AZ ESÉLYEGYENLİSÉGRİL ÁLTALÁBAN,

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ESÉLYEGYENLİSÉGRİL ÁLTALÁBAN,"

Átírás

1 AZ ESÉLYEGYENLİSÉGRİL ÁLTALÁBAN, ESÉLYEGYENLİSÉGI PRIORITÁSOK - Tanulmány - Készítette: S á n d o r J u d i t október 31.

2 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 1 BEVEZETÉS... 2 AZ ESÉLYEGYENLİSÉG ÉS A ROKON FOGALMAK JELENTÉSE... 2 Diszkrimináció... 2 Egyenlı bánásmód - Esélyegyenlıség... 3 AZ ESÉLYEGYENLİSÉG TERÜLETÉNEK JOGI HÁTTERE... 4 Nemzetközi jog a diszkrimináció ellenes küzdelemben... 4 A diszkrimináció szempontjából legfontosabb ENSZ szerzıdések... 4 Európai Unió jogi szabályozása... 5 A diszkrimináció koncepciója az EU jogában és politikájában... 6 Magyar jogszabályok az esélyegyenlıséghez kapcsolódóan... 7 A témához kapcsolódó fontosabb hazai jogszabályok győjteménye... 8 AZ ESÉLYEGYENLİSÉG KIEMELT TERÜLETEI... 9 KIREKESZTÉSSEL KÜZDİ TÁRSADALMI CSOPORTOK HAZÁNKBAN Nık Fogyatékkal élık Romák Hátrányos helyzető településen élık Szegénységben élık Bevándorlók ÖSSZEGZÉS IRODALOMJEGYZÉK

3 Egy ember nemcsak a tetteivel árthat másoknak, hanem a közömbösségével is, és ebben az esetben is felelısség terheli ıt. (John Stuart Mill) Bevezetés Dolgozatom témája az esélyegyenlıség és annak kiemelt területei. Azért választottam ezt a témakört, mert nagyon fontosnak érzem a mindennapi életben és úgy gondolom, hogy az esélyegyenlıség kérdése mellett senki nem mehet el csak úgy, hisz számos területen nyilvánvaló jelei vannak a problémának. Ha mi magunk, abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nem tapasztaljuk a hátrányos megkülönböztetésnek semmilyen formáját, akkor örülhetünk, de ebben az esetben sem mehetünk el a téma mellett. Szőkebb vagy tágabb környezetünkben biztosan jelen van valamilyen módon a probléma, esetleg csak mi nem vesszük észre, mert a saját bırünkön nem tapasztaljuk, de a dolog ettıl még bennünket is érint közvetve. És, ez a szerencsésebb helyzet. Viszont, gondoljuk bele abba, hogy vannak igen sokan, akik önmagukon is érzékelik az esélyegyenlıség hiányát ennek rengeteg negatív hatásával együtt. Vannak, akiknek nap mint nap el kell szenvedniük a helyzetükbıl adódó hátrányokat, például a kerekesszékbe kényszerült emberek nem tudják segítség nélkül, önállóan elintézni hivatalos ügyeiket, mert nem tudnak bejutni egyes hivatalokba, intézményekbe, vagy vannak olyanok, akik például nemük, koruk, származásuk vagy családi hátterük miatt nem kapnak munkát, ezáltal mélyszegénységbe szorulnak és embertelen körülmények között tengıdnek. És még sorolhatnám Úgy gondolom, hogy mindez igenis fontos probléma, ami a társadalom egészét érinti, ez ügyben senki nem lehet közömbös és igenis mindenkinek oda kell tennie magát valami módon, hogy megoldás születhessen és a helyzet javulhasson. Szerintem, odafordulással, figyelemmel, lehetıségek biztosításával és ésszerő tettekkel elısegíthetık az egyenlı esélyek, ezáltal pedig jelentısen csökkenthetı a diszkrimináció, illetve az ebben érintett emberek társadalmi hátránya. Ehhez viszont alapvetıen az kell, hogy ismert legyen mindenki elıtt a jelenlegi helyzet, a fennálló problémák, a meglévı igények és a megoldásra váró feladatok. Ennek elısegítése érdekében jelen írásomban helyzetképet kívánok nyújtani az esélyegyenlıséggel kapcsolatosan eddig elért eredményekrıl, a jelenleg folyamatban lévı törekvésekrıl, illetve a jövıre vonatkozó tervekrıl. Dolgozatom felépítését tekintve, elsıként fogalmi meghatározást közlök, megadom a témához kapcsolódó kifejezések jelentését, majd bemutatom a témakör jogi háttérét nemzetközi, európai és hazai szinten. Ezt követıen számba veszem az esélyegyenlıség szempontjából kiemelt fontosságú célcsoportokat. Zárásként egy rövid összegzés olvasható, majd pedig a felhasznált irodalmat sorolom fel. Az esélyegyenlıség és a rokon fogalmak jelentése Diszkrimináció A diszkrimináció szó latin eredető, szétválasztást, megkülönböztetést jelent. A szociológiában modern használatban olyan megkülönböztetı bánásmód (cselekedet, tevékenység, kijelentés, elmulasztott tett, viselkedés), mely az egyén vagy a csoport esélyegyenlıségére hat. A diszkrimináció lehet pozitív vagy negatív. (Wikipédia, 1) Pozitív diszkrimináció - hátrányt csökkentı megkülönböztetés vagy elınyben részesítés: Amikor egy egyén vagy csoport valós esélyegyenlıtlenségének felszámolása végett tesznek valamit az érintettek helyzetének elımozdítása érdekében. Az elınyben részesítés nem sérthet alapvetı jogot, nem biztosíthat feltétlen elınyt, célja nem többletjogok osztogatása, hanem a valamilyen szempontból hátrányos helyzető személyek vagy csoportok olyan szintre juttatása, hogy képesek legyenek élni az egyébként mindenkit megilletı jogaikkal. (Csillag G., 2) 2

4 A szociológiában a pozitív diszkrimináció csoportra vagy személyre vonatkozó jogi, adminisztratív vagy egyéb segítséget jelent, melyre a hátrányos helyzetük ad okot. Célja az embercsoportok közötti gazdasági vagy társadalmi igazságtalanság enyhítése, vagyis az esélyegyenlıség megteremtése. (Wikipédia, 1) Negatív diszkrimináció - hátrányos megkülönböztetés: A szociológia értelmezése szerint ösztönös vagy tudatos kirekesztı, megalázó cselekedet. Az egyenlı bánásmód elvével ellentétes eljárás. Általa létrejön az esélyegyenlıtlenség, a gazdasági vagy a társadalmi igazságtalanság. (Wikipédia, 1) Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minısül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt tulajdonsága (neme, kora, származása, kisebbséghez való tartozása, fogyatékossága stb.) miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levı személyhez vagy csoporthoz képest kedvezıtlenebb bánásmódban. (2003. évi CXXV. törvény 8. -a) Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minısül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minısülı, látszólag az egyenlı bánásmód követelményének megfelelı rendelkezés, amely a évi CXXV. törvény 8. -ban meghatározott tulajdonságokkal rendelkezı egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlítható helyzetben lévı személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz. (2003. évi CXXV. törvény 9. -a) Egyenlı bánásmód - Esélyegyenlıség Az egyenlı bánásmód követelménye szerint tilos hátrányosan megkülönböztetni, diszkriminálni egyes személyeket, csoportokat bizonyos tulajdonságaik alapján. Az esélyegyenlıség biztosítása pedig a hátrányos helyzetben lévı személyeket/csoportokat érintı olyan pozitív intézkedéseket jelent, amelyek lehetıvé teszik, hogy a hátrányos helyzetben lévık hátrányait csökkenteni vagy megszüntetni lehessen. (Csillag G., 2.) Az egyenlı bánásmód elve másként a diszkrimináció tilalmát jelenti. Az egyenlı bánásmód és az esélyegyenlıség fogalmát gyakran használják szinonimaként, ami azt sugallja, hogy egy és ugyanazon dologról van szó. Valójában azonban az egyenlı bánásmód elve (a diszkrimináció tilalma) és az esélyegyenlıségi politika ugyanannak az elvárásnak két eltérı filozófiájú megközelítése. Az esélyegyenlıség alapja a diszkriminációmentesség, azaz meghatározott tulajdonság miatt senkit nem érhet hátrány. Ezen felül, elı kell segíteni, hogy javuljon az esélyegyenlıtlenséggel küzdı célcsoportba tartozók lehetısége a munkavállalásra, és egyáltalán a normális életre. Az esélyegyenlıség mindannyiunk számára fontos érték! Segít elérni azt a célunkat, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, karrierre, minıségi szolgáltatásokra, függetlenül attól, hogy nı vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, hogy milyen a származása vagy az anyagi helyzete. A diszkrimináció tilalma önmagában nem oldja meg a problémákat, azaz nem szünteti meg a létezı egyenlıtlenségeket, ezért van szükség esélyegyenlıségi politikára. Az egyenlı bánásmóddal szemben az esélyegyenlıségi politika azt kívánja meg, hogy a diszkrimináció tilalmának betartásán túl erıfeszítéseket tegyenek a nık, a romák, a fogyatékossággal élık, stb., azaz az érintett célcsoportok esélyegyenlıségének javítása érdekében. Látható tehát, hogy az esélyegyenlıségi politika nem esik egybe az egyenlı bánásmód biztosításával: mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlı eséllyel érvényesülhessen az élet legkülönbözıbb területein (oktatás, egészségügy, munkaerıpiac, szociális biztonság stb.), de legalábbis csökkenjenek az érintett célcsoportokat érı hátrányok. Másképp fogalmazva: tiszteletben kell tartani a diszkrimináció tilalmát és elı kell mozdítani az érintett hátrányos helyzető csoportok esélyegyenlıségét. (Esélyegyenlıségi útmutató, 3.) 3

5 Az esélyegyenlıség területének jogi háttere (Küzdelem a megkülönböztetés ellen, 4) Nemzetközi jog a diszkrimináció ellenes küzdelemben Léteznek olyan nemzetközi jogi eszközök, amelyek igénybe vehetık mind egyéni jogsérelmek esetén, mind pedig akkor, ha egy civil szervezet megítélése szerint a kormányzat nem lép fel kellı hatékonysággal a hátrányos megkülönböztetés jelenségei ellen. Kiemelendı az ENSZ emberi-jogi intézményrendszere, az ENSZ égisze alatt számos emberi jogi tárgyú szerzıdés született, ezek 4 fı csoportja: 1. Általános kereteket jelentı szerzıdések és dokumentumok: - Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (csak ajánlás jellegő, de fontos ban fogadták el) - Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1976. évi 8. tvr. hirdeti ki nálunk) - Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1976. évi 9. tvr.) 2. Diszkrimináció tilalmát kimondó szerzıdések: - Faji megkülönböztetés kiküszöbölésérıl szóló egyezmény (1969. évi 8. tvr.) - Apartheid tilalmáról szóló egyezmény (1976. évi 27. tvr.) - UNESCO egyezmény az oktatási diszkrimináció ellen (1960. december) - Nıkkel szembeni megkülönböztetés felszámolásáról szóló egyezmény (1982. évi 10. tvr.) 3. A menekültek, hontalanok és egyéb migránsok helyzetére vonatkozó rendelkezések 4. Specifikus helyzető csoportokra és specifikus kérdésekre vonatkozó egyezmények: - Egyezmény a gyermek jogairól (1989, évi LXVI. tv.) - A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetés vagy bánásmód elleni egyezmény (1984, évi 3. tvr.) A diszkrimináció szempontjából legfontosabb ENSZ szerzıdések Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya Az aláíró államok vállalták az alábbi jogok tiszteletben tartását: élethez való jog; kínzás tilalma; személyes szabadsághoz való jog; tisztességes bánásmód a börtönökben; bíróság elıtti egyenlıség, ártatlanság vélelme, védelemhez való jog; magánélet és család védelme; vallásszabadság; véleménynyilvánítás szabadsága, stb. A diszkriminációs ügyek szempontjából kiemelten fontos a 2. cikk, amely kimondja, hogy ezen jogok biztosítása tekintetében tilos a diszkrimináció, és a 26. cikk, amely kimondja, hogy a törvénynek minden megkülönböztetést tiltania kell, és hatékony védelmet kell biztosítania a diszkrimináció ellen. A szerzıdésben vállalt kötelezettségek teljesítésének felügyeletét az Emberi Jogi Bizottság (Human Rights Committee) végzi, mely 18 tagból áll, akiket a szerzıdésben részes államok választanak meg. A Bizottság kérésére a szerzıdést aláíró országoknak országjelentést kell készíteniük a szerzıdésben foglaltak teljesülésérıl. A Bizottság az országjelentéseket megvizsgálja, majd jelentést és általános észrevételeket fogad el velük kapcsolatban, amiket megküld az érintett államnak. Lehetıség van állami bejelentésre: az egyik részes állam bepanaszolhatja a másikat, amennyiben az nem teljesíti a szerzıdésben foglaltakat. Ekkor a Bizottság közvetít a két állam között, majd pedig jelentéssel zárja az ügyet. Nem jellemzı, hogy igénybe vennék az államok ezt a lehetıséget. Egyéni panasz is benyújtható: ha valaki úgy érzi, hogy egy olyan állam, amelyik aláírta a szerzıdéshez tartozó kiegészítı jegyzıkönyvet, megsértette az okmányban biztosított valamely jogát, akkor megadott szabályok szerint panaszt tehet az adott állam ellen a Bizottsághoz. Ha a Bizottság elfogadhatónak nyilvánítja a panaszt, elküldi az érintett államnak, melynek érdemi észrevételeket kell tennie a panaszra. A Bizottság ezután megvizsgálja az ügyet, és döntést hoz, hogy megvalósult-e a jogsértés vagy sem, majd az ügyrıl készült jelentést megküldi a panaszosnak és az érintett államnak. (Fontos, hogy a Bizottság nem alkalmazhat az állammal szemben szankciót, tehát nincs lehetıség kárpótlásra.) A faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöbölésérıl szóló egyezmény Ezen egyezmény alapvetı szerkezete ugyanolyan, mint az Egyezségokmányé. Tartalmazza a kötelezettségeket, illetve megadja a teljesülés ellenırzésére létrehozott Bizottság mőködési rendjét. Megadja a diszkrimináció definícióját, kimondja a diszkrimináció kiküszöbölésének kötelezettségét, a szegregáció tilalmát, a győlöletbeszéd, a rasszista propaganda tilalmát, rendelkezik az alapjogok egyenlı, diszkriminációmentes élvezetérıl, megadja a jogot a hatékony jogorvoslathoz, az igazságos és megfelelı jóvátételhez, illetve a pozitív intézkedéseket szorgalmazza a tolerancia elımozdítása érdekében. 4

6 Rendelkezik az egyezmény végrehajtását figyelemmel kísérı 18 tagú bizottság (CERD Bizottság) mőködésérıl. Ennek a bizottságnak is rendelkezésére állnak az országjelentések, az egyezmény értelmében kétévente kell a tagállamoknak jelentést benyújtaniuk: négyévente részleteset, egyébként csak rövidebbet. Ha súlyos helyzet áll elı, a Bizottságnak joga van különleges jelentést kérni az adott kérdésrıl. Itt is van lehetıség a tagállamok egymás elleni panaszaira, de az államok itt sem szoktak élni ezzel az eszközzel. Egyéni panaszok: ha egy egyén vagy csoport úgy érzi, hogy egy tagállam megszegte az egyezményben vállalt kötelezettségek valamelyikét, és ez az ı jogait csorbítja, akkor panaszt (közlést) tehetnek. A panaszt a CERD Bizottság kivizsgálja, ha a megadott feltételek teljesülnek, majd pedig megoldást próbál találni a problémára az érintettek bevonásával. A nıkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló egyezmény: Ez az egyezmény a fent ismertetett két nemzetközi jogi dokumentumhoz hasonlóan épül fel. A tartalmi rendelkezéseket itt is egy ellenırzési mechanizmus alapvetı szabályainak lefektetése követi. Az egyezmény betartása felett itt a CEDAW Bizottság ırködik, melynek szintén a három fent említett eszköz áll rendelkezésére (országjelentések, állami bejelentés, egyéni panaszok). Magyarországon általában nem váltanak ki nagy visszhangot a fent említett bizottságok jelentései, hisz a kormányzat nem fektet nagy hangsúlyt a túlnyomó részben bírálatokat megfogalmazó vélemények nyilvánosságra hozatalára. A civil szervezetek számára viszont jó lehetıség az alternatív jelentések írása, mert álláspontjuknak különös súlyt adhat, ha tükrözıdik e nemzetközi szervek jelentéseiben, fıleg, ha sajtóközlemény kiadásával vagy egyéb hasonló módon saját kezükbe veszik a kellı nyilvánosság biztosításának feladatát. Európai Unió jogi szabályozása Az Európai Uniónak az Uniót létrehozó Szerzıdések által meghatározott hatásköri keretek között kell mőködnie. A szerzıdések határozzák meg, hogy mely területek tartoznak az EU kizárólagos hatáskörébe. Azokon a területeken, melyek nem tartoznak a kizárólagos hatáskörébe, az EU csak akkor járhat el, ha az adott célt a tagállamok nem tudják kielégítı módon elérni. Ha az EU jog szabálya és a tagállam nemzeti joga ellentétes, az EU joga elsıbbséget élvez a nemzetivel szemben. Az Európai Unió jogi forrásai: - Elsıdleges jogforrások: tagállamok közötti Szerzıdések és a harmadik országokkal kötött megállapodások Az évi Egyesítı Szerzıdés által módosított EK Szerzıdés és Jegyzıkönyvei, és az egyes Csatlakozási Szerzıdések. Az Euratom Egyezmény, az évi Egységes Európai Okmány, az évi (maastrichti) Szerzıdés az Európai Unióról, az évi Amszterdami Szerzıdés, a évi Nizzai Szerzıdés. - Másodlagos jogforrások: rendeletek, irányelvek, határozatok, ajánlások és vélemények A rendelet általános hatállyal bír, teljes egészében kötelezı és közvetlenül alkalmazandó minden tagállamban. Az irányelv az elérendı célokat illetıen minden címzett tagállamra kötelezı, de a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja. A határozat teljes egészében kötelezı azokra nézve, akiket címzettként megjelöl. Az ajánlások és a vélemények nem kötelezıek. - Egyéb jogforrások: az EU jogának az Európai Bizottság esetjoga által kidolgozott általános alapelvei, és az ún. soft law (pl. iránymutatások és határozatok) Az Európai Unió jog alapelvei (esetjog): - alapvetı emberi jogok (ideértve az Emberi Jogok Európai Egyezményét) - esélyegyenlıség / diszkrimináció-mentesség - arányosság - jogi kiszámíthatóság / tényleges elvárhatóság / visszaható hatály tilalma - az érintett joga ahhoz, hogy a rá vonatkozó döntés meghozatala elıtt meghallgassák - a jogi szakma elıjogai Az Európa Tanácsot a második világháború végén hozták létre, az európai egység elımozdítása, az emberi jogok védelme, és a szociális és gazdasági fejlıdés elısegítése érdekében. 46 tagállama van, ideértve az EU összes tagállamát és tagjelölt országait. Az Európa Tanács alkotta meg az Emberi Jogok és Alapvetı Szabadságjogok Védelmérıl szóló Európai Egyezményt. Az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban székel, és felügyeli az Egyezmény végrehajtását. Az Egyezmény 14. szakasza nyújt némi védelmet a diszkriminációval szemben, illetve a április 1-jén hatályba lépett 12. Kiegészítı Jegyzıkönyve is. 5

7 A diszkrimináció koncepciója az EU jogában és politikájában A diszkrimináció tilalmának elve az EU jogának egyik alapelve. Kifejezetten szerepel a Szerzıdések számos rendelkezésében. Az EU Alapvetı Jogok Chartáját 2000 decemberében hirdették ki, de jelenleg még jogilag kötelezı erıvel nem bír. Az új EU Alkotmány részét képezi, és akkor lesz kötelezı erejő, ha az összes tagállam ratifikálja az Alkotmányt. A ratifikáció jelenleg folyamatban van. A Charta 21. szakasz (1) bekezdése kijelenti: Tilos minden megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyızıdés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, tulajdon, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történı megkülönböztetés. Ezen túlmenıen, az EK Szerzıdés 13. cikke szerint: E szerzıdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül és a szerzıdés által a Közösségre átruházott hatáskörök keretén belül a Tanács, a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követıen, egyhangúlag megfelelı intézkedéseket tehet a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyızıdésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdésére. Ez nem közvetlen tilalom, hanem felhatalmazó rendelkezés, amely lehetıvé teszi az EU számára, hogy fellépjen a diszkrimináció ott felsorolt formáival szemben. (Egyébként már a 13. cikk elfogadása és a Charta kihirdetése elıtt is kiterjedt EU szabályozás létezett a nemzetiségi vagy nemi alapon történı diszkrimináció tilalma tekintetében.) Az EU jelentıs törekvései a diszkrimináció leküzdésére: - Irányelv a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlı bánásmód elvének alkalmazásáról (2000/43/EK Tanácsi Irányelv) - Irányelv a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlı bánásmód általános kereteinek létrehozásáról (2000/78/EK Tanácsi Irányelv) - A megkülönböztetés elleni Közösségi Intézkedési Program (2000/750/EK Határozat) a 13. cikkben felsorolt minden fajta - kivéve a nemi alapú - diszkrimináció tekintetében. A programnak három fı célja van: segítséget nyújtani az EU-n belüli hátrányos megkülönböztetés mértékének és jellegének valamint a diszkrimináció ellenes eszközök hatékonyságának elemzésében és értékelésében; a diszkrimináció elleni küzdelemben aktívan résztvevı tagállami és európai szintő szereplık kapacitásának fejlesztése; illetve a diszkrimináció elleni küzdelemhez kapcsolódó értékek és gyakorlatok feltárása és terjesztése gyakorló szakemberek és véleményformálók között. Az Irányelvek tiltják a természetes vagy jogi személyek általi diszkriminációt mind a közszférában, mind a magánszektorban. Alapvetıen a természetes személyeket védik a diszkriminációval szemben, a Faji Egyenlıségi Irányelv szerint a tagállamoknak azonban szükség esetén a nemzeti hagyományokkal és gyakorlattal összhangban védelmet kell nyújtaniuk a jogi személyeknek is, ha ezek tagjaik faji vagy etnikai származása miatt szenvednek el megkülönböztetést. - Fogyatékos személyek igényeihez való ésszerő alkalmazkodás: a Foglalkoztatási Egyenlıségi Irányelv (2000/78/EK) 5. szakasza elıírja a munkáltatók számára, hogy megfelelı lépéseket tegyenek annak érdekében, hogy a munkához való hozzáférésre, az abban való részvételre, az elımenetelre vagy át- illetve továbbképzésen való részvételre lehetıséget biztosítsanak a fogyatékkal élı személyek részére, kivéve, ha az aránytalan terhet jelentene a munkáltató számára. A munkáltató nem hivatkozhat arra, hogy a fogyatékkal élı személyre vonatkozó ésszerő alkalmazkodáshoz szükséges teher, ideértve a pénzügyi jellegő terhet is, aránytalan, ha rendelkezésre állnak olyan (pl. állami) anyagi források vagy egyéb lehetıségek, amelyeket a munkáltató ilyen esetekben igénybe vehet. - PROGRESS pénzügyi program számos létezı EU-programot fog össze, ideértve az antidiszkriminációs programot is. Arra hivatott, hogy támogassa az esélyegyenlıség elvének érvényesítését minden területen és valamennyi uniós politikába segítsen beépíteni az elveket és a jó gyakorlatot. (Küzdelem a megkülönböztetés ellen, 4.) 6

8 Magyar jogszabályok az esélyegyenlıséghez kapcsolódóan A diszkrimináció tilalmát a magyar jogban az Alkotmány 70/A -a és az egyenlı bánásmód biztosításáról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló évi CXXV. törvény határozza meg. Az antidiszkriminációs szabályokat ebbıl a törvénybıl lehet megismerni. Az egyenlı bánásmódról szóló törvény lehetıvé teszi az esélyegyenlıtlenséggel küzdı személyek elınyben részesítését. Ha például egy vállalat elınyben részesíti alkalmazottak felvétele során a roma, fogyatékkal élı, vagy nı jelentkezıket, ezt megteheti, de meg kell vizsgálnia és meg kell indokolnia, hogy a jelentkezık egyformán alkalmasak-e a munkakör betöltésére, milyen képzettséggel, tapasztalattal rendelkeznek stb. Az ide vonatkozó szabályokról a törvény 11. -a rendelkezik. (Esélyegyenlıségi útmutató, 3.) Az elızı fejezetben már olvasható volt, hogy az uniós jog különbözı típusú jogszabályokkal operál. Az EU-s irányelvek csak az elérendı célt határozzák meg a tagállamok számára, az, hogy ezt a célt az államok milyen módon érik el, már rájuk van bízva. Az irányelvek átültetésére mindig meg van adva egy határidı, hiszen nem várható el, hogy egy ország a jogrendszerét egyik napról a másikra átalakítsa. A Faji Egyenlıségi Irányelvet és a Foglalkoztatási Egyenlıségi Irányelvet a magyar jogalkotók az Egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elısegítésérıl szóló évi CXXV. törvény elfogadásával vették át. A Faji Egyenlıségi Irányelv átültetésére a 2004-ben csatlakozott országoknak a csatlakozás idıpontjáig kellett elfogadni az irányelv átültetését maradéktalanul megvalósító jogszabályt. Nálunk 2004 januárjában lépett hatályba az esélyegyenlıségi törvény és az irányelvben foglaltak nagy részének átültetése meg is történt. De, például az Egyenlı Bánásmód Hatóság csak február 1-én kezdte meg a mőködését, több mint fél éves késedelemmel. A Foglalkoztatási Egyenlıségi Irányelvnek pedig van olyan rendelkezése, amely mind a mai napig nincs átültetve megfelelıen a magyar jogba. Az 5. cikk rendelkezik A fogyatékos személyek igényeihez való ésszerő alkalmazkodás -ról (kifejtve lásd az elızı oldalon!). Ennek a rendelkezésnek a magyar jog nem felel meg teljes mértékben, hiszen a munkáltatónak alapesetben csak a már foglalkoztatott és a foglalkoztatás közben megváltozott munkaképességő munkavállaló további foglalkoztatásáról kell gondoskodnia (8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet a megváltozott munkaképességő dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról, 1..) míg a már fogyatékkal élı személy munkához jutása érdekében intézkedési kötelezettsége nincs. Jogszabály-módosításra van tehát szükség, hogy az irányelv maradéktalan átültetésérıl beszélhessünk. Az átültetés egyéb vonatkozásban sem nevezhetı maradéktalannak, problematikus a kimentési okok kérdése is. A törvény az egyenlı bánásmód követelményének hatálya alól kivesz bizonyos dolgokat úgy, hogy kimentési okokat fogalmaz meg, azaz olyan okokat, amelyekre alappal hivatkozva a jogszabály hatálya alá esı személy anélkül alkalmazhat különbségtételt, hogy az jogellenesnek minısülne. Alapvetıen három kimentési okot különböztetünk meg, ezek: az általános kimentési ok; a speciális kimentési okok, illetve az elınyben részesítés. A magyar törvény az irányelveknél több védett alapot határoz meg és tárgyi hatálya is szélesebb. A Faji Egyenlıségi Irányelv csak a faji vagy etnikai származásra, a Foglalkoztatási Egyenlıségi Irányelv csak az életkorra, a vallásra vagy más világnézetre, a fogyatékosságra és a szexuális orientációra vonatkozik, míg a magyar jogszabály 20 védett tulajdonságot sorol fel. Tárgyi hatály alatt azt értjük, hogy milyen területen kell érvényesülnie a törvény rendelkezéseinek. A Faji Egyenlıségi Irányelv hatálya kiterjed a foglalkoztatásra és az ahhoz kapcsolódó jogviszonyokra, a szociális védelemre, beleértve a szociális biztonságot és az egészségügyi ellátást is, a szociális elınyökre; az oktatásra, illetve a köz számára elérhetı árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésre, ideértve a lakhatást is. A Foglalkoztatási Egyenlıségi Irányelv hatálya pedig a foglalkoztatást és az ahhoz kapcsolódó jogviszonyokat fedi le. A magyar törvény ezekkel szemben az élet minden területét lefedi. 7

9 Az irányelvek által a magyar jogrendszerben hozott változások Az Irányelvek átültetését szolgáló Esélyegyenlıségi törvény alapjaiban reformálta meg a magyar diszkrimináció-ellenes rendszert. Egységessé tette a különbözı jogágak diszkrimináció-ellenes rendelkezéseit; bevezette a diszkriminációt megvalósító magatartások (közvetlen és közvetett hátrányos megkülönböztetés, megtorlás, szegregáció stb.) definícióit. Létrehozta a hátrányos megkülönböztetés ellen fellépni hivatott egységes hatóságot az Egyenlı Bánásmód Hatóságot; kiterjesztette a bizonyítási teher megfordításának kötelezettséget szinte minden diszkriminációs ügyre; végül pedig, megteremtette annak lehetıségét, hogy a civil szervezetek a közérdekő igényérvényesítés keretében fellépjenek az olyan diszkriminatív megnyilvánulások ellen, amelyeknek nincs egyénileg azonosítható áldozata. (Küzdelem a megkülönböztetés ellen, 4.) A témához kapcsolódó fontosabb hazai jogszabályok győjteménye - a teljesség igénye nélkül évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya (70/A. ) évi CXXV. törvény az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról - 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlı Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról - 10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról - 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet a megváltozott munkaképességő dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról - 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességő munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenırzésének szabályairól - 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításai évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelmérıl évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvérıl évi IV. törvény a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról /2006. (IX. 25.) Korm. határozat a Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács létrehozásáról évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól - 57/2002. (XI. 18.) OM rendelet az integrációs felkészítésrıl /2004. (III. 18.) Korm. határozat a romák társadalmi integrációját elısegítı kormányzati programról és az azzal összefüggı intézkedésekrıl /2002 (V.14.) Kormányhatározat, a cigányság életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javítására irányuló középtávú intézkedés csomag - 219/1996. (XII. 24.) Kormányrendelet. a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések jegyzékérıl (Esélyegyenlıségi útmutató, 3 és 5.) 8

10 Az esélyegyenlıség kiemelt területei Hazánkban 2005-ben a Nemzeti Fejlesztési Terv három társadalmi csoport esélyegyenlıségének biztosítását tartotta kiemelten fontosnak, ezek: a nık, a roma emberek és a fogyatékossággal élı emberek. (Esélyegyenlıségi útmutató, 3.) A különbözı pályázatok során e célcsoportok esélyegyenlıségének elısegítését célzó programokat támogattak. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében megvalósuló projekteknek továbbra is célja, hogy közvetlenül vagy közvetett módon erısítse az esélyegyenlıség érvényesülését Magyarországon. Az Európai Bizottság javaslatára és a sajátos magyar adottságok figyelembevételével 2007-ben hat esélyegyenlıségi terület került kijelölésre, ezek: - Családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erısítése: Elsısorban a kisgyermeket nevelı szülıket hivatottak segíteni, hogy munkájukat és családi-háztartási kötelezettségeiket el tudják látni, de számolnak a család legkülönfélébb formáival is, figyelembe veszik pl. idıs, beteg, fogyatékossággal élı családtagokkal kapcsolatos kötelezettségeket is. Cél a munkarend hozzáigazítása a családi szükségletekhez, illetve a munka és a magánélet közötti egyensúly erısítésére. - A nemek közötti egyenlıség erısítése: A nemek közötti egyenlıség sok tekintetben nem érvényesül a gyakorlatban, leginkább a munkaerıpiacon tapasztalhatók nagy különbségek. Cél olyan intézkedések támogatása a munkáltatóknál, amelyek erısítik a nemek közötti egyenlıséget, például: nık létszámának növelése a szervezet felsı- és középvezetésében, egyenlı munkáért egyenlı bért elvének gyakorlati érvényesítése, nık számának emelése a kutatás-fejlesztési munkában stb. - Az akadálymentesítés elırehaladása: Az akadálymentes környezet haszonélvezıi a mozgássérültek, a kisgyermekes, babakocsival közlekedı szülık, a betegek és az idıs emberek. Ide tartozik az épületek akadálymentesítése, akadálymentes közlekedés megteremtése, a fogyatékkal élık számára infokommunikációs hozzáférés biztosítása (pl. vakbarát számítógépes eszközök, könnyen érthetı kommunikáció, jeltolmács stb.). - Fogyatékos személyek életminıségének és munkaerıpiaci esélyeinek javítása: Az 1990-es évtizedben jelentısen visszaesett hazánkban a foglalkoztatottság, ez a fogyatékos emberek munkaerı-piaci helyzetére is negatív hatással volt. A fogyatékkal élık foglalkoztatási aránya 2001-ben 9% volt Magyarországon, ezzel szemben az Európai Unió többi tagállamában átlagosan 40-50%. Cél tehát a foglalkoztatás bıvítése, a munkaerı-kínálat növelése, valamint a kereslet és kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása. Elıjön itt is az akadálymentes fizikai és kommunikációs környezet kialakításának szükségessége, illetve cél a távmunka és egyéb alternatív munkavégzési lehetıségek biztosítása. - Roma emberek életminıségének és munkaerıpiaci esélyeinek javítása: Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. A kutatások szerint a társadalmi kirekesztıdés leginkább a roma embereket sújtja. A diszkrimináció mellett az alacsony képzettségi szint is konzerválja a roma népesség alacsony arányú munkaerı-piaci részvételét és elımenetelét, ezért fontos lenne a képzési lemaradás felszámolása, csökkentése. Cél továbbá a roma alkalmazottak számának növelése, az egyenlı munkáért egyenlı bért elv megvalósítása, továbbképzések biztosítása, szegregáció felszámolása. - Más hátrányos helyzető csoportok munkaerıpiaci és társadalmi esélyeinek javítása: A fı esélyegyenlıségi célcsoportok mellett más, ún. hátrányos helyzető munkavállalók társadalmi és munkaerıpiaci részvételét is elı kívánják segíteni. A 68/2001/EK rendeletben megtalálható, hogy kik tekinthetık hátrányos helyzető munkavállalónak, az ı helyzetük javítása és munkaerıpiaci elhelyezkedésüknek az elısegítése is esélyegyenlıségi kérdés. (Pl.: pályakezdı fiatalok, vagy 50 évnél idısebbek alkalmazása; középfokú végzettséggel nem rendelkezık alkalmazása; migránsok foglalkoztatása és továbbképzése; tartós munkanélküliek munkába állítása; gyermekvállalás után a munkaerıpiacra való visszatérés segítése stb.) Látható, hogy a hat terület között van olyan, amelyik kifejezetten valamelyik esélyegyenlıségi célhoz - például a roma emberek esélyegyenlıségének erısítéséhez - kapcsolódik, de olyan is van, amely egyszerre több célt támogat, illetve a hatodik terület más hátrányos helyzető csoportok esélyegyenlıségének támogatását is feladatnak tekinti. Az ÚMFT minden operatív programja ezen területek fejlesztését támogatja pályázatokon keresztül. (Esélyegyenlıségi útmutató, 5.) 9

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Irányelvek a kiemelt célcsoportok (hátrányos helyzető munkavállalók) számára biztosítható támogatásokra A Dél-dunántúli régió a hátrányos helyzető munkavállalók

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

Az integráció, az együttnevelés. Sió László

Az integráció, az együttnevelés. Sió László Az integráció, az együttnevelés lehetıségei Sió László Válaszra váró kérdések Elfogadjuk-e az integráció szükségességét? Kizárólagos eszköznek tekintjük-e az integrációt? Milyen integrációról beszélünk?

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Az előítélet Előítéletesség ma, Magyarországon Krémer Ferenc: az előítéletről szóló minden elmélet csak adott korban és társadalomban igaz multikulturalizmus?

Részletesebben

I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban. Az EU jogrendje 3. I/1. Szerzıdéskötési jogosultság

I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban. Az EU jogrendje 3. I/1. Szerzıdéskötési jogosultság I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban Az EU jogrendje 3. Nemzetközi szerzıdések Jogelvek A Közösségek (egyenként) rendelkeznek nemzetközi szerzıdéskötési képességgel. Csak az alapító Szerzıdésben

Részletesebben

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV 2009. január Tartalom I. Esélyegyenlőség biztosítása a szervezeten belül... 4 1. Általános célok, etikai elvek... 4 1.1. A megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód... 4 1.2. Az

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató PÁLYÁZÓK ÉS ÉRTÉKELİK RÉSZÉRE

KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató PÁLYÁZÓK ÉS ÉRTÉKELİK RÉSZÉRE KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató Itt található a neten (a link csak egy sorba írva lesz mûködõképes!): http://www.energiakozpont.hu/palyazat/palyazath/palyazath_body/kiop2004/kiop2004_body/kiop2004_eselyegy.htm

Részletesebben

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte?

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Borbíró Fanni Magyar Nıi Érdekérvényesítı Szövetség Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács Mi az a gender? Biológiai nem (sex) anatómiai,

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009 SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA I. Helyzetelemzés Mátészalka 2009 Készült a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás mint leghátrányosabb kistérség - Közoktatási

Részletesebben

A BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE

A BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE Az SZMSZ melléklete A BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE Jogalap: a 2003.évi CXXV.Törvény 36. - egyenlı bánásmódról szóló törvény 1 Tartalomjegyzék: 1. A hátrányos helyzető közalkalmazotti

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

A KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ESÉLYEGYENLİSÉGI ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE 2008.

A KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ESÉLYEGYENLİSÉGI ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE 2008. A KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ESÉLYEGYENLİSÉGI ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE 2008. Készítette: Takács Béláné admin. ig. h... Igazgató: Tamás Emília, 2008.01.31- TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység

Részletesebben

A Thököly Imre Kéttannyelvő Általános Iskola

A Thököly Imre Kéttannyelvő Általános Iskola Thököly Imre Kéttannyelvő Általános Iskola 4200. Hajdúszoboszló, Kölcsey u.2-4. 52/557-673 Fax:52/557-674 OM szám: 031 030 E-mail:thokoly@fibermail.hu www.thokoly.hu A Thököly Imre Kéttannyelvő Általános

Részletesebben

Enying Város Önkormányzatának (8130 Enying, Kossuth L. u. 26.) Esélyegyenlıségi programterve 2010.

Enying Város Önkormányzatának (8130 Enying, Kossuth L. u. 26.) Esélyegyenlıségi programterve 2010. Enying Város Önkormányzatának (8130 Enying, Kossuth L. u. 26.) Esélyegyenlıségi programterve 2010. Esélyegyenlıségi terv Enying Város Önkormányzata - mivel költségvetési szervként 50 fınél több munkavállalót

Részletesebben

Több mint lehetıség START

Több mint lehetıség START Több mint lehetıség START Napra kész információk a START, START PLUSZ és START EXTRA kártyákról FONTOS! A kártyákat közvetlenül a munkába állás idıpontja elıtt célszerő igényelni START kártya Az a személy,

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Képzés

Esélyegyenlőségi Képzés Esélyegyenlőségi Képzés KEOP 6.1.0/B/09-2009-0014 Erdei tanóra program Nógrád megyében című projekt projektmenedzsment tagjai és a DIPO Khe. alkalmazottai számára Készítette: Glázer Éva Bánk, 2010. március

Részletesebben

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI))

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) P7_TA-PROV(2012)0322 A nık munkakörülményei a szolgáltatási ágazatban Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) Az Európai

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV 2009. 04. 01.

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV 2009. 04. 01. Egyesített Óvodai Intézmény 4200 Hajdúszoboszló, Rákóczi u. 14. : 52-273-180; fax: 52-273-181 e-mail: egyovig@netform.hu ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV 2009. 04. 01. Tartalomjegyzék BEVEZETİ RENDELKEZÉSEK 3 I.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ápr.

TÁJÉKOZTATÓ ápr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV Bocskai István Szakképzı Iskola Hajdúszoboszló ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV Érvényes: 2009. szeptember 01-tıl 2 A Bocskai István Szakképzı Iskola igazgatója, mint munkáltató, valamint az intézményben mőködı AOKDSZ

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának

Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE Polgármesteri Hivatal Érvényes: 2009. április 01. napjától TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rész... 2 1. Az esélyegyenlıségi terv elıkészítésének

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 37/2009.(XII.31.) rendelete a szentesi önkormányzati intézmények munkaerı-gazdálkodási rendszerérıl

Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 37/2009.(XII.31.) rendelete a szentesi önkormányzati intézmények munkaerı-gazdálkodási rendszerérıl Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 37/2009.(XII.31.) rendelete a szentesi önkormányzati intézmények munkaerı-gazdálkodási rendszerérıl Szentes Város Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei

A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei Vojtek Éva, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék 2011. február 24. A

Részletesebben

A kisebbségek helyzete Magyarországon

A kisebbségek helyzete Magyarországon SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A kisebbségek helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Globalizáció és magyar társadalom I. Páthy Ádám Kisebbségek Európában Nemzeti kisebbségek:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ febr.

TÁJÉKOZTATÓ febr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

I. Általános rész. Általános elvek

I. Általános rész. Általános elvek TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rész... 2 1. Az esélyegyenlıségi terv elıkészítésének folyamata... 3 2. Az esélyegyenlıségi terv hatálya... 3 II. A hátrányos helyzető munkavállalói csoportok meghatározása...

Részletesebben

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010.

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010. Városföld Község Önkormányzata Állampolgári Tanács Települési Esélyegyenlőségi Program készítése Dr. Peredi Katalin, Guth Erika 2010. március 23 Kik vagyunk? Mit csinálunk? Jogszabályi háttér Mi az Állampolgári

Részletesebben

ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS A GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL 2010. ÉV

ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS A GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL 2010. ÉV Enying Város Önkormányzata 8130 Enying, Kossuth u. 26. Tel./Fax: 22/372-002 pmhiv@enying.eu ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS A GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL 2010. ÉV Beszámoló tartalma I. Pénzbeli

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Készítette: Andráska Zsófia 2007. június 27. I. A PROGRAM CÉLJA A 2003. évi CXXV. törvényben leírtakhoz hően az Esélyegyenlıségi Program célja a lakosságot,

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV Kisköre, 2010. március BEVEZETÉS Kisköre Város Önkormányzata figyelembe véve az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓI HIVATÁSOS ÖNKORMÁNYZATI TŐZOLTÓSÁG ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE. É r v é n y e s : 2 0 0 9. s z e p t e mb e r 0 1 - tı l

HAJDÚSZOBOSZLÓI HIVATÁSOS ÖNKORMÁNYZATI TŐZOLTÓSÁG ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE. É r v é n y e s : 2 0 0 9. s z e p t e mb e r 0 1 - tı l HAJDÚSZOBOSZLÓI HIVATÁSOS ÖNKORMÁNYZATI TŐZOLTÓSÁG ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE É r v é n y e s : 2 0 0 9. s z e p t e mb e r 0 1 - tı l I. Általános rész Az Országgyőlés 2003. évben elfogadta az Egyenlı bánásmódról

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai

Részletesebben

Digitális akadálymentesítés a felsıoktatási intézményekben

Digitális akadálymentesítés a felsıoktatási intézményekben Digitális akadálymentesítés a felsıoktatási intézményekben Sulyok Tamás fıiskolai adjunktus projektkoordinátor Tanulás és fogyatékosság Egri Kulturális és Mővészeti Központ Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház

Részletesebben

2012. A Sajószentpéteri Központi Általános Iskola. Pedagógiai Programjának kiegészítése. Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv

2012. A Sajószentpéteri Központi Általános Iskola. Pedagógiai Programjának kiegészítése. Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv A 211/2012.(VIII.30.) határozat melléklete A Sajószentpéteri Központi Általános Iskola Pedagógiai Programjának kiegészítése Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv 2012. 0 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

BÍBORKA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS SZAKISKOLA

BÍBORKA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS SZAKISKOLA 1. számú melléklet: Esélyegyenlıségi Terv Az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény alapelvi szinten rögzíti, hogy minden ember elidegeníthetetlen joga,

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

2009. január 25. EDF EDF Csoport RSE megállapodás 2009 1/25

2009. január 25. EDF EDF Csoport RSE megállapodás 2009 1/25 EDF CSOPORT TARSADALMI FELELOSSEGVALLALAS MEGALLAPODAS FELÜLVIZSGÁLATA 2009. január 25 1/25 MEGÁLLAPODÁS AZ EDF CSOPORT SZOCIÁLIS-TÁRSADALMI FELELİSSÉGVÁLLALÁSÁRA VONATKOZÓAN, amely létrejött : Az EDF,

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek Közmővelıdési Megállapodás

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS 2. sz. napirendi pont Tájékoztató a munkaerı-piaci programokról Elıadó: dr. Brebán Valéria fıigazgató PÉCS 2010 EURÓPA KULTURÁLIS FİVÁROSA

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

Igazgyöngy Alapítvány. Berettyóújfalu -Told

Igazgyöngy Alapítvány. Berettyóújfalu -Told Igazgyöngy Alapítvány Berettyóújfalu -Told (http://igazgyongy-alapitvany.hu/) Az országban közel 1 millió ember él a szegénységi határ alatt. A Dél- Baranyában, valamint az ország északi és keleti területeinek

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE. GÖDÖLLİ 2005. március 1.

HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE. GÖDÖLLİ 2005. március 1. A HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE GÖDÖLLİ 2005. március 1. A megállapodást az aláíró felek 2005. 03.01-tıl 2007. 03.01-ig tartó idıszakra fogadják el. A következı idıszakra szóló esélyegyenlıségi

Részletesebben

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ Bevezetés Az európai polgárok átlagéletkora növekszik, ami azt jelenti, hogy a jövıben kevesebb munkaképes korú ember lesz, aki

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az

Részletesebben

MAGYAR IDEGENFORGALMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET. Esélyegyenlőségi terve

MAGYAR IDEGENFORGALMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET. Esélyegyenlőségi terve MAGYAR IDEGENFORGALMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Esélyegyenlőségi terve Preambulum Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény,

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2014. február 27-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat!

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2014. február 27-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat! Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT a Képviselı-testület 2014. február 27-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl Kihagyva a kihagyandókat! 17/2014. (II. 27.) ÖH. A Meserét Lajosmizsei Napközi Otthonos

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

A SEMMELWEIS EGYETEM

A SEMMELWEIS EGYETEM 48/2011.( IV. 28.) számú határozat A SEMMELWEIS EGYETEM ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE 2011. Tartalomjegyzék Preambulum... 3 1. Általános rendelkezések... 3 2. Az Terv célja és hatálya... 4 3. Az Esélyegyenlıségi

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

Tárgy : Alapító Okirat módosítása elfogadása

Tárgy : Alapító Okirat módosítása elfogadása Sz: 33/2013.(V.28.) Tárgy : Alapító Okirat módosítása elfogadása HATÁROZAT Karancsalja község Önkormányzat Képviselı testülete dönt arról, hogy a Karancskeszi község Önkormányzat Képviselı testületével

Részletesebben

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S Elıterjesztés sorszáma: 72. MELLÉKLET: - TÁRGY: Javaslat A fogyatékos emberek egyenlı esélyő hozzáférésének biztosítása a szociális ágazatban program keretében pályázat benyújtására E L İ T E R J E S Z

Részletesebben

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők

Részletesebben

MTA Gyerekesély program Gyerekesélyek Dél-Dunántúlon

MTA Gyerekesély program Gyerekesélyek Dél-Dunántúlon MTA Gyerekesély program Gyerekesélyek Dél-Dunántúlon Dandé István MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda Szekszárd, 2011. 05. 31. Egy kis történelem 2005. MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda megalakul

Részletesebben

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról ÖSSZEFOGLALÓ TANULMÁNY Készítették: Göncz Borbála Király Gábor Klenner Zoltán Lengyel György Melegh Attila Tóth Lilla Várnagy Réka Vépy-Schlemmer

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea Hasznos információk a fogyatékosságról Összeállította: Kovács Tímea Mi a fogyatékosság? A fogyatékosság nem betegség, hanem egy tartós vagy véglegesült állapot. A fogyatékos ember, aki tartósan vagy véglegesen

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET. Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21

EGYMI EGYESÜLET. Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21 EGYMI EGYESÜLET Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21 Szeretettel köszöntjük a szakmai nap résztvevıit! 2012. Május 21 1 Az Országos EGYMI Egyesület

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

Fehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3.

Fehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3. Fehérvári Anikó A magyarországi szakképzés a legfrissebb kutatási adatok tükrében MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3. A téma Foglalkoztathatóság Intézményrendszer Forrás: TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak Befektetés a jövıbe program Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak elemzése Tartalom Áttekintı adatok...3 Néhány program adat...7 Munkajövedelem,

Részletesebben

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog AQUIS COMMUNITAIRE = KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK az EU egységes joganyaga Közösségi jogforrások Nem kötelezı jogforrások: elıírások, amelyek betartására

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

A GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI NEMZETI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁLYOS JOGSZABÁLYOKKAL ÖSSZEFÜGGİ NEHÉZSÉGEI, AKADÁLYAI

A GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI NEMZETI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁLYOS JOGSZABÁLYOKKAL ÖSSZEFÜGGİ NEHÉZSÉGEI, AKADÁLYAI A GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI NEMZETI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁLYOS JOGSZABÁLYOKKAL ÖSSZEFÜGGİ NEHÉZSÉGEI, AKADÁLYAI Összeállította: Darvas Ágnes Kecskés Éva Simon Mihály MTA KTI Gyerekprogram Iroda 2008.

Részletesebben

AZ OROSHÁZI JÁRÁS ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERVE

AZ OROSHÁZI JÁRÁS ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERVE Orosházi Járás Esélyteremtő Programterve AZ OROSHÁZI JÁRÁS ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERVE 2015 Békéssámson Tótkomlós Csanádapáca Gádoros Kardoskút Nagyszénás Orosháza Pusztaföldvár Programterv lezárva: 2015.08.05.

Részletesebben

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Rab Henriett: 1 A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Bevezetés A piacgazdaság viszonyai között a munkaerı-kereslet és-kínálat viszonyai általában nincsenek összhangban

Részletesebben

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai,

Részletesebben

FÖLDEÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

FÖLDEÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója FÖLDEÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója TARTALOMJEGYZÉK I. A KONCEPCIÓ CÉLJA 3 II. HELYZETKÉP 3 III. JÖVİKÉP 21 IV. VÁRHATÓ EREDMÉNYEK 22 Mellékletek A KONCEPCIÓ CÉLJA

Részletesebben

TATAI JÁRÁS ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERVE

TATAI JÁRÁS ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERVE TATAI JÁRÁS ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERVE A programterv Tata Város Önkormányzata megbízásából készült. 1 Programterv lezárva: 2015.11.20. Beérkezett észrevételek alapján javítva: 2015.11.18. Programterv elfogadva:

Részletesebben