BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT PR SZAKIRÁNY SMS TURISTA

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT PR SZAKIRÁNY SMS TURISTA Belső konzulens: Szabó Dániel Főiskolai adjunktus Készítette: Sipos Gábor György ALNK III. BUDAPEST 2009

2 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés...3 I. 1. Célok, indíttatás... 3 I. 2. Kérdések, vizsgálati szempontok... 4 II. Információs és kommunikációs technológiák...5 II. 1. Új technológiák terjedése... 5 II. 2. Kommunikációs technológiák és kommunikációs eszközök... 5 II. 3. A telefon megjelenésének és gyors terjedésének okai... 6 II. 4. A mobiltelefon fejlődésének állomásai... 9 II. 5. A mobil telefon kommunikációs szolgáltatásai II. 6. A mobil kommunikáció fejlődési trendjei III. Kommunikáció modellek...18 III. 1. Telekommunikáció modell III. 2. Az SMS kommunikáció modellje III. 3. Kommunikációs szituációk modellje III. 4. A kommunikáció marketing kommunikációja IV. A mobil kommunikáció hatása a kommunikációs szokásokra...30 IV. 1. A szokások megváltozása IV. 2. Mobilhasználat szokásai SMS szokások IV. 3. Új alkalmazások V. SMS Turista...40 V. 1. A szolgáltatás idegforgalmi háttere V. 2. Magyarország turizmusa 2008-ban V. 3. Mi segítheti a Magyarországra érkező turisták információ igényének kielégítését? V. 4. Hogyan szolgálja az SMS Turista a külföldi vendégek kényelmét? V. 5. Az SMS Turista elsődleges célcsoportja V. 6. Mi a véleménye az SMS Turista szolgáltatásáról? VI. Összefoglalás...49 VI. 1. SWOT analízis VI. 2. Következtetések VII. Irodalomjegyzék...54 VII. Melléklet

3 I. BEVEZETÉS I. 1. Célok, indíttatás Szakdolgozatom célja egy a piacon még nem élő szolgáltatás kommunikációelméleti tanulmányozása és piacképességének vizsgálata. A témaválasztás oka az, hogy kommunikációelméleti tanulmányaim során fokozott érdeklődés ébredt bennem az információs kommunikációs technológia iránt. Annak robbanásszerű fejlődése intenzíven jelen van mindennapjainkban, és végeláthatatlan lehetőségeket kínál életünk komfortosabbá, biztonságosabbá, hatékonyabbá, izgalmasabbá tételéhez. Munkám hosszabb ideig a turizmushoz kapcsolódott. Naponta szembesültem szolgáltatóként a turisztikai szolgáltatások erényeivel, hiányosságaival. Megtapasztaltam, hogy jelentős tartalékok rejlenek a vendég kiszolgálásában. Gyakran legfőképpen az információkkal való kiszolgálásában. A tanulmányaim és a munka során szerzett tapasztalataim egy ponton egybekapcsolódtak. A kommunikációs tudásom és a szolgáltatói szerepem ügyfélcentrikussága egy ötletre inspirált. Ez az SMS Turista ötlete volt. Szakdolgozatomban azt a hipotézist igyekszem igazolni, hogy a szolgáltatás két távoli irányból (elméleti, gyakorlati) történő vizsgálata ugyanabba az irányba mutat. Mind elméleti, mind pedig gyakorlati megközelítésből az SMS turista megalapozott, trendekbe illő, létjogosultsága indokolt. Feltételezem, hogy három vektor az információs kommunikációs technológia fejlődése, a turizmus adatai, valamint a megváltozott fogyasztói szokásrend egyetlen eredőben képes találkozni. Ez az eredő az SMS Turista. A feldolgozáshoz részletesen tanulmányozom az alábbiakat: az információs és kommunikációs technológia fejlődése kommunikációelméleti modellek a mobil telefon kommunikációs funkciói és a mobil telefon fogyasztói szokásai 3

4 a magyarországi turizmus néhány idevágó adata egy általam végzett kutatás adatai Amennyiben a fenti módon sokoldalúan árnyalt kép az SMS Turista létjogosultságát erősíti, úgy sor kerül a leendő szolgáltatás elemzésére és terveinek bemutatására. Dolgozatomban tartom az elméleti és gyakorlati megközelítés egymásutániságát. I. 2. Kérdések, vizsgálati szempontok Mobil kommunikáció gyakorlata és tapasztalatai az információs társadalomban Hogyan viszonyul az információs társadalom a mobil kommunikációhoz? Mi a szolgáltatás előnye az egyéb tájékoztató szolgáltatásokkal szemben az információs társadalomban? Mi a mobil kommunikáció gyakorlata és tapasztalatai? Kommunikáció modellek és elméletek Hogyan viszonyul a kommunikáció elmélet a szolgáltatáshoz? A szolgáltatás szemszögéből mely kommunikáció modell a legalkalmasabb? A szolgáltatás Marketing és PR kommunikáció szemszögéből Ki veszi igénybe a szolgáltatást? Hogyan érhető el leggyorsabban a célcsoport? A turistáknak milyen igényei vannak a szolgáltatással szemben? Mennyivel hatékonyabb az anyanyelven történő tájékoztatás? Milyen igényeket elégít ki a szolgáltatás? Mitől jobb az SMS Turista más tájékoztató szolgáltatásokkal szemben? A szolgáltatás hogyan köti össze hatékonyan, a turisták igényeit és az idegenforgalmi szolgáltatókat (szállodák, éttermek, múzeumok)? Milyen típusú kérdések jellemzőek? A dolgozatban, az előzőekben feltett kérdésekre és ehhez hasonlóakra keresem a választ, a szolgáltatás szemszögéből. 4

5 II. INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK II. 1. Új technológiák terjedése Az információs és kommunikációs technológiai eszközök (IKT) diffúziója napjainkban kiemelt jelentőségű kutatási kérdés. A posztindusztriális és az információs társadalom elméletei szinte kivétel nélkül egyetértenek abban, hogy az információs korban a társadalmak, közösségek és intézmények teljesítménye és versenyképessége szempontjából meghatározó jelentőségű az IKT - eszközök elterjedése és használata. 1 II. 2. Kommunikációs technológiák és kommunikációs eszközök Az alábbiakban megpróbáljuk röviden áttekinteni a kommunikációs technológiákat, illetve az ezek szolgálatában álló / ezeket létrehozó eszközöket. A kommunikátum lehet kép hang írás illetve ezek bi- vagy multimediális kombinációja A technológia célozhatja a kommunikátum rögzítését sokszorozását továbbítását illetve ezen műveletek valamilyen kombinációját A technológia működésének alapja lehet mechanikus elektromos elektronikus 1 Nyíri Kristóf, A 21. Század kommunikációja Mobilközösségek Mobilmegismerése. Tanulmányok - Dessewffy Tibor Galácz Anna: Mobilkommunikáció és társadalom diffúzió, Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézet,

6 illetve ezek kombinációja, amelyben azonban valamely elem általában dominanciával bír A technológia teljes mértékben nélkülözheti az interaktivitást lehet szekvenciálisan interaktív illetve lehet teljesen interaktív A kommunikátum rögzítése és továbbítása történhet a hordozó anyaggal együtt illetve anélkül A rögzítés, mint elsődleges cél tulajdonképpen nem a kommunikáció, hanem a tudástárolás kategóriájába tartozik, ám ritka kivételtől eltekintve a rögzítés egy később realizálandó kommunikációs aktus érdekében történik. A sokszorozásról ugyanez mondható el: azért sokszorozunk valamit, hogy a sokszorozott termékeket majd továbbítsuk; a sokszorozás és a továbbítás az anyagtól független kommunikátumok (pl. rádiós, televíziós) esetében el sem választható egymástól. 2 Érdemes felfigyelnünk rá, hogy a technológia igénybevételével végbemenő kommunikáció rendszerint telekommunikáció, távközlés, ugyanis a nem táv-közléshez nincs szükség semmiféle különleges kommunikációs technológiára: az ilyen közlést tökéletesen ellátja a közvetlen emberi kommunikáció, a maga verbális, vokális és extralingvális dimenzióiban. Az ember tehát mindenekelőtt annak érdekében hozta létre a kommunikációs technológiákat, hogy kommunikátumokat továbbítson. Szekvenciálisan interaktívaknak azokat a médiumokat nevezzük, amelyek ugyan mindkét irányban továbbítják a kommunikátumot, azonban egyszerre csak egy irányban működőképesek. 2 Nyíri Kristóf, A 21. Század kommunikáció új útjai - Benczik Vilmos: Másodlagos szóbeliség és mobiltelefónia, Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete,

7 II. 3. A telefon megjelenésének és gyors terjedésének okai Megfigyelhető, hogy a korai kommunikációs technológiák a távíróval bezárólag az írás rögzítésére, illetve továbbítására vállalkoztak. Egyszerűen azért, mert a rendelkezésre álló technikai eszköztárral a gazdag, sokrétű közvetlen emberi kommunikációnak csupán ez az erőteljesen redukált szegmense volt megragadható, ráadásul eredeti létformájától elszakítva: a folytonos hangjelek a rögzíthetőség/ továbbíthatóság érdekében diszkrét grafikus jelekké konvertálódtak. Ebben az értelemben a telefon megjelenése valódi áttörést jelent: a közvetlen emberi kommunikáció két nyelvi dimenzióját a szegmentális és a szupraszegmentális nyelvi jeleket konverzió és redukció nélkül képes a címzetthez juttatni. A telefon minden eddigi kommunikációs technológia közül a legközelebb áll az emberi érintkezés alapformájának tekintett közvetlen emberi kommunikációhoz. Ez természetesen csupán a látszat, de a kommunikátum feladója, és címzettje számára mindenekelőtt ez a látszat a fontos. Konverzió ugyanis van, méghozzá kétszeres, mivel a hanghullámok először elektromos impulzusokká alakulnak át, majd visszaváltoznak hanghullámokká. Miként redukció is van, mivel a telefonhang erőteljesen redukált mása a tényleges emberi hangnak: csupán annyi információt tartalmaz, amennyi a beszélők közötti megértéshez és egymás sikeres azonosításához okvetlenül szükséges. Mindazonáltal a telefonhang sokkal biztonságosabban azonosítható, mint például a kézírás, s ez a körülmény szintén hozzájárul a közvetlen emberi kommunikáció legalább részleges virtuális megteremtéséhez. 3 A telefonüzenet a hang szférájában azonos azzal, ami az írás szférájában a kézzel írott levél. Érdekes, de nem meglepő dolog, hogy a hangátvitel megmaradt ebben a kirografikus dimenzióban: nem jött létre egy olyan általánosan használható eszköz, mint amilyen az írás tekintetében az írógép vagy a nyomtatás. (A magnetofon és egyéb hangrögzítők a kézírást fénymásolják.) Ennek okai csak részben keresendők a beszédszintetizálás technikai nehézségeiben, legalább ennyire fontos volt az a körülmény, hogy a hangunkról amelyet 3 Nyíri Kristóf, A 21. Század kommunikáció új útjai - Benczik Vilmos: Másodlagos szóbeliség és mobiltelefónia, Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete,

8 velünk születettsége folytán igencsak személyiségünk szerves részének érzünk nem mondanánk le olyan könnyen, mint a nagyobb részben tanult kézírásunkról. 4 A telefon a nyitánya annak a kommunikációtörténeti korszaknak, amelyet Ong másodlagos szóbeliségnek nevez 5, ugyanis a szóbeliség ekkor tör ki először a partnerek egyidejű és egy helyen való jelenlétét feltétlenül megkövetelő közvetlen emberi kommunikáció színfalai közül, miközben átment a kitágított kommunikációs térbe a közvetlen emberi kommunikáció három dimenziója közül kettőt. A telefon teszi először önálló kommunikációs csatornává a hangot, amely eddig kizárólag a közvetlen emberi kommunikáció részeként, extralingvális jelek gazdag hálózatába beágyazottan működött. A telefonból kifejlődött rádió azután tökélyre viszi a hangcsatorna autonómiáját, olyan kompakt akusztikus jelrendszert hozva létre, amelyben szerephez jut a nem nyelvi akusztikum is olyasféleképpen, ahogyan ezt a némafilm tette a vizualitás területén. Ezekkel a korábban elképzelhetetlen kvalitásokkal magyarázható a telefon szédületes karrierje: a feltalálását követő néhány évtizeden belül a telefonkábelek behálózzák az egész civilizált világot. Hosszú időn át a civilizált világ határait éppenséggel az jelentette, ameddig a telefonkábelek elértek. A telefon az írógéppel együtt a civilizáció talaján kibontakozó, s a civilizáció egyik megteremtőjének is tekinthető hatékony hatalmi bürokrácia legfontosabb kellékévé, mintegy szimbólumává vált. McLuhan írja ironikusan, hogy egy csatahajón a legegyszerűbb művelet végrehajtásához is írógépek tucatjaira van szükség, s hogy egy hadseregnek általában több írógépe van, mint ahány tüzérségi lövege. Ugyanez a telefonról még inkább elmondható lenne. 6 A telefon ugyanakkor potenciálisan demokratizálja a távközlést. Működtetése ugyanis az írással és pláne a távíróval ellentétben alig követel meg tanulást igénylő ismereteket: beszélni és beszédet megérteni mindenki tud. Ez a demokratizáció természetesen nem 4 Nyíri Kristóf, A 21. Század kommunikáció új útjai - Benczik Vilmos: Másodlagos szóbeliség és mobiltelefónia, Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, Vö. Buda Béla, A közvetlen emberi kommunikáció, id. kiad., 107.o 6 Marshall McLuhan, Understanding Media, id. kiad., 228.o 8

9 érvényesül automatikusan: a demokratizáló hatásnak határt szab a szóban forgó emberi közösségben domináns társadalomszervező filozófia. A diktatórikus társadalmak arra törekszenek, hogy ez a hatékony kommunikációs eszköz minél inkább a hatalmi gépezet privilégiuma maradjon. A magánhasználatú telefonok száma például a kommunista diktatúrákban nem elsősorban azért volt roppant alacsony, mert hiányzott a pénz a hálózat kiépítéséhez, hanem sokkal inkább azért, mert egy széles körű magántelefon-hálózat folyamatosan potenciális veszélyt jelentett a diktatórikus hatalomgyakorlás számára. A mobiltelefon megjelenése tovább bontja a kereteket, a hozzáférhetőség, a tér és az idő kereteit. II. 4. A mobiltelefon fejlődésének állomásai A mobiltelefon mind a telefonhoz képest, mind a számítógéphez képest újat jelent. Kicsi, hordozható, mindig be van kapcsolva, és akár folyamatos kapcsolattartást is lehetővé tesz. Belseje nagy erejű számítógépet rejt, használata azonban - szemben a számítógépével- csak néhány (ám éppen ezért áttekinthető) funkcióra korlátozódik ("manageable collection of functionality"). Innen is átütő sikere. Első próbálkozások A második világháború után újra a normális kerékvágásba állt az ipar és a gazdaság, a felhalmozott technológia csak arra várt, hogy a polgári életben is megjelenhessen és hasznot hajthasson. A 40-es években még kizárólag elektroncsöves adókészülékek léteztek. Ezeknek igen magas volt a fogyasztása, sok hőt termeltek, ha hordozhatóra építették őket, igen alacsony adóteljesítménnyel, tehát igen korlátozott hatótávolsággal működtek. A kezdeti rádiókon - ezeket még nemigen nevezhetjük a mai fogalmaink szerinti telefonnak - még ún. fél duplex módon történt az átvitel, tehát a felek egyazon rádiócsatornát használva, felváltva beszélhettek ben ezt a megoldást fejlesztette tovább az Egyesült Államokban a Bell Labs. MTS (Mobil Telephone System) néven St. Louisban a világon elsőként indítottak nyilvános célú 9

10 mobiltelefon szolgáltatást. A 35 kg tömegű telefonkészüléket az autó csomagtartójába építették, a kézi beszélőt a műszerfalon helyezték el. A hívás elején kezelő segítségével kellett a kívánt vezetékes telefonszámot kérni. A rendszer kapacitása kevesebb volt, mint szűkös, ugyanis egy városban egyszerre három rádiótelefon-beszélgetést lehetett bonyolítani. 7 Az első automata 1956-ban az Ericsson vezette be a világ első automata mobiltelefon-rendszerét. Az első mobiltelefon 40 kilót nyomott. A világ első, teljesen automata rendszerét egyszerűen Mobiltelefónia "A"-nak (MTA) nevezték. Mindössze néhány száz előfizető használta, főként magas jövedelmű ügyvédek és orvosok Stockholmban és Göteborgban. A manuális ellenőrzést nem igénylő rendszerben a felhasználóknak mindössze a számokat kellett tárcsázniuk a telefonon. A svéd távközlési hatóság (jelenleg TeliaSonera) számára kiépített rendszer a 160 MHz-es sávban működött, impulzusos jelátvitelt alkalmazott a végberendezés és a bázisállomás között, és körülbelül 100 felhasználót volt képes kezelni egyenként. A korai mobiltelefónia az autótelefonok működésére és az autóban mobilrádión keresztül folytatott hangkommunikációra hasonlított, a berendezések pedig távolról sem emlékeztettek a ma használt zsebméretű készülékekre. Az MTA rádió berendezés több mint 40 kilogrammot nyomott, és úgy tervezték meg, hogy az autóba is telepíteni tudják ben az Ericsson bevezette az első modern mobiltelefon-rendszert, a Nordic Mobile Telephonyt (NMT). Az Ericsson vezető szerepet játszott a GSM világszabvány 1991-es bevezetésében és fejlesztésében is. Az eredetileg páneurópai mobilrendszer később valóban világszabvánnyá vált. A 2001-ben bevezetett 3G a GSM továbbfejlesztése, amely akár 3,6 Mb/s sebességű szélessávú mobilszolgáltatások nyújtására is alkalmas. Jelenleg az egész világon több mint 2 milliárd ember kommunikál GSM-rendszeren keresztül. Az első hordozható 1983-ban a Motorola DynaTAC 8000X volt az első hordozható telefon, ami megkapta az FCC, az amerikai hírközlési felügyelet engedélyét. A telefon néhány hónappal később a 7 H. Kovács István Retrománia a mobiltelefon története,

11 boltokba került, és azonnali vásárlási hullámot gerjesztve, sosem látott növekedésnek indította a vezeték nélküli kommunikációs eszközök piacát. A Motorola mobil technológiai múltja a világ legelső használható, olcsó és óriási sikert aratott autós rádiójával kezdődött 1930-ban. Még az évtized vége előtt a vállalat piacra dobta az első, privát felhasználók számára készített rádió adóvevőt. A 40-es és 50-es években a rádiótechnológiai fejlesztéseiből számos egyéb termék született: az első személyhívó, az első autós rádiótelefon, és nagyteljesítményű rádió adóvevők, a többi között az is, amiről 1969-ben egyenes adásban hallhattuk Neil Armstrong híressé vált szavait a Holdról. A 60-as évek második felében a Motorola egy új, a fogyasztói piac számára készülő, kézi kommunikációs eszközt kezdett fejleszteni a mobiltelefont. Mire a DynaTAC 8000X telefon 1983-ban megkapta a forgalomba hozatali engedélyt, a Motorola 15 évet és 100 millió dollárt invesztált a celluláris technológia fejlesztésébe. A LED kijelzős DynaTAC 8000X közel egy kilogrammot nyomott, mérete 33 x 4,5 x 9 cm volt, egy órányi beszélgetési és 8 óra készenléti időt kínált. Tíz év kellett ahhoz, hogy a mobiltelefonhoz megépüljön az infrastruktúra, kiépüljön a hálózat, és a licence-díjak is tisztázva legyenek. Ekkor kapta Rudy Krolopp a Motorola formatervezője az újabb utasítást: "Megcsináltad, most már nézzen is ki jól!" A jobb eladások és a kisebb, kompaktabb design érdekében született meg 1989-ben a Microtac készülék, mely akkori viszonylatban nagyon kicsi méreteivel és flipes kivitelével nagyon sokak kedvencévé vált. Mindenki tudta, hogy ha valaki kinyit valamit a kezében és azt a füléhez teszi, akkor az mobiltelefon, és nem más, mint Motorola. emlékezett vissza a régi időkre Krolopp úr. 8 A mobil technológia fejlődése Magyarországon Magyarországon a '90-es évek egyik sikerágazata a mobiltávközlés volt. Új lehetőségek, új cégek, új szolgáltatások, a terveket többszörösen meghaladó előfizetői állomány, és - felhasználók osztatlan örömére - egyre nagyobb verseny jellemezte és jellemzi ezt a piacot, amelynek főbb szegmensei: ár, szolgáltatások minősége és köre, image, infrastruktúra, innováció. Szolgáltató: 0660, Pannon, T-Mobile, Vodafone

12 Hányan használnak mobil telefont jelenleg a világban? 2,5 milliárd mobilhasználó van világszerte! A 1. ábra Mobiltelefonok penetrációs legfrissebb becslések, és előfizetői adatok szerint már megoszlása Európában majdnem minden második embernek van mobiltelefonja. Az információkat a Hongkongban megrendezett 3G World Congress konferencián hozták nyilvánosságra. A legtöbb SIM-kártyát és mobil készüléket, szám szerint 979,6 millió darabot az ázsiai régióban értékesítették. A második helyen nem túl nagy meglepetésre Európa található a maga 744,5 milliós adatával. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára Közép- és Dél-Amerika állhatna fel az értékesített 286,1 millió darab SIM-kártyával és mobiltelefonnal. A lista további helyein az Egyesült Államok és Kanada (244,2 millió előfizető), Afrika (166,2 millió mobilhasználó) és a Közel-Kelet (119,8 millió SIM-kártya és mobil készülék) található. 9 II. 5. A mobil telefon kommunikációs szolgáltatásai MMS: Az MMS rövidítés a multimédiás üzenetküldő szolgáltatást, vagy angol nevén a multimedia messaging service elnevezést takarja. Az MMS szabványt támogató mobilhálózatok és mobiltelefonok segítségével a felhasználók számára lehetővé válik digitális képekkel (JPEG, GIF), hanggal (csengőhang, illetve digitális formátumú hang, akár beszéd is /AMR voice/) tarkított üzenetek küldése is. A multimédiás üzenetküldés nagyban támaszkodik a csomagkapcsolt GPRS (General Packet Radio Service) adatátvitelre, valamint a WAP-ra. Egy MMS üzenet megszerkesztése leginkább egy PowerPoint prezentáció elkészítéséhez hasonlítható. Az üzenet különböző oldalakból rakosgatható össze, amelyek vagy képet, hangot, vagy pedig szöveget tartalmazhatnak. Beállítható továbbá az is, hogy egy oldal hány másodpercig legyen látható, illetve az is, hogy az egyes oldalak milyen sorrendben kövessék egymást

13 WAP: Ez a technológia, melynek segítségével a mobiltelefonok is csatlakozhatnak az Internetre. A WAP, "Wireless Aplication Protocol" angol kifejezés rövidítése, amit mobil Internetnek szokás nevezni. A vezeték nélküli alkalmazási protokoll olyan technológiát jelent, ami lehetővé teszi az Internet és a mobiltelefon-készülék egymáshoz kapcsolódását. A WAP tulajdonképpen egy alkalmazott technológia, amely az Interneten megjelenő információkat eljuttatja a mobiltelefon készülék képernyőjére, és egy interaktív Internet hozzáférést biztosít. E telefonok kijelzőit elsősorban szövegek megjelenítésére tervezték. Ezzel a technológiával új piaci lehetőségek teremtődnek mind a szolgáltatóknak, mind pedig az ügyfeleknek. A NAVSTAR GPS (NAVigation Satellite Timing And Ranging Global Positioning System- globális helymeghatározó rendszer navigációs műholdakkal idő- és távolság meghatározás útján) elvét az Egyesült Államokban dolgozták ki katonai navigációs célokra, 1973-ban. Az első műhold fellövésére 1978-ban került sor, a rendszer szolgáltatásai hivatalosan 1995-ben indultak meg. A GPS rendszer a felhasználó helyzetét távolságmérés alapján határozza meg. A működés alapfeltétele az idő igen pontos mérése és a Föld körüli pályán keringő műholdak helyzetének pontos ismerete. A technikai és technológia fejlődése éppen a múlt század 80-as, 90-es éveiben tette lehetővé, hogy e két feltételt egyszerre teljesíteni lehessen. Az SMS (Short Message Service, szó szerint rövid üzenet-szolgáltatás ), mobiltelefonnal küldött rövid terjedelmű, meghatározott karakterszámú üzenet. Eredetileg 1985-ben a GSM szabványok között definiálták, egy üzenettel 160 karaktert lehetett elküldeni, ám az újabb készülékek már tudnak kezelni többrészes SMS-eket (a hálózaton keresztül több SMS-ben átmenő üzenetet egy darabban való megjelenítése), illetve a 7 bites kódolás mellett lehetséges 8 bites vagy 16 bites 13

14 kódolást is választani, így 140, illetve 70 karakter fér egy SMS-be. A felhasználó a mobiltelefonján szerkeszti és megcímezi az üzenetet. A címzettet, a nemzetközi hívószámát megadva azonosítják (például ). Ezután elküldi az üzenetet a szolgáltató központba (Service Center), ahol az üzeneteket tárolják, majd továbbítják a címzettnek. Push-to-talk - A hang alapú mobilszolgáltatások piacának új terméke a push-totalk szolgáltatás. A technológia lehetővé teszi, hogy az előfizető az általa kiválasztott egy vagy esetleg több személynek hangüzenetet küldhessen, anélkül hogy mobiltelefonján hívást kezdeményezne (a szolgáltatást ezért valahol a mobilhívás és az sms között kívánják pozicionálni a szolgáltatók). A rövidebb, legfeljebb másodperces hangüzenet rögzítése, illetve elküldése a készülék egy gombjának megnyomásával történik, és a hangüzenet lényegében azonnal megszólal a címzett mobiltelefonján, anélkül hogy neki a hívást fogadnia kellene. A szolgáltatás leginkább a CB-rádióhoz vagy egy walkie-talkie-hoz hasonlít, vagyis egyszerre több olyan személy is kommunikálhat ily módon, akik ebben előzetesen megegyeztek. A szolgáltatás igénybevétele nem számít bele a telefonhívások perchasználatába, számlázása is más rendszerben történik. A szolgáltatással az Egyesült Államokban az azt bevezető szolgáltató (a Nextel Communications) sok felhasználót csábított magához, és leginkább üzleti munkacsoportoknak (építőbrigádok, kamionvezetők stb.) sikerült eladni a szolgáltatást. Jelenleg folyik a push-to-talk európai bevezetése. A folyamat meghatározó szereplői a készülékgyártók, hálózati berendezések gyártói és természetesen a mobilszolgáltatók, akik ettől a szolgáltatástól várják a hang alapú forgalom fellendülését. Mindazonáltal a hazai piac e vonatkozású vizsgálata rámutatott, hogy a megoldás fogadtatása Magyarországon egyáltalán nem tekinthető egyértelműen kedvezőnek, a bevezetés sikerét több tényező is veszélyeztetheti. A kiforrott SMS-kultúra, valamint a push-to-talk szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos bizonytalanságok például a konferenciabeszélgetések alacsony elterjedtsége miatt csak mérsékelt a felhasználók hasznosságérzete. A szolgáltatók számára rendkívüli fontosságú az új megoldás helyes pozícionálása, mert adott esetben a push-to-talk kannibalizálhatja a már piacon lévő sms- és hang alapú szolgáltatásokat. További problémát vet fel a 14

15 mobilszolgáltatók és a készülékgyártók közötti kompatibilitás kérdése is. Jóllehet a legnagyobb készülékgyártók (a Nokia, az Ericsson, a Siemens és a Motorola) között megfogalmazódott egy egységes technológiai szabvány létrehozása (OMA Open Mobile Association), a piaci folyamatok a cégek saját érdekeinek előtérbe kerülését indukálták. 10 II. 6. A mobil kommunikáció fejlődési trendjei Az internet fejlődésének elmúlt néhány éve világszerte a közösségi kapcsolattartást, tartalommegosztást kínáló oldalak látványos felfutásáról szólt. A sok százmillió felhasználó ma már az egyik legjövedelmezőbb üzleti szolgáltatást működtetni a web-en. Ennek az egyértelmű sikernek a logikus folytatása ezeknek a szolgáltatásoknak és funkcióknak a mobilkommunikáció irányába való elmozdulása. Az internet és a telekommunikáció fejlődési trendjeit elemző, alapvetően a fejlesztések globális gócpontjai körül sertepertélő tanácsadó és szakértő próféták blogjaiból, és az iparág egyéb kutató- és tanácsadó-vállalatainak anyagaiból egyértelműnek látszik a konszenzus abban, hogy az elkövetkezendő néhány év a mobil eszközök funkcióinak látványos fejlődéséről fog szólni. A potenciális célpontokat kereső szakmai és pénzügyi befektetők az elmúlt időszakban előszeretettel helyezték ki tőkéjüket azokba a kis start-up cégekbe, amelyek a mobileszközökre kezdtek el innovatív szolgáltatásokat, ezen belül is elsősorban közösségi funkciókat fejleszteni. 11 A CNN egyik, 2008 áprilisában keltezett tudósításában volt olvasható az a frappáns megállapítás, mely szerint ugyan rossz hír, hogy a web2.0 forradalma lassan a végéhez közeledik, jó hír viszont, hogy a webkettőt ezentúl, magunkkal tudjuk majd vinni, utalva ekként a mobil technológiák gyors térnyerésére. 12 A kommunikáció- és médiatechnológia fejlődésének igazi slágertémája napjainkban egyértelműen az internet és a mobiltelefon korábban egymástól külön létező funkciónak konvergenciája, egy eszközben, egy szolgáltatóban, vagy éppen egy szolgáltatásban való egyesülése. Hasonlóan a web esetében tapasztalt tendenciákhoz, a mobil eszközökre fejlesztett alkalmazások, a mobilkészülékek böngészőire optimalizált oldalak körében is a Ságvári Bence, Mobil social networking a közösségek szép új világa? Ithaka Research Consulting

16 különböző közösségi kapcsolattartást, kommunikációt, információcserét, multimédiás tartalmak megosztását lehetővé tevő szolgáltatások lehetnek az igazi killer application -ok. Ha röviden szeretnénk meghatározni a mobil közösségi szolgáltatásokat (mobile social networking), akkor azok leginkább a számítógépeken, web-es környezetben futó alkalmazások mobilkészülékekre való adaptációját jelentik. Hasonlóan a hagyományos számítógépeken futó rendszerekhez, ezek is feltételezik valamilyen virtuális közösség meglétét. Jelenleg a mobil közösségi szolgáltatások legfontosabb típusai az azonnali üzenetküldés, chatelés és chatszobák biztosítása, a társkeresés, és a különböző társas játékok. Kedveltek ezenkívül még a taggelésre és a véleményezésre, értékelésre és rangsorolásra alkalmas szolgáltatások, a wikipédiás alkalmazások is, valamint a tartalomfeltöltés lehetősége. Külön alfaját jelentik a mobilos közösségi lehetőségeknek a helyzethez kötött alkalmazások. A mobil közösségi alkalmazások legnagyobb előnye a always on netwörkölés lehet, ami azt jelenti, hogy ellentétben az otthoni számítógéppel, ahol többnyire valamilyen múltbéli eseménnyel kapcsolatban szerzünk információkat, vagy ugyan élőben követhetünk valamit, ami viszont általában egy tőlünk távol lévő helyszínen zajlik, a mobilkészülék segítségével valóban az online térben is meg lehet élni a pillanatot. A helyszínen készített felvételeket, kommentárokat valós időben lehet megosztani másokkal. Mivel a mobiltelefonok lényegében folyamatosan be vannak kapcsolva, a közösséggel való kapcsolattartás is folyamatos lehet. Hasonlóan a mobil streaming, illetve on-demand alapú televíziós tartalmak népszerűségére vonatkozó előzetes várakozásokhoz, a közösségi szolgáltatások esetében is várhatóan fontos szerepe lesz az unaloműzésre épülő üzleti modelleknek. Itt elsősorban az olyan holtidők kihasználásáról van szó, mint az utazás (pl. tömegközlekedés), különböző helyzetekben való várakozás, stb. Így a jelenleg döntően az otthoni vagy munkahelyi számítógépen keresztül végzett social netwörkölés ki fog szabadulni ezek közül a keretek közül. A felhasználók akár folyamatosan elérhetőek lesznek. Hogyan változnak az erőviszonyok? A fejlesztő cégek egyetértenek abban, hogy a mobilkommunikáció területén az erőviszonyok folyamatos átrendeződének vagyunk szemtanúi. A korábbi időszakban egyértelműen a mobilszolgáltatók, a hálózatok üzemeltetői voltak irányító pozícióban. Ha úgy tetszik, élet és halál urai voltak. A készülékek magas ára miatt dönthettek arról, hogy melyik készülékgyártó milyen termékeit engedik be a saját piacukra (a későbbi bevételre alapozva 16

17 támogatást nyújtva a fogyasztóknak), vagy a hálózatukon belül is csak azt az adatforgalmat (legyen az beszéd, üzenetküldés, vagy később WAP-os, vagy mobil web-es adatforgalom) tették lehetővé, amelynek gazdájával számukra előnyös megállapodásokat tudtak kötni, vagy nem sértette a saját hasonló szolgáltatásuk érdekeit. Napjainkra ez a helyzet jelentősen átalakult. A készülékek árának rohamos csökkenésével, az új kommunikációs technológiáknak a készülékekbe való integrálásával (WiFi, Bluetooth, stb.), a harmadik generációs hálózatokon működő szélessávú kapcsolatok megjelenésével, mindenekelőtt pedig a tartalomgazdák megerősödésével, új szereposztással kellett megismerkedniük. Az internetes vállalatok (pl. Google, Apple, Yahoo, Microsoft) a készülékgyártókkal karöltve (pl. Nokia, Sony Ericsson) mind azon dolgoznak, hogy véget érjen ez a szolgáltatók által dominált korszak. Az általuk követett stratégia kettős: vagy egyenrangú félként akarnak megjelenni a mobilszolgáltatók mellett, vagy pedig őket kikerülve közvetlenül alakítanak ki kapcsolatot a fogyasztókkal. Az elkövetkezendő 3 5 év tehát valószínűleg globális méretekben is arról fog szólni, hogy mennyire válnak átjárhatóvá a mobilhálózatok, mennyire lesz nyílt a mobil internet, illetve a mobilkészülékeken alkalmazott technológiák és szabványok mennyiben könnyítik meg a fejlesztéseket Ságvári Bence, Mobil social networking a közösségek szép új világa? Ithaka Research Consulting 17

18 III. KOMMUNIKÁCIÓ MODELLEK III. 1. Telekommunikáció modell Shannon Weawer modell (1949): A modellt a kommunikáció matematikai elmélete című művükben publikálták 1949-ben. Ez volt az első ilyen modell. Céljuk az volt, hogy a telefonkábelen zajló üzenet átadás minél hatékonyabb módját kidolgozzák. A kommunikációt lineáris és egyirányú folyamatnak tekintették. A - B Három fázis: 1. prekommunikáció szakasz 2. tényleges kommunikáció szakasz 3. posztkommunikáció szakasz Információforrás átadó csatorna befogadó végcél Kommunikációs zaj 2. ábra Schramm kiegészítése: feed-back 18

19 Hogyan nézz ki a kommunikáció folyamata? 1. stimulálás: a kommunikáció folyamatát valamilyen külső vagy belső inger indítja el, ami kiváltja az üzenetátadás szándékát. 2. kódolás: az információ forrás az üzenet tartalmát szimbólumokba kódolja, hogy az a csatornán való áthaladásra alkalmas jelformát öltsön. 3. továbbítás: az üzenet küldője elküldi az üzenetét. 4. csatorna: fizikai eszköz: a hanghullám, fénysugár, rádióhullám, telefonkábel, idegrendszer) továbbítás: a) közvetlen interperszonális, b) közvetett médiakommunikáció 5. internalizáció: a humán befogadó a technikai berendezéstől dekódol. A befogadó tudatosan feldolgozza (internalizálja) az információt. (dekódolás fázisa végbemegy egy második dekódolás, amely alapján az üzenet érthető lesz.) Mindig az emberi befogadóhoz kötődik a kommunikációs aktus, az interperszonális (személyközi) kommunikáció is. Hogy a dekódolás második fázisa sikeres legyen, a befogadónak értenie kell a forrás által kiválasztott és kódolásban használt kommunikációs formákat. Ez egyúttal azt jelenti, hogy a forrásnak és a vevőnek azonos kódot kell használnia, és közel azonos háttértudással kell rendelkeznie ahhoz, hogy a kommunikáció létrejöhessen. 6. kommunikációs zaj: a kommunikációs folyamat zavartalanságának akadályait zajnak hívjuk. Csökkentik az üzenet befogadásának hatékonyságát. Fajtái: - csatornazaj: üzenet átadásának folyamata közben (mikrofonhiba) - környezeti zaj: dekódolás folyamata közben (külső zaj) - szemantikai zaj: üzenetek megformálása során (nyelvhelyességi, stiláris hiba, fogalmazásiés beszédhiba) Schramm egészítette ki a modellt 1954 ben, a visszacsatolással: 7. Feed back : Visszaható folyamat, amikor az üzenet befogadója a dekódolást követően válaszol, ebből következik, hogy a befogadó a dekódolást követően kommunikátorrá válik és válaszát kódolja, majd az adott médiumon keresztül továbbítja az eredeti kommunikátornak. Interperszonális kommunikáció: közvetlen Médiakommunikáció: késleltetett és lehetőségei korlátozottak, ezért a kifejezés pontossága és tisztasága a tömegkommunikációban alapkövetelmény, hiszen pontosítási és korrigálási lehetőségek alig vannak. 8. információ: Az internalizációs kommunikáció alapegysége az információ, mértékegysége a bit. (2-es számrendszerű számjegyek elnevezése), igen nem választás. 19

20 (9.) Redundancia: (az, ami az üzenetben konvencionális /előre meghatározható/) magas fokon előre meghatározhatóak és információtartalmuk alacsony. III. 2. Az SMS kommunikáció modellje A kommunikáció modellje: A kommunikációhoz legalább két résztvevőre van szükség. A kommunikációban részt vesz egy adó és egy vevő. Többirányú kommunikációnál bármelyik fél lehet többszereplős. A kommunikációs folyamat közben információ átvitele történik. Az egyirányú kommunikáció folyamatábrája: Forrás/Kódoló Csatorna Nyelő/Dekódoló Mik a kommunikáció modell részei? 3. ábra o Közlemény: jel, jelsorozat, adatok, melyek információt hordoznak, az, amit az adó közöl a vevővel. o Forrás (adó): az információ forrása, lehet személy, állat, szoftver, gép stb., amely a közleményt előállítja és továbbítja. o Jelátalakító: a jeleket legtöbbször fizikailag át kell alakítani, hogy alkalmasak legyenek a továbbításra, például analóg hangjel átalakítása analóg elektromos jellé. o Kódoló: a jeleket, illetve a közleményt kódolja egy másik jelrendszerbe, például, analóg jelet digitalizál, digitális jelet tömörít. o Információs csatorna: az a vezeték, közeg, fizikai mező, amely a közleményt (jeleket) továbbítja. o Dekódoló: a kódolt közlemény (jelek) visszaalakítását végzi. o Nyelő (vevő): az aki (amely) értelmezi, tárolja a közleményt (jeleket) o Zaj: a közleményhez, jelhez keveredő, torzító, zavaró jel, a digitális jelnél hibás számjegyek is szerepelhetnek. 20