Orvosi biokémia, molekuláris és sejtbiológia II. Az intermedier anyagcsere
|
|
- Laura Péterné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Orvosi biokémia, molekuláris és sejtbiológia II. Az intermedier anyagcsere
2 Intézeti tanulmányi felelős: Dr. Müllner Nándor egyetemi docens II. évfolyam orvosi biokémia oktatási felelős: Dr. Csala Miklós egyetemi docens
3 Molekuláris orvostudományi kutatások csütörtök, 18h Hári terem
4
5 fotoszint. ATP NADPH nh 2 O + nco 2 (CHOH) n + no 2 NADH ATP terminális oxidáció
6 Bioenergetika Bánhegyi Gábor szeptember
7 Bioenergetika & termodinamika I. az energiafajták egymásba alakíthatók, de összegük a világegyetemben állandó II. a világegyetem rendezetlensége fokozódik az élőlény nyílt (izoterm, izobár) rendszer
8 Az energia átalakítása helyzeti mozgási hő energia energia kémiai elektromos mozgási energia energia energia 2H 2 + O 2 2H 2 O kémiai hő energia
9 Az energia átalakítása a napfény energiája 0.02% kémiai energia kémiai energia fotoszintetizáló növények, algák, néhány baktérium autotrófok növényevők heterotrófok húsevők
10 Az energia átalakítása - metabolizmus TÁPLÁLÉK makro-/komplex molekulák glikogén, glukózaminoglikánok, fehérjék, nukleinsavak, komplex lipidek X SAJÁT makro-/komplex molekulák glikogén, glukózaminoglikánok, fehérjék, nukleinsavak, komplex lipidek lebontás (emésztés) építőkövek monoszaharidok, aminosavak, zaírsavak, koleszterol stb. lebontás (katabolizmus) CO 2, H 2 O, urea, urát, NH 3 stb. bioszintézis (anabolizmus) mozgás (testmozgás, vérkeringés, perisztaltika, intracelluláris mozgások) membrántranszport jelátvitel (testhőmérséklet fenntartása)
11 Energiahasznosítás ΔG: szabadenergiaváltozás a rendszer munkavégző képessége állandó hőmérsékleten és nyomáson ΔG o : standard szabadenergiaváltozás szabadenergiaváltozás meghatározott körülmények között (T = 298K / 25 o C, P = 1 atm, c szubsztrátok és termékek 1M) ΔG o : standard szabadenergiaváltozás ph 7,0-en A + B C + D Ha T = 298K, P = 1 atm, [A] = [B] = [C] = [D] = 1M és ph = 7,0 akkor:! G =! G' o máskor! G =! G' o + RT ln [ C][ D] [ A][ B] R = J/mol/K (25 o C-on RT = kj/mol) ln x = 2,3 log x ha ΔG = 0 ΔG o = - 2,3 RT log K eq
12 Összefüggés a kémiai reakciók egyensúlyi állandója és a standard szabadenergia-változás között exergonikus endergonikus
13 Spontán vagy nem-spontán No1: A + B C + D ΔG < 0 exergonikus Ha a reakció aktiválási energiája alacsony, előre halad. Ha a reakció aktiválási energiája magas, katalízis szükségeltetik. No2: E + F G + H ΔG > 0 endergonikus Ha a reakció aktiválási energiája alacsony, hátrafelé halad. Ha a reakció aktiválási energiája magas, katalizátor jelenlétében hátrafelé halad. A katalizátor nem változtatja meg az adott reakció irányát!
14 Enzimkatalízis : az enzimek csökkentik az aktiválási energiát Szabadenergia, G E act nem katalizált E act katalizált
15 Enzimkatalízis : az enzimek irányítják a reakciót A A +B +E +H +K C+D F+G I+J L+M +B +E +H +K C+D F+G I+J L+M
16 Enzimkatalízis: az enzimek fokozzák a reakció sebességét
17 Kapcsolt reakciók A spontán reakció szabadenergia változása részben felhasználható és/vagy más energiafajtává alakítható Az enzim, mely egy spontán reakciót kapcsolni tud egy nem-spontánnal, vagy mindkét reakciót katalizálja egyidejűleg, vagy egyiket sem. - közös intermedier az aktív centrumban - konformációváltozás az enzimfehérjében
18 Kapcsolt reakciók (1) A + B C + D ΔG = -50 kj/mol (2) E + F G + H ΔG = +30 kj/mol Ha a reakciók aktiválási energiája alacsony, előre (1) illetve hátrafelé (2) haladnak, nincs lehetőség az összekapcsolásukra. Ha a reakciók aktiválási energiája magas, vagyis katalízis szükséges, a két reakciót egy közös enzim katalizálhatja, és mindkettő előrefelé halad. Ebben az esetben a kapcsolt reakció: A + B + E + F C + D + G + H ΔG = -20 kj/mol
19 Kapcsolt reakciók Két reakció kapcsolása egy enzimmel: pl. szukcinil-koa szintetáz (citrát ciklus) szukcinil-koa + H 2 O szukcinát + KoA spontán GDP + P i GTP + H 2 O nem spontán szukcinil-koa + GDP + P i szukcinát + KoA + GTP (reverzib.) KoA- KoA Szukcinil-KoA szintetáz (ΔG o = -2.9 kj/mol)
20 Kapcsolt reakciók - csoportátvitel Két reakció kapcsolása egy enzimmel: pl. piruvát kináz (glikolízis) foszfoenolpiruvát + H 2 O piruvát + P i spontán ADP + P i ATP + H 2 O nem-spont. foszfoenolpiruvát + ADP piruvát + ATP spont. (irrev.) piruvát kináz foszfoenolpiruvát foszfoenolpiruvát piruvát (ΔG o = kj/mol)
21 Csoportátvivők Ugyanaz a csoport különböző eredetű lehet és sokféle szubsztrátra vihető át. A-csoport B-csoport C-csoport D-csoport E-csoport F-csoport G-csoport H-csoport I-csoport J-csoport K-csoport L-csoport M-csoport N-csoport O-csoport P-csoport R-csoport α β γ δ ε ζ η θ ι κ λ µ ν ξ ο π ρ A-csoport B-csoport C-csoport D-csoport E-csoport F-csoport G-csoport H-csoport I-csoport J-csoport K-csoport L-csoport M-csoport N-csoport O-csoport P-csoport R-csoport (289) átvivő (34) α β γ δ ε ζ η θ ι κ λ µ ν ξ ο π ρ A csoportátvivők csökkentik a szükséges enzimek számát.
22 Koenzimek, melyek csoportátvivőként működnek koenzim Biotin koenzim A 5 -Deoxiadenozilkobalamin és metilkobalamin Flavin adenin dinukleotid (FAD) Liponsav Nikotinamid adenin dinukleotid (NAD + ) Piridoxál foszfát Tetrahidrofolát Tiamin pirofoszfát Purin nukleotidok (ATP/GTP) Átvitt kémiai csoportok CO 2 Acil csoportok H atomok és alkil csoportok Elektronok Elektronok és acil csoportok Hidrid ion (:H - ) Amino csoportok Egyszénatomos csoportok Aldehidek foszforil csoport prekurzor emlősökben Biotin Pantoténsav (B 5 ) B 12 vitamin Riboflavin (B 2 ) - Nikotinsav (niacin) Piridoxin (B 6 ) Folát Tiamin (B 1 ) -
23 Csoportátviteli potenciál (csáp) Definíció: A hidrolízis negatív szabadenergia változása. (A csoport eltávolításakor felszabaduló szabadenergia.) -ΔG hidrolízis (kj/mol) Jelentése: A csoportátadás tendenciáját mutatja: a magasabb csoportátviteli potenciállal rendelkező molekula a donor, az alacsonyabbal az akceptor. (A csoportátvitel iránya előre jelezhető). Használata: A csoportátviteli reakció szabadenergia változása kiszámítható a csoportátviteli potenciálok különbségéből.
24 Csoportátviteli potenciál csáp A A-csoport lehetséges csoport átvitelek csáp B csáp C B-csoport C-csoport az átvivőknek rendszerint magas (de nem a legmagasabb) csoportátviteli potenciálja van 0 ΔG A hidrolízis ΔG B hidrolízis ΔG C hidrolízis a hidrolízist vízre történő csoportátvitelnek tekinthetjük a csoport mint szabad molekula
25 Foszforil csoport átvitel a foszforil csoport átvitele központi szerepet játszik a kapcsolásban az ATP a sejt anyagcseréjének szabadenergia eurója miért jó átvivő az ATP: a poláros P = O kettős kötés a foszfátokat érzékennyé teszi a nukleofil támadás s így a hidrolízis iránt a negatívan töltött (fiziológiás ph-n) foszforil csoportok taszítják egymást az eltávolított foszfátot a rezonancia (delokalizáció) stabilizálja a hidrolízist savi disszociáció követi fiziológiás ph-n
26 nukleofil támadás (hidrolízis) a negatívan töltött foszforil csoportok taszítják egymást a rezonancia (delokalizáció) stabilizál savi disszociáció
27 ATP A leggyakoribb foszforilcsoport átvivő a sejtben. Két magas csáp-ú savanhidrid kötésének bontása 30,5 kj/mol (ATP ADP) vagy 64,6 kj/mol (ATP AMP) szabadenergiát szolgáltathat. Intracelluláris koncentráció: 2-10 mm Teljes mennyiség emberben: 50 g. Felhasználás: 50 kg/nap (nyugalomban) 0.5 kg/min (sport) [ ATP] + 1/2? [ ADP] " energiatöltés" = (0 < E töltés < 1) [ ATP] + [ ADP] + [ AMP]
28 ADP ATP A katabolizmus szabadenergiaváltozásának terhére. A.) Oxidatív foszforiláció az ATP termelést a mitokondrium légzési lánca biztosítja (ATP szintézis spontán ion transzporthoz kapcsolt) a fő ATP forrás aerob körülmények között B.) Szubsztrátszintű foszforiláció Minden más ATP termelő reakció a sejtben (az ATP szintézis spontán biokémiai reakcióhoz kapcsolt) az egyedüli ATP forrás anaerob körülmények között (1,2) 1. foszfoglicerát kináz (glikolízis) 2. piruvát kináz (glikolízis) 3. szukcinil-koa szintetáz (citrát ciklus) (4. kreatin kináz)
29 ATP ADP Az ATP szabadenergiát és/vagy foszforil csoportot szolgáltat. A.) Bioszintézis a nem-spontán anabolikus reakciókat ATP felhasználás hajtja (tipikus kapcsolt reakció). Más átvivők feltöltéséhez is gyakran ATP szükséges (kaszkád kapcsolás). B.) Mozgás Izomösszehúzódás (aktin-miozin) és intracelluláris mozgások. C.) Transzport Primer aktív transzport (pumpák) a gradiensek fenntartására. Másodlagos aktív transzport indirekt módon, a grádiensek terhére. D.) Jelátvitel és szabályozás Receptorok, regulátor fehérjék, transzkripciós faktorok és effektor enzimek foszforilációja. camp szintézis ATP-ből (adenilát cikláz). E.) Egyéb Speciális ATP felhasználó folyamatok.
30 luciferil adenilát luciferáz fény regeneráló reakciók
31 Foszforil csoport átviteli potenciálok foszforilált vegyület foszfoenolpiruvát 1,3-biszfoszfoglicerát ( 3-foszfoglicerát + P i ) ATP ( AMP + PP i ) foszfokreatin ADP ( AMP + P i ) ATP ( ADP + P i ) AMP ( adenozin + P i ) PP i ( 2 P i ) glukóz 1-foszfát Fruktóz 6-foszfát glukóz 6-foszfát Glicerol 1-foszfát ΔG o hydr (kj/mol) M A G A S -30 A L A C S O N Y
32 foszfoenolpiruvát MAGAS 1,3-biszfoszfoglicerát foszfokreatin glukóz glicerol KÖZEPES ALACSONY
33 Magasenergiájú foszfátok foszfoenolpiruvát (enol-észter) glikolítikus intermedier Enol-piruvát Keto-piruvát (ΔG o = kj/mol)
34 Magasenergiájú foszfátok 1,3-biszfoszfoglicerát (vegyes savanhidrid) glikolítikus intermedier rezonancia stabilizáció H 2 O P i H + hidrolízis ionizáció 3-foszfoglicerát 3-foszfoglicerinsav (ΔG o = kj/mol) 1,3-biszfoszfoglicerát
35 Magasenergiájú foszfátok Magasenergiájú foszfát (vegyes savanhidrid) ΔG o = kj/mol 1,3-biszfoszfoglicerát Alacsonyenergiájú foszfát (észter) ΔG o = kj/mol
36 Magasenergiájú foszfátok foszfokreatin (savamid) gyorsan mobilizálható energiaraktár a vázizomban, szívben és agyban ADP ATP kreatin kináz ADP ATP K = ATP][kreatin] [ADP][foszfokreatin] [ o = 162 " G' =! 12.6 kj/mol
37 Adenin-nukleotid és foszfokreatin koncentrációk ATP ADP AMP PKR Patkány májsejt Patkány vázizom Patkány idegsejt Humán vvt
38 Koenzim A béta-merkaptoetilamin pantoténsav (B 5 ) 3 -P-ADP Jelölés: Funkció: KoA vagy KoA-SH acilcsoport átvivő Vitamin prekurzor: Pantoténsav (B 5 )
39 Nagyenergiájú tioészter kötés az acil-koenzim A- KoA acetil-koa ban KoA-SH ecetsav (ΔG o = kj/mol) acetát
40 Az észter és tioészter összehasonlítása
41 Az acil-koa szintetáz két nagyenergiájú foszfát kötést használ el palmitát Zsírsav + KoA + ATP palmitoil-adenilát acil-koa + AMP + 2P i (ΔG o = kj/mol) Palmitoil-KoA
42 Acil csoport átviteli diagram spontán irreverzibilis csoport átvitel Zsíracil-KoA (tioészter) ΔG o (hidrolízis) ATP AMP+PP i acil-koa szintetáz acil átvivők Mono-/Di-/Tri-acil glicerol (észter) Lipázok spontán irreverzibilis hidrolízis Zsírsav
43 Glukozil csoport átvitel ATP ADP glukóz glukóz 6-P glukóz 1-P ADP ATP UTP UDP 2P i UDP-glukóz X-OH glukozil-transzferáz X-glukóz
44 Glukozil csoport átviteli diagram UDP-glukóz spontán irreverzibilis csoport átvitel ΔG o (hidrolízis) 2ATP 2ADP+2P i 5 enzim glukoziltranszferázok Glukozidok glukozidázok spontán irreverzibilis hidrolízis glukóz
45 Egy szénatomos csoport átvitele metionin 2ATP SAM akceptor FH 4 akceptor-ch 3 donor-c 1 SAH donor FH 4 -C 1 homocisztein akceptor akceptor-c 1 FH 4 : SAM: SAH: tetrahidrofólsav S-adenozil metionin S-adenozil homocisztein
46 Karboxil csoport átvitele (biotin) CO 2 ATP ADP karboxifoszfát enzim-biotin akceptor-coo - (karboxilázok) P i enzim-biotin-coo - akceptor
47 Aminocsoport átvitel (piridoxál-foszfát) alfa-ketoglutarát L-aminosav L-glutamát alfa-ketosav piridoxál-foszfát piridoxamin-foszfát
48 Aldehidcsoport átvitel (tiamin-pirofoszfát) ketóz donor aldóz akceptor
49 Összefoglalás: kapcsolt reakciók elve csoportátvitel, csoportátviteli potenciál ATP mint központi energiaátvivő
50 Biológiai oxidáció (elektronátvitel)
51 Biológiai oxidáció (elektronátvitel) e - A redukált + B oxidált A oxidált + B redukált ε MF o = ε B o - ε A o a redox reakciók szabadenergia változása az elektromotoros erőből számítható (a redox potenciálok különbsége) ΔG o = -nfε o a reakció spontán, ha ε MF pozitív (irreverzibilis ha ε > 0,1 V).
52 Alapállapotú (triplet) oxigén O O
53 Gerjesztett (szinglet) oxigén O=O
54 Az oxigén evolúciója
55 Az oxigén redukciója 4H + O 2 2H 2 O ε o = 0,816V 4e - 2H + 1H + H 2 O 1H + O 2 O 2 - H 2 O 2 OH H 2 O 1e - 1e - 1e - 1e -
56 Biológiai oxidáció (elektronátvitel) magasabb redox potenciál: erősebb oxidáló hajlam az oxigén-víz redox rendszernek igen magas a redox potenciálja: az oxigén erős oxidálószer O 2 + 4e - + 4H + 2H 2 O ε o = 0.816V az oxigén a végső elektron (hidrogén) akceptor a humán metabolizmusban. az elektron (hidrogén) donorok a táplálék redukált szerves vegyületei
57 Biológiai oxidáció (elektronátvitel) direkt átvitel xo 2 indirekt átvitel redukált szerves vegyületek (szénatomokhoz kötött hidrogén atomokkal) ATP átvivő H 2 O átvivő-h O 2 ADP + Pi ATP átvivő H 2 O átvivő-h O 2 ADP + Pi yh 2 O HŐ oxidált végtermékek (CO 2 stb.) ATP átvivő H 2 O átvivő-h O 2 ADP + Pi ATP átvivő H 2 O átvivő-h O 2 ADP + P i
58 Biológiai oxidáció (elektronátvitel) Ha az elektronok közvetlenül, egy lépésben kerülnek át a tápanyagokról az oxigénre, a szabadenergia változás hővé alakul égés Az intermedier metabolizmusban, az elektronok általában közvetett módon, több lépésben, elektron átvivők által kerülnek az oxigénre biológiai oxidáció Előnyei: szabályozható ATP szintézishez kapcsolható, tehát a szabadenergia megőrizhető az elektronok más célra is felhasználhatók (reduktív bioszintézis, antioxidáns védelem stb)
59 Biológiai oxidáció redukált táplálékmolekulák átvivő ártalmatlan redukált molekula káros oxidálószer (szabadgyök) katabolizmus (oxidáció) a katabolizmus végtermékei (CO 2, H 2 O, urea, NH 3 etc.) átvivő-h ADP + P i antiox. véd bioszintézis ATP termelés ½O 2 ATP H 2 O redukált intermedier szintetikus prekurzor
60
61 Elektronátvivők hierarchiája -1 A(ox)/A(red) lehetséges csoport (elektron) átvitelek Standard redoxpotenciál 0 B(ox)/B(red) C(ox)/C(red) az átvivőknek rendszerint magas (de nem a legmagasabb) redoxpotenciálja van +1 A: az anyagcsere redukált intermedierjei B: elektronátvivők C: oxigén (alteratív akceptorok?)
62 Elektron karrierek az anyagcserében a legfontosabb elektronátvivők az ε o növekvő sorrendjében: nikotinamid adenin dinukleotid (NAD + ) (szabad koenzim) nikotinamid adenin dinukleotid foszfát (NADP + ) (szabad koenzim) flavin adenin dinukleotid (FAD) és flavin mononukleotid (FMN) (többnyire enzimhez kötött prosztetikus csoport) ubikinon (koenzim Q) (membrán-kötött lipofil molekula) vas-kén komplexek (enzimhez kötött prosztetikus csoport) hem (enzimhez kötött prosztetikus csoport)
63 Elektron karrierek az antioxidáns védelemben a legfontosabb elektronátvivők az ε o növekvő sorrendjében: glutation (GSH/GSSG) aszkorbinsav E-vitamin és még rengeteg egyéb átvivő
64 NAD + / NADH és NADP + / NADPH stabil aromás szerkezet NAD + NADP + stabil kinoidális szerkezet NADH és NADPH foszfátészter NADP + és NADPH
65 A NAD + / NADH oxidációs állapota spektrofotométerrel detektálható NAD + abszorbancia NADH Hullámhossz (nm)
66 FAD / FADH 2 és FMN / FMNH 2 szemikinon stabil kinoidális szerkezet A redukált FAD könnyen reagál oxigénnel ezért nincsenek FAD-dal működő reduktázok
67 Flavoproteinek: flavin nukleotid koenzimeket használó enzimek enzim Zsíracil KoA dehidrogenáz Zsíracil KoA oxidáz szukcinát dehidrogenáz glicerol 3-foszfát dehidrogenáz Tioredoxin reduktáz NADH dehidrogenáz (komplex I) Glikolát dehidrogenáz Flavin nukleotid FAD FAD FAD FAD FAD FMN FMN
68 Ubikinon A terminális oxidációban vesz részt a belső mitokondriális membránban. szemiubikinon gyök (. QH) ubikinon (KoQ vagy Q) szemikinonja relative stabil, tehát egy vagy két elektront egyaránt átvihet ubikinol (QH 2 )
69 vas-kén fehérjék A terminális oxidáció I. II. és III. komplexében vas cisztein kén szervetlen kén
70 Hem citokrómokban (terminális oxidáció, citokróm P450 monooxigenázok és kataláz) (a mioglobin és hemoglobin hem csoportja nem visz át elektront) egy elektron átvitel hem Fe 3+ e - hem Fe 2+
71 Elektron karrierek: mikor melyiket? REDOXPOTENCIÁL Egy v. két elektron átvitele Hidrofil v. hidrofób környezet Az átvivőt felhasználó enzimek természete Közvetlen reakció oxigénnel Az átvitel módja: Szubsztrátról átvivőre (egyszerű enzimreakció) Szubsztrátról átvivő közvetítésével oxigénre Szubsztrátról átvivők sorozatán keresztül oxigénre (elektrontranszfer láncok)
72 NAD + vagy NADP +? A-OH A=O B-OH B=O sok dehidrogenáz néhány dehidrogenáz NADP + NADPH + H + NAD + NADH + H + H 2 O oxidativ foszf. ATP ½O 2 redukált regenerált antioxidáns antiox. oxidált elhasznált antioxidáns X-OH + H 2 O hidr. XH + O 2 bioszint. prekurzor redukált intermedier energia szintézis & VÉDELEM
73 NAD-dal vagy FAD-dal? a C=C kettős kötést FAD-enzimek (flavoproteinek) hozzák létre gyakran tandemben működve keto csoportot hoznak létre a hidroxil csoport általában NAD + koenzimmel oxidálódik
74 Oxidoreduktázok (redox enzimek) I oxidázok a szubsztrátot molekuláris oxigénnel oxidálja (pl. xantin oxidáz v. citokróm c oxidáz) AH 2 + O 2 A + H 2 O 2 vagy 4AH + O 2 4A + 2H 2 O Általában flavoproteinek (beépített átvivő)
75 Oxidoreduktázok (redox enzimek) II Dehidrogenázok (vagy reduktázok) elektronátvivők (NEM oxigén!) segítségével oxidálnak vagy redukálnak (pl. laktát dehidrogenáz) AH 2 + átvivő A + átvivőh 2 Az oxigén nem vesz részt a reakcióban!!! Elektronátvivő leggyakrabban NAD(P)(H), ritkábban FAD vagy FMN
76 Oxidoreduktázok (redox enzimek) III oxigenázok oxidálják a szubsztrátot oxigén beépítésével két típus: A.) Monooxigenáz (egy oxigén atom beszúrása) (pl. citokróm P450 hidroxiláz izoenzimek) AH + átvivőh 2 + O 2 A-OH + átvivő + H 2 O B.) Dioxigenáz (két oxigén atom beszúrása) (pl. ciklooxigenáz vagy lipoxigenáz) AH + O 2 A-O 2 H (hidroperoxil csoport)
77 Oxidoreduktázok (redox enzimek) IV Peroxidázok hidrogén peroxidot és hidroperoxidokat redukálnak két típusa: A.) kataláz (H 2 O 2 -val redukálja a H 2 O 2 -t; diszproporcionálódás) H 2 O 2 + H 2 O 2 2H 2 O + O 2 B.) Peroxidáz (antioxidánssal redukálja a H 2 O 2 -t) (pl. glutation peroxidáz) H 2 O 2 + AH 2 2H 2 O + A
78 Oxigén metabolizmus, toxicitás és jelátvitel szeptember 19.
79 4H + O 2 2H 2 O ε o = 0,816V 4e - 2H + 1H + H 2 O 1H + O 2 O 2 - H 2 O 2 OH H 2 O 1e - 1e - 1e - 1e -
80 ROS ( reactive oxygen species ) Szabadgyök szuperoxid, O 2 - hidroxil gyök, OH peroxil gyök, ROO alkoxil gyök, RO hidroperoxil gyök, HO 2 Nem szabadgyök hidrogén-peroxid, H 2 O 2 hipoklórossav, HClO ózon, O 3 szinglet oxigén, 1 O 2 *
81 RNS ( reactive nitrogen species ) Szabadgyök nitrogén(ii)-monoxid, NO nitrogén(iv)-dioxid, NO 2 Nem szabadgyök salétromossav, HONO nitrogén(iii)-oxid, N 2 O 3 peroxinitrit, ONOO - alkil-peroxinitrit, ROONO
82 oxidatív stressz?
83 ROS és RNS képződés prooxidáns hatások szándékolt, az enzimreakció főterméke (NADPH oxidáz, NO szintáz) a reakció obligát mellékterméke (flavoprotein oxidázok) a reakció véletlen mellékterméke, kémiai baleset (citokróm oxidáz, citokróm P450) nem-enzimatkus, spontán képződés
84
85 ROS és RNS hatástalanítás antioxidáns hatások kis molekulasúlyú antioxidánsok endogén vagy exogén vízoldékony vagy zsíroldékony antioxidáns fehérjék enzimek egyéb fehérjék
86 Szuperoxid anion gyök keletkezése Mitokondriális légzési lánc Mikroszomális légzési lánc Egyéb monooxigenázok Hemoglobin oxigénkötése Xantin-oxidáz Dioxigenázok (COX, LOX) Oxigén reakciója Fe 2+ ionnal (aszkorbát paradoxon) Oxigén reakciója szemikinonokkal O 2 - A belélegzett O 2 1-3%-a O 2 - lesz (kb. 2 kg O 2 - termelődik évente).
87 NADPH oxidáz (NOX) 2 O 2 + NADPH = 2 O NADP + + H + NADPH H + NADP + 2 O 2 respiratory burst NOX 2 O 2 -
88 NADPH oxidáz O NO ONOO - PMN sejt fagoszóma HOCl MPO NADPH O 2 baktérium O 2 H 2 O H 2 O 2 H + Cl - NOX 2 O 2 - SOD 2H + ADP+P i NADP + + H + ATP 3H +
89 NADPH oxidáz Hiánya vagy működési zavara: krónikus granulomatózus betegség (CGD), melyet visszatérő makacs fertőzések jellemeznek. Általában rossz prognózisú.
90 O 2 Hb hem-fe 2+ deoxi-hemoglobin Hb hem-fe 2+ -O 2 oxi-hemoglobin O 2 NAD(P)H leukometilénkék metilénkék NAD + NAD(P) + methbreduktáz NADH Hb hem-fe 3+ deoxi-methemoglobin O 2 - Hb hem-fe 3+ - O 2 - oxi-methemoglobin
91 Methemoglobinémia nagy dózisú C-vitamin
92 A szemikinon gyökök hajlamosak adduktot képezni fehérjékkel és nukleinsavakkal. Kinonok redox ciklusa
93 Hidrogén-peroxid keletkezése Szuperoxid anion gyök dizmutációja 2 O H + = O 2 + H 2 O 2 O 2-2H + H 2 O 2 O 2 - SOD O 2
94 Hidrogén-peroxid keletkezése Flavin prosztetikus csoportot tartalmazó oxidázok a szubsztrátot molekuláris oxigén oxidálja két elektron átadása történik (rendszerint a peroxiszómában) AH 2 + O 2 A + H 2 O 2 pl. aminosav-oxidáz
95 Hidroxil gyök keletkezése Fenton reakció H 2 O 2 + Fe 2+ OH + OH - + Fe 3+ Szuperoxid anion gyök visszaoxidálása triplet oxigénné O Fe 3+ O 2 + Fe 2+ Haber-Weiss reakció (fém ion katalizátorral) H 2 O 2 + O 2 - OH + OH - + O 2
96 Szabadgyökök reakciói egymással Szinglet oxigén keletkezése O OH OH O 2 * Peroxi-nitrit keletkezése O NO ONOO - Nitrogén-monoxid szintáz (NOS)
97 ROS in vivo káros hatásai Membránlipidek peroxidációja membránkárosodás Lipoproteinek peroxidációja ateroszklerózis (Élelmiszer-lipidek peroxidációja avasodás) DNS / RNS bázisok oxidatív károsodásai mutáció Fehérje aminosav-oldalláncok oxidatív károsodásai
98 Lipidperoxidáció R H H H RH H H H H konjugált dién H H H O O lipid endoperoxid O-O O 2 H H malondialdehid H H H lipid peroxil gyök O-O adduktok lipid hidroperoxid O-OH H H H RH H H H R
99 Lipidperoxidáció terminációja 2GSH DAA GSSG
100 DNS / RNS bázisok oxidatív károsodásai OH
101 Fehérje aminosav-oldalláncok oxidatív károsodásai
102 Antioxidánsok 1. Kis molekulasúlyú antioxidánsok a) endogén vagy exogén b) vízoldékony vagy zsíroldékony 2. Antioxidáns fehérjék enzimek és egyéb fehérjék
103 A NADPH antioxidáns funkciói A-OH NADP + 2GSH H 2 O 2 glutation reduktáz (FAD) glutation peroxidáz (Se) A=O NADPH + H + GSSG 2H 2 O a GSH más antioxidánsokat is redukál (regenerál) (dehidroaszkorbát aszkorbát, E vitamin gyök E vitamin ).
104 H 2 O 2 O 2-0,82 V H 2 O tokoferol 0,48 V tokoferil gyök Az antioxidánsok redox lánca (Halliwell-Asada ciklus) aszkorbil gyök 0,08 V aszkorbát GSSG -0,24 V NADPH -0,42 V dehidroaszkorbát 2GSH NADP +
105 Kis molekulasúlyú endogén antioxidáns: GSH H 2 O 2 glutation-peroxidáz (GPx) 2 H 2 O
106 Kis molekulasúlyú endogén antioxidáns: urát GY GYH
107 Kis molekulasúlyú endogén antioxidáns: bilirubin biliverdin bilirubin biliverdinreduktáz
108 Kis molekulasúlyú exogén antioxidáns: tokoferol ROO α-tokoferol α-tokoferil gyök ROOH
109 Kis molekulasúlyú exogén antioxidáns: aszkorbát OH ROO RO HO 2 H 2 O ROOH ROH H 2 O 2 aszkorbát aszkorbil gyök dehidroaszkorbát
110 UDP-glukóz dehidrogenáz UDPGA hidroláz UDP-glukóz UDP-glukuronát (UDPGA) D-glukuronát Az aszkorbát szintézise (állatokban) glukuronát reduktáz XL-gulonolakton oxidáz aldonolaktonáz L-aszkorbát L-gulonolakton L-gulonát
111 Az aszkorbát által ártalmatlanított oxidánsok ROS hidroxil gyök ( OH) alkoxil gyök (RO ) peroxil gyök (RO 2 ) szuperoxid anion/ (O - 2 ) hidroperoxil gyök (HO 2 ) hipoklórossav (HOCl) ózon (O 3 ) szinglet oxigén ( 1 O 2 ) RNS nitrogén-dioxid (NO 2 ) dinitrogén-trioxid (N 2 O 3 ) dinitrogén tetroxid (N 2 O 4 ) nitrogén-monoxid (NO) peroxinitrit/peroxi-salétromossav (ONOO - /ONOOH) antioxidáns eredetű gyökök tokoferil gyök ( -TO ) tiil (merkaptil)/szulfenil gyök (RS /RSO ) urát gyök (UH ) ß-karotinil gyök kation (ß-C + )
112 Kis molekulasúlyú exogén antioxidáns: karotin Kis molekulasúlyú exogén antioxidáns: likopin
113 gyenge pont β-karotin UV fény
114 Kis molekulasúlyú exogén antioxidáns: növényi anyagcseretermékek EGCg rezveratrol
115 Antioxidáns enzim: szuperoxid-dizmutáz O 2-2H + H 2 O 2 O 2 - SOD O 2 (citoplazmában Cu/Zn-SOD mitokondriumban Mn-SOD)
116 H2O2 metabolizmus
117 Antioxidáns enzim: kataláz H 2 O 2 2 H 2 O Kataláz H 2 O 2 O 2 (tetramer - négy hem prosztetikus csoport)
118 Antioxidáns enzim: glutation-peroxidáz H 2 O 2 2 H 2 O 2 GSH GPx GSSG (Se, selenocisztein)
119 citokróm-c-oxidáz (4e - ) flavin oxidázok (1 v. 2e - ) Haber-Weiss reakció NADPHoxidáz (1e - ) O 2 O 2 - H 2 O 2 OH H 2 O szuperoxid-dizmutáz kataláz glutation-peroxidáz
120 Extracelluláris antioxidáns fehérjék Transzferrin Megköti a ferri ionokat a plazmában Preventív antioxidáns Hemopexin Megköti a szabad hemet a plazmában. Preventív antioxidáns. Haptoglobin Megköti a szabad hemoglobint. Preventív antioxidáns. Albumin Sok tiol csoportja miatt jó gyökfogó. Hozzá asszociált rézionok a hidrogén-peroxidból gyököket képeznek, amit a fehérje egyből hatástalanít. Cöruloplazmin Megköti a rézionokat a plazmában.
Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus. Az energiaközvetítő molekula: ATP
Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus Az energiaközvetítő molekula: ATP Elektrontranszfer, a fontosabb elektronszállító molekulák NAD: nikotinamid adenin-dinukleotid FAD: flavin adenin-dinukleotid
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
RészletesebbenAZ OXIDATÍV STRESSZ ÉS AZ ANTIOXIDÁNS VÉDELMI
PH.D. ÉRTEKEZÉS AZ OXIDATÍV STRESSZ ÉS AZ ANTIOXIDÁNS VÉDELMI RENDSZER VIZSGÁLATA NEHÉZFÉM KEZELÉST KÖVETŐEN PONTYBAN ÉS STREPTOZOTOCIN-INDUKÁLTA DIABÉTESZES PATKÁNY MODELLBEN JANCSÓ ZSANETT TÉMAVEZETŐ:
RészletesebbenA szénhidrátok lebomlása
A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen
RészletesebbenTárgyszavak: citokróm P450, oxidatív stressz; reaktív oxigénvegyületek; szabad gyök.
BIOTECHNOLÓGIA AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN A citokróm P450 szerepe az oxidatív stresszben Tárgyszavak: citokróm P450, oxidatív stressz; reaktív oxigénvegyületek; szabad gyök. A sejtekben és szövetekben végbemenő
RészletesebbenA bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA BIOENERGETIKA I. 1. kulcsszó cím: Energia A termodinamika első főtétele kimondja, hogy a különböző energiafajták átalakulhatnak egymásba ez az energia megmaradásának
RészletesebbenSzabadgyök-reakciók és az antioxidáns rendszer gasztroenterológiai betegségekben és diabetes mellitusban dr. Szaleczky Erika
Szabadgyök-reakciók és az antioxidáns rendszer gasztroenterológiai betegségekben és diabetes mellitusban dr. Szaleczky Erika Programvezető: Prof. Dr. Fehér János Témavezető: Dr. Prónai László Ph.D. Dr.
RészletesebbenKollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015
Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 A kérdés 1. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről, a vízről részletesen. 2. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről,
RészletesebbenAz enzimek katalitikus aktivitású fehérjék. Jellemzőik: bonyolult szerkezet, nagy molekulatömeg, kolloidális sajátságok, alakváltozás, polaritás.
Enzimek Az enzimek katalitikus aktivitású fehérjék Jellemzőik: bonyolult szerkezet, nagy molekulatömeg, kolloidális sajátságok, alakváltozás, polaritás. Az enzim lehet: csak fehérje: Ribonukleáz A, lizozim,
RészletesebbenA tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai
A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi
RészletesebbenA felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.
1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó
RészletesebbenA kémiai energia átalakítása a sejtekben
A kémiai energia átalakítása a sejtekben A sejtek olyan mikroszkópikus képződmények amelyek működése egy vegyi gyárhoz hasonlítható. Tehát a sejtek mikroszkópikus vegyi gyárak. Mi mindenben hasonlítanak
RészletesebbenA szénhidrátok lebomlása
A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen
RészletesebbenAz aminosav anyagcsere orvosi vonatkozásai Csősz Éva
Az aminosav anyagcsere orvosi vonatkozásai Csősz Éva E-mail: cseva@med.unideb.hu Általános reakciók az aminosav anyagcserében 1. Nitrogén eltávolítás: transzaminálás dezaminálás: oxidatív nem oxidatív
RészletesebbenA légzési lánc és az oxidatív foszforiláció
A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet intermembrán tér Fe-S FMN NADH mátrix I. komplex: NADH-KoQ reduktáz
RészletesebbenVitaminok meghatározása és csoportosítása
Vitaminok Vitaminok meghatározása és csoportosítása A vitaminok a(z emberi) szervezet számára nélkülözhetetlen, kis molekulatömegű, változatos összetételű szerves vegyületek, melyeket a táplálékkal kell
RészletesebbenAz enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai
2017. 02. 23. Dr. Tretter László, Dr. Kolev Kraszimir Az enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai 2017. február 27., március 2. 1 Mit kell(ene) tudni az előadás után: 1. Az enzimműködés termodinamikai
RészletesebbenA MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN. Somogyi János -- Vér Ágota Első rész
A MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN Somogyi János -- Vér Ágota Első rész Már több mint 200 éve ismert, hogy szöveteink és sejtjeink zöme oxigént fogyaszt. Hosszú ideig azt hitték azonban, hogy
RészletesebbenCitrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció
Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció A citrátkör jelentősége tápanyagok oxidációjának közös szakasza anyag- és energiaforgalom központja sejtek anyagcseréjében elosztórendszerként működik:
RészletesebbenA gázcsere alapjai, a légzési gázok szállítása
A gázcsere alapjai, a légzési gázok szállítása Alapfogalmak szárazföldi gerincesek: a hatékony gázcseréhez a környezet és a sejtek közötti egyszerű diffúzió nem elég - légutak kialakítása (melegítés, párásítás,
Részletesebben,:/ " \ OH OH OH - 6 - / \ O / H / H HO-CH, O, CH CH - OH ,\ / "CH - ~(H CH,-OH \OH. ,-\ ce/luló z 5zer.~ezere
- 6 - o / \ \ o / \ / \ () /,-\ ce/luló z 5zer.~ezere " C=,1 -- J - 1 - - ---,:/ " - -,,\ / " - ~( / \ J,-\ ribóz: a) r.yílt 12"('.1, b) gyürus íormája ~.. ~ en;én'. fu5 héli'(ef1e~: egy menete - 7-5.
RészletesebbenA piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós
A piruvát-dehidrogenáz komplex Csala Miklós szénhidrátok fehérjék lipidek glikolízis glukóz aminosavak zsírsavak acil-koa szintetáz e - piruvát acil-koa légz. lánc H + H + H + O 2 ATP szint. piruvát H
Részletesebben3. Sejtalkotó molekulák III.
3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, posztszintetikus módosítások). Enzimműködés 3.1 Fehérjék A genetikai információ egyik fő manifesztálódása Számos funkció
Részletesebben1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei
1. Bevezetés Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei 1.1 Mi az élet? Definíció Alkalmas legyen különbségtételre élő/élettelen közt Ne legyen túl korlátozó (más területen
RészletesebbenA Bevezetés a biológiába I. tárgy vizsgájára megtanulandó fogalmak:
A Bevezetés a biológiába I. tárgy vizsgájára megtanulandó fogalmak: A aerob légzés: A légzés - mint biokémiai folyamat - azon formája, amikor a végső elektronfelfogó oxigén (mivel ez az oxigén a levegőből
RészletesebbenA METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA
A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2014.10.01. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag
RészletesebbenA METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA
A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2013.10.02. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag
RészletesebbenAMINOSAVAK, FEHÉRJÉK
AMINOSAVAK, FEHÉRJÉK Az aminosavak olyan szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (-NH2) és karboxilcsoport (-COOH) egyaránt előfordul. Felosztás A fehérjéket feloszthatjuk aszerint, hogy
Részletesebben1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17
Élődi Pál BIOKÉMIA vomo; Akadémiai Kiadó, Budapest 1980 Tartalom Bevezetés 1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17 Mi jellemző az élőre? 17. Biogén elemek 20. Biomolekulák 23. A víz 26.
RészletesebbenBiotranszformáció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet
Biotranszformáció Csala Miklós Semmelweis Egyetem rvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet direkt bilirubin hem (porfirin) X koleszterin X epesavak piruvát acil-koa citoplazma piruvát
RészletesebbenLumineszcencia Fényforrások
Kiegészítés: színkeverés Lumineszcencia Fényforrások Alapszinek additív keverése Alapszinek kiegészítő szineinek keverése: Szubtraktív keverés Fidy udit Egyetemi tanár 2015, November 5 Emlékeztető.. Abszorpciós
RészletesebbenFehérjék. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet
Fehérjék Csoportosítás Funkció alapján Szerkezetük alapján Kapcsolódó nem peptid részek alapján Szintézisük Transzkripció - sejtmag Transzláció - citoplazma Poszttranszlációs módosítások (folding) - endoplazmatikus
RészletesebbenMDOSZ. Dietetikai kisokos. Az antioxidánsok. Készítette: a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége 2013
MDOSZ 5. Az antioxidánsok Készítette: a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége 2013 Fogalmak ROS: Reaktív oxigén species. Ide tartoznak a szabadgyökök, mint például a hidroxilgyök, szuperoxidgyök, lipidperoxil-gyök
RészletesebbenA kálcium hatása az izolált mitokondriumok reaktív oxigénszármazék képzésére
A kálcium hatása az izolált mitokondriumok reaktív oxigénszármazék képzésére Doktori értekezés Dr. Komáry Zsófia Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola Témavezetők: Dr. Ádám
RészletesebbenAz élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:
RészletesebbenMÉRGEK SORSA AZ ÉLŐ SZERVEZETBEN ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF
MÉRGEK SORSA AZ ÉLŐ SZERVEZETBEN ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF 2006.09.13. 1 MÉREGHATÁS FELTÉTELE 1 kapcsolat (kémiai anyag biológiai rendszer) helyi hatás szisztémás Megfelelő koncentráció meghatározó tényező
RészletesebbenAz aszkorbinsav koncentráció és redox státusz szabályozása növényi sejtekben bioszintézis és intracelluláris transzport révén
Az aszkorbinsav koncentráció és redox státusz szabályozása növényi sejtekben bioszintézis és intracelluláris transzport révén Témavezető neve: Szarka András A kutatás időtartama: 4 év Tudományos háttér
Részletesebben, &!!! )! ),!% ), &! )..! ). 7!# &!!,!! 6 ) &! & 6! ) &!! #! 7! ( % ) ) 0!! ) & 6 # &! #! 7.!#! 9 : %!!0!
!!#!! % & (! )!!! ) +, &!!! )! ),!% ), &! )..! ). /% 0) / # ) ( ), 1!# 2 3 4 5 (!! ( 6 # 7!# &!!,!! 6 ) &! & 6! ) &!! #! 7! 8!!,!% #(( 1 6! 6 # &! #! # %& % ( % ) ) 0!! ) & 6 # &! #! 7.!#! 9 : %!!0!!!,
Részletesebben09. A citromsav ciklus
09. A citromsav ciklus 1 Alternatív nevek: Citromsav ciklus Citrát kör Trikarbonsav ciklus Szent-Györgyi Albert Krebs ciklus Szent-Györgyi Krebs ciklus Hans Adolf Krebs 2 Áttekintés 1 + 8 lépés 0: piruvát
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
RészletesebbenCzB 2010. Élettan: a sejt
CzB 2010. Élettan: a sejt Sejt - az élet alapvető egysége Prokaryota -egysejtű -nincs sejtmag -nincsenek sejtszervecskék -DNS = egy gyűrű - pl., bactériumok Eukaryota -egy-/többsejtű -sejmag membránnal
RészletesebbenDER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.
Az endoplazmatikus membránrendszer Részei: DER /durva (szemcsés) endoplazmatikus retikulum/ SER /sima felszínű endoplazmatikus retikulum/ Golgi készülék Lizoszómák Peroxiszómák Szekréciós granulumok (váladékszemcsék)
RészletesebbenA fehérjék szerkezete és az azt meghatározó kölcsönhatások
A fehérjék szerkezete és az azt meghatározó kölcsönhatások 1. A fehérjék szerepe az élõlényekben 2. A fehérjék szerkezetének szintjei 3. A fehérjék konformációs stabilitásáért felelõs kölcsönhatások 4.
Részletesebben1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói
1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis
RészletesebbenSZTEROIDKONVERZIÓK. BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 1. Szteroidkonverziók
SZTEROIDKONVERZIÓK A szterán váz planáris, merev szerkezet, pl. a 3-as és 17- es C-ek távolsága ill. a rajtuk levő szubsztituensek távolsága pontosan meghatározott. A szteránvázas vegyületek bioszintézise
RészletesebbenSporttáplálkozás. Étrend-kiegészítők. Készítette: Honti Péter dietetikus. 2015. július
Sporttáplálkozás Étrend-kiegészítők Készítette: Honti Péter dietetikus 2015. július Étrend-kiegészítők Élelmiszerek, amelyek a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, és koncentrált formában tartalmaznak
RészletesebbenRöntgendiffrakció, tömegspektrometria, infravörös spektrometria.
A biomolekuláris szerkezet és dinamika vizsgálómódszerei: Röntgendiffrakció, tömegspektrometria, infravörös spektrometria. Smeller László A molekuláris szerkezet és dinamika vizsgáló módszereinek áttekintése
RészletesebbenA fehérjék harmadlagos vagy térszerkezete. Még a globuláris fehérjék térszerkezete is sokféle lehet.
A fehérjék harmadlagos vagy térszerkezete Még a globuláris fehérjék térszerkezete is sokféle lehet. A ribonukleáz redukciója és denaturálódása Chrisian B. Anfinsen A ribonukleáz renaturálódása 1972 obel-díj
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR A TOJÁS ANTIOXIDÁNS KAPACITÁSÁNAK MÉRÉSE JAPÁNFÜRJBEN
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR A TOJÁS ANTIOXIDÁNS KAPACITÁSÁNAK MÉRÉSE JAPÁNFÜRJBEN Doktori értekezés Lengyel László Gödöllő 2010 A doktori iskola megnevezése: ÁLLATTENYÉSZTÉS-TUDOMÁNYI
RészletesebbenA miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások
Doktori értekezés A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások Dr. Szenczi Orsolya Témavezető: Dr. Ligeti László Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani
RészletesebbenIRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.1. A
TARTALOMJEGYZÉK RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE... 4 1. BEVEZETÉS......5 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...7 2.1. A diabetes mellitus és felosztása...... 7 2.1.1. Primer diabetesek...... 7 2.1.1.1 Egyes típusú diabetes mellitus.....7
RészletesebbenKÉMIA HELYI TANTERV A 10. ÉVFOLYAM
KÉMIA HELYI TANTERV A 10. ÉVFOLYAM KÉTTANNYELVŰ ÉS NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY SZÁMÁRA Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola 1 KÉMIA A nevelőtestület határozata alapján
Részletesebben(2) A R. 3. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A képviselő-testület az önkormányzat összes kiadását 1.1369.
Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2010. (X. 05.) önkormányzati rendelete az Enying Város Önkormányzatának 2100. évi költségvetéséről szóló 7/2010. (II. 26.) önkormányzati rendelete módosításáról
RészletesebbenOZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT
OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2014.10.28. ÁTTEKINTÉS DIFFÚZIÓ BROWN-MOZGÁS a részecskék rendezetlen hőmozgása DIFFÚZIÓ a részecskék egyenletlen (inhomogén) eloszlásának
Részletesebben9. előadás Sejtek közötti kommunikáció
9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum
RészletesebbenH H 2. ábra: A diazometán kötésszerkezete σ-kötések: fekete; π z -kötés: kék, π y -kötés: piros sp-hibrid magányos elektronpár: rózsaszín
3. DIAZ- ÉS DIAZÓIUMSPRTT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK 3.1. A diazometán A diazometán ( 2 2 ) egy erősen mérgező (rákkeltő), robbanékony gázhalmazállapotú anyag. 1. ábra: A diazometán határszerkezetei A diazometán
RészletesebbenA vér élettana 1./12 Somogyi Magdolna. A vér élettana
A vér élettana 1./12 Somogyi Magdolna A vér folyékony kötőszövet Mesenchymális eredetű A vér élettana A) Szerepe: 1. transzport vérgázok, tápanyagok és végtermékek hormonok és vitaminok hőenergia víz szervetlen
Részletesebben4. SZERVES SAVAK. Az ecetsav biológiai előállítása SZERVES SAVAK. Ecetsav baktériumok. Az ecetsav baktériumok osztályozása ECETSAV. 04.
Az ecetsav biológiai előállítása 4. SZERVES SAVAK A bor után legősibb (bio)technológia: a bor megecetesedik borecet keletkezik A folyamat bruttó leírása: C 2 H 5 OH + O 2 CH 3 COOH + H 2 O Az ecetsav baktériumok
RészletesebbenEgyetemi doktori (Ph.D.) értekezés A LIPID- ÉS HOMOCISZTEIN ANYAGCSERE, VALAMINT AZ OXIDATÍV STRESSZ VIZSGÁLATA HEMODIALIZÁLT BETEGEKBEN
Egyetemi doktori (Ph.D.) értekezés A LIPID- ÉS HOMOCISZTEIN ANYAGCSERE, VALAMINT AZ OXIDATÍV STRESSZ VIZSGÁLATA HEMODIALIZÁLT BETEGEKBEN Dr. Kárpáti István DEOEC I. sz. Belgyógyászati Klinika Debrecen,
RészletesebbenA krómvegyületek hatásmechanizmusának vizsgálata eukarióta élesztő sejteken. Ph.D. disszertáció Gazdag Zoltán
A krómvegyületek hatásmechanizmusának vizsgálata eukarióta élesztő sejteken Ph.D. disszertáció Gazdag Zoltán Ph.D. program: Mikroorganizmusok életfolyamatainak molekuláris analízise Program és témavezető:
RészletesebbenAz élő anyag szerkezeti egységei: víz, nukleinsavak, fehérjék. elrendeződés, rend, rendszer, periodikus ismétlődés
Az élő anyag szerkezeti egységei: víz, nukleinsavak, fehérjék Agócs Gergely 2013. december 3. kedd 10:00 11:40 1. Mit értünk élő anyag alatt? Az élő szervezetet felépítő anyagok. Az anyag azonban nem csupán
RészletesebbenGlikolízis. Csala Miklós
Glikolízis Csala Miklós Szubsztrát szintű (SZF) és oxidatív foszforiláció (OF) katabolizmus Redukált tápanyag-molekulák Szállító ADP + P i ATP ADP + P i ATP SZF SZF Szállító-H 2 Szállító ATP Szállító-H
Részletesebbenzis Brown-mozg mozgás Makromolekula (DNS) fluktuáci Vámosi György
Brown-mo mozgás magyarázata Vámosi György Diffúzi zió és s ozmózis zis Az anyag részeskéi állandó mozgásban vannak Haladó mozgás átlagos energiája: E= 3 / kt Emlékeztető: Mawell-féle sebességeloszlás gázokban:
RészletesebbenI. FARMAKOKINETIKA. F + R hatás (farmakon, (receptor) gyógyszer) F + R FR
I. FARMAKOKINETIKA Gyógyszerek felszívódása, eloszlása és kiválasztása. Receptorok: csak az a gyógyszermolekula hat ami kötődik specifikus kötőhelyek (szervek, szövetek, sejtek) F + R hatás (farmakon,
RészletesebbenBIOKÉMIA TANTÁRGY TEMATIKÁJA GYTK
BIOKÉMIA TANTÁRGY TEMATIKÁJA GYTK A biokémia fogalma, tárgya Bioenergetika - Az élő szervezet termodinamikai szempontból nyílt rendszer nyílt rendszer fogalma kémiai/valódi egyensúly és steady state egyensúly
RészletesebbenFehérjeszerkezet, és tekeredés. Futó Kinga
Fehérjeszerkezet, és tekeredés Futó Kinga Polimerek Polimer: hasonló alegységekből (monomer) felépülő makromolekulák Alegységek száma: tipikusan 10 2-10 4 Titin: 3,435*10 4 aminosav C 132983 H 211861 N
RészletesebbenBiomolekuláris kölcsönhatások vizsgálata felületi plazmonrezonancia elvén működő Biacore keszülékkel
Biomolekuláris kölcsönhatások vizsgálata felületi plazmonrezonancia elvén működő Biacore keszülékkel Biomolekuláris interakciók Fehérje-fehérje Fehérje-ligand Fehérje-DNS/RNS fehérje/ligand-lipid Alegység-kölcsönhatások,
RészletesebbenSzénhidrátanyagcsere. net
Szénhidrátanyagcsere net Glukogén prekurzorok belépése a glukoneogenezisbe glikogén glukóz-1p glukóz-6p G6P-áz glukóz F1,6bP-áz fruktóz-1,6biszp fruktóz-6p glicerinaldehid-3p + dioh-aceton-p 1,3-biszfoszfo-glicerát
RészletesebbenOlyan magkedvelő részecske, amely (legalább) két különböző atomján képes kötést létesíteni a(z elektrofil) reakciópartnerrel.
akceptorszám (akceptivitás) aktiválási energia (E a ) activation energy aktiválási szabadentalpia (ΔG ) Gibbs energy of activation aktivált komplex activated complex ambidens nukleofil amfiprotikus (oldószer)
RészletesebbenBevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 2.
Bevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 2. Dr. Parádi István Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék (istvan.paradi@ttk.elte.hu) www.novenyelettan.elte.hu A gyökér élettani folyamatai
RészletesebbenElektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik
Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer
RészletesebbenBiológia 3. zh. A gyenge sav típusú molekulák mozgása a szervezetben. Gyengesav transzport. A glükuronsavval konjugált molekulákat a vese kiválasztja.
Biológia 3. zh Az izomösszehúzódás szakaszai, molekuláris mechanizmusa, az izomösszehúzódás során milyen molekula deformálódik és hogyan? Minden izomrosthoz kapcsolódik kegy szinapszis, ez az úgynevezett
RészletesebbenEgy idegsejt működése
2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán
RészletesebbenAz élelmiszerek mikrobiális ökológiája. Mohácsiné dr. Farkas Csilla
Az élelmiszerek mikrobiális ökológiája Mohácsiné dr. Farkas Csilla Az élelmiszerek mikroökológiai tényezői Szennyeződés forrásai és közvetítői A mikroorganizmusok belső tulajdosnágai Belső tényezők (az
RészletesebbenKémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz
Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz 1. A vízmolekula szerkezete Elektronegativitás, polaritás, másodlagos kötések 2. Fizikai tulajdonságok a) Szerkezetből adódó különleges
RészletesebbenKevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek
1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek
RészletesebbenLégzés. A gázcsere alapjai
Légzés A gázcsere alapjai 2/12 Lavoisier mintegy 200 évvel ezelőtt felfedezte, hogy az állatok életműködése és az égés egyaránt O 2 fogyaszt, és CO 2 termel felfedezéséért 51 éves korában, 1794-ben guillotine-al
RészletesebbenA jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ
A jelátvitel hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet 1. Endokrin szignalizáció: belső elválasztású mirigy véráram célsejt A jelátvitel:
RészletesebbenA baktériumok szaporodása
A baktériumok szaporodása Baktériumsejt növekszik, majd osztódik a populáció szaporodik - Optimális körülmények esetén a sejttömeg (sejtszám) exponenciálisan nõ az idõvel - Generációs idõ: az az idõ, ami
RészletesebbenA biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András
A biokémia alapjai Wunderlich Lívius Szarka András Összefoglaló: A jegyzet elsősorban egészségügyi mérnök MSc. hallgatók részére íródott, de hasznos segítség lehet biomérnök és vegyészmérnök hallgatók
RészletesebbenFeladatok haladóknak
Feladatok haladóknak Szerkesztő: Magyarfalvi Gábor és Varga Szilárd (gmagyarf@chem.elte.hu, szilard.varga@bolyai.elte.hu) Feladatok A formai követelményeknek megfelelő dolgozatokat a nevezési lappal együtt
RészletesebbenA minimális sejt. Avagy hogyan alkalmazzuk a biológia több területét egy kérdés megválaszolására
A minimális sejt Avagy hogyan alkalmazzuk a biológia több területét egy kérdés megválaszolására Anyagcsere Gánti kemoton elmélete Minimum sejt Top down: Meglevő szervezetek genomjából indulunk ki Bottom
RészletesebbenANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA
ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer
RészletesebbenTestLine - Biogén elemek, molekulák Minta feladatsor
TestLine - iogén elemek, molekulák iogén elemek, szervetlen és szerves molekulák az élő szervezetben. gészítsd ki a mondatot! aminocsoportja kondenzáció víz ún. peptidkötés 1. 1:48 Normál fehérjék biológiai
RészletesebbenVITAMINOK JELENTŐSÉGE ÉS FORRÁSAIK
VITAMINOK JELENTŐSÉGE ÉS FORRÁSAIK KÉSZÍTETTE: GAÁL ELEONÓRA OKLEVELES TÁPLÁLKOZÁSTUDOMÁNYI SZAKEMBER DEBRECENI EGYETEM Egészséges alapanyagok egészséges táplálkozás mintaprojekt a közétkeztetés minőségi
RészletesebbenZárójelentés OTKA 37321. A téma címe: Az antioxidáns rendszer ontogenezisének vizsgálata emlős állatfajokban A kutatás időtartama: 2002-2005
Témavezető neve: Dr. Gaál Tibor Zárójelentés OTKA 37321 A téma címe: Az antioxidáns rendszer ontogenezisének vizsgálata emlős állatfajokban A kutatás időtartama: 22-25 A kutatásban vizsgáltuk az antioxidáns
RészletesebbenA neuroendokrin jelátviteli rendszer
A neuroendokrin jelátviteli rendszer Hipotalamusz Hipofízis Pajzsmirigy Mellékpajzsmirigy Zsírszövet Mellékvese Hasnyálmirigy Vese Petefészek Here Hormon felszabadulási kaszkád Félelem Fertőzés Vérzés
RészletesebbenBIOLÓGIAI OXIDÁCIÓK BIOMIMETIKUS MODELLEZÉSE
Ph. D. ÉRTEKEZÉS BILÓGIAI XIDÁCIÓK BIMIMETIKUS MDELLEZÉSE Balogh György Tibor Készült a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szerves Kémia Tanszékén, a CII RT. övényvédőszer Üzletág, Kémiai Kutatólaboratóriumában
RészletesebbenBIOFIZIKA. Metodika- 4. Liliom Károly. MTA TTK Enzimológiai Intézet liliom@enzim.hu
BIOFIZIKA 2012 11 26 Metodika- 4 Liliom Károly MTA TTK Enzimológiai Intézet liliom@enzim.hu A biofizika előadások temamkája 1. 09-03 Biofizika: fizikai szemlélet, modellalkotás, biometria 2. 09-10 SZÜNET
Részletesebben9. Előadás Fehérjék Előzmények Peptidkémia Analitikai kémia Protein kémia 1901 E.Fischer : Gly-Gly 1923 F. Pregl : Mikroanalitika 1952 Stein and Moore : Aminosav analizis 1932 Bergman és Zervas : Benziloxikarbonil
RészletesebbenAdatok: Δ k H (kj/mol) metán 74,4. butadién 110,0. szén-dioxid 393,5. víz 285,8
Relay feladatok 1. 24,5 dm 3 25 C-os, standardállapotú metán butadién gázelegyet oxigénfeleslegben elégettünk (a keletkező vízgőz lecsapódott). A folyamat során 1716 kj hő szabadult fel. Mennyi volt a
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Újgörög nyelv emelt szint 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. november 3. ÚJGÖRÖG NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM I. Olvasott szöveg
Részletesebben2. A MIKROBÁK ÉS SZAPORÍTÁSUK
2. A MIKROBÁK ÉS SZAPORÍTÁSUK A biológiai ipar jellemzően mikroorganizmusokat, vagy állati és növényi szervezetek elkülönített sejtjeit szaporítja el, és ezek anyagcseréjét használja fel a kívánt folyamatok
RészletesebbenÉRETTSÉGI HÁZIDOLGOZAT KÉMIÁBÓL A VÉR BIOKÉMIAI ANALÍZISE
SVETOZAR MARKOVIĆ GIMNÁZIUM SZABADKA ÉRETTSÉGI HÁZIDOLGOZAT KÉMIÁBÓL A VÉR BIOKÉMIAI ANALÍZISE Mentor: prof. Nikolić Ibolya Tanuló: Márton Kinga (aláírás) 2009. május, Szabadka 1 Minden sóhajtásnak előzménye
Részletesebbentranszláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék
Transzláció A molekuláris biológia centrális dogmája transzkripció transzláció DNS RNS Fehérje replikáció Reverz transzkriptáz A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti
RészletesebbenStressz és a reaktív oxigénformák
Stressz és a reaktív oxigénformák Oxigénformák A földi élet egyik paradoxonja: Az oxigén, amely az aerob életfolyamatokhoz szükséges, és a az energia termelés és légzés alapvetı feltétele, sok betegség
RészletesebbenFeszített vasbeton gerendatartó tervezése költségoptimumra
newton Dr. Szalai Kálmán "Vasbetonelmélet" c. tárgya keretében elhangzott előadások alapján k 1000 km k m meter m Ft 1 1 1000 Feszített vasbeton gerendatartó tervezése költségoptimumra deg A következőkben
RészletesebbenA kristálytérelmélet alapjai
A kristálytérelmélet alapjai oktatási segédanyag a Szervetlen kémia II. elıadáshoz vegyészek és kémia tanárok számára Dr. Lázár István Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék 2004. augusztus
RészletesebbenLaboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai
É 049-06/1/3 A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján.
RészletesebbenSzakközépiskola 9-10. évfolyam Kémia. 9-10. évfolyam
9-10. évfolyam A szakközépiskolában a kémia tantárgy keretében folyó személyiségfejlesztés a természettudományos nevelés egyik színtereként a hétköznapi életben hasznosulni képes tudás épülését szolgálja.
Részletesebben