Barbár társadalmak, a germán kor

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Barbár társadalmak, a germán kor"

Átírás

1 Barbár társadalmak, a germán kor Egyetem állam- és jogtörténet IV. a germánok A Római Birodalom felbomlásában szerepet játszó népvándorlási hullám során az Imperium számára elsősorban a különböző germán népek lassú, észak-déli irányú mozgása okozott nehézségeket, melynek során újabb és újabb népek tűntek fel a limesek mentén. A róluk szóló első híradás a késői köztársaság korából Caesartól származott, majd a principatus időszakában már megszaporodnak a germánokról szóló tudósítások. A germán népek számos, egymással gyakran háborúskodó törzsre oszlottak. Nyelvileg két nagy csoportjuk volt: a keleti és a nyugati germánok köre. A földrajzi, nyelvi és törzsi megoszlás, gyakori háborúskodás ellenére még a későbbi, kora középkori, 6-7. századi források szerint is, a germán népek között élt egyfajta közös identitás, rokonságtudat, mitikus eredetközösségi hit. a germánok (2) A korai középkor krónikásai egyöntetűen Skandináviát jelölték meg az összes germán nép őshazájaként. Az ógermán rokonságtudat elsősorban a közös őshaza, származás és eredet mítoszára, a nyelv, s tágabb értelemben a kultúra, életmód és hitvilág hasonlóságára alapult. A germán azonosságtudat inkább csak a kultúra és tradíció részeként, s nem gyakorlati, közös cselekvésekben megnyilvánuló módon létezett. a nagytörzsek kialakulása Kr.u. 100 A germán törzsek időben, nagyságukat tekintve, társadalmi-politikai szervezetükben és etnikai jellegükben egyaránt jelentős változásokon mentek keresztül: az időszámításunk kezdete körül még főként Caesar, majd Tacitus leírásából ismert kis törzsek léteztek; a 2. század végén megindult és a 3-5. században kiteljesedett nagy népmozgások során a régi törzsi kötelékek felbomlása, eltűnése, beolvadása és akkumulációja révén nagyobb népcsoportok, ún. nagytörzsek képződtek (frankok, gótok, alemannok, vandálok, burgundok stb.). A népképződés rendszerint nem egyenrangú és zárt törzsi kötelékek szövetségére épült, hanem különféle töredékek és néprészek időben és térben is különböző fázisokban csatlakoztak egy-egy régi, domináns szerepet játszó törzshöz, melynek hagyományai köré idővel az egész nép tradíciói kikristályosodtak. Ezek eleinte laza felbomlásra hajlamos vándorlási csoportok voltak. 1

2 kapcsolat Rómával A skandináviai őshazájukból délre nyomuló germán törzsek előőrsei évszázadokon át kapcsolatban voltak a rómaiakkal s az általuk meghódított provinciák romanizált lakosságával. E kapcsolat mint a barbár népeknek egy fejlettebb társadalomhoz való kapcsolódása kisebbnagyobb összetűzésekben, sőt háborúkban nyílvánult meg, ám emellett különösen a Birodalom utolsó évszázadaiban együttműködésre is sor került. A hatalomért marakodó római vezetők nem egyszer szövetsége-sekként (foederati) hívták őket, s a germán nemesség elemei már ekkor elsajátították a magasabb rendű társadalmi-politikai kultúrát, maguk is beilleszkedvén ennek haszonélvezői közé. germán társadalmi elemek 1. A germán népek társadalmának túlnyomó részét az ún. közszabadok (liberi) alkották, akik termelő munkával (állattenyésztéssel, földműveléssel) foglalkoztak; felnőtt férfi tagjaik háborúban katonáskodtak; a népgyűlés tagjaként pedig részt vettek a közügyek intézésében. 2. Az idők folyamán e réteg fölé nőtt a germán nemesség, melyet a pogány isteni eredetű ősöktől való származás mellett a fölhalmozódó na-gyobb vagyon s a hadvezetésben, a közügyek irányításában öröklődően kiemelkedő szerep illetett meg. Vezető funkciói kötelezettségekkel és felelősségvállalással is jártak; így pl. e nemesi nemzetségek várai egyszersmind mentsvárak is voltak,melyekbe veszélyesetén a környéken élők - szabadok és nem szabadok - menedéket találtak. Közülük kerültek ki a kisebb-nagyobb vezető tisztségviselők, köztük a legelsők is: a királyok és a hercegek. E tisztségek rendszerint egyazon nemzetségen belül maradtak, mondhatni öröklődtek. A személyes szabadságot, egyszersmind nemzetséghez tartozást élvező két szabad elem - tehát a közszabadok és a nemesek - alatt helyezkedtek el a szolgák és a félszabadok. germán társadalmi elemek (2) 3. Szolgaságba hadifogság, születés és adósság (fizetésképtelenség) révén juthatott valaki. Nem azonosak az antik rabszolgákkal. A házicselédek mellett voltak köztük olyanok, akik uruk által átengedett gazdaságukban önállóan gazdálkodtak (servi casati). 4. Mivel nem volt védelmet nyújtó nemzetségük, a félszabad jogállással bíró fölszabadított szolgák (liberti) fölött is megmaradt az úri védőhatalom, akár költözködéssel, akár röghözkötéssel nyerték is el tőle szabadságukat. A szolgák és a félszabadok között különbség a személyi szabadságban volt, ez utóbbiak javára. Járadékköteles gazdálkodásukban alapjában véve azonosak voltak. 5. A fölszabadított szolgákhoz hasonló jogállást kaptak az alávetett - többnyire rokon - törzsek eredetileg szabad tagjai, akiket a győztes törzs előkelő nemesei között osztott szét (litus, laeti). germán társadalmi elemek (3) A társadalomképből látható, hogy 1. a germán (kori) társadalomban az alapvető különbség a (személyes) szabadság létében vagy nemlétében állt; 2. csak a szabadok - közszabadok és nemesek - tartozhattak nemzetségbe, ami a katonáskodás és a közszereplés útját is megnyitotta számukra. Mindkettő nem csupán jogot, de kötelességet is jelentett. A germán társadalmi és közszervezet személyi közösségek egymásra épülő rendje volt, melyek nem nélkülözték a területiséget sem, hiszen egy adott időpontban mindig meghatározható volt az a szállásterület, amelyen a közösség élt. E közösségi szintek az alapegységektől, a házközösségektől (több generációs nagycsaládoktól), a nemzetségen át a népig (népiség, törzs) terjedtek. a törzs A legfelsőbb szint: a nép törzsként határozható meg, inkább kis törzs, résztörzs. Szállásterülete viszonylag kicsiny volt. Különben aligha működhettek volna intézményei. Központi szerve a népgyűlés (Ding) volt. Ennek valamennyi, közügyekre jogosított fegyverképes felnőtt férfi tagja volt. A rendes népgyűlés (echtes Ding) havonta ült össze, a megjelenés jog és kötelesség volt. A testület hadiszemle is volt, amely béke idején a harci szellem fönntartását szolgálta. Az összejöveteleken a tagok nemzetségek, nagycsaládok (házközösségek) szerint gyülekeztek. A rendszerint a király (herceg) által előterjesztett javaslatról egyhangúlag döntött: azt vagy az ellenvetést kifejező morgással elvetette, vagy fegyvercsörgetéssel elfogadta. 2

3 népgyűlés Az ógermán időkben a népgyűlés tehát volt a legfontosabb döntéshozó szerv, mely a nyugati germánok körében sokkal tovább fennmaradt, mint a keletieknél, ahol a királyi hatalom megerősödésével a gyűlések szerepe fokozatosan háttérbe szorult. A népgyűlésen választották a királyokat, vezéreket, döntöttek a háború és béke kérdésében, a hadizsákmány felosztásáról, tették teljes jogú fegyverviselő szabaddá a felszabadítottakat, törvénykezési-bíráskodási, és vallási-kultikus fórumok is voltak. A népgyűlés lényegében a fegyveresek, azaz a hadsereg gyűlése volt, hiszen a nép szó eredeti jelentése megegyezett a hadsereg fogalmával. A néphez tartozás tehát egyet jelentett a hadsereghez tartozással, ami a szabadság kritériuma volt. a király A nép (törzs, résztörzs) vezetői a nemesek sorából való fejedelmek vagy vezérek (principes) voltak; nemesi nemzetségek fejei, akik az előidőkben mintegy tanácsban irányították a közügyeket, hajtatták végre a népgyűlés döntéseit. Közülük emelkedett ki eredendően hadvezéri jelleggel legtöbb népnél az egyetlen (esetleg a két) király, némely népeknél pedig a herceg. Több volt mint vezető: pogány szakrális jelkép, a nép egységének s sikerének kifejezője nem csupán a maga személyében, hanem isteni eredetűnek tartott s ekként tisztelt és félt teljes nemzetségével egyetemben. A királyi tisztség utódlása nemzetségen belül történt. A nemzetség erre alkalmas felnőtt férfi tagjai közül a nép (populus) választott, nyilvánvalóan a nemzetségek előzetes megegyezése alapján, esetenként az előző király kívánságát is meghallgatva a népgyűlési szokás szerint egyhangúlag. a király (2) A király elsősorban hadvezér volt, akár a népek közötti háborúban, akár kalandozó vállalkozásokban. Béke idejében a nemesi nemzetségfőkből álló fejedelmi tanácsra is támaszkodva, amelyet különösen nem nélkülözhetett a népgyűlés elé kerülő határozati javaslatok előkészítésében vigyázott a nép belső rendjére, békéjére. Vezette a népgyűléseket, ítélkezett a népgyűléssel együtt, végrehajtotta a döntéseket. Az istenséggel neki tulajdonított kapcsolat volt a nép nemesek és közszabadok: urak és parasztok boldogulásának záloga. A királyt a nép, miként megválasztotta, hadi vereség vagy éhínséggel járó rossz termés esetén el is mozdította székéből. Ez esetben fokozott figyelemmel az alkalmasságára (idoneitas) új királyt választottak, rendszerint változatlanul ugyanazon nemzetségből (strips regia). népi alkotmány E királyi alkotmánnyal bíró germán népek mellett voltak olyan népek is, melyeknél a király intézménye hiányzott; ezeket népi alkotmány keretében élőkként jellemezhetjük. A népgyűlés mellett náluk csupán a nemesi nemzetségfőkből (principes) álló fejedelmi tanács működött, s csak háború idejére szoktak hadvezért herceget (herizogo, dux) választani, mégpedig az erre legalkalmasabb személyt. A nemesi vezetők élükön a királlyal vagy a herceggel tartottak kíséretet (Gefolgschaft). Ennek tagjai fegyverforgatásra képes, saját családot még nem alapított, többnyire fiatal férfiak voltak, akik rendszerint más törzsből származtak. Uruknak életre-halálra hűségesküt tettek. Az úr házközösségébe jutottak, ami védelmet is jelentett számukra; kiterjedt rájuk uruk hatalma; ellátást, ruházatot s fölszerelést, hadi mént innen kaptak, melyhez zsold is járulhatott. nemzetségek Bizonytalanok lehetünk az alsóbb szervezeti szintek létével és funkciójával kapcsolatban. Bár az egykori germán népek (törzs, gentes) kicsiny szállásterületeket foglalt el, ezekben a részegységeknek vagy alárendelt szerveknek a szerepe szükségképpen kisebb, de mégsem elhanyagolható volt. A territoriális jellegű kerületek (gau) valószínű léte mellett, jelentősége volt a területiséggel is bíró vérségirokonsági kapcsolatokon alapuló nemzetségnek, amely együttélési kört jelenthetett. kerületek - nemzetségek A germán népek általában nemzetségekre, kisebb törzsekre tagolódtak, melyeknek önálló szállásterületeik (gau, garvi, pagus) voltak. A gau alapvetően katonai szerveződés volt, ún. ezres egységet, egy nagyobb katonai egységet jelentett. A gau egyúttal az adott települési terület bírói jogi körzetét és gyűlését is jelentette. A nemzetségek inkább már területi-szomszédsági egységek voltak, s legfeljebb itt is már csak a fiktív származástudat kötötte össze tagjait, struktúrája a katonai-harci szerveződés elvét követte. A területi-katonai egységeket alkotó nemzetségek házközösségekből (s nem feltétlenül nagycsaládokból) tevődtek össze, melyek faluközösséget és nem vérrokonságot alkottak. Egy-egy ilyen faluközösség alkotta katonai értelemben az ún. százas egységet, egy meghatározatlan főből álló csapatot. A nép és a hadsereg ilyen ezres és százas szerveződése, a vándorlásokkal összefüggően, elsősorban a keleti germánok körében alakult ki. 3

4 nemzetségek (2) A germán nemzetségek közszerepe az alábbi volt: a) A nemzetség olyan békeközösség, amely tagjai békét és ezáltal a jog és szabadság élvezetét szavatolja; ellenben idegenek, nem szabadok, kitaszítottak ezt nem élvezhetik. b) A nemzetség olyan védelmi közösség, amely a támadó nemzetségével szemben a jogszerű bosszú intézményeivel (Fehde, Rache) megvédi tagjait. Perben maga a nemzetség vádol, esküszik; fogadja a megítélt bírságot és vérdíjat. Ezt a sorsközösséget csak magát a népet sértő súlyos bűncselekmények bonthatják meg: békevesztés (Acht). e) A nemzetség jogközösség, amely megnyilvánul egyebek mellett az eljegyzésnél és az esküvőnél, az öröklésben, a gyámságban, valamint az alacsonyabb szintű bíráskodásban. d) A nemzetség mint védegység is megjelenik; a fegyverképes férfiak keretében vesznek részt a hadi szemlei funkciót is ellátó népgyűléseken s szállnak hadba. e) A nemzetségek tagjai együtt telepednek meg, lévén agrártermelők, kisebb-nagyobb falvakban, így települési közösséget is alkotnak. törzsi királyságok A korábbi Pars Occidentalis sok törzsi királyságra bomlásával az uralkodói hatalom alapvetően szétszórttá vált. Még az olykor aprócska királyságokon belül is teljesen ismeretlen volt a centralizáció fogalomköre. Az új gondolkodásmód és mentalitás szerint a közhatalmat több autonóm személy, több helyen és különféle szinteken gyakorolhatja többféle embercsoport felett, mégpedig anélkül, hogy e hatalomnak valamely központi uralkodótól kellene származnia. Volt tehát egy király, de funkciója abból állt, hogy a többi uralkodó személyeket összetartsa és őket az adott etnikai csoport egésze törekvéseinek megvalósítása érdekében mozgósítsa. A királyság eredetét tekintve törzsi volt, vagyis egy bizonyos embercsoporthoz kötődött bárhol élt is az. Területi jellegű uralommá csak később vált, amikor a korábbiakban szabadon vándorló germán népek letelepedtek és többé már nem vándorló lakosokká váltak. Heerkönig A germán királyok kezdetben ideiglenes katonai vezetők voltak (Heerkönige), akiket egy-egy hadjárat időtartamára választottak. Békeidőben az etnikai csoportnak nem is volt állandó uralkodója, s a politikai döntéseket a nobiles vagy a vének, vagy akár a szabadok gyűlései hozták. Ezek a Heerkönige a nagy népvándorlás idején váltak állandó uralkodóvá, ami nem meglepő, hiszen ezek a törzsek folytonosan háborúskodtak hol a rómaiakkal, hol egymás között. Azonban a királynak nem volt abszolút hatalma. Bár olykor úgy tűnt, hogy a terror és a hadisikerek sajátos kombinációjával minden ellenfelüket megtörik, az alapeszme mégis az maradt, hogy a királynak tiszteletben kell tartania alattvalói jogait, és magának is a törzs ősi, szent szokásainak megfelelően kell élnie. E szokásokat pedig a király is csak értelmezhette vagy kiegészíthette, s még ilyen esetben is csak a nép egyetértésével. germán királyságok A népvándorlás során a Nyugatrómai Birodalom területén egy sor germán királyság jött létre: Észak-Afrikában a vandáloké ( ), Aquitániában (418), majd Hispániában ( ) a vizigótoké Hispániában a szvébeké ( ), Galliában a burgundoké ( ) Galliában a frankoké (486-), Itáliában Odoaker királysága ( ), majd ugyanott az osztrogótoké ( ), végül a langobardoké ( ). n A Frankok Királysága kivételével egyik sem bizonyult tartósnak. 4

5 Római Birodalom - barbárok A Római Birodalom területére betelepült germánok elég hamar asszimilálódtak, nyelvileg beolvadtak a római lakosságba. Ez azért történhetett meg, mert a római, illetve romanizált népesség sokszoros számbeli fölényben volt a betelepülő germánokkal szemben. A barbár királyságokat alkotó gentes létszáma a legtöbb esetben százezer alatt maradt, s csak a legnagyobb népek lélekszáma haladta meg a százezret. A népvándorlásban részt vevő valamennyi germán nép együttes létszáma nem érte az egymilliót, míg a Nyugatrómai Birodalom lakossága Kr.u. 400 körül meghaladta a 20 milliót. Sűrűbb germán népesség csak a két határfolyó, a Rajna és a Duna mellékén települt meg, délebbre csak elszórt szigeteket alkottak a germán települések. Római Birodalom barbárok (2) I. Ha felfordulással, néhol komoly pusztítással járt is a germánok vándorlása és betelepülése a birodalom területére, kétségtelenül nem azzal a szándékkal érkeztek, hogy megdöntsék Rómát. pl. Theoderich osztrogót királyról írták: gondosan vigyázott, hogy fenntartsa az igazságszolgáltatást, szilárd alapon őrizte a törvényeket, megvédte az országot és biztonságban megőrizte a köröskörül élő barbárokkal szemben. II. A római felfogás szerint a barbárok törvény nélkül élnek, s azáltal válnak barbár gentesből állami életre alkalmas néppé (populus), hogy joggal élnek, azaz alávetik magukat a jognak, az írott törvényeknek. Ezt megvalósítani: ez Róma hivatása a barbárokkal szemben. A római császár feladata, hogy a limesen túli barbárokat beillessze az isteni uralom földi rendszerébe, az imperiumba. A barbárokat meg kell nyerni, meg kell őket téríteni a római kultúra számára. germán királyok - római alattvalók A barbár királyoknak a császárok különféle római címeket (magister militum, patricius, consul) adtak, kitüntető jelvényeket, díszruhákat küldtek nekik, s azok büszkén vallották magukat a konstantinápolyi császár alattvalóinak, főtisztviselőinek, az ő nevében gyakorolták hatalmukat; a 6. század közepéig pénzeiken ott szerepelt a császár képmása és neve, saját monogramjuk legfeljebb az érem hátán volt látható, okleveleikben pedig a római datálást használták (a consuli évek szerint). Amíg csak a császár névleges, elvi felsőbbségéről volt szó, addig nem merült fel probléma, de midőn a császár ténylegesen érvényesíteni akarta hatalmát a barbár királyságok területén (pl. I. Iustinianus), akkor fegyverrel ellenálltak. Egy idő után pedig a császár hatalmának ez a szimbolikus, névleges elismerése is megszűnt. hospitalitas A rómaiak vendégként (hospes) fogadták a barbárokat, akik általában szövetségesként (foederati) telepedtek római területre. A vendégjog (hospitalitas) alapján a római birtokosok elsősorban a nagy birtokosok megosztották földjüket, marháikat és a birtokukon dolgozó munkaerőt (colonusokat és rabszolgákat), sőt házukat is a jövevényekkel. Az osztozás mértéke változó volt: pl. Itáliában Odoaker katonái, majd a keleti gótok mindenből egyharmad részt kaptak, a vizigótok viszont kétharmad részt. A germán telepesnek jutott részt sorsnak nevezték. A sors csak bizonyos idő elteltével (a vizigótoknál 50 év után) vált a germán teljes tulajdonává. A bíróság előtt a római birtokos képviselte az egész birtokot, s csak ő fizetett földadót, természetesen csak a saját része után. Egyes forrásokból úgy tűnik, hogy főleg a germán előkelők (optimates) osztoztak a rómaiakkal, ők kaptak sorsot, s ők ültettek birtokukra egyszerű germán katonákat, közszabadokat. Ily módon a római lakosság közt kis csoportokban szétszóródott germánok beilleszkedtek a római agrárrendszerbe, s ez megkönnyítette asszimilációjukat. Az állami birtokok és a császári birtokok, valamint a lakatlan területek a germán királyok tulajdonába kerültek. szegregáció A legtöbb barbár királyságban úgy oldották meg a germánok és rómaiak együttélését, hogy minden vonatkozásban elválasztották őket egymástól. (Ez a dualizmus legteljesebben az itáliai osztrogót királyságban és az afrikai vandál királyságban valósult meg.) A germánok saját nemzetségi, illetve katonai szervezetükben éltek, saját népi joguk szerint, saját vezetőik, bíráik alatt. Többnyire településeik is elkülönültek a rómaiakétól. A rómaiak számára továbbra is érvényben maradt a római jog, tovább működtek a római intézmények és a római tisztviselők. Külön törvénykönyvet adtak ki a rómaiak és külön a germánok számára. A legtöbb királyságban tilos volt a germánok és rómaiak házasodása. A germánok katonáskodtak, s nem fizettek adót. A rómaiak viszont tovább fizették a régi adókat, de nem lehettek katonák. A római nagybirtokos arisztokrácia megőrizte gazdasági hatalmát, s hamarosan politikai pozíciókra is szert tett a germán király szolgálatában. Az egyházi vezetők, a püspökök csaknem kizárólag közülük kerültek ki. összeolvadás A barbár királyságok egy része rövid életű volt. Azokban, amelyek hosszabb ideig fennálltak, nem lehetett sokáig fenntartani a római és a germán népesség teljes elkülönítését. A 7. században mindenütt megindult a két népesség összeolvadása. Ezt nagyban megkönnyítette, hogy a 6. században a burgundok és a vizigótok, majd a 7. században a langobardok is szakítottak az arianizmussal, és áttértek a katolikus vallásra. A frankok az 5. század végén eleve a katolikus vallást vették fel. A házasodási tilalmat és az egyéb elkülönítő intézkedéseket is feloldották. A 7. században a vizigótoknál és a langobardoknál megszűnt a jogi dualizmus, s az egész ország területére érvényes egységes törvénykönyvet adtak ki. Az összeolvadás a hatalmi elit szintjén ment végbe leggyorsabban: a germán nemzetségi arisztokrácia és a királyi kíséret tagjaiból, valamint a római nagybirtokosokból új, egységes vezetőréteg alakult ki. 5

6 összeolvadás (2) A 7. században felgyorsult az etnikai egybeolvadás, a germánok átvették a túlnyomó számbeli fölényben lévő római lakosság nyelvét. De nemcsak nyelvileg asszimilálódtak, hanem egy szélesebb körű, általános romanizálódás is végbement: átvették a római intézményeket, az antik kultúra elemeit. Terjedt a latin nyelv használata, a törvénykönyveket latin nyelven adták ki. az uralkodó A barbár királyságok uralkodója általában a rómaiak felett a császár nevében, az ő helytartójaként gyakorolta a hatalmat, a germánok számára viszont király volt, akit megválasztása után pajzsra emeltek, s a lándzsa átadásával ruházták rá a hatalmat. A germán királyok a letelepedés után igyekeztek megszabadulni a hatalmukat korlátozó törzsi arisztokráciától, egy részüket kiirtották, más részüket szolgálatukba kényszerítették. A királyi hatalom egyfelől a király rendelkezésére álló, jövedelmet szolgáltató és eladományozható földbirtokon, másfelől a kíséreten alapult. patrimoniális királyságok A germán királyságokat patrimoniális királyságoknak tekinthetjük: az uralmon lévő dinasztia az állam felett úgy rendelkezett, mintha magánbirtoka lenne. Nem tettek semmi különbséget a köz- és magánjövedelmek, illetve kiadások között, s ebből következett az a szokás is, hogy a király halála urán az összes javakat fiai között osztották fel. Ebből alakult ki az a rendszer is, amely hosszú évszázadokon át működött: vagyis az, hogy az uralkodók a királyságot, hercegséget vagy az országot magánbirtoknak tekintették, és nemcsak felosztották az király örökösei között, hanem részeit el is zálogosíthatták, jegyajándékként lányaiknak adományozhatták, vagy más, számukra kívánatosabbnak tartott területért elcserélhették. az uralkodó (2) A később katolikussá lett uralkodók legfőbb támasza és szövetségese az egyház volt, amelynek közreműködésével a germán hadikirályság fokozatosan átalakult keresztény teokratikus királysággá. Ez azt jelentette, hogy a király a helyi egyház fejének tekintette magát: zsinatokat hívott össze, püspökségeket alapított és püspököket nevezett ki. A vallási életet és az egyházi viszonyokat a király által kiadott törvények szabályozták. A germánok is hittek a királyi nemzetség karizmatikus voltában, s ezt megerősítette a katolikus egyház, midőn a király hatalmát közvetlenül Isten kegyelméből származtatta. pénzügyek Az uralkodók fő bevételi forrását a királyi uradalmakból (manor) eredő jövedelmek jelentették (manoriális gazdaság). A régi római állami adó helyébe a dona (ajándékok) primitív szokásrendszere lépett, mely ajándékokat az előkelők ajánlottak fel a királynak, valamint a fodrum, a helyi népesség azon kötelezettsége, hogy a folyton úton lévő királyt mindenkor ellássa enni-innivalóval és megfelelő szállással. A különféle ősi közvetett adók, forgalmi adók és a átmenő kereskedelemre kivetett vámok rendszere azonban fennmaradt. Mivel a királyok magánpénzeit sem kezelték elkülönítve a tulajdonképpeni államkincstár összegeitől, pénzügyi szempontból sem nagyon lehetett világos megkülönböztetés a magán- és a közjog között. hadsereg Bizonyos mértékig a magán- és közszféra elkülöníthetetlensége vonatkozott a katonai szervezetre is. A katonai szolgálat minden szabadra kötelező érvényű volt, s így a közjog szférájába tartozott. Azonban a királyok és más nagyurak Gefolgschaft-al rendelkeztek, s e fegyveres kíséret tagjai szabadon kötött megállapodás alapján léptek szolgálatukba, ezért teljes ellátást kaptak és zsákmányt biztosító hadivállalkozásokat ígértek számukra. Ezek a magánmilíciák, melyek jól ismertek a germán ókorból és jól tudtak alkalmazkodni a kora középkor bizonytalanságaihoz, a nemzeti hadsereg keretein teljesen kívül működtek. 6

7 a Vizigótok Királysága ( ) A vizigótok az 5. század elején Gallia déli részén, Aquitániában hozták létre szövetséges királyságukat, Tolosa (Toulouse) székhellyel. A hospitalitas alapján települtek le, a földek, állatok, colonusok, rabszolgák kétharmad részét sajátítva ki maguknak. Jogi és vallási tekintetben egyaránt élesen elkülönültek a római lakosságtól, az összeházasodás tilos volt. A római lakosság nem katonáskodhatott, de egyébként élhette tovább a maga életét a római jog szerint, saját bírái és tisztviselői alatt. Eurich király (466-84) felmondta a foedust a császárral 466-ban, kinyilvánítva ezzel a gót királyság önállóságát. Ő foglaltatta írásba a vizigót szokásjogot (Codex Euricius, avagy Lex Visigothorum, 475 k.). Ezt követte II. Alarich ( ) alatt a római lakosság jogainak kodifikálása (Breviarium Alaricianum, avagy Lex Romana Visigothorum, 506). a Vizigótok Királysága (2) A politikai konszolidáció nem lehetett teljes és végleges, míg a királyság germán és római lakosságát vallási ellentét állította szembe egymással. Miközben az ország lakosságának 95%-át kitevő rómaiak katolikusok voltak, a gótok az ariánus vallást követték. A letelepedés után kialakult az ariánus tartományi egyház, amelynek feje a király volt: ő nevezte ki a püspököket, zsinatokat hívott egybe, amelyen a világi előkelők is részt vettek. I. Rekkared király ( ) 587-ben áttért a katolikus hitre, s 589- ben a III. toledói zsinat véglegessé tette a katolikus vallás győzelmét. a Vizigótok Királysága (3) A katolikus vallás egyeduralma idején is fennmaradt az egyház és az állam szoros kapcsolata. A püspököket a király nevezte ki, aki fontos állami feladatokat is rájuk bízott, elsősorban a bíráskodás ellenőrzését. A püspökök fontos szerepet kaptak az államvezetésben is, mint a király tanácsadói. A király hívta össze az országos zsinatokat, ő szabta meg a tárgyalandó témákat, s a zsinati határozatok megerősítése is az ő joga volt. Az egyházi zsinatokon részt vettek a világi előkelők is, s a zsinatok nemcsak vallási, hanem világi ügyekkel is foglalkoztak, szinte az országgyűlés szerepét töltötték be. Az országos zsinat határozta meg a királyi hatalom gyakorlásának és legitimációjának feltételeit is. A 7. században fokozatosan megerősödött a királyi hatalom, amely leszámolt a nemzetségi, születési arisztokráciával. A hagyományos vizigót nemesség létszáma erősen megfogyatkozott, s egy új nemesség alakult ki a királyi szolgálat alapján. a Vandálok Királysága ( ) A vandálok Geiserich királyuk (428-77) vezetésével 429-ben keltek át Hispániából Afrikába, s 439-ben a főváros, Karthágó elfoglalásával befejezték ennek a gazdag, termékeny és sűrűn lakott tartománynak a meghódítását. A vandálok nem a hospitalitas alapján települtek le, hanem Karthágó környékéről elűzték a római birtokosokat (a colonusok és a rabszolgák maradhattak), s itt egy zárt vandál település-területet alakítottak ki (sortes Vandalorum). Ezen területen kívül meghagyták a római közigazgatást és a római tisztviselőket. A római kultúra is tovább virágzott a vandál uralom alatt. Geiserich erős királyi hatalmat épített ki, megtörte a nemzetségi arisztokrácia hatalmát. Csak a király tarthatott fegyveres kíséretet. Pénzein a római császárok mintájára a dominus és augustus címet használta. A trónutódlásban bevezette a senioratus elvét: a királyi nemzetség legidősebb tagja örökölte a királyságot. 7

8 a Burgundok Királysága ( ) A Burgundok Királysága a 443-ban a rómaiakkal kötött foedus alapján jött létre Gallia keleti-délkeleti vidékein. A király a rómaiak számára császári tisztviselő, magister militum és patricius volt, a germánok számára pedig a mi király urunk (dominus noster rex). Már 466-ban felmondták a foedust és Dél felé terjeszkedtek. A hospitalitas alapján a római birtokoshoz beszállásolt burgund a szántók kétharmad, a rabszolgák és colonusok egyharmad részét, a rétek, legelők, erdők, és a házak felét kapta meg. A római lakosság és a burgundok elkülönítését itt hajtották végre legcsekélyebb mértékben. A rómaiak is katonáskodhattak, s a vegyes házasságot is engedélyezték. Bár külön törvénykönyv szabályozta a burgundok (Lex Gundobada, avagy Lex Burgundionum) és a rómaiak (Lex Romana Burgundionum) jogviszonyait, a burgundok jogában igen erősen érvényesültek a római jogi hatások. a Burgundok Királysága (2) A 31 grófság minden közigazgatási egységében (pagus) egy burgund és egy római gróf (comes) bíráskodott együtt, az előbbi a burgundok, az utóbbi a rómaiak felett. A burgundok azok közé a germán népek közé tartoztak, amelyek viszonylag gyorsan romanizálódtak. Már a 4. században a limes mentén éltek, közvetlen érintkezésben, kereskedelmi kapcsolatban a rómaiakkal, s a tartós intenzív érintkezés fogékonnyá tette őket a római kultúra és életmód iránt. A romanizációt megkönnyítette, hogy a 6. század elején áttértek az arianizmusról a katolikus vallásra. az Odoaker uralma Itáliában ( ) A szkir származású Odoaker, akit a germánokból álló hadsereg 476-ban Itália királyává kiáltott ki, a római senatusszal a nyugati császári jelvényeket Konstantinápolyba küldette azzal, hogy nincs szükség nyugati császárra, mert Itáliát Odoaker a keletrómai császár nevében fogja kormányozni. Ezért a senatus a patricius címet kérte számára. Odoaker lényegében érintetlenül meghagyta a római közigazgatást, jogrendszert, a politikai intézményeket, az adórendszert A római tisztviselők a helyükön maradtak, a senatust is tiszteletben tartotta. Ariánus létére türelmes volt a katolikusok iránt, sőt igyekezett is kedvezni az egyháznak. 534-ben országuk végérvényesen a frankoké lett. A frankok tiszteletben tartották a burgundok jogát és intézményeit, s Burgundia regnumként tagolódott be a Frankok Királyságába. az Osztrogótok Királysága ( ) Az osztrogótok itáliai királyságát Nagy Theoderich ( ) teremtette meg, aki népével 489-ben benyomult Itáliába, legyőzte Odoakert, majd a főváros, Ravenna megszerzése után a hadsereg Itália királyává kiáltotta ki. A császár consul és patricius címet adományozott és bíborruhát küldött neki, sőt, fiává is fogadta. Bár címeivel a távoli császárral való egyenrangúságot sugallta alattvalóinak, nem tartotta magát feljogosítva törvények (lex) alkotására (ez a császár joga volt), csak rendeleteket (edictum) adott ki. Theoderich nagyvonalú külpolitikát folytatott: a barbár királyokat egy szövetségi rendszerbe próbálta összefogni. Ezt házassági politikával vélte megvalósíthatónak. az Osztrogótok Királysága (2) Az osztrogótok a hospitalitas alapján települtek meg Észak-Itáliában, a Pó-síkságon, valamint Rómától keletre. Ahol megtelepültek, ott a földek, állatok és a munkaerő egyharmadát sajátították ki. A gót Itáliában következetesen megvalósították a római és a germán népesség elkülönítését. A gótok katonaként éltek, saját joguk, szokásaik szerint, saját katonai bíráik és tisztjeik, az ezredesek (millenarii) parancsnoksága alatt. A római lakosság számára tovább működött a római hivatalszervezet, a hagyományos római tisztségekkel. Rómában megmaradt a senatus, de hatásköre csak a városi ügyekre terjedt ki, a vidéki városokban, a civitasokban tovább működtek a magistratusok. A római közigazgatási beosztás továbbra is érvényben maradt: de a provinciák és a civitasok élére Theoderich gót comeseket nevezett ki. A comes Gothorum katonai parancsnok, a polgári közigazgatás feje és bíró is volt egy személyben, bár ez utóbbi minőségében elsősorban a gótok felett bíráskodott, de ha vita támadt egy gót és egy római között, akkor is ő ítélkezett, római jogi szakértők közreműködésével. A grófok a római közigazgatási apparátus működését is ellenőrizték. A provinciák római közigazgatásának élén a tartományi bírák (iudices provinciarum) álltak, az egész ország közigazgatását a praefectus praetorio irányította. 8

9 az Osztrogótok Királysága (3) A római lakosság tovább fizette az addigi adókat, bár Theoderich némiképp módosította az adórendszert: csökkentette az egyenes adókat, s felemelte a fogyasztási adókat. A király jövedelmeinek zöme azonban nem az adókból származott, hanem a hatalmas királyi birtokok jövedelméből. Itália területének egyharmada a király birtoka volt. A királyi udvar székhelye Ravennában volt. A királyi tanács tagjai túlnyomórészt gótok voltak, de néhány római is akadt köztük. Az udvari tisztségek betöltőit is comesnek nevezték. Egyes művelt rómaiak magas funkciókat töltöttek be a király körül. 553-ban Itália ismét római praefectura lett. az Langobardok Királysága ( ) A langobardok 568-ban nyomultak be Itáliába, s néhány év alatt elfoglalták Észak-Itáliát. 616-tól Pavia lett a langobard királyok székhelye. A 7. században fokozatosan előrenyomultak dél felé, megszállták Közép-Itália belső területeit, majd eljutottak délre is, ahol Beneventumban létrejött az egyik legjelentősebb, legerősebb langobard hercegség. az Langobardok Királysága (2) A langobardok ellenségként, rabolva, pusztítva érkeztek Itáliába, megsemmisítették a római közigazgatási intézményeket. A langobardok nemzetségek (farák) szerint települtek le Itáliában, s a nemzetségek vezetőiből lettek a hercegek, a duxok. Mintegy 35 ilyen hercegség alakult ki, s a hercegek a maguk területén közigazgatási és katonai vezetők, valamint bírák voltak egy személyben. Északon sok kisebb területű hercegség létezett, délen két nagy: a salernói és a beneventumi. A hercegek székhelye egy-egy város volt, a kisebb városokban állomásozó germán katonaság pedig a comes vagy marchio parancsnoksága alatt állt, aki egyúttal a közigazgatást is irányította. A királyi tisztviselőket gastaldusoknak hívták. Ők igazgatták a királyi birtokokat, bíráskodtak, s ha a királyi hatalom elég erős volt, ellenőrizték a hercegeket. Olyan területeken, ahol nem alakult ki hercegi hatalom, ők gyakorolták a hercegek funkcióit. A meghódított területek igazgatását is gastaldusokra bízták. az Langobardok Királysága (3) A barbár királyságok közül a langobardoknál volt a legerősebb a politikai és társadalmi szervezet germán jellege. A nemzetségi szervezet itt élt legtovább, s a hercegségekben korlátozta a királyi hatalmat. A király csak személyes kíséretére (gasindi) és saját nemzetségére támaszkodhatott. Nagyon későn, csak a 8. században jelentek meg rómaiak a királyi udvarban, s ekkor alakult ki a király körül egy etnikailag kevert arisztokrácia. A római közigazgatási szervezet teljes felszámolása miatt a római lakosság is a langobard tisztségviselők fennhatósága alá tartozott. Csak a városokban maradtak meg alsóbb szintű római tisztviselők. A langobardoknál nem került sor az állami és egyházi szervezet olyan szoros egybekapcsolódására, mint a vizigótoknál vagy a frankoknál. A püspököknek nem voltak világi, politikai feladataik, az egyház nem kapott különleges jogokat, privilégiumokat, viszont a király sem szólt bele az egyházi ügyekbe. 774-ben Nagy Károly hódoltatta a langobárd államot. a germán jog A szoros értelemben vett germán kor az 5. században kezdődő törzsi államalakulásokig tartott. E korai időszakban, amely sok törzsnél időben tovább tartott, a germán jog öröklődő szokások összessége, az életviszonyok szentnek tartott, megtámadhatatlan rendje volt. Alapvető jellegzetessége az állandóság. A germán jog a népgyűlési ítélkezésben öltött testet, ahol minden esetben,,megkeresték, s ítéletben kinyilvánították a megtalált jogot (Rechtsfindung). Olykor a népgyű1ések sok egyedi esetből állapították meg a jogot, azaz a szokásjogot. Az így megállapított szokásjog bölcs öregek révén nemzedékről nemzedékre szájhagyomány útján öröklődött. A germán szokásjog pogány kultikus elemekkel átszőtt normarendszer volt, melyet különös en jellemzett az isteni beavatkozás iránti igény. ezt fejezte ki a javak, főként az ingóságok fölosztásakor gyakorta alkalmazott sorshúzás is. 9

10 A germán jogra jellemző a germán jog (2) a tárgyias szemlélet, amely részint a hely kultikus helyek, népgyűlési helyek megválasztásában, részint bizonyos tárgyak szertartásos használatában nyilvánult meg. a közösségi jelleg: A jogok és kötelezettségek az egyént (a szabad germán férfit vagy nőt) kisebb-nagyobb közösségekhez: a nagycsaládhoz ( a házhoz ), a nemzetséghez, s végső soron a törzshöz, azaz a néphez fűzték de a vérrokonságon alapuló közösségeket már ebben az időben is jellemezte a területiség. a germán családjog jellemzői A nagycsalád a legfontosabb alapegység A családfőnek abszolút hatalma van (munt) a háztartásban élők felett: védelmezi a családtagokat rendelkezik a vagyonnal mindenhez az apa engedélye kell Nagykorúság: ha a fiú elhagyja a családot a népgyűlés engedélyével elveszíti öröklési jogát Monogám házasság, amely megegyezéssel, adásvétellel jött létre, az elhálással válik befejezetté. Muntehe: a nő apja hatalma alól a férj hatalma alá kerül Fried-ehe: szerelmi házasság = lányrablás; ha férj meghal, nő szabadon élhet. Szokás volta jegyajándék és hozomány adása. Közös megegyezéssel a házasság felbontható; a férj el is taszíthatja feleségét, ha hűtlen vagy terméketlen volt. A házasság megszűnése esetén a vételár visszajár. büntetőjog Sokáig a sérelmek magánügyek, hisz nincs közhatalom, ami a vétkeket lereagálná. A nagycsaládon belül a családfő, a nemzetségen belül a nemzetségfő ítélkezett. A bosszú három formája: Rache (bosszú) - azonnali elégtétel vérbosszú (kitaszítás, agyonverés) Fehde (viszálykodás) ha a nemzetség tagját más nemzetség tagja részéről sérelem éri, a sértett elégtételt akar: kisebb sérelem párviadal nagyobb sérelem elégtétel A család véleménye szerint vér kell a népgyűlésen bejelentik, harmadik nemzetség nem avatkozhat be, addig tart míg elégtétel nincs A két nemzetség jóvátételről egyezik meg (compensatio) - vérdíj kifizetése, amiben megállapodtak, vagy amit a népgyűlés kiszabott Acht: az elkövető kitaszítása a törzsből, súlyos sérelmek esetén bíráskodás A magánjogi igényeket is a büntető igazságszolgáltatás keretei között bírálták el. A bíráskodás népi jellegű Az eljárásban a formális bizonyítékoknak nagy a szerepe: istenítéletek eskü saját igazukra esküsznek, eskütársakat hívnak, eskütársak száma meghatározó területiség személyiségi elv a közösségek mindenkoron hosszabbrövidebb ideig egyazon szállásterületen éltek és a vérrokonságon túlmutató területi kötelékeik is kezdtek kialakulni. (vannak jogtudósok, akik a germán népek jogát már a területi elvvel jellemzi Territorialitätsprinzip) ugyanakkor nyilvánvaló, hogy e jog még későbbi századokban is elsősorban személyhez tapadt. ebben a korai időszakban, amikor a törzsek (népek) közötti keveredés még nem kezdődött el, a személyi és a területi elv alapjában véve egybeesett. germán jog római jog adott törzsek találkozása a római kultúrával - benne az írásbeliséggel változásokat hozott a germán népjogokban is. persze a római jog átvétele - akárcsak vulgáris formában is - szóba sem jöhetett, hisz a germánok annál jobban őrizték hagyományos szóbeli szokásjogukat. a római jogot meghagyták hát az alávetett lakosságnak, amely viszont az ő jogukkal nem élhetett. az írásba foglalt, az íráshoz kapcsolódó római jog viszont befolyásolta saját jogképzésüket, s végeredményben a királyi törvényalkotáshoz vezetett. 10

11 koraközépkori joggyűjtemények A joggyűjtemények két csoportba oszthatók: a római vagy romanizált helyi lakosság jogát tartalmazókra (leges Romanorum) s a germán törzsi népjogokat felölelőkre (leges barbarorum). Az ún. római vulgáris jogot csakis ott foglalták össze, ahol a lakosság között a vele élők jelentős szerepet játszottak (sőt idővel még ott sem mindenütt, hiszen pl. Észak-Itáliában a keleti gót, majd longobárd birodalom területén, nemkülönben az egykori Galliában, a majdani frank birodalom központi területén hiányoztak a saját római jogi összefoglalások.) Ez nem azt jelenti, hogy ott ne élhetett volna a római jog tovább erre különösen Lombardia cáfol rá, ám megelégedtek a még elérhető késő antik forrásokkal, anélkül, hogy újra meg újra összefoglalták volna a római jogot. a germán szokásjogok írásba foglalása Az egymás mellett élő római és a germán lakosság között megoszlott személyi (származás szerinti) jogok különösen megkövetelték a jog írásba foglalását, hisz másképp a bírák nehezen igazodtak volna el az eltérő, sőt nem egyszer ellentétes szabályok között. Mivel a késő római jogforrások egy ideig eredeti alakjukban is hozzáférhetők lehettek, először a saját népjogot kellett összegyűjteni, s királyi jóváhagyással kihirdetni. Ebből római példára a germán törzsi királyok saját jogon alapuló törvényhozása alakult ki, ami majd a Frank Birodalomban, Nagy Károly idején érte el tetőpontját. Az 5-6. századtól a századig terjedő fél évezredben az írott jogforrások két alapváltozatát szokták megkülönböztetni: a lexnek nevezett átfogó joggyűjteményekét és a király alkotta törvényekét (pactus, capitulare). E két jogforrási kategória között a mindkettőben jelenlévő királyi törvényhozási mozzanat teremt kapcsolatot. germán népjogi összefoglalások A germán népjogi összefoglalások általában két elemből tevődtek össze: a Weistum-formában - mintegy népi bölcsességként - feljegyzett szokásjogból és az ezt kiegészítő, megújító királyi törvényrészekből. Ez utóbbiak jelentősége a Nagy Károly által összehívott 802/3. évi aacheni gyűlés után különösen megnövekedett. Ekkor ugyanis elhatározták az egész birodalom területén a népjogok megújítását s bizonyos fokú egységesítését. E törzsi jogi lexek (leges) így is döntően hagyományos szokásjogot tartalmaztak. A népjogok összegyűjtése e célra összehívott népgyűléseken folyt, írásba pedig a királytól megbízott világi és egyházi írástudók foglalták. germán népjogi összefoglalások (2) A népjogi leges nyelve a latin volt - ha nem is legtisztább alakjában. A germán fogalmakat az esetek túlnyomó többségében a római jog fogalmaival határozták meg, csak akkor jegyeztek föl egyegy germán kifejezést, ha végképp nem találtak rá illő latin megfelelőt. A kéziratban hozzáférhető, viszonylag sok másolatban fönnmaradt lexek hatottak is egymásra: a rómaiak a rómaiakra, a törzsiek a törzsiekre. E tény önmagában mutatja, hogy tudatosan formált királyi jogalkotási eredményekről volt szó. A római és a törzsi népjogi gyűjtemények között is fölfedezhető némi kapcsolat. germán népjogi összefoglalások (3) A germán népjogok magánjogi cikkelyei általában kisebb jelentőségűek, ugyanakkor valamennyi bőven foglalkoznak a bírósági szervezettel és a perjoggal, valamint a büntető jellegű intézményekkel, így a bosszút kiváltó jóvátétellel, amely már-már büntetéskatalógus-jelleget (Bußkatalog) ad nekik. Más ezekben a viszonylag korai századokban is megmutatkozott az egyháztól támogatott, az államhatalmat képviselő uralkodói - királyi vagy hercegi - törekvés, amely a társadalom kiemelkedő rétegeinek képviselőivel megegyezve az országon belüli békét kívánta szavatolni. leges Visigothorum A germán népek közül a vizigótok voltak az elsők, akik írásba foglalták szokásjogukat. Hasonlóan a többi germán néphez, ők is latinul írták jogi feljegyzéseiket. A szakirodalom Leges Visigothorumként jelöli összefoglalóan mindazokat a jogforrásokat, amelyek a vizigót jog különböző formában megjelent feljegyzéseit tartalmazzák. 1. A legrégebbi ránk hagyott vizigót jogi szöveg az ún. Codex Euricianus, amelyet Eurik királynak tulajdonítanak és valamikor 469 és 476 között keletkezett, de csak töredékesen maradt csak fenn. Eurich kódexe I. és II. Theoderich törvényein alapult, és hatott rá a római jog. Eurich törvényei kizárólag a Vizigót Birodalom területén élő nem római eredetű lakosságra voltak hatályosak, a rómaiakra csak abban az esetben, ha egy góttal álltak jogvitában. E kódex hatása látható leginkább a többi germán törzsek szokásjogi gyűjteményein. 11

12 lex Romana Visigothorum A vizigótok között élő, római eredetű lakosság jogainak kodifikálására 506-ban került sor, melyet szokás ugyan Lex Romana Visigothorumként emlegetni, de leginkább a törvényalkotó II. Alarik királyról Breviarium Alarici vagy Breviarium Alaricianum névvel ismert. Ez az első nagyobb római jogi összefoglaló jellegű joggyűjtemény, és nem pusztán azért jelentős, mert még a justinianusi kodifikációt is megelőzte, hanem mert több késő római császári rendeletet továbbított az utókornak, mivel szövegük csak benne maradt fönn A frank korban is a római eredetű lakosság körében alkalmazták. Közvetlenül hatott a dél-franciaországi jogfejlődésre, ahol a justiniánusi törvénymű csak a 12. században szorította ki. leges Visigothorum (2) 2. A Codex Euricianus későbbi királyi törvényekkel is kiegészült, melyek közül a legfontosabb Rekisvint király szabályai emelkednek ki. (lex Visigothorum, Liber iudiciorum) Ő a 654-es toledói zsinaton egységes törvénykönyvet bocsátott ki, s ezzel felszámolta a gótok és a rómaiak jogának kettősségét mivel a törvénykönyv már a királyság összes lakosára érvényes volt származástói függetlenül. Rekisvint ezzel hatályon kívül helyezte II. Alarik törvénykönyvét, és a személyhez tapadó jog (ius personale) elve egy csapásra területi elvvé alakult át a Vizigót Birodalomban. A jogkönyv alapja a szokásjog, de már jelentős keresztyén egyházi hatást is tükröz; bizonyos fokig közelít a római vulgáris joghoz. A jogkönyv túlélte a nyugati gót királyságnak a Frank Birodalomba való bekebelezését (711); a 12. század elejéig alkalmazták; bizonyos passzusai a későbbi kasztíliai törvényekben (1240) is föllelhetők, s így a 19. századig alkalmazták őket. leges Visigothorum (3) 3. Ervig ( ) uralkodása idején 681- ben ismét kiadták Rekisvint király jogi feljegyzéseinek újraszerkesztett változatát, az ún. Lex Visigothorum renovatat, amely két kéziratban maradt fenn. 4. Ezek után a Lex Visigothorum vulgata, egy olyan több mint húsz kéziratban összefoglalt egyszerűbb, világosabb fogalom rendszerű vulgátagyűjtemény" következett, amelynek nem ismerjük pontosan keletkezési idejét, de már tartalmazza az Egica király ( ) által a korábbi szabályokhoz írt novellákat is. osztrogót jogforrások - Edictum Theoderici Miután Nagy Theoderich bevonult Itáliába 489 után, és Itália királya lett, a keleti császárnak való látszólagos alárendeltsége miatt törvényalkotásra nem, csak rendeletalkotásra volt felhatalmazása (ius edicendi), ezért az általa kibocsátott, 493 és 507 között készült jogszabályt Edictum Theodericiként ismerjük. Az Edictum egyaránt hatályos volt a római és a gót lakosságra, de más germán népek gótok között elő lakosaira is, vagyis nem alkotott külön jogszabályt a gótok és a rómaiak számára, hanem kibocsátott rendelete a királyság minden lakosára származásra tekintet nélkül érvényes volt. Edictum Theoderici Edictum keleti gót eredetű, 500 után, de 526 előtt keletkezett, és Nagy Theoderichnek tulajdonítható. Az Edictum stílusa, különösen a prológus és az epilógus hangvétele követi a ravennai kancellária kiadmányait. Theoderich kifejezett célja volt, hogy már uralkodásának kezdetén szerény római jogegységet teremtsen az Itáliában és peremterületeken élő gótok és rómaiak között, ezt a jogegységet pedig római jogi alapokon kívánta felépíteni. Ennek megfelelően az Edictum majdnem minden rendelkezése egy olyan római jogi jogforrásra vezethető vissza, amelyhez Ravennában hozzájutottak. Elsődlegesen a Codex Theodosianust (az interpretációkkal együtt) ésa Novellákat, másodsorban a Paulusnak tulajdonított szentenciákat és interpretációkat, harmadsorban pedig a Codex Gregorianust és Codex Hermogenianust használták fel az Edictum összeállításához. Edictum Theoderici (2) A munka 154 rövid fejezetből áll, hozzá kapcsolódik egy előszó és egy epilógus. A jogbiztonság megteremtése érdekében római jogi jogelveket követve közjogi, magánjogi, büntető jogi és perjogi szabályokat tartalmaz, és elsősorban a mindennapokban felmerülő jogi problémákra igyekszik megoldást kínálni. A röviden és tömören, csak úgy általában megfogalmazott rendelkezésekkel azt kívánták elérni, hogy lehetőség legyen arra, hogy a gótok és a rómaiak saját jogukat alkalmazva oldhassák meg a jogvitákat. Legnagyobb számban olyan szabályokat találunk az Edictumban, amelyek az egyes személysértések szankcióit tartalmazzák. E szabályok kettőssége is tükrözi a lakosság kétféle származását: a germánoknál megszokott bűncselekmények mellett mint a leányrablás vagy valakinek a házára törés a római lakosság körében jobban ismert cselekményeket is büntetni rendelik. 12

13 Edictum Theoderici (3) Az Edictum keresetjogi jellege mellett az egész magánjogi peres eljárás a hozzá tartozó bizonyítási elvekkel együtt tisztán római eredetű. Bár Theoderich szinte minden jogintézménynél figyelembe vette a római jogot, és az volt Edictuma kibocsátásának elsődleges célja, hogy a római és a gót nép minél gyorsabban keveredjen egymással, és a római szokások honosodjanak meg az államigazgatás területén is, a magánjog tekintetében törekedett azért arra is, hogy népe bizonyos mértékig megőrizze germán hagyományait. Edictum Theoderici (4) Ezzel tulajdonképpen tovább élhetett a gótok és a rómaiak saját joga, amelyet a bírósági rendszer is alátámasztott: a gótok egymás közötti peres ügyeiben a gót városi gróf, a rómaiak peres eljárásaiban pedig a provinciai helytartó volt illetékes. A vegyes perekben, amelyekben egy gót állt szemben egy rómaival, szintén a gótok városi grófja döntött, de egy római jogban jártas segítőt alkalmazva. Theoderich műve nemcsak Itáliában, hanem a keleti gótok által elfoglalt gall területeken és Pannóniában is hatályba lépett. A keleti gót királyság összeomlását követően pedig az Edictumok teljesen elvesztették jogforrási jelentőségüket, amikor Justinianus császár Itáliában is hatályba helyezte törvénykönyvét (554). Ennek ellenére a gót nép nyomokban megmaradt része továbbra is a gót jog szerint élt, Észak-Itáliában bizonyos szakaszait még a 8. században is alkalmazták, és Provence-ban például még a frank uralom idején is hatályban maradt az Edictum. lex Burgundionum A burgundoknál a király rendelkezett a törvényalkotás jogával. Ezen törvényhozói jogosultságnak, illetve a germán és római jog egymás mellett élésének volt köszönhető a Burgund Királyság jogfejlődése: a király törvényalkotói jog alapján kodifikálta Gundobad ( ) a burgund és római jogot. Gundobad valamikor 480 és 501 között adta ki a Lex Burgundionumot. lex Burgundionum (2) Gundobad műve a törvények hivatalos gyűjteménye volt, és alapját a király és az előkelők közötti kompromisszum adta. A törvénymű célja a jogbiztonság megteremtése volt. Bár a törvénykönyv hatálya csak a burgund eredetű és más germán származású lakosságra terjedt ki, tartalmazott néhány olyan előírást, amelyet a burgund ok mellett a rómaiakra is alkalmaztak. A római alattvalók, akiknek már az első burgund királyok is biztosították saját joguk használatát, Gundobad király óta bebocsátást nyertek a burgund szokásjog erdejébe is, ugyanis a burgund szokásjog néhány előírása birodalmi jogként érvényesült, és a rómaiak és burgundok közötti jogviták eldöntésekor a Lex Burgundionumot rendelték alkalmazni. lex Burgundionum (3) 517-ben a törvények hivatalos újraszerkesztésen estek át Sigismund király ( ) alatt, amelyet azonban később újabb novellákkal egészítettek ki, ezt Liber constitutionumként ismerjük. A Burgund Királyság 534-ben a frank előrenyomulás áldozatául esett. A burgund törvénykönyv azonban a Királyság hanyatlása után is érvényesült, 534 után is hatályban maradt mint Lex Gundobada, mint a burgundok, személyes joga, és a frankok tiszteletben is tartották a burgundok jogát és intézményeit, s még a 11. században is akadtak olyanok, akik a confessio legis során azt mondták, hogy a burgund jog szerint élnek. lex Burgundionum - részlet LIV. Arról, aki a rabszolgák harmadrészét és a földek felét a nyilvános tilalom ellenére elfoglalja 1.. Jóllehet abban az időben, amikor a mi népünk a szolgák harmadrészét és a földek felét kapta, az (is) előírás volt, hogy aki akár őseitől, akár a mi bőkezűségünk folytán szántóföldeket kap rabszolgákkal együtt; azokon a helyeken, amelyekben utasításba volt adva a vendégszeretet (hospitalitast) sem a szolgák harmadrészét, sem a földek felét ne foglalja el senki; mégis - úgy tudjuk - sokan, akik el felejtették veszedelmüket, ezt az előírást áthágták. Ezért szükséges, hogy a jelen hatalom a törvény mértékét egyenlően kiszabva, azokat, akik (a szolgákat és a földeket) elfoglalták, megbüntesse... Azt parancsoljuk tehát, hogy mindazok, akik a földeket és a rabszolgákat a mi bőkezűségünk folytán bírják és kiderült róluk, hogy vendégeik földjét a nyilvános tilalom ellenére elfoglalták (e földeket), halasztás nélkül adják vissza. 13

14 lex Romana Burgundionum A rómaiak saját jogát a Lex Romana Burgundionum tartalmazta, amelyet szintén Gundobad rendelt összefoglalni, és már jóval 506 előtt kibocsátotta királysága római lakosai számára. A szűkszavú törvény elkészítésekor ugyan a burgund lex szolgált mintául, de a burgund királyi jog összefoglalásán túl a régi római jogforrásokat és a római vulgárjogot foglalta össze, de nyílvánvalóan felhasználták a vizigót Breviariumot és Theoderich Edictumát is. Rendszerét, jellegét és jelentőségét tekintve ezen törvény a II. Alarich vizigót király által ugyanezen időkben kiadott, római lakosságra vonatkozó Lex Romana Visigothorumra vezethető vissza. A vizigót hatás olyannyira dominánsnak bizonyult, hogy 534 után, amikor a frankok elfoglalták Burgundiát, a Breviarium Alaricianum egyre inkább kiszorította a gyakorlatból a Lex Romana Burgundionumot. a longobárdok joga Edictum Rothari 1. Bár már hetvenöt éve Itália területén éltek, mégis először csak Rothari király uralkodása idején ( ), 643-ban rögzítették írásban a longobárd népjogot. A gyűjteményre kétségkívül hatással volt a lakosság többsége által használt római jog. A törvénykönyvet az országnagyok és a nép hozzájárulásával- egy szimbolikus szerződési formában is megerősítette. A longobárd nép szokásjogának összeírása ellenére is íratlan jog maradt. A szokásjog írásba foglalása során szabad belátásuk szerint a Codex Euricianust és az Eurichot követő vizigót uralkodók törvényeit vették mintául. Edictum Rothari Rothari ediktumának 386. szakasza kijelenti, hogy a longobárd nép ősi hagyományait akarta egybegyűjteni és jóváhagyni, amelyet az idősek emlékezetéből merített. Ennek ellenére ediktuma sok római normát hordoz, amelyek vizigót forrásokból erednek a longobárd etnikai hagyományokhoz igazítva. A 386 szakaszból jól tagolt: az cikkely foglalkozik a királyt, az államot és az egyes személyeket sértő cselekményekkel és ezek büntetésével. a második rész ( cikkely) az öröklési és családjog szabályait tartalmazza, de itt találhatók meg bizonyos személyi jogi szabályok is, mint a rabszolgák felszabadítása. a harmadik részben kapott helyet a dologi és kötelmi jog, valamint a tulajdont ért sérelmek orvoslása, illetve bizonyos bizonyítással kapcsolatos szabályok. a 367. cikkelyt követően önálló rendelkezések következnek, majd egy epilógus zárja az Edictumot. Edictum Rothari (2) Összehasonlítva azonban a vizigót, keleti gót és burgund törvényekkel, megállapítható, hogy az első longobárd edictum meglehetősen egyedülálló jogelveket tartalmaz, és közel sem áll olyan szoros kapcsolatban a római joggal, mint a felsorolt germán népek törvényei. Magára a római eredetű lakosságra sem gondol a törvény, csak egyetlen cikkelyben találunk utalást egy római rabszolganőre. Liutprand törvényei 2. A Rothari után kiadott törvények mind a jogi, mind pedig a társadalmi struktúra átalakulását tükrözik. Ez a változás leginkább Liutprand jogszabályalkotásán figyelhető meg, és ekkor szilárdul meg a longobárd jogi formalizmus. Liutprand is elődei szokását követte, az általa hozott 153 jogszabályt, amelyek a közötti időszakból maradtak ránk időrendi sorrendben, azaz uralkodási évei szerint találhatók meg a longobárd törvénygyűjteményekben. Liutprand törvényei (2) Liutprand törvényeit 15 egymást követő népgyűlésen, ún. márciusi mezőn alkották meg. Ezeken a gyűléseken a törvények a provinciákban tevékenykedő bírák (iudices) tanácsait kikérve a nép jelenlevő tagjai konszenzusának eredményeként születtek meg. Szabályainak nyelvezete világosabb, melyet a gyakorlatban felmerülő jogesetre való gyakori utalással még kézzelfoghatóbbá igyekezett tenni. A katolicizmus is egyre határozottabb jegyeket mutat. 14

15 Liber Papiensis 3. A longobárdok tehát kitartottak jogszabályaik keletkezési sorrend szerinti felosztásánál. E szokásuk alapján született meg a Liber Papiensis 1019 es 1054 között, amely a páviai jogi iskola egyik legfontosabb munkájaként ismertünk. Tekintettel arra, hogy a longobárd területek a Frank Biradalom részét képezték, a Liber Papiensis a longobárd királyok törvénye mellett a Karoling uralkodók Itáliára vonatkozó kapituláréit (capitula generaiiai" glosszálva, illetve a Veronában, Páviában és Rómában használatos performulákat foglalta össze, de kizárólag oktatási célokat szolgált. bajorok A bajorok ősei a cseh területekről csak az 5. században vándoroltak be arra területre ahol mindmáig élnek. I. Theudebert frank király uralkodása alatt ( ) területük a Frank Királyság részévé váltak, bár a frank király meghagyta a bajorok viszonylagos önállóságát. A bajor hercegek örökletes hatalmat építettek ki, jogállásuk a királyhoz volt hasonló,a hercegséget feloszthatták fiaik között. A frankok viszont csak addig hagyták a bajorok kibontakozását, amíg Európa egyéb vidékein háborúztak. 784-től végül Nagy Károly elérte, hogy a bajor hercegek csak a frank király vazallusaként gyakorolhatja hatalmát Bajorországban. Innentől Bajorország a Frank Birodalom egyik provinciája lett, élén frank helytartóval, de a törzsi területeket egy egységként kezelték a Birodalomban. Nagy Károly a bajorok törvénykönyvét is érvényben hagyta. A terület 843-ban, Verdun után Német Lajos országrészeihez került, de megőrizte belső önállóságát. Bajor hercegség 976-ig a bajor népjog Mivel a bajorokat - hasonlóan az Alpoktól északra élő más germán népekhez - meghódították a frankok, uralmuk hatással volt a bajor jogfejlődésre is. Itt is megszilárdult a személyhez tapadó jog elve, érvényesítésének eszköze a professio iuris, a származás szerinti jog bíró előtti kijelentése volt. Ez természetesen szükségessé tette a Frank Birodalom területén élő germán népek jogának írásba foglalását, hiszen a frank tisztviselők csak így ismerhették meg az adott népjog rendelkezéseit. A frankok kezdeményezték tehát a bajor népjog, a Lex Baiuvariorum írásba foglalását. lex Baiuvariorum A Lex Baiuvariorumot vagy Pactus Baiuvariorumot 743-ban vagy 744-ben bocsátották ki, és alapvetően a régi bajor szokásjogot foglalja össze, de nyelvezetére a keresztény egyház befolyása döntő hatással volt. Az eredeti törvény szöveghez később további kiegészítéseket csatoltak, melyek a bajor népgyűlés határozatainak (sancta synodus) formáját követték. A III. Tasilo herceg ( ) elnöklete alatt zajló dingolfingi (770) és a neuchingi népgyűlésen (772) dekrétumokkal egészítették ki a törvényt, mely dekrétumokat együttesen ún. populares legesnek nevezték. Végül pedig maga Nagy Károly csatolt a bajorok törvényéhez egy frank kapitulárét valamikor 801 és 813 között, amely egyéb ként a frank uralkodó bann-jogát helyezi hatályba a bajor területeken is. lex Baiuvariorum (2) A Lex Baiuvariarum 22 fejezetből álló szövegén nemcsak a vizigótok és az alamannok jogának befolyását lehet felismerni, hanem a Lex Salica és a Lex Burgundianum mellett a longobárd jogból ismert Edictum Rathari is tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek a bajor lexben megjelennek. Ez a törvény a kora középkori germán népjogok közül talán a legkülönösebb. A Lex Baiuvariarum joganyagát a törvény szerkesztői ugyanis főként a vizigót törvények alapján készítették el, mely törvények politikai, gazdasági és nem utolsósorban társadalmi szempontok szerint vizsgálva egy a bajoroktól teljesen különböző környezetből származtak. 15

16 lex Alemannorum Az alamannok jogát a Lex Alamannorumban foglalták össze, amelyet - hasonlóan a bajorok törvényeihez - nem királyok, hanem egy herceg által kibocsátott rendelkezések alkotnak. Valószínűsítik, hogy ez a herceg I. Landfried volt ( ), és azt a nép gyűlést, amely jóváhagyta a törvény kibocsátását, IV. Chlotár frank király ( ) uralkodása idején hívták össze. Szabályait három csoportra lehet osztani: az szakaszok az egyházzal kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazzák, a szakaszok a hercegek jogállását rendezik, a szakaszok a nép dolgait szabályozzák, és vegyes rendelkezéseket tartalmaznak. Felépítését tekintve közeli rokonságot mutat a bajor szokásjogi gyűjteménnyel, és emiatt bizonyos, hogy a vizigótoktól is számos rendelkezést kölcsönöztek. felhasznált irodalom BABJÁK Ildikó, Barbárság vagy germánság? Árucsere Európa hajnalán, Budapest, 2011, 16-27, 68-78, 82-85, , , RUSZOLY József, Európai jog- és alkotmánytörténelem, Szeged, 2011, 25-29, PÓSÁN László, A germán népek = Európai a korai középkorban, Debrecen, 1997, KATUS László, A középkor története, Budapest, 2001, 41-45, 53-69,

17 17

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és

Részletesebben

2. Téma. Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai

2. Téma. Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai 2. Téma Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai 1. Ázsiai út 1.1. Az ázsiai út meghatározása 1.2. A kialakulás folyamata 2. Az antik út 2.1. Kialakulásának előzményei 2.2. Az antik út folyamata

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Az athéni demokrácia intézményei és működése

Az athéni demokrácia intézményei és működése 2. Az athéni demokrácia intézményei és működése; A római köztársaság virágkora és válsága; A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás; Az athéni demokrácia intézményei és működése - Kr. e II. évezred

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

ÓKOR Rómaiak az Augustus-korban

ÓKOR Rómaiak az Augustus-korban ÓKOR Rómaiak az Augustus-korban A témához mérten kis terjedelmű kötetben a hangsúly a rómaiakon és nem Augustus korán van. A mű ugyanis az Európa népei sorozat részeként jelent meg, minden bizonnyal terjedelmi

Részletesebben

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Kettős társadalom Feudális-rendi arisztokrácia úri középosztály közalkalmazottak parasztság (önállók, bérlők, zsellérek, cselédek Kapitalista osztály nagytőkésekzse

Részletesebben

Szamosi Lóránt A kora középkor Európában, a keleti és a nyugati feudalizmus

Szamosi Lóránt A kora középkor Európában, a keleti és a nyugati feudalizmus Szamosi Lóránt A kora középkor Európában, a keleti és a nyugati feudalizmus A. A korszakolás kérdése A középkor elnevezés a XV. századi olasz humanistáktól származik. Először 1469-ben, egy pápai könyvtáros

Részletesebben

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok A XIII. század eleji Erdélyben a források, a királyi vármegyék gazdaságitársadalmi struktúrája mellett, egy alternatív szerveződés típusát is rögzítik,

Részletesebben

Doktori Értekezés Tézisei

Doktori Értekezés Tézisei Doktori Értekezés Tézisei Korom Ágoston Az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos elméleti, és gyakorlati problémák A bírósági aktusokból eredő tagállami felelősség Budapest, 2012. Károli Gáspár Református

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

A magyar honfoglalás

A magyar honfoglalás A magyar honfoglalás A magyar név A magyar név legkorábbi előfordulásai a 9. századi arab krónikákban találhatóak ( madzsar ). A finnugristák elmélete szerint a magyar szó embert jelentett, és ennek egy

Részletesebben

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Kovács András 1. Bevezetés A kommunista rendszer 1990-ben bekövetkezett bukása, a szabad véleménynyilvánítás jogának és

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása 1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása A közigazgatás kialakulásának történelmi folyamatát az ókori társadalmak nemzetségi szervezetéből lehet levezetni. Ez olyan társadalmi

Részletesebben

Helyi szakaszvizsga Vörösmarty Mihály Gimnázium 2012. május 5. B csoport. 1. Magyarázd meg röviden az alábbi fogalmakat, kifejezéseket!

Helyi szakaszvizsga Vörösmarty Mihály Gimnázium 2012. május 5. B csoport. 1. Magyarázd meg röviden az alábbi fogalmakat, kifejezéseket! Helyi szakaszvizsga Vörösmarty Mihály Gimnázium 2012. május 5. B csoport 1. Magyarázd meg röviden az alábbi fogalmakat, kifejezéseket! (2-2 pont) monoteizmus: sztratégosz: várjobbágy: ősiség: reconquista:

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk Önkormányzati erdõk Alapítványi erdõk Az alapítványok az önkormányzattal rendelkezõ vagyonkezelés sajátos formáját jelentették. Az alapítványt létesítõ magán- vagy jogi személyek a legtöbb esetben meghatározták

Részletesebben

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel CSALÁDTÖRTÉNELEM Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval rokoni, vérségi (kivételes esetben örökbefogadási)

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig SZAMOSI LÓRÁNT Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig A. Az oszmán állam kialakulása, az első hódítások Ha manapság a török szót meghalljuk mindenkinek a mai Török Köztársaság lakossága

Részletesebben

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4.

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4. A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése Corvinus/BIGIS 2009. február 4. Külügyi hatalom nemzetközi szerződések kötésének joga aktív és passzív követségi

Részletesebben

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek Tokeczki.qxd 2011.11.19. 14:18 Page 43 TŐKÉCZKI LÁSZLÓ Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek A különböző etnikai/kulturális közösségeknek kezdettől fogva volt önképük (pozitív) és

Részletesebben

Iktatószám: 3708470298/2013. Ügyszám: 3708476652/2013.

Iktatószám: 3708470298/2013. Ügyszám: 3708476652/2013. Iktatószám: 3708470298/2013. Ügyszám: 3708476652/2013. NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL SZÖVEGES INDOKLÁS A 2012. ÉVI ZÁRSZÁMADÁSHOZ XVI. Fejezet: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Államháztartási egyedi azonosító

Részletesebben

Maros megye és Marosvásárhely történetéből Tudományos ülésszak. A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 14. fórum. Programfüzet

Maros megye és Marosvásárhely történetéből Tudományos ülésszak. A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 14. fórum. Programfüzet MAROSVÁSÁRHELYI FIÓKEGYESÜLET BORSOS TAMÁS EGYESÜLET Maros megye és Marosvásárhely történetéből Tudományos ülésszak A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 14. fórum Programfüzet 2015. november 28. Marosvásárhely

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000)

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) 14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) Tartalomjegyzék 0.0. Bevezetés........................................

Részletesebben

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek c. előadása Köz/ z/állam igazgatási alapok 1. A közigazgatás és az államigazgatás szinonim fogalmak Általános

Részletesebben

JEGYZŐ 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. titkarsag@balatonfured.com

JEGYZŐ 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. titkarsag@balatonfured.com BALATONFÜREDI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL JEGYZŐ 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. titkarsag@balatonfured.com Szám: 1/367- /2015. Előkészítő: Harsányiné dr. Tóth Beáta E l ő t e r j e s z t é s a

Részletesebben

büntetés-végrehajtási szakmai ismeretek fejezetei

büntetés-végrehajtási szakmai ismeretek fejezetei 2.94.5. KERETTANTERV (a XXXVIII. Rendészet ÁGAZATHOZ) alapján Fegyveres szervek és vagyonvédelmi ismeretek 9 12. középiskolai évfolyamokra szóló tananyagának büntetés-végrehajtási szakmai ismeretek fejezetei

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

FÖLDHASZNÁLAT ÉS FÖLDBIRTOK-POLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN (II.)

FÖLDHASZNÁLAT ÉS FÖLDBIRTOK-POLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN (II.) FÖLDHASZNÁLAT ÉS FÖLDBIRTOK-POLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN (II.) Az Európai Unió mezőgazdasági politikájában igen fontos szerepet játszó földhasználati és földbirtok-politika általános elveit és

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg A szociális ellátások formái Kéthely és Balatonújlak Községi Önkormányzatoknál 2007 2012. években Belső konzulens: Némethné Czaller Zsuzsanna Külső

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

A kormánytisztviselők, valamint a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak jogállására vonatkozó bírói gyakorlatról.

A kormánytisztviselők, valamint a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak jogállására vonatkozó bírói gyakorlatról. Belügyminisztérium A kormánytisztviselők, valamint a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak jogállására vonatkozó bírói gyakorlatról (Tanulmány) KÉSZÍTETTE: DR. LÁSZLÓ-OROSZ ORSOLYA, DR. BOGNÁR

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Pusztamagyaród Község Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga.

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. 1/ A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. Áttekintő vázlat I: A felelősség mint társadalmi

Részletesebben

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése Büntetőjog Csődjog Ingatlanjog Családjog Munkajog Társasági jog Polgári jog Képviselet közigazgatási eljárásban Követelések, adósságok behajtása Állandó, komplex képviselet Gazdasági társaságok működéséhez

Részletesebben

Kedves Versenyző! Válaszait olvashatóan írja le! Hiba esetén egyértelműen - egy áthúzással - javítson!

Kedves Versenyző! Válaszait olvashatóan írja le! Hiba esetén egyértelműen - egy áthúzással - javítson! A versenyző kódszáma: Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ Kedves Versenyző! Válaszait olvashatóan írja le! Hiba esetén egyértelműen - egy áthúzással - javítson!

Részletesebben

Bevezetés. I. Vezetés-irányítás. II. A bűnügyi helyzet értékelése

Bevezetés. I. Vezetés-irányítás. II. A bűnügyi helyzet értékelése Bevezetés A Várpalotai Rendőrkapitányság az Országos Rendőr-főkapitányság és a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság célkitűzéseinek, utasításainak, továbbá a saját munkatervében meghatározottaknak megfelelően

Részletesebben

Dr. Darák Péter előadása:

Dr. Darák Péter előadása: Dr. Darák Péter előadása: A belső bírói fórumok, az oktatás és az informális csatornák szerepe az ítélkezési gyakorlat egységesítésében 1. Létezik-e bírói jog? A bírói jogalkotás létezésének kérdése hosszú

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Közjogi természető keretek: belsı nemzeti jogok engedélyezési rendje nemzetközi szerzıdések szokásjog Magánjogi keretek: szerzıdések jogszabályok jogszabálynak

Részletesebben

Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez

Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez Az ókori római állam Itália nyugati partvidékének középső részén, a mai Róma város,

Részletesebben

JOGRENDSZER, JOGÁGAK

JOGRENDSZER, JOGÁGAK JOGRENDSZER, JOGÁGAK I. A jogrendszer fogalma és típusai II. A jogrendszer tagozódása III. A jogágak I. A jogrendszer fogalma és típusai 1. Jogrendszer: az adott állam jogszabályainak rendezett összessége

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

TITOKTARTÁSI MEGÁLLAPODÁS. amely létrejött egyrészről. cégszerű megnevezés:... (székhelye: nyilvántartást vezető cégbíróság neve:...

TITOKTARTÁSI MEGÁLLAPODÁS. amely létrejött egyrészről. cégszerű megnevezés:... (székhelye: nyilvántartást vezető cégbíróság neve:... TITOKTARTÁSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészről cégszerű megnevezés:.......... (székhelye:........., nyilvántartást vezető cégbíróság neve:......., cégjegyzék száma:........., adószám:......, képviselő

Részletesebben

Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán

Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Law Working Papers 2013/1 Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter

Részletesebben

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945)

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) 1 Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) A négy község Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida egyesítésével 1948-ban megalakult

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

A KÖZTÁRSASÁG KIALAKULÁSA I. A

A KÖZTÁRSASÁG KIALAKULÁSA I. A 1 Lecke: RÓMA SZÜLETÉSE II. A mondabeli városalapítás - A monda szerint a rómaiak Trójából származnak. - Romulus és Remus története - Romulus lett az első király, a monda szerint ő alapította a várost

Részletesebben

MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA

MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező Tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS

Részletesebben

SZKA_209_22. Maszkok tánca

SZKA_209_22. Maszkok tánca SZKA_209_22 Maszkok tánca diákmelléklet maszkok tánca 9. évfolyam 207 Diákmelléklet 22/1 AUSZTRÁLIA TOTÓ Jelöld X-szel azokat a válaszokat, amiket helyesnek tartasz! Hány millió négyzetkilométer Ausztrália

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

A mûszakizár-rendszer felépítésének lehetõségei a Magyar Honvédségben a NATO-elvek és a vonatkozó nemzetközi egyezmények tükrében

A mûszakizár-rendszer felépítésének lehetõségei a Magyar Honvédségben a NATO-elvek és a vonatkozó nemzetközi egyezmények tükrében ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés A mûszakizár-rendszer felépítésének lehetõségei a Magyar Honvédségben a NATO-elvek és a vonatkozó nemzetközi egyezmények

Részletesebben

AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán

AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán Az Erdélyi-medence szívében fekvő Mezőség, talán az egész Kárpát-medence egyik legkarakterisztikusabb

Részletesebben

TARTALOM. SZIMBÓLUMOK ÉS RITUÁLÉK... 11 (Jogi) szimbólumok... 11 (Jogi) rituálék... 15

TARTALOM. SZIMBÓLUMOK ÉS RITUÁLÉK... 11 (Jogi) szimbólumok... 11 (Jogi) rituálék... 15 TARTALOM SZIMBÓLUMOK ÉS RITUÁLÉK... 11 (Jogi) szimbólumok... 11 (Jogi) rituálék... 15 A SZÍNEK ÉS JELENTÉSÜK A JOGTÖRTÉNETBEN.. 21 Fehér... 21 Fekete... 23 Bíbor... 24 Vörös... 25 Sárga... 27 Z öld...

Részletesebben

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia NKA pályázat Hármaskönyv konferencia Altéma kódszáma: 3508/183 Hármaskönyv konferencia helyszíne: ELTE ÁJK Budapest Konferencia időpontja: 2014. november 19. Nemes Magyarországnak törvényeit és törvényerőre

Részletesebben

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944

Részletesebben

Jerome Murphy O Connor PÁL TÖRTÉNETE. A jó harcot. megharcoltam, a pályát. végigfutottam, hitemet. megtartottam.

Jerome Murphy O Connor PÁL TÖRTÉNETE. A jó harcot. megharcoltam, a pályát. végigfutottam, hitemet. megtartottam. Jerome Murphy O Connor PÁL TÖRTÉNETE A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam. 1 A KORAI ÉVEK A tarzuszi Pál büszke volt származására. Kétszer is di - csekszik vele. A Filippi

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

Tulajdonosi bejelentés

Tulajdonosi bejelentés Tulajdonosi bejelentés FreeSoft Nyrt., Kaptár Zrt., Credicet Fejlesztési Zrt. és Boródi Ferenc közös tulajdonosi bejelentése A FreeSoft Nyrt. (1037 Budapest, Montevideo utca 8.), a Kaptár Zrt., a Credicet

Részletesebben

Geofrámia kivonatok - Enoszuke

Geofrámia kivonatok - Enoszuke klzg Geofrámia kivonatok - Enoszuke A Bukott Császárság - Psz. 3700 után Történelem A Sinemos-tenger északi határán a századfordulón történtek után Enoszuke császársága a világ legnagyobb részének szemében

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

9923 Jelentés a Munkaerőpiaci Alap működésének pénzügyigazdasági

9923 Jelentés a Munkaerőpiaci Alap működésének pénzügyigazdasági 9923 Jelentés a Munkaerőpiaci Alap működésének pénzügyigazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. A Munkaerőpiaci Alap

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Spiegler Tamás, jegyzői referens (Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal) Doktorandusz (PTE ÁJK Doktori Iskola)

Spiegler Tamás, jegyzői referens (Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal) Doktorandusz (PTE ÁJK Doktori Iskola) 81 Spiegler Tamás, jegyzői referens (Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal) Doktorandusz (PTE ÁJK Doktori Iskola) A társasházak törvényességi felügyelete a gyakorlatban Az egyes

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119 Tartalomjegyzék Előszó 5 i. rész: A neveiben föltárulkozó Isten Bevezetés az 1. részhez: Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem 9 1. Elóhim 15 2. Jehova vagy Jahve 21 3. Ő, Aki gondot visel 27

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa

Részletesebben

Családban vagy csapatban? Nevelés az ókori Hellászban

Családban vagy csapatban? Nevelés az ókori Hellászban 13. Családban vagy csapatban? Nevelés az ókori Hellászban 1. Tedd időrendi sorrendbe egy ókori görög fiú életének eseményeit! Írj sorszámot a négyzetekbe! írni-olvasni tanulás olajfakoszorú kifüggesztése

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben