Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 3 2. A HOZAM FOGALMA 4

Átírás

1 Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztára 1132 Budapest, Visegrádi u. 49. HOZAMFELOSZTÁSI SZABÁLYZAT 2012.

2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 3 2. A HOZAM FOGALMA A HOZAM MEGHATÁROZÁSÁNAK SZABÁLYAI A HOZAMRÁTA KISZÁMÍTÁSA A HOZAM MEGHATÁROZÁSA A HOZAM TARTALÉKOK KÖZÖTTI FELOSZTÁSA A HOZAM PÉNZTÁRTAGOK KÖZÖTTI FELOSZTÁSA A BE- ÉS KILÉPŐ TAGOK ESETÉBEN, ILLETVE A TAGSÁGI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSEKOR KÖVETENDŐ ELJÁRÁS 16 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 17 1.SZ. MELLÉKLET :A BEFEKTETÉSI TEVÉKENYSÉG BEVÉTELEI ÉS RÁFORDÍTÁSAI 18 2

3 BEVEZETÉS A Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztára - továbbiakban: Pénztár - hozamfelosztási szabályai elsődleges jogi hátterét Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.), Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) kormányrendelet (a továbbiakban: Öbr.), Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 223/2000. (XII.19.) Kormányrendelet, valamint a Pénztár Alapszabálya alkotják. E szabályzat tartalmazza mindazon szabályokat és eljárásokat, amelyek alapján az időszaki hozamokat a Pénztár meghatározza, valamint az egyes tartalékok és számlák között felosztja, illetve jóváírja. A szabályzat rendelkezik arról, hogy a befektetésekből származó bevételek és a befektetésekkel kapcsolatosan felmerült költségek elszámolásánál, a tartalékok közötti megosztásánál a Pénztár milyen módszereket és eljárási szabályokat alkalmaz. A hozamfelosztási szabályzat a be- és kilépő tagok esetében követendő eljárásról is rendelkezik. 1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK A kockázatok mérséklése és az egyoldalú függőség megelőzése érdekében a Pénztár befektetéseit köteles kormányrendeletben rögzített befektetési formák szerint megosztani és eszközcsoportonként nyilvántartani. A befektetések kockázatok szerinti megosztására, valamint állományösszetételére vonatkozó biztonsági szabályokat és keretelőírásokat is a tőkepiac fejlődéséhez és szerkezeti változásaihoz igazodóan kormányrendelet szabályozza. A pénztári befektetéseknek összhangban kell lenniük a Pénztár rövid lejáratú (éven belüli) és hosszú távú (éven túli) kötelezettségeivel, fenntartva a Pénztár folyamatos fizetőképességét. A befektetéseket úgy kell megválasztani, hogy az egyes befektetések hozama a lehető legkisebb mértékben függjön más befektetések hozamától. A pénztári befektetéseket az egyes eszközcsoportokon belül is befektetési formánként, illetőleg kibocsátónként meg kell osztani. A Pénztárnak el kell kerülnie, hogy befektetési üzletmenetében akár a befektetési formák, akár a befektetési közvetítők tekintetében egyoldalú kockázati függőség alakuljon ki. A pénztári vagyon kizárólag a pénztári tagság érdekében fektethető be. A Pénztár gazdálkodása során elért bevételeit kizárólag a szolgáltatások fedezetének biztosítására, illetve fejlesztésre, valamint a gazdálkodás költségeinek a fedezetére fordíthatja, azt sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizetheti ki. A befektetési üzletmenet eredményéről, a hozamráta alakulásáról, a befektetések főbb adatainak földrajzi és devizanemenkénti megoszlásáról szóló tájékoztatót az éves beszámoló kiegészítő melléklete részeként a Küldöttközgyűlés elé kell terjeszteni. 3

4 A negyedéves jelentésben be kell mutatni a pénztár tárgynegyedév végi eszközcsoportok szerinti portfolióállományát, valamint a pénztár egészére számított negyedéves bruttó és nettó hozamráták és referenciahozamok alakulását, továbbá a kezelt vagyon vagyonkezelők közötti, valamint lejárat szerinti megoszlását. A Pénztár gazdálkodásának alapnyilvántartása az egyéni nyugdíjszámla. A Pénztár rövid és hosszútávú pénzügyi tervének tartalmaznia kell a Pénztár befektetéseire vonatkozó rövid, illetve hosszútávú hozamelvárásokat, amelyeknek összhangban kell lennie a befektetési politikában a Pénztár várható kötelezettségei alakulása alapján meghatározott befektetési eszközallokáció (minimum és maximum arányok) megcélzott hozamaival. A fedezeti tartalékon belül külön kell tervezni az egyéni számlák és a szolgáltatási tartalékok hozamelvárását. A befektetések hozamát abba a tartalékba kell helyezni, amelynek befektetéséből származik, azonban a Pénztár Igazgatótanácsa dönthet úgy, hogy a fedezeti tartalék (egyéni számlák összessége és a szolgáltatási tartalékok összessége) javára más tartalék(ok) befektetési hozamát jóváírja. A befektetések vagyonarányos költségeit annak a tartaléknak a terhére kell elszámolni, amellyel kapcsolatban felmerült, ideértve a befektetett, illetve a forgóeszközök között kimutatott kamatozó értékpapírok beszerzési árában felhalmozott kamat összegét is. A befektetések további költségeit a működési tartalék terhére kell elszámolni. A Pénztár a járadékfizetési kötelezettsége teljesítéséhez szükséges mértékben köteles pénztári befektetett eszközeit likvid eszközben tartani, különösen tekintettel a nem tőzsdei ügyletekre. 2. A HOZAM FOGALMA A Pénztár befektetései portfolió-befektetések, azaz a befektetésre rendelkezésre álló összeg megoszlik több különböző előnyökkel bíró befektetési forma között. A befektetések eredményességének mutatója a hozam, amely egységnyi befektetett tőke meghatározott időszakra vetített átlagos növekménye. A hozam mindig csak két időpont között értelmezhető: kezdő időpont rendszerint a befektetés időpontja, vagy egy előre meghatározott időpont, végső pedig a tőke utolsó forintjának kivonása (lejárat, eladás), vagy szintén egy előre meghatározott időpont; a Pénztár esetében ez az időintervallum a negyedév. A hozam százalékos formában a hozamráta, amely - szokásos értelmezésében és egy adott időszakot tekintve - a növekménynek, vagyis az időszak végi záróvagyon és az időszak eleji induló vagyon különbségének (módosítva az időszak alatt történt be-, ill. kifizetésekkel ) az átlagos lekötött tőkével vagy a lekötött tőkével képzett hányadosa. Az átlagos lekötött tőke (ÁT) az induló vagyonnak az időszak alatt történt be- ill. kifizetésekkel módosított - időszak alatti - átlagos állománya. Az átlagos állomány meghatározásában az induló vagyon és a be- ill. kifizetések olyan súllyal vesznek részt, amilyen ezek időtartamának a teljes időszakhoz viszonyított aránya: az adott időszakban az induló vagyon súlya egy, a be- ill. kifizetéseké pedig a be- ill. kifizetésektől az időszak végéig eltelt időtartamoknak az időszak hosszához viszonyított aránya. Abban a speciális esetben, amikor a be-, illetve kifizetésekről az időszak végéig eltelt időtartam (a hátralévő napok száma) 0, akkor az átlagos lekötött tőke maga az induló vagyon, azaz a lekötött tőke (LT). Az időszakban tehát a hozamráta (és hozam) napról- 4

5 napra változik, még abban az estben is, ha eltekintünk az időszak alatt történt be- ill. kifizetésektől, hiszen a befektetett vagyon értéke és hozama több más tényezőtől - a befektetési formától függően az árfolyamtól, az aukción kialakult átlaghozamtól, stb. - is függ. Az időszak végén így egy átlaghozam érvényesül: hozamráta átlagos hozamráta ( r ) be- és kifizetések t-1 t i t j t idő A pénztári befizetések és a befektetések folyamatosan történnek, ennek megfelelően a befektetéseken képződött hozamok is - a befektetési formáktól függõen - folyamatosan képződnek. Ugyanakkor a pénztártagokkal kapcsolatos események (szolgáltatás igénybevétel, elhalálozás, átlépés, kilépés) kapcsán a pénztár tagjai részére kifizetéseket teljesít. Ezért a Pénztár által elért hozamokat - minden pénztártag számára ismeretesen - meghatározott időszakonként, negyedévenként fel kell osztani a tagok között és jóvá kell írni azokat a tagok számláján. A jóváírás jellegét tekintve az addigi befektetések újratőkésítése, így a hozam felosztásakor mindig csak az adott negyedévet ( tárgyidőszakot ) kell figyelembe venni A HOZAM MEGHATÁROZÁSÁNAK SZABÁLYAI A Pénztár befektetési teljesítményének a vagyonkezelés hatékonysága szempontjából történő értékelését a Pénztárnak negyedévente, valamint egy pénzügyi év vonatkozásában az egész évre kell elvégeznie. A Pénztár letétkezelője útján az Öbr-ben meghatározott értékelési elvek alapján határozza meg eszközei piaci értékét. A portfólió piaci értékét vagyonkezelő szervezetenként kell kimutatnia, beleértve a Pénztárt is - a Pénztár által végzett vagyonkezelés (saját vagyonkezelés) tekintetében. A befektetett eszközöket (portfoliót) úgy kell csoportosítani, hogy a fedezeti és likviditási tartalék eszközei, valamint a működési tartalék befektetésének eredményei elkülönítetten megállapíthatók legyenek. A hozamrátát ki kell számítani a pénztár egészére vonatkozóan bruttó és nettó módon. Válaszható portfoliós rendszerben a bruttó és nettó hozamrátákat a választható portfoliókra kell külön-külön kiszámítani. A vagyonkezelési teljesítményt kifejező hozamrátát és a kezelt portfólió jellemző összetételét tükröző tőkepiaci index(ek)ből meghatározott referenciaindex hozamrátáját ki kell számolni vagyonkezelő szervezetenként, ideértve a Pénztárt is, mint saját vagyonkezelést végző szervezetet. 5

6 A Pénztár egészére, illetve a választható portfoliókra vonatkozó időszakos (negyedéves, éves) hozamrátát a Pénztár portfoliójában meglévő befektetett eszközök kormányrendeletben meghatározottak szerint megállapított napi piaci értékeiből, azok változásából, a nem vagyonkezeléshez kapcsolódó napi be- és kifizetések figyelembe vételével kell meghatározni (idősúlyos módszer). A Pénztár a hozamráta számításhoz a pénzforgalmi számláján és a befektetési számláján történő pénzmozgásokról olyan nyilvántartást köteles vezetni, amely alapján a befektetésekkel kapcsolatos pénzáramlások tartalékonként napi szinten elkülöníthetők az egyéb be- és kifizetésektől. A Pénztárnak a tárgyévre vonatkozó nettó pénztári hozamrátáját, referenciahozamát és az elmúlt 10 naptári év átlagos hozamrátáját, referenciahozamát, valamint az elmúlt 10 évre vonatkozó vagyonnövekedési mutatóját a tárgyévet követő év február 28-ig a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének be kell jelentenie, és azt a Felügyelet március 15-ig a honlapján közzéteszi. Választható portfoliós rendszer működtetése esetén a választható portfoliókra vonatkozó nettó hozamrátákat, vagyonnövekedési mutatókat, referenciahozamokat és a portfoliók fordulónapi záró piaci értékét kell jelenteni. A közzététel során a Felügyelet jelzi, hogy a 10 éves átlagos hozamráta a vagyonkezelői teljesítményt, a vagyonnövekedési mutató pedig a pénztártagok egyéni számlájának átlagos hozamát jellemzi. A Felügyeletnek jelentett referenciahozamoknál fel kell tüntetni, hogy azok pénz- és tőkepiaci indexe(ke)n és/vagy abszolút hozammutatón alapulnak-e A HOZAMRÁTA KISZÁMÍTÁSA A. A Pénztár hozamrátája a) A pénztár egészére és az egyes választható portfoliókra vonatkozó időszakos (negyedéves, éves) hozamráta képlete (idősúlyos módszer szerint): R = (1+r 1 )*(1+r 2 )*.*(1+r t ) 1, ahol R: a pénztári vagy a választható portfolió időszakos hozama r t : a pénztári vagy a választható portfolió napi hozama n m BP t -(BP t-1 + Σ B i - Σ K i ) i=1 i=1 r t = = H t. LT BP t-1 Jelmagyarázat: r t : a pénztár vagy a választható portfolió eszközeinek t-edik napi idősúlyozású hozamrátája; 6

7 t: tárgynap; t 1: a tárgynapot megelőző nap; BP t : a pénztár vagy a választható portfolió eszközeinek a tárgynapi piaci értéke (ideértve az értékelési különbözetet is); BP t 1 : a pénztár vagy a választható portfolió eszközeinek piaci értéke a tárgynapot megelőző napon (ideértve az értékelési különbözetet is); B i : a tárgynapon nem a vagyonkezeléshez kapcsolódó i-edik befizetés; K i : a tárgynapon nem a vagyonkezeléshez kapcsolódó i-edik kifizetés; n, m: a pénztárba/ból vagy a választható portfolióból a tárgynapon történt be-, illetve kifizetések száma; H t : Napi hozam LT: Lekötött tőke b) A napi hozamokat legalább 8 tizedesjegyig kell kiszámolni és a negyedéves, éves hozam számítása során nem szabad kerekíteni. A kiszámított negyedéves, éves hozamot 2 tizedes jegyre kell kerekíteni. c) Az egyes, egy évnél rövidebb részidőszakok (havi vagy negyedéves periódusok) hozamrátáit nem lehet sem évesíteni, sem nyilvánosságra hozni. d) A vagyonkezelők által kezelt vagyonrészre vonatkozó hozamráta esetében az eddig ismertetett elemek közül az alábbiakat a következő sajátosságok figyelembevételével kell alkalmazni: r t : BP t : BP t 1 : B i : K i : a vagyonkezelő által kezelt portfolióra vonatkozó t-edik napi hozamráta, a vagyonkezelő által kezelt vagyonnak a tárgynapi piaci értéke (ideértve az értékelési különbözetet is) a vagyonkezelő által kezelt vagyonnak a tárgynapot megelőző napi piaci értéke (ideértve az értékelési különbözetet is) a portfolió i-edik bevétele a tárgynapon, vagyis a vagyonkezelő számára vagyonkezelés céljából átadott vagyon, befizetések a portfolióba a portfolió i-edik kiadása a tárgynapon, vagyis a vagyonkezelőtől a pénztár számára a portfolióból vagy annak hozadékából, újra befektetésre nem kerülő, átadott összeg e) Bruttó hozamráta: a kereskedési költségekkel (jutalékokkal) csökkentett hozam és a lekötött tőke hányadosa. 7

8 Nettó hozamráta: a befektetésekhez kapcsolódó vagyonarányos költségekkel és a kereskedési költségekkel (jutalékokkal) csökkentett hozam és a lekötött tőke hányadosa. A befektetésekhez kapcsolódó vagyonarányos költségeket üzemgazdasági szemléletben kell figyelembe venni. (Az adott időszak nettó hozamrátájának meghatározásában az adott időszak vagyonkezeléséhez kapcsolódó díj vehető figyelembe, függetlenül attól, hogy annak megfizetésére az adott időszakban vagy csak az azt követő időszakban kerül sor.) f) Az átlagos hozamrátát a nyilvánosságra hozatalt megelőző 10 teljes naptári évre vonatkozó, hivatalosan közzétett pénztári vagy választható portfolió szintű nettó éves hozamráták mértani átlagaként kell kiszámítani (az (1+r 1 )*(1+r 2 )*(1+r 3 )* *(1+r 10 ) szorzat tizedik gyöke mínusz 1, ahol r 1, r 2, r 3.., r 10 az egyes évekre vonatkozó nettó pénztári hozamráta: 10 ( 1+ r ) *(1 + r2 ) *...* (1 r10 ) Amennyiben a választható portfoliós rendszer indulási időpontjából adódóan a 10 éves hozamszámításhoz a portfoliónkénti hozamráta nem értelmezhető, akkor az indulás előtti évekre vonatkozóan az átlagos hozam számításához minden portfolió tekintetében a pénztári szintű nettó hozamot kell alkalmazni. B. A referenciaindex hozamrátája Az időszakos (negyedéves, éves) referenciaindex hozamrátájának képlete: R = (1+r 1 )*(1+r 2 )*.*(1+r n ) 1, r n = x * (I BM1(n) - I BM1(n-1) )/ I BM1(n-1) + y* (I BM2(n) - I BM2 (n-1) )/ I BM2(n-1) + + z* (I BMk(n) - I BMk (n-1) )/ I BMk(n-1) ahol R: a referenciaindex éves, negyedéves hozama r n : a referenciaindex n-edik havi hozama BMk: a k-adik referenciaindex I BMk(n) : a k-adik referenciaindex n-edik havi záró indexértéke x, y,, z: a BM1, BM2, BM3,..BMk súlya a portfolióhoz kijelölt referenciaindexekhez x + y z = 100 % Választható portfoliós rendszerben a referenciaindex hozamát (referenciahozamot) az egyes választható portfoliókra külön-külön kell meghatározni. 8

9 C. A 10 éves vagyonnövekedési mutató A vagyonnövekedési mutató meghatározása: 10 s i s = = 1 s 2 si s10 V i 1 (1 + R ) * (1 + R ) *...* (1 + R ) *...* (1 + R ) i 10 ahol: V : 10 éves vagyonnövekedési mutató R i : az i-edik év nettó hozamrátája; i=1 : tárgyév, i=2 : a tárgyévet megelőző év, i=3 : a tárgyévet megelőző 2. év, i=10 : a tárgyévet megelőző 9. év s i = v i /v b v i : a tárgyévben és az azt megelőző 9 évben a pénztár fedezeti tartaléka, illetve az adott választható portfolióhoz tartozó fedezeti tartalék egy pénztártagra jutó vagyona nyitó és záró értékének számtani átlaga. Az egy pénztártagra jutó vagyon nyitó értéke a pénztár fedezeti tartaléka, illetve az adott választható portfolióhoz tartozó fedezeti tartalék tárgyév első napján kimutatott piaci értékének és a tárgyév első napján meglévő taglétszámnak a hányadosa. Az egy pénztártagra jutó vagyon záró értéke a pénztár fedezeti tartaléka, illetve az adott választható portfolióhoz tartozó fedezeti tartalék tárgyév utolsó napján kimutatott piaci értékének és a tárgyév utolsó napján meglévő pénztári taglétszámnak a hányadosa. v b : a tárgyévet megelőző 9. évben a pénztár fedezeti tartaléka illetve az adott választható portfolióhoz tartozó fedezeti tartalék egy pénztártagra jutó vagyonának nyitó értéke Amennyiben a választható portfoliós rendszer indulási időpontjából adódóan a vagyonnövekedési mutató számításához a portfoliónkénti hozamráta nem értelmezhető, akkor az indulás előtti évekre vonatkozóan a vagyonnövekedési mutató számításához minden portfolió tekintetében a pénztári szintű nettó hozamot kell alkalmazni. A Pénztár a befektetési tevékenységének eredményét és a kiadások költséghatékonyságát bemutató mérőszámokat (a pénztári teljesítménymérés mutatóit) a pénztártagok és a nyilvánosság tájékoztatása, az összehasonlíthatóság és a pénztárrendszer egészének áttekinthetősége érdekében nyilvánosságra hozza. A befektetési teljesítményt az eszközök piaci értékelésére épülő hozamszámítással kell mérni. A Pénztár által készített ismertetők, tájékoztatók és hirdetmények nem tartalmazhatnak saját vagy más pénztár teljesítményére vonatkozóan félrevezető adatokat és közléseket. A pénztár kereskedelmi kommunikációja csak a 10 naptári év átlagos hozamrátáját és a fentebb leírt módon számított tárgyévi hozamrátáját tartalmazhatja. Ha a kommunikáció a hozam mértékére hivatkozást tartalmaz, akkor az elmúlt 10 naptári év átlagos hozamrátáját is fel kell tüntetni a többi hozamrátával azonos méretben. Átlagos hozamrátaként a nyilvánosságra hozatalt megelőző 10 teljes naptári évre vonatkozó, hivatalosan közzétett pénztári szintű, illetve a választható portfoliónkénti nettó éves hozamráta mértani átlagát kell 9

10 meghatározni. Az átlagos hozamráta mellett azonos méretben kötelezően fel kell tüntetni az éves hozamráták 10 éves 1 főre jutó vagyonnal súlyozott átlagos hozamrátáját, azaz a vagyonnövekedési mutatót is. A közzététel során jelezni kell, hogy a 10 éves átlagos hozamráta a vagyonkezelői teljesítményt, a vagyonnövekedési mutató pedig a pénztártagok egyéni számlájának átlagos hozamát jellemzi. Ha a pénztár a hozamrátáját, illetve a vagyonnövekedési mutatóját más előre kiválasztott pénztárakkal, csoporttal kívánja összevetni, az összehasonlításnál a kiválasztott pénztárak, csoportok elmúlt 10 év alapján meghatározott átlagos hozamát és hozamrátáját (vagyonnövekedési mutatóját) is be kell mutatni. Csoporttal való összehasonlítás esetében a nyilvánosságra hozatal során a csoport kiválasztási elvét is meg kell határozni. Választható portfoliós rendszer működtetése esetén az egyes portfoliókra vonatkozó átlagos hozamrátákat, vagyonnövekedési mutatókat kell közölni a többi hozamrátával azonos méretben, feltüntetve a pénztári vagyon fordulónapi záró piaci értékének az egyes portfoliók közötti megoszlási arányát is. A pénztár által közölt kereskedelmi kommunikáció nem tartalmazhat félrevezető információkat, abban a pénztár teljesítményének leírásakor óvatos és szakmailag megalapozott becsléseket kell alkalmazni, különösen a jövőbeni hozamok vonatkozásában, és fel kell tüntetni, hogy ezek nem kötelező érvényű előírások és teljesülésük nem garantált. Múltra vonatkozóan kizárólag az egyébként is a jogszabály alapján - nyilvánosságra hozandó adatok és tények szerepeltethetők. A pénztár teljesítményének bemutatásakor az ugyanazon időszakra vonatkozó hivatalos fogyasztói árnövekedést (inflációs rátát) is fel kell tüntetni. A Pénztár minden évben, legkésőbb a pénzügyi évet követő év június 30-ig köteles nyilvánosságra hozni a Pénzügyi Közlönyben a Pénztár egészének a tárgyévi és az azt megelőző kilencévi nettó és bruttó hozamrátáját, valamint a referenciaindex ugyanazon időszakra vonatkozó hozamrátáját, választható portfoliós rendszer működtetése esetén a választható portfoliókra vonatkozó bruttó és nettó hozamrátákat és referenciahozamokat kell nyilvánosságra hozni, megjelölve az egyes portfoliókba befektetett eszközök tárgyév végén kimutatott értékét is. Nyilvánosságra kell hozni továbbá a Pénztár teljes vagyonának tárgyévi nyitó és záró értékét, a Pénztár teljes vagyonának tárgyévi eszközcsoportonkénti százalékos megoszlását az év elején és végén, valamint a tárgyévre és a tárgyévet követő évre vonatkozó, a befektetési politikában meghatározott eszközcsoportonkénti megengedett minimális és maximális százalékos megoszlást és a referencia indexet, választható portfoliós rendszer működtetése esetén választható portfoliónként is. A nyilvánosságra hozatal során a Pénztár más pénztár teljesítményét nem minősítheti. A referenciaindex hozamrátáját csak január 1-től kezdődő időszakra kell publikálni. 10

11 2.3. A HOZAM MEGHATÁROZÁSA Az előző 2.2 pontban a n m BP t - (BP t-1 + Σ B i - Σ K i ) = H t i=1 i=1 képlettel meghatározott napi hozam számításában az eszközök nyitó és záró piaci értékét (a napi eszközértékeket) az Öbr.-ben foglalt értékelési szabályoknak megfelelően a Pénztár letétkezelője végzi. A záró- és nyitó piaci érték különbsége korrigálva az adott napon történt be- és kifizetésekkel a befektetéseken elért hozam az adott napon. Az eszközértékelés célja az, hogy valódi képet adjon a Pénztár portfoliójában található eszközökről, illetve az azon alapuló jogokról, azok értékének óvatosságon alpuló és a piaci értékelést figyelembe vevő, egyenkénti értékelésével. A hozam jellegét tekintve részben realizált hozam: kamatbevétel, osztalék, részesedés és árfolyamnyereség, melyet kamat- vagy osztalékfizetéskor a kamatozó-, vagy tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírok után kap, illetve amelyet az értékpapír értékesítésekor, beváltásakor különbözetként realizál a Pénztár. A hozam másrészt várható hozam, amely a Pénztár portfóliójában lévő befektetett pénzügyi eszközöknek és értékpapíroknak az értékelés napjára vonatkozóan meghatározott (kamatozó-, illetve diszkont értékpapírok esetében a felhalmozott kamatot is magában foglaló) piaci értéke és könyv szerinti (beszerzési) értéke közötti különbözet (értékelési különbözet) összege. Az értékelési különbözet így tartalmazhatja az időarányosan járó kamatot, a járó osztalékot, a devizaárfolyam-különbözetet és az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözetet. Az eszközök piaci értéken történő értékelésekor megállapított értékelési különbözetet és realizált hozamot összhangban a Pénztár negyedéves jelentési kötelezettségével és a Pénztár Szolgáltatási és elszámolási szabályzatában rögzített elszámolási módszerrel a Pénztár csak az üzleti év mérleg forduló napjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan mutatja ki. Mivel a realizált hozam újra befektetésre kerül (s így nem kerül ki a portfólióból), azaz megtörténik az addigi befektetések újratőkésítése, a realizált hozam a negyedév végi záró piaci értékben mint a realizált hozam összegében megvásárolt valamely értékpapír(ok) eszközértékében jelenik meg. Így a negyedév záró és nyitó eszközértékének különbözeteként meghatározott hozam (figyelembe véve a be- és kifizetéseket is), mint tőke-növekmény tehát a realizált hozamból és az értékelési különbözetből ered. A realizált hozamot és az értékelési különbözetet a Pénztár értékpapíronként és azon belül is beszerzésenként határozza meg értékpapír analitikájában a vagyonkezelők által valamennyi értékpapír ügyletről (vásárlás, eladás, lejárat, kamat- és osztalék fizetés) megküldött tranzakciós értesítők és a letétkezelői eszközértékelés alapján. Az értékpapírok analitikus nyilvántartása vagyonkezelőnként és választható portfoliónként elkülönítetten tartalmazza az értékpapírok azonosító adatait, a tranzakciók időpontját, az értékpapírok névértékét, vételárát, illetve eladási árát, kamatozó értékpapírok esetében a vételárban, illetve eladási árban 11

12 felhalmozott kamat összegét, az értékpapírok beszerzési (könyv szerinti) értékét, eladáskor az értékpapírok könyv szerinti értékének csökkenését, az eladáskor realizált kamat, árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség összegét, az értékpapírok piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetet, azon belül az időarányosan járó kamat, járó osztalék, devizaárfolyam változásából adódó nyereség, veszteség összegét, az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözeteket nyereség, illetve veszteség megbontásban, valamint az értékpapír állományban eladáskor, kamatfizetéskor vagy osztalékfizetéskor az értékelési különbözet változását. Az így meghatározott hozamtételek tehát nyereség vagy veszteség jellegűek lehetnek, attól függően, hogy az értékpapír eladásakor realizált különbözet nyereség- vagy veszteség jellegű (árfolyamnyereség, árfolyamveszteség), kapott vagy fizetendő kamatokról van-e szó, a piaci érték és könyv szerinti érték közötti különbözet pozitív vagy negatív, stb. A nyereség jellegű vagy pozitív összegű tételek jelentik a Pénztár számviteli nyilvántartásában a befektetési tevékenység bevételeit, a veszteség jellegű vagy negatív összegű tételek pedig a befektetési tevékenység ráfordításait. Ezek részletes felsorolását - az Önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságáról szóló 223/2000. (XII.19.) Korm. Rendelet alapján a megfelelő főkönyvi számukkal együtt a szabályzat 1. sz. melléklete tartalmazza. Így tehát a Pénztár adott negyedévi hozama számviteli oldalról a pénztári vagyon befektetésével kapcsolatos adott negyedévi bevételek (ideértve az értékelési különbözetben elszámolt várható hozamot is) és ráfordítások különbözete. 3. A HOZAM TARTALÉKOK KÖZÖTTI FELOSZTÁSA A fedezeti, működési és likviditási tartalékokhoz külön-külön befektetési portfolió tartozik. A fedezeti tartalékon belül a szolgáltatási tartalékok is egyéni számlánként vannak nyilvántartva, mivel a Pénztár kockázati alapú nyugdíjszolgáltatást nem nyújt. A tartalékokhoz tartozó portfóliók hozamelszámolását negyedévente kell elvégezni. A hozamokkal együtt el kell számolni a befektetésekhez kapcsolódó vagyonarányos költségeket is: a befektetések vagyonarányos költségeit annak a tartaléknak, illetve a fedezeti tartalék esetében annak a választható portfolióhoz tartozó fedezeti tartalék résznek a terhére kell elszámolni, amellyel kapcsolatban felmerültek, ideértve a befektetett, illetve a forgóeszközök között kimutatott kamatozó értékpapírok beszerzési árában felhalmozott kamat összegét is. A befektetések további költségeit a működési tartalék terhére kell elszámolni. A befektetésekkel kapcsolatos bevételek és költségek elszámolása során a bruttó elszámolás számviteli alapelvének érvényesülését biztosítani kell. A fedezeti, működési és likviditási tartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni a realizált hozambevételeket és az értékelési különbözetként elszámolt várható hozamot. A fedezeti tartalék befektetéséből származó realizált hozamból a működési és likviditási tartalékba kell átvezetni azt az összeget, amellyel az Alapszabály és az Elszámolási szabályzat szerint a Pénztár a tagdíjukat nem fizető pénztártagok számlájára eső hozamot csökkenti a mindenkori egységes tagdíjnak a működési és likviditási tartalékra jutó hányadnak megfelelő 12

13 összegével (de legfeljebb a hozam összegével). Ezt az összeget a működési tartalék esetében a tartaléktőkébe, a likviditási tartalék esetében az egyéb likviditási célokra képzett céltartalékba kell átvezetni az érintett pénztártagok számlájának egyidejű megterhelésével. A likviditási tartalék befektetéséből származó nettó hozamból a fedezeti tartalékba kell átvezetni azt az összeget, amelyet az azonosítatlan (függő) befizetések azonosításáig a Pénztár a likviditási tartalékban mutat ki. Az összeget a fedezeti tartalék egyéni számlán kimutatott hozambevételekből (realizált hozam és értékelési különbözet) képzett céltartalékába kell átvezetni az érintett pénztártag számlájának egyidejű növelésével. A fedezeti tartalék befektetéséből származó értékelési különbözetből, azon belül az időarányosan járó kamatból a működési tartalék realizált hozamába kell átvezetni a lejárati időn belül vissza nem fizetett tagi kölcsön után felszámított időarányos kamat összegét a pénztártag egyéni számlájának egyidejű megterhelésével. A fedezeti tartalék eszközeinek befektetéséből származó nettó hozambevételeket (hozambevételek és a hozambevételekkel együtt elszámolandó befektetési költségek különbözete) - beleértve az eszközök piaci értéken történő értékelésekor megállapított különbözet összegét is - a tagok egyéni számlái javára minden negyedév végén, a napi egyenlegek és az időtényező figyelembevételével kell jóváírni. A más pénztárba átlépő vagy tagsági viszonyát egyéb módon megszüntető pénztártaggal való elszámolás során a pénztártag egyéni számláján meglévő tagi követelés összegében kimutatott értékelési különbözetet a fedezeti tartalék realizált hozama terhére kell elszámolni. A fedezeti tartalék realizált hozama terhére kifizetett értékelési különbözet összegével a tárgyidőszakban realizált nettó hozam összegét a hozamfelosztást megelőzően csökkenteni, a felosztandó értékelési különbözet összegét pedig növelni kell. A tartalékok állománya - az értékelési különbözet céltartalékával együtt - meg kell, hogy egyezzen a megfelelő portfolió piaci értékelés szerinti eszközértékével. A likviditási tartalék, és a működési tartalék előirányzott szintet meghaladó részének felhasználásáról történő döntés az igazgatótanács hatáskörébe tartozik. A fedezeti tartalék részét képező szolgáltatási tartalékok előirányzott szintet meghaladó részét nem lehet a fedezeti tartalékon kívül felhasználni. 4. A HOZAM PÉNZTÁRTAGOK KÖZÖTTI FELOSZTÁSA Az Öpt. 3. (3), (4) és (6) bekezdésében meghatározott működési alapelveknek (kölcsönösség, önkéntesség, szolidaritás) megfelelően a pénztártagok közösen teremtik meg a szolgáltatások fedezetét befizetéseikkel és ezek folyamatos befektetésével; a pénztártagok ily módon egy befektetési közösséget alkotnak: a pénztártagok együtt különböző értékpapírokba vagy más befektetési formákba fektetik pénzüket, így nem egyedi tulajdonosai lesznek bizonyos értékpapíroknak vagy más befektetett eszköznek, hanem résztulajdonosai a pénztár értékpapír állományának ill. teljes befektetési állományának. Ezáltal minden egyes befektetés, értékpapír kockázata és hozama megoszlik a pénztár összes 13

14 résztulajdonosa között. Ezért a hozam pénztártagok közötti felosztása a hasonló befektetési formáknál alkalmazott értékelésen és a hozamnak, mint a befektetés összegétől és időtartamától függő hozadékának értelmezésén alapszik: A pénztártagok olyan arányban részesednek egy adott időszak (negyedév) hozamából, amilyen arányban az adott időszakban az általuk a pénztár rendelkezésére bocsátott összegek és a rendelkezésre bocsátás időtartamai révén a befektetésekhez hozzájárultak Ez az alapelv jut érvényre az Öbr. 28. (2) bekezdésében is: A fedezeti tartalék eszközeinek befektetéséből származó nettó hozambevételeket (hozambevételek és a befektetés költségeinek különbözete) a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára a hozamjóváíráskor fennálló egyenleg és az időtényező figyelembevételével negyedévente kell jóváírni. Az adott napon a pénztár a fedezeti tartalék, illetve az adott választható portfolió vonatkozásában az r t napi hozamráta mellett elért H t = BP t - ( BP t-1 + ΣB i - ΣK j ) napi hozamainak összegeként adódó negyedéves H hozam a tagok számlái között a fenti alapelv érvényesülését biztosító ÁT = BP 0 + ΣNB i *N i /T átlagos lekötött tőke alapján kerül felosztásra, ahol BP 0 a Pénztár fedezeti tartalékához tartozó eszközeinek negyedévi nyitó eszközértéke. Az átlagos lekötött tőke az egyes pénztártagok átlagos lekötött tőkéje összegeként adódik: ÁT = Σ ÁT k, ahol k a k-adik pénztártagot jelöli, ÁT k = BP 0,k + ΣNB i,k *N i,k /T, vagy másként kifejezve: T*ÁT k = BP 0,k * T + ΣNB i,k * N i,k, minden pénztártagra, ahol: T : N i,k : BP 0,k : NB i,k : a tárgynegyedév kezdő napjától a tárgynegyedév zárónapjáig eltelt időtartam, a tárgynegyedév alatt a k-adik pénztártag egyéni számláján jóváírt i-edik nettó befizetéstől (jóváírástól) a tárgynegyedév záró napjáig eltelt időtartam, (hátralévő napok száma) a k-adik tag számláján lévő összeg a tárgynegyedév elején a k-adik pénztártag számlájára került (azon jóváírt) i-edik nettó befizetés(jóváírás) a tárgynegyedévben 14

15 Kiszámítva valamennyi pénztártag ÁT k értékét, majd ezek összegével (ΣÁT k ) elosztva az egyes pénztártagok ÁT k értékét, kapjuk az egyes pénztártagoknak az összes pénztártag összes lekötött tőkéjén belüli arányát, amely egyben megadja a pénztártagoknak a pénztár által elért hozamából való részesedését is: w k = ÁT k / ΣÁT k H k = H * w k ( a T*ÁT k helyett nyilvánvalóan elegendő csak az ÁT k értékek meghatározása, hiszen az ÁT k / ΣÁT k arányokon a T konstans szorzótényező nem változtat ) A pénztár által elért (H) hozamból tehát a pénztártagok olyan arányban részesednek, amilyen arányt a számlájukon kimutatott átlagos lekötött tõkéjük képvisel az összes pénztártag átlagos lekötött össztőkéjében; így a pénztár tárgyidőszakban elért H hozamából a k-adik pénztártag egyéni- vagy szolgáltatási számlájára a tárgyidőszak utolsó napjával H k hozamrész kerül jóváírásra. Ez a hozamrész a következő hozamfelosztási időszakban az időszak kezdő időpontjában a k-adik tag számláján lévő összeg ( BP t-1,k ) részeként jelenik meg. A pénztár által elért H hozam maradék nélkül történő felosztására a Pénztár az alábbi eljárást alkalmazza: 1. számlán jóváírt hozam: H 1 = H * w 1, ahol w 1 az első számla átlagos lekötött tőkéjének az összes számla együttes átlagos lekötött tőkéjéhez viszonyított aránya, 2. számlán jóváírt hozam: H 2 = (H - H 1 )* w 2, ahol w 2 a második számla átlagos lekötött tőkéjének az 1. számlán kívüli összes többi számla együttes átlagos lekötött tőkéjéhez viszonyított aránya, 3. számlán jóváírt hozam: H 3 = (H - H 1 H 2 )* w 3, ahol w 3 a harmadik számla átlagos lekötött tőkéjének az 1. és 2. számlán kívüli összes többi számla együttes átlagos lekötött tőkéjéhez viszonyított aránya. Az eljárást folytatva az utolsó számlán jóváírt hozam a teljes H hozam és az utolsó számlát megelőzően együttesen jóváírt hozamok különbsége lesz. Fenti eljárást valamennyi választható portfolió vonatkozásában külön-külön kell elvégezni, az adott választható portfolió által elért hozam, az adott választható portfolióba tartozó pénztártagok, illetve azok egyéni számlái alapján. 15

16 5. A BE- ÉS KILÉPŐ TAGOK ESETÉBEN, ILLETVE A TAGSÁGI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSEKOR KÖVETENDŐ ELJÁRÁS A Pénztárba belépő tag tagdíj- és egyéb befizetései a belépés időpontjától számítottan a Pénztár Alapszabályában meghatározott tagdíjfelosztási arányok szerint oszlik meg a tartalékok között, azaz a Pénztár nem számít fel belépési díjat és nem alkalmaz az Alapszabályban rögzített általános tagdíjfelosztási arányoktól eltérő a működési és likviditási tartalékot előnyösen, illetve a fedezeti tartalékot hátrányosan érintő - arányokat. Ha a pénztártag nyugdíjszolgáltatást kíván igénybe venni, a Pénztárból ki kíván lépni, vagy másik nyugdíjpénztárba, illetve egészség- vagy önsegélyező pénztárba kíván átlépni, ezt a szándékát előzetesen köteles írásban a Pénztár tudomására hozni. A Pénztár csak annak a tagnak nyújt nyugdíjszolgáltatást, aki az erre való jogosultságát az alapszabály és a törvény előírásainak megfelelően igazolja. A más pénztárba való átlépéshez nélkülözhetetlen a másik pénztár befogadó nyilatkozata az ottani tagságról, valamint a tag szándéknyilatkozata az átlépésről. A Pénztár szükség esetén a Pénztárfelügyelettől kér tájékoztatást a fogadó Pénztár jogállására vonatkozóan. Amennyiben a fogadó pénztárat a Pénztárfelügyelet nem ismeri vagy felszámolás alatt áll, a Pénztár az átlépésre vonatkozó kérést nem teljesíti. A Pénztár a kilépő vagy átlépő tag végső elszámolását összhangban a Pénztár Szolgáltatási és elszámolási Szabályzatában foglaltakkal - a fent ismertetett nyilatkozatok Pénztárhoz való beérkezése negyedévét követő ötven napon belül kell elkészíteni, és a tagot megillető összeget átutalni. Átlépéskor a Pénztár által meghatározott egyéni fedezet összegéről és a tagsági viszonyra vonatkozó adatokról a Pénztár igazolást állít ki, melyet megküld a pénztártagot fogadó Pénztárnak. A pénztártag halála miatt szükségessé váló végső elszámolást a pénztártag elhunyta igazolásának, illetve a kifizetésre való jogosultság igazolásának negyedévét követő ötven napon belül kell teljesíteni. Kilépő, átlépő, elhunyt vagy nyugdíjszolgáltatást igénybevevő pénztártag egyéni számláján jóváírandó hozamot (beleértve az értékelési különbözet összegét is) az általános hozamfelosztási szabályok szerint kell meghatározni. A hozam felosztását a bejelentés negyedévének utolsó napjára vonatkozóan - a Pénztár negyedéves jelentésének elkészítésének időpontjához igazodóan - a negyedévet követő második hónap 15-éig kell elvégezni és ezt követően 5 napon belül (tehát legkésőbb a bejelentés negyedévét követő ötvenedik napon) kell a kifizetést teljesíteni. A nem nyugdíjszolgáltatással összefüggő jogviszony megszűnések, illetve kifizetések esetében a pénztártag egyéni számláján lévő összeggel szemben el kell számolni a Pénztár alapszabályában, illetve Szolgáltatási és elszámolási Szabályzatában meghatározott költségeket. Amennyiben a jogviszonyát megszüntetni kívánó pénztártag korábban tagi kölcsönt vett fel és a kölcsönt nem fizeti vissza, vagy az egyéni számlájára felvezetett tagi lekötés alapján a 16

17 hitelintézet igényét érvényesíteni kívánja, a hátralék összegét, valamint a pénztár költségeit a Pénztár Szolgáltatási és elszámolási Szabályzatában foglaltak szerint kell érvényesíteni. A tagsági jogviszony megszűnésekor a pénztártagok elszámolásával kapcsolatos további szabályokat a Pénztár Szolgáltatási és Elszámolási Szabályzata tartalmazza. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Ezt a Hozamfelosztási Szabályzatot a Pénztár Igazgatótanácsa az IT 3/ sz. határozatával elfogadta. A benne foglaltakat től kell alkalmazni. A szabályzatban foglaltak betartásáért és betartatásáért a Pénztár Igazgatótanácsának tagjai és az ügyvezető felelősek. A Pénztár ügyvezetője felelős a szabályzat előírásainak aktualizálásáért, így a hatályos jogszabályoknak, a Pénztár Alapszabályában foglaltaknak való megfelelősségéért. A szabályzat szövegében történt változtatásokat minden esetben a Pénztár Igazgatótanácsa elé kell terjeszteni. Budapest, július 31. Keömley-Horváth Zsolt az Igazgatótanács elnöke 17

18 1. SZ. MELLÉKLET: A BEFEKTETÉSI TEVÉKENYSÉG BEVÉTELEI ÉS RÁFORDÍTÁSAI 97. Befektetési tevékenység bevételei 971. Kapott (járó) kamatok, kamatjellegű bevételek: bankbetétek, tagi kölcsönök, kamatozó értékpapírok után kamatfizetéskor kapott kamatok, a diszkont értékpapírok eladásakor (beváltásakor) a vételára és névértéke közötti különbözetből az eladásig (beváltásig) időarányosan járó összeg, a kamatozó értékpapírok eladásakor (beváltásakor) érvényesített kamat, a kamatfedezeti ügyletek realizált nyeresége, az óvadéki repó ügylet kapcsán a viszonteladási ár és a vételár közötti különbözet összegében realizált kamat (a repóba vevőnél), a kölcsönbe adott értékpapír után kapott kölcsönzési díj, az óvadéki repó és a valódi penziós ügylettel kapcsolatban kapott kamat (az ügylet lejártakor), a kölcsönbe adott értékpapír után kapott kölcsönzési díj. A kapott kamatok, kamatjellegű bevételek összegét csökkenteni kell a kamatozó értékpapírok vételárában lévő, beszerzéskor elszámolt kamat összegével Tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok és diszkont értékpapírok értékesítésekor, beváltásakor realizált nyereségjellegű különbözet (árfolyamnyereség), az évente tőkét törlesztő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok törlesztésekor elszámolt nyereségjellegű különbözet, a külföldi pénzértékre szóló pénzügyi eszközök, értékpapírok értékesítésekor realizált árfolyamnyereség Befektetési jegyek realizált hozama: a befektetési jegyek nettó eszközértéke és névértéke közötti különbözet összegében kapott hozam és a befektetési alapnak történt eladáskor, beváltáskor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált hozam Kapott osztalékok, részesedések: a részvények, üzletrészek után kapott osztalék és a kamatozó részvények után kapott kamat Pénzügyi műveletek egyéb bevételei: deviza- és valutakészletek forintra történő átváltásával kapcsolatos árfolyamnyereség, valamint külföldi pénzértékre szóló követelésekhez és kötelezettségekhez kapcsolódó pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, a nem fedezeti célú határidős és opciós ügyletekkel, valamint a nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti ügyletekkel kapcsolatban elszámolt nyereség, kapott opciós díj Befektetési célú ingatlanok hasznosításából, eladásából származó bevételek: bérbeadásból származó bérleti díj, a befektetési célú és a továbbértékesítésre beszerzett ingatlanok eladási ára. 18

19 977. Értékelési különbözetben elszámolt várható hozam a mérleg fordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott (a kamatozó és diszkont értékpapírok esetében a felhalmozott kamatot is tartalmazó) piaci érték és könyv szerinti érték különbözeteként az időarányosan járó kamat: a forintban és devizában elhelyezett bankbetétek, a kamatozó értékpapírok utolsó kamatfizetésétől vagy a kibocsátásától az értékelés napjáig időarányosan járó kamat összege, valamint a diszkont értékpapírok vételára és névértéke közötti különbözetből a tárgyidőszakra időarányosan jutó összeg, és a tagi kölcsön járó (be nem folyt) kamata, a járó osztalék: - a tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések, üzletrészek, részvények) után az adózott eredményből járó összeg, - a kamatozó részvények után járó kamat, a devizaárfolyam-különbözet: - a valutapénztárban lévő valutakészlet és a devizaszámlán lévő deviza, továbbá a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok negyedév végi értékelésekor a devizában kifejezett piaci érték MNB-devizaárfolyamon átszámított forintértéke és az eszköz könyv szerinti értéke közötti különbözetből a deviza árfolyamváltozásából adódó különbözet összege, az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet: - a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok felhalmozott kamattal csökkentett piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összege, - a befektetési célú ingatlanok piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összege. 87. Befektetési tevékenység ráfordításai 871. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások: - a rövidlejáratú kötelezettségek között nyilvántartott hitelek és kölcsönök után fizetett, fizetendő (esedékes) kamat, - a kamatfedezeti ügyletek realizált vesztesége, - az óvadéki repó ügyletek kapcsán a visszavásárlási ár és az eladási ár közötti különbözet összegében kifizetett kamat (a repóba adónál), az óvadéki repó és a valódi penziós ügylettel kapcsolatban fizetett kamat (az ügylet lejáratakor), 872. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok veszteségjellegű különbözete (árfolyamveszteség): - részvények, üzletrészek értékesítésekor az eladási ár és könyv szerinti érték közötti veszteségjellegű különbözet, - a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok értékesítésekor, beváltásakor az eladási árban lévő kamattal, diszkont értékpapírnál a vételár 19

20 és a névérték közötti különbözetnek az eladás (beváltás) időpontjáig időarányosan meghatározott összegével csökkentett eladási ára és könyv szerinti értéke közötti veszteségjellegű különbözet, - az évente tőkét törlesztő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok törlesztésekor elszámolt veszteségjellegű különbözetek, - a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok értékesítésekor realizált árfolyamveszteség, 873. Befektetési jegyek realizált vesztesége: a befektetési jegyek befektetési alapnak történő eladásakor, beváltásakor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteség, 875. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai: - a valuta- és devizakészletek forintra történő átváltásával kapcsolatos árfolyamveszteség, - a külföldi pénzértékre szóló követeléshez és kötelezettséghez kapcsolódó, az adott tárgyidőszakban realizált árfolyamveszteség, - nem fedezeti célú elszámolási határidős és opciós ügyletekkel, a nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti ügyletekkel kapcsolatban elszámolt veszteség - a nem befektetési célú értékpapír beszerzéssel összefüggésben fizetett opciós díj, brókeri jutalék 876. Befektetési célú ingatlanokkal kapcsolatos ráfordítások: - a befektetési célú, bérbe adott ingatlanok fenntartásával, működtetésével összefüggésben felmerült költségek és az elszámolt értékcsökkenési leírásuk, - a tartós befektetési célú ingatlanok és továbbértékesítés céljára beszerzett ingatlanok eladáskori könyv szerinti értéke 877. Befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítások: vagyon- és letétkezelői díjak, értéktári szolgáltatásokért fizetett díjak Fentieken túlmenően csak a működési tartalék esetében: 841. A működési célú befektetési portfolió értékelési különbözetének összegében a ráfordításokkal szemben megképzett céltartalék összege. A Pénztár a befektetési tevékenység bevételeit és ráfordításait tartalékonként és választható portfoliónként tartja nyilván. 20