A gyerekszegénység elfogadhatatlan!
|
|
- Nóra Fehér
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az A Falu szerkesztôbizottsága idén beszélgetéssorozatot indított el a vidék és az ott élô emberek helyzetérôl, gondjairól és lehetôségeirôl. A harmadik beszélgetést A vidéki szegénység témában a Magyar Tudományos Akadémián december 12-én tartottuk. A bevezetô gondolatokat Ferge Zsuzsa, Gazsó Ferenc, Kovács Katalin és Forgács Csaba fejtette ki. A beszélgetést Csáki Csaba vezette. Ezt a sorozatunkat 2008-ban várhatóan folytatjuk. A gyerekszegénység elfogadhatatlan! Ferge Zsuzsa A szegénység és a gyerekszegénység kérdése nemcsak a jelen, hanem a jövô alapkérdése is. Miért is fontos egyáltalán a gyerekszegénység ügye? Nem akarok szívhúrokat pengetni, de azt gondolom, kevesen vannak, akik nem láttak még gyereket, aki éhes volt, enni kért az anyjától, és az anyja azt mondta, hogy most nincs itthon kenyér. Napestig lehet mesélni az olyan Móra Ferenc-i, vagy akár giccses történeteket, hogy a gyerek kinyújtja az iskola kerítésén az öccsének a fele uzsonnáját. (Csak zárójelben: az azért nagy dolog, hogy az iskolák többségében a gyerekek étkezése megoldott. Sôt, az óvodások és az elsô öt osztály tanulói ingyen kapnak enni ha igazoltan szegények. Arról a vesszôparipámról hadd ne szóljak most részletesen, hogy milyen feszültségeket okoz a ma rohamosan terjedô, spórolási eszköznek tekintett rászorultsági elv, amely közpénzbôl csak az igazoltan és igazán szegénynek akar juttatni. Túl azon, hogy ez a szemlélet lehetetlenné tesz minden megelôzést, társadalmi integráció romboló is. Jól megfigyelhetô ez például szegény településeken, ahol az egyik szegény szülô nem fizet az ebédért, mert igazoltan szegény, a másik meg, aki épp ilyen nincstelen, nem tud megfelelô igazolást hozni, és fizet. A feszültségek érzékelhetôek ezért sok szegény település polgármestere felülírja a rászorultsági elvet, és kigazdálkodja minden gyerek ingyenes utazását vagy étkezését. ) A probléma fontosságára visszatérve, a gyerekszegénység kérdése elsô renden azért fontos, mert ez a fajta gyerek-szen- 5
2 A FALU XXII. ÉVF. 4. SZ. vedés elviselhetetlen. Annál inkább, mert Magyarország elfogadta az ENSZ gyerekjogokat. Ezek szerint a gyereknek nemcsak szeretethez, méltósághoz van joga, hanem ahhoz is, hogy viszonylag tisztességes körülmények között éljen. Magyarországon, amely elvben tejjel mézzel folyó Kánaán lehetne, valami nagyon nem stimmel, ha egy, már évtizedek óta megoldódni látszó probléma, a gyerekek éhezése, gyakori éhsége, vagy alultápláltsága napi gyakorisággal kerül ma újra elô. És persze nem csak éhes gyerekrôl van szó, hanem elfogadhatatlan lakásról, kikapcsolt vízrôl villanyról, nem ritkán kilakoltatásról, tartósan betegítô körülményekrôl, súlyos létbizonytalanságban élô, talajt és tartást vesztô szülôkrôl. Egyik vagy másik veszélyeztetô körülmény a gyerekek több, mint harmadát érinti, és legalább egy tizedük életében halmozódnak a hátrányok. A gyerekszegénységgel kapcsolatos második probléma hosszabb távú. Az ország fenntarthatósága, azon múlik, hogy mi lesz ezekbôl a ma születô gyerekekbôl. Riasztóan nagy ellentmondás az, hogy az egyik oldalon demográfusok és országféltôk állandóan elmondják, csökken a lakosság, el fogunk fogyni, egyre kevesebb gyerek születik, tragédia van az országban. A másik oldalon nem is egészen hallgatólagosan eltûrik, hogy minden száz megszületô gyerekbôl 20 elvesszen az ország számára. Ez olyan ellentmondás, amivel sokkal nyíltabban kéne szembe nézni. Az iskoláink úgy mûködnek, hogy rossz módszerek, pénzhiány, és legfôképpen egy torz szemlélet miatt a gyerekek úgy érik el a 14, majd a 18 éves kort, hogy 20 25%-uk funkcionális analfabéta. Hogy ez így van, azt különbözô felmérésekbôl tudjuk. Úgy tûnik, 10 éves korig még csak elvannak. A nemzetközi vizsgálatok olyasmit jeleznek, hogy a 10 évesek szövegértése még jó. A évi PIRLS felmérés szerint Magyarország 40 ország mezônyében a kilencedik volt (Oroszországgal az elsô helyen). Ebben az utolsó öt évben elért jelentôs javulás is szerepet játszott. Ezt a nemzetközi sikertörténetet az újságok megfelelô hangerôvel méltatták. Azt sajnos elfelejtették megemlíteni, hogy a viszonylag jó átlagos teljesítmény mellett Magyarország az utolsó 7 ország közt van abból a szempontból, hogy mennyire határozza meg a gyerek teljesítményét a családi háttér1. Úgy látszik, hogy a 10 éveseknél is már megmutatkozik az a magyar sajátosság, hogy a társadalom egészen máshogy viselkedik deréktól felfelé és deréktól lefelé, azaz a jobb helyzetû 40 60, és a rosszabb helyzetû százaléknál. Ugyanezt a problémát a szülôi ház nemzetközileg kiemelkedôen nagy hatását, az iskola ezzel szembeni tehetetlenségét mutatják ki sorozatosan a PISA nemzetközi vizsgálatok is a középiskolás gyerekeknél. Csak esetükben az átlagok sem olyan jók, mint a 10 éveseknél. Noha évtizedek óta tudjuk, hogy a gyerekek sorsát a születésük megpecsételi, noha látjuk, hogy a szegénység átörökítése erôsödik, noha a nemzetközi iskolavizsgálatok folyamatosan kimutatják, hogy a magyar iskolarendszer felerôsíti a családi háttér hatását fôként azért, mert a világon az egyik legszegregáltabb iskolarendszer amely szinte semmit nem nyújt a rossz iskolába kitoloncolt gyerekeknek, messze nem történik elég azért, 1 A magyarhoz hasonló, vagy annál nagyobb társadalmi eredetû teljesítménykülönbség csak Trinidad és Tobago, Románia, Irán, Macedónia, Szlovákia és a Dél-afrikai Köztársaság esetében van. (PIRLS 2006 jelentés, 50. old.) 6
3 hogy kialakuljon egy hatékony és szakszerû, gyerekszeretô, a születéstôl segítséget nyújtó szolgáltató és iskolarendszer. Nem a deklarált szándék hiányzik, hanem valódi elszántság. Ez a folyamat veti fel a fenntarthatatlan fejlôdés kérdését. Mi is lesz az iskolát felkészületlenül elhagyó gyerekekbôl? Tulajdonképpen tökéletesen piacképtelen emberek, akik még állampolgárok is nehezen lesznek, mert az állampolgári jogaik érvényesítéséhez sem kapnak elég tudást, információt és elég eszközt. Ha elég gazdag ország leszünk, akkor a többiek eltartják ôket, (noha már ma is erôsödik ez ügyben a morgás). Ha nem leszünk elég jómódú ország, akkor ez az eltartás is problémákba fog ütközni, a nyomor nôni fog. A pillanatnyi szenvedés és a hosszú távú társadalmi és gazdasági fenntarthatatlanság az, ami számomra azt mondja, hogy ezt a folyamatot meg kell szakítani. Tudjuk, hogy a felnôtteknél is mindent meg kell tenni, de ezt igazán azoknál lehet elkezdeni, akik most születnek. Hosszú, messzire visszanyúló folyamatról van szó. Gazsó Ferenc a megmondhatója, hogy akkor sem mondtunk nagyon mást az iskoláról, amikor a hetvenes évektôl néhány éven át együtt dolgoztunk az iskola problémáin, sokakkal, akik ma már nincsenek velünk. Voltaképpen minden torz folyamat, amelyrôl beszélünk, nem ben kezdôdött ban kezdtem el a társadalmi egyenlôtlenségek rendszerével foglalkozni és már akkor arra terelôdött a hangsúly, hogy ha nem teszünk ellene, akkor az egyenlôtlenségek nôni fognak. Amikor 1970 táján elkezdtünk az iskolával foglakozni, az iskolán belüli egyenlôtlenségek, a párhuzamos osztályok közötti szakadékok, az iskolák közötti szakadékok problémáival szembesültünk. Már akkor is létezett a szegregálás. Egész pontosan emlékszem, hogy két kecskeméti iskolát hasonlítottunk például össze: a zenei általánost, és a mellette lévô általános iskolát. Kimutattuk, hogy az elsôben sokkal magasabb a jó helyzetû, értelmiségi gyerekek aránya, és meditáltunk a következményeken. A problémák tehát régi keletûek. Ám 1989 után ezek a rossz folyamatok felgyorsultak. A tragédiát a magyar politikai vezetô réteg vakságában, vagy önzésében látom, amely a kapitalizmusra való áttérés hevületében képtelen volt számot vetni az áttérés várható hatásaival a politikától távolibb széles rétegekre. Korábbi hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján elég pontosan kiszámítható volt, hogy az amúgy szükséges, sok szempontból pozitív magánosítás és piacosítás hogyan fog érinteni különbözô rétegeket. A rendszerváltás a tulajdonváltás szempontjából struktúraváltó forradalom volt. Az, hogy ez rosszul történt, ma már mindannyian tudjuk. Túl gyorsan, túl sok munkahelyvesztéssel járt, a spontán privatizálás túl keveseknek túl sokat hozott. Iszonyatos herdálás is folyt. A falu szempontjából számomra ma is kérdés, hogy ebben a folyamatban, ami tehát gazdagodással és tömeges szegényedéssel járt együtt, mi volt a szerepe a mezôgazdasági szövetkezetek ideológiai alapú, nagyon gyors felszámolásának. Mintha így egyszerre omlottak volna öszsze (az ingázás talajvesztése miatt) a falun élôk városhoz, iparhoz fûzôdô, és a falun belüli mezôgazdasági-kereskedelmi kapcsolatrendszerei. Hálózatok tömegei vesztek el, amelyek nélkül az új falusi kisgazdák többsége reménytelen helyzetbe került, a föld nélkül maradó falusi emberekrôl nem is beszélve. A különbözô korlátok leomlásának hatására társadalmilag törvényszerûen nôniük kellett az egyenlôtlenségeknek. A kérdés csak az volt, hogy az állam képes és 7
4 A FALU XXII. ÉVF. 4. SZ. hajlandó-e annyi védelmet beépíteni a rendszerbe, hogy ne váljon végzetesen szétesôvé a társadalom. Ma szomorú megállapítás ez úgy tûnik, hogy a védelmi stratégiák túl gyengék voltak, vagy éppen hiányoztak. Ezek a folyamatok hatottak a gyerekek helyzetére is. A konkrét jól ismertek. A szegénység, ezen belül a gyerekszegénység leggyakoribb okai a munkanélküliség, tanulatlan szülôk, sok gyerek, cigánysors. Ezek a kérdések szintén jól ismertek. Ezért csak néhány, a gyermekek szegénységéhez vezetô olyan körülményt hangosítok ki, amelyek hatása ma is erôsödik. Mindenki tudja, hogy 1990 és 1994 között 1,5 millió munkahely elveszett. A munkanélküliség korábban kezdôdött, de a magánosítással omlottak le a gátak, és vált a foglalkoztatás nemzetközileg is riasztóan alacsonnyá. Ez fôként a tanulatlan és roma családok és az ott élô gyerekek számára teremtett elviselhetetlen, és fokozatosan egyre elfogadhatatlanabb helyzetet. A növekvô tartós munkanélküliség elôbb a családok anyagi, majd lelki tartalékainak feléléséhez vezet. A családok szétesésén, a reménytelenség alkoholizmusán, lelki betegségeken túl ez azt is jelenti, hogy a gyerekek egyre gyakrabban olyan családi közegben szocializálódnak, amelybôl számos, társadalmilag elfogadott, normát jelentô minta hiányzik például a napi rendszeres munka, a beosztható pénz, a biztos étel. A szegénységhez vezetô utat kikövezô további folyamat az árak (ugyancsak szükségszerû) piacosítása. 40 évig olyan társadalmi rendszer mûködött, amely alacsonyan tartotta a béreket, és az alacsony bérekhez igazította az alapszükségletek árait. (Ez nem minôsítés, hanem helyzetleírás.) Amikor az ország elkezdett a világpiaci árakhoz igazodni, ez éppen ezeknél az áraknál jelentett nagyon gyors emelkedést (hiszen ezeken volt a legnagyobb a támogatás). Ahhoz, hogy a szegények helyzete a bérek szinten maradása mellett ne zuhanjon le, ellentételezés kellett volna. Világbanki kikötés volt azonban, amelyet az elsô kormány elfogadott, hogy nem lehet semmiféle kompenzációt adni. Elég könnyû kiszámítani, hogy védelem hiányában kik szenvedhették meg különösen az alapszükségletek árának hirtelen és gyors emelkedését. Azóta sokat tanult a kormányzat, elég gyakran él áremelkedéseknél a kompenzáció eszközével. Ez azonban nem kötelezô igazgatási rutin ebbôl a szempontból nagyon nehéz évnek ígérkezik. Megint az történik, hogy az élelmiszerek, a villany- és gázárak fognak nagyon erôsen emelkedni. A gázár kompenzáción kívül nem láttam a költségvetésben olyan tételt, amely a szegényeknél és a kevésbé gazdagoknál valamilyen ellentételezést jelentene. Arra lehet tehát számítani, hogy akár 5%-kal is magasabb lesz a szegényebbek árindexe a többiekénél. Ez az aránytalan emelkedés nem épül be egyelôre azokba az ellátásokba sem, amelyek elsôsorban a szegényeknek, vagy nekik is szólnak. Legyen szó univerzális vagy csak segély jellegû ellátásokról. (Az egyetlen kivétel a sokgyerekesek családi pótléka, amelynek évi emelési aránya valamivel magasabb, mint az 1 2 gyerekeseké, de a gyerekenkénti havi forint többlet nem igazán hatékony segítség.) A szegénységet tehát súlyosbítja a kompenzáció hiánya az alapszükségletek ár-piacosításának esetében, illetve a szegények átlagosnál magasabb árindexének figyelmen kívül hagyása az ellátásoknál. A gyerekek helyzetét súlyosbító körülmény a lakásügy hazai kezelése is. Ez sem új keletû probléma, de az utolsó 15 év a szegények szempontjából új kockázato- 8
5 kat hozott az általános javulás ellenére. Magyarország ama országok közé tartozik, amelyek máig nem ismerték fel, hogy a megfelelô lakás az alapvetô emberi szükségletek közé tartozik. Olyan civilizatórikus elem, amely nélkül nem lehet a polgároktól civilizált magatartást elvárni. Ezt könnyedén lefordíthatom úgy, hogy miképpen várjuk el attól a gyerektôl, aki a szegény vagy a cigánysortól másfél km-t gyalogol az iskoláig a sáros úton, hogy úgy jelenjen meg az iskolában, mint akit most húztak ki a skatulyából. Már az otthon se tesz elég erôfeszítést, mert úgyis tudják, mi a történet vége. És ez persze nem csak a napi iskolába járásra, hanem az egész iskolai karrierre igaz. A reménytelenség lebénít. A lakás fontosságáról sokan sokat tudtak nálunk is. Hilscher Rezsô, a háború elôtti korszak legfontosabb szociálpolitikusa, 1928-ban írott kézikönyvében a létfenntartással összefüggô problémák között elsôként említi a lakásügyet, hangsúlyozva a lakás, az otthon fontosságát és a közösség községek és állam felelôsségét e tekintetben. Azóta a lakás fontossága nôtt, többek között azért is, mert ahogy a társadalom fejlôdik és individualizálódik, egyre fontosabb a magánszféra. Legyen olyan sarok, ahova, ha akarok, viszszahúzódhatok. Legyen a gyereknek egy nyugodt zuga, ahol tanulhat, vagy játszhat. A magánszféra, a privacy jogának tisztelete Angliában olyan erôs, hogy az intézményekben is érvényesül. Diákszállókban, idôsotthonokban magától értôdô, de még szélsôséges helyzetekben is van ilyen törekvés. Például amikor az 1930-as válsághelyzetben hajléktalan szállót hoztak létre Glasgowban, a polgármester javaslatára deszkacellákra osztották fel a közös hodályt. Ezek csak annyiban különböztek egy börtöncellától, hogy a kulcs a cella lakójánál volt, hogy szabadon nyissa és zárja. Ez a szemlélet a közösségi terek és az individuális terek együttes fontossága Magyarországon sose vált a politikai gondolkodás részévé. A szociális szféra épp azon dolgozik, hogy a közösségi fenntartású idôsotthonokban, szociális otthonokban megszüntessék az egyszemélyes szobákat, mert az drága. A lakás azonban még alapvetôbb kérdés, mint az intézmények. Ám ez sem eléggé fel-és elismert alapszükséglet. Továbbra sem sürgôs közfeladat, hogy csökkenjen a 8 százaléknyi túlzsúfolt lakás aránya (amely arány a munkanélkülieknél 20%, az önkormányzati lakások esetében 28%), vagy a lakásként elfogadhatatlan 13 százalékot kitevô szubstandard lakások aránya. Még súlyosabb gond, hogy Magyarországon nincs törvény arra, hogy gyerekes családot nem lehet kilakoltatni. Statisztika sincs arról, hogy ez hány esetben történik meg. Csak tudjuk, hogy van olyan eset, ahol a kilakoltatás után sikerül átmeneti elhelyezést szerezni egy családotthonban, és csak a kegyelmi idô letelte után válnak fedél nélkülivé. És van eset, amikor azonnal állami védelembe veszik a gyerekeket, az apa és anya pedig az utcára kerülnek. Ennek még akkor sem kellene így lennie, ha tudjuk, hogy nagyon gyakori a lakásrezsi adósságok felhalmozása. Ugyanis annak is elejét kellett volna venni, hogy több százezer család súlyosan eladósodjon épp azért, amit föntebb az árakról mondtam. Gyerekes családok kilakoltatása elfogadhatatlan. Ezt több európai ország tudja, többek között Lengyelország is ben az akkori ombudsman, Gönczöl Katalin az Alkotmánybíróság elé terjesztett egy javaslatot, hogy ne lehessen így lakást veszteni. Az Alkotmánybíróság nem tekintette a lakást az emberi élethez és méltósághoz tartozó, megvédelmezendô alapszükségletnek. Érdemes az Alkot- 9
6 A FALU XXII. ÉVF. 4. SZ. mánybíróság erre vonatkozó 42/2000. (XI. 8.) AB határozatát felidézni. E határozat szerint az Alkotmány 70/E. (1) bekezdése szerinti megélhetési minimum alkotmányos alapkövetelményeként meghatározott emberi élethez és méltósághoz való jog védelmében az állam az emberi lét feltételeirôl köteles gondoskodni. Ennek megfelelôen az állam ellátási kötelezettsége a hajléktalanság esetén az emberi életet közvetlenül fenyegetô veszélyhelyzetben kiterjed a szállás biztosítására is. A szállás biztosítására irányuló állami kötelezettség nem azonos a lakhatáshoz való jog megteremtésével. A szállás biztosítására az állam abban az esetben köteles, ha a szállásnélküliség az emberi életet közvetlenül fenyegeti. Az állam tehát ebben a végsô helyzetben köteles azokról gondoskodni, akik az emberi lét alapfeltételeit önerejükbôl nem tudják megteremteni. Azaz nem vet fel alkotmányos aggályt az sem, hogy a gyermekvédelmi törvény szerint pusztán anyagi okokból nem lehet állami gondozásba venni a gyermekeket, de a kilakoltatás vége rendszerint mégis ez. A vázolt folyamatok az ország területi szétszakadását, a régiók és települések közti távolságok növekedését, a falvak egy részének ellehetetlenülését hozzák magukkal. Az európai országok közül Magyarország az egyik legrosszabb helyen van a területi egyenlôtlenségek, s különösen azok gyors növekedése szempontjából. Az önkormányzati törvény felszabadító hatására jó feltételek mellett, alkalmasint egy jó polgármester munkája nyomán a falvak egy része szárnyal, nekik az önkormányzati törvény az életet hozta. A rossz helyzetû, gazdaságilag vesztes térségekben viszont számos falu alig elviselheô szintre süllyed. Erôsödik a szegények és romák falura telepedése, telepítése, kiszorulása. Megnôtt a szegények között a falun élôk, a falusiak között a szegények és romák aránya. Eddig nem ismert, egyre gyakoribb jelenség a gettósodó falvak, sôt kistérségek. Az itt élô tömegen a vállalkozás szabadsága nem segít: semmilyen induló tôkéjük nincs. Csak együtt tudhatnának valamit tenni. Ebben a hálózatok újraépítése, valamilyen újfajta szövetkezetesedés talán segíthetne. (Törvény már van, de ez önmagában kevés.) Mindenesetre valami kiút kellene annak a 1,5 2 millió embernek, akik most a peremen vergôdnek és piacra már sosem fognak jutni. Itt valami olyan vákuum van e pillanatban, amit nem tudom, hogyan lehet betölteni. Íme néhány folyamat, melyek mindegyike különösen nehezen érintette a gyerekes családokat. Ma országosan az a helyzet, hogy az európai típusú szegénységi küszöb alatt van a magyar nép 12%- a, a gyerekes családok 20%-a. A KSH által számított létminimum alatt van 28 %, a gyerekeseknek a 40%-a, a 3 gyerekesek 60%-a, a 4 és több gyerekesek 80%-a. E közben az egyenlôtlenségek nônek, gyakran úgy, hogy az általános javulás sem ér el mindenkit, a rosszabb helyzetûek tovább csúsznak lefelé. Miközben például 2000 és 2006 között a gazdaság ment elôre és a reáljövedelmek nôttek, a 3 gyerekesekig lecsurgott a növekedés, a 4 gyerekeseket már nem érte el még ebben a jó idôszakban sem. Az ô helyzetük romlott. Az egész probléma fontos alkotórésze a cigánykérdés. Ma Magyarországon a népesség 6 8%-a cigány. Beleértve azt is, aki félig az. Ez az átlagos arány annál nagyobb, minél szegényebb csoportokat nézünk. Az alsó jövedelmi harmadban (csak a nem-nyugdíjas korúak között) 5 évvel ezelôtt a szegények 22%-a volt cigány, 2006-ban több mint 30%. Tehát a szegényeken belül nô a romák aránya. Ugyanakkor mind a mai napig igaz, hogy a szegénykérdés nem cigánykérdés: a szegé- 10
7 nyek többsége nem cigány. Igaz, minél lejjebb húzzuk meg a határt, tehát nem az alsó harmadnál, hanem az alsó ötödnél, vagy épp az alsó tizednél, akkor közöttük már 50 százalék a cigányok aránya. Ám a másik 50 százalék nem cigány. Eközben egyre inkább olyan politikai megosztásban élünk, ahol a politikainak látszó jobbbal megosztás úgy vetül rá az országra, hogy elfedi ezeket a mély társadalmi problémákat. A szélsôjobb a cigánygyerekek még szélsôségesebb szegregációjáért szervez tüntetést, fenyegeti és kriminalizálja a cigányságot. A szegénység kérdésébôl cigányügyet csinál. Az országnak meg kell védenie magát attól, hogy a rasszizmus elfogadható társadalmi magatartássá váljon, ami elôbb vagy utóbb életveszélyes helyzeteket fog teremteni. A mondottak, a gyerekszegénység tarthatatlansága, csökkentésének kiáltó szükségessége nehéz, egyelôre feloldhatatlan dilemmákat vet fel. A kormányzat közel egy éve nyilvánvalóvá tette a gyerekszegénység elleni elkötelezettségét. Az országgyûlés elfogadta a Legyen jobb a gyerekeknek 25 éves nemzeti stratégiát, amelynek súlyponti kérdése a gyerekszegénység csökkentése. Azonban a stratégiához pénz kell. Ahogy a stratégia is fogalmaz, a szegénység forráshiány, amit források nélkül nem lehet kezelni. Forrás azonban rendkívül kevés van ban kevesebb, mint 10 milliárd költségvetési többlet került erre a célra. (Ez a GDP fél ezreléke körül van.) Ugyanakkor az ország nemzetközi helyzete, megítélése nemzeti létkérdés. S minthogy ezt ma a költségvetési egyensúly alapján ítéli meg a világ, a hiány csökkentése érdekében a kormányzat szinte minden közkiadást csökkent. Ez gyakran akkor is megtörténik, ha a takarékoskodás ellentmond a gyerekek érdekeinek, mint például az óvodai vagy kisiskolás korosztályoknál a csoportok létszámának növelése, a napközik bezárása, a gyerekek utazási kedvezményeinek csökkentése. A kiadások jelentôs növelésének követelése ma értelmetlennek tûnik. A közeljövôben azonban nem lenne a helyzet ennyire reménytelen, ha például az adócsökkentési követeléseket (amelyek elsôsorban a magasabb adókulccsal fizetôk helyzetét kívánják könynyíteni) néhány évvel el lehetne halasztani, vagy ha az európai forrásokból a tervezettnél több jutna a gyerekekre. Sokkal világosabban kell kimondani, hogy a gyerekek helyzetének javítása a legjobb gazdasági beruházás. Igaz, a megtérülés nem rövid távú. De ha a beruházás megkezdése késik, mind reménytelenebb lesz a gyerekszegénység okozta károk elleni küzdelem. 11
Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint
Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív
RészletesebbenGyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos
Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84
Részletesebbenhttp://www.koznev.hu/cikk/%e2%80%9eameddig-telik-tolem--teszem-adolgomat%e2%80%9d---beszelgetes-a-80-eves-ferge-zsuzsaval
http://www.koznev.hu/cikk/%e2%80%9eameddig-telik-tolem--teszem-adolgomat%e2%80%9d---beszelgetes-a-80-eves-ferge-zsuzsaval Köznevelés, 2011. junius 17. Interjú Ameddig telik tőlem, teszem a dolgomat - Beszélgetés
RészletesebbenSzegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket.
A SZEGÉNYSÉG Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket. Szegénység térkép a világról 1889 - Charles
RészletesebbenAdatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november
Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...
RészletesebbenGyőri Péter: Hajléktalanság. romák. gyermekszegénység. (Tévhiteket oszlató tények )
Győri Péter: Hajléktalanság romák gyermekszegénység (Tévhiteket oszlató tények ) Hajléktalanügyi országos konferencia Balatonföldvár, 2017. szeptember A Február Harmadika Munkacsoport (F3) 1999 óta minden
RészletesebbenA Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program: a Rövid Program lényege
A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program: a Rövid Program lényege A gyermekek szegénysége elfogadhatatlan. Minden negyedik-ötödik gyermek nélkülözésekkel, fejlődését nehezítő körülmények között él. Minden
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében
21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS június 30-i rendes ülésére
Új napirendi pont Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. június 30-i rendes ülésére Tárgy: A szociális szolgáltatásokról szóló 22/2003. (VIII. 26.) rendelet
RészletesebbenGYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN
GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás
RészletesebbenSzociológiai Szemle 2002/4. 95 120. Darvas Ágnes-Tausz Katalin A GYERMEKEK SZEGÉNYSÉGE. A gyermekszegénység vizsgálati módszerei
Szociológiai Szemle 00/4. 95 0. Darvas Ágnes-Tausz Katalin A GYERMEKEK SZEGÉNYSÉGE A gyermekszegénység vizsgálati módszerei A társadalmi kirekesztõdéssel foglalkozó egyre burjánzóbb és divatossá is lett
RészletesebbenJövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik.
Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács www.nfft.hu Mit látunk a jelenségek
RészletesebbenGalambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól
Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól Amióta én vagyok a fõigazgató, kell, hogy látsszon az, hogy nagyobb rend van. Ez szép lassan
RészletesebbenLisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok
Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása
RészletesebbenFÜGGETLEN GAZDASÁGI, MUNKAADÓI SZÖVETSÉG POLITIKAILAG PÉNZÜGYILEG JOGILAG ÖNKÉNTES TAGSÁG
FÜGGETLEN GAZDASÁGI, MUNKAADÓI SZÖVETSÉG POLITIKAILAG PÉNZÜGYILEG JOGILAG ÖNKÉNTES TAGSÁG AZ MGYOSZ KÉPVISELETE ITTHON Részvétel az országos hatáskörű, legfontosabb döntés-előkészítő és döntéshozó testületek
RészletesebbenKorózs Lajos szociológus elnökségi tag
Korózs Lajos szociológus elnökségi tag A szegénység annál jobban nő, minél mélyebb a szegénység! A rossz helyzetű kistérségekben rohamosan romlott a gyerekes családok helyzete a válság és a kormányzati
RészletesebbenInformációs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin
Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek Tausz Katalin A háztartások internet hozzáférése Hol használ internetet A digitális szakadék okai Gazdasági jellegű okok (magas PC árak, nincs
RészletesebbenHátrányos helyzetű települések iskolái
Hátrányos helyzetű települések iskolái Merre keressük a kiutat a motiválatlanság csapdájából? Sajátos helyzet Magyarországon Digitális tanulás és tanítás workshop 1. 2. 3. A család helyzete és a gyerek
RészletesebbenDr. Kutnyányszky Valéria
Dr. Kutnyányszky Valéria Dr. Kutnyányszky Valéria 2009 őszén egy hónapot töltött a Kongói Demokratikus Köztársaság területén fekvő Kiwanjában. A bükkösdi homeopátiás orvos az Afrikai-Magyar Egyesület (AHU)
RészletesebbenAkikért a törvény szól
SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként
RészletesebbenFizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért
Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért Miért? A magyarok az egyik legtöbbet dolgozó nép Európában, mégis úgy érzik, nem becsülik eléggé a munkájukat, nem kapnak annyi fizetést, amelyből
RészletesebbenFEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL
23 FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN A tanulmány egy 2008-as vizsgálat eredményei 1 alapján mutatja be a szakiskolai tanulók szociális összetételét, iskolai kudarcait és az azokra adott iskolai
RészletesebbenI. A rendelet célja. II. A rendelet hatálya
Takácsi Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2013. (II. 19.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételének rendjéről, a fizetendő térítési díjak megállapításáról
RészletesebbenTÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.
TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás
RészletesebbenTinédzserkori terhesség és korai iskolaelhagyás
Tinédzserkori terhesség és korai iskolaelhagyás ELEK ZSUZSANNA RÉKA 2017.11.23. A tinédzserkori terhességek lehetséges negatív következményei Anyára Gyakoribb egészségügyi szövődmények Stigma Korai iskolaelhagyás,
RészletesebbenLAKÁSVISZONYOK, 1999 2003
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának
RészletesebbenA TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA
A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA A TUDÁSKÖZVETÍTÉS ÉS AZ INNOVÁCIÓK ESÉLYEI Czibere Ibolya Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológiai Intézet
RészletesebbenA társadalmi jól-lét regionális különbségei
A társadalmi jól-lét regionális különbségei Dr. Schuchmann Júlia, PhD MRTT XV. Vándorgyűlése Mosonmagyaróvár 2017. október 19-20. Előadás tárgya és céljai A társadalmi jól lét különbségeinek bemutatása
RészletesebbenCigánypénzek, káoszprojektek 2011. March 05.
Cigánypénzek, káoszprojektek 2011. March 05. Nem lehet pontosan tudni, hogy a rendszerváltás óta mennyit költöttek a kormányok összesen a roma integrációra. Ennek oka, hogy rengeteg foglalkoztatási és
RészletesebbenTársadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete
MÓZER PÉTER Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete Az év elején megjelent a Tárki Monitor Jelentések új kötete. A Jelentés több témakör mentén mutatja be és elemzi a magyar társadalmat. A Monitor-vizsgálat
RészletesebbenNehéz idők jönnek Válogathat-e egy önkormányzat a gyerekek között? Létrehozhat-e magániskolát a tehetősebbeknek, miközben a sajátját, melyben csak
Nehéz idők jönnek Válogathat-e egy önkormányzat a gyerekek között? Létrehozhat-e magániskolát a tehetősebbeknek, miközben a sajátját, melyben csak szegény/roma diákok maradtak, hagyja tönkremenni? Június
RészletesebbenAz egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból
Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?
RészletesebbenA szerb nemzeti kisebbség jogainak érvényesítése a magyarországi köznevelésben (2014)
HERCZEGHNÉ Orbán Éva Melinda A szerb nemzeti kisebbség jogainak érvényesítése a magyarországi köznevelésben (2014) Több mint harminc éve tanítok, és mint pedagógust mindig is érdekelt milyen lehet egy
RészletesebbenTÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE
TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE A gyermekvédelem önkormányzati rendszeréről, az önkormányzat által biztosított pénzbeli ellátásokról valamint a gyermekvédelmi
RészletesebbenKORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954
KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954 Most is van lehetőség természetben nyújtani a családi pótlékot vagy a segély egy részét! Az utalvánnyal kötötté teszik a pénz felhasználását.
RészletesebbenTárgy: Szociális rendeletek módosítása Mell.: 1 db rendelet-tervezet
Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U-3171-6/2008. Lencséné Szalontai Mária tel.: 63-510-323 e-mail: lencsene@szentes.hu Tárgy: Szociális rendeletek módosítása Mell.: 1 db rendelet-tervezet
RészletesebbenA cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján
KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság
RészletesebbenTÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA
EFOP-3.6.2-16-2017-00007 "Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban TÁRSADALMI
RészletesebbenAjánlás CSALÁDOK ÁTMENETI. Az ajánlást készítő intézmény neve: ... Kontakt személy neve/beosztása: ... Intézmény címe: ... Elérhetősége: ...
Ajánlás Az ajánlást készítő intézmény neve: Kontakt személy neve/beosztása: Intézmény címe: Elérhetősége: A család elérhetősége: A család adatai: Név: Születési hely, idő: Állandó lakcím: Tartózkodási
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.
STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek
RészletesebbenISMERTETÔ AZ EURÓPAI UNIÓRÓL
Készült a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége kiadásában a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium irányításával mûködô Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programja keretében meghirdetett Az európai
Részletesebben10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
RészletesebbenVÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN
Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu
RészletesebbenTisztelt Olvasók! Maga ez a kötet nem más, mint egy elsõsorban az Ifjúságról szóló civil jelentés. Ennek a Parlament hasonló jelentésével egyidejûleg
UISZ jelentes.qxd 2006. 10. 21. 16:40 Page 4 Tisztelt Olvasók! Több okból vállaltam el, hogy e könyvnyi lapszámot mindenki figyelmébe ajánlom, akinek felelõssége és dolga van gyermekeink és ifjúságunk
RészletesebbenTények hazugságok helyett
Tények hazugságok helyett Azt állítja a FIDESZ: hogy nyomorog az ország, szétporladóban van a szociális biztonság. A GDP hány százalékát költjük a fontosabb jóléti kiadásokra idén, és mennyit költöttünk
RészletesebbenKoós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont
Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés
RészletesebbenNéhány adatsor a gyermekek helyzetéről
Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Az itt következő táblázatok néhány, a gyermekek illetve a gyermekes családok helyzetére vonatkozó információt közölnek. Az adatok az utóbbi évek egyik legaggasztóbb
RészletesebbenKutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte
A TOVÁBBKÉPZÉSEK HATÁSA A PEDAGÓGUSOK SZEMLÉLETÉRE Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte el a Kht. által szervezett Integrációs program keretébe tartozó pedagógus továbbképzések
Részletesebben"Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni"
"Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni" (Hírszerző, 2008 december 9.) Az Út a munkához program biztosan kielégíti majd a tömegigényt, hogy az ingyenélőket most jól megregulázzuk, az
RészletesebbenSzociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző / PEFŐ
1. a) Mit értünk az életmód fogalmán? Milyen tényezők határozzák meg az életmódot? b) Hogyan épül fel a szociális igazgatás szervezete? Milyen szerepet tölt be a megyei szociális és gyámhivatal a szociális
RészletesebbenOKTATÁSI MINISZTER TERVEZET!
OKTATÁSI MINISZTER TERVEZET! 8441-1/2006. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet módosításáról Budapest,
RészletesebbenA társadalmi egyenlőtlenségek, a szegénység
A társadalmi egyenlőtlenségek, a szegénység A., Alapfogalmak I. Egyenlőség egyenlőtlenség 1. társadalmi egyenlőtlenség a., a társadalmi pozíciók közötti egyenlőtlenség b., a társadalmi pozícióba jutás
RészletesebbenBocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei
Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó
RészletesebbenBuzsák Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2018. (XI. 30.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről
Buzsák Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2018. (XI. 30.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Buzsák Község Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és
RészletesebbenZolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010)
Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) A közoktatási rendszer jellemzői (1993-2011) Az általános iskolák többségét a helyi önkormányzatok
RészletesebbenÚjdonságnak számított az is, hogy az iskolák a 9 10. osztályokban szakmatanulásra
Iskolakultúra 2000/6 7 Liskó Ilona Szülői vélemények az általános képzés meghosszabbításáról tanulmány 1998 őszén a magyar közoktatási rendszerben bevezették a NAT-ot, amely nemcsak az oktatás tartalmának
RészletesebbenA kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes
A minta...3 1. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek megoszlása kor és nem szerint...3 2. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek eloszlása lakhely (körzet) szerint...3 A kutatás folyamán
RészletesebbenSzécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende
Szécsényi Gyerekesély Program Agnes Kende Gyerekszegénység elleni küzdelem Magyarországon A szegénységhez vezető fő társadalmi tényezők: Alacsony aktivitási ráta Iskolai végzettség Szakképzettség hiánya
RészletesebbenFónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *
Szociológiai Szemle 2002/3. 91 115. FónaiMihály FilepnéNagyÉva EGYMEGYEIROMAKUTATÁSFÕBBEREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Beregmegye * Akutatáscéljaéskörülményei Atanulmánybanbemutatottkutatásra1999 2000-benkerültsoraSzabolcs-Szatmár-
RészletesebbenJEGYZŐKÖNYV. Készült: Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. január 26-án megtartott üléséről.
JEGYZŐKÖNYV Készült: Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. január 26-án megtartott üléséről. Jelen vannak: Sisák Imre polgármester, Volek György alpolgármester, Barna Tiborné, dr. Becsó
RészletesebbenREFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország
REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak
RészletesebbenMagyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről
Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenKincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről
Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E A gyermekek védelméről (Egységes szerkezetben a 8/2005. (VI. 28.) Kt. rendelet*, a 4/2010. (II.
RészletesebbenA kultúra menedzselése
A kultúra menedzselése Beszélgetés Pius Knüsellel Svájcban tavasztól őszig nagy rendezvénysorozaton mutatkozik be a négy visegrádi ország kultúrája. A programot, amely a Centrelyuropdriims összefoglaló
Részletesebben,,Az anya az első híd az élethez, a közösségbe. (Adler: életünk jelentése 102. o.)
Az individuálpszichológia megjelenése a nevelési tanácsadói munkában avagy: ˇBirtokba venni a Napot nem elég, ha nem tudjuk másoknak is odaadni. Készítette: Kolozsvári Katalin pszichopedagógus Óvodai intézményünkben
RészletesebbenA HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE
A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,
RészletesebbenGIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége
MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben
RészletesebbenKardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. /III. 31./ sz. ÖKT. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről.
Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. /III. 31./ sz. ÖKT. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. (Egységes szerkezetben a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 4/2006.
RészletesebbenNYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ
NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés MTA-WSA 2012 NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2012. május 31-én tartandó ülésének 2. számú Átfogó értékelés a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról tárgyú napirendi pontjához Előadó:
RészletesebbenAZ ISKOLA HÁTRÁNYKOMPENZÁLÓ HATÉKONYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐKRŐL
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLA HÁTRÁNYKOMPENZÁLÓ HATÉKONYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐKRŐL SZÉLL KRISZTIÁN XIV. ORSZÁGOS NEVELÉSTUDOMÁNYI
RészletesebbenTárgy: Szociális rendeletek módosítása Mell.: 1 db rendelet-tervezet
Szentes Város Polgármesterétõl 6600 Szentes, Kossuth tér 6. 01-24426-4/2006. Lencséné Szalontai Mária tel.: 63-510-323 e-mail: lencsene@szentes.hu Tárgy: Szociális rendeletek módosítása Mell.: 1 db rendelet-tervezet
RészletesebbenAz oktatás s szerepe a társadalmi felzárk
Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek
RészletesebbenGyorsjelentés a hajléktalan emberek 2011 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről
Február Harmadika Munkacsoport Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2011 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Összefoglaló: Győri Péter Gyorsjelentés a 2011. évi hajléktalan-adatfelvételről Válaszadó
RészletesebbenBói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1.
Bói Anna Konfliktus? K könyvecskék sorozat 1. Tartalom: Üdvözölöm a kedves Olvasót! Nem lehetne konfliktusok nélkül élni? Lehet konfliktusokkal jól élni? Akkor miért rossz mégis annyira? Megoldás K Összegzés
Részletesebben(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben)
Gárdony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2004. (IX. 29.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12,13,14,15,
RészletesebbenBakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége
Bakonyszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2008. (VIII.26.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Bakonyszentkirály Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek
RészletesebbenBuzsáki Gábor: Az életed kiszámolható!
Minden jog fenntartva 2015 www.asztropatika.hu 1 Ha egy problémával sokat foglalkozol, előbb-utóbb rátalálsz a megoldásra! Pontosan úgy, ahogyan ez lassan már 20 éve velem is történt a személyes tanácsadásaim
RészletesebbenFogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban
Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based
RészletesebbenAZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *
Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai
Részletesebben7655/14 ek/agh 1 DG B 4A
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései
RészletesebbenGYERMEKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM A HEVESI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP /
GYERMEKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM A HEVESI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-5.2.3-09/1-2009-0004 HEVESI KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA I Állandó népessége 37.498 fő 17 település alkotja Központ: Heves város Egyenlőtlen fejlődés
RészletesebbenELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének december 10-i ülésére
ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. december 10-i ülésére Tárgy: A nevelési intézményekben alkalmazandó intézményi térítési díjakról, valamint a gyermekétkeztetés intézményi
RészletesebbenRomák és travellerek a közoktatásban
Romák és travellerek a közoktatásban Az EU tagállamaiban fennálló helyzet áttekintése Összefoglaló EUMC 2006 A jelentés egyes országokra vonatkozó adatait és információit a Rasszizmus és Idegengyűlölet
RészletesebbenHátrányos helyzet és agresszió
, Budapest Hátrányos helyzet és agresszió Buda Mariann Debreceni Egyetem, Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet buda.mariann@arts.unideb.hu AGRESSZIÓ ÉS ERŐSZAK Ne feledjük! Őszi Pedagógiai Napok Az agresszió
RészletesebbenAz erdélyi magyar kulturális intézményrendszerrõl
A KULTÚRA VILÁGA Csata Zsombor Kiss Dénes Kiss Tamás Az erdélyi magyar kulturális intézményrendszerrõl A kutatási programról Erdélyben a kulturális kataszter felmérése két régióra osztva történt. A csíkszeredai
RészletesebbenTÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ*
TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ* BESZÉLGETÉS KOVÁCS GÉZÁVAL, A MAGYAR TUDOMÁNYOS JÖVŐKUTATÁSI SZAKOSZTÁLYÁNAK VEZETŐJÉVEL AKADÉMIA KORPA: Egy idézettel kezdeném a beszélgetést: A jövő kritikus elágazási pontjai"
RészletesebbenPódiumbeszélgetések A 2014 október 21-ei Dr. Barát Gáborral lefolytatott szakmai disputa vitájában elhangzottak tézis-szerű Összefoglalója
Pódiumbeszélgetések A 2014 október 21-ei Dr. Barát Gáborral lefolytatott szakmai disputa vitájában elhangzottak tézis-szerű Összefoglalója - Amikor megterveztük ezt a Szakmai disputát, akkor úgy látszott,
RészletesebbenItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA
KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból
RészletesebbenKömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2007. /VI. 28./ Rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
Kömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2007. /VI. 28./ Rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Kömlő Község Önkormányzatának Képviselő Testülete, a gyermekek védelméről
RészletesebbenRendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk
Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 2/2006.(II.10.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról
RészletesebbenMagyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043
370 Statisztika, valószínûség-számítás 1480. a) Nagy országok: Finnország, Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Svédország, Lengyelország, Görögország, Kis országok: Ciprus, Málta,
RészletesebbenKÜLÖNSZÁM! B E S Z Á M O L Ó. Nyírlugos Város Önkormányzata 2006 2010. évi tevékenységéről KÜLÖNSZÁM!
A NYÍRLUGOSI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA KÜLÖNSZÁM 2010. szeptember B E S Z Á M O L Ó Nyírlugos Város Önkormányzata 2006 2010. évi tevékenységéről Ismét eltelt négy év. Az 1990. szeptember 30-i első szabad önkormányzati
Részletesebben1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor...
1 1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... Örkény Antal Előadásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy 1956 emlékének és mai megünneplésének van-e jelentősége a fiatal generáció számára.
RészletesebbenSármellék Község Önkormányzata Képviselőtestületének
Sármellék Község Önkormányzata Képviselőtestületének 7/2004. /VI. 25./ RENDELETE a gyermekvédelem helyi rendszeréről Sármellék Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi
RészletesebbenI. A RENDELET HATÁLYA
Kunpeszér Községi Önkormányzat 15/2005. (IV. 15.) sz. rendelete a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális és gyermekvédelmi ellátásokról és az ellátásokért fizetendő térítési díjakról (Módosításokkal
RészletesebbenTudásátadás és innováció Cserdi példáján
Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Tudásátadás és innováció Cserdi példáján Kecskemét 2014.06.24. Dr. Kovács Teréz egyetemi tanár PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM BTK
RészletesebbenMTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2014/14
MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok /14 Ózdi A ben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése Polonyi Gábor MTA TK Budapest Készült a TÁMOP-5.2.1 támogatásával
RészletesebbenKöltségvetési poli.ka az egyenlegcélon túl
Költségvetési poli.ka az egyenlegcélon túl Budapes. Gazdasági Fórum 2011 október 27. Romhányi Balázs A lényeg A magyar költségvetési poli.ka legnagyobb baja, hogy nincs. A költségvetési poli.ka lényege
RészletesebbenGERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar
GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá
Részletesebben