Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnázium. Szóbeli érettségi tételek: Magyar irodalom 2011

Átírás

1 Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnázium Szóbeli érettségi tételek: Magyar irodalom 2011 Kiss Dávid 12/27/2010

2 Tartalomjegyzék 1. Petőfi Sándor életműve (forradalmi, látomás-költészete) Arany János balladaköltészete Ady Endre szerelmi költészete Babits Mihály: Jónás könyve Kosztolányi Dezső: Édes Anna József Attila utolsó vershármasa Balassi Bálint reneszánsz költészete Csokonai Vitéz Mihály költészetének négy stílusirányzata Vörösmarty Mihály lírája a világosi fegyverletétel után Mikszáth Kálmán parasztábrázolása Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem Radnóti Miklós: Bori notesz versei Örkény István egypercesei Kortárs irodalom, Szabó Magda: Az ajtó Kis ember alakja az orosz realizmusban Görög eposzok (Iliász, Odüsszeia) William Shakespeare: Rómeó és Júlia Madách Imre: Az ember tragédiája Film és könyv összehasonlítása, Puskin: Anyegin Regionális kultúra, Déry Tibor

3 1. Petőfi Sándor életműve (forradalmi, látomás-költészete) Életút Kiskőrösön született január 1-jén. Apja Petrovics István, édesanyja Hrúz Mária októberében Kiskunfélegyházára költöztek. Petőfi itt tanult meg magyarul, és ezt nevezi szülőhelyének. Volt egy testvére is (öccse) István. a.) Diákélet Tisztes jómód lehetővé tette a gondos taníttatást. Petőfi összesen 9 iskolában tanult (pl.: Szabadszálláson, Kecskeméten, Sárszentlőrincen). Tanulmányait azonban eléggé elhanyagolta ban anyagilag tönkrement édesapja, és azt írta, hogy leveszi róla a kezét. Ekkor kezdődött életének 5-6 éve, mely tele volt nyomorral, és szenvedéssel valamint vándorlással. Beállt a Nemzeti Színházba kisegítő munkatársnak. Nem maradt sokáig: szülei kérésére hazament. Ezután beállt katonának a császári hadseregbe. A vékony, gyenge testalkatú fiú azonban (16 éves) nem bírta a katonai élet megpróbáltatásait, és megbetegedett ben elbocsátották. b.) Vándorévek Nem lelte nyugalmát leszerelése után, és ide-oda cikázott az országban. Vándorlásai alatt barátságot köt Jókai Mórral. Tanulmányait elkezdte, majd pénztelenség miatt abba kellett hagynia. Ismét színész. Kapcsolatba került a fővárosi értelmiségi ifjúsággal, s naponta megfordult a Pilvax kávéházban. Felkereste Vörösmarty Mihályt, s az ő ajánlatára a Nemzeti Kör vállalta verseinek kiadását. c.) Az elismert költő Segédszerkesztő lett a Pesti Divatlapnál. Pesten megismerkedett a 15 éves Csapó Etelkével, viszont váratlanul meghalt. A meg nem valósult szerelemvágy, és gyász költeményeit egy versciklusba gyűjtötte össze, és megjelent könyv alakban ben kilépett a Pesti Divatlap szerkesztőségéből, és elindult felvidéki körútjára, ami valóságos diadalmenet volt. Újabb sikertelen szerelem következett életében: megismerte Mednyánszky Bertát. Megkérte kezét, de apja nem engedte. A Berta-szerelem verseit a Szerelem gyöngyei versciklusban adta ki. Nyugtalan volt, sokat utazott és borúlátás uralkodott rajta. d.) Fordulópont 1846 tavasza fontos fordulópont Petőfi életében. Ekkor Dömsödön éltek szülei, ő pedig Pestre utazott. Elkezdte szervezni a Tízek Társaságát, ami a lapkiadók zsarnoksága ellen szólt. Terveit nem tudta megvalósítani. Ugyanebben az évben ismerte meg a 18 éves Szendrey Júliát, majd egy év múlva feleségül vette január elejétől a forradalomvárás lázában égett, hiszen korábbi látomásainak megvalósulását látta az ekkor európai népfelkelésben. Királyellenes verseket írt, népgyűléseket szervezett, támadta a kormány politikáját, szembekerült vezető politikusokkal, s fokozatosan kezdte elveszíteni népszerűségét. 2

4 e.) Petőfi és a szabadság A szabadságharc idején századosi rangot kapott, de egyelőre nem harcoló alakulatok teljesített szolgálatot. Ezért rosszindulatú vádaskodások, célzások kereszttüzében állt. Megszületett fia, Zoltán januárjában jelentkezett Bem tábornoknál. Bem segédtisztnek nevezte ki, és kitüntette, aztán őrnaggyá léptette elő. Részt vett segesvári csatában. A csatából fejvesztve menekülés lett. Ekkor tűnt el örökre Petőfi július 31-én. Sírjának helye ismeretlen. Forradalmi látomásköltészet Petőfi 1846 tavaszától a világforradalom lázában égett, a nemzeti és az egyetemes emberi szabadság ügye 1848-ig szorosan összekapcsolódott gondolkodásában. Költészetében 1846-tól felerősödik a politikai líra, művészi forradalmisága megtelik politika forradalmisággal. Ilyen tárgyú verseit az a hit hatja át, hogy az emberiség egyenletesen, törés nélkül halad végső célja felé, ami az általános boldogság, ennek a célnak elérésének eszköze pedig a szabadság. Ezt a szabadságot egy utolsó, kegyetlen, véres háború fogja megszülni. Egy gondolat bánt engemet látomásversei közül az egyik legjelentősebb ezzel a zaklatott menetű rapszódiával búcsúztatja az 1846-os esztendőt (jellemző vonásai: a zaklatottság, az érzelmek és gondolatok szenvedélyes hullámzása; a kötetlen szerkezet, a romantika jellemző műfaja) a bántó, az elviselhetetlen gondolat a lassú, észrevétlen elmúlás, melynek visszataszítóan hosszadalmas folyamatát a két hasonlat (hervadó virág, elfogyó gyertyaszál) részletező kibontása érzékelteti a cselekvő akarat két izgatott felkiáltásban utasítja el ezt a halálnemet, s rögtön ezután két metafora (fa, kőszirt) fejezi ki a költő óhaját megsemmisülés is passzív halál, s ezért a költő számára ez is elfogadhatatlan látási és hallási képzetek ismétlődése erősíti a nagy ütközet izgatott elképzelését a felzaklatott költői képzelet költői képzelet a közvetlen összecsapás forgatagába, vad rohanásába vezet Az erőteljes hangjelenségek kavargása az acéli zörej, a trombiták riadója, az ágyúdörej összekapcsolódik a gyors mozgással, a fújó paripák száguldásának látomásával. A költő erkölcsi elszántsága, a föllelkesült akarat ebben az utol ütközetben tudja csak elképzelni a megnyugtató halált, az önfeláldozás, az életáldozat misztériumát. Elesni ebben a nagy csatában már nem passzív megsemmisülés, mert maga a hősi halál ténye is szolgálat, a kivívott diadal előidézője. a vers a végére lecsendesedik, a történése lelassul, s megrendült ünnepélyességgel engedi át magát a nagy temetési nap végső látomásának a biztos hit szólal meg záró szakaszban, hogy az utókor, a hálás nemzedék megadja a végső tisztességet önfeláldozó hőseinek a legfőbb gondolat, a szent világszabadság jelszavának végső zengésével fejeződik be Az ítélet a várt és remélt szabadság gondolatköréhez kapcsolódik Az ítélet című költemény is hexameteres forma egész versen egy metafora vonul végig: az emberiség története 3

5 saját történelmi szemléletét fejezi ki a vers a cím keresztény-vallásos fogalomhoz társul: a bibliai utolsó ítélet végső igazságtevésére utal ebben a versben kevesebb a személyes átéltség, inkább közlő, magyarázó jellegű a múlt tanulmányozásából következtetéseket von le: az emberiség története örökös harcok folyamata. Majd a jelenre vetett pillantás után a nem is távolinak vél jövőbe néz, s megjósolja az elkövetkező rettenetes napokat, az utolsó véres háborút, mely megold minden társadalmi problémát, s utána megvalósulhat a földi menny a jövőbe tekintéssel próféta szertartásos szerepét ölti magára forradalom előtti optimista hit, mely szerint egy csapásra megváltozhat a világ, beteljesülhetnek az emberiség évezredes álmai A XIX. század költői 1846 után jut el egy újfajta költő-ideál kialakításáig, egy új művészi hitvallás hirdetéséig. A XIX. század költői c. verse melyet 1847-ben írt- szerint a költő Isten küldötte lángoszlop, mely valaha a zsidókat vezette az egyiptomi bujdosás során, a költészet pedig politikai tett. a költők kötelessége a népet elvezetni a Kánaánba, az ígéret földjére -> ezt az eszményt, ezt a szent és nagy küldetést állatja követelményként századának költői elég, ennek érdekében érvel és bizonyít: tiltással figyelmeztet a feladat rendkívüliségére, meghatározza a népvezérköltők szerepét, rendeltetését (2. vsz.), felháborodottan átkozza meg a gyáva és a hamis, hazug próféták magatartását (3-4. vsz.) Kánaán: a vagyoni, a jogi és a kulturális egyenlőség elképzelése a cél elérése nem kétséges, a prófécia beteljesülése bizonyos, de az időpont bizonytalan -> a költő itt már nem láttatja önmagát, az elkövetkező időben, ez azt jelzi h munkájának eredményét nem fogja megérni (6. vsz.). A költemény mégis megnyugvással, a feladat teljesítésének boldogító tudatával zárul. Nem az eredmény, hanem a szándék minősíti az embert, a szolgálat, a használás akarata: a próféta szerepe nem beteljesülés átélése, csupán ennek hirdetése. zárt és kerek költemény, az indulatok nem teszik zaklatottá -> inkább az érvelő, bizonyító, meggyőző retorikára esik benne a fő hangsúly 4

6 2. Arany János balladaköltészete Arany János március 2-án született Nagyszalontán. Apja földműves volt. Iskoláit 1823 és 1833 között Nagyszalontán végezte, majd ezt követően Debrecenben. Ezután Kisújszálláson volt segédtanító februárjában színésznek állt. Ezalatt anyja meghalt, apja megvakult. Bűntudata volt, ezért felhagyott a színészettel ben másodjegyző lett, ebben az évben meg is nősült, Ercsey Juliannát vette el ben Az elveszett alkotmánnyal elnyerte a Kisfaludy Társaság pályázatát, de az igazi sikert ban a Toldi hozta meg neki ben felkérték, hogy üdvözlő verssel köszöntse a császárt, helyette megírta A walesi bárdokat ban az Akadémia tagjává választották, 1860-ban a Kisfaludy Társaság igazgatója lett, 65-ben főtitkára ben a Szent István-rend keresztjével tüntették ki ben visszavonult a főtitkári székből, ekkor írta Őszikék című ciklusát, lírai darabok és balladák gyűjteményét ben halt meg. Elsősorban elbeszélő költeményekben és balladákban alkotott igazán. A magyar nyelv művészei közé tartozott: új szavakat alkotott, tudatosan alkalmazta költészetében a népnyelvet és a népi líra sajátosságait. Ballada Olyan műfaj, amely tartalmaz lírai, drámai és epikus elemeket egyaránt. Az eseményeket, előzményeket, okokat nagyrészt drámai párbeszédekből és lírai monológokból ismerjük meg. Cselekménye sűrített, a lényeget emeli ki, gyakran egyetlen jelenetre összpontosít, másrészt mindent elhagy ami a lényeg szempontjából nem nélkülözhetetlen. Egy tragikus történetet beszél el, melynek bizonyos részei homályban maradnak, kihagyások és a szaggatott előadásmód miatt. A műfaj lényeges vonása, hogy az embereket kiélezett lelkiállapotban, lélektani szituációkban ábrázolja, gyakran a megzavart emberi lélek magatartását mutatja be. A népballada kései műfaj, a középkor végén jelent meg, a legrégibb feljegyzések a 15. századból valók. Csak énekes formában élt, gyakori külső jegye a sor- és versszakismétlés. Európa közös népköltési műfaja. Az ún. régi stílusú balladák a 19. század előtt keletkeztek, s megőrizték a műfaj klasszikus jellemzőit, a három műnem elemeinek jelenlétét, a tisztán tragikus vagy komikus jelleget. Az új típusú balladák fénykorukat a 19. században élték, elsősorban a betyárballadák voltak gyakoriak. A ballada iránti érdeklődés a folklórkultusz függvényében, a (pre)romantika korától jelentkezik. A romantikus műballada-szerzőknek főleg a dán és skót népballadák szolgáltak mintául (ezekben sok a tündéries és a hősepikai elem), a spanyoloknál a románcos jellegű változat volt a meghatározó. Az európai költészettörténetben már a XIV. században jelen van. Fénykorát a XVIII. század második felétől éli a folklórkultusz hatására. A romantikában divatos műfaj. A magyar műballadát Arany emelte világirodalmi szintre. A balladák a legjobban szerkesztett költeményei. Legtöbbnek a bűn és bűnhődés áll a középpontjában. 5

7 Arany balladáit 3 szempont szerint csoportosíthatjuk: 1.: Keletkezés szerint: a; Nagyszalonta ( ) Zömmel románcos balladák. pl.: A varró lányok, Szőke Panni b; Nagykőrös (1850-es évek) Többnyire népi balladák. Arany összegzi a kialakult hagyományokat: az erdélyi székely népballadákból a kihagyásos és a párbeszédes szerkezetet veszi át, az angol-német műballadákból a titokzatos, félelmetes környezetrajzot. pl.: Ágnes asszony, A walesi bárdok c; Pest (1860-as évek) pl.: Endre királyfi d; Budapest (1877 körül) pl.: Vörös Rébék, Hídavatás 2.: Téma szerint: a; Népi balladák Ez Arany első balladakorszaka. E korszakban keletkezett balladáinak jellemzője az erős lélektaniság, ahol érezhető az alföldi székely illetve a skót balladák hatása. Szerinte a szabadságharc nem csak a külső ellenség miatt bukott meg, hanem mert kiütköztek a magyarok rossz tulajdonságai, belső viaskodásaik. Arany nem képes illúziókkal szemlélni a magyar múltat és jelent, pesszimista, de mégis úgy gondolja, hogy a nemzetnek biztatásra van szüksége, és tudja, hogy ez az ő feladata. Ez a kettősség jelenik meg balladáiban is: a kétlelkűség. pl.: A hamis tanú, Tengeri hántás b; Történelmiek Arany olyan szituációt választ ki a történelemből, amely párhuzamba állítható a levert szabadságharc utáni állapottal, s rajtuk keresztül Arany feleletet adhat a kor problémáira. Legfontosabb témái: zsarnokság, elnyomáshoz való viszony, a zsarnokság természetrajza, a hazához az eszmékhez való hűség, a költők és írástudók felelőssége. pl.: Mátyás anyja, Szondi két apródja, V. László c; Romantikus ihletésűek A kísértetballada, rémromantika hatása érzékelődik rajtuk, valamint Goethe hatása. Időmértékes. Romantikus nyelvezete van. Légkörük tragikus, de néha irónia kíséri. pl.: Tetemre hívás, Éjféli párbaj d; Nagyvárosiak Pesten írta őket élete utolsó éveiben. Az Őszikék ciklusban találhatóak. Ezek nem annyira tökéletes balladák mint amiket korábban írt. Az Őszikéket visszavonulása után írta, magának. 6

8 pl.:hídavatás 3.: Szerkezeti megoldás szerint: a; Egyszólamúak Vonalszerűen előre haladó balladák. Jellemzői: lépcsőzetes elbeszélés, kihagyások, gyors átkötések. pl.: A walesi bárdok, Zács Klára b; Többszólamúak Előrehaladó szerkesztés. Jellemzői: szaggatottság, térben vagy időben párhuzamos történések. pl.: Szondi két apródja, V. László c; Egyszólamúak Körkörös felépítésű. Jellemzői: a befejezésben a kezdő sor visszatér. pl.: Ágnes asszony Ágnes asszony 1853-ban írta. 3 szerkezeti egységre bonthatjuk: 1-4. vsz.: patak partja vsz.: börtön, tárgyalóterem vsz.: patak partja Már az első szerkezeti egységben lélektani ábrázolás figyelhető meg. Ágnes félre akarja vezetni az őt kérdezgető falubelieket férjét illetően. Itt még csak sejthetjük az asszony bűnét. Ennek a résznek az időtartama legfeljebb néhány óra lehet. A második rész több napig tart, a börtön és a bíróság a színhely, az események azonban a lélekben pörögnek. A börtön sötétsége elboruló tudatállapotának metaforája, mint ahogy a fénysugár a tudat tisztaságához való ragaszkodás, illetve a lelkiismeret-furdalástól való szabadulni akarás szimbóluma. Arany fokozatosan írja le a megőrülés folyamatát: a kényszerképzetektől a teljes tébolyig. A részletező elbeszélést hosszabb párbeszédek szakítják meg. Itt ismerjük meg pontosan Ágnes bűnét. Ágnes fel se fogja a vádat, csak annyit ért meg, hogy nem mehet haza tovább mosni a lepedőt. Az asszonyt a bírák is szánalommal nézik és elengedik életfogytiglani büntetését. Balladai homály fedi a bírák döntését, hogy miért engedték haza. Arany is szánja a nőt, de bűne alól nem oldozza fel: eredj haza szegény asszony/ Mosd fehérre mocskos lepled. A harmadik szerkezeti egység visszatér a vers kezdéséhez, a patakparthoz. Ez az utolsó pár versszak több évet mesél el. Az idő múlását jelző motívumok: ronggyá foszlott lepedő, a finom arcon megjelenő ráncok. 7

9 A refrén: Oh, irgalom atyja ne hagyj el többrétegű: mondhatja Ágnes belső zűrzavarában, mondhatja a költő csodálkozva a bűnön, s a 2. szerkezeti egységben mondhatják a bírák, szintén csodálkozásukban. A lélektani folyamat mellett a műnek más értelmezései is vannak: erkölcsi: a földi bírák Ágnest hazaengedik, mert az őrületnél úgysincs nagyobb büntetés Ágnes a bűnbe esett ember jelképe: Isten megmenti azzal, hogy őrületet bocsát rá, mert ezáltal még életében lehetősége nyílik a vezeklésre, elkerülve az örök kárhozatot. Ágnes meghasadt tudatállapotának időtlenségét érzékelteti az első versszak variációs ismétlése a mű végén. Az asszony tudatállapot-változását 3 pillérversszak jelöli ki: 1. vsz.: a bűn ténye, Ágnes mossa a leplet (leplet-leplez), bűnét el akarja titkolni 20. vsz.: újra mossa a leplet, de értelmetlen, mert az tiszta. A mosás már rögeszmés cselekvéssé válik, a lepedőn esett folt = a főhős lelkiismeretének foltja. 26. vsz.: a mosás állapottá rögzül. A lelki-erkölcsi folt mániákus eltüntetésésnek kényszerét a bűnhődés motívumával kapcsolja össze. A külső idő (Ágnes további élete) és a belső idő (jelenné rögzült állapot) megbomlását jelzi a lepedő elrongyolódása, a hős állandósult tébolyát a hab megváltozott jelzője(szilaj) jelzi. Tengeri hántás 1877-ben írta. A történet két szálon fut, párhuzamos szerkezetű. Az alapmotívum a bűn és a bűnhődés. Asszonyok kukoricamorzsolás közben elmesélik Tuba Ferkó és Dalos Eszti esetét, de a mesébe gyakran beleszövődnek a kintről hallatszódó zajok. A ballada egyik műfaji követelménye, a párbeszéd az elbeszélő és a hallgatósága közt jön létre. A töredezett előadásmód ellenére az utalásokból megalkotható események egyértelművé teszik, hogy az elbeszélő két, egymással is összefonódó sorstragédiát mond el. Dalos Eszti a közösség íratlan szabályait megszegve lett Ferkó szeretője, anélkül, hogy a következményeket számba vette volna. Ezért lelki sorvadása és halála sorsszerű büntetésnek is felfogható. Ferkó halálának nem a szerelmi bánat, sokkal inkább az Eszti sorsa miatti lelkiismeret-furdalás az okozója. Eszter bűne az, hogy hagyta magát elcsábítani, Ferkóé pedig hogy elcsábította és utána magára hagyta Esztert. A lány a bánatba halt bele és kísértette a fiút, aki nem tudott tovább élni és meghalt. Balladai homály, hogy nem tudjuk meg hogyan haltak meg, csak sejteni lehet. Bűnhődésük a szenvedés, amit egymásnak okoztak. Ahogy mesélik a története, kívülről egyre félelmetesebb zajok hallatszanak: vadkan, kuvik, majd az éjjeli harangszó. Ez jelképezi, hogy a történet egyre rosszabbra, komorabbra fordul. A mese elején még furulyaszó hallatszik, amikor Eszterék együtt sétáltak a mezőn. A versben eltűnik a furulyaszó, de a végén ismét előbukkan: az égből dalolnak Esztiék, egymáséi lettek, még ha a halál után is. 8

10 A szereplők vétsége nincs arányban a következmények tragikus súlyával. A bűn-bűnhődés oksági kapcsolata meglazul, az erkölcsi világrend elbizonytalanodik, szétzilálódik. A ballada míves megalkotottságát a strófaszerkezet és a ritmika mutatják. A A B B X B a rímképlete. A történet mindkét hősét beszélő névvel nevezi meg a történetmondó, mindkét vezetéknév a zenével van kapcoslatban. Szondi két apródja 1856-ban írta. Szondi György figurája már a reformkori balladaírás gyakori témája volt, alakjához többnyire az önfeláldozás, a hősiesség, a hazaszeretet kapcsolódott. A Szondi két apródja arra a kérdésre keresi a választ, hogy a hősi tetteket és a tragikus elbukást követő mindennapokban milyen, erkölcsileg követhető magatartáslehetőségei vannak a túlélőknek, köztük a közösséghez tartozó költőknek. Az elbeszélő pontosan megjelöli a balladai cselekmény kezdetének idejét, utal az előzményekre, és 3 térbeli pontra irányítja a figyelmet. A várrom és Szondi sírja egymással szemközti magaslaton helyezkedik el, míg a 3. tér, a völgy lent helyezkedik el, itt található a törökök tábora. A 3 térbeli ponthoz 2 idősík kapcsolódik, Drégely romjához a múlt, a hegyoromhoz és a völgyhöz a jelen. A vers Drégely 1552-es török ostromát mutatja be vsz.: a három helyszín bemutatása: vár, sír, völgy. A 3. versszaktól kezdve a narrátor elhallgat, a szereplőknek adja át a szót. Ezután a két versszak után végig drámai párbeszéd van a drámában. A 3-4. vsz Ali és szolgája párbeszéde, az 5. vsztól a páratlan strófák az apródok énekei, a párosak pedig a török küldött beszéde. Az 5. vsz elején lévő 3 pont azt jelzi, hogy az apródok régóta siratják Szondit. Két különböző erkölcsi világ, két egymásnak ellentmondó lelkület és értékrend áll egymással szemben. Az apródok éneke bemutatja a dicsőséges múltat, Szondi dicsőségét. Ali szolgája viszont a jelenről beszél. A szolga közbevágásai jelenetekre tagolják a történetet: Márton pap követsége Szondi válasza Ali ostromparancsa Szondi készülődése az ostromra, gondoskodás apródjairól ostrom alatti hősiessége és vitézsége, majd dicső halála Az apródok kitartása példázza, hogy nem az számít, ami volt, hanem az, hogy emlékezzünk a régi hős ökre, az apródok viszik tovább a hősiességet. A Szondi halálát előadó apródok nyelve stílusában a XVI. századi magyar költészetet, illetve Herder Cid-románcait követi, míg a török szolga modora a XVI. századi török-perzsa költészetet imitálja. 9

11 Sok török szó található a versben. Időmértékes a verselése. Maga a versforma, mint a költemény egésze is, zaklatott menetű, nyugtalanítóan váltakozó ritmusú. 10

12 11 Szóbeli érettségi tételek: Magyar irodalom Ady Endre szerelmi költészete Ady Endre a mai modern magyar líra megteremtője. Életformája és értékrendje is eltér az átlagostól. Versei gazdag, összefüggő jelképrendszert alkotnak, lehet szó látomásszerű tájversekről, magyarságversekről, háborúellenes-költészetről, létharc-versekről és szerelmes költeményekről. A szimbolizmus célja, melyben Ady is alkotott, a mű témájától, tárgyi világától függetlenül, ill. ezeken keresztül a szépség, a magasrendű értékvilág megközelítése és kifejezése. A XX. századi irodalmi megújulásnak a határkövét a Nyugat című folyóirat jelentette, melynek első számát január 1- jén publikálták. Főszerkesztője Ignotus volt. Ady is az új folyóirat egyik vezéregyéniségévé vált. A Nyugat szellemében több író és költőtársával együtt új látásmódot képviseltek. Ady is a Nyugat első nemzedékébe tartozott, ahogy Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Kaffka Margit és Karinthy Frigyes is. Az új stílus és új szellemiség adták Ady újszerűségét verseiben november 22-én született Érmindszenten. Élete során sok futó szerelmi kalandban volt része. Egy táncosnővel való viszonya hatására írta Az én menyasszonyom című verset. Az embereket megbotránkoztatta a viszonyuk, de a költőt ez nem érdekelte. Csak a női iránta érzette szerelme, nem pedig társadalmi hovatartozása volt fontos a számára: Mit bánom én, ha utcasarkok rongya, / De elkísérjen egész a síromba. Ez a merészség eddig szokatlan volt a magyar költészetben, bár nem minden előzmény nélküli: a perdita-kultusz, azaz a romlott, erkölcstelen, démoni nő iránti vágyak versbe szedésével a magyar irodalomban elsőként Vajda Jánosnál találkozhattunk. Fordulópont következett be Ady életében, amikor 1903-ban megismerkedett a nála öt évvel idősebb férjes asszonnyal, Diósy Ödönné Brüll Adéllal. Felszínes kapcsolatai után végre rátalált az igazi szerelem. Ez az esemény költői pályafutásában is fordulatot jelentett, hiszen a Párizsban élő asszony fogékony volt az irodalom iránt, felfigyelt Ady cikkeire és verseire. A nő magával szerette volna vinni Adyt a francia fővárosba, így az addig gyűjtögette a pénzt, míg össze nem gyűlt az útra. Párizs felszabadította költői tehetségét, az Adéllal itt eltöltött idő hatására születtek meg a Léda-versek. Léda férjes asszony volt, de bátran vállalta a botránkozást kiváltó kapcsolatot. Szerelmük egyszerre volt öröm és gyötrelem, elválások és egymásra találások sorozata, izgalom és feszültség. Az ekkor született versekből hiányzik az együttlét öröme, ám gyakran helyt kap a megbánás, a könyörgés, a fenyegetettség. Szerelmükbe hiányérzet fészkelte be magát és állandó kísérője lett a hiábavalóság és a halálhangulat. A Lédával a bálban c. versben is baljós, szomorú hangulat uralkodik, az ifjúság, a szerelem elmúlásának tragikuma. Két különböző szerelmi periódus jelenik meg: a vidám, fiatal báli forgatag, akik még csak most kezdik élni a szerelmet, és boldogok, és a fekete pár, akiknek tánca a boldogtalanságot, a szerelem végét mutatja meg (rózsakoszorúik is már régen elhervadtak). Beléptükkor a zene elhal, bús csönd kíséri táncukat. A fiatalok sírva szétrebbennek, örömüket a téli szél űzi el. A vers szerint nincs megváltást jelentő szerelem, a boldogság mögött mindig ott húzódik a boldogtalanság lehetősége is. Az első versszakban fekete és rózsaszín ellentéte jelenik még meg, a rózsaszín utal a mátkapárokra, a fekete pedig természetesen a fekete, halálra készülő párra vonatkozik. A Héja-nász az avaron c. költeményben a diszharmonikus szerelem motívumai jelennek meg. Nem boldogságot, hanem nyugtalanságot, fájdalmat sugallnak a költői képek: dúló, csókos ütközetek, egymás húsába tépés. A legelső szimbólum a héjapár, amely Lédát és Adyt jelképezi. Hanghatások is kísérik a verset (sírás, csattogás, vijjogás), amelyek szinte bántják a fület. A 2. strófa azt bizonyítja, hogy a költő itt voltaképpen minden szerelem közös sorsáról szól: minden szerelem a Nyárból az Őszbe tart, ahogy a boldogság a boldogtalanságba, a fiatalság az öregségbe. A mozgást

13 jelentő igék (útra kelünk, űzve szállunk) jelképezik ennek az útnak az egyre gyorsabbá válását, mintegy a lejtőn való megindulást. Majd a héjapár hirtelen megáll: úgy tűnik, hiábavaló volt a korábbi mozgás, az őszi avaron várja őket az elkerülhetetlen pusztulás. Diszharmonikus érzést keltelenek még a rímtelen, elárvult sorok. A nagy szerelem bemutatását amely a végén már csak a gyötrődésről szólt az 1912-es Elbocsátó, szép üzenet c. verssel zárhatjuk. Ady ebben kíméletlenül leírja, hogy szerelme már rég nem igaz, sőt az egész szerelmet és az asszonyt is letagadja. Több régebbi versében is szót ejt arról, hogy minden nőben magát szerette. Ebben a költeményben nyíltan ki is mondja: magamimádó önmagam imája. Így zárult le végül a hol boldog, hol boldogtalan, hol kedves, hol egymás húsába tépő, de mindenképpen nagy szenvedélyekkel teli Léda-korszak. A kapcsolat vége után a költő örömmel vetette bele magát a szabad életbe. Nagy számmal kapott rajongói leveleket, felajánlkozó szerelmi vallomásokat. A levélírók közül feltűnt neki egy 16 éves lány, aki más hangon közeledett hozzá, mint a többi levélíró. Megírta a költőnek, hogy ők távoli rokonok, ezért Ady néha-néha még válaszolt is neki. A lányt Boncza Bertának hívták. Éveken át leveleztek, írásaik egyre bensőségesebbek lettek ben végre személyesen is találkoztak Csucsán, a lány családjának birtokán, és 1915-ben már az esküvőt is megtartották. Szerelmük nem volt boldog, de a háborúban a költőnek menedéket jelentett ez a kései, szenvedélyesnek már kevésbé mondható szerelem. Erről vallanak a Csinszka-versek, amelyeknek a szépség és az idill őrzése jelentette a varázsát. Az Őrizem a szemed c. vers az idősödő férfi szerelmi vallomása, amelyben már nem a szenvedély kap helyt, hanem az egymásra találás vigasza. Az ütemhangsúlyos sorok népdalszerű egyszerűséget mutatnak. Az egymást fogó kéz és az egymásba néző szemek biztonságérzetet jelentenek. Az idill mögött ott lapul a halál közelsége, amely mindenkinek sorsa. Az első versszak szerint szerelem és öregség ellentétben áll egymással. A 2. versszak csupa nyugtalanság. A háború élményét csak a hazaérkezés öröme csökkenti, hiszen Csinszkával némileg biztonságban érzi magát, ám az otthoni hajlék is feszültséggel telik meg. A 3. versszak az 1. megismétlése, ám a hangulat már megváltozott: benne van a 2. szakasz riadalma, az egymást fogó kéz már görcsös egymásba kapaszkodást, a másikra való rászorulást jelenti. Így felértékelődik az egymásra találás öröme. A 4. szakaszban szorongó kérdések kapnak helyet: miért, meddig. Ezekre sem Ady, sem más nem tudhatja a választ, hiszen az ember sorsa kiszámíthatatlan. A félelmekkel szemben ott van a boldogság akarása ezt hangsúlyozza a harmadszor is visszatérő, egymásba kulcsolódó kezek szimbóluma. Az utolsó versszak második szakaszában is félrímek csendülnek össze, ez jelzi a (csak) vágyott harmóniát. A költőt egész élete során ellenséges figyelem vette körül, hiszen nyelv, ízlés és észjárás terén egészen más volt, mint amit az emberek megszoktak. Így volt ez a két korszakból álló szerelmi lírájában is januárjában tüdőgyulladás támadta meg, és 27-én reggel egy szanatóriumban hunyt el. 12

14 13 Szóbeli érettségi tételek: Magyar irodalom Babits Mihály: Jónás könyve Bevezetés katolikus fordulat: költői próféta szerep (Csak a Jónás könyvében!) életmű záródarabja 1937-ben gégedaganatot diagnosztizálnak, műtét után kezdi írni félti a magyar és az európai kultúrát önvizsgálat mit tehet a költő/művész? Összehasonlítás a bibliai művel Biblia Babits cím: Jónás próféta könyve cím: Jónás könyve nem akar próféta lenni próféta szemszögéből átlagemberi szemszögből fél a hajón, ő kéri, hogy dobják a tengerbe miután mindent kidobtak elbújik, könyörgött, hogy maradhasson Ninive megtér Ninive nem tér meg, kinevetik Jónást jogos harag (kigúnyolták és Isten nem tesz semit) kicsinyes, bűnös ember feletti törvények Szó tiéd, a fegyver az enyém. Te csak prédikálj, Jónás, én cselekszem. Jónás története és Babits életrajza közötti párhuzam. Cethal o o o o o háború szimbóluma Az Isten gondja és nem az enyém \ senki bajáért nem felelek én. könyörgés menekülés miatt büntetik (Úr ellen szegülés) szenvedés árán eljut a tanulságig: Most már tudom, hogy nincs mód futni tőled. A Jónás könyvében prófétikus verseit folytatja. A négyrészes elbeszélő költemény egyben bibliai történet mögé rejtett szellemi önéletrajz, elbeszélő keretbe foglalt nagyszabású lírai önvallomás is. A költő kívülről szemléli önmagát, s önarcképét Jónás személyében festette meg, jóllehet nem állíthatjuk, hogy mindenben azonosította önmagát műve főszereplőjével. A küldetéstudat emelkedett pátosza mellett itt is jelen van az irónia, sőt a groteszk humor is. A kezdetben a gyáva Jónás semmi áron sem akar Ninivébe menni, mert utálja a prófétaságot, menekül az Úr parancsa, lelkiismeretének szava elől. Egy békés szigetre vágyott, ahol magány és békesség veszi körül, egy magányos erdő szélén akart elrejtőzködni. Komikus és szánalmas figura lenn a hajófenéken, meggyötörten és elcsigázva a tengeri vihartól; groteszk alak, amint a cet gyomrának bűzös sötétjében üvölt és vonyít az ő Istenéhez; nevetségesnek, esetlennek mutatja be a költő Ninivében is. A korábban félénk, félszeg Jónás most önmagát is túlkiabálva, kérlelhetetlenül, kevélyen igyekszik teljesíteni küldetését, de szégyenben marad; az árusok kinevetik; a mímesek terén az asszonyok kicsúfolják, bolondos csapattal kísérik halbűzét

15 szagolva, mord lelkét merengve szimatolva; a királyi palotában meg egyenesen gúnyt űznek belőle: egy cifra oszlop tetejébe teszik, hogy onnan jövendölje a végét a világnak. A testi-lelki gyötrelmek kényszerítették Jónást, hogy prófétáljon Ninive, a megáradt gonoszság ellen. Felismerte, hogy nem térhet ki a felelősségvállalás alól, mert aki életében hazug, az elveszíti a boldogságot. Kudarcai után feldúltan menekül a megátkozott, bűnös városból a sivatagba, mert lelki szemei előtt látta a város pusztulását. Babits verseinek története csaknem végig híven követi a bibliai elbeszélést, de olykor naturalisztikus részletezéssel bővíti ki annak tömör, szófukar előadását (pl.: a tengeri vihar szemléletes leírása). A két mű közötti legfontosabb eltérések: a bibliai Jónás könyvében a niniveiek hallgatnak a próféta feddő szavára. Maga a király rendeli el, hogy mindenki böjtöljön, öltsön zsákruhát és tartson bűnbánatot. Ott érthető és logikus, hogy az Úr megkegyelmezett a városnak és a megtért embereinek. A babitsi Jónás könyvében gúnyos közöny fogadja a próféta fenyegető jóslatát, s ezért indokoltabbnak tűnik Jónás keserű kifakadása az Úr ellen. A szörnyű látomás nem teljesedik be: az Úr mégsem pusztítja el Ninivét, s ebben a befejezésben ott rejlik valami remény is: az emberiség nagy alkotásai, maradandó értékei (talán) túl fogják élni a megáradt gonoszságot. Jogos ugyanis Jónás felháborodása az erkölcsi romlottság fölött, de jogtalan a világ pusztulását kívánni, hiszen az igazság végletes követelése saját ellentétébe csaphat át: a legszélsőségesebb igazságtalanságba és embertelenségbe. Jónásnak rá kell eszmélnie, hogy nem az ítélkezés az ő kötelessége, hanem a bátor harc minden embertelenség és barbárság ellen, még akkor is, ha a szó és az igazság gyenge fegyver, s a küzdelem esetleg komikus és eredménytelen. Egyébként a prófétai küldetés teljesítése sem csak kudarccal végződött, hiszen a bűnbánatra intő feddő szavak egyik-másik szívben kicsíráztak Mint a jó mag, ha termőföldre hullott. Babits kiemelkedő nagy művének végső tanulsága: a próféta nem menekülhet kötelessége elől, nem vonulhat magányos erdőszélre, semmiképpen sem hallgathat, ha szólnia kell: mert vétkesek közt cinkos aki néma. Atyjafiáért számot ad a testvér Többen úgy értelmezték ezeket a szállóigévé vált sorokat s az egész Jónás könyvét, mintha a költő lelkiismeret-furdalása, egész életművéért való bűnbánata szólalt volna meg benne. Aki ismeri Babits pályáját, költészetét, az nagyon jól tudja, hogy egyáltalán nem vádolhatta magát cinkos némasággal. A költemény ironikus-komikus és patetikus hangnemének kettőssége végig jelen van a műhelyben. Szinte megszámlálhatatlan azoknak a szavaknak, szókapcsolatoknak, mondatoknak a száma, melyek a nyelv hétköznapi, nyersebb rétegéből való, s ezek egyértelműen az irónia eszközei. Ilyenek például a rühellé a prófétaságot, szakadós ruháját. A stílus emeltebb, patetikus jellegét elsősorban a nyelv bibliai ódonsága adja. Igen bőven találhatók a mai beszédben már nem használatos, elavult múlt idejű igealakok, például: méne, elbocsátá, fölkele. A -ván, -vén képzős határozói igenevek gyakori használata is az archaizálást szolgálja. 14

16 A versforma is a tárgyhoz s a kettős hangnemhez alkalmazkodik: egyenetlen hosszúságú, páros rímű, laza jambikus sorokból áll a költemény; gyakoriak a sorátlépések, s a rímekre sem fordít különösebb gondot a költő, pontosabban: rendszeresek a virtuózan pongyola rímek ben függesztette költeményéhez a Jónás imáját, mely közvetlen líraiságában talán megrendítőbb, mint maga az egész epikus remekmű. Költészetének megújulásáért, újjászületéséért könyörög ez az ima, a Gazdához intézett rimánkodó fohász. Két nagy mondatból áll a vers. Az első, hatsoros egységben a nagybeteg költő még a régi szavak hűtlenségéről panaszkodik, melyeket sorsának szétesése, parttalanná válása hordalékként sodor magával. A következő, egy lélegzetvételnyi hatalmas, ziháló versmondat (20 sor) mégis a bizakodást szólaltatja meg. Áradásszerűen ömlenek a sorok-átlépve a gátakat, ritmikai egységek határait. Bátran, és nem bujkálva kíván megszólalni újra. A közeli halál tudata is sürgeti, hogy most már nem rest szolgaként, hanem fáradhatatlanul kövesse a Gazda, az Isten parancsait, sugalmazását mindaddig, míg lehet, míg az égi és ninivei hatalmak engedik, hogy beszéljen s meg ne haljon. 15

17 5. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Keletkezés 1926-ban jelent meg folytatásban a Nyugatban Szóbeli érettségi tételek: Magyar irodalom 2011 Kosztolányi elsőként alkalmazza a freudizmust 1943-ban betiltották, 1992-ig csonkítva adták ki cselédgyilkosság ötlete egy újságcikkből jött Vizyék lakása Máraiék lakásáról mintázódott Freudizmus pszichoanalitika többrétegű én o reális én o tudatalatti én o felettes én o A felettes és tudatalatti én folyamatos harcának aktuális állása a reális én. gyakorlati pszichológia számára fejlesztette ki hipnózis, álomfejtés Regények megváltozása nem ragadható meg a világ, mint egész lelki folyamatokon van a hangsúly tettek nem magyarázhatóak meg logika alapján nem a külső történet a fontos az emberek gondolkodása a fontos Dosztojevszkij az előfutára ennek Édes Anna regény Egy cselédlány hogyan jut el oda, hogy kettős gyilkosságot követ el Anna belső történésein van a hangsúly ő maga sem tudja miért tette első és utolsó fejezet a cselekmény szempontjából nem szükséges, eltávolodtak a regénytől, gúnyos ironikus kispolgárság ironikus, hírleső magtartás az utolsó fejezetben kibeszélnek egy ismeretlent ezzel eltávolítja magától a történetet elutasítja a politikai szerepvállalást regénynek nem feladata a társadalmi problémák emberi sorskérdések felvetése fontosabb cseléd o o o kiszolgáltatottság közömbösség részvét és szánalom hiánya 16

18 Csak emberség van, csak jóság van, csak egyéni szeretet van. És a gyilkosságnál is nagyobb bűn ha valaki embertelen, ha valaki durva, ha valaki fennhéjázó, amiért ez kés sem elég megtorlás. Kosztolányi: Írók, festők, költők Történet Ficsor és Vízy: méltóságos úr, elvtárs óvatosak, kiegyenlítetlen viszony Vízy szakadtan öltözött Ficsor a csengőt jött megjavítani Lesz itt még tánc Vízyné megérkezése o lila pongyolába o hajadonfőn o nem akarja fogadni Ficsort, amíg az fel nem ajánlja a cselédlányt Sokáig csak beszélgetnek a lányról Vízyné: nincs értelme az életének boldogtalan magányos meghalt a lánya cselédkérdésben mániákus emlékei lányával és régi cselédeivel kapcsolatban vannak gyűlöli cselédjeit (mindig az aktuálisat legjobban) eltárgyiasult, elidegenedett társra vágyik Anna: a 6. fejezetben jelenik csak meg, de betölti az egész regényt Vízyék fenyegetőznek, ár fölé ajánlanak, törvényes úton feljelentik első találkozás o nem beszél o Ficsor-Vízyné beszélgetnek o Arra, hogy akar-e maradni csak vállat von igényei nem nagyok személyes tárgy trombita csendes, visszahúzódó vékony, érzékeny, tanulatlan ösztönlény 8 hónapig van Vízyéknél mintacseléd (saját lelki világát meg kell nyomorítania) Bátory úr nem akar hozzámenni 17

19 nem elemzi a lelki folyamatokat lépésről lépésre veszíti el a személyiségét Jancsi-Anna kapcsolat Jancsi tenyérbemászó, nincs tekintettel másokra Anna érzelmileg kötődik hozzá Jancsi nem kötődik senkihez Anna terhes lesz Jancsi fél a szégyentől, ezért gyógyszereket (mérget) ad neki Anna nem tud hova menekülni külső körülmények, belső torzulás megjelenik a külsején is: megfásult, hullik a haja, nyomorúságosan érzi magát Estély: Anna tökéletes cselédként nem mutatkozhat Mindig többet várnak tőle Tisztázatlan lelki szálak Elbeszélés technika fejezet ironikus, keret történetmesélés o nincs irónia o tárgyilagos elbeszélés tempója o lassú az elején o Anna megjelenésével felgyorsul o Jancsi-Anna közti kapcsolat nagyon részletező o gyilkosság estéről nagyon részletező Zárás Moviszter állást foglal Kosztolányi véleménye, politikával szívtelenül bántak Annával, úgy mint egy géppel. 18

20 19 Szóbeli érettségi tételek: Magyar irodalom József Attila utolsó vershármasa 3 vers: Karóval jöttél, Talán eltűnök hirtelen, Íme, hát megleltem hazámat nem adott címet a verseknek már nincs remény a gyógyulására Balatonszárszóra utazik családjához 1937 novemberében saját sors, sorsának lezártsága jelenik meg a versekben bezárt személyiség önmegszólító, létösszegző versek Karóval jöttél karó: egyenes, megformázatlan, durva, agresszív virág: béke, szeretet, elfogadás, harmónia gyerekkori énjét szólítja meg születéskor eldöntetett agresszivitást hozott nevetséges, szánalmas Hét Torony végérvényesség, büntetés gyerekkor felnőttkor semmi értelme, hogy itt van még se jó, se rossz mindennapi gondok nincsenek megoldva puha párnára hajtani fejét: aludjon, nyugodjon meg, halál Talán eltűnök hirtelen létösszegző, időszembesítő ténymegállapító, lemondó ősz, száraz ágak halálhoz való közelség eltűnik, mint a vadnyom tehát jelentéktelen Elpazaroltam mindenem saját maga bűnös, nem tud számot adni semmiről 2-4. versszak: o jelen, múlt váltja egymást o gyerekkor-felnőttkor ellentét o semmi pozitívum o életrajzi pontok 5. versszak: ifjúság teljes magány, szerencsétlen ( zörgés, száraz ágak ) nyugodtabb, lemondóbb nem akar már élni jelent hasonlítja a múlthoz és a jövőhöz Íme, hát megleltem hazámat haza = sírhely életrajzi vonatkozás Ahol nevemet hibátlanul írják fölében persely csak beletenni lehet, kivenni nem külvilág nem fogadta el vasgyűrű háború alatt értékeket adtak be, kaptak egy értéktelen vasgyűrűt viszonzásul