Szeretettel köszöntöm Önt ezen az Internetes oldalon.
|
|
- Fruzsina Lukács
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Szeretettel köszöntöm Önt ezen az Internetes oldalon. Szeretném Önt meggyőzni arról, hogy Magyarországnak, a magyar népnek szüksége van egy új Alkotmányra. Ebben a szándékban eredetileg a politikai pártoknak egységesen elfogadó volt a véleménye és ezt az alkotmánymódosításban ki is nyilvánítódott. Sajnos Magyarországon még 14 év után sem sikerült egy színvonalas politikusi rétegnek kialakulnia. A hatalomba maradás és az állandó öncélú csatározások mind távolabbra tolták az alkotmányozás reményét. Ezért csak értelmes udvarias kényszer hatásra lehet népi-nemzeti alkotmánya Magyarországnak. Szeretném elhitetni Önnel, hogy nem olyan bonyolult a jogrendszere Magyarországnak és főképp nem bonyolult az alkotmányozás megértése. Három-négy dologra kell odafigyelni. A nemzeti-gazdasági érdekek érvényesítésére. Az emberek szociális érdekérvényesítésére. A nemzetközi egyezmények betartásának igényére. Utoljára, de legfontosabb elemként a közvetlen emberi jogi igények megfogalmazására, amit a törvényhozás nem hagyhat figyelmen kívül, csak alkotmánysértéssel. Tessenek elhinni, hogy nehezebb munka az emberek félrevezetése, úgy hogy azt ne vegyék észre, mint ha eleve európai alkotmányt írnánk. Nem szívesen írom le, de a mai Magyarország állampolgárainak szektásított emberi jogai vannak, amikben a szektán kívüli emberi jogok már nem emberi jogok. Sajnos sok fiatal azt hiszi, hogy ha szabadosságot kap, akkor azzal szabadságot kap. Ha egy gyereknek megengedjük, hogy rossz legyen, akkor azzal még nem tiszteljük meg őt. Kérem, olvassák el javaslatomat és azt lehetőségük szerint, mint szélesebb körben ajánlják. Tisztelettel: bekoferenc@fre .hu
2 Az alkotmányozásról. BEVEZETŐ Szent Hazánk Magyarország lakosságának 90%-a folyamatosan sérül, a rendszerváltás időszakában ideiglenes és minimális alkotmányi méltósági tartalommal sem rendelkező alkotmányi felfogástól. Egyaránt szenvednek szegények (pártszimpátiától függetlenül) és a középosztály (pártszimpátiától függetlenül) tőle. Kronológiában. A kerekasztal tárgyalásoknál, a szélsőséges liberális képviselői hatás következtében emberi jogi igények megtartásának való szándék nélkül született meg az ideiglenes alkotmány. Ügyesen elvitatkozták ennek a lehetőségét. Természetesen a szabadossági jogok bekerültek az ideiglenes alkotmányba. A kérdés úgy merült fel az akkori MSZMP részéről, hogy az alkotmánytervezet tartalmazzon e közvetlenül magába foglalva, emberi jogi igényű elemeket, vagy csak az emberi jogi igények a büntető törvénykönyv alá tartozó vétségek legyenek, mint vonatkoztatható vétségek kerüljenek tartalomba. A kerekasztali válasz az volt, hogy elegendő, ha csak a büntetőtörvénykönyv szankcionálása alá tartozókat veszik bele. Milyen politikusi felfogás az, hogy emberi jogaimat csak akkor és csakis akkor gyakorolhatom, ha sérelmemben a büntető törvénykönyv valamely tételének vétségével sérelmeznek? Ugyan akkor a másság és szabadosság elemit bármikor gyakorolhatom, büntető jogi érintettség nélkül is esetleges kárára emberek tömegeivel szemben, mert a másság és szabadosság művelése, nem esik a büntető törvénykönyv szankcionálása alá. Sajnos mára már egyetlen egy politikai erő sem kívánja az új Alkotmányt, mert így kényelmesebb a politikai hatalomnak. Például, ami miatt nem akarják. Egy emberi jogokat közvetlen igényeket tartalmazó alkotmány betartása számos szociális, betegellátási, munkavállalói, fogyasztói, stb. állami kötelezettséggel járna. Ebben az állami érintettségnél, rendkívüli plusz anyagi terheket jelentene a költségvetésnek. Egy másik. Az állami diktatúrának bármely demokratikus változata is könnyen végrehajtható, az állam rendvédelmi erőivel, mert ellene az Alkotmány akkor és csakis akkor bír, ha a politikai hatalom játszótársa az Alkotmánybíróság ellene van. Csakhogy a politikai hatalom önmaga ellen soha nem fog felszólalni az Alkotmánybíróságnál. Továbbá vigyáznia kell, hogy olyanért ne szólaljon fel, amiben legközelebb maga is emberi jogokat sérthet. Az állampolgári alkotmánybírósági bejelentések pedig valóban együgyűen és sértően lenéző-elutasításban kezelendő az Alkotmánybíróság részéről. Azért mert ebben az alkotmányossági felfogásban az Alkotmánybíróság, a politikai hatalom játszótársa. Belátom, hogy más úton is támadható-megkritizálható lenne az ideiglenes Alkotmányunk. Lehetne röviden a törvényességre hivatkozni, amit nagyon szeret hangsúlyoznia politikai hatalom. Az Alkotmány tartalmában rendelkezik a maga ideiglenességéről, amiben egy alacsonyabb jogérvényű testület nem hozhat felettes döntést. Az Alkotmánybíróság, az Alkotmány tartalmában dönthet, mint a törvényhozás által létrehozott döntések, alkotmányosságnak bírálásában. De azonban alkotmányérvényű döntést nem hozhat. Erre csak és csakis az országgyűlésnek van meg a joga. Ezért rendkívüli hiba volt, amikor egy alkotmánybírói határozatban az alkotmány ideiglenességére való tartalmat elbagatellizálta, mert ezzel az alkotmány alapvető méltóságát sértette meg az alkotmánybírói testület. Más alkotmányozási kezdeményezés is van. Ilyen például a Szent Korona Tan ra alapokat helyező alkotmányozó felfogás. Ezen elveket az alkotmányban mindenek felett állónak kívánják tekinteni. Csakhogy a királyság elmúlt, így a mai elvi demokratikus felfogáshoz át kell írni azt. Ki fogja átírni, és honnan veszi erre a felmagasztalást, hogy Szent Korona Tanának szintjére emeltesse magát?
3 Valóban bárhonnan is közelítünk, de új alkotmányozásra szükség van. Ennek alaposnak, és a nemzetet is megkérdező alkotmányozó folyamatra van szükség. A következő javaslatom van. Semmi, de semmi értelme nincs egyetlen kiválasztott elvre helyezni az alkotmányossági kényszert. Ez olyan naivitás ami miatt komolyan el kell gondolkozni, a javaslónak a szándékáról. Az Alkotmánynak tartalmaznia kell nemzeti érdekeket, szociális és gazdasági kényszert a Magyarországon vállalkozók számára. Valamint közvetlen emberi jogi igényeket kell tartalmazniuk. Ez utóbbira egyetlen példát hoznék fel. Általános emberi jog a Mai Európa, mai Magyarországában, a zsidó-keresztényi hit gyakorlásának joga és szentsége. Azért mert a népesség nagyobb százalékában igénylik ezt az emberek. Az alkotmányban védelmet kell biztosítani, hogy a keresztény, vagy zsidó hívők vallás gyakorlását a másság képviselői ne sérthessék. A zsidó-keresztényi hit egy tőről ered és ezért szétválasztani abszolút képtelenség lenne. Ebben személyeskedő érzelmeket kelteni ugyancsak alkotmányos felfogástól távolállónak kell lennie. Azonban alkotmányosan, öncélú álpróféciákat engedni olyan sérelemmel bír egy társadalmi környezet egészére, ami az egyén szabadossági jogát fölé helyezi, az általános emberi jogoknak. Nézzünk bele azokba a jegyzőkönyvekbe, amik legalább harminc évre visszavettették Magyarország fejlett jogrendszerébe való bekerülését augusztus 30.-a, Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások. 17 órai kezdettel. Utolsó előtti témaként, kerültek megtárgyalásra az alkotmányos emberi jogi kérdések. Nagyon késői órában már. A vitában résztvevők: Somogyvári István, MSZMP Tölgyessy Péter, SZDSZ Orbán Viktor, FIDESZ Jelen voltak még: Varga Csaba, Elnök Nagy Imre, Harmadik Tárgyalófél Pozsgai Imre, MSZMP Az MDF nem tartotta magát ebben a kérdésben fontosnak. Nem vett részt az emberi jogok alkotmányossági vitájában. Milyen szó, mit jelentett jogértelmezésben, 1989-ben? Szabadságjogok általános emberi jogok. Személyiségi jogok a többség közös jegyeit nélkülöző, inkább szabadossági és szokás jogok. MSZMP, Somogyvári István: A következő vitakérés a szabadságjogok alkotmányos korlátozását hogyan fogalmazzuk meg. Az MSZMP tárgyaló küldöttségének a javaslata az volt, hogy itt a korlátozás utaljon egyrészt arra, hogy a büntetőjogi típusú korlátozásokon túl, tehát nem valósít meg a szabadságjog gyakorlása bűncselekményt, vagy bűncselekményre való felhívást, olyan módon is kerüljön megfogalmazása, hogy nem sértheti mások jogait, jogos érdekeit. Úgy gondoljuk, hogy a kitétel: mások jogaira is utaljunk az alkotmányozásban, szükséges, mert ennek hiányában nincs alkotmányos alapja annak, hogy az egyes szabadságjogokról szóló külön törvényekben, mint például a sajtóról, a gyülekezési jogról szóló törvényekben a büntetőjogi korlátozásokon kívül más típusú, a személyiségi jogot védő korlátozást tegyünk, ezért szükségesnek tartjuk ezt a megfogalmazást. Ebben a felek között vita van. Az Ellenzéki Kerekasztalnak más az álláspontja ezt majd ismertetjük.
4 (két perc szünet után) SZDSZ, Tölgyessy Péter Az Ellenzéki Kerekasztal véleménye az, hogy ebben a kérdésben pontos, precíz megfogalmazásra volna szükség. Ez ilyen késői időpontban ezen a színtéren nem túl szerencsés. Talán csak annyit, hogy például felbujtás helyett szerencsésebb lenne a felhívás kifejezés; de ennek a kérdésnek az eldöntését bízzuk a szakbizottságokra. FIDESZ, Orbán Viktor Azért kértem szót, mert úgy gondolom, nem volna szerencsés a szakbizottság munkáját a tekintetben korlátozni, hogy csak szóhasználati változtatást hajt-e végre avagy pedig elméleti különbségeket is próbál rendezni. Amiért ezt mondom, okom a következő: A mi számunkra a 65. Szakasznak ez a szakasza és különösen ennek első fordulata, amely szerint a felsorolt szabadságjogok gyakorlása sem sértheti mások jogait és szabadságát, így absztrakt módon nem értelmezhető. Szeretnénk, ha példákkal meg lehetne ezt világítani, hogy ez pontosan mit jelent a joggyakorlatban. Erre azt gondolom- most itt nincs lehetőség; az MSZMP tárgyalóküldöttségének a szakbizottságában szívesen meghallgatnánk erre vonatkozó fejtegetéseit, hogy konkrét jogsértések tekintetében ez pontosan mit jelent, mert csak akkor tudunk dönteni. Tehát most még csak azt sem tudja megmondani az Ellenzéki Kerekasztal, hogy e szakasz tekintetében csak szövegezési vagy pedig elméleti kifogása is van, miután nem tudjuk jelen pillanatban még értelmezni ezt a szakaszt, és ez nem történt meg a szakértői bizottságban sem konkrét szinten, számunkra meggyőző módon. Ezért röviden összefoglalva javaslatunk az, utaljuk vissza teljes újratárgyalásra ezt a szakértői bizottságba. MSZMP, Somogyvári István. Azért én azt javasolnám, hogy abban jó lenne, ha meg tudnánk most itt, a középszintű bizottságban állapodni, hogy a büntetőjogi típusú korlátozáson kívül az Ellenzéki Kerekasztal elfogadja-e azt, hogy az ilyen, a személyiségi jogot, illetőleg a személyt védő egyéb korlátozásra is szükség van e az alkotmányban. SZDSZ, Tölgyessy Péter Úgy érzem, jobb volna ezt a vitát a munkabizottságban folytatni; én most nem tudok határozott választ adni, hogy milyen típusú a kérésünk. Ezt az Ellenzéki Kerekasztalnak meg kell fontolni és a véleményét elő fogja adni a munkabizottságokban. Nyilvánvalóan elvi problémai vannak az Ellenzéki Kerekasztalnak; az a kérdés, hogyan tudja ezeket szavakban egy olyan megoldásban kifejteni, amely remélhetőleg mindhárom félnek elfogadható. FIDESZ, Orbán Viktor Azért kell ezt megfontolnunk, mert a személyiségi jogok tekintetében például ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjunk, alaposan meg kell gondolnunk azt, hogy vajon a személyiségi jogok védelmére, amelyek valóban sérelmet szenvedhetnek szabadságjogok gyakorlása által, nem elegendők-e a polgári jog által nyújtott védelem lehetősége, s azt kell megfontolnunk, hogy szükséges-e egy szintű szabályozás is. Ezek olyan kérdések, amelyeket most is megvitathatunk ezen a helyen, csak nem biztos, hogy ez szerencsés. Ha igen, akkor egyébként készen állunk ennek a megvitatására. Egyetértéssel az emberi jogi alkotmányos kérdéseket szakbizottság elé javasolta az Ellenzéki Kerekasztal. 18 nappal ez után, 1989 szeptember 18.-i napon az alkotmányozó egyeztető tárgyalások befejeződtek. Nagyon valószínű, hogy a nemzet létét és jövőjét meghatározó emberi jogi kérdéseket elbagatellizálták.
5 Mit is tartalmaz a Magyar Köztársaság Alkotmánya? A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés átmenet elősegítése érdekében az országgyűlés -hazánk új Alkotmányának elfogadásáig- Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg: Ennél egyértelműbb és alkotmányosan megfogalmazott rendelkezést nem tartalmazhat egyetlen alkotmány sem. Már első szabadon választott törvényhozói testületnek új alkotmányt kellett volna létrehozni. Azóta, 14 év óta, nemzeti-demokratikus alkotmány nélkül hozzák létre politikusaink a törvényeket. Mindezt közvetlen alkotmányos igény nélküli emberi jogi igénytelenségben. Az egyértelmű és határozott alkotmányozói felfogás hiányában szenved a nemzet. Szenvednek a végrehajtó hatalomba résztvevő alkalmazottak. Szenvednek nagy részben a bírói testületekben alkalmazott emberek. Szenvednek ügyészek és szenved az egész magyar nép. Csak a politikusok érzik jól magukat ebben. ALAPSZABÁLY (Amely meghatározások, alapelvek fontosak és meghatározók, egy ilyen munka megkezdése előtt.) Folyamatában a következő fő részletekben óhajtott az alkotmányozás végrehajtása. Egy neves és nagy gyakorlattal rendelkező jogász testület, Alkotmányozó Jogi Testület, megfogalmaz egy korszerű és ezen alapelvek szerint kívánatos alkotmányi szövegezést, ami illeszkedik a jelenlegi magyarországi állapotokhoz, és abban kíván alkotmányozási szándékot folytatni. Ezen alkotmányozási elvek abszolút értékűeknek tekintendők. Ez, véleményező-elfogadtatásra kerül az Alkotmányozó Testülettel. Az alkotmányozás folyamatában alapelv, hogy az Alkotmányozó Testület valamely tagjának érdekképviseletében érintőleges alkotmányi részlet keletkezik, akkor csak abban és csakis abban lehet korlátozó, illetve módosító irányú indítványa. Az Alkotmányozó Jogi Testület és az Alkotmányozó Testület tagjaivá pályázat elbírálása után lehet lenni. Mindkét testületben tartaléki tagok választódnak, akik a tag akadályoztatása miatt, de lehet más okból is, közvetlen testületi taggá válhatnak. Mindkét testületi tagokat az ügyvezető titkár döntésével kerül érvényesítésre. Meghatározások-alapelvek az alkotmányozásról. 1. Az Alkotmánynak tökéletesen kell illeszkednie, Magyarország jelenlegi szociális, gazdasági, morális, egészségi, erkölcsi, jóléti állapotához. Minden egyes Cikkely a társadalmi közfelfogást, a vallási tiszteletadás, az egyetemes és hazánk nemes történelmi múltjából lévő konzervatív erkölcsi normákhoz valónak kell lennie. (Tehát nem lenne szerencsés, még hasonló gazdasági állapotú ország alkotmányát sem lemásolni. Továbbá a kívánatos tisztelet és alázat megadása mellett, kerülendők a múltbéli ilyen irányú nemes törekvések felhasználásai is.)
6 2. Hatalmi ágak. Az államhatalom felépülése. ÁLLAMPOLGÁR DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG VÁLASZTÓPOLGÁR MINISZTERELNÖK KORMÁNY ALKOTMÁNY ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK HONI VÉDELEM, LEGFŐBB PARANCSNOK TÖRVÉNYHOZÁS ÁLLAMI VÉGREHAJTÓ HATALOM LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG POLITIKAI PÁRTOK BÍRÓSÁGOK ÜGYÉSZSÉG RENDVÉDELEM 3. Az Alkotmánybíróság minden egyes törvényhozói, miniszterelnöki, és kormányhatározatot automatikus alkotmányossági felülvizsgálatnak veti alá. Az Alkotmánybíróság ebben a többlet tevékenységében az alkotmánybírák számának növelése indokolatlan. Döntés előkészítő testületében azonban igen. 4. Alapvető feltételi elv, minden meghatározásnak, hogy közvetve, működésében és hatásában érint e, emberi jogot? Ebben kitérő elv nem lehet, hogy a törvényhozóra bízni kitérő megfogalmazást, abban az igényében, hogy a közvetett emberi jogi megtartó hatás más jogszabályban meghatározható. Az Alkotmánybíróságnak lehessen joga addig a törvényhozóra, törvény-hatálybalépés korlátozó döntése. Az Alkotmánynak határozott és utasító megfogalmazásának kell lennie emberi jogokat sértő ügyekben. A szabadosság jogi intézményét alá kell rendelni, az alapvető emberi jogi igényeknek. 5. Ezen meghatározó alapelvek szerint az Alkotmányozó Testület tagjaiban a társadalom minden egyes szereplőinek részt kell vennie. 6. Az Alkotmányozó Testület tagok soha egyetlen egy pátnak sem lehettek tagjai. Nem függő az alkoholtól és egyetlen tiltó szertől sem. A kiválasztásnál tökéletesen szakmainak kell lenni a meghatározó elvnek. Kizáró feltételnek kell lennie, hogy előtte soha az illető nem tölthetett be középvezetői beosztást, vagy magasabb beosztást. 7. Az Alkotmányozó Testület tagjává jelentkezéssel lehet pályázni, a szakmaját érintő szakmai alkotmányossági anyaggal. További feltétel, hogy Magyarországon született és életének legalább 90 %-át magyar állampolgárként, Magyarország határain belül töltötte, kivéve a határon túl élő magyarság Alkotmányozó Testület tagjait. Akik, egy egy fővel, érintettségükben együttesen többségi szavazattal vannak.
7 Tudomány, oktatás, történelmi egyházak 3 fő, kis egyházak 1 fő, bírák, ügyészek, ügyvédek, orvoslás, fogyatékosok-mozgássérültek, férfiak -a gyermekek érdekképviseletében is, nők -a gyermekek érdekképviseletében is, cigányság, városi ember, vidéki ember, ipar, ipari-kisgazdálkodó, mezőgazdaság, mezőgazdaságikisgazdálkodó, rendvédelem, honvédelem, bank, szórakoztató ipar, szolgáltatás, sport, szegény ember, másság képviselője, [határon túl élő magyarok (Erdély), határon túl élő magyarok (Felvidék), határon túl élő magyarok (Kárpátalja), határon túl élő magyarok (Délvidék), határon túl élő magyarok, (a világ más tájairól) összesen 5 fő egy 1 szavazati értékben] 8. Az alkotmányozásban személyes kapcsolati érdekérvényesítés nem lehet. Erre felszólamlással lehet élni. Ennek az alapelvnek okán elősegítendő a pályázati kiválasztásnál a korábbi ismeretlenség a Alkotmányozó Jogi Testület és az Alkotmányozó Testület tagjai között. 9. Az Alkotmányozó Testület tagjai mögött állhatnak jogi képviselők, vagy más érdekérvényesítő képviselők. Azonban az Alkotmányozó Bizottsággal és az Alkotmányozó Jogi Testülettel csak személyében maradhat meg a testületi tag. Képviselőt önmaga helyett nem küldhet. 10. Alapelvnek kell tekinteni továbbá, hogy amit a nemzetközi jog, és az emberi jogi egyezményes jogok tiltanak, vagy nem egyértelműen fogalmaznak, abban az Alkotmányozó Testület alkotmányozás részleteiben érintett tagja a tiltás jogával nem élhet. 11. Az Alkotmányozó Testület tagjának a mindenképpen való tiltás jogával való lehetőségét korlátozhatja az Alkotmányozó Bizottság, több érintet szakértő egyetemleges ellenértékű véleményének bevitelével. 12. Az Alkotmányozó Bizottság koordináló döntéshozó szerepben működik. 13. Az Alkotmányozó Testület tagja még közvetett emberi jogi sérelem esetében is visszautasíthatatlan tiltással élhet. Ebben az esetben a háromszori visszautalási elv, külső szakértők elé bocsátásának elve, nem érvényesíthető. 14. Az Alkotmány Cikkelynek olyan egyértelmű megfogalmazással kell bírnia, hogy például az általános törvényhozás fogyasztás, szolgáltatás, fogyasztóvédelem tekintetében is köteles a törvény általi folyamatában a résztvevők szabályozás nélküli lehetőségében emberi jogi sérelmek lehetőségeiben korláttal bírni. Az Alkotmány meghatározásainak olyan egyértelmű és határozott állásfoglalással kell szövegeződnie, hogy az általános törvény jogharmonizációban, de meghatározónak kell lennie emberi jogi alapelvekre. 15. A határon túl élő magyarság Alkotmányozó Testületi tagok egy érdemi döntéshozatallal rendelkeznek. Vitás kérdésekben szavazással döntik el az érdekérvényesítés lehetőségét. Szavazás kötelező. Tartózkodás jogintézménye tiltott. Szavazás bárhonnan az azonosság hitelesítésével megtehető. 16. Az Alkotmányozó Testület és Alkotmányozó Jogi Testület közti egyeztetés, tiltás, módosító szándék, érintettségenként két hónap. Egy érintettség három visszautalást lehetségeztet. A következő külső független és nemzetközi emberi jogi felülvizsgálatot eredményez.
8 17. Alkotmányozó Testület taglétszáma /5 döntéshozó. Munkanapló vezetés, minimum heti beírással, a tagság elvesztésének kötelezettségi terhe mellett kötelező. A hetenkénti naplóbeírás tartalmát on is továbbíthatja az ügyvezető titkárnak. A munkabeírásnak értékelhetőnek kell lenni. Az ügyvezető titkár feladatmegosztás és koordinációs tevékenység miatt ezt tovább utalhatja az Alkotmányozó Bizottság valamely tagjának. Döntéshozatalban szavazás kötelező, tartózkodás nem lehet, szavazás bárhonnan az azonosság hitelesítésével megtehető. 18. Alkotmányozó Jogi Testület taglétszáma 9 fő. Munkanapló vezetés, minimum heti beírással, a tagság elvesztésének kötelezettségi terhe mellett kötelező. A hetenkénti naplóbeírás tartalmát on is továbbíthatja az ügyvezető titkárnak. A munkabeírásnak értékelhetőnek kell lenni. Az ügyvezető titkár feladatmegosztás és koordinációs tevékenység miatt ezt tovább utalhatja az Alkotmányozó Bizottság valamely tagjának. Döntéshozatalban szavazás kötelező, tartózkodás nem lehet, szavazás bárhonnan az azonosság hitelesítésével megtehető. 19. Alkotmányozó Bizottság taglétszáma 9 fő. Munkanapló vezetés, minimum heti beírással, a tagság elvesztésének kötelezettségi terhe mellett kötelező. A munkabeírásnak értékelhetőnek kell lenni. A hetenkénti naplóbeírás tartalmát on is továbbíthatja az ügyvezető titkárnak. 20. A bizottságok tagjai, kérhetik a nevük titoktartását. 21. Ügyvezető titkár egy fő. A kezdeményező, jó magam: Bekő Ferenc 22. Az ügyvezető titkár döntéshozó jogköre a testületek létrehozásában és a tagok valamely ok miatti cseréjében van. Továbbá az Alkotmányozó Bizottság munkamegosztására és a Bizottságok-nál esetlegesen felmerülő vitás kérdések eldöntésében Az alkotmányozás folyamat ábrája. Alkotmányozási javaslattétel. Végleges jogi keretekbe foglalás. Alkotmányozó Jogi Testület ügyvezető titkár Véleményezés Alkotmányozó Testület Alkotmányozó Bizottság Koordináció
1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések
1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok
RészletesebbenÁllampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY
Állampolgári ismeretek JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY ELŐZMÉNYEK Magyar Népköztársaság (1949-1989) 1949 1989 2012-1936. évi szovjet alkotmány mintájára készült - államforma: népköztársaság - elnevezés:
RészletesebbenA VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA
A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA SOPOT, 2015. MÁJUS 15. EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG 1. A Visegrádi Négyek kiemelt figyelmet fordítanak az Európai Ügyészség felállításáról szóló egyeztetésekre.
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Kocsis Miklós Petrétei József Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József: Magyarország
RészletesebbenNemzeti Választási Iroda Elnök. A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata
Nemzeti Választási Iroda Elnök A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata A Nemzeti Választási Iroda elnöke Miczán József (a továbbiakban: Szervező) magánszemély által benyújtott
RészletesebbenVálasztójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Választójogosultság Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 20. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenAZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATAI
ff r AZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATAI SUB Göttingen 7 215 853 075 2003 A 4374 2002 3 TARTALOM ELŐSZÓ 13 AZ ORSZÁGGYŰLÉS, A TISZTSÉGVISELŐK, A BIZOTTSÁGOK, A KÉPVISELŐCSOPORTOK, A KÉPVISELŐK FELADATAI Az Országgyűlés
RészletesebbenMaglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről 1
Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2004.(III.29.)Kt. rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről 1 A rendelet hiteléül: Maglód, 2009. január 20. Margruber János jegyző
Részletesebben28/2001. (VI.21.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL
1 SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 28/2001. (VI.21.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL Sárvár város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenAlkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.
Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/
RészletesebbenMAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE
MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MUNKAÜGYI SZAKIGAZGATÁSBAN DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA (MKKSZ MUNKAÜGYI OSZT) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A
RészletesebbenLudányhalászi Községi Önkormányzat Képviselőtestületénél 7/2001. (IV.20.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kedvezményezésről
Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselőtestületénél 7/2001. (IV.20.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kedvezményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény (továbbiakban:
RészletesebbenA Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének. 2/1992.(III.03.)sz. rendelete. a helyi népszavazásról és a népi kezdeményezésről
A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének /99.(III.03.)sz. rendelete a helyi népszavazásról és a népi kezdeményezésről (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) A Ferencvárosi Önkormányzat a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenKÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015
KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK kormányfő miniszterelnök államfő Mi a köztársasági elnök kifejezés megfelelője? MONARCHIA KÖZTÁRSASÁG császár király cár sah köztársasági
RészletesebbenIpolytölgyes Községi Önkormányzat Képviselő-Testülete. 4/2002.(III.27.) Rendelete. A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Ipolytölgyes Községi Önkormányzat Képviselő-Testülete 4/2002.(III.27.) Rendelete A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. ( továbbiakban Ötv.)
RészletesebbenNagyberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 8/2005. (VIII.3.) számú rendelete A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL
Nagyberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2005. (VIII.3.) számú rendelete A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény / továbbiakban:
RészletesebbenBucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2007. (XI.12.) számú rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Bucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2007. (XI.12.) számú rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban:
RészletesebbenA közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.
A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal
Részletesebben10/2005. (X. 27.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrôl
LEVÉL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 1 KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 10/2005. (X. 27.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrôl A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.)
RészletesebbenTartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83
Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.
RészletesebbenNyékládháza Város Önkormányzatának. 8/2001. (VI. 26.) sz. rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Nyékládháza Város Önkormányzatának 8/2001. (VI. 26.) sz. rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Nyékládháza Város Képviselő-testülete a helyi közakarat demokratikus kinyilvánítása érdekében
RészletesebbenBakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége
BAKONYSZENTKIRÁLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 2/2003. (I.31.) Ökt. sz. RENDELETE a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban:
RészletesebbenHajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete. 14/2001./ IX.12./ ÖR. sz. r e n d e l e t e. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 14/2001./ IX.12./ ÖR. sz. r e n d e l e t e a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete
RészletesebbenSzéchenyi István katolikus Általános Iskola
Széchenyi István katolikus Általános Iskola Füzesabony Szülői Választmányának Szervezeti és Működési Szabályzata Érvényes: 2013. október 21. napjától I. Általános rendelkezések A Nemzeti köznevelésről
RészletesebbenVANYOLA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 6/2001. (VI.25.) rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről* Általános rendelkezések
VANYOLA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 6/2001. (VI.25.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről* Vanyola község Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló
RészletesebbenSzentlőrinc Városi Önkormányzat 16/2007.(X. 19.) KT. Rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Szentlőrinc Városi Önkormányzat 16/2007.(X. 19.) KT. Rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Szentlőrinc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló
RészletesebbenSarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 6/1992. (V.20.) KT. sz. rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 6/1992. (V.20.) KT. sz. rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
RészletesebbenKONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez
KONCEPCIÓ Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez A mentelmi jog a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elve alóli kivétel, amelyet a közjogi hagyományaink
RészletesebbenSÁTORALJAÚJHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 33/2006.(XI.30.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
SÁTORALJAÚJHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 33/2006.(XI.30.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.)
RészletesebbenAlapjogvédelem az EU-ban
Tervezett tematika szeptember 4. Integrációtörténeti áttekintés szeptember 11. Az EU jogalanyisága,, integrációs célkitűzések, alapértékei szeptember 18. Az EU hatáskörei és a tagság szeptember 25. Az
RészletesebbenGödöllő város Önkormányzatának 4/2004.(II. 2.) számú önkormányzati rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Gödöllő város Önkormányzatának 4/2004.(II. 2.) számú önkormányzati rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 50. (2) bekezdésében
RészletesebbenPanel második hullám változói
Panel második hullám változói volt az előző A B C hullámban is A2.1 tévénézési gyakorisága x x x A2.2 újságolvasás gyakorisága x x x A2.3 amerikai elnök személyének ismerete x x x A2.4 Magyar miniszterelnök
RészletesebbenKisköre Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 712001.(VIII. 27.) rendelete
Kisköre Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 712001.(VIII. 27.) rendelete A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.)
RészletesebbenA Tolna Megyei Önkormányzat 21/2007. (IX. 28.) önkormányzati rendelete a megyei népszavazásról és népi kezdeményezésről
1. oldal A Tolna Megyei Önkormányzat 21/2007. (IX. 28.) önkormányzati rendelete a megyei népszavazásról és népi kezdeményezésről A megyei népszavazás és a megyei népi kezdeményezés Tolna megye polgárainak
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló
RészletesebbenPolitikai részvételi jogok
Politikai részvételi jogok Csoportjaik, a választások és a választójog alapelvei, közhivatal viseléséhez való jog, petíciós jog Alkotmányjog 3. előadás 2014. április 10. Széchenyi István Egyetem Dr. Erdős
RészletesebbenBerekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2009.(X.01.) sz. Önkorm. rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2009.(X.01.) sz. Önkorm. rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban:
RészletesebbenRezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete. 4/2004. (II.16.) önkormányzati rendelettel módosított 17/2001. (XI.27.) önkormányzati rendelete
Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2004. (II.16.) önkormányzati rendelettel módosított 17/2001. (XI.27.) önkormányzati rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrôl 2 Rezi Község
RészletesebbenKöltségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai
1 I. TELJES MUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAK 000010 000011 000020 000021 000022 000023 000024 000025 000026 000027 000028 i közgyűlés alelnöke VÁLASZTOTT TISZTSÉGVISELŐK ÖSSZESEN: (01+...+18) 100030 100040
RészletesebbenÁLTALÁNOS RERNDELKEZÉSEK 1..
TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATII KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2002..((II.. 311..)) KT.. SSZ.. RENDELETE A HELYII NÉPSSZAVAZÁSSRÓL ÉSS NÉPII KEZDEMÉNYEZÉSSRÖL A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény
RészletesebbenT/ számú törvényjavaslat. az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10592. számú törvényjavaslat az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapest, 2013.
RészletesebbenKÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.
KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott
RészletesebbenAZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS RENDSZEREKBEN. HATÁSKÖREI. Alkotmányjog 2. nappali tagozat november 6.
AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI RENDSZEREKBEN. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS HATÁSKÖREI Alkotmányjog 2. nappali tagozat 2017. november 6. dr. Milánkovich András Tanársegéd ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék
Részletesebbentárgy: törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése
Pest Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály, Törvényességi Felügyeleti Osztály 1052 Budapest, Városház utca 7. tárgy: törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése Tisztelt Kormányhivatal! A Társaság
RészletesebbenÁltalános rendelkezések 1..
Bélapátfalva Nagyközségi Önkormányzat 12 /2001. ( IV.23. ) sz. rendelete a helyi népszavazásról és a népi kezdeményezésről -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
RészletesebbenPILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
FELELŐSSÉGI REND PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA részére a Gubányi Károly Általános Iskola épületeinek energiahatékonysági beruházása tárgyú, Kbt. 115. szerinti hirdetmény nélküli nyílt közbeszerzési eljárások
RészletesebbenAJKAI HŐERŐMŰ MUNKAVÁLLALÓINAK SZAKSZERVEZETE
AJKAI HŐERŐMŰ MUNKAVÁLLALÓINAK SZAKSZERVEZETE SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1999. május 27. Módosítva: 2004. november 19. Módosítva: 2009. november 30. 2 I. Az Ajkai Hőerőmű Munkavállalóinak Szakszervezetének
RészletesebbenKöltségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai
Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó ai 0000 000033 i közgyűlés tagja 14 13 18 19 I. TELJES MUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAK 000010 000020 000021
RészletesebbenPapkeszi Önkormányzat Képviselő-testülete. 9/1995. (VII.28.) számú. Önkormányzati rendelete
Papkeszi Önkormányzat Képviselő-testülete 9/1995. (VII.28.) számú Önkormányzati rendelete A helyi népszavazásról és népi kezdeményezés helyi szabályairól. Papkeszi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete
RészletesebbenNÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó
NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS készítette: Bánlaki Ildikó DEMOKRÁCIA a hatalomgyakorlás formája MODERNITÁS modern állam demos választójoggal rendelkezők csoportja (nagy) a közügyek intézésére
RészletesebbenIromány száma: T/1606. Benyújtás dátuma: :08. Parlex azonosító: R2QQKCOX0001
Iromány száma: T/1606. Benyújtás dátuma: 2018-09-21 16:08 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: R2QQKCOX0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
RészletesebbenTAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata
TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári
RészletesebbenKözvetlen demokrácia. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Közvetlen demokrácia Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 27. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenSZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
1 Vasi Rendőr Sportsegély- és Sportegyesület Elnöksége Szám:.../ 2007 VASI RENDŐR SPORTSEGÉLY ÉS SPORTEGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Szombathely 2007. május 30. 2 A Vasi Rendőr Sportsegély-
RészletesebbenA Demokratikus Koalíció Etikai és Fegyelmi szabályzata
Etikai és Fegyelmi szabályzata 1. Az Etikai Bizottság: 1. biztosítja, hogy a párt az Alapszabálynak megfelelően tevékenykedjen, elősegíti az Alapszabály egységes értelmezését, ennek érdekében saját döntése
RészletesebbenSAND KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/2001. (VII.12.) RENDELETE. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
SAND KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/2001. (VII.12.) RENDELETE a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 50.
Részletesebben2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról
2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető
RészletesebbenA modern demokráciák működése
A modern demokráciák működése 1. A modern demokrácia fogalma ókor: démosz+ krátosz = néphatalom modern jelentés: demokrácia = államtípus 2 féle államforma: monarchia (élén: uralkodó) vagy köztársaság (köztársasági
RészletesebbenJ e g y zőkönyv. Ikt.sz.: ABB/1-1/2013. ABB-1/2013. (ABB-7/ )
Ikt.sz.: ABB/1-1/2013. ABB-1/2013. (ABB-7/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Alkotmánybíróság elnökét és tagjait jelölő eseti bizottságának 2013. március 19-én, kedden, 11 óra 3 perckor az Országház
RészletesebbenAlkotmányjog. előadó: dr. Szalai András
Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői
RészletesebbenKözgyűlés lebonyolításának rendje és választási szabályzata
SzMSz 3. sz. melléklete Közgyűlés lebonyolításának rendje és választási szabályzata Érvényes: 2012. május 24-től visszavonásig 1 Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége tisztújító/választó közgyűlés
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Petrétei József: Az alkotmányos demokrácia alapintézményei. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2009 VAGY Kocsis Miklós Petrétei József
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 673/2014 RENDELETE (2014. június 2.) a közvetítő testület, valamint annak eljárási szabályzata létrehozásáról (EKB/2014/26)
L 179/72 AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 673/2014 RENDELETE (2014. június 2.) a közvetítő testület, valamint annak eljárási szabályzata létrehozásáról (EKB/2014/26) AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,
RészletesebbenTAGOZATI ALAPSZABÁLY
TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Magasépítési Tagozat, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) egyesületi formában működő civil szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány,
RészletesebbenVI. FEJEZET A KORMÁNY 75.
VI. FEJEZET A KORMÁNY 75. (1) A végrehajtó hatalmat a Kormány gyakorolja. (2) A Kormány védi az alkotmányos rendet és a jogalanyok jogait, biztosítja a jogszabályok végrehajtását, meghatározza a külpolitikát,
RészletesebbenA MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDÉSZETI TRAKTOROKKAL FOGLALKOZÓ BIZOTTSÁG ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG VÁLLALKOZÁSPOLITIKAI ÉS IPARI FŐIGAZGATÓSÁG Fogyasztási cikkek Gépjárműipar A MŰSZAKI FEJLŐDÉSHEZ VALÓ HOZZÁIGAZÍTÁSSAL FOGLALKOZÓ BIZOTTSÁG MEZŐGAZDASÁGI TRAKTOROK (CATP-AT) ENTR/04-EN
RészletesebbenKöltségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai
kapcsolódó fő összesen I. TELJES MUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAK 000010 országgyűlési képviselő 01 000011 Európai Parlament magyarországi képviselői 02 000020 köztársasági elnök 03 000021 alkotmánybíró 04
RészletesebbenATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA. 10/1995. /V.31./ számú R E N D E L E T E A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL
ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/1995. /V.31./ számú R E N D E L E T E A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL (az 5/2001. /IV.25./ és az 5/2004. /III.24./ számú rendeletekkel
RészletesebbenA KAPOSVÁRI KODÁLY ZOLTÁN KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZÜLŐI SZERVEZETÉNEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
A KAPOSVÁRI KODÁLY ZOLTÁN KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZÜLŐI SZERVEZETÉNEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Általános rendelkezések A 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 73. alapján az iskolában
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren
RészletesebbenTisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Képviselő-testület!
Orgovány Község Önkormányzata, Önkormányzat Polgármestere, Képviselő-testülete részére Tárgy: Bölcsődei Érdekképviseleti Fórum Működési Szabályzatának elfogadása Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt
Részletesebben3. A Ve a helyébe a következő rendelkezés lép : 130. (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hi
.th /z ;W 200 7 APR 16. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ KÉPVISELŐI ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNY 2007. évi... törvény a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról 1. A választási eljárásról szóló 1997.
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenJ E G Y Z Ő K Ö N Y V
Mezőkovácsháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottsága 5801 Mezőkovácsháza, Árpád u. 176. : 68 / 381 011; /: 68 / 381 656; 13/2017. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült:
Részletesebbena) országgylés, köztársasági elnök c) országgylés, önkormányzatok b) parlamenti képviselk, ombudsman
Kvíz2011.10.28 Name: 1. Mi tartozik a magyar államszervezethez? a) országgylés, köztársasági elnök c) országgylés, önkormányzatok b) parlamenti képviselk, ombudsman 2. Ki az államf? a) köztársasági elnök
RészletesebbenAz új magyar választási rendszer
Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,
RészletesebbenKöltségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai
Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó ai 3 2 9 8 4 8 1 5 1 2 2 8 5 4 2 3 4 2 8 2 I. TELJES MUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAK 1 11 2 21 22 23 24
RészletesebbenA.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei
A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma
Részletesebben2. A Magyar Köztársaság Alkotmánya. kötelességek 4. Az államhatalom megosztásának elve. közvetett hatalomgyakorlás formái
A Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai Az előadás tartalmi felépítése 1. Alkotmányosság és hatalom 2. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 3. Alapvető ő emberi és állampolgári l á jogok és kötelességek 4.
RészletesebbenAz Alaptörvény felépítése. ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések
Az Alaptörvény felépítése Előszó (Preambulum) 1. oldal ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések I. szakasz Alapvető rendelkezések
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3133/2015. (VII. 9.) AB végzés 2219 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenSzalkszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1992(XI.05.) önkormányzati rendelete A helyi népszavazás és népi kezdeményezésről
Szalkszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1992(XI.05.) önkormányzati rendelete A helyi népszavazás és népi kezdeményezésről Szalkszentmárton község Képviselő-testülete a helyi Önkormányzatokról
Részletesebben1. oldal, összesen: 5 oldal
1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:
RészletesebbenA legfontosabb állami szervek
A legfontosabb állami szervek Az Országgyűlés 2012-től: Alaptörvény 1. cikk Házszabály Az Országgyűlés Magyarország legfelsőbb (államhatalmi és) népképviseleti szerve. Biztosítja a társadalom alkotmányos
RészletesebbenA Szülői Közösség Szervezeti és Működési Szabályzata
ROSTI PÁL GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA A Szülői Közösség Szervezeti és Működési Szabályzata Dunaújváros, 2013. 2013. 1 S Z K A Szülői Közösség Szervezeti és Működési Szabályzata A szülői munkaközösség
Részletesebben101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban
101. sz. Egyezmény a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely
RészletesebbenKöltségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai
Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó juttatásai 3 5 4 7 3 2 2 5 4 6 3 4 2 8 2 Hmvhely Megyei Jogú Város Önkormányzat 2 3 4 5 6 7 8 9 I. TELJES
RészletesebbenMiniszterelnöki Hivatal. Dr. Tordai Csaba Szakállamtitkár Úr részére. Budapest. Tisztelt Szakállamtitkár Úr!
Miniszterelnöki Hivatal Dr. Tordai Csaba Szakállamtitkár Úr részére Budapest Tisztelt Szakállamtitkár Úr! A Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége ezúton szeretné szíves állásfoglalását
Részletesebben1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,
1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel
RészletesebbenI. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának célja. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának feltételei
TARTALOMJEGYZÉK I. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának célja II. III. IV. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának feltételei Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának megtagadása
RészletesebbenKöltségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai
Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó ai I. TELJES MUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAK 000010 000020 000021 000022 Legfelsőbb Bíróság elnöke 000023
RészletesebbenLenti Város Önkormányzati Képviselő-testülete 6/2004. (II. 25.) ÖKT. számú rendeletével módosított 25/2001. (XI. 30.) ÖKT. számú r e n d e l e t e
Lenti Város Önkormányzati Képviselő-testülete 6/2004. (II. 25.) ÖKT. számú rendeletével módosított 25/2001. (XI. 30.) ÖKT. számú r e n d e l e t e a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi
RészletesebbenT/706. számú törvényjavaslat. a magánélet védelméről
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/706. számú törvényjavaslat a magánélet védelméről Előadó: Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter Budapest, 2018. június 2018. évi törvény a magánélet védelméről A magánélet,
RészletesebbenLUNDI MAGYAR KULTÚRFÓRUM ALAPSZABÁLYZATA
LUNDI MAGYAR KULTÚRFÓRUM ALAPSZABÁLYZATA 1. AZ EGYESÜLET NEVE ÉS TEVÉKENYSÉGE A Lundi Magyar Kultúrfórum a Lundban és környékén élő magyarok demokratikus közössége; nyitott mindazok számára, akik céljait
RészletesebbenAz Állatorvostudományi Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata
Az Állatorvostudományi Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata III. kötet Hallgatói Jogok Gyakorlásának és Kötelességek Teljesítésének, valamint a Hallgatói Kérelmek Elbírálásának és a Jogorvoslatnak
RészletesebbenAZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS JÚNIUS 18-I (HÉTFŐ) ÉS JÚNIUS 20-I (SZERDA) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE
AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS JÚNIUS 18-I (HÉTFŐ) ÉS JÚNIUS 20-I (SZERDA) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE 2018. június 14-én 16 30 órai állapot szerint JÚNIUS 18. HÉTFŐ üléskezdés:
RészletesebbenKöltségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai
I. TELJES MUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAK 0000 000020 000021 000023 000025 000029 egyéb választott tisztségviselő (vezető) polgármester, polgármester helyi önkormányzati képviselő-testület tagja 000033 megyei
RészletesebbenJegyzőkönyv. Készült: április 12-én, a Heves Megyei Közgyűlés soron kívüli üléséről
Jegyzőkönyv Készült: 2017. április 12-én, a Heves Megyei Közgyűlés soron kívüli üléséről Az ülés helye: Megyeháza II. emeleti Barkóczy terme Eger, Kossuth Lajos utca 9. Jelen voltak: Csik Balázs, Dudás
Részletesebben2015. évi törvény a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról
2015. évi törvény a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.)
Részletesebben