E-KÖZIGAZGATÁS MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁS JOGI TANSZÉK SZERZŐ: MOLNÁR ESZTER IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁS JOGI TANSZÉK E-KÖZIGAZGATÁS SZERZŐ: MOLNÁR ESZTER IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT KONZULENS: DR. CZÉKMANN ZSOLT EGYETEMI TANÁRSEGÉD MISKOLC 2014

2 UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW AND STATE DEPARTMENT OF ADMINISTRATIVE LAW E-ADMINISTRATION AUTHOR: ESZTER MOLNÁR PUBLIC ADMINISTRATION MANAGER PART-TIME COURSE CONSULTANT: DR. ZSOLT CZÉKMANN INSTRUCTOR MISKOLC 2014

3 Tartalomjegyzék Bevezetés A közigazgatás történeti áttekintése Az ókori társadalmak igazgatása A feudális állam igazgatása és a polgárosodás hatása A magyar közigazgatás kialakulása Út az e-közigazgatáshoz Az információs társadalom A e-közigazgatásról általában Az e-közigazgatás megteremtésének feltételei E-government A közigazgatás két nagy területe A szolgáltató oldal (back-office) Az ügyfél oldal (front-office) Az e-közigazgatás előnyei Az elektronikus ügyintézés A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kazincbarcikai Járási Hivatal Járási hivatalok kialakítása Járási hivatalok szervezeti felépítése Járási hivatalok illetékességi területe A járási hivatalok hatósági feladatai A Járási Hivatal irányítása, vezetése, szakmai irányítása A járási hivatalok fejlesztése, integrálása A közigazgatás hatékonysága Összegzés

4 Bevezetés A mai rohanó világban mindenkinek kortól és nemtől független az az elvárása, hogy ügyeit minél gyorsabban és kényelmesen tudja elintézni, legyen az pénzügyi, egészségügyi, oktatási vagy bármi más. Elmondhatjuk, hogy akinek van lehetősége és készsége az szívesen veszi, vagy venné igénybe a technológiai fejlődés adta eszközöket hivatalos ügyei intézése során, de az akinek nincs erre lehetősége az is a saját szemszögéből nézve a legrugalmasabb és gyorsabb szolgáltatást igényli. Ez véleményem szerint a mai technikai eszközök tükrében el is várható a közigazgatás területén, a probléma inkább az, hogy tapasztalatom szerint mégsem tudjuk az ügyfelek igényeit teljes mértékben kielégíteni. Célom, hogy dolgozatomban bemutassam, milyen lehetőségek vannak az e- közigazgatás területén elméletben, ami az ügyfélbarát ügyintézést segítenék, és ezekből mi valósul meg a gyakorlatban lakó- és munkahelyem területén, Kazincbarcikán február 15. napjától dolgozom a Kazincbarcikai Járási Hivatal szociális ügyintézőjeként, mely január 1-jén kezdte meg működését hivatalként. A beosztásomból kitűnik, hogy olyan területen dolgozom, ahol az elektronikus ügyintézés lehetőségét jogszabály zárja ki. Ezt leszámítva ezen a területen is vannak törekvések, amik megkönnyítik az ügyfelek részére az ügyintézés menetét. Ugyanakkor az is elmondható sajnos, hogy számos hátráltató tényezővel is szembe kell néznie mind az ügyfélnek mind pedig az ügyintézőknek. Ezt a témakört a későbbiekben részletesen is fogom boncolgatni a dolgozatomban. Hivatalunkhoz tartozik még a Kazincbarcikai Járási Okmányiroda. Ezen a területen már inkább beszélhetünk e-ügyintézésről, de itt vannak bőven technikai és emberi hibákból adódó problémák. Az e-közigazgatás szempontjából, ami a legjobban működik okmányirodai ügyintézések közül, az az egyéni vállalkozó igazolvánnyal kapcsolatos feladatok. Másik célom annak feltárása, hogy az e-közigazgatás kinek nyújt szolgáltatást és, hogy ez a kör megegyezik e azzal a körrel, akinek szüksége lenne erre a szolgáltatásra. Mindezek feltárása után megpróbálom összevetni a hagyományos közigazgatási és az e- közigazgatási ügyintézés előnyeit, hátrányait. 2

5 1. A közigazgatás történeti áttekintése Az ókori társadalmak igazgatása Az emberi történelem során nem mindig volt közigazgatás, mint ahogy állam sem. A közigazgatás kialakulásának folyamatát az ókori társadalmak nemzetségi szervezetéből lehet levezetni, ahol az igazgatás alanya már önállósult, és a szervek kizárólag igazgatási tevékenységet látnak el. Minden nemzetségi társadalomban három ilyen szerv alakult ki. Ezek a következők: a nemzetségfőkből kialakult tanács, a király vagy hadvezér, a népgyűlés. 2 Ezt megelőzően azonban a közigazgatás jelenlétére utalnak bizonyos feljegyzések, mely szerint Egyiptomban i.e között már jól működő tisztviselői kar létezett. Fő funkciójuk az adó beszedése volt. Babilonban a legjelentősebb uralkodó Hammurapi volt. Legfontosabb feladatának a birodalom terjeszkedését és annak belső megerősítését tartotta. Tisztviselői közé tartozott a támkar akinek fő feladata a pénz- és az adóbeszedés volt. Fontos funkció volt még az információ továbbítása. Az athéni társadalomban létezett tanács, hadvezér, és népgyűlés. Az államiság és a közigazgatás kialakulása felé vezető úton az első lényeges állomás Théseus alkotmánya volt, melyben kimondták, hogy a feladatok egy részét, az úgynevezett közös feladatokat az athéni tanács veszi át. A népet három osztályba sorolták: a nemesek, a földművesek és kézművesek. A király melletti hivatalnokokat csak az első osztályból lehet választani. Az i.e. 7. századtól az archoni testület kilenctagúvá bővült. Drakón archon i.e. 621-ben kapott megbízást Athén jogrendszerének írásba foglalására. A legtekintélyesebb tisztségeket csak a legvagyonosabbak tölthették be. 1 Jelen fejezet alapjául Prof. Dr. Kalas Tibor: A közigazgatás kialakulása, fogalma, feladatai In: Közigazgatási Jog 1. Magyar Közigazgatás Jog Általános Rész I. szerk.: Prof. Dr. Torma András. Miskolc, 2012.II. fejezete szolgált 2 Prof. Dr. Kalas Tibor: A közigazgatás kialakulása, fogalma, feladatai In: Közigazgatási Jog 1. Magyar Közigazgatás Jog Általános Rész I. szerk.: Prof. Dr. Torma András. Miskolc, 2012., 24. p. 3

6 Szolón alkotmánya i.e. 594-ből volt a következő lépcsőfok a közigazgatás történetében a nemzetiségi igazgatás felszámolásában. Szolón is a legvagyonosabbak érdekeit érvényesíti, a tanács tagjait is a leggazdagabbak közül választják. Az államszervezet területi alapon történő kialakítása Kleisthenés nevéhez fűződik, és az Ő tevékenysége által lett teljes körű az athéni állam közigazgatása. A fentiekhez hasonló folyamat figyelhető meg Róma esetében. Itt is a már fent említett nemzetségi szervezet alakult ki. Az utolsó előtti etruszk király, Servius Tullius alkotmánya a népet jövedelem szerint hat osztályba sorolja. Ezek az osztályok centuriákat állítottak ki, melyek egy-egy szavazattal rendelkeztek, de a legvagyonosabbak rendelkeztek végül a legtöbb szavazattal. Az alkotmány alapján a társadalom közigazgatását választott tisztségviselők látják el A feudális állam igazgatása és a polgárosodás hatása 3 Európában elsőként a frank birodalom igazgatása jelzi a feudális közigazgatás felé történő elmozdulást, melyet Choldvig hozott létre. A király felvette a kereszténységet, területeit grófságokra osztotta, melyek élére vezetőket és más tisztségviselőket nevezett ki, akik a király és a hűbérúr földbirtokokat ajándékozott. Idővel az egyes grófságok önálló igazgatást alakítottak ki, így kialakultak a kis államok és azok igazgatása. Jellemző volt még az önálló városi közigazgatás kialakulása, ekkor alakulnak ki például a polgármesteri, a jegyzői, a rendőri, a pénztárosi tisztségek. Ezek a tisztségviselők eleinte csak természetbeni juttatásokat kaptak, majd csak a XVIII. századtól kapnak rendszeres fizetést. Franciaországban az igazgatás fő ágait egy-egy miniszterre bízták, ezek mellett kialakulnak hivatalok. Németországban I. Frigyes Vilmos hivatásos tisztviselői kart hozott létre, állandó fizetéssel. Angliában központi szinten a parlament látja el a legfőbb közigazgatási feladatokat, később itt is kialakulnak a minisztériumok és az államtitkárok. 3 lásd részletesen: Prof. Dr. Kalas Tibor: A közigazgatás kialakulása, fogalma, feladatai In: Közigazgatási Jog 1. Magyar Közigazgatás Jog Általános Rész I. szerk.: Prof. Dr. Torma András. Miskolc, 2012., p. 4

7 A polgárosodás hatására a polgároknak elege lett a feudális abszolút uralkodóknak való kiszolgáltatottságból, mely ellen eleinte csak elméleti síkon, később pedig fegyveres úton is megkezdte harcát. Fő törekvésük a hatalom átvétele volt. A polgárság az abszolút monarchia ellen lépett fel, ahol a közigazgatás nem állt semmilyen kontroll alatt A magyar közigazgatás kialakulása A magyar nemzet I. István előtt törzsi és nemzetségi szervezetek között élt. I. István elkobozta a törzsfőktől a területeket és területi alapon szervezte meg az államberendezkedést. Kialakította a vármegyerendszert, élére ispánokat nevezett ki. Kiépítette az egyházakat, királyi tanácsot hozott létre. Ezek az államhatalom létrejöttét szolgálták, erős központi államszervezetet jelentettek és a magyar közigazgatás alapjai is létrejöttek. Az Árpád-házi királyok korszakát követő feudális anarchiából Károly Róbert és Nagy Lajos vezette ki az országot, úgy, hogy eközben erősítették a hivatalnoki réteget is. Országos méltóságokat hoztak létre. A Mária Terézia és II. József a török uralom után tovább bővítették a hivatalnoki apparátust. Mária Terézia utasítása az igazgatás valamennyi ágára kiterjedően tartalmazott rendelkezezéseket. Kialakult az állandó fizetéssel ellátott hivatalnoki apparátus, a XVIII. századtól rendszeres illetményt kapnak. Ebben a korban vezették be a jegyzőkönyvezést, iktatást és a fellebbvitelt. II. József elsődleges célja az volt, hogy gazdagabbakká, műveltebbekké, egészségesebbé váljanak az alattvalók. A közjó gyarapodását kívánta elősegíteni az új módon felfogott szakigazgatás létrehozása is. Már II. József is nagy gondot fordított az igazgatási munka gyorsabbá, olcsóbbá és egyszerűbbé tételére. Elsőként rendelkezik az ügyvitel gépiesítéséről, először fogalmazta meg az igazgatási költségek csökkentésének szükségességét. Utasítást adott a helytartó tanácsnak, hogy a sokszorosítást nyomdában végezzék ben II. Lipót király közli az ügyintézési reform irányelveit. Ezeknek az elveknek a figyelembevételével készült el az új ügyintézés. A határozatokat be kell vezetni a határozati könyvbe annak a napnak a feltüntetésével amikor az udvari hivatalhoz érkezett. 5

8 Az irodai személyzet szerkeszti a tartalommutatót, amelyet a tanács elé került tárgyakról készítettek és a hivatalfőnök írja alá. A fentiek alapján bocsátotta ki gróf Zichy Károly augusztus hó 21-én az ügyintézésre vonatkozó utasítást. A XIX. századi magyar közigazgatás fejlődésének a két legfontosabb lépése lehetett volna a 1848-ban tervezett független magyar minisztérium megalakítása, valamint a megyei szervezetnek a népképviselet alapján való rendezése lett volna, erre azonban a szabadságharc miatt a kormánynak nem jutott ideje ben az osztrák császárság kormánya kiterjesztette Magyarországra a politikai szervezetét. Az abszolút kormány az adóigazgatást átvette a vármegyéktől, valamint a pénzügyi adminisztrációt államosította ben a független minisztérium másodszor alakult meg. A pénzügyi közigazgatásunk, amely a legjobban kidolgozott terület alapjaiban osztrák alkotás, mivel szervezetét az abszolutizmusból vettük át, ugyan úgy, mint a külügyi és a hadügyi igazgatást, amelyek 1918-ig intézményesen is egységesek voltak az osztrák igazgatásokkal. Ez a közigazgatási rendszer az 1867-től felgyorsuló fejlődés eredménye. Ennek köszönhető, hogy az állami kiadások és bevételek összege között a költségvetés a tízszeresére emelkedett. A közigazgatási szervek gyarapodásával növekedett a közigazgatásban dolgozók létszáma is, szintén a fejlődésnek köszönhetően. A bővülő közigazgatási feladatok miatt újfajta szerveket kellett létesíteni, a feladatok ellátásához szakképzett és hivatásos közszolgálatra volt szükség. A változások hatására a közigazgatás mennyiségileg és minőségileg is átalakult. A XX. században a közigazgatással szemben a legfontosabb követelmény az eredményesség lett, melynek legfőbb feltétele a hivatásos és szakképzett közszolgálat. Az I. világháború után új értelmezés jelent meg a tudományos munkaszervezés, melynek előjeleként Némethy Károly A közigazgatási eljárás egyszerűsítése című műve emelhető ki, aminek az alapja a közigazgatás egyszerűsítéséről szóló XX. sz. törvénycikk. A mű az eljárásjog problematikájával és az ügyviteli szabályzatok magyarázatával foglalkozik. Az I. világháborút követő válsághelyzet megoldására felállították az Országos Takarékossági Bizottságot, ami között működött. 6

9 Feladata kiterjedt az állam közigazgatási szervezetének és üzemeinek gazdaságosság szempontjából való vizsgálatára és javaslatot tenni ennek megoldására. Továbbá a közigazgatási szervek közötti munkamegosztás átszervezése az egyszerűsítés és a takarékosság tükrében. Lényegében mozgalmat indított az igazgatásnak és ügyvitelnek a egyszerűbbé és gyorsabbá tételére, ami az ügyviteli reformot eredményezte. A kormányrendelet alapján az ügyintézés elvei: Minden hivatali alkalmazottnak az ügyek intézésénél fegyelmi felelősség terhe mellett különösen a következő elveket kell szem előtt tartania: a) az elintézés jó, gyors és lehetőleg végleges legyen; b) a végleges elintézés előkészítéséhez szükséges előzetes tárgyalások lehetőleg az írásbeliség mellőzésével foganatosítsanak; c) a gazdaságosság elve a legteljesebb mértékben érvényesüljön, vagyis az elintézés munkaerőt, anyagot és munkaidőt az okvetlenül szükséges mérven túl igénybe ne vegyen januárjában a kormány elhatározta, hogy a miniszterelnökségen tárcaközi bizottságot szervez, melynek feladata, hogy javaslatokat készítsen a közigazgatás racionalizálására. A bizottság egyik tagja Magyary Zoltán lett, aki 1930 szeptemberében terjesztette elő javaslatát A magyar közigazgatás racionalizálása címmel ben előterjesztette a racionalizálási kormányprogramot, mely foglalkozott a központi irányítás, a hatáskörrendezés, a szervezetrendszer, a jogszerű működés és a személyzeti kérdések racionalizálásával. Ezek a javaslatok akkor csak kis részben valósultak meg, a bekövetkező gazdasági problémák és politikai változások miatt ban a Nemzetközi Közigazgatás-tudományi Kongresszus részére Magyary felkérésre főelőadói jelentést készített, melyben a közigazgatás legfőbb vezetésével foglalkozott. 5 Véleménye szerint az államot szervezeti szempontból kell átalakítani, ami a hivatásos jól képzett szakapparátus növelését és egy erős, központi irányító apparátus kiépítését jelenti. 4 Őrffy Imre: Hogyan racionalizálhatjuk a magyar közigazgatást? Budapest, Budapesti Hírlap Nyomda,

10 A II. világháború után között ismét felvetődött a közigazgatás reformjának kérdésköre, értelemszerűen az ország területi fejlesztésének és újjáépítésének problematikájával egybekötve. Ebben az időszakban azonban jelentősebb változás nem történt a közigazgatás reformjának kérdéskörében. A változást az 1949-es alkotmány eredményezte, amely meghatározta az állam új struktúráját, ami a proletárdiktatúrának megfelelő szovjet típusú közigazgatás kiépítését eredményezi. Az évi I. törvénnyel bevezették a tanácsrendszert után a fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanácsok hatásköre bővült, a helyi szinteké azonban változatlan maradt ig az erősödő személyi kultusz következménye a tudományos munkák visszafogottsága. Az közötti időszakra tehető az államigazgatás-tudomány következő korszaka ben megszületett az államigazgatási eljárási törvény, korlátot szabva az eljárási visszaéléseknek. A 60-as évek elején újra előtérbe kerül a szervezéstudományi irányzat a működés hatékonyságának és gazdaságosságának témakörében ben a Kormány elfogadja a "Közigazgatás Komplex Tudományos Vizsgálatának Programja" c. kutatási főirányt. A kutatások főleg a jogi, szociológiai, szervezéstudományi, történeti és informatika terén indultak meg től ugyanezek a területek maradtak a kutatások középpontjában annyi különbséggel, hogy már differenciálódtak. Ezáltal kialakult a közigazgatási informatikai irányzat. A rendszerváltás kezdetén a közigazgatás reformjának fő irányát a rendszerváltás intézményrendszerének kialakítása, az új szükségletek megjelenése határozta meg. A változások következményeként fejleszteni kellett a közigazgatás személyi állományát és munka dologi feltételrendszerét. A 3603/1992. (XII. 10.) sz. Kormány határozat a közigazgatás korszerűsítésének programjáról a közigazgatási reform négy fő irányát különítette el: a közigazgatás demokratizálásának további készélesítését a közigazgatás jogszerűségének erősítését a decentralizáció, a dekoncentráció és a centralizáció megfelelő arányainak kiépítését a közigazgatás szerepének differenciált csökkentését, esetenként növelését a hatékonyság növelésének jegyében. 8

11 A reform átfogónak tekinthető, mivel lefedte a közigazgatás funkcióit, feladat- és hatásköreit, a közigazgatás működését, szervezeti kereteit, valamint a személyi állomány megújításának kérdéseit. 6 A jól működő polgári államhoz nélkülözhetetlen hatékony közigazgatás úgy építhető ki, ha a helyi önkormányzati rendszer és az államigazgatási rendszer is fejlődik. Ebben az időszakban hazánk stratégiáját az európai uniós csatlakozás követelményei határozták meg. A követelmények és az elmúlt évek tapasztalatai által előtérbe került a közigazgatási munka eredményességének, hatékonyságának növelésére, a szolgáltató állam kialakítására való törekvés. 6 Verebélyi Imre (Szerk.): Az Önkormányzati Rendszer Magyarázata. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, p. 9

12 2. Út az e-közigazgatáshoz 2.1. Az információs társadalom Az információs társadalom kapcsán az internet az első, ami az eszünkbe jut, az internettel pedig számos negatív dolog, amit innen-hallunk, mint például 7 : nem tudhatjuk, ki van a túl oldalon, kivel beszélgetünk. Sokan úgy vélik, hogy, akik sok időt töltenek az internet előtt, elvesztik a valóság érzetüket, valamint az identitásukat azáltal, hogy az interneten bárkinek kiadhatjuk magunkat. Negatívumként kezeljük gyerekek szempontjából az egyre agresszívabb játékokat, valamint ezen a téren másik félelmünk az olyan tartalmakat hordozó oldalak, amelyekhez nem kellene a gyermekeknek hozzáférniük. Szintén az internet negatív hatásaként értékelik a kommunikáció elembertelenedését, a szleng terjedését, valamint a folyamatos néha értelmetlen rövidítéseket. Tény, hogy az interneten sok olyan dologgal szembesülhetünk, találkozhatunk, amivel éppen nem szeretnénk, de véleményem szerint ezért nem maga az internet a felelős, hiszen ott csak olyan tartalmak jelennek meg, amiket mi magunk, illetve embertársaink feltesznek, ezért pedig aligha hibáztatható egy eszköz. Tehát csupán maga a világ tükröződik vissza az interneten található tartalomban és az internet használatában. 8 Az alapvető probléma viszont az, hogy az emberek az internetet azonosítják az információs társadalommal, ami közel s távol se egyenlő vele. Az információs társadalom a társadalmi együttélés egyik formája lehet, aminek az egyik eszköze az internet. Mivel az információs társadalom egyik következménye az e-közigazgatás, ezért fontosnak tartom az információs társadalom meghatározását, társadalmi hatásainak a bemutatását. Az információs társadalom fogalmára számos más tudományterület volt hatással, úgy, mint a közgazdaságtan, szociológia, történelem és persze technológia Pintér Róbert Úton az információs társadalom megismerése felé. In Pintér Róbert: Információs társadalom. Az elmélettől a politikai gyakorlatig, Budapest, p. 10

13 Ezek közül a leggyakrabban használt a technológiai, mely a technológiai fejlődésre helyezi a fő hangsúlyt, leválasztva az innováció társadalmi, gazdasági és politikai dimenzióit. A közgazdaságtan egyik ágazata az információ gazdaságtana, melynek megalapozója Fritz Machlup, aki az információs iparágakat 5 kategóriába sorolta, megkülönböztetve az ágazatokat aszerint, hogy új információt termelnek vagy terjesztik azt. Az egyes csoportokhoz gazdasági értéket rendelt, mellyel vizsgálta a hozzájárulásukat a GNP 9 -hez. Véleménye szerint kimutatható az információs gazdaság kialakulása, ha a GNP növekvő hányadát, ezek állítják elő. Másik vélemény szerint akkor lépünk be az információs társadalom korába, ha a munkahelyek többsége már az információs munka kategóriájába esik. A térszemléletű meghatározások középpontjában a tér áll. Az egyes helyszíneket összekötő hálózatok hatást fejtenek ki az időre és a térre is. A tér korlátai lecsökkennek és ezzel párhuzamosan az időtényezői is összezsugorodnak. A kulturális megközelítés szerint azért élünk információs társadalomban, mert egyre inkább digitalizálódó médiakultúra vesz körül minket és meghatározza életünk kereteit. 10 A fentiekből jól látszik, hogy az információs társadalom számos szempontból meghatározható. A következő definíció talán a legpontosabb, és részletesebb, amely a fentieket is magába foglalja: Az információs társadalom olyan társadalmi együttélési forma, melynek során napjainkban az infokommunikációs eszközök, az eszközökhöz rendelt tartalom, az ezeket működtetni képes ismeret olyan tudást, majd innovációt generál, mely katalizálja, és újratervezi a gazdasági-társadalmi és kulturális folyamatokat (a társadalmi egyenlőtlenségek sajnálatos újratermelése mellett), s ezekhez új tartalmi és formai szabályozást és igazgatást (gyakori, dinamikus korrekcióval) követel. A valamennyi szférát érintő átalakulásban a közigazgatás elé támasztott kihívásokat az e-közigazgatás tágan értelmezett eszközrendszere (szervezési-vezetési módszerei, technológiai megoldásai, jogi szabályozása) oldja meg, új alapokra helyezve a közigazgatást. Ezáltal a társadalmi paradigmaváltást közigazgatási paradigmadiffundálás kíséri A közgazdaságtanban a bruttó nemzeti termék (angolul gross national product, GNP, ejtsd: dzsíenpí) vagy bruttó nemzeti össztermék egy bizonyos ország állampolgárai és jogi személyei (elsősorban vállalatai) éves termelésének pénzben kifejezett mérőszáma. 10 Pintér Róbert Úton az információs társadalom megismerése felé. In Pintér Róbert: Információs társadalom. Az elmélettől a politikai gyakorlatig, Budapest, p. 11 Budai Balázs Benjamin., Az e-közigazgatás elmélete, Budapest, Akadémiai Kiadó

14 A definícióban szemet szúr egy probléma, mégpedig a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelése, ami azért is fontos, mert felhívja a figyelmet arra, hogy az információs társadalomnak vannak vesztesei. A vesztesek azok, akik nem jutnak hozzá ezekhez a technológiákhoz és, ezáltal nem is tudják fejleszteni ez irányú készségeiket, holott a gyakorlatban én azt tapasztalom, hogy igen is hasznos lenne számukra ennek elérése. A nyertesek és vesztesek közötti szakadékot digitális szakadéknak 12 hívják, mely például az alábbi területeken alakulhatnak ki: életkori sík: ez tulajdonképpen nem takar mást, mint a fiatalabb és az idősebb felhasználók közötti különbséget. Mindenki észreveheti a saját környezetében is, hogy ez egy mindennapi probléma, amire szerintem nem is nagyon van megoldás, hiszen egyértelmű, hogy egy 80 éves személy nem annyira nyitott az új technikai eszközök iránt, mint egy 20 éves, aki már beleszületett ebbe a rohamosan fejlődő világba. földrajzi sík: minden, ami új az először a fővárosban, megyeszékhelyeken, nagyobb városokban terjed el és majd csak ezután jutnak el a kisebb településekre, de az sem ritka, hogy el sem jutnak mindenkihez. anyagi-egzisztenciális sík: vannak, akik megengedhetik maguknak az új eszközök használatát és vannak, akik nem. végzettségi sík: a magasabb és az alacsonyabb végzettségűek közötti törés. munkahelyi sík: vannak, akiknek munkájuk végzéséhez elengedhetetlen az infokommunikációs eszközök használata, és vannak, akiknek nincs rá szükségük. Az információs társadalom fogalmával szervesen összefüggő jelenség a konvergencia, mely hatással van a társadalomirányítás minden szegmensére különösen az alkalmazott technológiától jelentős mértékben függő elektronikus közigazgatásra. A távközlés, informatika és elektronikus média világának legátfogóbb, legmeghatározóbb jelensége jelenleg és az elkövetkező években e három terület konvergenciája, amely megnyilvánul mind technológiáik egységessé válásában, mind piacaik összeforrásában, mind szabályozásaik harmonizálására való törekvésekben A digitális megosztottság (digital divide) egy olyan szakadék, ami emberek csoportjait választja el egymástól az információs és kommunikációs technológiák (IKT) szempontjából. 12

15 Ezt a jelenséget infokommunikációs konvergenciának nevezzük. A konvergenciajelenség szerepe döntő az információs társadalom megvalósításában, mert nem szűkül le a technológia szintjére, sőt még az említett három ágazat területére sem, hanem mind szélesebb köröket von hatása alá, társadalmi jelenséggé válik. 13 A konvergencia területeit az Európai Bizottság az alábbiakban jelölte meg: Otthonról végzett banktevékenység, és vásárlás az Interneten keresztül; Hangtovábbítás az Interneten keresztül; , adat- és World Wide Web hozzáférés a mobiltelefon-hálózatokon keresztül, valamint a háztartások és vállalkozások vezeték nélküli kapcsolata; Adatszolgáltatások a digitális közvetítési platformokon keresztül; Televízióval kombinált on-line szolgáltatások; Audiovizuális szolgáltatások web-en keresztüli közvetítése (webcasting). 14 A konvergencia megváltoztathatja a magán- és állami tevékenységek közötti határvonalat. Ezért a szabályozásra annyiban van szükség amennyire az indokolt és a módszereknek igazodniuk kell a felhasználók igényeihez. A jövőben az infokommunikációs technológia révén olyan területek is összekapcsolódhatnak, amelyekre most még nem gondolnánk, ezért az elektronikus közigazgatással kapcsolatos jogi szabályozásban előremutatóan kell gondolkodni. Célszerű törekedni arra, hogy a szabályozás igazodni tudjon a változásokhoz, és ne akadályozza a fejlődést A e-közigazgatásról általában Az e-közigazgatás egy jól hangzó kifejezés napjainkban, azonban igazi tartalmát kevesen látják, hiszen több tudományterületet érint. Sok elképzelés alakult ki az emberekben az e-közigazgatással kapcsolatban, mint például hogy egy megfoghatatlan feladathalmaz, melyben az automatizáltság az ember nélküliség a jellemző. 13 forrás: 14 Csáki Gyula Balázs: Az elektronikus közigazgatás tartalma és gyakorlatának egyes kérdései, Pécs, p. 13

16 Vannak, akik úgy vélik, hogy az e-közigazgatás és az új technológiák révén a hivatal egy csodás hellyé alakul át. Valamint vannak, akik csak pénzkidobásnak látják és vannak, akik szerint csak szervezési kérdés. Az e-közigazgatás igazából egy kényszer, mely napjaink legnagyobb problémája és lehetősége is egyben. A technikai, technológiai fejlődés rohan előre, és ez minél nagyobb méreteket ölt annál gyorsabb. A közigazgatásnak magának is követnie kell ezeket a folyamatokat, fel kell vennie a versenyt a változóban lévő világgal, mivel célja az állami feladatok megvalósítása és tevékenysége az egész társadalomra kiterjed. A közigazgatási modernizációs folyamat középpontjában az ügyfél áll, aki számára akadálymentessé kell tenni a szolgáltatások elérését, le kell küzdeni a távolsági, fizikai, kommunikációs, elektronikus hozzáférési valamint a digitális akadályokat. A távolsági akadályok leküzdésére szolgálnak például az utazási támogatások, a falugondnoki szolgáltatások vagy január 1-jétől a Járási Hivataloknál dolgozó ügysegédek, akik a hivatal illetékességi területéhez tartozó településeken fogadják és segítik az ügyfeleket, majd a kérelmeket továbbítják a Hivatal ügyintézőjéhez. A fizikai akadályok leküzdésénél a mozgásukban korlátozott személyek részére történő akadálymentesítést jelent. A digitális akadályokat pedig a vakok és gyengén látók részére felolvasó programokkal próbálják leküzdeni. Ezen akadályok elhárításával szintén az ügyfél elégedettségét növelhetjük. Továbbá szükséges, hogy a hivatal elérhető, kiszámítható, rendeltetésszerű, empatikus, személyes, szakszerű, törvényes, igazságos, egyszerű, gyors, hatékony, időszerű, segítő, pénzkímélő, kulturált és digitálisan kulturált legyen. Minden ügyfélnek az az elvárása, hogy mellérendelt szerepbe kerüljön az ügyintézővel, aki szakmailag felkészült, törvényi előírásoknak megfelelően és mindemellett együtt érzően kezeli az ügyfél problémáját. 14

17 2.3. Az e-közigazgatás megteremtésének feltételei Ahhoz hogy szolgáltató funkcióját a közigazgatás elérje muszáj nyitnia az ügyfelek felé, azokon a helyeken forduljon elő, ahol az ügyfél van, és ahol szükség van rá. Az internet ilyen szempontból egy eszköz, egy kommunikációs csatorna a közigazgatás számára, de nem azonosítható az e-közigazgatással. Azonban szolgáltató állammá válás első mérföldköve az online közigazgatás megjelenése, ami csak az internet segítségével valósulhat meg. Az online közigazgatás célja, hogy egy helyen minél több információt nyújtson az állampolgárok számára. Második lépés a közigazgatás interaktívvá tétele, ahol az online ügyintézés kialakítása a legfőbb cél, ehhez elsődlegesen a háttéralkalmazásokat kell fejleszteni. Végül az egyablakos ügyintézés úgy valósulhat meg, ha a háttéralkalmazásokat összekapcsoljuk a hivatalokkal. Ez így leírva nagyon egyszerűnek tűnik, azonban korántsem az. Véleményem szerint kicsit megrekedtünk a második lépésnél, bár már tervek, törvények vannak a harmadik lépésre ban volt szerencsém részt venni a Kormányablakos képzésben, melynek célja közigazgatási szakemberek képzése a majd valamikor megvalósuló kormányablakok részére. Tudom, hogy vannak már kormányablak, viszont Kazincbarcikán jelenleg még nincs, sőt a jövőbeli felállításuk időpontja is gyakorta változik. Az ötletet nagyon jónak tartom, hiszen mi szolgálná jobban az ügyfelek kényelmét és igényét, mint az, hogy egy helyen több ügyet is eltud intézni, vagy tájékoztatást kap szinte bármi kérdése van a közigazgatás valamennyi területét érintően. Ehhez azonban véleményem szerint szakmailag nagyon jól felkészült szakemberekre van szükség, ami tudással személy szerint én a képzés elvégzése után nem gondolom, hogy rendelkezem. A program nagyon jó volt, az előadók, oktatók nagyon felkészültek voltak és tényleg úgy gondolom, hogy mindent megtettek, hogy a kellő tudást átadják. A gond inkább az, hogy ennyi féle terület megismertetésére és megismerése kevésnek tartom a képzés óraszámát. Viszont most folytatódik a gyakorlati képzéssel, helyileg a Kazincbarcikai Járási Hivatal kormányablakos képzést elvégző dolgozói, mindennap az okmányirodában tanuljuk az ottani ügyintézést, ügymenetet. 15

18 A szolgáltató állam eléréséhez a közigazgatás merev struktúráiban található változásokkal szembeni ellenállást fel kell számolni és szerkezeti kultúrát kell kialakítani. Az átalakításban a felsővezetőknek fontos szerepe van, hiszen a tőlük származó tájékoztatás feloldhatja a dolgozókban kialakult félelmet, mely a változásokból eredő bizonytalanság terméke, ami védekezésként ellenállássá változhat. Én is rendszeresen tapasztalom a munkahelyemen, kollégáimon és természetesen magamon is, hogy akármilyen kis apró változtatásról is legyen szó az több mint valószínű, hogy feszültséget kelt. Legtipikusabb példa erre, az ha egy új szoftvert szeretnének bevezetni, amit a mindennapi munkánk során használni kell. Egészen pontosan december 16. napjától bevezetésre került egy PTR névre hallgató online nyilvántartó rendszer, amiről előtte nem igazán hallottunk, maximum annyit hogy ez lesz, ezt kell használni. Mint ahogy az lenni szokott elkezdődött a program halálra ítélése a dolgozók részéről. A probléma első számú forrása, hogy volt már egy szoftverünk pontosan a winszoc és sokan változás helyett maradtak volna a már jól bevált, megszokott programnál, habár az sem működött tökéletesen, de azt már legalább ismerték. Én kezdetben egy dolog miatt örültem PTR-nek, mégpedig az egyik funkciója miatt, ami ellenőrzés névre hallgat és arra szolgál, hogy az általunk felrögzített személyről lássuk, hogy más hivataloktól milyen ellátást kap. Mondanom se kell, hogy ezzel csökkenthettük volna például a rengeteg belföldi jogsegély kérést, aminek következtében csökkenne az eljárás ideje és ezáltal az ügyfél elégedettebb lenne vagyis tennénk egy újabb lépést a szolgáltató állammá válás felé. Ehelyett azonban ez a funkció abszolút nem működik, de talán a rendszernek ez a legkisebb hibája. A lényeg, hogy természetesen dolgoznak a program javításán és egyszer talán majd megvalósítja célját, amire létrehozták, addig is mi ügyintézők rögzítünk a PTR-be is és a winszoc-ba is. Véleményem szerint az ilyen programok hibái abból adódnak, hogy ezeket nem közigazgatási szakemberek hozzák létre, ami természetesen teljesen normális, hisz egy szoftver fejlesztőnek nem kötelessége a közigazgatással tisztába lenni. Erre a problémára viszont borzasztó egyszerű megoldás lenne, ha a program használatát kötelezővé tétele előtt kérdeznék meg a fejlesztők a közigazgatási szakemberek véleményét. 16

19 Hazánkban az e-közigazgatás gondolata a kilencvenes években jelentkezett először, ezt megelőzően az igazgatási munka informatikai hátterét a Számítástechnikai Központi Fejlesztési Program, majd az Elektronizációs Gazdaságfejlesztési Program segítette. Az információs társadalom kialakítása szempontjából az 1995-ben elkészült Nemzeti Információs Stratégia (NIS) a legjelentősebb. Későbbiekben újabb dokumentumok születtek, amelyek konkrét célokat, feladatokat fogalmaztak meg, ezek közül a Nemzeti Információs Társadalom Stratégia az első e-kormányzati program, majd ezt követte az eeurope+ akciótervhez igazodó Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS). Ezek a stratégiák már igazodtak az EU irányelveihez, sőt a későbbi stratégiáknál már a nemzetközi stratégiák adaptálása figyelhető meg. Az elektronikus közigazgatás megteremtéséhez ki kell alakítani a jogi környezetet is. A szabályozás feladata az új életviszonyok jogi feltételrendszerének megteremtése, kialakítása, mely megvalósítható az elavult és nem hatékony jogi rendelkezések eltörlésével, vagy átalakításával, tágításával, valamint új jogszabályok kialakításával, új intézmények kialakításával E-government 15 Cél: javítani a közszolgáltatások színvonalát, megerősíteni a demokratikus folyamatokat és támogatni a közösségi célkitűzéseket. Az Európai Bizottság állásfoglalása szerint az e-kormányzat: 16 nyitott és átlátható: a közigazgatás megérti az állampolgárok elvárásait, elszámoltatható, nyitott a demokratikus részvétel iránt nem zárhat ki senkit: a közigazgatásnak mindenkit el kell érnie, személyre szabott szolgáltatásokkal; hatékony közigazgatás: az adófizetők pénzéből a lehető leghatékonyabban működik, azaz képes időt és pénzt megtakarítani. 15 e-government magyarul: e-kormányzat, elektronikus közigazgatás. Az e-kormányzat kifejezésre számos szinonimát is használnak: pl. digitális kormányzat (digital Government), online kormányzat (online Government), egov, stb. 16 Molnár Szilárd E-közigazgatás az Európai Unióban In Információs társadalom Az elmélettől a politikai gyakorlatig. Szerk.: Pintér Róbert. Budapest, Gondolat - Új Mandátum Kiadó, p. 17

20 Az e-kormányzat az Európai Unió állásfoglalása szerint az alábbi három tevékenység gyűjtőköre: infokommunikációs eszközök alkalmazása a közigazgatásban, a közigazgatás modernizációjával összefüggő munkafolyamatok és működési egységek átszervezése, a közigazgatásban foglalkoztatott közalkalmazottak és köztisztviselők, valamint az ügyfelek képzése az új eszközök kezelésének elsajátítására. 17 Infokommunikációs eszközök a közigazgatásban: Itt az első és talán legfontosabb is, ami eszünkbe jut a számítógép. A számítógép nélkülözhetetlen a közigazgatásban dolgozók számára az ügyintézéshez. Azonban véleményem szerint a munkahelyemen rendelkezésre álló számítógépek nem igazán korszerűek és néha még a feladat ellátást is nehezítik. A közigazgatásban a számítógépek állománya a 2009-ig tartó növekedést követően csökkenést mutat ben az asztali számítógépek száma a közigazgatás egészében 4%-kal csökkent 2009-hez képest. A megtorpanás hátterében a közigazgatási intézmények asztali számítógéppel való magasfokú ellátottsága állhat. A korszerűbb technológiának számító hordozható számítógépek száma viszont tovább bővült az elmúlt két esztendőben, ugyanakkor a növekedés üteme lassult. 18 A közigazgatásban leggyakrabban használt infokommunikációs eszközök a számítógép, internet és az . A nyílt forráskódú szoftverek használata is egyre elterjedtebb, bár itt is jellemző, hogy a nagyobb államigazgatási szférában jobban elterjedtek. Az elektronikus közigazgatás megvalósításához elengedhetetlen az internet használata. Az elektronikus közigazgatás szélesebb körű használatának korlátja, hogy az elektronikus ügyintézés mellett még mindig szükség van a hagyomány papíralapú munkára és a személyes ügyintézésre. 17 Molnár Szilárd E-közigazgatás az Európai Unióban In Információs társadalom Az elmélettől a politikai gyakorlatig. Szerk.: Pintér Róbert. Budapest, Gondolat - Új Mandátum Kiadó, p

21 A kormány honlapján olvashatjuk, hogy a hazai infokommunikációs ágazatot és az abban rejlő gazdasági és társadalmi fejlődési lehetőségeket kiemelt jelentőségűnek tartja, elismeri az állami ösztönzés fontosságát. A legutóbbi kormányülésen elfogadott Nemzeti Infokommunikációs Stratégia a digitális infrastruktúra, kompetencia, gazdaság és állam területére fókuszálva fogalmazza meg a közötti időszak elsődleges célkitűzéseit. 19 A stratégia alapján a kormány célja a digitális infrastruktúra megteremtése, az állampolgárok, vállalkozások és a közigazgatásban dolgozók digitális képességeinek fejlesztése. A digitális állam megteremtésének eszközei a megfelelő infokommunikációs háttér biztosítása és az állampolgárok életminőségét növelő e-szolgáltatások fejlesztése. Ebbe az irányba mutató törekvésként a 2016-ra létrehozandó egységes kormányzati ITháttérnek köszönhetően 2018-ra lehetővé válhat, hogy az állampolgárok és a vállalkozások minden közigazgatási ügyüket teljes egészében elektronikusan intézhessék. Az elektronikus kormányzat magába foglalja az elektronikus közigazgatást, de ezen kívül azokat a területeket is, amelyek nem tartoznak a közigazgatáshoz. Az elektronikus közigazgatás lényege, hogy alkalmazásra kerüljenek a közigazgatásban az újonnan megjelent információs és kommunikációs technológiák. Ebből kifolyólag közigazgatási szemszögből a legpontosabb megfogalmazás a következő: a közszféra kapcsolatrendszerének tudás alapú átalakítását és racionalizált, szolgáltató jellegű újraszervezését jelenti, az infokommunikációs technológiai alkalmazások közműszerű használata révén. 20 Az e-közigazgatás önálló tudománnyá nőtte ki magát, két nagy alkalmazási területe az elektronikus gazdaság és az elektronikus közigazgatás. Az e-közigazgatás modern infokommunikációs és elektronikus eszközökkel fokozatosan alakítja át az ügyintézés folyamatát a hagyományos ügyintézéshez képest Budai Balázs Benjamin., Az e-közigazgatás elmélete, Budapest, Akadémiai Kiadó,

22 2.5. A közigazgatás két nagy területe A szolgáltató oldal (back-office) Back-office-nak tekinthető minden olyan rendszer, ami az ügyfél szempontjából a háttérben fut, azaz mellyel az ügyfél közvetlenül nem érintkezik. 21 Egy funkció kielégítésére szolgálnak főként az adatbázis-kezelő rendszerek, nyilvántartások, VIR 22 / OLAP 23 rendszerek, felügyeleti és monitoring rendszerek, ügyviteli rendszerek. Minden közigazgatási háttéralkalmazásnál releváns az interoperabilitás 24, a nyílt forráskódú rendszerek alkalmazása, a digitalizáció vagy az azonosítás Az ügyfél oldal (front-office) Ez a hivatal arca, az a terület, amelyen keresztül az ügyfél elérheti a számára nyújtott szolgáltatásokat. Az e-közigazgatási front office-on valamennyi elektronikus kommunikációs csatornát értjük, amelyen a hivatal és az ügyfél adatot cserél az ügyfél fizikai jelenlétét nélkülözve, lehetőség szerint szolgáltatási időkorlát nélkül. 25 Ide tartoznak a hivatali portálok, a számítógépekkel támogatott CRM-rendszerek 26, WAP terek és SMS, DiTv terek. A szolgáltató jelleg alapján az ügyfélnek lehetőséget kell biztosítani a számára legközelebb álló kommunikációst felület elérését. Ennek elvét több jogszabály is biztosítja: A 2006/123/EK irányelv az egyablakos ügyintézésről évi CXL. törvény X. fejezete 83/2012. (IV. 21.) Korm. Rendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról. 21 Dr.Budai Balázs Benjamin E-közigazgatás az ügyfélszolgálatban, Budapest 2013, pp VIR-vezetői információs rendszerek, olyan integrált megoldások, melyek egy szervezet vezetési funkcióinak gyakorlásához nyújtanak információs segítséget. 23 OLAP-valós idejű elemzés és irányítás) olyan szoftver-technológia, melyet napjaink VIR-jeinek felépítésére használnak. 24 Interoperabilitás A különböző infromatikai rendszerek együttműködésre való képessége 25 Budai Balázs Benjamin E-közigazgatás az ügyfélszolgálatban, Budapest 2013, pp Az ügyfélkapcsolat-kezelés (Customer Relationship Management - CRM) fogalma egy cég partnerei felé irányuló folyamatainak leírására vonatkozik. A CRM szoftver célja, hogy ezeket a folyamatokat támogassa, illetve hogy jelenlegi és potenciális ügyfelekkel kapcsolatos információkat tároljon. 20

23 A kommunikáció fejlesztése több okból is indokolt a közigazgatásban, de leginkább azért mert az ügyfelek a legtöbbször információért fordulnak az ügyintézőkhöz. Érdemi ügyintézés helyett számos esetben csak információt nyújtunk ügyfeleink számára, illetve a máshonnan megszerzett információikat korrigáljuk. Nem egyszer fordult elő, hogy egy-egy törvénymódosításnál, ami érint egy szociális ellátást a média beharangozza a hírt, ami még önmagában nem lenne probléma az már viszont igen, hogy pontosan teszi azt. Legutóbbi példa erre: idén január 1-jén megváltoztatták az ápolási díjra vonatkozó szabályokat, többek között az eddig a Járási Hivatalnál igényelhető két típus mellé bevezettek egy harmadikat. Az egyszerűség kedvéért számokkal jelölném a különböző típusokat. További változás volt, hogy a 2-es és 3-as ellátási forma összege változott, pontosabban emelkedett, az 1-ét viszont változatlanul hagyták. A probléma az volt, hogy a média ezt úgy tette közzé, hogy január 1-től emelkedett az ápolási díj összege. Végül az ellátás kifizetésekor számos ügyfél szembesült azzal, hogy összegszerűen ugyanannyit kapott, mint az előző hónapokban. Engem a médiának, ezen hibája több okból felháborított. Elsőként azért, mert nem először fordult elő ilyen, másodszor az ügyfeleket félrevezették, megtévesztették, akik a valós tényekkel, felháborodva távoztak a Hivatalból, miután jelezték felénk, hogy rosszul lett részükre kiutalva az ápolási díj. Ráadásul nem egy ügyfél távozott úgy, hogy szerinte mi ügyintézők nem mondunk igazat, ami nem vet ránk túl jó fényt Az e-közigazgatás előnyei Az e-közigazgatás kialakulásának előnyei közé tartozik a kormányzás hatékonyságának javulása, mivel az IKT alkalmazása révén az adatátvitel olcsóbb és gyorsabb, és mint tudjuk a közigazgatás egyik jellemzője a hatalmas mennyiségű információnyújtás. Hatékonyságról azonban csak hosszútávon beszélhetünk, hiszen az elektronikus és offline szolgáltatásokat addig egymás mellett párhuzamosan kell fenntartani, amíg az ügyfelek igénylik. 27 Másik előny a fogyasztó orientált szolgáltatások kialakítása, mely során az ügyfél csak egy felülettel találkozik, melyet bármelyik csatornán elérhet, továbbá elégedettségét növeli, hogy nem kell foglalkoznia a háttér folyamatokkal. 27 Dr. Budai Balázs Benjámin, E-közigazgatás axiomatikus megközelítésben, Pécs, pp

24 Az ügyfelek ezen kívül kényelmet és időt nyernének, ehhez viszont elengedhetetlen az egységes interoperabilis backoffice megléte. Fokozottabb gazdasági fejlődést eredményezne, ha az IKT eszközöket minél többen vennék igénybe, ennek feltétele, hogy az ügyfél érezze és tapasztalja az e-közigazgatás nyújtotta szolgáltatások előnyét a hagyományos ügyintézéssel szemben. Az információs technológiák fejlődése hatással van a közigazgatásra, ezért nincs is választása kénytelen rá reagálni. A közigazgatás egyik feladata az elektronikus közigazgatás kiépítése és fejlesztése, ez azonban hosszú időbe telik. Az információs társadalom kiépítése javítja az állam és a polgárai közötti kapcsolatrendszert, a közszolgáltatások közelebb kerülnek az emberekhez, mivel ügyeiket kényelmesen, gyorsan intézhetik. A hivatalok szempontjából pedig azért előnyös, mert költségtakarékos és csökkentheti a bürokráciát. Az e-közigazgatás kiépítése mellett a szervezeti modernizáció is vagy akár újszerű feladat-ellátási módok is megoldást jelenthetnek a technológiai és infokommunikációs fejlődések következtében kialakult kihívásokra. Az e-közigazgatás kialakítását ösztönzi egyrészről az Európai Unió felől érkező nyomás, másrészről a közigazgatás megújulásának kényszere, hiszen a jelenlegi formában nem tartható fenn a közigazgatás. Az elektronikus közigazgatás eszközrendszerével virtuális egységek jöhetnek létre, amik később újraszervezhetőek. Az is az e-közigazgatás kialakítása mellett szól, hogy az egyre növekvő feladatok ellátásához egyre kisebb költségvetés párosul. Ezek mellett a fentebb már említett közigazgatással szembeni követelmények csak az e-közigazgatással oldhatók meg, ehhez pedig elengedhetetlen a jogi szabályozás. 22

25 3. Az elektronikus ügyintézés A mai e-ügyintézésre vonatkozó hatályos szabályozásunk két fogalomra épül az ügyintézésre és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokra. Mind a két fogalmat meghatározza a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.). Elektronikus ügyintézés: azok az eljárási cselekmények, amelyek során az ügyfél vagy az ügyintézést biztosító szerv elektronikus nyilatkozatot tesz, vagy az ügyintézést biztosító szerv az ügyfél vagy más ügyintézést biztosító szerv nem elektronikus nyilatkozatát elektronikus nyilatkozattá alakítja át és azt az eljárás során felhasználja 28 Elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatás: a hatóság által az elektronikus ügyintézés megvalósítása érdekében informatikai háttértámogatást, valamint ingyenesen vagy térítésért szolgáltatást nyújt. 29 Az elmúlt évek hazai e-közigazgatási fejlesztései az alapinfrastruktúra megteremtését szolgáltak. Kiépítésre került a központi elektronikus szolgáltató rendszer, ezen belül pedig az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat, kormányzati portál, ügyfélkapu és a Kormányzati Ügyfél-tájékoztató Központ. Az elektronikus közigazgatás érdemi megjelenése a 2001-es kormányzati portálhoz köthető, az érdemi ügyintézés feltételrendszerét azonban a Ket. tette lehetővé ben megnyílt az ügyfélkapu, melyen keresztül elektronikusan elérhetővé váltak az addig csak papír alapon elérhető szolgáltatások ben az elektronikus ügyintézés szempontjából a jogszabály alkotások és módosítások dömpingje figyelhető meg. Az ügyfelek számára eldönthető, hogy az elektronikus vagy a hagyományos ügyintézést választják, hogyan szeretnék tartani a kapcsolatot a hatóságokkal. Az elektronikus ügyintézés feltételeit az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 85/2012. (IV. 21.) Kormány rendelet tartalmazza. A hatóság számára elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtásához különböző feltételeket szab, 30 előírja, hogy a hatóság köteles az informatikai rendszerét mely az elektronikus ügyintézését biztosítja úgy kialakítani, hogy biztosított legyen az egyablakos ügyintézés lehetősége. 28 Ket 172. c.) pontja 29 Ket da)-db) pontja 30 85/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet

26 Továbbá jogszabályon keresztül kötelezi a hatóságot az elektronikus iratok és adatok megőrzésére. Előírja, hogy a hatóság köteles az elektronikusan benyújtandó iratok fogadására elektronikus levelezési postafiókot fenntartani. A fentieken túl kiemelt szerepet kapott az ügyfelek tájékoztatása a hatóság által. A hatóság tájékoztatási kötelezettsége elég széleskörű, amit szintén a Ket. szabályoz: A közigazgatási hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője számára biztosítja, hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását. 31 Továbbá tájékoztatást nyújt az ügyfelet érintő kötelezettségekről, jogi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségéről, valamint az iratbetekintési jog szabályairól. Az első fokú eljárást követő értesítésben a hatóság tájékoztatja az ügyfelet az ügy tárgyáról, iktatási számáról, ügyintézési határidőről és abba nem számító időtartamokról, a nyelvhasználati lehetőségekről, költségviselési szabályokról és a nyilatkozattétel lehetőségéről. A évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról az elektronikus ügyintézés terén tovább bővíti a hatóság tájékoztatási kötelezettségét a Ket. elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos alapelvei mellett. A hatóság az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint elektronikus úton közzéteszi az általa elfogadható dokumentumformátumokat. 32 Kiemelnék egy központi tájékoztatási formát a kormányzati portált, mely 2001 óta elérhető, melynek célja valamennyi ügytípus leírásának közzététele, valamint számos szolgáltatás elérhetővé tétele. Az ügyfél a hatósággal történő első találkozásakor eldöntheti, hogyan kívánja a kapcsolatot tartani, majd ezt akár módosíthatja is, bár mit is választ a hatóság igyekszik az ügyfél számára optimális csatornához igazodni es fontos változást jelentett 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról, ennek szabályait szintén a Ket. tartalmazza. A változás fő oka a kézbesítési szolgáltatás és a biztonságos kézbesítési szolgáltatás megkülönböztetése. Létrejöttek különböző szervek, amelyek az elektronikus ügyintézés szolgáltatás nyújtását segítik, úgy mint a kormányablakok, kihelyezett ügyintézési pontként a Magyar Posta Zrt és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala és egyéb hatósági szolgáltatók. 31 Ket. 5. (1) bekezdése 32 85/2012. (IV. 21.) Korm, rendelet 29. (1)-(2) 24