Migrációs tendenciák napjainkban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Migrációs tendenciák napjainkban"

Átírás

1 Migrációs tendenciák napjainkban

2

3 Migrációs tendenciák napjainkban Szerkesztette: Tarrósy István Glied Viktor Vörös Zoltán Pécs, 2014

4 Migrációs tendenciák napjainkban Szerkesztette: Tarrósy István Glied Viktor Vörös Zoltán Szakmai lektor: Póczik Szilveszter Készült az Európai Integrációs Alap/Belügyminiszérium által finanszírozott EIA/2013/ azonosítószámú Migrációs tendenciák napjainkban nevű projekt keretében. Jelen kötetben foglalt nézetek a szerzők és szerkesztők nézetei, azok semmiképpen sem tekinthetők az Európai Bizottság vagy a Belügyminisztérium hivatalos állásfoglalásának; sem az Európai Bizottság, sem a Belügyminisztérium nem tehető felelőssé ezokért, illetve a kötetben foglaltakért. Borító, design, tördelés: IDResearch Kft. Nyomda: Molnár Nyomda, Pécs Kiadó: IDResearch Kft. / Publikon Kiadó ISBN: Minden jog fenntartva! Szerzők, 2014 IDResearch Kft./Publikon Kiadó, 2014 A kötet szerzői jogi védelem alatt áll, a kiadványt vagy egyes részeit felhasználni, másolni, sokszorosítani, továbbadni kizárólag a kiadó engedélyével lehet.

5 Tartalom I. Bevezetés Elméleti megfontolások a nemzetközi migrációs tendenciák megértéséhez 9 Tarrósy István II. A nemzetközi migráció vizsgálatának kitüntetett aspektusai A nemzetközi migráció demográfiai és geográfiai aspektusai 29 L. Rédei Mária A nemzetközi migráció jogi aspektusai, különös tekintettel a legális migráció szabályozására az Európai Unióban 45 Mohay Ágoston Globalizáció és migráció az emberi jogok szemszögéből 65 Szabó Gábor A nemzetközi migráció gender aspektusai. Nemi szerepek változása, a migráció feminizációja 85 Bagi Judit Nemzetközi migráció, biztonságpolitika, biztonság 101 Póczik Szilveszter III. A nemzetközi migráció jelensége és tendenciái az egyes földrajzi térségekben Indiai migrációs folyamatok és az indiai diaszpóra 135 Szalai Éva Emese Migrációs trendek Kínában és Délkelet-Ázsiában 157 Vörös Zoltán Latin-amerikai migrációs körkép 177 Soltész Béla Észak-Amerika a nemzetközi migrációban 193 Pólyi Csaba Afrikai migrációs folyamatok 221 Tarrósy István

6 6 tartalom Migrációs tendenciák, kihívások és az erre adott szakpolitikai válaszok az Európai Unióban 245 Keserű Dávid Glied Viktor Ázsia és Európa szorításában migráció a Balkánon 275 Kitanics Máté Pap Norbert Az európai iszlám és a muszlim bevándorlás kérdése Kelet-Közép-Európában 291 Pap Norbert Kitanics Máté A posztszovjet térség migrációs mintái 309 Faludi Julianna Migrációs helyzetkép Magyarországon 329 Kováts András IV. Összefoglalás Összefoglalás 349 Glied Viktor Név- és tárgymutató 353 A szerzőkről 359

7 Első fejezet Bevezetés

8

9 Elméleti megfontolások a nemzetközi migrációs tendenciák megértéséhez Tarrósy István Absztrakt A bevezető fejezet interdiszciplináris megközelítésben áttekinti a történeti távlatban sokszor egymásnak feszülő elméleti elképzeléseket, és egyfajta szintézisét kínálja a legfontosabb migráció- és integrációelméleteknek. Szándéka, hogy a Grevi megfogalmazásában interpolárisnak minősíthető transznacionális globalizmus különböző aktorai és a közöttük lévő interakciók keretében elmélkedjen. A bevezető kitüntetetten fontosnak tartja a multikulturalizmus ideológiáival való szembenézést, különösen, hogy pozitívumai ellenére az amerikai, francia és német modellek érvényessége az elmúlt években megkérdőjeleződött. A szöveg utolsó része jelen könyv célkitűzéseit, szerkezeti felépítését, módszertanát és eszközrendszerét foglalja össze. Abstract This introductory chapter presents an interdisciplinary overview of the often competing theoretical approaches in a historical context, offering a synthesis of the major migration and integration models. It intends to lead its arguments within the framework of the actors and interactions of the transnational globalism that can be characterized as interpolar, drawing upon the works of Grevi. The chapter deems it significant to face that the ideologies of multiculturalism, in particular, as despite their positive aspects, the validity of the American, French and German models has been challenged in recent years. The last paragraphs of the introduction tell the reader about the aims and objectives, as well as the structure, methodology and educative tools of the book. Kulcsszavak: népességnövekedés, regionális egyenlőtlenségek, biztonság, migráció és fejlődés, transznacionális kapcsolatok, migrációs hálózatok, multikulturális modellek, poszt-multikulturális társadalom Keywords: demography boom, regional inequalities, security, migration and development, transnational linkages, migration networks, multicultural models, post-multicultural society

10 10 tarrósy istván Bevezető gondolatok Az emberiség történetének kezdettől fogva elmaradhatatlan része a vándorlás, a történelem lényegében vándorlások és vándorok története. Az emberek vándorlása, vagyis a migráció egyik jellegzetessége az, hogy az őshonos és bevándorló embercsoportok egymással kapcsolatba lépve kommunikációt folytatnak, s ennek eredményeként a vándorok a helyi közösségekbe befogadást nyernek. A vándorlás olykor konfliktusokkal jár és történelmi és elméleti nézőpontokból vizsgálható kultúrfilozófiai, politikatudományi, szociológiai, antropológiai, (nemzet)gazdasági és (nemzet)biztonsági kérdések sorát veti fel. Ezek megválaszolására különböző magyarázatok születtek, amelyek, bár sok esetben csak részigazságokkal szolgálnak, lehetőséget kínálnak a folyamatok, szereplők és kapcsolataik makró- és mikro-szinten rendszerszerű értelmezéséhez. Könyvünk bevezető fejezete hasznos elméleti megfontolásokat tekint át azzal a szándékkal, hogy a kötetben bemutatott jelenségek, folyamatok, trendek és tendenciák könnyebben megértését elősegítse. Itt nem célunk, hogy a nemzetközi migráció elméleteinek átfogó összefoglalóját nyújtsuk, táblázatok, ábrák, és infoboxok segítségével mégis kísérletet teszünk egyfajta rendszerezésre, ahogy az 1. számú táblázatból és a 3. számú infoboxból is kitűnik. Főként arra szeretnénk rávilágítani, mennyire fontos az interdiszciplináris megközelítés, ha a migráció egyes aspektusait, főként regionális társadalomföldrajzi jellemzőit és nemzetközi vonatkozásait elemezzük. Népességrobbanás, regionális egyenlőtlenségek, biztonság A 20. század második felében bekövetkezett példátlan népességrobbanás következtében a nemzetközi migráció jelentős globális kihívássá vált, a Föld egésze számára tette fel a kérdést: mi lesz a váratlanul megduplázódott embertömeg jövője? (Szabó A., 2006: 43). Ha földünket egy intelligens idegen lény látogatta volna meg 1900-ban, majd száz évvel később újra, a leglátványosabb változást minden bizonnyal az emberek és a városok növekvő számában, illetve a bolygó egyéb életjelenségeiben látta volna (McNeill, 2002: 35). A történeti távlatból folytatott vizsgálódás ijesztő számokat mutat (ld. 1. és 2. ábrák): 1825-ben körülbelül 1 milliárd ember élt a Földön, 1900-ban 1,63 milliárd, 1925 körül a szám elérte a 2 milliárdot, azaz egy évszázad leforgása alatt a lakosság megkettőződött. Az ezt követő fél évszázadban (1925-től 1976-ig) ismét megduplázódott, és így lett 4 milliárd. Ez a szám 1990-ben elérte az 5,3 milliárdot (Kennedy, 2002: 31), 2000-ig pedig 6 milliárdra nőtt. Az ENSZ népesedési adatai szerint (UN Population Division) ma, 2014-ben, több mint 7,2 milliárdan élünk a bolygón. Már az is súlyos kérdéseket vetne fel, ha a Földön élő emberi közösségek világszerte ugyanolyan mértékben gyarapodnának, és hasonló ütemben élnék fel a sok esetben véges erőforrásokat. Ehelyett azonban regionális egyenlőtlenségeket látunk, a különböző népek igen eltérő demográfiai sajátosságokat mutatnak, egyesek gyorsan

11 elméleti megfontolások a nemzetközi migrációs tendenciák megértéséhez 11 1 A migráció fogalma A migráció latin eredetű szó, melynek jelentése vándorlás, helyváltoztatás, elvándorlás, elköltözés ; a lakosság tömeges lakóhelyváltoztatása egy országon belül vagy áttelepülése egyik országból a másikba (Bakos, 1994: 497). A vándorlás egyéni vagy csoportos akarat eredménye, amelyet az általános társadalmi, gazdasági, politikai folyamatok, az egyéni szándék és a mindennapok történései együtt, egyszerre határoznak meg (Rédei, 2007: 13). A migráció az emberi történelem folyamán mindenkor jelen lévő népmozgalom, amelynek során kisebb vagy nagyobbszámú népesség földrajzi tekintetben elmozdul, átmenetileg vagy véglegesen szálláshelyet, települési területet változtat. A fogalom egyfelől a meghatározott területről való kivándorlás, másfelől egy másik területre való bevándorlás teljes esemény- és hatástörténetét, valamint mechanizmusait öleli fel. Elemeinek, részeinek tekinthetjük: a vándorlás (utazás) közbeni jellemző eseménysorokat, az új területen történő letelepülést, a rendszerszerint számszerűleg fölényben lévő honos népességgel kialakuló egyéni és csoportos kapcsolatokat, a bevándorlók belső kapcsolatrendszerének szerveződését (például a kisebbségképződést), a honos népességnek a jövevényekhez való viszonyát, saját belső viszonyaiban a migráció eredményeként létrejövő változást, a bevándorláshoz rövid és hosszú távú alkalmazkodást, az igazgatási és rendészeti feladatok ellátását, bevándorlás-politika kialakítását (Póczik, 2008: 78-79). szaporodnak, mások lélekszáma stagnál, ismét másoké pedig kifejezetten csökken (Kennedy, 2002: 30). Sokak szerint a gazdaságilag és technológiailag fejlett világ maga teremtette a globális egyenlőtlenségeket, melyek demográfiai kísérőjelensége fenyegető kihívás a Föld egészére nézve (Póczik, 2008: 35). A népességnövekedés kétségkívül a globalizáció korának nevezhető 20. század egyik meghatározó jelensége, amely tömeges népességmozgásokat, modern népvándorlásokat (Wetzel, 2011: 9) és ezzel járó éles konfliktushelyzetek eredményezett. A számos elméleti megközelítés közül leginkább a világrendszer-elmélet törekszik a globális egyenlőtlenségek magyarázatára. Az 1970-es években Immanuel Wallerstein munkássága nyomán kibontakozó elemzésmód, amelyben a nemzetállam helyett egy új keret, a»világrendszer«vált kiindulóponttá (Wallerstein, 2010:

12 12 tarrósy istván 44), felforgatta a korábban bevett gondolati sémákat: A világrendszer két típusa a világbirodalom és a világgazdaság. Míg a birodalomra a központosított politikai irányítás jellemző, addig a világgazdaságban különböző hatalmi központok versengenek egymással, s a javakat a piaci mechanizmuson keresztül osztják el (Egedy, 2011: 23). A kapitalista piac által teremtett globális világgazdaság szerkezete, a centrum és a periféria kettőssége a tőkék, áruk és szolgáltatások áramlása mellett a munkaerő nemzetközi vándorlását is befolyásolja. A nemzetközi térben zajló globális folyamatok közül a társadalmi változások egyik legizgalmasabb együttesét a köztes régiók, az úgynevezett félperiféria feltörekvő gazdaságokként jellemezett szereplői mutatják fel. Ezek dinamizmusa nagy eséllyel alakíthatja át a rendszer egészét is (Tarrósy, 2011), az átalakulás pedig értelemszerűen a nemzetközi migrációra is hatással bírhat. A ki-, illetve bevándorlása során a vándorok számukra a korábbinál kedvezőbb lehetőségeket kínáló helyekre igyekeznek. Az urbanizációs robbanás a világgazdasági periféria és félperiféria országaiban még ma is zajlik, a népesség vidékről a városokba özönlik, másrészt a gazdaságilag, technológiailag kevésbé fejlett országokból elsősorban a fejlettebbek, a Globális Dél országai felől a fejlett Észak országai felé törekszik. A ma és a közeljövő migrációs mozgásaiban a félperiféria feltörekvő országai is egyre vonzóbbak, a Globális Dél hatalmi centrumai (félperiféria-centrumok) is egyre erősödő szívóhatást gyakorolnak a migránsokra. Délkelet-Ázsiában Malajzia, Dél- Korea és Tajvan is egyre népszerűbb déli célországok, akárcsak Latin-Amerikában Brazília, Argentína és Venezuela, vagy Afrika szubszaharai térségeiben Nigéria, Elefántcsontpart és Etiópia. Az erőforrások és az ezekhez való hozzáférés egyenletesebb elosztásának sürgető igénye közvetlenül magyarázza a növekvő migrációt. Ha bőven áll rendelkezésre ennivaló és föld, [...] maga a probléma is kisebb; ha az erőforrásokat korlátozottnak vélik [...] a nagyobb migráció természetesen felveti a bevándorlókról történő gondoskodás kérdését. Ráadásul a nagyarányú bevándorlás számos félelmet ébreszt (Kennedy, 2002: 47). A nemzetközi migráció értelmezésének egyik kitüntetetten fontos elmélete, a konfliktuselmélet fókuszában a relatíve növekvő populáció létszáma és a relatíve szűkülő, de legalábbis igazságtalanul elosztott erőforrások közötti ellentmondás (Szabó A., 2006: 43) áll. Célja a konfliktusok pozitív társadalmi funkciójának, szabályozhatóságának és súlyának felismerése (Póczik, 2008: 77). Az elmélet a különböző szereplők, a migráció esetében alapvetően a befogadó (többségi) társadalom és a bevándorlók (etnokulturális kisebbség) között létrejövő, illetve fennálló konfliktusokat a társadalmi változás előmozdítójának gondolja, és szabályozásuk vizsgálatán keresztül az adott társadalmi berendezkedés hatalmi szabályrendszerét igyekszik értelmezni (Uo.). A nemzetközi migráció egyik kiemelkedően fontos vetülete a biztonság. A migráció biztonsági vonatkozásait a kutatások jellemzően a befogadó, illetve a migrációs nyomásnak kitett államok szempontjából értékelik, [azonban] hasonlóan fontos a bevándorló vagy éppen mozgásban lévő személy biztonsága is, melyről jóval kevesebb

13 elméleti megfontolások a nemzetközi migrációs tendenciák megértéséhez 13 szó esik (Hautzinger et al., 2014: 23). Pedig a földrajzi helyváltoztatást motiváló okok egyik legfontosabbika a biztonság, a vándorok létbiztonsága, valamint gazdasági, kulturális, politikai stb. értelemben vett biztonsága. Ezért a nemzetközi migráció vizsgálatában a biztonság mozzanatára különös figyelmet kell fordítanunk, a humán biztonság összetett fogalmának a migráció és fejlődés elméleti kontextusában is központi jelentősége van. Ábra 1: A világ népességének változása 1750 és 2100 között Forrás: Saját szerkesztés a és az UN Population Division 2013-as adatai alapján Ábra 2: A világ népességének változása 1950 és 2100 között Forrás: Saját szerkesztés az UN Population Division 2013-as adatai alapján

14 14 tarrósy istván 2 Humán biztonság és fejlődés egy interpoláris világban Giovanni Grevi 2009-ben használta először az interpoláris jelzőt a 21. századi globalizmus jellemzésére. Helytálló kifejezése az interdependenciák (kölcsönös függőségek) korában értelmezhető multipolaritást (többpólusú rendszert) takarja (Tarrósy, 2013a: 275). Az interpoláris korszak szélesen értelmezett biztonság-koncepcióval kalkulál ez az ENSZ és szakosodott szervezetei, köztük legelsőként Fejlesztési Programja, az UNDP (United Nations Development Program) által alkalmazott humán (emberi) biztonság fogalma. E megközelítés szerint a hangsúlyt az egyének biztonságára, nem pedig az államok és nemzetek biztonságára kell helyezni. A világszervezet nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a környezeti instabilitás, a szegénység, az éhínség és elnyomás nem pusztán kritikus biztonsági kérdések, hanem egyszerre forrásai és következményei is a konfliktusoknak. A [humán biztonság fogalmában testet öltő új] felismerés újrahangsúlyozza az államok felelő sségét és kötelezettségét, hogy biztosítsák állampolgáraik biztonságát (Botz, 2007, idézi Tarrósy, 2013b: 9). A Nobel-díjas Amartya Sen által is használt fogalom az emberek mindennapjaiban jelentkező új globalizációs kihívások összetettségét hivatott leírni, ezért is foglal egybe olyan elemeket, mint a túlélés, az emberi élet méltósága, az egészség, a béke, a tolerancia, az egyenlő ség, a szolidaritás, és általában az élet minő sége. A valódi fejlődés értelme az emberek helyzetének javítása vallják sokan. Az új paradigma szerint a fejlődés szorosan kapcsolódik a biztonsághoz, de olyan módon, ahogyan azt maguk érintett (mikro) közösségek relevánsnak látják saját jelenük és jövő jük szempontjából. Ezt az elvet egyre több gazdaságilag és technológiailag fejlett állam tartja fokozottan szem előtt, és kezeli prioritásként az ún. saját tulajdonú fejlődés célját. migráció és fejlődés Hein de Haas (2012) szerint a migráció és a fejlődés közötti viszonyrendszer fogalmi kerete képes a munkaerő-vándorlás gazdasági dimenzióinak és a fejlődés szerteágazó kérdéseinek összetett voltát leírni. A migráció és fejlődés nexusának megértéséhez az út ahogy de Haas érti az egyes optimista és pesszimista megközelítések elemzésén keresztül vezet. De Haas szerint a neoklasszikus fejlődési és modernizációs elméletek optimizmust sugalltak, általánosan elfogadott tételük szerint a nagymértékű emigráció hozzájárulhat ahhoz, hogy mindenki a legjobban járjon: gyors növekedés a bevándorlás célországában [...] és gyors növekedés a származási országban (Kindleberger 1965, idézi De Haas, 2012: 58). A pesszimista megközelítések sorában

15 elméleti megfontolások a nemzetközi migrációs tendenciák megértéséhez 15 a Myrdal (1957) által kidolgozott kumulatív okok elmélete szerint a kapitalista fejlődésre elkerülhetetlenül jellemző a különböző területek közötti elmélyülő jóléti egyenlőtlenség. [...] erős állami beavatkozás/politikai döntés nélkül a kapitalista rendszer a területi egyenlőtlenségeket növeli (Uo.: 59). Nemzeti szinten vizsgálódva ez az elmélet rokon vonásokat mutat a centrum-periféria modellel és a neomarxista fejlődéselmélettel, de megjelenik a fenntartható fejlődés gazdasági vonatkozású fogalmi rendszereiben is. Az 1980-as és 1990-es évekre a migrációkutatók összhangban a társadalomtudományokban bekövetkezett paradigmaváltással pluralista, de még inkább polikauzális értelmezési keretek megalkotására törekedetek és a cselekvőt és a struktúrát középpontba állító megközelítések összehangolás[át] (Uo.: 65) tűzték célul. E pluralista nézetek közül a munkamigráció új gazdaságtana (New Economics of Labour Migration NELM) a neoklasszikus migrációelmélet bírálatából kiindulva a családokra fokuszált. A NELM, miközben integrálja a migránsok transznacionalizmusát elemző szociológia és antropológiai tudást és a megélhetési szempontokat figyelembe vevő gazdasági szemléletet, a migráció és a fejlődés kölcsönhatásainak megértésére törekszik. Ez az új megközelítés lehetővé teszi a migrációval kapcsolatos döntéshozást befolyásoló tényezők szélesebb körének integrálását az egyéni hasznosság-maximalizáláson túl is (Uo.: 66). A NELM szerint a nemzetközi migráció nem lassul vagy áll le, ha az addig világszintű bérkülönbségek kiegyenlítődnek, hiszen számos egyéb feltétel, mint például a biztonság, a karrier, a fogyasztási javak bősége vagy szűkössége, vagy akár az egyént védő társadalombiztosítási háló (munkanélküli, beteg- és nyugdíjbiztosítások, egyéb szociális ellátás), illetve ezek különbségei is motivációt jelentenek (Póczik, 2008: 70). A NELM, hasonlóan az antropológusok és szociológusok által használt módszerekhez, egyebek között kvalitatív interjúkkal és háztartásokra vonatkozó felmérésekkel vizsgálja a nemzetközi migrációt. A transznacionális mozgások 21. század világában sokféle szereplő kölcsönfüggő hatásokat eredményező kapcsolatrendszerét figyelhetjük meg. Az államok, de a nem-állami szereplők is, civil szervezetek, nemzetközi intézményi aktorok, multinacionális formációk, és más transznacionális entitások egyre több különféle típusú relációba bonyolódnak egymással. A (világ)gazdaság globalizációjával valamennyi aktor a transznacionális kapcsolatok hálózatába integrálódik. Messner (2002) szerint a gazdasági globalizáció legalább három alapvető eredménnyel jár: 1. a globális és a lokális szintek közötti kölcsönfüggőség erősödik, a lokális szereplők, intézmények és helyspecifikus elképzelések egyre nagyobb jelentőséget nyernek; 2. a transznacionális gazdasági terek és közösségek kitágulnak, előretörnek; 3. végül a nem állami szervezetek (NGO) pozíciószerzése révén a piacgazdaság civil arcát előtérbe helyező politikai diskurzus megélénkül. A migráció kapcsán megfigyelhető transznacionalizálódás az ún. kettős lojalitásra irányítja a figyelmet. A transznacionális fordulat egyik feltétele, hogy a fejlett technika lehetővé teszi a migránsok számára a szárma-

16 16 tarrósy istván zási közösségeikkel való kapcsolattartást (mobil)telefonon, faxon, (műholdas) televízión és az interneten keresztül, valamint pénz hazautalását globális hivatalos és nem hivatalos bankrendszerek segítségével (De Haas, 2012: 70). A nemzetközi migránsok életében kimutatható transznacionális megélhetési stratégia részét képezik az említett hazautalások, a rendszeres hazalátogatások, a transznacionális üzleti és civil tevékenységek, a kibocsátó vagy kiinduló országokban eszközölt befektetések, politikai szerepvállalások, melyek révén a migráns hosszú távon képes fenntartani személyes és családi kötelékeit. Akkor is, ha a migráns választott célországában az integráció mellett dönt, fennmarad transznacionális elkötelezettsége. Ez kétségbe vonja azt a feltételezést, hogy a migránsok távozása automatikusan veszteséget jelent agy- vagy izomelszívás formájában (Uo.: 71). Maguk a transznacionális közösségek vagy diaszpórák, éppen transznacionális elkötelezettségeik és kettőskötésű szerepvállalásaik miatt egyre fontosabb társadalmi aktorai globális világunknak. Globális, egyre több hatalmi centrum összjátékában szerveződő világunk szereplőit megannyi hálózat kapcsolja össze. A migrációs hálózatok elmélete szerint a nemzetközi migránsok beilleszkedés[e] az új környezetbe ott valósul meg sikeresen, ahol korábbi családi, baráti tapasztalatok, kapcsolatok ezt elősegítik. A [kibocsátó] területek nyomása és a már [korábban] letelepültek által lakott régiók között donori kapcsolat formálódik, ami hozzájárul a későbbi migrációs döntés irányának kiválasztásához is. A kutatók jelentős része éppen ebből kiindulva a családalapú egyesítés jellegű mozgásokat kíséri fokozott figyelemmel (Rédei, 2007: 66). E hálózati elmélet a migránsok és közösségeik kollektív erejére és a társadalmi integráció mozzanatára irányítja a figyelmet. A migráció a modern gazdaságok és a globalizálódó világ természetes jelensége (Hárs, 2010: 16). Olyan jelenség, amely megtörténik függetlenül attól, hogy az ember akarja vagy sem (Milborn, 2008: 8). Az elmúlt évtized politikai diskurzusa, elsősorban Európában arról szólt, hogy a bevándorlók milyen hasznos szerepet vállalhatnak a befogadó országok gazdaságában, különösen a legutóbbi globális pénzügyi és gazdasági válságban meggyengült nemzetgazdaságokban. A liberális álláspontjáról ismert Corrina Milborn szerint a migráció Európa hasznára is van. Logikus lenne tehát, hogy Európa törődjön a bevándorlással, segítse azt, s hogy mindent megtegyen a letelepedők lehetőség szerint minél jobb integrációja érdekében (Uo.). A klasszikus elméletek, ezek recepciója, illetve kritikája makro-megközelítésben hasznos viszonyítási keretet kínálnak. A gazdasági ésszerűségből és haszonszámításból kiindulva a vándorlások push és pull vagyis taszító és vonzó tényezőkkel magyarázhatók. Ezek között azonban nem csupán gazdasági vagy demográfiai okokat látunk, hanem nemegyszer helyi konfliktusok és klímakatasztrófák motiválta öszszetett döntéseket is. A fontosabb elméleteket összevetve láthattuk, hogy a push-pull modell önmagában nem képes az összetett mozzanatokat megfelelően magyarázni, mikro-szintű vizsgálatok viszont lényegi elemekre világítanak rá a migrációs folya-

17 elméleti megfontolások a nemzetközi migrációs tendenciák megértéséhez 17 matok és tendenciák megértésében. A paradigmaváltás olyan felismeréseket hozott, mint a kapcsolati hálók jelentősége, a migráció feminizálódásának jelentősége, az állami szerepvállalás keretei és eszközei, vagy az integráció társadalmi komplexitása. Már az 1980-as évektől nyilvánvaló, hogy a kapcsolathálók hatása már a potenciális migránsok kiválogatódásában is érvényesü l. A rendelkezésükre álló információk és az általuk elérhető erőforrások befolyásolják a migrációs döntést, hosszú távon pedig a kapcsolathálók tartják működésben a [kibocsátó] és fogadó ország közötti migrációt (Hautzinger et al., 2014: 30). A globalizált térben az információáramlás felgyorsult, a külföldi tapasztalatszerzés, de még inkább a jobb élet iránti vágy és annak megvalósítása a kapcsolathálókkal átszőtt globális térben könnyebben, gyorsabban mehet végbe. Az elhatározás hogy vállaljuk a kockázato[ka]t, egy idegen környezet feltérképezését fiatal korban könnyebben megvalósul, hiszen [szabadabban] vághatunk neki a nagyvilágnak (Rédei, 2009: 10-11). A szellemi erőforrásoknak az egyes nemzetgazdaságok számára is oly fontos növelését célozza a tanulási célú mobilitás. Ez a poszt-multikulturális társadalomban egy toleráns(abb), önálló, fogékony és alkalmazói, kozmopolita magatartás kialakulását segíti a leendő munkavállalóban. Etulajdonságok aztán számottevő mértékben járulnak hozzá [többek között] a nemzetközi üzletmenet gyors és hatékony terjedéséhez (Uo.: 11). 3 Elméletek egymásnak feszülése elméletek születése és hanyatlása A 20. századi migrációkutatást kettős megosztottság jellemezte: hosszú ideig szinte teljesen különváltak azok, akik azt vizsgálták, miért (milyen okok/motivációk miatt) és hogyan megy végbe a vándorlás, azoktól, akik azt tanulmányozták, hogyan reagálnak a (be)fogadó társadalmak a beérkező migránsok jelenlétére, illetve a vándorok hogyan képesek integrálódni e társadalmakba. A kutatók előző csoportja a fejlődéstanulmányok, közgazdaságtan, politikai gazdaságtan és földrajz oldaláról közelítették meg a kérdést; az eltérő szemszöget képviselők viszont szociológiai, kulturális antropológiai, politikatudományi, jogi és oktatáskutatással összefüggő tudást vonultattak fel a kutatott terület feltérképezéséhez. Többek között tudományterületi sajátosságok miatt mély felfogásbeli, módszertani és politikai szakadék húzódott a két tábor között. Az eltérő elméleti megfontolások közül a legellentmondásosabb relációt a neoklasszikus és a történeti-strukturális/intézményi elméletek jelentették. A neoklasszikus közgazdasági elmélet szerint makro megközelítésben a vándorlás fő mozgatója az egyes országok közötti bérszínvonal- és életszínvonal-különbség. Politikai döntésekkel mind a kibocsátó, mind a befogadó

18 18 tarrósy istván államok vezetése képesek befolyásolni/szabályozni a vándorlást. Ugyanezen elmélet mikro megközelítése szerint az igazán nagy hangsúly a migrációban érvényesülő jövedelmi előkalkulációkra (Póczik, 2008: 67) helyeződik. A vándorok pontosan ismerik saját országaik, illetve a választott célország(ok) jövedelmi helyzetét, és döntéseik túlnyomórészt gazdasági alapokon nyugszanak. A neoklasszikus elmélet szerint a bérszínvonal-különbség globális kiegyenlítődése a migráció leállását, megszűnését eredményezi (egyensúlyi hipotézis). A duális vagy szegmentált munkaerő-piac elmélete a nemzetközi migrációt össztársadalmi kontextusban vizsgálja. Az elmélet szerint a modern ipari államok gazdasága eleve meghatározott szintű bevándorlásra rendezkedett be. Bizonyos szektorokban a bevándorlók munkájára erős és folyamatos kereslet van. A fejlett országok jellemzően kettős (duális) munkaerő-piaccal rendelkeznek (Hautzinger et al., 2014: 29). Az elmélet primernek tekinti a fejlett ipari államok hazai munkaerő számára nyitott, viszonylag magas jövedelmet kínáló legális munkaerő-piacát, míg szekundernek ezen országok szintén legális, de alacsony státusú feladatokat, alacsony társadalmi presztízst, rossz munkakörülményeket, alacsony béreket kínáló instabil munkapiacát (Póczik, 2008: 70-71). A bevándorlók a másodlagos munkaerő-piacon elégítik ki a munkaadói keresletet, az esetek többségében átmeneti szerepek felvállalásával. A történeti-institucionalista elmélet a tőkét termelő olcsó munkaerő mobilizációjában látta a migráció lényegét. A marxista politikai gazdaságtanban gyökerező elemzés különösen az 1960-as évek Latin-Amerikájára is oly jellemző függőségi elméletre alapozott és azt hangsúlyozta, hogy az európai gyarmatosítás örökségeként a nemzetközi migráció örökös körforgássá teszi a függőségi viszonyokat, magát a gazdasági értelemben vett alulfejlettséget (visszamaradottságot), melynek eredményeként a gazdagok még gazdagabbak lesznek. Később, az 1970-es és 1980-as évek összetettebb világrendszer-elmélete hódított teret. Az Immanuel Wallerstein által kidolgozott teória lényege, hogy nem az egyes államok nemzetközi politikai manőverei magyarázzák a nemzetközi kapcsolatok logikáját, hanem a nemzetközi színtér alapvető struktúrája határozza meg az államok és nem csak az államok mozgásterét. [...] a nemzetközi kapcsolatok dinamikáját a globális kapitalizmus keretei alakítják (Szabó, 2010: 53-54). A multinacionális cégek behatolása és terjeszkedése a gazdaságilag kevésbé fejlett térségekben felgyorsította a vidéki területeken végbement változásokat, és szegénységet, munkanélküliséget, valamint gyors ütemű urbanizációt, illetve az informális gazdaságok terebélyesedését eredményezte.

19 elméleti megfontolások a nemzetközi migrációs tendenciák megértéséhez 19 A társadalmi integráció kérdését tekintve a fejlett országokba irányuló 1945 utáni nemzetközi migráció kapcsán az első modell a kizárást/kirekesztést tette meg központi magyarázó elemnek. Ez az iskola azt vallotta, hogy a viszonylagosan homogén nemzeti idenitással rendelkező társadalmak nem tudják befogadni az eltérő kultúrájú csoportokat. Az exklúzió elmélete szerint a migránsokat a fogadó állam csupán vendégmunkásként engedi be, de a családjaikkal történő állandó letelepedést nem tartja kívánatosnak. Ekkoriban Németországban, Svájcban és Ausztriában is e modellben gondolkodtak a bevándorlókat illetően. Ellentétes elméletet képviselt az asszimiláció modellje, mely szerint a befogadó államok úgy tudnak megbirkózni a kulturális különbségekkel, hogy elvárják: a migráns adja fel anyanyelvét, vallását, szokásait és a jellemző nemzeti kultúra szerint olvadjon be a befogadó államba. Cserébe állandó letelepedést és állampolgárságot szerezhet. Az olyan telepes államok, nagybefogadó államok tapasztalatain kifejlődött modell volt ez, mint az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália és Kanada, amelyek a migrációt a nemzetépítés kulcselemének tartották. Az 1970-es évekig több európai befogadó állam is e modellt támogatta. Mindkét elmélet azonban osztotta az az álláspontot, miszerint a különbségek, a különböző identitások kontrollálhatóak, azaz hosszú távon a migráció nem gyakorol jelentős(ebb) hatást a létező nemzeti kultúrára. Az 1960-as évektől viszont szélesebb értelemben megindult az ebbe vetett hit eróziója, ugyanis világossá vált, hogy a bevándorlók maradnak és kulturálisan nem olvadnak be a többségi társadalomba részben diszkriminatív gyakorlatok, illetve rasszista megnyilvánulások miatt, melyek munkaerőpiaci és lakóhelyhez kötött szegregációban nyilvánult meg. Etnokulturális közösségi formációk és a tiltakozás kulturális formáinak szembetűnő megjelenése ráébresztették a többségi társadalmakat, hogy a migráció eredményeként újfajta és tartós kulturális diverzitással szemben kell kialakítaniuk stratégiákat. Mindez a multikulturális társadalom koncepciójának megalkotásához vezetett elsőként Kanadában, Ausztráliában, valamint néhány európai államban.

20 20 tarrósy istván Táblázat 1: Migráció- és integrációelméletek áttekintése A vándorlást magyarázó migrációelméletek Neoklasszikus közgazdasági elmélet Mikro-szintű: egyéni motiváció jövedelmi előkalkuláció gazdasági tőke humán tőke Makro-szintű: egyensúlyi hipotézis bérszínvonal-különbség szabályozása (politika) Történeti-strukturális/intézményi elmélet gyarmatosítás, függőségi elmélet világrendszer-elmélet kapitalista piac állandósult egyenlőtlenségek A társadalmi befogadást magyarázó integrációelméletek Kizáró/kirekesztő modell (exklúzió) vendégmunkások rendszere időszakos adaptáció a különbség (különböző identitások) kontrollálhatósága Asszimiláció-modell (inklúzió) beolvadás a nemzeti kultúrába, letelepedés cserébe állampolgárság strukturális, kulturális, azonosulási, biológiai asszimiláció Multikulturalizmus kulturális sokféleség kooperatív egymás mellett élés kultúrák egyenértékűsége anti-rasszizmus Átmenet-elméletek mobilitás és fejlődés, illetve gazdasági integráció összekapcsolása migrációs emelkedő (migration hump) migrációs események térbeli tipológiája Migráció és fejlődés elmélete hazautalások agycirkuláció diaszpórák Integráció/neoasszimiláció a diverzitás mállasztja a társadalmi kohéziót és tőkét párhuzamos életek, nem integrálódó migránsok (főként muszlimok) és biztonsági kockázatok visszafordíthatatlan globális változások, de központi nemzeti értékek kinyilvánítása elmozdulás holisztikus(abb) értelmezések felé Forrás: Saját szerkesztés Castles (2007), Póczik (2008), Rédei (2007) és Cseresnyés (2005) alapján A multikulturális modell válsága? Poszt-multikulturális társadalom és fokozódó migráció Az 1970-es évektől észak-amerikai, majd európai példák alapján egyfajta normatív modellé vált a multikulturális társadalom elgondolása, különösen a liberális jóléti demokráciákban. Ez a modell nem csak támogatta, hanem preferálta is a különbözőséget, a közelebbről meg nem határozott másságot. Elvárássá tette a különböző identitású társadalmi csoportok elfogadását, főként az etnikai és népcsoporti különbségek tiszteletét, de a kulturális, szexuális és generációs csoportidentitások védelmét is. Egy idő után azonban, ahogy Marcin Król (2013) írja, a multikulturalizmust

Elméleti megfontolások a nemzetközi migrációs tendenciák megértéséhez

Elméleti megfontolások a nemzetközi migrációs tendenciák megértéséhez Elméleti megfontolások a nemzetközi migrációs tendenciák megértéséhez Tarrósy István Absztrakt A bevezető fejezet interdiszciplináris megközelítésben áttekinti a történeti távlatban sokszor egymásnak feszülő

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat)

A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat) TÓTH ANTAL EKF TTK Földrajz Tanszék A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat) Alkalmazható természettudományok oktatása a tudásalapú társadalomban TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0038

Részletesebben

Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Az iskolával szembeni társadalmi igények A tudásközvetítő funkció A szocializációs funkció A társadalmi integrációs (ezen belül a mobilitási)

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15. Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései

A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései Széchenyi István Egyetem, Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola MRTT Vándorgyűlés Nagyvárad, 2016. szeptember 15-16. Migráció és városfejlődés Városfejlődés

Részletesebben

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása A társadalmi kirekesztés - Kelet-Közép-Európa meghatározó problémája A kisebbségek

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS

JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS A 21. SZÁZAD TÁRSADALMI KÉRDÉSEI ÉS KIHÍVÁSAI Budapest 2016. április 6. Előadó: Laki Ildikó Ph.D Szegedi Tudományegyetem Zsigmond Király Főiskola főiskolai docens Tartalmi

Részletesebben

A GLOKALIZÁCIÓ TEREI FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS NOVEMBER

A GLOKALIZÁCIÓ TEREI FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS NOVEMBER A GLOKALIZÁCIÓ TEREI FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS 2014. NOVEMBER 27 28. A GLOBALIZÁCIÓ HATÁSA A TÉRRE (SZAKIRODALMI IDÉZETEK) A földrajz vége A távolság halála Térés idő összezsugorodása

Részletesebben

Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással

Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással Mennek 200?? - 2013 Jönnek 1987-200??? Jönnek (1987-200????) A magyar menekültügy születése Diaszpóra A Kárpát-medence magyar migránsai Idegenellenesség

Részletesebben

A migráció és a magyar migránsok jellemzői 1999-2011

A migráció és a magyar migránsok jellemzői 1999-2011 MŰHELYTANULMÁNYOK DISCUSSION PAPERS MT-DP 2014/4 A migráció és a magyar migránsok jellemzői 1999-2011 Tendenciák és a migránsok profilja a KSH Munkaerőfelmérés adatai alapján CZIBIK ÁGNES HAJDU MIKLÓS

Részletesebben

Bevándorlás és társadalmi integráció

Bevándorlás és társadalmi integráció Bevándorlás és társadalmi integráció A társadalmi beilleszkedés vizsgálatának fogalmi kerete Asszimiláció (lineáris vs. szegmentált) Akkulturáció Integráció/Szegregáció Multikulturalitás, multikulturalizmus

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Transznacionális családok növekvő kivándorlás idején

Transznacionális családok növekvő kivándorlás idején Transznacionális családok növekvő kivándorlás idején Fókuszban a Család konferencia Pécs, 2015. május 14 15. Blaskó Zsuzsa, PhD tudományos főmunkatárs blasko@demografia.hu A transznacionális család fogalma

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

Melegh AFla KSH Népességtudományi Kutató Intézet Corvinus Egyetem, Szociológia és TársadalompoliAka Intézet

Melegh AFla KSH Népességtudományi Kutató Intézet Corvinus Egyetem, Szociológia és TársadalompoliAka Intézet Magyarország bekapcsolódása a globális migrációs folyamatokba 1950- től: történea- strukturális megközelítések Melegh AFla KSH Népességtudományi Kutató Intézet Corvinus Egyetem, Szociológia és TársadalompoliAka

Részletesebben

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs

Részletesebben

Migráns szervezetek kapcsolatépítési stratégiái Budapesten. Kováts András és Zakariás Ildikó

Migráns szervezetek kapcsolatépítési stratégiái Budapesten. Kováts András és Zakariás Ildikó Migráns szervezetek kapcsolatépítési stratégiái Budapesten Kováts András és Zakariás Ildikó Az adatok forrása A kutatás: LOCALMULTIDEM - Multicultural Democracy and Immigrants Social Capital in Europe:

Részletesebben

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek Tausz Katalin A háztartások internet hozzáférése Hol használ internetet A digitális szakadék okai Gazdasági jellegű okok (magas PC árak, nincs

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben GÖDRI Irén SOLTÉSZ Béla Migráció, munkapiac és demográfia Magyarországon a SEEMIG projekt főbb eredményei Budapest, 2014.

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

Bevándorlási válság és annak kezelése a 21. században. Horváth Csaba

Bevándorlási válság és annak kezelése a 21. században. Horváth Csaba Bevándorlási válság és annak kezelése a 21. században Horváth Csaba Az előadás szerkezete Migrációs trendek és útvonalak, célországok eltérő stratégiái Kibocsátó területek, átrendeződés a globális népesedési

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben

Vegyél elő papírt és tollat!

Vegyél elő papírt és tollat! Vegyél elő papírt és tollat! Válaszolj írásban! 1.Mi a globalizáció? 2.Mi a fogyasztói társadalom? 3.Mi a fenntartható fejlődés? 12. Napjaink globális problémái Témakör Leginkább ennek nézz utána! A globalizálódó

Részletesebben

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition Summary in Hungarian Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI 2004. évi kiadás Összefoglalás magyarul ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS John P. Martin foglalkoztatási,

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Általános rehabilitációs ismeretek

Általános rehabilitációs ismeretek Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje

Részletesebben

A gazdasági növekedés és a relatív gazdasági fejlettség empíriája

A gazdasági növekedés és a relatív gazdasági fejlettség empíriája A gazdasági növekedés és a relatív gazdasági fejlettség empíriája Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Jövedelmi diszparitások a világban Stilizált tények: 1. Már a 20. század közepén is jelentős jövedelmi

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE

FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE A Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány pályázatot hirdet az Alapítvány munkaszervezete személyi állományának feltöltésére. Az

Részletesebben

Helye: Genf, Svájc. Ideje: Célja: ILO, 102. ülés, Employment and Social Protection in the New Demographic Context

Helye: Genf, Svájc. Ideje: Célja: ILO, 102. ülés, Employment and Social Protection in the New Demographic Context Helye: Genf, Ideje: 2013.06.05-06.15. Célja: ILO, 102. ülés, Employment and Social Protection in the New Demographic Context A 2013. június 5. napjától két héten át tartó ILO ülés 4 területre fókuszált:

Részletesebben

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS A lokalitás értelmezése és a helyi fejlesztést életre hívó folyamatok Prof.

Részletesebben

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben Szent-Iványi Balázs Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése Migráció szerepe a fejlődésben Kereskedelmi nyitás

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2002

MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2002 MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2002 MUNKAERŐPIACI TÜKÖR Az évkönyvsorozat szerkesztõbizottsága Fazekas Károly igazgatóhelyettes, MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont Frey Mária tudományos tanácsadó, Foglalkoztatási

Részletesebben

VÁLLALKOZÁS ÉS EMBERI ERŐFORRÁSOK INTÉZETI TANSZÉK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK november

VÁLLALKOZÁS ÉS EMBERI ERŐFORRÁSOK INTÉZETI TANSZÉK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK november VÁLLALKOZÁS ÉS EMBERI ERŐFORRÁSOK INTÉZETI TANSZÉK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Emberi erőforrások: 2016. november 1. Toborzási és kiválasztási stratégiák, eljárások, módszerek elmélete és gyakorlata, a hatékonyság,

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században Prof. dr. Đerđi Petkovič, PhD (Petkovics Györgyi) A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA SZOCIÁLIS ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA SZOCIÁLIS ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK SZOCIÁLIS ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. tétel A feladat Mutassa be a társadalmi mobilitást és annak hatását a társadalom jellegére és működésére! Információtartalom

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Alternatív szociológia

Alternatív szociológia Acsády Judit Alternatív szociológia Kapitány Ágnes Kapitány Gábor: Alternatív életstratégiák Typotex 2014. Never doubt that a small group of thoughtful committed citizens can change the world. Indeed,

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

SEEMIG A migráció és a migrációs hatások kezelése Délkelet-Európában Határokon átnyúló együttműködés a tényekre alapozott stratégiákért

SEEMIG A migráció és a migrációs hatások kezelése Délkelet-Európában Határokon átnyúló együttműködés a tényekre alapozott stratégiákért SEEMIG A migráció és a migrációs hatások kezelése Délkelet-Európában Határokon átnyúló együttműködés a tényekre alapozott stratégiákért Simonfalvi Ildikó SEEMIG projektvezető-helyettes Kontakt Pont záró

Részletesebben

Sik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:

Részletesebben

GENDER-ASPEKTUSOK A TERÜLETFEJLESZTÉSBEN? KIEGYENSÚLYOZATLAN NEMI ARÁNYOK

GENDER-ASPEKTUSOK A TERÜLETFEJLESZTÉSBEN? KIEGYENSÚLYOZATLAN NEMI ARÁNYOK GENDER-ASPEKTUSOK A TERÜLETFEJLESZTÉSBEN? KIEGYENSÚLYOZATLAN NEMI ARÁNYOK AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN Timár Judit Velkey Gábor Nagy Terézia Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja A Magyar

Részletesebben

Az egyenetlen földrajzi fejlődés koncepciója: kritikai tudomány vagy marxista propaganda?

Az egyenetlen földrajzi fejlődés koncepciója: kritikai tudomány vagy marxista propaganda? Az egyenetlen földrajzi fejlődés koncepciója: kritikai tudomány vagy marxista propaganda? Gyuris Ferenc ELTE Regionális Tudományi Tanszék (Budapest) Magyar Földrajzi Társaság Társadalomföldrajzi Szakosztály

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai Kovács András, PhD, főiskolai docens Edutus Főiskola, Tatabánya-Budapest kovacs.andras@edutus.hu MRTT Vándorgyűlés, 2014. november 27-28.

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június

OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

UTAK: Zene és zenehallgatás társadalomtudományi kutatásokban I.

UTAK: Zene és zenehallgatás társadalomtudományi kutatásokban I. UTAK: Zene és zenehallgatás társadalomtudományi kutatásokban I. Sárközi Andrea Bernadett osztályvezető sarkozi.andrea@oik.hu Utak A zene szerepe, hatása az emberre, mint egyénre Társadalomtudományi vizsgálatok:

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19. Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető 2016. március 19. 21-22 % A digitális gazdaság a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) 21-22%-kát adja. Stabil

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban.

a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. b) A menedzsment fogalma és feladata a turizmusban. c) A kultúrák különbözőségének jelentősége a turizmusban.

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport tanulmányköteteinek tanulmányai és a kutatócsoportra hivatkozással megjelent tanulmányok 2014

Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport tanulmányköteteinek tanulmányai és a kutatócsoportra hivatkozással megjelent tanulmányok 2014 Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport tanulmányköteteinek tanulmányai és a kutatócsoportra hivatkozással megjelent tanulmányok 2014 1. Az MTA-DE Kutatócsoport munkájának keretében 2014-ben megjelent

Részletesebben

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik.

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács www.nfft.hu Mit látunk a jelenségek

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A nemzetközi migráció demográfiai és geográfiai aspektusai

A nemzetközi migráció demográfiai és geográfiai aspektusai A nemzetközi migráció demográfiai és geográfiai aspektusai L. Rédei Mária Absztrakt A határokat átlépő népességmozgások hatással vannak mind a célország, mind a kibocsátó ország lakosságára, életkori összetételére.

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához

Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához Grünhut Zoltán MTA KRTK A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XIII. VÁNDORGYŰLÉSE Kelet-Közép-Európa területi folyamatai, 1990 2015 Eger, 2015. november

Részletesebben

MÓDSZERTANI KITÉRŐ Fogalmi tisztázás, megfigyelés, mérés

MÓDSZERTANI KITÉRŐ Fogalmi tisztázás, megfigyelés, mérés 16. SLIDE MÓDSZERTANI KITÉRŐ Fogalmi tisztázás, megfigyelés, mérés Háttéranyag: Kornai János Gondolatok a kapitalizmusról (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011) 2. tanulmány, 91-108 old. Az input- es outputkészletek

Részletesebben

1. Szociálpolitika fogalma, célja

1. Szociálpolitika fogalma, célja A szociálpolitika 1. Szociálpolitika fogalma, célja a társadalomhoz kötődik, a társadalompolitika része rendkívül gyakorlatorientált, sok tudományterület eredményeit foglalja magába =multidiszciplináris

Részletesebben

Globális kihívások a XXI. század elején. Gyulai Iván 2012.

Globális kihívások a XXI. század elején. Gyulai Iván 2012. Globális kihívások a XXI. század elején Gyulai Iván 2012. Melyek a problémák? Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások

Részletesebben

Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei

Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei Projektzáró workshop (TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005) Generációk az információs társadalomban Infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák Az információs társadalom és a digitális

Részletesebben