KISKUNMAJSA IPARI PARK

Átírás

1 N O V A I Környezetvédelmi és Energetikai B T 6726 Szeged, Magdolna utca novai@t-online.hu Tel/Fax: KÖRNYEZETVÉDELMI DOKUMENTÁCIÓ KISKUNMAJSA IPARI PARK KÖZMŰVESÍTÉSÉNEK ENGEDÉLYEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ELŐZETES VIZSGÁLAT -I ELJÁRÁSÁHOZ Készítette: NOVAI BT. Szeged, augusztus 2008

2 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Előzmények Általános adatok A vizsgált terület ismertetése A tervezett tevékenység céljai és alapadatai Levegővédelem Vízvédelem Hulladékgazdálkodás Zajvédelem Természetvédelem A tevékenység felhagyásának környezeti hatásai Összefoglaló értékelés IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK

3 3 1. ELŐZMÉNYEK Kiskunmajsa Város Önkormányzata 1999-ben pályázott a terület Ipari Park cím minősítésének elnyerésére és a terület elnyerte az Ipari Park címet. A Gazdasági Minisztériummal január 5-én kötöttek szerződést az Ipari Park megvalósítására. A szerződés másolatát mellékletként csatoljuk. Az Ipari Park területén levő termőföldek végleges más célú hasznosítását Kiskunhalasi Körzeti Földhivatal a én kelt 10709/2001. számú határozatával engedélyezte. A művelési ágból történő kivonás a tulajdoni lapokon is megtörtént 2005-ben. A Város jelenleg hatályos Településrendezési Tervében az ipari park területe ki van jelölve gazdasági és ipari területként (Gipe és Gipz). A szabályozási tervlap részletét 3. mellékletként csatoljuk. Kiskunmajsa Város Önkormányzata a jelenleg rendelkezésre álló pályázati lehetőségeket igénybe véve az Ipari Park közművesítését tervezi. Az ATI-KTVF-vel folytatott előzetes egyeztetés során az ATI-KTVF jogi képviselője tájékoztatást adott arról, hogy a tervezett beruházás a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. mellékletének 131. pontja értelmében, mivel a tervezett beruházás 3 hektárt meghaladó terület igénybevétellel jár előzetes vizsgálat köteles. Az ATI-KTVF képviselője tájékoztatta a beruházó képviselőjét, hogy az előzetes vizsgálati eljárás lezárását szolgáló döntés meghozatalánál a vizsgálat eredményeit, a szakhatóságok és az érintettek észrevételeit veszik figyelembe. A vizsgálat elvégzésével megbízott NOVAI Bt. a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően vizsgálta a tervezett beruházás megvalósítása és üzemeltetése során várható környezeti hatásokat különös tekintettel azokra amelyek a környezet állapotát valamilyen irányban befolyásolhatják ill. a jelenlegi környezetvédelmi szabályozás valamilyen korlátozást ír elő. Tárgyi vizsgálat tekintettel arra, hogy az ipari parkba betelepülni készülő befektetők ill. szándékaik még nem ismertek csak a tervezett közművesítést vizsgálja. Amennyiben az ipari parkba olyan beruházást ill. tevékenységet terveznek a majdani befektetők ami a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik akkor a rendelet által meghatározott vizsgálatot a tervezett beruházásra el kell végezni ill. az előírt környezetvédelmi eljárást (eljárásokat) le kell folytatni.

4 4 2. ÁLTALÁNOS ADATOK Az előzetes vizsgálatot végző adatai a.) Név: NOVAI Környezetvédelmi és Energetikai Bt. Novai György szakértő Cím: 6726 Szeged Magdolna u Eng. szám: F-903/2006. Sz-613/2006. Tel/fax: Mobil tel: 20/ Az engedélyes adatai Név: Kiskunmajsa Város Önkormányzata Székhely: 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 82. KSH szám: A vizsgált létesítmény adatai Név: KISKUNMAJSA IPARI PARK Cím: Kiskunmajsa Hrsz. Lásd: 1. számú táblázat EOV: X: , Y: A VIZSGÁLT TERÜLET ISMERTETÉSE Kiskunmajsa a Dorozsma Majsai-homokhát kistájon belül Bács-Kiskun megyében helyezkedik el. A tervezési terület Kiskunmajsa K-i részén található (lásd:1. és 2. kép). A terület Ny-i irányban a lakóövezet, É-i és ÉK-i irányban a Majsa-Szanki csatorna, DK-i irányban a Fehértó-Majsai főcsatorna határolja. Környezetében lakóövezet, és mezőgazdasági tanyás övezet található (lásd: 2. és 3. melléklet). A terület antropogén tevékenységből származó jelentősebb felszíni egyenetlenségekkel (anyagnyerő helyek, kubikgödrök, katonai fedezékek, árkok, motocross pálya) szabdalt, esetenként tárcsázással gyomtalanított. A terület jelentős része jelenleg nem hasznosított, helyenként illegális építési hulladéklerakásokkal tarkított.

5 5 Forrás: Google Map 1. kép Forrás: Kiskunmajsa TrT (Új Lépték Tervező Iroda Bt.) 2. kép

6 6 1. táblázat Helyrajzi Terület szám ha m 2 Művelési ág / Kivett ipari park / Kivett ipari park / Kivett ipari park / Kivett ipari park / Kivett ipari park / Kivett ipari park / Kivett ipari park / Kivett ipari park / Kivett ipari park / Kivett ipari park / Kivett ipari park / Kivett ipari park / Kivett ipari park / Kivett ipari park és út / Kivett ipari park és út / Kivett ipari park és út / Kivett ipari park / Kivett ipari park / Kivett ipari park / Kivett ipari park / Szántó / Kivett tanya + legelő ( ) / Kivett út / Kivett út / Kivett út / Kivett út / Kivett út Az ingatlanok Ipari Parkon belüli elhelyezkedését a 4. mellékletként csatolt helyszínvázlaton mutatjuk be.

7 7 Az ipar parkban jelenleg csak egy gumiipari és egy fémipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet valamint egy építőanyag kereskedés működik. 4. TERVEZETT TEVÉKENYSÉG CÉLJA ÉS ALAPADATAI A tervezett tevékenység célja a 70 hektáros Ipari Park teljes közművesítése (víz, szennyvíz és csapadékvíz elvezetés, gáz, villany, távközlés) a betelepülni szándékozó vállalkozások infrastrukturális igényeinek kiszolgálása céljából. A hasznosításra igénybevett terület nagysága ha. A terület helyrajzi számainak részletezésére a területek és a művelési ág feltüntetésével az 1. táblázatban került sor. A terület közművesítése a tervek szerint az igények bővülésével összhangban lépcsőzetesen fog megvalósulni a terület északi részéből kiindulva. Első lépésben egy 15 hektáros terület közművesítése fog megtörténi. A tervezett hasznosításnak nincsenek számításba vett egyéb változatai. A tevékenység telepítése miatt anyagnyerő- vagy lerakóhelyek létesítése és üzemeltetése nem szükséges. A telepítéséhez és megvalósításához, szükséges az építési anyagok helyszínre szállítása a keletkező hulladékoknak a területről való elszállítása ill. ezeknek a beépítésig illetve elszállításáig történő deponálása. A tervezett tevékenység megvalósítása során szennyvíz keletkezésével nem kell számolni. A keletkező hulladékokat részben a helyszínen hasznosítják (föld, beton.) részben pedig engedéllyel rendelkező kezelőnek tervezik átadni. Saját energiaellátó rendszer vagy vízkivétel nincs tervezve de ez nem zárja ki azt, hogy a betelepülő vállalkozások ilyen létesítményeket, a vonatkozó engedélyek megszerzése után, megvalósítsanak. Csak a tevékenység (közművesítés) megvalósításához szükségesek tehergépjárművek (kb. 60 db/d) ill. erőgépek. A már tervbe vett környezetvédelmi létesítmények: szennyvíztisztítóra kötött közcsatorna hálózat és védőerdősáv létesítése. A tervezett nyomvonalas létesítmények továbbvitele már nincs tervezve mivel ezek már a végfelhasználói helyekig kiépítésre kerülnek és a terület bővítésére már nincs lehetőség. A tervezet területhasználat összhangban van Kiskunmajsa Város hatályos Területrendezési Tervével. A tervezési terület TRT szerinti státusza jelenleg

8 8 Gazdasági ipari övezet (Gipe és Gipz) amely összhangban van a tervezett hasznosítási móddal. A tevékenység (közműépítés) első lépcsőjének várható kezdési időpontja II. félév, várható időtartama 6 hónap. 5. LEVEGŐVÉDELEM Éghajlati adottságok Kiskunmajsa az ország déli részén a Dél-Alföldön helyezkedik el. A városban meteorológiai állomás nem működik ezért a Kiskunhalas térségére megadott adatokat közöljük. Meteorológiai jellemzők Éghajlat: mérsékelten kontinentális Napfénytartam átlagos évi összege 2203 óra Átlagos évi csapadékösszeg: mm Januári középhőmérséklet: (-3 ) C - (-4) C Júliusi középhőmérséklet: 22 C Évi középhőmérséklete: C Szélirányok évi átlagos gyakorisága Kiskunhalas térségében ÉNy 6,32 ÉÉNy 7,1 É 6,3 ÉÉK 5,17 ÉK 4,71 NyÉNy 4,49 4,87 KÉK Ny 3,24 5,84 K 3,17 NyDNy 7,51 KDK DNy 4,08 6,58 DDNy 9,89 D 11,02 DDK 9,7 DK

9 9 Kiskunmajsa levegőminősége Kiskunmajsán sem RIV sem pedig PHARE hálózati mérőállomás nem működik. A település levegőminősége a módosított 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet alapján a 10. zóna besorolásba tartozik, amely az egyes légszennyező anyagok koncentrációját az alábbi mérőszámokkal jellemzi: SO 2 F 50 g/m 3 alatt; NO 2 F 26 g/m 3 alatt; CO F 2500 g/m 3 alatt; Szilárd (PM 10 ) E g/m 3 ; A tervezett tevékenység megvalósítása során jellemzően NO x, CO és por (ÜP és PM 10 ) légszennyező anyagok légkörbe jutásával kell számolni a tevékenység folytatása (a közművek üzemeltetéséből adódóan) légszennyező anyagok légkörbe jutásával nem kell számolni. Természetesen a közműveket igénybevevő vállalkozások működése során légszennyező anyagok kerülnek a levegőbe de ezek minősége, eltekintve a tüzelésből származó légszennyező anyagoktól nem ismert. Mivel a közelben levő Kiskunhalason üzemel RIV mérőállomás és a két város éghajlati és felszíni viszonyai hasonlóak ezért a Kiskunhalas levegőminőségét jellemző adatokat irányadónak tekinthetjük Kiskunmajsára is az alábbi pontosítással: Kiskunmajsa környezetében jelentős nagyságú deflációs területek találhatók ezért egyes időszakokban az ülepedő por koncentrációja még a határértéket is meghaladhatja. A VITUKI Kht. LRK Légszennyezettségi Adatközpont 2007-ben készített értékelése szerint Kiskunhalas levegőminősége minden vizsgált légszennyező komponensre (SO2, NO2, ÜP) kiváló minősítést kapott (2. táblázat). Az értékelési szempontokat a 3. táblázat mutatja. A környező városokban Kiskunhalason, Kiskunfélegyházán és Kisteleken év óta minden vizsgált légszennyező komponens koncentrációja az előírt határértékek alatt volt. Az 1. ábra a környezeti levegő nitrogéndioxid (NO2) koncentrációjának a 2. ábra a kéndioxid (SO2) koncentrációjának változását mutatja (forrás: VITUKI Kht. LRK Légszennyezettségi Adatközpont)

10 10 2. táblázat KISKUNHALAS LÉGSZENNYEZETTSÉGI INDEXE Nitrogéndioxid (NO2) Kéndioxid (SO2) Ülepedő por (ÜP) ÖSSZESÍTETT INDEX KIVÁLÓ (1) KIVÁLÓ (1) KIVÁLÓ (1) KIVÁLÓ (1) 3. táblázat A közműépítés ideje alatt várható levegőminőség Az építés ideje alatt a levegő minőségében időszakonként romlás következhet be az ülepedő por esetében. Az építőanyag kezelése, deponálása során másodlagos porszennyeződéssel kell számolni. A munkagépek, különösen a földmunkák végzése során valamint a szállítójárművek által okozott átmeneti jellegű légszennyezéssel kell számolni.

11 11 1. ábra 2. ábra

12 12 A beruházás színhelyén, a tereprendezés és kivitelezés időtartama alatt az alábbiakban felsorolásra kerülő intézkedések betartásával mindez minimalizálható: - Az építkezésen, kivitelezésben csak olyan munkagépek vehetnek részt, amelyek érvényes zöld kártyával rendelkeznek. - Fontos, hogy a munkafolyamatok szervezését optimalizálják. - A munkagépek, szállítójárművek a munkavégzés időtartamán kívül pl. várakozás időtartama alatt a gépjárművek motorját ne működtessék, fölöslegesen kipufogógázzal ne terheljék a környezetet. - A nyitott szállítójárművekkel fuvarozott ömlesztett árut ponyvával fedjék le. - A szállítási útvonalakat a felhordott sártól, ha megtakarítják, akkor a másodlagos kiporzás visszaszorítható. - Száraz időjárási viszonyok esetén a kiporzás locsolással csökkenthető. - A tereprendezés során esetlegesen kivágott növényzetet, egyéb hulladékot (pl. cementes zsák, fólia) elégetni tilos Az építkezés időtartamára vonatkozó átmeneti tehergépjármű forgalomnövekedés tehergépjármű/d, de a légszennyezés mértéke várhatóan kellő körültekintés mellett elviselhető marad. A nehézteher gépkocsi fajlagos emisszió értékei a Közlekedéstudományi Intézet Rt. által megadott adatok alapján. Haladási sebesség (km/h) Szénhidrogén (g/km) CO (g/km) NO x (g/km) CO 2 (g/km) 10 26,5 1,39 8, , ,2 0,963 6,54 868, ,2 0,648 5,93 769, ,8 0,472 5,72 707, ,8 0,377 5,70 682,8 A kivitelezés, a szerelés és a tereprendezés befejeztével ezek a potenciális hatások megszűnnek. Összegezve: az építési műveletek gyors és szakszerű megtervezésével, pontos irányításával biztosítható a kitermelendő föld és a beépítendő anyagok minimális mozgatása és szállítása. Mindezek és az előzőekben leírt intézkedések figyelembevételével és betartásával érhető el, hogy a kivitelezés ideje alatt, a környék levegőjének szennyezettségét csak az indokolt és szükséges mértékben terheljék. Meg kell jegyezni, hogy egy ilyen volumenű beruházás esetén alkalmanként a környezet tűrőképességét meghaladó zavarás a technológiák és a körülmények

13 13 sajátosságaiból előfordulhat, de ezek időtartamát a lehető legrövidebb időre kell csökkenteni. A közművesítés befejezésekor porterhelés szempontjából az eredeti állapot helyreáll. A tevékenység végzésekor várható levegőminőség A közművek üzemeltetése nem jár légszennyező hatással. Természetesen a közműveket igénybevevő vállalkozások működése során légszennyező anyagok kerülnek a levegőbe de ezek minősége, eltekintve a tüzelésből származó légszennyező anyagoktól nem ismert. Az Ipari Park teljes betelepülése esetén a környezeti levegő minőségének változásának becslésére, NO2 tekintetében (mint az egyik meghatározó légszennyező anyag) a növekvő gázfelhasználást figyelembe véve, a Kiskunhalassal történő összehasonlítást mivel a területük nagysága közel azonos a felszíni és éghajlati adottságaik is azonosak tekintettük irányadónak. Kiskunmajsa éves átlagos gázfelhasználása jelenleg átlagosan em 3, Kiskunhalasé em 3. Az előzőekben leírtakat és azt elfogadva, hogy az NO2 koncentráció kb. fele közlekedésből származik akkor egyértelmű, hogy Kiskunmajsa levegőminősége jelenleg jobb mint Kiskunhalasé. Ha az ipari park éves gázfelhasználásának nagysága esetleg eléri a város teljes jelenlegi gázfelhasználásának mennyiségét még akkor is a város összes gázfelhasználása csak 2/3-a lesz Kiskunhalas jelenlegi gázfelhasználásának! Az ipari park betelepülése után feltételezve, hogy a 314/2005. (XII. 25.) Korm. Rendelet hatálya alá tevékenység nem települ be, akkor a becsült hatásterület várhatóan 1200 méteres körön belül marad és a környezeti levegő minőségét jelentősen nem fogja megváltoztatni. Amennyiben az ipari parkba olyan beruházást ill. tevékenységet terveznek a majdani befektetők ami a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik akkor a lefolytatandó környezeti vizsgálat keretében kell a pontos adatok ismeretében a terjedés számítást elvégezni. A TRT-ben körültekintően került meghatározásra az övezetek kijelölése hiszen a lakóövezet felöli részt egyéb nem zavaró hatású gazdasági és ipari tevékenység (Gipe) míg a távolabb eső részt jelölte ki zavaró hatású gazdasági és ipari tevékenység (Gipz) övezetnek. A TRT előírta a lakóövezet melletti ingatlanokon a

14 14 lakóövezet felőli oldalon az ingatlanon belül létesítendő 30 méter széles védő erdősáv létesítését. A közlekedésből erdő légszennyezettség kismértékben növekedni fog, de súlypontja a tervezett elkerülő utak megépülésével a sűrűn lakott belterületről a külterület irányába fog eltolódni. Közlekedés szempontjából, az elkerülő utak megépülésével (lásd: 2. kép), a tervezett ipari park minden irányból a város kikerülésével megközelíthető lesz. Az előzőekben részletezetteket összefoglalva megállapítható, hogy tervezett tevékenység az alap légszennyezettséget jelentősen nem változtatja meg, levegőszennyezést nem okoz és a levegővédelmi követelmények is teljesülni fognak. A környezeti levegő minőségében jelentős változással nem kell számolni. 6. VÍZVÉDELEM Vízrajzi viszonyok A területen állandó vízfolyás nem található, vizet a csatornák csak időszakosan főleg csapadékos években vezetnek. Az időszakos belvizeket mintegy 1000 km-es csatornahálózat gyűjti össze. A terület fajlagos lefolyása L t = 1,1 l/s*km 2, így a lefolyási tényező is csak L t = 5%. Száraz vízhiányos terület, az évi vízhiány Vh = 130 mm/év. A kistájnak mintegy 14, többé-kevésbé állandó vizű tava van, együtt 310 ha felszínnel. A talajvíz a kistáj nagyobb részén 2 m-nél magasabban található, mennyisége azonban nem számottevő. Kémiai jellege főleg kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos, de pl. Kömpöc és Kiskunmajsa között nátriumos is. Keménysége a kistáj É-i felén nk o, de D-en 25 nk o felett van. A szulfáttartalom mg/l között ingadozik. Vízellátás

15 15 Kiskunmajsa Városi vízellátó rendszerének üzemeltetője a HALASVÍZ Kft., 6400 Kiskunhalas, Körösi út 27. A vízjogi üzemeltetési engedélyszáma: /2007.; Vízikönyvi száma: I/161. A rendszer vízbázisa II. o. rétegvíz, amelyet m mélységű kutakból termelnek ki. A víztermelő telep kapacitása 6000 m 3 /d, a vízhálózatról a 201/2001.(X.25.) Kormányrendeletnek megfelelő minőségű víz szolgáltatható. Az Ipari Park vízellátását a közüzemről tervezik megoldani melynek érdekében a területen közüzemi vízhálózatot terveznek kiépíteni. A tervek szerint első lépcsőben átlagosan 200 m 3 /d vízigénnyel számolnak ami a folyamatos bővüléssel várhatóan átlagosan m 3 /d vízigényre bővülhet. A vízhálózat tisztítása során keletkező öblítővíz csak a szennyvízcsatornába vezethető. Az öblítővizek szikkasztóárokba nem köthetők be ill. helyezhetők el. Átlagos víztermelés téli időszakban m 3 /d, nyári csúcsidőben m 3 /d vagyis a vízműtelep képes ellátni a jelentkező igényeket. A közműves vízellátás nem zárja ki, hogy a betelepült vállalkozó a vonatkozó műszaki és jogi előírások betartásával érvényes vízjogi engedély birtokában sajátkutas vízellátó rendszert létesítsen és üzemeltessen. Szennyvízelvezetés Az Ipar Park kommunális szennyvizeinek tervezett befogadója a szomszédos Kiskunmajsai Szennyvíztisztító Telep, amely rendelkezik a szükséges, szabad kapacitással. A Városi Szennyvízcsatorna hálózat és a Szennyvíztisztító Telep üzemeltetője a HALASVÍZ Kft., a vízjogi üzemeltetési engedélyszáma: /2006.;Vízikönyvi száma: I/4687. Az ipari parkban várhatóan keletkező szennyvíz mennyiséget a vízigénnyel azonos mennyiségűre becsüljük, vagyis átlagosan m 3 /d. A Szennyvíztisztító Telepre kiadott, ATI-KTVF, Szeged Vízjogi üzemeltetési engedély szerinti mértékadó tisztítási kapacitás: 2000 m 3 /d. A tisztított szennyvíz befogadója a Szank-Majsai belvíz csatorna. A HALASVÍZ Kft. a Szennyvíztisztító Telep átlagos terhelése az elmúlt 4 évben m 3 /d volt vagyis az ipari park szennyvizeinek fogadására megfelelő tartalék kapacitással rendelkezik.

16 16 A tervezési terület mélyfekvésű ezért a szennyvíz csak átemelőn keresztül juttatható a szennyvíztisztítóra. Az Ipari Park-ból a szennyvízcsatornába vezetett szennyvizek minőségének meg kell felelni a 220/2004.(X.21.) Kormányrendeletben ill. 28/2004.(XII.25.) KvVm rendeletben előírt szennyezettségí határértékeknek. A szükséges, megfelelő hatékonyságú előtisztításról a kibocsátónak a saját ingatlanán belül telepített/épített megfelelő kapacitású előtisztítót kell létesítenie. Az ingatlanokon keletkező szennyvizek elhelyezésére közműpótló berendezést csak a közcsatorna üzemeltetőjének hozzájárulásával lehet létesíteni. A viziközmű létesítése és üzemeltetése vízjogi engedély köteles tevékenység! Az ipari park komplex közművesítési terveit beleértve a vízjogi létesítési engedélyezési terveket is a VIZÖV Kft. (Szeged, Szilágyi u. 2.) készíti, a tervezés jelenleg folyamatban van. A tervek elválasztott rendszerű, csatornázással készülnek. A csapadékvízelhelyezési rendszertől független a szennyvízcsatornázás, amely zárt, vízzáró kialakítású lesz. Felszíni vízelvezetés Az Ipar Park csapadékvizeinek tervezett közvetlen befogadói a szomszédos városi, meglévő csapadékvíz-csatornák. Ezek a Marisi csatorna; az Övcsatorna 1., és a közvetett a Majsa-Szanki csatorna. A városi meglévő csapadékvíz-csatornák üzemeltetője, kezelője a Kiskunmajsa Város Önkormányzata, 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 82. és a vízjogi üzemeltetési engedélyszáma: /2007.,Vízikönyvi száma: I/5958. A Marisi csatorna és az Övcsatorna 1. feliszapolódott, növényzettel benőtt, felújításuk nem halasztható, szükséges az Ipari park felújításához. A Majsa-Szanki csatorna kezelője a Kiskunmajsa és Környéke VGT; 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 79. Az Ipari Park csapadékvizeinek befogadója a Majsa-Szanki csatorna időszakos, esetlegesen kiszáradható belvízcsatornának tekinthető. A befogadóba vezethető csapadékvizek minőségének meg kell felelnie a 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet

17 17 által előírt szennyezettségi határértékeknek. A Majsa-Szanki csatorna a Fehértó- Majsai főcsatornába torkollik. A VÍZÖV Kft. által az első lépcsőben az É-i terület 15 hektárjára elkészült csapadékvíz elvezetési tervek szerint a 8 vízgyűjtő területre számított összesített csapadékvíz hozam Q 1m Q 8m = 750,7 l/s mely az Övcsatornán és a Marisi csatornán keresztül a Majsa-Szanki csatornát terheli. Az ipari park teljes területének csapadékvíz hozamát feltételezve az É-i 15 hektárral azonos lefolyási és egyéb paramétereket területarányosan becsülve ~ 3500 l/s adódik. A csapadékvíz elvezetésénél szempontként jelentkezik a vízhiányos homokhátsági terület vízmegtartó képességét biztosító vízvisszatartás igénye, és az extrém körülmények biztonságos kezelésére egy puffertározó kialakítása mely többcélú (puffertározó, vízvisszatartás, horgász és természetvédelmi célú) hasznosítással az Új Lépték Bt. által 2008-ban készített Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában is megjelenik (lásd: mellékelt IVS tervlapon a 6-os projektjavaslat.). A tározó helyének kijelölését körültekintéssel kell elvégezni mivel a terület talajadottságai a tározó kialakításának nem kedveznek. Az első lépcső megvalósításakor a VIZÖV Kft. az ATI-KTVF-el egyeztetve az ipari park vízelvezetését szolgáló víztározó végleges helykijelöléséig, a szennyvíztisztító telep meglevő, de használaton kívüli szikkasztó medencéjét tervezte víztározásra a szükséges vízkormányzási eszközök betervezésével. A szennyezett felületekről lefolyó csapadékvizek csak megfelelő hatékonyságú és kapacitású előtisztító műtárgyon keresztül vezethetők a befogadóba. Tekintettel arra, hogy a befogadó időszakos vízfolyásnak minősül a tervezésnél (vízjogi engedély köteles tevékenység) figyelembe kell venni 219/2004. (VII.21.) és a 220/2004.(X.21.) Kormányrendeletben előírtakat is. Az átnézetes közműtérképet 11. mellékletként csatoljuk. Talaj, talajvíz Földtani és domborzati viszonyok A kistáj tengerszint feletti magassága 80 és 140 méter közötti, felszínének több mint háromnegyedét enyhén hullámos síkság. A szélhordta homokkal fedett egykori

18 18 hordalékkúp-síkság vertikális felszabdaltsága kicsi. Az átlagos relatív relief kevéssel 2 m/km 2 alatti. A magasabb relatív relief értékek a terület D-i részére jellemzőek. A táj egyhangúságát a szabályosan ÉNy-DK-i csapású, a Tisza völgyéig kifutó hosszanti, enyhe mélyedések mésziszapos és szikes laposai teszik változatossá. A lepelhomok helyenként a réti mészköves, mésziszapos alapzatú, mélyebb fekvésű felszíneket is beborítja. A horizontális felszabdaltság értéke alacsony, 0,5 km/km 2 alatti. a kisebb mennyiségű kőolajat és nagyobb mennyiségű földgázt rejtő pannóniai üledékre negyedidőszaki ős-dunai hordalékkúp települt. A würm végén, ill. a későglaciálisban ezt az anyagot a szél helyenként jelentős vastagságban átmozgatta, áttelepítette és lösszel összekeverve futóhomok-formákba rendezte. Az utolsó homokmozgások a formák nagyobb részét elsimították. A felszín döntő részét jelenleg kis reliefű homokformák jellemzik, melyek olykor a holocén mélyedésekre is ráfutnak ( lepelhomok). A futóhomok gyakran löszös homokkal fogazódik össze. A holocén mésziszapos, szikes laposok általában rossz lefolyásúak, időszakosan vízzel borítottak. A terület potenciális szeizmicitása 6 o MS alatti. A tervezési terület A tervezési terület felszíne enyhén lapályos, talaja barnás-szürke színű, váztalaj főtipúsú homokos vályog. A VIZÖV Kft. által a területre készített talajmechanikai szakvélemény megállapítja: hogy mindenütt hasonló talajrétegződések találhatók, azonban az egyes rétegek elhelyezkedése változatos. A feltárt fúrásszelvények mélységében; h=6-10 m, holocén és alatta pleisztocén korú összletek vannak, amelyek részben gyengén kötött, agyagos, de döntően szemcsés, finom homokos talajféleségek. A felszínt több, helyenként homok, agyag és építési törmelékes feltöltés borítja. A feltöltések alatt és néhol a felszínen gyengén kötött humuszos sovány agyag, valamint a humuszos finomhomok, folyóshomok rétegek helyezkednek el. Átmeneti talajrétegként megjelenik az iszapos homokliszt, a mészkonkréciós mészkőpad /h=1,5-1,9 m; v=40-60 cm./ Legjellemzőbb talajrétegződések: h=0,1 m 1,4 m humuszos, homokos, törmelékes feltöltés, h=1,0 m 1,8 m iszapos finom homok, h=1,8 m 2,2 m homokkőpad, v cm, h=2,2 m 4,0 m kékesszürke finomhomok, folyós homok, h=4,0 m 8,0 m sárgásbarna homoklisztes finomhomok, folyós homok.

19 19 Általánosan megállapítható, hogy a térszín alatt finomhomokos, folyóshomokos, nagyon jó vízvezető rétegek találhatók. A talajvízszint legalacsonyabb és legmagasabb állása közötti különbség közel, h=3,0 m, az éven belüli ingadozás, h=1,0-1,5 m. A kritikus talajvízszint maximumok rendszerint tavasszal, kivételesen nyár elején alakulnak ki, minimumok pedig októberi és novemberi hónapokban. A talajvíztükör tengerszint feletti helyzetének mozgása nagyjából közel a befogadók felé történő áramlási irányára utal. A talajvízállások időbeli ingadozásából következik, hogy a magasabb vízállású talajvízszint, időnként, h=50-60 cm-re a felszín közelébe kerülhet. Ez a helyzet különösen jellemző a mélyebb fekvésű részeken, ahol kritikusabb időszakokban nyílt vízborítások találhatók. Az építési szempontokat figyelembevéve a maximális és mértékadó talajvízszint a mindenkori terepszinten adható meg. A terület helyszíni bejárásakor elszórtan inert hulladékokat (építési törmelékeket) találtunk kisebb mennyiségekben a területen ezek közt veszélyes hulladékot nem láttunk. A terület talajvizének elszennyeződöttsége nem valószínűsíthető ezért talaj és talajvízminőség vizsgálatok végzését nem tartjuk szükségesnek. Kiskunmajsa területét a felszín alatti vizek védelme szempontjából a 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet az érzékeny területek közé sorolja. Kiskunmajsa területét a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet nem sorolja a nitrát érzékeny területek közé. A szennyezettségi határértékek tekintetében a 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM- KHVM együttes rendeletben rögzítettek B értékek az irányadók. Viziközmű létesítmények létesítése és üzemeltetése vízjogi engedély köteles tevékenység. Összefoglalva megállapítható, hogy a tervezett viziközművek létesítése és üzemeltetése a környezeti elemekben várhatóan értékelhető változást nem fog okozni. Jelentős környezeti hatás nem várható.

20 20 7. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS A területen jelenleg hulladékok keletkezésével gyakorlatilag nem kellett számolni. A kivitelezés során keletkező hulladékok Veszélyes hulladékok A kivitelezés során üzemszerű körülmények között veszélyes anyaggal szennyezett csomagolóanyagok (EWC: ) keletkezésével is kell számolni. Ezen hulladékok gyűjtését fóliával bélelt zárt edényzetben (pld. kuka, konténer stb ), a többi hulladéktól elkülönítve, környezetszennyezést kizáró mód biztosításával kell végezni. A munkagépek esetleges meghibásodásakor kiömlő olajok, hajtóanyagok felitató anyagai (EWC:150202) ill. ezekkel szennyeződött föld (EWC:170503) a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet szerint szintén veszélyes hulladéknak minősül és a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet előírásai szerint, fajtánként elkülönítve, környezetszennyezést kizáró módon (fémkonténerben) a többi hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és feljogosítással rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. Különös gondot kell fordítani a hidraulikus működtetésű erőgépek üzemeltetésére. Amennyiben veszélyes anyaggal szennyezett egyéb építési hulladékok keletkeznének akkor azokkal kapcsolatban szintén a hivatkozott rendelet előírásai szerint kell eljárni. Nem veszélyes hulladékok A közműépítések során döntően a kitermelt föld (EWC: ) mennyiségével kell számolni. A földbe fektetett közművek munkaárkának kitermelésekor keletkező föld kb. 80 %-a a munkaárok betemetésekor visszakerül eredeti helyére. A fennmaradó rész és az útalapokból ill. árkokból kikerülő föld, mivel a beruházási terület mélyfekvésű és nagy területű, valószínűleg a területen teljes egészében hasznosítható lesz. Amennyiben a területen a teljes mennyiség nem hasznosítható a bezárásra kerülő települési szilárdhulladék lerakó rekultivációjánál felhasználható. A közműépítés során keletkező beton hulladékok nagy része is hasznosítható az építkezések alapozásánál és a feltöltésnél.

21 21 A viszonylag kis mennyiségben keletkező egyéb, nem hasznosítható vegyes építési hulladékot (EWC:170904) szabványos konténerben valamint deponiába kell gyűjteni és engedéllyel rendelkező kezelőnek kell átadni. A várhatóan, az építkezés során jellemzően keletkező hulladékok fajtáját és EWC kódszámát és a várható kezelési módot a 4. táblázatban foglaltuk össze. A kivitelezés során keletkező hulladékok mennyiségét, figyelembe véve, hogy a tervezés jelen fázisában (előzetes vizsgálat!) értékelhető információk nem állnak rendelkezésre a keletkező hulladékok mennyiségének meghatározásához. A keletkező hulladékok fajtáját és mennyiségét az engedélyes (építési, utas, vízjogi.. stb) tervekben, a 45/2004. (VII. 26.) BM KvVM együttes rendelet előírásai figyelembevételével az Építési hulladék tervlapon kell pontosítani. 4. táblázat MEGNEVEZÉS EWC SZÁM GYŰJTÉS TERVEZETT MÓDJA TERVEZETT KEZELÉS Föld és kövek depónia hasznosítás helyszínen ill. szilárdhulladék lerakók takarására építési hulladék depónia és keverék. konténer lerakás települési szilárdhulladék Aszfalt depónia Átadás hasznosítónak Beton depónia hasznosítás helyszínen ill. átadás hasznosítónak szennyezett csomagolóanyagok * zárt edényzet átadás ártalmatlanítónak A tapasztalatok szerint, a megmozgatott földön kívül jelentős mennyiségű hasznosításra alkalmatlan hulladék képződésével nem kell számolni. A keletkező hulladékok jelentős része hasznosítható. A megfelelő hasznosítási/ártalmatlanítási kapacitások az országban rendelkezésre állnak. Az építési hulladékok gyűjtését az elszállításig szelektíven, deponálva ill. szabványos fémkonténerben, elhelyezését amennyiben nem kerül újrahasználatra/hasznosításra engedéllyel rendelkező települési szilárd hulladéklerakón (Kiskunhalasi Regionális Hulladékkezelő Központ) kell elhelyezni.

22 22 Az építési hulladékok deponálásánál különös gondot kell fordítani a porzás minimalizálására. Szükség esetén a depót nedvesíteni kell ill. szükség esetén fólia takarással kell ellátni. Várhatóan, a közműépítés során jellemzően keletkező hulladékok fajtáját és EWC kódszámát és tervezett kezelésüket a 4. táblázatban foglaltuk össze. A hasznosítható hulladékok minél nagyobb százalékban történő hasznosításáról gondoskodni kell! A hulladékok keletkezéséről és sorsáról a hulladék termelőjének nyilvántartást kell vezetni a 313/2005. (XII. 25.) korm. rendelettel módosított 164/2003. (X. 18.) korm. rendelet előírásai szerint. A használatbavételi engedélyhez az elsőfokú környezetvédelmi hatóság csak a keletkezett hulladékokkal való pontos és dokumentált a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásai szerinti elszámolása (Építési hulladék nyivántartó lap) esetén járul hozzá. Felhívjuk az építtető figyelmét, hogy az építés során keletkező hulladékok sorsáért az építtető tartozik felelőséggel. A létesítmény kivitelezése során keletkező hulladékok és veszélyes hulladékok környezetszennyezést és környezetveszélyeztetést kizáró módon történő gyűjtéséről valamint szakszerű és jogszerű elhelyezéséről a kivitelezés befejezéséig a kivitelező(k)nek és/vagy az engedélyesnek gondoskodnia kell. A területen a létesítmény használatbavételének időpontjában a kivitelezésből származó hulladékok nem már nem lehetnek! A tevékenység folytatásakor keletkező hulladékok A közművek üzemeltetése során elsősorban a szennyvízkezelő műtárgyak, átemelők tisztításakor keletkező hulladékokkal, olajfogók iszapja (EWC: *) és szennyvíz tisztításából származó hulladék (EWC: ) kell számolni melyek a műtárgyból kikerülve azonnal az ártalmatlanítási helyre kerülnek beszállítása ezért hulladékgyűjtő hely kialakítása nem szükséges. Az ipari parkba betelepülő vállalkozásoknál keletkező hulladékok tekintetében a szelektív, környezetszennyezést és környezetveszélyeztetést kizáró gyűjtési és

23 23 kezelési módot kell irányadónak tekinteni az adott hulladékra vonatkozó jogszabályi, hatósági és műszaki előírások betartásával. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a keletkező hulladékok szakszerű és gondos kezelés esetén a környezeti elemekben értékelhető változást nem fognak okozni mivel azok vagy a területen belül hasznosításra kerülnek vagy a területről megfelelő technológiával ill. engedélyekkel rendelkező kezelőhöz kerülnek kiszállításra. 8. ZAJVÉDELEM A tervezési terület környezetének zajterhelése - alapállapot A tervezési terület az Kistelek-Kiskunmajsa 5411 sz. összekötő főút baloldalán a kiindulási szakasz (szelvény) környezetében található, Kiskunmajsa összefüggő lakott területétől K-i irányban, a lakóterület szomszédságában. A terület a település rendezési terve szerint Gip zónába van besorolva. A közvetlen környezetben Ny-ról a lakóterület, az É-i, K-i és D-i oldalon mezőgazdasági terület húzódik. A területbe ékelődve jelenleg is működnek gazdasági és kereskedelmi vállalkozások: MA-GUMI Kft., TOMPA METÁL EC, építőanyag kereskedés. Itt található a motocross pálya is. A terület környezetében van a szennyvíztisztító és egy sportlőtér is. A területen keresztül halad a tervezés alatt lévő a települést részben elkerülő út amely részben a terület feltáró útja is lesz. A tervezett úton keresztül az 5411 sz. és az 5405 sz. összekötő út is elérhető. A környezetet a felsorolt lokális jellegű üzemi zajforrás nem terhelhetik, ill, a terület D-i sarka mentén az 5411 sz. út forgalmi zaja a meghatározó. Az 5411 sz. másodrendű főút forgalmi adatai a km szelvényben 2007-ben: Szgk., kis-teher gk. Szóló autóbusz Könnyű tgk Motor, s.- motor kp. Csuklós autóbusz Szóló nehéz tgk. Szerelvén y tgk Kis sebes ségű j A referenciaérték C érdesség, v = 50 km/h egyenletes sebesség mellett a forgalmi zaj a 25/2004. (XII. 20.) KvVM r. 2. sz. melléklete szerint.

24 24 L Aeq (7.5) = 61 / 52 db nappal / éjjel Az út terhelhető, a tervezési terület forgalmával a forgalom növelhető A tervezett ipari park hatása a környező területeken A tervezett beruházás hatását az építés és az üzemelés fázisában kell vizsgálni. Az építés során a közművesítést végzik el, az üzemelésről jelenleg nincsenek konkrét adatok. Építés Az építési zaj becslése A zajkibocsátás szempontjából a két munkafázist vizsgálunk: A közműépítés során markológép, tolólapos gép, tehergépkocsi és vibrohenger működhet. A becsülhető zajteljesítmény-szint: L WA db. Az útépítésnél aszfaltozás, hengerelés történik és tehergépkocsi forgalomra lehet számítani.. A becsülhető zajteljesítmény-szint: L WA db. A hangterjedés szempontjából a zajkibocsátás véges vonalforrás mentén megy végbe, amelynél a zajcsökkenés távolságfüggvénye: K d 15*log(d) db. A jellemző zajszint értékek: Távolság a zajforrástól, m Zajterhelés L Aeq, db Egy-egy adott pont (védett épület) közelében a zajkeltés hatásideje csekély. Nappali munkavégzés esetén az L TH = 65 db határértéket kell tekinteni A zajterhelési követelmények a 8/ (III. 22.) KöM-EüM r. 3. sz. melléklete szerint

25 25 Sorszám Zajtól védendő terület Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) Lakóterület (nagyvárosias Határérték (L TH ) az L AM megítélési szintre, (db) ha az építési munka időtartama 1 hónap vagy kevesebb nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra 1 hónap felett 1 évig 1 évnél több nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra beépítésű), vegyes terület Gazdasági terület és különleges terület A határérték 50 m-re már teljesül. A terület rendezési terve során előírták, hogy a gazdasági ipari területet 30 m-es védőerdő sávval el kell választani a lakóterülettől, ami azt jelenti, hogy a zajforrások 30 m-nél közelebb nem kerülnek a lakóépületekhez. Ha a fásítás megelőzi a közművesítést, akkor további db zajcsökkenést jelenthet a növényzet jelenléte. Hatásterület az építés időszakában A közvetlen hatásterület definíciója a 284/2007. (X. 29.) Korm r. alapján: 6. (1) A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés: a) 10 db-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 db-lel alacsonyabb, mint a határérték, Nappali építés esetén a hatásterület távolsága a telekhatártól: d 100 m. A közvetett hatásterület definíciója a 284/2007. (X. 29.) Korm r. alapján: 7. (1) Új tevékenység telepítéséhez és megvalósításához szükséges szállítási tevékenység hatásterülete az a szállítási útvonalakkal szomszédos, zajtól védendő terület, amelyen a szállítási, fuvarozási tevékenység legalább 3 db mértékű járulékos zajterhelés-változást okoz. (2) Az (1) bekezdés szerinti hatásterületet azokra a szállítási, fuvarozási tevékenységekre kell meghatározni, amelyek a) országos közúton vagy helyi közutak közül belterületi első- és másodrendű főutakon valósulnak meg, és b) az alaptevékenység környezeti hatásvizsgálat köteles, vagy egységes környezethasználati engedély köteles. A definíció alapján jogi szempontból a közvetett hatásterületet nem is kell vizsgálni, de a várható forgalmi zaj sem lesz jelentős, az egyébként terhelhető utakon. Zajterhelés a megvalósulás után

26 26 A területen telepítendő zajforrások pontosan nem ismertek. A tapasztalatok szerint egy-egy kisebb méretű üzemi vagy kereskedelmi telephely L WA db értékkel jellemezhető. Egy-egy adott ponton (védett épület) legfeljebb 2-3 telep hatását kell figyelembe venni. A védőerdő sáv miatt és a zajforrást a telepközepére koncentrálva legalább 50 m védőtávolság adódik. A számítható zajterhelési érték hangelnyelő talaj esetén: L Aeq 85+10*log(2)-20*log(50)-11-2, = 42 db Alapvetően nappali zajforrásokra alapozva a zajterhelési határérték a szomszédos lakóterületeken a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM r. alapján: Sorszám Zajtól védendő terület L TH = 50 db nappal Határérték (L TH ) az L AM megítélési szintre (db) nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része 2. Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület 4. Gazdasági terület és különleges terület A számítások alapján a határérték betartható. A közvetlen hatásterület számításánál az egész tervezett ipari parkot egy zajforrásként kezeljük, akkor a közvetlen hatásterület kiterjedését az L Aeq = 40 db értékhez tartozó távolság határozza meg: A fenti közelítő számítás alapján: d m. Összefoglalás A tervezett ipari park kialakítása zajvédelmi szempontból nem eredményezi a környezet zajterhelésének jelentős növekedését, a hatásterülete kicsi, a zajterhelési határértékek betarthatók. 9. TERMÉSZETVÉDELEM

27 27 Növény és állatvilág A kistáj az alföld flóravidék Duna-Tisza közi flórajárásába (Praematricum) tartozik. A fontosabb potenciális erdőtársulások között a pusztai tölgyesek (Festuco-Quercetum roboris danubiale), a gyöngyvirágos tölgyesek (Convallario- Quercetum roboris danubiale), és a sziki tölgyesek (Festuco-pseudovinae- Quercetum roboris) emelhetők ki. jelentősebb területeket borítanak a homokpusztai rétek (Astragalo- Festucetum sulcatae) és a homoki legelők (Potentillo- Festucetum pseudovinae). A lágyszárúak (csűdfű-félék, élesmosófű, mézpázsít ) tömegesen fordulnak elő A mezőgazdasági növénytermesztéssel hasznosított területek jellemző növénykultúrái a rozs, az őszi árpa, a kukorica és a takarmányrépa. (zó napjainkig jórészt elpusztult ősi potenciális erdőtársulások a fűzligetek, a tölgy-kőris-szil ligeterdők, a pusztai tölgyesek és a sziki tölgyesek. a területet zömében nyílt társulások fedik, mint a löszpusztarétek, a homoki legelők, stb.) Az erdészeti művelésbe vont területeken fiatal- és középkorú lágy- és keménylombos ill. fenyőerdők találhatók Az ősi növényzet maradványait ritkán lehet megtalálni mert ezek nagy része is kultúrterület. Az összes erdő átlagos évi folyónövedéke nem éri el az évi 3,0 m 3 /ha-t. Kisebb kiterjedésben még előfordulnak félkultúr kaszálók és legelők, helyenként pedig a szikes gyepek, valamint a nyáras-füzes ligetek. meg kell jegyezni, hogy a régi árterek és löszös hátak érintkezési zónájában, vele mozaikosan a szikes pusztarét is eredeti, tehát nem mindenkor másodlagos növénytársulás. Gyakorlatilag teljes egészében kultúrhatás alatt álló terület, melynek faunáját csak szórványosan ismerjük. Madárvilága alföldi jellegű, amely az őszi tavaszi vonulások alkalmával több északi fajjal, majd télen a hegyekből lekóborló fajokkal színesedik. A mezőgazdasági növénytermesztéssel hasznosított területek jellemző növénykultúrái a rozs, az őszi árpa, a kukorica és a takarmányrépa. Összefoglalva a terület jellemzői: meleg, száraz éghajlatú, erősen vízhiányos terület. Tájtípusaira kivétel nélkül a futóhomokos hordalékkúp-síkságon létrejött kultúrsztyep a jellemző. A talajok gyakorlatilag homokon képződtek, amely főleg homokpusztaréteknek, a hajdani homoki tölgyesek helyén telepített akácosoknak és

28 28 feketefenyveseknek, nyáras-borókásoknak de terjedelmes szőlőknek és gyümölcsösöknek is nyújt otthont. Kiskunmajsa területén a várostól ÉNy-i irányban található a természetvédelem alatt álló ún. A Bodoglári-homokbuckák nevű terület. A Kiskunmajsa Bodoglár elnevezésű településrésze mellett húzódó, északnyugat-délkeleti irányba rendeződött, meredek oldalú buckák találhatók. A felszíni formákban bővelkedő vidék domináns növénytársulása a bennszülött, pannon jellegű és kontinentális elemeket egyaránt tartalmazó nyílt homokpusztagyep, de a homokbuckák között viszonylag zárt, gazdag cserjeszintű erdőfoltok is kialakultak. A jellemző lágy szárú növényfajok közé tartozik a homoki csenkesz, a homoki kikerics, a tartós és kései szegfű, a buglyos fátyolvirág, a homoki ternye, a báránypirosító, a homoki imola, a deres fényperje és a pusztai kutyatej. Ezen a vidéken költ a fokozottan védett madárfaj az ugartyúk kiskunsági állományának jelentős része. Az ugartyúk fészket nem épít, tojásait - általában kettőt - a puszta homokra rakja. Főleg rovarokból álló táplálékát alkonyatkor gyűjti, éles, jajongó hangjára is ilyenkor figyelhetünk fel. A beruházási terület A beruházási terület nem áll természetvédelem alatt. Nem tartozik a NATURA 2000 kijelölt területek körébe és az OTrT által kijelölt ökológiai folyósokat sem érinti. Az Ipari Park területén levő termőföldek végleges más célú hasznosítását Kiskunhalasi Körzeti Földhivatal a én kelt 10709/2001. számú határozatával engedélyezte. A művelési ágból történő kivonás a tulajdoni lapokon is megtörtént 2005-ben. A Város jelenleg hatályos Településrendezési Tervében az ipari park területe ki van jelölve gazdasági és ipari területként (Gipe és Gipz). A szabályozási tervlap részletét mellékletként csatoljuk. A terület helyrajzi számainak részletezésére a területek és a művelési ág feltüntetésével a 4. fejezet 1. táblázatában került sor. A terület antropogén tevékenységből származó jelentősebb felszíni egyenetlenségekkel (anyagnyerő helyek, katonai fedezékek, árkok, motocross pálya) szabdalt, esetenként tárcsázással gyomtalanított. A terület jelentős része jelenleg nem hasznosított, helyenként illegális építési hulladéklerakásokkal tarkított. A terület részletes botanikai vizsgálatát a fentiekben leírtak figyelembevételével nem tartottuk szükségesnek.

29 A TEVÉKENYSÉG FELHAGYÁSÁNAK KÖRNYEZETI HATÁSAI A létesítmény szakszerű és gondos üzemeltetése során, a környezetben, maradandó károsodások nem várhatóak. A tevékenység felhagyásakor, a visszamaradó hulladéknak minősülő anyagokat, legkésőbb a felhagyással egy időben, feljogosítással rendelkező átvevőnek kell átadni. Az építmények végleges megszüntetésekor a terület szakszerű rekultivációjának elvégzése után a környezeti hatás semlegesnek tekinthető. 11. ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Összegezve a vizsgálat eredményeit megállapítható, hogy a tervezett létesítmény (közművek) megvalósítása és üzemeltetése valamint felhagyása a környezeti elemek állapotában jelentős változást nem fog okozni, a környezetre nézve számottevő környezeti kockázatot nem fog jelenteni. Országhatárokon átterjedő környezeti hatás bekövetkezésének nincs valószínűsége. Szeged, augusztus 30. Novai György

30 IRODALOMJEGYZÉK Magyar-Tombácz-Szilágyi: Hatásvizsgálat, felülvizsgálat Bese- Biacs-Dorkó- Markó-dr.Szterjopulosz: Kézikönyv a veszélyes hulladékról G. Hommel: Veszélyes anyagok Ulrik Förstner: Környezetvédelmi technika Magyarország kistájkatasztere II. (AK 1991) Sárvári László: Ipari létesítmények környezeti zajának számítása (OPAKFI 1984.) dr Szentmártony T - dr Kurutz I : A műszaki akusztika alapjai (TK 1986.) Magyarország éghajlati atlasza II. (Adattár) Adatok hazánk környezeti állapotáról (KvVM 2006) Környezetstatisztikai adatok 2004 (KSH 2005) Környezetvédelmi lexikon I.-II. (1994) Dr Szepesi D.: A levegőkörnyezet tervezése (MK 1981.) Dr Mészáros E.: Légkörtan (Veszprémi Egyetem ) Pitrik J.: Gépjárművek légszennyezése Hans-Günter Dassler: A légszennyezés hatása a növényzetre TARDY J. (szerk.) 1996: Magyarországi települések védett természeti értékei. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Kiskunmajsa Város TRT (Új-Lépték Bt. Szeged, 2003) Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (Új-Lépték Bt. Szeged, 2008) Kiskunmajsa Ipari Park komplex közművesítés tanulmányterv 8VÍZÖV Kft. Szeged, 2008)