AZ INTEGRÁLT BIZTONSÁGI SZFÉRA MAGYARORSZÁGI MEGTEREMTÉSÉNEK LEHETŐSÉGE ÉS FELTÉTELEI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ INTEGRÁLT BIZTONSÁGI SZFÉRA MAGYARORSZÁGI MEGTEREMTÉSÉNEK LEHETŐSÉGE ÉS FELTÉTELEI"

Átírás

1 AZ INTEGRÁLT BIZTONSÁGI SZFÉRA MAGYARORSZÁGI MEGTEREMTÉSÉNEK LEHETŐSÉGE ÉS FELTÉTELEI Tálas Péter, Gyimesi Gyula * (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet) BEVEZETÉS A jelenlegi, globalizálódó biztonsági környezetben szemben a korábbi korszakokkal a külső és a belső biztonság közötti határvonal egyre inkább elmosódik, a hagyományos területelvű biztonság- és védelempolitika helyett az érdekalapú (érdekérvényesítő, érdekvédő) és értékalapú biztonságpolitika került előtérbe. Látványosan növekszik a biztonságpolitika társadalmi meghatározottsága (lásd pl. Zengő) és a nem állami biztonságpolitikai aktorok biztonságpolitikai szerepe (pl. a multinacionális vállalatok, a nemzetközi és hazai NGO-k, az állam nélküli nemzetek, terrorszervezetek, nemzetközi bűnözői szervezetek stb.). A bipoláris világrend felbomlása óta eltelt több mint másfél évtizedben egyrészt tovább bővült a biztonság fogalma, másrészt látványosan megváltozott a nemzetközi biztonság alapkérdése is. Ma már nem csupán arra kell keresnünk a választ, hogy mit kezdjünk a túlzottan erős államokkal vagy nem állami biztonságpolitikai szereplőkkel, de legalább ilyen fontos kérdés az is, hogy mit kezdjük a biztonságunkat ugyancsak fenyegető gyenge és működésképtelen államokkal (failed states). A fenti változásokból fakadóan a biztonsági környezetünket érintő új típusú fenyegetések, potenciális fenyegetések és kockázatok megjelenése biztonságpolitikai paradigmaváltásra kényszeríttette, illetve kényszeríti a nemzetközi közösséget, köztük hazánkat is. Szemléletileg éppúgy, mint gyakorlatilag. Bár a fenyegetéseket, potenciális fenyegetéseket és kockázatokat elméletileg könnyű csoportosítani, a gyakorlatban rendkívül összetetten és komplexen jelentkeznek, s ehhez alkalmazkodni kell sikeres kezelésük érdekében. A paradigmaváltás kulcselemét a nemzetközi biztonságpolitikai szakirodalom a komplex biztonságpolitikai szemlélet kialakításában és az integrált biztonsági szektor megteremtésében látja. Hazánkban a nemzeti biztonság komplex felfogásának elmélete és az egységes és integrált kormányzati praxis egyaránt hiányzik, vagy csupán esetlegesen jelenik meg az elméleti és gyakorlati szférában. A Magyarországon kialakult biztonságpolitikai intézményi rendszer továbbra is egyes veszélytípusokra szakosodott, még csak nem is tárca-, hanem ágazati szinten. Márpedig a komplex biztonsági problémák kezeléséhez többfunkciós, rugalmas, széles spektrumú, a civil és nemzetközi szervezetekkel, polgári hatóságokkal, kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel együttműködni képes biztonsági struktúrákra van * Közreműködő kutatók: Karácsony Veronika, Varga Gergely (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet).

2 352 Tálas Péter, Gyimesi Gyula szükség, amelyekbe egyre több, különböző rendeltetésű, irányítású, működési filozófiájú és képességű szervezet bevonása lehetséges. A biztonságpolitikai problémák kezelése megköveteli azt is, hogy az intézményrendszer egyes elemei belsőleg és külsőleg is képesek legyenek az integrált módon történő együttműködésre. S bár ebben kétségtelenül jelentős előrelépés tapasztalható (elsősorban a NATO- és az EU-tagságunk követelményeként), a augusztus 20-án történtek a nagyközönség számára is igen élesen mutatták meg az e téren fennálló hiányosságokat. A magyar biztonságpolitika külsőleg és belsőleg is integrált rendszerének kialakítása megköveteli a kormányzati irányítási rendszer megváltoztatását, eszközrendszerének javítását is. Az irányítás és döntéshozatal a kül- és belbiztonsági kérdésekben jelenleg ágazati, illetve tárcaszinten valósul meg. A koordinációt egyes ügyekben a Nemzetbiztonsági Kabinet vagy a téma szerint kijelölt, felelős minisztérium biztosítja. A legfontosabb biztonságpolitikai döntések ugyanakkor zömében szűk körben (miniszterelnök, illetékes miniszterek, ágazati vezetők, tanácsadók) születnek meg, amelyek aztán végigjárják az államigazgatási utat. Az időszakonként tapasztalható horizontális koordináció nem pótolja a biztonsági szektor komplex szemléletű, egységes irányítását, a koordinált végrehajtáshoz szükséges hatékonyságot és eredményességet. Nem kellően szabályozott a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) szerepe sem, így nem tudja ellátni a kormánydöntéseknek megfelelő irányítási és koordinációs feladatokat. Az összkormányzati biztonságpolitikai feladatoknak nincs önálló költségvetésük, eszközrendszerük, a döntések megvalósításához szükség van az illetékes szaktárcák és hivatalok megnyerésére, ellenkező esetben a döntések elhúzódnak vagy elmaradnak. A központi döntéshozatalt gyorsítani és javítani kellene, például azzal, ha a MEH-ben is kiépülne a biztonságpolitikai irányítás központi vezető szerve. Pozitív változásnak tekinthető viszont, hogy már láthatók az erre való törekvések. A kormányzati koordináció elégtelenségét látványosan mutatja a biztonságpolitikai dokumentumok karbantartásának és az ágazati stratégiák kidolgozásának lassúsága. A jelenleg érvényben lévő biztonságpolitikai dokumentumaink többsége mögül még mindig hiányoznak a megalapozó elemzések és kutatások, s ennek intézményrendszere sincs kialakítva. Pozitív változás viszont, hogy a folyamán elkészített magyar külkapcsolati stratégia létrejöttét a Külügyminisztérium igyekezett előzetes háttértanulmányokkal megtámogatni, több akadémiai kutatói kollektívát is bevonva ezek elkészítésébe. Hasonlóképpen készül a Magyar Köztársaság katonai stratégiája is. Problémát jelent viszont, hogy a magyar biztonságot érintő alapstratégiák elkészítésekor nem sikerült széles körű parlamenti konszenzust teremteni, s hogy az ágazati stratégiák koordinálatlanul, egymástól jórészt függetlenül készülnek. Kívánatos lenne az integrált biztonsági szemlélet érvényesítése és megjelenítése a biztonságpolitikai dokumentumok készítésekor Alapvető célkitűzések Kutatásunk során az alábbi célkitűzéseket tartottuk szem előtt. Célunk volt (1) meghatározni a biztonság és a védelempolitika fogalmát, különös tekintettel ezek változó dinamizmusára (témafelelős: Gazdag Ferenc, Tálas Péter, Szenes Zoltán);

3 Az integrált biztonsági szféra magyarországi megteremtésének lehetősége és feltételei 353 (2) számbavenni és tipizálni a biztonságot fenyegető tényezőket, annak érdekében, hogy felmérhessük a biztonság- és védelempolitikai intézményrendszer előtt álló feladatokat (témafelelős: Gazdag Ferenc, Tálas Péter); (3) feltárni az integrált biztonsági szektor megteremtésének nemzetközi tapasztalatait, ország-tanulmányokat készíteni annak érdekében, hogy felmérhessük, merre fejlődik a biztonsági szektor intézményrendszere (témafelelős: Szabó László); (4) feltárni a nemzetközileg egyre határozottabban körvonalazódó integrált biztonsági szektor magyarországi elemeit és azok létező és potenciális kapcsolatait a szociológiai kutatás eszközeivel (témafelelős: Gyimesi Gyula); (5) áttekinteni a jelenleg működő védelmi igazgatási rendszert olyan szempontból, hogy mennyire képes ellátni feladatát egy esetlegesen bekövetkező katasztrófa, váratlan helyzet esetén (témafelelős: Tálas Péter, Szenes Zoltán, Gyimesi Gyula); (6) több dimenzióban elemezni a biztonsági szektor elemei közötti együttműködést a szervezetekkel készített interjúk és a vonatkozó jogszabályok alapján (témafelelős: Gyimesi Gyula, Karácsony Veronika, Varga Gergely); (7) végül mindezek alapján ajánlásokat megfogalmazni a magyar biztonsági szférát illetően Hipotézisek Munkánk kezdetén az egyes kutatási céljainkkal kapcsolatban hipotéziseket állítottunk fel, melyeket vizsgálatainknak kellett megerősíteniük, módosítaniuk vagy megcáfolniuk. Ezek az egyes kérdésekre vonatkozóan az alábbiak voltak: (1) A biztonság fogalmának kiszélesedése, a biztonság és az erőszak privatizálása, illetve társadalmi meghatározottságának növekedése hosszú távú következményekkel járhat az állam természetére, a korábban állami monopóliumnak tekintett biztonság kérdésére, s magának a biztonsági rendszernek a működésére nézve is. Ez utóbbiban ugyanakkor a legkomolyabb változásokat a védelempolitika fogalmának szeptember 11. utáni kiszélesedése idézte elő. (2) Bár a fenyegetéseket, potenciális fenyegetéseket és kockázatokat elméletileg könnyű csoportosítani, a gyakorlatban rendkívül összetetten és komplexen jelentkeznek, s ehhez alkalmazkodni kell sikeres kezelésük érdekében. A biztonsági szektor költséghatékony működtetése szempontjából kulcsfontosságú annak pontos felmérése, hogy a biztonságot fenyegető tényezők valójában milyen intenzitással jelentkeznek egy-egy országban vagy régióban. Ez utóbbi hangsúlyozásának elsősorban azért van jelentősége, mert a nemzeti biztonságpolitikai dokumentumok fenyegetés-percepcióját gyakran torzítják a politikai elvárások, illetve a biztonság szubjektív felfogása. (3) Mivel szeptember 11-ét követően számos országban megkezdődött az integrált biztonsági szféra kialakítása, ennek viszonylag széles és könnyen hozzáférhető nemzetközi irodalma van, amelynek alapján jól megrajzolhatók a nemzetközi tendenciák, s levonhatók bizonyos tapasztalatok. (4) Magyarországon a hatályos jogi szabályozás lehetőséget ad egy integrált biztonsági rendszer megteremtésére, de a jogi normák szóródottan vannak jelen. (5) A jelenlegi magyar védelmi igazgatási és polgári védelmi rendszer meghatározza együttműködésük irányát, keretét, mértékét.

4 354 Tálas Péter, Gyimesi Gyula (6) Az információáramlás az állami megrendelők (minisztériumok és szakirányításuk alá tartozó végrehajtó szervezetek) fogadóképességének hiányosságai miatt akadozik. (7) A szervezetek fenntartanak állandó, eseti és virtuális elemeket, amelyeknek léte gyorsítja a reagálóképességet egy adott krízishelyzetben való együttműködés során. (8) A biztonsági szférát képező szervezetek rendelkeznek a felkészülésüket elősegítő forgatókönyvekkel / utasításokkal / normákkal / eljárásrendekkel, amelyek részben vagy egészben lefedik tevékenységüket egy krízishelyzetben A kutatási módszerek A kutatás során a biztonság és a védelempolitika fogalmával, a biztonságot fenyegető tényezőkkel, valamint az integrált biztonsági szektor nemzetközi tapasztalataival kapcsolatban előtanulmányokat készítettünk a nemzetközi és a hazai szakirodalom alapján. A biztonság és a védelempolitika fogalmával, illetve a biztonságot fenyegető tényezőkkel kapcsolatos kutatómunkánk eredményeit a Nemzet és Biztonság című folyóiratban tettük közzé a szélesebb nyilvánosság számára. Az integrált biztonsági szektor nemzetközi tapasztalataival kapcsolatban országtanulmányokat készítettünk elsősorban azon országok (Egyesült Államok, Spanyolország és Nagy-Britannia) eredményeire koncentrálva, ahol a kérdéskörre vonatkozóan releváns irodalmi és gyakorlati tapasztalatok halmozódtak fel. A Magyarországra vonatkozó kutatás során elsődlegesen kvalitatív kutatási eszközöket használtunk fel. Az előtanulmányok elkészítése után kilenc szervezetet kérdeztünk meg a hipotézisekhez illeszkedő kérdéscsoportokkal. A szervezetek kiválasztásánál arra törekedtünk, hogy elérjünk minden olyan az integrált biztonsági szektor működésében érintett szereplőt, amelyik lehetőséget biztosít egy félig strukturált mélyinterjú elkészítésére. Elsődlegesen az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), a Honvédelmi Minisztérium (HM) Védelmi Hivatal, a Magyar Honvédség Műveleti Központ (MH MK), az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), a Bevándorlási Hivatal, a Katonai Felderítő Hivatal (KFH), a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH), az Információs Hivatal (IH), a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ), a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH), az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) és az Országos Mentőszolgálat álláspontjára voltunk kíváncsiak a kérdéskörrel kapcsolatban, s arra, hogy milyen a működési és együttműködési mechanizmusuk egy váratlan esemény bekövetkezésekor. A felsorolt szervezetek közül néhány, ismételt megkeresésünk ellenére, sem biztosított lehetőséget az adatgyűjtésre, vagy ha igen, akkor érdemi (többlet) információt nem közöltek. Az interjúnkat hat főbb témakörre osztottuk fel, s minden témakörben a megelőzés felkészítés elhárítás helyreállítás négyesének elkülönítésére törekedtünk, a felvetett témák relevanciája szerint. Az első témakörnek a jogszabályi keretek feltérképezése volt a célja. Kérdéseink arra irányultak, hogy a vizsgált szervezetre vonatkozó törvények, rendeletek, szabályozók milyen mértékben tartalmazzák az együttműködési törekvéseket, milyen mértékben fedik le a szervezet működését, tényleges tevékenységét.

5 Az integrált biztonsági szféra magyarországi megteremtésének lehetősége és feltételei 355 A második témakörben a jelenleg működő rendszerre kérdeztünk rá, az együttműködés állandó és eseti formáira, kikényszerítő elemeire, döntési mechanizmusaira és a szervezet belső működésére valamint az együttműködések során kialakuló szervezeti érdekérvényesítésre. A harmadik témakör az információáramlás módjára és minőségére, eszközeire és csatornájára kérdezett rá. A negyedik témakör egy hipotézisen alapuló kérdésstruktúra, amely abból a feltételezésből indult ki, hogy minden szervezet állandó elemekkel dolgozik, és egy váratlan esemény, krízishelyzet vagy minősített időszak hatására eseti elemekkel bővül ki, vagy ún. virtuális elemeket aktivizál. Az ötödik témakör a konkrét feladat-végrehajtást vizsgálta. Arra törekedett, hogy feltárja, milyen forgatókönyvek, normák, eljárásrendek által irányítva cselekszenek a szervezetek krízishelyzetben, melyek a szervezet-tipikus szituációk, reakciók, hogyan történik a jelzés helyzetértékelés operatív irányítás tényleges végrehajtás folyamatának összehangolása, beleértve a forgatókönyvek tapasztalatokon nyugvó rendszeres felülvizsgálatát, elemzését is. Az utolsó, hatodik témakörünk a korábban tárgyalt együttműködés integráció kibővítése volt, inkább magának az együttműködésnek a kialakulására, nem pedig a mechanizmusára fókuszálva. Emellett a megkérdezett szakemberek véleményére is kíváncsiak voltunk az integrációval kapcsolatos hiányokról, további lehetőségekről, jövőbeli elképzelésekről. Az interjúterv a kutatás során vázlatként szolgált, mivel az a szervezetek különbözősége és együttműködési hajlandósága miatt többször is módosult. 2. AZ INTEGRÁLT BIZTONSÁGI SZFÉRÁRA VONATKOZÓ NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK Bár a politikusok és a nemzetközi biztonságpolitikai szakértők gyakran hivatkoznak az integrált biztonsági szférára, a téma nemzetközi elméleti szakirodalma meglehetősen szegényes. A legtöbb ilyen jellegű tanulmány elsősorban arra hívja fel a figyelmet, hogy a biztonság fogalmának és a biztonsági környezetnek a megváltozásával a biztonságot szavatoló intézményeknek is változniuk kell. Egyfelől olyan értelemben, hogy az intézmények irányítóinak a korábbiakhoz képest jóval komplexebben kell megközelíteniük a biztonság kérdéskörét, másfelől olyan biztonsági intézményrendszert, illetve rendszerelemeket kell kialakítaniuk, melyek többfunkciósak, rugalmasak, széles spektrumúak, képesek együttműködni a civil és nemzetközi szervezetekkel, a polgári hatóságokkal, a kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel, s melyekbe egyre több, különböző rendeltetésű, irányítású, működési filozófiájú és képességű szervezet bevonása lehetséges A biztonság és a védelempolitika fogalmának változása A biztonság szűk, hagyományos katonai és államközpontú szemléletét az 1970-es évek végén és 1980-as években érték az első komoly kritikák. Párhuzamosan a Kelet és Nyugat közötti fegyverkezési versenyre vonatkozó tárgyalások első eredményeivel

6 356 Tálas Péter, Gyimesi Gyula (SALT I, SALT II) olyan gazdasági és környezeti kérdések kerültek a nemzetközi kapcsolatok napirendjére, mint például az 1973-as és 1978-as olajválság, vagy a széndioxid-kibocsátás miatti üvegházhatás, amelyre először 1972-ben hívták fel erőteljesebben a figyelmet. Az e problémákkal foglalkozó szerzők azt ajánlották, hogy a biztonsági tanulmányok tárgykörébe a gazdasági és környezeti kérdéseket is be kell vonni, vagyis ki kellene szélesíteni a biztonság fogalmát. Ez meg is történt, s a fogalom terjedelmi szélesedése azóta is tart. A gazdasági biztonság a biztonsági tanulmányok részévé vált, sőt az elmúlt négy évtized során olyan területek váltak ki belőle és lettek többékevésbé önállóak, mint például a pénzügyi biztonság és az energiabiztonság. A környezeti biztonság fogalma viszont inkább kibővült az idők során. Korábban ugyanis elsősorban a környezeti eredetű fenyegetésekkel szembeni biztonságot értették ezen, idővel azonban anélkül, hogy az eredeti értelmezés gyengült volna egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a környezeti biztonság akkor teremthető meg, ha környezetünk az emberi beavatkozásokkal szemben is biztonságban van. Az 1990-es években hasonló kiszélesítő törekvéseket fogalmazott meg az elemzők két másik csoportja is. Ebben az esetben viszont az újdonságot a biztonságpolitika szereplőinek bővülése szolgáltatta. Az elemzők egyik csoportja szerint az olyan új típusú konfliktusok megértéséhez, mint a hutu tuszi konfliktus Ruandában, a boszniai etnikai tisztogatások, vagy az USA elleni szeptember 11-i terrortámadás, nem az államok iránti hűség vagy a köztük levő konfliktusok adják a kulcsot, hanem az állami szint alatti erőszak mögött ható identitásbeli körülmények (a vér és hovatartozás ) pontosabb megértése. Itt azonban meg kell jegyeznünk, hogy e csoportot erős kritikák érik amiatt egyébként valószínűleg joggal, hogy az irreguláris és az aszimmetrikus háborúk különböző formáit, illetve napjaink terrorizmusát új típusú konfliktusként definiálják. Nemcsak azért jogosak e kritikák, mert e jelenségek valójában végigkísérték az emberiség történetét (és együtt fejlődtek azzal), hanem mindenekelőtt azért, mert az említett események nem állami főszereplői nem léptek ki abból a clausewitzi fogalmi keretből, amely szerint a háború a politika folytatása más eszközökkel. Vagyis a polgárháborúk, az etnikai és vallási konfliktusok vagy a terrorcselekmények mögött is mindig megtalálható a politikai szándék. A másik csoport szerzői szerint viszont az országhatárokon átívelő, szervezett bűnözéshez hasonló kihívások indokolttá teszik a nem katonai veszélyforrások fokozottabb bevonását a biztonsági tanulmányok tárgykörébe. Ez vezetett el napjainkra a humán biztonság fogalmának megalkotásához. Az egyén biztonságára koncentráló humán biztonság mind az erőszakos, mind a nem erőszakos veszélyektől való védettséget jelenti az emberek számára. 1 1 A humán biztonság olyan körülmény vagy létállapot, amelyet az emberek jogait, biztonságát vagy akár életét érintő átható fenyegetésektől való szabadság jellemez. A humán biztonság öszszetevői többek között a következők: a gazdasági biztonság (a produktív munkavégzésből adódó biztos alapjövedelem); az élelem biztonsága (fizikai és financiális hozzájutási képesség az élelemhez); az egészség biztonsága (relatív szabadság a betegségektől és fertőzésektől); a környezeti biztonság (hozzájutás a higiénikus vízellátáshoz, tiszta levegőhöz, talajeróziótól mentes földterületek biztosítása); személyi biztonság (biztonság a fizikai erőszaktól és fenyegetettségtől); a közösségi biztonság (a kulturális identitás biztonsága); politikai biztonság (az alapvető emberi jogok és szabadság biztosítása, védelme).

7 Az integrált biztonsági szféra magyarországi megteremtésének lehetősége és feltételei 357 Ma már az is többé-kevésbé általánosan elfogadott nézet, hogy a nemzetközi politika állami szereplői, az államok világa mellett a nem állami szereplők is növekvő súllyal játszanak szerepet a nemzetközi rendszerben. Az olyan nem állami szereplők, mint a multinacionális vállalatok, a terrorista szervezetek, a környezetvédő szervezetek, a nemzetközi alapítványok, a civil- és egyházi szervezetek, vagy olyan több államban élő állam nélküli nemzetek, mint például az albánok, kurdok, létrehozhatják az államhatárokon átívelő saját nemzetközi alrendszereiket, s kialakíthatják saját magán-, illetve nem kormányzati biztonságpolitikáikat. A biztonság és az erőszak privatizálása, a másik oldalon pedig társadalmi meghatározottságának növekedése ugyanakkor hosszú távú következményekkel járhat az állam és az állami intézmények működésének természetére, a korábban állami monopóliumnak tekintett háború és béke kérdésére, s magának a nemzetközi biztonsági rendszernek a működésére nézve is. Fontos jeleznünk ugyanakkor, hogy biztonsági tanulmányokkal foglalkozó szakemberek körében továbbra is komoly vita tárgya a biztonság fogalmának kiterjesztő, illetve leszűkítő értelmezése. A kiszélesítést ellenzők legfőbb érve, hogy a fogalom bővítése a biztonság intellektuális egységét veszélyezteti, vagyis annyi mindent zsúfolunk bele, hogy végül a biztonság lényegi jelentése vész el. E megközelítés szerint például a társadalmi és nemzetközi kapcsolatok egészére nézve nem kívánatos hatással jár, ha hagyjuk, hogy a nem katonai kérdések biztonsági rangra emelkedjenek. Bár az 1980-as, 1990-es évek vitái lazítottak a tradicionalista állásponton, képviselőik zöme továbbra is kitart amellett, hogy a biztonság meghatározó kulcsa a katonai konfliktus. Egy részük ugyanakkor hajlandó lazítani a biztonság szigorú államközpontúságán. Mások elfogadják, hogy a nemzetközi rendszer konfliktusainak nem katonai okait szélesebb körűen érdemes értelmezni, sőt akadnak olyanok is, akik enyhíteni igyekeznek a biztonságnak a katonai konfliktusokhoz fűződő viszonyát. Nem teljesen alaptalan a tradicionalisták bírálata, miszerint a kiterjesztők a biztonság intellektuális egységét teszik kockára. A kiterjesztő értelmezés valóban kitágítja a biztonsági tanulmányok műveléséhez szükséges ismeretek körét, és a problémák széles skálájára bővíti az állam rendkívüli mozgósításának igényét. A kiszélesítés ugyanakkor manapság nagyon népszerű, valószínűleg azért, mert a biztonságot hajlamosak vagyunk valami egyetemlegesen jó dolognak tekinteni. Olyan kívánatos állapotnak, amely általában mindig jobb a veszélyeztetettségnél (az olyan fenyegetésnél, amellyel szemben nem áll rendelkezésre megfelelő ellenintézkedés). Ha azonban abból indulunk ki, hogy a biztonság mindig valamilyen kérdés áthelyezését jelenti a politikai szféra normál alkumechanizmusaiból a rendkívüli üzemmódba, már korántsem állíthatjuk, hogy a biztonság mindig jó állapot. Csak emlékeztetünk arra, hogy nem is olyan régen ezzel érveltek térségünk diktatórikus rendszerei is. Ez utóbbi megjegyzésünk komoly korlátokat állít az integrált biztonsági szféra értelmezési lehetőségei elé is. Bár az integrált biztonsági szférát leginkább az Egyesült Államokban 2001 szeptembere óta bekövetkezett változások (legfőképpen pedig a Department of Homeland Security létrehozása) kapcsán említi a nemzetközi szakirodalom, már itt jelezzük: az integrált biztonsági szféra lényege nem egy biztonsági szuperintézmény létrehozása, hanem az intézményrendszer egyes elemeinek integrált módon való működése.

8 358 Tálas Péter, Gyimesi Gyula 1. ábra. AZ ÁGAZATI ÉS AZ INTEGRÁLT BIZTONSÁGI SZFÉRA SÉMÁJA Itt és most nem időznénk annak részletes bemutatásával, hogy a védelem fogalma párhuzamosan a biztonság fogalmának változásával miként jutott el a katonapolitikától, a honvédelmi politikán keresztül a védelempolitikáig. Megelégszünk csupán a három fogalom rövid definíciójával 2, továbbá annak jelzésével, hogy a nemzetközi irodalomban a defence policy mindig a haderővel, a katonai védelemmel kapcsolatos kérdéseket foglalja magában, míg a home defense, a home security a biztonság teljes spektrumával (terrorizmus elleni védelem, belső biztonság, katasztrófavédelem, információs védelem stb.) kapcsolatos elvi és gyakorlati kormányzati tevékenységet jelenti Az integrált biztonsági szféra eltérő nemzetközi modelljei és közös sajátosságai A nemzetközi szakirodalomban jóval több az olyan leíró jellegű tanulmány és szakmunka, amely egy-egy ország vagy egy-egy intézmény integrált működését mutatja be. Fontos megjegyeznünk azonban, hogy az integrált biztonsági szféra problémaköre szinte 2 A katonapolitika az állam és a pártok biztonságpolitikájának része, amely a fegyveres erők szervezeti, harci-technikai fejlesztésére, felkészítésére és védelmi alkalmazására irányul. A változó nemzetközi viszonyoknak megfelelően vizsgálja továbbá a szövetségen belüli fegyverbaráti együttműködést, valamint a más országokkal való partneri kapcsolatokat. A katonapolitika lehet önálló (semleges, vagy el nem kötelezett), illetve védelmi szövetségbe integrálódó. A honvédelmi politika az előbbinél szélesebb, átfogóbb fogalom, amely magában foglalja a katonapolitikát, valamint az ország, a lakosság, a népgazdaság, továbbá a vezető szervek felkészítését a háború, vagy a rendkívüli állapot viszonyai között megoldandó feladatokat. A védelempolitika az államok, szövetségek háborúra való felkészülésével, a haderők fejlesztésével, alkalmazásával és működésével kapcsolatos tevékenységeket vizsgálja. Magában foglalja a védelempolitikai célok, stratégiák, eljárások és eszközök összességét. A védelempolitikát a biztonságpolitikából vezetik le.

9 Az integrált biztonsági szféra magyarországi megteremtésének lehetősége és feltételei 359 mindenütt a szeptember 11-i terrortámadásokat követően (vagyis a terrorizmussal szembeni küzdelem kapcsán) került a politika érdeklődésének homlokterébe. Az Egyesült Államokban a jelenlegi rendszer kialakulása előtt az amerikaiak számos lehetőséget megvizsgáltak annak érdekében, hogy a leghatékonyabb rendszert hozzák létre. A szóba került négy modell közül a végén két modell ötvözetét ültették át a saját gyakorlatukba. A megvizsgált modellek a következők voltak: (1) a parancsnoki vezetési rendszer, amit korábban még a Clinton-adminisztráció javasolt; (2) vezető ügynökség létrehozása; (3) egy belső biztonsági minisztérium létrehozása; és (4) egy a Fehér Házhoz tartozó koordinátor ún. Cár kinevezése, ahogy erre rövid ideig sor is került. A Bush-kormányzat a külső nyomás ellenére a két utóbbi modell ötvözése által létrehozta a Department of Homeland Security -t. Ahogyan a későbbiek során látni fogjuk, ez a centralizáció nem talált egyértelmű követésre a nyugati világon belül, de ennek ellenére a holland és a kanadai rendszer egyes elemeiben emlékeztet az amerikaira. Az Egyesült Államokat ért támadást a fejlett demokráciák saját értékeik elleni támadásként fogták fel, de a biztonság növelését szolgáló intézkedéseik során az európai országok alapvetően a meglévő intézményrendszer adta kereteket igyekeztek javítani. Egyetlen európai országban sem hoztak létre az amerikaihoz hasonló csúcsminisztériumot, s a belső biztonság garantálását szolgáló intézkedések és szervezetek több minisztérium felelősségi körébe tartoznak, illetve mint Nagy-Britannia, Németország, Belgium és Spanyolország esetében megoszlanak a föderális és a regionális kormányok között. Az európai országokban ellentétben az Egyesült Államokkal nem került sor a belső biztonságot garantáló intézményrendszer jelentős átalakítására, melynek egyik okát az Európában évtizedek óta létező belső terrorfenyegetésben kereshetjük. Sőt egyes országok mint pl. Spanyolország, Nagy-Britannia megelőzve más európai államokat és az Egyesült Államokat is már olyan intézményi és törvényi kapacitással rendelkeztek, amely hatékonyan kezelte a belső terrorizmus jelentette fenyegetést. Ennek következtében a hazai helyzet átvilágítására létrehozott parlamenti bizottságok itt elsősorban azt vizsgálták, hogy a rendelkezésre álló források elegendőek-e a nemzetközi terrorizmus megfékezéséhez, illetve azt, hogy hogyan javítható a létező biztonsági és hírszerző szervezetek közötti együttműködés. Az európai kormányok számára fontos szempont volt, hogy egyensúlyt tartsanak a polgári jogok szűkítése és a szigorúbb biztonsági intézkedések között, ami nem jelentett akkora problémát a lakosság számára, mint az Egyesült Államokban. A homeland security fogalma az Egyesült Államokból származik és azokat az intézkedéseket és politikákat foglalja magában, amelyeket az amerikai kormány tett annak érdekében, hogy növelje az ország területének védelmét a terrortámadásokkal szemben. S annak ellenére, hogy az európai országok nem az amerikai rendszert vették át, a fogalom itt is általánossá vált, s a biztonsági fenyegetések igen széles skáláját fedi le, kezdve a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) támadástól, az ellenséges állam által indított hagyományos támadáson keresztül a hazai és nemzetközi szervezett bűnözésen át a terrorizmusig. Kutatásaink során azonban a fenti fenyegetettségek közül alapvetően a terrorizmus jelentette veszélyekkel, az azok elhárításában és egy esetlegesen bekövetkező támadás

10 360 Tálas Péter, Gyimesi Gyula következményeinek felszámolásában részt vevő szervezetek tevékenységével foglalkozunk. Ennek során három olyan területre koncentráltunk, amelyek a terrorizmus megelőzésében, elhárításában és kezelésében meghatározó szerepet játszanak: (1) a törvénykezés, s ezen belül is az érintett szervezetek tevékenységét és jogkörét meghatározó szabályozókra, a terrorcselekményeket elkövetők büntetésére vonatkozó új törvények, és azok a nemzetközi megállapodások, amelyek az áruk és személyek mozgását szabályozzák 9/11 után; (2) a titkosszolgálatok és a rendvédelmi szervek tevékenysége, a hazai és nemzetközi együttműködés és koordináció formái; (3) a veszélyhelyzeti tervezésben és a katasztrófák felszámolásában részt vevő szervek tevékenysége, szervezete, tagozódása. A szeptember 11-i Egyesült Államokat ért terrortámadás jelentős mértékben módosította azokat az intézményrendszereket, törvényeket és együttműködési formákat, amelyek egy adott ország biztonságának garantálását szolgálják. Minden ország másképpen reagált ezekre az új típusú kihívásokra. Míg az amerikai kontinens országai centralizáltabb rendszerek létrehozásával próbálták elhárítani az újonnan jelentkező veszélyeket, addig az európai államok elsősorban a létező szervezetek és intézmények hatékonyságának és az e szervezetek közötti együttműködésének javításában látják a megoldást. Nem létezik egységes megoldás, minden állam saját hagyományai és a rendelkezésre álló tapasztalatok és szervezetek segítségével próbálja elejét venni az ország elleni terrortámadásnak. Az eltérő sajátosságok ellenére találhatunk olyan egyező vonásokat, melyek minden országra jellemzőek. Ezeket számos esetben a nemzetközi együttműködés kényszerítette ki, más esetben pedig a helyi körülményeknek megfelelő kompromisszum következtében jöttek létre. Ezek a területek a következőket foglalják magukban: (1) a jog-, és a felelősségre vonási rendszer átalakítása a terrorista fenyegetettségnek megfelelően; (2) a belbiztonsági erők hatáskörének növelése, az egyes szervezetek közötti együttműködést szolgáló új intézmények létrehozása; (3) a hírszerzés szerepének felértékelődése, a terror elhárítását szolgáló területek (elemzés, nyelvi felkészülés, technológia) prioritásának előtérbe helyeződése; (4) a katasztrófa elhárításában részt vevő szervezetek terveinek átdolgozása, eszközrendszerének kibővítése és az új fenyegetések elhárítását szolgáló eszközök (vegyi, biológiai és nukleáris) beszerzése; (5) kiegészítő pénzügyi források biztosítása a terrorizmus elleni tevékenységhez; (6) a nemzetközi együttműködés növekedése. Bár napjainkban a világ országai különböző jelentőséget tanúsítanak a terrorizmusnak, de szinte valamennyi ország bekapcsolódott a terrorista szervezetek és tagjai elleni nemzetközi küzdelembe. Ehhez kapcsolódóan szinte valamennyi ország igyekezett integráltabbá tenni biztonsági intézményrendszerének működését. Az e célt szolgáló tevékenységük közben alapvetően két modell figyelhető meg: a centralizált (a), illetve a decentralizált (b) rendszer. Természetesen létezik egy harmadik, vegyes rendszer (c) is, ami a fenti kettő ötvözetéből alakult ki. A rendszerek ellenére nem szabad

11 Az integrált biztonsági szféra magyarországi megteremtésének lehetősége és feltételei 361 megfeledkeznünk arról, hogy valójában minden rendszer hatékonysága jelentős mértékben attól függ, hogy a válságkezelésben részt vevő helyi szervek milyen hatékonysággal képesek működni, együttműködni, illetve milyen gyorsan képesek tevékenységüket megkezdeni. 3. AZ INTEGRÁLT BIZTONSÁGI SZFÉRA MAGYARORSZÁGON LÉTEZŐ ELEMEI, ILLETVE MEGTEREMTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ INTERJÚK TAPASZTALATAI ALAPJÁN 3.1. Egy lehetséges integrált biztonsági rendszer meglévő jogszabályi háttere A magyar jogalkotás az Alkotmányon (1949. évi XX. törvény) kívül számtalan más jogszabályban határozza meg az integrált biztonsági rendszer alapjait képező fogalmakat, feladatokat, irányelveket. Mint a kutatás során kiderült, egy integrált biztonsági szféra részét képező, védelmi igazgatást ellátó szervezet feladatai gyakorta szóródottan, nem konzisztensen, áttekinthető módon vannak jelen a jogszabályokban. A törvények, rendeletek, határozatok, különböző utasítások vagy belső szabályozók ugyan egyértelműen meghatározzák a feladatokat, mind a szervezet belső, mind külső működésével kapcsolatosan, de a jogszabályokban pontosan az ilyen jellegű megosztottság miatt átfedések alakulnak ki. A jogszabályok megosztottságának magyarázata, hogy egy adott területen jelentkező feladatokat bármely válsághelyzet esetén az arra illetékes közigazgatási szerv tudja a leghatékonyabban megoldani és a rájuk vonatkozó szabályozókban rögzítve van az együttműködés módja, iránya és mértéke. A probléma akkor jelentkezik, amikor például egy katasztrófa következtében fellépő feladat megoldásában több szervezet vesz részt. Gyorsan és hatékonyan kell végrehajtaniuk a feladatokat, de az együttműködés egy átfogó stratégia (védelmi igazgatási vagy integrált biztonsági stratégia) hiánya miatt akadozik. Az együttműködést nehezíti, hogy egy krízishelyzetre, az életet és a vagyonbiztonságot veszélyeztető eseményre nem lehet pontosan rögzített forgatókönyvekkel felkészülni, de cselekvési tervek, különböző követendő normák, irányelvek lefektetésével csökkenthető a kockázat, növelhető a hatékonyság. Számtalan szervezetnél léteznek olyan szabályozók, amelyek azonnali reagálást tesznek lehetővé, tisztázzák az információáramlás információáramoltatás módját, a kapott információkra való reagálást, vagyis az információk begyűjtését, feldolgozását, elemzését, értékelését, továbbítását; a cselekvési terveket, az információkra történő reagálást, a döntési hierarchiát, döntések végrehajtatását és a feladat-végrehajtás ellenőrzését. Példának okáért a rendőrség működését, feladatkörét az Alkotmány, valamint a rendőrségről szóló törvény határozza meg alapvetően. Ezek mellett több kormány- és miniszteri rendelet, végrehajtási szabály, határozat létezik, amely előírja az együttműködési kötelezettséget. Tehát a rendőrség a közbiztonság érdekében a társszervekkel, egyéb állami és társadalmi szervekkel és az állampolgárok egyes önkéntes egyesüléseivel, mint például a polgárőrséggel is hatékonyan képes együttműködni, annak ellenére, hogy túlszabályozottak a feladatok, ráadásul a jogszabályok a gyakori változások miatt időnként nem tűnnek kifejezetten stabilnak.

12 362 Tálas Péter, Gyimesi Gyula Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság működésének keretét a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló évi LXXIV. törvény adja, de szerteágazó szabályrendszerrel kell számolni, mely a probléma összetettségét és az együttműködésre kötelezettek körét is jelzi. Az együttműködések széles köre létezik a legegyszerűbb feladattól a legbonyolultabb tevékenységig, mert ezt a típusú munkát egyedül nem lehet végezni. A jogszabályok, a törvénytől a miniszteri rendeleteken át a főigazgatói intézkedésig, viszonylag hosszan sorolják fel, hogy ezen a területen kikkel és milyen módon kell együttműködni. Ezek egy része operatív jellegű, más része kölcsönösen támogató jellegű. A vizsgált szervezetek többségéhez hasonlóan a szabályozásban nem tapasztalhatók jelenleg lyukak, de nem kizárt, hogy léteznek. Mindössze eddig nem kerültek felszínre, mert nem volt olyan esemény, ami felszínre hozta volna őket. Ugyanakkor a keret jellegű szabályozás kellő rugalmasságot ad a szervezetnek, melynek eredményeként eddig nem volt olyan esemény, mely alapjaiban kérdőjelezte volna meg a tevékenységi kör határozott normákkal lefedett voltát. Az OKF jogszabályban rögzített együttműködési irányai rendkívül heterogének. Az állami szervektől, ide értve az önkormányzatokat is, a civil szervezetekig terjed a spektrum. Nyilván más és más a forma és az intenzitás is. A polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálatok feladatrendszerét az évi CXXV. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról határozza meg, felsorolja az öt szolgálatot és utal az együttműködési keretekre. Ezt egészíti ki egy úgynevezett háromezres kormányhatározat, amely konkrétan határozza meg a szolgálatok együttműködését, valamint a felelősségi köröket. Értelemszerűen a kormányhatározat pontos tartalmát nem ismerhettük meg, azonban nyilvánvaló, hogy mindegyik szolgálat alapvető feladata az információgyűjtés, értékelés, elemzés és azok továbbítása az állami megrendelőknek. Ennek a feladatnak fontos eleme a szervezetek közötti szoros együttműködés. A törvény alapján az NBSZ szolgálja ki mind a polgári, mind a katonai társszolgálatokat és a nyomozószerveket is (rendőrség, VPOP, ügyészség). Külső engedélyhez kötött információgyűjtés eszközei és módszerei terén az NBSZ kizárólagossággal rendelkezik. Ilyenek az elektronikus hírközlés ellenőrzése, postai levélküldemény ellenőrzése, helységbe történő titkos behatolás, helység lehallgatása, audio-vizuális ellenőrzése. Csak néhány, külső engedélyhez nem kötött feladat terén fordulhatnak elő párhuzamok, például a konspirált megfigyelés terén, de az ennek megfelelő technikai háttérrel ugyancsak az NBSZ rendelkezik, így az átfedések szintjét igen alacsonynak mondhatjuk. Az átfedések kiküszöbölésére már folyamatban van a törvénymódosítás, mivel az elektronikus hírközlésre és a postai szolgáltatásra vonatkozó jogszabályok több szervezetnek adnak lehetőséget a titkos információ gyűjtésére. A törvénymódosítást követően a bűnüldözői titkos információk gyűjtésére vonatkozó normák homogének lesznek, egy jogszabályban szerepelnek majd és a külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés kizárólagosan az NBSZ hatásköre lesz. A jogi szabályozás összetettségével, szerteágazó voltával kapcsolatos problémák leginkább az Országos Meteorológiai Szolgálatnál jelentkeznek, mivel számtalan szabályozás létezik, amely az általános működésüket meghatározza. Több törvény és kormányrendelet konkretizálja a feladatokat. Azonban hiányzik egy átfogó meteorológiai törvény, amely egyebek mellett egyértelművé tenné az adatok, információk áramlásá-

13 Az integrált biztonsági szféra magyarországi megteremtésének lehetősége és feltételei 363 nak, az adatok biztonságának, védelmének normáit. Létrehozása, célszerűségének, fontosságának ellenére, eddig mindig kudarcba fulladt. Mivel a természeti jelenségek okozta katasztrófa, válsághelyzet Magyarországon és, tegyük hozzá, minden jel szerint a világon mindenütt, egyre nagyobb kockázatot jelent, ezért az OMSZ tevékenységének szabályozása részletesebb kifejtést érdemel. A Meteorológiai Szolgálatra vonatkozó jogszabályok előírják az együttműködést a katasztrófavédelemmel, a vízüggyel, a polgári repüléssel, a katonai meteorológiával, az állami szféra több szervével, a minisztériumokkal, különösen a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal. Az egyik fél számára sem anyagi haszonnal járó együttműködések élet- és vagyonvédelmi vagy egészségvédelmi projektek kapcsán jönnek létre, s ezeket nem feltétlenül szabályozza jogszabály. Ilyen például az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal (ÁNTSZ), az Országos Környezetegészségügyi Intézettel (OKI) vagy az Országos Mentőszolgálattal a hőségriadó miatt kialakult együttműködés. A jogszabályok nem adnak kellő keretet az együttműködésnek. Erre példa, hogy az állami szféra nemcsak az OMSZ-től kér és kap információt, hanem más, gyakran éppen az OMSZ kényszerűen nyilvános adatait felhasználó, nem állami meteorológiai szervektől is. Ez természetesen az OMSZ-nek kedvezőtlen helyzetet teremt. Ha bármely információ nem megfelelő, akkor csak az állami fenntartású OMSZ vonható felelősségre, a többi szervezet nem. Az állam az OMSZ működésének 45%-át finanszírozza, a többit saját bevételből üzleti tevékenységből szerzi meg, amelyből például az adatgyűjtést biztosító és ezért kiemelt fontosságú mérőhálózatot tartja fent és fizeti a nemzetközi tagdíjakat. Ezek alapján tisztázatlannak tűnik, hogy az OMSZ meddig köteles az állami kérések teljesítésére. Az OMSZ a jogi hiányosságok ellenére minden állami feladatot teljesít, de meglehetősen lehetetlen versenyhelyzetbe kerül a mérőrendszer és -hálózat nélküli, nem állami szolgáltatókkal szemben, mivel azok éppen az adatvédelem hiánya miatt az OMSZ közérdekű adatait értékesítik a piacon, ezáltal sértve az OMSZ érdekeit. Hosszú távon ez a joghézag az adatgyűjtés biztonságára és áttételesen az OMSZ magasan kvalifikált állományára is kihat. A Kormányzati Koordinációs Bizottság alárendeltségében létrehozott Operatív Törzs által sikerült a problémák egy részét kivédeni. A augusztus 20-i események következtében az Operatív Törzs munkája intenzívebbé vált és a rendezvényszervezők is jobban figyelnek az előrejelzésekre. Az Operatív Törzsben minden szerv képviselteti magát, amely érintve lehet egy természeti csapás következtében jelentkező feladatokban, így elméletileg nem fordulhat elő, hogy valaki például nem figyeli és elemzi az OMSZ által kiadott riasztásokat A jelenleg működő rendszer Az integrált biztonsági rendszer alapját, szervezeti kereteit a védelmi igazgatás teremti meg, ezért kutatásunk előkészítése során ebből a jelenleg is működő rendszerből indultunk ki. Fogalmilag a védelmi igazgatás nem más, mint a közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer. Az állam komplex védelmi feladatainak megvalósítására létrehozott, valamint e feladatra kijelölt közigazgatási szervek által végzett végrehajtó, rendelkező tevékenység, amely magában foglalja az Alkotmányban szabályozott minő-

14 364 Tálas Péter, Gyimesi Gyula sített időszakokra és az azokat kiváltható helyzetekre történő felkészülést, továbbá az említett időszakok és helyzetek honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófavédelmi, védelemgazdasági, lakosságellátási feladatainak tervezésére, szervezésére, a feladatok végrehajtására irányuló állami tevékenységek összességét. 3 A definíciót kiegészítve megjegyzendő, hogy a védelmi igazgatás központi, területi és helyi szintekre tagozódik. Központi szerve az Országgyűlés, az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága, a köztársasági elnök, a kormány, a honvédelmi miniszter és az illetékes miniszterek. Területi szervei a megyei (fővárosi) védelmi bizottságok, a hadkiegészítő parancsnokságok, a toborzó és érdekvédelmi központok, illetve az irodák, a centrális irányítású területi szervek és helyi szervei pedig a helyi védelmi bizottságok, polgármesterek, centrális irányítású helyi szervek. Ahogy a fentiekből is kitűnik, az egész rendszer alapja a különböző szervezetek közötti együttműködés horizontális és vertikális irányban egyaránt. A jogforrások alapján a rendszer működőképes, a minősített időszakok szabályozása egyértelművé teszi a felelősségköröket, a különböző védelmi igazgatási intézkedési tervek, ezen belül elsődlegesen a 2., 10., és a 20. számú intézkedési tervek veszélyhelyzeti, katasztrófavédelmi szempontok alapján konkretizálják a feladatokat, tartalmazzák az előrejelző, az értesítési, a riasztási, az együttműködési, a védelmi és a kárelhárítási feladatok végrehajtásának szabályozását. 1. táblázat. A MINŐSÍTETT (VÁLSÁG)IDŐSZAKOK RENDSZERE Veszély iránya Hatalmi centrum Jogszabályi háttér Rendkívüli állapot Hadi állapot Háborús veszély Külső veszély Honvédelmi Tanács Alkotmány 19/B. MINŐSÍTETT IDŐSZAKOK Szükségállapot Az alkotmányos rend megdöntésére és a hatalom megszerzésére irányuló cselekmények; Terror jellegű cselekmények; Természeti vagy ipari katasztrófa Belső társadalmi konfliktusok; Természeti, ipari katasztrófák Minősített időszak Alkotmányos tényállás Veszélyhelyzet Elemi csapás Katasztrófa Alkotmány 19/E. Külső fegyveres csoportok váratlan támadása Külső veszély Megelőző védelmi helyzet Külső fegyveres támadás veszélye esetén; Szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében Külső veszély Köztársasági Elnök Kormány Kormány Kormány Alkotmány 19/C évi XXXVII. törvény a polgári védelemről, 2. (2) bekezdés Alkotmány 19/E. Alkotmány 19/A. 3 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 2. e) pont).

15 Az integrált biztonsági szféra magyarországi megteremtésének lehetősége és feltételei 365 Mindezek ellenére kutatásunk során megvizsgáltuk, hogy valójában hogyan működik a rendszer, az együttműködések milyen intenzitással, milyen formák és keretek között valósulnak meg. A váratlan események kezelésében a minisztériumok és a szoros alárendeltségükbe tartozó egyéb hatóságok, hivatalok együttműködése a jogszabályok által előírt keretek között működik-e a különböző operatív törzsekben, kormányzati munkacsoportokban, az egyéb együttműködésekről szóló megállapodások pedig a vezetők szintjén dőlnek-e el. Ez utóbbiban a vezetők szerepe azért kiemelt jelentőségű, mert a jogszabályok csak a keretet adják, a törvényi előírásokon felül azért szükség van a szervezetek közötti külön megállapodások megkötésére is, hiszen a konkrét feladatok a két vagy többoldalú megállapodásokban szerepelnek. Ezeket az együttműködéseket általában az adott szervezetek vezetői határozott időre, egy periódusra kötik, és folyamatosan felülvizsgálják/felülvizsgáltatják. Minden szervezetnek fontos az együttműködések folyamatos életben tartása, vagy ha az együttműködés kiüresedik, akkor annak megszüntetése. Ha előfordul is kiüresedett együttműködés, akkor csak csekély számban. Többnyire a monitoring a tartalom/feladatmegosztás szerinti módosítások szükségességének feltárását jelenti, és nem a szerződés felmondását, megszüntetését eredményezi. Az OKF-nél felelőse van a megállapodásoknak, aki szükség esetén kötést, újrakötést, megszüntetést kezdeményez, de az is előfordul, hogy egyszerűen elhal egy megállapodás. A megállapodások jellege szervezetenként változik, lehet kutatói, szakmai, vagyonvédelmi, kiszolgáló, segítő vagy adat- és információszolgáltatásra szorítkozó. A kiüresedő megállapodások helyzetének tisztázásán túlmenően, igyekeztünk információhoz jutni az esetleg tervezett megállapodásokat illetően is, de a szervezetek többsége nem lát okot új megállapodásokra, mivel a számukra fontosak már működnek. Az OMSZ mellett egyes nemzetbiztonsági szolgálatok említették a lehetőségét új együttműködések létrejöttének. Az OMSZ esetében az állami szervekkel való együttműködések általában kutatói, szakmai (pollenjelentés, hőségriadó) jellegűek, míg a katasztrófavédelemmel, rendőrséggel, mentősökkel a kormányrendeletek által előírt vagyonvédelmi jellegűek. A kormányrendeletek nem részletezik a feladatokat, hanem külön munkarendek rögzítik, hogy milyen típusú információk érkezésekor tájékoztatják az adott szervezetet. Kétoldalú megállapodások öntik végleges, valóban működőképes formába a két fél által vállalt feladatokat. Az üzleti partnerekkel (média, mezőgazdaság, rendezvényszervezők stb.) a megállapodások már konkrétak a feladatok tekintetében is. Az OKF az együttműködéseket annak alapján csoportosítja, hogy kivel köti. Létezik képesség-alapú együttműködés, amely azt jelenti, hogy résztvevőként, támogatóként, regionális vagy helyi szinten egyaránt létrejöhet. Van, ahol az együttműködő szervezet egésze vesz részt benne, és van, ahol a szervezetnek egy arra szakosodott alrendszerével épül ki kapcsolat. Az együttműködés jellege adja meg a formát és a tartalmat, nincs generális szabály vagy elv. Ha csoportosítani akarnánk, akkor három nagy csoportot lehet elkülöníteni az OKF esetében: (1) rendvédelmi szervek kötött formája, mértéke, (2) az önkormányzatok rugalmasabb, de jól körülhatárolt formája, mértéke és (3) a civil szervek egyéninek tekinthető eseti formái, mértékei. Megjegyzendő, hogy több mint száz együttműködő partnere van a szervezetnek, amelyeknél a törvényi kényszerek mellett, a célszerűség gondos mérlegelése, a kölcsönös haszon elve az irányadó. Ez minden szervezetnél elmondható pontosan az oknál fogva, hogy

16 366 Tálas Péter, Gyimesi Gyula csak olyan együttműködésekkel terhelik a szervezetet, amely mindkét félnek előnyös. A ORFK is számtalan civil vagy polgári szervezettel köt megállapodásokat a célok és feladatok fókuszban tartása mellett. Ilyen a Polgárőrséggel való együttműködésük, vagy a Honvédelmi Minisztérium együttműködése a Magyar Tartalékosok Országos Szövetségével (MATASZ). A döntések meghozatalánál is a törvényi előírások a hangsúlyosak, mindig a vezetői szinten történnek, melyek az operativitást biztosító kapcsolattartó személyek előkészítő munkájára alapozódnak, ami a későbbi fenntartást és működtetést is szolgáló metódus. A kétoldalú megállapodások rugalmasabb keretek között mozognak, különösen, ha civil partnerekkel kötik (például az OMSZ esetében). De a legfontosabb a döntések meghozatalánál az, hogy kivel működnek éppen együtt és milyen esemény kapcsán. Ugyanez vonatkozik arra is, hogy ki az együttműködés vezetője. Fontos a szakértelem, a kompetencia és a kapacitás. Az OKF-nél az együttműködés vezetése hangsúlyosan önkormányzati feladat, de a helyzet változásával, esetleges eszkalálódásával tolódik feljebb a szervezeti/állami hierarchiában. A szabályok és a gyakorlat összhangja esetében már eltérőek a vélemények. A vizsgált szervezetek többségének álláspontja szerint rigorózusak a szabályok, amelyeket mereven követnek is (BH, nemzetbiztonsági szolgálatok, MH HM szervek, ORFK), a többi szervnél azonban rugalmasság biztosítja az összhangot (OMSZ, OKF). A folyamat sajátja, hogy keletkeznek sérelmek, ezek kezelése azonban lényegében konfliktusmentes. A presztízsszempontok érvényesítésére való törekvésből eredő öszszeütközések, ha egyáltalán megjelennek, kezelhetőek. Jó munkakapcsolatok alakulnak ki az operatív törzsekben is, ami elősegíti a munkát. Mindenki a saját szakterületével igyekszik hozzájárulni a problémamegoldáshoz. Ennek során szakmai viták kialakulnak ugyan, de a cél elérését akadályozó konfliktusok nem. A konfl iktusok, már ha lehet így nevezni őket, inkább csak az eltérő informatikai és technikai rendszerekben jelennek meg. Például az OMSZ szakmai, nemzetközi és üzleti követelmények okán folyamatosan fejlesztett informatikai rendszere nem kompatibilis több állami megrendelő elavultnak tekinthető technikai felszereltségével, így az állandó átkódolás, illesztés plusz terheket jelent. A kormányzati gerinchálózatra előírt rácsatlakozás megoldást nyújt az együttműködés megkönnyítésére, de korlátozza is a működést (nincs meg az igényelt sávszélesség, a rendszer hosszú leállásai, elavult konstrukció). A szervezetek közötti együttműködésekben jelentősek az informális kapcsolatok, különösen a vezetők és a kapcsolattartók szintjén. Így a formális kapcsolatok mellett egyre gyakoribb az operatív kapcsolattartók elérhetőségeinek cseréje, amely gyorsítja a kapcsolattartást. A szervezetek többsége fel is vállalja, sőt kifejezetten fontosnak tartja az informális kapcsolatok létét, de van, ahol árnyaltabban fogalmaztak, utalva a szigorú szabályozásra, mely például a titkosszolgálatok esetében mondhatni alapkövetelmény. Az együttműködések kezdeményezése terén már nem ilyen egységesek az álláspontok. Az OKF a korábbi szervek saját együttműködési rendszerét örökölte, emellett is-is alapon köttetnek szerződések, van saját kezdeményezés a módosuló feladatrendszer alapján, és van felajánlás alapján kötött is. A Bevándorlási Hivatalt többnyire együttműködést igénylő szervezetek keresik, de a kapcsolatfelvétel és fenntartás gondos szűrést igényel a feladatkör érzékenysége miatt. A KFH-val több felsőoktatási intézmény

17 Az integrált biztonsági szféra magyarországi megteremtésének lehetősége és feltételei 367 kezdeményez együttműködést (Kodolányi János Főiskola, ZMNE, ZSKF), ahova gyakran adnak szakértőket, előadókat a kívánt témákban, akik egyedi előadásigények esetén konferenciákon, különböző más fórumokon, is megjelennek. De ez visszafele is működik. A hivatal az egyes szervezetekkel kötött megállapodások keretében a szükséges nemzetbiztonsági C típusú ellenőrzés után lehetőséget biztosít a kutatóknak, hallgatóknak könyvtáruk használatára, mivel szervezetük kutatóműhelyként is működik. A kölcsönös előnyök növelése céljából gyakorlati helyet biztosítanak diákoknak, ezzel segítve elő a saját szempontú utánpótlást. Összefoglalva, minden szervezetnél megoszlik a kezdeményezések aránya, csak eltérő százalékban. A kapcsolattartó személyekkel összefüggésben felmerült a keresztszakemberek létének lehetősége. Keresztszakember kifejezés alatt azon alkalmazottat értjük, aki korábban az együttműködő szervnél szolgált/dolgozott, így átlátja mindkét szervezet működését, vezetési, irányítási, döntési rendszerét, tisztában van mindkét szervezet szakmai szempontjaival. A szervezetek egy része él ezzel a lehetőséggel és törekednek ezeknek a munkavállalóknak, pontosabban az ő tudásuknak, tapasztalataiknak megfelelő felhasználására is (OKF, BH, ORFK). Van, ahol speciális igények merülnek fel velük szemben a szervezet sajátosságából kifolyólag (KFH), de van olyan szervezet is, ahol ebben a kérdésben tagadólag nyilatkoztak (NBSZ) Információáramlás Az információáramlás a legtöbb szervezetnél kétirányú, kivéve, ha egy szervezet az együttműködésben kizárólag információszolgáltatóként vesz részt (pl.: NBSZ, OMSZ, IH, NBH, KFH stb.). A többi jellemző, az információáramlás módja, mértéke, csatornája és az adatvédelem viszont már szervezet-specifikus. Az OMSZ által az állami kérésekre adott információ a kormányzati gerinchálózaton áramlik. Az információáramlás alapja az informatika, így az OMSZ nemzetközi és saját igények alapján komoly és biztonságos rendszert fejlesztett ki, az állami Microsoft alapú egyszerű rendszertől függetlenül. Ebből eredően az OMSZ az állami gerinchálózatot függőségként éli meg, sajnálatosan a kormányzati rendszer elavultsága, megbízhatatlansága és eddig kevéssé bizonyított hatékonysága miatt. A közel 50%-ban piaci megrendelőkből élő szervezettől 99,5%-os rendelkezésre állást követelnek ügyfelei, így hatalmas kockázat és veszteség számára a kormányzati rendszer akadozása. Az integrált biztonsági rendszer alapját pedig az információ gyors és akadálymentes áramlása jelentené, és hiába van az információadó megfelelően felszerelve technikával, ha éppen a vevő, a tényleges feladat-végrehajtó nem fogja rendesen az üzenetet. Erre példa a augusztus 20-i eseménysor is, amikor az OMSZ jelezte a vihar bekövetkeztét, de a végrehajtók nem észlelték a riasztást. Az OKF-nél az információáramlás során az információgyűjtés és -birtoklás nagyobb lehetőségével rendelkező szervezetek dominálnak, ugyanakkor krízishelyzetben támaszkodni kell a nagyobb helyismerettel rendelkezőkre. A helyzet bonyolultságától függően a szabályok mellett a célszerűség diktál. Az információáramlás/ áramoltatás mértéke feladatfüggő, a helyzet bonyolultságától függ, a cél a redundanciamentes tartalom elérése. Az információk átadása teljesen hagyományos módon, illetve az e-kormányzaton keresztül történik, de az adatvédelem szempontjából védett és nyitott csa-

18 368 Tálas Péter, Gyimesi Gyula tornák egyaránt szerephez jutnak. A titok- és adatvédelem alá tartozó információ viszonylag kevés. A Bevándorlási Hivatal munkája jellegénél fogva többnyire személyi adatokat kezel, ezért korlátozott a megosztás lehetősége. Ugyanakkor a rendőrség részére rendszerezettebb és részletesebb adatok átadására lenne lehetőség pl. a szervezett bűnözés kapcsán lehetne ennek fontossága, ezáltal könnyítve a rendőrség feladatát. Az információk jellege miatt az áramoltatás szigorúan védett e-kormányzati csatornán, tehát a gerinchálózaton keresztül történik. A nemzetbiztonsági szolgálatokat érintő kölcsönös tájékoztatási kötelezettség együttműködési megállapodásokban van lefektetve, amelyek évente, az eseményektől függő mértékben változnak. Nyílt és fedett információs csatornákkal egyaránt dolgoznak. A NATO-val és az EU-val pedig zárt csatornákon keresztül forgalmaznak adatokat, amelyet csak az arra jogosultak kezelhetnek. Természetesen külföldi partnerszolgálatokkal is működik az információcsere. Az információk kiadásáról minden esetben a szervezet főigazgatója dönt, beleértve a polgári cégek felé való információáramoltatást Struktúra A negyedik hipotézisünkként megfogalmazott feltételezésünket, miszerint a szervezetek fenntartanak állandó, eseti és virtuális elemeket, amelyek léte gyorsítja a reagálóképességet egy adott krízishelyzetben való együttműködés során, többé-kevésbé megcáfolta a kutatást. A korábban létezett tartalékképzést is előirányzó védelmi rendszer megszűnt. A 2004 novemberében bevezetett önkéntes haderő nem vonta maga után az önkéntes tartalékos rendszer bevezetését, így a katasztrófák, válságok, rendkívüli helyzetek idején korábban bevetett, illetve felhasznált nagyszámú személyi (általában sorkatonai) és anyagitechnikai tartalék megszűnt. A Magyar Honvédség az állandó állományán felül nagyon alacsony számú eseti elemmel minősített időszakban vagy katasztrófa esetén mozgósítható tartalékkal rendelkezik, nem is említve a virtuális elemeket. Lényegében az összes vizsgált szervezet állandó elemekkel, állandó struktúrával dolgozik minden helyzetben, és a munkatársak áthelyezése a speciális szak- vagy kutatási területek, valamint a költségek miatt is korlátozott. Tulajdonképpen helyzet esetén a meglévő állomány átcsoportosítása, a feladatok prioritásainak megváltoztatása az az eszköz, mellyel a szervezetek élhetnek és élnek is. Eseti elemekkel a Magyar Honvédség mellett az OKF-gal vagy a rendőrséggel együttműködő civil szervezeteknél lehet számolni (polgárőrség, MATASZ, hagyományőrző szerveztek), míg a virtuális elemek speciális és jellemzően civil szervezetek közül kerülhetnek ki, mint például a speciális mentők vagy az önkéntes tűzoltók, akik egy-egy esemény bekövetkeztekor ébrednek Forgatókönyvek A kutatás megkezdésekor a védelmi igazgatási intézkedési tervekből kiindulva feltételeztük, hogy az abban részt vevő szervezetek rendelkeznek forgatókönyvekkel egy váratlan eseménykor jelentkező feladatok ellátásának megkönnyítésére. Erre vonatkozó-

19 Az integrált biztonsági szféra magyarországi megteremtésének lehetősége és feltételei 369 an konkrét információkat nem kaptunk, különösen a nemzetbiztonsági szervektől nem. Az ő esetükben léteznek normák, eljárásrendek, amelyeket követni kell feladat-végrehajtás során, de speciális feladatuk többek között a bűncselekmények (terrorcselekmények) megelőzésére irányuló információgyűjtés miatt, nincsenek közvetlenül érintve a katasztrófavédelemben vagy bármely váratlan esemény elhárításában. Az ő esetükben tehát ebben a kérdéskörben nincsenek konkrét forgatókönyvek. Figyelik az információkat, mivel a terrorizmusra nem lehet felkészülni egy forgatókönyvvel, s csupán az együttműködési megállapodások rögzítik a rájuk vonatkozó információátadással kapcsolatos feladatokat, amelyeket évente értékelnek, felülvizsgálnak. Természetesen nem feltételezhetjük, hogy nincsenek olyan eljárásrendek, melyek szituációfüggően képesek a cselekvés lefolyását mederben tartani. Mindössze arról van szó, hogy ezek feltárása egy interjú során nehézkes. A nehézség jellemzésére szemléltető példaként álljon itt az OKF eljárásainak, tevékenységének szabályozottsága. Az OKF esetében vannak forgatókönyvek, de a kialakult helyzet nagyban meghatározó, a szerteágazó feladatrendszer okán sokféle szituációval kell számolni (katasztrófa, polgári védelem stb.). Éppen ezért sokkal inkább a szakmai elvárások köre rögzített, semmint a tényleges teendők sora. Az eseményeket követően azonban mindig történik értékelés, melyek tapasztalatai beépülnek a gyakorlatba, ha mód van rá, akár országos érvényre juttatva egy-egy helyi esemény tapasztalatát. Ez a módszer, vagyis az események követése, elemzése, értékelése, a tapasztalatok beépítése a normákba, forgatókönyvekbe, együttműködési megállapodásokba, ha némileg eltérő megfogalmazásban is, de minden szervezetnél elhangzott Ajánlások, javaslatok A szabály- és normarendszer lényegében rendezett módon rögzíti a lehetséges cselekvések kereteit. Az alapjaiban jó rendszer azonban rendkívül sok szinten és területen létezik a joghierarchiában, ami nehezíti a jogalkalmazók és a ténylegesen cselekvők tájékozódását. Alapvetően három fő irányban lenne indokolt relatív világos és átfogó szabályrendszert kidolgozni, ily módon gerincet adva az oldalági, helyi, speciális szakmai normák létrejöttének. A kölcsönös tájékoztatás, az operatív együttműködés és a kölcsönös támogatás (tevőleges, eszköz és szakértelem területén) hármas területén kialakított átfogó normarendszer, mind a felkészülés, mind a megelőzés, mind a kezelés és helyreállítás időszakában pontos kapaszkodókat adhat a szereplőknek. Az integráció jeleit érzékelhetően ma is felmutató biztonsági rendszer elemeinek két nagy csoportjában nagyrészt a törvényi kényszerek hatására, jól átlátható módon kialakított, az állami és önkormányzati szféra szervezeteit összekötő együttműködések dominálnak. Kevésbé intenzívek, esetlegesek a társadalmi és civil szervezetekkel megkötött két-, illetve többoldalú szerződéseken alapuló együttes tevékenységek, a szerződések figyelemmel kísérése, megújítása, szükség esetén módosítása, s a gyakran száznál is több megállapodás eredményezte kapcsolatok életben tartása plusz energiákat köt le. Ha nem, akkor a megállapodás formális és ez okból felesleges is. Ugyanakkor az ebbe a körbe tartozó szervezetek azok, amelyek a legtöbb helyi információval, bejáratot kapcsolattal, helyismerettel rendelkeznek és éppen ezért adott helyzetben komoly segítséget jelentenek a helyszínre érkezőknek. Célszerűnek látszik, hacsak nem országos

20 370 Tálas Péter, Gyimesi Gyula szervezetről van szó, az ilyen típusú megállapodások és együttműködések zömét, a biztonság kérdésében leginkább érintett önkormányzatok felé elmozdítani. Ebben az esetben szembe kell nézni presztízssérelmekkel is, mert minden együttműködő ahogy az a jelenlegi rendszerből is világosan látszik a lehető legmagasabb szinten kíván szerződni, ráadásul a jelenlegi jogosultsági szabályok is ezt erősítik. Ha azonban a szándék és a megvalósulás a funkcionális szintre helyeződik vissza, az akár az együttműködés meghiúsulását is eredményezheti. Pl. egy helység polgárvédelmi egyesülete, ad absurdum ne az ORFK-val kössön szerződést, hanem a helyi rendőrőrssel és rajta keresztül érje el ha szükséges a bűnmegelőzési munkájához szükséges rendőri szervezetek indokolt szintjét. Kérdés, hogy ehhez miként viszonyul a polgárvédelmi egyesületek országos szövetségének vezetése, amelynek természetes partnere az ORFK. És a példa folytatható. 2. táblázat. A MAGYARORSZÁGI SZERVEZETEK ÖSSZEFOGLALÓ JELLEMZŐI A VIZSGÁLT KRITÉRIUMOK SZERINT Vizsgált szervezet HM Védelmi Hivatal OKF ORFK OMSZ BH IH NBH KFH KBH NBSZ Jogi szabályozás Honvédelmi törvény Katasztrófavédelmi törvény adja a keretet. Jogszabályok stabilak, de túlszabályozott. Meteorológiai törvény hiánya. Idegenrendészeti törvény pontosan lefedi a feladatokat. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény határozza meg működésüket. Együttműködési keretek tisztázottak. Jelenleg működő rendszer NATO követelményeknek megfelelő Képesség alapú Védett és nyitott Védett és nyitott Szervezeti elemek rendszeressége Elméletileg állandó és eseti elemek. Állandó elemek. Esetleg virtuális elemek bevonása. Szabálykövető Védett Állandó elemek. Esetleg virtuális elemek bevonása. Feladat- és felelősségkörök zavara az állami megrendelők részéről Rendőrség által kiaknázatlan lehetőségek Hatékony információáramoltatás Védett és nyitott Állandó elemek. A jelek szerint a kormányzati gerinchálózat intenzívebb fejlesztése elkerülhetetlen. Információáramlás Forgatókönyvek Védelmi igazgatási intézkedési tervek. Jogi normák, eljárásrendek szabályoznak. Forgatókönyvek. Minőségbiztosítás alapon. Védett Állandó elemek. Vannak, negyedévente aktualizálják. Védett Állandó elemek. Nem jellemző, jogi normák szabályoznak ágazati szinten lebontva. Egyéb

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Budapest, 2014. március 04. Dr. Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelem

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

és s feladatrendszere (tervezet)

és s feladatrendszere (tervezet) Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai

Részletesebben

Az előirányzatok fejezeti szintű levezetését az alábbi táblázat mutatja be.

Az előirányzatok fejezeti szintű levezetését az alábbi táblázat mutatja be. 11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok A cím alcímként négy országos hatáskörű szervet, a Nemzetbiztonsági Hivatalt, az Információs Hivatalt, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot (a továbbiakban együtt:

Részletesebben

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Dr. Szemerkényi Réka a miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója, kiberkoordinátor

Részletesebben

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Oktatási és Kulturális Minisztérium Tárgy: /2007. ( ) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól Budapest, 2007. augusztus 2 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az Oktatási

Részletesebben

A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes

A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes Heves Megyei Védelmi Bizottság titkár (Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatal kiemelt főtiszt) Telefon:

Részletesebben

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége A XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Programja 2012. április 24-26.

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

KRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA. Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke

KRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA. Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke KRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke Válság krízis - katasztrófa Válság: radikális beavatkozást igényel Krízis:

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

A K o r m á n y. r e n d e l e t e. a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól

A K o r m á n y. r e n d e l e t e. a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A K o r m á n y 1. melléklet a kormány-előterjesztéshez TERVEZET 2009. 12. 01. /2010. ( ) Korm. r e n d e l e t e a befogadó nemzeti támogatás

Részletesebben

Wireless technológiák adatátvitel és biztonság IIR Szakkonferencia. 2009. június 9 10. Ramada Resort Aquaworld Budapest

Wireless technológiák adatátvitel és biztonság IIR Szakkonferencia. 2009. június 9 10. Ramada Resort Aquaworld Budapest Wireless technológiák adatátvitel és biztonság IIR Szakkonferencia 2009. június 9 10. Ramada Resort Aquaworld Budapest 1 A NATO csatlakozás feltétele: a NATO minősített adatok védelmének szakmai felügyeletére

Részletesebben

A Kormány. /2008. ( ) Korm. rendelete

A Kormány. /2008. ( ) Korm. rendelete A Kormány /2008. ( ) Korm. rendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény

Részletesebben

Jogalkotási előzmények

Jogalkotási előzmények Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény jogalkotási tapasztalatai és a tervezett felülvizsgálat főbb irányai Dr. Bodó Attila Pál főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány:

SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány: NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány: I, Létesítményvédelem és biztonságvédelem tantárgyak körében: 1, Magánbiztonság

Részletesebben

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1 Miért volt szükséges a megalkotása? 1999. évi LXXIV. Tv. korrekciója Polgári védelmi szervezetek működése Tűzvédelem

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének

Részletesebben

Védelmi igazgatás minősített időszakokban. Előadó: Dr. Horváth László alezredes

Védelmi igazgatás minősített időszakokban. Előadó: Dr. Horváth László alezredes Védelmi igazgatás minősített időszakokban Előadó: Dr. Horváth László alezredes Oktatási kérdések 1. A biztonság korszerű értelmezése 2. A védelmi felkészítés és országmozgósítás modern kori történeti áttekintése

Részletesebben

A VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI KÖZPONTI FELKÉSZÍTÉS 2012 A VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Békéscsaba, 2012. február. 15. Dr. Tokovicz József mk. dandártábornok HM Védelmi Hivatal főigazgató Tartalom Jogszabályi alapok A védelmi

Részletesebben

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése Tematikus Értekezlet 2012. január 23. Dr. Bognár r Balázs PhD tű. őrnagy, osztályvezető Biztonság az, amivé tesszük! /Prof.

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

A KÖZFELADATOK KATASZTERE

A KÖZFELADATOK KATASZTERE A KÖZFELADATOK KATASZTERE A közfeladatok katasztere 2/5 1. A közfeladatok felülvizsgálata és a közfeladatok katasztere A közigazgatás korszerűsítése a világban az elmúlt másfél-két évtizedben vált központi

Részletesebben

Képzési igények fejlesztése felhasználói igények alapján elektronikus információbiztonsági szakértő szakirányú továbbképzési szak

Képzési igények fejlesztése felhasználói igények alapján elektronikus információbiztonsági szakértő szakirányú továbbképzési szak Képzési igények fejlesztése felhasználói igények alapján elektronikus információbiztonsági szakértő szakirányú továbbképzési szak Illéssy Miklós Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet

Részletesebben

11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok

11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok 11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok A cím alcímként három országos hatáskörű szervet, a Nemzetbiztonsági Hivatalt, az Információs Hivatalt és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot (a továbbiakban

Részletesebben

SLA RÉSZLETESEN. 14. óra

SLA RÉSZLETESEN. 14. óra 14. óra SLA RÉSZLETESEN Tárgy: Szolgáltatás menedzsment Kód: NIRSM1MMEM Kredit: 5 Szak: Mérnök Informatikus MSc (esti) Óraszám: Előadás: 2/hét Laborgyakorlat: 2/hét Számonkérés: Vizsga, (félévi 1db ZH)

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter Balaton Európa legbiztonságosabb tava Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület Vízbiztonság Tájékoztatás Oktatás képzés Prevenció Riasztás Segélyhívás fogadása Bevetés irányítás Parti mentőőr

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

Az önkormányzati miniszter. rendelete

Az önkormányzati miniszter. rendelete Az önkormányzati miniszter /2009. ( ) ÖM rendelete a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányítása alá tartozó szervek irányítási és működési rendjéről, valamint katasztrófavédelmi feladatairól

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE 2012.10.02. Mentés megszervezésének szabályozása. Jogszabályok, normatív intézkedések. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá

Részletesebben

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Haskó György tű. alezredes polgári védelmi főfelügyelő 2012. február 15. A hatálytalanított

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL BEVEZETÉS FOLYAMATOS KIHÍVÁS: ÁLLANDÓ VÁLTOZÁS MAI KÖZIGAZGATÁSSAL

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Szám:1068-1/2011/alt. OKF Országos Polgárőr Szövetség Szám: 544-2/2011 OPSZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén

Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén Dr. Lattmann Tamás Nemzeti Közszolgálati Egyetem Társadalomtudományi Tanszék AZ EU szerepe a világon az egyik

Részletesebben

HAZÁNK HONVÉDELMI ÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZERÉNEK KAPCSOLATA I. HAZÁNK HONVÉDELMI RENDSZERÉNEK FOGALMA, ÉRTELMEZÉSE, TERÜLETEI

HAZÁNK HONVÉDELMI ÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZERÉNEK KAPCSOLATA I. HAZÁNK HONVÉDELMI RENDSZERÉNEK FOGALMA, ÉRTELMEZÉSE, TERÜLETEI Horváth Zoltán HAZÁNK HONVÉDELMI ÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZERÉNEK KAPCSOLATA A katasztrófavédelem logisztikai támogatásának kutatása során szembesültem azzal a ténnyel, hogy a szakemberek és a védelem

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 22.616-3/2007-SZMM. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE

8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE 8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE A Csákvár Nagyközség Polgármesteri Hivatala Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve 1 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. évi munkaterve A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: Szociális

Részletesebben

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm.

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet és a kérdéskörhöz kapcsolódó jogszabályi változások hatásai

Részletesebben

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről1 Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: 1. E törvény célja, hogy elősegítse a fegyveres összeütközés, a katasztrófa, valamint

Részletesebben

Legyen a Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület

Legyen a Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület Legyen a Balaton Európa legbiztonságosabb tava Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület A vízbiztonság komplex kezelésének alapelvei Jogszabályok alapján működő Az együttműködő szervezetek szakmailag

Részletesebben

Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység

Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Qualidat Kft. Együttműködésben az ÉMI TÜV SÜD-del Tartalomjegyzék Bevezetés A feladatok Projektmenedzsment

Részletesebben

Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Fejér Megyei Szervezete

Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Fejér Megyei Szervezete Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Fejér Megyei Szervezete Biztonság: - létbiztonság; - közbiztonság; - anyagi biztonság; - magántulajdon; A biztonság A "biztonság" szó latin megfelelője

Részletesebben

Belső Biztonsági Alap 2014-2020

Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Rendőri együttműködés, válságkezelés Alföldy Csilla r. őrnagy Támogatás-koordinációs Főosztály Belügyminisztérium 2014. június 19. 1 Jogi háttér AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Előterjesztés A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Tisztelt Képviselő-testület! Az Állami Számvevőszék 2013. évi jelentését

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan

Részletesebben

A belügyminiszter. BM rendelete

A belügyminiszter. BM rendelete Tervezet! A belügyminiszter /2015. ( ) BM rendelete a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi szervek szolgálati jelvényeinek rendszeresítésével, valamint az ilyen szerveknél szolgálati jogviszonyban

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK Az alapszak képzési célja A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik korszerű általános és szakmai ismereteik,

Részletesebben

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap)

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 0. évi integritásjelentése III.. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) Az integritás menedzsment táblázat

Részletesebben

Alkalmazási eredmények és piaci igények áttekintése

Alkalmazási eredmények és piaci igények áttekintése Alkalmazási eredmények és piaci igények áttekintése Bevezetés Mit értünk humán biztonság alatt? Mi a humán biztonsági kockázat? A humán biztonságon a humán erőforrás-gazdálkodási (HR) tevékenység valamennyi

Részletesebben

2015-2018. Község Önkormányzata

2015-2018. Község Önkormányzata Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási

Részletesebben

A szabályzat hatálya. Intézkedési tervek

A szabályzat hatálya. Intézkedési tervek O R S Z Á G O S B Í R Ó S Á G I H I V A T A L ELNÖKE Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 15/2012. (X. 18.) OBH utasítása a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi

Részletesebben

INTEGRITÁS TANÁCSADÓK

INTEGRITÁS TANÁCSADÓK INTEGRITÁS TANÁCSADÓK SZEREPE MAGYARORSZÁGON Kovács Sándorné területi közigazgatási szervek irányításáért felelős koordinációs igazgató, KIH 2013. november 7. A korrupció elleni küzdelem Magyarországon

Részletesebben

Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak

Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) Szakfelelős: Dr. Antal Zsolt PhD

Részletesebben

Európai Uniós fejlesztési források intézményrendszere 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Európai Uniós fejlesztési források intézményrendszere 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Európai Uniós fejlesztési források intézményrendszere 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Előzmények Intézményi döntések 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat;

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

MANS Munkacsoport Megalakuló és Feladatszabó Ülés. 2005. szeptember 15. HM Tervezési és Koordinációs Főosztály 1/15

MANS Munkacsoport Megalakuló és Feladatszabó Ülés. 2005. szeptember 15. HM Tervezési és Koordinációs Főosztály 1/15 MANS Munkacsoport Megalakuló és Feladatszabó Ülés 2005. szeptember 15. HM Tervezési és Koordinációs Főosztály 1/15 Munkacsoportok A Magyar Honvédség légiforgalom-szervezésének korszerűsítéséről szóló 40/2004.

Részletesebben

NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI HATÓSÁG. A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság

NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI HATÓSÁG. A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság (NEIH) A 2013. évi L. törvény hatálya alá tartozó elektronikus

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

Bevezető az EU katasztrófavédelmi rendszerébe

Bevezető az EU katasztrófavédelmi rendszerébe Bevezető az EU katasztrófavédelmi rendszerébe EU KONTEXTUS Lisszaboni Szerződés 196 C. tagállami hatáskör szolidaritás elve szubszidiaritás elve egységes fogalom hiánya humanitárius segítségnyújtás normál

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Előbbi intézmények felett a fejezeti felügyeleti jogokat a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter látja el.

Előbbi intézmények felett a fejezeti felügyeleti jogokat a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter látja el. 11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok A X. Miniszterelnökség fejezeten belül a cím alcímként három országos hatáskörű központi szerv (Nemzetbiztonsági Hivatal, Információs Hivatal és Nemzetbiztonsági

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A biztonság fogalmának határairól

A biztonság fogalmának határairól 3 Gazdag Ferenc Tálas Péter A biztonság fogalmának határairól A szerkesztõség a biztonságpolitika fogalmi és terjedelmi határairól szóló cikkel kettõs célt szeretne elérni: egyfelõl ösztönözni a már többször

Részletesebben

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

J A V A S L A T. a BORSOD VOLÁN Személyszállítási Zrt. és Ózd Város Önkormányzata közötti együttműködéssel kapcsolatos döntések meghozatalára

J A V A S L A T. a BORSOD VOLÁN Személyszállítási Zrt. és Ózd Város Önkormányzata közötti együttműködéssel kapcsolatos döntések meghozatalára J A V A S L A T a BORSOD VOLÁN Személyszállítási Zrt. és Ózd Város Önkormányzata közötti együttműködéssel kapcsolatos döntések meghozatalára Előterjesztő: Polgármester Ózd, 2014. április 30. Ózd Város

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 306/2004. (XI.2.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 306/2004. (XI.2.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 306/2004. (XI.2.) számú h a t á r o z a t a a Nyíregyházi Főiskolával kötendő együttműködési megállapodás jóváhagyásáról A Közgyűlés a Nyíregyháza Megyei Jogú

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben Apró Antal Zoltán programvezető, mentor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács civil tagja Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 1136

Részletesebben

Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ. Szekeres Balázs Műszaki igazgató PTA CERT-Hungary Központ Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ

Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ. Szekeres Balázs Műszaki igazgató PTA CERT-Hungary Központ Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ Szekeres Balázs Műszaki igazgató PTA CERT-Hungary Központ Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ 1 PTA CERT-Hungary Központ 2005. január 1-től látja el a Kormányzati CERT szerepet

Részletesebben

Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai

Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai ( A tűzoltósági főfelügyelő 1635/1/2012/ÁLT. és 1635/2/2012. ÁLT. levelei alapján) I.

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben