérlet útján legálisan művelő vagy azt 1994 előtt jogszerűen megvásárló osztrák gazdák között. Az osztrák kormány higgadtan reagált, felhívva a figyelmet a legális és illegális földszerzés közötti különbségekre, és kifejezve reményét, hogy nem kerül sor visszamenő hatályú jogalkotásra a magyarországi földek visszaszerzéséért. (A földtörvény 2013-ban került elfogadásra.) Habár nem közvetlenül az államközi kapcsolatok része, érdemes megemlíteni a Magyarországon aktív osztrák bankok helyzetét, amelyeket alapvetően érint a magyar kormány unortodox így jórészt kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája csakúgy, mint a forint árfolyamának ingadozása. Magyarországi kitettségeik így 2012-ben is kockázatot jelentettek a bankoknak. Ezzel párhuzamosan 2012-ben folytatódott a tendencia, miszerint magyar állampolgárok burgenlandi bankokban helyezik el megtakarításaikat. Összességében 2012-ben a magyar-osztrák kapcsolatok élénknek voltak mondhatók, szakpolitikai szinten (pl. uniós ügyek, védelempolitika) aktív egyeztetések folytak, de konkrét eredmények még nem születtek. A konfliktus lehetőségét hordozta magában a két ország között a formálódó magyar földtörvény és a körülötte kialakult kormányzati kommunikáció. Erőforrás: 3 Eredmény: 4 Minősítés: 7 jó Mozgástér: együttműködő 10 Magyar külpolitika az uniós elnökség után, Külügyminisztérium, o. 13

18 Szlovákia Szlovákiára a Visegrádi Együttműködés keretében hivatkozik a külpolitikai stratégia, ahol kiemelt prioritás az energetikai és közlekedési infrastrukturális kapcsolatok kiépítése, illetve megerősítése. Emellett bilaterális vonatkozásban elmondja, hogy [a] 2010-es pozsonyi kormányváltás óta a magyar szlovák viszonyban a korábbiakhoz képest jelentősen javultak a problémamegoldó párbeszéd feltételei. A kisebbségpolitika terén Szlovákia megtette az első részleges lépéseket az uniós csatlakozáskori kisebbségjogi állapot helyreállításának irányában. Energiapolitikai téren megmutatkozott a két kormány stratégiai szövetsége, amely többek között gázvezeték rendszereink összekötésének megkezdésében ölt testet. Magyarország elkötelezett a megindult közeledés folytatása mellett. 11 A magyar-szlovák kapcsolatoknak (a magyar-románhoz hasonlóan) elsődleges jelentőséget tulajdonít a magyar külpolitika a Szlovákiában élő magyarok miatt. (Szlovákiában mintegy 520 ezer magyar él, ami a lakosság 10 százalékát teszi ki.) A magyar-szlovák kapcsolatokról elmondható, hogy a rendszerváltástól 2010-ig több volt a feszültség és konfliktus, mint a nyugodt pillanat vagy időszak, től pedig változás állt be a bilaterális kapcsolatokban. Egyrészt megváltozott a hangnem főleg a nyilatkozatok terén; másrészt gyakoriak a csúcstalálkozók, ami konstruktív párbeszédet és együttműködést eredményezett is a kapcsolatok megerősítéséről szólt. Orbán Viktor és Robert Fico április 26-án Varsóban találkozott, ahol új Duna-híd megépítésében egyeztek meg, és legalább két Ipoly-híd felavatását is tervbe vették. A magyar külpolitika céljaként megfogalmazott energetikai stratégiai szövetség létrehozása felgyorsult a két kormány között. Az erőfeszítések eredményesek voltak, a magyar és a szlovák elektromos vezetékrendszert összekötötték. A gyakori kétoldalú kormányfői találkozók pozitív eredményeket hoztak a gazdasági együttműködés, az energetikai biztonság és a közlekedési infrastruktúrák bővítése terén. Megalakult a szlovák-magyar gazdasági fórum, közös villamosenergia-piacot hoztak létre, megkezdődött a közös gázvezeték megépítése, Pilisszentkereszten megnyitották a Pilisi Szlovákok Központját. A kényes kérdéseket azonban mindkét részről megkerülték a vezetők: a magyar külügy nem kívánta kommentálni azt, hogy a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának a szlovákiai Révkomáromba tervezett ülése miatt Pavol Paska, a szlovák törvényhozás elnöke tiltakozott. A magyarországi állampolgársági törvény szlovákiai alkalmazásának kérdését úgy emlegetik, hogy ez egy kényes kérdés, amit rendeznie kell a két országnak; az állampolgárság kapcsán jogászok mindkét részről egyeztetéseket kezdeményeztek, de elmozdulás nem történt. A magyar külpolitika nem reagált a magyar állampolgárság felvételének szlovákiai szankcionálására, és nem sürgette a kérdés megoldását. A magyar-szlovák viszonyban a feszültség forrásai a nemzeti identitáshoz köthető szimbolikus és konkrét ügyek és folyamatok: a szlovákiai magyarok helyzete, a bős-nagymarosi vízerőmű környezeti 11 Magyar külpolitika az uniós elnökség után, Külügyminisztérium, o. 12 Hamberger Judit: Új fejezet vagy fordulat a szlovák magyar viszonyban?, Külügyi Szemle, tél, 57. o. 13 Uo. 63. o. 14

19 hatása, a tokaji borról uniós szinten folytatott vita, a Beneš-dekrétumok kérdése folyamán ezek közül csak a bős-nagymarosi vízerőmű ügyében kezdődött újabb tárgyalás. Összességében elmondható, hogy a magyar-szlovák kétoldalú kapcsolatok 2012-ben dinamikusan fejlődtek, elsősorban gazdasági téren. A magyar külpolitika együttműködő volt ugyan, de azáltal, hogy a problematikus ügyeket kerülte, az erőforrásoknak csak limitált körét fektette a kapcsolatokba. A legtöbb kitűzött célt sikerült elérni, de a kényes kérdések tekintetében nem történt előrelépés. Erőforrás: 3 Eredmény: 3 Minősítés: 6 közepes Mozgástér: együttműködő Szlovénia Szlovénia esetében a külpolitikai stratégia szintén a térségpolitika nyugati dimenziójának kidolgozásán, a Duna Stratégia és az Adriai-Ión Stratégia közötti szinergiákon keresztül kívánja elérni az amúgy hagyományosan jó kapcsolatok fejlesztését, ennél konkrétabb célkitűzést azonban nem fogalmaz meg. Sor került köztársasági elnöki találkozóra, ahol együttműködési megállapodás született a két ország nemzeti kisebbségei között. Külügyi államtitkári szinten is találkoztak a felek. Az év második felében Orbán Viktor látogatást tett Szlovéniában. A megbeszélések kiemelt témája volt a határon átnyúló kapcsolatok megerősítése. Keret megállapodás aláírására került sor miniszterelnöki szinten a határon lévő közúti összeköttetési pontok fejlesztésére. Szlovénia ígéretet kapott egy a szlovén kisebbség számára fontos útszakasz 2013-ban történő megépítésére is. Az energetika terén konkrét előrelépés nem történt, csak a korábban hangsúlyozott feladatok kaptak újra megerősítést, például a Déli Áramlatban való együttműködés. A Magyarország-Szlovénia Határon Átívelő Vegyes Bizottság folytatta működését és felkészülését a as európai uniós költségvetési periódusra. A muravidéki magyarság helyzetét Magyarország jónak értékelte és támogatásáról biztosította a közösséget. Kisebbségi ügyekben nem merült fel konfliktus a két ország között. Az Ausztriánál részletezett védelempolitikai együttműködésnek Szlovénia is részese, ami a regionális kapcsolatokban politikai előrelépésnek tekinthető, habár konkrét eredményt 2012-ben még nem hozott. A magyar-szlovén kapcsolatok összességükben kiegyensúlyozottak voltak 2012-ben, a határon átnyúló együttműködésben történt előrelépés, konfliktus nem merült fel a két ország között. Erőforrás: 4 Eredmény: 4 Minősítés: 8 jó Mozgástér: kezdeményező 14 Uo. 71. o. 15

20 Románia Magyarország és Románia kapcsolata és annak alakulása a Romániában élő legnagyobb számú magyar nemzeti kisebbség miatt 15 mindig is külpolitikai és nemzetpolitikai prioritást jelentett. A kisebbségi kérdés különféle elemei a kollektív jogok érvényesítése, az anyanyelven való oktatás biztosítása, a magyar közösség autonómia-törekvései nagyban befolyásolják a kétoldalú kapcsolatok alakulását. A külpolitikai stratégia megfogalmazása szerint [a] kétoldalú kapcsolatoknak továbbra is elsődleges jelentőséget tulajdonítunk. Ahogy EU-elnökségünk alatt, úgy azt követően is minden tőlünk telhetőt megteszünk a két ország 16 mielőbbi schengeni csatlakozásáért. A Duna Régió Stratégia ugyanakkor jelentős regionális együttműködési hangsúlyt is kölcsönöz hazánk kapcsolatának a két délkelet-európai partnerrel. Alapvetően egyet lehet érteni azzal a román felfogással, hogy a Duna Régió Stratégia és a Fekete-tengeri régió kérdése szorosan összefügg. 17 Románia vonatkozásában 2012 belpolitikailag és a Magyarországgal való kapcsolatában is változásokat hozott. Május 7-étől Victor Ponta PSD-elnök a kormányfő, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) pedig 16 év kormányzás után ellenzékbe került ben a magyar-román kétoldalú kapcsolatokat feszültség jellemezte: a román miniszterelnök elítélte Nyírő József hamvainak székelyudvarhelyi újratemetését; 18 a román politika negatívan fogadta, hogy a magyar állam magas rangú tisztségviselői részt vettek a romániai választásokon induló egyes magyar politikai alakulatok kampányrendezvényein. A magyar külpolitika elítélte a román politika megfélemlítési politikára utaló eseményeit, kiállt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar nyelvű képzésének ügye mellett, elítélte a Székely Mikó Református Kollégium visszaszolgáltatását megsemmisítő és a restitúciós bizottság tagjait elítélő bírósági határozatot, kimondva, hogy a két ország közötti kapcsolatok alakulásában döntő kérdés az erdélyi magyarság emberi jogainak tiszteletben tartása. A magyar külpolitika ez esetben kifejezte nyitottságát, együttműködési szándékát a kétoldalú viszony rendezésére, hangsúlyozva a jószomszédi kapcsolatok és a szolidaritás szükségességét, amire a régiónak nagy szüksége van. A két ország külügyminisztere Budapesten tárgyalt a Magyarország és Románia közötti kapcsolatrendszer kérdéseiről, különös tekintettel a fennálló nézetkülönbségekre. A találkozót követően a két fél kijelentette, hogy folytatja és tovább akarja fejleszteni partnerségi együttműködését. A vitás kérdések ahogyan a nemzetpolitikai stratégia is megfogalmazza a nemzeti kisebbségekkel függnek össze. 15 Romániában a legutóbbi, 2011-es népszámlálás adatai szerint magyar él, ami a lakosság 6,5 százalékát teszi ki. Lásd: Institutul National de Statistica, 16 Románia és Bulgária schengeni csatlakozása. 17 Magyar külpolitika az uniós elnökség után, Külügyminisztérium, o. 18 Victor Ponta arról nyilatkozott, hogy Nyírő József író tevékenysége miatt nem részesülhet nyilvános tisztelet adásban Romániában. Mivel hibás iktatószámú temetkezési engedélyt adtak a román hatóságok, a tervezettnél később került sor az író hamvainak újratemetésére. Az eseményen részt vett Kövér László házelnök, az újratemetés védnöke. 16

Fejezet száma, megnevezése. Kitöltő személy neve, telefonszáma. 1. sz. táblázat

Fejezet száma, megnevezése. Kitöltő személy neve, telefonszáma. 1. sz. táblázat . sz. táblázat Állami vezetők és más munkavállalók külföldi kiküldetéseinek költsége és témája Tárca neve: Vidékfejlesztési Minisztérium 4. január. - 4. június. Ország Miniszter és ok (név szerint) Más

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai

A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programok A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai 2009. december Országos Igazgatói Értekezlet Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. november 23. az

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0

Részletesebben

4., ül s Hivatal a.h- (f'{3. i12febr13. ksr'scca~. tt : Az Országgyűlés.../2012. (...) OGY határozata

4., ül s Hivatal a.h- (f'{3. i12febr13. ksr'scca~. tt : Az Országgyűlés.../2012. (...) OGY határozata AZ ORSZÁGGYŰLÉ S KÜLÜGYI BIZOTTSÁGA ksr'scca~. tt : 4., ül s Hivatal a.h- (f'{3 i12febr13. Bizottsági önálló indítvány Az Országgyűlés..../2012. (....) OGY határozata a Magyar Köztársaság és a Németországi

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA Hidvéghi Balázs külgazdaságért felelős helyettes államtitkár 2012. szeptember 28. EGER KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAINK Magyarország

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

Küldöttség létszáma 1 (fő) Elszámolt napok száma. Időpont (tól-ig) 2006. január 2006.01.14. 7:05:00-

Küldöttség létszáma 1 (fő) Elszámolt napok száma. Időpont (tól-ig) 2006. január 2006.01.14. 7:05:00- . sz. táblázat Állami vezetők és más munkavállalók külföldi kiküldetéseinek elszámolt költsége és témája Tárca, szerv neve: Oktatási és Kulturális Minisztérium (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma)

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére

Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére 6. napirend: Az Egyesület 2011-es tervei Tisztelt Közgyűlés! 2011-es tervezett

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6.

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. A Duna Régió Stratégia kezdetei Igény a tagállamok (8) és

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA A PSZÁF tájékoztatója a Magyar Köztársaság területére belépő külföldi telephelyű gépjárművek, valamint a magyar forgalmi rendszámú

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Magyarország 2008. Egészség g és kényelem

Magyarország 2008. Egészség g és kényelem Magyarország 2008 Egészség g és kényelem A SISTEM-AIR CSOPORT A SISTEM-AIR az európai központi porszívó gyártás és kereskedelem kiemelkedö képviselöje mind a lakossági, mind az ipari szektor területén.

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (1998. évi XLIV. törvény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

A Magyar-Német Fórum 21. éves közgyűlése

A Magyar-Német Fórum 21. éves közgyűlése Európa-Mozgalom Németországi Hálózata Németországi Európa-Szövetség Európa-Mozgalom Magyar Tanácsa Európai Intézet, Budapest A Magyar-Német Fórum 21. éves közgyűlése Szakmai Fórum: Kisebbségek társadalmi

Részletesebben

A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak.

A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak. 656. A csatlakozási tárgyalások folyamata A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak. Dátum 1998. március 12. március 30.

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

A Visegrádi Szabadalmi Intézet létrehozatala és célkitűzései Farkas Szabolcs

A Visegrádi Szabadalmi Intézet létrehozatala és célkitűzései Farkas Szabolcs A Visegrádi Szabadalmi Intézet létrehozatala és célkitűzései Farkas Szabolcs műszaki elnökhelyettes Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala MIE konferencia - 2015. november 25-26. 680 évvel ezelőtt Visegrádon

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója

Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója A képzés célja: A Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzés célja a kortárs diplomácia és nemzetközi kapcsolatok működésének magasabb

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Fókuszban a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés (NEFE) NEFE Kézikönyv. az EU külkapcsolati és fejlesztési pénzügyi eszközeiről

Fókuszban a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés (NEFE) NEFE Kézikönyv. az EU külkapcsolati és fejlesztési pénzügyi eszközeiről KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM Fókuszban a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés (NEFE) NEFE Kézikönyv az EU külkapcsolati és fejlesztési pénzügyi eszközeiről Vállalatok és más pályázók számára Nemzetközi

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai 35. A 2008-as szlovén EU-elnökség kulturális programja 1 Az Európai Unió 2008-as szlovén elnökségének kulturális programja A 2008. január 1-jén kezdődött hat hónapos szlovén EU-elnökség elsősorban a kultúrák

Részletesebben

Előterjesztés. 4. napirend: Az EGTC 2011. évi pénzügyi és munkatervének elfogadása. Tisztelt Közgyűlés!

Előterjesztés. 4. napirend: Az EGTC 2011. évi pénzügyi és munkatervének elfogadása. Tisztelt Közgyűlés! Előterjesztés az Ister-Granum Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás 2011. május 25-i közgyűlésére 4. napirend: Az EGTC 2011. évi pénzügyi és munkatervének elfogadása Tisztelt

Részletesebben

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH)

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH) A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális bíráskodás, Londoni Megállapodás) Ficsor Mihály (MSZH) A szellemi tulajdon biztonsága: új eszközök és törekvések MIE-továbbképzés

Részletesebben

Küldöttség létszáma 1 (fő) Elszámolt napok száma. Időpont (tól-ig) 2005. január - augusztus 2005.01.04.- 9 2005.01.09. 2005.01.20.- 2005.01.22.

Küldöttség létszáma 1 (fő) Elszámolt napok száma. Időpont (tól-ig) 2005. január - augusztus 2005.01.04.- 9 2005.01.09. 2005.01.20.- 2005.01.22. . sz. táblázat Állami vezetők és más munkavállalók külföldi kiküldetéseinek elszámolt költsége és témája Tárca, szerv neve: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Ország Izrael, Tel-Aviv Miniszteri delegáció

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

A harmadik minszki megállapodás:

A harmadik minszki megállapodás: ELEMZÉSEK A harmadik minszki megállapodás: törékeny esély a politikai rendezésre E-2015/2. KKI-elemzések A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Külügyi és Külgazdasági Intézet Szerkesztés

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Határmenti kapcsolataink fejlesztési irányai Vagyongazdálkodási Napok 2014. május 6. Budapest

Határmenti kapcsolataink fejlesztési irányai Vagyongazdálkodási Napok 2014. május 6. Budapest Dr. Egyházy Zoltán főosztályvezető Projekt Koordinációs Osztály Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Dr. Egyházy Zoltán főosztályvezető Projekt Koordinációs Osztály Közlekedésfejlesztési Koordinációs

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Mélyponton a teljes politikai elit

Mélyponton a teljes politikai elit Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,

Részletesebben

8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl

8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl 8.3 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl Az Országgyûlés 1. elfogadja a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveit;

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

DUNA Új Transznacionális Együttműködési Program. Közép-Európa Pecze Tibor Csongor elnök

DUNA Új Transznacionális Együttműködési Program. Közép-Európa Pecze Tibor Csongor elnök A Duna 2014-2020 - Új Transznacionális Együttműködési programban rejlő lehetőségek és kihívások BKIK - Budapest, 2014. október 16. DUNA 2014-2020 Új Transznacionális Együttműködési Program Közép-Európa

Részletesebben

KÖZPONTI PORSZÍVÓK. egészség és kényelem

KÖZPONTI PORSZÍVÓK. egészség és kényelem KÖZPONTI PORSZÍVÓK egészség és kényelem higiénia ès komfort az egyszerűség jegyében 1 A fenti kép csupán tájékoztató jellegű Központi porszívó 2 Süllyesztett csőrendszer zer 3 Hag Hagtompító 4 Falic Falicsatlakozó

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

MÓDOSÍTÁS: 1-26. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) 20.7.2015. Véleménytervezet Reimer Böge (PE560.

MÓDOSÍTÁS: 1-26. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) 20.7.2015. Véleménytervezet Reimer Böge (PE560. Európai Parlament 2014-2019 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2015/2132(BUD) 20.7.2015 MÓDOSÍTÁS: 1-26 Reimer Böge (PE560.817v01-00) az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetéséről

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények)

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények) 2008.6.7. C 141/27 V (Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG Ajánlattételi felhívás 2008 Kultúra program (2007 2013) A programba tartozó tevékenységek végrehajtása: többéves együttműködési projektek;

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének közgyűlése, 2013. december 3. Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

MEHIB ZRT. 2014. I. FÉLÉVRE ÉRVÉNYES ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁSA ÉS FEDEZETI POLITIKÁJA

MEHIB ZRT. 2014. I. FÉLÉVRE ÉRVÉNYES ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁSA ÉS FEDEZETI POLITIKÁJA MEHIB ZRT. 2014. I. FÉLÉVRE ÉRVÉNYES ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁSA ÉS FEDEZETI POLITIKÁJA Hatályos 2014. január 1-től 2014. I. félévre vonatkozó országkockázati besorolás és biztosíthatósági szabályok (táblázatban

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.10. COM(2014) 138 final 2014/0078 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigetek lobogója alatt közlekedő halászhajók számára az Európai Unió joghatósága alá

Részletesebben