VA L L ÁSTUDOM Á N Y I SZ E M L E

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VA L L ÁSTUDOM Á N Y I SZ E M L E"

Átírás

1 VA L L ÁSTUDOM Á N Y I SZ E M L E VII. évfolyam 2. szám 2011 Zsigmond Király Főiskola

2 VALLÁSTUDOMÁNYI SZEMLE VALLÁSTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT MEGJELENIK ÉVENTE NÉGYSZER Hetedik évfolyam, 2011/2. szám A folyóirat megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatja. Kiadja: Zsigmond Király Főiskola, Budapest Magyar Vallástudományi Társaság Főszerkesztő: S. Szabó Péter Alapító főszerkesztő: Bencze Lóránt Szerkesztők: Adamik Tamás (Disputa) Rónay Péter (Hírek) Luft Ulrich (Vallástudós életpályák) Németh György (Források) Csima Ferenc (Recenziók) Szerkesztőbizottság: Fröhlich Ida, Hoppál Mihály, Máté-Tóth András, Peres Imre, Ruzsa Ferenc, Schweitzer József, Szigeti Jenő, Török László, Zentai Tünde A Szerkesztőség címe: 1039 Budapest, Kelta u. 2. Tel.: , fax: Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. ISSN A kiadásért felel: Dr. Bayer József A sorozat kötetei megrendelhetők, illetve 15% kedvezménnyel megvásárolhatók: L Harmattan Könyvesbolt 1053 Budapest, Kossuth L. u Tel.: A tipográfiai tervet Pintér Zoltán készítette, a nyomdai előkészítést Csernák Krisztina, a nyomdai munkákat a Robinco Kft. végezte. Felelős vezető: Kecskeméthy Péter

3 Tartalom S. SZABÓ PÉTER: A 2011/2-es szám elé 5 AKTUÁLIS A VALLÁSSZABADSÁG ÉS AZ EGYHÁZAK JOGI HELYZETÉNEK SZABÁLYOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON CÍMŰ KONFERENCIA ELŐADÁSAI ANTALÓCZY PÉTER: Az egyházalapítás európai dimenziói 11 SCHANDA BALÁZS: Vallásszabadság az Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlatában 28 MOLNÁR PÁL: Jogalkalmazási szempontok az egyházak jogi helyzetének új szabályozásához 42 REFLEXIÓK A KONFERENCIA ANYAGÁHOZ BENCZE LÓRÁNT: Reflexiók 92 ADAMIK TAMÁS: A vallási tolerancia gondolatának megjelenítései a magyar irodalomban (Vörösmarty Mihály, Mikes Kelemen, Temesvári Pelbárt) 108 FORRÁS VOIGT VILMOS: Maróth Károly A csurunga népéről 129 DISPUTA NAGYPÁL SZABOLCS: A részvétel és befogadás erkölcstana a vallásközi párbeszédben LŐRINCZI RÉKA: Kisdi Klára: Egy rejtélyes középkori enciklopédia. Virgilius Grammaticus: Kivonatok és Levelek. Apolló Könyvtár 31. Argumentum Kiadó, Bp, TUDOMÁNYUNK TÖRTÉNETE ÉS MŰHELYEI HÁMORI ANTAL: Schütz Antal Pedagógiája 141 VALLÁSTUDÓS ÉLETPÁLYÁK BOGNÁR SZABINA KOZÁK PÉTER: Zagarid. Borsai Ilona a kopt liturgia kutatója 181

4 4 Vallástudományi szemle 2011/2 HÍREK 195 RECENZIÓK 205 A Vallástudományi Szemle című folyóirat jellegéről és céljairól 219 Útmutató szerzőknek és szerkesztőknek 221

5 A Vallástudományi Szemle 2011/2-es száma elé S. Szabó Péter Igazán nem érheti az a vád az idei második számunkat, hogy nem elég sokszínű, hisz a vallásszabadság és az egyházak jogi helyzetének szabályozása viszonylag száraz, jogi szakszövegeitől a kopt éjszakai zsolozsma és hajnali zsolozsma himnuszainak, és kopt miserészletek dallamaiig terjed a közölt anyag skálája. A jelzett jogi tájékozódás három előadást tartalmaz a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán idén március 16-án A vallásszabadság és az egyházak jogi helyzetének szabályozása az Európai Unióban és Magyarországon címmel rendezett konferencia anyagából. De ehhez rögtön két reflexiót is közlünk; egy irodalmi természetűt, ami a jogitól elütő irodalmi stílusban értekezik a vallási türelemről, és egy a téma jelentőségén töprengőt. Meglehetősen érdekes a Forrás rovat anyaga, melyben Voigt Vilmos Maróth Károlynak egy Róheim Géza könyv margójára írt megjegyzéseit elemzi. Ilyen jellegű anyagunk még nem volt ebben a rovatban, de az újszerű közelítés egyúttal hasonló kutatásokra, vállalkozásokra is ösztönözhet. Ezúttal két írást tartalmaz a Disputa rovat, tehát gazdagabb a megszokottnál. Nagypál Szabolcs írása némiképp csatlakozik az Aktuális rovat témáihoz, hisz erkölcsi természetű közelítéssel egészíti ki a jogi szempontokat, a vallások közti párbeszéd általános etikai elveit taglalja, Lőrinczi Réka írása pedig a további vitára ösztönzés szándékával készült. Hámori Antal írása a Tudományunk története és műhelyei rovatban Schütz Antal egy művét elemzi, tehát arról a szerzőről szól, akinek gondolataiból az előző számban a Prohászka életmű 25 kötetes kiadása szerkesztőjeként, Prohászka Föld és ég című művéhez fűzött megjegyzései révén idéztünk. Reményeink szerint igen érdekesre és újszerűre formálódott e számunkban a Vallástudós életpályák rovat anyaga. Két akadémiai intézet együttműködésére is szükség volt, hogy a közölt anyag ilyen komplex formában megjelenhessen. Maga a tanulmány Borsai Ilona életútját, munkásságát mutatja be, különös tekintettel a kopt liturgikus zene kutatásában és gyűjtésében végzett tevékenységére. Szerzői, Bognár Szabina és Kozák Péter az MTA Társadalomkutató Központ munkatársai, Németh István pedig az MTA Zenetudományi Intézetének munkatársaként, az intézet archívumában lévő tizennégy órai kopt zenei anyagból készített válogatást,

6 6 Vallástudományi szemle 2011/2 amit a folyóiratunkhoz első ízben zenei mellékletként csatolt CD tartalmaz. Reméljük új kezdeményezésünk, hogy zenei mellékletekkel is jelentkezünk, elnyeri olvasóink tetszését és új olvasókat előfizetőket, barátokat is hoz folyóiratunk kedvelőinek táborába. Recenziók rovatunk ezúttal nem csak recenziókat közöl, hanem a 2009-es év vallástudományi irodalmából készült bibliográfiával is segítségére kíván lenni az e szerteágazó tudományterületen tájékozódni és dolgozni szándékozóknak.

7 AKTUÁLIS A VALLÁSSZABADSÁG ÉS AZ EGYHÁZAK JOGI HELYZETÉNEK SZABÁLYOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON CÍMŰ KONFERENCIA ELŐADÁSAI

8

9 Az egyházalapítás európai dimenziói Antalóczy Péter Európának lélekre is szüksége van állapította meg Jacques Delors, az Európai Bizottság egykori elnöke. E közös lélekhez, kultúrához, hagyományhoz tartozik a kereszténység és annak szolgálói, az egyházak, illetve vallásos közösségek. Konferenciánk témájával kapcsolatban célszerűnek tűnik annak vizsgálata, hogy az egyházak és vallásos közösségek vajon milyen jogi keretek között nyernek legitimációt Európa polgári államaiban. Természetesen az összes jogrendszer vizsgálata meghaladja e konferencia kereteit, ezért csak néhány ország jogi szabályozásának vizsgálatára szorítkozunk. AUSZTRIA Az osztrák jogi szabályozást vizsgálva az elismert egyházak és vallási közösségek jogállásának alkotmányjogi alapját az alkotmány 15. cikkelyében találjuk: E szerint minden elismert egyház és vallási közösség közösen és nyilvánosasan is gyakorolhatja vallását. Ez a szabályozás lényegében egy többszintű rendszeren nyugszik, melyben eleinte kettő, majd 2002 óta három különböző jogi kategóriát találunk. Az elsőben a vallási közösségek elismeréséről szóló1874. évi törvény alapján állami elismerésben részesülhetnek, melynek következtében sui generis közjogi jogállást nyernek. Az elismerés feltételeiként az alábbi kritériumok szolgáltak: Az egyház szabályzata és tanítása nem lehetett jogellenes vagy erkölcstelen. A második feltétel alapján az egyháznak kötelezettséget kellet vállalni gyülekezet, vagy kultuszközösség létrehozása és működtetése. Az elismerés többnyire rendelet útján történt. A klasszikus történelmileg elismert egyházakra azonban az állam és az egyház között fennálló konkordátum, illetve a külön törvények az irányadók. Ezek a törvényben szabályozott többletjogokkal is rendelkeznek.

10 10 Vallástudományi szemle 2011/2 Az egyházak elismerési és működési feltételek vonatkozásában december 10-én az osztrák parlament új szabályozást vezetett be, ami a korábban elismert egyházak számára is komoly nehézséget jelentett. A felekezeti közösségekről szóló évi 19-es törvény ugyanis az eddigi kategóriákat a magánjogi jogi személyiséggel rendelkező felekezeti, vagy vallási közösséggel bővítette. Az ilyen típusú közösség akkor nyer bejegyzést, ha legalább 300 taggal rendelkezik. A törvény a közösségek elismerésére vonatkozó korábbi feltételeket újakkal bővítette, vagyis: 1. Az elismerést kérő közösségnek a népesség 2 -nek megfelelő számú taggal kell rendelkeznie. 2. igazolnia kell a 20 éves fennállást, ebből legalább 10 évet bejegyzett felekezeti közösségként; 3. igazolnia kell az anyagi források vallásos célú felhasználását; 4. pozitív hozzáállást kell tanúsítania mid az állam, mind pedig a társadalommal szemben; 5. az elismerést kérő közösségnek a többi egyházzal szemben békés viszonyt kell ápolnia, amelyet nem zavarhat meg törvénybe ütköző módon. A feltételek szigorúságára és bizonyos esetekben teljesíthetetlenségére jellemző, hogy az őshonosságra vonatkozó 20 éves időkeretet az Alkotmánybíróság később eltörölte. A legutóbbi osztrák szabályozás szerint az állami elismerésért folyamodó közösségek harmadik működési formáként 2002 óta a vallási közösségek magánjogi egyesülését is választhatják, ami gyakorlatilag egyesületi formát jelent. ANGLIA Az angol szabályozással kapcsolatban meg kell jegyeznünk, jog nem ismeri az egyházak kiforrott közjogi státuszának fogalmát; az egyházak köztestületként történő meghatározása az angol jogászok számára értelmetlen, mivel az angolszász jogrendszer nem ismeri a jogi személyiségnek azt a fajtáját, amelyet a kontinentális jog alkalmaz. A szabályozási rendszerre jellemző, hogy az angol államegyházon kívül a többi vallási közösségek általában közhasznú egyesületi formában működnek. A felekezetek és más egyéb vallási közösségek nem rendelkeznek többlet joggal, mint a többi önkéntesen létrehozott egyesület.

11 ANTALÓCZY PÉTER 11 A vallási közösségekről nem vezetnek regisztrációt, viszont a templomokat különböző jogcímeken nyilvántartásba lehet vetetni, így pl. házasságkötés céljára szolgáló épületként. FRANCIAORSZÁG A francia gyakorlat kifejezetten tartózkodik a vallási közösségek állami elismerésétől. Franciaországban az 1905-ös törvény hozta létre a vallási egyesületek kategóriáját, amelyek átvehették az 1905-ben megszűnő egyházi közintézmények vagyonát. Itt az általános egyesületi jogoknak megfelelő, az július 1-jei törvény alapján létrejött egyesületekről van szó, amelyeknek az 1905-ös törvény egyes kiegészítő szabályait is figyelembe kell venniük; vagyis a 19. cikkely meghatározza, hogy kizárólagos célként csak a vallásgyakorlás szerepelhet. Gyakorlatilag bármilyen csoport létrehozhat ilyen vallási közösséget, ha egy valláshoz, vagy kultuszhoz kapcsolódik, és ezt igazolni is tudja. Itt a vallás, vagy kultusz fogalmának meghatározása gyakorlati nehézségekhez vezethet, amelyek megoldása a bíróságok feladata. A rendszer sajátossága, hogy a Szentszékkel kötött megállapodás alapján a katolikus egyház egyházmegyei egyesületek formájában nyerte el a jogi személyiséget. Az 1901-es törvény által biztosított egyesülési jog egyébként számos egyesület létrehozását tette lehetővé, amelyek az egyházi szervekkel együttműködve tevékenykedtek, de mivel a vallás gyakorlása nem kizárólagos céljuk volt, ezért az egyházak nem sorolhatók ebbe a kategóriába. A gyakorlat szerint a muzulmánok éppen ezeket a jogi kereteket veszik igénybe; a Korán oktató iskola létezése már igazolja a kulturális minősítést, ami nem akadályozza azt, hogy az iskola mellett egy mecset is álljon, amelyet ugyanaz a kulturális egyesület tart fenn. A vallási egyesület és kulturális egyesület közötti különbség alapvető jogi jelentőséggel bír; az elsőre vonatkozó jogi előírások az 1905-ös, az utóbbira vonatkozók az 1901-es törvényben találhatók. A francia jog számára nehézséget jelentenek az új vallási közösségek, mivel a jogszabályokból hiányzik a vallás tartalmi meghatározása. A bizonytalanság pedig abból adódik, hogy a bíróságok nem ismerik el azokat a csoportotkat, amelyek önmagukat vallásinak definiálják. A vallási egyesület minősítést csak nagyon visszafogottan adják meg, különös tekintettel az új vallási mozgalmakra. Konkrét definíció hiányában a bírók nagyon óvatosak a szekták illetve a vallási mozgalmak megítélésénél, hiszen úgy tűnik, hogy határozottan ragaszkodnak az 1905-ös törvény által megteremtett állami semlegesség rendszeréhez.

12 12 Vallástudományi szemle 2011/2 NÉMETORSZÁG A német rendszerben a meghatározó felekezetek sui generis közjogi státusszal rendelkeznek, ami nem egyenlő a klasszikus köztestületi kategóriával. A többi vallásos közösség viszont csak egyesületi formában működhet. A weimari birodalmi alkotmány 137. cikkelyének (2) bekezdése alapján kérelemre minden vallási közösség elnyeri a köztestületi státuszt, amennyiben alapszabálya és tagjainak száma a működés állandóságát biztosítja. Ez utóbbi általában a lakosság egy ezreléke. A népesebb egyházak, illetve a kisebb egyházak közül többen is a köztestületek jogi státuszával rendelkezik. Ez a státusz az egyes egyházak gyülekezeteit, egyházmegyéit, tartományi egyházait és más egyházi egységeit is megilleti. Az egyházak teljes autonómiával rendelkező köztestületek, ami által gyakorlatilag az állam elismeri a vallási közösségek közéletben játszott szerepét is. A többi köztestületi státusszal nem rendelkező vallási közösség jogképességét a polgári jog szerint nyeri el, mégpedig egyesületi formában. OLASZORSZÁG A felekezetek testületei a jogképességüket elnyerhetik a korlátozott jogképességgel járó, el nem ismert egyesületként, de választhatják az elismert egyesületi formát is. Az előbbi esetben az alapító okirat, illetve az alapszabály megalkotásában semmilyen állami kontroll nem érvényesül. Pontosabb és a mozgásterüket is jobban behatároló szabályok vonatkoznak az elismert egyesületekre, amelyek szélesebb körű jogképességet kapnak, azonban alapításuk és működésük az állami szervek erős kontrollja mellett történik. A polgárjogi jogalanyiság a törvény általános rendelkezéseinek 16. cikkelye alapján is elnyerhető, amely a külföldi jogi személyeknek a kölcsönösség fennállása esetén az olasz jogi személyeket megillető jogokat biztosítja. Mintegy 30 felekezet, illetve ezek testületei kérték és szerezték meg ezen az úton a jogi személyiséget. A vallási közösségek előtt egy további lehetőség is nyitva áll, amelyet legfőképpen a kisebbségben lévő felekezetek a muzulmánok, mormonok, Jehova Tanúi és a buddhisták -, alkalmaznak. Testületeiket a jogi személyiséggel a vallási szervezetek szabályozásáról szóló évi számú törvény ruházza fel. Fontos megjegyeznünk, hogy ez a törvény a vallási szervezeteket még az elismert egyesületeknél is erősebb állami ellenőrzés alá helyezi, amely alapján az adásvételek engedélyhez kötöttek, illetve a testületek igazgatási szervei mellé kirendelt állami biztos az általuk hozott határozatokat meg is semmisítheti.

13 ANTALÓCZY PÉTER 13 Az említett törvény azt is lehetővé teszi, hogy az elismert testület az olasz állammal megállapodást hozzon létre. A felekezetek közül hatan éltek ezzel a lehetőséggel. Ez alól kivételt jelentenek a zsidó hitközségek, mivel ők az évi 1731-es számú külön rájuk vonatkozó törvény alapján nyerték el jogi személyiségüket. A katolikus egyház vonatkozásában meg kell jegyezni, hogy közjogi személyiséggel rendelkezik, amelyet külön törvény szabályoz. A felekezetek jogi fogalmának problémája az Olaszországban is terjedő új vallási mozgalmak kapcsán kiemelt figyelmet érdemel. Mivel semmilyen törvényi definíció nem áll rendelkezésünkre egyes szakértők vélekedése szerint az államnak nem csak hogy, nem feladata a felekezetek fogalmának megalkotása, de erre egyébként sem lenne képes. Ebből pedig az következik, az állam ezt a feladatot minden olyan csoport önmeghatározására bízza, amely önmagát felekezetként akarja elismertetni. Ezzel szemben az alkotmánybíróság álláspontja szerint a felekezet fogalma a jogrendből levezethető, és mint ilyet, objektív alapokra kell helyezni. Ilyen ismérv pl. a transzcendens valóságban való hit, ami nem csak az Istenben való hitet jelenti. További ismérv lehet az is, ha adott csoport végső válaszokat keres az emberek és a dolgok létére vonatkozóan, további lényeges momentum lehet, ha a konkrét erkölcsi értékrendet képvisel és a vallást közösségi formában gyakorolja. A vizsgált példák alapján megállapítható, hogy az egyházak jogalanyisága olykor jelentősen eltérő jogi szabályozások keretében valósulnak meg, amelyek az állam és az egyház kapcsolatrendszerének talaján fejlődnek ki. Ezek, némi leegyszerűsítéssel, három típusba sorolhatók. Az elsőbe azok a szabályozások tartoznak, amelyek a vallási közösségi státust valamennyi felekezet számára elérhetővé teszik. Számottevő, történeti előzményekre visszatekintő eltérésekkel ilyen a francia, az ír és a holland. Ide sorolható a jelenlegi magyar szabályozás is. A második csoport a nemzeti egyházakat működtető vagy egyetlen egyházat előnyben részesítő rendszereké. Ebbe a csoportba tartozik Anglia, Portugália és Görögország. A harmadik csoportot a vallási közösségek elismerésén alapuló, egy- vagy többszintű rendszerek alkotják, ilyen a belga, az osztrák, a spanyol, az olasz, a német szabályozás. A jellemző tendencia az, hogy e szabályozásváltozatok tartalmi szempontból közelítenek egymáshoz, akkor is, ha a formai jogi keretek különbségei várhatóan még hosszú ideig fennmaradnak. A vallási közösségek valamennyi rendszerben jogi személyiségek: köz- vagy magánjogi státussal és különböző mértékű autonómiával rendelkeznek. Tulajdont szerezhetnek, intézményeket alapíthatnak.

14 14 Vallástudományi szemle 2011/2 A jogi kategóriákat tekintve a következő hármat azonosíthatjuk be: egyrészt a sui generis közjogi személyiséggel rendelkező egyházakat, a magánjogi, többnyire egyesületi formában működő közösségeket, és végül a speciális egyházi státusszal rendelkező közösségeket. Az elsővel kapcsolatban megállapítható, hogy az állam ezzel a jogintézménynyel mintegy kiveszi az egyházakat a vallásos közösségek halmazából és sajátos társadalmi súlyukra való tekintettel lehetővé teszi, hogy a jogrendbe a sajátos minőségüknek megfelelően illeszkedjenek be. Általában az erősen szekularizált, az állam és az egyház radikális szétválasztását valló országokban főként a magánjogi egyesület formájában történő elismerés jellemző, míg a nagyobb egyházi befolyással rendelkező országokban a sui generis közjogi státusz nyer alkalmazást. A bejegyzési feltételek tekintetében jelentős eltéréseket tapasztalhatók amint láttuk, ezek vonatkozhatnak az őshonosságra, a létszám küszöbre, illetve a hitelvek vizsgálatára. Egy új egyház bejegyzésekor elvileg akár elképzelhető lenne, hogy az alapítók képviselője a hitelvi koncepciókat is köteles lenne a nyilvántartásra jogosult bírósághoz benyújtani, amely a meglévő egyházak képviselőiből és vallástudományokkal foglakozó szakemberekből álló véleményező testület állásfoglalását figyelembe véve dönthetne arról, hogy az adott hitelvek valóban vallásnak minősülnek-e és nem ellentétesek az alkotmányjogi értékekkel. Ily módon kiszűrhetők lennének az olyan közösségek is, amelyek politikai, vagy gazdasági céllal jönnek létre a vallás színei alatt. Ez az állami kontroll önmagában még nem jelentené a vallásszabadság csorbulását, ugyanakkor az állami semlegességre hivatkozva téves lenne azt a következtetést levonni, hogy tilos volna ezeket a szempontokat vizsgálni. Meggyőződésünk szerint az államot, mint a közrend védelmezőjét felelősség terheli a társadalom érdekeinek védelméért, anélkül, hogy ezzel vallási-világnézeti semlegességét megsértené. Összességében megállapíthatjuk, hogy az Európai Unió tagállamai közül nem mindegyik esetében beszélhetünk bejegyzett vagy nyilvántartásba vett egyházról, hiszen a bemutatott országok esetében is világosan látható, hogy a tagállami szabályozásokban az egyes országok történelmi hagyományai tükröződnek, amit mindenkinek tiszteletben kell tartani.

15 ANTALÓCZY PÉTER 15 Bibliográfia Berlingo, S. Casuscelli, G. (szerk.): Codice del diritto ecclesiastico, Milano Botta, R.(szerk.): Codice di diritto ecclesiastico, Milano Botta, R.: Manuale di diritto ecclesiastico, Torino1994. Cappello, F.M.: Summa iuris publici ecclesiastici, Roma Cardia, C.: Stato e confessioni religiose, Bologna Casoria, G.: Chiesa e Stato, Milano Finocchiaro, F.: Diritto ecclesiastico, Bologna Robbers G.: Állam és egyház a Német Szövetségi Köztársaságban, in Robbres, G. (szerk.): Állam és egyház az Európai Unióban, Pécs Listl, J,: Az állam és az egyház jogviszonya Németországban, in Forrai, T.: Az állam és egyház elválasztása, Budapest Listl, J,: Konkordate und Kirchenverträge in der Bundesrepublik Deutschland, Berlin Isensee.J.- Kirchhof. P. (szerk.), Handbuch des Staatsrechts der Bundesrepublik Deutschland, Heidelberg Schanda, B.: Állam és egyház Németországban, in Acta Humana (2000) N Kirchhof, P.(szerk): Handbuch des Staatsrechts der Bundesrepublik Deutschland, Berlin Basdevant, B.-Gaudement, J.: Le jeu concordadataire dans la France du XIX. Siecle, Paris Boyer, A. Le droit des religions en France, Paris Carbonnier, J.: Droit civil, la famille, Paris De Naurois, L.: Le mariage en droit français et en droit canonique, in L anné canonique 426 (1982) Fontaine, N.: La liberté d ensiegnement, guide juridique de l ensiegnement associé a l Etat par contrat, Paris (665.o.) Imbert, J.: L eglise catholique dans la France contemporaine, Paris Jeuffroy, B.- Tricard, F.: Liberté religieuse et régimes des cultes en droit français, textes, pratiques administrative, jurisprudence, Paris 1996.

16 Vallásszabadság az Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlatában Schanda Balázs Az 1990-es évek előtt az európai emberi jogi mechanizmus az Egyezmény 9. cikke más cikkekhez képest keveset adott a közös európai jogfejlődéshez. Az egykori Bizottság kis számban és alacsony arányban nyilvánította elfogadhatónak a panaszokat: 1996-ig csupán mintegy 45 olyan ügyet tett közzé, melyben a panaszosok a 9. cikk megsértését állították, és ezek közül pedig csak ötöt nyilvánítottak elfogadhatónak. 1 A Bíróság csak a kilencvenes években hozta meg első olyan döntéseit, melyek az Egyezmény megsértésének tényét megállapították míg több esetben a 9. cikk megsértésének megállapítása helyett más cikkeket kerestek és a vallásszabadság összefüggésének vizsgálatát elkerülték mellőzte egyúttal a keresetek kimerítését is. Míg egyes megfigyelők szerint az ügyek csekély száma annak volt köszönhető, hogy a vallásszabadság az emberi jogok elitjéhez tartozik, melynek biztosításával Európában nem merülnek fel súlyos problémák, mások a Bíróság konzervativizmusát hibáztatták. Így egy korábbi radikális álláspont szerint az Egyezmény 9. cikke éppen a kisebbségi vallási közösségek elnyomásának eszköze lett, ahelyett, hogy szabadságukat védte és kiterjesztette volna. 2 Az Egyezmény 9. cikke értelmében: 1 Gunn, Jeremy: Adjudicating Rights of Conscience Under the European Convention on Human Rights. Vyver, Johan van der Witte, John (Szerk.): Religious Human Rights in Global Perspective, The Hague/Boston/London 1996, 305, Petranov, Boris, Recent developments on freedom of religion or belief under the European Convention on Human Rights, in Interights Bulletin 1997/11, 90. Későbbi, kiegyensúlyozottabb elemzés: Martínez-Torrón, Javier Navarro-Vals, Rafael: The Protection of Religious Freedom in the System of the Council of Europe, in Facilitating Freedom of Religion and Belief: A Deskbook (Szerk.: Lindholm, Tore Durham, Cole W., Tahzib-Lie, Bahia G), Martinus Nijhoff, Leiden 2004, Duffar, Jean: La Jurisprudance de la Cour Européenne des Droits de l Homme en Matière de Liberté Religieuse, in EMILIANIDES, Achilles (Szerk.): Religious Freedom in the European Union: The Application of the European Convention on Human Rights in the European Union. Peeters, Leuven 2011, 3-54.

17 SCHANDA BALÁZS Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsághoz; ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind nyilvánosság előtt, mind a magánéletben istentisztelet, oktatás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát. 2. A vallás vagy meggyőződés kifejezésre juttatásának szabadságát csak törvényben meghatározott olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a közbiztonság, a közrend, a közegészség vagy az erkölcsök, illetőleg mások jogainak és szabadságának védelme érdekében szükségesek. Az Egyezmény 14. cikke a diszkriminációtilalomról rendelkezik: A jelen Egyezményben meghatározott jogok és szabadságok élvezetét minden megkülönböztetés, például nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő megkülönböztetés nélkül kell biztosítani. A vallásszabadság szempontjából fontos, hogy az 1. Kiegészítő jegyzőkönyv 2. cikke kifejezetten elismeri a szülők jogát gyermekük vallási-világnézeti nevelésének meghatározására: Senkitől sem szabad megtagadni az oktatáshoz való jogot. Az állam az oktatás és tanítás terén vállalt feladatkörök gyakorlása során köteles tiszteletben tartani a szülők vallási és világnézeti meggyőződésével összhangban lévő oktatáshoz és tanításhoz való jogot. Az Egyezményben biztosított jogok megsértésének áldozatai a hatékony hazai jogorvoslati lehetőségek kimerítése után az Európai Emberi Jogi Bírósághoz (a továbbiakban: a Bírósághoz) fordulhatnak, mely megállapíthatja a jogsértés tényét, és az elmarasztalt államot jóvátétel fizetésére kötelezheti. A Strasboug-i nem a nemzeti jogszabályt értékeli, hanem a konkrét ügyben dönt. A tárgyalt jogesetek azt mutatják, hogy a bírói értékelés az adott ügyben milyen szempontokat vett figyelembe: ebből esetleg lehet általános következtetéseket levonni, azonban az eredményt mindig szűken kell értelmeznünk (pl. abból, hogy egy jelkép adott környezetben nem sérti az Egyezményt, nem következtethetünk arra, hogy hiánya sértené).

18 18 Vallástudományi szemle 2011/2 1. A KORÁBBI ESETJOG TAPASZTALATAI A vallási közösségek szabad működésével kapcsolatos pozitív követelményként az eddigi joggyakorlatból leszűrhető az, hogy lehetővé kell tenni a vallási közösségeket jogi személyiséghez jutását (ez azonban nem jelenti a vallási közösségek egyenjogúságának követelményét); 3 a demokratikus államnak nincs legitim oka arra, hogy a vallási közösségek belső ügyeibe beavatkozzon; 4 a vallási meggyőződés kinyilvánítása korlátozható, azonban a korlátozások nem lehetnek aránytalanul súlyosak; 5 a vallási közösségeknek reális lehetőségekkel kell rendelkezniük istentiszteletei helyek létesítésére (ez azonban nem jelenti a korlátozások automatikus jogellenességét); 6 a vallási közösségek célvagyona fokozott védelem alatt áll (e fokozott védelem azonban nem vonatkozik vállalkozói vagyonukra); 7 amennyiben a vallási meggyőződés hirdetése és mások vallási meggyőződésének védelme verseng, nagy jelentősége van a meggyőződés kifejezési formájának és a körülményeknek, melyek között a meggyőződés hirdetésre kerül. A véleménynyilvánítás szabadsága összefüggésében a Bíróság ismételten arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vallási érzület védelme akár a véleménynyilvánítás büntetőjogi eszközökkel történő korlátozását is lehetővé teszi. 8 Úgy tűnik, hogy a Bíróság viszonylag széles körben tolerálta a vallási meggyőződés kifejezésre juttatása jogának korlátozását. A korai elmarasztaló (az Egyezmény megsértését megállapító) ítéletek sajátos közös vonásokat mutattak: az elmarasztalt állam szinte valamennyi esetben Görögország, a sikeres panaszosok pedig az 3 Canea Catholic Church v. Greece Judgment of 16 December Serif v. Greece Judgment of 14 December 1999.; Hasan and Chaush v. Bulgaria Judgment of 26 October 2000.; Metropolitan Church of Bessarabia and Others v. Moldavia Judgment of 13 December 2001.; Agga v. Greece Judgment of 17 October Kokkinakis v. Greece Judgment of 25 May 1993.; Valsamis v. Greece, Efstratiou v. Greece Judgments of 18 December 1996; Kalaç v. Turkey Judgment of 1 July 1997; Larissis and Others v. Greece Judgment of 24 February 1988; Buscarini and Others v. San Marino Judgment of 18 February 1999; Jewish liturgical association Cha are Shalom Ve Tsedek v. France Judgment of 27 June Manoussakis and Others v. Greece Judgment of 26 September 1996; Tsavachidis v. Greece Judgment of 21 January 1999; Pentidis and Others v. Greece Judgment of 9 June The Holy Monasteries v. Greece Judgment of 9 December Otto-Preminger-Institut v. Austria Judgment of 20 September 1994; Wingrove v. United Kingdom Judgment of 25 November 1996.

19 SCHANDA BALÁZS 19 eddigi esetek jelentős részében Jehova Tanúi, de legalábbis vallási kisebbségekhez tartozó személyek. Az Egyezmény szűrőjén fennakadt két a görög államegyházi berendezkedés két, a Metaxas-diktatúra korából származó eleme: a prozelitizmus tilalmának büntetőjogi érvényesítése és a nem-ortodoxok istentiszteleti helyek engedélyeztetési eljárása, valamint néhány olyan rendelkezés, melyek a vallási közösségek önkormányzatát korlátozták. A vallási meggyőződést kifejezésre jutatását, a vallás gyakorlását korlátozó törvények nagyobb részét azonban az Egyezménnyel összeegyeztethetőnek találta a Bíróság. A strasbourgi testület több ítélete nagyon gyakorlati kérdésekben is befolyásolta az európai államok jogszabályainak és joggyakorlatának alakulását. Így a Bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy gyermekelhelyezési perekben a szülők vallási hovatartozása nem vehető figyelembe. Figyelemreméltó, hogy a kilenctagú tanács négy tagja csatolt különvéleményt ehhez az ítélethez. A különvélemények hangsúlyozzák, hogy az osztrák Legfelső Bíróság a vallási hovatartozás következményeit és nem tényét vette elsősorban figyelembe, ezek mérlegelésére pedig joga volt. 9 Az elmúlt évek részben az Európa Tanács bővülése, részben a Bíróság növekvő szerepe miatt egyre gazdagabb esetjogot tárnak elénk. A következőkben az újabb gyakorlat néhány fejleményét szeretném felvillantani, négy kérdéskörre összpontosítva: a vallási közösségek jogi személyiségével kapcsolatos újabb ügyek, a vallási közösségek alkalmazottainak sajátos munkajogi helyzetével kapcsolatos kérdések, a vallási jelképek iskolai helyzete (iszlám fejkendő, feszület), valamint a vallási vonatkozású oktatás státuszának kérdése. 2. ÚJ FEJLEMÉNYEK AZ ESETJOG ALAKULÁSÁBAN 2.1. A vallási közösségek jogalanyiságával kapcsolatos kérdések Az már a korábbi esetjogból kirajzolódott, hogy a vallási közösségeknek reális lehetőséggel kell rendelkezniük valamilyen jogi személyiség elnyerésére, 10 illetve belső ügyeik vonatkozásában önkormányzattal kell rendelkezniük. 11 Az elmúlt években született néhány olyan ítélet is, mely már a jogi státusszal kapcsolatos konkrét eljárásokat értékelte. Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a Bíróság 9 Hoffmann v. Austria Judgment of 23 June 1993; Palau-Martinez v. France Judgment of 16 December Canea Catholic Church v. Greece Judgment of 16 December Serif v. Greece Judgment of 14 December 1999.; Hasan and Chaush v. Bulgaria Judgment of 26 October 2000.; Metropolitan Church of Bessarabia and Others v. Moldavia Judgment of 13 December 2001.; Agga v. Greece Judgment of 17 October 2002.

ÚJABB FEJLEMÉNYEK AZ EURÓPAI EMBERI JOGI BÍRÓSÁG VALLÁSSZABADSÁGGAL KAPCSOLATOS GYAKORLATÁBAN

ÚJABB FEJLEMÉNYEK AZ EURÓPAI EMBERI JOGI BÍRÓSÁG VALLÁSSZABADSÁGGAL KAPCSOLATOS GYAKORLATÁBAN Iustum Aequum Salutare V. 2009/2. 67 81. ÚJABB FEJLEMÉNYEK AZ EURÓPAI EMBERI JOGI BÍRÓSÁG VALLÁSSZABADSÁGGAL KAPCSOLATOS GYAKORLATÁBAN SCHANDA BALÁZS CSIZINÉ SCHLOSSER ANNAMÁRIA 1 egyetemi docens (PPKE

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,

Részletesebben

bizottsági módosító javaslato t

bizottsági módosító javaslato t Az Országgyűlési képvisel ő Dr. Kövér László az Országgy űlés Elnöke részére Helyben É :-;.ozefi : 2 1 29. Bizottsági módosító javaslat! Tisztelt Elnök Úr! Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól 1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 2/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: SZERZŐDÉS JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

1962. évi 25. törvényerejű rendelet

1962. évi 25. törvényerejű rendelet A jogszabály mai napon hatályos állapota 1962. évi 25. törvényerejű rendelet a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ, AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT, AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Az előítélet Előítéletesség ma, Magyarországon Krémer Ferenc: az előítéletről szóló minden elmélet csak adott korban és társadalomban igaz multikulturalizmus?

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,

Részletesebben

V É G Z É S T : Ezt meghaladó mértékben a felülvizsgálati kérelmet elutasítja. I N D O K O L Á S :

V É G Z É S T : Ezt meghaladó mértékben a felülvizsgálati kérelmet elutasítja. I N D O K O L Á S : BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG KECSKEMÉT A Bács-Kiskun Megyei Bíróság kérelmezőnek,- a Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Bizottság 47/2006. (VIII.28.) TVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelme

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindulása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mivel sérelmezte, hogy a közfoglalkoztatás

Részletesebben

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgy neve Neptun kódja: Képzés- tagozat: Tantárgy kreditszáma: Tantárgyfelelős: Számonkérési forma: Erős előfeltétel: Gyenge előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e

Részletesebben

A diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Európában. Komanovics Adrienne PTE ÁJK 2013

A diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Európában. Komanovics Adrienne PTE ÁJK 2013 A diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Európában Komanovics Adrienne PTE ÁJK 2013 Áttekintés I. A diszkrimináció fogalma II. A diszkrimináció tilalmának tárgyi hatálya az EEJE ben

Részletesebben

Hatályos: től

Hatályos: től MAGYAR MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 2015 Hatályos: 2015.01.01-től Készítette: Szentesi Zsuzsanna humánpolitikai csoportvezető Szivák Ildikó gazdasági igazgató Budapest Jogszabályi

Részletesebben

Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014

Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014 MTA Law Working Papers 2014/39 Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014 Darák Péter Magyar Tudományos Akadémia / Hungarian Academy of Sciences Budapest ISSN 2064-4515

Részletesebben

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében Gyermekkor A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 8. dr. Ficsór Gabriella

Részletesebben

elvesztésével a felperes valamennyi fellebbviteli lehetőséget

elvesztésével a felperes valamennyi fellebbviteli lehetőséget Varsányi Benedek Az erôsebb nem jogán? A z á l l a m sem l ege s sége, l elkiism er eti é s va l l á s sza ba dság a Lautsi-ügy tükrében Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a Lautsi-ügyben megállapította,

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Összehasonlító elemzés DR. SZABÓ KÁROLY GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLYÁNAK

Részletesebben

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Szerkesztők Szamel Katalin - Balázs István Gajduschek György - Koi Gyula Í^XompLex Wolters Kluwer csoport TARTALOM BEVEZETŐ 25 A közigazgatási modellek kialakulásának

Részletesebben

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei. 2015. április 1. Amway

Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei. 2015. április 1. Amway Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei 2015. április 1. Amway Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei Ez a irányelv minden olyan európai piacra vonatkozik, ahol az Amway 2015. április 1-én saját leányvállalatai

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

Drinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján

Drinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Law Working Papers 2015/14 Drinóczi Tímea A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt.. (..) felperesnek az ORFK Gazdasági és

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

ISMERTETÔ AZ EURÓPAI UNIÓRÓL

ISMERTETÔ AZ EURÓPAI UNIÓRÓL Készült a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége kiadásában a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium irányításával mûködô Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programja keretében meghirdetett Az európai

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 11.3.2014 COM(2014) 158 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A jogállamiság erősítésére irányuló új

Részletesebben

Törvények I. FEJEZET A LELKIISMERETI ÉS VALLÁSSZABADSÁG JOGA

Törvények I. FEJEZET A LELKIISMERETI ÉS VALLÁSSZABADSÁG JOGA MAGYAR KÖZLÖNY 2011. évi 166. szám 41621 II. Törvények 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról* A

Részletesebben

Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 2009/2241(INI) 2.2.2010 JELENTÉSTERVEZET az Uniónak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez történő csatlakozására

Részletesebben

PRAEAMBULUM. Alapvető rendelkezések

PRAEAMBULUM. Alapvető rendelkezések 1 a. Az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés, mint a nemzet képviseletére hivatott testület. Az alkotmány Magyarország legfontosabb jogforrása, a jogrend alapja ugyanakkor nem csak jogszabály, hanem olyan

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

AZ EGYHÁZI JOGI SZEMÉLY A RÉGI ÉS AZ ÚJ EGYHÁZÜGYI TÖRVÉNYBEN. Csiziné Dr. Schlosser Annamária

AZ EGYHÁZI JOGI SZEMÉLY A RÉGI ÉS AZ ÚJ EGYHÁZÜGYI TÖRVÉNYBEN. Csiziné Dr. Schlosser Annamária AZ EGYHÁZI JOGI SZEMÉLY A RÉGI ÉS AZ ÚJ EGYHÁZÜGYI TÖRVÉNYBEN Csiziné Dr. Schlosser Annamária Sapientia Iuris 3 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő

Részletesebben

Válogatott bibliográfia Az emberi jogok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban c. tárgyhoz

Válogatott bibliográfia Az emberi jogok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban c. tárgyhoz Válogatott bibliográfia Az emberi jogok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban c. tárgyhoz Összeállította: Dr. Kiss Barnabás egyetemi docens I. Ajánlott alapirodalom az alapjogok tanulmányozásához 1. Balogh

Részletesebben

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik

Részletesebben

Tájékoztatások és közlemények

Tájékoztatások és közlemények Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 83 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. március 30. Közleményszám Tartalom Oldal 2010/C 83/01 Az Európai Unióról szóló

Részletesebben

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja.

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.058/2014/5. A Fővárosi Ítélőtábla a Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző: ügyvéd neve) által képviselt kérelmező neve (címe) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság 2014.

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t : A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 134/2014. számú határozatát helybenhagyja.

KÚRIA. v é g z é s t : A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 134/2014. számú határozatát helybenhagyja. KÚRIA Kvk.V.37.198/2014/2.szám A Kúria az ügyvéd által képviselt Magyar Szocialista Párt I. rendű, Együtt a Korszakváltók Pártja II. rendű, Demokratikus Koalíció III. rendű, Párbeszéd Magyarországért Párt

Részletesebben

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE FEGYELMI SZABÁLYZATA Érvényes: 2011. január 2. Készítette: Monoki László FB. elnök Jóváhagyta: Bukta László elnök 1 1. Szabályzat célja és hatálya (1) A szabályzat

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

4. előadás A véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság korlátozása Politikai beszéd

4. előadás A véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság korlátozása Politikai beszéd 4. előadás A véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság korlátozása Politikai beszéd Politikai beszéd: Ebbe a körbe az adott állam alkotmányos alaprendjének védelmét, az állam külső és belső biztonságát

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.

Részletesebben

1. oldal, összesen: 5 oldal

1. oldal, összesen: 5 oldal 1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:

Részletesebben

Az Európa Tanács és az emberi jogok

Az Európa Tanács és az emberi jogok EURÓPA TANÁCS Az Európa Tanács és az emberi jogok 50 éves az Emberi Jogok Európai Egyezménye A z Európa Tanács szilárd meggyôzôdése, hogy az emberi jogok egyetemesek, oszthatatlanok és minden demokratikus

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok:

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok: 1 Alkotmánybíróság 1015 Budapest Donáti u. 35-45.. Bíróság útján Ügyszám: Tisztelt Alkotmánybíróság! alábbi Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. (1) bekezdése alapján az a l k o t m

Részletesebben

7. LELKIISMERETI ÉS VALLÁSSZABADSÁG

7. LELKIISMERETI ÉS VALLÁSSZABADSÁG 7. LELKIISMERETI ÉS VALLÁSSZABADSÁG 7.1. A lelkiismeret szabadsága 211 7.2. A vallásgyakorláshoz való jog 212 Lelkiismereti és vallásszabadság 211 A lelkiismereti megyőződés megvallása és a vallás szabad

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve

Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseibôl 68/E/2004. AB határozat Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve Egy indítványozó mulasztásban

Részletesebben

V. C. Szlovákia elleni ügye1

V. C. Szlovákia elleni ügye1 Az Emberi Jogok Európai Bíróságának legutóbbi döntéseibôl Az Egyezmény 3. cikke. A kínzás tilalma V. C. Szlovákia elleni ügye1 Az ügy körülményei. A kérelmező szlovákiai roma. 2000. augusztus 23-án egy

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT

ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT MTA Agrártudományi Kutatóközpont ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Martonvásár, 2012. március 20. Bedő Zoltán főigazgató 0 Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény

Részletesebben

MELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV. a következőhöz: A Tanács határozata

MELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV. a következőhöz: A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.26. COM(2014) 101 final ANNEX 1 MELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV a következőhöz: A Tanács határozata az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz

Részletesebben

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Lábady Tamás,

Részletesebben

Európai kulturális egyezmény

Európai kulturális egyezmény Európai kulturális egyezmény Európai kulturális egyezmény Official version: European Cultural Convention / Convention culturelle européenne (European Treaty Series, No. 18 / Série des traités européens,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

A Velencei Bizottság állásfoglalása az új magyar egyházügyi. törvényről

A Velencei Bizottság állásfoglalása az új magyar egyházügyi. törvényről Laczkó Bence A Velencei Bizottság állásfoglalása az új magyar egyházügyi törvényről A magyar Országgyűlés 2011. július 12-én fogadta el a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak,

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

Vallásszabadság és egyenjogúság. Reflexiók az új törvényi szabályozással kapcsolatban

Vallásszabadság és egyenjogúság. Reflexiók az új törvényi szabályozással kapcsolatban Dr. Schanda Balázs Vallásszabadság és egyenjogúság. Reflexiók az új törvényi szabályozással kapcsolatban Sajátos időpontban kerül sor erre a rendezvényre. Egy hónappal ezelőtt még a törvény vitájához szólhattunk

Részletesebben

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG Lásd az Útmutatót a 3. oldalon E 405 ( 1 ) A BIZTOSÍTÁSI, FOGLALKOZTATOTTSÁGI VAGY MUNKANÉLKÜLISÉGI IDŐSZAKOK ÖSSZESÍTÉSÉRE,

Részletesebben

2003. évi CXXV. törvény

2003. évi CXXV. törvény 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve,

Részletesebben

A MUNKAHELYI NEMEN ALAPULÓ KÜLÖNBSÉGTÉTEL FELSZÁMOLÁSÁNAK ELŐFELTÉTELE A NEMEN ALAPULÓ RÉSZREHA JLÁS FELSZÁMOLÁSA A SZÜLŐI SZEREPEK TEKINTETÉBEN

A MUNKAHELYI NEMEN ALAPULÓ KÜLÖNBSÉGTÉTEL FELSZÁMOLÁSÁNAK ELŐFELTÉTELE A NEMEN ALAPULÓ RÉSZREHA JLÁS FELSZÁMOLÁSA A SZÜLŐI SZEREPEK TEKINTETÉBEN A HIVATÁS ÉS A CSALÁDI ÉLET ÖSSZEEGYEZTETÉSE Várandós munkavállalók védelme; szülési szabadság; szülő i szabadság Kollonay-Lehoczky Csilla JÓ MUNKAVÁLLALÓ kontra JÓ GONDOZÓ még meddig? A MUNKAHELYI NEMEN

Részletesebben

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról 156. sz. Egyezmény a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2013.(XI..) önkormányzati rendelete

Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2013.(XI..) önkormányzati rendelete Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013.(XI..) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifavásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatás felhasználásának helyi szabályairól TERVEZET Balajt

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok

Részletesebben

Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról

Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról I. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) módosítása Meghatározásra

Részletesebben

Adatlap törzstagok számára

Adatlap törzstagok számára Adatlap törzstagok számára 1. Neve: Prof. Dr. Takács Péter 2. Születési éve: 1955 3. Felsőoktatási intézmény, amelynek Nemzeti Közszolgálati Egyetem teljes munkaidős oktatója: 4. Beosztása: Egyetemi tanár

Részletesebben

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság határozatát helybenhagyja.

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság határozatát helybenhagyja. A Fővárosi Ítélőtábla a Néző Gabriella Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Néző Gabriella ügyvéd) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság 2014. szeptember

Részletesebben

Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III / 2016 /7 számú ítélete

Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III / 2016 /7 számú ítélete Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.279 / 2016 /7 számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/98 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel

Részletesebben

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Változó társadalom, globális trendek társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer

Részletesebben

Válogatott bibliográfia Az emberi jogok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban c. tárgyhoz

Válogatott bibliográfia Az emberi jogok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban c. tárgyhoz Válogatott bibliográfia Az emberi jogok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban c. tárgyhoz Összeállította: Dr. Kiss Barnabás egyetemi docens I. Ajánlott alapirodalom az alapjogok tanulmányozásához 1. Alkotmányjog

Részletesebben

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4.

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4. A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése Corvinus/BIGIS 2009. február 4. Külügyi hatalom nemzetközi szerződések kötésének joga aktív és passzív követségi

Részletesebben

alkotmányjogi panaszt Indítványunkban mindenekelőtt az indítványozói jogosultságunkat kell alátámasztanunk.

alkotmányjogi panaszt Indítványunkban mindenekelőtt az indítványozói jogosultságunkat kell alátámasztanunk. Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott INDEX.HU Zrt. ( ) meghatalmazott jogi képviselőnk, Dr. Majtényi László (Dr. Majtényi László Ügyvédi Iroda ) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

Tájékoztató a hit-és erkölcstan oktatásról a 2014-2015-ös tanévben

Tájékoztató a hit-és erkölcstan oktatásról a 2014-2015-ös tanévben Tájékoztató a hit-és erkölcstan oktatásról a 2014-2015-ös tanévben Kedves Szülők! A 2014-2015-ös tanévben a Kerék Általános Iskola és Gimnáziumban a következő egyházak tartanak hit-és erkölcstan oktatást:

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Képzés

Esélyegyenlőségi Képzés Esélyegyenlőségi Képzés KEOP 6.1.0/B/09-2009-0014 Erdei tanóra program Nógrád megyében című projekt projektmenedzsment tagjai és a DIPO Khe. alkalmazottai számára Készítette: Glázer Éva Bánk, 2010. március

Részletesebben