MEGJEGYZÉSEK A HAZAI JOGRENDSZERRŐL 1 Lamm Vanda

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MEGJEGYZÉSEK A HAZAI JOGRENDSZERRŐL 1 Lamm Vanda"

Átírás

1 MEGJEGYZÉSEK A HAZAI JOGRENDSZERRŐL 1 Lamm Vanda Vezetői összefoglaló A tanulmány a hazai jogrendet az 1990 utáni jogfejlődés alapján vizsgálja, s az egyes nagy jogterületekhez kapcsolódóan próbál javaslatokat megfogalmazni. A szerző szerint egy új alkotmány kidolgozása ma nem szerepel napirenden, s a jelenleg hatályos számtalan alkalommal módosított Alkotmány normaszövegén és az Alkotmánybíróság joggyakorlatán alapuló alkotmányos rend működőképes és megfelel a jogállami elvárásoknak. Egyébként is egy új alkotmány kidolgozása a jelenlegi viszonyok között csak megosztaná a politikai erőket, s inkább viszályt szítana, mint egyetértést. Az új alkotmány kidolgozása helyett sokkalta célszerűbb lenne egy alapos alkotmányrevízió elvégzése, amelynek során a legkirívóbb anomáliákat és inkonzisztenciákat kigyomlálnák, s néhány elengedhetetlenül szükséges módosítást elvégeznének. A rendszerváltozás nyomán az emberi jogok védelmére rendelt jogvédelmi intézmények köre bővült, hiszen felállításra került az Alkotmánybíróság és az országgyűlési biztosok intézménye. Ugyanakkor kimaradt egy olyan fórumnak a felállítása, amelynek létét a jogállamiság szempontjából szakmai körökben igen fontosnak tartják, ez pedig az önálló közigazgatási bíróság. A közigazgatási bíróság létrehozását mindenekelőtt az teszi szükségessé, hogy a közigazgatási határozatok rendes bíróságok előtti megtámadásának jelenlegi rendszere a közigazgatási döntések egy jelentős része jogszerűségének bírói ellenőrzését nem teszi lehetővé; ezen kívül alig van lehetőség a közigazgatás mérlegelése helyességének a vizsgálatára. A politikai gazdasági rendszerváltozás mindenképpen szükségessé teszi a nagy jogági kódexek újrakodifikálását. Egyes új kódexek már létrejöttek (büntetőeljárási törvény, közigazgatási eljárási törvény), a nagy anyagi jogi kódexek, így az új Polgári Törvénykönyv és az új Büntető Törvénykönyv kidolgozása már évek óta folyamatban van. Kívánatos e munkálatok felgyorsítása, s hozzá kellene kezdeni más jogterületek átfogó újrakodifikálásához. A jogalkotásnál az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani az érdemi hatásvizsgálatra, s a hatásvizsgálatoknak az egész jogalkotási folyamatot végig kell kísérniük. 1 Jelen tanulmány Boóc Ádám, Halász Iván, Horváthy Balázs, Ligeti Katalin, Majtényi Balázs, Pap A. László, Rácz Zoltán, Sulyok Gábor, Szamel Katalin, Török Gábor és Vörös Imre által készített összefoglalókon alapul. 20

2 Az alkotmányozás kérdései szükség van-e új alkotmányra? Magyarországon az es rendszerváltozás utáni jogrend alapjait a Köztársaság Alkotmányát kihirdető évi XXXI. törvény fektette le. Ez az alkotmány azonban nem más, mint a korábbi alkotmány, az évi XX. törvény szerkezetébe beépített új alaptörvény. Ez a régi új Alkotmány tartalmazza azokat a legfontosabb normákat és elveket, amelyek a demokratikus jogállam követelményéből adódnak, így a parlamenti demokráciát, a többpártrendszert, az emberi jogok védelmét, stb. Az alkotmányos forradalom nyomán született alaptörvény tehát valójában alkotmánymódosítások sorozatával jött létre, s azt eleve átmenetinek szánták, amit jól bizonyít az az Alkotmány preambulumában található kitétel, hogy... a jogállamba való politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés hazánk új alkotmányának elfogadásáig Magyarország alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg. Egy új alkotmány kidolgozásával az első szabadon választott Országgyűlés nem foglalkozott, s az új alaptörvény létrehozása csak az 1994-es választások után került napirendre és 1998 között a politikai pártok, az Országgyűlés, valamint elméleti és gyakorlati szakemberek sokasága dolgozott az új alkotmány előkészítésén. Ebben a ciklusban jelentős szakmai munkálatok történtek, sőt az Országgyűlés a házelnök vezetésével a parlamenti pártok képviselőiből Alkotmányelőkészítő Bizottságot hozott létre, s egy szövegtervezet is készült. A parlamenti pártok egyetértésének hiánya miatt azonban az alkotmány szövegében nem sikerült megegyezést létrehozni, s 1998 tavaszán a munkálatok abbamaradtak. Az 1998 és 2002 közötti parlamenti ciklusban az új alkotmány kidolgozása nem szerepelt napirenden, s egy új alaptörvény létrehozása csak a 2002-es választások után került ismét szóba. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez nem a pártprogramok szintjén történt, hanem egyegy, a nagyobbik kormánypárthoz tartozó politikus vetette fel egy új alkotmány előkészítésének szükségességét. Ennek tudható be, hogy ebben a ciklusban is bizonyos szakmai munkálatok elsősorban az Igazságügyi Minisztérium égisze alatt történtek, azonban hivatalosan egyik parlamenti párt sem állt elő egy új alkotmány elfogadásának szükségességével. 2 Napjainkban kizárólag szakmai szempontok alapján valójában nehéz állást foglalni abban a kérdésben, hogy szükség van-e új alkotmányra vagy sem. Egy új alkotmány mellett szólnak mindenképpen azok az érvek, miszerint a jelenleg hatályos alaptörvényt egyértelműen ideiglenesnek szánták, az okmány számos ellentmondást, inkonzisztenciát tartalmaz, túl könnyen módosítható, 3 s a túl gyakori módosítások következtében nem egyszer újabb ellentmondások is keletkeztek. Az új alkotmány elfogadása ellen felhozható az, hogy mára kialakult és megszilárdult egy, a hatályos Alkotmány normaszövegén és az Alkotmánybíróság joggyakorlatán alapuló alkotmányos rend, amely működőképes és megfelel a jogállami elvárásoknak. Az új alkotmány kidolgozása a jelenlegi politikai viszonyok között minden valószínűség szerint megosztaná a politikai erőket, s inkább viszályt szítana, mint egyetértést. Mindezekre tekintettel az új alkotmány kidolgozása helyett sokkalta célszerűbb lenne egy alapos alkotmányrevízió elvégzése, amelynek során a legkirívóbb anomáliákat és inkonzisztenciákat kigyomlálnák. 2 Az Igazságügyi Minisztérium 2006 januárjára elkészítette az új alkotmány normaszövegét. 3 Az Alkotmányt október 23-án történt ünnepélyes kihirdetése óta 28 alkalommal módosították. 21

3 Nem hallgatható el azonban, hogy a hatályos Alkotmány bizonyos rendelkezései mindenképpen újraszabályozást igényelnek. Ezek közül itt csak néhány problémára szeretnénk rámutatni. Az egyik az Alkotmány 7. cikkéhez kapcsolódik, s az a nemzetközi jog és a belső jog viszonyára vonatkozik. A magyar jogrendszer és a nemzetközi jog viszonyának szabályozásában ugyanis számos anomália tapasztalható. Annak ellenére, hogy e kérdéssel az Alkotmánybíróság több döntésében foglalkozott, az Alkotmány ezt rendező 7. (1) bekezdése többféleképpen értelmezhető, s további kérdéseket is felvet (például a nemzetközi szokásjog transzformálhatóságát). Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy egy demokratikus jogállamban elengedhetetlen e tárgykör precíz és ellentmondásoktól mentes alkotmányos szabályozása, függetlenül attól, hogy az adott állam a nemzetközi jog és a belső jog viszonyát illetően a dualista vagy a monista megoldást preferálja. Gondot okoz az Európai Unióbeli tagságunkra tekintettel született ún. csatlakozási klauzula. Az Országgyűlés a 2/A -t azzal a szándékkal iktatta be az alaptörvénybe, hogy ún. csatlakozási klauzulaként mindazon problémákat kezelje, amelyek az európai jognak a magyar jogalkalmazók általi kötelező alkalmazásával és egyes állami hatáskörök gyakorlásának az Európai Unióra való átruházásából adódnak. A szakirodalom álláspontja szerint ez a meglehetősen pongyola megfogalmazású módosítás nem oldja meg a problémát. Különösen élesen vetődik fel a kérdés egyes hatásköröknek az Unió intézményeivel való közös gyakorlásával összefüggésben. Jelenlegi formájában ugyanis ezt a rendelkezést az Alkotmánybíróság nem tudja alkalmazni, azaz nem tudja megítélni egy hatáskörgyakorlás átruházásának alkotmányosságát. Éppen ezért ajánlatos lenne e rendelkezést megfelelően pontosítani. Szintén nem rendezett az európai jog és a magyar jog viszonya, illetve erről az Alkotmány nem mond semmit. A kérdés feltétlen rendezést igényel, mégpedig azért, mert az Alkotmánybíróság csak a Magyar Köztársaság Alkotmányát alkalmazhatja, és adott esetben kénytelen lenne megsemmisíteni valamely az európai joggal konform, ám a magyar Alkotmányba ütköző jogszabályt. Sokan a jelenleg hatályos Alkotmány egyik neuralgikus pontjaként tartják számon a kétharmados törvényeket, vagyis azokat a törvényeket, amelyeket az Országgyűlés csak a képviselők kétharmadának szavazatával fogadhat el. Nyilvánvaló, hogy a kétharmados törvények mindenképpen megnehezítik a törvényalkotást. Éppen ezért az elmúlt több mint másfél évtizedben figyelemmel az ellenzék magatartására, bármelyik párt vagy pártok legyenek is ellenzékben bizonyos jogszabályok megalkotásával, illetve módosításával a kormányzó többség elő sem állt. Miután a kétharmados törvények a mindenkori ellenzék számára egyfajta garanciával bírnak, éppen ezért az ésszerű megoldás az lenne, ha jelentősen csökkentenék a kétharmados szavazás alá tartozó törvények körét, s csak néhány valóban kiemelkedő jelentőségű jogszabály elfogadását kötnék kétharmados többséghez. Jogalkotási mulasztások a jogalkotással összefüggő kérdések A jogalkotó fontos feladata a mulasztásos alkotmánysértések kiküszöbölése, orvoslása márciusi adatok szerint (az önkormányzatok jogalkotásának elmulasztásával kapcsolatos határozatokat nem számítva) 12 olyan mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet kimondó alkotmánybírósági határozat létezik, amelyekből folyó jogalkotási kötelezettségének a felhívott jogalkotó, nevezetesen az Országgyűlés nem tett eleget. A 22

4 mulasztás pótlására megállapított határidő egyébként három esetben még nem telt le, illetve egy esetben a mulasztást csak részben pótolta határidőre a jogalkotó. Végső soron tehát nyolc olyan alkotmányos mulasztás áll fenn, amelyek esetében az Országgyűlés az Alkotmánybíróság által előírt határidőig nem teljesítette jogalkotói feladatát. 4 Az egyik legrégebbi alkotmánysértő mulasztás a kisebbségek parlamenti képviseletével kapcsolatos, de mulasztás állapítható meg a parlamenti házszabállyal, valamint a vizsgáló bizottságokkal kapcsolatban is. A közvélemény előtt is jól ismert jogalkotói mulasztás a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletéhez kapcsolódik. Az Alkotmánybíróság a kisebbségek országgyűlési képviseletét illetően még 1992-ben a kisebbségi törvény elfogadását megelőzően megállapította, hogy az Országgyűlés nem tett eleget a kisebbségi képviselet megteremtésére irányuló jogalkotási kötelezettségének. A későbbiekben az Alkotmánybíróság több határozatában (1994-ben és 2005-ben) is érintette a kérdést, s jogszabály is született, ennek ellenére a kisebbségek országgyűlési képviselete mind a mai napig nem tekinthető rendezettnek. Egyébként bizonyos jogalkotói mulasztás még magával az Alkotmánybírósággal kapcsolatban is fennáll, amennyiben több mint 16 éve nem került elfogadásra az Alkotmánybíróság ügyrendjét tartalmazó törvény, holott az Alkotmánybíróság létrehozásáról szóló évi XXXI. tv. értelmében Az Alkotmánybíróság szervezetére és eljárására vonatkozó részletes szabályokat az Alkotmánybíróság ügyrendje állapítja meg, amelyet az Országgyűlés az Alkotmánybíróság javaslatára törvényben határoz meg. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk új helyzetet teremtett a magyar jogalkotó szervek számára. A csatlakozást követően ugyanis a jogalkotási tevékenységet a korábbi jogharmonizációnál komolyabb feladat elé állítja az a tény, hogy a közösségi jogból fakadó belső jogalkotási követelményként rögzíti, a jogszabályok nem lehetnek ellentétesek, illetőleg összeegyeztethetőnek kell lenniük az Európai Közösségek és az Európai Unió jogi aktusaival. Az egész magyar jogrendszer stabilitására, a jogbiztonságra, s hazánk európai uniós tagságára tekintettel feltétlenül módosításra szorul a jogalkotási törvény. Egyébként 2003 óta az Országgyűlés előtt van a jogalkotásról szóló új törvényre vonatkozó javaslat, amely eddig nem került elfogadásra, bár számos érv szól amellett, hogy ez elengedhetetlenül szükséges lenne. Szintén a csatlakozás veti fel az Unió ún. másodlagos jogforrásainak a helyét a magyar jogforrási hierarchiába (rendelet, határozat). Ez is egy olyan kérdés, amelyet fontosságára tekintettel a jogalkotási törvénynek kell rendezni. Egyes vélemények szerint az említett probléma közvetve már most is többé-kevésbé megoldottnak tekinthető, egy ilyen horderejű kérdést azonban szükséges volna egyértelműen és tisztán szabályozni. A jogszabályok megalkotásánál rendkívül fontos az érdemi hatásvizsgálat. Kétségtelen, bizonyos jogszabályoknál törvényi előírás a hatásvizsgálatok elvégzése, ez azonban az esetek egy részében mechanikus és technikai jellegű, s csak a jogszabály előkészítésének folyamatára korlátozódik. Álláspontunk szerint a jogszabályok hatásvizsgálatának az egész 4 Meg kell jegyeznünk, hogy három esetben a kormány nem tett eleget az Alkotmánybíróság határozatában foglaltaknak. 23

5 jogalkotási folyamatot végig kell kísérnie, egészen az adott jogszabálynak az Országgyűlés általi elfogadásáig. Előfordulhat ugyanis, hogy az Országgyűléshez esetleg a törvény elfogadását közvetlenül megelőzően benyújtott módosító indítványok következtében a jogszabály igen jelentős változáson megy át. Nem kizárt az sem, hogy egy-egy esetleg aprónak tűnő módosítás következtében a kérdéses jogszabály annak előkészítése során nem számolt újabb jelentős költségvetési kiadásokat eredményez, vagy egyszerűen végrehajthatatlan lesz. A közigazgatás korszerűsítésének elmaradása Az es rendszerváltozás után úgy tűnik a közigazgatás két nagy alrendszere közül az önkormányzatokra nagyobb figyelmet fordítottak, mint az államigazgatásra. Ennek bizonyos mértékben ellentmondani látszik az a tény, hogy az évi XXXI. törvénnyel kihirdetett Alkotmány a közigazgatásnak csak az egyik részét, az államigazgatás alrendszereit érintette, az önkormányzati közigazgatás garanciái csak a következő évben az önkormányzati törvény (1990. évi LXV. tv.) elfogadásakor kerültek be az alaptörvénybe. Ezzel mindenesetre a helyi igazgatás megreformálása megtörtént, s a területi és helyi államigazgatásnak egy sajátos rendszere alakult ki, a korábbi tanácsrendszert felváltotta a helyi önkormányzati rendszer. Külön kérdés az, hogy ez a rendszer mennyire váltotta be a hozzáfűzött reményeket, s mára már ez is felülvizsgálatra szorul. A közigazgatás korszerűsítését, modernizálását és hatékonyabbá tételét azonban mind a mai napig nem sikerült megvalósítani, bár az 1990 utáni kormányok ezekkel a kérdésekkel lassan másfél évtizede foglalkoznak, s a Miniszterelnöki Hivatal égisze alatt több közigazgatási reformkoncepció készült, amelyeket kormányhatározatokba foglaltak, végrehajtásukra azonban nem került sor. Az egymást követő kormányok ugyanis ezeket a reformkoncepciókat magukra nézve nem tartották érvényesnek, holott a koncepciók alapvetően politikafüggetlenek voltak. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy a közigazgatás korszerűsítése tovább nem halogatható. A közigazgatás korszerűsítése egyik első lépéseként értékelhető, hogy az Országgyűlés a évi. CXL. törvénnyel megalkotta az új közigazgatási eljárási törvényt. Ez a jogszabály egy majd félévszázados és számos alkalommal módosított törvényt (1957. évi IV. tv.) váltott fel. A közigazgatás új szemlélete már a jogszabály címében is megmutatkozik, amennyiben az A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályai címet viseli. Az emberi jogok védelmének további erősítése A rendszerváltozás nyomán az emberi jogok védelmére rendelt jogvédelmi intézmények köre bővült, hiszen felállításra került az Alkotmánybíróság és az országgyűlési biztosok intézménye. Ugyanakkor kimaradt egy olyan fórumnak a felállítása, amelynek létét a jogállamiság szempontjából szakmai körökben igen fontosnak tartják, ez pedig az önálló közigazgatási bíróság. Ez egyben a közigazgatás bírói ellenőrzésének jelentős kiterjesztését is magával hozná. Kétségtelen, hogy mind a közigazgatási eljárási törvény, mind pedig a Polgári Perrendtartás lehetővé teszi a közigazgatási határozatok bíróság előtti megtámadását, azonban ez csak a jogszabályt sértő hatósági határozatok vonatkozásában lehetséges. A közigazgatási bíróság létrehozását tehát mindenekelőtt az teszi szükségessé, hogy a közigazgatási határozatok rendes bíróságok előtti megtámadásának jelenlegi rendszere a közigazgatási 24

6 döntések egy jelentős része jogszerűségének bírói ellenőrzését nem teszi lehetővé; ezen kívül alig van lehetőség a közigazgatás mérlegelése helyességének a vizsgálatára. Az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásával összefüggő mutatók közvetlenül befolyásolják egy állam nemzetközi megítélését és jelzik a jogbiztonság fokát. E körülményre figyelemmel célszerű lenne, ha a mindenkori magyar kormányzat még a jelenleginél is nagyobb figyelmet fordítana az emberi jogok kérdésére. E téren különösen fontos lenne a különböző nemzetközi és uniós emberi jogi védelmi mechanizmusok előtt megindított eljárásokról a közvéleményt tájékoztatni, és az egyes jogvédelmi szervek hazánkat érintő döntéseiből, ajánlásaiból és jelentéseiből levonható tanulságok figyelembe vétele. Kívánatos lenne továbbá néhány még nem ratifikált jelentősebb emberi jogi egyezmény kötelező hatályának mielőbbi elismerése, hiszen a Magyar Köztársaságnak aligha vannak olyan érdekei, melyek eme aktus ellen szólnának. A nagy jogági alaptörvények újrakodifikálása Hazánkban az alkotmányos forradalom az 1989-es átfogó alkotmánymódosítások elfogadásával nem ért véget. Létre kellett hozni az alkotmánymódosítások végrehajtását és a politikai gazdasági rendszerváltozást szolgáló jogszabályokat. Elmondható, hogy ezek zömét az első szabadon választott Országgyűlés megalkotta. Bizonyos jogszabályok esetében a törvényhozó a módosításokhoz folyamodott, s ez történt például a nagy jogági kódexek, így a Polgári Törvénykönyv és a Büntető Törvénykönyv esetében. Más esetekben új jogszabályokat hoztak. Mind a módosításoknál, mind pedig az új jogszabályok megalkotásánál megfigyelhető volt az, hogy a) a törvényhozóra erős politikai nyomás nehezedett; b) egyes jogszabályoknál gyakran rövid távú gazdasági célokat vettek csak figyelembe; c) a törvényalkotás egyfajta sietséggel történt. Mindezek következtében a jogszabályok nem egy esetben pontatlanok voltak, illetve olyan ellentmondásokat hordoztak magukban, amelyek csak gyakorlati alkalmazásuk során kerültek felszínre. A fentebb elmondottakra tekintettel, valamint Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozása miatt szükségessé vált a nagy jogági alaptörvények újrakodifikálása, ez vonatkozik a Polgári Törvénykönyvre, a Büntető Törvénykönyvre, a Munka Törvénykönyvére, a Büntetőeljárási Törvényre, a közigazgatási eljárási törvényre, stb. Ezek a kodifikációs munkálatok zömükben az 1990-es évek második felében elkezdődtek, bizonyos területeken azonban még hozzá sem kezdtek. Az új kódexek a jogharmonizációs követelményeken túlmenően lényegében az 1990 óta született törvények szintézisére, s a rendszerváltozás folyamatának kodifikációs lezárására törekszenek. a) Az új Btk. előkészítése Magyarországon a politikai változások egyik első jeleként már az első szabad választásokat megelőzően 1989 nyarán módosították a Büntető Törvénykönyvet (Btk.), s az államellenes bűncselekmények esetében kiiktatták a halálbüntetést (az évi XVI. tv.). Nem sokkal később az évi XXV. tv. pedig szinte teljes egészében megváltoztatta a Btk. e fejezetének korábbi rendelkezéseit. Hasonlóképpen változott a gazdasági bűncselekmények köre is, amennyiben egyes cselekmények kikerültek a büntetőjog által szankcionált cselekmények köréből (pl. üzérkedés, devizagazdálkodást sértő bűncselekmények). Ugyanakkor azonban éppen a gazdaságban bekövetkezett változások hatására újabb bűncselekmények is bekerültek a Törvénykönyvbe. Eltöröltek továbbá bizonyos büntetési 25

7 nemeket, így mindenekelőtt a halálbüntetést, amelynek alkotmányellenességét Magyarországon az Alkotmánybíróság mondta ki. Az Alkotmánybíróság döntésében hangsúlyozta: Az emberi élethez és méltósághoz mint abszolút értékhez való jog korlátot jelent az állam büntetőhatalmával szemben (23/1990 (XI. 31.) AB határozat). A hatályos Büntető Törvénykönyvet, az évi IV. törvényt a rendszerváltás óta a törvényhozás 68 alkalommal módosította, az Alkotmánybíróság különféle határozatai pedig 9 esetben érintették. Ezek a változások mintegy száz rendelkezést módosítottak, illetve helyeztek hatályon kívül. A változások nagy száma mindenekelőtt arra vezethető vissza, hogy a rendszerváltás társadalmi történelmi körülményei között a Btk. számos vonatkozásban anakronisztikussá vált. A nagyszámú módosítás azonban óhatatlanul megbontotta a Törvénykönyv belső egyensúlyát, a szankciórendszer harmóniáját és a büntetési tételek egymáshoz való viszonyát. Emellett az egymást követő módosítások a büntetőjogi beavatkozást és annak határait esetenként eltérő büntetőpolitikai nézetek alapján tették meg. Az elmúlt évtizedben történt változtatások miatt egységes szemléleten alapuló felülvizsgálatra van szükség. Ennek a felülvizsgálatnak ki kell terjednie mind az általános rész, mind a különös rész szabályanyagára. A Btk. tagolása feltétlenül újraszabályozást igényel, mivel a társadalmi gazdasági fejlődés számos, egymástól jól elkülöníthető érdekeket védő büntető törvényi rendelkezést kíván meg, s ezt a törvény rendszerében is kifejezésre kell juttatni. Ezért a Btk. egységének megtartása mellett a jövőben indokolt a szabályozás alanyára vagy tárgyára tekintettel speciális rendelkezéseket ún. külön Könyvekben elhelyezni. Ezek a következők lennének: 1. könyv: Általános rendelkezések; 2. könyv: Köztörvényi bűncselekmények; 3. könyv: Szakigazgatási jogszabályokat sértő bűncselekmények; 4. könyv: A katonákra vonatkozó rendelkezések és a katonai bűncselekmények; 5. könyv: A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések. E tagolás egyrészt lehetővé teszi, hogy az egységes kódex megtartása mellett a jogtárgy védelemben vagy az elkövetők személyében megjelenő jelentős különbségeket a Büntető Törvénykönyv kellően kifejezésre juttassa. A különös részi rendelkezések megalkotásánál a belső szerkezeti tagolás kialakításának megteremtése azért is nagy jelentőséggel bír, mert a különböző bűncselekmények törvényi tényállásai a jogilag védett érdekek sokrétűségét fogják át, s az abban való eligazodást nemcsak a szakmában dolgozó jogászok, hanem az állampolgárok számára is biztosítani kell. Az új Btk. megalkotásával az Igazságügyi Minisztérium már évek óta foglalkozik. Célszerű lenne a munkálatok felgyorsítása, s a bűnözés elleni eredményes fellépésre, a jogbiztonság elvének érvényesítésére, Magyarország európai uniós tagságából adódó kötelezettségeinkre tekintettel az új Törvénykönyv mielőbbi elfogadása. b) A magánjogi jogalkotás A rendszerváltozás után a gazdasági és magánjogi jogszabályok sokasága jött létre. Szinte még felsorolni is nehéz lenne, hogy az 1990-ben elfogadott átfogó gazdasági program nyomán hány a piacgazdaságot érintő jogszabály elfogadására került sor. E körbe tartoznak azok a törvények, amelyek a társasági- és cégjogra, a bankjogra, az értékpapír- és tőzsdejogra, a csődjogra, a versenyjogra, a biztosítási jogra vonatkoztak. Ezek zömükben olyan kérdéseket érintettek, amelyeket szocialista viszonyok között nem szabályoztak. 26

8 A politikai rendszerváltozáshoz kapcsolódóan más jellegű gazdasági tárgyú törvények is születtek. Ezek egyik csoportja az előző rendszer idején elszenvedett sérelmeket próbálta orvosolni, ilyenként említhetők a tulajdoni kárpótlási törvények (1991. évi XXV. tv.) az egyházi ingatlanokról szóló törvény (1991. évi XXXII. tv.). A jogszabályok másik csoportja a gazdaságban meglévő állami tulajdon visszaszorítására és az állami vagyon magánkézbe adására törekedtek, ezek az ún. privatizációs törvények (1990. évi LXXIV. tv., évi XXXIX. tv., évi XXXVIII. tv., évi XLIV. tv.). A gazdaságot érintő jogalkotásban mindenképpen új szakasz kezdődött akkor, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország is előbb-utóbb az Európai Gazdasági Közösség tagja lesz, s az 1993 júniusában megtartott koppenhágai csúcs után már valójában csak az volt kérdéses, hogy a teljes jogú tagságra mikor fog sor kerülni. A csatlakozásra való felkészüléssel összefüggő jogharmonizációs feladatok, valamint az 1990 után elfogadott gazdasági és magán jogi tárgyú jogszabályok, valamint a gyakorlati tapasztalatok arra sarkallták a jogalkotót, hogy mielőbb hozzákezdjen egy új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) megalkotásához. A magánjogi viszonyokat átfogóan rendező új Ptk. létrehozásával kapcsolatos munkálatok 1998-ban kezdődtek. Az erről szóló kormányhatározat értelmében a felülvizsgálat közvetlen célja egy korszerű, a nemzetközi gyakorlatnak és elvárásoknak is megfelelő Ptk. megalkotása, amely a gazdaság alkotmányaként, a civilisztika alaptörvénye lesz... Az új Ptk. legyen az 1990-től készült törvények szintézisével a civilisztika terén a rendszerváltás folyamatának egyfajta kodifikációs lezárása, összegzése. Az új Ptk. koncepciója 2002-re elkészült. A koncepcióból kitűnően módosulni fog a Törvénykönyv szerkezete: öt fő részből fog állni, s mindenképpen újdonság, hogy nem lesz ún. általános rész, viszont önálló részben fogja szabályozni a családjogot, amelyről Magyarországon 1952 óta külön törvény rendelkezett. A Törvénykönyv kidolgozásánál az ún. holland módszert választották, amelynek eredményeképpen az eredetileg december 31-re kitűzött határidő helyett a Törvénykönyv elkészülte reálisan csak között várható. Mára azonban a jelenleg hatályos Ptk. a gyakorlatban egyre nehezebben tud funkcionálni. Ennek oka paradox módon nem magában a jogszabályban rejlik, hanem abban, hogy a számos uniós irányelv által involvált változások szakmai kritika nélkül kerültek be a Törvénykönyvbe, amelynek következtében a gyakorlati szakemberek véleménye szerint a Ptk. lassan kezelhetetlenné kezd válni. Mindezekre tekintettel feltétlenül indokoltnak tűnik a Ptk. kodifikációjának jelentős felgyorsítása. A Ptk.-n kívül a gazdasági jogalkotásnak vannak még olyan területei, amelyekre vonatkozó jelenleg hatályos jogszabályok gyakorlati alkalmazásuk során nem kis problémát okoznak (pl. a kis- és középvállalkozások számára), s éppen ezért kívánatos lenne mielőbbi felülvizsgálatuk. Ilyenként említhető néhány egészen új jogalkotási termék, pl. a július 1-jén hatályba lépő gazdasági társasági, illetve cégtörvény vagy a csődtörvény. 5 5 A gazdasági társaságokról szóló törvényben szerepel az a kitétel, hogy a fizetésképtelenségi helyzet előrelátható bekövetkezte pillanatától a cég vezetőinek a hitelezők érdekeit szem előtt tartva kell eljárniuk, szemben a tulajdonosok érdekeivel. A cégtörvény a végelszámolás témakörében rendkívül időigényes, bürokratikus eljárást vezet be, amely károsan befolyásolja a gazdasági folyamatokat. Mindezekre tekintettel érdemes lenne az említett jogszabályokat még a hatálybalépésük előtt módosítani. 27

9 c) A munkajog újraszabályozása Az es rendszerváltozást követően a Magyar Országgyűlés 1992-ben fogadta el a munkajogi reformcsomagot, amelyben a korábbi munkajogi szabályozással szakítva a szűkebb értelemben vett munkajogot három átfogó törvény rendezett, mégpedig a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. tv. (Mt.), a Köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. tv. (Ktv.) és a Közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXIII. tv. (Kjt.) A három törvény közül az Mt. és a Ktv. önálló jogszabály, míg a Kjt. a ius specialis és az ius generalis viszonyában áll az Mt.-vel. Ekként a korábbi egységes Munka Törvénykönyve helyett a törvények külön szabályozzák a gazdasági és külön a közszolgálati munkaviszonyokat. Az Országgyűlés az Mt.-t közel 50 alkalommal módosította, mely változtatások csak részben magyarázhatók Magyarország Európai Uniós csatlakozásával, a többi módosítás döntően aktuális jogpolitikai célokat szolgált. A szociális jog területén, ezen belül a foglalkoztatáspolitika kérdéskörében az évi IV. tv. tartalmazza az irányadó szabályozást, amely az elmúlt 15 évben szintén rengeteg módosításon esett keresztül. Ugyanez jellemző a társadalombiztosítási jogra, amelynek átfogó reformjára 1997-ben került sor, de ezen új törvényeket is évente többször kellett módosítani. A munkajogi rendelkezések feltétlenül újraszabályozásra szorulnak. A munkajog jelenlegi legnagyobb kihívása s ez nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában megfigyelhető, a munkajogból való menekülésként jellemezhető. Nevezetesen, hogy a munkáltatók költségkímélés végett igyekeznek minél kisebb összegű közterheket fizetni az államnak a foglalkoztatás után, s a munkaszerződések helyett színlelt megbízási, vállalkozási szerződéseket kötnek. Ugyanakkor terjedőben vannak az újabb foglalkoztatási formák, mint amilyen a távmunka vagy a munkaerő-kölcsönzés keretében végzett munka (nem soroljuk idetartozónak a határozott idejű, illetve a részmunkaidőre kötött munkaszerződéseket). Emellett az ún. outsourcing szintén a foglalkoztatási költségek csökkentésének egyre elterjedtebb eszközévé vált. A fentiekből következően az új Mt. tartalmának meghatározásánál fontos előkérdés a munkajog határainak meghúzása. A jogalkotásnak tisztáznia kell, hogy az új, atipikus foglalkoztatási formákat a munkaviszonyon belül annak határait kitolva helyezi-e el, vagy lehetővé teszi ezen formák munkajogon kívüli érvényesülését. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy a fent említett kérdések megoldása mind a költségvetés, mind pedig a munkavállalók szempontjából sürgetően szükséges. Célszerűnek tűnik, hogy az új munkajogi szabályozás továbbra is kódexjelleggel történjék, miután így a törvény egy helyen tartalmazza a munkaviszonyra vonatkozó rendelkezéseket; ezen túlmenően a munkavállalói oldal védelmét is a munkajogi kódex keretében lehet leginkább biztosítani. A szociális jog szabályozását sokkal jobban össze kellene hangolni a munkajogi rendelkezésekkel. d) Az eljárásjogok helyzete Az anyagi jogszabályok hétköznapi megvalósulásának kulcsa az eljárásjog; s mind a büntető eljárásjog, mind a polgári eljárásjog terén az elmúlt másfél évtizedben jelentős változások történtek. 28

10 A jogállamiság követelménye és Magyarországnak 1990 novemberében az Európa Tanácsba való felvétele halaszthatatlanná tette a hatályos büntető eljárásjog felülvizsgálatát. A új kódex alapelveinek 1994-ben történt elfogadását követően a kodifikációs munka felgyorsult, s ban az Országgyűlés elfogadta az új Büntető Eljárásjogi Törvényt (Be.) (1998. évi XIX. tv.), rögzítve, hogy az új jogszabály január 1-jétől lesz hatályos. Nyugodtan elmondható, hogy a rendszerváltozás utáni nagy kodifikációs munkálatok során létrejött jogszabályok közül talán nem volt még egy, amely akkora szakmai vitát váltott ki, mint az új büntető eljárásjogi törvény, s már hatálybalépése előtt módosították, illetve hatálybalépését elhalasztották, nem utolsó sorban azért is, mert a törvény kapcsolódott a bírósági szervezeti reformhoz. A szakmai vitákon túlmenően a törvénykönyv egyes rendelkezéseit az Alkotmánybíróság előtt is megtámadták, s a évi. I. törvénnyel azt jelentősen módosították. Mára úgy tűnik, lecsillapodtak a kedélyek, a törvény által előirányzott táblabíróságok felálltak, s az új fellebbezési rendszer is működik. A polgári eljárásjog területén is megtörtént az egyik legrégibb kódexünk, a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) többszöri módosítása. Ezeket a változtatásokat részben a jogállamiság követelménye generálta, részben pedig az Alkotmánybíróság különböző határozatai. A legjelentősebb változásként említhető az, hogy 1991-ben Pp-nek az alapelveket tartalmazó I. fejezetét újraalkották. Értelemszerűen a polgári eljárásjog területét is érintették a bírósági szervezeti változások. Nem hallgatható el azonban az, hogy a többször módosított Pp. mára sok szempontból elavult. A törvény szerkezete a különféle módosítások következtében megbomlott, az egyéb hiányosságok mellett megemlíthető az, hogy a jogszabály kevéssé veszi figyelembe a elektronikus adatátvitel adta lehetőségeket. A törvény teljes újrakodifikálásával kellene biztosítani mindenekelőtt azt, hogy az ügyek döntő többsége ésszerű időn belül véget érjen, hiszen a többéves pereskedések a polgárokban a jogbizonytalanság érzetét keltik, nem beszélve az anyagi és erkölcsi károkról. Nem véletlen, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága Magyarországot éppen az eljárások elhúzódása miatt marasztalta el a legtöbbször. A polgári perrendtartásról szóló törvény bizonyos speciális eljárásokra vonatkozó rendelkezései más problémákat is felvetnek. Ebben a körben érdemes átgondolni a magyar jogi szabályozásban is egyre inkább terjedő alternatív vitarendezési módszerek (AVR) hatályosulását. A munkajogi viták kapcsán a közvetítés és a döntőbíráskodás intézményét a kollektív érdekviták körében a hatályos törvény is rendezi (bár a fogalmak meghatározása feltétlenül revízióra szorul), de megfontolásra érdemes a közvetítés intézményét a munkaügyi bíróságok előtti eljárásban a munkaügyi jogviták terén is lehetővé tenni. Az utóbbi években egyébként az egészségügyi, a polgári jogi jogviták és újabban a büntetőjog terén is szerepet kapnak a konfliktuskezeléseknek ezen új módjai. Irodalom Bragyova András: Az új alkotmány egy koncepciója. KJK MTA Állam- és Jogtudományi Intézet, Budapest, Fazekas Judit (szerk.): Csatlakozás jogközelítés. Az acquis communautaire adaptálása a magyar jog- és intézményrendszerbe. KJK Kerszöv, Budapest,

11 Halász Iván Majtényi Balázs (szerk.): Regisztrálható-e az identitás? Az identitásválasztás szabadsága és a nemzeti hovatartozás nyilvántartása. Gondolat MTA Jogtudományi Intézet, Budapest, Harmathy, Attila: Codification in a Period of Transition. UC Davis Law Review 31 (1998) Kiss György: Munkajog. Osiris, Budapest, Nagy Ferenc: Tanulmányok a Btk. Általános részének kodifikációjához. HVG ORAC, Budapest, Pap András László: Az etnicitás mint a politikai képviselet alapja. Megjegyzések a nemzeti és etnikai kisebbség parlamenti képviseletének kérdéséhez. Politikatudományi Szemle 8 (1999) No. 4. Prugberger Tamás: Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog. KJK Kerszöv, Budapest, Sárközy Tamás: A privatizáció joga Magyarországon ( ). Akadémiai Kiadó, Budapest, Sárközy Tamás (szerk.): A rendszerváltozás gazdasági joga. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, Sulyok Gábor: A nemzetközi jog és a belső jog viszonya: a fontosabb elméletek és a hazai gyakorlat. Leviatán, Tomus III Tóth Mihály Török Gábor: Csődjog. HVG ORAC, Budapest, Török Gábor: A tulajdoni rendszer változásai a XX. sz. végére. MTA Jogtudományi Intézet, Budapest, Vékás Lajos: Az új Polgári Törvénykönyv elméleti előkérdései. HVG ORAC, Budapest, Weiss Emilia: Az új Ptk. és a családjogi viszonyok szabályozása. Polgári Jogi Kodifikáció, No. 2. Wiener A. Imre: A Btk. Általános része de lege ferenda. Közlemények No. 17. MTA Jogtudományi Intézet, Budapest, Zlinszky János: A polgári jog és az alkotmány. In: Mádl Ferenc Vékás Lajos (szerk.): Emlékkönyv Nizsalovszky Endre születésének 100. évfordulójára. ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Budapest,

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Előterjesztés Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Tárgy: Az állatok tartásáról szóló 7/2007. (VIII.22.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád Megnyitó előadások Gárdos Péter, ügyvéd: A Ptk. az elmúlt év tükrében Az I. Wolters Kluwer Jogi Konferencián elhangzott, hogy

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 11-i ülésére 2. napirend: Göndörné Frajka Gabriella jegyző

Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 11-i ülésére 2. napirend: Göndörné Frajka Gabriella jegyző 1 E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 11-i ülésére 2. napirend: Tárgy: Köztisztviselők közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló rendelet

Részletesebben

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése Büntetőjog Csődjog Ingatlanjog Családjog Munkajog Társasági jog Polgári jog Képviselet közigazgatási eljárásban Követelések, adósságok behajtása Állandó, komplex képviselet Gazdasági társaságok működéséhez

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/65-7/2012. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgy neve Neptun kódja: Képzés- tagozat: Tantárgy kreditszáma: Tantárgyfelelős: Számonkérési forma: Erős előfeltétel: Gyenge előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e

Részletesebben

Gazdasági jog alapjai

Gazdasági jog alapjai I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdasági jog alapjai 2013/2014. I. félév TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Gazdasági jog I. Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. szeptember 25-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. szeptember 25-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. szeptember 25-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Komló Város Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. január 28-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselőket megillető szociális,

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG Prugberger Tamás MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG (A magyar és a közép-kelet-európai munka- és közszolgálati jog reformja a nyugat-európai államok jogi szabályozásának tükrében, az amerikai

Részletesebben

1. oldal, összesen: 5 oldal

1. oldal, összesen: 5 oldal 1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:

Részletesebben

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag)

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag) SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN (munkaanyag) Budapest, 2006. november hó 1 A személyi hatály meghatározása a közszolgálatban

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. július 10-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. július 10-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-012 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE.HU Szám: 02/151-2/2014. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.

Részletesebben

Az R. 3. (2) bekezdésben a Magyar Köztársaság szövegrész helyébe a Magyarország szöveg lép.

Az R. 3. (2) bekezdésben a Magyar Köztársaság szövegrész helyébe a Magyarország szöveg lép. Ócsa Város Önkormányzat../2013.(...)sz. önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 18/2011.(IX.29.) önkormányzati rendelet módosításáról Ócsa Város Önkormányzata

Részletesebben

Munkavédelmi és munkaügyi jogviták, a jogérvényesítés módszere és gyakorlata

Munkavédelmi és munkaügyi jogviták, a jogérvényesítés módszere és gyakorlata Munkavédelmi és munkaügyi jogviták, a jogérvényesítés módszere és gyakorlata A munkaügyi jogvitáról általában Munkaügyi jogvitának tekinthető minden olyan vita, amely a munkaviszonyból eredő jogokkal és

Részletesebben

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb

Részletesebben

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY A KÖZALKALMAZOTTK ÖZALKALMAZOTTI TANÁCS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 5 sz. függeléke OM

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere Tematika a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához A képzés időpontja: 2012. október 2-4. és 10-11. helye: Győr-Moson-Sopron Megyei Intézményfenntartó Központ Díszterme

Részletesebben

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban Grad-Gyenge Anikó Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL

KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének. 46/2010. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 1

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének. 46/2010. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 1 Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 46/2010. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 1 egyes önkormányzati rendeletek és önkormányzati rendeleti rendelkezések technikai deregulációs hatályon

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) 1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

Szikora Veronika: Az új Polgári Törvénykönyv kodifikációjának folyamata (tansegédlet) 1. Az 1959-es Ptk.-tól az új Ptk. kodifikációjának kezdetéig

Szikora Veronika: Az új Polgári Törvénykönyv kodifikációjának folyamata (tansegédlet) 1. Az 1959-es Ptk.-tól az új Ptk. kodifikációjának kezdetéig Szikora Veronika: Az új Polgári Törvénykönyv kodifikációjának folyamata (tansegédlet) 1. Az 1959-es Ptk.-tól az új Ptk. kodifikációjának kezdetéig Magyarország els magánjogi törvénykönyvét, a Polgári Törvénykönyvet

Részletesebben

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Az új Mt. alkalmazása a munkaügyi ellenőrzések tükrében Előadó: Dr. Csigi Imre Ferenc közigazgatási tanácsadó Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó

Részletesebben

152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet. a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről (kivonat) Az igazságügyi miniszter feladat- és hatásköre

152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet. a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről (kivonat) Az igazságügyi miniszter feladat- és hatásköre 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről (kivonat) Az igazságügyi miniszter feladat- és hatásköre 79. Az igazságügyi miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban:

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/57/2014. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. január 29-i ülésére Tárgy: Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 48/2015. (III. 25.) számú határozatát helybenhagyja.

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 48/2015. (III. 25.) számú határozatát helybenhagyja. KÚRIA A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt V. Z. T. szervezőnek, a dr. Pálffy Ilona elnök által képviselt Nemzeti Választási Bizottság ellen, aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítése kapcsán

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I. ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I (általános jog) Dr Siket Judit TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A jog fogalma, a jogalkotás magatartási minta kötelező norma az állami kényszer szerepe A jogforrások jogforrások az Alaptörvényben

Részletesebben

76/2008. (V. 29.) AB határozat. Indokolás

76/2008. (V. 29.) AB határozat. Indokolás 76/2008. (V. 29.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI

Részletesebben

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html 1. oldal, összesen: 5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSBB BÍRÓSÁGA 3/2006. KJE szám A Magyar Köztársaság nevében! A Magyar Köztársaság Legfelsbb Bíróságának közigazgatási jogegységi tanácsa a 2006. március

Részletesebben

dr. Verebics János publikációs jegyzéke 2006. szeptember Az elektronikus gazdasági kapcsolatok joga, HVG-Orac, Budapest, 2001.

dr. Verebics János publikációs jegyzéke 2006. szeptember Az elektronikus gazdasági kapcsolatok joga, HVG-Orac, Budapest, 2001. A.) Monográfia, kommentár, kézikönyv dr. Verebics János publikációs jegyzéke 2006. szeptember Az elektronikus gazdasági kapcsolatok joga, HVG-Orac, Budapest, 2001. A hírközlés joga, Dashöfer Kiadó, Bp,

Részletesebben

7. NAPIREND Ügyiratszám: 1/175/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület 2012. február 17-i nyilvános ülésére

7. NAPIREND Ügyiratszám: 1/175/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület 2012. február 17-i nyilvános ülésére 7. NAPIREND Ügyiratszám: 1/175/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. február 17-i nyilvános ülésére Tárgy: A polgármesteri hivatalban foglalkoztatott köztisztviselőket megillető illetménykiegészítésről,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2 ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés: Képviselő-testület Előterjesztő: Kmetty Károly polgármester

Részletesebben

Az Európa Tanács szerve is kifogásolja a romániai magyarok helyzetét

Az Európa Tanács szerve is kifogásolja a romániai magyarok helyzetét Az Európa Tanács szerve is kifogásolja a romániai magyarok helyzetét Az Alapjogokért Központ üdvözli az Európa Tanács szaktestületének, a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottságnak (ECRI) Romániával

Részletesebben

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 27-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 27-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 27-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2014. (II. 27.) KT.

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

4. napirend ELŐTERJESZTÉS KÍSÉRŐ LAP. E-szám: 43/2015. Tárgy: Igazgatási szünetről szóló rendelet megalkotása

4. napirend ELŐTERJESZTÉS KÍSÉRŐ LAP. E-szám: 43/2015. Tárgy: Igazgatási szünetről szóló rendelet megalkotása ELŐTERJESZTÉS KÍSÉRŐ LAP E-szám: 43/2015. Tárgy: Igazgatási szünetről szóló rendelet megalkotása Előterjesztő neve: Kiszelné Mohos Katalin polgármester Előadó: Papp István jegyző Az előterjesztés aláírás

Részletesebben

Nemti Község Önkormányzata

Nemti Község Önkormányzata Nemti Község Önkormányzata 3145 Nemti, Kossuth út 28. Telefon, Fax: 06/32 364-002 e-mail: hivatal @nemti.hu ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. április 25-i ülésére Tárgy: Az Önkormányzat 2014. évi

Részletesebben

PhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán

PhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán PhD értekezés dr. Reiterer Zoltán Miskolc 2016 1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AZ ÉLELMISZERLÁNC KÖZIGAZGATÁSI JOGI SZABÁLYOZÁSA PhD értekezés Készítette: dr. Reiterer Zoltán okleveles jogász

Részletesebben

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési

Részletesebben

Önkormányzati Rendeletek Tára

Önkormányzati Rendeletek Tára Tiszaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2014. (VII.31.) önkormányzati rendelete engedélyezésének szabályairól és díjairól Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. február 23-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. február 23-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. február 23-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat településfejlesztési koncepciója, mint a településrendezési terv módosítás folyamatában

Részletesebben

Az atipikus foglalkoztatás formái Magyarországon, a szabályozás jogi háttere. Boutique Hotel Bristol, Budapest, 2012. május 29.

Az atipikus foglalkoztatás formái Magyarországon, a szabályozás jogi háttere. Boutique Hotel Bristol, Budapest, 2012. május 29. Az atipikus foglalkoztatás formái Magyarországon, a szabályozás jogi háttere Boutique Hotel Bristol, Budapest, 2012. május 29. A munkaerőpiac tagozódása 1. Klasszikus munkaviszony (tipikus) 2. Atipikus

Részletesebben

Önkormányzati Rendeletek Tára

Önkormányzati Rendeletek Tára Tiszaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014.(V.30.) önkormányzati rendelete Tiszaföldvár Város Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 10/2014.(V.30.)

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 22.616-3/2007-SZMM. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/10/2015. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Országos Bírósági Hivatal Mailáth György Tudományos Pályázat Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Közjogi, munkajogi és EU szekció 10. téma Jelige: Progressio 2014. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZİJÉTİL 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. Tel.: 47/513-250 Fax.: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E L İ T E R J E S Z T É S - a Képviselı-testületnek - az állatok

Részletesebben

Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének /...(.) önkormányzati rendelete

Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének /...(.) önkormányzati rendelete Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének /...(.) önkormányzati rendelete Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013. (II.27.) önkormányzati

Részletesebben

Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. december 17-én, 16-órakor megtartandó ülésére

Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. december 17-én, 16-órakor megtartandó ülésére Az előterjesztés száma: 219/2013. A rendelet tervezet elfogadásához minősített többség szükséges! Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. december 17-én, 16-órakor megtartandó ülésére Az önkormányzati

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS X. KERÜLET KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT / ^ ' '

BUDAPEST FŐVÁROS X. KERÜLET KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT / ^ ' ' Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testület ülése írh^lzlíml-- BUDAPEST FŐVÁROS X. KERÜLET KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT / ^ ' ' JEGYZŐJE,,... (...,. ^ Tárgy: Javaslat a Budapest Főváros

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER TERVEZET! OKM-7731/2006. ELŐTERJESZTÉS A Kormány részére A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási

Részletesebben

Európai uniós jogi ismeretek Jogforrások. 2013. szeptember 4.

Európai uniós jogi ismeretek Jogforrások. 2013. szeptember 4. Európai uniós jogi ismeretek Jogforrások 2013. szeptember 4. 1. Közösségi jogforrás rendszere 1.1. Elsődleges jogforrások 1.2. Másodlagos jogforrások: a./ Kötelező b./ Nem kötelező 1.3. Egyéb jogforrások

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

4. NAPIREND Ügyiratszám: 1/551/2013. ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2013. június 28-i nyilvános ülésére

4. NAPIREND Ügyiratszám: 1/551/2013. ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2013. június 28-i nyilvános ülésére 4. NAPIREND Ügyiratszám: 1/551/2013. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2013. június 28-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: A közterület használatáról szóló 10/2012. (V.

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t : A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 82/2015. számú határozatát helybenhagyja.

KÚRIA. v é g z é s t : A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 82/2015. számú határozatát helybenhagyja. KÚRIA Knk.IV.37.458/2015/3.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek, a dr. Pálffy Ilona elnök által képviselt Nemzeti Választási Bizottság ellen, aláírásgyűjtő ív mintapéldányának

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVEZET MINISZTER Szám: 2690-3/2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok:

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok: 1 Alkotmánybíróság 1015 Budapest Donáti u. 35-45.. Bíróság útján Ügyszám: Tisztelt Alkotmánybíróság! alábbi Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. (1) bekezdése alapján az a l k o t m

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/57/5/2014. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. április 30-i ülésére Tárgy: Eplény Községi Önkormányzat 2014.

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ SZMSZ 5. sz. melléklet 4/2010. számú Főigazgatói utasítás a Szabálytalanságok kezelésének eljárásáról Hatályos: 2010. január 1. Dr. Brebán Valéria főigazgató

Részletesebben

A Magyar Jogász Egylet 2010. évi szakmai programtervezete

A Magyar Jogász Egylet 2010. évi szakmai programtervezete A Magyar Jogász Egylet 2010. évi szakmai programtervezete 4. 25. 10-12. november 11-13. november december 9. Küldöttgyűlés Tizedik Magyar Jogászgyűlés (Balatonalmádi) Huszonkilencedik Jogász Vándorgyűlés

Részletesebben

2. NAPIREND Ügyiratszám: 5/ 84 /2014. E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület 2014. június 27-i nyilvános ülésére.

2. NAPIREND Ügyiratszám: 5/ 84 /2014. E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület 2014. június 27-i nyilvános ülésére. 2. NAPIREND Ügyiratszám: 5/ 84 /2014. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2014. június 27-i nyilvános ülésére. Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandók: A 2013. évi költségvetés

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2015. február 26-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2015. február 26-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 26-i ülésére Tárgy: Egyes önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezése Előadó: Sümegi Attila jegyző Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. szeptember 10-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselőket megillető

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Prof. Dr. Patyi András Patyi András. elnök, Nemzeti Választási Bizottság. 2012-2016 rektor, egyetemi tanár

Prof. Dr. Patyi András Patyi András. elnök, Nemzeti Választási Bizottság. 2012-2016 rektor, egyetemi tanár 1. Személyi adatok Vezetéknév/Utónév: Születési név: 2. Betöltött beosztás, munkakör, foglalkozási terület: Önéletrajz Prof. Dr. Patyi András Patyi András elnök, Nemzeti Választási Bizottság 3. Szakmai

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket. KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott

Részletesebben

I. A projekt által érintett feladat kereteit meghatározó jogszabályok és egyéb rendelkezések felsorolása

I. A projekt által érintett feladat kereteit meghatározó jogszabályok és egyéb rendelkezések felsorolása JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A Legfőbb Ügyészség intézményi stratégiájának elkészítése ÁROP- 1.1.19-2012-2012-0004 kódszámú projekt társadalmi fenntarthatósági vállalásainak teljesítéséhez kapcsolódóan

Részletesebben

Szőc Község Önkormányzata Polgármesterétől 8452 Szőc, Kossuth L. u. 41. Tel.: 20/20-77-537 e-mail: szoc@pr.hu ELŐTERJESZTÉS

Szőc Község Önkormányzata Polgármesterétől 8452 Szőc, Kossuth L. u. 41. Tel.: 20/20-77-537 e-mail: szoc@pr.hu ELŐTERJESZTÉS 1 3. napirendi pont Szőc Község Önkormányzata Polgármesterétől 8452 Szőc, Kossuth L. u. 41. Tel.: 20/20-77-537 e-mail: szoc@pr.hu Ügyszám: 9-58/2014. Előkészítette: Lovasi Erika jegyző Kovács Károlyné

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT Munkajog és az alternatív vitarendezés

SZAKDOLGOZAT Munkajog és az alternatív vitarendezés SZAKDOLGOZAT Munkajog és az alternatív vitarendezés MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR MUNKAJOGI- ÉS AGRÁRJOGI TANSZÉK Készítette: Gáll Máté Konzulens: Dr. Rácz Zoltán PhD, egyetemi docens Miskolc

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya Karancsalja község Önkormányzata Képviselő testületének 11/2013. (VIII.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Karancsalja község Önkormányzatának

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 117/2012. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére Tárgy: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselőtestületének

Részletesebben

K I V O N A T. Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 1-én 16 órakor megtartott soron kívüli ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 1-én 16 órakor megtartott soron kívüli ülésének jegyzőkönyvéből. K I V O N A T Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 1-én 16 órakor megtartott soron kívüli ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Javaslat a Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtár Alapító

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A., 321-5262; Fax: 321-5405 E-mail: info@liganet.

Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A., 321-5262; Fax: 321-5405 E-mail: info@liganet. Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A., 321-5262; Fax: 321-5405 E-mail: info@liganet.hu SZAKSZERVEZETEK Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága Budapest Donáti

Részletesebben

A Budapest, III. ker. Szellő u. 9-11. Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai. Módszertani Intézmény

A Budapest, III. ker. Szellő u. 9-11. Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai. Módszertani Intézmény A Budapest, III. ker. Szellő u. 9-11. Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZAT Amely létrejött egyrészről az Óvoda, Általános Iskola és Egységes

Részletesebben

Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014

Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014 MTA Law Working Papers 2014/39 Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014 Darák Péter Magyar Tudományos Akadémia / Hungarian Academy of Sciences Budapest ISSN 2064-4515

Részletesebben