Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon:

Átírás

1 Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetőségét is csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

2 Budapesti Gazdasági Főiskola, Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Fejlesztések, felújítások finanszírozása a Délzalai Vízmű ZRt-nél Takács Csaba Mérnök-közgazdász

3

4 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A Délzalai Vízmű ZRt. bemutatása ábra: A Délzalai Vízmű működési területe ábra: A részvények megoszlása az alapító okiratban A díjak képzésének elve (víz, szennyvíz) Víz Keretirányelv Teljes-költség megtérülésének elve A költségek és ráfordítások értékét befolyásoló tényezők ábra: A víztermelés alakulása a Délzalai Vízmű ZRt-nél ábra: A vízértékesítés alakulása a Délzalai Vízmű ZRt-nél ábra: A Délzalai Vízmű működési területe Díjszerkezet Üzemeltetési díj Fogyasztásfüggő díj Alapdíj táblázat: Az alapdíjak az átmérő függvényében Használati díj Közös pénzügyi alapos díj ábra: Használati díjak változása ábra: Közös pénzügyi alap felhasználása Egyedi használati díj Központi alapos díj Vízterhelési, talajterhelési díj Fejlesztési és csatlakozási díj Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás Csatlakozási díjszabás Használati díj nyilvántartása, elszámolása ábra: Víz és csatornadíjak változása ábra: Infláció Magyarországon Kintlévőség Fejlesztés, rekonstrukció, költségcsökkentés, minőségjavítás Tervezett és havária jellegű beruházások

5 Épület karbantartása Az épület felújítása Építmények Építmény karbantartás Építmény felújítás Havária jellegű beavatkozás Tervszerű beavatkozás táblázat: Értékcsökkenési leírások Összefoglalás, megállapítások A ZRt. szemszögéből A tulajdonosok szemszögéből Összegzés, utáni változások Irodalomjegyzék Szakkönyvek Jogszabályok Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 41/2004. (X.29) számú rendelete a közműfejlesztési hozzájárulás megállapításának rendjéről és mértékéről Egyéb Mellékletek sz. melléklet A tulajdonos önkormányzatok sz. melléklet Délzalai Vízmű szolgáltatási bővülése sz. melléklet Víz- és csatornadíjak sz. melléklet Havária jellegű beruházási lap sz. melléklet Havaria jellegű beruházás számla sz. melléklet Állományba vételi bizonylat sz. melléklet Elszámoló levél sz. melléklet Tervszerű beruházási lap sz. melléklet Tervszerű beruházási lap költségvetése sz. melléklet Tervszerű beruházási számla sz. melléklet Selejtezési jegyzőkönyv sz. melléklet Tárgyi eszköz nyilvántartás

6 1. Bevezetés A szakdolgozatom célja, hogy bemutassam a nagykanizsai székhelyű Délzalai Víz- és Csatornamű Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál (rövid név: Délzalai Vízmű ZRt.) a víz- és csatornadíjak képzésének elvét, a díjak összetételét. A Részvénytársaság által üzemeltett vízellátó rendszerek többségükben évesek, a legrégibb, mai napig is üzemelő vezetékek az 1910-es években Nagykanizsán készültek. A vízművek, a víziközmű hálózatok kihasználtsága évről-évre csökken, átlagosan %-os kihasználtsággal üzemelnek. Önkormányzati feladat a tulajdonukban lévő víziközművek üzemeltetése, meghatározott intézkedési terveknek megfelelően, melyek végrehajtására költségvetési forrás nem biztosított, az állam nem akart átvállalni semmilyen feladatot. Nyilvánvaló a rekonstrukció időszerűsége a települési vízgazdálkodásban mind a vízellátás, mind a szennyvízelvezetés és tisztítás területén. Az önkormányzati feladat maximális ellátása érdekében szükséges pénzügyi fedezetet csak a befolyt víz- és csatornadíjszámlákból lehetséges előteremteni. Ismertetem a keletkezett bevételekből - a részvénytársaság, mint üzemeltető, illetve a tulajdonosok szemszögéből - történő fejlesztéseket, beruházásokat, pénzügyi elszámolásokat. Bemutatom a tervezett, illetve havária jellegű beruházások, fejlesztések finanszírozását. A beruházások során a beépített új anyagokat nyilvántartani, aktiválni, míg a kiépített régi anyagokat selejtezni kell. 5

7 A térségben a csökkenő lakos számú elszegényedő települések egyre kevesebb anyagi forrást tudnak a tulajdonukban lévő víziközmű hálózatokra fordítani. A kialakult helyzet miatt országos probléma a parlament év végén elfogadta az új víziközmű törvényt. A CCIX. törvény (2011. december 30.) szabályozza a víziközmű területen kialakult hiányosságokat, fokozatosan megszünteti a veszteségesen működő víziközmű üzemeltető vállalkozásokat. Tekintettel a sokrétű érdekeltségből adódó, a fejlődést veszélyeztető tényezőkre, jelenlegi és várható konfliktusokra, a vizek védelmére, a fenntartható használat érdekében az államnak megfelelő szabályozást kellett kidolgoznia és érvényesítenie. Térségi nagy vízművek ( bekötés) létrehozása elősegíti a gazdaságosabb üzemeltetést, melynek segítségével a korszerűtlen elavult rendszerek felújíthatók, üzemeltethetők. A szabályozás eszközeivel kell biztosítani a fenntartható vízgazdálkodást és az ország érdekeinek képviseletét a nemzetközi együttműködés keretében. 6

8 2. A Délzalai Vízmű ZRt. bemutatása A nagykanizsai székhelyű Délzalai Vízmű ZRT. jogelődjeit is figyelembe véve majd száz éve áll a fogyasztók szolgálatában október 1-től működik önkormányzati tulajdonú részvénytársaságként, Zala és Somogy megye 101 településén élő több mint 120 ezer fogyasztónak szolgáltat ivóvizet, valamint 46 település szennyvízelvezetését és tisztítását biztosítja. A vízművek száma 29 db, az üzemeltetett szennyvíztisztító telepek száma 17 db. 1. ábra: A Délzalai Vízmű működési területe Forrás: Délzalai Vízmű ZRt. műszaki dokumentációja Alapvető céljuk, hogy a fogyasztói és tulajdonosi elvárásoknak megfelelve a nap 24 órájában egészséges, friss ivóvizet szolgáltassanak fogyasztóiknak, valamint a keletkezett szennyvizeket elvezessék, és olyan mértékben megtisztítsák, hogy az a természetbe visszajutva ne szennyezze a környezetet. 7

9 Az üzemeltetett víziközmű rendszerek önkormányzati tulajdonban vannak az üzemeltetésre átvett közművagyon bruttó értéke jelenleg 10 milliárd Ft -, míg a működtető vagyont a részvénytársaságnak átadták. Ez képezi a társaság működtető vagyonát április 28-tól a részvénytársaság zártkörűen működő részvénytársaságként 85 tulajdonos önkormányzat, illetve utólag a társasághoz kapcsolódott önkormányzatok ellátása érdekében végzi tevékenységét. A részvénytársaság tulajdonosait, tulajdoni részük arányát az 1. számú melléklet tartalmazza. A társaság alaptőkéje 655 db, egyenként ,-Ft névértékű, (összevont) 321 db, egyenként ,-Ft névértékű, (összevont) 890 db, egyenként ,-Ft névértékű névre szóló törzsrészvényből áll Ft 48% Ft 35% Ft 17% 2. ábra: A részvények megoszlása az alapító okiratban Forrás: Délzalai Vízmű ZRt., Alapító Okirata 8

10 Valamennyi részvény azonos részvényesi jogokat biztosít tulajdonosának. A társaság alapítói, az Alapszabály megalkotását megelőzően szindikátusi szerződést írtak alá, amelyben rögzítették a későbbiekben aláírásra kerülő létesítő okirat egyes fontosabb szabályait, valamint a felek további együttműködésének kereteit a társaságban. A szindikátusi szerződésekről elmondható általánosságban, hogy azok, a gazdasági társaságokat létesítő tagok által kötött olyan háttér megállapodások, amelyek a létesítő okiratban nem, vagy nem teljes részletességgel szabályozott kérdésekről rendelkezik. A folyamatos fejlesztés a Társaság alapvető irányelve, ugyanis az egyre szigorodó törvényi előírások és a fogyasztók igényeinek magas fokon történő kielégítése megköveteli a vízmű- és szennyvíztisztító rendszerek, illetve a szolgáltatás minőségét közvetett módon befolyásoló tényezők állandó javítását. Az utóbbi években a részvénytársaság fokozottan törekedett a fejlesztési források növelésére, mely nemcsak a társaság tulajdonát képező eszközökre, hanem az önkormányzati tulajdonban lévő közművekre is vonatkoznak. A víziközművek felújításának, fejlesztésének pénzügyi forrását a díjakban képződő használati díj adja. Fő cél, hogy a működési területen képződő, valamennyi település vonatkozásában egységes használati díj mértéke fokozatosan érje el a közművek amortizációjának összegét, ezzel megteremtve azok pótlásának pénzügyi fedezetét. Minden üzleti tervben cél és javaslat is egyben ennek a használati díjnak a közművekre történő fordítása, mert csak megfelelő műszaki színvonalon tartott közművekkel lehet biztonságos, minőségi szolgáltatást nyújtani a fogyasztók részére. 9

11 A fogyasztói igények magas minőségi színvonalon történő kielégítése, a tulajdonosok, illetve a piac elvárása érdekében a Részvénytársaság ben a szolgáltatási tevékenységekre bevezette az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány szerinti minőségirányítási és az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszert. A NAT 1 által akkreditált vízminőség vizsgáló laboratórium az MSZ EN ISO/IEC 17025:2001 szabványnak megfelelően működik. A minőség-, és környezet irányítási rendszert a tényadatokon alapuló mérés, a rendszeres ellenőrzés, felülvizsgálat, valamint a lehetőségeket figyelembe vevő, tervszerű továbbfejlesztés jellemzi ban bevezetésre került az MSZ EN ISO 22000:2005 szabvány szerinti élelmiszerbiztonsági irányítási rendszer, 2011-ben pedig az MSZ 28001:2008 szabvány szerinti MEBIR 2, azaz munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági rendszer is. 1 NAT: Nemzeti Akkreditáló Testület 2 MEBIR: Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonsági Rendszer 10

12 3. A díjak képzésének elve (víz, szennyvíz) Az 1993-ben született önkormányzati törvény megalkotása óta a települési önkormányzatok kötelező feladata a települések egészséges ivóvízzel, szennyvízelvezetéssel történő ellátása. A vízdíjak a vízellátás költségeivel arányosak, folyamatosan emelkednek, ezért a lakosság egyre jobban takarékoskodik a vízzel. Az egyre jobban elöregedő víziközmű hálózatokra a tulajdonos önkormányzatoknak egyre többet kell költeni, miközben a vízfogyasztás fokozatosan csökken. A víziközművek kihasználtsága %-os. A lakosság egészséges ivóvízzel való ellátásához a víziközmű rendszerek megbízható működtetése, jó karbantartása, folyamatos fejlesztése, megújítása szükséges. E feltételnek a rendszereket működtető társaság akkor tud eleget tenni, ha szervezetten, a korszerű műszaki megoldásokat, technológiát alkalmazva, magasan képzett szakember állománnyal látja el közszolgáltatási feladatait. A részvénytársaság az elavult magas energiafogyasztású gépeit fokozatosan cseréli modern energiatakarékos berendezésekre. A tulajdonos önkormányzatok alapvető érdeke, hogy a szolgáltatás önfinanszírozó legyen, saját bevételeiből, működési támogatás nélkül legyen képes ellátni a feladatokat, amelybe a napi működésen túl beletartozik a távlati vagyonbiztonság is: Folyamatosan gondoskodni kell a közművek korszerűsítéséről, felújításáról, pótlásáról a szolgáltatás hosszú távú biztonsága érdekében. 11

13 A társaságnak a fogyasztói igények kielégítése érdekében állandóan a fogyasztók rendelkezésére kell állni, kötelesek külön jogszabályban és a vízjogi üzemeltetési engedélyben foglalt előírásoknak megfelelően a víziközművek teljesítőképességének mértékéig szolgáltatni (38/1995. (IV.5.) Korm. rendelet 1. ). 1. (1) A közműves ivóvízellátás és a közműves szennyvízelvezetés közüzemi szolgáltatás. A szolgáltatást végző (a továbbiakban: a szolgáltató) az ivóvízművek, illetőleg a szennyvízelvezető művek (a továbbiakban együtt: víziközművek) üzemeltetésével köteles a víziközmű hálózatba bekötött ingatlan tulajdonosának, illetőleg egyéb jogcímen használójának (a továbbiakban együtt: fogyasztó) ivóvizet szolgáltatni, illetőleg az ingatlanon keletkező szennyvizek továbbá egyesített rendszerű szennyvízelvezetés esetén a csapadékvizek összegyűjtését, károkozás nélküli elvezetését és tisztítását elvégezni (a továbbiakban: szolgáltatás). (2) A szolgáltató a külön jogszabályban és a vízjogi üzemeltetési engedélyben foglalt előírásoknak megfelelően a víziközművek teljesítőképességének mértékéig köteles szolgáltatni. Alapelv, hogy a kialakított díjrendszernek olyannak kell lennie, amely a fentiekben leírtaknak megfelelően biztosítja ráfordításaikat és a működéshez szükséges Szindikátusi Szerződésben meghatározott nyereségre a fedezetet, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra (1990. évi LXXXVII. tv. Ártörvény 8. (1) bekezdés). Ezt az elvet erősíti meg az Európai Unióban alkalmazott Víz Keretirányelv is. 12

14 3.1. Víz Keretirányelv Az Európai Unió Víz Keretirányelve előírja, hogy a víz- és csatornadíjak meghatározása során a tagállamoknak figyelembe kell venni a víziközmű szolgáltatások költségeinek megtérülésének elvét, beleértve a környezeti és a vízkészletek védelmével összefüggő költségeket is (teljes költség megtérülés elve), különösen a szennyező fizet elvet. A vízhasználatot minden esetben a környezet megóvásával a leginkább költséghatékony módon kell megtervezni. A Keretirányelv alapgondolata, hogy a víz nem csupán szokásos kereskedelmi termék, hanem alapvetően örökség is, amit ennek megfelelően kell óvni, védeni. A vízkészletek használata során, a hosszútávon fenntartható megoldásokra kell törekedni. A jó állapot eléréséhez szükséges állapotjavító beavatkozásokat össze kell hangolni a fenntartható fejlesztési igényekkel, szigorúan a keretirányelv előírásainak figyelembevételével. Az intézkedések tervezése során a költséghatékonyságra, azaz az állapotjavulás és a költségek viszonyának kedvező arányára kell törekedni. 13

15 3.2. Teljes-költség megtérülésének elve Az évi szolgáltatási díjak meghatározása során több tényező együttes hatásával kell számolni. A díjak kialakításának fő szempontja az, hogy az ivóvíz-szolgáltatás, valamint a szennyvízelvezetés- és tisztítás bevételei az évi tervezett, biztonságos működéshez szükséges költségekre, ráfordításokra fedezetet nyújtsanak. A díjak meghatározása a teljes-költség megtérülésének elvére épül. A társaság árképzési módja önköltség típusú. A számvitelről szóló évi C. törvény adta lehetőségek figyelembevételével készített Önköltségszámítási Szabályzat alapján kerülnek kialakításra a kalkulációs sémák. A mindenkori díjkalkulációt a felmerült tényköltségekből kiindulva, a tervezett változások figyelembevételével készíti el a részvénytársaság A költségek és ráfordítások értékét befolyásoló tényezők A lakossági árkiegészítések megszűnése, az árakban a valós költségek érvényesítése a lakosságot nagymértékű takarékosságra ösztönözte. A kilencvenes évek elejétől napjainkig több tízezer lakásba építettek be mellékvízmérőt, ezáltal lehetővé vált az adott lakás fogyasztásának mérése. A vállalkozások a piacaik szűkülése a gazdasági válság hatásakénti megszűnése mellett víztakarékos technológiák alkalmazásával, saját ellátás kialakításával igyekeznek csökkenteni kiadásaikat, az intézmények pedig a finanszírozási nehézségek miatt takarékoskodnak. 14

16 termelt m Fejlesztések, felújítások finanszírozása a Délzalai Vízmű ZRt-nél Mindezek a szolgáltatás terjedelmének és színvonalának állami eszközökkel is ösztönzött növekedése, a víziközmű szolgáltató cégek folyamatos hatékonyság javítása mellett is a fajlagos ráfordítások növekedését eredményezik. Mindezt jól tükrözi a Délzalai Vízmű ZRt. szolgáltatási területén bekövetkezett fogyasztás csökkenés, melyet az utóbbi években a stratégiai célkitűzéseknek megfelelő területbővítés sem tudott ellensúlyozni ábra: A víztermelés alakulása a Délzalai Vízmű ZRt-nél Forrás: Délzalai Vízmű ZRt. számlázási osztály adatbázisa 15

17 Fejlesztések, felújítások finanszírozása a Délzalai Vízmű ZRt-nél értékesített m ábra: A vízértékesítés alakulása a Délzalai Vízmű ZRt-nél Forrás: Délzalai Vízmű ZRt. számlázási osztály adatbázisa A részvénytársaságnál az utóbbi években folyamatosan bővült a szolgáltatást igénybevevők köre (2. sz. melléklet): Szennyvíztisztítás és elvezetés bővülés: Garabonc, Zalaszabar, Zalamerenye, Balatonmagyaród, Zalaújlak, Csapi Ivóvíz szolgáltatás bővülés: Zákány, Zákányfalú, Őrtilos, Berzence, Somogyudvarhely 5. ábra: A Délzalai Vízmű működési területe Forrás: Délzalai Vízmű ZRt. műszaki dokumentációja 16

18 Fő feladat a gazdálkodás hatékonyságának növelése, az eredmény maximalizálása érdekében a belső erőforrások (eszközök, munkaerő) jobb kihasználása, a működés folyamatosságának biztosítása. A döntések megalapozottsága igényli a szakszerű tervezést, visszamérést. A gyors controlling munka lehetővé teszi a rugalmas beavatkozást. A jó gazda gondosságával kell hasznosítani a kezelésükre bízott vagyont. 17

19 4. Díjszerkezet A Délzalai Vízmű ZRt. díjszerkezete a keresletre kifejtett hatása révén éri el célját. A vízhasználat mennyisége akkor ideális, ha a víz használatából származó haszon megegyezik a víz előállításának gazdasági, környezetvédelmi és erőforrás- határköltségeivel. A kereslet, a kínálat, a költségek, a profitok ismeretében lehet elvileg jól meghatározni az árakat. Meg kell becsülni a kereslet és a kínálat árrugalmasságát, a szennyezés elhárítás költségeinek rugalmasságát Üzemeltetési díj évtől a díjképzés elve szerint mind az ivóvíz-szolgáltatásért, mind a szennyvízelvezetés és tisztításért fizetendő díj két tényezőből áll: alapdíjból és változó (mennyiségtől függő) díjból. A csak a fogyasztástól függő egytényezős díjrendszer kiszolgáltatottá tette a szolgáltatót, amelyek bevétele kizárólag a szolgáltatott víz jelentős, és kiszámíthatatlan ingadozásnak kitett mennyiségétől függött. Az egytényezős díjrendszer nem biztosított állandó fedezetet a víz- és csatornaszolgáltatás költségeinek jelentős részét (kb 70%-t) kitevő fix költségekre. A fogyasztót nem ösztönzi fenntartható fogyasztásra, mert nem bünteti a túlzott vízfogyasztást. A kéttényezős díjrendszer lényege, hogy a számlán szereplő fizetendő összeg a fogyasztási helyen lévő mérő átmérőjétől függő fix összegű havi alapdíjból, és a fogyasztás mennyiségével arányos köbméterenkénti vízfogyasztási és csatornahasználati változó díjakból tevődik össze. 18

20 Fogyasztásfüggő díj évtől a Társaság egész ellátási területén a lakossági fogyasztók egységes üzemeltetési ivóvízdíjat fizetnek. A nem lakossági fogyasztók által fizetendő üzemeltetési díj szintén egységes valamennyi településen. A díj 20 %-kal magasabb a mindenkori lakossági üzemeltetési díjnál. Zalakaros városnál egyedi díjmegállapítás van, melynek elve az, hogy a lakossági fogyasztó havi 18 m 3 feletti mennyiség fölött a településre jellemző idegenforgalmi tevékenység miatt nem lakossági fogyasztónak minősül, ezáltal a nem lakossági díjkategória érvényes rá Alapdíj A víz- és szennyvízelvezetési alapdíj mértéke, mely a bekötési vízmérő átmérőjétől, ill. a fogyasztás jellegétől függ évi bevezetése óta változatlan, melynek nagyságát a részvénytársaság 2012-ben sem változtatja: vízmérő átm. Ivóvízszolgáltatás után Ft/hó/mérő + Áfa nem lakosság lakosság Alapdíj főmérő esetén Szennyvízelvezetés után Ft/hó/mérő + Áfa nem lakosság lakosság

21 vízmérő átm. Ivóvízszolgáltatás után Ft/hó/fogy.hely + Áfa nem lakosság lakosság Alapdíj mellékmérő esetén Szennyvízelvezetés után Ft/hó/fogy.hely + Áfa nem lakosság lakosság táblázat: Az alapdíjak az átmérő függvényében Forrás: Délzalai Vízmű ZRt. számlázási osztály adatbázisa A társaság az ivóvízellátás és szennyvízelvezetés-tisztítás tevékenységeivel olyan szolgáltatást biztosít fogyasztóinak, mely az év bármely napján, bármikor igénybe vehető, mindezt a Ptk a és a 38/1995.(IV.5.) Korm. rendelet értelmében kötelesek nyújtani. Az alapdíj a többi közműszolgáltatáshoz hasonlóan az adott szolgáltatás rendelkezésre állásának díja. A tevékenység jellegéből adódóan a fogyasztás mennyiségétől független állandó költségek aránya mintegy 70 %, amely költségek a rendszer működésének fenntartási-karbantartási költségei, mérőleolvasások költségei, amortizációs költségek, számlázás, behajtás, ügyfélkezelés költségei. Mindezen szolgáltatások ráfordításaira csak részben nyújt fedezetet az alapdíj. A lakosság körében tapasztalható a vízzel való takarékosság, a kiszámlázott víz- és csatornadíj mennyisége folyamatosan csökken. Ezzel ellentétben, a részvénytársaságra is ható gazdasági válság a költségek folyamatos emelkedését indukálta. 20

22 Az alapdíj megfelel az EU Víz Keretirányelvének és más hazai közműszolgáltatók által alkalmazott díjrendeleteknek (pl: áram,- telefonszolgáltatás, más víziközmű szolgáltatók, stb.). A térség valamennyi víziközmű szolgáltatója alkalmazza a kéttényezős díjrendszert. (Soproni Vízmű Zrt., Vasivíz Zrt., Észak Zalai Vízmű Zrt., DRV Zrt.). A víziközmű szolgáltatóknak a év végén elfogadott víziközmű törvény (2011. évi CCIX. törvény a víziközmű szolgáltatásról) előírja, hogy minden vízszolgálatatónak 2012-től kötelező a kéttényezős díjra átállni. Az alapdíj összege a vízmérő átmérője, fogyasztótípus és fogyasztási hely jellege szerint kerül meghatározásra. Mellékvízmérők esetén, amennyiben a fogyasztónak több mellékvízmérője is van mindig a legnagyobb átmérőnek megfelelően egy egységet fizet. A számlázás gyakorisága alapján az alapdíj számlázása az alábbi módon történik: Havi számlázás esetén a csatornahálózattal ellátott települések területén a számla egy havi víz- és szennyvízelvezetési alapdíjat tartalmaz. Kéthavi számlázás esetén azokon a településeken ahol csak vízdíjat számláznak az vízalapdíj kétszerese kerül az aktuális számlában kiszámlázásra. Éves leolvasás és számlázás esetén zártkerti, hegyi ingatlanok vízellátása a havi alapdíj évesített összegének korrekciós szorzóval módosított időarányos összege negyedévente kerül számlázásra. A zártkerti ingatlan esetén a korrekciós szorzó: 0,5. 21

23 Egy ilyen díjrendszer hatékonyan biztosítja a környezetvédelmi és társadalmi célok elérését, valamint a víz- és csatornaszolgáltatók pénzügyi stabilitását Használati díj A Délzalai Vízmű ZRt. használati díjat fizet az önkormányzati tulajdonban lévő ívóvízellátást és szennyvízelvezetést szolgáló közművek tulajdonosainak, melyből a közművek felújítását kell fedezni Közös pénzügyi alapos díj A részvénytársaság alapításakor az önkormányzatok megállapodtak közös pénzügyi alapos használati díj bevezetéséről. A díj mértéke az inflációnak megfelelően folyamatosan változott évi 30 Ft/m 3 -ről évben 35 Ft/m 3 összegre emelkedett a felújítások hatékonyabb fedezése céljából. Az ivóvízellátást szolgáló közművek használati díjának 35 Ft/m 3 szintre emelésével az előző évek értékesített mennyiségét figyelembe véve a Délzalai Vízmű ZRt. által üzemeltetett önkormányzati tulajdonú ivóvízellátást szolgáló közművek felújítására évben összességében 123,6 M Ft áll terveik szerint rendelkezésre. 22

24 Fejlesztések, felújítások finanszírozása a Délzalai Vízmű ZRt-nél , ábra: Használati díjak változása Forrás: Délzalai Vízmű ZRt. pénzügyi osztály adatbázisa Az elmúlt években a Délzalai Vízmű közös pénzügyi alapos díjainak felhasználása: ábra: Közös pénzügyi alap felhasználása Forrás: Délzalai Vízmű ZRt. pénzügyi osztály adatbázisa 23

25 A felhasználási diagramból megállapítható, hogy a szükséges felújításokon felül évben volt több nagyobb beruházás, majd 2 év tervszerű gyűjtés után 2009-ben 265 milliós felhasználás történt ben a Nagykanizsát és a környező 22 települést egészséges ivóvízzel ellátó Molnári telephelyen működő C2 csápos kút rekonstrukciója történt. A rekonstrukció után minden esetben megfelelő mennyiségű egészséges tiszta vízzel tudják ellátni a részvénytársaság legnagyobb fogyasztóját, Nagykanizsát és a környező 22 települést Egyedi használati díj A közös pénzügyi alapos használati díjon felül a települések helyi önkormányzati rendeletükben külön használati díjat határozhatnak meg, mely összegnek szintén a víziközművek fejlesztését, felújítását kell szolgálnia. Az egyedi használati díj minden esetben kifizetésre kerül az önkormányzat részére. Különösen célszerű az önkormányzatoknak egyedi használati díjat meghatározni abban az esetben, ha a víziközműveinek felújítására szűkös saját forrással rendelkeznek Központi alapos díj A részvénytársaságot alapító önkormányzatok az alapító okirattal egyidőben a szindikátusi szerződésben rögzítették a részvénytársaságra vonatkozó egységesen alkalmazandó víz- és csatornadíj rendszert. A társaság a működési területén minden településen, minden fogyasztói típus felé egységes, azonos víz-díjrendszert alkalmaz január 1-től. 24

26 A központi csatornadíj támogatás megszűnését követően a különböző díjsávok szűkítésével törekedni fognak az egységes csatornadíjak bevezetésére is. A társaság a víz- és csatornadíjakat saját önköltségi szabályai szerint képezi, a díjakat a társaság közgyűlése fogadja el minimum 80 %-os támogatással. A tulajdonos önkormányzatok a részvénytársaság alapításakor kötelezettséget vállaltak arra, hogy a társaság közgyűlésén elfogadott díjaknak érvényt szereznek az önkormányzati rendeletalkotás során. A következő évi díj elfogadásakor a társaság jogosult a várható inflációnövekedést, illetve az új létesítmények üzemeltetési többletköltségeit figyelembe venni. Az egyes települések önkormányzatai az egységes díjnál alacsonyabb díjfizetési kötelezettséget is alkalmazhatnak az önkormányzat illetékességi területén. Az egységes díj és az önkormányzat által alkalmazandó díj közötti árkülönbözetet a számlázási ciklusnak megfelelő gyakorisággal a feléjük benyújtott számla alapján a részvénytársaságnak megtérítik. Az egyes díjtól az önkormányzatok a közigazgatási területükön belül rendeletben felfelé is eltérhetnek. Ebben az esetben a társaság köteles ezt a díját számlázni az önkormányzat közigazgatási határán belüli fogyasztóknak. A különbözetet mint többletbevételt a rendeletet alkotó önkormányzatok rendelkezései szerint az önkormányzat a viziközmű fejlesztéseire fordítja. 25

27 A részvénytársaság igazgatósága minden évben díjjavaslatot, és a tulajdonosoknak fizetendő használati díj mértékére vonatkozó javaslatot készít, amely a közgyűlési döntés, és a helyi önkormányzati díjrendelet megalkotását követően a következő év január 1-én lép hatályba Vízterhelési, talajterhelési díj A vízterhelési díjat a részvénytársaság szedi be, mértéke településenként változó, a tisztítás után kibocsátott víz minősége és mennyisége alapján kerül megállapításra. A környezetterhelési díjról szóló évi LXXXIX. törvény 27.. (1) bekezdés értelmében a vízterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó az e törvény alapján megállapított vízterhelési díj 100 %-át köteles fizetni 2008-tól. A vízterhelési díjak pontos összege az előző évi tényleges mennyiségek és mérések eredményének ismeretében kerül meghatározásra. Az önkormányzatok a évi LXXXIX. törvény értelmében azoknál a fogyasztóknál ahol lehetőség van műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára rákötni, de nem kötnek rá talajterhelési díjat állapítanak meg. A talajterhelés díj alapja: A szolgáltatott (vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott) víz mennyisége. A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan, arra feljogosított szervezettel szállíttat el, 26