Mit kívánnak a magyarországi roma közösségek? Was wünschen ungarische Roma-Gemeinschaften?

Átírás

1 VI. évfolyam, szám Tűzifa. Karácsony előtt mintegy 260 mázsa tűzifát adományozott a kiskundorozsmai Árpa utca és Búza utca által határolt városrészben élő nehéz sorsú roma családoknak a Szeged-Csanádi Egyház - megye. (4. old.) Brennholz. Die Diözese Szeged- Csanád spendete vor Weihnachten Brenn holz von fast 260 Zentnern für Familien, die in dem durch die Árpád Stra - ße und Búza Straße begrenzten Stadtteil von Kiskundorozsma unter schweren Bedingungen leben. (Seite 4) Folytatjuk Takaró László roma történelmi sorozatát, Roma kultúra, roma hagyományok címmel. Ebben a részben a cigányság magyarországi története elevenedik meg. (6-10. old.) Die Serie von László Takaró über die Geschichte der Roma unter dem Titel Roma-Kultur, Roma-Traditionen wird fortgesetzt. In diesem Teil wird über die ungarische Geschichte der Roma erzählt. (Seite 6 bis 10) Mit kívánnak a magyarországi roma közösségek? Ezzel a címmel 2011 márciusában a magyarországi nemzetiségi vezetők, valamint a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa 12 pontban fogalmazta meg követeléseit. Ennek kapcsán Teleki László, az elmúlt három év kormányzásának tapasztalatait levonva, a javaslatok átgondolását és támogatását ajánlja az ellenzéki együttműködő pártoknak, szervezeteknek. (2-4. old.) Was wünschen ungarische Roma-Gemeinschaften? Mit diesem Titel haben ungarische Nationalitätenleiter und der Ombudsmann für nationale und ethnische Rechte im März 2011 ihre Forderungen in 12 Punkten veröffentlicht. Dazu empfiehlt László Teleki den Oppositionsparteien und -organisationen, nach Austausch der Erfahrungen der Regierung aus den vergangenen drei Jahren seine Vorschläge zu überdenken und zu unterstützen. (Seite 2 bis 4)

2 Közélet A 12 pontban leírtakkal részben egyetértve, jó - magam az elmúlt három év kormányzásának elsősorban hazai roma kö - zös ségeket ért káros in - tézkedései okán az alábbi javaslatok közös átgondo lását és támogatását aján lom az ellenzéki e - gyüttműködő pártoknak, szervezeteknek. 1. A hazai 13 nemzetiség védelmében a meglévő nemzetiségi intézmények megerősítését, a két évvel ezelőtti szintre való viszszaállítását javaslom, te - kintettel az időközben az intézményeknél elszenvedett pénzügyi elvonásokra, illetve intézményi megszüntetésekre. Példa: A Magyarországi Cigányokért Közalapít - ványt a FIDESZ kormány 2010-ben megszüntette. Az egyetlen hazai széles körben ismert, elismert és elfogadott intézmény viszszaállítására van szükség a 2014-es új kormányzási időszakban. Példa: A Csapi Cigány - kollégium, mint intézmény fennmaradt, azonban a járások felállításával há - rom részre szakadt. Az óvo dát a helyi önkormányzat működteti, az általános iskola a Nagykanizsai Tankerület vezetőségéhez, míg a Szakiskola a Megyei Szakfelügyelet ha tásköre alá tartozik. Az átláthatatlan és működésképtelen irányítási és felügyeleti rendszert 2014-et követően meg kell szüntetni, egy intézményi fenntartónak szükséges a fenn tartói feladatokat el - lát nia. 2. Az Alaptörvénybe be kell építenünk a hazai 13 nemzetiség nyelvének, kultúrájának fenntartása ér dekében a Nyelvi Char - ta-t. 3. Az Alaptörvényben szük séges pontosan szabályozni a 13 nemzetiség országgyűlési képviseletét. Továbbá az Alap - törvényben kell pontosan megfogalmazni, hogy a nemzetiségek képviselete helyi és területi szinteken milyen formában és feltételek mellett jelenik meg. 4. A választójogi törvény azonnali módosítását kell kez deményezni, amelynek fő célja az egyenlő esély biztosítása az or szág gyű - lési lista állítása so rán. A választójogi szabályozás átalakításával biztosítani kell a kedvezmé nyes vá - lasztójogot, amellyel a települési és megyei önkormányzatokba való bejutást lehetővé teszi. 5. A már bizonyítottan jól mű ködő közoktatási és más (folytatás a 4. oldalon) Mit kívánnak a magyarországi roma közösségek? Ezzel a címmel 2011 márciusában a magyarországi nemzetiségi vezetők, valamint a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa tizenkét pontban fogalmazta meg követeléseit. 2 3 Öffentliches leben Was wünschen ungarische Roma- Gemeinschaften? Mit diesem Titel haben ungarische Nationalitätenleiter und der Ombudsmann für nationale und ethnische Rechte im März 2011 ihre Forderungen in 12 Punkten veröffentlicht. Zwar bin ich mit den 12 Punkten zum Teil einverstanden, empfehle ich aber den Oppositionspar - teien und -organisationen wegen der schädlichen Maßnahmen, die in den letzten drei Jahren von der Regierung gegen un - garische Roma-Gemein - schaften getroffen wurden, folgende Vorschläge gemeinsam zu überdenken und zu unterstützen. 1. Zum Schutz der 13 un - ga rischen Nationalitäten schlage ich vor, die vorhan den en Nationalitä ten - institute zu verstärken bzw. sie auf das Niveau, in dem sie sich vor zwei Jahren befanden, zu bringen, in Hinsicht auf die inzwischen erfolgten fi - nan ziellen Abzüge bzw. die Auflösung mancher Institute. Beispiel: Die Öffentliche Stiftung für Ungarische Roma wurde von der FIDESZ-Regierung im Jahr 2010 aufgelöst. Es ist notwendig, dieses einzige allgemein bekannte und anerkannte ungarische Institut im neuen Regierungszeitraum von 2014 wieder herzustellen. Beispiel: Das Roma- Schü lerheim von Csap wurde zwar nicht aufgelöst, aber es wurde nach Gründung der Bezirke in drei Teile aufgeteilt. Der Kindergarten wird von der Gemeinde betrieben, die Grundschule befindet sich in Trägerschaft des Schul bezirks Nagyka ni - zsa, während die Fach - schule in die Zuständi g - keit der Schulinspektion des Komitats fällt. Das nicht transparente und nicht betriebsfähige Lei - tungs- und Inspektions - system muss nach 2014 abgeschafft werden und die Trägerschaftsauf ga - ben sind von einem einzigen Träger wahrzunehmen. 2. Ins Grundgesetz ist die Sprachencharta aufzunehmen, um die Sprache und Kultur der 13 ungarischen Nationalitäten aufrecht erhalten zu können. 3. Im Grundgesetz muss die Parlamentsvertretung der 13 Nationalitäten zu regeln. Ferner ist im Grund gesetz genau festzulegen, in welcher Form und zu welchen Bedin - gungen die Vertretung der Nationalitäten auf örtlicher und regionaler Ebe - ne erfolgen soll. 4. Es ist die sofortige Än - de rung des Gesetzes über das Wahlrecht anzuregen. Das wichtigste Ziel der Änderung ist die Siche rung der Chan cen - gleichheit bei Erstellung der Liste der Parlament - sab geordneten. Durch

3 Közélet 4 5 Öffentliches leben (folytatás a 3. oldalról) nemzetiségi intézmények tudását és tapasztalatát új intézmények létrehozása során figyelembe kell venni, a helyi igények hozzárendelésével. A szük ségletekhez, igényekhez igazítva a hazai nemzetiségi intézmények számát növelni kell. 6. A nemzetiségi civil szervezeteknek Nemzetiségi Civil Alapot szükséges létrehozni, a hazai társadalmi szervezetek működésére elkülönített forrásalap X százalékát kellene elkülöníteni. Karácsony előtt mintegy 260 mázsa tűzifát adományozott a kiskundorozsmai Árpa utca és Búza utca által határolt városrészben élő nehéz sorsú roma családoknak a Szeged-Csa - nádi Egyház megye. 7. Meg kell teremteni a hazai 13 nemzetiség számára a lehetőséget Buda - pesten és a megyei jogú városokban a kulturális és tudásközpontok létrehozására, amelyet nemzetiségenként lehetőség szerint anyanyelvi tudással rendelkezők működtetnének. 8. A többször módosított 1993-as Nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényt újra kell vizsgálni és változtatni kell a törvényen annak érdekében, Nagy Mihály, a Szegedi Cigány Nemzetiségi Ön - kormányzat elnöke a tűzifa átadásakor emlékeztetett arra, a Kiskun do - rozsma szélén embertelen körülmények között élő 22 roma család, mintegy 120 ember november közepén kért segítséget a püspökségtől ahhoz, hogy normális körülmények kö zött lakhassanak. El mond ták, hogy a tél átvészeléséhez is támogatásra, tüzelőre hogy a három szinten mű - ködő nemzetiségi önkormányzatok hatékonyabban, összehangoltabban végezhessék munkájukat a nemzetiségi integráció érdekében. 9. A nemzetiségi önkormányzatok kulturális autonómiáját, működésükhöz szükséges feltételeket biztosítani kell. Nem tartható tovább, hogy kiszolgáltatottak legyenek a helyi önkormányzatok költségvetésének. Ezért az állami felelősségvállalást a helyi, területi és az országos volna szükségük, és kérésük meghallgatásra talált, az egyházmegye egy kamionnyi fát adományozott a közösségnek. Az ott élőknek nagy szükségük van a támogatásra. Bár hajnalban jóval fagypont alatt volt a hő - mérséklet, a tucatnyi kö zül csupán egy kémény füs töl, és az épületek nagy részében áram sincsen tudatta Nagy Mihály. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök november 20-án jelen - tette be, hogy az egyházmegye lakóparkot építene a kiskundorozsmai Árpa utca és Búza utca térségében élő családoknak. Az egyházmegye célja az új lakópark kialakításával a szinten újra kell gondolni és szabályozni. 10. Állami és önkormányzati intézményekben lehetőséget kell adni az előnyben részesítés elve alapján a roma középiskolát végzettek és diplomás romák számára. 11. A független Nemzetiségi Ombudsman és hivatalának visszaállítása annak érdekében, hogy a hazai nemzetiségek érdekvédelme hatékonyabbá váljon. Teleki László Tűzifát adományozott az egyházmegye családok számára normális lakhatási körülményeket teremteni, ezzel megadva számukra a lehetőséget arra, hogy önmagukon is tudjanak segíteni fogalmazott akkor a püspök. Kiss-Rigó László közölte, a korszerű épületek mellett a tervek szerint közösségi házat, sportpályát és egy kis kápolnát is kialakítanak. A kezdeményezéshez az önkormányzattól a város jogi és erkölcsi támogatása mellett a szükséges terület rendelkezésre bocsátását kérik, a beruházáshoz szükséges anyagi források előteremtését az egyházmegye katolikus kö - zös sége vállalja tette hozzá. Um gestaltung der Wahl - rechtsregelung ist das begünstigte Wahlrecht zu sichern, durch das der Zutritt für Roma zu den Selbstverwaltungen der Gemeinden und Komitate ermöglicht wird. 5. Kompetenzen und Er fah - rungen von bewährten öf - fent lichen Bildungsins ti tuten und anderen Natio - nalitäteninstituten sind bei der Errichtung neuer In stitute unter Einbindung lokaler Bedürfnisse zu berücksichtigen. Durch Anpassung an die Bedür fnisse ist die Zahl der un ga rischen Nationa - litäten in stitute zu steigern. 6. Für zivile Nationalitä ten - or ganisationen ist der Zi - Die Diözese Szeged-Csa - nád spendete vor Weih - nachten Brennholz von fast 260 Zentnern für Familien, die in dem durch die Árpád Straße und Búza Straße begrenzten Stadtteil von Kiskun dorozsma unter schweren Bedingungen leben. Mihály Nagy, Vorsitzen - der der Roma-Nationalitä - tenselbstverwaltung von Szeged wies bei der Über gabe des Brenn - holzes da rauf hin, dass 22 Roma-Familien, fast 120 Men schen, die am Rande von Kiskundorozs - vil fonds für Nationali tä ten (Nemzetiségi Civil Alap) zu errichten und ihm X Pro zent der für den Be - trieb der ungarischen Ge - sellschaftsorganisationen bereitgestellten Mittel be - reitzustellen. 7. Für die 13 ungarischen Nationalitäten sollte die Mög lichkeit gegeben werden, in Budapest und in den Städten mit Komitats - recht Kultur- und Kompe - ten z zentren zu gründen, welche je Nationalität von Muttersprachlern betrieben würden. 8. Das mehrmals geänderte Gesetz von 1993 über nationale und ethnische Minderheiten ist zu ma unter un menschlichen Bedin gun gen leben, Mitte No vem ber beim Bistum um Hilfe baten, damit sie unter anständigen Um - stän den leben können. Sie sagten, dass sie zum Überstehen des Winters Hilfe bzw. Brennholz brauchen. Ihre Bitte wur - de erhört, und die Diözese hat der Gemein - schaft eine Lkw-Ladung Brennholz gespendet. Die dort lebenden Roma brauchen dringend Hilfe. Obwohl die Temperatur früh am Morgen weit unter dem Gefrierpunkt lag, qualmte nur ein einziger Schornstein überprüfen und zu än - dern, damit die auf drei Eben en betriebenen Na - tio nalitätenselbst verwal - tun gen effizienter und stär ker koordinierter für die Integration der Natio - nalitäten arbeiten können. 9. Die kulturelle Autono - mie der Nationalitä ten - selbst verwaltungen und die Bedingungen für de - ren Betrieb sind sicherzustellen. Es ist nicht länger haltbar, dass Na tio nalitä - ten selbstver wal tun gen vom Budget der örtlichen Selbstver wal tungen ab - hän gen. De shalb ist es wichtig, die Verantwor - tung des Sta ates auf örtlicher, regionaler und Lan desebene zu überdenken und zu regeln. Diözese spendete Brennholz von den Dutzenden. Und in den meisten Gebäuden gibt es auch keinen Strom, sagte Mihály Nagy. László Kiss-Rigó, Bi schof der Diözese Sze ged- Csanád meldete am 20. November an, dass die Diözese für die Fa milien, die im Kreis Árpád Straße Búza Straße in Kis kun - dorozsma leben, einen Wohnviertel erbauen wür - de, mit dem Ziel, normale Wohnumstände für die Fa - milien zu schaffen, und dadurch ihnen die Mög - lichkeit zu geben, sich selbst zu helfen, erklärte der Bischof. 10. In den staatlichen Ein - richtungen und im Be - reich der öffentlichen Ver wal tung muss Roma- Ju gend lichen, die einen Se kun darausbildung oder ei ne Hochschule absolviert ha ben, nach dem Grund satz der Begünsti gung die Mög - lichkeit ge geben werden, einen Arbeitsplatz zu bekommen. 11. Der unabhängige Om - budsmann für Nationa li - tä ten und dessen Amt müs sen wieder hergestellt wer den, damit der Inte res sen schutz ungarischee Nationalitäten effizienter wird. László Teleki László Kiss-Rigó teilte mit, dass gemäß den Pla - nen neben den modernen Gebäuden auch ein Ge - meinschaftshaus, ein Sport platz und auch eine kleine Kapelle erbaut würden. Für die Initiative beantragen sie bei der Selbst verwaltung, neben der rechtlichen und moralischen Unterstützung ein erforderliches Gebiet zur Verfügung zu stellen. Die für die Durchführung des Bauprojektes erforderlichen Mittel würde die katholische Gemein - schaft der Diözese bereitstellen.

4 Történelem 6 7 Geschichte Roma kultúra, roma hagyományok (2.) Roma-Kultur, Roma-Traiditonen (2.) A cigányok családok szövetségéből álló törzsi közösségekben ván doroltak, csak a köztulajdont ismerték. Életüket szigorú belső törvények szabályozták. Céhek tagjaivá nem válhattak. Első írásos do kumentum megjelenésükről országunkban Zsig mond király oltalomlevele, majd később Izabella királyné és I. majd II. Rá kóczi Ferenc pátensei. Ezekből kiderül, hogy iparűzésük hasznos volt az iparilag fejletlen térségekben. Valószínűleg első kon flik - tusaik a magyar néppel is innen erednek. Őket nem kötötték röghöz, fegyverkovácsként szegődhettek a nemzet szolgálatába. Zigeuner wanderten in Stammgemein - schaften, die aus einem Bündnis von Zigeunerfamilien bestanden, und kannten nur den Gemeinbesitz. Ihr Leben wurde durch strenge interne Gesetze geregelt. Sie konnten Mitglieder von Zünften werden. Die erste schriftliche Urkunde über sie war in unserem Land der Schutzbrief des Königs Sigismund, und später die Patente der Königin Isabella und von Franz I. und II. Rá kóczi. Daraus stellt sich heraus, dass Zigeuner in den industriell unentwickelten Regionen wichtiges Ge - werbe be trieben. Wahrscheinlich stammen ihre ersten Konflikte mit dem ungarischen Volk ebenfalls aus dieser Zeit. Sie wurden nicht an die Scholle gebunden und konnten als Waffenschmiede in den Dienst der Nation treten. A cigányok magyarországi megjelenése a XIV. századra tehető. Ekkorra az állami és egyházi hatalom összefogásaival, szent királyok törvényei révén az országban megszilárdult a feudális társadalmi rend. Az első cigány csoportok, amelyekről feljegyzések vannak, 1415-ben érték el Erdélyt, 1416-ban Magyar - or szágot. A csoportok men - tek tovább Európa töb bi országa felé. Az előző fejezetben említett családnevek, falvak nevei arra utalnak, hogy már 1415 előtt is ér - keztek kisebb csoportok, amelyektől neveiket kaphatták. Az első hullámban érkező csoportok átvonultak Magyarországon, délről újabb csoportok érkeztek, szerb horvát nyelvterületen keresztül. A XVI. XVII. században a tömeges bevándorlás a jellemző. Vannak csoportok, melyek a török megszállás elől, más csoportok a megszállás után érkeztek. A XVII. Század második felében meggyorsult a cigányok letelepedése, mivel ekkor jelentek meg a királyi rendeletek. Többségük ma - gyar anyanyelvűvé vált. Az 1760-as években Erdély felől is érkeztek csoportok. Az ő nyelvükre másfajta dialektus a jellemző. Újabb hullám megjelenése Erdélybe a XIX. század második felére tehető, mely Nyugat felé vándorolt tovább. Az ő nevük az oláhcigány vagy vlashiko-rom néven vált ismertté. A századforduló tájékán elrománosodott nyelvű ci - gányok érkeztek a Bá nát - ból. Ők magukat be - áshnak, vagy vlaxo-romnak nevezik. Hazánkban az oláhcigányok őrzik legerősebben a nyelvet, a cigány kultúrát, népzenét, hagyományaikat, szokásaikat. Ők vajdák vezetése alatt érkeztek, erős törzsi-nemzetségi keretekben. Törzseiket évszázadokra vissza tudják vezetni. Anyagi jólétüket lókereskedéssel és fémmunkával teremtették meg. Legkésőbb érkeztek a szőnyeges és halász (máshár és colár) törzsek. Nyelvükben erősen érződik az erős román hatás. A XIX. századra jellemző volt a gyáripar kifejlődése, a városok népességnövekedése, víz- és csatornahálózat kiépítése, oktatás, közigazgatás, köz lekedés fejlődése. Ezen időszakra a magyarországi cigányok nagy része letelepedett, főként földműveléssel foglalkoztak vagy kézműves szakmákat űztek. Volt egy ré - szük, amely még mindig vándorló életmódot folytatott, amely konfliktushelyzetek sorát idézte elő. A gyárak egyre inkább ol - csóbb tömegtermékeket állítottak elő, amely háttérbe szorította a kézműves cigányságot. A cigányság kezelésével ezen időszakban a belügyi szervek, valamint a helyi rendészeti szervek foglalkoztak. A (folytatás a 8. oldalon) Das Erscheinen der Zi - geuner in Ungarn ist auf das 14. Jahrhundert zu datieren. Damals stabilisierte sich die feudale Ge - sellschaftsordnung im Land durch Zusammen schuss der staatlichen und kirchlichen Macht und die Ge - setze der heiligen Könige. Die ersten Zi geuner - gruppen, die aufgezeichnet wurden, erreichten im Jahr 1415 Sie benbürgen und im Jahr 1416 Ungarn. Die Grup pen zogen in Richtung anderer europäischer Län - der weiter. Die im vorherigen Ka - pitel erwähnten Familienund Dorfnamen deuten darauf hin, dass kleinere Gruppen, von denen ihre Namen stammen können, bereits vor 1415 ankamen. Die Gruppen, die mit der ersten Welle kamen, durchzogen Ungarn, und neue Gruppen kamen vom Süden durch das serbisch-kroatische Sprach - gebiet. Im 16. und 17. Jahrh - undert war die Massen - ein wanderung charakteristisch. Es gab Gruppen, die vor der türkischen Besatzung flohen, andere kamen erst nach der Besatzung. In der zweiten Hälfte des 17. Jahrhun - derts beschleunigte sich die Niederlassung von Zigeunern, da die königlichen Verordnungen zu dieser Zeit erschienen. Die Mehrheit wurde zum ungarischen Mutter - sprach ler. In den 1760-er Jahren kamen Gruppen auch aus Richtung Sie - benbürgen. Für ihre Spra - che war ein anderer Dialekt charakteristisch. Das Erscheinen einer neuen Welle in Sieben - bürgen ist auf die zweite Hälfte des 19. Jahrhun - derts zu datieren. Diese Gruppe wanderte in Rich - tung Westen weiter und wurde unter dem Namen Oláh-Zigeuner oder vlashiko-rom bekannt. Um die Jahrhundert - wende kamen Zigeuner mit verrumänisierter Sprache aus dem Banat. Sie nennen sich beásh oder vlaxo-rom. In unserem Land haben die Oláh-Zigeuner ihre Sprache, Kultur, Volks - musik, Traditionen und Gewohnheiten am stärksten bewahrt. Sie kamen unter der Leitung von Zigeunerfürsten in starken Stämmen bzw. Nationa - litäten an. Sie können ihre Stämme über mehrere Jahrhunderte zurückführen. Sie erreichten einen materiellen Wohlstand mit Pferdhandel und Metallar - beiten. Am spätestens kamen die Stämme der Teppichmacher und Fi - scher (máshár und colár). In ihren Sprachen ist die starke rumänische Wir - kung stark zu spüren. Für das 19. Jahrhundert waren die Entwicklung der Fabrikindustrie, die Stei - gerung der Bevölkerung der Städte, der Ausbau des Wasser- und Ka - nalisa tionssystems sowie die Entwicklung der

5 Történelem 8 9 Geschichte (folytatás a 6. oldalról) velük való foglalkozás legtöbbször kimerült a kitoloncolásban. Elkezd - ték tiltani a cigányok vándorlását, útlevelet sem kaphattak. Prob lémát je - len tett az illetőségi hely meghatározása, melyet legtöbbször egyetlen vá - ros vagy falu sem vállalt fel. Két terv volt a cigányok letelepítésére. Az egyik, melyet József főherceg is támogatott, egy helyre, nagy tömegekben akarta letelepíteni a romákat és ott munkára fogni őket. A másik szerint a falvak szélén kell szétosztani és letelepíteni őket. A korszak folyamán már jól érzékelhető volt az előítélet ban egy rendelet hatására hadizsákmánynak nyilvánították a cigányok lovait, bevonultatták őket a hadseregbe. Problémát jelentett, hogy kit tekintsenek cigánynak. A törvény nem tett eleget kor problémáinak megoldásra, mint például a munkaügyi és szociális gondok. Nyíltan kimondta, hogy nem tekinti teljes értékű állampolgárnak a cigányokat. To - vább nehezítette a romák megélhetését az ben kiadott rendelet, mely szigorította a vándoripari engedélyek kiadását, ezzel is nehezítve a munkavállalásukat ban napvilágot látott egy belügyminisztériumi rendelet, melynek értelmében minden cigányt, gyanús egyénnek kellett tekinteni. A II. világháború nehéz évei nem kerülték el a romákat sem. Az ös években körülbelül ezer magyarországi cigányt deportáltak. Vissza csak körülbelül 3-4ezer tért közülük. A főváros és környéki cigányokkal két-három transzport került Auschwitzba. Szé - kesfehérvár mellett, valamint Dachauba és annak melléktáboraiba, továbbá Ravensbrückbe és környékére is szállítottak és végeztek ki cigányokat. A cigány holokausztról minden év augusztusában megemlékeznek 1997 óta után a cigányság kérdésével a minisztériumok foglalkoztak ben merült fel az igény egy szervezet megalapítására, amely széles körben foglalkozik a cigányság kérdésével ig még a személyi igazolványuk is megkülönböztette őket. (fekete színű személyi igazolvány) ben a Párt felfigyelt kirekesztettségükre, a cigánytelepek ember alatti állapotaira. Határozatot hozott a helyzet javítására. Meg - állapították, hogy a beilleszkedés egyetlen módja az állandó munkaviszony, amelyen kizárólag állami szektorban végzett mun ka volt értendő. Meg je len tek a munkástoborzók. A munkásszállások is meg teltek gyenge fizikumú ro ma származású emberekkel. Számos kedvez mény ben nem részesültek. A munkába állítással valószínűleg a cigányságot a társadalmi munkamegosztás hiearchiájának legalsó fokán kívánta asszimilálni. A még 1957-ben alakult Cigányok Kul turális Szövetségét megszüntették 1961-ben. A problémák megoldása ismét állami feladat lett, amelyek a tanácsok ha - táskörébe tartoztak. A feladatok megoldására koordinációs bi zottságok jöttek létre. Megkülönböztettek három féle cigány csoportot. Az első, akik már beilleszkedtek a társadalomba, a második, akik útban vannak a beilleszkedés felé, és a harmadik, akik cigány módon élnek. Kö - telezővé vált a tankötelezettség a cigány gyermekekre is, amely sok problémát vonzott magával. Az (folytatás a 10. oldalon) Bildung, der Verwaltung und des Verkehrs charakteristisch. Zu dieser Zeit war der größte Teil der ungarischen Zigeuner be - reits niedergelassen. Sie beschäftigten sich hauptsächlich mit Land wirt - schaft oder übten handwerkliche Berufe aus. Ein Teil von ihnen führte im - mer noch eine wandernde Lebensweise, was zu einer Reihe von Konflikten führte. Die Fabriken stellten immer häufiger billige Massenprodukte her, was die handwerklichen Zigeu - ner in den Hindergrund drängte. Mit der Be - handlung der Roma beschäftigten sich in diesem Zeitraum die Innenbe hör - den und die örtlichen Polizeibehörden. Die Be - schäftigung mit ihnen erschöpfte sich in der Ab - schiebung. Man fing an, den Zigeunern die Wan - derung zu verbieten und sie konnten auch keinen Reisepass bekommen. Problematisch war die Bestimmung ihrer An - sässigkeit, da Städte und auch Dörfer die An säs - sigkeit der Zigeuner nicht anerkennen wollten. Es gab zwei Pläne für die Ansiedlung der Zigeuner. Nach dem ersten, der auch vom Erzherzog Jo - sef unterstützt wurde, sol - lten die Roma an einem Ort in großen Massen angesiedelt und dort zur Arbeit gezwungen werden. Nach dem anderen sollten sie an den Rän - dern der Dörfer verteilt und angesiedelt werden. Zu dieser Zeit waren die Vorurteile bereits gut zu spüren. Laut einer Veror - dnung aus dem Jahre 1916 wurden die Pferde der Zigeuner zur Kriegs - beute erklärt und mussten zur Armee einrücken. Es stellte ein Problem dar, wer als Zigeuner zu betrachten ist. Die Gesetze waren nicht dazu geeignet, die Probleme der Epoche, z.b. die Arbeits - probleme und die sozialen Probleme zu lösen. Es wurde offen erklärt, dass Roma keine vollständigen Staatsangehörigen sind. Den Lebensunterhalt der Roma erschwerte die im Jahr 1931 verabschiedete Verordnung weiter, die die Erteilung der Wander ge - wer begen ehmi gun gen ver schärfte, wodurch der Zugang zur Beschäf ti - gung noch schwerer wur - de. Im Jahr 1938 wurde vom Innenministerium eine Verordnung verabschiedet, nach der jeder Zigeuner als verdächtig zu betrachten war. Die schweren Jahre des zweiten Weltkriegs ließen nicht einmal Roma unberührt. In den Jahren 1944 und 1945 wurden ungefähr 25 bis 30 Tausend ungarische Roma deportiert. Von ihnen kamen nur etwa 3 bis 4 Tausend zu - rück. Zwei-drei Transporte mit Zigeunern aus der Hauptstadt und Umge - bung wurden nach Au - schwitz geleitet. Roma wurden auch neben Székesfehérvár, nach Da - chau und in dessen Ne - benlager, nach Ravens - brück und Umgebung trans portiert und ermordet. Seit 1997 wird im August eines jeden Jah - res der Opfer der Roma- Holocaust gedacht. Nach 1945 beschäftigten sich die Ministerien mit der Roma-Frage. Im Jahr 1957 reifte der Gedanke, eine Organisation zu gründen, die sich in großem Umfang mit der Frage der Roma befasst. Bis 1957 wurden Roma auch durch ihre Perso - nalausweise unterschieden. (Sie hatten einen schwarzen Ausweis.) 1961 wurde die Partei auf die Ausgrenzung der Roma und die unmenschlichen Zustände der Zi - geunersiedlungen aufmerksam. Es wurde ein Beschluss zur Verbesserung der Lage gefasst. Es wurde festgestellt, dass die einzige Art der Eingliederung das dauerhafte Arbeits - verhältnis ist. Darunter war ausschließlich eine Arbeit im öffentlichen Sek - tor zu verstehen. Es erschienen Arbeiterwerber. Die Arbeiterunterkünfte waren mit Menschen von Roma-Abstammung mit einem schwachen Körper - bau voll. Sie erhielten zahlreiche Begünsti gun - gen. Die Partei wollte die Roma durch ihre Be - schäftigung wahrscheinlich auf der untersten Stu - fe der Hierarchie der gesellschaftlichen Arbeits - teilung assimilieren. Der noch im Jahr 1957 gegründete Roma-Kultur ver - band wurde im Jahr 1961 aufgelöst. Die Lösung der Probleme wurde wieder Aufgabe des Staats, und fiel in die Zuständigkeit der Räte. Es kamen Koor - dinationskommissionen zur Lösung der Aufgaben zustande. Es wurden zwi - schen drei Roma-Grup - pen unterschieden: Die erste war die Gruppe derjenigen, die sich in die Gesellschaft schon eingliederten, die zweite, deren Mitglieder bereits auf dem Weg der Eingliederung waren, und die dritte, deren Mitglieder so wie Roma lebten. Es bestand Schulpflicht auch für Roma-Kinder, was aber zu vielen Problemen führte. In den Schulen wussten nicht einmal die Lehrer, wie Roma eigentlich sind, sie kannten sie nur vom Hörensagen. Es entstanden Roma-Klas - sen unter dem Motto In - tegration. Oft wurden Roma-Kinder als geistig behindert erklärt und in Sonderschulen gesandt.

6 Történelem Geschichte (folytatás a 8. oldalról) iskolákban a pedagógusok sem tudták, milyenek is a cigányok, csak hallomásból ismerték őket. Cigány osztályok alakultak, felzárkóztatás címén. Gyakran értelmi fogyatékos sá minősítették a cigány gyermekeket és a kisegítő iskolákba küldték. Párthatározat született a cigány telepek felszámolására. Ekkor épültek az úgynevezett C házak ben készítettek egy szociológiai kutatást a cigányokkal szemben történt visszaélésekről. A kutatás vezetőjét és munkatársait súlyos szankciókkal sújtották. A cigány munkásosztály is rétegződött. Voltak, akik a hagyományos foglalkozások ide jéből még megőriztek valamit, ők a nagyobb vállalatoknál el tudtak helyezkedni. Akik viszont már nem őriztek semmiféle hagyományt, nagyon meg gyengültek. Egy 1979-es párthatározat etnikai csoportnak mi - nősítette a cigányságot. Más formában, de újjáéledtek a hagyományos ci - gány foglalkozások. A ló - kereskedőkből régiségkereskedők, a szőnyegesekből pulóverekkel kereskedő piacosok lettek. A mu - zsikusok a vendéglátói munkakörökben helyezkedtek el. Felülről vezérelt cigány szervezeteket alapítottak. Újra megalakult a Cigányok Kulturális Szö - vetsége. Pár hónapig mű - ködött a Cigány Család - segítő Központ. A fővárosban is létrejött cigány in - tézmény, melynek élére Zsigó Jenő került. Gyer - me keknek tábort szerveztek, foglalkoztak a továbbtanulásukkal, néprajzi gyűj téseket finanszíroznak, felkarolták a cigány kép zőművészeket. Kez - de ményezésükre megalakult az Ando Drom. A cigányság foglalkoztatása az évek során rohamosan apadt. Megszűn - tek a nagyvállalatok, a munkásszállók. Hatalmas felvándorlás indult meg családostul a fővárosba. Megszaporodtak az ön - kéntes lakásfoglalások, romlott a közbiztonság. A fővárosi iskolákba problémát jelentettek a sokszor még tizenévesen is alsó tagozatos, félanalfabéta felső tagozatos tanulók növekvő száma. A rendszerváltás idején ismét magára maradt a cigányság. A munkanélküliség ekkorra már hatalmas mé - retekben volt jelen. Meg - növekedett a hajléktalanok száma. Az állammal szemben is egyre nőttek az indulatok. A szegények még szegényebbek, a gazdagok még gazdagabbak lettek júliusában elfogadta az országgyűlés az etnikai kisebbségek jogairól alkotott törvényt ben alakultak kisebbségi önkormányzatok. Kimondták, hogy ha - zánkban az egyetlen etnikai kisebbség a cigányság. A cigányok 61%-a községekben lakik, 40%- uk ezer fő alatti kisközségek ben. A cigányság magas mun kanélküliségének egyik oka, az iskolázatlanság, másik pedig a lakóhely, mivel a legnagyobb részük, a leginkább munkanélküliséggel sújtott te - rületeken lakik. Ide sorolható meg, hogy leginkább az ipar azon ágaiban találtak munkát, amely a leghamarabb tönkrement. A továbbtanulásukat nehezíti, hogy a szülők anyagi helyzete igen komoly akadályt jelent, de sokszor a diszkrimináció is előtérbe kerül. De fontos szempont az otthonról hozott példa is, mely szerint a szülőknek sincs sokszor megfelelő iskolai végzettsége, és nem is értékelik azt. (Folytatjuk) Felelős kiadó: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata 8800 Nagykanizsa, Teleki u. 14. Tel/fax: (93) expakproj@gmail.com Szerkesztő: Péter Árpád A lap meg je le né se az EXPAK AT-HU Oszt rák-ma gyar Szak ér tői Aka dé mia prog ram ke re té ben tör té nik. Es wurde ein Parteibe - schluss über die Abschaf - fung der Zigeunersied - lungen gefasst. Zu dieser Zeit wurden die sogenannten C -Häuser erbaut. Im Jahr 1971 wurde eine soziologische For schung über den Miss brauch der Roma durchgeführt. Der Leiter und die Mitarbeiter der Forschung wurden mit schweren Sank tionen be - legt. Auch die Roma-Ar - beiterklasse bestand aus mehreren Schichten. Es gab Roma, die etwas aus der Zeit der herkömmlichen Berufe bewahren konnten, so bekamen sie bei größeren Unternehmen einen Arbeitsplatz. Diejenigen, die keine Traditionen mehr bewahrten, wurden allmählich schwächer. Im Sinne eines Partei - beschlusses von 1979 wurden die Roma als ethnische Gruppe qualifiziert. Her - kömm liche Roma-Berufe lebten in einer anderen Form auf. Aus Pferde - händlern wurden Antiqui - täten händler, aus Teppich - machern Markt händler, die Verantwortlicher Herausgeber: Minderheitenselbstverwaltung der Roma der Stadt Nagykanizsa mit Komitatsrecht 8800 Nagykanizsa, Teleki u. 14. Tel./Fax.: (93) expakproj@gmail.com Redakteur: Árpád Péter Ausgabe des Blattes erfolgt im Rahmen des Programms EXPAK AT-HU Österreichisch- Ungarische Expertinnenakademie Pullover verkauften. Musi - ker bekamen Arbeitsplätze im Gastgewerbe. Es wurden von oben geleitete Roma-Organisationen gegründet. Der Roma-Kultur - verband wurde wieder gegründet. Einige Monate funktionierte das Fa mi lien hil - fezentrum für Roma. In der Hauptstadt wurde eine Ro - ma-ein richtung unter Leiter Jenő Zsigó errichtet. Für Kinder wurden Lager organisiert, man beschäftigte sich mit ihrem Weiterlernen, es wurden Volkskundes - amm lungen finanziert und Roma-Künstlern wurden unter die Arme gegriffen. Auf ihre Initiative wurde Ando Drom gegründet. Die Beschäftigung der Roma ist im Laufe der Jahre immer mehr zurückgegangen. Großunter neh - men und Arbeiterun ter - künfte wurden aufgelöst. Es gab erhebliche Wan - derungen mit großen Fa - milien in die Hauptstadt. Die Zahl der willkürlichen Hausbesetzungen hat zugenommen, die öffentliche Ordnung hat sich verschlechtert. In den hauptstädtischen Schulen stellte die wachsende Zahl der Primarschüler, die oft schon im Teena - geralter waren, sowie der Halbanalphabeten in den oberen Stufen der Grund - schule ein riesiges Prob - lem dar. Zur Zeit der Wende blieben die Roma wieder allein. Die Arbeits - losigkeit war zu dieser Zeit bereits in großen Maßen vorhanden. Die Zahl der Obdachlosen ist gestiegen. Es gab eine angeheizte Stimmung, die sich gegen den Staat richtete. Ar men wurden noch ärmer, Reichen noch reicher. Im Jahr 1993 ver - abschiedete das Parla - ment das Gesetz über die Rechte ethnischer Min - der heiten. Im Jahr 1994 wurden die Minderhei - tenselbstverwaltungen ge grün det. Es wurde erklärt, dass die Roma die einzige ethnische Min - derheit in Ungarn sind. 60 % der Roma lebten in Gemeinden, 40 % in Kleingemeinden mit einer Einwohnerzahl von weniger als tausend. Gründe für die hohe Arbeitslosigkeit unter Roma sind einerseits die unzureichende Bildung und andererseits der Woh nort, da die meisten von ihnen auf Gebieten leben, die von der Arbeits - losigkeit am stärksten betroffen sind. Hier zu erwähnen ist noch, dass Roma überwiegend in den Bran chen einen Arbeitsplatz gefunden haben, die am schnellsten zugrunde ge gangen sind. Dabei ist die finanzielle Lage der Eltern ein echtes Hindernis für das Weiterlernen, jedoch ist oft auch Diskrimi nie rung ein Thema. Ein wichtiger Aspekt ist aber auch das Beispiel der Eltern, und zwar dass die Eltern oft nicht über den entsprechenden Schulabschluss verfügen und ihn auch nicht für wichtig halten. (Fortsetzung folgt)

7 Tanulmány AZ új Munka Törvénykönyve: Hatások és ellenhatások (2.) Studie Das neue Arbeitsgesetzbuch: Wirkungen und Gegenwirkungen (2.) Az új Munka Tör vény - könyve a vállalati szakszervezetek legfontosabb jogosítványát, a kollektív szerződéskötési képességet egyszerűbben szabályozza az elődjénél: csak a munkáltatónál 10%-os szer vezettségi küszöböt elérők ülhetnek a tárgyalóasztalhoz. A szervezettség tehát közvetlenebbül megjelenik a jogi felhatalmazottságban, a 10% alatt maradók amennyiben van helyi tisztségviselőjük a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetként csak a törvényben biztosított többi szakszervezeti joggal él - hetnek. A szakszervezetek alkupozícióját a Munka Tör vénykönyve mellett alapvetően befolyásolja a sztrájkjog újraszabályozása. A felkeresett vállalati szakszervezetek közül jó néhány szenvedett a sztrájkra vo natkozó törvénykezéstől az utóbbi két évben is, akár a villamosenergia-iparban (ahol a bírósági procedúra áldozata lett egy sztrájkkezdeményezés), akár a közlekedési ágazatban (ahol az elégséges szolgáltatás tör vényi szabályozása le - hetetlenítette el a bérsztrájkot.) A LIGA helyi szakszervezetei, vagy azok jelentős része tehát már nincs abban a pozícióban, hogy sztrájkkal nyo matékosíthatnák kö - veteléseiket, mondjuk egy kollektív szerződés újratárgyalása során. Ugyan - akkor azt is meg kell állapítani, hogy a felkeresett LI GA szakszervezetek na gyobb ré sze legalábbis saját munkahelyi konfliktus kapcsán kü - lönböző okokból ko ráb - ban sem élt a sztrájk eszközével. Sorozatunk második részében a szak szer - vezetek helyzete, a mun ka idő-kedvezmény csök ken tése, a szakszervezeti jogok csorbítása, a bérmegállapodás és a bércsökkenés kerül terítékre egy nemrég ké szült tanulmány se gít sé gével. A munkaidő kedvezmény csökkenése, a megváltás tilalma A szakszervezetet megillető munkaidő-kedvezmény kapcsán elmondható, hogy a cégek igyekeznek úgy kezelni ezt a szabályt, mintha kógens lenne. Itt is elmondható, hogy a menedzsment általános véleménye szerint túlzott volt annak mértéke, illetve még jellemzőbb az a vélemény, mely szerint nem a céljának megfelelően használták fel. A szakszervezetek a munkaidőkedvezmény mértékében jelentős veszteséget szenvedtek el, különösen a függetlenített (teljes munkaidős) szakszervezeti státuszok kerültek veszélybe, ami az érintettek életpályáját is alapvetően meg- változtatja. Mindezek ellenére tény az is, hogy a szakszervezetek nem is a munkaidő-kedvezmény csökkenésének mértékét emlegették (ami a legtöbb helyen persze a taglétszámból és a törvény szövegéből kikövetkeztethető), hanem inkább a pénzbeli megváltás tilalma miatt panaszkodnak. A tizenhat felkeresett vállalatból tíznél megszűnt a szakszervezetek ilyen jellegű bevétele. Sok helyen ez a tagdíjjal azonos nagyságrendű bevétel volt, az egyik szakszervezetnél például a kiadások 40%-át fedezte. Kiesése miatt kevesebb lesz a jövőben az utazással járó szakszervezeti gyűlés és képzés, ami nyilvánvalóan az érdekképviseleti munka minőségének rovására mehet. Kevesebb lesz a szakszervezet által támogatott sport-, kulturális-és közösségépítő esemény is, amelyeket sokan ma is a szakszervezet hagyományos funkciójaként él - nek meg. És főként kevesebb lesz a tagok által élvezhető szociális juttatás, segély és adómentes kis értékű ajándék. A pénz ilyen visszaosztásának csökkenése több (folytatás a 14. oldalon) Im zweiten Teil unserer Serie werden die The men Lage der Ge - werk schaften, Re du - zie rung der Frei stel - lung von der Arbeit, Be schneidung der Ge - werk schaftsrechte, Lohn vereinbarung und Lohnzu rück hal - tung mithilfe einer kürzlich erstellten Stu - die erläutert. Das neue Arbeitsge - setzbuch regelt die Kollek tivvertragsfähigkeit als wichtigste Befugnis der betrieblichen Ge - werk schaf ten einfacher als das frühere AGB: Nur die Gewerkschaften, die beim Arbeitgeber einen Orga nisationsgrad von mehr als 10 % erreichen, können sich an den Ver - hand lungstisch setzen. Das heißt, der Organisa - tions grad erscheint in der rechtlichen Vollmacht di - rek ter. Die Gewerk schaf - ten, die einen örtlichen Gewerkschaftsfunktionär haben, können als ge - werkschaftliche Organi - sa tion mit einer Vert - retung beim Arbeitgeber nur von den gesetzlich vorgesehenen anderen Gewerk schaftsrechten Gebrauch machen. Die Verhand lungs position der Ge werkschaften wird neben dem Arbeits ge - setzbuch grundsätzlich durch die Neuregelung des Streik rechts beeinflusst. Unter den befragten Gewerk schaften ha - ben in den letzten zwei Jahren viele un ter dem Streikgesetz gelitten, z.b. in der Elek trizitätsin - dustrie (in der die An - regung zu einem Streik Opfer einer gerichtlichen Prozedur wurde) und auch in der Verkehrs - branche (in der Lohn - streike durch die gesetzliche Regelung über die Er bringung eines Min - dest maßes an Leistun - gen verunmöglicht wurden). Die örtlichen Ge - werk schaften von LIGA oder die meisten von ihnen sind also nicht mehr in der Lage, ihre Forderungen, zum Bei - spiel bei Neu verhand - lung des Kollek tiv - vertrags, mit einem Str eik zu verstärken. Glei - chzeitig lässt sich aber feststellen, dass der größte Teil der befragten LI GA-Gewerkschaften zu min dest bei einer Konflikt auf dem eigenen Ar beitsplatz aus verschiedenen Gründen nicht einmal früher zum Mittel des Streiks gegriffen hat. Reduzierung der Frei stellung von der Arbeit, Verbot der Abgeltung Im Zusammenhang mit der Freistellung von der Arbeit, auf die die Ge - werkschaften Anspruch haben, lässt sich feststellen, dass die Firmen diese Regelung so zu behandeln versuchen, als ob sie unabdingbar wäre. Auch hier kann man sagen, dass die Höhe der Frei - stellung nach allgemeiner Meinung des Mana ge - ments übertrieben war, bzw. es wird allgemein da - von ausgegangen, dass die Freistellung nicht entsprechend ihrem Zweck genutzt wurde. Ge - werkschaften haben im Maß der Freistellung erhebliche Verluste erlitten, insbesondere wurde der unabhängige gewerk - schaftliche Status (in Vollzeit) bedroht, wodurch auch die Laufbahn der Betroffenen grundsätzlich geändert wird. Trotz alledem ist allgemein be - kannt, dass sich die Ge - werkschaften nicht über die Höhe der Reduzierung der Freistellung (die im Alllgemeinen von der Anzahl der Mitglieder und dem Gesetzestext abgeleitet werden kann), sondern vielmehr über das Verbot der Abgeltung beschweren. Bei zehn von sechzehn befragten Unternehmen ist diese Art der Einnahmen ausgefallen. Vielerorts haben sich diese Einnahmen in derselben Größenordnung bewegt wie die Beiträge. Bei einer Gewerkschaft haben diese Einnahmen zum Beispiel 40 % der Ausgaben gedeckt. We - gen des Ausfalls dieser Beträge werden weniger gewerkschaftliche Ver - sam mlungen und Weiter - bildungen, die mit Dienst - reisen verbunden sind, in Zukunft stattfinden, was offensichtlich zu einem Qualitätsverlust der Arbeit der Interessenvertretung führen kann. Es werden auch weniger Sport-, kulturelle und gemeinschaftsbildende Veran stal - tungen, die durch die gewerkschaftlichen Or ga - ni sationen gefördert werden, stattfinden, welche von vielen auch heute noch als herkömmliche Funktion der Gewerk - schaft betrachtet werden. Und hauptsächlich werden die durch die Mit - glieder genießbaren sozialen Leistungen, Hilfen

8 Tanulmány Studie (folytatás a 12. oldalról) szakszervezetnél a legfőbb vonzerő elvesztését jelenti, s mint említették nehéz lesz új tagokat szerezni. Sőt, felmerül annak a lehetősége is, hogy emiatt a tagok egy része kiléphet a szakszervezetből. A szakszervezeti jogok csorbítása A szakszervezetek a legsérelmesebb jogfosztásnak a kifogás intézményének megszűnését te kintik. Az esettanulmányok alapján meglehetősen változatos kép alakult ki arról, hogy a kifogás intézményét hogyan használták a szakszervezetek korábban. A cégek többségénél csak szimbolikus jelentősége volt, gyakorlatilag nem éltek vele, vagy pusztán fenyegetésként merült fel alkalmazása. Néhány cégnél viszont igen gyakran nyújtottak be kifogást, a vitatott kérdések a bíróságig is eljutottak. A kifogás intézményével korábban többször (például a munkaidő 36-ról 40 órára növelése kapcsán a ki - encvenes évek végén) éltek a szakszervezetek. Ám függetlenül attól, hogy használták-e korábban a kifogás intézményének megszűnését szinte minden szakszervezet nagy veszteségként értékelte. Bérmegállapodás Az éves megállapodásban általában az átlagbér vagy az alapbér emelkedéséről állapodnak meg ke - retjelleggel, legfeljebb na - gyobb munkavállalói csoportokra határoznak meg eltérő mértékeket. Ezek gyakran szociális megfontolásokat is követnek, amenynyiben az alacsony jövedelműeknek magasabb béremelési százalékot írnak elő. A 2012-re vonatkozó béremelés a legtöbb cégnél alacsony volt, de minden esetben differenciált különböző munkavállalói csoportok között. Az általános bérmérséklet jelensége alól csak a kifejezetten alacsony bérű vállalatok képeztek kivételt, itt az államilag előírt bérkompenzáció és/vagy a minimálbér, illetve szakmunkás bérminimum emelés hatása volt meghatározó. (Az ilyen vállalatoknál akár 10% is lehetett a nominális béremelkedés, ami természetesen nettó, de különösen reálértéken alig érzékelhető.) A es válság elmúltával is több cégnél számoltak be arról, hogy bércsökkenés vagy bérbefagyasztás volt a kö - zelmúltban. A régóta állami tulajdonban lévő cégeknél a közszféra bérviszonyaihoz hasonlóan 2008-óta nem volt béremelés, csak a kötelező előreléptetések miatt nőtt valamelyest az átlagbér. A piaci szférában pedig a válsággal küzdő ágazatok vállalatainál a rossz üzleti eredmény miatt minimális vagy nulla értékű volt a béremelés, ritkábban nyereségrészesedés kifizetése vált bizonytalanná. A béralku különösen aktuális lehet az olyan adóváltozások idején, amelyek az alacsonyabb keresetűektől csoportosítanak át jövedelmet a magasabb jövedelmű társadalmi rétegek felé. Az éves bérmegállapodások visszatérő témája a béren kívüli juttatások (cafetéria) összegéről való egyezség, miközben ma guk a juttatások hosszabb távon állandóak, vagy éppen az adószabályok változása miatt cserélődnek. Fontos része ennek a különböző biztosítási pénztárakhoz való hozzájárulás, ami több vállalatánál (sőt esetleg ágazati szinten is) hagyományos juttatásnak számít. A bérmegállapodás részeként kivételesen foglalkoztatási megállapodás is előfordult, amelyben rögzítik a következő év létszámleépítését, vagy esetleg felvételi keretszámát. Bércsökkenés Az új Munka Törvény - könyve bevezetése előtti (folytatás a 16. oldalon) und steuerfreie Ge schen - ke von geringerem Wert weniger. Die Reduzierung dieser Rückzahlung be - deutet bei mehreren Ge - werkschaften den Verlust der wichtigsten Anziehun - gskraft und wie sie er - wähnt haben, es werde schwer sein, neue Mit - glieder zu gewinnen. Es kann auch sein, dass ein Teil der Mitglieder deswegen aus der Gewerkschaft austreten. Beschneidung der Gewerkschaftsrechte Gewerkschaften betrachten die Beendigung des Rechtsinstituts des Einwands als wichtigster Rechtsverlust. Aufgrund von Fallstudien ist ein ziemlich abwechslungsreiches Bild darüber entstanden, wie die Ge werk - schaften früher das Rechts institut des Ein- wands angewendet ha - ben. Bei Mehrheit der Firmen hatte es nur eine symbolische Bedeutung, und es wurde davon praktisch kein Gebrauch ge - macht oder seine An - wendung kam bloß als Drohung vor. Bei manchen Firmen wurden aber Einwände sehr oft erhoben, und die bestrittenen Fragen sind vor Gericht gekommen. Gewerk- schaften haben früher mehrmals (zum Beispiel Ende der 90-er Jahre in Verbindung mit der Er - höhung der Arbeitszeit von 36 auf 40 Stunden) vom Rechtsinstitut des Einwands Gebrauch gemacht. Aber unabhängig davon, ob das Institut des Einwands früher angewendet wurde oder nicht, haben fast alle Gewerkschaften dessen Beendigung als großen Verlust erlebt. Lohnvereinbarung In der Jahresverein ba - rung wird im Allgemeinen die Erhöhung des Durch - schnittsgehalts oder des Grund gehalts mit Rah - mencharakter vereinbart, andere Maße werden höchstens für größere Arbeitnehmergruppen festgesetzt. Diese folgen oft auch sozialen Überlegungen, soweit für Arbeit - nehmer mit niedrigem Lohn eine höhere Loh ner - höhung vorgesehen wird. Die Lohnerhöhung für das Jahr 2012 war bei den meisten Firmen niedrig, jedoch wurde in jedem Fall zwischen den verschiedenen Arbeitneh mer - gruppen differenziert. Von der Erscheinung der allgemeinen Lohnermäßigung waren nur die Unterneh - men mit ausgesprochen niedrigen Löhnen ausgenommen. Hier war die Wirkung der Erhöhung der staatlich vorgeschriebenen Lohnkompensation und/oder des staatlich vor geschriebenen Min - dest lohns bzw. Lohnmi - nimums für Facharbeiter entscheidend. (Bei diesen Unternehmen konnte sich die nominale Lohner - höhung sogar auf 10 % belaufen, die natürlich in Netto zu verstehen ist, aber sie ist besonders zum realen Wert kaum zu spüren.) In der Zeit nach der Krise von wurde bei vielen Firmen davon berichtet, dass bei ihnen unlängst eine Lohn - kürzung oder Lohnzu - rückhaltung erfolgte. Bei den Firmen, die sich seit langem im staatlichen Eigentum befinden, ist seit 2008 ähnlich wir im öffentlichen Sektor keine Lohnerhöhung durchgeführt worden, und das Durchschnittsgehalt hat sich nur wegen der verbindlichen Beförderungen etwas erhöht. Im privaten Sektor erfolgte bei den Unternehmen der durch die Krise betroffenen Branchen wegen der schlechten Geschäfts er - gebnisse nur eine minimale oder eben keine Lohnerhöhung. Bei manchen Unternehmen wurde die Auszahlung der Gewinnbeteiligung unsicher. Lohnverhandlungen können zur Zeit der steuerlichen Änderungen, durch die das Einkommen von Geringverdienern an die Gesell schafts schich - ten mit ei nem höheren Einkommen umgruppiert wird, besonders aktuell sein. Ein Thema der Jahres lohn verein barun - gen, das ständig wiederkehrt, ist die Vereinbarung über den Betrag der Lohnzu satzleistungen (Cafeteria), während die Leistungen selbst langfristig konstant bleiben oder gerade we gen der Änderung der Steuerrege - lungen ersetzt werden. Ein wichtiger Bestandteil sind die Bei träge zu verschiedenen Versich erungs - kassen, die bei mehreren Unterneh men (und eventuell auch auf Branch e - nebene) als herkömmliche Leistung gelten. Als Teil der Lohn vereinbarung kann ausnahmsweise auch eine Beschäfti - gungs vereinbarung erfolgen, in deren Rahmen die Verringerung der Be - schäftigtenzahl oder even tuell die Ge samtzahl der aufzunehmenden Be - schäftigten für das nächste Jahr bestimmt wird. Lohnzurückhaltung Im Rahmen der Dis - kussionen vor Einführung des neuen Arbeitsge - setzbuchs haben die Verantwortlichen der Re - gierung mehrmals unterstrichen, dass die Lohn - zurückhaltung nicht Ziel der neuen Gesetze ist, und die Löhne wegen der

9 Tanulmány/Studie 16 (folytatás a 14. oldalról) viták során a kormányzat illetékesei többször nyomatékosították, hogy az új törvénynek nem célja a bérek viszszafogása, és a törvényi változások miatt nem lesz bércsökkenés. Csak egyetlenegy (mellesleg külföldi tulajdonú) cég volt a mintánkban, amelyiknek ma gatartását alapvetően meghatározza az a kormányzati szándék, hogy a munkavállalók bére ne csökkenjen. A határozott politikai deklaráció ellenére a 16 esettanulmányból öt esetben a szakszervezetek kifejezetten arról számoltak be, hogy a törvény júliusi bevezetése óta bizonyos munkavállalói csoportoknak csökkent a nominális bére. További négy esetben a jövőben fenyegető bércsökkenésről beszéltek. Ezeknél a cégeknél várhatóan a következő évtől szenvednek el veszteséget a munkavállalók, amikortól majd életbe lép a módosított vállalati kollektív szerződés. A törvény miatti fizetés csökkenés egyébként nem vitatott a cégeken belül, rendszerint a menedzs - ment is elismeri a nyilvánvaló költségcsökkentő ha tást. Olyannyira, hogy néhány esetben ígéretet is tett a csökkenés kompenzációjára, például a teljesítménypótlékok újraszabályozásával. Bár az átlagkereset szintje így helyreállhat, az a szakszervezeti vélekedés is igaz, hogy ezzel a megoldással nem feltétlenül a veszteséget elszenvedő személyeket kárpótolják majd. A sorozat következő ré szében ismertetjük a szakszervezeti, illetve a munkáltatói álláspontokat, a mun - kaviszony megszüntetésével kapcsolatos, va lamint a munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó sza bályokat. (Folytatjuk) gesetzlichen Änderungen nicht gekürzt werden. Es gab in unserer Stichprobe nur eine einzige Firma (die sich im Übrigen im ausländischen Eigentum befindet), deren Verhalten durch die Regierungsabsicht, dass die Löhne der Arbeitnehmer nicht herabgesetzt werden sollen, grundsätzlich bestimmt wird. Trotz der nachdrücklichen politischen Deklaration haben fünf von 16 Fallstudien ausdrücklich davon berichtet, dass sich der nominale Lohn gewisser Arbeitnehmergruppen seit der Einführung des Gesetzes im Juli verringert hat. In weiteren vier Fällen wurde über in Zukunft androhende Lohnkürzung gesprochen. Bei diesen Firmen werden die Arbeitnehmer voraussichtlich ab nächstes Jahr einen Verlust erleiden, wenn der geänderte Kollek - tivvertrag in Kraft tritt. Im Übrigen wird die Lohnkürzung infolge des Gesetzes innerhalb der Firmen nicht bestritten, in der Regel erkennt auch das Management die offensichtliche kostenreduzierende Wirkung, so dass in manchen Fällen die Kompensation der Verminderung, zum Beispiel durch Neuregelung der Leistungs zulagen versprochen wurde. Obwohl das Niveau des Durch - schnittsgehaltes auf diese Weise wiederhergestellt werden kann, ist aber auch die Meinung der Gewerk - schaften richtig, dass mit dieser Lösung nicht unbedingt die Personen entschädigt werden, die einen Verlust erlitten haben. Im nächsten Teil der Serie werden die Aspekte der Gewerkschaften bzw. Arbeitgeber, sowie die Regelungen zur Beendigung des Arbeitsverhältnisses, sowie der Arbeitszeit und der Ruhezeit erörtert. (Fortsetzung folgt)