Megalapozó tanulmány a Vajdaság Autonóm Tartományban végbement fejlesztésekről Joint Urban and Agglomeration Network projekt

Átírás

1 Megalapozó tanulmány a Vajdaság Autonóm Tartományban végbement fejlesztésekről Joint Urban and Agglomeration Network projekt 2012 A kutatás a HUSRB/1002/213/096 számú projekt keretében a Hungary Serbia IPA Cross border Co operation Programme finanszirozásával készült.

2 2 A Joint Urban and Agglomeration (JUAN) projekt ötletgazdája és megvalósítója a Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület Projektvezető: Schwertner János Szakmai vezető: Tóth Róbert Szerbiai projekt partner: Agencija za ravnomerni regionalni razvoj AP Vojvodine Igazgató:Valentina Ivanić A tanulmány készítője: Agencija za ravnomerni regionalni razvoj AP Vojvodine This publication has been produced with the assistance of the European Union. The contents of this publication are the sole responsibility of the Agency for Balanced Regional Development of the Autonomous Province of Vojvodina and canin no way be taken to reflect the views of the European Union. A dokumentum tartalmáért teljes mértékben a Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület vállalja a felelősséget, az semmilyen körülmények között nem tekinthető az Európai Unió, vagy az Irányító Hatóság állásfoglalását tükröző tartalomnak.

3 Tartalom 1. A tervezés jelentősége (a stratégiai tervezés és a területrendezés megtervezésének kapcsolata) TERVEZÉS EU TÁVLATOKBAN Szerbiai felhasználók rendelkezésére álló Európai Uniós források Szerbia területfejlesztési terve ( ) A területfejlesztés lényege és módszertana Stratégiai területfejleztés a Vajdaságban A vajdasági községek terültfejlesztési stratégiái Szerbia regionális politikája és annak intézményrendszere NUTS régiók Szerbiában és azok fejlettségi mutatóik Regionális egyenlőtlenségek és a fejletlen vidékek definiálása Szerbia regionális politikájának intézményrendszere A tervezés jogi és intézményi távlatai Vajdaságban az EU felé való közeledés fényében A Vajdaság versenyképes és területileg kiegyensúlyozott térség Vajdaság nyitott és kapcsolatképes térség Vajdaság specifikus és egyedi térség Vajdaság fenntartható, tiszta térség Vajdaság - multikulturális és humánus térség Településhálózat és funkcionális lakott térségek A Vajdaság Autonóm Tartomány településhálózatának általános jellemzői A településhálózat nagysága és sűrűsége A települések nagysága és megoszlása A települések fekvését, és geo-fizikai adottságait jellemző típusok A térség szeizmológiai jellegzetességei, és a települések elhelyezkedése A települések funkcionális besorolása Az eddigi fejlődés tapasztalatai, és a települések problémái A lakott települések problémái A Vajdaság Autonóm Tartomány területén levő falvak alapjellegzetességei Falufejlesztési problémák Városfejlesztés SWOT elemzés A vajdasági községek stratégiáinak módszertana A Stratégiai Gazdaságkutatási Központ Vojvodina CESS által kidolgozott községi stratégiák módszertana A községi stratégiai fejlesztési tervek kidolgozásának szakaszai Vajdaság községeinek fejlesztési stratégiái...45

4 4 1. A tervezés jelentősége (a stratégiai tervezés és a területrendezés megtervezésének kapcsolata) A területrendezés terve egyfajta tevékenységet, hatáskört és az állami szektornak azon felelősségét foglalja magába, hogy népszerűsítse a teendők sorrendjét, valamint a területen megteremtett kapcsolatok fontosságát, mégpedig a területfejlesztés hosszú és középtávú céljai elérésének érdekében. A területrendezési tervek kulcs eszközei: - egy bizonyos térség hosszú távú szociális, gazdasági és fizikai (ökológiai) fejlődése kerettervének meghatározásakor, és - az ágazati politikák koordinálásának, valamint harmonizálása, azokkal a kérdésekkel kapcsolatosan, amelyek a területfejlesztésre vonatkoznak (a koordináció kiterjed az állami, a regionális és a helyi önkormányzati szervek tevékenységére is). A területrendezési tervek meghozatala abból a megfontolásból történik, hogy feltételeket teremtsenek: - a társég versenyképességének és vonzerejének javítására, - növeljék a társéghez való hozzáférés lehetőségét, - erősítsék a térségen belüli kohéziót, - kialakítsák a térség területi identitását, - elindítsák a szélesebb körű területi integráció folyamatát (határon átívelő, inter - regionális, transz nacionális kapcsolatok), - a fenntartható befektetésekhez szükséges szilárd, kiszámítható feltételeket biztosítsanak, - lehetőséget teremtsenek az erőforrások, az épített történelmi jelentőségű közeg, az élő környezet, az emberek és a javak védelmére, valamint a rendelkezésre álló energia célszerű továbbá takarékos kihasználásra. Vajdaság Autonóm Tartomány területfejlesztése annak az eljárásnak a keretein belül folyik, amely huzamos időn át tart. A célok megvalósításának érdekében együttműködés jött létre a szűkebb és a szélesebb értemben vett társadalmi közösség szervei között, amelyeknek közös feladata fenntartható módon kihasználni a terület nyújtotta erőforrásokat. A Vajdaság Autonóm Tartomány területfejlesztésében tapasztalható problémák megoldása: a vajdasági régió és a Szerb Köztársaság szintjén történik. Az Európai Unióhoz való közeledés ütemétől függően, kilátás van arra is, hogy a területfejlesztés céljaira felhasználják az unió strukturális alapjainak pénzeszközeit is. Ezért van szükség arra, hogy mind a három tényező között vertikális koordináció jöjjön létre. A Vajdaság Autonóm Tartomány regionális területfejlesztései terve, amely a megvalósításra váró célokról, a védelemre szoruló létesítményekről, valamint a terület felhasználásáról létre jött egyesség eredményeként kelt életre, tartós alapul szolgál a tartomány folyamatosan teljesítendő, a feladatok megvalósítását összehangoltan irányított területfejlesztéséhez. További célja, a versenyképesség növelése, az ipar teljesítőképességének növelése, a szociális igazságosság elvének érvényesítése, a biztonság növelése, a lakosság életszínvonalának fellendítése, a természetvédelem, a természeti közegben végrehajtandó

5 5 mindenki számára elfogadható beavatkozások engedélyeztetése. Mindehhez tiszteletben kell tartani a vonatkozó törvényeket, a térség kulturális identitását, a sajátosságokat, valamint az itt élő polgárok életminőség növeléséhez kapcsolódó érdekeit. A Vajdaság Autonóm Tartomány területén végrehajtandó óvintézkedéseknek, védelmi feladatoknak, területrendezési teendőknek és az építkezéseknek összhangban kell állniuk a stratégiai fejlesztéseket megalapozó Regionális területfejlesztési terv kidolgozásával és elfogadásával. A felvetett kérdéseket kezelő első tervet, amely Vajdaság területére vonatkozott, Vajdaság területfejlesztési terveként ismeri a közvélemény. Az alapdokumentumot 1978-ban fogadták el. A tervben fogalt feladatok teljesítésének határideje esztendő volt. Kétezer kilencben, Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőháza határozatot hozott a Vajdaság AT Regionális területfejlesztési tervének kidolgozásáról, amelynek kimunkálásával a Vajdasági Urbanisztikai Intézetet bízták meg. A munkához szakmai segítséget nyújtottak az Újvidéki Egyetem munkatársai is, minek eredményeként a tervet 2011-ben el is fogadták. A területfejlesztési terv megvalósítását a közötti időszakban a következő szakaszok jellemezték: - az közötti időszakban: Vajdaság AT Területfejlesztési tervének céljait teljes egészében megvalósították, - az közötti időszakban: a Szerbiában, és a volt Jugoszlávia térségében lejátszódott dramatikus események, nagyban megnehezítették, vagy teljes egészében leállították a Vajdaság AT Területfejlesztési tervében foglaltak megvalósítását. Időközben, vagyis 1996-ban meghozták a Szerb Köztársaság Területfejlesztési tervét. Ennek következtében, vagyis a vertikális hierarchia miatt, a Vajdasági AT Területfejlesztési tervének bizonyos részei hatályon kívül kerültek, illetve csak azok a részek maradtak alkalmazásban, amelyek nem álltak ellentétben a köztársasági terv rendelkezéseivel, - a közötti időszakot a társadalmi átalakulás folyamata jellemezte, ekkor számos reformintézkedés született, megkezdődött a makro gazdasági szilárdság megteremtésére szervezett mozgalom, a szerkezetváltás és a magánosítás, az uniós felzárkózás folyamata, amely a társadalom és a gazdaság egészére érvényes ütemes törvénymódosítási folyamatot eredményezett. Kétezer háromtól Vajdaság területrendezését kizárólagosan a Tervezési építkezési törvény, valamint a Szerb Köztársaság területrendezési törvényének rendeletei szerint bonyolították le. A fejlesztési igényekkel kapcsolatos kérdésekre megadott területfejlesztési jellegű válaszoknak hosszú távú szinergiai jelentősége is van, amit az új Vajdasági regionális területfejlesztési tervben világosan ki is mondtak. Ezt a dokumentumot decemberében fogadták el. A területvédelemmel, elrendezéssel, építkezéssel, valamint a rendelkezésre álló terület felhasználásával kapcsolatos tevékenységek újraértékelésére nem csak az országban, és a szomszédos államokban végbement változások miatt került sor, hanem a térségre jellemző, de szélesebb értelemben vett, globális változtatások miatt is (ezeknek tárgya a politika, a gazdaság, a klímaváltozás, az energetika stb.). A kevésbé fejlett országok nagyobb mértékben vannak kitéve a globalizáció kiváltotta közvetlen változtatásoknak, mint a fejlett államok. Ebből eredően a hatóságokra sokkal több

6 6 kötelezettség és nagyobb felelősség hárul a külső hatások elhárítását, illetve azok hatásának semlegesítését illetően. A Vajdasági területfejlesztési terv kidolgozásakor külön jelentőséget tanúsítottak annak a ténynek, hogy a Stabilizációról és a csatlakozásról szóló egyezmény aláírásával, Szerbia szerződéses viszonyt teremtett az Európai Unióval. Ennek eredményeként az ország arra kötelezte magát, hogy törvényeit összhangba hozza az Unió vonatkozó előírásaival, tehát azokkal a törvényes rendelkezésekkel is, amelyek a területfejlesztést szabályozzák. A fenntartható gazdasági fejlődés, a szociális kohézió megteremtése és a természetvédelem mellett, Vajdaság regionális területfejlesztési tervének elkészítésekor, az alkotók szembesültek olyan kihívásokkal is, mint például a területi kohézió, valamint a regionális önazonosság megszilárdítása, továbbá a terület nyújtotta fejlesztési lehetőségek célszerűbb kihasználása. A Vajdaság regionális területfejlesztési terve meghatározza azokat a prioritásokat, feltételeket és intézkedéseket, amelyek a végrehajtás folyamatát szabályozzák, és lehetővé teszik az európai strukturális alapokhoz való hozzáférést is. A törvény kimondja, hogy a regionális fejlesztési terv olyan dokumentum, amely a sajátos, területhez kötődő szükségletek tiszteletben tartása mellett taglalja a területrendezés céljait, a terület hasznosításának tárgykörét mégpedig figyelembe véve a szomszédos régiók és községek igényeit, valamint szükségleteit is. Abból a megfontolásból, hogy megfogalmazzák a területi fejlesztések vízióját, valamint megvalósítsák a kitűzött célokat, az alkotók javaslatot tettek egy általános vajdasági területfejlesztési koncepció létrehozására, amelyeknek a Vajdasági regionális területfejlesztési terv kell, hogy meghatározza a hosszú távú stratégiai fejlesztési irányvonalát, de ugyan akkor a vajdaság Autonóm Tartománynak a szélesebb értelemben vett régióban betöltött helyét és szerepét is. Vajdaság Autonóm Tartomány, amely a Szerb Köztársaságon belül nem csak tervezési statisztikai, illetve adminisztratív körzet, hanem fekvésének, erőforrásainak, javainak, intézményeinek és káderkapacitásainak köszönhetően kiemelt jelentőségű térség is. Ez a vidék, olyan erőforrások birtokában van, amelyek távlatot nyitnak fejődése előtt.

7 7 2.TERVEZÉS EU TÁVLATOKBAN Az EU számos dokumentumában, amelyek az európai térség és az európai régiók fejlesztésére vonatkoznak, a városközi és a régiók közötti együttműködésnek rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak, hiszen ez jelenti a kulcsfontosságú célok, vagyis a térségek közötti vonzerő növelése, valamint a kiegyensúlyozott policentrikus térségfejlesztés megvalósításának leghatásosabb eszközét. Ugyanis, az EU minden projektjének és programjának gerincét, a közös területfejlesztési stratégia kijelölése jelenti, amely sikeresen szembeállítható a mind kifejezettebb regionális fejlesztési egyenlőtlenségekkel, azért mert a stratégiai útmutatás, és a stratégiát támogató politika teszi lehetővé a kontinens egyenletes fejlesztését, a fenntarthatóság elvének tiszteletben tartását, valamint az egyetemes természeti és kulturális hagyaték megőrzését. A hangoztatott kezdeményezéseket tartalmazó dokumentumok a figyelmet, elsősorban, a városok és a nagyvárosi régiók fejlesztésére, valamint azoknak funkcionális, komplementáris urbánus rendszerekbe való tömörítésére, továbbá a vidékkel fenntartott kapcsolatuk erősítésére irányítják. Kiemelt figyelmet érdemel a Lisszaboni Deklaráció, amelyet a CEMAT 1 sorrendben 14. értekezletén fogadtak el. Ennek a dokumentumnak a jelentősége abban rejlik, hogy népszerűsíti a területi együttműködést és az egész európai térségben hozzáférhetőséget biztosít azokhoz a szervezetekhez, amelyek a fejlesztés témakörével foglalkoznak. Mindennek az a célja, hogy erősítse az európai kontinensen fellelhető régiók versenyképességét a világ hasonló területi szervezési egységeivel szemben. A hangsúlyt a tudásra, az innovációra, a humán tőke optimális kihasználására helyezi, azzal a szándékkal, hogy serkentse a gazdasági növekedést, a termelékenységet, valamint a szociális kohézió erősödését. Jelen deklaráció három alappillérre támaszkodik, ezek a: gazdasági a szociális és az ökológiai pillér. A század eleji számottevő változásokat követően (amelyek elsősorban a 2008-ban beállt világgazdasági válság miatt keletkeztek), kérdésessé vált számos uniós ágazati, és integrációs célokat szolgáló politika érvényesítése. Időközben sor került a Lisszaboni Deklaráció módosítására is, minek következtében az alkalmazási határidő leteltével, felcserélték az okos, fenntartható és az inkluzív növekedés célkitűzéseivel, vagyis az Európa 2020 Stratégiával. Ennek a stratégiának, az EU-ban a tudásra, a környezet megóvására, a belterjes foglalkoztatásra, a termelékenységre és a szociális kohézióra alapozott gazdasági fejlesztése a célja. A területrendezési dokumentumok kidolgozásának folyamatában, tiszteletben tartották azokat az alapelveket, amelyeket az európai stratégiák jelöltek meg. Ezeket minden szinten - beleépítették a területfejlesztési tervekbe, kezdve a Szerb Köztársaság Területfejlesztési Tervétől, a Vajdaság AT Regionális Területfejlesztési Tervén keresztül egészen a községi területfejlesztési tervekig. 1 A CEMAT a terület és régiófejlesztési kérdésekben illetékes miniszterek európai értekezlete, amelyet az Európa Tanács védnöksége alatt rendeznek meg.

8 8 A tervezés alapelvei alatt értjük az európai kontinens fenntartható területfejlesztésének hangsúlyos elveit, amelyeket a regionális/területfejlesztési kérdésekben illetékes miniszterek, sorrendben 12. értekezletén fogadtak el (CEMAT), Hannoverben, 2000-ben. A kiemelt elvek mellett, a Szerb Köztársaság területfejlesztésében fontos orientációt képez a Ljubljanai Deklaráció is, amelyet a fenntartható fejlődés területi dimenzióiról fogalmaztak meg (CEMAT, 2003.), alkalmazkodván a Szerb Köztársaság területfejlesztési igényeihez. A Szerb Köztársaság uniós csatlakozási folyamatában, számunkra fontosak a következő dokumentumok is: az Európai Unió Területi Napirendje a Versenyképes, fenntartható sokszínű európai régiókról (2007.), amely magába foglalja a Lisszaboni és a Göteborgi stratégiát, valamint a Lipcsei kiáltvány (2008.), továbbá az Európai Unió Kohéziós politikája és egyebek. A területfejlesztés jövőképe meghatározásának kiindulópontjául, a területfejlesztés kulcstényezőinek állapota, valamint a Szerb Köztársaság fejlesztési erőforrásainak aktiválása szolgált. Ebben a folyamatban különös jelentőséggel bír majd a fenntarthatóság, az önazonosság, a versenyképesség és a kohézió erősítése, valamint a Szerb Köztársaság területrendezésére vonatkozó irányítási tevékenység fellendítése, mivel a Szerb Köztársaságban - a területfejlesztés tervezésekor az alapelvek még mindig nem jutottak kellőképpen kifejezésre. A Szerb Köztársaság Területrendezési Tervében (2010.) a területfejlesztés következő elveit fogalmazták meg, melyek közül a legjelentősebbeket a Köztársaságnak, valamint a területi egységeknek, a területfejlesztésében elért eredmények megméretésének mércéjeként is alkalmazzák: - a fenntarthatóságot, amelyet olyan vezető elvként értelmeznek, amelynek a Szerb Köztársaságban, jelen kell lennie minden, a térségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenység kibontakoztatásakor; - a decentralizációt, amely olyan kulcsfontosságú elvet képvisel, amelytől a helyi és a regionális szinteken a területi tőke, az erőforrások aktiválásának mértéke függ; - a dekoncentrációt, amelynek az a lényege, hogy a nagyobb urbánus központokat tehermentesítse az intézmények, a szakkáderek, és az anyagi eszközök felhalmozásától, illetve kihelyezze őket a Szerb Köztársaság különböző pontjaira; - a területi kohéziót, amely a kiegyensúlyozott szociális - gazdasági regionális fejlesztés eredményeként nyilvánul meg; - a versenyképesség növelését, ami magába foglalja a nagyvárosi térségek fejlesztését, de ugyanakkor a kevésbé fejlett térségek funkcionális arculatának kialakítását is - gondolván mindenekelőtt a vidéki és a gazdasági régiókra; - a területfejlesztési politika aktív alkalmazását, és a közvéleménynek a feladat megvalósításában való részvételét; - a policentrikus területi fejlesztést, a városok és a városi települések kiemelt szerepét (gazdasági régiók, területek), valamint a város falu kapcsolatának erősítését; - a funkcionális szakosítást, miközben tiszteletben kell tartani a regionális területi egységek fejlesztési potenciáljait; - a város és településhálózat létrehozását, a meglevők bővítését (klaszterek megalakítását), amelyek lehetővé tehetik a komplementáris funkciók fejlesztését is; - az elektronikus kommunikáció útján történő tudás és információ hozzáférhetőséget, a kommunikációs hálózatnak ki kell terjednie az egész térségre, vagy az egész régióra/országra; - a közlekedési elérhetőség növelését, amely a területi erőforrások és a kiegyensúlyozott fejlesztések domináns tényezője; - a kulturális önazonosság, és a területi jellegzetességek felismerhetőségének növelését; - a polgárok és az adminisztráció folyamatos képzését;

9 9 - a szubszidiaritást, amely lehetővé teszi bizonyos problémák több döntéshozatali szinten történő megoldását, illetve azon a szinten történő rendezését, amely a leghatásosabb megoldást eredményezheti; - a közérdek, a közjavak és a köztérségek védelmét; - a természeti és a kulturális javak védelmét, előreléptetését, valamint az erőforrások fejlesztését; - a természetes környezetre gyakorolt káros hatások csökkentését; - a társadalmi és a magánszektor partneri kapcsolatát; - a területfejlesztési döntések jobb áttekinthetőségét; - a regionális és a helyi területi egységek határon átnyúló, régióközi, államközi funkcionális kapcsolatteremtését. 2.1 Szerbiai felhasználók rendelkezésére álló Európai Uniós források A rendelkezésre álló uniós eszközök felhasználásával, lehetőség nyílik a községek ütemes, jelentős mértékű fejlesztésére. Azoknak az eszközöknek a hasznosításáról van szó, amelyeket az éves, nemzeti programok keretein belül irányoztak elő a Szerb Köztársaságnak. A tervezett tevékenységektől függően, a programok megvalósítására az előcsatlakozási támogatási eszközök szolgálnak (Instrument for Pre-Accession Assistance - IPA). Szerbia, jelenleg az IPA program két komponensének eszközeit veheti igénybe (A tranzícióhoz és az intézményépítéshez kapcsolódó segély, valamint a határon átívelő együttműködés támogatására szolgáló segély). Az IPA III. IV. és V. komponensek felhasználásának alapfeltétele a tagjelölt státus megszerzése, valamint az eszközökkel való rendelkezést szavatoló decentralizált rendszer meglétének igazolása. A III. és az IV. IPA komponens használásának előkészületei nem csak az alapok eszközeinek felhasználásával állnak kapcsolatban, hanem elsődleges céljuk felkészíteni Szerbiát az EU jövőbeni tagállamát a Strukturális alapok, és a Kohéziós alap nyújtotta lehetőségek kihasználásának tervezésére, igazgatására miután azok, a csatlakozást követően, elérhetővé válnak Szerbiának. Jelenleg négy határon átívelő együttműködési program, és két transznacionális, régióközi együttműködési program fut, amelyekben a Vajdaság területén levő felhasználók: Magyarországgal, Romániával, Bosznia és Hercegovinával, Horvátországgal működhetnek együtt, illetve részt vehetnek az Adriai programban, és a Dél kelet Európa elnevezésű programban. A helyi és a regionális programokban való részvétellel, hosszú távú személyes kapcsolatok jönnek létre a határ mindkét oldalán élő emberek és közösségek között, ami a további közös munka és fejlesztések alapját képezheti. Továbbá, a projekt megismerésének folyamatában, az előirányzott összegek megszerzésére irányuló tevékenység során, valamint a projekt megvalósításakor, a szerbiai partnerek hasznos tapasztalatokat szerezhetnek az Európai Unió alapjainak felhasználását illetően, hiszen már jelenleg is, a pályázati kiírások, a projekt tervezetek elbírálása az EU külső támogatási eszközökre vonatkozó szabályzatok szerint történik.

10 10 A támogatásban részesülő projektek között szerepelnek a határon átívelő kisebb anyagi volumenű közműfejlesztések, a gazdasági együttműködési vállalkozások, valamint a környezetvédelemmel, az idegenforgalommal, a kulturális tevékenységekkel, a mezőgazdaság fellendítésével, az oktató munkával, a kutató munkával és fejlesztésekkel, a foglalkoztatással, az intézmények közötti együttműködéssel, és a fejlesztési dokumentumok kidolgozásával kapcsolatos projektek, stb. A Uniós programok olyan integrált intézkedéseket tartalmaznak, amelyek az EU tagországok közötti együttműködést erősítik. Ezek a programok - a meghatározott határidejű - európai politikák érvényesítésére vonatkoznak. A Uniós programokat az Európai Unió közös költségvetéséből pénzelik, tehát azokból az eszközökből, amelyeket a kiemelt ágazatok, pl. a természetvédelem, az energetika, a fuvarozás, a vállalkozásfejlesztés, és a versenyképesség növelésére irányoztak elő. Az esztendőig, a közösségi programokat kizárólag az EU tagországok használhatták fel. Kétezer háromban azonban, az Európa Tanács Szalonikiben megtartott értekezletén a szóban forgó programokat egy az új felhasználóknak megfelelő modell szerint elérhetővé tették a tagjelölt, Nyugat- balkáni államoknak is. Az EU tagországokból származó felhasználóknak nem kell önerőt biztosítani, hiszen számukra a költségvetés szavatolja a részvételi díjat, viszont a tagjelölt és a leendő tagjelölt államokból való felhasználóknak kötelezően tanúbizonyságot kell tenniük az önerő meglétéről. Az önerőnek egy bizonyos részét, amelyet a Szerb Köztársaság az Uniós programokban való részvételért fizet, fedezni lehet az előcsatlakozási (IPA) eszközökből is. A Szerb Köztársaság, jelenleg az EU következő programjainak megvalósításában vesz részt: - A kutatások, a műszaki fejlesztések és a kísérleti tevékenységek hetedik keretprogramja (Seventh Framework Programme for Research, Technological Development and Demonstration Activities -FP 7); - Kultúra (Culture) - Versenyképességi és innovatív program, valamint vállalkozási és innovációs alprogram (The Competitiveness and Innovation Framework Programme CIP EIP); - Versenyképességi és innovatív program, az tájékoztatási, távközlési technológiákkal kapcsolatos politika támogatásánakalprogramja (The Competitiveness and Innovation Framework Programme); - Fiskális program (Fiscalis); - Vám program (Customs); - Haladási program (Progress); - Az egész életre vonatkozó tanulási program (Life Long Learning Programme); - Internet biztonsági program (Safer Internet Programme). Megjegyzésként elmondjuk, hogy megkezdődött az eljárás még két programban való részvétel érdekében, ezek az: Egészség, és az Európa a polgárokért program.

11 11 3.Szerbia területfejlesztési terve ( ) Szerbia területének komoly fejlettségbeli különbségei mutattak rá arra, hogy Szerbiának olyan fejlesztési dokumentumokra van szüksége, amelyek támogatásul és útmutatóul szolgálnak a kiegyensúlyozott területi fejl ődés eléréséhez. E tekintetben készült el a időszakot felölel ő Szerbia Köztársaság Regionális Fejlesztésének Stratégiája, ami Szerbiában az els ő regionális fejl ődést körvonalazó stratégiai dokumentum, amely konzisztes módon és teljességel definiálja a köztársaság területi fejl ő désének alapprioritásait. Szerbia regionális szerkezeténekdefiniálását hosszú el őkészületek, viták és egyeztetések el őzték meg, számos térszerkezet-változat született, ennek ellenére a 2009 nyarán elfogadott Regionális fejlesztésről szóló törvény definiálta Szerbia statisztikaifunkcionális régiókból álló (regionális) szerkezetét, annak intézményrendszerét" beleépítve a 2009 júniusában napvilágot látott Szerbia területfejlesztési stratégiája újrafogalmazott és az EU-s követelményekhez rugalmasan alkalmazkodó dokumentumtervezet irányelveit. Szerbia fejlesztési régióinak (gazdasági/statisztikai régiók) fejleszteniük kell saját innovációs kapacitásaikat, csökkenteni az eddigi pazarló gazdálkodást, valamint erősíteni az együttműködést a régiók egymás közti és nemzetközi versenyképessé- gének növelése érdekében. Hogy ez a célkit űzés vonzóbb legyen, a regionális fej- lesztési programoknak a regionális fejl ődés alapvető eszközeivé kell válniuk, me- lyek által létrejöhet Szerbia átfogó funkcionális integrációja. Ez Szerbia terület fejlesztésének alapvető stratégiai irányzata. A Szerb Köztársaság Területfejlesztési Stratégiáját (a továbbiakban: Stratégia) annak a Szerb Köztársaságra vonatkozó Területfejlesztési Stratégia kidolgozásáról szóló határozatnak, (a továbbiakban: Határozat) az alapján hozták meg, amelyet a kormány, sorrendben 41-ik ülésén fogadott el, 2008-ban (a határozat száma: /2008, a határozat meghozatalának dátuma: december 19, a dokumentum rövidített megnevezése: SPRS_2020). A Stratégia, Szerbia hosszú távú, fenntartható területfejlesztési koncepcióját, valamint a minden területre és szektorra érvényes integrált fejlesztés hosszú távú stratégiai céljait tartalmazza. Mindezt teszi annak érdekében, hogy feltételeket teremtsen a terepen fellelhető erőforrások és komparatív előnyök minél jobb kihasználására, és lehetővé tegye Szerbiának az európai térségbe való területi, valamint funkcionális beilleszkedését. 3.1 A területfejlesztés lényege és módszertana Szerbia és Montenegró államközösségének megszűnését követően (2006. júniusa), valamint a megjelölt évben meghozott alkotmány értelmében, a Szerb Köztársaság nyolc évtizedes függőség után az újonnan megteremtett geo-politikai térségben, visszaállította nemzetközi jogi alanyiságát (szubjektivitását). Az ezt megelőző időszakban, mindenekelőtt a XX. század utolsó évtizedében, olyan történelmi események játszódtak le, amelyek teljes egészében megváltoztatták Európa geo-politikai térképét, és amelyek hatással voltak a Szerb Köztársaság fejlődésére nézve is. Az a tény, hogy Szerbia 1999-ben a NATO bombázások célpontjává vált, Koszovó és Metóhia AT területén az ENSZ határozatának értelmében - nemzetközi közigazgatást vezettek be, számos kérdést nyitott meg, amelyek kivétel nélkül manapság is meghatározó jelentőségűek a Szerb Köztársaság tervezési

12 12 gyakorlatára, valamint a területfejlesztés irányítására nézve. A esztendőt követően Szerbiában gyökeres politikai, társadalmi és gazdasági rendszerbeli változások történtek, de módosult a szomszédos országokkal fenntartott viszony is. Ennek eredményeként az előzőektől eltérő alapokról és feltételezésekből kellett kiindulni a területfejlesztés, valamint a köztársaság területvédelmi témakörében felmerülő problémák megoldásakor is. A Szerbiában történt változtatásokat követően, Dél kelet Európában (a Nyugat Balkánon) is módosultak a geo-politikai viszonyok, amelyek új fejlesztési politika, illetve területfejlesztési stratégia kimunkálását tették szükségessé - a tervezés miden szintjére vonatkozóan. Nem vitás, hogy a közös célokat, szükségleteket és lehetőségeket, amelyek a területfejlesztési politika stratégiájának alapfeltételei, újra kell értékelni, szem előtt tartván az Európában végbemenő integrációs folyamatokat. Elsősorban az Unió 2005-ben történt bővítésére gondolunk, továbbá Bulgária és Románia 2007-ben történt csatlakozására. A Stratégiának, Szerbia jövőbeni területfejlesztését illetően, megkülönböztetett jelentősége van. A Stratégia kiindulópontját a hosszú távú fejlesztés jövőképének megfogalmazása, a rendelkezésre álló anyagi eszközök felosztása, az hazai alapok, valamint a külföldi beruházások számbavétele, továbbá a lehetséges területi erőforrások hossztávú kiaknázási lehetőségének felmérése képezi. A feladat végrehajtásakor, figyelembe kell venni, hogy Szerbia területfejlesztése nagyban függ a rendelkezésre álló, korlátozott volumenű magánberuházásoktól, állami, valamint a költségvetésből származó támogatási eszközöktől, továbbá a szélesebb térségben esedékes beruházási folyamattól. Ugyanakkor, az új hozzáférhetőségek, módszerek megismerése mellett, módosítani kell az intézményrendszert is, hogy a tervezés megfeleljen a jövőbeli területfejlesztés követelményeinek, és a világválság ellenére, megtaláljuk az optimális megoldás lehetőségeit. A versenyképesség, a hatékonyság növelése, a területi erőforrások aktiválása, valamint a társadalmi gazdasági fejlődés céljainak megfelelő területi kohézió erősítése ami a régiók és az egész ország előrehaladását eredményezheti - a kiemelt feladatok sorába tartozik. Emellett, nem szabad szem elől téveszteni a nap, mint nap lejátszódó folyamatokat: a világban végbemenő gyorsuló technológiai változásokat, a globalizációt, az integrációs folyamatokat, azokat a kihívásokat, amelyek azokból a társadalmakból erednek, amelyek fejlődésüket a tudásra és az információáramlásra, stb. alapozzák. A Stratégia újszerű hozzáállást követel: (1) a természeti erőforrások kiaknázásakor és védelmének megszervezésekor (földterületek: építészeti telkek, termőföld, erdők, egyebek, az energetikai erőforrások és az ásványi nyersanyagok kezelésekor); a gazdasági rendszerek és a városhálózatok, továbbá a regionális fejlesztések szervezeti felépítésének meghatározásakor, és azoknak irányításakor; a közműhálózat megtervezésekor, üzemeltetésekor (közlekedés, vízgazdálkodás, távközlés, energetikai infrastruktúra irányításakor); (4) a közszolgálati hálózat kialakításakor (egészségügyi, szociális népjóléti intézmények, iskolák, tudományos tevékenységek, sport, stb.); (5) a természeti és a kulturális örökség felhasználásakor; (6) a természetes közeg védelmének megszervezésekor, különös tekintettel a határ menti, és a határon átívelő térségekre. 3.2 Stratégiai területfejlesztés a Vajdaságban Szerbiában, de Vajdaságban is mind több olyan város és község létezik, ahol jó életfeltételek, megfelelő gazdálkodási és beruházási lehetőségek vannak. A szóban forgó önkormányzatokban a gazdasági válság ellenére az elöljáróság megtalálta a módját annak, hogy alternatív forrásokból, pénzt biztosítson a közműberuházásokhoz, a köztársasági átlag alá süllyessze a munkanélküliek számát, gondot visel a természetes környezetről, a legveszélyeztetettebb szociális kategóriába tartozó polgárok ellátásáról, a nemzetiségi viszonyokról, a foglalkoztatottak között pedig, a nők megfelelő számban való alkalmazásáról.

13 13 Vajdaságban, a községi stratégiai tervek kidolgozását megelőzően, elkészült a Vajdaság Autonóm Tartomány Gazdaságfejlesztési Programja (2006.), amelyhez csatlakoztattak számos szakterületi - fejlesztési dokumentumot is, mint amilyen: Vajdasági Autonóm Tartomány ig érvényes Kivitel - Fejlesztési Stratégiája, és a Gazdasági Inkubátorok Fejlesztésének Stratégiája a Vajdaság Autonóm Tartományban. Vajdaság AT Gazdaságfejlesztési Programját, amely a évszámot viseli, egy évvel később, márciusában fogadta el a képviselőház. Ez a közdokumentum stratégiai középtávú tervet fémjelez, amely a régió fejlesztési prioritásait irányozta elő. Rendelkezik Vajdaság gazdaságának ex post elemzésével is, amelynek célja meghatározni a fejődés irányvonalát, megjelölni a problémákat és a korlátokat, valamint a fenntarthatóság elemeit. Vajdaság AT között érvényes Kivitel - Fejlesztési Stratégiájának kidolgozásában részt vettek a Ljubljanai Egyetem Társadalmi Tudományi Karának, a Bécsi Nemzetközi Közigazgatási Tanulmányok Intézetének, valamint számos hazai szakmai intézménynek a munkatársai is. A Gazdasági Inkubátorok Fejlesztésének Stratégiája a Vajdaság Autonóm tartományban. A stratégiának az a célja, hogy egyebek között létrehozza a gazdasági inkubátorok rendszerét, amely Vajdaság AT regionális gazdaság-fejlesztésének, továbbá a gazdasági versenyképesség szolgálatában áll majd. 3.3 A vajdasági községek területfejlesztési stratégiái Az elmúlt esztendőkben, a tényleges tranzíció folyamatának megkezdése, valamint a keltezett Vajdaság AT Gazdaságfejlesztési Program elfogadása előtt, számos vajdasági községben elkészítették a stratégiai fejlesztési terveket. Mindez történt abból a megfontolásból, hogy növeljék a helyi önkormányzatok tervezési kapacitásait, olyan tervezési eszközökkel vértezzék fel őket, amelyek lehetővé teszik számukra az uniós pályázati kiírásokon való részvételt és a felkínált támogatási eszközök fogadását. A mozgalom céljai között szerepelt az is, hogy növeljék a helyi hatóságok projekt irányultságát. A Stratégiai Gazdasági Kutatási Központ ( Vojvodina CESS ) a már meghatározott módszertan, de azoknak a szomszédos országoknak a módszertan - vizsgálata alapján, amelyek már túl vannak az előcsatlakozási folyamaton, elkészítette Zenta, Begaszentgyörgy, Temerin, Sid és Magyarcsernye községek stratégiáját. A szóban forgó községek fejlesztési tervei a fellelhető állapotok szociális gazdasági, valamint SWOT elemzését, a stratégiai és a kiemelt fejlesztési célokat, továbbá a megvalósításra váró programok életre keltésének módszereit tartalmazzák. A kijelölt stratégiai fejlesztési irányvonal összhangban van a Vajdaság AT Gazdaságfejlesztési Programjának legfontosabb célkitűzéseivel.

14 14 4.Szerbia regionális politikája és annak intézményrendszere Szerbia regionális politikájának intézményesülésének első lépései 2007-ben kezdődtek meg. Szerbia Köztársaság Regionális Fejlesztési Stratégiája az első regionális fejlesztésekkel kapcsolatos dokumentum, amely az ország regionális fejlesztési prioritásait határozza meg. A regionális fejlesztések ágazatpolitikai jogi hátterét a Regionális Fejlesztési Törvény teremti meg 2009-ben, majd a régiók kialakítása Kormányrendelet formájában történik szintén 2009, illetve 2010-ben. Az intézményi koordinációért felelős szerv a Gazdasági és Regionális Fejlesztési Minisztérium lesz, 2008-tól. A regionális politika intézményrendszerének felállítása (Nemzeti Regionális Fejlesztési Ügynökség, regionális fejlesztési ügynökségek, regionális fejlesztési tanácsok) 2010-ben kezdődött meg, még nem tekinthető bejezettnek (Takács-Nagy, 2012). 4.1 NUTS régiók Szerbiában és azok fejlettségi mutatóik A NUTS rendszer (Nomenclature d unités territoriales statistiques Nomenclature of Territorial Units for Statistics) közösségi statisztikai és tervezési célokat szolgál. Az Európai Parlament és a Tanács 2003-as rendelete alapján, háromfokozatú statisztikai rendszer, a Statisztikai Területi Egységek Nómenklatúrája (NUTS) lépett életbe (Horváth 2003, Faragó 2005). A NUTS legfőbb jellegzetességei: statisztikai, tervezési célra készült, működő intézményi beosztáson alapul, hierarchikus szintenként lefedi az adott ország teljes területét (Horváth 2003). A régiók kialakítása a szerb politikai közéletben jelentős vitákat képviselt 2007 óta. A szerb regionális fejlesztési stratégia három változatot kínált fel a döntéshozó politikai elit számára. Ez alapján Szerbiát 4, 5, illetve 9 régióra osztották volna, azonban a 2009-ben elfogadott Regionális fejlesztési törvény 7 régiót határozott meg, amelyet Kormányrendeletben is megerősítettek. Újabb vitákat követően és a kiforratlan regionális fejlesztési koncepció hiányának eredményeként 2010-ben törvénymódosítás és kormányrendelet módosítás következett, melynek következtében Szerbia területén 5 régiót jelöltek meg. A régiók kialakítása során Szerbiában a meglévő területi közigazgatási elrendezés (körzet-okrug) egységesítésére került sok, és 5 NUTS 2, valamint 30 NUTS 3 régió jött létre. Az ország területi integritásának kételyeit eloszlatni szándékozó fejlesztési dokumentumok egyértelműen elvetik a gazdasági és adminisztratív (politikai) régiók kialakítási lehetőségeit Szerbiában, helyettük tervezés-statisztikai illetve statisztikai-fejlesztési régiókat neveznek meg. Kétségek nélkül állítható, hogy Szerbiának valós regionalizációra lenne szüksége, ahol a régiók (és intézményeik) feladatkörei által megvalósulhat: - komplex gazdaságfejlesztés, - társadalmi-etnikai (nemzeti) integráció, - nemzetközi integráció, - területi kohézió és - a kétségbeejtő regionális egyenlőtlenségek csökkentése/felszámolása.

15 Regionális egyenlőtlenségek és a fejletlen vidékek definiálása A regionális aránytalanságok összefüggésben állnak a kiegyensúlyozatlan népességi struktúrákkal, a sz űkös anyagi keretekkel és a strukturális hiányosságokkal, amelyek az évek során halmozódtak fel. Ehhez természetesen hozzáadandók a Jugoszlávia szétesésével járó és Szerbiát is érint ő politikai-gazdasági események a 20. század utolsó évtizedében, melynek következtében a gazdaság hanyatlása elkerülhetetlen volt, s ami az életszínvonal csökkenését idézte el ő, és amit még a Szerbiát érő vándorlások is súlyosbítottak (Miletic 2006). Szerbia Köztársaság Regionális Fejlesztési Stratégiája (2007) (a továbbiakban: Stratégia) a fejlettségi szint megállapítására a fejlődést gátló mutatókat (IRU), mint komplex mutatót (indexet) alkalmaz, amely a szerbiai körzetek öt fejlesztési területét (gazdaság, demográfia, oktatás-képzettség, infrastruktúra, környezetállapot) 13 indikátor számtani középértékének standardizált értékei alapján reprezentálja. Az indikátorok nagy része a gazdasági mutatókon alapul. Két-két indikátor a demográfiára, oktatás-képzettségre és az infrastruktúrára vonatkozik, egy mu- tató pedig a környezet min őségére. A módszertan alkalmazása alapján a megállapított eredmények jelent ős fejlettségbeli különbségekre utalnak. A körzetek szintjén ez az arány 1:6,8, miszerint a Jablanicai körzet fejlettsége tekintetében 6,8-szor korlátozottabb (az index 134%), mint Belgrád város, melynek IRU-ja a legalacsonyabb (19,8%). Ha az indikátorok értékét vesszük figyelembe (IIt ől 113-ig) a körzetek fejlettség tekintetében két fej- lettségi pólus közé sorolhatók. A Stratégia szerint Belgrád 8 mutató esetében (II, 12, 15, 16, 17, 18, Ilo, 113) maximális értéket valósít meg (ez 1000-et tesz ki), ezzel szemben viszont a Jablanicai Körzet esetében 9 mutatónál (11,12,13,14,15,16,17,112, Ii3) csak a jellemzett állapot minimális értéke (0,000-0,100) található. A községek fejlettségi szintjének elemzése szerint Szerbiában 37 község tartozik a fejletlen területek kategóriájába, ami Közép-Szerbia és a Vajdaság 12,4%-át teszi ki (Koszovó-Metohiáról nincsenek adatok). Ezen kategórián belül a gazdaságilag fejletlen vidék és a különleges fejlesztési problémákkal küzd ő vidék típus differenciálható. A községek fejlettségi fokának megállapításához az 1 főre jutó nemzeti jövedelem (a évek átlaga), valamint a munkanélküliek aránya ( ) és járulékos kritériumként a népességcsökkenés lett felhasználva ( ). Az egy főre jutó nemzeti jövedelem ( átlaga) 29 községben volt alacsonyabb, mint Szerbia 50%-os átlaga. Ezek a községek már évtizedek óta gazdaságilag fejletlen vidékeknek számítanak. Ez főleg Dél- Szerbia községeire vonatkozik, valamint az ősi Rka területének községeire (Tutin, Sjenica, Novi Pazar, Prijepolje és Priboj községek), melyekre az átmeneti szegénységi állapot jellemző, felgyülemlett gazdasági problémákkal. A 29 község közül hét nem éri el az egy főre jutó nemzeti jövedelem harmadrészét sem, habár ezekben a térségekben két nagyipari központ is van (Bor és Majdanpek). 4.3 Szerbia regionális politikájának intézményrendszere Szerbiában a meglévő adminisztratív-területi tagoltság regionális adaptálásához egy hasonló, hierarchikus, központi irányítású új intézményi infrastruktúra kapcsolódik a Regionális fejlesztési törvény értelmében. A májusában bekövetkezett törvénymódosítás lényegi változása a legalsó (körzeti) szintre tervezett Térségi

16 16 Társulások(ok) eltörlésében, valamint a NUTS 2 régiók területén kialakítandó, Regionális Fejlesztési Ügynökségek számának növelésében összegezhető. 1. ábra: Szerbia statisztikai területi egységei Forrás: Uredba o nomenklaturi statističkih teritorijalnih jedinica = Službeni Glasnik RS. Br. 109/09., 46/ A Nemzeti Regionális Fejlesztési Ügynökség NRFÜ (Nacionalna agencija za regionalni razvoj) (2010) az állam új koordinációs intézménye, a regionális politika operatív hordozója. A következő törvényes feladatok ellátásában jár el: a fejlesztési dokumentumok elkészítését irányítja, a regionális fejlesztések megvalósítását ellenőrzi, a regionális fejlesztési ügynökségeket akkreditálja, nyilvántartásukról számot vezet, munkájukat irányítja, szakmai támogatásukat végzi. További feladatokat lát el a KKV-k és vállalkozások instruktorainak kitaníttatásával, EU-s pénzforrásokhoz és egyéb forrásokhoz rendel megfelelő projekteket, nemzetközi és régióközi együttműködéseket kezdeményez, egységes információs rendszert alakít ki, kiadói feladatokat lát el stb. Munkája a minisztérium ellenőrzési köre alá esik. - Regionális Fejlesztési Tanács RFT (Regionalni razvojni savet): A kormány minden régióban (5 régió) regionális fejlesztési tanácsokat hoz létre. Egy régióban csak egy RFT hozható létre. 2 Feladatai: véleményezi a regionális fejlesztési stratégiát, finanszírozási programot, egyéb fejlesztési dokumentumokat, munkacsoportokat hoz létre stb., munkájáról a Kormánynak és NRFT-nek számol be, évi jelentés formájában. 2 A RFT-nek elnöke és az alapítói okmányban előlátott számú tagja van, mandátumuk 5 évre szól. A tanács helyi önkormányzatok képviselőit, civil szervezetek valamint a közszféra képviselőit, továbbá kormányképviselőket tömörít. A községi illetve városi tanácsok javaslatára történik az önkormányzatok képviselőinek legális delegálása a tanácsba (Regionális fejlesztési törvény 2009).

17 17 - Regionális Fejlesztési Ügynökség(ek) RFÜ (Regionalna razvojna agencija): alapításukat a kormány végzi. A RFÜ gazdasági társulás vagy egyesület (privredno društvo, udruženje), amely regionális fejlesztési feladatok lát el. A kiegyensúlyozott regionális fejlődés biztosítása érdekében a törvény régiónként meghatározott (minimum) számú ügynökség létrehozását, akkreditálását látja elő: - Vajdasági Régió 3 RFÜ - Belgrádi Régió 1 RFÜ - Sumadia és Nyugat-szerbiai Régió 4 RFÜ - Dél-és Kelet-szerbiai Régió 3 RFÜ - Koszovó és Metóhia Régió 1 RFÜ Feladatai 3 : részt vesz a fejlesztési dokumentumok előkészítésében, és számot vezet a megvalósításukról, fejlesztési projektumokat valósít meg a régió szintjén, biztosítja az EU-s forrásokhoz való hozzáférés lehetőségét, szakmai továbbképzéseket biztosít, nemzetközi és régióközi együttműködéseket kezdeményez, regionális információs rendszert alakít ki, stb. Felügyeletet a minisztérium gyakorol a RFÜ felett. Munkájáról éves beszámolót készít az alapítóknak (önkormányzatok) és a NRFÜ-nek, az NRFÜ évi értékelést készít a RFÜ munkájáról. Szerbia új, regionális politikája intézményrendszerének fejlődését, valamint az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat szem előtt tartván, mindenekelőtt Vajdaság Autonóm Tartomány szerepét kell kiemelni, hiszen olyan példaértékű tevékenységről van szó, amely az országban végbemenő regionalizáció folyamatának megkerülhetetlen jellegzetessége. A régiófejlesztéssel megbízott állami intézmények, intézményrendszerek összehasonlításakor arra a következtetésre jutunk, hogy Vajdaság a régiófejlesztés legjobb intézményhálózatával rendelkezik, amelyeknek hatáskörébe a megjelölt tevékenységek koordinálása tartozik. Miután bővült a tartománynak a gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos hatásköre, olyan intézmények jöttek létre, amelyek az állam szintjén sem léteztek (A Vajdasági Fejlesztési Bank) Mivel a mezőgazdaság a tartomány legfontosabb gazdasági ágazata, előrelépését ugyancsak egy sikeres, regionális intézmény, a Tartományi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap támogatja. Az állami régiófejlesztési intézményekkel való összehasonlításkor fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy a tartomány nem rendelkezik adóbeszedési autonómiával. Ennek következtében a tartománynak a régiófejlesztés céljaira korlátozott anyagi eszközök állnak rendelkezésére, mivel csökkentették a köztársasági költségvetésből kiutalt céleszközöket. A régiófejlesztés további akadályát maga a rosszul megtervezett költségvetés, valamint a belgrádihoz képest gyenge és sebezhető regionális politikai elit képezi. A régiófejlesztési ügynökségek hálózata (a NUTS 2), a nemzetgazdaság szintjén, nem képes megvalósítani a gazdaságfejlesztési integráció céljait úgy, ahogyan az Vajdaság regionális gazdaságfejlesztési folyamatában már gyakorlattá vált. 3 Feladatai végrehajtásához és a működéséhez szükséges eszközöket a következő forrásokból biztosít: ügyvitelből származó bevételek, önkormányzati költségvetések (a RFÜ-t alapító önkormányzatok), hazai és külföldi fizikai és jogi személyek donációja és támogatásai, egyéb források, a törvénnyel összhangban.

18 18 5. A tervezés jogi és intézményi távlatai Vajdaságban az EU felé való közeledés fényében A regionális területfejlesztési terv alapgondolata, a benne megfogalmazott elképzelésekkel és célokkal együtt a következőket javasolja: 5.1 A Vajdaság versenyképes és területileg kiegyensúlyozott térség А Vajdaság Autonóm Tartomány területfejlesztési koncepciója az egyenletes területi fejlesztést részesíti előnyben, amelynek megvalósítási felületeként Vajdaság adminisztratív korlátok közötti térségét jelölte meg. Ebben a szerteágazó tevékenységben kulcsjelentőségűek a dinamikusan fejlődő központi szerepet játszó városok, amelyek funkcionális kapcsolatban állnak az őket körülvevő területekkel. Ezeknek a kapcsolatoknak a révén, valójában a policentrikus városfejlesztés elve dominál. Az integrált, és fenntartható gazdasági, szociális, valamint ökológiai fejlesztéseknek Újvidék a makro regionális központja, Szabadkával, Zomborral, Sremska Mitrovicával, Nagybecskerekkel, Pancsovával és Verseccel együtt, amelyek kistérségi központokként szerepelnek. A fent említett városok, kivétel nélkül, Vajdaság AT fejlődésének mozgatóerejét képezik, hasznosítván azokat az erőforrásokat, amelyek a gazdasági és a szociális, valamint a háttérterületek irányába kiterjedő funkcionális kapcsolatok fejlesztéséhez szükségesek. 2. Ábra: Vajdaság versenyképes és területileg kiegyensúlyozott térség

19 19 A kiegyensúlyozott területfejlesztésnek és a területi kohézió erősítésének megkülönböztetett figyelmet szentelnek majd a regionális tervezéskor, valamint a regionális területfejlesztési tervek kidolgozásakor, amelyeknek célja egy funkcionális városhálózat kialakítása. A Vajdasági AT területén levő urbánus központok kapcsolatrendszere létrehozásának célja a versenyképesség növelése, a fejlesztés, valamint a városok funkcionális vonzáskörébe tartozó települések kapcsolatának erősítése, minek eredményekén arra számítunk, hogy közös erővel a mostaninál sokkal jobban kihasználják majd a térségben rendelkezésre álló erőforrásokat. A hatáskörök, a jogok és a kötelezettségek pontos meghatározásával a városok 4 (Újvidék, Zombor, Szabadka, Pancsova, Nagybecskerek, Szremska Mitrovica), valamint a városi rangú települések, Nagykikinda és Versec, amelyek kivétel nélkül a sikeres regionális fejlesztések hajtóerejét képezik, elősegítik majd a városi tűzfészkek, valamint a várostengelyek létrehozását (az E 75-ös autópálya, megfelelő regionális jelentőségű úthálózat, I osztályú főutak, pl. 21. és 24. kiépítésével.) Szerbiának és a Vajdaságnak a nemzetközi folyamtokba való újbóli bekapcsolódásával, a vajdasági városok, illetve a vonzáskörzetükbe tartozó települések, ismét szerepet vállalhatnak a nemzetközi együttműködésben, ami egyik alapfeltétele a fejlődésnek és az enyészet folyamata megállításának. Vajdaság fejlesztésének fontos mozgatóereje, a metropolisok, Belgrád és Újvidék funkcionális kapcsolatának létrehozása. Ennek a kapcsolatnak rendkívüli jelentősége lehet természeti adottságaik kihasználásakor, hiszen mindkét város a X-es, illetve a VII-as. európai korridor mentén helyezkedik el. Ez a tény a mostaninál sokkal jobb pozíciót biztosít számukra az európai metropolisok között is. Gazdasági tőkét jelentenek a specifikus termelési hagyományok, pl. az intenzív és korszerű mezőgazdasági termeléshez, a szőlészethez, a kiviteli irányultságú feldolgozóiparhoz, a közlekedésfejlesztéshez, valamint az idegenforgalmi iparághoz szükséges erőforrásokkal való rendelkezés. A gyorsabb ütemű városfejlesztéssel kapcsolatosan, azok a projektek és programok élveznek majd előnyt a Vajdaság területfejlesztési tervében, amelyek képesek lesznek gyors gazdasági eredményt garantálni, hatással lesznek a gazdasági folyamatok elindítására, közülük is első sorban a termelő ágazatok gyors kibontakozására, emellett pedig, növelik a térség versenyképességét, akadályozzák a negatív jelenségek terjedését. A térség fejlesztésében tapasztalható kiegyensúlyozatlanságot a decentralizáció és a policentrizmus beindításával kívánjuk elhárítani. A nagyobb városok és városi rangú települések köré - amelyek a vonzáskörzet központi részét képezik - csoportosulnak majd a kisebb községek, fejlesztési régiókat alkotván, amelyekkel befedik az egész Vajaság területét. Újvidéknek, mint fejlesztési központnak, külön szerep jut, hiszen a X. és a VII. közlekedési korridor nyomtávján helyezkedik el. 5.2 Vajdaság nyitott és kapcsolatképes térség A Vajdaság AT és annak vonzáskörzete helyzetének meghatározását a tervben a következőkre alapozták: - a határokon túli térségekkel való kapcsolat megteremtésére, 4 A területszervezési törvény szerint

20 20 - nemzetközi és régiók közötti kapcsolatok létrehozására, valamint a funkcionális kapcsolatban levő érdekövezetek egymásra gyakorolt hatásának erősítésére, - olyan projektvonalak beindítására, amelyek pénzelésében számíthatunk az európai előcsatlakozási alapok támogatására, - a köztársaságban levő városok, valamint régiók hálózatával való kapcsolatteremtésre. A Vajdaság AT fejlesztésében a Magyarországgal, Romániával és Horvátországgal fenntartott regionális, határokon átívelő kapcsolat különleges jelentőséggel bír. A Vajdaság AT régiója, ahol hagyományszerűen ápolják az európai értékeket, szorosan együttműködik a szomszédos országok megfelelő területi egységeivel. Ennek a közös tevékenységnek a kereteit a Szerb Köztársaság külpolitikája szabja meg. A szomszédos országokkal való együttműködés elsősorban az infrastruktúra fejlesztésben, a vízfolyamok karbantartásában és megóvásában, a kulturális együttműködésben, valamint a fenntartható fejlődés tárgykörében jut kifejezésre. 3. Ábra: A DKMT kereteiben megvalósuló nemzetközi együttműködés