A gyerekszegénység elfogadhatatlan!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A gyerekszegénység elfogadhatatlan!"

Átírás

1 Az A Falu szerkesztôbizottsága idén beszélgetéssorozatot indított el a vidék és az ott élô emberek helyzetérôl, gondjairól és lehetôségeirôl. A harmadik beszélgetést A vidéki szegénység témában a Magyar Tudományos Akadémián december 12-én tartottuk. A bevezetô gondolatokat Ferge Zsuzsa, Gazsó Ferenc, Kovács Katalin és Forgács Csaba fejtette ki. A beszélgetést Csáki Csaba vezette. Ezt a sorozatunkat 2008-ban várhatóan folytatjuk. A gyerekszegénység elfogadhatatlan! Ferge Zsuzsa A szegénység és a gyerekszegénység kérdése nemcsak a jelen, hanem a jövô alapkérdése is. Miért is fontos egyáltalán a gyerekszegénység ügye? Nem akarok szívhúrokat pengetni, de azt gondolom, kevesen vannak, akik nem láttak még gyereket, aki éhes volt, enni kért az anyjától, és az anyja azt mondta, hogy most nincs itthon kenyér. Napestig lehet mesélni az olyan Móra Ferenc-i, vagy akár giccses történeteket, hogy a gyerek kinyújtja az iskola kerítésén az öccsének a fele uzsonnáját. (Csak zárójelben: az azért nagy dolog, hogy az iskolák többségében a gyerekek étkezése megoldott. Sôt, az óvodások és az elsô öt osztály tanulói ingyen kapnak enni ha igazoltan szegények. Arról a vesszôparipámról hadd ne szóljak most részletesen, hogy milyen feszültségeket okoz a ma rohamosan terjedô, spórolási eszköznek tekintett rászorultsági elv, amely közpénzbôl csak az igazoltan és igazán szegénynek akar juttatni. Túl azon, hogy ez a szemlélet lehetetlenné tesz minden megelôzést, társadalmi integráció romboló is. Jól megfigyelhetô ez például szegény településeken, ahol az egyik szegény szülô nem fizet az ebédért, mert igazoltan szegény, a másik meg, aki épp ilyen nincstelen, nem tud megfelelô igazolást hozni, és fizet. A feszültségek érzékelhetôek ezért sok szegény település polgármestere felülírja a rászorultsági elvet, és kigazdálkodja minden gyerek ingyenes utazását vagy étkezését. ) A probléma fontosságára visszatérve, a gyerekszegénység kérdése elsô renden azért fontos, mert ez a fajta gyerek-szen- 5

2 A FALU XXII. ÉVF. 4. SZ. vedés elviselhetetlen. Annál inkább, mert Magyarország elfogadta az ENSZ gyerekjogokat. Ezek szerint a gyereknek nemcsak szeretethez, méltósághoz van joga, hanem ahhoz is, hogy viszonylag tisztességes körülmények között éljen. Magyarországon, amely elvben tejjel mézzel folyó Kánaán lehetne, valami nagyon nem stimmel, ha egy, már évtizedek óta megoldódni látszó probléma, a gyerekek éhezése, gyakori éhsége, vagy alultápláltsága napi gyakorisággal kerül ma újra elô. És persze nem csak éhes gyerekrôl van szó, hanem elfogadhatatlan lakásról, kikapcsolt vízrôl villanyról, nem ritkán kilakoltatásról, tartósan betegítô körülményekrôl, súlyos létbizonytalanságban élô, talajt és tartást vesztô szülôkrôl. Egyik vagy másik veszélyeztetô körülmény a gyerekek több, mint harmadát érinti, és legalább egy tizedük életében halmozódnak a hátrányok. A gyerekszegénységgel kapcsolatos második probléma hosszabb távú. Az ország fenntarthatósága, azon múlik, hogy mi lesz ezekbôl a ma születô gyerekekbôl. Riasztóan nagy ellentmondás az, hogy az egyik oldalon demográfusok és országféltôk állandóan elmondják, csökken a lakosság, el fogunk fogyni, egyre kevesebb gyerek születik, tragédia van az országban. A másik oldalon nem is egészen hallgatólagosan eltûrik, hogy minden száz megszületô gyerekbôl 20 elvesszen az ország számára. Ez olyan ellentmondás, amivel sokkal nyíltabban kéne szembe nézni. Az iskoláink úgy mûködnek, hogy rossz módszerek, pénzhiány, és legfôképpen egy torz szemlélet miatt a gyerekek úgy érik el a 14, majd a 18 éves kort, hogy 20 25%-uk funkcionális analfabéta. Hogy ez így van, azt különbözô felmérésekbôl tudjuk. Úgy tûnik, 10 éves korig még csak elvannak. A nemzetközi vizsgálatok olyasmit jeleznek, hogy a 10 évesek szövegértése még jó. A évi PIRLS felmérés szerint Magyarország 40 ország mezônyében a kilencedik volt (Oroszországgal az elsô helyen). Ebben az utolsó öt évben elért jelentôs javulás is szerepet játszott. Ezt a nemzetközi sikertörténetet az újságok megfelelô hangerôvel méltatták. Azt sajnos elfelejtették megemlíteni, hogy a viszonylag jó átlagos teljesítmény mellett Magyarország az utolsó 7 ország közt van abból a szempontból, hogy mennyire határozza meg a gyerek teljesítményét a családi háttér1. Úgy látszik, hogy a 10 éveseknél is már megmutatkozik az a magyar sajátosság, hogy a társadalom egészen máshogy viselkedik deréktól felfelé és deréktól lefelé, azaz a jobb helyzetû 40 60, és a rosszabb helyzetû százaléknál. Ugyanezt a problémát a szülôi ház nemzetközileg kiemelkedôen nagy hatását, az iskola ezzel szembeni tehetetlenségét mutatják ki sorozatosan a PISA nemzetközi vizsgálatok is a középiskolás gyerekeknél. Csak esetükben az átlagok sem olyan jók, mint a 10 éveseknél. Noha évtizedek óta tudjuk, hogy a gyerekek sorsát a születésük megpecsételi, noha látjuk, hogy a szegénység átörökítése erôsödik, noha a nemzetközi iskolavizsgálatok folyamatosan kimutatják, hogy a magyar iskolarendszer felerôsíti a családi háttér hatását fôként azért, mert a világon az egyik legszegregáltabb iskolarendszer amely szinte semmit nem nyújt a rossz iskolába kitoloncolt gyerekeknek, messze nem történik elég azért, 1 A magyarhoz hasonló, vagy annál nagyobb társadalmi eredetû teljesítménykülönbség csak Trinidad és Tobago, Románia, Irán, Macedónia, Szlovákia és a Dél-afrikai Köztársaság esetében van. (PIRLS 2006 jelentés, 50. old.) 6

3 hogy kialakuljon egy hatékony és szakszerû, gyerekszeretô, a születéstôl segítséget nyújtó szolgáltató és iskolarendszer. Nem a deklarált szándék hiányzik, hanem valódi elszántság. Ez a folyamat veti fel a fenntarthatatlan fejlôdés kérdését. Mi is lesz az iskolát felkészületlenül elhagyó gyerekekbôl? Tulajdonképpen tökéletesen piacképtelen emberek, akik még állampolgárok is nehezen lesznek, mert az állampolgári jogaik érvényesítéséhez sem kapnak elég tudást, információt és elég eszközt. Ha elég gazdag ország leszünk, akkor a többiek eltartják ôket, (noha már ma is erôsödik ez ügyben a morgás). Ha nem leszünk elég jómódú ország, akkor ez az eltartás is problémákba fog ütközni, a nyomor nôni fog. A pillanatnyi szenvedés és a hosszú távú társadalmi és gazdasági fenntarthatatlanság az, ami számomra azt mondja, hogy ezt a folyamatot meg kell szakítani. Tudjuk, hogy a felnôtteknél is mindent meg kell tenni, de ezt igazán azoknál lehet elkezdeni, akik most születnek. Hosszú, messzire visszanyúló folyamatról van szó. Gazsó Ferenc a megmondhatója, hogy akkor sem mondtunk nagyon mást az iskoláról, amikor a hetvenes évektôl néhány éven át együtt dolgoztunk az iskola problémáin, sokakkal, akik ma már nincsenek velünk. Voltaképpen minden torz folyamat, amelyrôl beszélünk, nem ben kezdôdött ban kezdtem el a társadalmi egyenlôtlenségek rendszerével foglalkozni és már akkor arra terelôdött a hangsúly, hogy ha nem teszünk ellene, akkor az egyenlôtlenségek nôni fognak. Amikor 1970 táján elkezdtünk az iskolával foglakozni, az iskolán belüli egyenlôtlenségek, a párhuzamos osztályok közötti szakadékok, az iskolák közötti szakadékok problémáival szembesültünk. Már akkor is létezett a szegregálás. Egész pontosan emlékszem, hogy két kecskeméti iskolát hasonlítottunk például össze: a zenei általánost, és a mellette lévô általános iskolát. Kimutattuk, hogy az elsôben sokkal magasabb a jó helyzetû, értelmiségi gyerekek aránya, és meditáltunk a következményeken. A problémák tehát régi keletûek. Ám 1989 után ezek a rossz folyamatok felgyorsultak. A tragédiát a magyar politikai vezetô réteg vakságában, vagy önzésében látom, amely a kapitalizmusra való áttérés hevületében képtelen volt számot vetni az áttérés várható hatásaival a politikától távolibb széles rétegekre. Korábbi hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján elég pontosan kiszámítható volt, hogy az amúgy szükséges, sok szempontból pozitív magánosítás és piacosítás hogyan fog érinteni különbözô rétegeket. A rendszerváltás a tulajdonváltás szempontjából struktúraváltó forradalom volt. Az, hogy ez rosszul történt, ma már mindannyian tudjuk. Túl gyorsan, túl sok munkahelyvesztéssel járt, a spontán privatizálás túl keveseknek túl sokat hozott. Iszonyatos herdálás is folyt. A falu szempontjából számomra ma is kérdés, hogy ebben a folyamatban, ami tehát gazdagodással és tömeges szegényedéssel járt együtt, mi volt a szerepe a mezôgazdasági szövetkezetek ideológiai alapú, nagyon gyors felszámolásának. Mintha így egyszerre omlottak volna öszsze (az ingázás talajvesztése miatt) a falun élôk városhoz, iparhoz fûzôdô, és a falun belüli mezôgazdasági-kereskedelmi kapcsolatrendszerei. Hálózatok tömegei vesztek el, amelyek nélkül az új falusi kisgazdák többsége reménytelen helyzetbe került, a föld nélkül maradó falusi emberekrôl nem is beszélve. A különbözô korlátok leomlásának hatására társadalmilag törvényszerûen nôniük kellett az egyenlôtlenségeknek. A kérdés csak az volt, hogy az állam képes és 7

4 A FALU XXII. ÉVF. 4. SZ. hajlandó-e annyi védelmet beépíteni a rendszerbe, hogy ne váljon végzetesen szétesôvé a társadalom. Ma szomorú megállapítás ez úgy tûnik, hogy a védelmi stratégiák túl gyengék voltak, vagy éppen hiányoztak. Ezek a folyamatok hatottak a gyerekek helyzetére is. A konkrét jól ismertek. A szegénység, ezen belül a gyerekszegénység leggyakoribb okai a munkanélküliség, tanulatlan szülôk, sok gyerek, cigánysors. Ezek a kérdések szintén jól ismertek. Ezért csak néhány, a gyermekek szegénységéhez vezetô olyan körülményt hangosítok ki, amelyek hatása ma is erôsödik. Mindenki tudja, hogy 1990 és 1994 között 1,5 millió munkahely elveszett. A munkanélküliség korábban kezdôdött, de a magánosítással omlottak le a gátak, és vált a foglalkoztatás nemzetközileg is riasztóan alacsonnyá. Ez fôként a tanulatlan és roma családok és az ott élô gyerekek számára teremtett elviselhetetlen, és fokozatosan egyre elfogadhatatlanabb helyzetet. A növekvô tartós munkanélküliség elôbb a családok anyagi, majd lelki tartalékainak feléléséhez vezet. A családok szétesésén, a reménytelenség alkoholizmusán, lelki betegségeken túl ez azt is jelenti, hogy a gyerekek egyre gyakrabban olyan családi közegben szocializálódnak, amelybôl számos, társadalmilag elfogadott, normát jelentô minta hiányzik például a napi rendszeres munka, a beosztható pénz, a biztos étel. A szegénységhez vezetô utat kikövezô további folyamat az árak (ugyancsak szükségszerû) piacosítása. 40 évig olyan társadalmi rendszer mûködött, amely alacsonyan tartotta a béreket, és az alacsony bérekhez igazította az alapszükségletek árait. (Ez nem minôsítés, hanem helyzetleírás.) Amikor az ország elkezdett a világpiaci árakhoz igazodni, ez éppen ezeknél az áraknál jelentett nagyon gyors emelkedést (hiszen ezeken volt a legnagyobb a támogatás). Ahhoz, hogy a szegények helyzete a bérek szinten maradása mellett ne zuhanjon le, ellentételezés kellett volna. Világbanki kikötés volt azonban, amelyet az elsô kormány elfogadott, hogy nem lehet semmiféle kompenzációt adni. Elég könnyû kiszámítani, hogy védelem hiányában kik szenvedhették meg különösen az alapszükségletek árának hirtelen és gyors emelkedését. Azóta sokat tanult a kormányzat, elég gyakran él áremelkedéseknél a kompenzáció eszközével. Ez azonban nem kötelezô igazgatási rutin ebbôl a szempontból nagyon nehéz évnek ígérkezik. Megint az történik, hogy az élelmiszerek, a villany- és gázárak fognak nagyon erôsen emelkedni. A gázár kompenzáción kívül nem láttam a költségvetésben olyan tételt, amely a szegényeknél és a kevésbé gazdagoknál valamilyen ellentételezést jelentene. Arra lehet tehát számítani, hogy akár 5%-kal is magasabb lesz a szegényebbek árindexe a többiekénél. Ez az aránytalan emelkedés nem épül be egyelôre azokba az ellátásokba sem, amelyek elsôsorban a szegényeknek, vagy nekik is szólnak. Legyen szó univerzális vagy csak segély jellegû ellátásokról. (Az egyetlen kivétel a sokgyerekesek családi pótléka, amelynek évi emelési aránya valamivel magasabb, mint az 1 2 gyerekeseké, de a gyerekenkénti havi forint többlet nem igazán hatékony segítség.) A szegénységet tehát súlyosbítja a kompenzáció hiánya az alapszükségletek ár-piacosításának esetében, illetve a szegények átlagosnál magasabb árindexének figyelmen kívül hagyása az ellátásoknál. A gyerekek helyzetét súlyosbító körülmény a lakásügy hazai kezelése is. Ez sem új keletû probléma, de az utolsó 15 év a szegények szempontjából új kockázato- 8

5 kat hozott az általános javulás ellenére. Magyarország ama országok közé tartozik, amelyek máig nem ismerték fel, hogy a megfelelô lakás az alapvetô emberi szükségletek közé tartozik. Olyan civilizatórikus elem, amely nélkül nem lehet a polgároktól civilizált magatartást elvárni. Ezt könnyedén lefordíthatom úgy, hogy miképpen várjuk el attól a gyerektôl, aki a szegény vagy a cigánysortól másfél km-t gyalogol az iskoláig a sáros úton, hogy úgy jelenjen meg az iskolában, mint akit most húztak ki a skatulyából. Már az otthon se tesz elég erôfeszítést, mert úgyis tudják, mi a történet vége. És ez persze nem csak a napi iskolába járásra, hanem az egész iskolai karrierre igaz. A reménytelenség lebénít. A lakás fontosságáról sokan sokat tudtak nálunk is. Hilscher Rezsô, a háború elôtti korszak legfontosabb szociálpolitikusa, 1928-ban írott kézikönyvében a létfenntartással összefüggô problémák között elsôként említi a lakásügyet, hangsúlyozva a lakás, az otthon fontosságát és a közösség községek és állam felelôsségét e tekintetben. Azóta a lakás fontossága nôtt, többek között azért is, mert ahogy a társadalom fejlôdik és individualizálódik, egyre fontosabb a magánszféra. Legyen olyan sarok, ahova, ha akarok, viszszahúzódhatok. Legyen a gyereknek egy nyugodt zuga, ahol tanulhat, vagy játszhat. A magánszféra, a privacy jogának tisztelete Angliában olyan erôs, hogy az intézményekben is érvényesül. Diákszállókban, idôsotthonokban magától értôdô, de még szélsôséges helyzetekben is van ilyen törekvés. Például amikor az 1930-as válsághelyzetben hajléktalan szállót hoztak létre Glasgowban, a polgármester javaslatára deszkacellákra osztották fel a közös hodályt. Ezek csak annyiban különböztek egy börtöncellától, hogy a kulcs a cella lakójánál volt, hogy szabadon nyissa és zárja. Ez a szemlélet a közösségi terek és az individuális terek együttes fontossága Magyarországon sose vált a politikai gondolkodás részévé. A szociális szféra épp azon dolgozik, hogy a közösségi fenntartású idôsotthonokban, szociális otthonokban megszüntessék az egyszemélyes szobákat, mert az drága. A lakás azonban még alapvetôbb kérdés, mint az intézmények. Ám ez sem eléggé fel-és elismert alapszükséglet. Továbbra sem sürgôs közfeladat, hogy csökkenjen a 8 százaléknyi túlzsúfolt lakás aránya (amely arány a munkanélkülieknél 20%, az önkormányzati lakások esetében 28%), vagy a lakásként elfogadhatatlan 13 százalékot kitevô szubstandard lakások aránya. Még súlyosabb gond, hogy Magyarországon nincs törvény arra, hogy gyerekes családot nem lehet kilakoltatni. Statisztika sincs arról, hogy ez hány esetben történik meg. Csak tudjuk, hogy van olyan eset, ahol a kilakoltatás után sikerül átmeneti elhelyezést szerezni egy családotthonban, és csak a kegyelmi idô letelte után válnak fedél nélkülivé. És van eset, amikor azonnal állami védelembe veszik a gyerekeket, az apa és anya pedig az utcára kerülnek. Ennek még akkor sem kellene így lennie, ha tudjuk, hogy nagyon gyakori a lakásrezsi adósságok felhalmozása. Ugyanis annak is elejét kellett volna venni, hogy több százezer család súlyosan eladósodjon épp azért, amit föntebb az árakról mondtam. Gyerekes családok kilakoltatása elfogadhatatlan. Ezt több európai ország tudja, többek között Lengyelország is ben az akkori ombudsman, Gönczöl Katalin az Alkotmánybíróság elé terjesztett egy javaslatot, hogy ne lehessen így lakást veszteni. Az Alkotmánybíróság nem tekintette a lakást az emberi élethez és méltósághoz tartozó, megvédelmezendô alapszükségletnek. Érdemes az Alkot- 9

6 A FALU XXII. ÉVF. 4. SZ. mánybíróság erre vonatkozó 42/2000. (XI. 8.) AB határozatát felidézni. E határozat szerint az Alkotmány 70/E. (1) bekezdése szerinti megélhetési minimum alkotmányos alapkövetelményeként meghatározott emberi élethez és méltósághoz való jog védelmében az állam az emberi lét feltételeirôl köteles gondoskodni. Ennek megfelelôen az állam ellátási kötelezettsége a hajléktalanság esetén az emberi életet közvetlenül fenyegetô veszélyhelyzetben kiterjed a szállás biztosítására is. A szállás biztosítására irányuló állami kötelezettség nem azonos a lakhatáshoz való jog megteremtésével. A szállás biztosítására az állam abban az esetben köteles, ha a szállásnélküliség az emberi életet közvetlenül fenyegeti. Az állam tehát ebben a végsô helyzetben köteles azokról gondoskodni, akik az emberi lét alapfeltételeit önerejükbôl nem tudják megteremteni. Azaz nem vet fel alkotmányos aggályt az sem, hogy a gyermekvédelmi törvény szerint pusztán anyagi okokból nem lehet állami gondozásba venni a gyermekeket, de a kilakoltatás vége rendszerint mégis ez. A vázolt folyamatok az ország területi szétszakadását, a régiók és települések közti távolságok növekedését, a falvak egy részének ellehetetlenülését hozzák magukkal. Az európai országok közül Magyarország az egyik legrosszabb helyen van a területi egyenlôtlenségek, s különösen azok gyors növekedése szempontjából. Az önkormányzati törvény felszabadító hatására jó feltételek mellett, alkalmasint egy jó polgármester munkája nyomán a falvak egy része szárnyal, nekik az önkormányzati törvény az életet hozta. A rossz helyzetû, gazdaságilag vesztes térségekben viszont számos falu alig elviselheô szintre süllyed. Erôsödik a szegények és romák falura telepedése, telepítése, kiszorulása. Megnôtt a szegények között a falun élôk, a falusiak között a szegények és romák aránya. Eddig nem ismert, egyre gyakoribb jelenség a gettósodó falvak, sôt kistérségek. Az itt élô tömegen a vállalkozás szabadsága nem segít: semmilyen induló tôkéjük nincs. Csak együtt tudhatnának valamit tenni. Ebben a hálózatok újraépítése, valamilyen újfajta szövetkezetesedés talán segíthetne. (Törvény már van, de ez önmagában kevés.) Mindenesetre valami kiút kellene annak a 1,5 2 millió embernek, akik most a peremen vergôdnek és piacra már sosem fognak jutni. Itt valami olyan vákuum van e pillanatban, amit nem tudom, hogyan lehet betölteni. Íme néhány folyamat, melyek mindegyike különösen nehezen érintette a gyerekes családokat. Ma országosan az a helyzet, hogy az európai típusú szegénységi küszöb alatt van a magyar nép 12%- a, a gyerekes családok 20%-a. A KSH által számított létminimum alatt van 28 %, a gyerekeseknek a 40%-a, a 3 gyerekesek 60%-a, a 4 és több gyerekesek 80%-a. E közben az egyenlôtlenségek nônek, gyakran úgy, hogy az általános javulás sem ér el mindenkit, a rosszabb helyzetûek tovább csúsznak lefelé. Miközben például 2000 és 2006 között a gazdaság ment elôre és a reáljövedelmek nôttek, a 3 gyerekesekig lecsurgott a növekedés, a 4 gyerekeseket már nem érte el még ebben a jó idôszakban sem. Az ô helyzetük romlott. Az egész probléma fontos alkotórésze a cigánykérdés. Ma Magyarországon a népesség 6 8%-a cigány. Beleértve azt is, aki félig az. Ez az átlagos arány annál nagyobb, minél szegényebb csoportokat nézünk. Az alsó jövedelmi harmadban (csak a nem-nyugdíjas korúak között) 5 évvel ezelôtt a szegények 22%-a volt cigány, 2006-ban több mint 30%. Tehát a szegényeken belül nô a romák aránya. Ugyanakkor mind a mai napig igaz, hogy a szegénykérdés nem cigánykérdés: a szegé- 10

7 nyek többsége nem cigány. Igaz, minél lejjebb húzzuk meg a határt, tehát nem az alsó harmadnál, hanem az alsó ötödnél, vagy épp az alsó tizednél, akkor közöttük már 50 százalék a cigányok aránya. Ám a másik 50 százalék nem cigány. Eközben egyre inkább olyan politikai megosztásban élünk, ahol a politikainak látszó jobbbal megosztás úgy vetül rá az országra, hogy elfedi ezeket a mély társadalmi problémákat. A szélsôjobb a cigánygyerekek még szélsôségesebb szegregációjáért szervez tüntetést, fenyegeti és kriminalizálja a cigányságot. A szegénység kérdésébôl cigányügyet csinál. Az országnak meg kell védenie magát attól, hogy a rasszizmus elfogadható társadalmi magatartássá váljon, ami elôbb vagy utóbb életveszélyes helyzeteket fog teremteni. A mondottak, a gyerekszegénység tarthatatlansága, csökkentésének kiáltó szükségessége nehéz, egyelôre feloldhatatlan dilemmákat vet fel. A kormányzat közel egy éve nyilvánvalóvá tette a gyerekszegénység elleni elkötelezettségét. Az országgyûlés elfogadta a Legyen jobb a gyerekeknek 25 éves nemzeti stratégiát, amelynek súlyponti kérdése a gyerekszegénység csökkentése. Azonban a stratégiához pénz kell. Ahogy a stratégia is fogalmaz, a szegénység forráshiány, amit források nélkül nem lehet kezelni. Forrás azonban rendkívül kevés van ban kevesebb, mint 10 milliárd költségvetési többlet került erre a célra. (Ez a GDP fél ezreléke körül van.) Ugyanakkor az ország nemzetközi helyzete, megítélése nemzeti létkérdés. S minthogy ezt ma a költségvetési egyensúly alapján ítéli meg a világ, a hiány csökkentése érdekében a kormányzat szinte minden közkiadást csökkent. Ez gyakran akkor is megtörténik, ha a takarékoskodás ellentmond a gyerekek érdekeinek, mint például az óvodai vagy kisiskolás korosztályoknál a csoportok létszámának növelése, a napközik bezárása, a gyerekek utazási kedvezményeinek csökkentése. A kiadások jelentôs növelésének követelése ma értelmetlennek tûnik. A közeljövôben azonban nem lenne a helyzet ennyire reménytelen, ha például az adócsökkentési követeléseket (amelyek elsôsorban a magasabb adókulccsal fizetôk helyzetét kívánják könynyíteni) néhány évvel el lehetne halasztani, vagy ha az európai forrásokból a tervezettnél több jutna a gyerekekre. Sokkal világosabban kell kimondani, hogy a gyerekek helyzetének javítása a legjobb gazdasági beruházás. Igaz, a megtérülés nem rövid távú. De ha a beruházás megkezdése késik, mind reménytelenebb lesz a gyerekszegénység okozta károk elleni küzdelem. 11

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84

Részletesebben

A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program: a Rövid Program lényege

A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program: a Rövid Program lényege A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program: a Rövid Program lényege A gyermekek szegénysége elfogadhatatlan. Minden negyedik-ötödik gyermek nélkülözésekkel, fejlődését nehezítő körülmények között él. Minden

Részletesebben

Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket.

Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket. A SZEGÉNYSÉG Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket. Szegénység térkép a világról 1889 - Charles

Részletesebben

http://www.koznev.hu/cikk/%e2%80%9eameddig-telik-tolem--teszem-adolgomat%e2%80%9d---beszelgetes-a-80-eves-ferge-zsuzsaval

http://www.koznev.hu/cikk/%e2%80%9eameddig-telik-tolem--teszem-adolgomat%e2%80%9d---beszelgetes-a-80-eves-ferge-zsuzsaval http://www.koznev.hu/cikk/%e2%80%9eameddig-telik-tolem--teszem-adolgomat%e2%80%9d---beszelgetes-a-80-eves-ferge-zsuzsaval Köznevelés, 2011. junius 17. Interjú Ameddig telik tőlem, teszem a dolgomat - Beszélgetés

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS június 30-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS június 30-i rendes ülésére Új napirendi pont Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. június 30-i rendes ülésére Tárgy: A szociális szolgáltatásokról szóló 22/2003. (VIII. 26.) rendelet

Részletesebben

Szociológiai Szemle 2002/4. 95 120. Darvas Ágnes-Tausz Katalin A GYERMEKEK SZEGÉNYSÉGE. A gyermekszegénység vizsgálati módszerei

Szociológiai Szemle 2002/4. 95 120. Darvas Ágnes-Tausz Katalin A GYERMEKEK SZEGÉNYSÉGE. A gyermekszegénység vizsgálati módszerei Szociológiai Szemle 00/4. 95 0. Darvas Ágnes-Tausz Katalin A GYERMEKEK SZEGÉNYSÉGE A gyermekszegénység vizsgálati módszerei A társadalmi kirekesztõdéssel foglalkozó egyre burjánzóbb és divatossá is lett

Részletesebben

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek Tausz Katalin A háztartások internet hozzáférése Hol használ internetet A digitális szakadék okai Gazdasági jellegű okok (magas PC árak, nincs

Részletesebben

APÁCATORNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 8/2007. /VIII.29./ számú RENDELETE

APÁCATORNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 8/2007. /VIII.29./ számú RENDELETE APÁCATORNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2007. /VIII.29./ számú RENDELETE A gyermekvédelem önkormányzati rendszeréről, az önkormányzat által biztosított pénzbeli ellátásokról valamint a

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE

TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE A gyermekvédelem önkormányzati rendszeréről, az önkormányzat által biztosított pénzbeli ellátásokról valamint a gyermekvédelmi

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik.

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács www.nfft.hu Mit látunk a jelenségek

Részletesebben

I. A rendelet célja. II. A rendelet hatálya

I. A rendelet célja. II. A rendelet hatálya Takácsi Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2013. (II. 19.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételének rendjéről, a fizetendő térítési díjak megállapításáról

Részletesebben

Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző / PEFŐ

Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző / PEFŐ 1. a) Mit értünk az életmód fogalmán? Milyen tényezők határozzák meg az életmódot? b) Hogyan épül fel a szociális igazgatás szervezete? Milyen szerepet tölt be a megyei szociális és gyámhivatal a szociális

Részletesebben

A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA

A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA A TUDÁSKÖZVETÍTÉS ÉS AZ INNOVÁCIÓK ESÉLYEI Czibere Ibolya Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológiai Intézet

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954

KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954 KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954 Most is van lehetőség természetben nyújtani a családi pótlékot vagy a segély egy részét! Az utalvánnyal kötötté teszik a pénz felhasználását.

Részletesebben

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E A gyermekek védelméről (Egységes szerkezetben a 8/2005. (VI. 28.) Kt. rendelet*, a 4/2010. (II.

Részletesebben

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Az itt következő táblázatok néhány, a gyermekek illetve a gyermekes családok helyzetére vonatkozó információt közölnek. Az adatok az utóbbi évek egyik legaggasztóbb

Részletesebben

Tárgy: Szociális rendeletek módosítása Mell.: 1 db rendelet-tervezet

Tárgy: Szociális rendeletek módosítása Mell.: 1 db rendelet-tervezet Szentes Város Polgármesterétõl 6600 Szentes, Kossuth tér 6. 01-24426-4/2006. Lencséné Szalontai Mária tel.: 63-510-323 e-mail: lencsene@szentes.hu Tárgy: Szociális rendeletek módosítása Mell.: 1 db rendelet-tervezet

Részletesebben

GYERMEKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM A HEVESI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP /

GYERMEKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM A HEVESI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP / GYERMEKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM A HEVESI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-5.2.3-09/1-2009-0004 HEVESI KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA I Állandó népessége 37.498 fő 17 település alkotja Központ: Heves város Egyenlőtlen fejlődés

Részletesebben

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010)

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) A közoktatási rendszer jellemzői (1993-2011) Az általános iskolák többségét a helyi önkormányzatok

Részletesebben

Hátrányos helyzet és agresszió

Hátrányos helyzet és agresszió , Budapest Hátrányos helyzet és agresszió Buda Mariann Debreceni Egyetem, Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet buda.mariann@arts.unideb.hu AGRESSZIÓ ÉS ERŐSZAK Ne feledjük! Őszi Pedagógiai Napok Az agresszió

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól

Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól Amióta én vagyok a fõigazgató, kell, hogy látsszon az, hogy nagyobb rend van. Ez szép lassan

Részletesebben

Kömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2007. /VI. 28./ Rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Kömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2007. /VI. 28./ Rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Kömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2007. /VI. 28./ Rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Kömlő Község Önkormányzatának Képviselő Testülete, a gyermekek védelméről

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért

Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért Miért? A magyarok az egyik legtöbbet dolgozó nép Európában, mégis úgy érzik, nem becsülik eléggé a munkájukat, nem kapnak annyi fizetést, amelyből

Részletesebben

Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete

Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete MÓZER PÉTER Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete Az év elején megjelent a Tárki Monitor Jelentések új kötete. A Jelentés több témakör mentén mutatja be és elemzi a magyar társadalmat. A Monitor-vizsgálat

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 2/2006.(II.10.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL 23 FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN A tanulmány egy 2008-as vizsgálat eredményei 1 alapján mutatja be a szakiskolai tanulók szociális összetételét, iskolai kudarcait és az azokra adott iskolai

Részletesebben

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye * Szociológiai Szemle 2002/3. 91 115. FónaiMihály FilepnéNagyÉva EGYMEGYEIROMAKUTATÁSFÕBBEREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Beregmegye * Akutatáscéljaéskörülményei Atanulmánybanbemutatottkutatásra1999 2000-benkerültsoraSzabolcs-Szatmár-

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Borsodnádasd Város Önkormányzatának 6/2009.(III.27.) számú rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi szabályairól, egységes szerkezetben

Részletesebben

Tények hazugságok helyett

Tények hazugságok helyett Tények hazugságok helyett Azt állítja a FIDESZ: hogy nyomorog az ország, szétporladóban van a szociális biztonság. A GDP hány százalékát költjük a fontosabb jóléti kiadásokra idén, és mennyit költöttünk

Részletesebben

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013.

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. Miről lesz szó az ellátási igények háttere bekerülési okok a bekerülők jellemzői a bent lévők

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

Ajánlás CSALÁDOK ÁTMENETI. Az ajánlást készítő intézmény neve: ... Kontakt személy neve/beosztása: ... Intézmény címe: ... Elérhetősége: ...

Ajánlás CSALÁDOK ÁTMENETI. Az ajánlást készítő intézmény neve: ... Kontakt személy neve/beosztása: ... Intézmény címe: ... Elérhetősége: ... Ajánlás Az ajánlást készítő intézmény neve: Kontakt személy neve/beosztása: Intézmény címe: Elérhetősége: A család elérhetősége: A család adatai: Név: Születési hely, idő: Állandó lakcím: Tartózkodási

Részletesebben

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben)

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben) Gárdony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2004. (IX. 29.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12,13,14,15,

Részletesebben

Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2011 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről

Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2011 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Február Harmadika Munkacsoport Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2011 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Összefoglaló: Győri Péter Gyorsjelentés a 2011. évi hajléktalan-adatfelvételről Válaszadó

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

A GYERMEKJÓLÉTI ELLÁTÁSOKRÓL SZÓLÓ 09/2006.(III. 30.) RENDELETÉNEK

A GYERMEKJÓLÉTI ELLÁTÁSOKRÓL SZÓLÓ 09/2006.(III. 30.) RENDELETÉNEK TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK A GYERMEKJÓLÉTI ELLÁTÁSOKRÓL SZÓLÓ 09/2006.(III. 30.) RENDELETÉNEK A 27/2006.(XII. 14.) RENDELETTEL, A 4/2008.(I. 31.) RENDELETTEL, A 30/2008.(XI.

Részletesebben

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá

Részletesebben

MTA Gyerekesély program Gyerekesélyek Dél-Dunántúlon

MTA Gyerekesély program Gyerekesélyek Dél-Dunántúlon MTA Gyerekesély program Gyerekesélyek Dél-Dunántúlon Dandé István MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda Szekszárd, 2011. 05. 31. Egy kis történelem 2005. MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda megalakul

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének december 10-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének december 10-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. december 10-i ülésére Tárgy: A nevelési intézményekben alkalmazandó intézményi térítési díjakról, valamint a gyermekétkeztetés intézményi

Részletesebben

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek 1. Honnan érkeztek expat vezérigazgatóik és országmenedzsereik? Az expat országmenedzserek 42%-a Nyugat-Európából vagy az Egyesült Államokból érkezik, 58%-uk

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában

Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában 50 év feletti álláskeresők körében végzett kérdőív alapú felmérés, a Sikerünk kulcsa a tapasztalat ( EOS) című EU-projekt részeként

Részletesebben

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete január 26-i ülésére

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete január 26-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. január 26-i ülésére Tárgy: Eplény Községi Önkormányzat által fenntartott óvodai intézményben alkalmazandó intézményi térítési

Részletesebben

Sármellék Község Önkormányzata Képviselőtestületének

Sármellék Község Önkormányzata Képviselőtestületének Sármellék Község Önkormányzata Képviselőtestületének 7/2004. /VI. 25./ RENDELETE a gyermekvédelem helyi rendszeréről Sármellék Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A család mint érték értékteremtő család. Heti Válasz Figyelő konferencia: Kötelező öngondoskodás II. Vukovich Gabriella demográfus november 24.

A család mint érték értékteremtő család. Heti Válasz Figyelő konferencia: Kötelező öngondoskodás II. Vukovich Gabriella demográfus november 24. A család mint érték értékteremtő család Heti Válasz Figyelő konferencia: Kötelező öngondoskodás II. Vukovich Gabriella demográfus 2010. november 24. A család mint érték A magyar társadalom a családot és

Részletesebben

Zsámbok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/1998. (I.27.) sz. rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról

Zsámbok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/1998. (I.27.) sz. rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról Zsámbok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/1998. (I.27.) sz. rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról A helyi önkormányzatokról szóló 1990évi LXV.tv.16..(1)

Részletesebben

OKTATÁSI MINISZTER TERVEZET!

OKTATÁSI MINISZTER TERVEZET! OKTATÁSI MINISZTER TERVEZET! 8441-1/2006. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet módosításáról Budapest,

Részletesebben

3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás

3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 1. Társadalmi egyenlőtlenségek Fogalma: az egyének, családok és más társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban jelentős

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község

Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. Eljárási rendelkezések

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. Eljárási rendelkezések Neszmély Község Önkormányzata megalkotja 9./2012(II.15.) önkormányzati rendeletét az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák helyi szabályozásáról Neszmély Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes A minta...3 1. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek megoszlása kor és nem szerint...3 2. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek eloszlása lakhely (körzet) szerint...3 A kutatás folyamán

Részletesebben

A SZEKCIÓÜLÉSEK TÉMÁI RÉSZLETESEN

A SZEKCIÓÜLÉSEK TÉMÁI RÉSZLETESEN A SZEKCIÓÜLÉSEK TÉMÁI RÉSZLETESEN 1. KÖZTERÜLETEN NE ÉLJENEK ÉS NE ALUDJANAK EMBEREK?! SPECIÁLIS KIHÍVÁSOK AZ UTCAI SZOLGÁLTATÁSOK KAPCSÁN SZEKCIÓVEZETŐ: MORVA EMÍLIA (MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT EGYESÜLET)

Részletesebben

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége Bakonyszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2008. (VIII.26.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Bakonyszentkirály Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2005.(XI.01.) rendelete a gyermekek támogatásáról. I.FEJEZET Általános rendelkezések

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2005.(XI.01.) rendelete a gyermekek támogatásáról. I.FEJEZET Általános rendelkezések Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2005.(XI.01.) rendelete a gyermekek támogatásáról Dunapataj Nagyközség Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

TABDI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2015. (II.23.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelmi ellátásokról

TABDI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2015. (II.23.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelmi ellátásokról TABDI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/015. (II..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátásokról Tabdi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2014/14

MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2014/14 MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok /14 Ózdi A ben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése Polonyi Gábor MTA TK Budapest Készült a TÁMOP-5.2.1 támogatásával

Részletesebben

bekezdésben foglaltakon túlmenően a kiterjed Gyvt. 4. (2)-(4) bekezdésében foglalt gyermekekre, személyekre is.

bekezdésben foglaltakon túlmenően a kiterjed Gyvt. 4. (2)-(4) bekezdésében foglalt gyermekekre, személyekre is. Szilvásvárad községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2008.(VI.25.) RENDELETE a gyermekvédelem helyi végrehajtási szabályairól (Egységes szerkezetbe foglalva a módosítására hozott 22/2008. (VIII.

Részletesebben

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende Szécsényi Gyerekesély Program Agnes Kende Gyerekszegénység elleni küzdelem Magyarországon A szegénységhez vezető fő társadalmi tényezők: Alacsony aktivitási ráta Iskolai végzettség Szakképzettség hiánya

Részletesebben

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás TAKTASZADA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999. (IV.28.) számú rendelete a gyermekvédelmi támogatásokról és a gyámügyi ellátásokról Taktaszada Község Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1. Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Beleg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Tudásátadás és innováció Cserdi példáján

Tudásátadás és innováció Cserdi példáján Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Tudásátadás és innováció Cserdi példáján Kecskemét 2014.06.24. Dr. Kovács Teréz egyetemi tanár PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM BTK

Részletesebben

a kórházi anonim szülésr ől

a kórházi anonim szülésr ől 2..../2013 (...) OGY határozat a kórházi anonim szülésr ől É rkvamet+' /I() 2213 2 Ci ivatab Az Országgyűlés, figyelemmel arra, hogy - a kedvező külföldi tapasztalatok alapján az anonim kórházi szülés

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 29-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Beszámoló az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak

Részletesebben

Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. /III. 31./ sz. ÖKT. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről.

Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. /III. 31./ sz. ÖKT. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. /III. 31./ sz. ÖKT. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. (Egységes szerkezetben a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 4/2006.

Részletesebben

Akikért a törvény szól

Akikért a törvény szól SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként

Részletesebben

Roma terhesek gondozásának speciális szempontjai

Roma terhesek gondozásának speciális szempontjai Roma terhesek gondozásának speciális szempontjai Dr. Timmermann Gábor Forrás: Dr. Papp- Dr. Rigó: A várandós nő gondozása Miért kell külön foglalkoznunk ezzel a kérdéssel? Rasszizmusból? Nem, hanem mert

Részletesebben

Kaskantyú Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2014.(XI.25.) önkormányzati rendelete a gyermek étkeztetés térítési díjának megállapításáról

Kaskantyú Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2014.(XI.25.) önkormányzati rendelete a gyermek étkeztetés térítési díjának megállapításáról Kaskantyú Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2014.(XI.25.) önkormányzati rendelete a gyermek étkeztetés térítési díjának megállapításáról Kaskantyú Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek

Részletesebben

Cigánypénzek, káoszprojektek 2011. March 05.

Cigánypénzek, káoszprojektek 2011. March 05. Cigánypénzek, káoszprojektek 2011. March 05. Nem lehet pontosan tudni, hogy a rendszerváltás óta mennyit költöttek a kormányok összesen a roma integrációra. Ennek oka, hogy rengeteg foglalkoztatási és

Részletesebben

Költségvetési poli.ka az egyenlegcélon túl

Költségvetési poli.ka az egyenlegcélon túl Költségvetési poli.ka az egyenlegcélon túl Budapes. Gazdasági Fórum 2011 október 27. Romhányi Balázs A lényeg A magyar költségvetési poli.ka legnagyobb baja, hogy nincs. A költségvetési poli.ka lényege

Részletesebben

Szociális ügyek. Szociális ügyintéző: Pölöskeiné Köstner Szilvia igazgatási főmunkatárs Telefon: 99/330-012. Ügyintézési határidők:

Szociális ügyek. Szociális ügyintéző: Pölöskeiné Köstner Szilvia igazgatási főmunkatárs Telefon: 99/330-012. Ügyintézési határidők: Szociális ügyintéző: Szociális ügyek Pölöskeiné Köstner Szilvia igazgatási főmunkatárs Telefon: 99/330-012 Ügyfélfogadási időpontok:. hétfő: 08:00-12:00; 13:00-16:00 kedd 13:00-15:30 szerda: 08:00-12:00

Részletesebben

Nehéz idők jönnek Válogathat-e egy önkormányzat a gyerekek között? Létrehozhat-e magániskolát a tehetősebbeknek, miközben a sajátját, melyben csak

Nehéz idők jönnek Válogathat-e egy önkormányzat a gyerekek között? Létrehozhat-e magániskolát a tehetősebbeknek, miközben a sajátját, melyben csak Nehéz idők jönnek Válogathat-e egy önkormányzat a gyerekek között? Létrehozhat-e magániskolát a tehetősebbeknek, miközben a sajátját, melyben csak szegény/roma diákok maradtak, hagyja tönkremenni? Június

Részletesebben

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok HEP SABLON 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Olcsva község önkormányzata HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2013.06.24

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

9. Az állam szerepe és felelőssége

9. Az állam szerepe és felelőssége 9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.

Részletesebben

A hajléktalan emberek pénze

A hajléktalan emberek pénze A hajléktalan emberek pénze. február 3. 40 000 35 000 30 000 Hajléktalan emberek havi jövedelem átlaga (Ft) 32 843 31 386 35 663 34 055 28 736 27 602 29 515 31 491 25 000 20 000 15 000 10 000 16 017 17

Részletesebben

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése A 2008. évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése Bevezetés A közoktatásért felelős minisztérium megbízásából 2008-ban hatodik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre.

Részletesebben

Tisztelt Olvasók! Maga ez a kötet nem más, mint egy elsõsorban az Ifjúságról szóló civil jelentés. Ennek a Parlament hasonló jelentésével egyidejûleg

Tisztelt Olvasók! Maga ez a kötet nem más, mint egy elsõsorban az Ifjúságról szóló civil jelentés. Ennek a Parlament hasonló jelentésével egyidejûleg UISZ jelentes.qxd 2006. 10. 21. 16:40 Page 4 Tisztelt Olvasók! Több okból vállaltam el, hogy e könyvnyi lapszámot mindenki figyelmébe ajánlom, akinek felelõssége és dolga van gyermekeink és ifjúságunk

Részletesebben

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás MTA GYEP Iroda A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2 1. Bevezetés és összefoglalás A Munkaerő felmérés amelyet a KSH negyedévenként végez nemzetközi megállapodások

Részletesebben

Sokan halnak meg megelőzhető(1) betegségekben Magyarországon

Sokan halnak meg megelőzhető(1) betegségekben Magyarországon 3. szint szeptember-október Sokan halnak meg megelőzhető(1) betegségekben Magyarországon Még mindig nagyon sokan halnak meg olyan betegségekben, amelyeket megfelelő életmóddal meg lehetne előzni. A javuló

Részletesebben

Romák és travellerek a közoktatásban

Romák és travellerek a közoktatásban Romák és travellerek a közoktatásban Az EU tagállamaiban fennálló helyzet áttekintése Összefoglaló EUMC 2006 A jelentés egyes országokra vonatkozó adatait és információit a Rasszizmus és Idegengyűlölet

Részletesebben

I. A RENDELET HATÁLYA

I. A RENDELET HATÁLYA Kunpeszér Községi Önkormányzat 15/2005. (IV. 15.) sz. rendelete a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális és gyermekvédelmi ellátásokról és az ellátásokért fizetendő térítési díjakról (Módosításokkal

Részletesebben