15. ÉNEK-ZENE. 2. Beszédgyakorlatok Cél: a levegő helyes felhasználása, beosztása, precíz artikuláció.

Átírás

1 15. ÉNEK-ZENE N. Békés Gyöngyi: Csak tiszta forrásból A cím Bartók Béla Cantata Profana művének befejező gondolata. A forrás szó jelentése: a földből természetes úton előtörő víz. A hangsúly a természetes szón van, hiszen Bartók tiszta forráson az ősi, érintetlen népzenét értette, s ezt tartotta mindenek fölötti értéknek. A tiszta forrás környezetünk szépségeinek védelmére és megbecsülésére is utal. A természet és az ember kapcsolata az őskorig vezethető vissza. A hangszerek az őskorban természetes anyagokból készültek: fából, kőből, bőrből, állati csontokból. Több régészeti lelet árulkodik erről, pl. az istállós-kői barlangban talált háromlyukú furulya, a Deszna folyó völgyében talált kilenc csonthangszer (egész csontzenekar), a Jánoshidán előkerült madársíp, a Zengővárkony határában lelt kőlapok (fonolitharangok), Kínában fellelt fémlapocskákból álló zengő harangocskák. Az ókorból jól ismert lantok, furulyák, sípok, s az aquincumi víziorgona szintén a természet és az ember kapcsolatának ékes bizonyítéka. Mi, az ének-zenét tanítók abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a sokoldalú személyiségfejlesztés minden tanóránkon sőt órákon kívüli tevékenységeinkben is megnyilvánul (karének, hangverseny- és operalátogatás stb.). Óráinkon az ismeretátadás mellett a daltanítás, a zenehallgatás, a készségfejlesztés színes palettáján ott a nevelés ezernyi lehetősége. Régi törekvés, hogy munkánk során megvalósuljon az a komplex oktató-nevelő munka, mely jelenti az irodalom, az anyanyelv, az idegen nyelv, a történelem, a matematika, a technika, a rajz, a művészettörténet stb. kapcsolódását az ének-zene órákon. Jelen van az esztétikai nevelés mellett az értelmi, az érzelmi, az erkölcsi, a környezeti stb. nevelés is. Ez azt jelenti tehát, hogy egy-egy órán kapcsolódhat a témához az irodalom, a nyelvtan, a történelem, a környezetismeret, a matematika, a testnevelés, a technika, a művészettörténet, a rajz, a film, a tánc, a médiaismeret, vagy az informatika, megvalósítva ezzel az értelmi, az érzelmi, az esztétikai, az erkölcsi, a környezeti stb. nevelés egységét. 1. Légzőgyakorlatok Ezek elengedhetetlenek az óra elején: staccato, legato, rezonanciás gyakorlatokhoz. Cél: friss, tiszta levegő jusson a tüdőbe, helyes légzéstechnika alkalmazása. Beszélgetés ezek fontos szerepéről, s az orr szűrő funkciójáról. 2. Beszédgyakorlatok Cél: a levegő helyes felhasználása, beosztása, precíz artikuláció. Pl.: A falu alatt folyik a folyó. (Montágh Imre: Mondd ki szépen! c. könyvéből). Téma lehet: a folyó tisztasága, védelme, a falu, a levegője, a lakói élete stb. Mondókák: Süss fel nap!, Csigabiga gyere ki!, Bújj, bújj zöld ág!, Hinta-palinta. Téma lehet: a Nap és szerepe, az állatok, a zöld növényzet védelme, szerepe az életünkben. Ezek a mondókák gyermek dalosjátékok is egyben, így a nevelés a legegyszerűbben játék közben szinte észrevétlenül történik. 3. Állatutánzó mozdulatok, hangok Pl.: csibe, tyúk, liba, kacsa, disznó, madárhangok, stb. Beszélgetés az állatok védelméről, kapcsolódás az erdei iskolák munkájához.

2 4. Időjárást utánzó mozdulatok, hangok Pl.: Csepereg az eső. Esik az eső. Villámlik. Dörög az ég. Szél fúj, szellő lengedez stb. Beszélgetés az időjárási jelenségekről., vízről, savas esőről, természeti katasztrófákról stb. 5. Hangképző gyakorlatok Szellő lengedez s m d d d Esik a hó m r r d Pereg a falevél m r d m r d Beborult az ég d r m r d Rekkenő a hőség d m s m r d Csepereg a, csepereg a víz d r m f s f m r d Kék az ég Z d r d Fújdogál a szél d f m r d Rügyeznek a fák s s m s d Itt a szép tavasz l s m r d Minden gyakorlathoz lehet néhány kérdés. Mi jut eszedbe róla? Miért énekeljük ezt a gyakorlatot? Miért fontos, hogy beszéljünk róla? Néhány információ kísérje az időjárásról, a levegőről, állatról, növényről, azok védelméről, fontosságáról. Alkalmazható néhány kép a felismeréshez, az illusztrációhoz. Jó hangulatot lehet teremteni ezekkel a gyakorlatokkal, sőt ők is találhatnak ki önállóan témába illő szöveges gyakorlatokat. Cél: Oldott, közvetlen hangulat teremtése, mozgással, képi megjelenítéssel, tudatosan beleágyazva a környezeti nevelést is. 6. Gyermekjátékok, gyermekdalok, magyar népdalok, virágénekek tanítása A gyermekjátékok és népdalok tanításakor számtalan lehetőségünk van, hogy környezetünkkel is törődjünk. Felismertethetjük a természet csodálatos voltát és felhívhatjuk a figyelmet a környezeti veszélyekre. Sok népdal kezdődik természeti képpel, így közvetlenül is módot ad arra, hogy környezetünkről beszélgessünk. a) Növények Erdő Gyümölcs Virág Zöld erdőben a tücsök Erdő, erdő de magos a teteje Erdő, erdő, erdő Akkor szép az erdő Mély erdőn Hull a szilva Érik a szőlő Ettem szőlőt Ősszel érik babám Badacsonyi szőlőhegyen Hej, tulipán Hej, rozmaring Ej, haj gyöngyvirág Dalcsokor összeállítás az erdőről: Közösen ellenőrizzük, ki hány dalt talált az erdőről. Aztán elénekeljük. Beszélgetés: Mit tudsz az erdőről? Miért és hogyan vigyázzunk rá? Milyen módon védhetjük? Gyűjtőmunka: Képek az erdőről, erdőgazdaságról, erdőirtásról stb.

3 Játék: Bújj, bújj zöld ág. Előkészítése: Kirándulni megyünk. Hunyd be a szemed! Képzeld el! Kerek erdő, fák, madarak. Közben mutasd a madarak mozgását, utánozd a hangjukat, imitáld a fák levelének susogását! Itt a tisztás! Letelepedünk. A beszélgetést, játék követi. Virágének: Ej, haj gyöngyvirág Táblán képek vagy színes rajzok. (Kis növényhatározó, Gyógynövényes könyv.) Felismered-e a képek alapján a növényt? Ha igen, olvassuk el, mit kell tudni róla? Mire használják? Hogy néz ki? Miért fontos az életünkben? Mi a feladatunk a védelmükben? Ha nem ismerik fel a növényt, eléneklem a dalt. Milyen növényről énekeltem? Keressük meg a táblán kitett képek között! Továbbiakban, ahogy az imént leírtam. Ezután következhet a dal tanítása, szövegének értelmezése stb. b) Állatvilág Gólya, gólya Hová mégy te kis nyulacska? Hol jártál báránykám? A part alatt Húsvét előtt a Hová mégy te kis nyulacska? c. dal tanítása: Előkészítés: Néhány gyereket beavatok. Utánozzanak különböző háziállatot! Egy gyerek azonban a gorillát. Fel kell ismerni a házi állatokat és a kakukktojást. Ezután jöhet a nyuszis játék: Nyuszi ül a fűben, majd az új dal tanítása és imitációs játéka. c) Víz, időjárás, évszakok Gyermekdalok: Hinta-palinta Én kis kertet Kis kacsa fürdik Népdalok: Széles a Duna Hej, Dunáról Által mennék Ó, mely sok hal Süss fel nap Fehér liliomszál Hull a hó Tisza partján Felülről fúj Tavaszi szél A tokaji szőlőhegyen Egészítsük ki a dalcímeket, s beszéljük meg: melyik milyen vízhez kapcsolódik. Széles a., Hej, fúj a szél, Által mennék én a., Ó, mely sok hal terem az nagy.. parton van egy malom Illusztráció: Vivaldi: Négy évszak, Tavasz I. tétel Melyik évszak? Rajzold le a jellemzőit! Rajzold le a színeit! Milyen hangszerekkel fejeznéd ki és miért? Éneklés: Tavaszi szél. Beszélgetés: árvizek, árvízvédelem stb. d) Domborzat Amott a domboldalon Ha felmegyek Hegyek, völgyek Én a hegyre

4 Szükséges a térkép. A domborzat színei. Táblán színes rajz ábrázolja a hegyet, a dombot, a völgyet. Ismerd fel! Keress a környékünkön! Beszélgetés: kirándulásról, túrázásról, növénygyűjtésről, védett területekről, nemzeti parkokról, védett növényekről. Milyen dalok jutnak eszedbe ehhez a témához? Hogyan mutatja a dal dallamvonala a felszíni formát? e) Jeles napok Mostan kinyílt Zöld erdőben (locsolóvers) A locsolóvers aktualitása a Húsvét. Előzetes feladat: locsolóversek gyűjtése. Fontos az értékelés. A Zöld erdőben megtanulása után a ritmus eltapsolása. Beszélgetés a tavaszról, a természet újjáéledéséről, a növények szeretetéről és a népszokásról. 7. Más népek dalai Zöld levél (román nd.) Zöldellt a rózsafa (lengyel nd.) Fa fölött (szlovák nd.) A patak partján (orosz nd.) Hej, Ilona (horvát nd.) Elszállt a tél (német dal) Milyen természeti képek vannak más népek népdalaiban? Mások, mint a mieink? Csoportosítási feladat: Dalkártyák a táblán: Mi a közös bennük? Zöld levél Csipkefa bimbója Érik a szőlő Erdő, erdő Fa fölött Odakünn az erdőn 8) Műdalok világa Trubadúrdallam: Ha mégis jő Reneszánsz: Már hajnalórán Kék ibolyácska Mozart: Jöjj, drága május Schubert: A pisztráng 1... d d m s d s m d f f f s f m 2. s s s l l s f m r r Pusztai rózsa Nézd, mily zöld a rét Zöldül már a rét Schumann: Ó, jöjj, köszöntlek Bárdos: Rétrehívó 3. s m d d t, t, t, r t, d t, d r d 4.. s, d d m m d s, s, s, s, r d t, l, s, Dúdolás után ismerd fel, hányas számú részletet hallod! Kiknek a dalai? Mit tudsz róluk? Mi kapcsolja őket a természethez? (Zöld erdő, tiszta hegyi patak, selymes fű, friss levegő.) Válogass párokat témák szerint a kiosztott, cédulákról! Lehet csoportmunka része is. ERDŐ RÉT VIRÁG ÁLLAT VÍZ Zöld levél Rétrehívó Zöldül már Zöldellt a rózsafa Pusztai rózsa Pisztráng Pisztráng (Csermely)

5 9. Vers és ritmus Sok vers előkerül az órákon, főként a ritmusa miatt. Számtalan ritmusjáték kapcsolódhat hozzá. Kísérhetjük saját, természetes anyagokból készült ritmushangszerekkel. (A hangszerek készülhetnek: bőrből, fából, csontból, otthon talált eszközök segítségével nádból, fémből stb.) Weöres Sándor: Galagonya Weöres Sándor: A tündér Garai Gábor: Tücsök-dal Beney Zsuzsa: Mese Feladat: a Galagonya c. verssel az éles és a nyújtott ritmus felismerése, gyakorlása. 4/4.. Ő-szi éj-jel iz-zik a ga-la-go-nya, iz-zik a ga-la-go-nya ru-há-ja 10. Zenehallgatás Bartók: Gyermekeknek Liszt Ferenc: Erdőzsongás Kodály Zoltán: Esti dal Bartók Béla: Este a székelyeknél Muszorgszkij: Egy éj a kopár hegyen Schubert dalok Saint-Saens: Állatok farsangja Vivaldi: A négy évszak Haydn: Évszakok Bartók Béla: Tavasz Händel: Vízizene Debussy: A tenger Smetana: Moldva Strauss: Kék Duna keringő Zenei nevelésünk egyik fő része a zenehallgatás. Célunk, hogy a zenét élvezettel, szívesen hallgassa a gyermek, hogy felismerje benne, ami szép, ismerje a művek zeneszerzőjét is. Mindegyik művel kapcsolatban lehet beszélgetni környezeti kérdésekről. 11. Többszólamúság Kodály Zoltán: Zöld erdőben Kodály Zoltán: Mély erdőn Schubert: Nincs hó, se jég Schubert: Zöldül már a rét *** Talán sokan azt gondolják: minek még ez is az ének-zene órán, úgyis olyan kevés az idő. Mi azonban azt gondoljuk, hogy minél többen, minél több oldalról erősítjük tanulóinkban a környezet iránti szeretet igényét, annál inkább odafigyelnek rá, és hisznek abban, hogy ha teszünk is érte, az életünk szebb, tartalmasabb, egészségesebb lesz.