Kedves Kolléga! Összeállította: Gera Pál (2011 januárjában)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kedves Kolléga! Összeállította: Gera Pál (2011 januárjában)"

Átírás

1 Kedves Kolléga! Ez év januárjában javaslatot tettem arra, hogy legyen hazánkban egy vidrára kidolgozott fajmegőrzési terv. Három részletben dolgoztam ki a dokumentumot. Előbb január 12-én a konkrét fajmegőrzési terv tartalmi és formai elemeire tettem javaslatot. Ezt követően január 16-án a vizes élőhelyeink állapotáról rendelkezésemre álló információkat foglaltam össze. Míg január 23-án az általam tapasztalt vidraetológiai ismeretekből készítettem egy rövid tájékoztatót. Ezzel lett teljes a kezdeményezésem. Többen kérésének teszek eleget azzal, hogy a honlapon egybeszerkesztett letölthető dokumentumként is hozzáférhetővé teszem. Ugyanakkor semmit nem tettem hozzá, mindhárom fejezet csorbítatlan formában került fel a honlapra. Továbbra is várom február 21-ig a megadott elérhetőségeken a hozzászólásokat. Köszönöm! Javaslat a közönséges vidra (Lutra lutra Linneaus, 1758) 2011 és 2016 közötti időszakra vonatkozó fajmegőrzési tervének és programjának irányelveire és azok megvalósítására Magyarországon. Összeállította: Gera Pál (2011 januárjában) Elérhetőségek gerapal@t-online.hu Postacím: Bp. Nyírpalota u /29 Telefon: Bevezető A legfontosabb célok rövid ismertetése Tartalomjegyzék A javaslatom szerkezeti felépítése A stratégia legfontosabb alapgondolatai A stratégia meghatározó irányelvei A vidraállomány helyzete Magyarországon Szempontok a felmérések során Az élőhelyek besorolása A javasolt védelmi stratégia legfőbb elemei: Folyamatos állományfelmérés A vidra lakta területek és a potenciális élőhelyek közötti kapcsolódás megvalósítása A vidrákat veszélyeztető tényezők, és az ellenük megfogalmazott programterv

2 Orvvadászat Autóutak Szennyezések Zavarás és véletlen pusztulások Természeti katasztrófák Kutatások támogatása a stratégia megvalósulása során Az ismeretterjesztés kérdései a stratégia tükrében Mellékletek I. melléklet: Felmérőív a vidra magyarországi állományfelméréséhez II. melléklet: Szempontok vidraállomány-felmérés során III. melléklet: Javaslat A vidra a halász barátja embléma és támogatási rendszer létrehozására Magyarországon IV. melléklet: Vidravédelem autóútjaink mentén (Tények és javaslatok) Ajánlott szakirodalom Bevezető Napjainkban nem fenyegeti sem a degradáció, sem a kipusztulás veszélye a magyarországi vidraállományt, sőt talán még mindig mi rendelkezhetünk Európa egyik legegységesebb vidrapopulációjával. De véleményem szerint a látszat költőien profán parafrázissal élve : csalóka ábrándkép, ahol beszédesen hallgat a felszín, csontig ható csendben fecseg a mély. Miért? Azért mert az Alapítvány a vidrákért szervezet által 1995 és 2007 között rendszeresen koordinált felmérések során majd ezt követően a 2007 és 2010 közötti már nem szervezett, hanem esetleges, spontán jelzések alapján egyértelműen és bizonyíthatóan azt tapasztaltuk, hogy egyes régiókban aggodalomra okot adó tendenciák figyelhetők meg, amelyek az ott élő/előforduló vidraállomány (állományok) visszaszorulásához vezethettek, illetve vezethetnek a jövőben is. Sajnos azonban hiába a figyelmeztető jelzések sokasága: újságcikkek, tanulmányok, figyelemfelkeltő könyvek, rádió és tévériportok, internetes portálokra feltett dokumentált és bármikor ellenőrizhető adatok, adatsorok, valamint a témakörben meghirdetett szakmai konferenciák stb., mind ezidáig az érintett és intézkedési jogkörrel rendelkező államigazgatási egységek és befolyással bíró szakmai műhelyek, közösségek részéről e problémát érdemtelen, néhány túlbuzgó természetvédő hagymázas látomásának tartották, és nyilván tartják ma is. Annak ellenére így lehet, hogy 2007 óta mentesülnek már az ilyetén jelzésektől, akkortól ugyanis inaktív az alapítvány. Pedig ez a hányavetiség a jövőben megbosszulhatja, vagy ha a túlfűtött kárálókat igazolva kiderül, hogy valóban nagy a baj, akkor kamatos kamattal megbosszulja magát. Oly mértékben, ahonnét nem tudni lesz-e, lehet-e visszaút. Most még azonban időben vagyunk! Éppen ezért indokolt, hogy rendelkezzünk egy legalább öt évet felölelő védelmi stratégiával (fajmegőrzési tervvel és programmal). Igaz 2005-ben az Alapítvány a vidrákért szervezet áprilisban kelt írásbeli kezdeményezésére és az ezt követően általa e témakörben szervezett májusi szakmai fórum után az akkori minisztérium Természetvédelmi Hivatala egyetértését fejezte ki. Így a Hivatal felkérésére szakmai műhelyek készítettek egy részletesebb tervezet-félét, ami azonban 2006 tavaszán pontosan nem tudni miért, de hamvába holt. Az Alapítvány a vidrákért azonban már előbb, 2006

3 januárjában felállt az asztaltól, lévén egyetlen a tervezethez küldött javaslatunk sem kapott támogatást, illetve olyan állításokkal illették a szervezetet a programjait, azok eredményeit, a kiadványait, a tagok szakmai felkészültségét, amely csak ezt az egyetlen döntést hagyta számunkra járhatónak. Mindezek után értesültünk arról, hogy a fajmegőrzési tervből nem lesz semmi. Kár érte, annak ellenére, hogy tagadhatatlanul voltak olyan programelemei, amelyeket elragadtatottnak is mondható szakmai véleménycsere övezett (köztük e mostani kezdeményezés szerzőjét is nem egyszer magával rántotta a zabolázatlan bizonyítási hév), de hát a vitaféle dolgozatok természetéből adódóan ez nem lephetett meg senkit. Az viszont már igen, hogy a felszínre bukott konfliktusok kezelése helyett egy teljes szakmai közösséget alaptalan kijelentésekkel illessenek. A magánemberként, vagyis semmiféle civil szervezethez, kutatóközösséghez és érdekcsoporthoz nem tartozó egyszeri érdeklődőként jelen dokumentummal azt kezdeményezem, hogy az alább ismertetett irányelvek és védelmi stratégia-tervezet átolvasása, értékelése után, amennyiben elfogadhatónak vélik, kezdődjön el egy érdembeli párbeszéd. Ami, reményeim szerint a fajt, valamint a vizes élőhelyek védelmét elsőbbségként kezelve, társadalmi- és gazdaszervezetek, kutatóhelyek és államigazgatási egységek közös munkájával megalapozná a vidra hathatós oltalmát Magyarországon. Vagyis önálló gondolatokat vetek fel annak reményében, hogy termékeny talajra hullanak. Felhívom a figyelmet a következőre! A kezdeményezés általam elképzelt és jelen szerkezeti formában összeállított, részleteiben kiforratlan irányelveket és javasolt stratégiai-lépéseket, illetve ajánlásokat tartalmaz. Egyfajta szervezeti keretet, szakmai sorvezetőt igyekszik adni, ami zömében a már említett 2005-ös alapítványi indítványra, az arra visszaérkező észrevételekre, valamint az azóta szerzett újabb ismeretekre támaszkodik. Ennek tükrében jelen írásmű egyáltalán nem felel meg a fajmegőrzési tervek hivatalos formai és tartalmi követelményeinek, illetve blikkfangos nyelvezetének, de arra talán alkalmas lehet, hogy ha valóban megvalósítható a vidrára kidolgozandó fajmegőrzési terv, akkor azokat a legfőbb szempontokat és programpontokat, legalábbis azok legfőbb irányait meghatározza, amelyek a faj jövőbeli védelme érdekében megkerülhetetlenek. És hát minden bizonnyal valahol valakiknél fellelhető még a holtvágányra siklott 2006-os hivatalos előterjesztés, az arra írásban érkezett hozzászólások, esetleg a témakörben tartott szakmai megbeszélések jegyzőkönyvei (már ha készültek ilyenek), így nem kell elölről kezdeni a munkát, csak kellő alapossággal és mértéktartó koordinációval egyeztetni a szakmai nézeteket és javaslatokat, majd meghatározni a feladatköröket. Remélem, a javaslatom valóban megnyeri az érintett szakmai közösségek tetszését, és ha így van, kérem, támogassanak abban, hogy meg is valósulhasson. Köszönöm! A legfontosabb célok rövid ismertetése Elérendő, legfontosabb célok megfogalmazása könnyen ingoványos terepre vezetheti a javaslattevőt. Hiszen mi alapján lehet kijelenteni egy fokozottan védett állatfaj kapcsán, hogy a megóvása érdekében mi a legfontosabb, mi a csupán fontos cél és talán van, lehet még olyan célkitűzés is, amelyik nem fontos? Mégis szükséges azokat a szakmai etalonokat valamiképpen rangsorolni, amelyek mentén elkezdődhet egy érdembeli védelmi munka, és amelyeket értelemszerűen újabb és újabb elemekkel ki lehet, sőt ki kell egészíteni, vagy ha időközben valamelyikük hangsúlya átértékelődik, esetleg szükségtelennek találtatik, hátrébb lehet sorolni vagy ki lehet dobni. Mindaddig fejleszteni, és mondatról mondatra csiszolni kell a dokumentumot, amíg a résztvevők úgy nem érzik, elkészült a végleges változat. Ez már csak egy ilyen dolog. Mindemellett ügyelni kell arra, hogy nem szabad leragadni fogalmi vitáknál, mert ha

4 megtörténik, az egész vállalkozás kudarcba fullad; fontos ennek tudatosítása, mert nem egy jobb sorsra érdemes szakmai programot éppen a terméketlen és értelmetlen fogalmi véleménykülönbségekből fakadó nézetkülönbségek küldtek padlóra. Saját tapasztalataim alapján én az alább felsorolt célokat teszem a legfontosabbak közé, kijelentve, nem kőbe vésett igazságokat közlök, értsd alatta: nincs a zsebemben a bölcsek köve. Megőrizni a magyarországi vidrapopuláció még napjainkban is tapasztalható, gyaníthatóan kontinens szerte egyedülállónak vagy csaknem kivételesnek mondható gazdagságát. A magyarországi vidraállomány helyzetét kutató terepi felméréseket folyamatosan fenntartani. Azon tájegységeknél, ahol az állomány visszaszorulása gyanítható vagy esetleg már bizonyítható, ott annak okait feltárva elősegíteni az élőhelyek kedvező állapotú helyreállítását és/vagy megőrzését. A vidra életét, szaporodásbiológiáját, ökológiáját vizsgáló kutatásokat támogatni. Széleskörű ismeretterjesztést végezni a valós vidrakép megismerése érdekében. Érdekeltté tenni gazdaközösségeket a vizes élőhelyek megóvásában, fenntartásában, újabbak létrehozásában, ezáltal is elfogadtatva velük a vidra védelmét. Ügyelni arra, hogy a vidra védelme a jövőben se kerülhessen nyereségorientált gazdasági csoportok (vadászok), valamint az életmódjából adódóan iránta esetenként ellenszenvet érző gazdálkodói közösségek (halászok, horgászok), illetve szintén önérdektől vezettetett kutatóműhelyek kizárólagos érdekérvényesülésének teljesülése alá. A javaslatom szerkezeti felépítése Az alábbi stratégia a következő pontok mentén foglalja össze és ismerteti a kezdeményezés lényegét: A stratégia legfontosabb alapgondolatai A stratégia meghatározó irányelvei A vidra helyzete Magyarországon A javasolt védelmi stratégia legfőbb elemei: I. Folyamatos állományfelmérés II. A vidra lakta területek és a potenciális élőhelyek közötti kapcsolódás megvalósítása III. A vidrákat veszélyeztető tényezők, és az ellenük megfogalmazott programterv IV. Kutatások V. Ismeretterjesztés A stratégia legfontosabb alapgondolatai 1. Dolgozatomban az elkövetkező öt évre (a 2011 és 2016 közötti időszakra) kívánok a magyarországi vidrapopuláció védelmére programtervet javasolni. Ezért fontos, hogy legkésőbb még ez év késő nyári vagy legkésőbb kora őszi időszakáig egy aprólékos részletességgel kidolgozott ajánlás a magyarországi természetvédelmi politikát meghatározó döntéshozók kezébe kerüljön. Ha ez megvalósul, és támogatásra

5 talál, akkor már 2011 októberében és/vagy novemberében újból elkezdődhet (folytatódhat) a vidraállomány elterjedését kutató terepi munka. 2. Az eredményes védelemhez elengedhetetlen, hogy mindazok az érintettek, akik a vidravédelem egy-egy szegmensével foglalkoznak Magyarországon, azt összehangoltan végezzék, egymás munkájáról értesüljenek, azok eredményeivel tisztába legyenek. Jelen javaslat nem tér ki részletesen a remélhetően megvalósuló stratégia teljesítésében részt vevők szervezeti és végrehajtási kérdéskörének taglalására tekintve, hogy azt a munkában részt vállalók közötti együtt-munkálkodás és feladat-meghatározás során kell majd megállapítani. Lényeges azonban: tanulva a 2006-os balsikerből, valamennyi résztvevőnek minden tekintetben béketűrőbbnek és nyitottabbnak kell lennie és a munkacsoport koordinátorának is aki feltehetően újfent minisztériumi szakember lesz, feltétlenül pártatlannak kell maradnia, lett légyen ez bármily nehéz is! 3. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a fajmegőrzési tervnek és programnak összhangban kell lennie azokkal a vizes élőhely-típusokat érintő koncepciókkal, stratégiákkal és programokkal (Víz Keretirányelv, Halászati Operatív Program, Nemzeti Halászati Stratégia Terv, Natura 2000 előírások, az EU Közös Agrárpolitikai elvárások stb.), amelyek alapvetően meghatározzák az elkövetkezendő évek legfontosabb szabályozásait. A stratégia meghatározó irányelvei Hazánkban a vidra előfordulása tájegységenként, de kisebb régiónként is eltérő, így sablonos valamennyi régióban egyidejűleg alkalmazható védelmi lépéseket felesleges megfogalmazni. Éppen ezért a stratégia értékelhető eredménnyel kecsegtető megvalósulásához, vagyis elsősorban egy folyamatos országos állományfelméréshez, ami az egész védelmi program gerincét adja fontos, hogy az alábbi szempontokat messzemenően figyelembe vegyük. És ezek elfogadására, tovább gondolására és kiegészítésére valóban nagyon hangsúlyosan szeretném felhívni a figyelmet: Kérdés, hogy egységesen, valamennyi tájegységünkre vonatkoztatható védelmi-stratégiát miért nem lehet, jobban mondva: miért nem célszerű megfogalmazni? Ennek okai a teljesség igénye nélkül: Egyfelől: óriási különbségek vannak/lehetnek még egy-egy régión belül is a vidrapopulációk elterjedését tekintve, országosan pedig még kirívóbb a különbség a tájegységek között, lásd, pl.: dél-dunántúli halastavakban és csatornákban, kisvízfolyásokban (ma még) gazdag területeit és a nyírségi homokos élőhelyeket stb. Másfelől: más és más a különböző országrészekben a vizes élőhelyek állapota és aránya, azok eloszlása, védettségük és gazdasági hasznosításuk, lásd, pl.: Szigetköz és/vagy Homokhátság stb. Harmadfelől: teljesen eltérő megoldási javaslatok lehetségesek a vidraállományok megóvását és terjedését, valamint a vizes élőhelyek kedvező állapotának fenntartását illetően, amit egyértelműen az adott térség, ezen belül: kistérségek sajátosságai és lehetőségei határoznak meg, lásd, pl.: az Északi-középhegység kínálta táplálék-gazdag és/vagy táplálékszegény kisvízfolyások, valamint az alföldi halastó-rendszerek és az azokhoz kapcsolódó csatornahálózatok által biztosított feltételeket. Negyedrészt: a fentieket figyelembe véve valószínűsíthető, hogy régiónként eltérő az embereknek a vidráról, a vizes élőhelyekről, valamint a természetvédelmi elvárásokról kialakított véleménye.

6 Éppen ezért, regionális, vagy ha szükséges egészen kistérségekig lebontott terveket és azokra alapozott konkrét javaslatokat kell készíteni, amelyek elmaradhatatlan alkotórészei az adott térség élőhelyvédelmi programjainak. Értékelni kell (országosan, tájegységenként, ezeken belül kisrégiókként) a különféle vizes élőhely-típusok jelen állapotát, reálisan várható változását degradációját és/vagy fejlődését, egyfelől természetvédelmi szempontból, másfelől gazdasági és fenntartásának gazdaságossági oldaláról nézve. Fontos: a különféle vizes élőhelytípusok megőrzése és/vagy revitalizációja elsődleges természetvédelmi, ökológiai érdek, pl. a Natura 2000-es vagy Ramsari területek esetében, ami azonban nem választható külön az adott területen folytatott gazdálkodás lehetőségeitől, azok értékmegőrzésétől, valamint formáitól, pl. extenzív halastavi és/vagy természetes vízi halgazdálkodástól. Mindazok a vizes élőhelytípusok, amelyek megőrzése országosan és/vagy regionálisan fontos bár kérdés számomra: van-e, lehet-e olyan vizes élőhelytípus kies hazánkban, ami nem fontos?, kiemelt figyelmet és segítséget kell, hogy kapjon a természetvédelmi támogatások és a hosszú távú: tíz, tizenöt, vagy akár húsz évre előrevetített programok kidolgozása során; pl. a halastavak összterülete nem várt mértékben csökkent az elmúlt tíz-tizenkét évben. Ha csak a természetvédelmi, ökológiai oldalát nézzük ezen élőhelyek megőrzésének, láthatjuk, hogy ritka nehéz helyzetet teremtett az említett nagyságrendű állapotváltozás, hiszen a halastavak és nem utolsó sorban a hozzájuk kapcsolódó csatornahálózatok ma már olyan egyedülállóan értékes állat- és növényvilágot tartanak/tarthatnak fenn Magyarországon, ami máshol és különösen nélkülük nem lehetséges. A vidraállomány helyzete Magyarországon A fajmegőrzési tervnek elengedhetetlen, sőt nagyon helyesen kötelezően elvárt feltétele, hogy a hazai vidrapopuláció elterjedését ez idáig kutató, a kapott eredményeket összesítő publikációk következtetéseivel mindazok tisztában legyenek, akik valamilyen formában részesei lesznek a terv megvalósításának. Ha lesz a jövőben fajmegőrzési terv, akkor hasznosnak bizonyulhat az Alapítvány a vidrákért szervezet által 1995 és 2007 között elvégzett állományfelméréseinek az átfogó dolgozata (címe: utolsó jelentés), valamint az alapítvány 2007-es megszűnte utáni, de akkortól is folyamatosan érkező jelzéseknek 2010-ben összeállított ismertetője. A nevezett dokumentumok, több más szakmai publikáció mellett elérhetők és letölthetők a következő magyar nyelvű honlapról: ( Az ajánlott szakirodalomban további érdekes, hitelesen értékelhető publikáció szerzőjét és címét is ismertetem, akiknek a munkája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a vidra elterjedéséről valóságnak megfelelő képünk legyen. Köszönet érte! Az Alapítvány a vidrákért szervezet által 1995-ben elkezdett és 2007-ig folyamatosan elvégzett állomány-felmérési programok során kétféle módszert alkalmaztunk, és ha lesz fajmegőrzési terv, javaslom ennek újbóli használatát, már csak azon egyszerű oknál fogva is, mert ezáltal lehet a leghatékonyabban bevonni a munkába minden érintett és/vagy érdeklődő szakmai műhelyt, közösséget: 1. Először, minden év szeptemberében az általunk ismert halas- és horgásztavak, vadásztársaságok, erdészetek, valamint e szakmai műhelyek országos és megyei kirendeltségeinek a címére juttattuk el a felmérőíveket. Az ő segítségükkel további egyesületekhez, társaságokhoz, szövetségekhez is eljutott a kérdőív. Mindezzel egy időben a különböző halászati-, horgászati-, vadászati- és

7 természetvédelmi szaksajtóban, 2000-től pedig az interneten is közzétettük a felhívásunkat. Szintén ennek keretében juttattuk el az államigazgatási egységekhez: az FVM megyei Hivatalaihoz, a Nemzeti Park Igazgatóságokhoz, a Vízügyi Igazgatóságokhoz a felmérőíveket, rajtuk keresztül, pedig a területen dolgozó kollégáik kapták meg. Ez a fajta kérdőíves felmérés minden évben októberétől a következő esztendő márciusáig tartott. 2. Másfelől, az alapítvány által létrehozott ún. vidrafigyelő-hálózat tagjaival alaposabb munkához láttunk, hiszen nem csak az éves kérdőíves felméréseket végeztük, hanem külön programokat is kidolgoztunk és megvalósítottunk. Ez a szakértői-hálózat 1999-től az alapítvány 2007-ben történő megszűntéig az ország teljes területét lefedte. A felméréseket régió-koordinátorok fogták össze. Nekik az általuk felügyelt területegységeken egyfelől a felmérő-munkát, másfelől pedig a külön feladatokat kellett összehangolniuk, pl. találkozókat a gazdákkal stb. Lényeges különbség az 1-es bekezdésben ismertetetthez képest, hogy a vidrafigyelő-hálózat részéről a területellenőrzés rendszeresen, egész éven át, folyamatosan történt. A hálózat tagjai a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) által ajánlott ún. minimum-standard módszer alapján végezték a vizsgálatokat; bár ezt ma már állítólag egy magára valamit is adó européer vidrás-szaki a szakmatörténet süllyesztőjébe száműzi. Hogy miért? Fogalmam sincs, de erre az utóbbi időben többször is felhívták mind az én, mind a velem együtt dolgozó kollégák közül többek figyelmét, mondván maradiságunk miatt Európában nem vették komolyan az eredményeinket. Igaz a munkánkról eddig összeállított angol nyelvű dolgozatokra válaszként kapott visszajelzések, valamint az évente még mindig érkező zömében angol nyelvű érdeklődő, tanácsot- és információt kérő elektronikus- és hagyományos úton küldött postai levelek ezt nem támasszák alá, így gyanítható, hogy a mostanában felemlített elmarasztaló kritikák mögött már ha valóban vannak ilyenek nem szakmai érvek húzódnak meg. A minimum standard módszer lényege, hogy egy-egy területnek legalább 600 méteres reprezentatív szakaszát vizsgáltuk át. Ott, ahol valami miatt ez nem volt lehetséges, a jellemző pontokat néztük meg, pl. kifolyókat, befolyókat, zsilipeket, hídaljakat stb. Több kilométeren keresztül húzódó kisvízfolyások, csatornák esetén a 600 méteres szakasz-átvizsgálást 5 kilométerenként megismételtük (bár alkalmasint, ahol lehetett kisebb távon is megtettük GP megjegyzése). Törekedtünk arra is, hogy a vizsgált területek vegetációját, környezetét, a jellemző gazdálkodási módokat és a helybéliek véleményét minél részletesebben megismerjük. Erre alapozva kidolgoztunk egy felmérési szempontrendszert is, amit a kitöltendő kérdőívekkel együtt megküldtünk mindazoknak, akik jelezték, hogy részesei kívánnak lenni a felmérő munkának; lásd az első két mellékletet. Egyúttal komoly kihívást jelentett számunkra olyan térképet mellékelni a tanulmányokhoz, ami hitelesnek volt tekinthető, már csak azért is, mert az általunk használt 10x10 km-es UTM térképhálón nehéz volt úgy meghatározni egy-egy négyzetben a vidraelőfordulását, hogy tisztán kijelenthető legyen, melyik kategóriába tartozik: állandó, rapszodikus, nincs vidra a területen. Minden esetben a visszaérkezett adatokat összesítettük, hiszen az adott UTM négyzetnél sokféle élőhelytípus is előfordult, amelyeknél nem feltétlen azonos állapotokat tapasztaltunk. Aprólékosan megnéztük, hogy az adott négyzet regisztrált élőhelyeinél milyen jelzések vannak, ezek az elmúlt vizsgálati időszak során hogyan változtak vagy változtak-e egyáltalán, mindezeket összehasonlítottuk a közvetlenül szomszédos területek adataival és így készítettük el a végleges ponttérképeket. Fontos: az állományfelmérésekkor, kizárólag az én kérésemre soha nem becsültünk vidralétszámot. Tudtuk, egyfajta elvárt követelmény, hogy legyen egy viszonyítható keretadat, de ennek ellenére a rendelkezésünkre álló információkból nem vállalkoztunk arra, hogy számszerűsítsünk. Ha lesz fajmegőrzési terv, a kérdés minden

8 értelmetlensége ellenére bizonnyal újból felvetődik, és akkor a szakmai műhelymunka során kell meghatározni a hazánkban élő vélelmezhető állománynagyságot. Szempontok a felmérések során A felmérések során tudatosan arra törekedtünk, hogy a kutatott területek adottságait, mint pl.: a terület-típusát, a kapcsolódó élőhely-típusokat, a gazdálkodási-formákat stb., figyelembe véve olyan képet nyerjünk, amelyek alapján képesek lehetünk összefüggő egységben látni és láttatni egy-egy tájegység vizes élőhelyeinél élő vidraállomány mozgását, valamint az egymással történő kapcsolódási lehetőségeket: a valós és/vagy vélelmezhetően szóba jöhető vándorlási útvonalakat is. Fontos azonban: a hiteles, értékelhető adatok megszerzéséhez tisztában kell lennünk a vidra alapvető és valósághű viselkedési szokásaival, amit az általunk koordinált vidravédelmi munkák során igyekeztünk minél többekkel megismertetni: kiadványokkal, előadásokkal és közös kirándulások során. Jelen kezdeményezésben külön nem térek ki etológiai ismeretekre, ha lesz fajmegőrzési terv, akkor külön összeállítást készítek majd. Addig, kérem, tekintsék meg a fentebb már megnevezett, valamint az ajánlott szakirodalomban is feltüntetett honlapon található és letölthető Vidraetológia című könyvemet. A felmérések során rendkívül fontos szempont volt mindig és kell, hogy legyen majd a jövőben is az időjárási körülmények alakulása. Soha olyan sok vidra-bélsár és vidraváltó nem található egy-egy halban gazdag területen, mint a fagyok és az aszály idején, valamint árvizekkor a folyómenti csatornáknál, kisvízfolyásoknál! Ez azonban megtévesztő kép egy-egy terület vidraállományáról, mert a szükség adta összezártság csupán addig tart/tarthat, amíg azt a pillanatnyi körülmények kikényszerítik, vagyis az ilyen esetekben nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. Éppen ezért a munkánk során elengedhetetlen követelménynek tartottuk, hogy véleményünket ne csak egy-egy rövid időszak, pl. egy meghatározott évszak ismereteire alapozva hozzuk meg, hanem sokkal tágabb időhatárt felölelő, rendszeres terület-ellenőrzéseket követően. Ezért törekedtünk arra, hogy a felmérőmunka megszakítás nélkül folytatódjon a fentebb vázolt szervezeti és működési szisztéma alapján. Az élőhelyek besorolása Az os első országos állományfelmérés idején felállítottunk egy elviszempontrendszert arra vonatozóan, hogy hol, milyen gyakorisággal fordul elő a vidra, és mindezeknek milyen okai vannak/lehetnek. Tettük ezt annak biztos tudatában, hogy a megállapított kategóriák tagadhatatlanul és túlságosan is rendkívül erőltetettek, de mégis szükségesek voltak és most is meg a jövőben is szükségesek ahhoz, hogy valamiféle besorolást megtehessünk. Így inkább csak egyfajta óvatos útmutatóként használható fogódzót jelentettek a felmérésben résztvevők számára, amit rendszeresen ellenőriznünk kellett. Vagyis mire kimondtuk egy-egy területre, hogy melyik csoportba soroljuk állandó, rapszodikus, nincs vidra, ellenőrzések sorozatán esett át. És nem kevesen! Tekintve, hogy ezeknek a jelképes szempontoknak munkánk során hasznát láttuk, javaslom, hogy a leendő fajmegőrzési terv és program során felvállalt állományfelmérési irányelveknek legyenek a részei. Mindezek alapján, ahol állandó a vidra jelenléte, azok a következő általános mutatókkal jellemezhetők:

9 Rendszeres a táplálékellátottságuk egész évben képesek táplálékkal ellátni a vidrát. Rendelkezésre állnak a vidra számára megfelelő búvó- és/vagy fészkelőhelyek. Télen még a legnagyobb hidegek esetén sem fagynak be, ha mégis a közelben rendelkezésre áll nem befagyott vízfelületű, táplálékot biztosító terület. (Csak zárójelben jegyezem meg: ugyanennek a fordítottja is igaz, vagyis ezek a területek a nyári csapadékszegény időszakban is képesek táplálékot és rejteket adni a vidrának). Ahol rapszodikus a vidra jelenléte, azok a következő általános mutatókkal jellemezhetők: Azok a halas és horgásztavak, víztározók sorolhatók ide, amelyek halállománya nem biztosított egész évben, valamint a vízi növényzet hiányzik vagy nagyon gyér, a partmenti növényzet többnyire szántó, rét, legelő. Azok a folyószakaszok, holt- és mellékágak, kisvízfolyások, amelyek nagyon erős sodrásúak és/vagy szennyezettek és a vízi-, valamint a partmenti növényzet hiányzik vagy gyér, de a környéken állandó táplálékkal rendelkező élőhely található. A zavarás is megemlíthető, de ha a közelben csendes búvóhelyre talál a vidra, akár még az állandó területfoglalás is megtörténhet. Ahol nem ismert a vidra jelenléte, azok a következő általános mutatókkal jellemezhetők: A nagyon zavart horgásztavaknál, víztározóknál, amelyek többnyire betonozott, kövezett partvonalúak és az esetek többségében kiirtott vagy erősen megritkított vízi- és partmenti vegetáció a jellemző. Magára hagyott, de halállománnyal már nem rendelkező halas- és horgásztavaknál. A kisvízfolyások, csatornák, folyószakaszok azon részeinél, ahol nem mozog vidra vagy nagyon zavartak, pl. túl közeli a település, állandó az emberi jelenlét vagy nagyfokú a víz szennyezettsége. A hal- és kétéltűállomány több esetben teljesen hiányzik és szembetűnő itt is a partvonalak teljes beépítése, pl. betonpadkák és betonlépcsők, valamint a vízi- és a partmenti növényzet teljes vagy majdnem teljes hiánya. Folyószakaszok esetében a vidramentesség leggyakoribb okaként a túlságosan is nyitott tér (vegetáció nélküliség) és az erős sodrás nevezhető meg. Kisvízfolyás- és csatornaszakaszoknál azok időszakos vízellátása vagy teljes kiszáradása említhető, főleg a nyári aszályos időszakban. Mindezek ismeretében a felmérések során arra törekedtünk, hogy lehetőségeinkhez képest minél alaposabb rálátást kapjunk: A vizes élőhelyek állapotáról, az ott folytatott gazdálkodásról. A környező nem vizes élőhelyekről, azok állapotáról és gazdálkodásáról. És a régióban/kisrégióban található vizes élőhely-típusok egymáshoz való kapcsolódási lehetőségéről vagy azok akadályáról. Csak ezen adatok részletes elemzése után vált lehetővé, hogy olyan értékeléshez lássunk hozzá, ami messzemenőbb következtetések levonására is biztosítékot adott számunkra. Vagyis nem csak a vidra-előfordulás igazolását vagy hiányának tudomásulvételét regisztrálhattuk, esetleg az adott kisrégióban/régióban élő vidrák mozgását állapíthattuk meg, hanem ennél sokkal több ismeretet jegyezhettünk fel. A javasolt védelmi stratégia legfőbb elemei I. Folyamatos állományfelmérés

10 A fajmegőrzési terv és program alapvető és így megkerülhetetlen feltétele a hazai vidraállomány mozgásának, valamint változásának rendszeres nyomon követése. Javaslom, hogy a monitorozás 2011 és 2016 között folyamatos legyen az alapítvány által kidolgozott és fentebb ismertetett tematikája szerint, már ha az új európai tuti trendek ezt továbbra is elfogadják. Ha mégis más rendszerű felmérési gyakorlati elveket tartanak szükségesnek utalok vissza a fent említett állítólagos kritikákra, akkor az általuk elfogadott metodika átvétele és beépítése a hazai munkafolyamatokba elkerülhetetlenül megvizsgálandó. Jóllehet nem hiszem, hogy állomány-felmérési szisztémákat valamiféleképpen ne lehetne ötvözni egymással. Biztosra veszem, hogy ennek megvalósulása kizárólag hozzáállás kérdése. Legyen így vagy úgy, az alábbiak is nagyon fontosak. A felméréseknek nem csak a vidra előfordulásának igazolását és/vagy annak hiányát kell boncolgatnia a vizes élőhelyeken, hanem ki kell terjednie az alábbiakra, amire az alapítvány által eddig összefogott és/vagy indítványozott felmérések során mindig is nagyon-nagy hangsúlyt fektettünk. A vidrapopuláció elterjedésére és terjeszkedési irányaira egészen kisrégiókig lebontva. Miért fontos ez? Mert a vidra, természetéből adódóan, terjeszkedése során elsősorban a kisvízfolyások és csatornák kínálta úthálózatot veszi igénybe, így azok kiterjedése, parti- és vízi vegetációjának állapota, táplálékellátottsága, zavarása és szennyezettsége mind nagyon értékes információ, amelyekre a jövőbeni védelmi tervezés miatt feltétlenül szükség van. A terjeszkedő állomány előtt álló humán és természetes akadályokra. Miért fontos ez? Mert vannak olyan a vidra számára egyáltalán nem vagy csak nehezen legyűrhető akadályok, pl. vonalas létesítmények, száraz, homokos területek, emberi települések megkerülhetetlen torlaszai stb., amelyek számbavétele a védelem számára szintén lényeges. Az élőhelyek állapotváltozására. Miért fontos ez? Mert a különböző vizes élőhelytípusok teszik lehetővé a vidraállomány területfoglalását, szaporodását és vándorlását. Ezen élőhelyeknél történő bármilyen állapotváltozás, pl. kisvízfolyások kiszáradása, halastavak és csatlakozó csatornáik szárazra állítása, beszántása, művelési ág megváltoztatása, autóút, bevásárlóközpont, lakópark, logisztikai-központ építés miatt történő terepmunka stb. alapvetően hatással van az adott térségben élő/előforduló vidraállomány helyzetére (is). Úgyszintén a vizes élőhelyeket körülölelő más típusú élőhelyek állapota és azok változása is befolyásoló tényező (lehet). Az embereknek a vidráról alkotott véleményére. Miért fontos ez? Mert bármilyen elcsépelt közhely is, a sikeres védelem csak a vizes élőhelyek mentén élők, gazdálkodók, a szabadidejüket ott töltő emberek bevonásával valósulhat meg. II. A vidra lakta területek és a potenciális élőhelyek közötti kapcsolódás megvalósítása a stratégia szellemében. Az állományfelmérés adatsorai, ha azok valóban (és a valóban ez esetben kulcsfogalom!) lényegbeli tartalommal bírnak és nem kizárólag kevesek számára értelmezhető statisztikai kimutatás a cél, akkor olyan információkat közvetíthetnek, amelyek rendszerezése és értékelése után lehetőség adódik a legfontosabb védelmi

11 lépések megfogalmazására. A legfőbb alapelvnek annak kell lennie, hogy a védelmi programok célja, vagy ha úgy tetszik kikezdhetetlen sarokpontja, nem lehet más, mint az élőhelyeken megőrizni a vidraállományokat. Ennek érdekében: Mindazon élőhelyeket, ahol a vidra jelenléte állandónak és/vagy rendszeresnek mondható külön-külön értékelni kell, meghatározva a vidra ismert valós etológiai bélyegeit szem előtt tartva, hogy azokon az állomány megmaradását és/vagy fejlődését/terjeszkedését milyen környezeti paraméterek tették/teszik lehetővé. Meg kell vizsgálni azokat a létező és/vagy lehetséges vízi-folyosókat, amelyek összekötik/összeköthetik ezeket az élőhelyeket. Szintén meg kell állapítani, hogy milyen más élőhelyeket érintenek ezek a vándorlási-útvonalnak is mondott vízifolyosók. Ugyanígy értékelni kell azokat az élőhelyeket, ahol a vidra előfordulása kiszámíthatatlan és/vagy rapszodikus. Fontos az is, hogy megvizsgáljuk: ezek az élőhelyek érintkeznek-e vagy érintkezhetnek-e olyan élőhelyekkel, ahol a faj előfordulása állandó esetleg rendszeres, vagy ahol nem ismert az előfordulása. Meg kell vizsgálni, hogy az alkalmankénti felbukkanásnak mi lehet az oka, vagyis: Miért nem marad meg a területen a vidra, pl. a táplálékállatok megfogyatkozása vagy az elégtelen/hiányzó vízi- és parti vegetáció-borítás miatt stb. Mikor, milyen időjárási körülmények idején bukkan fel a vidra. Milyen időtartamig észlelhetők a nyomjelei. Milyen az adott élőhelyen élő/gazdálkodó emberek hozzáállása a vidrához stb. Azokon az élőhelyeken, ahol a vidra előfordulása nem ismert meg kell vizsgálni, hogy mi lehet az oka és szintén fontos az is, hogy utánanézzünk: ezek az élőhelyek érintkeznek-e vagy érintkezhetnek-e olyan élőhelyekkel, ahol a vidra előfordulása állandó és/vagy rapszodikus. Ahol potenciálisan megjelenhet a faj, ott azt élőhely-kezeléssel kell vagy érdemes elősegíteni, amennyiben erre megvan a kellő szándék, anyagi-fedezet, jogszabályi lehetőség és társadalmi, szakmai egyetértés. A vidra szempontjából élőhelykezelések során többek között figyelembe kell venni: A vidra ismert valósághű etológiai ismérveit. Az adott terület állat- és növényfajainak ismert vagy lehetséges előfordulását. Az adott élőhely sajátos paramétereit. Az elvégzendő élőhely-kezelés során várható eredményt. Fontos: a vidra állományainak sikeres megóvásához illetve azok terjeszkedéséhez és növekedéséhez, valamint a valóban aktív vándorlásához nagy területeket kell szem előtt tartani. Ezek a területek egymástól alapvetően különbözhetnek, hiszen a vizes élőhelyek egymáshoz kapcsolódása nem mindig összefüggő hálózat, hanem szétszabdalt egységekből álló más és más élőhelytípusokat is érintő illeszkedő-kapcsok láncolata. Még a vizes élőhelyek is különbözőek, hiszen egészen más a kínálat egy halastónál, egy hallal bőségesen telepített folyó-menti holtágnál, egy alig-vizű kisvízfolyásnál, egy kiszáradóban lévő csatornánál stb. Sőt még egy adott élőhelytípus is alapvetően változhat, gondoljunk csak egy patakra, ami folyásiránya közben milyen sok változáson megy/mehet keresztül, többek között olyanon, mint pl. a változó sodrássebesség, mederszélesség és mélység, az eltérő partrendezés, a parti és vízi vegetáció-borítás változása, a szennyezettség és az emberi zavarás eltérő mértéke, a táplálékállatok jelenléte és/vagy hiánya, stb.

12 A hazai vidraállomány gazdagságát egyértelműen a halasvizek sokaságának köszönhetjük, legyenek ezek a vizek folyó-menti holtágak, mellékágak, mesterséges halastavak, víztározók. Vagyis az állomány növekedését az emberi tevékenység irányította és ennek tudatosítása valóban lényeges! A vidravédelem szempontjából kétségtelenül az nevezhető a legörömtelibb visszajelzésnek, amikor ténylegesen észlelni az állomány növekedését és/vagy terjeszkedését. Ez utóbbi, vagyis a terjeszkedés során vidra által lakottá vált terület a természetvédelem leghatékonyabb módjának tekinthető és ökológiailag is valóban a leginkább elfogadható. Ezért is kétséges az a fajta eljárás, amikor az ún. problémás területekről a vidrát kifogják és másutt, akár az ország teljesen már régiójában szabadon engedik bár, hogy mostanában is sor kerül-e ilyesmire nem tudom, 2007 előtt kérésem ellenére többször megtörtént. A fentebb írtakhoz kiegészítésként mindenféleképpen hozzá kell fűznöm, ezzel a fajmegőrzési terv és program megszületésének szükségességét is igazolandó, hogy hazánkban több egymástól már elszakadt és/vagy alig-alig érintkező vidrapopuláció alakult/alakul ki. Látható, hogy pl. a Kiskunság, a Nyírség az Északi-középhegység egyes tájegységei, de akár a Kisalföld egyes területei is, oly mértékben vidramentesek, hogy az már a határaik mentén élő állományok egymással történő kapcsolódását is megakadályozza és/vagy megakadályozhatja. Tudom mindez újfent falra hányt borsóként lepergő pusztába kiáltott szó, de mégis remélem, hogy előbb-utóbb mégis valahol, valakik által értő fülekre és látó szemekre talál! Mindez pedig elsősorban az élőhelyek kedvezőtlen állapotváltozására vezethető vissza: az elmúlt tíz év átlagát tekintve, mértékében olyan nagyságrendű a szárazsággal sújtott területek aránya hazánkban, ami igen komoly figyelmeztetés; a kérdés csak az, hogy valóban megértjük-e, egyáltalán meg akarjuk-e vagy meg tudjuk-e érteni a természet ebbéli üzenetét? Ugyanakkor egyes élőhelytípusoknál alapvetően javíthatjuk, elősegíthetjük a természetvédelmi elvárások és a gazdálkodói érdekek egymáshoz való közeledését. Mire gondolok? Arra, amit úgy neveztünk el, hogy a vidrára kidolgozott élőhely-fenntartási szempontok extenzíven kezelt halastavaknál. Az ún. extenzíven kezelt halastavak esetében amelyek kiterjedése nem éri el hazánk összterületének 1%-át (ami, ha jók az értesüléseim 338 működő tógazdaságot jelent nem egészen hektáron) érdemesnek tűnt megfogalmaznunk azt a vidrára vonatkoztatott élőhely-fenntartási szempontrendszert, amelyet mind halászati, mind horgászati, mind természetvédelmi szakemberek elfogadnak. Ez a kívánalom egyébiránt a Nemzeti Halászati Stratégia Tervben és az ahhoz kapcsolódó Halászati Operatív Programban vetődött fel először ben az alapítvány által e témakörben szervezett szakmai rendezvényen természetvédelmi, halászati és horgászati szakértők a következő legfőbb pontokban már megállapodtak, jó lenne, ha ezek valóban beépülnénk a különféle természetvédelmi és agrár-környezetgazdálkodási előírásokba, illetve feltétlenül hasznos lehet, ha a fajmegőrzési terv is tartalmazza. Alább közlöm a konszenzussal elfogadott dokumentumszöveget. Javaslat egy, vidrára vonatkoztatott élőhely-fenntartási szempontrendszer kidolgozásához extenzíven kezelt halastavaknál Megállapítjuk, hogy egy-egy halastó, vagy tórendszer vidrapopulációjának a nagyságát és sűrűségét, legfőképp a következő tényezők szabhatják meg: A környezeti feltételek: Ezek ismerete rendkívül fontos. A be- és/vagy kifolyó csatornák/kisvízfolyások vízi- és parti vegetációja,

13 medrének és partjának állapota (pl. kövezett, betonozott-e vagy természetes). A halastó vizének minősége és a csatlakozó csatornák és/vagy kisvízfolyások, valamint a tavak vízkormányzása/vízállása. A halastó/tórendszer vízi és parti vegetációjának a mennyisége és minősége, valamint a búvó-és fészkelőhelyek száma, ezek minősége. A táplálékállatok mennyisége, és a terület zavartsága. A területen együtt élő vidrák neme és száma: Ezek minden élőhely-típusnál különbözőek, állandóan változnak, sőt nem egy esetben nagyon eltérőek egymástól: A halastavaknál zömében nőstények foglalnak területet, párzás idején ott fogadják a hímeket, majd ott nevelik fel a fiaikat, vagyis a halastavak egyértelműen a magyarországi vidratörzsállomány legfontosabb élőhelyei. Még egy-egy kimondottan jó, táplálékban gazdag, zavartalan élőhelynél is az alkalmas fészkek száma szabja meg a vidralétszámot azaz a vízi- és parti növényzet mennyisége és minősége, valamint a tóhoz/tórendszerhez kapcsolódó csatornák és/vagy kisvízfolyások állapota nem pedig a táplálék, mint azt sokan tévesen feltételezik. Az időjárási körülmények: Soha olyan sok vidranyom bélsár, csapa, vidraváltó, alkalmasint hátrahagyott zsákmánymaradvány nem található egy-egy halban gazdag területen, mint: a fagyok, az árvizek, az aszály, valamint a lehalászások idején. Vagyis, ezekben az esetekben a halastavak területén összezsúfolódhat a vidraállomány. Mindezek ismeretében az alábbi, vidrára vonatkoztatott élőhely-fenntartási szempontokat tartjuk fontosnak: A halastavak vízfelületén biztosítani kell a megfelelő vízi vegetációt (úszóhínárt, nádat stb.). Ez a fészkelés és a rejtőzködés miatt fontos. Ugyanakkor nem tartanánk jónak, ha eleve meghatároznánk, hogy a tavak hány százalékán pl. 1/3-án kelljen kötelezően megőrizni a vízi vegetációt. Értelmetlen ugyanis számszerűsíteni, hogy egy-egy egyébként eltérő feltételeket biztosító halastónál és/vagy halastó-rendszernél éppen mekkora területet kelljen vízi vegetáció-borítással biztosítani. A lényeg a megítélésünk szerint azon van, hogy a tavak valóban mind a vízi, mind a parti vegetáció tekintetében lehetőséget adjanak a területükön található állatfajoknak a megfelelő fészkeléshez és utódneveléshez. Ehhez pedig valóban nem szükségesek számok, csupán józan és szakmailag racionális hozzáállás, valamint kompromisszumkésség az érintettek részéről. Ha ez megvalósul, akkor a vízimadarak és a vidra számára is adottak a megfelelő feltételek. A halastavak lecsapoló és feltöltő csatornáinál nem történhet egyszerre mindkét partoldalon a vegetáció ritkítása/irtása. Ahol ilyen vegetáció nem található, javasolt telepítésük. Szintén a rejtőzködésben, valamint a tavakról elvándorló vagy odaérkező vidrák nyugalma miatt fontos. Ebben az esetben viszont elsősorban a vízüggyel kell megértetni ennek a fontosságát, annak ellenére is, hogy mindig egyetlen fő érvük köszön vissza e javaslat hallatán: a megfogalmazott kívánalom anyagi vonzata több annál, mint amit felvállalhatnak. Vagyis, ha el is ismerik a kértek jogosságát ami egyébként igaz, azt rendre pénzügyi nehézségek miatt végül elutasítják; értsd alatta: olcsóbb és egyszerűbb, pl. egy csatornánál egyszerre mindkét partoldalon elvégezni a növényzet ritkítását és/vagy irtását. A tavaknál, valamint a csatornáknál található fás szárú növényzet megőrzése indokolt. Ahol ilyen vegetáció nem található, javasolt telepítésük. Egyértelműen a fészkelés miatt fontos ez is, lévén a vidra szeret kotorékot ásni magának, igaz, ha a vízi vegetáció megfelelő, akkor többnyire a nádasban és/vagy a sásban készíti el a vackát. Kötelező a telelőtavak megfelelő módon történő körbekerítése.

14 Ez a magyar természetvédelmi törvény szerint egyébként is a gazda kötelezettsége, külön magyarázatot nem kíván. Ugyanakkor megjegyzendő: a kerítésnek valóban biztosítania kell azt, hogy alatta a vidra ne áshasson át, valamint, hogy arra felmászva, a tetőről ne ugorhasson be! Az engedélyezett védekezési eljárásoknál pl. a különféle megengedett vadriasztásoknál figyelemmel kell lenni a tónál/tavaknál élő/előforduló valamennyi védett és vadászható állatfajra is. Különösebb indoklást ezt sem igényel, hiszen a tavaknál/tórendszereknél többnyire gazdag élővilág található és senki érdekét sem szolgálhatja igazán az, hogy a vadriasztás során sérüljön ez a gazdagság. Létre kell hozni úgynevezett elterelő tavakat. Ezeknél egész évben értéktelen halakkal elméletileg legalábbis távol tartható a vidra azoktól a tavaktól, ahol a jelenléte nem kívánatos, bár könnyen visszájára fordulhat a kezdeményezés, vagyis az elterelés akaratunk ellenére odaszoktatáshoz vezethet. Így ha valahol, valaki ezt a megoldást választja, nagyon gondolja át, valamint mindazon tavait, ahol az értékes halállományát őrzi, megfelelő módon védje meg. Nádégetés csak a téli hónapokban javasolt, de azt megelőzően kötelező az égetendő nádas-szakasznál a vadriasztás. Nádkaszáláskor kerülni kell a taroló vágást, mozaikosan vissza kell hagyni nádfoltokat. A tavaknál egész évben lehetnek a nádasban fészkei a vidrának, de ennek a téli hónapokban a legkisebb a valószínűsége. A mozaikos nádkaszálás is a vidra (és természetesen a vízimadarak) rejtőzködése és/vagy fészkelése miatt indokolt. A tavak meszezését a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő körültekintéssel kell elvégezni, amelynek során figyelemmel kell lenni a területen élő/előforduló állatfajokra. Különösebb indoklást ez sem igényel, az érvényes törvények és rendeletek megfelelő módon szabályozzák ezt a kérdéskört; így annak az erőltetését, hogy a meszezést tiltsák be, nem sok értelmét látjuk, csupán a természetvédők és a halászok közötti konfliktus fenntartását szolgálná annak az erőltetése. Ennyi a szakmai javaslat, amihez hozzáteszem a következőket. Természetesen ahhoz, hogy az érintettek valóban magukénak érezzék a vidra védelmét, szükséges olyan ösztönzőket életbe léptetni, amelyek hatékonyan képesek a természetvédelem mellé állítani a gazdákat. Nem kizárólag a különféle programok során megszerezhető anyagi támogatásokra gondolok, mint az agrár-környezetgazdálkodás, Natura 2000 (azok is nagyon-nagyon fontosak), hanem ezeket kiegészítő külön ösztönzőre, nevezetesen egy szimbolikus emblémára és az ahhoz kapcsolódó plusztámogatási rendszerre; részletesen lásd a III. mellékletben. Javaslom, hogy a fajmegőrzési terv és program támogassa ezt a kezdeményezést is. III. A vidrákat veszélyeztető tényezők, és az ellenük megfogalmazott programterv Az élőhelyek kedvezőtlen állapotváltozásán kívül egyéb, azokkal nem egy esetben szoros összefüggésben lévő sok más ok is veszélybe sodorhatja a vidraállományt, amivel a részletesen kidolgozott fajmegőrzési tervnek és programnak foglalkoznia kell (kellene), arra törekedve, hogy megoldási lehetőségeket is felsoroljon azok visszaszorítására és kiküszöbölésére. Az észlelt problémák egy része odafigyeléssel orvosolható, más része hatékony hatósági fellépést igényel, míg van, amelyik párbeszédet és az egymás megértését feltételező hozzáállást kíván a természetvédelem, a gazdatársadalom és a hatóságok részéről.

15 Orvvadászat Mindenekelőtt azonban szót kell ejteni az orvvadászatról. Kellemetlen téma, komolyabb felkarolása nagyon könnyen konfliktusokhoz vezethet. Bizonyítani nehéz, ha esetleg egy-egy eset kapcsán akadna is erre vállalkozó, az e bátor döntésével akár évekig elhúzódó pereskedést is a vállára akaszthat és közel sem biztos, hogy a végén még nem neki postázzák ki a teljes perköltséget. Sokat írtam és szakmai fórumok, előadások adta lehetőségeit kihasználva sokszor beszéltem arról, hogy ez egy komoly probléma ben aztán elérkezettnek találtam az időt arra, hogy az ismereteimet megosszam elsősorban az állami szolgálatban hivatalt foglaló természetvédőkkel, de mindazokkal a kutatókkal és civil érdeklődőkkel is, akik fogékonyságot mutatnak a vidravédelem e nehéz és buktatókkal teli ága felé. Megjelentettem hát Orvvadászat vidrára: vajon miért és hogyan irtják a vidrát? című figyelemfelkeltő tájékoztató füzetemet. De hát nem értem el érdembeli eredményt. Pedig jó lett volna, és jó lenne ma is, ha ezt a kérdéskört a valós helyén és értékén kezelnénk. Végül is, milyen okok miatt vadászik ma a védelem ellenére bárki is vidrára? (Mindez ilyen részletesen nem lehet a fajmegőrzési terv része, de talán nem árt összefoglalni). 1. Nem egy esetbe a hagyományokban keresendő a vidravadászat oka, mert ahol a tradicionális halászatnak kialakult rendje van hazánkban (Dél-nyugat Dunántúl, Alföld), ott illik évente legalább egy vidraprémet megszereznie, az oda tartozónak. Egyfajta értékmérő ez, bizonyítvány a többiek felé, valamint az összetartozás biztosítéka. 2. Sokkal veszélyesebb egy másik fajta divat, ez pedig a még rendszerváltással életre hívott újgazdag vadászelit kialakult szokásrendje: ha másért nem, hát aktuális divatként, státuszszimbólumként vadásznak a vidrára (is). Agresszív, önmaguk elől mindent elsöprő társaság ez sok pénzzel, gazdasági és politikai kapcsolattal. 3. Szintén ide tartozónak mondható az az újgazda réteg, aki a megszerzett földterületen nem hajlandó eltűrni semmiféle természetvédelmi/gazdálkodási korlátozást és mindent megtesz annak érdekében, hogy kizárólag a saját akaratának szerezzen érvényt. Ez pedig általában köszönőviszonyban sincs a természetvédelmi és agrár-környezetvédelmi elvárásokkal, jellemzője a csak azért is nekem van igazam hozzáállás, amiből aztán sok minden, többek között orvvadászat is következhet. 4. Említhető a tudatlanság miatti vadászat is, amikor pl. pézsmának, vagy patkánynak tartják a vidrát és ezért üldözik. Ez a fajta vadászat ritka, de tapasztalható. 5. A vidra életmódjából adódó esetleges károkozás halas- és horgásztavaknál, illetve annak jogszabályi rendezetlensége is heves reakciókat válthat ki a gazdák körében. 6. Tapasztalni azt is, hogy a különféle, uniós tagságunkból adódó és így kötelezően átvett természetvédelmi korlátozások/elvárások vezetnek orvvadászathoz a gazdák részéről. Tagadhatatlan, hogy e korlátozások nem mindig jártak és járnak valósan megszerezhető támogatással annak ellenére, hogy úgymond megígérték azokat, valamint az is, hogy bizony a természetvédelem részéről nem egyszer elégtelenül kommunikálták a felvetődött problémára általuk megfogalmazott választ. De mikor is orvvadásznak vidrára? Talán szokatlan ennek feltevése, mert meggyőződéssel hisszük, adott és ismert a válasz: hát akkor, amikor megfigyelik, hogy a területen, ahol nem szívesen látják, felbukkan.

16 Nos, ilyen is van, ez azonban többnyire műkedvelő megoldás. A vidrára, mint óvatos ragadozóra két fő orvvadász-időpont állapítható meg, amikor a magára valamit is adó rapsic fáradságot nem kímélve eredményt próbál elérni: 1. A téli időszak az első és legfontosabb, főleg amikor hó és jég van mindenütt a határban. Miért? Egyszerű, mert ilyenkor nem csak a nyomokat könnyű felfedezni, hanem az állatot is könnyebb lépre csalni. Nehezebben szerzi meg a táplálékát a jószág, többet is mozog, így az egyébként került dolgokat/tárgyakat is hamarosan megközelíti, mint az emberi települést, vagy eszközt pl. csónakot, vagyis ilyenkor az állat éhségérzetét használja ki a találékony orvvadász. Az állat által hátrahagyott nyomok sokat jelentenek, végső soron azok a fogódzók és irányadók. Ebből ugyanis nem csak az olvasható ki, hogy mi, és mikor hagyta azt ott, hanem az is, hogy milyen gyakorisággal jár arra a jószág. És ez lényeges! Az orvvadász, legalábbis aki ad a szakmájára sohasem fecsérli idejét olyan helyen, ahol csak hébe-hóba jelenik meg a keresett-kutatott állat. Figyel és jegyzetel, és amikor már bizton tudja melyek azok az útvonalak, ahol a jószág rendszeresen felbukkan, munkához lát. 2. A kölyöknevelés ideje a másik kritikus időszak, ami bármikor lehetséges, tekintve, hogy a vidra szaporodása nem évszakhoz kötött. Vagyis az év bármely időszakaszában találkozhatunk kölykökkel is, leggyakrabban azonban áprilistól júniusig a saját tapasztalataim szerint. Ez pedig az orvvadász számára ugyanolyan fontos ismérv, mint a hátrahagyott téli nyomjelek. Miért? Mert a nevelés során a kisvidráknak meg kell tanulnia úszni, majd pedig vadászni. És ez nem megy ám hangtalanul, legyen is bármilyen óvatos a vidraszülő és verje ki a homlokát ideges izzadás a kölykök ricsajozásától. Bizony a kisvidrák, mert rendszerint ketten vannak jó hangosan, ahogy a torkukon kifér fütyülnek és rikácsolnak, vagy azért mert piszokul félnek, amikor az első úszóleckékre kerül sor, vagy azért mert roppant büszkék magukra, amikor életük első sikeres vadászatán túlesnek. És azt országgal, világgal, de legalábbis az anyjukkal és a területen élőkkel tudatniuk kell. Az orvvadász számára ez a legfőbb jeladás. Mert a vidraanya szokása, hogy ugyanazon a területen tartja kölykeit, ahol a fő fészke rejtőzik, és csak akkor megy odébb, ha már a kicsik valamelyest megerősödtek, ami a kölykök két, két és fél hónapos kora után következik el. De hallás útján belopható a fészek környéke és a vízfelület, ahol a vidrácskák tartózkodnak, és amint ez megvan már csak elhatározás kérdése: miként és mikor pusztítja el őket a lesben álló rosszakarójuk. 3. Mindezeken felül természetesen az év bármely szakasza adott a rapsicnak, de csapdaállítással a tavaszi, a nyári és a kora őszi hónapok során aligalig próbálkozik márciustól novemberig, ha komolyan veszi saját magát, ugyanakkor más fogásokat, kutyát és növényzet égetését sikeresen alkalmazhatja. Nos, ha rapsickodó kedvű polgártársunk elhatározta, hogy mit cselekszik és felfedezte a vidranyomokat, már csak azt kell eldöntenie, hová állítsa fel a csapdát. Ezt több minden befolyásolja: Az évszak, vagyis az, hogy hó és jég fedi-e a határt, vagy ritkás esetleg dús a parti (esetleg a vízi) vegetáció. Az orvvadász számára a legjobb eredménnyel kecsegtető idő: a télvíz ideje! A felfedezett vidranyomok területi fekvése. Ugyanis nem mindegy, hogy egy csatorna vagy patak mentén talál rájuk, esetleg halastónál vagy holtágnál; döntő momentum: a csapdát ott és úgy kell kihelyeznie, hogy az fedje a vidra rendszeres mozgásának útirányát, illetve teljesen rejtve maradjon. A megfogni szándékozott állatok száma. Ez akkor lényeges, amikor kölykök vannak a kereszttűzben, tehát a vidra nem magányosan jár-kel a területen, ahogy

17 egyébiránt teszi, hanem többedmagával, ráadásul a kicsik még igencsak sete-suta mód élnek ezen a világon. Szempont az is, hogy milyen orvvadász módszert használ: vasat, hurkot, vermet, lőfegyvert, mérget, kutyát, a terület egy részén felgyújtja a növényzetet? Remélem, ez a kis összeállítás nem tűnik újfent haszontalan igyekezetnek. Legyen bárhogy is, a lényeg, hogy elismerve, de nem beletörődötten elfogadva a civil szervezetek és az államigazgatási egységek közönyét és tehetetlenségét, figyelmet kellene szánnunk e problémára, és megtalálni annak a módját, módjait, amivel talán-talán visszavethetjük a rapsickodást. Bízom abban, hogy a jövőbeli agrár-környezetgazdálkodási és természetvédelmi támogatások valóban sikert érnek, mert vallom, hogy ha azok értékelhető eredményt hoznak magukkal magyarán: kiszámítható támogatást, akkor hozzájárulhatnak ahhoz, hogy visszaszoruljon a vidrát érintő üldözés. A fentebb ismertetett Élőhely-fenntartási szempontok, valamint a közvetlenül hozzá kapcsolódó támogatói emblémára tett javaslat éppen e törekvés sikeréhez kíván a maga módján muníciót adni a támogatói emblémára tett indítvány a III. mellékletben olvasható. Fontos! Az általam is hosszú éveken keresztül hangoztatott vélemény, miszerint létre kell hozni egy kártalanítása alapot, nem kapott létjogosultságot és egyértelmű, hogy a jövőben sem lesz ilyen, lévén azt sem az uniós, sem a hazai jogrend nem támogatja, és nem is fogja támogatni. Ezért kell a jogszabályok által megszabott keretek között megtalálni a még felhasználható módszereket és az azokra alapozott pályázatokat, hiteleket. Autóutak Alighanem a közeljövő egyik legsarkosabb védelmi problémájával találjuk magunkat szemközt: az élővilág és az autóút-hálózat kérdéskörével. Ha valamit tenni akarunk e nehézség ellen, akkor alapvető, hogy megtaláljuk a problémára adható hiteles válaszokat. Mégpedig mielőbb! A IV. mellékletben egy még 2005-ben publikált tanulmánykönyvem kissé bővebb összefoglalóját ismertetem, már csak azért is hosszasabban, mert ezzel a probléma egyre égetőbb megoldatlanságára is fel szeretném hívni a figyelmet, illetve szeretném, ha lesz fajmegőrzési terv, akkor legyen a témakörben vitaalapot adó előterjesztés. Szennyezések A különféle szennyezőanyagok élővizekbe kerülése egész rendszereket tett és tehet tönkre a jövőben is, amint erre Európa szerte és hazánkban is sajnálatos példákat láthattunk az elmúlt évtizedekben. Felbecsülhetetlen károkat okozhatnak és még évtizedek múltán is észlelhetők, lásd, kizárólag magyarországi eseteknél maradva, pl.: a 2000-es szamosi és tiszai ciánmérgezést és nehézfém-szennyezést, a Rába-folyó éveken keresztül történő habzását vagy a devecseri és kolontári vörösiszap-tragédiát. És ezek csak azok a szennyezések, amelyekről a széles publikum is értesülhetett, mert bizony akadnak olyan mérgezések is és nem kevés!, amelyek éppen azért maradnak meg a szakmai körök belső információiként, mert úgymond nem érik el a ma már tagadhatatlanul sokat próbált sajtó ingerküszöbét. Az ilyen környezetszennyező anyagok különösen veszélyesek lehetnek a vidrára is tekintve, hogy hosszú potenciális élettartammal mégis alacsony reprodukciós rátával rendelkezik és a tápláléklánc csúcsán található. Kívánatos lenne, ha ezeket a problémákra a jövőben nagyobb figyelmet szentelnének a témakör értői, pl. odafigyelnének a különböző szennyező anyagok és a vidrapopuláció esetleges leromlása közötti ok-okozati összefüggésekre is. Ugyancsak lényeges a potenciális

18 zsákmányfajok és a vízminőség kapcsolatának a kutatása, pl. szervesanyag-túlterhelés, a savasodás hatása stb. és még bizonyára sok minden más, amire a stratégiának részletesen ki kell majd térnie. Zavarás és véletlen pusztulások Az emberi zavarás elkerülhetetlenül nő a vízhez kötődő rekreációs tevékenységek fellendülésével. Ez pedig már eddig is nem egy esetben az élőhelyek elszegényedéséhez vezetett és feltehető, ez a jövőben sem lesz másként. Ezeket a jelenségeket nagyon nehéz olyan mederbe terelni, hogy az ne járjon érdeksérelemmel, mert a rekreációs tevékenységek hátterében majd mindig komoly tőkekockázatot és arra épülő reklámot magára vállaló gazdasági (politikai?) érdekcsoport fedezhető fel. Ez pedig közvetve vagy közvetlenül kihatással van/lehet egy-egy kisrégió gazdaságára, illetve az ott élő emberek megélhetésére. Ami cáfolhatatlan igazság: az adott térségben lévő önkormányzat/önkormányzatok, a lakosság, valamint civil szerveződések hozzáállása döntő momentum, így a természeti értékek megóvása érdekében a számukra nyújtott ismeretterjesztés különösen meghatározó lehet. A szabadidő-tevékenység zavaró hatásán túl akadnak olyan véletlennek mondható esetek is, amelyek a vidrák pusztulásához vezethetnek, de törődéssel ezeknek az elejét vehetnénk. Egyetlen példát hadd említsek! Varsába fulladás. A varsázás elfogadott halászati eljárás. Annak megítélése, hogy valójában mennyi lehet a varsába fulladt vidrák száma hazánkban mondjuk egy éves időtartamot tekintve, nem tudható. Ugyanakkor a véletlen balesetek megelőzésére, van már kiötölt módszer, csak egy keresztrudat kellene a varsaszájhoz felszerelni, ami megakadályozza a vidra bejutását. A kérdés az: mikor jutunk el oda, hogy a csak reálisan meg is valósuljon? Természeti katasztrófák Ezekre előre nem lehet felkészülni. Árvíz, aszály, belvíz stb., mindmegannyi olyan természeti jelenség, amely hatása kiszámíthatatlan. Ugyanakkor a különféle szakmai műhelyekben vannak ún. vészforgatókönyvek pl. Vásárhelyi terv, aszály- és belvízstratégia stb., és vészhelyzet bekövetkeztekor csak azokra hagyatkozhatunk, ezért fontos (lehet), hogy megfelelő ismerettel rendelkezzünk róluk. Már csak azért is, mert az előrejelzések szerint az ilyen természeti csapások az elkövetkezendő években, évtizedekben rendszeresekké válhatnak a Kárpát-medencében. A fajmegőrzési tervben talán érdemes lenne e problémahalmazra is kitérni, de hogy milyen formában és mélységig, arra bevallom jelenleg még nincs kiforrott javaslatom. Ugyanakkor az elmúlt évtizedekben számos, remélhetően értékes és értékelhető személyes tapasztalatot szereztem árvíz és aszály során, valamint 2000-ben a cián- és nehézfém-szennyezés idején, amikor is több mint egy évig a megmérgeződött folyók mellett éltem és dolgoztam. Ezeket a tapasztalatokat szívesen megosztom az érdeklődő szakmai közösségekkel, és ha lesz fajmegőrzési terv, akkor annak során, amennyiben szükségesnek mutatkozik, a munkában részt vevő kollégákkal is. Igaz, zömüket már publikáltam ezek is megtalálhatóak a fent említett honlapomon, de ha kell, összefoglaló jelleggel készíthetek egy áttekintő jegyzetet. Fontos: ezek általam át- és megélt élmények, vagyis ebből következőleg komolyságértékük lehet, hogy szorosan vett szakmai paraméterekkel mérve elhanyagolható. IV. Kutatások támogatása a stratégia megvalósulása során

19 A vidra életének, valamint környezeti igényeinek pontosabb megismerése érdekében fontos, hogy olyan kutatások kapjanak támogatást a fajmegőrzési terv és program megvalósítása során, amelyek behatóbban foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel. Többek között értelemszerűen a teljesség igénye nélkül: A vidrapopulációk vándorlását, ezek irányát és mértékét befolyásoló tényezők hathatósabb kutatása. A különféle szennyezőanyagok vidrára gyakorolt hatása, valamint az emberi zavarások következményeit értékelő vizsgálatok. A vidrapopulációkon belüli és populációk közötti genetikai variabilitás feltérképezése hazánk különböző régióiban. A különböző élőhelytípusoknál megfigyelhető táplálkozási vidra-szokásokat tanulmányozó kutatások. A vidra szaporodásbiológiájának vizsgálata és az ehhez kapcsolódó zárttéri szaporítási program, valamint mentett vidrák repatriációjának kielemzése. Jelen javaslatban külön-külön nem térek ki a fontosságukra, ha a stratégia kidolgozásában részt vevők úgy gondolják, akkor a védelmi-programok sorában kell megvalósításuk időtartamára és anyagi, tárgyi, személyi feltételeire részletes javaslatot tenni. V. Az ismeretterjesztés kérdései a stratégia tükrében A vidravédelem eredményeit mind szakmai körökben, mind azon kívül minden lehetséges módon és fórumon tolmácsolni kell. Ez végtére nem nehéz, lévén a vidra attraktív és fotogén állatfaj, így vonzereje vagy amint azt a napokban mondta nekem egy pr-szakember: eladhatósága és/vagy reklámértéke nagynak, szinte kiaknázhatatlannak mondható. Miért fontos ez? Mert csak így érhetjük el azon célunkat, hogy a szakmai közvélemény, valamint a laikusok figyelme ráirányuljon a vidra- és a vizes élőhelyek védelmének kérdéskörére. I. melléklet MINTA Mellékletek 1995 és 2007 között az alábbi kérdőívet használtuk a felméréseink során és javaslom a jövőbeni használatát is. Ha esetleg kiegészítő kérdések fontossá válhatnak, azok bármikor beépíthetők, de azt mindenféleképpen el kell kerülni, hogy olyan adatokat kérjünk a felmérőtől, amit vagy nem ért vagy nem tudja, mit is válaszoljon. Fontos ez, mert emiatt megtörténhet, hogy nem küldik vissza a kérdőívet, ezért kerüljük az olyan mesterkélt információk iránti érdeklődésünket, mint pl. a kutatott vízrendszer illetékessége; a kutatott terület tengerszint feletti magassága, időjárási viszonyok a felmérést megelőző két hétben; vízmélység és vízszélesség méterben, kisvízfolyásnál, csatornánál vízsodrás erőssége m/sec, illetve ezen élőhelyeknél a partfal meredeksége százalékban kifejezve stb.). Magyarán: ne bonyolítsuk túl. Felmérőív a vidra X év októbere és Y év márciusa közötti magyarországi állományfelméréséhez Tisztelt Felmérő! Kérjük, hogy csak azokra a kérdésekre válaszoljon, amelyekre biztos választ tud adni. Nem zavaró, ha rubrikákat kitöltetlenül hagy. Kérjük, hogy a felmérőívet legkésőbb Y év március 31.-ig szíveskedjen az alapítvány címére visszajuttatni. Köszönjük!

20 Megye, ahol a felmérés történt Legközelebbi települések, ahol a felmérés történt A terület neve, ahol az észlelés történt A terület ismert (becsült) nagysága, ahol az észlelés történt. Ebből becsült vízfelület A terület leírása: mesterséges tó, természetes tó, folyó, csatorna, patak, víztározó, egyéb A parti és vízi vegetáció típusa: nádas, sás, rét, erdő, egyéb A felmérés eredménye: van vidra nincs vidra Állandónak mondható-e a vidra a területen: igen nem Az észlelés módja: lábnyom, hullaték, zsákmánymaradvány, egyéb A helyiek mit mondanak a vidráról, valamint egyéb említésre méltó információ A felmérő neve, elérhetőségei II. melléklet A felmérésekben résztvevő kollégák számára segédanyagként az alábbi összefoglalót is megküldtük, és ez esetben is a szöveg természetesen változtatható, bővíthető. De itt is ügyeljünk az érthetőségére, valamint a hosszúságára, ti. ne akarjunk novellahosszúságú fejtágító segédanyagot kreálni! Szempontok vidraállomány-felmérés során A vidraállomány-felmérésekor az alábbi legfontosabb ismérvek figyelembe vétele fontos: Vizes élőhelyeknél, azok a kisvízfolyás-, csatorna- és folyó-szakaszok (a továbbiakban vízfolyások) mindenféleképpen megvizsgálandók, ahol az autóutak keresztezik ezeket, és ahol az átvezetést híddal oldották meg. Ezeken a hídalj-szakaszokon, ha a területen élnek vidrák, akkor rendszerint jelölnek, többnyire bélsárral. Ha a hídalj olyan, hogy ott nem található köves, kavicsos, homokpados kiszálló, mert mondjuk, csak átereszként funkcionál, akkor fontos, hogy a vízfolyás mentén, annak legalább méteres szakaszát megvizsgáljuk. Főleg a víz fölé benyúló ágak fontosak, illetve kiálló kövek, mert ezeket a vidra többnyire bélsárral megjelöli. Vízfolyások találkozásánál azok csatlakozási helye (torkolata), valamint az onnét számított méteres szakasz a jó helyszín, főleg ahol benyúló ágak, kiálló kövek, alámosott gyökeres partrész található. Halas- és horgásztavaknál a műtárgyak környéke, és a tavak be-, ill. kifolyó csatornaszája a biztos helyszín, mert ezeket is előszeretettel használják a vidrák területjelölésre, és/vagy üzenethagyásra a többi vidra számára. A felmérés során leginkább a vidra bélsarát találjuk meg ami, ha friss nyálkás, zöldszínű, erősen pézsmaillatú, míg a régebbiek sötétzöldek, zöldes-barnák. Ami feltűnő bennük, hogy jól kivehetők a halszálkák és a pikkelyek. Zsákmánymaradvánnyal is találkozhatunk. A vidra akárcsak a többi menyétféle ragadozó az áldozatát (vagyis legtöbbször a halat) mindig a fejénél fogja meg, és ott vagy a kopoltyújánál bontja meg. Ha olyan haltetemet találunk, aminek a hasfala, vagyis a lágyékrésze van kikezdve, az szinte sohasem vidra, hanem más emlős: patkány, esetleg macska. A vidra lábnyoma is jellegzetes: keres és jól kivehetők a karmok lenyomatai is, valamint hóban és puha iszapban a láb-közötti részeken a farkának a lenyomata. Az úszóhártyák csak nagyon ritkán rajzolódnak ki, főleg nagyon friss porhóban. Télen, friss hóban, azokon a vízfolyás-szakaszokon, ahol békében érzi magát és a partfal meredek, előszeretettel szánkózik, ilyenkor a csúszásnyomok és a lábnyomatok, valamint a bélsár is nagyon könnyen észrevehetők. Télen leginkább novembertől március elejéig van a vidra legfőbb nászidőszaka. Ilyenkor kimondottan hangosak, és ekkor a hangjukat is meghallhatjuk: ez egy rozsdás ajtó nyekergésére emlékeztető, de ütemesen ismétlődő hang, az úgynevezett: vidrafütty. Ha a hímek összeakaszkodnak, akkor a verekedés során rikácsolnak és vinnyognak. Erős fagyok idején előszeretettel keresi fel azokat a vízfolyás-, és/vagy tószakaszokat, ahol

OKTATÁSI, KÉPZÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK MÓDSZERTANA

OKTATÁSI, KÉPZÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK MÓDSZERTANA Eszközcsomag a vállalati igények, a szakképzési kínálat és az emberi tőke kapacitásainak hatékony összehangolására Adaptáljuk! OKTATÁSI, KÉPZÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK MÓDSZERTANA

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA Nyíregyháza, 2010. május Készült a Felső-Tisza Alapítvány megbízásából. Szerkesztette: Filepné dr. Nagy Éva Katona Mariann Tóth Miklós Lezárva 2010. május 31-én. Nyíregyháza,

Részletesebben

Az agrárgazdálkodás értékelése és fejlesztési lehetőségei az Ős-Dráva Program területén. Tartalomjegyzék

Az agrárgazdálkodás értékelése és fejlesztési lehetőségei az Ős-Dráva Program területén. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1 Bevezető... 8 1.1 Vezetői összefoglaló... 8 1.2 A tanulmány célja... 9 1.3 A tanulmány háttere: az Ős-Dráva Program rövid bemutatása és alapelvei... 10 1.3.1 A program projektcsoportjai

Részletesebben

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Szám: 1-19/2013. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. augusztus 22-én megtartott rendkívüli üléséről. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Tengelic Község Önkormányzata

Részletesebben

A követő mérés eredménye a 2. évfolyamon

A követő mérés eredménye a 2. évfolyamon ÚJBUDAI PEDAGÓGIAI INTÉZET 1117 Budapest, Erőmű u. 4. sz. Tel/fax: 381-0664 e-mail: pszk@pszk.hu A követő mérés eredménye a 2. évfolyamon Tartalom: Általános és speciális részkészségek mérésének összefoglaló

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

A WWF MAGYARORSZÁG ÉRTÉKELÉSE A VÍZGYŰJTŐ-

A WWF MAGYARORSZÁG ÉRTÉKELÉSE A VÍZGYŰJTŐ- A WWF MAGYARORSZÁG ÉRTÉKELÉSE A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV 2015, VITAANYAG CÍMŰ DOKUMENTUMRÓL 2015.08.31-ei határidővel közzétett vitaanyag Tisztelt kollégák! Az országos VGT2 vitaanyag véleményezésében

Részletesebben

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása. 2007.

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása. 2007. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása KPMG Tanácsadó Kft. Ez a dokumentum 112 oldalt tartalmaz TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

tovább örökítő város legyen!

tovább örökítő város legyen! K Ö R M E N D I F Ó R U M 3 tovább örökítő város legyen! kampányról, tervekről, a város jövőjéről hogy milyen szakokra lenne még szükség a mezőgazdasági képzések mellett, így például a fémipari szakmák

Részletesebben

Kokoly Zsolt. Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában. A doktori értekezés tézisei

Kokoly Zsolt. Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában. A doktori értekezés tézisei Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Kokoly Zsolt Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában A doktori értekezés

Részletesebben

A gyakorlati képzés a szakképzésben

A gyakorlati képzés a szakképzésben MIHUCZ Sándorné Bevezető A gyakorlati képzés a szakképzésben Az iskolai rendszerű szakképzés átalakítása az 1990-es évek elejétől folyamatosan napirenden lévő téma, minden oktatáspolitikához kapcsolódó

Részletesebben

Bevezetés. Előzmények

Bevezetés. Előzmények ÉPÍTETT KÖRNYEZET Bevezetés Az építési törvény, és a hozzá kapcsolódó jogszabályok 1998. január 1.-től módosultak, amely következtében megváltozott a településrendezési tervek készítésének menete és formája.

Részletesebben

Herpainé Márkus Ágnes - Kaló Róbert -Sarlósi Tibor

Herpainé Márkus Ágnes - Kaló Róbert -Sarlósi Tibor Herpainé Márkus Ágnes - Kaló Róbert -Sarlósi Tibor Regionális Szociálpolitikai Tervezési és Fejlesztési Hálózat eredmények és továbblépési lehetőségek A területi szemlélet szociális ágazaton belüli meghonosítása

Részletesebben

Mielőtt rátérnék a Szolgálat konkrét működésének bemutatására, néhány szakmai szempontot kívánok ismertetni.

Mielőtt rátérnék a Szolgálat konkrét működésének bemutatására, néhány szakmai szempontot kívánok ismertetni. Zelenák József Az NCsSzI Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatának munkája és szakmai módszerei az egy éves működés alapján levonható tapasztalatok és következtetések Minden embert megrendít

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész Környezeti Vizsgálata

Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész Környezeti Vizsgálata Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész Környezeti Vizsgálata Budapest, 2014. január Msz: 103/2014 Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész

Részletesebben

Legénytoll a láthatáron II.

Legénytoll a láthatáron II. DIÓSI PÁL Legénytoll a láthatáron II. A fiatalok helyzetérõl, problémáiról Feladatunkat szûkösen értelmeznénk, ha megkerülnénk annak vizsgálatát, hogy a megkérdezettek milyennek látják generációjuk körülményeit.

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-8. Bükk és Borsodi-mezőség közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG 2009. augusztus

Részletesebben

Multimédia és felnőttképzés. Dr. Krisztián Béla. krisztb@pte.hu

Multimédia és felnőttképzés. Dr. Krisztián Béla. krisztb@pte.hu Multimédia és felnőttképzés Dr. Krisztián Béla krisztb@pte.hu Pécsi Tudományegyetem, Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet, Humán Menedzsment Tanszék Az információs társadalomnak megfelelően

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy 0-2 - 2-1 óraszámokra Készítette: Csajáginé Nikl Katalin szaktanár Ellenőrizték:

Részletesebben

A 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei

A 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei Szatmári János Kakatics Lili Szabó Zoltán Gyula A 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei Összefoglaló: Az Állami Számvevőszék 2013-ban már harmadik alkalommal mérte fel a

Részletesebben

Intézményfejlesztési Terv

Intézményfejlesztési Terv Intézményfejlesztési Terv SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM 2007-2011 2007. decemberben frissített változat Tartalomjegyzék 1 Tartalomjegyzék... 2 1. Az intézmény bemutatása: múlt jelen jövő... 3 1.1. Felsőoktatási

Részletesebben

TARTALOM ÖSSZEFOGLALÓ... 5 BEVEZETÉS, A KUTATÁS KÖRÜLMÉNYEI...14 A kvantitatív kutatás módszertana, a válaszok területi megoszlása...

TARTALOM ÖSSZEFOGLALÓ... 5 BEVEZETÉS, A KUTATÁS KÖRÜLMÉNYEI...14 A kvantitatív kutatás módszertana, a válaszok területi megoszlása... 2 3 TARTALOM ÖSSZEFOGLALÓ... 5 BEVEZETÉS, A KUTATÁS KÖRÜLMÉNYEI...14 A kvantitatív kutatás módszertana, a válaszok területi megoszlása...14 A dokumentumelemzés módszertana...16 AZ ÖNKORMÁNYZATOK VISZONYULÁSA

Részletesebben

9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról

9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról 9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. Társadalmi-gazdasági

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. május 16-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. május 16-i ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 108/2013. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. május 16-i ülésére Tárgy: Értékelés Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzatának

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései

A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac liberalizálása hasonlóan az egészségügy privatizációjához mind a mai napig aktuális, a közvéleményt is foglalkoztató kérdés. Az

Részletesebben

Ügyiratszám: TA/6333-4/2011

Ügyiratszám: TA/6333-4/2011 Ügyiratszám: TA/6333-4/2011 Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 566/2011. (IV.28.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) a

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 2008. év... 6 I. A pénztár szervezete, működése, gazdálkodása... 6

TARTALOMJEGYZÉK. 2008. év... 6 I. A pénztár szervezete, működése, gazdálkodása... 6 Felügyeleti állásfoglalások A Tisztelt Olvasó az alábbiakban a felügyelt intézményekre vonatkozó törvényeknek megfelelő feldolgozásban kérdéseket és válaszokat talál. A kérdéseket a felügyelt szervezetek

Részletesebben

A BŰNELKÖVETŐK REHABILITÁCIÓJÁNAK MEGHATÁROZÓ IRÁNYZATAI A NEMZETKÖZI SZAKIRODALOM TÜKRÉBEN

A BŰNELKÖVETŐK REHABILITÁCIÓJÁNAK MEGHATÁROZÓ IRÁNYZATAI A NEMZETKÖZI SZAKIRODALOM TÜKRÉBEN ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2012/2, 73 88. 73 A BŰNELKÖVETŐK REHABILITÁCIÓJÁNAK MEGHATÁROZÓ IRÁNYZATAI A NEMZETKÖZI SZAKIRODALOM TÜKRÉBEN SZABÓ Judit Országos Kriminológiai Intézet judit.szabo@okri.hu ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

9829 Jelentés a Magyar Távirati Iroda költségvetési fejezet és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

9829 Jelentés a Magyar Távirati Iroda költségvetési fejezet és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 9829 Jelentés a Magyar Távirati Iroda költségvetési fejezet és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok

Részletesebben

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 422/2006. (II. 22.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

Minőségi sztenderdek a szociális szolgáltatásokban a magyarországi hajléktalan-ellátó szervezetek szemszögéből

Minőségi sztenderdek a szociális szolgáltatásokban a magyarországi hajléktalan-ellátó szervezetek szemszögéből Minőségi sztenderdek a szociális szolgáltatásokban a magyarországi hajléktalan-ellátó szervezetek szemszögéből Köszönet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Kecskeméti Szervezetének, az Üdvhadseregnek, a

Részletesebben

7. A közszolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettség felmérés eredményei I. felmérési forduló. Piliscsaba Város Önkormányzata

7. A közszolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettség felmérés eredményei I. felmérési forduló. Piliscsaba Város Önkormányzata 7. A közszolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettség felmérés eredményei I. felmérési forduló Piliscsaba Város Önkormányzata Ügyfél Cím Alcím Piliscsaba Város Önkormányzata 7. A közszolgáltatásokkal kapcsolatos

Részletesebben

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Az integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon

Az integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon BÍRÓ NAGY András Túl a magyar ugaron Az integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon 2007. április Tartalom 1. VEZETÔI ÖSSZEFOGLALÓ 4 2. BEVEZETÉS 10 3. MIÉRT KELL FEJLESZTENI A VIDÉKET? 16 4.

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005.

KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005. KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005. február) Budapest, 2005. október 2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Nyílt Lapok 2007/3 Az Echo Innovációs Műhely munkatanulmány sorozata

Nyílt Lapok 2007/3 Az Echo Innovációs Műhely munkatanulmány sorozata Az Echo Innovációs Műhely munkatanulmány sorozata Az ifjúsági szolgáltatások hálózati rendszerének és projekttervezési eszközeinek regionális sajátosságai valamint a forrás-allokáció stratégiai kérdései

Részletesebben

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére Melléklet a /2009. (..) OGY határozathoz Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018 Tartalom Tartalom...2 Bevezetés (a Nemzeti Stratégia szerepe)...3

Részletesebben

A Progress eredményeinek biztosítása

A Progress eredményeinek biztosítása A Progress eredményeinek biztosítása A Progress közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program (2007 2013) végrehajtására vonatkozó keretstratégia Európai Bizottság A Progress eredményeinek

Részletesebben

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

2008.9.20. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 252/17 HATÁROZATOK BIZOTTSÁG

2008.9.20. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 252/17 HATÁROZATOK BIZOTTSÁG 2008.9.20. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 252/17 II (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) HATÁROZATOK BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

Részletesebben

A BANKCSOPORTOKNÁL LEFOLYTATOTT 2009-ES SREP VIZSGÁLATOK FŐBB TAPASZTALATAI

A BANKCSOPORTOKNÁL LEFOLYTATOTT 2009-ES SREP VIZSGÁLATOK FŐBB TAPASZTALATAI Felügyeleti Igazgatóság Pénzügyi csoportok felügyeleti osztálya A BANKCSOPORTOKNÁL LEFOLYTATOTT 2009-ES SREP VIZSGÁLATOK FŐBB TAPASZTALATAI Készítette: Krekó Béla Fliszár Vilmos Menyhért Bálint Szenes

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA Cimer Zsolt A veszélyes anyagokat gyártó, felhasználó, tároló küszöbérték alatti üzemek tevékenységéből

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. november 27-i nyilvános ülésére. Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. november 27-i nyilvános ülésére. Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata 12. NAPIREND Ügyiratszám: 4/1497/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. november 27-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívott: Szociális szolgáltatástervezési

Részletesebben

Szerkesztette: Tóth Lászlóné Vízvári László

Szerkesztette: Tóth Lászlóné Vízvári László HELYZETJELENTÉS Az egészségügyi szakképző intézetek felmérése a Dél Dunántúli régióban EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET BUDAPEST 2006. Szerkesztette: Tóth Lászlóné Vízvári László Közreműködők:

Részletesebben

H Í R L E V É L. MPÉE Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesülete. Tisztelt Tagtársunk!

H Í R L E V É L. MPÉE Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesülete. Tisztelt Tagtársunk! 2016 JANUÁR Tisztelt Tagtársunk! MPÉE H Í R L E V É L Ugyan 2016 éve már megkezdődött, mégis Egyesületünk ez úton szeretne mindenkinek Boldog, sikerekben gazdag újévet kívánni. Remélem, ez évben mindenki

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó

Részletesebben

Dévaványa Város Önkormányzata. Dévaványa Város Önkormányzat. Helyi Drogstratégia és Cselekvési Terv

Dévaványa Város Önkormányzata. Dévaványa Város Önkormányzat. Helyi Drogstratégia és Cselekvési Terv Dévaványa Város Önkormányzata 5510 Dévaványa, Hősök tere 1. Dévaványa Város Önkormányzat Helyi Drogstratégia és Cselekvési Terv Bevezetés A kilencvenes évek történései nem csak az államok gazdasági-politikai

Részletesebben

A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon

A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon Л DIGITÁLIS ESÉLYEGYENLŐSÉG HELYZETE MAGYARORSZÁGON Kiss Mónika A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon A digitális egyenlőtlenségek leküzdésére irányuló állami programok (2003-2005) Digitális

Részletesebben

Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve

Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve Megrendelő: Magyar Építésügyi Technológiai Platform Készült: Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit

Részletesebben

Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014

Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014 Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014 Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014 Felelős kiadó: Dunai Péter Lektor: Dr. Szilágyi János Szerkesztő: Nagyné Varga Katalin Témavezető: Köpeczi-Bócz Attila

Részletesebben

a segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja.

a segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja. Bevezető A kilencvenes években komoly szemléletváltás történt Európában a társadalmi hátrányok megítélésében, a segítés céljaiban és formáiban. Az alkalmazkodás helyett egyre inkább a megmaradt képességek

Részletesebben

Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei

Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei A szarvasfélék túlszaporodásából eredő problémák áttekintő vizsgálata és a megoldás lehetőségei Buzgó József Sopron 2006 Doktori

Részletesebben

JELENTÉS. Medvekérdés és vadkárok Hargita megyében

JELENTÉS. Medvekérdés és vadkárok Hargita megyében - 1 - HMTJ 26/2015 (10.02.2015) Ikt. szám: 3222/10.02.2015 JELENTÉS Medvekérdés és vadkárok Hargita megyében Előterjesztő: Elemző Csoport - 2 - Referenciadokumentum: - 1979-es Berni Egyezmény - Európai

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktőzsde Zrt. által közzétett Felelős Társaságirányítási Ajánlások (2012.

NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktőzsde Zrt. által közzétett Felelős Társaságirányítási Ajánlások (2012. HATTÁROZATI JAVASLAT A 4. NAPIRENDI PONTHOZ NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktőzsde Zrt. által közzétett Felelős Társaságirányítási Ajánlások (2012.) alapján Az OPIMUS GROUP

Részletesebben

A REJTETT GAZDASÁG KITERJEDÉSE 1997-BEN*

A REJTETT GAZDASÁG KITERJEDÉSE 1997-BEN* STATISZTIKAI ELEMZÉSEK A REJTETT GAZDASÁG KITERJEDÉSE 1997-BEN* Magyarországon nem véletlenül a rejtett gazdaság általános érdeklődésre számot tartó örökzöld téma. Ennek ellenére az e témakörről rendelkezésre

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354

PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354 DEBRECENI EGYETEM BALÁSHÁZY JÁNOS GYAKORLÓ SZAKKÖZÉPISKOLÁJA, GIMNÁZIUMA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354 Debrecen-Pallag 2015 H-4014 Debrecen, Mezőgazdász u. 1, Telefonszám (52) 450-306, Fax:

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v J e g y z ő k ö n y v Készült: rendkívüli ülésén 2008. július 9-én. Ülés helye: Polgármesteri Hivatal Tanácsterme Jelen vannak: Hertlik Mihály, Kochnyák Sándor, Makovics Zoltán, Mészáros János, Nagy Péter,

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2013. MAGYARORSZÁG

ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2013. MAGYARORSZÁG 1 ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2013. MAGYARORSZÁG ITNET Jelentés 2012. Magyarország Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal www.nebih.gov.hu Köszöntő 1 Tisztelt Olvasó! Az élelmiszerlánc-felügyelet

Részletesebben

J E G Y Z ŐK Ö N Y V. Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2007. április 12-i soron kívüli nyílt üléséről

J E G Y Z ŐK Ö N Y V. Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2007. április 12-i soron kívüli nyílt üléséről J E G Y Z ŐK Ö N Y V Készült: Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2007. április 12-i soron kívüli nyílt üléséről H e l y e: Városháza Díszterme Jelenlévőképviselők: Bagdi Sándorné, Bánóczy Lajos, Bozsányi

Részletesebben

Fábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus. Doktori (PhD) értekezés TERVEZET. Témavezető: Dr. habil. Horváth Attila alezredes CSc. Budapest 2013.

Fábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus. Doktori (PhD) értekezés TERVEZET. Témavezető: Dr. habil. Horváth Attila alezredes CSc. Budapest 2013. Fábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus A katonai közúti anyagszállítások tervezését, szervezését és végrehajtását támogató informatikai rendszerek jelenlegi helyzete, fejlesztésük lehetőségei Doktori

Részletesebben

Tartalom Bevezető Az érettségi vizsgáról történeti áttekintés A kétszintű érettségihez kapcsolódó vizsgálat bemutatása

Tartalom Bevezető Az érettségi vizsgáról történeti áttekintés A kétszintű érettségihez kapcsolódó vizsgálat bemutatása Kutatási jelentés A kétszintű érettségi rendszerrel kapcsolatos változtatási igények felmérése a gyakorlati tapasztalatok alapján a TÁMOP-3.1.8-09projekt keretében /1-2010-0004 azonosító számú II. számú

Részletesebben

Magyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére Stratégiai Környezeti Vizsgálatának felépítése

Magyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére Stratégiai Környezeti Vizsgálatának felépítése Magyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére Stratégiai Környezeti Vizsgálatának felépítése Egyeztetési anyag Véglegesített változat a hatósági vélemények figyelembe

Részletesebben

Tárgyszavak: munkavédelem; kommunikáció; vállalatirányítás; vállalati kultúra; munkahelyi légkör.

Tárgyszavak: munkavédelem; kommunikáció; vállalatirányítás; vállalati kultúra; munkahelyi légkör. MUNKAVÉDELEM 1.1 A kommunikáció szerepe a munkavédelemben Tárgyszavak: munkavédelem; kommunikáció; vállalatirányítás; vállalati kultúra; munkahelyi légkör. A kutatások rámutattak arra, hogy a szervezetek

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE (...) a hordozható nyomástartó berendezésekről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE (...) a hordozható nyomástartó berendezésekről AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 18.9.2009 COM(2009) 482 végleges 2009/0131 (COD) C7-0161/09 Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE (...) a hordozható nyomástartó berendezésekről

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS MUNKAFELÜGYELETI FŐOSZTÁLY ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a biológiai kóroki tényezők okozta fertőzések és megbetegedések megelőzésére irányuló munkavédelmi célvizsgálatról (2015. augusztus 31. szeptember 30.)

Részletesebben

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ Valkonya Község Önkormányzata 8885 Valkonya Fő út u. 4. Tel: +36-93-351-003 Fax: +36-93-351-003 E-mail: valkonya@valkonya.hu AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ Vállalkozási szerződés keretében Valkonya község

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Bükkszék Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. október 24-én, 17.00 órakor tartott falugyűlésén és közmeghallgatásán Jelen vannak: Zagyva Ferencné polgármester

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

A házi feladatok pedagógiai kérdéseiről, a házifeladat-politikáról. Szerző. Huszka Jenő

A házi feladatok pedagógiai kérdéseiről, a házifeladat-politikáról. Szerző. Huszka Jenő 1 A házi feladatok pedagógiai kérdéseiről, a házifeladat-politikáról Szerző Huszka Jenő 2009 2 Általában a részletekről A házifeladat-politika (itt nem a napi politika) egy -egy iskolában a tanulói társadalom

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia

Helyi Fejlesztési Stratégia 2016. Helyi Fejlesztési Stratégia Hortobágyi LEADER Közhasznú Egyesület 1. mérföldkő Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló.2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet. A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe

Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet. A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe A.) Vezetői összefoglaló Tájékoztatónk a holland kormányzat koalíciós egyezménye alapján összeállított angol nyelvű,

Részletesebben

Az akadémiai Nemzeti Stratégiai Kutatások hozadéka

Az akadémiai Nemzeti Stratégiai Kutatások hozadéka Az akadémiai Nemzeti Stratégiai Kutatások hozadéka Mérlegen 1996: az Akadémia a nemzet tanácsadója Nemzeti stratégia, döntéshozók, társadalom 2001: a stratégiai kutatások haszna a kutatók, a társadalom

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S a költségvetési intézmények 2010. évi pénzügyi-gazdasági ellenırzéseinek tapasztalatairól

E L İ T E R J E S Z T É S a költségvetési intézmények 2010. évi pénzügyi-gazdasági ellenırzéseinek tapasztalatairól HAJDÚNÁNÁS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R É T İ L 8. Száma: 9214-9/2011. Elıkészítı: Dr. Nagy Attila revizor Az elıterjesztés törvényességi ellenırzıje: Dr. Kiss Imre jegyzı E L İ T E R J

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2015. július 16-án 17,05 órai kezdettel. tartott rendkívüli üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2015. július 16-án 17,05 órai kezdettel. tartott rendkívüli üléséről 11 / 2015. szám J E G Y Z Ő K Ö N Y V 2015. július 16-án 17,05 órai kezdettel tartott rendkívüli üléséről A rendkívüli képviselő-testületi ülés helyszíne: Városháza nagyterme Jelen vannak: - a képviselő-testület

Részletesebben

"Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni"

Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni "Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni" (Hírszerző, 2008 december 9.) Az Út a munkához program biztosan kielégíti majd a tömegigényt, hogy az ingyenélőket most jól megregulázzuk, az

Részletesebben

http://www.levego.hu/letoltes/kapcsolodo_anyagok/tomegkozl_bajnai0908.pdf

http://www.levego.hu/letoltes/kapcsolodo_anyagok/tomegkozl_bajnai0908.pdf Budapest, 2009. október 30. Hónig Péter miniszter Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium Budapest Tisztelt Miniszter Úr! Köszönettel megkaptuk 2009. szeptember 30-án kelt válaszát 1 Bajnai Gordon

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2014. MAGYARORSZÁG

ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2014. MAGYARORSZÁG 1 ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2014. MAGYARORSZÁG ITNET Jelentés 2012. Magyarország Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal www.nebih.gov.hu Köszöntő 1 Tisztelt Olvasó! Az élelmiszerlánc-felügyelet

Részletesebben

Tervezett tervezetlenség közfoglalkoztatási tervek tartalomelemzése

Tervezett tervezetlenség közfoglalkoztatási tervek tartalomelemzése Udvari Kerstin Varga István Tervezett tervezetlenség közfoglalkoztatási tervek tartalomelemzése A tanulmány azt vizsgálja, hogy az Út a munkához program közfoglalkoztatási tervei mennyire tükrözik a jogalkotók

Részletesebben

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI KONCEPCIÓ - JAVASLAT

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI KONCEPCIÓ - JAVASLAT Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI KONCEPCIÓ - JAVASLAT TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. CÉLOK ALAPELVEK... 5 3. A JELENLEG MŰKÖDŐ TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI RENDSZER...

Részletesebben

1055 Budapest Ajánlott

1055 Budapest Ajánlott Igazságügyi Minisztérium Dr. Kondorosi Ferenc közigazgatási államtitkár úrnak Levéltervezet Készítette: l. sz. Munkacsoport 2005. november. 1055 Budapest Ajánlott Kossuth Lajos tér 4. Tértivevényes Tisztelt

Részletesebben

Terület- és településrendezési ismeretek

Terület- és településrendezési ismeretek Terület- és településrendezési ismeretek Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez Szerkesztette: László László Budapest 006. október A TANANYAGOT MEGALAPOZÓ TANULMÁNYOK SZERZŐI: DR. KÖKÉNYESI JÓZSEF

Részletesebben

Akad vélemény, szabad a párbeszéd! Balatonakarattya önállósodásának reprezentációja a helyi sajtóban

Akad vélemény, szabad a párbeszéd! Balatonakarattya önállósodásának reprezentációja a helyi sajtóban 89 Bajnok Andrea Akad vélemény, szabad a párbeszéd! Balatonakarattya önállósodásának reprezentációja a helyi sajtóban Ez a tanulmány Balatonkenese város településrésze, Balatonakarattya önállósodási folyamatát

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció véleményezése Iktatószám:

Részletesebben