Migrációs tendenciák napjainkban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Migrációs tendenciák napjainkban"

Átírás

1 Migrációs tendenciák napjainkban

2

3 Migrációs tendenciák napjainkban Szerkesztette: Tarrósy István Glied Viktor Vörös Zoltán Pécs, 2014

4 Migrációs tendenciák napjainkban Szerkesztette: Tarrósy István Glied Viktor Vörös Zoltán Szakmai lektor: Póczik Szilveszter Készült az Európai Integrációs Alap/Belügyminiszérium által finanszírozott EIA/2013/ azonosítószámú Migrációs tendenciák napjainkban nevű projekt keretében. Jelen kötetben foglalt nézetek a szerzők és szerkesztők nézetei, azok semmiképpen sem tekinthetők az Európai Bizottság vagy a Belügyminisztérium hivatalos állásfoglalásának; sem az Európai Bizottság, sem a Belügyminisztérium nem tehető felelőssé ezokért, illetve a kötetben foglaltakért. Borító, design, tördelés: IDResearch Kft. Nyomda: Molnár Nyomda, Pécs Kiadó: IDResearch Kft. / Publikon Kiadó ISBN: Minden jog fenntartva! Szerzők, 2014 IDResearch Kft./Publikon Kiadó, 2014 A kötet szerzői jogi védelem alatt áll, a kiadványt vagy egyes részeit felhasználni, másolni, sokszorosítani, továbbadni kizárólag a kiadó engedélyével lehet.

5 Tartalom I. Bevezetés Elméleti megfontolások a nemzetközi migrációs tendenciák megértéséhez 9 Tarrósy István II. A nemzetközi migráció vizsgálatának kitüntetett aspektusai A nemzetközi migráció demográfiai és geográfiai aspektusai 29 L. Rédei Mária A nemzetközi migráció jogi aspektusai, különös tekintettel a legális migráció szabályozására az Európai Unióban 45 Mohay Ágoston Globalizáció és migráció az emberi jogok szemszögéből 65 Szabó Gábor A nemzetközi migráció gender aspektusai. Nemi szerepek változása, a migráció feminizációja 85 Bagi Judit Nemzetközi migráció, biztonságpolitika, biztonság 101 Póczik Szilveszter III. A nemzetközi migráció jelensége és tendenciái az egyes földrajzi térségekben Indiai migrációs folyamatok és az indiai diaszpóra 135 Szalai Éva Emese Migrációs trendek Kínában és Délkelet-Ázsiában 157 Vörös Zoltán Latin-amerikai migrációs körkép 177 Soltész Béla Észak-Amerika a nemzetközi migrációban 193 Pólyi Csaba Afrikai migrációs folyamatok 221 Tarrósy István

6 6 tartalom Migrációs tendenciák, kihívások és az erre adott szakpolitikai válaszok az Európai Unióban 245 Keserű Dávid Glied Viktor Ázsia és Európa szorításában migráció a Balkánon 275 Kitanics Máté Pap Norbert Az európai iszlám és a muszlim bevándorlás kérdése Kelet-Közép-Európában 291 Pap Norbert Kitanics Máté A posztszovjet térség migrációs mintái 309 Faludi Julianna Migrációs helyzetkép Magyarországon 329 Kováts András IV. Összefoglalás Összefoglalás 349 Glied Viktor Név- és tárgymutató 353 A szerzőkről 359

7 Első fejezet Bevezetés

8

9 Elméleti megfontolások a nemzetközi migrációs tendenciák megértéséhez Tarrósy István Absztrakt A bevezető fejezet interdiszciplináris megközelítésben áttekinti a történeti távlatban sokszor egymásnak feszülő elméleti elképzeléseket, és egyfajta szintézisét kínálja a legfontosabb migráció- és integrációelméleteknek. Szándéka, hogy a Grevi megfogalmazásában interpolárisnak minősíthető transznacionális globalizmus különböző aktorai és a közöttük lévő interakciók keretében elmélkedjen. A bevezető kitüntetetten fontosnak tartja a multikulturalizmus ideológiáival való szembenézést, különösen, hogy pozitívumai ellenére az amerikai, francia és német modellek érvényessége az elmúlt években megkérdőjeleződött. A szöveg utolsó része jelen könyv célkitűzéseit, szerkezeti felépítését, módszertanát és eszközrendszerét foglalja össze. Abstract This introductory chapter presents an interdisciplinary overview of the often competing theoretical approaches in a historical context, offering a synthesis of the major migration and integration models. It intends to lead its arguments within the framework of the actors and interactions of the transnational globalism that can be characterized as interpolar, drawing upon the works of Grevi. The chapter deems it significant to face that the ideologies of multiculturalism, in particular, as despite their positive aspects, the validity of the American, French and German models has been challenged in recent years. The last paragraphs of the introduction tell the reader about the aims and objectives, as well as the structure, methodology and educative tools of the book. Kulcsszavak: népességnövekedés, regionális egyenlőtlenségek, biztonság, migráció és fejlődés, transznacionális kapcsolatok, migrációs hálózatok, multikulturális modellek, poszt-multikulturális társadalom Keywords: demography boom, regional inequalities, security, migration and development, transnational linkages, migration networks, multicultural models, post-multicultural society

10 10 tarrósy istván Bevezető gondolatok Az emberiség történetének kezdettől fogva elmaradhatatlan része a vándorlás, a történelem lényegében vándorlások és vándorok története. Az emberek vándorlása, vagyis a migráció egyik jellegzetessége az, hogy az őshonos és bevándorló embercsoportok egymással kapcsolatba lépve kommunikációt folytatnak, s ennek eredményeként a vándorok a helyi közösségekbe befogadást nyernek. A vándorlás olykor konfliktusokkal jár és történelmi és elméleti nézőpontokból vizsgálható kultúrfilozófiai, politikatudományi, szociológiai, antropológiai, (nemzet)gazdasági és (nemzet)biztonsági kérdések sorát veti fel. Ezek megválaszolására különböző magyarázatok születtek, amelyek, bár sok esetben csak részigazságokkal szolgálnak, lehetőséget kínálnak a folyamatok, szereplők és kapcsolataik makró- és mikro-szinten rendszerszerű értelmezéséhez. Könyvünk bevezető fejezete hasznos elméleti megfontolásokat tekint át azzal a szándékkal, hogy a kötetben bemutatott jelenségek, folyamatok, trendek és tendenciák könnyebben megértését elősegítse. Itt nem célunk, hogy a nemzetközi migráció elméleteinek átfogó összefoglalóját nyújtsuk, táblázatok, ábrák, és infoboxok segítségével mégis kísérletet teszünk egyfajta rendszerezésre, ahogy az 1. számú táblázatból és a 3. számú infoboxból is kitűnik. Főként arra szeretnénk rávilágítani, mennyire fontos az interdiszciplináris megközelítés, ha a migráció egyes aspektusait, főként regionális társadalomföldrajzi jellemzőit és nemzetközi vonatkozásait elemezzük. Népességrobbanás, regionális egyenlőtlenségek, biztonság A 20. század második felében bekövetkezett példátlan népességrobbanás következtében a nemzetközi migráció jelentős globális kihívássá vált, a Föld egésze számára tette fel a kérdést: mi lesz a váratlanul megduplázódott embertömeg jövője? (Szabó A., 2006: 43). Ha földünket egy intelligens idegen lény látogatta volna meg 1900-ban, majd száz évvel később újra, a leglátványosabb változást minden bizonnyal az emberek és a városok növekvő számában, illetve a bolygó egyéb életjelenségeiben látta volna (McNeill, 2002: 35). A történeti távlatból folytatott vizsgálódás ijesztő számokat mutat (ld. 1. és 2. ábrák): 1825-ben körülbelül 1 milliárd ember élt a Földön, 1900-ban 1,63 milliárd, 1925 körül a szám elérte a 2 milliárdot, azaz egy évszázad leforgása alatt a lakosság megkettőződött. Az ezt követő fél évszázadban (1925-től 1976-ig) ismét megduplázódott, és így lett 4 milliárd. Ez a szám 1990-ben elérte az 5,3 milliárdot (Kennedy, 2002: 31), 2000-ig pedig 6 milliárdra nőtt. Az ENSZ népesedési adatai szerint (UN Population Division) ma, 2014-ben, több mint 7,2 milliárdan élünk a bolygón. Már az is súlyos kérdéseket vetne fel, ha a Földön élő emberi közösségek világszerte ugyanolyan mértékben gyarapodnának, és hasonló ütemben élnék fel a sok esetben véges erőforrásokat. Ehelyett azonban regionális egyenlőtlenségeket látunk, a különböző népek igen eltérő demográfiai sajátosságokat mutatnak, egyesek gyorsan

11 elméleti megfontolások a nemzetközi migrációs tendenciák megértéséhez 11 1 A migráció fogalma A migráció latin eredetű szó, melynek jelentése vándorlás, helyváltoztatás, elvándorlás, elköltözés ; a lakosság tömeges lakóhelyváltoztatása egy országon belül vagy áttelepülése egyik országból a másikba (Bakos, 1994: 497). A vándorlás egyéni vagy csoportos akarat eredménye, amelyet az általános társadalmi, gazdasági, politikai folyamatok, az egyéni szándék és a mindennapok történései együtt, egyszerre határoznak meg (Rédei, 2007: 13). A migráció az emberi történelem folyamán mindenkor jelen lévő népmozgalom, amelynek során kisebb vagy nagyobbszámú népesség földrajzi tekintetben elmozdul, átmenetileg vagy véglegesen szálláshelyet, települési területet változtat. A fogalom egyfelől a meghatározott területről való kivándorlás, másfelől egy másik területre való bevándorlás teljes esemény- és hatástörténetét, valamint mechanizmusait öleli fel. Elemeinek, részeinek tekinthetjük: a vándorlás (utazás) közbeni jellemző eseménysorokat, az új területen történő letelepülést, a rendszerszerint számszerűleg fölényben lévő honos népességgel kialakuló egyéni és csoportos kapcsolatokat, a bevándorlók belső kapcsolatrendszerének szerveződését (például a kisebbségképződést), a honos népességnek a jövevényekhez való viszonyát, saját belső viszonyaiban a migráció eredményeként létrejövő változást, a bevándorláshoz rövid és hosszú távú alkalmazkodást, az igazgatási és rendészeti feladatok ellátását, bevándorlás-politika kialakítását (Póczik, 2008: 78-79). szaporodnak, mások lélekszáma stagnál, ismét másoké pedig kifejezetten csökken (Kennedy, 2002: 30). Sokak szerint a gazdaságilag és technológiailag fejlett világ maga teremtette a globális egyenlőtlenségeket, melyek demográfiai kísérőjelensége fenyegető kihívás a Föld egészére nézve (Póczik, 2008: 35). A népességnövekedés kétségkívül a globalizáció korának nevezhető 20. század egyik meghatározó jelensége, amely tömeges népességmozgásokat, modern népvándorlásokat (Wetzel, 2011: 9) és ezzel járó éles konfliktushelyzetek eredményezett. A számos elméleti megközelítés közül leginkább a világrendszer-elmélet törekszik a globális egyenlőtlenségek magyarázatára. Az 1970-es években Immanuel Wallerstein munkássága nyomán kibontakozó elemzésmód, amelyben a nemzetállam helyett egy új keret, a»világrendszer«vált kiindulóponttá (Wallerstein, 2010:

12 12 tarrósy istván 44), felforgatta a korábban bevett gondolati sémákat: A világrendszer két típusa a világbirodalom és a világgazdaság. Míg a birodalomra a központosított politikai irányítás jellemző, addig a világgazdaságban különböző hatalmi központok versengenek egymással, s a javakat a piaci mechanizmuson keresztül osztják el (Egedy, 2011: 23). A kapitalista piac által teremtett globális világgazdaság szerkezete, a centrum és a periféria kettőssége a tőkék, áruk és szolgáltatások áramlása mellett a munkaerő nemzetközi vándorlását is befolyásolja. A nemzetközi térben zajló globális folyamatok közül a társadalmi változások egyik legizgalmasabb együttesét a köztes régiók, az úgynevezett félperiféria feltörekvő gazdaságokként jellemezett szereplői mutatják fel. Ezek dinamizmusa nagy eséllyel alakíthatja át a rendszer egészét is (Tarrósy, 2011), az átalakulás pedig értelemszerűen a nemzetközi migrációra is hatással bírhat. A ki-, illetve bevándorlása során a vándorok számukra a korábbinál kedvezőbb lehetőségeket kínáló helyekre igyekeznek. Az urbanizációs robbanás a világgazdasági periféria és félperiféria országaiban még ma is zajlik, a népesség vidékről a városokba özönlik, másrészt a gazdaságilag, technológiailag kevésbé fejlett országokból elsősorban a fejlettebbek, a Globális Dél országai felől a fejlett Észak országai felé törekszik. A ma és a közeljövő migrációs mozgásaiban a félperiféria feltörekvő országai is egyre vonzóbbak, a Globális Dél hatalmi centrumai (félperiféria-centrumok) is egyre erősödő szívóhatást gyakorolnak a migránsokra. Délkelet-Ázsiában Malajzia, Dél- Korea és Tajvan is egyre népszerűbb déli célországok, akárcsak Latin-Amerikában Brazília, Argentína és Venezuela, vagy Afrika szubszaharai térségeiben Nigéria, Elefántcsontpart és Etiópia. Az erőforrások és az ezekhez való hozzáférés egyenletesebb elosztásának sürgető igénye közvetlenül magyarázza a növekvő migrációt. Ha bőven áll rendelkezésre ennivaló és föld, [...] maga a probléma is kisebb; ha az erőforrásokat korlátozottnak vélik [...] a nagyobb migráció természetesen felveti a bevándorlókról történő gondoskodás kérdését. Ráadásul a nagyarányú bevándorlás számos félelmet ébreszt (Kennedy, 2002: 47). A nemzetközi migráció értelmezésének egyik kitüntetetten fontos elmélete, a konfliktuselmélet fókuszában a relatíve növekvő populáció létszáma és a relatíve szűkülő, de legalábbis igazságtalanul elosztott erőforrások közötti ellentmondás (Szabó A., 2006: 43) áll. Célja a konfliktusok pozitív társadalmi funkciójának, szabályozhatóságának és súlyának felismerése (Póczik, 2008: 77). Az elmélet a különböző szereplők, a migráció esetében alapvetően a befogadó (többségi) társadalom és a bevándorlók (etnokulturális kisebbség) között létrejövő, illetve fennálló konfliktusokat a társadalmi változás előmozdítójának gondolja, és szabályozásuk vizsgálatán keresztül az adott társadalmi berendezkedés hatalmi szabályrendszerét igyekszik értelmezni (Uo.). A nemzetközi migráció egyik kiemelkedően fontos vetülete a biztonság. A migráció biztonsági vonatkozásait a kutatások jellemzően a befogadó, illetve a migrációs nyomásnak kitett államok szempontjából értékelik, [azonban] hasonlóan fontos a bevándorló vagy éppen mozgásban lévő személy biztonsága is, melyről jóval kevesebb

13 elméleti megfontolások a nemzetközi migrációs tendenciák megértéséhez 13 szó esik (Hautzinger et al., 2014: 23). Pedig a földrajzi helyváltoztatást motiváló okok egyik legfontosabbika a biztonság, a vándorok létbiztonsága, valamint gazdasági, kulturális, politikai stb. értelemben vett biztonsága. Ezért a nemzetközi migráció vizsgálatában a biztonság mozzanatára különös figyelmet kell fordítanunk, a humán biztonság összetett fogalmának a migráció és fejlődés elméleti kontextusában is központi jelentősége van. Ábra 1: A világ népességének változása 1750 és 2100 között Forrás: Saját szerkesztés a és az UN Population Division 2013-as adatai alapján Ábra 2: A világ népességének változása 1950 és 2100 között Forrás: Saját szerkesztés az UN Population Division 2013-as adatai alapján

14 14 tarrósy istván 2 Humán biztonság és fejlődés egy interpoláris világban Giovanni Grevi 2009-ben használta először az interpoláris jelzőt a 21. századi globalizmus jellemzésére. Helytálló kifejezése az interdependenciák (kölcsönös függőségek) korában értelmezhető multipolaritást (többpólusú rendszert) takarja (Tarrósy, 2013a: 275). Az interpoláris korszak szélesen értelmezett biztonság-koncepcióval kalkulál ez az ENSZ és szakosodott szervezetei, köztük legelsőként Fejlesztési Programja, az UNDP (United Nations Development Program) által alkalmazott humán (emberi) biztonság fogalma. E megközelítés szerint a hangsúlyt az egyének biztonságára, nem pedig az államok és nemzetek biztonságára kell helyezni. A világszervezet nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a környezeti instabilitás, a szegénység, az éhínség és elnyomás nem pusztán kritikus biztonsági kérdések, hanem egyszerre forrásai és következményei is a konfliktusoknak. A [humán biztonság fogalmában testet öltő új] felismerés újrahangsúlyozza az államok felelő sségét és kötelezettségét, hogy biztosítsák állampolgáraik biztonságát (Botz, 2007, idézi Tarrósy, 2013b: 9). A Nobel-díjas Amartya Sen által is használt fogalom az emberek mindennapjaiban jelentkező új globalizációs kihívások összetettségét hivatott leírni, ezért is foglal egybe olyan elemeket, mint a túlélés, az emberi élet méltósága, az egészség, a béke, a tolerancia, az egyenlő ség, a szolidaritás, és általában az élet minő sége. A valódi fejlődés értelme az emberek helyzetének javítása vallják sokan. Az új paradigma szerint a fejlődés szorosan kapcsolódik a biztonsághoz, de olyan módon, ahogyan azt maguk érintett (mikro) közösségek relevánsnak látják saját jelenük és jövő jük szempontjából. Ezt az elvet egyre több gazdaságilag és technológiailag fejlett állam tartja fokozottan szem előtt, és kezeli prioritásként az ún. saját tulajdonú fejlődés célját. migráció és fejlődés Hein de Haas (2012) szerint a migráció és a fejlődés közötti viszonyrendszer fogalmi kerete képes a munkaerő-vándorlás gazdasági dimenzióinak és a fejlődés szerteágazó kérdéseinek összetett voltát leírni. A migráció és fejlődés nexusának megértéséhez az út ahogy de Haas érti az egyes optimista és pesszimista megközelítések elemzésén keresztül vezet. De Haas szerint a neoklasszikus fejlődési és modernizációs elméletek optimizmust sugalltak, általánosan elfogadott tételük szerint a nagymértékű emigráció hozzájárulhat ahhoz, hogy mindenki a legjobban járjon: gyors növekedés a bevándorlás célországában [...] és gyors növekedés a származási országban (Kindleberger 1965, idézi De Haas, 2012: 58). A pesszimista megközelítések sorában

15 elméleti megfontolások a nemzetközi migrációs tendenciák megértéséhez 15 a Myrdal (1957) által kidolgozott kumulatív okok elmélete szerint a kapitalista fejlődésre elkerülhetetlenül jellemző a különböző területek közötti elmélyülő jóléti egyenlőtlenség. [...] erős állami beavatkozás/politikai döntés nélkül a kapitalista rendszer a területi egyenlőtlenségeket növeli (Uo.: 59). Nemzeti szinten vizsgálódva ez az elmélet rokon vonásokat mutat a centrum-periféria modellel és a neomarxista fejlődéselmélettel, de megjelenik a fenntartható fejlődés gazdasági vonatkozású fogalmi rendszereiben is. Az 1980-as és 1990-es évekre a migrációkutatók összhangban a társadalomtudományokban bekövetkezett paradigmaváltással pluralista, de még inkább polikauzális értelmezési keretek megalkotására törekedetek és a cselekvőt és a struktúrát középpontba állító megközelítések összehangolás[át] (Uo.: 65) tűzték célul. E pluralista nézetek közül a munkamigráció új gazdaságtana (New Economics of Labour Migration NELM) a neoklasszikus migrációelmélet bírálatából kiindulva a családokra fokuszált. A NELM, miközben integrálja a migránsok transznacionalizmusát elemző szociológia és antropológiai tudást és a megélhetési szempontokat figyelembe vevő gazdasági szemléletet, a migráció és a fejlődés kölcsönhatásainak megértésére törekszik. Ez az új megközelítés lehetővé teszi a migrációval kapcsolatos döntéshozást befolyásoló tényezők szélesebb körének integrálását az egyéni hasznosság-maximalizáláson túl is (Uo.: 66). A NELM szerint a nemzetközi migráció nem lassul vagy áll le, ha az addig világszintű bérkülönbségek kiegyenlítődnek, hiszen számos egyéb feltétel, mint például a biztonság, a karrier, a fogyasztási javak bősége vagy szűkössége, vagy akár az egyént védő társadalombiztosítási háló (munkanélküli, beteg- és nyugdíjbiztosítások, egyéb szociális ellátás), illetve ezek különbségei is motivációt jelentenek (Póczik, 2008: 70). A NELM, hasonlóan az antropológusok és szociológusok által használt módszerekhez, egyebek között kvalitatív interjúkkal és háztartásokra vonatkozó felmérésekkel vizsgálja a nemzetközi migrációt. A transznacionális mozgások 21. század világában sokféle szereplő kölcsönfüggő hatásokat eredményező kapcsolatrendszerét figyelhetjük meg. Az államok, de a nem-állami szereplők is, civil szervezetek, nemzetközi intézményi aktorok, multinacionális formációk, és más transznacionális entitások egyre több különféle típusú relációba bonyolódnak egymással. A (világ)gazdaság globalizációjával valamennyi aktor a transznacionális kapcsolatok hálózatába integrálódik. Messner (2002) szerint a gazdasági globalizáció legalább három alapvető eredménnyel jár: 1. a globális és a lokális szintek közötti kölcsönfüggőség erősödik, a lokális szereplők, intézmények és helyspecifikus elképzelések egyre nagyobb jelentőséget nyernek; 2. a transznacionális gazdasági terek és közösségek kitágulnak, előretörnek; 3. végül a nem állami szervezetek (NGO) pozíciószerzése révén a piacgazdaság civil arcát előtérbe helyező politikai diskurzus megélénkül. A migráció kapcsán megfigyelhető transznacionalizálódás az ún. kettős lojalitásra irányítja a figyelmet. A transznacionális fordulat egyik feltétele, hogy a fejlett technika lehetővé teszi a migránsok számára a szárma-

16 16 tarrósy istván zási közösségeikkel való kapcsolattartást (mobil)telefonon, faxon, (műholdas) televízión és az interneten keresztül, valamint pénz hazautalását globális hivatalos és nem hivatalos bankrendszerek segítségével (De Haas, 2012: 70). A nemzetközi migránsok életében kimutatható transznacionális megélhetési stratégia részét képezik az említett hazautalások, a rendszeres hazalátogatások, a transznacionális üzleti és civil tevékenységek, a kibocsátó vagy kiinduló országokban eszközölt befektetések, politikai szerepvállalások, melyek révén a migráns hosszú távon képes fenntartani személyes és családi kötelékeit. Akkor is, ha a migráns választott célországában az integráció mellett dönt, fennmarad transznacionális elkötelezettsége. Ez kétségbe vonja azt a feltételezést, hogy a migránsok távozása automatikusan veszteséget jelent agy- vagy izomelszívás formájában (Uo.: 71). Maguk a transznacionális közösségek vagy diaszpórák, éppen transznacionális elkötelezettségeik és kettőskötésű szerepvállalásaik miatt egyre fontosabb társadalmi aktorai globális világunknak. Globális, egyre több hatalmi centrum összjátékában szerveződő világunk szereplőit megannyi hálózat kapcsolja össze. A migrációs hálózatok elmélete szerint a nemzetközi migránsok beilleszkedés[e] az új környezetbe ott valósul meg sikeresen, ahol korábbi családi, baráti tapasztalatok, kapcsolatok ezt elősegítik. A [kibocsátó] területek nyomása és a már [korábban] letelepültek által lakott régiók között donori kapcsolat formálódik, ami hozzájárul a későbbi migrációs döntés irányának kiválasztásához is. A kutatók jelentős része éppen ebből kiindulva a családalapú egyesítés jellegű mozgásokat kíséri fokozott figyelemmel (Rédei, 2007: 66). E hálózati elmélet a migránsok és közösségeik kollektív erejére és a társadalmi integráció mozzanatára irányítja a figyelmet. A migráció a modern gazdaságok és a globalizálódó világ természetes jelensége (Hárs, 2010: 16). Olyan jelenség, amely megtörténik függetlenül attól, hogy az ember akarja vagy sem (Milborn, 2008: 8). Az elmúlt évtized politikai diskurzusa, elsősorban Európában arról szólt, hogy a bevándorlók milyen hasznos szerepet vállalhatnak a befogadó országok gazdaságában, különösen a legutóbbi globális pénzügyi és gazdasági válságban meggyengült nemzetgazdaságokban. A liberális álláspontjáról ismert Corrina Milborn szerint a migráció Európa hasznára is van. Logikus lenne tehát, hogy Európa törődjön a bevándorlással, segítse azt, s hogy mindent megtegyen a letelepedők lehetőség szerint minél jobb integrációja érdekében (Uo.). A klasszikus elméletek, ezek recepciója, illetve kritikája makro-megközelítésben hasznos viszonyítási keretet kínálnak. A gazdasági ésszerűségből és haszonszámításból kiindulva a vándorlások push és pull vagyis taszító és vonzó tényezőkkel magyarázhatók. Ezek között azonban nem csupán gazdasági vagy demográfiai okokat látunk, hanem nemegyszer helyi konfliktusok és klímakatasztrófák motiválta öszszetett döntéseket is. A fontosabb elméleteket összevetve láthattuk, hogy a push-pull modell önmagában nem képes az összetett mozzanatokat megfelelően magyarázni, mikro-szintű vizsgálatok viszont lényegi elemekre világítanak rá a migrációs folya-

17 elméleti megfontolások a nemzetközi migrációs tendenciák megértéséhez 17 matok és tendenciák megértésében. A paradigmaváltás olyan felismeréseket hozott, mint a kapcsolati hálók jelentősége, a migráció feminizálódásának jelentősége, az állami szerepvállalás keretei és eszközei, vagy az integráció társadalmi komplexitása. Már az 1980-as évektől nyilvánvaló, hogy a kapcsolathálók hatása már a potenciális migránsok kiválogatódásában is érvényesü l. A rendelkezésükre álló információk és az általuk elérhető erőforrások befolyásolják a migrációs döntést, hosszú távon pedig a kapcsolathálók tartják működésben a [kibocsátó] és fogadó ország közötti migrációt (Hautzinger et al., 2014: 30). A globalizált térben az információáramlás felgyorsult, a külföldi tapasztalatszerzés, de még inkább a jobb élet iránti vágy és annak megvalósítása a kapcsolathálókkal átszőtt globális térben könnyebben, gyorsabban mehet végbe. Az elhatározás hogy vállaljuk a kockázato[ka]t, egy idegen környezet feltérképezését fiatal korban könnyebben megvalósul, hiszen [szabadabban] vághatunk neki a nagyvilágnak (Rédei, 2009: 10-11). A szellemi erőforrásoknak az egyes nemzetgazdaságok számára is oly fontos növelését célozza a tanulási célú mobilitás. Ez a poszt-multikulturális társadalomban egy toleráns(abb), önálló, fogékony és alkalmazói, kozmopolita magatartás kialakulását segíti a leendő munkavállalóban. Etulajdonságok aztán számottevő mértékben járulnak hozzá [többek között] a nemzetközi üzletmenet gyors és hatékony terjedéséhez (Uo.: 11). 3 Elméletek egymásnak feszülése elméletek születése és hanyatlása A 20. századi migrációkutatást kettős megosztottság jellemezte: hosszú ideig szinte teljesen különváltak azok, akik azt vizsgálták, miért (milyen okok/motivációk miatt) és hogyan megy végbe a vándorlás, azoktól, akik azt tanulmányozták, hogyan reagálnak a (be)fogadó társadalmak a beérkező migránsok jelenlétére, illetve a vándorok hogyan képesek integrálódni e társadalmakba. A kutatók előző csoportja a fejlődéstanulmányok, közgazdaságtan, politikai gazdaságtan és földrajz oldaláról közelítették meg a kérdést; az eltérő szemszöget képviselők viszont szociológiai, kulturális antropológiai, politikatudományi, jogi és oktatáskutatással összefüggő tudást vonultattak fel a kutatott terület feltérképezéséhez. Többek között tudományterületi sajátosságok miatt mély felfogásbeli, módszertani és politikai szakadék húzódott a két tábor között. Az eltérő elméleti megfontolások közül a legellentmondásosabb relációt a neoklasszikus és a történeti-strukturális/intézményi elméletek jelentették. A neoklasszikus közgazdasági elmélet szerint makro megközelítésben a vándorlás fő mozgatója az egyes országok közötti bérszínvonal- és életszínvonal-különbség. Politikai döntésekkel mind a kibocsátó, mind a befogadó

18 18 tarrósy istván államok vezetése képesek befolyásolni/szabályozni a vándorlást. Ugyanezen elmélet mikro megközelítése szerint az igazán nagy hangsúly a migrációban érvényesülő jövedelmi előkalkulációkra (Póczik, 2008: 67) helyeződik. A vándorok pontosan ismerik saját országaik, illetve a választott célország(ok) jövedelmi helyzetét, és döntéseik túlnyomórészt gazdasági alapokon nyugszanak. A neoklasszikus elmélet szerint a bérszínvonal-különbség globális kiegyenlítődése a migráció leállását, megszűnését eredményezi (egyensúlyi hipotézis). A duális vagy szegmentált munkaerő-piac elmélete a nemzetközi migrációt össztársadalmi kontextusban vizsgálja. Az elmélet szerint a modern ipari államok gazdasága eleve meghatározott szintű bevándorlásra rendezkedett be. Bizonyos szektorokban a bevándorlók munkájára erős és folyamatos kereslet van. A fejlett országok jellemzően kettős (duális) munkaerő-piaccal rendelkeznek (Hautzinger et al., 2014: 29). Az elmélet primernek tekinti a fejlett ipari államok hazai munkaerő számára nyitott, viszonylag magas jövedelmet kínáló legális munkaerő-piacát, míg szekundernek ezen országok szintén legális, de alacsony státusú feladatokat, alacsony társadalmi presztízst, rossz munkakörülményeket, alacsony béreket kínáló instabil munkapiacát (Póczik, 2008: 70-71). A bevándorlók a másodlagos munkaerő-piacon elégítik ki a munkaadói keresletet, az esetek többségében átmeneti szerepek felvállalásával. A történeti-institucionalista elmélet a tőkét termelő olcsó munkaerő mobilizációjában látta a migráció lényegét. A marxista politikai gazdaságtanban gyökerező elemzés különösen az 1960-as évek Latin-Amerikájára is oly jellemző függőségi elméletre alapozott és azt hangsúlyozta, hogy az európai gyarmatosítás örökségeként a nemzetközi migráció örökös körforgássá teszi a függőségi viszonyokat, magát a gazdasági értelemben vett alulfejlettséget (visszamaradottságot), melynek eredményeként a gazdagok még gazdagabbak lesznek. Később, az 1970-es és 1980-as évek összetettebb világrendszer-elmélete hódított teret. Az Immanuel Wallerstein által kidolgozott teória lényege, hogy nem az egyes államok nemzetközi politikai manőverei magyarázzák a nemzetközi kapcsolatok logikáját, hanem a nemzetközi színtér alapvető struktúrája határozza meg az államok és nem csak az államok mozgásterét. [...] a nemzetközi kapcsolatok dinamikáját a globális kapitalizmus keretei alakítják (Szabó, 2010: 53-54). A multinacionális cégek behatolása és terjeszkedése a gazdaságilag kevésbé fejlett térségekben felgyorsította a vidéki területeken végbement változásokat, és szegénységet, munkanélküliséget, valamint gyors ütemű urbanizációt, illetve az informális gazdaságok terebélyesedését eredményezte.

19 elméleti megfontolások a nemzetközi migrációs tendenciák megértéséhez 19 A társadalmi integráció kérdését tekintve a fejlett országokba irányuló 1945 utáni nemzetközi migráció kapcsán az első modell a kizárást/kirekesztést tette meg központi magyarázó elemnek. Ez az iskola azt vallotta, hogy a viszonylagosan homogén nemzeti idenitással rendelkező társadalmak nem tudják befogadni az eltérő kultúrájú csoportokat. Az exklúzió elmélete szerint a migránsokat a fogadó állam csupán vendégmunkásként engedi be, de a családjaikkal történő állandó letelepedést nem tartja kívánatosnak. Ekkoriban Németországban, Svájcban és Ausztriában is e modellben gondolkodtak a bevándorlókat illetően. Ellentétes elméletet képviselt az asszimiláció modellje, mely szerint a befogadó államok úgy tudnak megbirkózni a kulturális különbségekkel, hogy elvárják: a migráns adja fel anyanyelvét, vallását, szokásait és a jellemző nemzeti kultúra szerint olvadjon be a befogadó államba. Cserébe állandó letelepedést és állampolgárságot szerezhet. Az olyan telepes államok, nagybefogadó államok tapasztalatain kifejlődött modell volt ez, mint az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália és Kanada, amelyek a migrációt a nemzetépítés kulcselemének tartották. Az 1970-es évekig több európai befogadó állam is e modellt támogatta. Mindkét elmélet azonban osztotta az az álláspontot, miszerint a különbségek, a különböző identitások kontrollálhatóak, azaz hosszú távon a migráció nem gyakorol jelentős(ebb) hatást a létező nemzeti kultúrára. Az 1960-as évektől viszont szélesebb értelemben megindult az ebbe vetett hit eróziója, ugyanis világossá vált, hogy a bevándorlók maradnak és kulturálisan nem olvadnak be a többségi társadalomba részben diszkriminatív gyakorlatok, illetve rasszista megnyilvánulások miatt, melyek munkaerőpiaci és lakóhelyhez kötött szegregációban nyilvánult meg. Etnokulturális közösségi formációk és a tiltakozás kulturális formáinak szembetűnő megjelenése ráébresztették a többségi társadalmakat, hogy a migráció eredményeként újfajta és tartós kulturális diverzitással szemben kell kialakítaniuk stratégiákat. Mindez a multikulturális társadalom koncepciójának megalkotásához vezetett elsőként Kanadában, Ausztráliában, valamint néhány európai államban.

20 20 tarrósy istván Táblázat 1: Migráció- és integrációelméletek áttekintése A vándorlást magyarázó migrációelméletek Neoklasszikus közgazdasági elmélet Mikro-szintű: egyéni motiváció jövedelmi előkalkuláció gazdasági tőke humán tőke Makro-szintű: egyensúlyi hipotézis bérszínvonal-különbség szabályozása (politika) Történeti-strukturális/intézményi elmélet gyarmatosítás, függőségi elmélet világrendszer-elmélet kapitalista piac állandósult egyenlőtlenségek A társadalmi befogadást magyarázó integrációelméletek Kizáró/kirekesztő modell (exklúzió) vendégmunkások rendszere időszakos adaptáció a különbség (különböző identitások) kontrollálhatósága Asszimiláció-modell (inklúzió) beolvadás a nemzeti kultúrába, letelepedés cserébe állampolgárság strukturális, kulturális, azonosulási, biológiai asszimiláció Multikulturalizmus kulturális sokféleség kooperatív egymás mellett élés kultúrák egyenértékűsége anti-rasszizmus Átmenet-elméletek mobilitás és fejlődés, illetve gazdasági integráció összekapcsolása migrációs emelkedő (migration hump) migrációs események térbeli tipológiája Migráció és fejlődés elmélete hazautalások agycirkuláció diaszpórák Integráció/neoasszimiláció a diverzitás mállasztja a társadalmi kohéziót és tőkét párhuzamos életek, nem integrálódó migránsok (főként muszlimok) és biztonsági kockázatok visszafordíthatatlan globális változások, de központi nemzeti értékek kinyilvánítása elmozdulás holisztikus(abb) értelmezések felé Forrás: Saját szerkesztés Castles (2007), Póczik (2008), Rédei (2007) és Cseresnyés (2005) alapján A multikulturális modell válsága? Poszt-multikulturális társadalom és fokozódó migráció Az 1970-es évektől észak-amerikai, majd európai példák alapján egyfajta normatív modellé vált a multikulturális társadalom elgondolása, különösen a liberális jóléti demokráciákban. Ez a modell nem csak támogatta, hanem preferálta is a különbözőséget, a közelebbről meg nem határozott másságot. Elvárássá tette a különböző identitású társadalmi csoportok elfogadását, főként az etnikai és népcsoporti különbségek tiszteletét, de a kulturális, szexuális és generációs csoportidentitások védelmét is. Egy idő után azonban, ahogy Marcin Król (2013) írja, a multikulturalizmust

Elméleti megfontolások a nemzetközi migrációs tendenciák megértéséhez

Elméleti megfontolások a nemzetközi migrációs tendenciák megértéséhez Elméleti megfontolások a nemzetközi migrációs tendenciák megértéséhez Tarrósy István Absztrakt A bevezető fejezet interdiszciplináris megközelítésben áttekinti a történeti távlatban sokszor egymásnak feszülő

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással

Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással Mennek 200?? - 2013 Jönnek 1987-200??? Jönnek (1987-200????) A magyar menekültügy születése Diaszpóra A Kárpát-medence magyar migránsai Idegenellenesség

Részletesebben

Bevándorlás és társadalmi integráció

Bevándorlás és társadalmi integráció Bevándorlás és társadalmi integráció A társadalmi beilleszkedés vizsgálatának fogalmi kerete Asszimiláció (lineáris vs. szegmentált) Akkulturáció Integráció/Szegregáció Multikulturalitás, multikulturalizmus

Részletesebben

A migráció és a magyar migránsok jellemzői 1999-2011

A migráció és a magyar migránsok jellemzői 1999-2011 MŰHELYTANULMÁNYOK DISCUSSION PAPERS MT-DP 2014/4 A migráció és a magyar migránsok jellemzői 1999-2011 Tendenciák és a migránsok profilja a KSH Munkaerőfelmérés adatai alapján CZIBIK ÁGNES HAJDU MIKLÓS

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

Transznacionális családok növekvő kivándorlás idején

Transznacionális családok növekvő kivándorlás idején Transznacionális családok növekvő kivándorlás idején Fókuszban a Család konferencia Pécs, 2015. május 14 15. Blaskó Zsuzsa, PhD tudományos főmunkatárs blasko@demografia.hu A transznacionális család fogalma

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Migráns szervezetek kapcsolatépítési stratégiái Budapesten. Kováts András és Zakariás Ildikó

Migráns szervezetek kapcsolatépítési stratégiái Budapesten. Kováts András és Zakariás Ildikó Migráns szervezetek kapcsolatépítési stratégiái Budapesten Kováts András és Zakariás Ildikó Az adatok forrása A kutatás: LOCALMULTIDEM - Multicultural Democracy and Immigrants Social Capital in Europe:

Részletesebben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben GÖDRI Irén SOLTÉSZ Béla Migráció, munkapiac és demográfia Magyarországon a SEEMIG projekt főbb eredményei Budapest, 2014.

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században Prof. dr. Đerđi Petkovič, PhD (Petkovics Györgyi) A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition Summary in Hungarian Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI 2004. évi kiadás Összefoglalás magyarul ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS John P. Martin foglalkoztatási,

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE

FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE A Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány pályázatot hirdet az Alapítvány munkaszervezete személyi állományának feltöltésére. Az

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben Szent-Iványi Balázs Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése Migráció szerepe a fejlődésben Kereskedelmi nyitás

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

Sik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:

Részletesebben

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik.

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács www.nfft.hu Mit látunk a jelenségek

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

SEEMIG A migráció és a migrációs hatások kezelése Délkelet-Európában Határokon átnyúló együttműködés a tényekre alapozott stratégiákért

SEEMIG A migráció és a migrációs hatások kezelése Délkelet-Európában Határokon átnyúló együttműködés a tényekre alapozott stratégiákért SEEMIG A migráció és a migrációs hatások kezelése Délkelet-Európában Határokon átnyúló együttműködés a tényekre alapozott stratégiákért Simonfalvi Ildikó SEEMIG projektvezető-helyettes Kontakt Pont záró

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010)

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Csernicskó István ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Gondolat Kiadó

Részletesebben

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai Kovács András, PhD, főiskolai docens Edutus Főiskola, Tatabánya-Budapest kovacs.andras@edutus.hu MRTT Vándorgyűlés, 2014. november 27-28.

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés

Részletesebben

Alternatív szociológia

Alternatív szociológia Acsády Judit Alternatív szociológia Kapitány Ágnes Kapitány Gábor: Alternatív életstratégiák Typotex 2014. Never doubt that a small group of thoughtful committed citizens can change the world. Indeed,

Részletesebben

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A kutatási program céljai és eredményei

A kutatási program céljai és eredményei This project is co-funded by the Seventh Framework Programme for Research and Technological Development of the European Union A kutatási program céljai és eredményei Tóth István János* *MTA KRTK KTI, Corruption

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

UTAK: Zene és zenehallgatás társadalomtudományi kutatásokban I.

UTAK: Zene és zenehallgatás társadalomtudományi kutatásokban I. UTAK: Zene és zenehallgatás társadalomtudományi kutatásokban I. Sárközi Andrea Bernadett osztályvezető sarkozi.andrea@oik.hu Utak A zene szerepe, hatása az emberre, mint egyénre Társadalomtudományi vizsgálatok:

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

A nemzetközi migráció demográfiai és geográfiai aspektusai

A nemzetközi migráció demográfiai és geográfiai aspektusai A nemzetközi migráció demográfiai és geográfiai aspektusai L. Rédei Mária Absztrakt A határokat átlépő népességmozgások hatással vannak mind a célország, mind a kibocsátó ország lakosságára, életkori összetételére.

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Globális migráció és magyar hatása

Globális migráció és magyar hatása Globális migráció és magyar hatása Dr. Tóth Géza Kincses Áron Magyar Statisztikai Társaság Mercure Hotel, 2010. Január 29. Bevezetés Dolgozatunk célja egyrészt az volt, hogy a világban tapasztalható globális

Részletesebben

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés 1. SLIDE Ötödik előadás HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés Háttéranyag: Kornai János: Gondolatok a kapitalizmusról (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011), 3. tanulmány, 187-206. old. Kornai János:

Részletesebben

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE FENNTARTHATÓ FEJL DÉS SZINERGIA KLÍMAVÁLTOZÁS KREATÍV VÁROS ÉLHET VÁROS EURÓPAI TUDÁSHÁLÓZAT GLOBALIZÁCIÓ INFORMATIKAI FORRADALOM GLOBÁLIS

Részletesebben

diplomás pályakövetés II.

diplomás pályakövetés II. diplomás pályakövetés II. elhelyezkedés, alumni, jó gyakorlatok Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) 2009. július Készült

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

1. Szociálpolitika fogalma, célja

1. Szociálpolitika fogalma, célja A szociálpolitika 1. Szociálpolitika fogalma, célja a társadalomhoz kötődik, a társadalompolitika része rendkívül gyakorlatorientált, sok tudományterület eredményeit foglalja magába =multidiszciplináris

Részletesebben

Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei

Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei Projektzáró workshop (TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005) Generációk az információs társadalomban Infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák Az információs társadalom és a digitális

Részletesebben

igények- módszertani javaslatok

igények- módszertani javaslatok Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Regionális gazdaságtan TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Regionális gazdaságtan

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka I. EBESZ Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos intézménye 1992 Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos (NKI) intézményének

Részletesebben

A turizmus mint katalizátor tor az ció folyamatában

A turizmus mint katalizátor tor az ció folyamatában A turizmus mint katalizátor tor az európai integráci ció folyamatában Kodolányi Szabadegyetem Dr. Rátz R Tamara Turizmus Tanszék A kutatást az MTA Bolyai János Kutatási ösztöndíja támogatta (2006-2009)

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

A VÁLSÁGOK TERMÉSZETE TÖRTÉNETI ASPEKTUSBÓL

A VÁLSÁGOK TERMÉSZETE TÖRTÉNETI ASPEKTUSBÓL F L U E N T U M Nemzetközi gazdaság- és társadalomtudományi folyóirat International journal of Economic and Social Sciences 2015. II. évfolyam 3. szám ISSN 2064-6356 www.fluentum.hu A VÁLSÁGOK TERMÉSZETE

Részletesebben

Második Európai Blue Sky Konferencia

Második Európai Blue Sky Konferencia Második Európai Blue Sky Konferencia 1 Globális Átalakulások Következmények és Alternatívák Nemzetközi konferencia az OECD és az UNESCO MOST Program támogatásával 2015. Október 29-31, Budapest - Várnegyed

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok

1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok Szigetvári Tamás: Migrációt befolyásoló tényezők a Közel-Keleten 1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok Az elmúlt évtizedekben a régió rendelkezett a legmagasabb népességnövekedési

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS A szabályok és a társadalmi-gazdasági térfolyamatok dinamikus kapcsolata, valamint a területfejlesztés esélyei Magyarországon 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 68.

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben