A évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása. Összefoglaló

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása. Összefoglaló"

Átírás

1 A évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása 1. Feladatkör, tevékenység Az intézmény neve: Egyenlő Bánásmód Hatóság Törzskönyvi azonosítószáma: Honlapok címe: Összefoglaló Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (a továbbiakban: hatóság) a 2011-es évben mintegy 1000 panasz érkezett. A panaszok számában csökkenő tendencia figyelhető meg, amely nagymértékben köszönhető annak, hogy a panaszosok egyre tudatosabbak és célorientáltabbak, továbbá a panaszokat megszűrik a 20 megyében és Budapesten működő egyenlő bánásmód referensek, ennek köszönhetően csak azok az ügyek kerülnek a hatóság elé, amelyeknél feltételezhető, hogy diszkrimináció történt. Fokozatosan csökken azoknak a kérelmeknek a száma is, amelyekben a hatóság hatáskörének hiánya miatt nem tud eljárni. A 2011-es adatok is megerősítik, hogy még mindig a munkáltatók és a különféle szolgáltatást nyújtók sértik meg legtöbbször az egyenlő bánásmód követelményét ben 39-re nőtt az egyezséggel záruló eljárások száma. Az egyezségkötési hajlandóság folyamatos növekedése tudatos hatósági stratégia következménye. A megkötött egyezségek nem csak az ügyfelek kompromisszum készségének, hanem az ügyintézők mediációs tevékenységének is köszönhetők. A hatóság az előtte folyó eljárások tartós eredményessége érdekében a jogalkalmazás keretei között a panaszos és a bepanaszolt együttműködésére törekszik a mediáció eszközrendszerével. A diszkrimináció megszüntetése mellett a prevenciónak is hatékony eszköze, ha az egyenlő bánásmód sérelmének okozója és elszenvedője közösen találják meg a jogsérelem megszüntetésének a módját. A hatóság munkája során továbbra sem tekinti célnak az eljárás alá vont pénzbírsággal való büntetését, amelyet jól mutat az is, hogy a tavalyi évben összesen 11 esetben élt ezzel a lehetőséggel. A évi statisztikai adatok szerint továbbra is Budapestről és Pest megyéből fordulnak legtöbben a hatósághoz, ugyanakkor vannak olyan megyék, ahonnan elenyésző számú megkeresés érkezik, ilyen pl. Tolna vagy Vas megye. A kérelmezők védett tulajdonságát tekintve leggyakrabban anyaságuk, terhességük (42 esetben), egészségi állapotuk (56 esetben), életkoruk (38 esetben), fogyatékosságuk (114 esetben), nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozásuk (118 esetben) miatt érzik úgy, hogy velük szemben sérült az egyenlő bánásmód követelménye. A diszkrimináció egyes területeit tekintve változatlanul a foglalkoztatás, munkaerőpiac (20 kérelemnek helyt adó döntés) és az áruk forgalma illetve szolgáltatások igénybevétele (10 kérelemnek helyt adó döntés) a legfertőzöttebb területek. Enyhén emelkedett a jogsértést megállapító határozatok száma 2011-ben: 42 esetben állapította meg a hatóság, hogy az eljárás alá vont megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Lényegesen csökkent a megalapozatlan kérelmek száma, 2011-ben 118 elutasító határozat született.

2 Az egyenlő bánásmód követelményét megsértőkkel szemben alkalmazott szankciók közül legtöbbször a további jogsértő magatartástól való eltiltás (30 esetben), illetve a döntés nyilvános közzétételének elrendelésére (26 esetben) került sor. A fentieken túl (11 esetben) került sor pénzbírság kiszabására, melynek teljes összege 10,3 millió forint volt. További 9 esetben kötelezte a hatóság az eljárás alá vont személyt vagy céget a jogsértő magatartás megszüntetésére. Foglalkoztatás A hatósághoz érkező ügyek egyik legjelentősebb csoportját képezi már pusztán a számarányánál fogva is a foglalkoztatás területén elszenvedett sérelmek köre. Munkaügyi jogvitákban a munkaügyi bíróságok rendelkeznek hatáskörrel. Azonban ha a munkaviszonyhoz kapcsolódó jogsérelem valamely védett tulajdonsággal áll összefüggésben, úgy a sérelmet elszenvedett munkavállaló a hatósághoz is fordulhat jogorvoslatért. Gyakori eset, hogy a sérelmet szenvedett munkavállaló a hatósághoz fordul az egyenlő bánásmód sérelme miatt, és ezzel párhuzamosan munkaügyi bíróságon is eljárást indít. A hatóság ilyen esetekben többnyire felfüggeszti az eljárást a munkaügyi per jogerős befejezéséig, és csak azt követően a bíróság tényfeltátására is figyelemmel folytatja az eljárást és dönt az ügyben. Amennyiben a munkaügyi bíróság eljárása kiterjed kifejezetten az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének vizsgálatára is, és a bíróság jogerős döntésében ebben a kérdésben is állást foglal, úgy a hatóság ebben a körben már nem folytat le vizsgálatot, hanem a bíróság által megállapított tényállást alapul véve hozza meg döntését. A foglalkoztatás területén megvalósuló diszkrimináció egyik csoportja, amikor a munkáltató már a munkaviszony létesítését megelőzően, az álláshirdetésekben, az alkalmazási feltételek meghatározásakor, illetve a munkára való felvétel során hátrányos megkülönböztetést alkalmaz. A foglalkoztatás területén megvalósuló diszkrimináció másik csoportja, amikor a munkáltató a munkaviszony fennállásának időtartama alatt, például a munkafeltételek, juttatások meghatározása során, az előmeneteli rendszerben, a munkavállalói felelősség érvényesítése során alkalmaz hátrányos megkülönböztetést. A munkaviszony fennállása alatt megvalósított diszkrimináció egyik jellegzetes csoportja az, amikor a munkáltató olyan béren kívüli juttatási rendszert (cafetéria-rendszer, bónusz rendszer, jutalmazási rendszer) alkalmaz, amely a betegállományban lévőket hátrányosan érinti. A munkaviszony fennállása alatt megvalósított diszkrimináció egy másik jellemző csoportját képezik azok az esetek, amikor a GYES időtartama alatt dolgozni szándékozó, vagy a GYES lejártát követően munkába álló nőkkel szemben alkalmaz a munkáltató hátrányos megkülönbözetést. Előfordul, hogy a munkáltató azzal próbálja eltántorítani ezeket a kisgyermekes anyákat a GYES alatti munkavégzéstől, esetleg végleg megszabadulni tőlük, hogy kedvezőtlen munkahelyet ajánl fel, kedvezőtlen munkafeltételeket biztosít számukra, arra ösztönözve őket, hogy esetenként már a gyermek három éves koráig tartó felmondási tilalom időszaka alatt közös megegyezéssel szüntessék meg munkaviszonyukat. Ebben az évben is több ilyen esetben állapított meg a hatóság a kismama sérelmére elkövetett közvetlen hátrányos megkülönböztetést, de az is többször előfordult, hogy a hatósági eljárás megindításának hatására a munkáltató a panaszos számára elfogadható ajánlatot tett, és

3 a felek a hatóság előtt egyezséget kötöttek, vagy a hatósági eljáráson kívüli megegyezésre tekintettel a panaszos kérelmét visszavonta. Az Ebktv. a nemzetközi joggyakorlattal összhangban építette be, és nevesítette külön a zaklatás fogalmát: zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek a 8. -ban meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. Ily módon látható, hogy a zaklatás az összes védett csoporttal összefüggésben megállapítható (és csak akkor, ha van védett tulajdonság), és nincs külön tényállás a szexuális zaklatásra, amit így egy tágabb kategória speciális eseteként kezel a jogszabály. A tényállás vizsgálható a törvény hatálya alá tartozó összes területen, így a foglalkoztatás keretein belül, áruk és szolgáltatások világában, oktatásban, valamint egészségügyet és szociális biztonságot, lakhatást érintő jogviszonyokban. A hatóság múlt évi esetei kivétel nélkül foglalkoztatási jogviszonyban elszenvedett sérelmek voltak; munkáltatók sértették meg rendre munkavállalóik emberi méltósághoz való jogát az Ebktv.-be ütköző módon. Az Ebktv. 10. (3) bekezdésében külön nevesített tényállás, a megtorlás célja, hogy jogorvoslati lehetőséget biztosítson azon magatartások ellen, amely a diszkrimináció ellen fellépő, vagy az eljárásban közreműködő személynek okoznak hátrányt, vagy arra irányulnak, vagy azzal fenyegetnek. A kérelmezőnek azt kell valószínűsítenie, hogy az eljárás alá vont eljárása számára jogsérelmet okozott, vagy jogsérelem okozására irányult, illetve azzal fenyegetett. Jogsérelemnek minősül minden olyan magatartás, intézkedés, feltétel, utasítás, mulasztás vagy gyakorlat, amely sérti az emberi méltóságot, önkényes, illetve rosszhiszemű (károkozás, bércsökkenés, vagy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszüntetése). Fontos kiemelni, hogy az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület a megtorlás fogalmáról szóló 384/3/2008. (II.27.) sz. állásfoglalása rögzíti, hogy nem szükséges az alap diszkriminációs panasz, eljárás alapos vagy eredményes mivolta, vagyis az, hogy megállapításra kerüljön az alapesetben a diszkrimináció. A foglalkoztatás körében megvalósuló diszkrimináció harmadik nagy csoportja, amikor a munkáltató a munkaviszony megszüntetése kapcsán alkalmaz diszkriminációt. Gyakran előfordul a hatóság gyakorlatában, hogy amikor jogszabály lehetőséget ad a munkaviszony indoklás nélküli megszüntetésére, a munkáltató az indoklási kötelezettség alóli mentességre hivatkozva, azt kihasználva, az egyenlő bánásmód követelményét megsértve szünteti meg a munkaviszonyt. A kérelmezők gyakran azt sérelmezik, hogy a munkáltató a munkaviszonyukat diszkriminatív módon szüntette meg. E körben jellemzően az anyaság és az életkor dominál a hatóság joggyakorlatában. A kérelmek elutasítása többnyire azon alapul, hogy a hatóság a munkáltató speciális kimentési szabályoknak megfelelő nyilatkozatát elfogadja. Bizonyos esetekben a kérelmezők a hatósági eljárás kezdeményezésével egyidejűleg a munkaügyi bíróságon is megtámadják a munkáltató döntését, ez esetben a hatóságnak a jogerős bírói döntés meghozataláig fel kell függesztenie az előtte folyó eljárást. Áruk forgalmazása és szolgáltatás nyújtása

4 Akadálymentesítési kötelezettség elmulasztása és az egyenlő bánásmód követelményének összefüggései. A 2010-es évben számos panasz érkezett a hatósághoz települési önkormányzatokkal szemben, amelyeknek tárgya a szolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférés elmulasztása, és ezzel, a fogyatékossággal élő személyekkel szemben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése volt. A kérelmeket közérdekű igényérvényesítés keretében egy civil szervezet nyújtotta be hivatkozással az Ebktv ában foglaltakra. Az Ebktv. 14. (1) bekezdés a) pontja alapján a hatóság kérelem alapján, illetve az Ebktv.-ben meghatározott esetekben hivatalból vizsgálatot folytat annak megállapítására, hogy megsértették-e az egyenlő bánásmód követelményét. Az akadálymentesség és a közszolgáltatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításának (akadálymentesítési kötelezettség) elmulasztása az Ebktv. 8. (g) pontjára (fogyatékosság) tekintettel az egyenlő bánásmód megsértését eredményezik, ezért az ilyen jogsértésekre kiterjed a törvény hatálya. Az eljárások döntő többségét a hatóság egyezséggel zárta, a fennmaradó ügyekben pedig jogsértést megállapító határozatot hozott. A közhatalmat gyakorló intézmények, valamint az állam által fenntartott intézmények által nyújtott közszolgáltatások valamennyi formája vonatkozásában az egyenlő esélyű hozzáférés megvalósítására előírt határidő lejárt. Ezzel szemben a Fot. 2. (5) bekezdése kiemeli a nemzetgazdaság mindenkori teljesítőképességével való összhang fontosságát, és az Egyezmény is csupán ezt követeli meg. Ezen túlmenően az állam (4. fb), az önkormányzatok (4. fc), 7/B (2), melléklet), illetve a privát szféra által szabályozott közszolgáltatások még csak nem is fedik egymást. A 4. fb) pontja például számos, lényeges közszolgáltatásról nem tesz említést. A helyi és kisebbségi önkormányzatok vonatkozásában egyáltalán nem állapítható meg a rájuk háruló kötelezettség pontos formája és terjedelme. Egyértelmű, hogy sem a Fot, sem pedig az Egyezmény nem támasztanak egyetemleges akadálymentesítési kötelezettséget, valamint nem épületek, hanem szolgáltatások, tevékenységek akadálymentesítéséről beszélnek. Ezen túlmenően a közszolgáltatások körében a 4. fb)-fc.) pontjai is az állam, illetve az önkormányzatok által fenntartott intézmények által nyújtott közszolgáltatásokról, illetve tevékenységekről tesznek említést, nem pedig épületekről. Ezzel összefüggésben nem mindegy, hogy egy közszolgáltatáshoz való hozzájutást (oktatás, szociális ellátás, stb.) kell komplexen akadálymentesíteni, illetve mindenki számára hozzáférhetővé tenni, vagy egy épületet. Itt megjegyezendő, hogy maga a törvény is a 4. (h) pontja alatt különbséget tesz épület, illetve szolgáltatás egyenlő esélyű hozzáférése között. Ebből ugyanakkor az következik, hogy a két fogalmat nem azonos tartalommal használja a jogalkotó. Nem egyértelmű az egyenlő esélyű hozzáférés szempontjából az épület, valamint a közszolgáltatás fogalmainak egymáshoz való viszonya sem. Kiemelendő, hogy a Fot. (és a melléklet) konzekvensen közszolgáltatásokat és nem épületeket említ. Az épületben való gondolkodás esetében nem értelmezhető a tagiskolák, tagóvodák helyzete, az önkormányzati társulások által fenntartott intézmények helyzete, illetve a több épületben együttesen nyújtott közszolgáltatások esete sem. A törvény tehát nem határozza meg pontosan azt, hogy az önkormányzatok a közszolgáltatást pontosan milyen formában szükséges, hogy nyújtsák, és nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az

5 egyes szolgáltatásokat együttesen, több intézmény biztosítsa (pl. tüdőgondozás másik kórházban). A Fot. 4. hb) pontja, illetve 7/B (4) bekezdés kivételével sem a törvény, sem pedig a táblázat nem épületek akadálymentesítéséről beszél. A fentiek alapján a hatóság a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál, illetve a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnál jelzéssel élt. A jelzésben felvetett problémákkal egyebekben egybecseng az Állampolgári Jogok Biztosának AJB 1714/2011. számú üggyel összefüggésben hozott jelentése is, illetve az abban foglaltakon több tekintetben túlmutat. A szolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférés területén a hatóság rendszeresen kap olyan bejelentéseket, melyben látássérült személyek azt sérelmezik, hogy higiéniai okokból vakvezető kutyájukkal nem léphetnek be élelmiszert forgalmazó üzletekbe. Tekintettel azonban arra, hogy számukra a vakvezető kutya használata mindennapi életvitelükben nélkülözhetetlen, így az általános közegészségügyi szabályokra történő hivatkozást méltánytalannak, illetve jogsértőnek tartják. Ezt a jogi helyzetet a hatóság először egy kínai gyorsbüfével szemben lefolytatott eljárása során elemezte 2010-ben. A büfébe kérelmezőt vakvezető kutyájával immár sokadik alkalommal nem engedték be. Ezt követően a 2011-es évben szembesült a hatóság ismételten a kérdéssel, amikor is a kérelmező azt sérelmezte, hogy cipészkellék bolt vásárlóterületére ahol kutyájának kívánt szájkosarat venni - vakvezető kutyájával ugyancsak nem engedték be, így a vásárlást az ajtóban állva, az utcáról bonyolíthatta le. A bepanaszolt szolgáltató a többi vásárló, illetve az áru védelmére hivatkozott. A hatóság az eljárása során azt vizsgálta, hogy az Ebktv. áruk forgalmazására, illetve szolgáltatások nyújtására vonatkozó rendelkezései egyéb, fogyatékos személyek jogairól szóló speciális jogszabályokkal együttesen biztosítják-e a fogyatékos személyek számára e vitatott jogokat. A hatóság megállapította, hogy a vakvezető kutyákkal történő belépést, illetve tartózkodást a közszolgáltatások területén mind a Fot. 7/C -a, mind pedig a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló 27/2009. (XII.3.) SZMM rendelet 9. (1). bekezdése lehetővé teszik. A Fot. 4. fe) pontja pedig úgy rendelkezik, hogy az élelmiszert árusító üzletek közszolgáltatást nyújtó szervezetnek tekintendők. A hatóság a korábbi években nagy számban kapott olyan jellegű panaszokat, melyekben kérelmezők azt sérelmezték, hogy a pénzintézetek kizárólag életkorukra tekintettel tagadják meg tőlük különböző szolgáltatások nyújtását. Számos panasz érkezett a hatósághoz a tavalyi évben is, melyekben roma származású személyek sérelmezik, hogy szórakozó-, és vendéglátóhelyek belépésüket, illetve a szolgáltatás igénybevételét különböző okokra hivatkozva megtagadják. Ezen eljárásokat tipikusan jogvédő szervezetek indítják a sérelmet szenvedett személy képviseletében, vagy közérdekű igényérvényesítés keretében. A 2011-es évben egy megyei cigány kisebbségi önkormányzat (továbbiakban: CKÖ) ez utóbbi módon négy panaszt nyújtott be a hatósághoz, melyek mindegyike jogsértést megállapító határozatot eredményezett. A fogyatékos emberek szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférése körében az akadálymentesítési kötelezettség elmulasztása a leggyakoribb panaszok egyike. A hatóság az eljárásának alapjául szolgáló Ebktv.-t más ágazati törvényekkel összhangban alkalmazza. Ennek megfelelően az egyenlő bánásmód követelménye

6 megtartását arra tekintettel is vizsgálni kell, hogy a Fot. rendelkezései egyes szolgáltatások vonatkozásában milyen határidőket tartalmaznak. Az egyes szolgáltatások akadálymentesítésére előírt, még le nem járt határidőket a Fot. és más jogszabályok tartalmazzák. A Fot. 4. fd)-fe) alpontja szerinti április 1-jén már működő - közszolgáltatások esetében az egyenlő esélyű hozzáférést a közszolgáltatást nyújtó épület nyilvánosság számára nyitva álló részei tekintetében december 31-éig kell biztosítani. Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló évi XXXIII. törvény 17. (9) bekezdése szerint az egyenlő esélyű hozzáférést a közforgalmú menetrend alapján végzett személyszállításban részt vevő autóbuszokon, továbbá az autóbusz-pályaudvarok és a megállóhelyek személyforgalom lebonyolítására és kiszolgálására szolgáló részében fokozatosan, de legkésőbb január 1-jéig kell biztosítani. A vasúti közlekedésről szóló évi CLXXXIII. törvény 87. (12) bekezdése alapján az egyenlő esélyű hozzáférés feltételeit a közforgalmú menetrend alapján végzett személyszállításban részt vevő vasúti járműveken, továbbá a pályaudvar, a vasútállomás és a megállóhely személyforgalom lebonyolítására és kiszolgálására szolgáló részében fokozatosan, de legkésőbb január 1-jéig meg kell teremteni. Oktatás Az oktatás területén továbbra is etnikai alapú, illetve a fogyatékos személyeket érintő diszkrimináció fordul elő a leggyakrabban. Az integráltan oktatható sajátos nevelési igényű tanulók esetében a legjellemzőbb probléma, hogy a közoktatási intézmények nem tudják biztosítani a tanulók ellátásához szükséges személyi, tárgyi feltételeket, ezért felvételüket elutasítják. Új problémaként jelentkezett az idei panaszokban, hogy bár az integráltan oktatható gyermekeket az intézmények felveszik, azonban a gyermek sajátos nevelési igényét figyelmen kívül hagyva, az előírt fejlesztéseket nem biztosítják számukra. Az intézmények egyre gyakrabban inkább lemondanak a sajátos nevelési igényű gyermekek után járó központi költségvetés által biztosított magasabb normatíváról, mert így az intézményben nem kell alkalmazniuk - vagy más módon biztosítaniuk - a fejlesztéshez értő, szakképzett pedagógust. Az oktatás területén előforduló etnikai alapú diszkrimináció egyik leggyakoribb formája a zaklatás, mely jellemzően a roma tanulók származására tett kijelentésekkel, megjegyzésekkel valósul meg. Egyéb kötelezettekkel szembeni panaszok vizsgálata Az önkormányzati szervek működésével kapcsolatos panaszok bár számarányukat tekintve nem kiemelkedőek, mégis mivel a közszolgáltatások zömét a törvények az önkormányzati alapszintre utalják, illetve a hazai jogszabályok és az európai uniós elvárások alapján a települések egyik feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, ezért kiemelkedően fontos hogy az önkormányzat milyen normát közvetít a lakosság felé. A Fővárosi Bíróság helyben hagyta a hatóság döntését abban az ügyben, melyben kérelmező sérelmezte, hogy a lakóhelye szerinti település polgármestere politikai véleménykülönbségük miatt a falu nyilvánossága előtt nyilvánosan megszégyenítette, megalázta. Kérelmező hivatkozott arra az esetre, amikor a polgármester egy nyilvános

7 képviselő-testületi ülésen részleteket olvasott fel átmeneti segély iránti kérelméből, a papírt lobogtatva, annak összetépését imitálva, megjegyzéseivel nevetségessé téve, kigúnyolta kérelmező nehéz helyzetét. Kérelmező álláspontja szerint az események összefüggésben állnak azzal, hogy az önkormányzati választási kampány során kifejezésre juttatta a polgármestertől sarkosan eltérő véleményét a település jövőjét érintő kérdésekben, illetve élesen kritizálta a korábbi ciklusokban nyújtott teljesítményét. Egy másik vizsgált ügyben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Intézete bejelentéssel élt a hatóságnál egy az Egészségbiztosítási Felügyelet (továbbiakban: felügyelet) által 2009-ben egy önkormányzati fenntartású kórházban folytatott vizsgálat kapcsán. A felügyelet a vizsgálat eredményeképpen megállapította, hogy a sebészeti és a gasztroenterológiai osztályon a VIP kórteremben, és a magasabb komfortfokozatú két ágyas kórteremben szinte kizárólag az osztályvezető főorvos betegei kerültek elhelyezésre, e kórtermek vonatkozásában több esetben nem volt igazolt a térítési díj befizetése, vagy a díjmentesség engedélyezése. Az ápolási osztály vonatkozásában a felügyelet megállapította, hogy az ápolási osztályra a betegek orvosi beutalással, kórházon belüli áthelyezéssel vagy más intézményből történő átvétellel kerültek be. Az ápolási osztályon történő elhelyezésre kizárólag térítési díj ellenében volt lehetőség, melynek összege egységesen a felvételre jelentkezéskor egyszeri Ft (melyet minden újabb hónap megkezdésekor ki kellett fizetni), továbbá Ft napi térítési díj. Az ápolási osztályon a minimumrendeletben meghatározott szolgáltatásokon felüli ellátást nem nyújtottak. A térítési díjakat a kórház Térítési szabályzata tartalmazta, amelyet félrevezető módon úgy tüntettek föl, mintha a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII.23.) Korm. rendelet szövege lenne, holott az abban foglaltak nem feleltek meg a hivatkozott rendeletnek. Az eljárás alá vont fenntartó önkormányzat határozatával hozzájárult az ápolási osztályon fizetendő napi térítési díj összegének megállapításához. A hatóság a sebészeti és a gasztroenterológiai osztály vonatkozásában - védett tulajdonság hiánya miatt - hatáskör hiányában nem tudott eljárást indítani. Az ápolási osztály vonatkozásában azonban a hatóság hivatalból eljárást indított, és megállapította, hogy az önkormányzati fenntartású kórház nem biztosította a szolgáltatás (ápolási célból történő elhelyezés és ápolás) igénybevételét a beutalóval érkező betegek részére a rendeletben előírt 400 Ft/nap részleges térítési díj fejében, hanem csak az ezt többszörösen meghaladó mértékű díj ellenében, úgy hogy ezenközben többletszolgáltatást nem nyújtott. A kórház egységes díjtételeket alkalmazott az orvosi beutalóval rendelkező betegek és a beutalás rendjétől eltérő elhelyezés esetén. Ez a gyakorlat nyilvánvalóan hátrányosan érinti - gyakorlatilag kizárta az ápolási osztály szolgáltatásaiból a rossz vagyoni helyzetben lévő betegeket, hiszen ők a kórház Térítési szabályzata szerinti térítési díjat nem tudták megfizetni. Az eljárás alá vont védekezésül csupán arra hivatkozott, hogy a fenntartó önkormányzat, illetve a kórházi vezetés személyi összetétele időközben alapvetően megváltozott. A hatóság álláspontja szerint a személyi összetétel megváltozása nem mentesíti eljárás alá vontat a felelősség alól. Mindazonáltal a hatóság a személyi összetétel megváltozására a szankció mértékének meghatározásakor tekintettel volt. A hatóság megállapította, hogy a kórház által az ápolási osztály térítési díjai tekintetében alkalmazott gyakorlat látszólag megfelelt az egyenlő bánásmód követelményének

8 hiszen mindenki számára azonos feltételekkel tette lehetővé az ápolási osztály nyújtotta szolgáltatások igénybevételét valójában azonban a rossz vagyoni helyzetben lévő betegeket lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hozta, mint amiben a kedvezőbb vagyoni helyzetben lévők voltak. Az önkormányzat azzal, hogy jóváhagyta az ápolási osztály díjtételeit közvetett hátrányos megkülönböztetést valósított meg, ezzel megsértetve az egyenlő bánásmód követelményét. Egyezségek 2011-ben az ügyfelek legnagyobb számban az önkormányzatok működésével kapcsolatosan indult eljárásokban kötöttek egyezséget. Az ügyeket egy, a fogyatékos emberek érdekképviseletét ellátó civil szervezet kezdeményezte, közszolgáltatást nyújtó, önkormányzati fenntartású épületek akadálymentesítésének elmaradása miatt. Ezen egyezségek közös jellemzője, hogy az eljárás alá vontak az akadálymentes hozzáférés követelményeinek való megfelelés érdekében ütemtervek készítését, illetve megvalósítását vállalták. A hatóság általános tapasztalata szerint az ellenérdekű felek az akadálymentesítéssel kapcsolatos ügyekben elfogadták egymás érveit és lehetőségeit, és maximális rugalmasságot tanúsítva, a probléma megoldására törekedtek. Az egyezségkötéssel végződött ügyek között 2011-ben is szinte azonos arányban szerepeltek a foglalkoztatás, illetve az áru-, szolgáltatás nyújtás során tapasztalt, sérelmezett bánásmód miatti kérelmek. A foglalkoztatás során elszenvedett hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos egyezségek között új elemként jelenik meg, hogy amiként a panaszok között is egyre nagyobb számban képviseltetik magukat a nők nemi hovatartozás miatt elszenvedett zaklatás okán, akként az egyezségek között is megjelentek a zaklatás miatt bepanaszolt és a zaklatást szubjektív érzetük szerint elszenvedők közötti megegyezések. Az Ebktv. tárgyi hatályának másik nagy területéhez, az áruk forgalmazásához és szolgáltatások nyújtása területén a hatóság előtt a felek szintén több esetben kötöttek egyezséget. Ezek között szerepeltek olyan, immár klasszikusnak mondható ügyek, amikor egy szórakozóhelyre való belépést, illetve kiszolgálást tagadtak meg a panaszosoktól, de ebben az évben is előfordult pl. tömegközlekedés során elszenvedett zaklató magatartás miatt indult eljárás is. A hatóság 2011-es egyezségei tekintetében még egy fontos területet meg kell említeni, ez pedig az oktatás és képzés. A 2011-es év vonatkozásában a hatóság a beszámoló keretében egy ügyet emel ki, melyben egy hátrányos helyzetű gyerekek érdekeit képviselő alapítvány közérdekű igényérvényesítés keretében nyújtott be panaszt egy település önkormányzatával és általános iskolájával szemben a roma származású tanulók jogellenes elkülönítése miatt. Bírósági felülvizsgálattal lezárult ügyek A Fővárosi Bíróság elutasította az egyik multinacionális cég által a hatóság közigazgatási ügyben hozott határozatának a felülvizsgálata iránt előterjesztett keresetét. A bíróság ítélete indokolásában kiemelte, hogy nincs az ügyben jelentősége annak, hogy a felperesi gazdasági társaság a vizsgálat tárgyává tett hét meghirdetett álláshely

9 közül csak két esetben állapította meg a jogsértést, ugyanis az egyenlő bánásmód követelményét messzemenőkig tiszteletben tartó cég esetében is akár egyetlen alkalommal megvalósult jogsértés esetén is vitathatatlan a hatóság szankcionálási hatásköre. 1 A Fővárosi Bíróság ítéletével elutasította a hatóság jogsértést megállapító határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet, amelyben a hatóság megállapította, hogy a kábeltelevíziót üzemeltető társaság, aki panaszos munkáltatója volt, azzal a magatartásával, hogy kérelmezővel szemben annak szexuális irányultsága miatt megalázó és támadó környezetet alakított ki, megvalósította a zaklatás tényállását. A bíróság álláspontja szerint a hatóság a tényállást teljes körűen feltárta, széleskörű bizonyítási eljárást folytatott le az eljárás alá vont akkori és volt munkavállalóinak meghallgatásával, okiratok beszerzésével. A bíróság nem osztotta azt a felperesi álláspontot, hogy a bizonyítékok jogsértő mérlegelésével a hatóság tévesen minősítette a munkahelyi környezetet az Ebktv a szerinti sértő vagy megalázó környezetként. Egyetértett a bíróság a hatóság azon megállapításával is, hogy a kérelmező esetében közvetlen felettese, aki a zaklató magatartást tanúsította, annak ellenére munkáltatónak minősül, hogy maga is a cég munkavállalója, ugyanis utasítási joggal rendelkezik, tehát a panaszos az ő utasítása szerint kellett, hogy végezze munkáját. A kérelmező részére ez a személy készítette el a munkaidő beosztást, hagyta jóvá a szabadságolási tervet, ellenőrzési jogköre volt, tehát mindenben megfelelt az Mt (1) bekezdésében foglaltaknak, a munkahelyi hierarchiában egyértelműen munkaáltatónak minősült. 2 A Fővárosi Bíróság ítéletével elutasította a kérelmező (felperes) kereseti kérelmét, amely a hatóság határozatának hatályon kívül helyezésére és új eljárásra utasításra irányult. A felperes a bíróság előtt azzal érvelt, hogy a hatóság nem vizsgálta a zaklatás, továbbá a megtorlás tényállását a közigazgatási eljárásban, kizárólag arra nézve folytatott le bizonyítást, hogy a kérelmezőt más véleménye miatt érte-e hátrányos megkülönböztetés. Álláspontja szerint a hatóságnak a megtorlás vizsgálatára nézve hivatalból kellett volna eljárást indítania kérelmező munkáltatójával, a kórházzal szemben. A hatóság a bíróság előtt érdemi nyilatkozatában kifejtette, hogy a kérelmező panaszát azért utasította el, mert nem volt megállapítható védett tulajdonság. Az a tény ugyanis, hogy a kérelmező a normális munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit a munkáltatón számon kérte, nem minősül az Ebktv. szerinti más véleménynek. A kérelmező panaszában hivatkozott sérelmek egy konkrét munkahelyi ügy megítéléséből bontakoztak ki, a jogviszony hierarchikus jellegéből adódóan váltak számára sérelmessé. A bíróság egyetértett a hatóság azon érvelésével, hogy a kérelmező által megjelölt más vélemény az egyenlő bánásmód alkotmányos védelmi körébe nem vonható, védett tulajdonságnak nem minősül, ugyanis az kizárólag a munkaviszony 1 EBH/69/22/2010. sz. ügy 2 EBH/49/20/2010

10 során az általa végzett feladatokkal szoros összefüggésben volt értelmezhető, és szakmai véleménykülönbségként értékelhető. A bíróság ítéletében kiemelte, hogy a munkáltatóval való konfrontáció a hátrányos megkülönböztetéshez hasonló jellegű, speciális helyzet, amely egyaránt az alá-fölérendeltséggel, a függőséggel, illetve a kiszolgáltatottsággal írható le. A megtorlással kapcsolatban a bíróság kifejtette, hogy ilyen panaszt a közigazgatási eljárás során kérelmező nem terjesztett elő, így a hatóság erre irányuló kérelem hiányában azt nem is vizsgálhatta. Hangsúlyozta továbbá, hogy az Ebktv. 15. (5) bekezdésében foglaltak- hivatalból történő eljárás-, abban az esetben érvényesülnek, ha a hatóság valamely más közigazgatási szerv hozzá érkező jelzése alapján, avagy hivatalos értesülése során bármilyen más forrásból tudomást szerez az egyenlő bánásmód követelményének megsértéséről. Amennyiben azonban panaszeljárás már folyamatban van, úgy az eljárást megindító kérelemben foglaltakat kell kivizsgálni, és valószínűsített hátrány valamint védett tulajdonság, megfelelő bizonyítási eljárás lefolytatásával részletesen indokolt döntést kell hozni. (Fővárosi Bíróság 6.K /2010/6. számú ítélet) 3 A Fővárosi Bíróság ítéletével elutasította annak az értékbecslő cégnek a kereseti kérelmét, amely egy vidéken élő roma család ingatlanjának értékbecslését elutasította, megakadályozva ezzel azt, hogy a család a banktól hitelt vehessen fel. A bíróság osztotta a hatóság álláspontját abban, hogy az Ebktv. ügyfélforgalom számára nyitvaálló helyiségben kitételét akként kell értelmezni, hogy a szolgáltatás bárki számára elérhető, hiszen a felperesi cég szerepel azon az értékbecslői listán, melyről véletlenszerűen bármikor kijelölhető szakértésre. A szolgáltatás jelen ügynél az értékbecslés lenne, melyhez jogellenesen nem juthatnak hozzá a kérelmezők. 4 Elutasította a Fővárosi Bíróság annak a fitnesztermet üzemeltető gazdasági társaságnak a keresetét, amely nem engedte be a fitness terembe a roma panaszost. A bíróság osztotta a hatóság álláspontját abban a kérdésben, mely szerint a felperesi gazdasági társaság a cégkivonatának tanúsága szerint egyéb sport, valamint fizikai közérzetjavító tevékenységgel üzletszerűen foglalkozik, így az általa kimentésként hivatkozott baráti alapon történő üzemeltetés nem helytálló, emellett a cég tevékenységében nevesített hagyományápolás, kulturális és az önazonosság fenntartását célzó létesítmények körébe nem tartozik, mely létesítménybe a belépés korlátozható, tagsághoz, illetve külön feltételekhez köthető. A bíróság rámutatott arra, hogy a felperes által kimentésként hivatkozott ajánlásos rendszernek azon túl, hogy a panaszos kizárását erre alapozni nem lehetett, azért sem volt jelentősége, mert a felperesi gazdasági társaság tevékenységi körei között nyilvántartott sporttevékenység, mint szolgáltatás ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben történő nyújtását végzi, vagyis nem vitásan az Ebktv. hatálya alá tartozik annak 5. b) pontja értelmében. Tehát a felperes nem köthette ajánlásokhoz a konditerem használatát. Az ajánlás kapcsán felvetődik egyébként az a kérdés is, hogy milyen jogszerű célt szolgál a baráti ajánlás, illetve ki dönt annak elégséges voltáról. 5 3 EBH/778/6/2010. sz. ügy 4 6.K /2010/10. sz. ítélet 5 8.K /2010/19. sz. ítélet

11 A kérelmezők, akik az egyik áruházban az éjszakai órákban élelmiszert vásároltak, kifogásolták, hogy a pénztárnál a biztonsági őrök megállították őket és egy irodába kísérték, ahol ruházatukat átvizsgálták. A hatóság a kérelmet elutasította, amellyel szemben a panaszosok nyújtottak be kereseti kérelmet. A Fővárosi Bíróság az alábbiakat állapította meg. A hatóság széleskörű, részletes bizonyítási eljárást folytatott le, ahol a meghallgatott tanúk úgy nyilatkoztak, hogy a panaszosok gyanús mozdulatot tettek, feltételezhető volt, hogy egyikük a ruházata alá elrejtette a szóban forgó árut. Utalás történt arra is, hogy hiába van bekamerázva az áruház, vannak olyan holtterek, amelyeket a megfigyelő kamera nem tud észlelni, tehát feltételezhető, hogy egy ilyen helyen végül az elrejtett árut kitették, így azt a biztonsági őrök már nem találták meg. Annak pedig nem volt jelentősége a vizsgált ügyben, hogy a panaszosokkal szemben büntető eljárást nem indított az áruház, ugyanis erre csak akkor kerülhetett volna sor, ha valóban megtalálják náluk az elrejtett árut. Hasonlóképp utasította el a Fővárosi Bíróság annak a panaszosnak a keresetét, aki a hatóság előtti eljárásban azt sérelmezte, hogy az egyik távközlési részvénytársaság nem kötött vele előfizetői szerződést, mivel nem volt sem útlevele, sem jogosítványa. A hatóság ezt a helyzetet nem tekintette egyéb helyzetként, így a kérelmet elutasította. A Fővárosi Bíróság elfogadta a hatóság azon érvelését, hogy a panaszos védett tulajdonsággal nem rendelkezik, és az általa elszenvedett sérelem fogyasztói panasznak minősül, ugyanis csak akkor lehetne az egyenlő bánásmód sérelméről beszélni, hogyha azon körön belül különböztették volna meg a felperest, akik jogosítvánnyal, illetve útlevéllel nem rendelkeznek. A bíróság álláspontja szerint ezen esetben a panaszos emberi méltósága nem sérült. 6 Legfelsőbb Bíróság előtt zárult le az az ügy, amelyben a kérelmező az egyik banknál hitelkártya igénylést nyújtott be, azonban azt életkorára hivatkozással elutasították. A bank a rendkívül perorvoslat iránti kérelmében arra hivatkozott, hogy a kérelmező egyrészt nem nyújtott be szabályos hitelkérelmet, másrészt ha ezt be is nyújtotta volna, valószínűsítenie kellett volna, hogy a kérelem elutasítására az Ebktv. 8. o) pontja szerint került sor. 7 Korábbi évekhez hasonlóan a tavalyi évben is nehézséget okozott a jogalkalmazó számára az olyan típusú kérelmek vizsgálata, amikor közérdekű igényérvényesítőként vagy egyéni bejelentőként azt sérelmezik a hatóságnál, hogy bizonyos álláshirdetések diszkriminatív kitételt tartalmaznak (pl. életkorra vagy nemi hovatartozásra utalásuk miatt), illetve értéksemlegesnek minősülő álláshirdetéseknél a magadott telefonszám felhívását követően közlik azt, hogy bizonyos életkor feletti, vagy roma nemzetiséghez tartozó személyeket nem kívánnak alkalmazni. A Fővárosi Bíróság nem peres eljárásban elutasította a kérelmező jogvédő szervezet beadványát, amely sérelmezte, hogy a hatóság nem derítette ki, ki adta fel a kifogásolt 6 1.K.35308/2010/6. sz. ítélet 7 1.K.31740/2011/8. sz. ítélet)

12 álláshirdetést, ezért az eljárás alá vont személyének hiánya miatt a közigazgatási eljárást megszüntette. A Fővárosi bíróság végzésében hangsúlyozta, hogy a közigazgatási eljárás hivatalból vagy kérelemre indul, és a kérelemre induló eljárás egyetlen feltétele a kérelem benyújtása, mely eljárás a kérelemnek a hatósághoz való megérkezése napján megindul. Azon szabályozás, hogy a kérelemre indult eljárás a kérelemre beérkezése napján megindul, nem jelenti azt, hogy ezt követően a hatóságnak nem kell a kérelem érdemi elbírálására való alkalmasságát vizsgálnia, illetőleg azt sem, hogy az eljárást nem szüntetheti meg az ezt megalapozó ok fennállása esetén. A hatóság tényállás feltárási kötelezettsége ugyanis csak akkor áll fenn, ha a kérelem érdemi elbírálásra alkalmas, illetőleg nem kellett megszüntetni az eljárást a kérelemnek az érdemi elbírálást akadályozó hiányosságai miatt. Egy másik ügyben a Fővárosi Bíróság ítéletével elutasította a hatóság által elmarasztalt jogsértő gazdasági társaság keresetét. Az ügyben a kérelmező első alkalommal 2011 júliusában, majd 2011 szeptemberében jelentkezett raktáros-árufeltöltő-kommissiózó munkakörre egy gazdasági társasághoz. Az alkalmazás feltételei között szerepelt a év közötti életkori kitétel. Annak ellenére, hogy panaszos a meghirdetett életkornál idősebb, összesen négyszer küldte el jelentkezését, állásinterjúra azonban egyetlen alkalommal sem hívták be. A bíróság ítéletében- egyebek mellett- hangsúlyozta, hogy nem szolgálhat az a körülmény a sérelmet okozó gazdasági társaság kimentése alapjául, hogy a kérelmező esetlegesen magasabb iskolai végzettséggel rendelkezett, és ebből nem lehet alappal arra következtetni, hogy az irányított munkavégzéssel vagy a beosztotti munkakör ellátására fiatalabb munkavállalókkal való együttműködésre ne lenne képes. A bíróság rámutatott arra is, hogy a felperesi cég nem tudott számot adni arról, mi alapján jutott arra a következtetésre a kérelmező tényekkel alátámasztott pályázata alapján, hogy magasabb pozícióra vágyik. 8 A hatóság megállapította, hogy egy felsőfokú oktatási intézmény, mint foglalkoztató, megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy esélyegyenlőségi tervét az Ebktv. 63. (4) bekezdésében előírt határidőben nem készítette el. 9 A hatóság eltekintett a jogkövetkezmények alkalmazásától, mivel az eljárás megindítását követően az intézmény becsatolta az időközben elkészített esélyegyenlőségi tervét. A kérelmező a határozatot megtámadta a Fővárosi Bíróság előtt, sérelmezve, hogy a hatóság mellőzte szankció megállapítását. Hivatkozott arra, hogy az intézmény az egyik legnagyobb budapesti közintézmény, miután átlagosan 7000 fő fölötti a foglalkoztatottak száma és kiemelt állami támogatásban részesül. Ezért elvárható, hogy a törvényeket és az abból eredő kötelezettségeit maradéktalanul és határidőre végrehajtsa. A felperes hangsúlyozta azt is, hogy az intézmény rohammunkával tett eleget törvényi kötelezettségének, jóval határidőn túl, hiszen 6 év és 4 hónapig úgy működött, hogy nem rendelkezett esélyegyenlőségi tervvel, ezáltal munkavállalók nagyobb csoportjának okozott hátrányos megkülönböztetést. A bíróság ítéletében elutasította a kérelmező keresetét, és rámutatott arra, hogy a hatóság nem vizsgálhatta azt, hogy az esélyegyenlőségi terv hiánya milyen sérelmet 8 21.K /2011/5. sz. ítélet 9 EBH/499/2011./8. sz. határozat

13 okozott, illetve okozhatott az intézmény alkalmazottainak, és csupán a felperes bejelentése, a munkáltató eljárás alá vonásának időpontjától vizsgálhatta az esélyegyenlőségi terv meglétét. A bíróság megállapította, hogy alperesi hatóságnak az eljárás megindításáról szóló értesítését követően az intézmény elkészítette az esélyegyenlőségi tervét, melyet ugyan nem határidőben, de még a közigazgatási eljárás során bocsátott a rendelkezésre, aminek tartalmát a hatóság egyébként nem jogosult vizsgálni. Öt év után került pont annak az ügynek a végére, amelyben a jogtanácsos kérelmező azzal fordult az hatósághoz, hogy álláspontja szerint a bíróságok beléptetési rendszere diszkriminatív gyakorlatot valósít meg a jogtanácsosi igazolvánnyal a bíróságok épületébe belépni kívánó személyekkel szemben, míg egyes csoportok, így pl. ügyvédek, ügyészek belépésekor elegendő, ha igazolványukat felmutatják, azonban az ellenőrző kapun nem kell áthaladniuk. A Fővárosi Bíróság érintettsége miatt kijelölt Nógrád Megyei Bíróság ítéletével elutasította a hatóság kérelmet elutasító döntését sérelmező felülvizsgálati kérelmet. A bíróság kimondta, hogy a hatóság indokolása ésszerű és okszerű volt a különbségtétel vonatkozásában akkor, amikor az ügyvédekről szóló évi XI. törvény, valamint a jogtanácsosi tevékenységről szóló évi 3. tvr-ben foglaltak összehasonlítása alapján arra az álláspontra jutott, hogy az ellenőrizhetőség a legkisebb biztonsági kockázat szempontjából az ügyvédek és más összehasonlítható helyzetben lévő csoportokhoz képest olyan többletelemmel rendelkeznek, amely alkalmas arra, hogy ezen csoportokat ún. eltérő bánásmódban részesítsék. A bíróság egyetértett a hatóság azon indokolásával is, mely szerint a fényképes igazolvány, a kötelező kamarai tagság, az ebből fakadó felelősség, a szolgálati jogviszony egy egyértelmű felelősségre vonás kezdeményezésének a lehetősége, továbbá az ügyvéddé válás módjának szigorúbb meghatározása a jogtanácsosokhoz képest alapot ad a megkülönböztetésre. 10 Kérelmezők egészségi állapotukat jelölték meg védett tulajdonságként abban az ügyben, amelyben sérelmezték, hogy az egyik vidéki önkormányzat kilakoltatta őket az önkormányzati tulajdonú bérleményükből. A hatóság az ügyben lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképp megállapította, hogy az önkormányzat intézkedésére az ÁNTSZ felszólítására, közegészségügyi okok miatt került sor, tehát a kilakoltatásnak a tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka volt. 11 Az eljárás alá vont önkormányzat a hatóság előtt a tárgyi ingatlanról készített fényképfelvételekkel bizonyította a nagy mennyiségű kommunális hulladék felhalmozását, továbbá azt, hogy a lakóingatlanban használható bútorok és egyéb értéket képviselő berendezési tárgyak nem voltak fellelhetők, ebből következtetni lehetett arra, hogy a lakást hosszabb ideje már nem lakták. Az ÁNTSZ-től beszerzett vizsgálati anyag tartalmazta továbbá, hogy az ingatlan falai repedezettek, a tető beázik, az ablakok hiányosak és nem zárhatók, tehát nem vitásan közegészségügyi hiányosságok miatt a lakás lakhatatlanná vált K /2011/4. sz. ítélet 11 EBH/256/6/211. sz. határozat

14 Egyetértett a bíróság a hatóság azon okfejtésével is, hogy az önkormányzat hasonló módon járt el azon lakások vonatkozásában is, amelyek a tárgyi ingatlannal összehasonlíthatóak voltak, s amelyeknél a közegészségügyi hiányosságok ugyanúgy felmerültek. Mindezekből következett, hogy az önkormányzat nem valósította meg a panaszosokkal szemben az egyenlő bánásmód követelményének megsértését, hiszen a kérelmezők védett tulajdonsága és a hátrány közötti ok-okozati összefüggés nem volt megállapítható. A kérelmező azzal a panasszal fordult a hatósághoz, hogy hátrányos megkülönböztetés érte a jegyző részéről tartózkodási helye, mint védett tulajdonságként értékelendő egyéb helyzete miatt. A panasz szerint a kérelmező hajléktalan, lakcímkártyájában lakóhelyeként kizárólag K település szerepelt. A panaszost a helyi munkaügyi központ azért törölte nyilvántartásából és így azért szűnt meg a korábbi ellátás folyósítása, mert nem tudott elfogadni egy kertészetnél felajánlott munkalehetőséget. A munkalehetőség visszautasítását azzal indokolta, hogy a munkahelyre való oda-vissza utazás több mint három órát tett volna ki naponta, holott a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (Flt.) 25. (2) bek. d) pontja értelmében a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát nem haladhatja meg. A munkaügyi központ nem fogadta el a kérelmező indokait és törölte a nyilvántartásból, valamint megszüntette az álláskeresési járadék folyósítását. A panaszos szerint hajléktalanként tartózkodási helyét bármikor megváltoztathatja, ez alapvető alkotmányos joga, így nem jelenthető ki, hogy a munkavégzés és a lakóhely közötti utazás ideje a napi három órát ne haladná meg, hiszen esetében kizárólag a munkavégzés helye volt ismert, az viszont nem, hogy honnan járt volna dolgozni. A hatóság a hatósági jogkört gyakorló szervezetek esetében is vizsgálja, hogy eljárásuk megfelel-e egyenlő bánásmód követelményének, azonban hatásköre még e tekintetben sem terjed ki arra, hogy döntéseiket szakmai vagy célszerűségi szempontok alapján felülbírálja. A közigazgatási eljárás során rendelkezésre álló rendes és rendkívüli jogorvoslati lehetőségek szolgálnak arra, hogy az ügyfelek hatósági döntések megalapozottságát vitassák és ilyen kifogásaiknak érvényt szerezhessenek. A hatóság ezért nem tekinthető egy olyan sajátos jogorvoslati fórumnak, amely más hatóságok hatáskörébe tartozó ügyben hozott döntését a fenti szempontok alapján felülvizsgálhatná. Tárgyi ügyben a hatóság hatáskörének hiányát állapította meg, ugyanis a kérelmező az álláskeresési járadék megszüntetését sérelmezte, s bár az erről szóló hatósági döntést nem csatolta, az álláskeresési járadék megszüntetéséről minden esetben határozattal dönt az eljáró hatóság. A hatóság végzésében rámutatott arra is, hogy az Flt. 58. (5) bek. d) pontja értelmében állkeresőnek csak az a személy minősül, aki elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik. A kérelmezőnek a felajánlott álláshely visszautasítása alapjául szolgáló indoka a hatóság megítélése szerint nem egyeztethető össze ezen együttműködési kötelezettségével, mi több felveti, hogy a kérelmező ténylegesen el kívánt-e helyezkedni. A panasz szerint a kérelmező tartózkodási helye és a munkavégzés helye közötti távolság miatt a felajánlott álláshely nem volt megfelelő. A kérelmező tartózkodási helyéül megjelölt K település és a munkavégzés helye közötti távolságra való hivatkozás a hatóság megítélése szerint ésszerűtlen, tekintve, hogy a munkavégzés helye K településen belül lett volna.

15 A hatóság megállapította, hogy az ügyben nincs hatásköre, ezért a kérelmet Ket. 30. b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította. 12 A Fővárosi Bíróság végzésével elutasította a panaszos felülvizsgálati kérelmét, és egyetértett a hatóság azon okfejtésével, mely szerint a kérelmező a közigazgatási szervnél az álláskeresési járadék megszüntetését sérelmezte, tehát kérelme egy másik hatóság döntésének felülvizsgálatára irányult, melyet az Egyenlő Bánásmód Hatóság hatáskörének hiányában sem célszerűségi, sem szakmai szempontok szerint nem jogosult felülvizsgálni, hiszen ez a hatáskör elvonás tilalmába ütközik. 13 A Legfelsőbb Bíróság ítéletével hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíróság ítéletét 14 és a hatóság döntését, 15 amelyben a hatóság E. város polgármesterének képviselő testületi ülésen elhangzott, és környékbeli falvak roma asszonyaira tett negatív kijelentéseit zaklatásnak minősítette. A Fővárosi Bíróság 16 hatályon kívül helyezte az alperesi hatóság határozatát, 17 amelyben az megállapította, hogy az I. és II. rendű felperesek iskolai egység és osztályok szintjén etnikai kisebbséghez tartozás alapján jogellenesen elkülönítették a gyermekeket. A Fővárosi Bíróság az alperesi hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte, iránymutatást adva a megismételt eljárás során követendő eljárásra. A felülvizsgálattal érintett ítélet ugyanakkor leszögezte, hogy döntésével nem abban foglalt állást, hogy a felperesi általános iskolában megvalósult-e a roma tanulók jogellenes elkülönítése, hanem hogy az alperes megállapításai kellően alátámasztottak-e, illetve az alperes eleget tett-e a tényállás-feltárási kötelezettségének. A Kúria a Fővárosi Törvényszék határozatát hatályon kívül helyezte és új eljárásra utasította. Nemzetközi kapcsolatok A hatóság az elmúlt évekhez hasonlóan- az egyre szűkösebb forrásai ellenérefenntartva eddigi nemzetközi kapcsolatait, számos fontos nemzetközi eseményen vett részt. Ennek keretében két fő látogatást tett az Európai Emberi Jogi Bíróságnál Strasbourgban, ahol bemutatták a Bíróság intézményét, kialakulásának történetét, és az intézmény fejlődésének alakulását, a Bíróság reformját valamint lehetőség nyílt részt venni egy a Nagy Tanács által tartott ülésen. 12 EBH/ 637/2011/2. sz. határozat Kpk /2011/1. sz. végzés 14 8.K /2009/3. számú ítélet 15 EBH/1475/2009/6. számú határozat 16 8.K /2010/6. számú ítélet 17 EBH/461/1/2010. számú határozat

16 Az Equinetben 2011-ben is felállításra kerültek a munkacsoportok, amelyek mindegyikébe a hatóság résztvevőt delegált. Az Equality Law in Practice munkacsoportot tavasszal a holland Egyenlő Bánásmód Bizottsága látta vendégül. A munkacsoporti ülésen a tagok által korábban elektronikusan megküldött jogesetek ismertetésére és elemzésére került sor, illetve döntés született arról, hogy a munkacsoport mely témára fókuszálva dolgozza ki 2011-es jelentését. Megállapodás született arról, hogy a korábbi évektől eltérően nem egy-egy jogeset nemzeti jog alapján való megoldására, feldolgozására vállalkoznak a nemzeti egyenlő bánásmód testületek, hanem egy-egy téma köré fonva, minél több jogeset bemutatásán keresztül ajánlásokat, javaslatokat fogalmaznak meg az egyenlő bánásmód érvényesítését szolgáló irányelvek alkalmazása révén felmerült gyakorlati problémák kapcsán ben a munkacsoport a szabad vallásgyakorláshoz való jog és a diszkrimináció tilalmának szembenállásából adódó konfliktusokat dolgozta fel. A munkacsoport második ülésén a tervezett publikáció további részleteinek megbeszélésre került sor. A munkacsoport moderátora kijelölte a jelentése fejezeteinek fejezetgazdáit, akik feladata az volt, hogy az eddig továbbküldött jogeseteket rendszerezzék, egységes szerkezetbe foglalják és az átkötő szövegeket megírják. A 2011-es jelentésben két magyar vonatkozású jogeset kerül ismertetésre. Az ülésen a tagok megbeszélték a 2012-es év munkatervet az idősek éve lesz, ezért felmerült, hogy az életkor alapú diszkrimináción alapuljon a jövő évi jelentés. Javaslat érkezett arra is, hogy a munkacsoport az előnyben részesítés, a megerősítő intézkedés gyakorlati alkalmazására fókuszáljon. A Strategy Development munkacsoport tagjai Budapesten tartották első ülésüket a hatóság székhelyén, amelyen megállapodtak abban, hogy 2011-ben tevékenységük a diszkrimináció áldozatainak nyújtott független jogi segítségre koncentrál. A hatóság - tekintettel arra, hogy a kötelező erővel bíró döntés meghozatala a diszkriminációs ügyekben viszonylag ritka hatáskör az Equinet tagszervezetei körében, azonban a magyar hatóságnak van erre lehetősége - e fejezet kidolgozását vállalta. A Communication Strategies munkacsoport célja, hogy a kommunikációs stratégiák kidolgozása, illetve terjesztése területén mozgósítsa az egyenlő bánásmód hatóságokat. Ezen stratégiáknak különös szerepe van recesszió, illetve az azzal együtt járó, a diszkrimináció elleni fellépésnek nem kedvező közhangulat idején. Ezen túlmenően is kulcsfontosságú, hogy az egyenlő bánásmód hatóságok az általuk képviselt értékeket hatékonyan közvetítsék, és aktív szereplők legyenek a jogtudatosság növelésében, illetve a társadalmi szemléletformálásban. A munkacsoport ülésének témája a 2011 évre szóló munkaterv elfogadása volt, a tagok megállapodtak abban, hogy a munkacsoport egyrészt az un. under-reporting (nem jelentett esetek) problémájával fog foglalkozni, illetve azt vizsgálja, hogy a hatóságok üzenetüket hogyan tudják mind szélesebb társadalmi rétegekhez eljutatni. Ennek keretében vizsgálja a csoport a sajtóval történő kapcsolattartást, az un social media (facebook, twitter, blogok), az érdekképviseleti szervek, illetve az NGO-k szerepét. A hatóság képviselője részt vett az Equinet High-level jogi szemináriumán, amelyegyebek mellett- a nemi hovatartozás kockázati tényezőként való figyelembe vételével

17 foglalkozott a biztosítási szerződések vonatkozásában. Mivel a nemi hovatartozás figyelembe vétele kockázati tényezőként való figyelembe vétele a biztosítási szerződésekben diszkriminatív a 2004/113 irányelv szerint, azonban az irányelv nem adott meg határidőt arra vonatkozóan, hogy a tagállamok az ésszerű (statisztikailag alátámasztott) különbségtételeket meddig tarthatják fent, az Európai Bíróság kimondta, hogy az átmeneti időszak vége december 21., ezután semmilyen nemi alapú különbségtétel nem alkalmazható a biztosítási díjakban, prémiumok számításakor. A biztosítók részéről a szemináriumon részt vevő CEA-Insurers of Europe Aisbl képviselője hangsúlyozta, hogy annak csak pozitív velejárója van, ha figyelembe veszik a nemet is, mivel statisztikai adatok alapján jobban cizellálható adott személy esetében a kockázati valószínűség, ezáltal a rá kiszabott díjak adott esetben kedvezőbbek lehetnek. Tehát ily módon a lehetséges kedvezményektől fognak elesni az ügyfelek, mert a biztosítók eggyel kevesebb faktort értékelnek esetükben. Azt is hangsúlyozta, hogy a nemi hovatartozás, mint tulajdonság az összes többi más rizikófaktor között csupán csak egy tényező, és azért használják, mert annyira egyértelmű és nyilvánvaló ben a hatóság ismét részt vett az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottsága meghívására a nemzetközi esélyegyenlőségi testületek részvételével szervezett konferencián, és Budapesten fogadta az Európa Tanács képviselőit, akik az ECRI munkájának hatékonyságát vizsgálják a kiválasztott tagállamok bevonásával. Képviseltettük magunkat a romák lakhatáshoz való hozzáférésének előmozdításáról, a helyi jó gyakorlatok, támogatás, jogalkotás témájában az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) és az Open Society Institute (OSI) közös szervezésében megrendezésre kerülő, és tereplátogatással egybe kötött konferencián. A 1107/2006/EK rendelet hatályba lépése óta felmerült jogalkalmazási problémák megvitatása érdekében az Európai Bizottság meghatározott időközönként konzultál a tagállamok képviselőivel. Ennek eredményeként 2011-ben ismét részt vettünk a Bizottság és a 1107/2006/EK rendelet végrehajtásáért felelős szervezetek találkozóján, melynek célja a rendelet egységes végrehajtása a tagállamokban. Meghívást kaptunk az Európai integrációs modulok elnevezésű szemináriumon történő részvételre, melynek címe A befogadó társadalom elkötelezettsége volt. A Nemzeti Nemi Egyenlőség Testületeinek Brüsszelben megrendezésre került konferenciáján a téma a nemzeti nemi egyenlőségi testületek és civil szervezetek igazságszolgáltatáshoz való hozzájutás biztosításában betöltött szerepe volt a számok tükrében Beadványok és vizsgált ügyek számának változása

18 Darab Év vizsgált ügyek száma összes szakmai ügy A 2011-ben vizsgált ügyek elintézés módja szerinti megoszlása tájékoztató levél 376 határozat, végzés 359 folyamatban 172 áttétel db Összesen: 932 szűk szakmai ügy A megalapozott kérelmek diszkrimináció fajtája szerinti megoszlása

19 közvetlen hátrányos megkülönböztetés 31 zaklatás 9 megtorlás 2 közvetett hátrányos megkülönböztetés 1 jogellenes elkülönítés db Összesen: 43 ügy, egyes határozatok esetében a diszkrimináció több fajtája egyidejűleg került megállapításra Jogsértést megállapító határozatok számának alakulása db Jogsértést megállapító határozatok védett tulajdonság szerinti megoszlása

20 fogyatékosság 12 nemzeti-etnikai kisebbséghez tartozás egészségi állapot 6 6 anyaság/terhesség életkor politikai/más vélemény nemi hovatartozás 3 egyéb helyzet érdekképviselethez tartozás nincs védett tulajdonság bőrszín családi állapot nemzetiség vagyoni helyzet db Jogsértést megállapító határozatok a diszkrimináció területe szerint foglalkoztatás 20 áruk/szolgltatások 10 önkormányzatok és szerveik eljárásával kapcsolatos 6 oktatás 2 szociális biztonság 2 egyéb db Jogsértést megállapító határozatok a jogsértő szerv típusa szerint

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG HATÁROZAT

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG HATÁROZAT EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám: EBH/446/2012. HATÁROZAT Az Egyenlő Bánásmód Hatóság kérelmezőnek a Gyermekrák Alapítvány (1084. Budapest, Rákóczi tér 10.) eljárás alá vonttal szemben az egyenlő bánásmód

Részletesebben

A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása. Összefoglaló

A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása. Összefoglaló A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása 1. Feladatkör, tevékenység Az intézmény neve: Egyenlő Bánásmód Hatóság Törzskönyvi azonosítószáma: 598196 Honlapok címe: www.egyenlobanasmod.hu; www.antidiszko.hu

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Képzés

Esélyegyenlőségi Képzés Esélyegyenlőségi Képzés KEOP 6.1.0/B/09-2009-0014 Erdei tanóra program Nógrád megyében című projekt projektmenedzsment tagjai és a DIPO Khe. alkalmazottai számára Készítette: Glázer Éva Bánk, 2010. március

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Az előítélet Előítéletesség ma, Magyarországon Krémer Ferenc: az előítéletről szóló minden elmélet csak adott korban és társadalomban igaz multikulturalizmus?

Részletesebben

I. Bevezetés. II. Általános célok, etikai elvek A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

I. Bevezetés. II. Általános célok, etikai elvek A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE I. Bevezetés Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebetv.) alapelvi szinten

Részletesebben

A Tanácsadó Testület 2008. márciusi állásfoglalása a bizonyítási kötelezettség megosztásával kapcsolatban

A Tanácsadó Testület 2008. márciusi állásfoglalása a bizonyítási kötelezettség megosztásával kapcsolatban A Tanácsadó Testület 2008. márciusi állásfoglalása a bizonyítási kötelezettség megosztásával kapcsolatban Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület 384/4/2008. (III.28.) TT. sz. állásfoglalása a bizonyítási

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére Melléklet: Panaszbejelentõ lap Budapest, 2013. április 10. Hatályos: 2013. április 10. Jóváhagyta:

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Kollégium JOGSZABÁLYI

Részletesebben

SOMBEREK ÉS GÖRCSÖNYDOBOKA KÖZSÉGEK KÖRJEGYZŐSÉGÉNEK ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE 2010-2015

SOMBEREK ÉS GÖRCSÖNYDOBOKA KÖZSÉGEK KÖRJEGYZŐSÉGÉNEK ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE 2010-2015 SOMBEREK ÉS GÖRCSÖNYDOBOKA KÖZSÉGEK KÖRJEGYZŐSÉGÉNEK ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE 2010-2015 Somberek és Görcsönydoboka Községek Körjegyzősége, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/A.

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság a konzorciumok jog- és ügyfélképességével kapcsolatosan a következőkben ismertetett

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja.

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.058/2014/5. A Fővárosi Ítélőtábla a Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző: ügyvéd neve) által képviselt kérelmező neve (címe) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság 2014.

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE. Preambulum

A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE. Preambulum A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Preambulum 1. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63. (4) bekezdése alapján az ötven főnél több munkavállalót

Részletesebben

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA Az aktív korúak ellátását a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény szabályozza, a 33.. 37/G. -ig. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci

Részletesebben

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza.

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. Köztemetés A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere

Részletesebben

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik

Részletesebben

Rendszeres szociális segély. Ügyleírás: Szükséges okiratok:

Rendszeres szociális segély. Ügyleírás: Szükséges okiratok: Rendszeres szociális segély Ügyleírás: Szükséges okiratok: A hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. Az ügyintézéshez a kérelmező személyi igazolványa,

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT

Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Budapest 2008 Bevezetés A Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolájának Szenátusa a felsőoktatásról

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Vállalkozói Fórum Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2014. október 21. Az Európai

Részletesebben

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30.

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt.) 18. (1) Az alapvető jogok biztosához

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2012. 2013. évre

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2012. 2013. évre MTA Agrártudományi Kutatóközpont ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2012. 2013. évre Martonvásár, 2012. március 20. Bedő Zoltán főigazgató 1 Az MTA ATK Esélyegyenlőségi terve 2012. január 1.-től 2013. december 31.-ig

Részletesebben

MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő

MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő 1. KAMARAI NAP MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő 1 A jogeset alapjai A tárgyalt ügy elsőbbsége: 1985. 01. 24., így az 1969. évi II. törvény alapján folyt

Részletesebben

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3.

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3. E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel megtartandó testületi ülésére 3. napirendi pont Tárgy: Helyi esélyegyenlőségi terv

Részletesebben

Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület. 309/1/2011(II.11).TT. sz. állásfoglalása az akadálymentesítési kötelezettségről

Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület. 309/1/2011(II.11).TT. sz. állásfoglalása az akadálymentesítési kötelezettségről Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület 309/1/2011(II.11).TT. sz. állásfoglalása az akadálymentesítési kötelezettségről Az 1998. évi XXVI. törvény (Fot.) 2007. évi módosítása megváltoztatta a fogyatékos

Részletesebben

Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2013.(XI..) önkormányzati rendelete

Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2013.(XI..) önkormányzati rendelete Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013.(XI..) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifavásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatás felhasználásának helyi szabályairól TERVEZET Balajt

Részletesebben

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG EBH/1092/7/2011. Ügyiratszám: Az Egyenlő Bánásmód Hatóság A. B. kérelmezőnek a MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60.) eljárás alá vonttal

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

Körmend Város Önkormányzata Képviselő-testülete Társadalmi Ügyek Bizottsága K ö r m e n d. Tárgy: Önkormányzati segély iránti k é r e l e m

Körmend Város Önkormányzata Képviselő-testülete Társadalmi Ügyek Bizottsága K ö r m e n d. Tárgy: Önkormányzati segély iránti k é r e l e m Körmend Város Önkormányzata Képviselő-testülete Társadalmi Ügyek Bizottsága K ö r m e n d Tárgy: Önkormányzati segély iránti k é r e l e m Alulírott kérem, hogy részemre önkormányzati segélyt megállapítani

Részletesebben

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/470/9/2014. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1013 Budapest, Krisztina krt. 39/B.) kérelmezőnek a Human Service Agency Munkaerőpiaci Szolgáltató Kft. (HSA Kft.,

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Szakmai Nap

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Szakmai Nap TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Szakmai Nap Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2013. április 8. TÁMOP

Részletesebben

Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól

Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Szomor Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország

Részletesebben

-------------------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------------- S a l g ó t a r j á n M e g y e i J o g ú V á r o s P o l g á r m e s t e r e ------------------------------------------------------------------------------------------------- Ikt.szám: 41.115/2009. Javaslat

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Szabályzat

Esélyegyenlőségi Szabályzat 1 Tartalomjegyzék I. Általános rendelkezések...3 A Szabályzat hatálya és célja...3 1....3 II. A hallgatók esélyegyenlősége...3 A fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének biztosítása...3 2....3

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 30-án tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 30-án tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 30-án tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Pannon Volán Zrt. 2012. évi beszámolója Iktatószám: 5202/2013. Melléklet:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához

Részletesebben

Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására

Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására Marsi Erika Főigazgató Asszony Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Budapest Krisztina krt. 39. 1013 Tárgy: Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására Tisztelt

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

J A V A S L A T. a BORSOD VOLÁN Személyszállítási Zrt. és Ózd Város Önkormányzata közötti együttműködéssel kapcsolatos döntések meghozatalára

J A V A S L A T. a BORSOD VOLÁN Személyszállítási Zrt. és Ózd Város Önkormányzata közötti együttműködéssel kapcsolatos döntések meghozatalára J A V A S L A T a BORSOD VOLÁN Személyszállítási Zrt. és Ózd Város Önkormányzata közötti együttműködéssel kapcsolatos döntések meghozatalára Előterjesztő: Polgármester Ózd, 2014. április 30. Ózd Város

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013.

Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013. Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013. A Debreceni Művelődési Központ fontos feladatának tekinti az esélyegyenlőség érvényesítését a munkahelyi alkalmazottak körében. 2012-ben, esélyegyenlőségi felelőst

Részletesebben

Tájékoztató. az önkormányzat peres ügyeinek állásáról

Tájékoztató. az önkormányzat peres ügyeinek állásáról Szentmiklósi és Társa Ügyvédi Iroda Budapest Szám: 1-38 / 2012. Tájékoztató az önkormányzat peres ügyeinek állásáról Készült: A Képviselő-testület 2012. márciusi ülésére Előterjesztő: Szentmiklósi és Társa

Részletesebben

Országos Egészségbiztosítási Pénztár F Ő I G A Z G A T Ó

Országos Egészségbiztosítási Pénztár F Ő I G A Z G A T Ó Országos Egészségbiztosítási Pénztár F Ő I G A Z G A T Ó Nyt. szám: S01/ /2014. AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR 2015. ÉVI ORSZÁGOS HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSI TERVE a fővárosi /megyei kormányhivataloknak

Részletesebben

Határozati javaslatok:

Határozati javaslatok: Tárgy: Előkészítésben részt vesz: Szent Lázár Alapítvány kérelmének elbírálása Tárnok Lászlóné jegyző dr. Bimbó Mária osztályvezető, Igazgatási Osztály Holopné dr. Sztrein Beáta osztályvezetőhelyettes,

Részletesebben

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.942/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.942/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja. Vagyongyarapodás felülellenőrzés, iratmegőrzési kötelezettség Kfv.I.35.516/2006/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szűcs Viktor Géza ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szabó Andrea

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/2000.(V.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/2000.(V.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/2000.(V.1.) számú r e n d e l e t e a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 46/1999.(X.1.)számú

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselőtestületének. 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE. A gyermekek védelméről. Rendelet-módosítási javaslat

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselőtestületének. 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE. A gyermekek védelméről. Rendelet-módosítási javaslat Jelenlegi szabályozás Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE A gyermekek védelméről Lőrinci Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban:

Részletesebben

Alapvető emberi jogok - Ellátott jogi tematika I. - Budapest, 2014. november 27.

Alapvető emberi jogok - Ellátott jogi tematika I. - Budapest, 2014. november 27. Alapvető emberi jogok - Ellátott jogi tematika I - Budapest, 2014 november 27 Mik azok az alapvető jogok? Az egyének védelmi eszköze az állami intézkedésekkel és mások alapvető jogaival szemben Lásd Alaptörvényben

Részletesebben

TAPOLCAI KÓRHÁZ EGÉSZSÉGÜGYI NONPROFIT KFT. 8300 TAPOLCA, ADY E. U.1-3.

TAPOLCAI KÓRHÁZ EGÉSZSÉGÜGYI NONPROFIT KFT. 8300 TAPOLCA, ADY E. U.1-3. TAPOLCAI KÓRHÁZ EGÉSZSÉGÜGYI NONPROFIT KFT. 8300 TAPOLCA, ADY E. U.1-3. PANASZBEJELENTÉS KIVIZSGÁLÁSÁNAK SZABÁLYZATA SZ-22 KÉSZÍTETTE: JÓVÁHAGYTA: HÁRSFA GYULÁNÉ ÁPOLÁSI IGAZGATÓ A DOKUMENTÁCIÓ KÓDJA:

Részletesebben

A felvétel és az átvétel közös szabályai

A felvétel és az átvétel közös szabályai Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 11/2010. (III. 22.) rendelete az az önkormányzati fenntartású óvodákba történő jelentkezés módjáról Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente

Részletesebben

Mik azok az alapvető jogok?

Mik azok az alapvető jogok? Mik azok az alapvető jogok? Az egyének védelmi eszköze az állami intézkedésekkel és mások alapvető jogaival szemben Lásd Alaptörvényben Az alapvető jog - más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos

Részletesebben

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete Ikt. sz.: RH/206-7/2014 A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete 2014. augusztus 28. Tartalomjegyzék 1. A szabályzat célja...

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek)

Új Szöveges dokumentum. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek) Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek) TÁJÉKOZTATÓ a foglalkozatás bővítését szolgáló támogatásról (bértámogatás) hátrányos helyzetű álláskereső foglalkoztatása esetén

Részletesebben

ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt.

ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt. ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt. Ügyfélfogadás rendje és panaszkezelésre vonatkozó szabályzat Verzió Hatályos Döntés száma 1. 2012. április 26. 7/2012.(04.26) vezérigazgatói határozat 2. 2014. július

Részletesebben

Ercsi Nagyközség képviselőtestületének. 25/2000.(IV.25.) Kt. számú. r e n d e l e t e

Ercsi Nagyközség képviselőtestületének. 25/2000.(IV.25.) Kt. számú. r e n d e l e t e Ercsi Nagyközség képviselőtestületének 25/2000.(IV.25.) Kt. számú r e n d e l e t e a többször módosított 13/1999.(V.26.) Kt. számú, a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályairól

Részletesebben

Sajtoskál Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa támogatás helyi szabályairól

Sajtoskál Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa támogatás helyi szabályairól Sajtoskál Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa támogatás helyi szabályairól Sajtoskál Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

E SÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

E SÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Európai Üzleti Szakközép és Szakiskola OM: 200466 7623 Pécs, Szabadság u. 23. Tel.: 06-72/516-118; 06-72/522-889 Honlap: www.euszki.hu e-mail: info@euszki.hu E SÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Jelen munkahelyi esélyegyenlőségi

Részletesebben

Három évvel az antidiszkriminációs szabályozás reformja után*

Három évvel az antidiszkriminációs szabályozás reformja után* GYULAVÁRI TAMÁS Három évvel az antidiszkriminációs szabályozás reformja után* Több mint három éve, 2004. január 27-én lépett hatályba az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló

Részletesebben

Egyenlő eséllyel? Érzékenyítés a téma iránt

Egyenlő eséllyel? Érzékenyítés a téma iránt TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Egyenlő eséllyel? Érzékenyítés a téma iránt Az Egyenlő bánásmód mindenkit megillet Jog és kötelezettség Hercegh Mária Az Egyenlő bánásmód mindenkit megillet hogy ez

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére Tárgy: Javaslat Polgár város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálatára Előterjesztő: dr. Váliné Antal Mária címzetes főjegyző

Részletesebben

BORSOD MEGYEI ESETTANULMÁNYOK. Készítette: Dr. Tulipán Péter BAZ. Megyei Békéltető testület elnöke

BORSOD MEGYEI ESETTANULMÁNYOK. Készítette: Dr. Tulipán Péter BAZ. Megyei Békéltető testület elnöke BORSOD MEGYEI ESETTANULMÁNYOK Készítette: Dr. Tulipán Péter BAZ. Megyei Békéltető testület elnöke BÍRÓSÁGI JOGESET 1. Borsod Megyei Békéltető Testület még nem vesztett pert 15 év alatt A vállalkozás az

Részletesebben

a Képviselő-testület 2013. október 29-i ülésére

a Képviselő-testület 2013. október 29-i ülésére ÖCS KÖZS ÉG ÖNK ORM ÁNY ZA TA P O L G Á R M E S T E R 8292 Öcs, Béke utca 35. (88) 263-001 fax:(88) 263-001 Ügyszám: 11/2-12/2013. Készítette: Farkasné Barka Andrea Tárgy: Szociális célú tűzifa juttatásáról

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/6/5/2015. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. május 27-i ülésére Tárgy: Eplény Községi Önkormányzat fenntartásában

Részletesebben

Hatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez

Hatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez ÖRT Szakmai Fórum 2008. szeptember 9., Budapest Hatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez Új fogyasztóvédelmi szabályok Az Országgyűlés 2008. június 9-én elfogadta: A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2 ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés: Képviselő-testület Előterjesztő: Kmetty Károly polgármester

Részletesebben

Tájékoztatás a művészetoktatásban igénybe vehető díjkedvezményről

Tájékoztatás a művészetoktatásban igénybe vehető díjkedvezményről Tájékoztatás a művészetoktatásban igénybe vehető díjkedvezményről Kedves Szülők! Kedves Diákok! Az alábbiakban szeretnénk tájékoztatni Önöket arról, hogy az alapfokú művészetoktatásban a hatályos jogszabályok

Részletesebben

v é g z é s t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja.

v é g z é s t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 6.Pkf.26.585/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a Fekete Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő iroda címe; ügyintéző: dr. Fekete Csaba ügyvéd) által képviselt... (felperes címe) felperesnek,

Részletesebben

I. Fejezet. A rendelet hatálya 2.

I. Fejezet. A rendelet hatálya 2. Mikebuda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (V.02.) önkormányzati rendelete a gyermekek részére nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokról, valamint a személyes gondoskodás nyújtó

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Aktív korúak ellátása

Aktív korúak ellátása Aktív korúak ellátása Célja Feltétel Ellátás nyújtása olyan aktív korú személyeknek és családjuknak, akik a munkaerő-piacon hátrányos helyzetben vannak. Kiegészítő támogatás, akkor kaphatja a jogosult,

Részletesebben

(1) Ez a rendelet 2011. november 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(1) Ez a rendelet 2011. november 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének../2011. (..) önkormányzati rendelet-tervezete a Pápa városban biztosítható személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételének rendjéről, a

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

A GYERMEK JOGAI AZ EGYÉB JOGVISZONYOKBAN

A GYERMEK JOGAI AZ EGYÉB JOGVISZONYOKBAN A GYERMEK JOGAI AZ EGYÉB JOGVISZONYOKBAN DR. HERCZEG RITA Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. JÚNIUS 5. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról (A módosítással egységes szerkezetbe foglalva.) Nyékládháza Város

Részletesebben

Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról

Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Vas Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége

Vas Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége Vas Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége A fogyasztóvédelmi referens intézménye Dosztánné dr. Császár Eszter A fogyasztóvédelemről szóló 1997. CLV. törvény (Fgytv.) preambuluma szerint

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2012-2013. Újhartyán, 2012, szeptember 1. TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rész... 3 1. Az esélyegyenlőségi terv előkészítésének folyamata, aktualizálása...

Részletesebben

Csernely Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (I.29.) önkormányzati rendelete. a szociális tüzelőanyag juttatásról

Csernely Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (I.29.) önkormányzati rendelete. a szociális tüzelőanyag juttatásról Csernely Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (I.29.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag juttatásról Csernely Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. Cikk

Részletesebben

ALAPVETŐ EMBERI JOGOK - ELLÁTOTT JOGI TEMATIKA I. -

ALAPVETŐ EMBERI JOGOK - ELLÁTOTT JOGI TEMATIKA I. - ALAPVETŐ EMBERI JOGOK - ELLÁTOTT JOGI TEMATIKA I. - Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁJUS 14. dr. Kozicz Ágnes Alapvető Jogok Biztosának Hivatala TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Sok esetben nem csak jogos gazdasági érdeke diktálja a munkáltatónak, hogy munkavállalói tiszta fejjel, alkoholos befolyásoltságtól

Részletesebben

A STONEHENGE J.J KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A STONEHENGE J.J KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA A STONEHENGE J.J KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA Verzió: Készítette: Hatályba lépés napja: v1 Sajti László szervezeti igazgató 2014. január 02. 1 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I.1. A Szabályzat célja Jelen

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Az új Munka Törvénykönyve Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Általános magatartási követelmények Az adott helyzetben általában elvárható magatartás ÚJ! Jóhiszeműség és tisztesség

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3.

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a N G Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. október 14. 2015. 20. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 3195/2015. (X. 14.) AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról... 1384 3196/2015. (X.

Részletesebben

KENGYEL KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 16/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelete. A szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól

KENGYEL KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 16/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelete. A szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól KENGYEL KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelete A szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Kengyel Községi Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Három évvel az antidiszkriminációs jog reformja után. Gyulavári Tamás 1

Három évvel az antidiszkriminációs jog reformja után. Gyulavári Tamás 1 Három évvel az antidiszkriminációs jog reformja után Gyulavári Tamás 1 Több mint három éve, 2004. január 28-án lépett hatályba az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi

Részletesebben

I. A rendelet célja. II. A rendelet hatálya

I. A rendelet célja. II. A rendelet hatálya Takácsi Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2013. (II. 19.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételének rendjéről, a fizetendő térítési díjak megállapításáról

Részletesebben