KÖZMŰVELŐDÉSI PROGRAMJA

Átírás

1 Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat Művelődési Központja KÖZMŰVELŐDÉSI PROGRAMJA Csenger

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ HELYZETELEMZÉS ÁLTALÁNOS HELYZETKÉP A VÁROS ÉS KÖRNYÉKÉNEK KULTURÁLIS VONZEREJE A VÁROS INTÉZMÉNYEINEK, SZERVEZETEINEK KÖZMŰVELŐDÉSSSEL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGE PETŐFI SÁNDOR ÁMK MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR Művelődési Központ Helytörténeti Múzeum Kisebbségi Közösségi Ház Csengeri Hírmondó Városi Televízió CSENGER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZMŰVELŐDÉSI, OKTATÁSI, EGYHÁZÜGYI, IFJÚSÁGI ÉS SPORT BIZOTTSÁGA PETŐFI SÁNDOR ÁMK ÓVODÁJA PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR, PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ADY ENDRE GIMNÁZIUM, SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM CIVIL SZERVEZETEK Szatmári Zenei Napok Kulturális Egyesület Csengeri Gyermek és Ifjúsági Önkormányzati Kiemelkedően Közhasznú Egyesület Csengeri Nyugdíjas Szeretet Egyesület Őszülő Fények Nyugdíja Egyesület EGYHÁZAK A VÁROS KÖZÉPTÁVÚ KÖZMŰVELŐDÉSI CÉLJAI, FELADATAI A KÖZMŰVELŐDÉS ALAPELVEI ALAPVETŐ CÉLOK, FELADATOK Csenger Város Önkormányzatának alapvető célja a következő kultúra területek közvetítése: A FINASZÍROZÁS ELVEI A KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK SZEKTOROKRA LEBONTVA CSENGER VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FELADATAI: PETŐFI SÁNDOR ÁMK MŰVELŐDÉSI KÖZPONTJA FELADATAI: PETŐFI SÁNDOR ÁMK ÓVODÁJA FELADATAI: A PETŐFI SÁNDOR Á MK, PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FELADATAI: ADY ENDRE GIMNÁZIUM, SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM FELADATAI: CIVIL SZERVEZETEK

3 1. BEVEZETŐ A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény szabályozza a települési önkormányzatok közművelődési feladatait. Csenger Város Önkormányzat ennek értelmében megalkotta a szükséges dokumentumokat, melyek szabályozzák az önkormányzat és a közművelődésben részt vevő intézmények feladatait. Fent nevezett törvény 76. szerint: (1) a települési önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása. (2) Ennek formái különösen: a) az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák megteremtése, b) a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, c) az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása, d) az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása, e) a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése, f) a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése, g) a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása, h) egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása. A művelődési központ a megalkotott közművelődési koncepcióra alapozta a Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ művelődési programját. A művelődési program és munkánk mottója: A nemzeti, nemzetiségi és etnikai kisebbségi kulturális hagyományok megőrzése, méltó folytatása, a közösségi és egyéni művelődés személyi, szellemi, gazdasági feltételeinek javítása, a polgárok életminőségét javító, értékhordozó tevékenységek, valamint az ezek megvalósulására létrejött intézmények és szervezetek működésének elősegítése a társadalom közös érdeke. 3

4 2. HELYZETELEMZÉS 2.1. ÁLTALÁNOS HELYZETKÉP Csenger az ország legkeletibb városa, megyénk kisebb népességszámú települései közé tartozik. Keletről Románia határolja, az ország szíve, a gazdasági és kulturális élet központja pedig nyugatra igen nagy távolságra található, közigazgatási besorolása szerint az igen hátrányos kistérségek közé tartozik. A város a Csengeri Kistérség központja, így 11 település gazdasági, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási és kulturális centruma. Közös cél, hogy a város körzetközponti szerepét mindjobban megerősítse és az élet minden területén a kor igényeinek megfelelő életteret biztosítson a társadalom számára. A város és környékének legnagyobb gondja az alacsony foglalkoztatottság. Bár az ipari üzemek sok helyi és környékbeli munkavállalót foglalkoztatnak, a mezőgazdasági vállalkozások helyzete bizonytalan, a kereskedelmi és banki egységek száma csökken. A képzett munkaerő elhelyezkedési gondokkal küzd. Az alacsony jövedelmek miatt a fizetőképes kereslet alacsony és ez sajnos a kulturális igényekre is kihatással van. Ebből a nehéz helyzetből az infrastruktúra javításával, gazdaságösztönző intézkedésekkel, az idegenforgalmi és kulturális élettér megteremtésével igyekszik kiutat keresni az önkormányzat és a közművelődés szférája. Keresi a megújulás lehetőségét így a kultúra értékteremtő, közérzetjavító szerepe talán fontosabb eleme a közéletnek, mint bármikor volt. Ahhoz, hogy ezek a célok megvalósuljanak az intézmény az oktatás- és a közművelődéspolitika közös kapcsolódási pontjait keresi meg és azokat erősíti A VÁROS ÉS KÖRNYÉKÉNEK KULTURÁLIS VONZEREJE Csenger és térségének legfőbb idegenforgalmi vonzereje a XIII-XIV. században épült műemlék református templomok sora. Csenger, Csengersima, Szamosbecs, Szamostatárfalva templomai különleges élményt nyújtanak nem csak a református vallás híveinek. Ezen református templomok egy része rendszeresen tart kulturális jellegű rendezvényeket, és komolyzenei hangversenyeket. A térség további műemlék jellegű látnivalói a nemesi családok fennmaradt kúriái, a Szuhányikastély, Jékey Ház (Csenger), a Becski-kúria (Komlódtótfalu), a Madarassy-kúria (Pátyod) és a Domahidy kastély (Szamosangyalos). 4

5 Makovecz Imre világhírű építész keze nyomát dicsérik a Csenger központjában lévő az organikus magyar építészeti jellegzetességeket tükröző középületek. Az új létesítmények különleges építészeti arculata sok látogatót vonz a városba. Az építészeti értékek mellett Csenger törekszik a kulturális értékek felmutatására is. A Petőfi S. ÁMK Művelődési Központjának feladata, hogy a városban lakó emberek és az ide érkezők igényes, korszerű kulturális programokkal találkozzanak. Ennek érdekében rendszeresen szerveznek művészeti eseményeket, színházi előadásokat, filmvetítéseket, irodalmi esteket, komoly- és könnyűzenei programokat, amatőr fellépő esteket, kiállításokat. Egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a város belterületén hagyományosan megrendezett fesztiválok. A művelődési ház programjai és a rendezvények jellegüknél fogva különböző igényeket elégítenek ki, de éves keretbe foglalva a társadalom minden rétege, a helyben lakó és a látogató is megtalálhatja az általa igényelt programot. A városban dolgozó kulturális szakemberek szándéka, hogy a kisvárosi életet színessé, igényessé, élményekben gazdaggá varázsolja. 2.3 A VÁROS INTÉZMÉNYEINEK, SZERVEZETEINEK KÖZMŰVELŐDÉSSSEL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGE PETŐFI SÁNDOR ÁMK MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR A művelődési központ a város és mondhatni a szűk körzet egyetlen közművelődési intézménye, melynek egy színház, egy mozi, egy könyvtár, egy kisebbségi közösségi ház és egy közművelődési színtér funkcióit kell ellátnia Egyszerre a művészetek és a művelődés háza, ahol minden korosztálynak programot kell biztosítani, és az egyéneket minden élethelyzetben meg kell tudni szólítani. Az intézmény tevékenységei: v Művelődési Központ v Kétfunkciós Könyvtár v Helytörténeti Múzeum v Kisebbségi Közösségi Ház v Csengeri Hírmondó v Városi Televízió 5

6 Művelődési Központ Címe: 4765 Csenger, Ady Endre u Alapterülete: 9044 m² A Művelődési Központ és Könyvtár helyiségei alapterület szerint: Helyiség Alapterület Földszint Főbejárati előtér 100,7 Színházterem: 380 m² Nézőtér m² (220 férőhely) Színpad Színpadnyílás: 6,9 m Színpadmélység: 7,3 m Magasság: 3,3 m (belső:3,6, 4,1 m) Öltöző 1 Öltöző 2 Raktár Iroda 33,55 Felnőtt könyvtár 112 Könyvtári raktárhelyiség 16,45 Könyvtári folyosó 45,73 Emelet Folyosó 71,55 Galéria 23,3 Nagy előadóterem 62 Kiállító szoba 30 Táncterem 60 Gyermek könyvtár (általános iskola 63,9 főépületében) Városi televízió stúdió 60 Elektronet vezérlőszoba Kis folyosó 20,7 Illemhelyiség 24,2 Kis előadóterem 29 Belső udvar Belső udvar (részben) Belső udvari tornác Pince Pince 6

7 Az intézmény szakmai célokra használt helyiségei: Helyiség megnevezése Funkciója Berendezése 1. Balett vagy táncterem Tánc, torna - 2. Kis előadóterem Felnőttoktatás: jó tanfolyamok, előadások 3. Nagy előadóterem Felnőttképzés: tanfolyam, konferencia, jó előadás, termékbemutatók 4. Kiállító terem Kiállítások, termékbemutatók - 5. Színházterem Mozi és színházi előadások, konferenciák, terembérlet szervezeteknek, irodalmi órák - felújításra szorul, főként a színpadrész A művelődési házban két fő főállású művelődésszervező dolgozik, ebből egy fő az intézmény vezetője. Egy fő határozott idejű kinevezéssel rendelkező ifjúsági-turisztikai referens, és egy fő kisegítő személyzet dolgozik. A művelődésszervezők alapfeladatai v Javaslatot készít az intézmény kulturális és ez irányú szolgáltatási éves munkatervére, az intézmény igazgatója által jóváhagyott éves munkaterv megvalósulását személyes tevékenységével segíti, szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására. v Szervezi a városi, illetve az intézményi rendezvényeket, feltételeket biztosít a létesítmények bérbeadásához. v Irányítja és ellenőrzi a csoportok, klubok, szakkörök és tanfolyamok munkáját, részt vesz azok tevékenységének dokumentálásában, az azokat vezetők munkájának ellenőrzésében. v Javaslatot készít az intézmény reklám és propaganda munkájára, illetve tevőlegesen részt vállal abban. v Kezeli az intézmény házipénztárát, lebonyolítja a bevételes rendezvényekkel kapcsolatos adminisztratív feladatokat, gondoskodik a tiszteletdíjak szabályszerű kifizetéséről. v Kezeli a rábízott vagyont, lebonyolítja és dokumentálja a kölcsönadásokat. v Felelős a házirend, a munka- és tűzvédelmi feladatok betartásáért a foglalkozásokon és rendezvényeken. 7

8 A feladatellátás területei v Művészeti csoportok működtetése. Az intézményben többször működött színjátszó csoport, illetve különböző tánccsoportok: balett, társastánc. Ez elsősorban a gyermekkorosztályt érinti, de a felnőtteknek is szerveztünk már társastánc, hastánc foglalkozásokat. v Klubok körök segítése, működtetése. A városban működő klubok munkáját szakmailag segítjük, illetve a különböző szervezeteknek színteret biztosítunk. Jelenleg a város egyik nyugdíjas klubja hozzánk tartozik. v Művészeti események. Az esztétikai élmény megéléséhez színházi előadások, hangversenyek, koncertek, irodalmi órák, estek, művészeti kiállítások kínálatát nyújtjuk az érdeklődőknek. v Színházi előadások szervezése. Évente 3-4 felnőtt, és 4-6 gyermekszínházi előadást szervezünk egy évadban. Színházi bérlet, színházi programfüzet készítése és a közönségszervezés szintén szakmai feladat. A színházi előadásoknak állandó szponzorai a helyi vállalkozók, akik hozzájárulásukkal segítik a közösségi művelődést, értékteremtést. v Játék- és videofilm vetítés. Havi 2 alkalommal mozielőadásokat szervezünk vállalkozóval kötött szerződés alapján felnőtteknek, és negyedévente gyerekeknek. v Irodalmi előadások. Főleg a diákság körét megcélozva rendhagyó irodalmi órákat szervezünk közösen a városi könyvtárral, ami félévente egy alkalmat jelent v Továbbképzések, konferenciák szervezése. Számos alkalommal biztosítunk helyszínt a különböző át- és továbbképzéseknek, szakmai fórumoknak, saját szakmai, illetve külső szervezetek konferenciáinak. v Tanfolyamok szervezése, segítése. Az iskolai képzést kiegészítő, illetve az iskolán kívüli tanulási lehetőségek közül nyelvi, számítástechnikai, képességfejlesztő, továbbtanulást, elhelyezkedést segítő, műveltséget regeneráló tanfolyamok szervezése, helyszínének biztosítása. A virágkötészettől, növényvédő, foltvarró tanfolyamon keresztül az eszperantó oktatásáig minden tanfolyamnak helyt adunk. v Kiállítások szervezése. Saját kiállítótermükben az amatőr művészeknek megjelenési lehetőséget biztosítunk. Szerveztünk már fotó, képzőművészeti, népművészeti, textil, mackó stb. kiállításokat. v Népművészeti rendezvények. A népi hagyományok újraélesztése és ápolása is feladatunk. Ennek érdekében táncházat, kézműves vásárt, bemutatókat szervezünk, illetve házon belül pl. nagy ünnepekhez, névnapokhoz kötődő néphagyományokat elevenítünk fel. 8

9 v Közösségi rendezvények. A művelődési központ feladata a városi ünnepségek egy részének megszervezése, lebonyolítása, így a gyermeknap, augusztus 20., október 23. és 30. Ezekre, az alkalmakra részletes programot állítunk össze, illetve biztosítjuk a helyszínt, hangosítást és egyéb technikai felszerelést és ellátjuk a szervezési feladatokat. Minden közösségi rendezvényt, beleértve a szórakoztató, néphagyományokra épülő programokat is a helyi vállalkozók támogatásával valósulnak meg. v Vetélkedők, versenyek. Ismeretterjesztő vetélkedőkkel, vers- és prózamondó versenyekkel, ügyességi és egyéb versenyekkel színesítjük a közösségi rendezvényeket. Ezzel is a különböző életkorú, érték- és érdekrendszerű civil közösségek művelődési szándékát támogatjuk. v A speciális helyzetű népcsoportok, közösségek segítése. A helyi cigány kisebbség művelődési közösségeinek szakmai segítséget nyújtunk, illetve színteret biztosítunk különböző rendezvényeikhez, és segítjük önszerveződő csoportjaikat. v Testvérvárosi, kistérségi programok szervezése. Csenger testvérvárosainak amatőr csoportjait rendszeresen meghívjuk városi és állami ünnepeinkre, illetve évek óta meghívott vendégei és résztvevői a ház műveltségi versenyeinek, programjainak. Ettől az évtől csereüdültetést és testvérvárosi ifjúsági találkozót szeretnénk minden évben szervezni. A kistérségben egységes rendezvénynaptárt dolgozunk ki, és ahol szükség van rá, szakmai szolgáltatással szervezzük meg a közművelődési programokat. v Kapcsolatépítés a közművelődés megyei, országos szervezeteivel. Minden lehetséges alkalommal részt veszünk a szakma konferenciáin, fórumain. v Kulturális szolgáltatások és információk nyújtása. v Reklám- és PR tevékenység Az intézményegység feladata az integráción, az ÁMK szervezeti keretein belül: v Tevékenységszervezéssel segíti az iskola és az óvoda integrált szocializációs fejlesztő munkáját, esetenként az óvodai, illetőleg a tanórai foglalkozásokon és a szabadidőben. v Működési területén biztosítja a társadalmi igényekhez, a helyi sajátosságokhoz, életkorhoz, munkakörülményekhez igazodó művelődési tevékenységekhez szükséges egyes feltételeket. v Információs és egyéb közhasznú szolgáltatást végez, rendszeres és szervezett lehetőségeket nyújt a közösségek, civil szerveződések vélemény- és információcseréjéhez, segíti a közélet demokratizmusát. 9

10 v Klubokat, művészeti csoportokat működtet, közreműködik művészeti alkotások bemutatásában, előadásokat, rendezvényeket szervez. v Gyűjteményét és szolgáltatásait a helyi igényeknek megfelelően alakítja, gyűjteményeit folyamatosan fejleszti, megőrzi, gondozza, és rendelkezésre bocsátja. v Tanórán kívüli kulturált és hasznos szabadidős lehetőséget biztosít. v Közreműködik a szakmai és tudományos ismeretek terjesztésében, tanfolyamokat szervez a meghatározott ismeretek átadására, a készségek-képességek fejlesztése érdekében. v Városi szintű rendezvények szervezésekor épít az ÁMK szervezetére Kettős Funkciójú Könyvtár Az ÁMK könyvtári egysége kettős funkciójú iskolai és közművelődési könyvtár, amely egységes szervezetben adja meg, az általános iskola és a lakóterület könyvtári ellátását, továbbá ellátja a kistérségi társuláson belül a mozgókönyvtári feladatokat. Kielégíti a szakalkalmazottak szakirodalmi igényeit. Címe: 4765 Csenger, Ady Endre u Alapterülete: 9044 m² Szakmai célra használt helyiségek: Helyiség megnevezése Funkciója Berendezése 1. Felnőtt könyvtár Könyvtár, Internet lehetőség, klubfoglalkozások A polcok felújításra szorulnak, illetve nincs elég számítógép 2. Raktárhelyiség Raktár, teakonyha Kiegészítésre szorul 3. Gyermek,- és iskolai könyvtár Könyvtár, tanórák, klubfoglalkozások, előadások, könyvtári órák A berendezés, könyvállomány cserére, felújításra szorul A könyvtárban két fő főállású könyvtáros dolgozik, ebből egy fő felnőtt könyvtáros egy fő gyermek könyvtáros valamint egy fő segédkönyvtáros a mobilszolgáltatás ellátására. 10

11 A könyvtárosok alapfeladatai: v Felelős a könyvtár rendeltetésszerű működéséért, a könyvtár állományáért, vagyonáért. v Felelős a könyvtári munkára vonatkozó rendeletek, utasítások, határozatok, valamint a házirend betartásáért. v Folyamatosan vezeti a kötelező nyilvántartásokat, statisztikai jelentéseket készít, ellenőrzi a leltárbevételt, felelős a könyvállomány katalógusainak elkészítéséért. v A könyvtár éves munkájára tervjavaslatot készít, s jóváhagyás után ennek alapján végzi tevékenységét. A könyv-és folyóirat beszerzésekre javaslatot készít, lebonyolítását a jóváhagyott keretek között végzi. v Felelős a könyvtári rendért, a késedelmes kölcsönzőkkel kapcsolatos teendőkért. v Tartja a kapcsolatot a kistérségi könyvtárakkal, valamint a többi könyvtárral kiemelt figyelmet fordítva a megyei könyvtárra. v Tevőlegesen részt vállal a könyvtár és az olvasás népszerűsítéséből, különös figyelmet fordít a gyermek olvasók olvasási kultúrájának irányítására. v A beérkezett könyveket állományba veszi. v Vezeti a cím- és csoportos leltárkönyveket, statisztikákat. v Építi a katalógusokat. Alaptevékenységen kívüli feladatok: Gyermek és iskolai könyvtár v Gyermekkönyvtári órák vezetése. Az alsó tagozatosok számára heti rendszerességgel tart a könyvtár könyvismertetővel, felolvasással egybekötött alkalmakat. v Író-olvasó találkozó szervezése. v Könyvtári rendhagyó irodalmi órák szervezése. v Különböző pályázatok kiírása (rajz, versírás, olvasási) zsűrizése, eredményhirdetése m) 11

12 Az iskola könyvtári feladatellátáson belül: v Az iskolai munkatervben meghatározott feladatokat - nevelési értekezlet, évfordulós események, tanulmányi verseny, vetélkedő, stb. ajánlójegyzék összeállításával segíti. v A könyvtáros kapcsolatot tart az osztályfőnökkel, a munkaközösség-vezetőkkel, a szaktanárokkal. v Szakmai munkáját beépíti a helyi könyvtár feladatellátásába. v Együttműködik az oktatás technikussal, az audiovizuális eszközök nyilvántartási és feldolgozó munkálatai terén, egészséges munkamegosztásra törekszik. Felnőtt könyvtár v Mozgókönyvtári feladatok ellátása a kistérségben. v Különböző életkorhoz, nemhez, érdeklődési körhöz köthető programok szervezése. Például márciusban, szerveztük meg a Nők Hetét, ahol a fizikai és mentális egészséggel foglalkoztunk. v Író-olvasó találkozó szervezése könyvbemutatóval. v Könyvtári irodalmi beszélgetés szervezése. v 24 órás felolvasás szervezése Helytörténeti Múzeum Címe: 4765 Csenger, Hősök tere 5. Alapterülete: 300 m² Gyűjtőterület: Csenger és környéke A Helytörténeti Múzeum helyiségei alapterület szerint: Helyiség Alapterület Előtér 69 m² Időszaki kiállító 27 m² Iskolatörténeti kiállító 36 m² Régészeti- történeti kiállító 66 m² Néprajzi szoba 90 m² Iroda-raktár 60 m² 12

13 Szakmai célra használt helyiségek: Helyiség megnevezése Funkciója Berendezése 1. Előtér Időszakos kiállítások 2006-ban felújítva gipszkartonnal, burkolva ben 2. Középtér Kiállítások Tárlók, jó állapot 3. Iskolatörténeti terem Állandó kiállítás Tárlók, tablók 4. Régészet - történet Állandó kiállítás Tárlók, tablók 5. Néprajzi szoba (benne Állandó kiállítás Használati tárgyak parasztszoba) 6. Iroda, raktárak Iroda, műhelymunka Asztal, szekrények, polcok stb. 7. Két kinti nyitott szín Kiállítás Szekerek, népi eszközök A múzeum személyi állománya 1 fő etnográfus aki egyben a múzeum igazgatója Az etnográfus alapfeladatai v Felelős az ingatlan, a kiállítási állomány állagmegóvásáért, folyamatos felújításáért, a kiállítási rend betartásáért, a tárlatvezetésért. v A gyűjtőkörébe tartozó állomány fejlesztése érdekében gondoskodik annak állandó gyarapításáról, szakszerű bemutatásáról valamint a nyilvántartások bemutatásáról, szakleltározásáról. v A megyei és az országos, valamint a határon túli partner intézményekkel ápolja a kapcsolatokat, lehetőség szerint publikációk közlésével gondoskodik a kiállítás tevékenységének propagálásáról, az ott folyó szakmai munka megismertetéséről. v A nemzeti örökség kincseinek és a hagyományok megőrzése érdekében kapcsolatot tart fenn a város, illetve a térség oktatási intézményeivel, múzeumi órákkal, kézműves táborokkal, időszaki kiállításokkal és egyéb eszközökkel népszerűsíti a kiállítás tevékenységi körébe tartozó tevékenységeket. 13

14 Az etnográfus tevékenységei: v Tudományos kutatómunka. A szakintézményekkel való rendszeres kapcsolattartás, információgyűjtés a régészet, néprajz, új- és legújabbkor tárgykörre vonatkozóan. v Rendszerező megőrző munka. A Múzeum állományában lévő tárgyak, eszközök, dokumentumok leltározása szakterületenként. v Bemutató munka. A kiállítási installációs munkák elvégzése. v Műhelymunka. Az ajándékozás vagy felkutatás során bekerült tárgyak tisztítása, konzerválása, lehetőség szerint restaurálása. v Terepmunka. Terepbejárás építkezéseknél, földmunkáknál régészeti leletek gyűjtése céljából Kisebbségi Közösségi Ház Címe: 4765 Csenger, Arany J. u 34/a. Alapterülete: 76 m² A közösségi ház helyiségei alapterület szerint Helyiség Alapterület Iroda 8 m² Teakonyha 8 m² Előadóterem 144 m² Mosdó 60 m² Szakmai célra használt helyiségek: Helyiség megnevezése Funkciója Berendezése 1. Iroda Iroda megfelelő 2. Teakonyha Teakonyha hiányos 3. Előadóterem Oktatás, előadások, Székek, asztalok, számítógépek koncertek, fórumok 4. Mosdó mosdó hiányos 14

15 Az épületben működő szervezetek, intézmények: Helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Halom-tó Horgász Egyesület A közösségi ház gondnoka 6 órás részmunkaidőben a Művelődési Központ és Könyvtár létszámállományához tartozik. A gondnok alapfeladatai v Javaslatot készít az éves munkatervre, jóváhagyás után annak megvalósítása érdekében végzi munkáját v Felelős a rá bízott ingatlan állagmegóvásáért, rendeltetésszerű használatáért, a vagyonvédelemért, nyitva tartás esetén a házirend betartásáért. v Kutassa fel és állandóan bővítse a roma kultúra megőrzését segítő lehetőségeket- ennek érdekében tegyen javaslatot az éves munkaterv módosítására. v Az intézményi szolgálati titkot megtartja. v A jóváhagyott éves munkaterv megvalósulását személyes tevékenységével segíti. v Eseti megbízás alapján, más területen is köteles munkát végezni az intézmény egységeinél. A gondnok tevékenységei: v Éves munkaterv készítése. v Programszervezés. A helyi cigány kisebbség aktivitására építve évente legalább két alkalommal. Rajzverseny gyerekeknek, roma-magyar bál, konferenciák, gyermeknapi programok stb. v A cigány kisebbség iskolarendszerű és iskolán kívüli képzésének megszervezése tanfolyamok elindításával. Volt már számítógépes és cipőfelsőrész-készítő tanfolyam is a házban. v A Zöld Levelek hagyományőrző együttes segítése. v Pályázatok figyelése, benyújtása. v Kapcsolattartás a város, a megye és az ország kisebbségi fórumaival, a város intézményeivel, civil szervezeteivel. 15

16 Csengeri Hírmondó Székhelye: Művelődési Központ, szerkesztőségi helyiség nincs Működés kezdete: Szerkeszti: 5 tagú szerkesztőbizottság v A Csengeri hírmondó a város és a városkörnyék közéleti havilapja. v A lap a város egy havi közéleti, kulturális, sport eseményeinek, városi rendezvényeinek, intézményi történéseinek híreszenciáját adja. v Igény szerint kitekint a kistérség eseményeire is. v Megjelenés, havonta, illetve évente legalább 10 alkalommal, 700 példányban. v Formátum: A/3-as, 6 oldalas, külső ívein 2003-tól színes újság. v Terjesztés: előfizetéssel, illetve bizományosi rendszerben a kereskedelmi üzletekben Városi Televízió Székhelye: Művelődési Központ Fenntartó: Csenger Gazdaságfejlesztési Kht. Adásnapok: kedd és csütörtök tól ig. Képújság: 0.00-tól ig minden nap folyamatosan. A szerkesztőbizottság félévente legalább egy alkalommal ülésezik, és értékeli a munkát. A televízióban 1 fő főállású technikus, és 1fő technikus munkaszerződéssel dolgozik. A szerkesztőbizottság munkáját a művelődési ház dolgozói segítik. Szakmai célra használt helyiségek: Helyiség megnevezése Alapterület Funkciója Berendezése Stúdiószoba 60 m 2 Stúdió Megfelelő A városi televízió tevékenységei: v Heti műsorterv készítése: ez egy 5-10 perces híradót, illetve az aktuális felvétel(ek) levetítését tartalmazza. (Felvételkészítés, vágás, lejátszás) v Képújság-hirdetések felvétele, szerkesztése, számlázása. A bevételek ebből az összegből, illetve a támogatásokból és a Kht. által biztosított forrásból adódnak. 16

17 v Városi, állami ünnepségek, intézményi, egyházi, sport, kulturális események megörökítése. v Szerkesztő bizottsági üléseken való részvétel évente legalább két alkalommal. v Kistérségi események dokumentálása. v Együttműködés a város civil szervezeteivel. v Éves beszámoló készítése CSENGER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZMŰVELŐDÉSI, OKTATÁSI, EGYHÁZÜGYI, IFJÚSÁGI ÉS SPORT BIZOTTSÁGA A bizottság munkatervének megfelelően havi rendszerességgel ülésezik. Összefogja a város oktatási, közművelődési, egyházügyi, ifjúsági, és sporttal kapcsolatos feladatait: v Meghatározza a város éves közművelődési munkatervét. v A Képviselő-testület által hatáskörébe utalt városi rendezvények pénzügyi keretét felosztja. v Szakmai döntésekre javaslatot tesz a Képviselő-testületnek. v A közművelődési intézmények és civil szervezetek szakmai és pénzügyi beszámolóját elfogadja. v Javaslatot tesz a városi rendezvények programjaira. v Javaslatot teszt városi kitüntetésekre PETŐFI SÁNDOR ÁMK ÓVODÁJA Az óvoda 1967-ben kezdte működését. Jelenleg közös irányítás alatt két épületben 7 óvodai csoportban működik a gyermekek nevelése. A helyi nevelés mellett az intézmény régióközponti szerepeként szakmai bázisintézményi feladatokat lát el. Állandó alkalmazottak létszáma 22 fő, ebből 13 fő óvodapedagógus. 17

18 Az óvoda közművelődéshez kapcsolódó tevékenységei: v A gyermekek nevelése e helyi pedagógiai program alapján történik, mely az epochális program adaptálásával történt. Ebben a programban nagy hangsúlyt kap a közvetlen tapasztalatszerzésre épített élményszerzés. Az óvodai foglalkozások biztosítják a művészeti területek ismereteinek alapszinten történő elsajátítását játékos formában. v A gyermekek aktívan bekapcsolódnak a város és a társintézmények kulturális eseményeibe. v (Nőnap, Almanapok, Idősek napja). Az intézmény munkatervében szereplő rendezvényeket az életkornak megfelelő kulturális tartalommal töltik meg PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR, PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Csenger iskolájáról az első írásos dokumentum 1562-ből származik. A nagy hagyományokkal rendelkező iskola látványos fejlődésen ment keresztül. Jelenleg három épületben, 38 tanteremben a közel 700 diák oktatása kerül sor. Az intézmény dolgozóinak létszáma 84 fő, ebből főállású pedagógus 50 fő. Az iskola helyi nevelési-oktatási programja a Nyíregyházi Tantervcsalád adaptálásával készült. Az iskolában emelt szinten oktatják a német és az angol nyelvet valamint a testnevelés tantárgyat. Az intézményi demokratikus légkört biztosítja a Diákönkormányzat széleskörű, aktív működése. Az iskola alapvető célja, hogy tanulóiból az emberi kapcsolatokra nyitott, gazdag ismeretanyaggal rendelkező, önfejlesztő módszereket alkalmazni tudó, a művészetek iránt is fogékony felnőttek váljanak. Ezeket, a célokat a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekkel érik el: v Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet kialakítása. Múltunk megismerése, hagyományápolás, jelképeink tisztelete, megbecsülése. Ennek érdekében minden évben osztálykirándulásokat szerveznek földrajzi, történelmi, irodalmi, néprajzi értékeink, emlékeink felkutatására, megtekintésére. Felelevenítik a vallási ünnepekhez kapcsolódó népi hagyományokat ( Farsangolás, Húsvét, Pünkösd, Betlehemezés, Kiszézés, Májusfa állítás). v Anyanyelvi kommunikációs kultúra fejlesztése, az irodalmi műveltség megalapozása. Ezért folyamatosan szerveznek rendhagyó irodalmi órákat, mese- és versmondó versenyeket, színházlátogatásokat. 18

19 v A folyamatos önművelésre nevelés és a közösségben való kulturált magatartásszabályok elsajátításának hatékony eszközei a könyvtár-, múzeum-, és színházlátogatások. Az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztését az 1200 kötetes iskolai könyvtár és ingyenes Internethasználat szolgálja. v Nemzeti hagyományaink tiszteletben tartását, ápolását szolgálják a az iskolai keretek között megrendezett ünnepélyes megemlékezések (Március 15., Aradi vértanúk napja, Október 23.) v A pozitív szokások, a humánus magatartásminták, erkölcsi értékek és a családi kötödés fontossága. Ezért rendszeresen műsorral köszöntik a nőket, az anyákat, a pedagógusokat, az időseket. v Az egészséges és kulturált életmód iránti igény felkeltése. Nagy érdeklődés kíséri az évente megrendezésre kerülő Egészség-hetet, Fogászati hónapot, Drog napot, Madarak és Fák napját, Állatok világnapját, Föld napját, a Víz világnapját. v Az intézmény aktívan kapcsolódik be a település közéletébe, rendszeres szereplői a városi rendezvényeknek (Almanapok, Gyümölcskarnevál, Karácsnyi hangverseny, jótékonysági bálok, Szeretet nap, Semmelweis nap). v A művészetek iránti pozitív attitűd, a művészi kifejezőkészség kialakítása, az alkotófantázia kibontakoztatása. Ezért a nagy hagyományokkal rendelkező zeneoktatást kiszélesítették teljes körű művészeti oktatássá. A képzés három művészeti ágban 11 tanszakon működik, melyek a következők: Zeneművészeti ág: zongora furulya fuvola gitár hegedű Táncművészeti ág: néptánc társastánc modern- és kortárstánc Képző- és iparművészeti ág: kézműves kerámia, szobrászat textilműves 19

20 Az iskolában a művészeti oktatás mellett szakköri formában 50 fős mazsorett csoport működik ADY ENDRE GIMNÁZIUM, SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Az intézmény 1961-ben kezdte meg működését, 1963-ban és 1974-ben új épületbe költözött, 2000-ben átépítésre került. Az intézmény dolgozóinak száma 47 fő, ebből főállású pedagógus 32 fő. Az oktatás 4 évfolyamon 16 osztályban folyik a tanulói létszám átlagosan a 380 főhöz közelít. Az oktatás profilja a mindenkori igényekhez alakult, jelenleg gimnáziumi, szakközépiskolai (pedagógiai és gazdasági) és szakképző (cipőfelsőrész készítő) osztályokban végzik az oktatást. Az iskola pedagógiai alapelvei között a nemzeti értékek és az európai humanista értékrend ápolása, a nyitottság, az esélyegyenlőség elfogadása, az egészséges életmódra nevelés kiemelten szerepelnek A intézmény alapvető célja, hogy a fiatal korosztály olyan magas színvonalú, versenyképes ismeretet adó személyiségfejlesztő oktatásban részesüljön, mely révén képes önálló ismeretszerzésre, cselekvési képességeinek kialakítására, fejlesztésére. Nevelési feladatai: v nemzeti kultúra értékeinek megismertetése, a haza földrajzában, irodalmában, történelmében, a mindennapi életben. v megismertetni hazánk népeinek hagyományait, a szomszédságban élő népek értékeit, v kialakítani a felnövekvő generációban a múlt iránti tisztelet, megéreztetni a hazaszeretet élményét. v az egyetemes és európai emberi kultúra iránti nyitottság kialakítása. v A környezet értékeinek megőrzésére, gyarapítására való nevelés. v Az egészséges életmódra nevelés. v Az intézmény pedagógiai programja alapján a szaktárgyi órák keretében sajátítják el az egyetemes és a magyar irodalom alkotásait, a történelmi, néprajzi hagyományokat és a művészeti területek ismeretanyagát. v A tanórai oktatást kiegészítik a különböző fakultatív foglalkozások, szakkörök (énekkar), melyekben mindenki az érdeklődésének megfelelő művészeti ággal ismerkedhet mélyebben. 20