MEGJEGYZÉSEK A HAZAI JOGRENDSZERRŐL 1 Lamm Vanda

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MEGJEGYZÉSEK A HAZAI JOGRENDSZERRŐL 1 Lamm Vanda"

Átírás

1 MEGJEGYZÉSEK A HAZAI JOGRENDSZERRŐL 1 Lamm Vanda Vezetői összefoglaló A tanulmány a hazai jogrendet az 1990 utáni jogfejlődés alapján vizsgálja, s az egyes nagy jogterületekhez kapcsolódóan próbál javaslatokat megfogalmazni. A szerző szerint egy új alkotmány kidolgozása ma nem szerepel napirenden, s a jelenleg hatályos számtalan alkalommal módosított Alkotmány normaszövegén és az Alkotmánybíróság joggyakorlatán alapuló alkotmányos rend működőképes és megfelel a jogállami elvárásoknak. Egyébként is egy új alkotmány kidolgozása a jelenlegi viszonyok között csak megosztaná a politikai erőket, s inkább viszályt szítana, mint egyetértést. Az új alkotmány kidolgozása helyett sokkalta célszerűbb lenne egy alapos alkotmányrevízió elvégzése, amelynek során a legkirívóbb anomáliákat és inkonzisztenciákat kigyomlálnák, s néhány elengedhetetlenül szükséges módosítást elvégeznének. A rendszerváltozás nyomán az emberi jogok védelmére rendelt jogvédelmi intézmények köre bővült, hiszen felállításra került az Alkotmánybíróság és az országgyűlési biztosok intézménye. Ugyanakkor kimaradt egy olyan fórumnak a felállítása, amelynek létét a jogállamiság szempontjából szakmai körökben igen fontosnak tartják, ez pedig az önálló közigazgatási bíróság. A közigazgatási bíróság létrehozását mindenekelőtt az teszi szükségessé, hogy a közigazgatási határozatok rendes bíróságok előtti megtámadásának jelenlegi rendszere a közigazgatási döntések egy jelentős része jogszerűségének bírói ellenőrzését nem teszi lehetővé; ezen kívül alig van lehetőség a közigazgatás mérlegelése helyességének a vizsgálatára. A politikai gazdasági rendszerváltozás mindenképpen szükségessé teszi a nagy jogági kódexek újrakodifikálását. Egyes új kódexek már létrejöttek (büntetőeljárási törvény, közigazgatási eljárási törvény), a nagy anyagi jogi kódexek, így az új Polgári Törvénykönyv és az új Büntető Törvénykönyv kidolgozása már évek óta folyamatban van. Kívánatos e munkálatok felgyorsítása, s hozzá kellene kezdeni más jogterületek átfogó újrakodifikálásához. A jogalkotásnál az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani az érdemi hatásvizsgálatra, s a hatásvizsgálatoknak az egész jogalkotási folyamatot végig kell kísérniük. 1 Jelen tanulmány Boóc Ádám, Halász Iván, Horváthy Balázs, Ligeti Katalin, Majtényi Balázs, Pap A. László, Rácz Zoltán, Sulyok Gábor, Szamel Katalin, Török Gábor és Vörös Imre által készített összefoglalókon alapul. 20

2 Az alkotmányozás kérdései szükség van-e új alkotmányra? Magyarországon az es rendszerváltozás utáni jogrend alapjait a Köztársaság Alkotmányát kihirdető évi XXXI. törvény fektette le. Ez az alkotmány azonban nem más, mint a korábbi alkotmány, az évi XX. törvény szerkezetébe beépített új alaptörvény. Ez a régi új Alkotmány tartalmazza azokat a legfontosabb normákat és elveket, amelyek a demokratikus jogállam követelményéből adódnak, így a parlamenti demokráciát, a többpártrendszert, az emberi jogok védelmét, stb. Az alkotmányos forradalom nyomán született alaptörvény tehát valójában alkotmánymódosítások sorozatával jött létre, s azt eleve átmenetinek szánták, amit jól bizonyít az az Alkotmány preambulumában található kitétel, hogy... a jogállamba való politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés hazánk új alkotmányának elfogadásáig Magyarország alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg. Egy új alkotmány kidolgozásával az első szabadon választott Országgyűlés nem foglalkozott, s az új alaptörvény létrehozása csak az 1994-es választások után került napirendre és 1998 között a politikai pártok, az Országgyűlés, valamint elméleti és gyakorlati szakemberek sokasága dolgozott az új alkotmány előkészítésén. Ebben a ciklusban jelentős szakmai munkálatok történtek, sőt az Országgyűlés a házelnök vezetésével a parlamenti pártok képviselőiből Alkotmányelőkészítő Bizottságot hozott létre, s egy szövegtervezet is készült. A parlamenti pártok egyetértésének hiánya miatt azonban az alkotmány szövegében nem sikerült megegyezést létrehozni, s 1998 tavaszán a munkálatok abbamaradtak. Az 1998 és 2002 közötti parlamenti ciklusban az új alkotmány kidolgozása nem szerepelt napirenden, s egy új alaptörvény létrehozása csak a 2002-es választások után került ismét szóba. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez nem a pártprogramok szintjén történt, hanem egyegy, a nagyobbik kormánypárthoz tartozó politikus vetette fel egy új alkotmány előkészítésének szükségességét. Ennek tudható be, hogy ebben a ciklusban is bizonyos szakmai munkálatok elsősorban az Igazságügyi Minisztérium égisze alatt történtek, azonban hivatalosan egyik parlamenti párt sem állt elő egy új alkotmány elfogadásának szükségességével. 2 Napjainkban kizárólag szakmai szempontok alapján valójában nehéz állást foglalni abban a kérdésben, hogy szükség van-e új alkotmányra vagy sem. Egy új alkotmány mellett szólnak mindenképpen azok az érvek, miszerint a jelenleg hatályos alaptörvényt egyértelműen ideiglenesnek szánták, az okmány számos ellentmondást, inkonzisztenciát tartalmaz, túl könnyen módosítható, 3 s a túl gyakori módosítások következtében nem egyszer újabb ellentmondások is keletkeztek. Az új alkotmány elfogadása ellen felhozható az, hogy mára kialakult és megszilárdult egy, a hatályos Alkotmány normaszövegén és az Alkotmánybíróság joggyakorlatán alapuló alkotmányos rend, amely működőképes és megfelel a jogállami elvárásoknak. Az új alkotmány kidolgozása a jelenlegi politikai viszonyok között minden valószínűség szerint megosztaná a politikai erőket, s inkább viszályt szítana, mint egyetértést. Mindezekre tekintettel az új alkotmány kidolgozása helyett sokkalta célszerűbb lenne egy alapos alkotmányrevízió elvégzése, amelynek során a legkirívóbb anomáliákat és inkonzisztenciákat kigyomlálnák. 2 Az Igazságügyi Minisztérium 2006 januárjára elkészítette az új alkotmány normaszövegét. 3 Az Alkotmányt október 23-án történt ünnepélyes kihirdetése óta 28 alkalommal módosították. 21

3 Nem hallgatható el azonban, hogy a hatályos Alkotmány bizonyos rendelkezései mindenképpen újraszabályozást igényelnek. Ezek közül itt csak néhány problémára szeretnénk rámutatni. Az egyik az Alkotmány 7. cikkéhez kapcsolódik, s az a nemzetközi jog és a belső jog viszonyára vonatkozik. A magyar jogrendszer és a nemzetközi jog viszonyának szabályozásában ugyanis számos anomália tapasztalható. Annak ellenére, hogy e kérdéssel az Alkotmánybíróság több döntésében foglalkozott, az Alkotmány ezt rendező 7. (1) bekezdése többféleképpen értelmezhető, s további kérdéseket is felvet (például a nemzetközi szokásjog transzformálhatóságát). Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy egy demokratikus jogállamban elengedhetetlen e tárgykör precíz és ellentmondásoktól mentes alkotmányos szabályozása, függetlenül attól, hogy az adott állam a nemzetközi jog és a belső jog viszonyát illetően a dualista vagy a monista megoldást preferálja. Gondot okoz az Európai Unióbeli tagságunkra tekintettel született ún. csatlakozási klauzula. Az Országgyűlés a 2/A -t azzal a szándékkal iktatta be az alaptörvénybe, hogy ún. csatlakozási klauzulaként mindazon problémákat kezelje, amelyek az európai jognak a magyar jogalkalmazók általi kötelező alkalmazásával és egyes állami hatáskörök gyakorlásának az Európai Unióra való átruházásából adódnak. A szakirodalom álláspontja szerint ez a meglehetősen pongyola megfogalmazású módosítás nem oldja meg a problémát. Különösen élesen vetődik fel a kérdés egyes hatásköröknek az Unió intézményeivel való közös gyakorlásával összefüggésben. Jelenlegi formájában ugyanis ezt a rendelkezést az Alkotmánybíróság nem tudja alkalmazni, azaz nem tudja megítélni egy hatáskörgyakorlás átruházásának alkotmányosságát. Éppen ezért ajánlatos lenne e rendelkezést megfelelően pontosítani. Szintén nem rendezett az európai jog és a magyar jog viszonya, illetve erről az Alkotmány nem mond semmit. A kérdés feltétlen rendezést igényel, mégpedig azért, mert az Alkotmánybíróság csak a Magyar Köztársaság Alkotmányát alkalmazhatja, és adott esetben kénytelen lenne megsemmisíteni valamely az európai joggal konform, ám a magyar Alkotmányba ütköző jogszabályt. Sokan a jelenleg hatályos Alkotmány egyik neuralgikus pontjaként tartják számon a kétharmados törvényeket, vagyis azokat a törvényeket, amelyeket az Országgyűlés csak a képviselők kétharmadának szavazatával fogadhat el. Nyilvánvaló, hogy a kétharmados törvények mindenképpen megnehezítik a törvényalkotást. Éppen ezért az elmúlt több mint másfél évtizedben figyelemmel az ellenzék magatartására, bármelyik párt vagy pártok legyenek is ellenzékben bizonyos jogszabályok megalkotásával, illetve módosításával a kormányzó többség elő sem állt. Miután a kétharmados törvények a mindenkori ellenzék számára egyfajta garanciával bírnak, éppen ezért az ésszerű megoldás az lenne, ha jelentősen csökkentenék a kétharmados szavazás alá tartozó törvények körét, s csak néhány valóban kiemelkedő jelentőségű jogszabály elfogadását kötnék kétharmados többséghez. Jogalkotási mulasztások a jogalkotással összefüggő kérdések A jogalkotó fontos feladata a mulasztásos alkotmánysértések kiküszöbölése, orvoslása márciusi adatok szerint (az önkormányzatok jogalkotásának elmulasztásával kapcsolatos határozatokat nem számítva) 12 olyan mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet kimondó alkotmánybírósági határozat létezik, amelyekből folyó jogalkotási kötelezettségének a felhívott jogalkotó, nevezetesen az Országgyűlés nem tett eleget. A 22

4 mulasztás pótlására megállapított határidő egyébként három esetben még nem telt le, illetve egy esetben a mulasztást csak részben pótolta határidőre a jogalkotó. Végső soron tehát nyolc olyan alkotmányos mulasztás áll fenn, amelyek esetében az Országgyűlés az Alkotmánybíróság által előírt határidőig nem teljesítette jogalkotói feladatát. 4 Az egyik legrégebbi alkotmánysértő mulasztás a kisebbségek parlamenti képviseletével kapcsolatos, de mulasztás állapítható meg a parlamenti házszabállyal, valamint a vizsgáló bizottságokkal kapcsolatban is. A közvélemény előtt is jól ismert jogalkotói mulasztás a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletéhez kapcsolódik. Az Alkotmánybíróság a kisebbségek országgyűlési képviseletét illetően még 1992-ben a kisebbségi törvény elfogadását megelőzően megállapította, hogy az Országgyűlés nem tett eleget a kisebbségi képviselet megteremtésére irányuló jogalkotási kötelezettségének. A későbbiekben az Alkotmánybíróság több határozatában (1994-ben és 2005-ben) is érintette a kérdést, s jogszabály is született, ennek ellenére a kisebbségek országgyűlési képviselete mind a mai napig nem tekinthető rendezettnek. Egyébként bizonyos jogalkotói mulasztás még magával az Alkotmánybírósággal kapcsolatban is fennáll, amennyiben több mint 16 éve nem került elfogadásra az Alkotmánybíróság ügyrendjét tartalmazó törvény, holott az Alkotmánybíróság létrehozásáról szóló évi XXXI. tv. értelmében Az Alkotmánybíróság szervezetére és eljárására vonatkozó részletes szabályokat az Alkotmánybíróság ügyrendje állapítja meg, amelyet az Országgyűlés az Alkotmánybíróság javaslatára törvényben határoz meg. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk új helyzetet teremtett a magyar jogalkotó szervek számára. A csatlakozást követően ugyanis a jogalkotási tevékenységet a korábbi jogharmonizációnál komolyabb feladat elé állítja az a tény, hogy a közösségi jogból fakadó belső jogalkotási követelményként rögzíti, a jogszabályok nem lehetnek ellentétesek, illetőleg összeegyeztethetőnek kell lenniük az Európai Közösségek és az Európai Unió jogi aktusaival. Az egész magyar jogrendszer stabilitására, a jogbiztonságra, s hazánk európai uniós tagságára tekintettel feltétlenül módosításra szorul a jogalkotási törvény. Egyébként 2003 óta az Országgyűlés előtt van a jogalkotásról szóló új törvényre vonatkozó javaslat, amely eddig nem került elfogadásra, bár számos érv szól amellett, hogy ez elengedhetetlenül szükséges lenne. Szintén a csatlakozás veti fel az Unió ún. másodlagos jogforrásainak a helyét a magyar jogforrási hierarchiába (rendelet, határozat). Ez is egy olyan kérdés, amelyet fontosságára tekintettel a jogalkotási törvénynek kell rendezni. Egyes vélemények szerint az említett probléma közvetve már most is többé-kevésbé megoldottnak tekinthető, egy ilyen horderejű kérdést azonban szükséges volna egyértelműen és tisztán szabályozni. A jogszabályok megalkotásánál rendkívül fontos az érdemi hatásvizsgálat. Kétségtelen, bizonyos jogszabályoknál törvényi előírás a hatásvizsgálatok elvégzése, ez azonban az esetek egy részében mechanikus és technikai jellegű, s csak a jogszabály előkészítésének folyamatára korlátozódik. Álláspontunk szerint a jogszabályok hatásvizsgálatának az egész 4 Meg kell jegyeznünk, hogy három esetben a kormány nem tett eleget az Alkotmánybíróság határozatában foglaltaknak. 23

5 jogalkotási folyamatot végig kell kísérnie, egészen az adott jogszabálynak az Országgyűlés általi elfogadásáig. Előfordulhat ugyanis, hogy az Országgyűléshez esetleg a törvény elfogadását közvetlenül megelőzően benyújtott módosító indítványok következtében a jogszabály igen jelentős változáson megy át. Nem kizárt az sem, hogy egy-egy esetleg aprónak tűnő módosítás következtében a kérdéses jogszabály annak előkészítése során nem számolt újabb jelentős költségvetési kiadásokat eredményez, vagy egyszerűen végrehajthatatlan lesz. A közigazgatás korszerűsítésének elmaradása Az es rendszerváltozás után úgy tűnik a közigazgatás két nagy alrendszere közül az önkormányzatokra nagyobb figyelmet fordítottak, mint az államigazgatásra. Ennek bizonyos mértékben ellentmondani látszik az a tény, hogy az évi XXXI. törvénnyel kihirdetett Alkotmány a közigazgatásnak csak az egyik részét, az államigazgatás alrendszereit érintette, az önkormányzati közigazgatás garanciái csak a következő évben az önkormányzati törvény (1990. évi LXV. tv.) elfogadásakor kerültek be az alaptörvénybe. Ezzel mindenesetre a helyi igazgatás megreformálása megtörtént, s a területi és helyi államigazgatásnak egy sajátos rendszere alakult ki, a korábbi tanácsrendszert felváltotta a helyi önkormányzati rendszer. Külön kérdés az, hogy ez a rendszer mennyire váltotta be a hozzáfűzött reményeket, s mára már ez is felülvizsgálatra szorul. A közigazgatás korszerűsítését, modernizálását és hatékonyabbá tételét azonban mind a mai napig nem sikerült megvalósítani, bár az 1990 utáni kormányok ezekkel a kérdésekkel lassan másfél évtizede foglalkoznak, s a Miniszterelnöki Hivatal égisze alatt több közigazgatási reformkoncepció készült, amelyeket kormányhatározatokba foglaltak, végrehajtásukra azonban nem került sor. Az egymást követő kormányok ugyanis ezeket a reformkoncepciókat magukra nézve nem tartották érvényesnek, holott a koncepciók alapvetően politikafüggetlenek voltak. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy a közigazgatás korszerűsítése tovább nem halogatható. A közigazgatás korszerűsítése egyik első lépéseként értékelhető, hogy az Országgyűlés a évi. CXL. törvénnyel megalkotta az új közigazgatási eljárási törvényt. Ez a jogszabály egy majd félévszázados és számos alkalommal módosított törvényt (1957. évi IV. tv.) váltott fel. A közigazgatás új szemlélete már a jogszabály címében is megmutatkozik, amennyiben az A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályai címet viseli. Az emberi jogok védelmének további erősítése A rendszerváltozás nyomán az emberi jogok védelmére rendelt jogvédelmi intézmények köre bővült, hiszen felállításra került az Alkotmánybíróság és az országgyűlési biztosok intézménye. Ugyanakkor kimaradt egy olyan fórumnak a felállítása, amelynek létét a jogállamiság szempontjából szakmai körökben igen fontosnak tartják, ez pedig az önálló közigazgatási bíróság. Ez egyben a közigazgatás bírói ellenőrzésének jelentős kiterjesztését is magával hozná. Kétségtelen, hogy mind a közigazgatási eljárási törvény, mind pedig a Polgári Perrendtartás lehetővé teszi a közigazgatási határozatok bíróság előtti megtámadását, azonban ez csak a jogszabályt sértő hatósági határozatok vonatkozásában lehetséges. A közigazgatási bíróság létrehozását tehát mindenekelőtt az teszi szükségessé, hogy a közigazgatási határozatok rendes bíróságok előtti megtámadásának jelenlegi rendszere a közigazgatási 24

6 döntések egy jelentős része jogszerűségének bírói ellenőrzését nem teszi lehetővé; ezen kívül alig van lehetőség a közigazgatás mérlegelése helyességének a vizsgálatára. Az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásával összefüggő mutatók közvetlenül befolyásolják egy állam nemzetközi megítélését és jelzik a jogbiztonság fokát. E körülményre figyelemmel célszerű lenne, ha a mindenkori magyar kormányzat még a jelenleginél is nagyobb figyelmet fordítana az emberi jogok kérdésére. E téren különösen fontos lenne a különböző nemzetközi és uniós emberi jogi védelmi mechanizmusok előtt megindított eljárásokról a közvéleményt tájékoztatni, és az egyes jogvédelmi szervek hazánkat érintő döntéseiből, ajánlásaiból és jelentéseiből levonható tanulságok figyelembe vétele. Kívánatos lenne továbbá néhány még nem ratifikált jelentősebb emberi jogi egyezmény kötelező hatályának mielőbbi elismerése, hiszen a Magyar Köztársaságnak aligha vannak olyan érdekei, melyek eme aktus ellen szólnának. A nagy jogági alaptörvények újrakodifikálása Hazánkban az alkotmányos forradalom az 1989-es átfogó alkotmánymódosítások elfogadásával nem ért véget. Létre kellett hozni az alkotmánymódosítások végrehajtását és a politikai gazdasági rendszerváltozást szolgáló jogszabályokat. Elmondható, hogy ezek zömét az első szabadon választott Országgyűlés megalkotta. Bizonyos jogszabályok esetében a törvényhozó a módosításokhoz folyamodott, s ez történt például a nagy jogági kódexek, így a Polgári Törvénykönyv és a Büntető Törvénykönyv esetében. Más esetekben új jogszabályokat hoztak. Mind a módosításoknál, mind pedig az új jogszabályok megalkotásánál megfigyelhető volt az, hogy a) a törvényhozóra erős politikai nyomás nehezedett; b) egyes jogszabályoknál gyakran rövid távú gazdasági célokat vettek csak figyelembe; c) a törvényalkotás egyfajta sietséggel történt. Mindezek következtében a jogszabályok nem egy esetben pontatlanok voltak, illetve olyan ellentmondásokat hordoztak magukban, amelyek csak gyakorlati alkalmazásuk során kerültek felszínre. A fentebb elmondottakra tekintettel, valamint Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozása miatt szükségessé vált a nagy jogági alaptörvények újrakodifikálása, ez vonatkozik a Polgári Törvénykönyvre, a Büntető Törvénykönyvre, a Munka Törvénykönyvére, a Büntetőeljárási Törvényre, a közigazgatási eljárási törvényre, stb. Ezek a kodifikációs munkálatok zömükben az 1990-es évek második felében elkezdődtek, bizonyos területeken azonban még hozzá sem kezdtek. Az új kódexek a jogharmonizációs követelményeken túlmenően lényegében az 1990 óta született törvények szintézisére, s a rendszerváltozás folyamatának kodifikációs lezárására törekszenek. a) Az új Btk. előkészítése Magyarországon a politikai változások egyik első jeleként már az első szabad választásokat megelőzően 1989 nyarán módosították a Büntető Törvénykönyvet (Btk.), s az államellenes bűncselekmények esetében kiiktatták a halálbüntetést (az évi XVI. tv.). Nem sokkal később az évi XXV. tv. pedig szinte teljes egészében megváltoztatta a Btk. e fejezetének korábbi rendelkezéseit. Hasonlóképpen változott a gazdasági bűncselekmények köre is, amennyiben egyes cselekmények kikerültek a büntetőjog által szankcionált cselekmények köréből (pl. üzérkedés, devizagazdálkodást sértő bűncselekmények). Ugyanakkor azonban éppen a gazdaságban bekövetkezett változások hatására újabb bűncselekmények is bekerültek a Törvénykönyvbe. Eltöröltek továbbá bizonyos büntetési 25

7 nemeket, így mindenekelőtt a halálbüntetést, amelynek alkotmányellenességét Magyarországon az Alkotmánybíróság mondta ki. Az Alkotmánybíróság döntésében hangsúlyozta: Az emberi élethez és méltósághoz mint abszolút értékhez való jog korlátot jelent az állam büntetőhatalmával szemben (23/1990 (XI. 31.) AB határozat). A hatályos Büntető Törvénykönyvet, az évi IV. törvényt a rendszerváltás óta a törvényhozás 68 alkalommal módosította, az Alkotmánybíróság különféle határozatai pedig 9 esetben érintették. Ezek a változások mintegy száz rendelkezést módosítottak, illetve helyeztek hatályon kívül. A változások nagy száma mindenekelőtt arra vezethető vissza, hogy a rendszerváltás társadalmi történelmi körülményei között a Btk. számos vonatkozásban anakronisztikussá vált. A nagyszámú módosítás azonban óhatatlanul megbontotta a Törvénykönyv belső egyensúlyát, a szankciórendszer harmóniáját és a büntetési tételek egymáshoz való viszonyát. Emellett az egymást követő módosítások a büntetőjogi beavatkozást és annak határait esetenként eltérő büntetőpolitikai nézetek alapján tették meg. Az elmúlt évtizedben történt változtatások miatt egységes szemléleten alapuló felülvizsgálatra van szükség. Ennek a felülvizsgálatnak ki kell terjednie mind az általános rész, mind a különös rész szabályanyagára. A Btk. tagolása feltétlenül újraszabályozást igényel, mivel a társadalmi gazdasági fejlődés számos, egymástól jól elkülöníthető érdekeket védő büntető törvényi rendelkezést kíván meg, s ezt a törvény rendszerében is kifejezésre kell juttatni. Ezért a Btk. egységének megtartása mellett a jövőben indokolt a szabályozás alanyára vagy tárgyára tekintettel speciális rendelkezéseket ún. külön Könyvekben elhelyezni. Ezek a következők lennének: 1. könyv: Általános rendelkezések; 2. könyv: Köztörvényi bűncselekmények; 3. könyv: Szakigazgatási jogszabályokat sértő bűncselekmények; 4. könyv: A katonákra vonatkozó rendelkezések és a katonai bűncselekmények; 5. könyv: A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések. E tagolás egyrészt lehetővé teszi, hogy az egységes kódex megtartása mellett a jogtárgy védelemben vagy az elkövetők személyében megjelenő jelentős különbségeket a Büntető Törvénykönyv kellően kifejezésre juttassa. A különös részi rendelkezések megalkotásánál a belső szerkezeti tagolás kialakításának megteremtése azért is nagy jelentőséggel bír, mert a különböző bűncselekmények törvényi tényállásai a jogilag védett érdekek sokrétűségét fogják át, s az abban való eligazodást nemcsak a szakmában dolgozó jogászok, hanem az állampolgárok számára is biztosítani kell. Az új Btk. megalkotásával az Igazságügyi Minisztérium már évek óta foglalkozik. Célszerű lenne a munkálatok felgyorsítása, s a bűnözés elleni eredményes fellépésre, a jogbiztonság elvének érvényesítésére, Magyarország európai uniós tagságából adódó kötelezettségeinkre tekintettel az új Törvénykönyv mielőbbi elfogadása. b) A magánjogi jogalkotás A rendszerváltozás után a gazdasági és magánjogi jogszabályok sokasága jött létre. Szinte még felsorolni is nehéz lenne, hogy az 1990-ben elfogadott átfogó gazdasági program nyomán hány a piacgazdaságot érintő jogszabály elfogadására került sor. E körbe tartoznak azok a törvények, amelyek a társasági- és cégjogra, a bankjogra, az értékpapír- és tőzsdejogra, a csődjogra, a versenyjogra, a biztosítási jogra vonatkoztak. Ezek zömükben olyan kérdéseket érintettek, amelyeket szocialista viszonyok között nem szabályoztak. 26

8 A politikai rendszerváltozáshoz kapcsolódóan más jellegű gazdasági tárgyú törvények is születtek. Ezek egyik csoportja az előző rendszer idején elszenvedett sérelmeket próbálta orvosolni, ilyenként említhetők a tulajdoni kárpótlási törvények (1991. évi XXV. tv.) az egyházi ingatlanokról szóló törvény (1991. évi XXXII. tv.). A jogszabályok másik csoportja a gazdaságban meglévő állami tulajdon visszaszorítására és az állami vagyon magánkézbe adására törekedtek, ezek az ún. privatizációs törvények (1990. évi LXXIV. tv., évi XXXIX. tv., évi XXXVIII. tv., évi XLIV. tv.). A gazdaságot érintő jogalkotásban mindenképpen új szakasz kezdődött akkor, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország is előbb-utóbb az Európai Gazdasági Közösség tagja lesz, s az 1993 júniusában megtartott koppenhágai csúcs után már valójában csak az volt kérdéses, hogy a teljes jogú tagságra mikor fog sor kerülni. A csatlakozásra való felkészüléssel összefüggő jogharmonizációs feladatok, valamint az 1990 után elfogadott gazdasági és magán jogi tárgyú jogszabályok, valamint a gyakorlati tapasztalatok arra sarkallták a jogalkotót, hogy mielőbb hozzákezdjen egy új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) megalkotásához. A magánjogi viszonyokat átfogóan rendező új Ptk. létrehozásával kapcsolatos munkálatok 1998-ban kezdődtek. Az erről szóló kormányhatározat értelmében a felülvizsgálat közvetlen célja egy korszerű, a nemzetközi gyakorlatnak és elvárásoknak is megfelelő Ptk. megalkotása, amely a gazdaság alkotmányaként, a civilisztika alaptörvénye lesz... Az új Ptk. legyen az 1990-től készült törvények szintézisével a civilisztika terén a rendszerváltás folyamatának egyfajta kodifikációs lezárása, összegzése. Az új Ptk. koncepciója 2002-re elkészült. A koncepcióból kitűnően módosulni fog a Törvénykönyv szerkezete: öt fő részből fog állni, s mindenképpen újdonság, hogy nem lesz ún. általános rész, viszont önálló részben fogja szabályozni a családjogot, amelyről Magyarországon 1952 óta külön törvény rendelkezett. A Törvénykönyv kidolgozásánál az ún. holland módszert választották, amelynek eredményeképpen az eredetileg december 31-re kitűzött határidő helyett a Törvénykönyv elkészülte reálisan csak között várható. Mára azonban a jelenleg hatályos Ptk. a gyakorlatban egyre nehezebben tud funkcionálni. Ennek oka paradox módon nem magában a jogszabályban rejlik, hanem abban, hogy a számos uniós irányelv által involvált változások szakmai kritika nélkül kerültek be a Törvénykönyvbe, amelynek következtében a gyakorlati szakemberek véleménye szerint a Ptk. lassan kezelhetetlenné kezd válni. Mindezekre tekintettel feltétlenül indokoltnak tűnik a Ptk. kodifikációjának jelentős felgyorsítása. A Ptk.-n kívül a gazdasági jogalkotásnak vannak még olyan területei, amelyekre vonatkozó jelenleg hatályos jogszabályok gyakorlati alkalmazásuk során nem kis problémát okoznak (pl. a kis- és középvállalkozások számára), s éppen ezért kívánatos lenne mielőbbi felülvizsgálatuk. Ilyenként említhető néhány egészen új jogalkotási termék, pl. a július 1-jén hatályba lépő gazdasági társasági, illetve cégtörvény vagy a csődtörvény. 5 5 A gazdasági társaságokról szóló törvényben szerepel az a kitétel, hogy a fizetésképtelenségi helyzet előrelátható bekövetkezte pillanatától a cég vezetőinek a hitelezők érdekeit szem előtt tartva kell eljárniuk, szemben a tulajdonosok érdekeivel. A cégtörvény a végelszámolás témakörében rendkívül időigényes, bürokratikus eljárást vezet be, amely károsan befolyásolja a gazdasági folyamatokat. Mindezekre tekintettel érdemes lenne az említett jogszabályokat még a hatálybalépésük előtt módosítani. 27

9 c) A munkajog újraszabályozása Az es rendszerváltozást követően a Magyar Országgyűlés 1992-ben fogadta el a munkajogi reformcsomagot, amelyben a korábbi munkajogi szabályozással szakítva a szűkebb értelemben vett munkajogot három átfogó törvény rendezett, mégpedig a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. tv. (Mt.), a Köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. tv. (Ktv.) és a Közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXIII. tv. (Kjt.) A három törvény közül az Mt. és a Ktv. önálló jogszabály, míg a Kjt. a ius specialis és az ius generalis viszonyában áll az Mt.-vel. Ekként a korábbi egységes Munka Törvénykönyve helyett a törvények külön szabályozzák a gazdasági és külön a közszolgálati munkaviszonyokat. Az Országgyűlés az Mt.-t közel 50 alkalommal módosította, mely változtatások csak részben magyarázhatók Magyarország Európai Uniós csatlakozásával, a többi módosítás döntően aktuális jogpolitikai célokat szolgált. A szociális jog területén, ezen belül a foglalkoztatáspolitika kérdéskörében az évi IV. tv. tartalmazza az irányadó szabályozást, amely az elmúlt 15 évben szintén rengeteg módosításon esett keresztül. Ugyanez jellemző a társadalombiztosítási jogra, amelynek átfogó reformjára 1997-ben került sor, de ezen új törvényeket is évente többször kellett módosítani. A munkajogi rendelkezések feltétlenül újraszabályozásra szorulnak. A munkajog jelenlegi legnagyobb kihívása s ez nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában megfigyelhető, a munkajogból való menekülésként jellemezhető. Nevezetesen, hogy a munkáltatók költségkímélés végett igyekeznek minél kisebb összegű közterheket fizetni az államnak a foglalkoztatás után, s a munkaszerződések helyett színlelt megbízási, vállalkozási szerződéseket kötnek. Ugyanakkor terjedőben vannak az újabb foglalkoztatási formák, mint amilyen a távmunka vagy a munkaerő-kölcsönzés keretében végzett munka (nem soroljuk idetartozónak a határozott idejű, illetve a részmunkaidőre kötött munkaszerződéseket). Emellett az ún. outsourcing szintén a foglalkoztatási költségek csökkentésének egyre elterjedtebb eszközévé vált. A fentiekből következően az új Mt. tartalmának meghatározásánál fontos előkérdés a munkajog határainak meghúzása. A jogalkotásnak tisztáznia kell, hogy az új, atipikus foglalkoztatási formákat a munkaviszonyon belül annak határait kitolva helyezi-e el, vagy lehetővé teszi ezen formák munkajogon kívüli érvényesülését. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy a fent említett kérdések megoldása mind a költségvetés, mind pedig a munkavállalók szempontjából sürgetően szükséges. Célszerűnek tűnik, hogy az új munkajogi szabályozás továbbra is kódexjelleggel történjék, miután így a törvény egy helyen tartalmazza a munkaviszonyra vonatkozó rendelkezéseket; ezen túlmenően a munkavállalói oldal védelmét is a munkajogi kódex keretében lehet leginkább biztosítani. A szociális jog szabályozását sokkal jobban össze kellene hangolni a munkajogi rendelkezésekkel. d) Az eljárásjogok helyzete Az anyagi jogszabályok hétköznapi megvalósulásának kulcsa az eljárásjog; s mind a büntető eljárásjog, mind a polgári eljárásjog terén az elmúlt másfél évtizedben jelentős változások történtek. 28

10 A jogállamiság követelménye és Magyarországnak 1990 novemberében az Európa Tanácsba való felvétele halaszthatatlanná tette a hatályos büntető eljárásjog felülvizsgálatát. A új kódex alapelveinek 1994-ben történt elfogadását követően a kodifikációs munka felgyorsult, s ban az Országgyűlés elfogadta az új Büntető Eljárásjogi Törvényt (Be.) (1998. évi XIX. tv.), rögzítve, hogy az új jogszabály január 1-jétől lesz hatályos. Nyugodtan elmondható, hogy a rendszerváltozás utáni nagy kodifikációs munkálatok során létrejött jogszabályok közül talán nem volt még egy, amely akkora szakmai vitát váltott ki, mint az új büntető eljárásjogi törvény, s már hatálybalépése előtt módosították, illetve hatálybalépését elhalasztották, nem utolsó sorban azért is, mert a törvény kapcsolódott a bírósági szervezeti reformhoz. A szakmai vitákon túlmenően a törvénykönyv egyes rendelkezéseit az Alkotmánybíróság előtt is megtámadták, s a évi. I. törvénnyel azt jelentősen módosították. Mára úgy tűnik, lecsillapodtak a kedélyek, a törvény által előirányzott táblabíróságok felálltak, s az új fellebbezési rendszer is működik. A polgári eljárásjog területén is megtörtént az egyik legrégibb kódexünk, a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) többszöri módosítása. Ezeket a változtatásokat részben a jogállamiság követelménye generálta, részben pedig az Alkotmánybíróság különböző határozatai. A legjelentősebb változásként említhető az, hogy 1991-ben Pp-nek az alapelveket tartalmazó I. fejezetét újraalkották. Értelemszerűen a polgári eljárásjog területét is érintették a bírósági szervezeti változások. Nem hallgatható el azonban az, hogy a többször módosított Pp. mára sok szempontból elavult. A törvény szerkezete a különféle módosítások következtében megbomlott, az egyéb hiányosságok mellett megemlíthető az, hogy a jogszabály kevéssé veszi figyelembe a elektronikus adatátvitel adta lehetőségeket. A törvény teljes újrakodifikálásával kellene biztosítani mindenekelőtt azt, hogy az ügyek döntő többsége ésszerű időn belül véget érjen, hiszen a többéves pereskedések a polgárokban a jogbizonytalanság érzetét keltik, nem beszélve az anyagi és erkölcsi károkról. Nem véletlen, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága Magyarországot éppen az eljárások elhúzódása miatt marasztalta el a legtöbbször. A polgári perrendtartásról szóló törvény bizonyos speciális eljárásokra vonatkozó rendelkezései más problémákat is felvetnek. Ebben a körben érdemes átgondolni a magyar jogi szabályozásban is egyre inkább terjedő alternatív vitarendezési módszerek (AVR) hatályosulását. A munkajogi viták kapcsán a közvetítés és a döntőbíráskodás intézményét a kollektív érdekviták körében a hatályos törvény is rendezi (bár a fogalmak meghatározása feltétlenül revízióra szorul), de megfontolásra érdemes a közvetítés intézményét a munkaügyi bíróságok előtti eljárásban a munkaügyi jogviták terén is lehetővé tenni. Az utóbbi években egyébként az egészségügyi, a polgári jogi jogviták és újabban a büntetőjog terén is szerepet kapnak a konfliktuskezeléseknek ezen új módjai. Irodalom Bragyova András: Az új alkotmány egy koncepciója. KJK MTA Állam- és Jogtudományi Intézet, Budapest, Fazekas Judit (szerk.): Csatlakozás jogközelítés. Az acquis communautaire adaptálása a magyar jog- és intézményrendszerbe. KJK Kerszöv, Budapest,

11 Halász Iván Majtényi Balázs (szerk.): Regisztrálható-e az identitás? Az identitásválasztás szabadsága és a nemzeti hovatartozás nyilvántartása. Gondolat MTA Jogtudományi Intézet, Budapest, Harmathy, Attila: Codification in a Period of Transition. UC Davis Law Review 31 (1998) Kiss György: Munkajog. Osiris, Budapest, Nagy Ferenc: Tanulmányok a Btk. Általános részének kodifikációjához. HVG ORAC, Budapest, Pap András László: Az etnicitás mint a politikai képviselet alapja. Megjegyzések a nemzeti és etnikai kisebbség parlamenti képviseletének kérdéséhez. Politikatudományi Szemle 8 (1999) No. 4. Prugberger Tamás: Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog. KJK Kerszöv, Budapest, Sárközy Tamás: A privatizáció joga Magyarországon ( ). Akadémiai Kiadó, Budapest, Sárközy Tamás (szerk.): A rendszerváltozás gazdasági joga. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, Sulyok Gábor: A nemzetközi jog és a belső jog viszonya: a fontosabb elméletek és a hazai gyakorlat. Leviatán, Tomus III Tóth Mihály Török Gábor: Csődjog. HVG ORAC, Budapest, Török Gábor: A tulajdoni rendszer változásai a XX. sz. végére. MTA Jogtudományi Intézet, Budapest, Vékás Lajos: Az új Polgári Törvénykönyv elméleti előkérdései. HVG ORAC, Budapest, Weiss Emilia: Az új Ptk. és a családjogi viszonyok szabályozása. Polgári Jogi Kodifikáció, No. 2. Wiener A. Imre: A Btk. Általános része de lege ferenda. Közlemények No. 17. MTA Jogtudományi Intézet, Budapest, Zlinszky János: A polgári jog és az alkotmány. In: Mádl Ferenc Vékás Lajos (szerk.): Emlékkönyv Nizsalovszky Endre születésének 100. évfordulójára. ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Budapest,

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád Megnyitó előadások Gárdos Péter, ügyvéd: A Ptk. az elmúlt év tükrében Az I. Wolters Kluwer Jogi Konferencián elhangzott, hogy

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) 1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így

Részletesebben

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Előterjesztés Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Tárgy: Az állatok tartásáról szóló 7/2007. (VIII.22.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata

Részletesebben

Tantárgy összefoglaló

Tantárgy összefoglaló Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai Jogi ismeretek Cél: A hallgatók legyenek tudatában a jogszabályok (azok elérhetőségei) jelentőségének, szerepének és ismerjék meg: - a

Részletesebben

Tantárgyi útmutató /NAPPALI félév

Tantárgyi útmutató /NAPPALI félév Tantárgy megnevezése Gazdasági jog alapjai I. Tantárgyi útmutató /NAPPALI 2011-2012 1. félév Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma: 24 Egyéni tanulási óra igény: 36 Vizsgajelleg:

Részletesebben

Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 11-i ülésére 2. napirend: Göndörné Frajka Gabriella jegyző

Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 11-i ülésére 2. napirend: Göndörné Frajka Gabriella jegyző 1 E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 11-i ülésére 2. napirend: Tárgy: Köztisztviselők közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló rendelet

Részletesebben

***II AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA

***II AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 2006/0008(COD) 26.1.2009 ***II AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Összehasonlító elemzés DR. SZABÓ KÁROLY GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLYÁNAK

Részletesebben

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése Büntetőjog Csődjog Ingatlanjog Családjog Munkajog Társasági jog Polgári jog Képviselet közigazgatási eljárásban Követelések, adósságok behajtása Állandó, komplex képviselet Gazdasági társaságok működéséhez

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/65-7/2012. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

1. oldal, összesen: 5 oldal

1. oldal, összesen: 5 oldal 1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:

Részletesebben

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének. 46/2010. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 1

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének. 46/2010. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 1 Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 46/2010. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 1 egyes önkormányzati rendeletek és önkormányzati rendeleti rendelkezések technikai deregulációs hatályon

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. január 28-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselőket megillető szociális,

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám: 02/305-5/2012. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Európai uniós jogharmonizáció. Dr. Gombos Zoltán Főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium

Európai uniós jogharmonizáció. Dr. Gombos Zoltán Főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Európai uniós jogharmonizáció Dr. Gombos Zoltán Főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Mit jelent az uniós jogharmonizáció? Minden olyan nemzeti jogalkotási tevékenység, amelynek célja az uniós

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. július 10-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. július 10-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-012 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE.HU Szám: 02/151-2/2014. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG Prugberger Tamás MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG (A magyar és a közép-kelet-európai munka- és közszolgálati jog reformja a nyugat-európai államok jogi szabályozásának tükrében, az amerikai

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Gazdasági jog alapjai II.

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Gazdasági jog alapjai II. TÁVOKTATÁS I. évfolyam II. félév TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdasági jog alapjai II. 2015/2016. II. félév 1 Tantárgyi útmutató Tantárgy megnevezése Gazdasági jog alapjai II. Tantárgyat tanszék gondozó Közgazdasági

Részletesebben

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgy neve Neptun kódja: Képzés- tagozat: Tantárgy kreditszáma: Tantárgyfelelős: Számonkérési forma: Erős előfeltétel: Gyenge előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! 6. napirendi pont E - 167 Előterjesztő: Előterjesztést készítette: dr. Zakály Erzsébet Előzetesen tárgyalja: Ügyrendi Bizottság Mellékletek: Rendelet-tervezet Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat

Részletesebben

Munkavédelmi és munkaügyi jogviták, a jogérvényesítés módszere és gyakorlata

Munkavédelmi és munkaügyi jogviták, a jogérvényesítés módszere és gyakorlata Munkavédelmi és munkaügyi jogviták, a jogérvényesítés módszere és gyakorlata A munkaügyi jogvitáról általában Munkaügyi jogvitának tekinthető minden olyan vita, amely a munkaviszonyból eredő jogokkal és

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb

Részletesebben

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI

Részletesebben

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere Tematika a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához A képzés időpontja: 2012. október 2-4. és 10-11. helye: Győr-Moson-Sopron Megyei Intézményfenntartó Központ Díszterme

Részletesebben

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, 1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel

Részletesebben

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal

Részletesebben

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Az új Mt. alkalmazása a munkaügyi ellenőrzések tükrében Előadó: Dr. Csigi Imre Ferenc közigazgatási tanácsadó Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Ecsegfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének március 29-én tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Ecsegfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének március 29-én tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS Ecsegfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. március 29-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Egyes önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezésétől szóló rendelet

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 48/2015. (III. 25.) számú határozatát helybenhagyja.

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 48/2015. (III. 25.) számú határozatát helybenhagyja. KÚRIA A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt V. Z. T. szervezőnek, a dr. Pálffy Ilona elnök által képviselt Nemzeti Választási Bizottság ellen, aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítése kapcsán

Részletesebben

Szikora Veronika: Az új Polgári Törvénykönyv kodifikációjának folyamata (tansegédlet) 1. Az 1959-es Ptk.-tól az új Ptk. kodifikációjának kezdetéig

Szikora Veronika: Az új Polgári Törvénykönyv kodifikációjának folyamata (tansegédlet) 1. Az 1959-es Ptk.-tól az új Ptk. kodifikációjának kezdetéig Szikora Veronika: Az új Polgári Törvénykönyv kodifikációjának folyamata (tansegédlet) 1. Az 1959-es Ptk.-tól az új Ptk. kodifikációjának kezdetéig Magyarország els magánjogi törvénykönyvét, a Polgári Törvénykönyvet

Részletesebben

Az R. 3. (2) bekezdésben a Magyar Köztársaság szövegrész helyébe a Magyarország szöveg lép.

Az R. 3. (2) bekezdésben a Magyar Köztársaság szövegrész helyébe a Magyarország szöveg lép. Ócsa Város Önkormányzat../2013.(...)sz. önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 18/2011.(IX.29.) önkormányzati rendelet módosításáról Ócsa Város Önkormányzata

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének február 27-i ülésére. Az előterjesztést készítette: jegyző

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének február 27-i ülésére. Az előterjesztést készítette: jegyző E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2008. február 27-i ülésére Tárgy: Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása Az előterjesztést készítette: Vincze Miklós jegyző Előterjesztő:

Részletesebben

Tartalomj egyzék. Előszó 13

Tartalomj egyzék. Előszó 13 Tartalomj egyzék Előszó 13 I. KÖNYV: A KÖZIGAZGATÁSI JOG ÉS A KÖZIGAZGATÁS ALKOTMÁNYOS MEGHATÁROZOTTSÁGA (VARGA ZS. ANDRÁS) 15 1. Hatalom és hatalomgyakorlás 17 2. Jogállam-joguralom, az elv hatása az

Részletesebben

Válogatott bibliográfia Az emberi jogok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban c. tárgyhoz

Válogatott bibliográfia Az emberi jogok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban c. tárgyhoz Válogatott bibliográfia Az emberi jogok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban c. tárgyhoz Összeállította: Dr. Kiss Barnabás egyetemi docens I. Ajánlott alapirodalom az alapjogok tanulmányozásához 1. Balogh

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) 1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.22. COM(2016) 407 final 2016/0189 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió nevében az EGT Vegyes Bizottságban az EGT-megállapodás XIX. mellékletének (Fogyasztóvédelem)

Részletesebben

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag)

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag) SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN (munkaanyag) Budapest, 2006. november hó 1 A személyi hatály meghatározása a közszolgálatban

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I. ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I (általános jog) Dr Siket Judit TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A jog fogalma, a jogalkotás magatartási minta kötelező norma az állami kényszer szerepe A jogforrások jogforrások az Alaptörvényben

Részletesebben

ZIRC VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL JEGYZŐJE 8420 ZIRC, Március 15. tér 1. Pf.: 77 88/593-702 88/414-475 jegyzo@zirc.hu Észrevétel Koós Gábor képviselő A Zirc Városi Önkormányzat Polgármesteri

Részletesebben

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY A KÖZALKALMAZOTTK ÖZALKALMAZOTTI TANÁCS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 5 sz. függeléke OM

Részletesebben

Gazdasági jog alapjai

Gazdasági jog alapjai I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdasági jog alapjai 2013/2014. I. félév TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Gazdasági jog I. Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma:

Részletesebben

2. előadás Alkotmányos alapok I.

2. előadás Alkotmányos alapok I. 2. előadás Alkotmányos alapok I. Jog fogalma: a jog olyan norma, magatartásszabály, amely az emberi cselekvések irányításának, illetve a magatartásokat befolyásoló körülmények szabályozásának eszköze.

Részletesebben

ALKOTMÁNY-E AZ ALAPTÖRVÉNY?

ALKOTMÁNY-E AZ ALAPTÖRVÉNY? ALKOTMÁNY-E AZ ALAPTÖRVÉNY? 2011. április 25-én a Magyar Közlöny 2011. évi 43. számában kihirdetésre került Magyarország Alaptörvénye, amit a kormányzati politikusok előszeretettel Húsvéti Alkotmánynak

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban Grad-Gyenge Anikó Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet. a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről (kivonat) Az igazságügyi miniszter feladat- és hatásköre

152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet. a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről (kivonat) Az igazságügyi miniszter feladat- és hatásköre 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről (kivonat) Az igazságügyi miniszter feladat- és hatásköre 79. Az igazságügyi miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban:

Részletesebben

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó

Részletesebben

dr. Verebics János publikációs jegyzéke 2006. szeptember Az elektronikus gazdasági kapcsolatok joga, HVG-Orac, Budapest, 2001.

dr. Verebics János publikációs jegyzéke 2006. szeptember Az elektronikus gazdasági kapcsolatok joga, HVG-Orac, Budapest, 2001. A.) Monográfia, kommentár, kézikönyv dr. Verebics János publikációs jegyzéke 2006. szeptember Az elektronikus gazdasági kapcsolatok joga, HVG-Orac, Budapest, 2001. A hírközlés joga, Dashöfer Kiadó, Bp,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. szeptember 25-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. szeptember 25-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. szeptember 25-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Komló Város Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/57/2014. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. január 29-i ülésére Tárgy: Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. a Kormány részére. a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról

ELŐ TERJESZTÉS. a Kormány részére. a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER Szám: 5435-4/2006-SZMM TERVEZET ELŐ TERJESZTÉS a Kormány részére a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról Budapest, 2006. november Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló

Részletesebben

Az Európa Tanács szerve is kifogásolja a romániai magyarok helyzetét

Az Európa Tanács szerve is kifogásolja a romániai magyarok helyzetét Az Európa Tanács szerve is kifogásolja a romániai magyarok helyzetét Az Alapjogokért Központ üdvözli az Európa Tanács szaktestületének, a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottságnak (ECRI) Romániával

Részletesebben

Prof. Dr. Patyi András Patyi András. elnök, Nemzeti Választási Bizottság. 2012-2016 rektor, egyetemi tanár

Prof. Dr. Patyi András Patyi András. elnök, Nemzeti Választási Bizottság. 2012-2016 rektor, egyetemi tanár 1. Személyi adatok Vezetéknév/Utónév: Születési név: 2. Betöltött beosztás, munkakör, foglalkozási terület: Önéletrajz Prof. Dr. Patyi András Patyi András elnök, Nemzeti Választási Bizottság 3. Szakmai

Részletesebben

Pécs, szeptember Dr. habil. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens

Pécs, szeptember Dr. habil. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK KÖZIGAZGATÁSI JOGBÓL 2016 ősz I. Tananyag Fábián Adrián: Közigazgatás-elmélet. (I, II, V, XIII, XIV, XIX, XX. fejezetek) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2011 Fábián Adrián (Szerk.):

Részletesebben

PhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán

PhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán PhD értekezés dr. Reiterer Zoltán Miskolc 2016 1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AZ ÉLELMISZERLÁNC KÖZIGAZGATÁSI JOGI SZABÁLYOZÁSA PhD értekezés Készítette: dr. Reiterer Zoltán okleveles jogász

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

T/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása

T/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11545. Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapest, 2013. június Magyarország Alaptörvényének ötödik

Részletesebben

1/g. SZMSZ módosítása november 17. ELŐTERJESZTÉS. Maglód Város Önkormányzat Képviselőtestületének november 17-ei ülésére. 1/g.

1/g. SZMSZ módosítása november 17. ELŐTERJESZTÉS. Maglód Város Önkormányzat Képviselőtestületének november 17-ei ülésére. 1/g. ELŐTERJESZTÉS Maglód Város Önkormányzat Képviselőtestületének 2016. november 17-ei ülésére 1/g. napirend Tárgya: Előadó: Maglód Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2015.(III.17.)

Részletesebben

2011. évi... törvény

2011. évi... törvény ,,; 5 tiiva~ata ysr~rri.-~ ~~l g 9 2011 MM 13. ORSZÁGGY ŰLÉSI KÉPVISEL Ő Képvisel ői önálló indítvány 2011. évi... törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel

Részletesebben

2003. évi CXXV. törvény

2003. évi CXXV. törvény 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve,

Részletesebben

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások VI. téma Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások 1. A jogalkotás 1.1. Fogalma: - specifikus állami tevékenység, - amit főleg közhatalmi szervek végezhetnek - és végterméke a jogszabály. Mint privilegizált

Részletesebben

Az atipikus foglalkoztatás formái Magyarországon, a szabályozás jogi háttere. Boutique Hotel Bristol, Budapest, 2012. május 29.

Az atipikus foglalkoztatás formái Magyarországon, a szabályozás jogi háttere. Boutique Hotel Bristol, Budapest, 2012. május 29. Az atipikus foglalkoztatás formái Magyarországon, a szabályozás jogi háttere Boutique Hotel Bristol, Budapest, 2012. május 29. A munkaerőpiac tagozódása 1. Klasszikus munkaviszony (tipikus) 2. Atipikus

Részletesebben

2/2004. (I. 15.) FMM rendelet. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól

2/2004. (I. 15.) FMM rendelet. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 41/A. ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Országos Bírósági Hivatal Mailáth György Tudományos Pályázat Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Közjogi, munkajogi és EU szekció 10. téma Jelige: Progressio 2014. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZİJÉTİL 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. Tel.: 47/513-250 Fax.: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E L İ T E R J E S Z T É S - a Képviselı-testületnek - az állatok

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

TÁRGY: Javaslat bankszámla-hozzájárulással kapcsolatos döntések meghozatalára E L Ő T E R J E S Z T É S

TÁRGY: Javaslat bankszámla-hozzájárulással kapcsolatos döntések meghozatalára E L Ő T E R J E S Z T É S AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 228. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat bankszámla-hozzájárulással kapcsolatos döntések meghozatalára E L Ő T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK

Részletesebben

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének május 15-én megtartott soros ülésének jegyzőkönyvéből.

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének május 15-én megtartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat: Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. május 15-én megtartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 68/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: Jászdózsa Községi

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

76/2008. (V. 29.) AB határozat. Indokolás

76/2008. (V. 29.) AB határozat. Indokolás 76/2008. (V. 29.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése

Részletesebben

TEMATIKA 2011/2012. tanév II. (tavaszi) félév. MUNKA- ÉS SZOCIÁLIS JOG 2. Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék

TEMATIKA 2011/2012. tanév II. (tavaszi) félév. MUNKA- ÉS SZOCIÁLIS JOG 2. Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék TEMATIKA 2011/2012. tanév II. (tavaszi) félév MUNKA- ÉS SZOCIÁLIS JOG 2. Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék Tárgy neve: Munka- és szociális jog 2. Szak: jogász Neptun kódja: 30702 Helye a mintatantervben:

Részletesebben

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html 1. oldal, összesen: 5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSBB BÍRÓSÁGA 3/2006. KJE szám A Magyar Köztársaság nevében! A Magyar Köztársaság Legfelsbb Bíróságának közigazgatási jogegységi tanácsa a 2006. március

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó A rendészeti szervek működésének jogi alapjai 2016/2017-ös tanév (MA szak II. évfolyam)

T Á J É K O Z T A T Ó A rendészeti szervek működésének jogi alapjai 2016/2017-ös tanév (MA szak II. évfolyam) Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Rendészeti Jogi és Igazgatási Tanszék T Á J É K O Z T A T Ó A rendészeti szervek működésének jogi alapjai 2016/2017-ös tanév (MA szak II. évfolyam)

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t : A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 82/2015. számú határozatát helybenhagyja.

KÚRIA. v é g z é s t : A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 82/2015. számú határozatát helybenhagyja. KÚRIA Knk.IV.37.458/2015/3.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek, a dr. Pálffy Ilona elnök által képviselt Nemzeti Választási Bizottság ellen, aláírásgyűjtő ív mintapéldányának

Részletesebben

Önkormányzati Rendeletek Tára

Önkormányzati Rendeletek Tára Tiszaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2014. (VII.31.) önkormányzati rendelete engedélyezésének szabályairól és díjairól Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk

Részletesebben

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S TÁRGY: Szálka Község Önkormányzata Képviselőtestületének /2012. ( ) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló /20. (III..) önkormányzati rendelet módosításáról (t e r v

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE

TÁJÉKOZTATÓ. az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE TÁJÉKOZTATÓ az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE 2015 www.ajbh.hu Az Országgyűlés az alapjogok védelme érdekében

Részletesebben

4. napirend ELŐTERJESZTÉS KÍSÉRŐ LAP. E-szám: 43/2015. Tárgy: Igazgatási szünetről szóló rendelet megalkotása

4. napirend ELŐTERJESZTÉS KÍSÉRŐ LAP. E-szám: 43/2015. Tárgy: Igazgatási szünetről szóló rendelet megalkotása ELŐTERJESZTÉS KÍSÉRŐ LAP E-szám: 43/2015. Tárgy: Igazgatási szünetről szóló rendelet megalkotása Előterjesztő neve: Kiszelné Mohos Katalin polgármester Előadó: Papp István jegyző Az előterjesztés aláírás

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ SZMSZ 5. sz. melléklet 4/2010. számú Főigazgatói utasítás a Szabálytalanságok kezelésének eljárásáról Hatályos: 2010. január 1. Dr. Brebán Valéria főigazgató

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS X. KERÜLET KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT / ^ ' '

BUDAPEST FŐVÁROS X. KERÜLET KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT / ^ ' ' Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testület ülése írh^lzlíml-- BUDAPEST FŐVÁROS X. KERÜLET KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT / ^ ' ' JEGYZŐJE,,... (...,. ^ Tárgy: Javaslat a Budapest Főváros

Részletesebben