A MEZŐTÚRI KISTÉRSÉG KOMPLEX STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA

Átírás

1 BERETTYÓ-KÖRÖS TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁS A MEZŐTÚRI KISTÉRSÉG KOMPLEX STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA Dél- Alföldi Regionális Fejlesztési Rt. Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Irodája

2 Megrendelő Berettyó-Körös Többcélú Társulás (5400. Mezőtúr, Kossuth tér 1.) Opponens Dr. Krizsán József főiskolai docens (TSF Mezőtúri Főiskolai Kar) Lakatos István okl. közgazdász, területfejlesztési szakértő Vezető tervező dr. Halas Béla c. főiskolai docens, Dél- Alföldi Regionális Fejlesztési Rt. Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Irodája, irodavezető (Szolnok) Szakértők Szoboszlai Zsolt szociológus (MTA RKK, Szolnok) Veres Endre vezető tervező (KEVITERV AKVA Mérnöki Kft, Szolnok) JNSZ Megyei Gazdaságfejlesztő Kht, Szolnok Dr. Lajkó László, okl. agrármérnök Katona Ilona, idegenforgalmi szakértő (Észak-alföldi Régió Marketing Igazgatósága, Szolnok) Dr. Tóth Albert, kandidátus (TSF Mezőtúri Főiskolai Kar) Színyei Béla, okl. épitészmérnök, nyugalmazott megyei főépítész Készítette Dél- Alföldi Regionális Fejlesztési Rt Vezérigazgató: dr. Molnár Zsolt

3 TARTALOM Előzmények HELYZETELEMZÉS Természeti adottságok, térszerkezeti jellemzők és társadalmi környezet Természeti adottságok A környezetállapot legfontosabb jellemzői Térszerkezet, településszerkezet és épített környezet Szerepkörök Kulturális adottságok és kapcsolatrendszer Humán erőforrások Demográfiai viszonyok Iskolázottság Oktatás Foglalkoztatottság, munkanélküliség Egészségügyi ellátás Szociális ellátás Műszaki infrastruktúra Gazdaság Gazdasági teljesítmény és szerkezet Fontosabb ágazati jellemzők és tendenciák Ipar Mezőgazdaság Turizmus Kereskedelem és szolgáltatás Eszköz és intézményrendszer Források Szervezetek és intézmények SWOT analízis FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Forgatókönyvek A megosztott fejlődés forgatókönyve Egy koncentráltabb fejlődés forgatókönyve Célpiramis Célok és prioritások Stratégiai alprogramok és intézkedések Társadalmi, gazdasági, környezeti hatások Stratégiai alprogramok Intézkedések és prioritások közötti kapcsolat Ütem- és finanszírozási terv Forrásszerkezet A stratégiai alprogramok, intézkedések és a települések közötti kapcsolat.73 Felhasznált dokumentumok MELLÉKLETEK 3

4 MOTTÓ: A harcnál jobb az együttműködés A kezünkben van a jövő, amely nem lesz sem jobb, sem rosszabb, mint amilyenné tesszük. D. Meadows - J. Richardson - G. Bruckman, Előzmények Az újonnan alakult Mezőtúri kistérség pályázatot nyújtott be a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanácshoz stratégiai fejlesztési programjának elkészítésére. A Tanács a pályázatot sikeresnek ítélte, a kistérség tendereztetés alapján a programkészítéssel a Dél- Alföldi Regionális Fejlesztési Rt. Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Irodáját bízta meg. A program készítés célja: az új kistérség alap fejlesztési stratégiájának kidolgozása; a tervezés- és fejlesztés kistérségi gyakorlatának előmozdítása; elősegíteni az Európai Uniós csatlakozás lehetőségeinek hatékony kihasználását. A fejlesztési program egyrészt lefedi a kistérség teljes területét, mely a következő településeket jelenti: Mezőtúr, Túrkeve, Kétpó, Mezőhék, Mesterszállás. Másrészt bizonyos területeken a Mezőtúri kistérség és Jász- Nagykun-Szolnok Megye határain túl nyúló partnerséget, valamint együttműködések kialakítását szorgalmazza. A program megfelel a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló 18/1998.(VI.25.) KTM rendelet előírásainak, valamint azok egyeztetésének és elfogadásának rendjéről szóló 184/1996. (XII. 11.) Kormány rendelet idevonatkozó rendelkezéseinek. A kidolgozás módszertanát illetően követtük az MTRFH által a jó programozási gyakorlat -ot szolgáló kistérségi tervdokumentumok készítésére vonatkozó útmutatót. A kidolgozás során egyfelől mindvégig alapnak tekintettük az NFT és operatív programjainak célrendszerét, intézkedéseit. Másfelől figyelemmel voltunk a kistérség specifikumaira. A program megalkotásakor a települési polgármesterekkel készített interjúkra, a települési adatlapokban lévő információkra, a kistérséget érintő egyéb tervdokumentumokra, valamint a helyzetelemzés megállapításaira támaszkodtunk. A sajátságos időpontból adódóan a program időtávja kilenc év, mivel átível a tervidőszakon, majd lefedi a ig terjedő szakaszt is. Az egyeztetési anyag készítése során jelentős számú prominens személyiséggel és cégvezetőkkel készítettek interjút a szakértők. Ezt követően szakértői workshop-ra került sor. A program véglegesítés során kistérségi társadalmi vitafórumot tartottunk, amelyen több javaslat is elhangzott. Végezetül az egyeztetési folyamat során beérkezett észrevételek és a két felkért szakértő véleménye alapján került a program jelenlegi formájában véglegesítésre. 4

5 1. HELYZETELEMZÉS 1.1. Természeti adottságok, térszerkezeti jellemzők és társadalmi környezet Természeti adottságok 1 A mezőtúri kistérség közigazgatásilag Jász- Nagykun-Szolnok megye délkeleti területét foglalja el. Tájbeosztás szerint az egyetemes Tiszavölgy Közép-Tiszavidék középtájának a Szolnok-Túri-sík elnevezésű kistáján fekszik. Ez a kistáj a MTA Földrajztudományi Kutató Intézete által 1990-ben kiadott Magyarország kistájainak katasztere I. szerint a Fegyvernek Törökszentmiklós Martfű Tiszaföldvár vonaltól keletre a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna vonaláig húzódik. Északon a Tiszafüred Kunhegyesi-síkkal határos, délen a Hármas-Körös jelenti a kistáj határát. Az öt település mindegyike tájföldrajzi értelemben nagykunsági város illetve község, de történelmi értelemben vett Nagykunságnak viszont csak Túrkeve és Mesterszállás tekinthető nagykun településnek. A kistáj kialakításában a Tisza, a Berettyó és az egykori Nagykőrös volt a döntő tényező. A Tiszához közelebb eső nyugati területek inkább az alacsony ármentes síkság kategóriájába sorolhatók, a keleti és déli határrészek a Berettyó és a jelenlegi Hármas-Körös ártéri lapályai. A mezőtúri kistérség nyolc kistájjal szomszédos, amelyek a Tiszafüred Kunhegyesi-sík, a Nagy-Sárrét, a Dévaványai-sík, a Körösmenti-sík, a Békési-sík, a Körösszög, a Tiszazug és a Szolnoki ártér. Azokkal a kistájakkal különösen erős a kapcsolata, amelyek területére az adott település határának egy része át is nyúlik. Túrkeve és Mezőtúr városok keleti határrészei a Hortobágy- Berettyó főcsatorna keleti oldalán fekvő ártéri laposokra is kiterjednek, így azok közvetlenül a Nagy-Sárrét, a Dévaványai-sík és a Körösmenti-sík csatlakozó területei. Mezőtúr délkeleti határának egy kis darabja már a Békési-síkon fekszik. A kistérség délen a Hármas-Körös hullámterével érintkezik, így a Körösszöggel és a Nagykunságban idegen dunai eredetű kistájnak tekinthető Tiszazuggal határos. A kistérség a Körös-Maros Euró Régió közvetlen része. Ebből adódóan is szoros kapcsolatban áll a Jász- Nagykun-Szolnok megyében lévő, közvetlen szomszédos területekkel elsősorban a karcagi, törökszentmiklósi és kunszentmártoni kistérségekkel. Fekvéséből adódóan erősen integrálódik a szomszédos Békés megyei területekkel is, főleg Dévaványa, Gyomaendrőd és Szarvas vonzása jelentős. Ez utóbbival vasúti és komp összeköttetés is van. Mezőtúr jelentős közúti és vasúti átkelőhely. A 46-os országos főútvonal, továbbá a villamosított pályájú vasúti fővonal megteremti a kapcsolatot a békési térséggel. Jelentős térségi hátrányt jelent, hogy Túrkevének és két kistelepülésnek, Mesterszállásnak és Mezőhéknek nincs vasúti összeköttetése. Gondot jelent az is, hogy Túrkevéről a felújított ballai-híd ellenére csak földúton érhető el Gyomaendrőd és Dévaványa. A kistérség valamennyi szomszédos területtel éles határ nélkül találkozik. Még a két jelentős vízfolyás (Hármas-Körös és Hortobágy-Berettyó főcsatorna) sem képez természetes határt, mivel azon átnyúló területei vannak Mezőtúrnak és Túrkevének is. A Mezőtúri kistérség három kistelepülése (Mesterszállás, Mezőhék és Kétpó), továbbá Mezőtúr és Túrkeve nyugati határrészei a Szolnok-Túri-sík területén fekszenek. 1 Dr. Tóth Albert résztanulmánya alapján 5

6 Ez a m közötti tszf-i magasságú hordalékkúp-síkság alacsony, ármentes terasz. A jégkorszakban képződött hullóporos, löszös üledék 1-3 m vastagságban a mélyebben fekvő területek kivételével az egész területet befedi. A néhány méterrel alacsonyabban fekvő m közötti tszf-i magasságú Dévaványai-síkot és a Körösmenti-síkot alacsonyártéri térszintnek tekinthetjük, amelynek felszínformálódásában a hajdani Berettyó volt a legfőbb felszínalakító tényező. Itt a löszös üledéket még a hátasabb térszinteken is a vízzel kapcsolatban lévő infúziós lösz, a lösziszap, a mélyebben fekvő helyeken pedig az ártéri, mocsári agyag képezi. Ezt a tekintélyes agyagkészletet dolgozza fel a mezőtúri téglagyár, ez tette lehetővé a nemzetközi hírű túri fazekasság létrejöttét is. A kistérség reliefenergiája rendkívül csekély. Az egész térség benne van a legalacsonyabb 0-5-ös tartományban. A Dévaványai-sík területén ez az érték 0-2 között mozog. Ez a terület az ország egyik legkisebb relatív reliefű kistája (átlagos érték 0,5 m/km 2 ). Az egész felszínt az egykori vízrendszerek (döntően a Berettyó) erősen feltöltődött medreinek kusza hálózata borítja. A kistérség területén mindenütt fellelhetjük a korábbi időszak elhagyott folyómedreit. A Szolnok-Túri-sík nyugati és déli részein az ősi Tisza és Körös lapos, széles medreivel találkozunk. A kistérség vízrajzi helyzetét döntően három folyó a Tisza, a Hármas-Körös és a Hortobágy-Berettyó főcsatorna határozza meg. A földtörténeti időkben a Tisza jelentős szerepet játszott a táj formálásában (jégkorszak, óholocén). Jelenleg a vízpótlásban (Nagykunsági-főcsatorna, Hortobágy-Berettyófőcsatorna) játszik szerepet közvetetten. A három vízfolyás közül a legközvetlenebb viszony a Hotrobágy-Berettyó-főcsatornához kötődik. Ennek a vízrendszernek nemcsak az ár- és belvízmentesítési munkálatok megkezdése előtt volt döntő befolyása a táj életében, de jelenleg is vízrajzi tengelyként szerepel. A kistérség két városának jelentős területei közvetlenül az egykori ártéren fekszenek, itt az árvízi fenyegetettség közvetlenül is jelentkezik. A Hortobágy-Berettyó-főcsatorna vízminőségi állapotának javítása, továbbá mezőtúri hullámtéri szakaszának rendezése, hasznosítása az egyik legfontosabb jövőbeni feladat. Ugyan így számos rendezésre váró feladatnak tekinthető a holtágrendszerek ügye is. A mezőtúri Peresi-holtág az egész Kárpát-medence harmadik leghosszabb morotvája. A közel 30 km hosszúságú, 166 ha területű és mintegy 4,4 millió m 3 víztérfogatú holtág rendkívül értékes tájeleme a kistérségnek, de az egész Tiszavölgynek is. A Halásztelek-Túrtő-Harcsás Holt-Körös hármas holtágrendszer is a kiemelt értékek sorába tartozik. Együttes területük 161 ha, víztérfogatuk meghaladja a 2,6 millió m 3 -t. A holtágak bölcs, tájökológiai szempontokon alapuló hasznosítása számos érdekütközéssel is együtt járó kérdés tisztázását megköveteli. (Pl. a természetvédelmi érdekeken túlmenően a vízpótlás, belvíztározás, öntözés, víziszárnyas-tenyésztés, horgászat, halászat, vízparti üdülés, stb. hasznosítási módjait, lehetőségeit). A kistérség életében fontos szerepet tölt be a jól kiépített öntözőrendszer és belvízelvezető hálózat. A Kiskörei tározó létrejöttével és a 119 km hosszú Nagykunsági-főcsatorna rendszer megépítésével lehetővé vált a Tisza és a Hármas-Körös közötti vízátvezetés. A kistérség talajvíz-viszonyai igen változatosak és mozaikosak. A talajvíz mélysége átlagosan 3-6 m között ingadozik. Kémiai összetételét illetően a Hortobágy-Berettyó mellékén inkább nátrium-, máshol kalcium-, magnézium-hidrokarbonátos. A szulfáttartalom Mezőtúr térségében meghaladja a 600 mg/l-t, sőt Túrkevétől nyugatra még a 1000 mg/l-t is. A rétegvizet adó ártéri kutak száma nagy, mélységük átlagosan m között ingadozik. A mélyebb rétegekből termelő kutak vízhőfoka meghaladja az 50 o C-t (Mezőtúr 54 o C, Túrkeve 76 o C). 6

7 Vízrajzi szempontból az egész kistérséget de különösen Túrkeve-Mezőtúr területét az árés belvízveszély erősen fenyegeti. A természeti csapásokat illetően ez a kistáj egyik legmarkánsabb, legsúlyosabb, rendszeresen megismétlődő problémája. A kistérség felszínalaktani vonatkozásban két jól elkülönülő területre osztható. A nyugati területegységek a Szolnoki-löszplató részeként jobbára ármentes, a talajvízmozgásoktól is nagyrészt független lösztakaróval fedett hátas terület. A keleti és déli határrészek a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna illetve a Hármas-Körös alacsonyabban fekvő, belvízzel is gyakran sújtott ártéri terület. Ez a felszínalaktani-vízrajzi különbség a talajtípusok különbözőségében is élesen megmutatkozik. A zömmel lösszel fedett területeken jelentős az aránya a kedvező mezőgazdasági adottságú mészlepedékes és a réti csernozjom talajoknak. Ezek együttes aránya Mesterszállás, Mezőhék és Kétpó területén, továbbá Mezőtúr és Túrkeve nyugati határrészein eléri a %-ot. A laposokban fekvő térszínek főleg az elhagyott, erősen feltöltődött folyóvölgyek rendkívül mozaikos eloszlásban ékelődnek a mezőségi talajú táblák közé. Ezeken a helyeken a réti talajok, szolonyeces réti talajok a jellemzőek. Ezek aránya együttesen közelíti a 15 %-ot. A kistérség keleti és déli területein jelentős arányt képeznek a szikes vagy szikesedő talajok (réti szolonyecek, sztyeppesedő réti szolonyecek). Ezek az igen gyenge termékenységű talajok részaránya ebben a térségben közelíti a 40 %-ot. A kistérség éghajlati jellemzőinek megrajzolásakor nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt az előnyös helyzetet, hogy Hegyfoky Kabos tevékenysége nyomán 1891-ben, Túrkevén meteorológiai állomás létesült. Ez az európai hírű klímatográfus a túrkevei meteorológiai állomást nemzetközi rangra emelte. A kistérséget a mérsékelten meleg, száraz éghajlat jellemzi, ami a szélsőségekre hajló kontinentális jellegben is megmutatkozik. Középhőmérséklete 0,5 o C-al magasabb az országos átlagénál (10,5 o C). Túrkeve sokáig országos hőmérsékleti rekordot is tartott (39,8 o C) illetve (-28,2 o C, 1947, február 1.). Besugárzásban és napfényben is az ország egyik leggazdagabb vidéke. A napfénytartam meghaladja a 2000 óra/év értéket. Ez az éghajlati adottság különösen a rizstermesztés (Túrkeve, Mezőtúr) illetve a zöldségkultúra (Mezőhék, Mesterszállás) vonatkozásában előnyös. A nyár derekán (július), a lehűlésekkel együtt járó talajmenti hideg ködök - akár néhány óra alatt is - milliós károkat okozhatnak az éppen bugázó rizstáblákban. A legszélsőségesebb kilengés az éghajlati tényezők közül a csapadékeloszlásban mutatkozik. Az közötti időszak csapadékátlaga a kistérségben 532 mm/év, az ettől való éves eltérések viszont igen jelentősek és gyakorlatilag kiszámíthatatlanok voltak (1999-ben 837 mm, 2000-ben 337 mm). Különösen kritikus volt a esztendő, amire a százéves adatok sorában sem találunk hasonlót: egyetlen esztendőben volt belvíz és aszály. A globális felmelegedés következtében a jövőben a szélsőségek, a klímakilengések további fokozódása várható. Az uralkodó szélirány az ÉK-i. A viharos tavaszi un. böjti szelek és a fagyos szentekhez kapcsolódó lehűlést hozó májusi szelek is általában észak-keletről fújnak. Ezek gyakran tetemes károkat idéznek elő a szántóföldi kultúrákban: a korai vetések szélkifúvásával (Mezőtúr, Túrkeve nyugati határrészein), a májusi fagyoktól pedig (Mesterszállás, Mezőhék) a fűszerpaprika állomány szenved kárt. A kistérség a Tiszántúli flórajárásba (Crisium) tartozik. Természetes erdőállománya a hátas, ármentes térszíneken a lösztölgyesek és a gyöngyvirágos-tölgyesek voltak. Mind ezek az erdők, mind pedig ezek tisztásait borító löszpusztarétek a terjeszkedő szántóföldi művelésnek estek áldozatául. Jelenlegi ismeretünk szerint e két természetes erdőtársulásnak a kistérség területén egyetlen állománya sem maradt fenn. Szerencsére az említett erdők szélein egykor oly jellemző törpemandulás (Amygdaletum nane) védett társulásnak egy m 2 -nyi, életképes 7

8 foltja a Mezőtúr-Mezőhék közötti műút mellett minden zavarás ellenére fennmaradt. Hasonló védett társulás található még Kétpó, Mezőhék és Túrkeve határában is. Két éve a csugari vasútállomás tőszomszédságában kerül elő több, néhány m 2 -es mozaikos löszgyep-reliktum folt, amelyben megtalálható a védett reliktum növényfaj, a szennyes ínfű (Ajuga laxmannii L.) több száz egyede is. Ennek a társulásnak a megmentése a törpemandulásokkal egyetemben, az ezt erősen veszélyeztető agrárkörnyezetben sürgős természetvédelmi feladat. A sziki tölgyesek és a tatárjuharos lösztölgyeseknek sem találkozunk egyetlen foltjával sem. Az egykori tisztásaikat viszont a kistérség legelőin, út menti árkok partjain jól kirajzolja a védett pettyegetett őszirózsa (Aster sedifolius L.) kisebb-nagyobb foltokat alkotó állománya. Ezeknek a gyepeknek a feltörése a védett növény kiveszését jelentené. Ennek megakadályozása elemi természetvédelmi érdek. Oltalmat érdemelnek a kiemelt természetvédelmi jelentőségű, a folyók mellett elsősorban a Hármas-Körös hullámterét kísérő fűz-nyár-éger ligeterdők, a magasabban fekvő részeken pedig a tölgy-kőris-szil ligeterdők. Ugyan így kiemelt természeti értéknek számítanak a másodlagosan keletkezett, de ma már természetközeli állapotban lévő kubik erdők is. Természetvédelmi-tájvédelmi szempontból a kistérség két legjelentősebb egysége a Körös- Maros Nemzeti Park részét képező, országos jelentőségű védett természeti területek: a Dévaványa-Ecsegi-puszták Túrkeve határában fekvő területe, továbbá a déli határt képező Körös-ártér. Ecseg-puszta mind természetvédelmi, mind pedig tájtörténeti ezzel összefüggésben tájképi szempontból azért unikális értékű területe a kistérségnek, mert ezen a szakaszon még ősi medrében folyik az egykori Óberettyó. A vízrendezéssel együtt járó tájátalakítás ellenére is korábbi állapotát megőrizte, tájjellegét megtartotta ez a vizes alföldi táj. Ehhez hasonló tájjal már Európában is alig találkozunk. Erről a tájról indult el, s vált világhírű művésszé Finta Sándor, az egykori ecsegi kisbojtár. Ezt a túrkeve- ecseg pusztai tájat tartotta felnevelő tájának a nemzetközi hírű ökológus Balogh János is, akinek végakarata szerint két éve itt pihennek hamvai. Mind ezek mellett fontos madár élőhely is (Túzokrezervátum, Dévaványa). A kiemelt jelentőségű értékek sorában említhetjük azokat a másodlagosan kialakult vizes tájelemeket, amelyek az egykori Nagykörös szabályozása nyomán jöttek létre (Hármas- Körös hullámtere, kubik erdők, árvízvédelmi védtöltések, s mindezek mellett a holtágak). A kistérség különösen gazdag holtágakban. A mezőtúri Peresi-holtág, a Halásztelek- Túrtő- Harcsás Holt-Körös, a természetközeli állapotban lévő mesterszállási Harangzugi Holt-Körös és a túrkevei, erősen feltöltődött Malomzugi-holtág olyan táji gazdagságot jelent, amellyel kevés kistérség rendelkezik. A tündérrózsás-vízitök hínártársulás (Nymphaeetum-albo-luteae), de különösen a sulymos hínármezők (Trapetum natantis) európai összevetésben is kiemelkedő természeti értéket jelentenek (a sulyom európai Vörös Könyves faj!). A legsürgősebb feladat e tekintetben, hogy a már évekre visszatekintő kutatásokat ezeken a vizes élőhelyeken tovább folytassuk, s ezzel összefüggésben az érdekek összehangolásával döntés szülessen a még lappangó értékek tájökológiai elveken alapuló hasznosítására. A kistérség kunhalmokban is egyik leggazdagabb vidéke a Közép-Tiszavölgynek, mivel minden településen van, összesen 34 található itt (Mezőtúr 12 db; Túrkeve 16 db; Kétpó 2 db; Mesterszállás 1 db; Mezőhék 3 db). Valamennyi kunhalom törvényileg védett (1996. évi LIII. törvény a Természet védelméről). Tájképileg az Alföld egyik legszebb kurgánja (sírhalom) a túrkevei Pásztó-halom. A túrkevei ballai határban fekvő Tereh-halom pedig Európa egyik legjelentősebb bronzkori lakódombja. Ez utóbbinak a régészeti feltárása jelenleg is tart. További fontos feladat a már védett természetvédelmi értékek mellett, a még rejtőzködő értékek felkutatása és mielőbbi védetté nyilvánítása. 8

9 A környezetállapot legfontosabb jellemzői 2 A környezeti konfliktusok és azok kiváltó okainak feltárása alapul szolgálhatnak egyrészt a jövő generációjának egészséges környezetéhez, másrészt az EU csatlakozást követő kötelező elvárásoknak való megfelelésnek. E vonatkozásban az is lényeges, hogy a települési környezetvédelmi programok készítését a környezet védelméről szóló évi LIII.sz. törvény 46 (1) bekezdése kötelezően előírta. A kistérségben ezzel egyetlen település (Túrkeve) rendelkezik, a többiek esetében a kidolgozás részben folyamatban van, ezért ezek elkészítése e vonatkozásban elsőrendű kérdés. Ezért ezen alfejezetben kizárólag a legmeghatározóbb stratégiai jelentőségű kérdésekkel foglalkozunk, mivel ezek részletes kidolgozása külön jogszabály szerint elvárt és kötelező környezetvédelmi programban részletesen kidolgozásra kerülnek. A kistérség területhasznosításának igen problematikus jellemzője, hogy erdősítettsége a legalacsonyabb szintű a megyében. Ezért egy kistérségi többcélú, ugyanakkor tájhonos erdősítési programnak feltétlenül létjogosultsága van. Az ártereken a rét területek mellett igen gyakori a szántó. Belvízjárta térségnek tekinthető, nagy területeken gyenge termőhelyi adottságokkal, melynek következménye a szikesedési hajlam, azaz a fizikai talajszerkezet leromlása, a vízháztartás szélsőségessége. A fasorok, erdősávok csökkenése, az elmúlt évtizedek nagy táblásításai, a helytelen talajművelés, a repülőgépes növényvédelem erősítette a szél károsító hatását, a deflációt. A kistérségben nem találhatók jelentős légszennyező anyagokat kibocsátó források. Mérési eredmények alapján a kistérség települései megfelelő illetve tiszta minősítésűek. A környezeti zajterhelés gyakorlatilag a közlekedésből származik. Ez két elemből áll. Egyrészt a településen átmenő tranzit, másrészt a belső forgalomból. A kis és nagytelepülések között e tekintetben döntő különbség van. A kis településeknél a tranzit forgalom a meghatározó, a belső forgalom gyakran elhanyagolható, míg nagy településeknél a tranzit forgalom mellett a belső forgalom a település méretével arányosan növekvő mértékű tényező. Az ipari zajkibocsátók száma és környezetszennyezése a nagy üzemek privatizációja, szétdarabolása kapcsán folyamatosan csökkent. Gyakori az olyan létesítmény, amely lehetséges kapacitásának töredékével üzemel. Az új létesítmények vagy iparterületen, vagy ott jönnek létre, ahol a környezetben nincs védendő épület. Szaporodik a lakókörnyezetben a lakás, vagy melléképületek részbeni átalakításával megvalósuló, alapvetően a szolgáltatási ágazatban tevékenykedő boltok, kisüzemek száma. Ezek egy része környezeti zajterhelés növekedést okoz. A létrehozott zajterhelés ritkán haladja meg a határértéket. A területen nincs olyan üzemi zajforrás, amelynek működési zaja a telekhatártól számított 150 m-nél messzebb hallható lenne. A zajkibocsátók túlnyomórészt mezőgazdasági feldolgozó üzemek és ezek is alapvetően lakott területektől távol találhatók. Az öt település vezetékes vízellátása 100%-ban megoldott, ugyanakkor gondot okoz a víz minősége. A csatornával ellátott lakások száma folyamatosan növekvő értéket mutat. Belterületeken a talajvizek csaknem kivétel nélkül jelentősen szennyezettek. Külterületeken helyenként még ivóvíz minőségű talajvizek is feltárhatók. Mivel a talajvizek jelentik a mélységi vizek utánpótlásának bázisát, azok állapotának jobb megismerése és a további szennyezésének visszaszorítása a közeli időszak kiemelt feladatának kell lennie. A kistérségben kedvező termálvíz beszerzési lehetőségek vannak. A termál kutak elsősorban idegenforgalmi, rekreációs és kommunális céllal kerülnek hasznosításra, de ivóvíz bázisul is szolgálnak. A kistérség településeinek legfontosabb környezetvédelmi infrastruktúrális jellemzőit az alábbi táblázatban foglaltuk össze. 2 Veres Endre résztanulmánya alapján 9

10 Megnevezés Mezőtúr Túrkeve Kétpó Mesterszállás Mezőhék (%) Szennyvízhálózat kiépítettsége Tisztított szennyvíz aránya Szennyvízhálózatba bekötött lakások Hulladékgyűjtésbe bevont lakások táblázat Legfontosabb környezetvédelmi települési jellemzők Forrás: KSH, 2004 és Települési adatlapok A kistérség települései rendelkeznek meglévő környezetvédelmi létesítményekkel, illetve a környezetvédelmi feladatok ellátása és a környezetvédelmi tevékenység rendszere adott szinten működik a településeken. A meglévő környezetvédelmi létesítmények a korábbi szabályozásnak megfelelően készültek el, így a bekövetkezett jogszabályi változástól függően a jelenlegi előírások eltérése a meglévő létesítmények felülvizsgálatát és korszerűsítését indokolja. A környezetvédelmi tevékenység, illetve a kiépített kapacitások nagysága elmarad a szükségestől tekintettel arra, hogy teljes mértékű lefedést nem biztosít a jelenlegi rendszer, továbbá a teljesítés minősége gyakran nem elégíti ki a megváltozott jogszabályi előírásokat. Az EU csatlakozásból adódóan a környezetvédelmi kérdések kezelése jelentősen felértékelődött. A kistérséget illetően szennyvíkezelés vonatkozásában mentességet kaptunk arra, hogy Mezőtúron 2010-re minimálisan 83%-os értékű legyen a szennyvízcsatorna hálózat kiépítettségi szintje. Túrkeve már jelenleg is megfelel a számára 2015-re előírt fenti kiépítettségi szintnek. A kistérség 2000 fő alatti települései jelenleg nem szabályozottak, helyesebben fejlesztéseik nem élveznek prioritást. Bizonyos, hogy az NFT-II-ben ez is bekerül valamelyik operatív programba. Kétpó kivételével a kistérség kistelepülései jó kiindulási helyzetben vannak ahhoz, hogy a későbbiekben ne sokkszerű hatást kiváltó fejlesztést kelljen megvalósítaniuk. Kétpó esetében a készülő környezetvédelmi programban már most hosszútávra ütemezni javasolt a kiépítést, ehhez a DECKÖVICE megfelelő támogatási lehetőséget biztosít. A szennyvízhálózat a települések egy részén -az utóbbi év sikeres beruházás támogatásnak köszönhetően- részlegesen vagy teljesen kiépült a kommunális szennyvízgyűjtő és elvezető hálózat, így a közelmúltban megépült vezetékek megfelelő állapotban vannak és üzemelnek. Mezőtúr területén 68,9 km meglévő csatorna van, egy városrész kivételével megépült a szennyvízhálózat, az Alsórész városrészben hiányzik a csatorna, ezért kb lakás szennyvízelvezetése jelenleg megoldatlan. Túrkevén 54,3 km hosszú a meglévő szennyvízcsatorna, melyhez 2 km hosszú nyomott szennyvízvezetéket kell építeni, ezzel teljessé válik az elvezető hálózat. Mezőhéken 5,4 km hosszban és Mesterszálláson 7,8 km hosszban kiépült a szennyvízhálózat. Az utóbbi évtized beruházásai során létesített szennyvízcsatornák műanyagcsövekből épültek. Kétpón jelenleg nincs szennyvízcsatorna, ezért a településen összesen 4,5 km hosszú gravitációs és 3 km hosszú nyomóvezetéket kell megépíteni. A szennyvízcsatorna építési programhoz kapcsolódva a szennyvíztisztító telepek építése is megindult, így a települések egy részén működik tisztítómű. A meglévő tisztítótelepi kapacitás nagysága és minősége az igénynek és előírásnak részben megfelel, ezért a szennyvíztisztítók korszerűsítése általában szükséges. Mezőtúr tisztítótelepe 3500 m 3 / nap kapacitású, a telep technológiai fejlesztése szükséges, melynek keretében a szennyvíziszap víztelenítés és komposztálás létesítményei is megépülnek. Túrkevén a tisztítótelep 750 m 3 /nap kapacitású, melynek növelése és technológiai korszerűsítése is szükséges. Mesterszálláson a meglévő tisztítótelep átépítéséhez jogerős vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik a település, a tervezett fejlesztés elvégzése után a telepi kapacitás megfelelő lesz. Mezőhéken és Kétpón a meglévő tisztítótelepek kapacitása megfelelő. A kistérség települések másik környezetgazdálkodási problémája a hulladékok kezelése, ártalmatlanítása, amelynek megoldása mára a regionális lerakó létesítésével az ISPA 10

11 program keretében rövidesen teljesülhet. Igen fontosnak tartjuk a szelektív hulladékgyűjtés rendszerének kialakítását előkészítő tervezői munkálatok mielőbbi megkezdését. Veszélyes hulladékok esetén a cél a hulladékkeletkezés megelőzése, illetve a mindenképpen keletkező hulladékok mennyiségének csökkentése. A legjelentősebb veszélyes hulladékot termelő ágazat a térségben az ipar és a mezőgazdaság. Mennyiségénél és veszélyességénél fogva a vegyiparban és a gépiparban keletkező veszélyes hulladékok jelentik a fő környezeti problémát. A térségben Mezőtúr városban működik kórház. Az itt keletkező veszélyes hulladékok (szervmaradványok, egyszer használatos cikkek, fertőtlenített hulladékok) égetéssel kerülnek ártalmatlanításra. A többi település egészségügyi intézményeiben keletkező veszélyes hulladékok (kötözési hulladékok, elhasznált tűk) ártalmatlanításáról nincs adat. A települések területéről az állati hullák (hulladékok) elszállítási és ártalmatlanítási rendszere kialakított és a rendszer működik. Elszállítást és ártalmatlanítást az ATEV Hódmezővásárhely végzi el. Minden településről nyári időszakban két naponta, téli időszakban három naponta gyűjtik be a hulladékot a szállításra vonatkozó követelmények és előírások betartásával. A településeken központi állathulla gyűjtőhely az alábbiak szerint van kijelölve: Mezőtúron és Túrkevén van állathulla gyűjtőhely, amelyek részben felelnek meg a 71/2003.FVM rendelet előírásainak. Mezőhéken és Kétpón nem üzemel települési begyűjtőhely, az elszállítás rendszere kialakított és működik. Mesterszálláson a szennyvíztisztító mellett jelölnek ki hulladék gyűjtőhelyet a végleges megoldás kialakításáig. Az illetékes állategészségügyi állomással folytatott konzultáció alapján azt javasoljuk a programban, hogy az érintett települések számára egy begyűjtőhely létesüljön Mezőtúron a meglévő gyűjtőhely átépítésével és fejlesztésével úgy, hogy a fejlesztés során kialakított telep feleljen meg a 71/2003. FVM rendelet előírásainak. Ma még külön gond a lakossági veszélyes hulladékok kérdésköre. Ezek az elhasznált akkumulátorok, ásványolajok, növényvédőszer maradékok és csomagoló anyagok begyűjtésének hiányosságaiból adódnak. Az ilyen hulladékok nem kerülhetnek a kommunális hulladékba veszélyességük miatt, ezért a kommunális hulladéktól elkülönítve kellene begyűjtésüket megoldani és ártalmatlanításukat biztosítani Térszerkezet, településszerkezet és épített környezet 3 A statisztikai kistérségek lehatárolását a 244/2003. (XII. 18.) kormányrendelet január 1-jei hatállyal módosította. Az új lehatárolás eredményeként változott Jász- Nagykun- Szolnok megye kistérségi beosztása. A korábbi hat kistérség helyett január 1-jétől létrehozott új Mezőtúri kistérséggel együtt hét területfejlesztési-statisztikai kistérségbe tartozik a 78 megyei település. A Mezőtúri kistérség főbb jellemzőinek, elsősorban a népességének bemutatása a évi népszámlálási adatok, valamint a évi statisztikai adatok felhasználásával történt. A Mezőtúri kistérséggel térszerkezetileg is új, történeti előzmények nélküli területi egység jött létre, amely részben a történelmi Nagykunság területéből válik le (Mezőtúr, Túrkeve), részben pedig más kistérségekből választ le településeket (Kétpó, Mezőhék, Mesterszállás). A kistérséget alkotó települések évtizedekkel, évszázadokkal ezelőtt jöttek létre, viszont a jelenlegi területi csoportosítás újszerűsége miatt, a létrejött területi egység szerkezeti önállóságának, működőképességének vizsgálatára és az esetleges fejlesztési javaslatok megfogalmazására van szükség. A kistérség külső szerkezeti kapcsolatát a JNSZ Megyei Közgyűlés által nemrég elfogadott Megyei Területrendezési Terv határozza meg, ezen túl azonban a kistérségnek lehetnek olyan speciális, helyi adottságai, belső szerkezeti hiányosságai, amelyek önálló kistérségi területrendezési terv készítését teszik szükségessé. 3 Szinyei Béla és Szoboszlai Zsolt munkája alapján 11

12 A Mezőtúri kistérség néhány fontos jellemzője megyei viszonyításban: Kistérség Terület, km 2 A városok száma A községek száma Lakónépesség az év végén A városi népesség aránya A települések átlagos népessége Népsűrűség, fő/km 2 Jászberényi , Karcagi , Kunszentmártoni , Mezőtúri , Szolnoki , Tiszafüredi , Törökszentmiklósi , Jász- Nagykun- Szolnok megye , táblázat A Mezőtúri Kistérség néhány fontos jellemzője Forrás: KSH, A Mezőtúri kistérség a megye dél-keleti részén fekszik. Területe 726 négyzetkilométer, népessége 2003 év végén alig haladta meg a 31 ezer főt. Az ide tartozó 5 településből Mezőtúr és Túrkeve városi jogállású, a többi három Kétpó, Mesterszállás és Mezőhék település ezer fő alatti lélekszámú község. Mezőtúr és vonzáskörzete a megye területének 13, népességének 7,5 százalékát teszi ki. A megye többi hat kistérségéhez viszonyítva relatíve a legritkábban lakott kistérségnek számít 43 fő/km 2 -es népsűrűségével. A megye legritkábban lakott városa és községe is ebben a kistérségben található (Túrkeve és Mezőhék). A városi népesség aránya rendkívül magas, 94 százalékos ez egyben meghatározó szereppel bír a kistérség társadalmi-gazdasági életében, fejlettségének alakulásában. A városok dominanciája egyrészről tükröződik a kistérségi szintre vetített különböző mutatókban is, mint például a népesség iskolázottsága, a közintézményekkel, egyes közüzemi szolgáltatásokkal való ellátottsága tekintetében, ugyanakkor mégsem érezhető olyan markánsan a városok jelenléte, mint ahogyan azt a népességen belüli aránya mutatja. A megye többi kistérsége között vizsgálva sajátos kép rajzolódik ki a körzetről. A kistérség településhálózati, szerkezeti viszonyai felemásak. Míg Mezőtúr településhálózati központi szerepet tölt be a három község szempontjából, addig Túrkeve -bár hasonló nagyságrendű város - nem rendelkezik vonzott településsel. Túrkeve Mezőtúr társtelepülésének tekinthető. A kistérség épített környezete differenciált és az ez irányú viszonyok is felemásak. A kistérség legfontosabb útja a Törökszentmiklós - Békéscsaba közötti 46 sz. főút, amely azonban a kistérségen belüli településeket nem köt össze, jellemzően növekvő tranzit szerepet tölt be, amelynek negatív hatásai Mezőtúr vonatkozásában egyre inkább megjelennek. Nincs a várost elkerülő szakasza és egysíku vasúti átjáróval keresztezett. Mezőtúr - Túrkeve, illetve Kétpó, Mezőhék viszonylatában négyszámjegyű utak biztosítanak összeköttetést, míg Mesterszállás ötszámjegyű bekötőúttal kapcsolódik a négyszámjegyű utakhoz, "zsáktelepülés" -nek tekinthető. Mesterszállás zsákszerű elhelyezkedése mellett, belső kapcsolati hiányosság, hogy Kétpó és Mezőhék között a meglévő földút nincs kiépítve és a helyszíni bejárás tapasztalata szerint, mint földút is elhanyagolt, járhatatlan. A kistérség külső kapcsolatai - a 46 sz. út mellett - kiépítettek Tiszaföldvár, Szarvas (komp) és Kisújszállás irányában, kiépítetlenek Kétpó - Kengyel - Szolnok, illetve Túrkeve - Dévaványa között. Ez utóbbiak megvalósítására tervek léteznek. A Megyei Területrendezési Tervben a kistérség és Mezőtúr számára nagyon fontos a Mezőhék - Martfű - új Tiszahíd - 12

13 leendő M8-as irány, valamint a Szarvas felé és az M44-hez kapcsolatot biztosító Köröshíd és nyomvonal korrekció. A települések - különösen a két város - igen nagy külterülettel rendelkeznek. A külterületeken egykor kiterjedt tanyavilág volt és számos nagyüzemi mezőgazdasági telephely létesült. A tanyavilág nagy része a nagyüzemi mezőgazdaság áldozata lett, ma viszont a nagyüzemi mezőgazdaság egykori telephelyei is többségében pusztulnak. A gyászos képet fokozza a külterületi mezőgazdasági úthálózat elhanyagoltsága. Mivel a külterületi nagyüzemi telephelyeket ellátták burkolt bekötő úttal, a külterületi úthálózat ilyen, kisebb, nagyobb, a közúthálózathoz kapcsolódó nyúlványokból áll, amelyek nem állnak össze rendszerré. Ezek felhasználásával olyan külterületi mezőgazdasági útrendszert kellene kiépíteni, amely a közúthálózat kiegészítésével biztosítja a mezőgazdasági tevékenység, a külterületi tanyák, majorok, telephelyek leggazdaságosabb településközi ellátását. A közutak környezete, padka, útmenti árok, kísérő növényzet elhanyagolt, kerékpárút nincs a települések között. A kistérség igen értékes természeti adottságokkal rendelkezik. Jó minőségű a termőtalaj. A kiváló minőségű szántóterületek elhelyezkedését a Megyei Területrendezési Terv is bemutatja. Ezeken alakultak ki az intenzív mezőgazdasági területek pl. a lineárberendezéssel öntözött területek. A lineár-berendezések nagy része azonban nem működik, megrongálódott. A holtágak mentén jelentős számú hétvégi házzal rendelkezik a kistérség. Ezek infrastruktúrális ellátottsága viszont alacsony szintű, ezért az épített környezet fejlesztésében az itteni infrastruktúra javítása is fontos operatív intézkedés lehet. Jelentős még a tanya és egyéb telek tulajdonosok száma is. Összegezve az épített környezettel összefüggő problémákat, a kistérség legkritikusabb hiányosságai: a külső közlekedési kapcsolatainak elégtelen szintje, a településhálózat belső egységeinek hiánya (amely összefügg a közúti kapcsolatok hiányosságaival is), a külterületi mezőgazdasági utak rendszerének általános elmaradottsága (ennek egyenes következménye egyrészt az egyes települések külterületi gazdaságinak elszigeteltsége, az egyes településeken belüli külterület - belterületi kapcsolatok ellentmondásossága), a külterületi építmények (majorok, tanyák, stb.) elhanyagolt állapota. Mindezen hiányosságok jelentkeznek az egyes települések szintjén is, ahol egyéb, a településre jellemző, sajátos problémák is vannak a külterületen és a belterületen egyaránt. Ezek közül néhány fontosra az 1. sz. mellékletben irányítjuk rá a figyelmet. A kistérség egyes települései műemlékekben gazdagok, bár azok jelentős része felújításra szorul, illetve néhány felújítása folyamatban van. Település Mezőtúr Meghatározó építészeti értékek Városháza, Református ált. iskola, Kaszinó, Nemzeti Szálloda, Tűzoltó laktanya, Városi Kórház, Teleki Blanka Gimnázium, Kereskedelmi Szakmunkásképző Intézet, Kálvin téri parókia, Soós dr. féle ház, Badár ház, Bolváry ház, Zsinagóga, Református templom, Szegedi Kis István Gimnázium, Vasutállomás, Bazár. Túrkeve Laczka úti lakóház, Finta ház, Református templom, Római katolikus templom Almássy kastély szálloda Kétpó Mesterszállás Római katolikus templom Mezőhék Külterületi kápolna 3. táblázat Meghatározó építészeti értékek a kistérségben Forrás: Települési adatlapok,

14 A települések esztétikusabbá, vonzóbbá tétele érdekében szükséges a zöldfelületek nagyságának növelése is. Az önkormányzatok feladatuknak tekintik a zöldfelületek növelését, így a fásítást, a parkosítást és a tudatformálást Szerepkörök A Mezőtúr kistérségi szervezőközpont, de igazából nem tud minden ellátási formát biztosítani, vonzáskörzetébe megyén kívüli települések is tartoznak, ami fordítva is igaz, vagyis a kistérség községei számára a szomszédos megyék fejlettebb városai vonzáskörzet alternatívát jelentenek. A gazdasági szerepkörök szerint a településeket a következő csoportokba sorolhatjuk Mezőtúr és Túrkeve gazdasági centrum, ezen belül Mezőtúr működő ipari parkkal is rendelkezik. Mezőtúr közjóléti vonatkozású szerepe is jelentős az egészségügyi ellátásban, igazságügyi szolgáltatásban, minden szintű képzésben. Az üdülés-idegenforgalom meghatározó települései Mezőtúron, Túrkevén és részben Kétpón találhatóak. A mezőgazdasági minőségi termelésnek az egész térség helyszíne, de ezek központja Mezőtúr. A kistérség része az Észak- Alföldi Régiónak. Sajátos térségfejlesztési együttműködés alakult ki a Körös-mentén a szomszédos megyék településeivel Kulturális adottságok és kapcsolatrendszer Mezőtúr és Túrkeve a kistérség kulturális életének centrumai. Szerepkörük a szellemi és kulturális élet területén kistérségi vonzáskörzetüknél meglehetősen szélesebb hatókörű. Mezőtúron a Móricz Zsigmond Könyvtár és Közösségi Ház számos öntevékeny csoportot működtet és jó néhány társadalmi (egyesület, alapítvány, egyéb társadalmi szervezet) és civil szervezetnek ad otthont. Alkotó művelődési közösségek, művészeti csoportok egész sora ápolja a népművészet hagyományait. A kiállításokon, műsorokon, rendezvényeken, fesztiválokon megjelent gyakran több tízezer főt kitevő látogatók száma is jelzi a város szellemi és kulturális életének kistérségi határokon átívelő szerepét. E vonatkozásban különösen kiemelkedő a Nemzetközi Művészeti Alkotótábor. A Túri Fazekas Múzeum főleg a híres mezőtúri fazekasság történetét, fejlődését mutatja be és őrzi. A városban több országosan is elismert fazekast tartanak számon, sokuknak neve és alkotásai külföldön is ismertek. Az évente megrendezésre kerülő Túri Vásár már a XV. században is híres volt. Ugyancsak jelentős a Fazekas Vásár. Túrkeve város kulturális életének központja a Városi Művelődési Intézmény és Könyvtár, amely több egyesületnek és alapítványnak a székhelye is egyben. A város civil szervezetei és kulturális intézményei rendszeresen szerveznek programokat, amelyek közül a legjelentősebb, az évente megrendezésre kerülő Kevi Napok rendezvény. A népi kultúra hagyományőrzése az intézményen belül művészeti csoportokban folyik (hangszeres népzenei csoport, népdalkör, bőrműves és hímző csoport). Ugyanakkor a szabadidő eltöltéséhez egyéb klubok, szakkörök is kínálnak lehetőséget (nyugdíjas, családi, sport, természetjáró, egészségmegőrző, stb.). Különböző kiállítások, műsorok, rendezvények színesítik a város kulturális életét. A Finta Múzeum a város híres szülötte Finta Sándor szobrainak is helyet ad ban Mezőtúr és Túrkeve múzeumait összesen közel 15 ezer látogató kereste fel, amelyekben az év során 13 kiállítást rendeztek. A kistérség egyéb településein a falunapok jelentenek kulturális seregszemlét. Települési könyvtár minden településen működik a körzetben. A beiratkozott olvasók száma térségi szinten A rendelkezésre álló könyvtári egységek száma közelítette a 165 ezret, 14

15 amelynek közel kétharmadát ki is kölcsönözték, legnagyobb arányú kölcsönzés Mezőtúron volt mérhető, ahol is ez a mutatószám meghaladta a 90 százalékot. Mozi csak Túrkevén található, de nem üzemel. A két városnak többirányú nemzetközi testvérvárosi kapcsolata is van Humán erőforrások Demográfiai viszonyok A Mezőtúri kistérség településeinek demográfiai jellemzőit egyrészt a megyére is jellemző tendenciák, másrészt az adott települések népességmegtartó, illetve népességeltartó képessége befolyásolják. A kistérségben él a Jász- Nagykun-Szolnok megye lakosságának 7,5 %-a. A két városban és a három kistelepülésen összesen 31 ezer fő. A megye hét kistérsége közül ez a leggyérebb lélekszámú. A kistérség népessége jelenleg is csökkenő. A népsűrűség is igen alacsony: Kétpó, Mesterszállás, Mezőhék 0-32 fő/km 2 Túrkeve fő/km 2 Mezőtúr fő/km 2 Az egykor gazdag tanyavilággal rendelkező kistérség a tanyavilág felszámolódásával a külterületi népességét gyakorlatilag elvesztette. (Az országos adattal megegyezően a megyében is, az ezredfordulón, a külterületi népesség aránya 3 %.) A kistérségben a városi népesség aránya 93,6 %. Ez a megye kistérségei közül kiugróan a legmagasabb érték. Így a mezőtúri a legurbanizálódottabb kistérsége a megyének. A kistérségek városainak területe és népessége vonatkozásában számottevő eltérés nem mutatkozik a többi kistérséghez viszonyítva. (A városi népesség megyei átlaga , a mezőtúri kistérségé fő.) Markáns különbség jelentkezik azonban a községek átlagos népességét illetően. A hét kistérség között a mezőtúri kistérség három kistelepülése a leggyérebb átlagos lélekszámú 671 fővel (a megyei átlag fő). Egy adott település, illetve térség népességszámának alakulását egyrészt a természetes népmozgalmi események (születés, halálozás), másrészt a vándormozgalom (oda-, illetve elköltözések) határozzák meg. Az itt lévő települések népességére is jellemző a megyeihez hasonlóan az alacsony termékenység, a viszonylag magas halandóság miatti népességfogyás, amit még a kistérséget érintő negatív vándorlási különbözet is kedvezőtlen irányba befolyásol. A Mezőtúri kistérség lakónépessége a legutóbbi két népszámlálás, tehát 1990 és 2001 között a megyei 2,3 százalékos átlagnál háromszor nagyobb mértékben, 6,7 százalékkal csökkent, és ez a tendencia 2001 után is folytatódott. A népességvesztés a megye többi kistérségéhez viszonyítva itt volt a legnagyobb arányú, amint azt az alábbi táblázatban szemléltetjük: 4 Szoboszlai Zsolt (MTA RKK) résztanulmánya alapján 15

16 Település Lakónépesség, fő I II XII. 31. Terület, km XII. 31. Népsűrűség, fő/km 2, XII. 31. Kétpó ,76 12,0 Mesterszállás ,92 18,6 Mezőhék ,82 4,3 Mezőtúr ,72 65,9 Túrkeve ,52 42,0 Mezőtúri kistérség összesen ,74 42,7 4.táblázat A Mezőtúri Kistérség demográfiai jellemzői Forrás: KSH, Az utóbbi négy-öt évben a megyében a halálozások száma rendre meghaladta a születések számát, és ez volt jellemző a Mezőtúr körzetében is, amelynek eredményeként természetes népességfogyás figyelhető meg. A térségben évben ezer lakosra 8,9 élveszületés és 14,3 halálozás jutott. Az előbbi mutató alacsonyabb mint a megyei átlag, az utóbbi csaknem megegyezik azzal. Mezőtúron 2003-ban ezer lakosra 9,6 élveszületés, és 15,0 halálozás, Túrkevén 7,7 élveszületés, illetve 13,1 halálozás volt számítható. fő Természetes szaporodás, illetve fogyás Vándorlási különbözet ábra A természetes szaporodás, illetve fogyás és a vándorlási különbözet a Mezőtúri kistérségben ( ) Forrás: KSH, A vándormozgalom egy terület népesedésének egyik alapvető tényezője és a születésekhez, halálozásokhoz hasonlóan vagy növeli, vagy csökkenti a népességet, továbbá intenzitásától függően megváltoztatja annak életkor, nemek, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás és sok más ismérv szerinti összetételét. A Mezőtúri kistérségbe költözők és az onnan elvándorlók számának negatív egyenlege ugyancsak a népesség fogyásához járult hozzá között a területen a belföldi vándorlás évi átlaga ezer lakosra vetítve a megye kistérségei közül a legkedvezőtlenebb, -4,7 volt, a megyei -1,5- es átlaggal szemben. Az utóbbi években a terület népességének kor szerinti összetétele a megyei folyamatokhoz hasonlóan a népesség öregedését mutatja. A gyermekkorúak számának csökkenése mellett kismértékben növekedett a munkaerő-utánpótlást jelentő fiatalabb felnőtt korúak száma az előbbinél mérsékeltebben, az idősebb felnőtt korúaké valamelyest csökkent, az időskorúaké növekedett év végén a kistérség területén élő népesség 15 százaléka volt gyermekkorú (0-14 éves), a fiatal felnőttek (15-39 éves) aránya 35, az idősebbeké (40-59 éves) 28 és az időskorúaké (60 éves és idősebb) 22 százalékot tett ki. A vizsgált öt település 16

17 népességének kormegoszlása a megyei átlagtól kismértékben eltért: a gyermekkorúak aránya 1 százalékponttal volt alacsonyabb, az idősebb felnőtteké ugyanennyivel magasabb, míg a fiatalabb felnőttek és az időskorúaké csaknem megegyezett a megyeivel. Ebből következik, hogy a gyermekkorúak alacsonyabb, a középkorúak magasabb, az időskorúaknak pedig hasonló hányada miatt a kistérség területén élő népesség korösszetétele és ebből adódóan az átlagéletkora is valamivel kedvezőtlenebb a megyei átlagnál. Az egyes területek népességének kormegoszlásában mutatkozó eltérések egyben az eltartási teher arányszámának és a népesség öregedési fokának a különbözőségét is jelentik év végén az eltartási teher mutatója a Mezőtúri kistérség területén 46, a megyei átlagnál (49) alacsonyabb volt, ami azt jelenti, hogy száz felnőtt korúnak 46 gyermekés időskorúról kellett gondoskodni Iskolázottság A népesség iskolázottsága az elmúlt évtizedekben tovább javult, melyet a közép- és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők népességen belüli arányának növekedése és ezzel párhuzamosan a kevésbé iskolázottak hányadának csökkenése jelez. Az iskolázottság növekedését többek között a munkavállalással szoros összefüggésben a fiatalabb korosztályokkal szemben támasztott egyre magasabb iskolai végzettség és szakmai képzettség iránti igény motiválta. A középfokú szakképzés egyre inkább az érettségire épülő képzés felé tolódik el, és folyamatosan emelkedik a felsőfokú oktatási intézményekben tanulók száma. % ,6 85,0 88,8 27,6 30,5 38,2 Mezőtúri kistérség Jász-Nagykun-Szolnok megye Országosan Általános iskola 8. évfolyama Középiskolai érettségi Egyetem, főiskola 7,0 8,9 12,6 2. ábra A Mezőtúri Kistérség népességének iskolai végzettsége Forrás: KSH, Az utóbbi évtizedekben az országos tendenciának megfelelően a megye területén is emelkedett a népesség iskolázottsági színvonala. Mindezek mellett azonban a megyében élők iskolázottsági szintje továbbra is lényegesen elmarad az országostól. A Mezőtúri kistérség területén élő népesség iskolai végzettsége a megfelelő korú népességre vetítve nem tér el karakterisztikusan a megyei átlagtól. A megyei és az országos helyzetnél kedvezőbb, vagyis alacsonyabb a 10 éves és idősebb népesség körében azoknak az aránya, akik az általános iskola első évfolyamát sem végezték el. A körzetben ez a mutató 0,4 százalék a megyei 0,8, és az országos 0,7 százalékkal szemben. A 15 éves és idősebb népesség 85,6 százaléka végezte el legalább az általános iskola 8. osztályát. Ez a megyei átlagnál kissé magasabb. A kistérségek közül kedvezőbb mutató csak a megyeszékhelyet is magába foglaló Szolnoki kistérségben volt mérhető. Legalább középiskolai végzettséggel 17

18 Mezőtúron és vonzásterületén a 18 éves és idősebb népesség 27,6 százaléka rendelkezett, ami 3 százalékponttal alacsonyabb, mint a megyei jellemző, a kistérségek közül azonban csak a jászberényi és a szolnoki adat volt ennél magasabb. A 25 éves és idősebb népességen belül a felsőfokú végzettségűek aránya 7 százalék volt a térség területén, a megyeitől való lemaradás közel 2 százalékpont Oktatás Óvoda a térség településeinek mindegyikében működik ban összesen 18 feladat ellátási helyen 90 óvodapedagógus biztosította a 962 kisgyermek nevelését. Az óvodába beiratkozottak száma követve az elmúlt évek népesedési tendenciáit 1999-től a térségben a megyeinél nagyobb mértékben, mintegy 15 százalékkal csökkent. Egy gyermekcsoportra 22 kisgyermek, egy óvodapedagógusra a megyeivel azonos számú 11 gyermek jutott ban a térség általános iskoláiban összesen 13 számítógéppel ellátott feladat ellátási helyen, 2700 tanuló képzését 250 pedagógus látta el. 129 osztályterem állt a tanulók rendelkezésére, egy osztályra általában 19 tanuló jutott, ez 2-vel kevesebb, mint a megyei átlag. Az általános iskolai tanulók száma hasonlóan az óvodáskorúakéhoz öt év alatt 15 százalékkal fogyott a térségben, a megyében ugyanakkor ennél mérsékeltebben, 5 százalékkal csökkent. Így a megye kistérségei közül a Mezőtúriban jut a legkevesebb, vagyis 87 általános iskolai tanuló 1000 lakosra, ez 10-zel marad el a megyei átlagtól, és 20-szal a Karcagi körzet ilyen típusú mutató számától. A térség két városában de különösen Mezőtúron a középfokú oktatás jelentős múltra tekinthet vissza ban Mezőtúron 3 gimnáziumi, és 4 szakközépiskolai, Túrkevén 1-1 ilyen feladat ellátási helyen összesen a megye középiskolásainak 11 százaléka 1822 diák folytat nappali tagozaton tanulmányokat. A tanulók száma öt év alatt a megyei átlagnál (7 százaléknál) dinamikusabban, 17 százalékkal növekedett. A bejáró tanulók száma lényegesen nem változott az elmúlt évek során, közel 280 fő utazik be naponta más településről a két város középiskoláiba. Megyei viszonylatban Szolnok és Jászberény után Mezőtúr középiskoláiban tanulnak a legtöbben, közel 1200-an nappali tagozaton. Az osztályok átlagos létszáma a térség középiskoláiban 22, amely 4-el alacsonyabb mint a megyében általában. Az 1000 lakosra jutó középiskolások száma szerint vizsgálva a kistérségeket, a Mezőtúri körzet eltérően az általános iskolásokénál igen kedvező helyet foglal el a megye kistérségei között. Gyakorlatilag majdnem ugyanannyi középiskolás diák jut Mezőtúron és környékén 1000 lakosra mint a megyeszékhelyet is magába foglaló Szolnoki kistérségben. Az előbbiben 59 az utóbbiban 60 középiskolás számítható 1000 lakosra. Mezőtúron a Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Karán több mint 1400 fő hallgató vesz részt felsőoktatásban, közülük nappali tagozaton 541 fő tanul. Kollégiumi ellátásban 390-en részesednek Foglalkoztatottság, munkanélküliség A évi népszámlálás adatai szerint a Mezőtúri kistérség gazdaságilag aktív népessége, tehát a foglalkoztatottak és munkanélküliek együttes száma 1990-hez képest közel egynegyedével, ra fogyott, a népességen belüli részarányuk tizenegy év alatt 43,5 százalékról, 35,6 százalékra csökkent. Az inaktív keresők aránya 10,6 százalékponttal növekedett, az eltartottaké pedig 2,7 százalékponttal mérséklődött. A megye kistérségeinek foglalkoztatottsági mutatói a gazdaság állapotával, fejlettségével összefüggésben különbözőképpen alakultak. A jászberényi és a megyeszékhelyet magába foglaló szolnoki kistérségben a legmagasabb a foglalkoztatottság színvonala (

19 százalék), és ezekben legalacsonyabb a munkanélküliek aránya (3-5 százalék). A Mezőtúri kistérség foglalkoztatottsági mutatói az említett térségeknél kissé kedvezőtlenebb helyzetet körvonalaznak: a népesség háromtizede tartozott a foglalkoztatottak körébe, és 6 százalékuk vallotta magát munkanélkülinek. Mezőtúri Törökszentmiklósi Tiszafüredi Szolnoki Kunszentmártoni Karcagi Jászberényi 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott 3. ábra A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint a megye kistérségeiben, 2001 Forrás: KSH, A kilencvenes évek elején bekövetkezett társadalmi és gazdasági változások alapvetően befolyásolták a népesség gazdasági aktivitását, az aktív keresők foglalkozási szerkezetét. Tizenegy év alatt a foglalkoztatottak száma a kistérségben megközelítően 4900-al fogyott, így 2001-ben 9300 foglalkoztatottat számlált össze a cenzus. Ugyanakkor a munkanélküliek száma tizenegy év alatt a privatizáció, a nagyarányú létszámleépítések, a gazdaságtalan vállalkozások megszüntetésének következtében csaknem az ötszörösére növekedett. A társadalmi-gazdasági változások következményei a térséget a megyei átlagnál súlyosabban érintették, ezt jelzi, hogy amíg megyében a foglalkoztatottak száma 26 százalékkal csökkent, a térségben ennél nagyobb mértékben, 35 százalékkal, a munkanélküliek népességen belüli aránya pedig a megyei átlagot 0,6 százalékponttal haladta meg. A Mezőtúri kistérség népességének 35 százalékát 11 ezer főt kitevő inaktív keresők (főleg nyugdíjasok, járadékosok) száma tizenegy év alatt több mint egyharmadával növekedett. Ebben elsősorban az játszott legfontosabb szerepet, hogy a nyugdíjrendszer változtatásai lehetőséget biztosítottak a korkedvezményes, és előnyugdíjazás igénybevételére, és sokan választották a növekvő munkanélküliség helyett a rokkantnyugdíjazást is. A térségben az eltartottak zömében nappali tagozaton tanulók alkotják a népesség háromtizedét fős számuk tizenegy év alatt 15 százalékkal csökkent többek között a népesség korösszetételének változásával összefüggésben. A körzetben a népesség gazdasági aktivitása települések szerint elég széles sávban szóródik ben a éves népesség 46,1 százaléka volt gazdaságilag aktív az öt település átlagában. Az alsó érték, 32,6 százalék Mezőhéken volt kimutatható, legmagasabb értéket pedig Kétpó adatai jeleztek, 48,2 százalékot, azonban ez sem érte el a megyei szintű 49,1 százalékot. A gazdaságilag aktív népességhez viszonyítottan a munkanélküliségi ráta a év népszámlálási adatokból számítva 16,5 százalékot tett ki, amely a megyei (14,2 százalékos) átlagnál 2 százalékponttal magasabb. A munkanélküliségi ráták településenként százalék között mozogtak. 19

20 A megyei munkaügyi hivatalok decemberi adatai szerint a térségben a regisztrált munkanélküliek több mint négytizede volt tartósan (180 napon túl) állástalan. A nyilvántartott munkanélküliek körében a szellemi foglalkozásúak 12,5 a pályakezdők pedig 9,4 százalékos részarányt képviseltek. A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása jelentősen átalakult a kilencvenes években. A mezőgazdasági szektor válsága és az ipari termelés visszaesése gyökeresen megváltoztatta a foglalkoztatottak ágazati szerkezetét. A Mezőtúri kistérség foglalkoztatottainak ágazati szerkezete valamelyest eltér a megyeitől és sajátos képet mutat. A térség gazdasága eléggé kapcsolódik a mezőgazdasághoz. A foglalkoztatottak 10,3 százaléka dolgozott 2001-ben a mezőgazdaságban, ez az arány 2 százalékponttal magasabb mint a megyei átlag, és két és félszer annyi mint a Szolnoki kistérségé. Az ipar, építőipar szerepe kissé erőteljesebb mint a megyében általában. Ezekben a gazdasági ágakban együttesen a foglalkoztatottak 37,6 százaléka tevékenykedett. A foglalkoztatásban betöltött szerepe alapján a szolgáltatási ágak 52 százalékos hányada 3 százalékponttal alacsonyabb mint a megyei átlag. Megnevezés Karcagi Mezőtúri Szolnoki Kistérség Iskolai végzettség szerint Jászberényi Kunszentmártoni Tiszafüredi Törökszentmiklósi Százalék Megye összesen Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb 1,0 1,2 1,0 1,2 0,4 1,4 1,1 0,9 8. évfolyam 22,4 22,8 27,4 24,7 16,5 23,4 24,2 21,2 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 35,0 33,7 36,4 33,1 26,8 34,5 37,6 32,2 Érettségivel 28,4 29,9 24,8 28,0 35,6 28,1 26,9 30,5 Egyetem, főiskola 13,2 12,5 10,5 13,0 20,7 12,6 10,2 15,1 ÖSSZESEN 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Összevont nemzetgazdasági ág szerint Mezőgazdaság 9,8 10,5 13,3 10,3 4,0 13,4 10,3 8,5 Ipar, építőipar 47,0 33,5 38,7 37,6 29,9 30,8 38,7 36,3 Szolgáltatási jellegű ágazatok 43,2 56,0 48,0 52,0 66,1 55,8 51,0 55,2 ÖSSZESEN 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 5. táblázat A foglalkoztatottak megoszlása iskolai végzettség és nemzetgazdasági ágak szerint Forrás: KSH, 2004 A foglalkoztatottak iskolázottság szerinti összetétele összefügg az adott nemzetgazdasági ág alapvető jellemzőivel, az ág jellegét döntően meghatározó tevékenységek fajtájával, tartalmával. A foglalkoztatottak iskolai végzettsége, valamint nemzetgazdasági ágankénti összetétele a kistérségekben lényeges eltéréseket mutat. Azokban a kistérségekben, amelyekben a mezőgazdaság szerepe viszonylag jelentősebb, ott a 8. általános vagy annál kevesebb osztályt végzettek hányada is magasabb. A Mezőtúri kistérségben a foglalkoztatottak egynegyede csak az általános iskola 8. vagy annál kevesebb osztályát végezte el. Érettségi nélkül, szakmai oklevéllel a foglalkoztatottak egyharmada rendelkezett. A dolgozók 28 százaléka érettségizett és további 13 százalékuk pedig diplomás. Ezeket az arányokat a megye többi kistérségéhez viszonyítva, még árnyaltabb kép körvonalazható. A népesség iskolázottságával, a térség gazdasági helyzetével összefüggésben az általános iskolát be nem fejezettek hányada 1, 2 százalék, ennél magasabb, illetve ezzel megegyező a Tiszafüredi és a Karcagi kistérségeké. A középiskolai végzettséggel rendelkezők 28 20