Szerző: dr. Sepsi Enikő és dr. Soós Krisztina Lektor: Hidasi Judit TÁMOP A/1-11/ INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szerző: dr. Sepsi Enikő és dr. Soós Krisztina Lektor: Hidasi Judit TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS"

Átírás

1 Nemzetközi kommunikáció I. Nemzetközi szervezetek, intézmények Szerző: dr. Sepsi Enikő és dr. Soós Krisztina Lektor: Hidasi Judit

2 Bevezető Ebben az elektronikus tananyagban ön megismerkedhet a nemzetközi szervezetek és intézmények világával, egyrészt az EU-val mint szupranacionális (államok feletti) szervezettel, másrészt az IGO-kkal (kormányközi szervezetekkel), harmadrészt a nemzetközi egyházi szervezetekkel és kapcsolatokkal, valamint az INGO-kkal (nem kormányközi nemzetközi szervezetek). A mára állandósult nemzetközi szervezetek és intézményeik létrejötte a nemzetállamok kialakulásához köthető, amelynek folyamata a 19. századra nyúlik vissza. Az 1. világháború után felgyorsult fejlődésük, egyre gyarapodtak, rendszerbe szerveződtek, jelentőségük pedig megnövekedett. A nemzetközi szervezetek az államközi együttműködés olyan formái, amelyek nemzetközi szerződéssel jönnek létre, állandó szervezeti struktúrával, valamint nemzetközi jogalanyisággal rendelkeznek. A nemzetközi szervezetek klasszifikációja különböző szempontok alapján történhet. Céljaik és funkcióik alapján beszélhetünk egyetemes és zárt szervezetekről. Az egyetemes szervezetek tagsága, feladatköre, felelőssége az egész világra kiterjed. Az egyik legjelentősebb egyetemes nemzetközi szervezet az ENSZ.

3 Bevezető A zárt szervezetek nem kívánnak univerzális jelleget ölteni. Tagfelvételük során különböző speciális szempontokat (pl. gazdasági, politikai, stb.) vesznek figyelembe. A zárt szervezetek tovább bonthatók regionális szervezetekre (pl. Arab Államok Ligája), partikuláris szervezetekre (pl. NATO), vagy speciális zárt szervezetekre (pl. OPEC). A nemzetközi szervezetek között speciális helyet foglal el az Európai Unió, mivel ez a világ pillanatnyilag legintegráltabb nemzetközi gazdasági közössége. Az EU nemcsak egy kormányközi megállapodás a tagállamok között, hanem annál több: a tagállamok szuverenitásuk egy részét is átruházták az EU-ra, anélkül azonban, hogy egyetlen állammá alakultak volna. Az elektronikus tananyag e fejezetében Ön megismerkedhet az európai integráció történetével, az Európai Unió létrejöttének hátterével, valamint az EU intézményrendszerének alapvető jellemzőivel, az egyes intézmények felépítésével és feladatkörével. Átfogó képet kaphat az Unió működéséről, és a tagállamok életében betöltött szerepéről. Mielőtt azonban belekezdene e tananyagrész elsajátításába, elevenítse fel ismereteit a második világháború után Európán belül kialakult viszonyokkal és a világgazdasági helyzettel kapcsolatban!

4 Tartalom Első rész: Az EU és intézményei. Az Európai integráció története Második rész: Az EU jelképei Harmadik rész: Az EU bővítése Negyedik rész: Az Európai Parlament Ötödik rész: Az Európai Bizottság Hatodik rész: Az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa Hetedik rész: Az EU további intézményei Nyolcadik rész: Az IGO-k (international gouvernemental organizations) Kilencedik rész: Nemzetközi egyházi kapcsolatok és az INGO-k

5 Első rész Az EU és intézményei. Az Európai integráció története

6 1. 1 Az integráció fogalma, célja és a gazdasági integráció fokozatai Fogalma A gazdasági integráció különböző fejlődési szakaszaiban az egyes országok piacai között fennálló korlátok folyamatos lebontása zajlik. (Balassa Béla, 1960-as évek) Az integráció célja: gazdasági jólét; demokrácia, szabadság, béke, biztonság; a személyes kibontakozás biztosítása; az élet minőségének javítása. A gazdasági integráció fokozatai: elsőbbségi kereskedelemi zóna (preferential trading area); szabadkereskedelmi zóna (free trade area); vámunió (customs union); közös piac (common market); gazdasági és monetáris unió (economic and monetary union); teljes gazdasági integráció (complete economic integration).

7 1.2 Az integráció története Az integrációs gondolat XVI. század: Rotterdami Erasmus ( ): az európai államok közötti ellentétek fő forrása a műveltség, az intelligencia és a civilizáció alacsony foka; a fejlődés nyomán a kultúra és a civilizáció egysége révén létrejöhet az Európai Egységes Államok. XIX. század: Victor Hugo ( ): ugyanezt az elnevezést használja a XIX. század közepén. Az első világháború után: Richard Coudenhove-Kalergi, ( ): a páneurópai eszme megfogalmazója, 1923-ban megjelent Páneurópa című könyve, mely megalapozta a Páneurópai mozgalom alapjait és eszmeiségét. Célja egy olyan európai közösség létrehozása volt, mely politikai és gazdasági érdekközösségként megakadályozhatja egy újabb világháború kirobbanását.

8 1.2.2 Második világháború után kialakult helyzet Európa kettészakadása; kelet-közép-európai országok politikai rendszerének átalakítása szovjet mintára (egypártrendszer); Nyugat-Európa: angol-francia érdekellentét Németország jövőjével kapcsolatban; USA támogatja a nyugat-európai integrációt a Szovjetunióval szembeni konfrontációban; nemzetközi szervezetek megalakulása: ENSZ, Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete, Európa Tanács stb.

9 1.2.3 Főbb állomások az EU történetében a) A Római Szerződésekig Churchill zürichi beszédében az Európai Egyesült Államok létrehozását javasolja a Benelux vámunióról szóló szerződés hatálybalépése a NATO létrehozása (az USA és a nyugat-európai államok részvételével) az Európa Tanács megalapítása (Londonban) Robert Schuman francia külügyminiszter Franciaország és Nyugat- Németország között politikai együttműködést kezdeményez (a francia és a német szén- és acélipar integrációja) egy újabb németfrancia háború megelőzésére (Schuman-terv). Jean Monnet dolgozta ki a Schuman-terv alapjait, melyben Európa egységét a szén- és acéltermelés szupranacionális alapú összevonásával próbálták meg elérni létrejött az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK vagy Montánunió), mely 1955-ig Monnet elnökletével működött. Alapító tagjai: NSZK, Franciaország, Benelux-államok, Olaszország) Római Szerződés, az Európai Gazdasági Közösség megalapítása (EGK) Alapító tagok: a Montánunió tagjai, azaz a Hatok. Ugyanebben az évben alapítják meg az atomenergia békés, közös hasznosítására az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom). R. Schuman

10 b) A Maastrichti Szerződésig az Egyesülési Szerződéssel egyesítik e három szervezet intézményeit, új elnevezése: Európai Közösségek (EK) a vámunió megvalósulása az EK-n belül csatlakozik Nagy-Britannia, Írország és Dánia (EK első - északi - bővítése), Norvégiában a népszavazás nemet mond a csatlakozásra létrehozzák az Európai Tanácsot (állam- és kormányfők csúcstalálkozóinak intézményesítése) Európai Monetáris Rendszer (EMS) létrejötte, bevezetik az ECU-t, ez európai közös elszámolási egységet Görögország csatlakozása Schengeni Egyezmény megkötése (a részt vevő országok külső államhatárán közös ellenőrzés, az egymás közötti határokon szabad határátlépés) Spanyolország és Portugália az EK tagjává válik Egységes Európai Okmány (ez az okmány beépíti a másfél évtizedes integrációs fejlődés eredményeit az alapszerződésekbe, bővítik az EK jogköreit, elhatározzák az egységes belső piac létrehozását 1992-ig) Maastrichti Szerződés aláírása: Európai Unió létrehozása, létrejött a Régiók Bizottsága, erősödött az Európai Parlament szerepe a döntéshozatali folyamatban, legkésőbb 1999-ig az euró bevezetése, európai állampolgárság bevezetése, négy alapszabadság).

11 c) A Lisszaboni Szerződésig megvalósul az egységes belső piac Magyarország felvételét kéri az EU-ba Ausztria, Finnország, Svédország csatlakozása, Norvégia lakossága a csatlakozás ellen szavazott Amszterdami Szerződés Nizzai Szerződés tagállamban hivatalos fizetőeszközzé vált az euró keleti bővítés: 10 új ország csatlakozása (Málta, Ciprus, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország) Románia és Bulgária csatlakozásával 27 tagállama van az EU-nak Lisszaboni Szerződés.

12 Második rész Az EU jelképei

13 2.1 Az EU zászlaja Az Európai Unió hivatalos zászlaja május 26-tól kék alapú, tizenkét csillagos zászló, melyet az Európai Tanács ben fogadott el és használt. Emellett minden tagállam megőrzi saját nemzeti zászlaját. A csillagok, melyek kört alkotnak, Európa népeit jelképezik, a tökéletesség és a teljesség szimbólumai. A zászló megjelenik az euró bankjegyeken, külön a csillagok pedig az érméken. A zászló csillagainak száma változatlan, és nem áll összefüggésben az Unió tagállamainak számával.

14 2.2 Az európai himnusz Az Európai Tanács 1985-ös milánói ülésén fogadták el, nincs hivatalosan elfogadott szövege; Örömóda Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájának negyedik tételéből; emellett minden tagállam megőrzi saját nemzeti himnuszát.

15 2.3 Jelmondat Egység a sokféleségben május 4. óta Egy kiírt verseny alapján határoztak róla, melyen év közti fiatal vett részt. A jelmondat arra utal, hogy "az Unió egyesíti az európaiakat, hogy annak keretein belül együtt fáradozzanak a közös célért: a békéért és a jólétért, illetve, hogy az Európában honos különféle kultúrák, hagyományok és nyelvek sokféleségükkel gazdagabbá teszik a kontinenst. (Európai Bizottság)

16 2.4 Európa Nap (május 9.) május 9-én ezen a napon hozták nyilvánosságra a Schuman-nyilatkozatot (felkérte a németeket és minden más európai országot, hogy a szén- és acélipari termelésüket együttesen és demokratikusan végezzék Európa első nemzetek feletti közösségében).

17 2.5 Az euró Az EU hivatalos fizetőeszköze, az EU közös gazdasági és monetáris politikájának eszköze. Bevezetésének célja: az egységes piac működésének javítása, a négy szabadság érvényesítése. 17 tagállam használja hivatalos pénznemként (eurózóna: Ausztria, Belgium, Ciprus, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia). Andorra, Monaco, San Marino és a Vatikán megállapodás alapján használja, Koszovó és Montenegró pedig nem hivatalosan vezette be, nincs megállapodása az Unióval (de nem is bocsát ki saját érmét). Az új közös pénz nevéről a madridi csúcson (1995. december ) született megállapodás, az euró ekkor kapta jelenlegi nevét január 1. óta mint elszámolási egység (felváltva az európai valutaegységet) január 1-jén kerültek forgalomba az euróérmék és bankjegyek.

18 Az eurószimbólum (eurójel) Az euró devizajele. A jel alapja a görög epszilon karakter: az európai civilizáció gyökereire, illetve földrészünk nevének első betűjére utal. A jelben levő két párhuzamos vonal az egyenlőség jele. Euróérméket az eurózóna tagállamai, továbbá Monaco, San Marino és a Vatikán bocsátanak ki. Az érmék előlapján az előállító ország által önállóan választott (nemzeti) motívumok jelennek meg, a hátlapon az uniós térkép látható.

19 Az eurózóna:

20 2.6 Hivatalos nyelv és munkanyelv 1958: a hivatalos nyelveket rögzítő első közösségi rendelet elfogadása. Az akkori tagállamok nyelveit, azaz a francia, a holland, a német és az olasz nyelvet határozta meg az EU első hivatalos és munkanyelveként. Újabb országok csatlakozásával az Uniónak egyre több hivatalos és munkanyelve lett, az intézményekben 2012-ben 23 hivatalos és munkanyelv használható: angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén. Alapelvek: az európai intézmények által alkotott jogszabályok az összes hivatalos és munkanyelven megjelennek a Hivatalos Lapban. Bármely tagállam polgára bármely hivatalos nyelven fordulhat az európai intézményekhez (beadványok) és az intézmények ugyanezen a nyelven fognak válaszolni. Az európai intézmények eljárásának elsődleges nyelve általában az angol, a német és a francia. Az adott intézményre vonatkozó jogszabályok határozzák meg, hogy az adott intézmény mely nyelven (nyelveken) köteles az eljárást lefolytatni.

21 Harmadik rész Az EU bővítése

22 A bővítés A bővítés fogalma: az a folyamat, melynek során új tagállamok csatlakoznak az Európai Unióhoz. Az évi megalapítás óta a tagállamok száma 6-ról 27-re emelkedett. Az EU tagállamainak változása: 1962: Algéria függetlenné válik Franciaországtól, és kilép az EU-ból; 1973: első bővítés (Dánia, Írország, Egyesült Királyság); 1981: második bővítés (Görögország); 1985: kilép Grönland (1979-ben autonómiát kapott Dániától); 1986: harmadik bővítés (Portugália, Spanyolország); 1990: NDK egyesül Nyugat-Németországgal, így automatikusan taggá válik; 1995: negyedik bővítés (Finnország, Ausztria, Svédország); 2004: ötödik bővítés (Ciprus, Csehország, Észtország, Magyarország, Málta, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Szlovákia, Szlovénia); 2007: hatodik bővítés (Bulgária, Románia).

23 Csatlakozási feltételek (Koppenhágai kritériumok, 1993) A tagjelölt állam: európai ország (kivéve Ciprus) legyen; a demokráciát, a jogállam és az emberi jogok érvényesülését illetve a kisebbségi jogok tiszteletben tartását és védelmét garantáló stabil intézményekkel rendelkezzen (politikai feltétel); működő piacgazdasággal rendelkezzen és legyen képes megbirkózni az unión belül érvényesülő versenyviszonyokkal és piaci erőkkel (gazdasági feltétel); vállalnia kell a tagsággal járó kötelezettségeket, a politikai, gazdasági és pénzügyi unió célkitűzéseit, el kell fogadnia és át kell vennie a közösségi joganyagot (az ún. acquis communautaire-t).

24 A csatlakozás folyamata: A csatlakozási folyamat rendkívül összetett folyamat, mindegyik szakasz esetén a továbblépés feltétele, hogy az összes uniós tagállam beleegyezését adja. Amikor egy ország kinyilvánítja csatlakozási szándékát, benyújtja csatlakozási kérelmét a Tanácsnál. A Bizottság véleményt nyilvánít (értékelés) a tagságra való alkalmasságról. Végső soron azonban a Tanács dönt egyhangú szavazással a kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról. Elfogadás esetén: a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, ettől kezdve lesz tagjelölt-állam. Ha megkezdődnek a hivatalos csatlakozási tárgyalások, a tagjelölt ország reformokat hajt végre a hatályos uniós joganyag átvétele érdekében. Amennyiben a tárgyalások és a reformok eredményesek, az ország beléphet az EUba, ha valamennyi tagállam hozzájárulását megkapta.

25 Intézményrendszer: Az EU egyedülálló intézményi struktúrával rendelkezik: A tagállamok és az EU vezetői az Európai Tanács keretében határozzák meg az átfogó uniós prioritásokat. A Európai Parlament közvetlenül megválasztott képviselői az európai állampolgárokat képviselik. Az EU egészének érdekeit az Európai Bizottság képviseli, amelynek tagjait a tagállami kormányok nevezik ki. A tagállami kormányok érdekképviseleti intézménye az Európai Unió Tanácsa. Az Unión jelenleg hét intézménnyel rendelkezik: az Európai Parlament, az Európai Tanács, a Tanács, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, az Európai Központi Bank és a Számvevőszék. A következő fejezetekben ezen intézmények működését tekintjük át.

26 Negyedik rész Az Európai Parlament

27 4. Az Európai Parlament az EU parlamentáris testülete a választópolgárok érdekeit képviseli az EU-ban tagjait az EU állampolgárai közvetlenül választják 5 éves időtartamra a Tanács mellett a legfontosabb jogalkotó testület. 4.1 Székhelye: Az Európai Parlament munkája három helyszínen zajlik: Brüsszelben (Belgium) és Strasbourgban (Franciaország) ülésezik (plenáris ülések) és a bizottsági ülésekre is Brüsszelben kerül sor. Luxembourgban találhatók a parlament adminisztrációs irodái (Főtitkárság). Brüsszel

28 4.2 Felépítése Az EU egyetlen közvetlenül választott intézménye, tagjai közvetlenül felelősek a választóknak, ülései nyilvánosak. Jelenleg 736 képviselője van, akiket a 27 tagállamban választottak meg. Magyarországot 22 képviselő képviseli óta általános és közvetlen választásokon választják őket ötéves időtartamra, azt megelőzően a nemzeti törvényhozások delegálták a tagokat saját tagjaik közül. A képviselői helyeket a tagállamok lakosságával arányosan osztják el; a legnagyobb ország 99, a legkisebb 5 hellyel rendelkezik. Jelenleg a képviselők valamivel több, mint egyharmada nő. A parlamentben a képviselők politikai (és nem nemzeti) hovatartozásuk alapján alkotnak képviselőcsoportokat.

29 4.3 Bizottságok A plenáris ülések előkészítése bizottsági szinten történik. 20 állandó bizottság; albizottságok, különbizottságok, vizsgálóbizottságok. 4.4 Elnöke tagjai közül a parlament két és fél éves időtartamra elnököt választ; tisztsége megújítható; irányítja és szervezi a parlament munkáját, képviseli külső kapcsolatokban és jogi ügyekben. Luxembourg

30 4.5 Története: a három közösségnek egy parlamentje van (Európai Parlamentáris Gyűlés) az európai parlament alapítószerződése; 1962 óta Európai Parlament a testület neve óta választják tagjait közvetlenül, hatásköre folyamatosan bővül (Lisszaboni szerződés) óta nagyobb hatáskört kapott a jogszabályalkotás terén.

31 4.6 Hatásköre Fő feladatai: Jogszabályalkotás: a Tanáccsal együtt megvitatja és elfogadja az európai jogszabályokat, azonban nincs egyiknek sem jogszabály-kezdeményezési joga (ez az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik), azaz nem tehetnek önállóan javaslatot, mint a nemzeti parlamentek. Politikai ellenőrzés: a demokratikus működés biztosítása érdekében ellenőrzi a többi uniós intézményt, különösen a Bizottságot (jóváhagyja a Bizottság elnökét annak megválasztása után, ha a Parlament elfogad egy bizalmatlansági indítványt, a teljes Bizottságnak le kell mondania), a Parlament nevezi ki az Európai Ombudsmant. Költségvetés: a Tanáccsal együtt megvitatja és elfogadja az uniós költségvetést.

32 Ötödik rész Az Európai Bizottság

33 5. Az Európai Bizottság Az 50-es években az alapszerződések alapján hozták létre. Tagjait az államok delegálják ugyan, azonban függetlenek a delegáló ország kormányától, a "közös európai érdekeket" érvényesítik. Feladata az Unió egészének képviselete és érdekeinek szem előtt tartása. Hetente ülésezik. Székhelye: Brüsszel (Berlaymont épület), de a hivatalnokok irodái Luxembourgban találhatók. Berlaymont épület

34 5.1 Feladat- és hatáskör közösségi intézkedések kezdeményezője, új jogszabályokra vonatkozó javaslattervezeteket készít, melyeket az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszt; a szerződések teljesítésének ellenőre (az európai unió jogának érvényesítése az Európai Bírósággal közösen); az Unió végrehajtó testülete (felel a Tanács és a Parlament döntéseinek megvalósításáért, irányítja a közös politikák megvalósítását, és ellenőrzi azok betartását, közösségi alapok kezelése, közös költségvetés megvalósítása, az Unió napi irányítása); az EU képviselete nemzetközi szinten (tárgyalások, megállapodások).

35 5.2 Tagjai Tagjait a nemzeti kormányok nevezik ki öt évre, az európai parlamenti választásoktól számított hat hónapon belül. Számuk 2012-ben 27 volt. a Bizottság megalakulásához és felmentéséhez az Európai Parlament jóváhagyása szükséges (politikai felelősséggel tartozik az Európai Parlamentnek). A biztosok valamely szakterületért felelnek (főigazgatóságok). A Bizottság hatalmas adminisztratív apparátussal rendelkezik.

36 Hatodik rész Az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa

37 6.1 Európa Tanács Nem szabad összekeverni a három tanácsot: az Európa Tanácsot, az Európai Tanácsot és az Európai Unió Tanácsát. Az Európa Tanács nem uniós intézmény, hanem nemzetközi szervezet, melynek célja többek között az emberi jogok védelmezése, Európa kulturális sokszínűségének előmozdítása, és a szociális problémák elleni küzdelem (pl. rasszizmus) ben jött létre, kidolgozta az emberi jogokról szóló európai egyezményt. Létrehozta az Emberi jogok Európai Bíróságát. Székhelye Strasbourg.

38 6.2 Európai Tanács (a csúcsszerv ) Maastrichti Szerződés (1992): hivatalos státuszt kapott, a közösség hivatalos intézményévé vált. Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta (2009. december 1.): egy, az unió hét intézménye közül. Félévente legalább kétszer ülésezik. Székhelye: Brüsszel kezdetben az állam- és kormányfők nem hivatalos találkozója (csúcstalálkozó), melyek 1974 óta rendszeressé váltak.

39 Elnöke, tagjai: Elnöke: a Miniszterek Tanácsának soros elnökségét betöltő ország államfője vagy kormányfője. Tagjai: a tagállamok kormányfői, államfői, az Európai Bizottság elnöke, valamint az unió Külügyi és Biztonságpolitikai Főképviselője. Feladatköre: Az Unió legmagasabb szintű döntéshozó szerve, bár döntései közvetlenül nem kötelezőek, nem képezik részét a közösségi jognak. Nagy horderejű stratégiai kérdésekben dönt. Az általános politikai irányítás és a prioritások meghatározása.

40 6.3 Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa, a Tanács) A tagállamok érdekképviseletét látja el, a tagállamok álláspontját képviseli az unión belül. Székhelye: Brüsszel (Justus Lipsius épület) és Luxembourg (április, június, október). Hetente ülésezik. Tagjai: a tagállamok miniszterei (az érintett területért felelős miniszterek pl. Pénzügyi miniszterek tanácsa). Az elnökséget hat havonta, előre meghatározott sorrend szerint felváltva, töltik be a tagállamok.

41 Hatáskör, feladat: jogalkotási jogkör a Parlamenttel közösen; általános gazdaságpolitika összehangolása, tagállami álláspontok egyeztetése, közelítése diplomáciai szinten; kapcsolattartás a kormányok és az EU intézményei között; közös kül- és belpolitika meghatározása, végrehajtása; nemzetközi megállapodások kötése az Unió nevében; jogi aktusai: rendelet, irányelv, ajánlás, vélemény.

42 Hetedik rész Az EU további intézményei

43 7.1 Európai Unió Bírósága (Luxembourg) 1952-ben alapították. Mellette működik 1989 óta az Elsőfokú Bíróság (Törvényszék) (magánszemélyek és vállalkozások által indított eljárásokban jár el) és 2004 óta a Közszolgálati Törvényszék (az Unió és az alkalmazottai közti jogvitákban jár el). Fő feladata: a törvények betartásának ellenőrzése, az uniós jogszabályok értelmezése, azok egységes alkalmazása, valamint az uniós intézmények és az egyes tagállamok közti jogi viták rendezése. Tagjai: tagállamonként egy-egy bíró (hatéves időtartamra kinevezve), és főtanácsnokok (6 éves kinevezéssel).

44 7.2 Európai Központi Bank (Frankfurt am Main) 1998 óta működő független intézmény. Feladata: az euró kezelése és az uniós árstabilitás megőrzése, az EU gazdasági és monetáris politikai kereteinek meghatározása és a szakpolitika végrehajtása. Felel az euróövezet központi bankjai közötti együttműködésért. A 27 uniós tagállam központi bankjával dolgozik együtt, amelyekkel közösen alkotja a Központi Bankok Európai Rendszerét.

45 7.3 Európai Számvevőszék (Luxembourg) 1977 óta működik, a Maastrichti Szerződés emelte az EU fő szerveinek sorába. A belső és külső ellenőrzés intézménye, uniós források kezelése, együttműködik a nemzeti ellenőrző intézményekkel. Tagjait hat évre nevezik ki, minden tagállamból egy tagot nevez ki a Tanács. 7.4 Európai Ombudsman (Strasbourg) A Számvevőszék épülete A Maastrichti Szerződés (1992) hozta létre ezt az intézményt. A Parlament választja 5 évre, pártatlan és független, évente egyszer jelentést tesz a Parlamentnek. Feladata: az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek elleni panaszokat vizsgálja (pl. tisztességtelen eljárás, hatásköri visszaélés, a tájékoztatás elmulasztása vagy megtagadása, indokolatlan késedelem).

46 7.5 Európai Adatvédelmi Biztos (Brüsszel) 2001-ben hozták létre ezt a tisztséget. Létrehozásának célja: annak biztosítása, hogy a személyes adatok feldolgozása során az összes uniós intézmény és szerv tiszteletben tartsa az emberek jogát magánéletük tiszteletben tartatásához; felügyeleti és tanácsadó tevékenységet végez. 7.6 Gazdasági és Szociális Bizottság (Brüsszel) 1957 óta működik; az európai munkaadók, munkavállalók és más érdekcsoportok érdekeinek képviselete, tanácsadó szerv, véleményt ad a Tanács, a Bizottság és a Parlament számára; tagjai (344) az európai gazdasági és szociális érdekcsoportok képviselői (nemzeti kormányok jelölik az ország népességével arányosan, és a Tanács nevezi ki őket 5 évre); Magyarországot 12 tag képviseli.

47 7.7 Régiók Bizottsága (Brüsszel) 1994 óta működik. Tagjai: 344 tagja és 344 póttagja van, tagállamok javaslata alapján a Tanács nevezi ki ötéves időtartamra. Az uniós joganyaggal kapcsolatos helyi és regionális álláspontokat képviseli, a bizottsági javaslatokra véleményt ad. Helyi és regionális önkormányzatokat érintő ügyekben a döntéshozatalt megelőzően a Bizottság, a Tanács és a Parlament köteles konzultálni a Régiók Bizottságával. Évente 5 plenáris ülést tart, szerepe a Lisszaboni Szerződést követően erősödött.

48 7.8 Külügyi és biztonságpolitikai főképviselő A Lisszaboni Szerződés hozta létre a tisztségét (2007). Ezt megelőzően a hatásköreit két külön személy látta el: a közös kül- és biztonságpolitikai (KKBP) főképviselő (1999-ben hozták létre e tisztséget) és a külügyi biztos. Az Európai Tanács nevezi ki minősített többséggel, azonban a kinevezés jóváhagyását a Parlamentnek is meg kell szavaznia. Fő feladata: az Európai Unión belül a közös kül- és biztonságpolitika irányítása, javaslatok kidolgozása, határozatok végrehajtása, tisztségénél fogva a Bizottság egyik alelnöke. Továbbá képviseli az EU-t harmadik országokkal szemben, illetve a nemzetközi szervezetekben. Munkájában az európai külügyi szolgálat segíti.

49 Nyolcadik rész IGO-k (International Governmental Organizations)

50 Kormányközi szervezetek (IGO IGO-k) A határozathozatal az egyes tagállamok képviselőinek kezében van. A szakértői bizottságok vagy a parlamenti közgyűlés jellegű szervek csak ajánlásokat hoznak, amelyek nem kötelezők a tagállamokra. Bizonyos területeken nemzetközi érdekeknek megfelelően kormányzati szinten létrehozott szervezetek, ahol a közös munka koordinálására nemzetközi vezetőséget állítanak fel a tagországok képviselői közül. E nemzetközi szervezetek között tartjuk számon az ENSZ különböző szervezeteit, pl. World Health Organization (WHO), UNESCO, de ugyancsak ezek közé sorolhatjuk a WTO-t (World Tourist Organization), a European Tourist Comission-t (ETC), a World Bank-ot, az OECD-t (Organisation for Economic Cooperation and Development/ Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) és a NAFTA-t (North American Free Trade Agreement / Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény).

51 ENSZ Egyesült Nemzetek Szervezete (United Nations Organisation) Az ENSZ elődje a Népszövetség (Nemzetek Szövetsége) volt. A párizsi békekonferencia írta elő létrehozását 1919-ben Woodrow Wilson amerikai elnök javaslatára. A párizsi békekonferencia megalkotta és elfogadta a Népszövetség Egyezségokmányát (1919 áprilisában), amelyet aztán be is iktattak a párizsi békeszerződésekbe. A békeszerződést aláíró országok tagjaivá váltak a Népszövetségnek. A Népszövetséget elsősorban az intézményrendszer és az elvek tekintetében tartják az ENSZ elődjének.

52 Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) megalapításának igénye a második világháború idején merült fel, mintegy annak következményeként. Az ENSZ alapítói a szervezet elsődleges célkitűzését a háború elkerülésében, a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában látták. Jelentős előrelépést jelentett a Washingtoni Nyilatkozat, amely az Egyesült Nemzetek Nyilatkozata elnevezést kapta és amelyet 43 ország képviselője írt alá január 1-jén október 30-án írták alá Moszkvában azt a négyhatalmi (amerikai, brit, kínai, szovjet) külügyminiszteri nyilatkozatot, amely feladatául jelölte meg a nemzetközi egyeztető Világszervezet létrehozását. A szervezet tényleges megalakításáról a teheráni konferencián tárgyaltak november 28 december 1-ig a szervezet főbb feladatainak kijelölésével augusztus 10-én Dumbarton Oaksban a négy nagyhatalom: az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kína és a Szovjetunió megállapodtak az alapokmány főbb elemeiben. Ekkor vált el a minden tagot magában foglaló Közgyűlés az egyes feladatokat ellátó Biztonsági Tanácstól (melynek összetételében is megállapodtak. Az ENSZ alapítása

53 AZ EGYESÜLT NEMZETEK NYILATKOZATA Az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Kína, Ausztrália, Belgium, Kanada, Costa Rica, Kuba, Csehszlovákia, a Dominikai Köztársaság, El Salvador, Görögország, Guatemala, Haiti, Honduras, India, Luxemburg, Hollandia, Új-Zéland, Nicaragua, Norvégia, Panama, Lengyelország, Dél- Afrika és Jugoszlávia. Az alulírott kormányok, magukévá téve a céloknak és elveknek közös programját, amelyet az Amerikai Egyesült Államok elnökének, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság miniszterelnökének augusztus 14-én kelt, Atlanti Charta néven ismert közös nyilatkozata foglal magában, meg lévén győződve arról, hogy az ellenségeik feletti teljes győzelem elengedhetetlenül szükséges az élet, a szabadság, a függetlenség és a vallásszabadság megvédéséhez, valamint az emberi jogok és a törvényesség fenntartásához, mind saját országaikban, mind más országokban, tudatában lévén továbbá annak, hogy jelenleg olyan nyers és durva erők ellen folytatnak közös harcot, amelyek a világ leigázására törnek, a következőket nyilatkoztatják ki: 1) Mindegyik kormány kötelezi magát, hogy teljes katonai és gazdasági erejét beveti. 2) Mindegyik kormány kötelezi magát, hogy a többi aláíró kormánnyal együttműködik, és nem köt külön fegyverszünetet vagy különbékét az ellenséggel. Ehhez a nyilatkozathoz csatlakozhatnak más olyan nemzetek, amelyek anyagi segítséget és hozzájárulást nyújtanak vagy nyújthatnak a hitlerizmus felett aratandó győzelemért folyó harcban. Kelt Washingtonban, január 1-jén.

54 Az ENSZ elnevezése és szlogenje három nyelven Angolul: UN(O): United Nations We the peoples A stronger UN for a better world Franciául: ONU: Nations unies Nous, peuples des Nations Unies une ONU plus forte pour un monde meilleur Németül: VN: Vereinte Nationen Wir, die Völker der VN viel stärker für eine bessere Welt

55 Az ENSZ feladatai A fő célkitűzésen kívül (nemzetközi béke és biztonság fenntartása) további jelentős feladatai: nemzetközi gazdasági, szociális, kulturális és humanitárius problémák megoldása, alapvető és emberi szabadságjogok biztosítása. Nemzetközi béke és biztonság: közvetítés, megfigyelés, konfliktus-megelőzés, béketeremtés, békefenntartás (missziók formájában). A 90-es évektől kezdve a konfliktusok jelentős része már az egyes államokon belül tört ki (gondoljunk a délszláv és más etnikai konfliktusra, pl. Szomáliára, Ruandára), így elsősorban katonai feladatokat lát el (tűzszünet vagy békeegyezmény betartásának felügyelete), polgári rendőri erők bevetése (választások). Leszerelési és fegyverzetkorlátozási tevékenységet folytat, 1968-ban atomsorompó-szerződést (nukleáris fegyverek elterjedésének akadályozása), 1996-ban atomcsend-szerződést (tiltja a föld alatti kísérleti atomrobbantásokat) kötött. Gazdasági és társadalmi fejlődés: e feladatok a szakosított intézmények hatáskörébe tartoznak. A tevékenységek kétharmada gazdasági és szociális, pl. a fenntartható fejlődés előmozdítása 2000-ben milleniumi csúcs volt, amelyen 2015-ig külön fejlesztési célokat jelöltek meg: szegénység és éhezés visszaszorítása, alapfokú oktatás, nemek közti egyenlőség, fertőző betegségek elleni harc, fenntartható környezet.

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete NATO ismertetése Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Angolul North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO. 28 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949.április

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27.

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. ELŐZMÉNYEK 1795 KANT 1849 VIKTOR HUGO 1930 ORTEGA Y GASSET 1923 COUDENHOVE-CALERGI 1929-1930 BRIAND 1. VILÁGHÁBORÚ NÉPSZÖVETSÉG 1943 CHURCILL 2. VILÁGHÁBORÚ

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY AA2003/AF/TR/hu 1 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (1998. évi XLIV. törvény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6. WIPO Szerzői Jogi Szerződés (2004. évi XLIX. törvény a Szellemi Tulajdon Világszervezete 1996. december 20-án, Genfben aláírt Szerzői Jogi Szerződésének, valamint Előadásokról és a Hangfelvételekről szóló

Részletesebben

404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/XPA/hu 1

404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/XPA/hu 1 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY AF/EEE/XPA/hu 1 2 von 9 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY FA/TR/EU/HR/hu 1 FA/TR/EU/HR/hu 2 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE 1. ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-dokumentum EK jogi aktus kötelező közösségi jogi aktus EU-határozat EU-irányelv EU-rendelet nem kötelező közösségi jogi aktus EU-ajánlás EU-vélemény EU-alkotmány

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

(Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT

(Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT 2010.5.7. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 119 A/1 V (Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT PE/123/S SZÁMÚ ÁLLÁSHIRDETÉS IGAZGATÓ (AD 14-es besorolási fokozat) JOGI SZOLGÁLAT INTÉZMÉNYI

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (International Labour Office)

1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (International Labour Office) A NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE Az ILO tripartit felépítése egyedülálló az ENSZ rendszerében, hiszen a munkaadók és munkavállalók szervezetei egyenlő partnerként vesznek részt az

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA A PSZÁF tájékoztatója a Magyar Köztársaság területére belépő külföldi telephelyű gépjárművek, valamint a magyar forgalmi rendszámú

Részletesebben

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén Az előadás három fő témája Hatáskörmegosztás a tagállami és a közösségi szint között. Brüsszeli döntéshozatal menete = együttműködés a közösségi szervek

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

PE/113/S SZÁMÚ ÁLLÁSHIRDETÉS. IGAZGATÓ (AD 14 besorolási fokozat) (2008/C 145 A/02)

PE/113/S SZÁMÚ ÁLLÁSHIRDETÉS. IGAZGATÓ (AD 14 besorolási fokozat) (2008/C 145 A/02) C 145 A/8 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.6.11. PE/113/S SZÁMÚ ÁLLÁSHIRDETÉS IGAZGATÓ (AD 14 besorolási fokozat) TOLMÁCSOLÁSI ÉS KONFERENCIASZERVEZÉSI FŐIGAZGATÓSÁG A IGAZGATÓSÁG TOLMÁCSOLÁS (2008/C

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Az Európai Unió és a fiatalok Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Milyen céllal jött létre az Unió? az európai államok egységességének ideája nem újszerű gondolat Kant világpolgár Victor Hugo Európai

Részletesebben

99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8

99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8 99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8 BELSŐ MEGÁLLAPODÁS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI KÖZÖTT AZ AKCS-EK PARTNERSÉGI

Részletesebben

1994. évi I. törvény

1994. évi I. törvény 1994. évi I. törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérıl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérıl 1

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Egész Európa jelképe AZ EURÓPAI ZÁSZLÓ

Egész Európa jelképe AZ EURÓPAI ZÁSZLÓ Európa Tanács Európai Unió Egész Európa jelképe AZ EURÓPAI ZÁSZLÓ www.coe.int europa.eu.int Európa Tanács Európai Unió Egész Európa jelképe AZ EURÓPAI ZÁSZLÓ AZ EURÓPAI ZÁSZLÓ AZ EURÓPAI ZÁSZLÓ TIZENKÉT

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.2. COM(2014) 611 final ANNEX 1 MELLÉKLET Tervezet AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A SVÁJCI ÁLLAMKÖZÖSSÉG KÖZÖTTI, A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁRÓL

Részletesebben

MI AZ EURÓPA TANÁCS? AZ EURÓPA TANÁCS TAGÁLLAMAI

MI AZ EURÓPA TANÁCS? AZ EURÓPA TANÁCS TAGÁLLAMAI www.coe.int MI AZ EURÓPA TANÁCS? Az 1949-ben létrehozott Európa Tanács politikai szervezet, amelynek célja a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság védelme mind a 47 tagállamában. A Franciaországban,

Részletesebben

15+10 RÓMÁTÓL ATHÉNIG

15+10 RÓMÁTÓL ATHÉNIG Központi Statisztikai Hivatal 15+10 RÓMÁTÓL ATHÉNIG statisztikai elemzés Budapest, 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2004 ISBN: 963 215 717 6 Készült a Tájékoztatási fõosztály Nemzetközi tájékoztatások

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

Tájékoztatások és közlemények

Tájékoztatások és közlemények Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 83 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. március 30. Közleményszám Tartalom Oldal 2010/C 83/01 Az Európai Unióról szóló

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Fejezet száma, megnevezése. Kitöltő személy neve, telefonszáma. 1. sz. táblázat

Fejezet száma, megnevezése. Kitöltő személy neve, telefonszáma. 1. sz. táblázat . sz. táblázat Állami vezetők és más munkavállalók külföldi kiküldetéseinek költsége és témája Tárca neve: Vidékfejlesztési Minisztérium 4. január. - 4. június. Ország Miniszter és ok (név szerint) Más

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.17. COM(2014) 89 final ANNEX 1 MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG ÉS AZ IZLANDI KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTTI MEGÁLLAPODÁSHOZ A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

Belföldi EMS Gyorsposta

Belföldi EMS Gyorsposta Belföldi EMS Gyorsposta Az EU területére megállapított zónadíjak ÁFA-t tartalmaznak. Az EMS küldemények EU-n kívüli szállításának díja csak a belföldi szakaszra vonatkozólag tartalmaz ÁFA-t. A táblázatban

Részletesebben

A viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011

A viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011 A viták békés rendezése Az erőszak tilalma Komanovics Adrienne, 2011 1 I. A viták békés rendezése Komanovics Adrienne, 2011 2 Áttekintés (1) A nemzetközi vita fogalma (2) Jogforrások (3) A viták békés

Részletesebben

Oktatási kézikönyv a diszkriminációról

Oktatási kézikönyv a diszkriminációról Az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos tudatosság fokozását célzó szemináriumok civil társadalmi szervezetek számára Oktatási kézikönyv a diszkriminációról Az egyenlő bánásmóddal és az

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA AZ EU arra törekszik, hogy elősegítse a biztonságot, a békét, a nemzetközi együttműködést, a demokráciát, a

Részletesebben

MELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL. a következőhöz:

MELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.17. COM(2014) 90 final ANNEX 1 MELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL a következőhöz: Javaslat

Részletesebben

Dr. Mersich Iván az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke, az NHP/OHP Nemzeti Bizottság elnökhelyettese:

Dr. Mersich Iván az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke, az NHP/OHP Nemzeti Bizottság elnökhelyettese: 3 Dr. Mersich Iván az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke, az NHP/OHP Nemzeti Bizottság elnökhelyettese: A METEOROLÓGIAI VILÁGSZERVEZET (WMO) MAGYAR SZEMSZÖGBŐL 1. A WMO rövid története, jogállása

Részletesebben

MagyarOK 1.: munkalapok 2

MagyarOK 1.: munkalapok 2 1. Bemutatkozás munkalap Egészítse ki a szavakat! Maria Fernandes v _. Portugál vagyok. Portugáliában é _. Portói vagyok, de Lisszabonban é _. 54 (Ötvennégy) é _ vagyok. Spanyolul és portugálul b _. Most

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Karrierlehetőség az EU Intézményeinél. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége

Karrierlehetőség az EU Intézményeinél. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Karrierlehetőség az EU Intézményeinél Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Milyen állásokról van szó? uniós köztisztviselői állások (eurokrata állások) szakértői, tanácsadói állások Az Európai Bizottság

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Az Emberi Jogok Nemzetközi Egyezségokmányai és a Fakultatív Jegyzőkönyvek megerősítésének helyzete

Az Emberi Jogok Nemzetközi Egyezségokmányai és a Fakultatív Jegyzőkönyvek megerősítésének helyzete Az Emberi Jogok i és a Jegyzőkönyvek megerősítésének helyzete Tagállam Első Afganisztán 1983.01.24.a 1983.01.24.a Albánia 1991.10.04.a 1991.10.04.a 10.04.a 10.17.a Algéria 1989.09.12. 1989.09.12. 1989.09.12.a

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 29/1995.(VII.1.) számú r e n d e l e t e a vásárokról és piacokról (egységes szerkezetben a 17/1997. (III.1.) sz., 46/1997. (VI.1.) sz., 30/1998. (VII.1.) a

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Bevezetés: az EU ma Az EU története: az integráció mint gazdasági és jogi folyamat Az EU intézményei A hatáskörök megosztása az Európai Unióban Az

Bevezetés: az EU ma Az EU története: az integráció mint gazdasági és jogi folyamat Az EU intézményei A hatáskörök megosztása az Európai Unióban Az Európai jog Bevezetés: az EU ma Az EU története: az integráció mint gazdasági és jogi folyamat Az EU intézményei A hatáskörök megosztása az Európai Unióban Az uniós jog jellemzői Az Európai Unió: 27 ország

Részletesebben

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények)

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények) 2008.6.7. C 141/27 V (Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG Ajánlattételi felhívás 2008 Kultúra program (2007 2013) A programba tartozó tevékenységek végrehajtása: többéves együttműködési projektek;

Részletesebben

Európa. Népessége: 731.000.000 fő Népsűrűsége: 70 fő/ km² Területe: 10508000 km² Országainak száma: 74

Európa. Népessége: 731.000.000 fő Népsűrűsége: 70 fő/ km² Területe: 10508000 km² Országainak száma: 74 Európa Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a tenger, keleten az Urál hegység, az Urál folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus és a Fekete-tenger,

Részletesebben

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH)

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH) A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális bíráskodás, Londoni Megállapodás) Ficsor Mihály (MSZH) A szellemi tulajdon biztonsága: új eszközök és törekvések MIE-továbbképzés

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012.2.27.)

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012.2.27.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.2.27. C(2012) 1152 final A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012.2.27.) a vízumkérelmezők által Egyiptomban (Kairó és Alexandria) benyújtandó igazoló dokumentumok jegyzékének

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra;

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra; A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 2. sz. általános ajánlása: A rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni küzdelemben részt vevő szakosított nemzeti

Részletesebben

EU ismeretek. Az Európai Unió. Európa nagy korszakai. mennyország

EU ismeretek. Az Európai Unió. Európa nagy korszakai. mennyország Nyugat-Pannon Régió Pályázati Tanácsadóinak és Projektmenedzsereinek Egyesülete Az Európai Unió mennyország EU ismeretek ha az angolok a rendőrök, a franciák a szakácsok, a németek a technikusok, az olaszok

Részletesebben

Az Európai Unió: 500 millió ember 28 ország

Az Európai Unió: 500 millió ember 28 ország Az Európai Unió: 500 millió ember 28 ország Az Európai Unió tagállamai Tagjelölt és potenciálisan tagjelölt országok Az alapító atyák Úttörő gondolatok a béke és a jólét szolgálatában Konrad Adenauer Alcide

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1 I. A Magyar Vámügyi Szövetség (továbbiakban: Szövetség) adatai Elnevezése: Magyar: Angol: Német: Francia: Magyar Vámügyi Szövetség Hungarian

Részletesebben

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ÉS ROMÁNIA CSATLAKOZÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL, VALAMINT AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJÁT KÉPEZŐ SZERZŐDÉSEK KIIGAZÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ OKMÁNY

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ÉS ROMÁNIA CSATLAKOZÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL, VALAMINT AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJÁT KÉPEZŐ SZERZŐDÉSEK KIIGAZÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ OKMÁNY A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ÉS ROMÁNIA CSATLAKOZÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL, VALAMINT AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJÁT KÉPEZŐ SZERZŐDÉSEK KIIGAZÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ OKMÁNY AA2005/ACT/hu 1 A csatlakozási szerződés 2. cikkével összhangban

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog AQUIS COMMUNITAIRE = KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK az EU egységes joganyaga Közösségi jogforrások Nem kötelezı jogforrások: elıírások, amelyek betartására

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben