PEDAGÓGIAI PROGRAM Szombathelyi Szolgáltatási Szakképzési Centrum Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképző Iskolája és Kollégiuma 2013.

Átírás

1 Mottó: Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, hogy megismerje a jól végzett munka örömét, megismerje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja a munkáját, amelyet az élete során szeretni fog. Szent-Györgyi Albert PEDAGÓGIAI PROGRAM Szombathelyi Szolgáltatási Szakképzési Centrum Szakképző Iskolája és Kollégiuma 2013.

2 1 BEVEZETŐ 1.1 Köszöntő Az elmúlt években a közoktatás és a szakképzés a társadalmi változások, a piacgazdaság kiépülése és az állami fenntartás, működtetés miatt jelentős változáson ment át. E változások egyidejűleg érintették az iskolaszerkezetet, a szakmastruktúrát és az oktatás-nevelés tartalmi kérdéseit. A i Szakképző Iskola és Kollégium a múltban újra meg újra bizonyította a megújulás képességét. Ön intézményünk módosításokkal egybeszerkesztett megújult Pedagógiai programját tartja kezében, mely meghatározza iskolánk és kollégiumunk pedagógiai és szakmai munkáját ben alapított iskolánk a megye és a város kereskedelmi, vendéglátói és idegenforgalmi képzésének bázisiskolája volt a múltban és a jelenben egyaránt. Megújult intézményünk jelentős tradíciókkal rendelkezik az idegen nyelvi oktatásban és a gyakorlat orientált szakképzésben egyaránt. Szakközépiskolai osztályainkban két idegen nyelvet tanítunk. Választható idegen nyelvek: angol, német, olasz, francia, orosz. Gyakorlat orientált szakképzésünket évek óta a kamara által ösztönzött duális formában szervezzük. Az iskolában folyó elméleti oktatást több mint hetven vállalkozásnál folyó gyakorlati képzés teszi teljessé. Az idegen nyelvi oktatás és a gyakorlati képzés összekapcsolására jó lehetőséget kínálnak a külföldi szakmai gyakorlatok Németországban, Olaszországban és Ausztriában. Az iskolában folyó munkához kollégiumunk nyugodt, családias légkört és a tehetség kibontakoztatásához állandó segítséget biztosít. Pedagógiai programunk módosítására új képzési, nevelési törekvéseink, jogszabályi változások miatt az alábbi területeken került sor: ágazati szakközépiskolai képzés bevezetése, új kerettanterve épülő helyi óratervek bevezetése, szakmai képzés és vizsgáztatás követelményeinek változása, kompetencia alapú oktatás bevezetése, új kollégiumi nevelési program. A módosítási javaslatot megvitatta a Szülői Szervezet, a két Diákönkormányzat és végül a Tantestület fogadta el. Pedagógia programunkat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szombathelyi Tankerülete hagyta jóvá. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik bármilyen módon segítették munkánkat a program készítése során. Szombathely, március 25. Futó István igazgató oldal 2 / 289

3 1.2 Mozaikok iskolánk történetéből (A részletes iskolatörténeti tanulmány az 1996/97 es, jubileumi évkönyvben olvasható!) "A kereskedelemügyi magyar királyi miniszter úrral egyetértően önálló négy évfolyamú női felsőkereskedelmi iskola szervezését engedélyezem"- írta Dr. Vass József vallás és közoktatásügyi miniszter augusztus 27-én kelt levelében. Szeptember 21-én már meg is tartották az ünnepélyes tanévnyitót. Az első tíz évben mostoha tárgyi feltételek között is eredményes tartalmi munkát végeztek ban költözhettek csak be a Kanizsai Dorottya Gimnázium egyik épületrészébe, ahol aztán több mint 50 évig működött az intézmény és 1943 között Szombathelyi Magyar királyi Állami Kereskedelmi Leányközépiskola néven, a világháború után Állami Közgazdasági Leánygimnázium, Állami Közgazdasági Leányközépiskola és Állami Közgazdasági Technikum Kereskedelmi tagozata néven működött. A kereskedelmi szakmunkásképzés az 1954/55-ös tanévben indult a Brenner-villában, a jelenlegi kaszinó épületében. A technikum a Berzsenyi Dániel nevet 1955-ben vette fel. és a következő tanévtől jártak fiúk is iskolánkba. A szakmunkásképző és a szakközépiskola összevonására január 1-jén került sor, akkor adta a Belkereskedelmi Minisztérium iskolánknak az Orlay nevet. A jelenlegi épületbe 1982-ben költöztünk és itt kezdődött el a vendéglátó-ipari szakközépiskolai képzés. A képzési profil további bővítését 1989-ben a két tanítási nyelvű, 1991-ben pedig a külkereskedelmi szakközépiskolai képzés jelentette ban képesítő vizsgáztak az első vendéglátó technikusok, 1997-ben pedig a kereskedő technikusok. Az első nyelvi előkészítő osztályt a 2004/2005-ös tanévben indítjuk Az iskola jelenlegi eredményeinek történeti alapjai Jogelődeink vitathatatlan érdeme, hogy egyrészt megteremtették a lányok számára a középfokú szakmai képzésben való részvétel lehetőségét, másrészt az ötvenes években megalapozták Szombathelyen a középfokú kereskedelmi és vendéglátó-ipari szakmunkásképzést. Folyamatosan nagy figyelmet fordítottak az általános műveltség jó színvonalú oktatása mellett a szakmai tantárgyakra. Főállásban és óraadóként a legjobb, gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező szakemberek dolgoztak iskolánkban. Figyelemmel kisérték a szakterület tudományos eredményeit, a szakma jogi környezetének változásait és nem utolsósorban a munkaerőpiac változó igényeit. Mindig szívesen vállalkoztak az új ismeretek, módszerek kísérleti kipróbálására. Tehetséges tanítványaikat pedig versenyeken való részvételre, illetve továbbtanulásra ösztönözték Az iskola szerepe a megyei jogú város életében Tanulóink több mint 40%-a érkezik a megyei jogú város általános iskoláiból. Ennek tudatában kiemelt jelentőséget tanúsítunk a harmonikus kapcsolatoknak. Részt veszünk a pályaválasztási szülői értekezleteiken, hívjuk őket nyílt napjainkra és az immár hagyományos pályaválasztási és képzési vásárokra. Minden alkalmat megragadunk, hogy a kollégáknak és az érdeklődő tanulóknak és szülőknek bemutassuk képzéseinket (gyakorlati vizsgák, szakmai bemutatók, kiállítások stb.). Eljuttatjuk hozzájuk a képzéseinket bemutató anyagainkat. Részt veszünk a művelődési intézmények rendezvényein, tanítványaink szerepelnek az irodalmi, művészeti és szakmai csoportokban és sok esetben konkrét segítséget nyújtunk egyegy nagyrendezvény fogadásainak lebonyolításában. De tanítványaink rendszeres szereplői a oldal 3 / 289

4 Tavaszi Fesztiválnak, Savaria karneválnak, a három szombathelyi vásárnak és számos egyéb önkormányzati rendezvénynek. Más iskolák és kollégiumok diákjait is szívesen ismertetjük meg a városunk történetével és nevezetességeivel idegenvezetés keretében. Az évközi és a nyári szakmai gyakorlatok többségét is városunk vállalkozásainál töltik tanítványaink. Sokrétű kapcsolatokat ápolunk a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központtal. A német, angol, olasz, francia és testnevelés szakos tanárjelöltek egy része nálunk tölti tanítási gyakorlatát. A közös munka során tanáraink rendszeresen informálódnak a szakmai újdonságokról és az újabb módszertani "fogásokról", mi pedig szakmai tapasztalatainkkal segítjük a főiskola akkreditált felsőfokú képzéseinek bevezetését. A vizsga tanítások pedig jó alkalmak a tanszékek vezetői és az iskolavezetés tapasztalatcseréire. Mindezek alapjául a bázisiskolai szerződés szolgál. A megye és a város vállalkozásai a szakképzési alapjuk terhére támogatást nyújtanak a szakmai képzésünk tárgyi feltételeinek javításához. Mi viszonzásképpen segítjük a vállalkozások dolgozóinak szakmai és nyelvi továbbképzéseit, esetenként helyet adunk rendezvényeiknek, kiállításaiknak Az iskola Alapító Okirata ALAPÍTÓ OKIRAT Szombathelyi i Szakképző Iskola és Kollégium szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló évi CXCV. törvény 8/A. és a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 21. $ (2) bekezdése alapján a Szombathelyi Szolgáltatási Szakképzési Centrum alapító okiratát a következők szerint adom ki: A telephelyi intézmény 1. Megnevezései 1.1. Hivatalos neve: Szombathelyi Szolgáltatási Szakképzési Centrum Kereskedelmi és Vendéglátó 1.2. Idegen nyelvű nevei: Német nyelvű: Berufsbildende Fachschule und Schülerheim für Handel und Gastgewerbe des Fachbildungszentrums für Dienstleistungen Szombathely Angol nyelvű: Vocational School and Hall of Residence for Commerce and Catering of Szombathely Centre of Vocational Training for the Service Sector 1.3. Rövid neve: SZOSZSZC Szakképző Iskolája és Kollégiuma 2. Feladatellátási helye 2.1. Telephely címe: 9700 Szombathely, Nagykar utca Költségvetési szerv neve és székhelye: 3.1. Költségvetési szerv irányító szervének neve: Nemzetgazdasági Minisztérium 3.2. Költségvetési szerv irányító szervének székhelye: 1051 Budapest, József nádor tér Költségvetési szerv neve: Szombathelyi Szolgáltatási Szakképzési Centrum 3.4. Költségvetési szerv székhelye: 9700 Szombathely, Nagykar utca Típusa: többcélú köznevelési intézmény 5. OM azonosító: oldal 4 / 289

5 6. Köznevelési alapfeladata: Szombathely, Nagykar utca kollégiumi ellátás maximális létszám: 200 fő iskolai tanműhely szakközépiskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű érettségire felkészítő négy évfolyam angol-magyar két tanítási nyelvű szakközépiskolai nevelésoktatás német-magyar két tanítási nyelvű szakközépiskolai nevelésoktatás szakiskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű felnőttoktatás a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése-oktatása maximális létszám: 1060 fő iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel szakképesítések /2014. tanévtől felmenő rendszerben A B C D E Szakképesítés megnevezése Turisztikai szervező, értékesítő Szakképe sítés azonosító száma Logisztikai ügyintéző Szakközépiskol ai ágazat XXVIII. Turisztika XXVI. Kereskedelem 4. Kereskedő XXVI. Kereskedelem 5. Vendéglátás-szervezővendéglős XXVII. Vendéglátóipar 6. Szakács XXVII. Vendéglátóipar 7. Pincér XXVII. Vendéglátóipar 8. Cukrász XXVII. Vendéglátóipar 9. Eladó XXVI. Kereskedelem Szakmacsoport Vendéglátásturisztika Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Vendéglátásturisztika Vendéglátásturisztika Vendéglátásturisztika Vendéglátásturisztika Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamo k száma oldal 5 / 289

6 Szakképesítés megnevezése Kereskedelmi ügyintéző Külkereskedelmi üzletkötő /2013. tanévtől kifutó rendszerben A B C D Szakképesítés azonosító száma Vendéglős Utazásügyintéző Élelmiszer- és vegyiáru-eladó Ruházati eladó Pincér Szakács Cukrász Szakmacsoport Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Kereskedelem marketing, üzleti adminisztráció Kereskedelem marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátás- OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma idegenforgalom 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga: Szombathely, Nagykar utca 1-3. Helyrajzi száma: 5941/12 hrsz. Hasznos alapterülete: m 2 SZOSZSZC jogköre: vagyonkezelői jog Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat oldal 6 / 289

7 2 AZ OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 2.1 Az épület adottságai Osztályterem: 23 db Szaktanterem: 4 db Tanulócsoportos foglalkozásra kialakított kisterem: 1 db (19-es) Egyéb az oktatás célját szolgáló helyiség: 3 db (Klub, Koll.klub, könyvtár) Tanulószoba: 5 db (K1, K2, K3, K4, K5) Kollégiumi hálószoba: 35 db Tanári munkaszoba, szertár: 11 db (101, Tanári, Kistanári, , 115, 202, 204, matematika szertár, Szülői fogadó, 102) Tornaszoba: 1 db Tornaterem: 2 db Sportpálya: 3 db Szakmai gyakorlóterem: 5 db (K6, 7, 111, 201, 112) Iskolai tanműhely: 5 db Ebből: - tankonyha: 2 db - tanétterem: 3 db 2.2 Informatikai és egyéb eszközök Saját Használatra kihelyezett (TISZK, TIOP, TÁMOP) Számítógépek száma 249 db 157 db 92 db ebből szerverként üzemel 3 db Monitorok száma 175 db 104 db 71 db Jogtiszta operációs rendszer 249 db 157 db 92 db Nyomtatók száma 32 db Tintasugaras 2 db Lézer 19 db 3 db Multifunkciós 7 db Egyéb 1 db Egyéb technikai eszközök Fénymásoló 3 db 3 db Projektor 25 db 14 db 11 db Interaktív tábla 11 db 11 db Videokamera 5 db 5 db DVD/videó lejátszó 18 db 18 db 2.3 Szertári anyagok oldal 7 / 289

8 3 AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 3.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Alapelveink meghatározó dokumentumai: A Nemzeti Alaptanterv A kerettantervek A Közoktatási Törvény A Szakképzési Törvény Klebelsberg Intézményfenntartó Központ aktuális oktatáspolitikai irányelvei A Vas Megyei Kormányhivatal által előírt pedagógiai és oktatáspolitikai alapelvei Önértékelés mentén kialakított elképzelések Az iskola Alapító Okirat-ában meghatározott alapelvek Az alapelvek: Fontosnak tartjuk a humán és a szakmai műveltséget, azonban - figyelembe véve az iskolahasználók igényeit - néhány területet a képzés bizonyos időszakában hangsúlyosabbá teszünk. Pl.: az alapműveltség megalapozását szolgáló tantárgyakat az első képzési szakaszban; a kétszintű érettségi vizsga lehetséges tantárgyait és a szakmai alapozó tantárgyakat a szakképzést előkészítő szakaszban; a szakmai szókinccsel bővített idegen nyelv tanítását, az informatikát a szakképzés időszakában. Korszerű programokkal és tevékenységi formákkal elérjük, hogy tanulóink képesek legyenek pozitívan alakítani egészségüket és a természeti környezethez való viszonyukat. Nevelésünk eredménye kell, hogy legyen a másság elfogadása a beteg, a sérült és a fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása. Iskolai és kollégiumi nevelőmunkánkban kiemelt figyelmet kapnak azok a tantervi elemek és nevelési értékek, amelyek a modern európai társadalomhoz való tartozás tudatát erősítik, ugyanakkor büszkék magyarságukra és hazánk haladó hagyományaira. Nagy gondot fordítunk - különösen a képzésünk első szakaszában - a különböző hátrányokkal hozzánk érkezők felzárkóztatására, a velük való differenciált - szükség szerint egyéni - foglalkozásra. A tízedik, illetve a tizenkettedik tanév végéig eljuttatjuk őket a megalapozott és reális pályaválasztási döntéshez. A tehetséggondozásnak nagy hagyományai vannak intézményünkben. Meggyőződéssel valljuk, hogy minden tanítványunk valamilyen területen tehetséges. Nekünk az a feladatunk, hogy ezt a területet közösen megtaláljuk és a képességek kibontakoztatásához minden lehetséges pedagógiai eszközzel hozzájáruljunk. A tudományos és technikai változások, valamint a gazdasági és termelési szerkezet gyors átalakulása a korábbinál műveltebb és szélesebb szakmai ismeretekkel rendelkező munkaerőt igényelnek. Folyamatosan nő iskolánkban is azok aránya, akik felsőfokon szeretnének továbbtanulni, másrészt azok száma, akik szélesebb profilú szakképzésben szeretnének részt venni. E kettős igényt egyrészt a kétszintű érettségi vizsga, másrészt a gondosan választott szakmai alapozó tantárgyak tanításával kívánjuk kielégíteni. o A nyolcadik osztályt sikeresen elvégzettek egyre nagyobb hányada kerül a középfokú képzésbe. Ebből következik, hogy a tanulói teljesítmények értékelését is újra kell gondolni. Világos, a tanulók számára érthető követelményeket támasztunk, és a számonkérés módszereit megismertetjük tanítványainkkal. Az egyén szuverenitása úgy valósulhat meg, ha fejlődik az önismerete, ha elsajátíthatja azokat az értékeket, normákat, szabályokat és ismereteket, amelyek szükségesek a oldal 8 / 289

9 társadalomba való beilleszkedéshez, ezek fontos gyakorló terepei lehetnek a különböző iskolai és kollégiumi közösségek. Tanítványainkat cselekvő hazaszeretetre, ugyanakkor a másság és a miénktől különböző kultúrák elfogadására neveljük. Szoros kapcsolatok kialakítására törekszünk szűkebb és tágabb környezetünkkel. Megismertetjük a tanulókat a polgári demokrácia intézményeivel, alapvető jogaikkal és kötelességeikkel, amelyek biztosítják számukra a gyakorlati életben való tevékeny közreműködés lehetőségét. Fejlesztjük kommunikációs készségüket, hogy álláspontjukat világosan megfogalmazzák, másokkal is megértessék, ugyanakkor arra is megtanítjuk őket, hogy mások nézeteit türelemmel és figyelemmel kísérjék, és keressék az eltérő véleményeket összekötő közös alapokat. Fejlesztjük a világgazdaság és a magyar gazdaság modernizációs folyamatainak megértéséhez szükséges kommunikációs készséget, a gyors problémafelismerő és döntési képességet, a konfliktusok kezeléséhez és elviseléséhez szükséges készségeket, valamint a kritikai gondolkodást és az együttműködési készséget. El kell érnünk, hogy tanítványaink a megbízhatóságot, a kiszámíthatóságot, a minőségért érzett felelősséget értékként kezeljék. Megértetjük diákjainkkal, hogy ismereteiket egész életük során folyamatosan bővíteniük kell, és fel kell készülniük arra, hogy aktív pályafutásuk alatt akár többször is pályát tudjanak változtatni. Az új helyzetben pedagógusaink országosan meghatározott követelményrendszer alapján, az iskolánkban lefolytatott vitákban kialakított tananyagot oktatnak. A biztos szaktudományos ismereteik mellett az eddigieknél is nagyobb gondot fognak fordítani a személyiség-, a kommunikációs, és az empátiás készség fejlesztésére és a konfliktuskezelés módszereinek elsajátíttatására. Valljuk, hogy a fenti alapelvek megvalósításának alapja az önmagát szakmailag, módszertanilag folyamatosan fejlesztő és megújító pedagógusegyéniség és a fontos kérdésekben egységesen cselekvő tantestület, valamint tanítványaink, akik vállalják a programjainkban való aktív részvételt. 3.2 A nevelő-oktató munka céljai és feladatai Nappali tagozatokon alapvető cél a tanulók felkészítése az egyes pedagógiai szakaszokat lezáró vizsgákra. 1. Elsősorban a helyi tantervben és a záróvizsgák követelményeiben megfogalmazott elvárások teljesítése. 2. Hazaszeretetre, egészséges lokálpatriotizmusra nevelés 3. Az egyetemes emberi értékek megismertetése és azok tiszteletben tartására nevelés 4. Az esélyegyenlőség és képességek szerinti differenciálás. 5. Aktivitásra ösztönző, versenyszellemet kialakító, pozitív személyiségfejlődést elősegítő cselekedtető technikák alkalmazása. 6. Nyitottság, a piac és a gazdasági környezet igényeinek figyelemmel kísérése, ezen igények beépítése képzésünk tartalmi és formai elemei közé. 7. A szolgáltató szakmákban dolgozóktól elvárható tulajdonságok kialakítására nevelés: kitartás, türelem, munkafegyelem, megbízhatóság, tolerancia, kreativitás, felelősségtudat, önképzés igénye, kommunikációs készség fejlettsége és kommunikáció képes idegennyelvtudás. 8. Sajátítsák el tanulóink a megszerzett ismeretek rendszeres frissítésének, bővítésének technikáit, ezzel készüljenek fel az élethosszig tartó tanulásra, művelődésre. oldal 9 / 289

10 9. Az alapozó ( évf.) képzésben gyermekközpontúság, igazodás a tanulók egyéni fejlődési üteméhez. 10. Az érettségire felkészítő és a szakképzési évfolyamokon teljesítmény- központúság. 11. A környezetvédelem, mint egyetemes emberi érték elfogadtatása. 12. Egészséges életmódra nevelés. 13. Kulturált viselkedési formák kialakítása. 14. Az iskolának helyet adó város történetének, idegenforgalmi és kulturális értékeinek megismertetése. 15. A tanulás tanítása minden pedagógiai szakasz kezdetén az átjárhatóság miatt kiemelt feladat. Az egyes pedagógiai szakaszok képzési céljai 3.3 Az elvek megvalósítása a gyakorlatban Eszközök, eljárások A tanuló idegennyelv-választásánál - a lehetőségek függvényében- iskolánk figyelembe veszi a nyelvi előképzettséget, illetve a tanuló igényét. Az osztályok nyelvi elosztásáról az idegennyelvi munkaközösség javaslata alapján az igazgató dönt. Az emeltszintű képzésre (érettségi vizsgára) való jelentkezés a Közoktatási Törvény, az érettségi vizsgaszabályzat és a kerettantervi rendelkezésekben foglalt előírásoknak megfelelően történik. Ezt a feladatot a szakmai munkaközösségek szervezik, koordinálják. Szervezik és irányítják a fakultációkat, szakköröket, korrepetálásokat, az egyéni felzárkóztatás és a tehetséggondozás foglakozásait. Az alapképességek fejlesztésére szervezett csoportbontás mobil, a tanuló előmenetelének megfelelően változik. Ennek folyamatos mérése, ellenőrzése a szaktanár feladata. Tantárgyi felmentés elsősorban a készségtantárgyak (testnevelés, ének-zene, rajz és vizuális kultúra), de indokolt esetben a többi tantárgyak, (pl. idegen nyelv, matematika) egyes részei, illetve egésze alól, megfelelő szakigazolás alapján adható. Ezek engedélyezése a szaktanári előterjesztés alapján az igazgató jogkörébe tartozik. Közismereti és szakmai tantárgyak alól felmentés nem adható. Az ilyen problémák megoldását iskolánk úgy segíti, hogy lehetőséget ad a mentességi kérelem szerinti képzési típusra való átjelentkezésre (szakközépiskola-szakiskola). Ez nem érinti a tananyagrészek, tantárgyak beszámíthatóságát, melyre a szakmai program ad útmutatást. A nevelő-oktató munkát szakmai szempontból a következő munkaközösségek kísérik figyelemmel: Humán munkaközösség (magyar, történelem) Reál munkaközösség (matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, áruismeret) Idegen nyelvi (német, angol, olasz, francia, orosz) Gazdasági-informatikai munkaközösség Vendéglátói-idegenforgalmi munkaközösség Testnevelés munkaközösség Osztályfőnöki munkaközösség Kollégiumi munkaközösség A szakmai munkaközösségek feladatai: A szakmai munkaközösségek figyelemmel kísérik a területükhöz kapcsolódó tantárgyak, nevelési területek feltételrendszerének változásait. oldal 10 / 289

11 A helyi tantervi követelmények alapján és a tanulók anyagi lehetőségeinek figyelembevételével döntenek a területükhöz tartozó tantárgyaknál a szükséges tankönyvekről és felszerelésekről. Részt vesznek az évfolyamok tankönyvjegyzékeinek összeállításában. Rendszeresen értékelik és elemzik a tantárgyi érdekkörükbe tartozó tanulmányi eredményeket, javaslatot tesznek a tanulmányi eredmények javítása érdekében szakmaipedagógiai módszerekre. Szükség szerint közreműködnek a záróvizsgatételek elkészítésében. Biztosítják a tanulói munka mérésének egységes feltételrendszerét és anyagát. A munkaközösség-vezetők feladatai: Szakmai információk gyűjtésével elősegítik a közösségükhöz tartozó pedagógusok tájékoztatását. Felkutatják a továbbképzési lehetőségeket, javaslatot tesznek a továbbképzéseken részt vevő pedagógusokra. A munkaközösség vezető kapcsolatot tart fenn a munkaközösség profiljának megfelelő, a közoktatást és köznevelést meghatározó pedagógiai és szakmai szervezetekkel, pl. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Vas Megyei Kormányhivatal, Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Szakmai területükön továbbképzéseket szerveznek. Szervezik az iskolai házi versenyeket, esetenként előkészítik a tanulói pályázatok anyagait. Vezetik a tanulmányi versenyekre készülő tanulók felkészítését. Az osztályfőnöki munkaközösség: A munkaközösség vezető irányításával szervezi és irányítja az iskolai nevelőmunkát, kiemelten foglalkozik a tanulók nevelési feladataival és a káros szenvedélyek megelőzését elősegítő programok szervezésével, az ifjúságvédelmi felelős ajánlásával biztosítja a speciális nevelési helyzetek megoldására a külső szakértőket (megkeresi, felkéri stb.), szorosan együttműködik a szülői munkaközösséggel, szervezi és irányítja a szülőkkel történő kapcsolattartást, évfolyami, osztály megbeszéléseket hív össze a konfliktusok megoldására, segíti az ifjúságvédelmi felelős munkáját. Az osztályfőnök: Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg és a megbízás legalább egy képzési ciklusra szól. Az osztályban végzett nevelőmunkájáról félévenként az osztályfőnöki jelentésben számol be az igazgatónak, és szükség szerint a nevelőtestületi értekezleteken tájékoztatja a kollégákat. Tanév elején megnyitja a naplót és az anyakönyvet, ismerteti a házirendet és a tanulókra vonatkozó tudnivalókat, tűzvédelmi és balesetvédelmi oktatást tart. Látogatja az osztálya tanítási óráit. Részt vesz azokon az eseményeken, amelyeken osztálya szerepel. Folyamatosan figyelemmel kíséri osztálya tanulmányi munkáját, érzelmi és értelmi fejlődését. Felméri és a diákönkormányzattal közösen vizsgálja a tanulók szociális helyzetében bekövetkezett változásokat. Az osztályról szerzett tapasztalatiról tájékoztatja a szülőket. A tanév során legalább két alkalommal szülői értekezlet keretében foglalkozik az osztály tanulmányi, kulturális és sportmunkájával valamint fegyelmi helyzetével. Minden olyan oldal 11 / 289

12 kérdésben, amelyet a szülők anyagi hozzájárulását igénylik, kikéri az érintettek véleményét. Adminisztrációs munkáját pontosan, naprakészen végzi: A hiányzások regisztrálása, igazolása (igazolatlan hiányzásról tájékoztatás a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 51. -a szerint). A haladási napló pontos vezetése. Évente két alkalommal osztályfőnöki jelentés készítése. Év eleji statisztikák határidőre történő elkészítése. Szeptember végéig elkészíti az osztályfőnöki órák, illetve az osztállyal kapcsolatos más események, pl. osztálykirándulás ütemtervét. A félévi eredményeket az ellenőrzőbe, az évvégieket a törzskönyvbe, illetve a bizonyítványba bevezeti. 3.4 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolánk által képviselt értékek, a közösen megfogalmazott követelmények és az azokra épülő differenciálás és egyéni foglalkozás célja az egyes tanulók személyiségének mind teljesebb kibontakoztatása. Iskolánkba egy nagyon fogékony, ugyanakkor sok változást rejtő életkorban érkeznek tanulóink, részben kialakult, részben alakulóban lévő személyiségjegyekkel. Ezek formálását, a pozitív tendenciák erősítését, a negatívak lehetőség szerinti visszaszorítását a szülői, családi háttér ismert hiányosságai miatt fontosnak tartjuk. Hitet teszünk egy hagyományos értékrend mellett, melynek a becsületesség, tisztesség, munkaszeretet és munkabírás, a szülőföld iránti elköteleződés kiemelten fontos elemei, így ezek megerősítésére különösen nagy súlyt helyezünk az iskolai élet minden területén, kihasználva a minden egyes tárgyban, illetve a gyakorlati munkában meglévő lehetőségeket. Feladatunknak tartjuk az olyan képességek fejlesztését, mint az önismeret, az önfejlesztés, illetve az önprezentáció - ezen belül is kiemelten a kommunikáció képességhalmaza -, hiszen csak ezek biztosíthatják a jelenkor változó világában való helykeresés és- találás lehetőségét. Ezek fejlesztését olyan komplex feladatként fogjuk fel, amelynek alakítása nem lehet egy vagy két tárgy feladata, erre való törekvésünknek az iskolai munka minden pillanatában jelen kell lennie. Minden tárgyban megjelenítjük és kihasználjuk az ismeretszerzésre, tájékozódásra irányuló képességek fejlesztését, illetve készségszintre való emelését. Fontos feladatunknak tartjuk a korunkra jellemző információáradatban, hogy ne csak az információk forrásait ismertessük meg és tegyük elérhetővé, hanem hogy néhány eligazodást segítő, alapvető szelektáló mechanizmust is kialakítsunk tanulóinkban, hogy ítélni tudjanak az információ fontosságáról, lehetséges valódiságáról, annak saját életükkel való kapcsolódásairól. Végső célként egy olyan optimális, mégis tanulónként egyénített személyiségkép formálását tartjuk elsődlegesnek, amely mind az egyén, mind a társadalom számára a legtöbb biztosítékát nyújthatja az eredményes, harmonikus, kiegyensúlyozott életnek. 3.5 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Iskolánk a lehetőségek határán belül hatékonyan kezeli a tanulók növekvő heterogenitásából fakadó problémákat. Ehhez a munkához jobb minőségű, hatékonyabb differenciálást valósít meg a tanulók egyéniségének ismeretében. Figyelembe vesszük, hogy folyamatosan változó társadalmi helyzetünkben egyre kívánatosabb az olyan szemlélet és gyakorlat kiformálódása, amelyben az okos kooperációk jelentik a boldogulás útját. oldal 12 / 289

13 Az iskolai tanulóközösség megteremtésében alapszintnek és alapfeladatnak az osztályok közösséggé kovácsolását tartjuk. Ennek a folyamatnak a fontos elemei messze túlmutatnak az egyébként komoly tartalommal megtöltött osztályfőnöki órákon, és olyan tevékenységeket foglalnak magukba, mint az osztálykirándulások, esetenként táborozások, ünnepeink osztálykeretben történő megünneplése, osztálykarácsonyok, osztályfarsangok rendezése, közös színház-, múzeum- és mozi-látogatások. Ez utóbbiakat nemcsak a közösségi élet, hanem a tanulók kulturális igényességének fejlesztése szempontjából is fontosnak találjuk. Következő szintnek, illetve feladatnak az egyes évfolyamokon belüli közösségformálást tekintjük. Ennek megvalósításában talán a legfontosabb eseménye iskolánknak a belépő 9. évfolyamosainknak rendezett gólyaavató. Szintén évfolyami szintű együttműködésekre adnak lehetőséget más eseményeink: a ballagáson a búcsúztatás a 11. évfolyamok feladata, az iskola díszítését, illetve egyéb rendezői feladatokat, pedig az alsóbb évfolyamok végzik. Harmadik és egyben legmagasabb szinten az iskolai közösség formálásában vannak feladataink, amelyeknek számos területen igyekszünk eleget tenni. Iskolai szintű rendezvényeinken - évnyitó, szalagavató, ballagás stb. - teljes tanulóifjúságuk aktivitására, tevékeny közreműködésére igényt tartunk. Az osztályok közötti aktív kapcsolattartást szolgálják az iskolai diákbizottságban működő, minden osztályt képviselő tanulók is. A különböző szakkörök, diákkörök és a sportkör szakosztályainak munkájában is az osztályés évfolyam-felettiség elve érvényesül, ezért egyéb fontos tevékenységük mellett e szerveződések egyszerre a kisközösségi, illetve az iskolai szintű közösségépítés színterei. E területen fontos szerepet tölt be iskolai sportkörünk, amely a szabadidő hasznos eltöltése és az egészséges életmódra nevelés érdekeit is szem előtt tartva szervezi az iskolai közösségek sportéletét, szakosztályainak keretein belül pedig a folyamatos és tervszerű felkészülést folytató tanulóknak a versenyzési lehetőségeket is biztosítja. Fontos közösségformáló szerepe van a tanév során szervezett táboroknak, cserekapcsolatoknak: pl. sí-tábor. Az utolsó pedagógiai szakaszban már az lehet a cél, hogy természetes legyen az egyén számára a közösségért végzett munka és büszke legyen arra, hogy iskolánk tanulója lehet. A fejlesztő munka végcélja, hogy felnőttként is aktív, cselekvő állampolgára legyen ennek a hazának. Ezt szolgálja a közösségi szolgálat is. Teljesítése a Nemzeti Köznevelési törvény a szerint. 3.6 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdők problémáival egyéni elbeszélgetések, szülőkkel folytatott megbeszélés segítségével fokozatosan és türelmesen ismerkedünk meg. Meghallgatjuk az iskolai és kollégiumi társak és a kollégák véleményét. Az alapos "környezettanulmány" után teszünk javaslatot, adunk segítséget a zavarok korrigálására, megszüntetésére. Az induló neveltségi szint megállapítása (közösségi tevékenységek, felmérések tesztek, egyéni beszélgetések, tanulói viselkedések megfigyelése) során kiderülő problémás esetek megoldására, a közösség fejlesztésére az osztályfőnöki helyi tanterv ad lehetőséget. A feltáró munkában támaszkodni kell az SZK segítségére, mivel a szülők a nevelésben az elsődleges társaink. A magatartási zavarokkal rendelkező tanulók felismerésében, gondjaik megoldásában támaszkodunk az iskolai védőnő, az iskolaorvos, szakorvos, szakpszichológus, továbbá az oldal 13 / 289

14 ifjúságvédelmi szervezetek támogatására. Speciális esetekben kérhető a rendőrség, a családsegítő-, illetve a gyermekjóléti szolgálat közreműködése. Igénybe vehető évfolyamonkénti segítség az ODB szervezésével, magasabb tanulói önkormányzatok által szervezett tapasztalatcsere vagy kortárs segítő programok. Fontos feladatnak tartjuk a megelőzést, a drog-, alkohol-, nikotin-prevenciós programokhoz rendszeresen csatlakozunk (osztályfőnöki tanterv, felvilágosító előadások, kortárs segítőprogramok, kérdőíves feltáró eljárások stb.). 3.7 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet szerint: a tehetséggondozást és a képességek kibontakoztatását iskolán és kollégiumon belül a szakkörök, az egyetemi előkészítők, az egyéni foglalkozások szolgálják. Természetesen felhívjuk tanítványaink figyelmét a megyei jogú város állami és civil szervezeteinek, alapítványainak és más megyei, országos szervezetek által biztosított lehetőségekre is. Mivel folyamatosan emelkedik az egyetemi-főiskolai továbbtanulási igény tanulóink körében, évente felmérjük, hogy milyen tantárgyakból szükséges egyetemi - főiskolai előkészítő tanfolyamot szervezni (magyar, történelem, matematika). Már a évfolyamokon az évközi felmérések és szaktanári tapasztalatok alapján kiválasztjuk a valamilyen területen tehetséget mutató tanulókat, és azokkal a munkaközösségek, szaktanárok egyénileg is foglalkoznak. Számukra külön feladatokat adnak, amelyek teljesítését folyamatosan értékelik. Felkészítjük őket a különböző szintű versenyekre. Az eredményeiket figyelemmel kísérjük, elismerjük, ezzel is segítve speciális képességeik kibontakoztatását. Biztosítjuk számukra a könyvtár, a médiatár és a szaktárgyi szertárak állandó elérhetőségét. Munkájukhoz szakmai irodalmat ajánlunk. Akkor tudjuk hatékonyan kezelni a tanulók növekvő heterogenitásából fakadó problémákat, ha képesek vagyunk jobb minőségű, intenzívebb differenciálásra. Előre kell lépni a tanításitanulási folyamat individualizálásában, jobban az egyes diákokhoz, illetve csoportjaikhoz kell igazítanunk tanítási programjainkat, követelményeinket. E folyamatban kiemelkedő jelentősége van a tehetséges fiatalokkal való hatékony foglalkozásnak. Pedagógiai programunk kidolgozása során nem elegendő a korábbi gyakorlatot egyszerűen számba venni, végig kell gondolnunk, hogy a változó körülmények között milyen új módszereket, képzési formákat tudunk bevezetni. A tehetséggondozás részben tanórákon, részben azokon kívül valósul meg. Szorgalmazzuk a tanulók részvételét a tanulmányi versenyeken (iskolai szinttől egészen országos versenyekig). Nyilvános és méltó körülmények között ismerjük el a versenyzéssel többletmunkát vállaló diákjaink eredményeit. A szaktanárok és osztályfőnök segítségével iskolai tanulmányi verseny szervezésével keressük meg a kiemelkedő teljesítményű tanítványainkat, figyelembe vesszük kiemelkedő tanulmányi eredményüket és érdeklődési körüket. Szaktanári segítséggel lehetőséget teremtünk szakkörök, diákkörök vagy egyéni foglalkozások keretében tehetségük kibontakoztatására. Teljesítményük, munkájuk iskolán kívüli bemutatásához elősegítjük és támogatjuk a pályázatokon történő szereplésüket. A kötelező érettségi tantárgyakon kívül iskolánk képzéseiben elsősorban a német nyelv angol nyelv, a történelem, matematika és a szakmai alapozó oktatás tantárgyaiból oldal 14 / 289

15 biztosítjuk fakultációs keretben az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülés lehetőségét. Iskolai tanulmányi versenyekkel és pályázatokkal teremtünk lehetőséget tanulóink részére tehetségük, kiemelkedő tudásuk bemutatására. A házi versenyek adnak módot a megyei, területi, az országos tanulmányi és szakmai tanulmányi versenyeken esélyesen indítható tanulók kiválasztására. A kiválasztott tanulók részére szaktanári segítséggel lehetőséget teremtünk a hatékony felkészüléshez. A szaktantárgyi tanulmányi munkát segítő tevékenységek között tanáraink tanévenként és osztályközösségenként 2-3 alkalommal tartanak múzeumi, szakkiállítási tanítási órát, továbbá alkalmanként színházlátogatást szerveznek. Fontos szerepet tölt be az Iskolai Sportkör tevékenysége tanulóink életében. A szabadidő hasznos eltöltése, az egészséges életmódra nevelés érdekében a következő szakosztályok működnek rendszeresen: atlétika, kosárlabda, labdarúgó, technikai sportok. Sportoló tanulóink részt vesznek házi, megyei, területi országos versenyeken. Támogatjuk az iskolán kívüli sporttevékenységet. Országos hírű egyesületekben (HVSE, Dobó SE, stb.) versenyzők felkészülését, részvételét a versenyeken: Végzett tanítványaink előmenetelének alakulásáról szakmai kapcsolatok keretében kapunk visszajelzéseket, és tehetséges diákjaink közül szép számban vannak olyanok, akik évek múlva is részt vesznek iskolánk hagyományos rendezvényein. 3.8 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási nehézségek csökkentése a szaktanáraink és a nevelőink mindennapi feladata. Speciális esetekben igénybe vesszük a Vas Megyei Pedagógiai Intézet Pedagógiai Szolgáltató Központ szolgáltatásait is. A 9. osztály elején végzett felmérések alapján az adott szaktárgyból nagyobb hátrányokkal rendelkező tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk. Ezeken a foglalkozásokon a részt vevők összetétele az igényeknek megfelelően változik. Szaktanári javaslatra új tanulók kapcsolódhatnak be, míg a hátrányokat sikeresen leküzdők számára már nem kötelező a részvétel. A felzárkóztatás formái: a csoportbontás (tanulói képességek szerint), a felzárkóztató foglalkozás, az egyéni, időszakos felzárkóztató foglalkozás, Az egyéni felzárkóztató foglalkozások megszervezésének elvei és eljárási rendje: osztályon, vagy kollégiumi csoporton belül differenciált oktatással, csoportmunkával tanulói, vagy szülői kérésre, hosszabb hiányzás után a törvényileg biztosított időkeretben felül társadalmi munkával, önkéntes alapon A program eredményességének értékelési módszerei: Időszakos szintfelmérések alapján a szakmai munkaközösség, egyes tanulók esetében a szaktanár dönt a felzárkóztató program folytatásáról vagy megszüntetéséről. 3.9 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Nagy hagyományai vannak iskolánkban a hátrányos helyzet enyhítését, illetve felszámolását segítő munkának. A kilencedikesek körében már szeptemberben végzünk felméréseket. Ezek célja annak felderítése, hogy ki milyen területen igényel segítséget. A felméréseken szerzett tapasztalatainkat személyes beszélgetésekkel egészítjük ki. Így szinte egyéni programot oldal 15 / 289

16 tudunk kidolgozni az egyes tanulókra. A szülőket és a gyerekeket tájékoztatjuk az ifjúságvédelmi felelős elérhetőségéről. felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok, drog- és bűnmegelőzési programok (a prevenció fontossága, előadások szervezése a diákok, szülők és a kollégák részére külső előadókkal) anyagi erőforrások felkutatása szoros kapcsolat a karitász szervezetekkel közlekedésbiztonsági és bűnmegelőzési szervekkel való kapcsolattartás pályaorientációs tevékenység, felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről a szülői értekezleteken és fogadóórákon, helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése, a különösen hátrányos helyzetű tanulókat arra ösztönözzük, hogy az iskola által nyújtott szolgáltatásokat vegyék igénybe (étkeztetés, korrepetálás, könyvtárhasználat, sportolási lehetőség), munkánk során a városban működő szakszolgáltató intézménnyel ezen a téren is együttműködünk, a tankönyvtámogatás elveit és mértékét az előírásoknak megfelelően állapítjuk meg. A szociális juttatások (adománykérés és adománygyűjtés a segítő szervezetektől és a civil szervezetektől) alapja az egyéni rászorultság és a család egy főre jutó jövedelme, szociális helyzete. Állandó, folyamatos kapcsolat a szülőkkel (nevelőszülőkkel), illetve a gyermekvédő intézetekkel. Minden hozzánk jelentkező számára kollégiumi ellátást biztosítunk. Minden olyan pályázati lehetőséget megragadunk, amely elősegíti a tanulók részvételét drogés bűnmegelőzési programokban A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok, tevékenységek Várhatóan egyre nagyobb számban jelentkeznek iskolánkba és kollégiumunkba ifjúságvédelmi szempontból figyelmet igénylő tanulók. A velük kapcsolatos sajátos nevelési feladatok már nem mindig oldhatók meg a hagyományos eszközökkel és módszerekkel. Ezért a következő feladatok megoldását kezeljük kiemelten: a megelőzést a veszélyeztetettség időben történő felismerését a segítségnyújtást A megelőzés kiemelt feladatunk, hiszen nevelőmunkánk alapja nem a védelem passzivitása, hanem a prevenció aktivitása. Ennek megvalósítása az intézményünk egészét átfogó, tudatos, a környezet- és egészségnevelést integráló pedagógiai folyamat, melynek során minden szaktanárnak, osztályfőnöknek, szülőnek megvannak a maga speciális feladatai. Négyszemközti beszélgetések a tanulókkal és törekvés arra, hogy a diákok saját maguk ismerjék fel a problémájuk megoldásához szükséges utat és ez a pedagógus részéről bizonyos fokú terelgetéssel és a bizalom megnyerésével valósítható meg. Nem ítélkezés a feladatunk, hanem a megértés. Aki ítélkezik, az tévedhet, aki megbocsát, az sohasem. Olyan tudással és szokásokkal vértezzük fel tanítványainkat, melyeknek birtokában képesek felismerni a rájuk leselkedő veszélyeket (drog, alkohol, dohányzás, szerencsejátékok stb.), ismerik az elhárításuk fontosabb módszereit és képesek az életük tudatos alakítására. oldal 16 / 289

17 Természetesen nemcsak a tanórát és a kollégiumi csoportfoglalkozást tekintjük ezen célunk megvalósulása színtereként. Valljuk, hogy legalább ilyen jelentőséggel bír intézményünk hagyományrendszere, belső miliője, a tanár - diák viszony, a kortárscsoportok, általában az emberi kapcsolatok és a tanulót körülvevő tárgyi környezet (bútorok, szaktantermek, ebédlő, sportudvar, aula...) is. Szoros kapcsolatot tartunk azokkal a szervekkel, szervezetekkel, akik szakszerű támogatást és konkrét segítséget adnak a megelőző munkánkhoz (Gyámügyi Iroda, Családsegítő Szolgálat, Rendőrség, Vas Megyei Gyermek és Ifjúságvédő Intézet, Vöröskereszt, házi- és iskolaorvos, Megyei Jogú Város Önkormányzata szakemberei Máltai Szeretetszolgálat, Katolikus Továbbképző Intézet, Nevelési Tanácsadó, Vas Megyei Pedagógiai Intézet...). Osztályfőnökeink és kollégiumi nevelőtanáraink fontos szerepet játszanak a tanuló otthoni környezetének megismerésében, a családi és a mi nevelőmunkánk összehangolásában. Tapasztalataikat az ifjúságvédelmi felelős integrálja, aki sok segítséget kap még a diákönkormányzat vezetőitől. A veszélyeztetettség időben történő felismerése hasonlóan fontos feladatunk, mint a megelőzés. E részterület sikerét nagyban meghatározza az iskolánk és a kollégiumunk belső légköre. Alapelvünk ugyanis, hogy az őszinteségen alapuló tisztelet és szeretet a leghatékonyabb módja az egymás iránti felelősség kialakulásának. Nem tagadjuk az osztályfőnök, a kollégiumi nevelőtanár kiemelt szerepét, de rendkívül fontosnak tartjuk a szülők, a társak jelzéseit is. A kapott információkat tapintatosan és többoldalúan megvizsgáljuk és diszkréten kezeljük. A segítségnyújtás hagyományos és újszerű formáit egyaránt alkalmazzuk. A kollégiumban bevált az un. "esti, személyes beszélgetések" forma, de osztályfőnökeink is alkalmazzák az egyéni beszélgetések módszerét a tanítványaik alaposabb megismerésére. Nagyon gondosan járunk el és a szabályok adta lehetőségeken belül differenciálunk az erre a célra biztosított pénzeszközök elosztásakor (tankönyvsegély, rendkívüli segélyek, rendszeres támogatások, étkezési hozzájárulás...) A veszélyeztetett vidéki tanulóink érdekében sokszor fordulunk a helyi önkormányzatokhoz anyagi és egyéb támogatásért Az egészség- és környezeti nevelés programja Bevezetés Az ember egyszerre biológiai és társadalmi lény. Mint biológiai lény a természet része és minden életfunkciójával a természethez kapcsolódik. Mint társadalmi lény a tapasztalatai birtokában életfeltételeit tudatosan javította és alakította át a természetet saját hasznára. Napjainkra az emberi szükségletek növekedése által a civilizációs folyamat hatására az ökológiai válság globális méreteket öltött. Az elkövetett hibákat helyre kell hozni, hogy a következő generációk számára is kedvező feltételek legyenek a Földön. A jövő nemzedékének már a környezeti problémák megelőzésére kell törekedni, melynek alapvető feltétele a tudatformálás, szemléletformálás, a felelősségtudat kialakítása környezete iránt. Ezen feladatok megvalósításában kiemelt szerepet kap az egészségnevelés és a környezeti nevelés, mely a Nemzeti Alaptanterv műveltségi területeinek közös követelménye, így az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatja. A környezeti nevelés és az egészségre nevelés nem választható el egymástól. oldal 17 / 289

18 Az egészségnevelés programja Iskolánk a tananyag oktatása mellett kiemelt feladatának tekinti az ifjúság egészséges életmódra nevelését. Hozzá kívánunk járulni, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie Elméleti háttér: A KVSZI egészségnevelési programja az Egészségügyi Világszervezet, a WHO egészségnevelési útmutatására épül, mely szerint az egészségfejlesztő iskola elősegíti, hogy az iskolai élet a tanulás és a munka egészséges színtere legyen, és arra törekszik, hogy folyamatosan fejlessze környezetét. E cél elérése érdekében iskolánk minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az eredményes tanulás előfeltételét, biztosítja a pedagógusok, az egészségügyi szakemberek, szülők és a diákok együttműködését, biztosítja az egészséges környezetet, az iskolai egészségnevelést és egészségügyi szolgáltatást. A WHO meghatározása szerint: az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki és szociális jólét állapota. Tehát ez egy folyamat, amely alkalmassá teszi az egyént arra, hogy a mindennapi döntéseinél, választásainál figyelembe vegye a saját fizikai adottságait, személyiségét, szakmai felkészültségét. Az egészség kiteljesedésének négy feltétele: az egyén integrálódása a közösséghez (család, iskola) változó terhelésekhez való alkalmazkodóképesség az individuális önállóság az összhang megteremtése a fizikai, lelki és társadalmi lehetőségek közt. Az iskolának jelentős szerepe van abban, hogy a tanulók a fent említett feltételeknek megfeleljenek és ezáltal egészségüket megőrizhessék. A korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartoznak: az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat ideáljának kialakítása, a családi életre nevelés, oldal 18 / 289

19 a családtervezési módszerek ismertetése, az egészséges és biztonságos környezet kialakításának igénye, az egészségkárosító tényezők, magatartásformák elkerülése, a példamutató magatartás. Az egészséges iskola: Az iskola a család után a második legfontosabb szocializációs színtér, amely szerepet játszik a gyermekek személyiségfejlődésében, s ezen belül az értékek, így az egészséggel kapcsolatos értékek kialakításában is. Az iskola olyan színtér, ahol átfogó programok megvalósítására van lehetőség. Bővíthető a fiatalok egészség-ismerete, és tervezhetők a hatások, amelyek a gyermekek egészségét és életmódját befolyásolják. Az iskolai tananyag számos lehetőséget biztosít az egészséggel kapcsolatos ismeretek közvetítésére. Ez megoldható tantárgy formájában, és a különböző műveltségi területekre építve. Megvalósítandó feladatok: Kognitív feladatok: a tudás gyarapítása információ átadásával, magyarázatával és megértésével. Affektív feladatok: beállítódások, meggyőződések, értékek, vélemények formálása. Magatartásváltozást célzó feladatok: gyakorlati készségek és cselekedetek befolyásolása, elsajátítása, képesség bizonyos feladatok elvégzésére. Az egészségnevelés részterületei: Az egészséges személyiségfejlődés elősegítése. Az egészséges táplálkozás (menza, iskolai büfé kínálata). A megfelelő testmozgás (tanórai, tanórán kívüli lehetőségek). A dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelőzése. A szexuális nevelés. A fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja. Az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítása: Fontos feladatat, hogy a tanulók képesek legyenek elsősegélyt nyújtani mind leendő munkaterületükön, mind a napi életben. Az alapvető ismeretek megszerzésének terve: 9. évfolyamon a biológia és osztályfőnöki órák keretében megismerik az alapvető elméleti ismereteket, ezt követően testnevelés órákon gyakorlati foglalkozáson sajátítják el az elsősegély legfontosabb fogásait (stabil oldalfekvés, légutak szabaddá tétele, kötések). Szombathely a segítés városa program keretében a belépő 9. évfolyam számára önálló foglalkozás testnevelés órákon az újraélesztés módszerének megismerése, a felsőbb osztályoknak az ismeretek szinten tartása. A megvalósításhoz igénybe vesszük a város szakembereinek segítéségét. Iskola egészségügyi ellátás: Az iskola-egészségügy az egészségügyi alapellátás speciális területe, amely az oktatási intézményeket látogató gyermekek és fiatalok egészségvédelmét, preventív jellegű ellátását biztosítja. oldal 19 / 289

20 Közreműködik az iskolában oktatott tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődésének biztosításában, egészségének fejlesztésében. Az iskola-egészségügyi feladatokat az iskolaorvos és a védőnő közösen látja el. Sokrétű feladataik közül kiemelkedik a gyermekek egészséges életmódra nevelésében való részvétel. A védőnő az iskola igényeihez igazodva bekapcsolódik az intézményben zajló egészségfejlesztő munkába és segíti az egészségnevelési program megvalósítását. Osztályfőnöki óra keretében: 9. évfolyam Egészségmegőrzés-betegségmegelőzés Egészséges életmód Személyi higiéné Egészséges táplálkozás Mozgás szerepe Stressz-tűrés, stressz-kezelés Baleset-megelőzés Elsősegély-nyújtási ismeretek A káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, drog) elutasítása Egészségüggyel való együttműködés Egyéni környezettisztelet, környezetvédelem Serdülőkori változások Női-férfi nemi működés 10. évfolyam Kiegyensúlyozott szexualitás, egészséges párkapcsolat Szexuális érintkezéssel terjedő fertőzések, AIDS prevenció Táplálkozási zavarok 11. évfolyam Fogamzás, fogamzásgátlás Daganatos betegségek megelőzése, emlő-és hereönvizsgálat évfolyam Családtervezési ismeretek Egészséges családi életre nevelés Tanórán kívül: Egészségnevelési versenyre felkészítő tanfolyam Csecsemőgondozási tanfolyam Elsősegély-nyújtási tanfolyam Egészségnevelési céljaink megvalósulása: Minden tantárgynak van kapcsolódási pontja az egészségfejlesztéshez Osztályfőnöki óra Testnevelés óra, sporttevékenységek, sportkörök, iskolai sportrendezvények Sítábor, nyári vízitúra Szabadidős tevékenységek, játékos sportvetélkedők Iskolanapi programok, tanár-diák mérkőzések oldal 20 / 289