Tanulmány. Közbeszerzési szükségletek és kezdeményezések Magyarországon

Átírás

1 Tanulmány Közbeszerzési szükségletek és kezdeményezések Magyarországon

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Aktualitások a KKV-ék közbeszerzési részvétele kapcsán Fenntartható építészet VÁLLALATI STRUKTÚRA FINANSZÍROZÁS TRENDEK ÉS FEJLESZTÉSEK AZ ÁGAZATBAN HOZZÁFÉRÉS AZ INFORMÁCIÓKHOZ Létesítménygazdálkodás VÁLLALATI STRUKTÚRA FINANSZÍROZÁS TRENDEK ÉS FEJLESZTÉSEK AZ ÁGAZATBAN HOZZÁFÉRÉS AZ INFORMÁCIÓKHOZ Innováció INNOVÁCIÓS JELLEMZŐK INNOVÁCIÓ ÉS KÖZBESZERZÉS TRENDEK ÉS FEJLESZTÉSEK AZ ÁGAZATBAN HOZZÁFÉRÉS AZ INFORMÁCIÓKHOZ Közbeszerzési kezdeményezések Közösségi szintű kezdeményezések A KÖZÖSSÉGI KÖZBESZERZÉSI IRÁNYELVEK RENDSZERE A KKV-K KÖZÖSSÉGI SZINTŰ VÉDELME A magyar közbeszerzési környezet A MAGYAR KÖZBESZERZÉSI TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZBESZERZÉSI TÖRVÉNY KKV-BARÁT RENDELKEZÉSEI A MAGYARKÖZBESZERZÉSI KIÍRÁSOK MEGISMERHETŐSÉGE, INTÉZMÉNYRENDSZER Nemzeti szintű kezdeményezések, hálózatok Oldal 2 / 29

3 1. Aktualitások a KKV-ék közbeszerzési részvétele kapcsán Magyarországon, a piacon jelen lévő vállalkozások kétharmada egyéni, egyharmada társas vállalkozás. A közelmúltban a szektorban megfigyelhető volt az egyéni vállalkozások számának visszafogott csökkenése, amellyel párhuzamosan a társas vállalkozások aránya pedig nőtt. Ez utóbbi kategórián belül a jogi személyiség nélküliek aránya csökkent a jogi személyiségűekéhez képest. A jogi személyiség nélküli vállalkozások között a betéti társaságok, a jogi személyiségűek között a kft-k dominálnak. A közkereseti társaságok, részvénytársaságok, szövetkezetek aránya töredéke az említettekének 1. Ami a társaságok méretét illeti, a mikro, kis- és középvállalkozások a működő összes vállalkozásból 99,9%-ot képviselnek Magyarországon. Ezen belül az alkalmazott nélküli/önfoglalkoztató, illetve 1-9 fős vállalkozásokat együttesen jelentő mikrovállalkozások aránya magas - nevezetesen az összes működő vállalkozás 95,1 %-a míg ezzel szemben a középvállalkozásoké nemzetközi összevetésben alacsony. A magyar KKV-k átlagos mérete az EU régi országaihoz képest jellemzően kicsi, 5 fő alatt van. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a magyar KKV-ék az üzleti szférában 2008-ban a foglalkoztattak 72,8%-ának biztosítottak munkahelyet; a bruttó hozzáadott értéknek 55,4%-át állították elő; a nettó árbevételnek 2008-ban 61,3%-át realizálták; az exportból való részesedésük 2008-ban 27,8%, termelékenységük folyamatosan nő, bár a növekedés mértéke az elmúlt években lassult. A hatályos szabályozás értelmében a KKV politikáért felelős minisztérium évi jelentésében úgy értékelte, hogy a KKV-ék alapvető részesedése, szerkezeti jellemzői 2000 óta nem mutatott lényegi változást, a magyar KKV-ék tipikusan magas munkaerő- és alacsony tőkeigényű tevékenységet folytatnak, és nagyobb mértékben részesednek a foglalkoztatásból, mint az árbevételből vagy a jövedelemtermelésből. Az utóbbi években a KKV-ék helyzete egyes területeken javulást is mutat így például finanszírozás, menedzsment, infokommunikáció - teljesítményük azonban a fejlett országok kisvállalatainál kisebb. Minderre figyelemmel a jövőben szükséges, hogy versenyképességük teljesítményük, hatékonyságuk, humántőke állományuk, stb. érzékelhetően javuljon. A KKV-ék térnyerése mellett a nagyvállalatok és a külföldi tulajdonú vállalkozások térnyerése megállt, egyes területeken pedig visszafordult, így például a tőkéből, az árbevételből, az exportból, vagy a hozzáadott értékből való részesedés területén. A KKV-ék részvétele a magyar közbeszerzési piacon is jelentős. 1 Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztési Központ. Oldal 3 / 29

4 Magyarországon a közbeszerzések a legutóbbi adatok alapján a GDP 6,9 %-át teszik ki 2. A magyar közbeszerzési rendszer 2012-ben jelentős átalakuláson megy keresztül, a teljes szabály- és intézményrendszer megújul, ami várhatóan jelentős mértékben elősegíti a fenntarthatósági szempontok fokozott érvényesülését, és a KKV-ék részvételét a közbeszerzési piacon, mivel az új jogszabály e két követelménynek kiemelt figyelmet szentel mind a törvény céljainak megfogalmazásakor, mind az alapelvek, mind pedig a részletszabályok szintjén. Már az új szabályozás bevezetése előtt is számos törekvés volt megfigyelhető a jogalkotó részéről annak érdekében, hogy a KKV-ék minél nagyobb arányban vehessenek részt a közbeszerzési eljárásokban, amelynek eredményeként a központi költségvetési intézmények beszerzései esetében a KKV-k teljesítménye jelentősen javult, részesedésük meghaladta a 40%-ot, ami azt jelenti, hogy a kiírt közbeszerzési eljárások 74%-át nyerték meg az elmúlt időszakban KKV-nek minősülő gazdasági szereplők. Mindez elsősorban a már 2009 végétől teret nyerő új, KKV-barát közbeszerzési szemlélet eredménye. A fenntartható, zöld közbeszerzés viszonylag új fogalom Magyarországon, az új törvényi szabályozásban azonban kiemelt hangsúlyt kapnak a környezetvédelmi, és fenntarthatósági követelmények, így várhatóan a közeljövőben ezek az előírások a piacra is hatással lesznek, néhány területen már most is megfigyelhetőek pozitív irányú elmozdulások. Ami a magyar közbeszerzések szerkezetét illeti, a beszerzés tárgya szerint a szolgáltatási tárgyú eljárások dominálnak, ezt követi az építési beruházások megrendelése közel azonos volumenben, majd az árubeszerzések, míg a koncessziós tárgyú szerződéskötések száma igen alacsony. Itt jegyeznénk meg, hogy a magyar jogi szabályozás értelmében az építési koncesszión túl, egyes szolgáltatási típusú koncessziók is a közbeszerzések körébe tartoznak. A beszerzések értékének megoszlása szempontjából az építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárásoknak van kiemelt jelentősége. 2 Forrás: Közbeszerzési Hatóság. Oldal 4 / 29

5 Ami az ajánlatkérők megoszlását illeti, a helyi önkormányzatok jelennek meg a közbeszerzési piacon a legnagyobb számban, őket követik a központi költségvetési szervek. A jövőre nézve a vonatkozó jogszabályváltozásokra tekintettel az önkormányzati indítású közbeszerzési eljárások csökkenése várható, ezzel szemben megnő majd a központi költségvetésből megvalósított közbeszerzések jelentősége, azon belül is a közelmúltban létrejött, és számos szakigazgatási szervet magukban foglaló kormányhivatalok szerepvállalásának növekedése figyelhető meg. Az új jogszabályi környezet várhatóan további teret enged Magyarországon a közbeszerzési piac fejlődésének, kiemelt szerepkörben a fenntarthatósági szempontokkal, és a KKV-ék széles körű bevonásával. Oldal 5 / 29

6 1.1. FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉSZET Magyarországon az építőiparon belül nem beszélhetünk elkülönült módon létező fenntartható építészetről, jellemzően inkább arról van szó, hogy az építési beruházások esetében a megrendelők egyre növekvő számban követelik meg egyes fenntarthatósági szempontok alkalmazását, jelenleg elsősorban az energiahatékonyság területén, amelynek oka többek között az az uniós követelmény, amelynek értelmében 2018-tól a közintézményeknek alacsony energiafogyasztásúaknak kell lenniük, 2020-tól pedig valamennyi új épületnek a közel nullenergiás körbe kell tartoznia. A piac pedig reagál ezekre a megrendelői igényekre, jellemzően azonban a fenntartható építészet körébe tartozó beruházások megvalósításában ugyanazok az építőipari vállalkozások vesznek részt, mint a hagyományos építészeti megoldásokat igénylő munkák esetében. Van még egy kiemelendő aspektusa a fenntartható építészetnek Magyarországon, mégpedig az ún. organikus (szerves) építészet, amely mind a felhasznált anyagokat, mind az alakiságát, mind pedig a gondolatisága szempontjából megfelel a fenntarthatóság követelményének, hiszen a kapcsolódó beruházások keretében megvalósuló épületek szervesen illeszkednek a természeti környezetükbe, ember centrikusak és ökologikus szemléletet képviselnek, a természetet tekintve modellnek, az erőforrások hatékony használatával valósítva meg a szükséges szerkezeti megoldásokat V Á L L A L A T I S T R U K T Ú R A Magyarországon az építőipar a nemzetgazdaság fontos ágazata, ugyanakkor a korábbi növekedési pálya jelenlegi megtorpanása figyelhető meg a gazdasági körülmények hatására, így az építőipar iránti kereslet szűkülése a vállalkozások közötti verseny kiéleződésében is megnyilvánul, amely jól észrevehető a közbeszerzési piacon. Az építőipari termelés volumene szeptemberben 12 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel azelőtt, a nagyberuházások hiánya és a lakásépítések visszaesése következtében felgyorsult az építkezések számának csökkenése. Az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése - ami az épületépítési projekt szervezését és az épületek szerkezetépítését tartalmazza - mintegy ötödével esett vissza az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az egyéb építmények ágazat termelése 10,8 százalékkal meghaladta a szeptemberi alacsony szintet, a speciális szaképítés ágazaté - amelynek zömét szerelési és szakipari munkák adják - 19,7 százalékkal maradt el a 2010 azonos időszakitól. Az elmúlt években ugyanakkor az építőiparon belül voltak olyan területek, amelyeket kevésbé érintett súlyosan a válság, így például a mélyépítés területén az állami megrendeléseknek köszönhetően - autópályák, hidak, környezetvédelmi beruházások, metró - a visszaesés csak a 2009 év elejétől volt érzékelhető. Az építőipar tekintetében a KKV-ék nagy aránya figyelhető meg, többségük jellemzően a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató körből kerül ki. A KKV-kon belül is rendkívül magas a mikrovállalkozások aránya, különösen a befejező építés alágazatban, ahol számarányuk a 90% körül mozog, hiszen ide olyan tevékenységek tartoznak, mint a vakolás, épületasztalos munka, burkolás, festés, és ezeken a területeken a kisebb cégek sokkal jobban képesek érvényesíteni a méretükből fakadó rugalmasságukból eredő versenyelőnyüket. Ezzel szemben a közepes méretű, illetve a nagyvállalatok tevékenysége jellemzően a sokkal technológia-, eszköz-, és ennél fogva tőkeigényesebb szerkezet-kész épületek és egyéb építmények megvalósításának körében figyelhető meg. Oldal 6 / 29

7 Az építőiparhoz kapcsolódóan mindenképpen szükséges szót ejtenünk az építőanyag iparról is, amely háttériparként jelentkezik ezen a területen, szorosan összekapcsolódva az építési kivitelezési tevékenységgel. Az építőanyag iparban hasonlóan a más tagállamok-beli szerkezeti sajátosságokhoz meghatározóak a hazai gyártók. Mindennek oka, hogy az építőanyagok többsége szállításigényes, és a szállítási költségek adott esetben akár a gyártási költségek nagyságrendjét is elérhetik. Jellemző erre az iparágra, hogy több gyártót nagy kivitelező vállalkozások vásároltak meg, annak érdekében, hogy önerőből tudják megoldani legalább az építőanyag beszerzés egy részét, így segítve elő a költséghatékony működést, elsősorban gazdasági kényszerűségből. Az ágazat szempontjából meghatározó a közszféra vásárló ereje, mivel a megrendelések legnagyobb százaléka ebből a szférából származik. A megrendelések többsége az önkormányzatoktól ered, értékük viszont igen eltérő, a kisebb felújítási munkálatoktól elkezdve a több százmilliós beruházásokig, a skála igen széles. A milliárdos értékű nagyberuházások pedig jellemzően a központi kormányzathoz kötődnek F I N A N S Z Í R O Z Á S Az építőipari ágazatban kiírt közbeszerzési eljárások igen jelentős része nehezen érhető el értékükből eredően a kisebb vállalkozásoknak, így ezen a téren jellemzően a nagyobb vállalkozások jelennek meg ajánlattevőként, tipikusan KKV-kat vonva be alvállalkozóként a teljesítésbe, illetve jól megfigyelhető a konzorciumi formában történő ajánlattétel is. Erős szűrőfeltétel, hogy a kiírók, elkerülendő az építőiparban megfigyelhető negatív tendenciákból eredő kockázatokat, a közbeszerzési pályázatokban gyakran megkövetelik, hogy az ajánlattevő legyen képes előfinanszírozni a projekt egy részét - legalább az első néhány hónapot - saját pénzből, illetve az építési szerződésekhez tipikusan igen szigorú biztosítéki rendszer kapcsolódik, ezzel nyújtva garanciát a sikeres teljesítéshez. Mindez ismét csak abba az irányba mutat, hogy a beruházások egy része csak a tőkeerős, nagyobb vállalkozások számára érhető el. A gazdasági helyzetből eredő további jellemző az építőiparban a körbetartozások léte, amellyel szemben a kormányzat jogszabályi eszközökkel is fellép, így például a jogalkotó kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az alvállalkozói kör kifizetésre kerüljön T R E N D E K É S F E J L E S Z T É S E K A Z Á G A Z A T B A N Az építőipar nagyon érzékeny ágazat, így a pénzügyi válság súlyosan érintette, különösen, ami a finanszírozást illeti. Az erőforrások korlátozott mértéke kedvezőtlenül befolyásolta ezt a szektort, mindazonáltal a magyar Kormány által kidolgozott Új Széchényi Terv ( a szándékok szerint új lendületet adhat az iparágnak. A hangsúly a fenntarthatóságon lesz a jövőben. A globális felmelegedés, a világszerte növekvő energiaigények, a fosszilis energiahordozók árainak rohamos növekedése mielőbbi cselekvésre készteti a világot, az európai tagországokat és ezzel párhuzamosan Magyarországot is. A globális pénzügyi válság hatása, amely még mindig számos országban érezhető, leginkább a fogyasztások és a befektetések csökkenésében, a magasabb munkanélküliségben és a gazdasági tevékenységek csökkent működésében nyilvánult meg. Oldal 7 / 29

8 A kezelés egyik eszköze a gazdaságélénkítés, amely gyakran eredményezi azt, hogy a költségvetési kiadások az infrastruktúra fejlesztés irányába mozdulnak el, ezzel kapcsolatosan új elem, hogy a klímaválság napirenden lévő problémája miatt az ilyen típusú fejlesztések a zöld projektek, zöld beruházások irányába mozdulnak el. ( Az Új Széchenyi Terv a közlekedési infrastruktúra fejlesztés keretén belül az intermodális és regionális logisztikai központok, regionális kereskedelmi repülőterek külső közlekedési infrastruktúrájának (közúti kapcsolatok, vasúti összekötések és csatlakozások) fejlesztésére, az ipari parkok intermodálissá fejlesztésére a vasúti kapcsolat kiépítésével illetve fejlesztésével, az áruforgalmat bonyolító kikötők külső közlekedési infrastruktúrájának fejlesztésére, valamint a kikötő megközelítésére szolgáló hajóút és medencekotrás; a közlekedési infrastruktúra fejlesztés védelmét biztosító árvízvédelmi töltés, illetve partvédelmi mű építése, áthelyezése, megerősítése; folyótorkolat elzárás; közúti kapcsolatok, vasúti összekötések és csatlakozások; csatlakozó közúti-vasúti csomópont külön szintű kereszteződésének kialakítása; alagutak, átjárók építése, bővítése, felújítása kapcsán biztosít pályázati forrásokat 8,35 Mrd Ft összegben, amely várhatóan élénkítően hat majd elsősorban az önkormányzati szférában a fejlesztésekre. Külön kell szólnunk az építőipar kapcsán a felújítási tárgyú pályázatokról. Magyarországon számos műemlékvédelem alatt álló, felújításra szoruló épület található. Ezek állagmegóvását, felújítását - lehetőség szerint fenntartható, energia hatékony módon - mielőbb el kell kezdeni. Az építészeti örökségünk megőrzése nemcsak gazdasági, hanem szakmai kihívást is jelent, ám az építészszakma szerint ez ma már korántsem lehetetlen vállalkozás. A magyar műemlékek száma csak 2011-ben 177 épülettel illetve helyszínnel bővült, köztük említhető a Wekerle-telep és a Pesti Vigadó is, amelyek mind komoly felújítási beruházásokat fognak jelenteni a jövőben. A magyar közbeszerzési szabályozás kiemelt jelentőséget szentel az építőipari tenderek szabályozásának, így a részletszabályokat is külön végrehajtási rendelet tartalmazza. A fenntartható építészet tekintetében a jövőben az energiahatékonyság mellett a másodnyersanyag felhasználás minél nagyobb arányú megkövetelése kerül a fókuszba, elsősorban a központi állami beszerzések esetén, de szándék van az ugyancsak nagy vásárlóerőt képviselő önkormányzati közbeszerzési eljárások esetében is az előírások fenntarthatóság irányába mutató szigorítására. A jövőben tehát azok a kicsi, vagy nagy vállalkozások kerülnek majd előnybe az építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárásokon, amelyek képesek az új kihívásoknak megfelelni, és versenyképes áron megfelelni a fenntarthatósági követelményeknek, speciális szakértelemre vonatkozó igényeknek H O Z Z Á F É R É S A Z I N F O R M Á C I Ó K H O Z A közbeszerzési eljárásokon való hatékony részvétel alapfeltétele a megfelelő ágazati, közbeszerzési információk elérési lehetőségeinek ismerete. A magyar építőiparon belül a különböző állami és magán szerveződésű szervek sokszínűsége jellemzi, az információk többsége viszonylag egyszerűen, interneten keresztül, ingyenesen elérhető, míg mások az információt nyújtó szervezet tagságának, regisztrált felhasználóinak érhető el. Oldal 8 / 29

9 Nemzeti Építészeti Tanács A Nemzeti Építészeti Tanács az építésügyért felelős miniszter építésüggyel kapcsolatos döntéseit javaslataival megalapozó szakmai tanácsadó testület. Működését az építésügyi célelőirányzatban erre a célra elkülönített keret biztosítja. Feladati körébe tartozik, hogy javaslatot tegyen a fenntartható fejlődés elvein alapuló nemzeti építészetpolitika kialakítására és alakítására, a nemzeti építészetpolitikai program kidolgozására, illetve a nemzeti építészeti politika és az Európai Unió gyakorlatának összehangolása érdekében munkakapcsolatot tart fenn az Európai Építészetpolitikai Fórummal (EFAP). A Nemzeti Építészeti Tanács munkájával hatékonyan szolgálja a kormányzati, illetve a szakmai és társadalmi szervezetek együttműködését, és keretet ad az építész szakma, a társadalmi és a kormányzati szereplők számára az építészetet érintő alapvető állásfoglalások, döntések konszenzusos kialakításához, azok megvalósításának közös felelősségvállaláson alapuló előmozdításához. A Tanács által működtetett honlap számos területen ad értékes szakmai segítséget a felhasználóknak, így például közbeszerzési költségvetés készítő programokat is elérhetővé tesz oldalain, elősegítve ezzel a sikeres ajánlattételt. A Tanács honlapja magyarul az alábbi címen érhető el: Magyar Építész Kamara (MEK) A Magyar Építész Kamara az építész szakma önszerveződésen alapuló érdekképviseleti szerve, köztestület, amelynek feladata a magyar építészeti tevékenység jogszerűségének és szakmai színvonalának biztosítása, az építészeti tevékenységhez tartozó szolgáltatások tartalmi követelményeinek kidolgozása, szakmai továbbképzések szervezése, tagdelegálás az állami tervtanácsokba, a tervpályázatok kiírásának szakszerűségének ellenőrzése, annak bírálóbizottságába tagdelegálás. A Magyar Építész Kamara honlapja magyar nyelven: A honlap angolul is elérhető: MEK Építőipari Piactér A MEK által üzemeltetett szakmai aloldal, amelynek célja, hogy az építőipari vállalkozások egy helyen tájékozódhassanak az uniós forrásból megvalósuló építési beruházásokról, illetve az ágazat szereplői számára kiírt közbeszerzésekről és azok eredményeiről egy keresővel ellátott adatbázis segítségével, amely az építési beruházás tárgyú közbeszerzési kiírások közötti keresést teszi lehetővé. A szolgáltatás magyar nyelven, az alábbi oldalon érhető el: Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Az ÉVOSZ rendszeres tájékoztatást nyújt honlapján a magyar építésügyi szabályozást érintő kérdésekben, segítséget nyújt a korszerű építési technológiák megismertetéséhez bemutatók, szakmai konzultációk szervezésével, szakelőadások megtartásával. További feladata a kapcsolattartás és információcsere a külföldi építőipari szakmai szervezetekkel. A honlap magyarul valamint részben - angolul, németül és franciául is elérhető az alábbi címen: Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Az MMK, mint köztestületnek célja és feladata a mérnökök szakmai érdekképviselete, érdekérvényesítése és érdekvédelme, a társadalom számára pedig a jó minőségű mérnöki szolgáltatások biztosítása. Az MMK többek között támogatja a szerzői jogok védelmét, Oldal 9 / 29

10 támogatja a műszaki tudományos, kutatási és fejlesztési tevékenységet, tudományos programokat és konferenciákat szervez, szakmai segédletek, módszertani útmutatók, irányelvek kiadásával, szabványok kidolgozásával segíti a szakmát. Honlap: Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) június elejétől érhető el a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gondozásában a Zöld Beruházási Rendszert (ZBR) ismertető portál, a kormányzati honlap tematikus aloldalaként. A ZBR működtetéséért a mindenkori nemzeti fejlesztési miniszter felel. Magyarország az elsők között dolgozta ki és indította el a szén-dioxid kvóta eladásokból finanszírozott energiahatékonysági és épületenergetikai programját. A Zöld Beruházási Rendszer azt követően született meg, hogy Magyarország 2008-ban értékesítette a Kiotói egyezmény keretei között meghatározott kvótamennyiségből fel nem használt szén-dioxid kvótái egy részét. A kvótaeladásokból származó bevételt hazánk maradéktalanul klímavédelmi célokra fordítja. A ZBR alapvető célja, hogy a beruházásra fordított pénzekből kizárólag mérhető, számszerűsíthető és igazolható üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentés valósuljon meg. A hatékony, jelentős kibocsátás-csökkentést eredményező beruházások támogatása nemzeti érdek is, hiszen nagyban hozzájárul az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, általa csökkenthető az energiafogyasztás és így mérsékelhető az ország energiafüggősége. Az építőipari szektorban indított energiahatékonysági programok megvalósítása nemcsak az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkenését eredményezi, de számos egyéb területre is pozitív hatással van, ideértve a társadalmi jólét javítását, az energiaszegénység csökkenését, az energiabiztonság javítását, a lakosság egészségi állapotának javulását, az ingatlanok piaci értékének emelkedését, a foglalkoztatási mutatók javulását, új üzleti lehetőségek megteremtését, valamint az életminőség javulását. A aloldal ismerteti egyebek mellett a Zöld Beruházási Rendszer jogszabályi hátterét, szervezeti felépítését, bemutatja a korábbi és a tervezett ZBR alprogramokat, példaértékű projekteket, továbbá pályázati lehetőségeket is kínál. A honlap angolul is elérhető az alábbi címen: Magyar Építőipari Névjegyzék A magán kezdeményezésre létrejött névjegyzékben azok a cégek szerepelnek, amelyek az építőiparhoz kapcsolódóan működnek, és az adatokat azok az intézmények, egyéb megrendelők kapják meg, akik az építőipar valamely szegmensére kíváncsiak, és mint leendő megrendelők keresnek terméket vagy szolgáltatást, illetve szolgáltatót. A honlap magyar nyelven elérhető: MIÉNK Klaszter A MIÉNK Klaszter egy fejlesztési koncepció a magyar építőipari vállalkozások hazai és közép európai régióban történő pozícionálására, piaci pozícióik erősítésére. A MIÉNK Klaszter legfőbb célja olyan építőipari erő létrehozása, amely jellemzően Magyarországon termelő, magyar munkaerőt és eszközparkot hasznosító vállalakozásokat fog össze. Olyan minőségben szolgáltató cégeket, amelyek az elkövetkező években alkalmasak stratégiai projektek, feladatok megvalósítására. A klaszterben a tagok egytől egyig folyamatosan fejlesztik termékeiket, szolgáltatásaikat és többek között újító szellemiségük különbözteti meg őket piaci versenytársaiktól. Oldal 10 / 29

11 Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. A Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. azzal a céllal alakult, hogy a magyarországi mikro-, kis- és középvállalati szektor finanszírozási lehetőségeit bővítő pénzügyi programokat alakítson ki és működtessen. A pénzügyi programok forrásainak 85%-át az Európai Unió biztosítja, 15% pedig hazai hozzájárulással valósul meg. A Társaság pénzügyi vállalkozásként működik, amelynek hatósági felügyeletét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete látja el, feladatait és kötelezettségeit a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség határozza meg. Honlapja magyarul: angolul: LÉTESÍTMÉNYGAZDÁLKODÁS V Á L L A L A T I S T R U K T Ú R A A létesítménygazdálkodás mint iparág viszonylag új fogalom, mégis igen jelentős szerepet játszik nemzetgazdasági szinten. A létesítménygazdálkodás a definíció értelmében szervezeti funkció, amely feladata, hogy optimális szinten biztosítsa a megrendelő intézmény létesítménygazdálkodási szolgáltatások iránti szükségletének kielégítését, azaz az intézmény, vagy szervezet főtevékenységének zavartalan működését. A létesítménygazdálkodási szolgáltatások fő jellegzetessége, hogy azokat általában helyben állítják elő és az intézmények azokat a működésük helyén veszik igénybe. A létesítménygazdálkodási szolgáltatások előállítására kialakult ipar (FM Industry) Magyarországon a legutóbbi számítások szerint a GDP 7%-át állítja elő és a foglakoztatásban 9-11 %-ot mondhat magáénak, a vásárlói oldal tekintetében pedig a megrendelők fele-fele arányban az állami és önkormányzati szektorból, illetve a magán szférából kerülnek ki. Mivel a létesítménygazdálkodási szolgáltatások előállítása az egész világon manufakturális jellegű szervezetekben történik, az ilyen jellegű működés kisebb fokú szervezettséget kíván, mint az ipari tömegtermelés, így jól illeszkedik a magyar társadalom informális jellegű működéséhez és ilyen szokásaihoz. Pontosan ezek miatt a sajátosságok miatt az iparágban szinte 100%-ban a KKV-ék részvétele a jellemző. A szervezetek által igénybevett létesítménygazdálkodási szolgáltatások igen széles skálát ölelnek fel. A szolgáltatási kör magában foglalja például az épületekhez, az infrastruktúrához kapcsolódó szolgáltatásokat az épület maga is szolgáltatás, épület-karbantartási és egyéb műszaki szolgáltatások, takarítás, az energiamenedzsment, őrzés-védelem, ide tartoznak továbbá az emberekhez, a közvetlen munkavégzéshez kapcsolódó szolgáltatások mint például az étkezési szolgáltatások, munkahelyi egészségügyi szolgáltatások, információs és kommunikációs szolgáltatások, helyi katasztrófa-megelőzés és -elhárítás, létesítmények tűzbiztonsági szolgáltatásai, bútorozás, költözések, vagyonvédelem, munkavédelem, területmenedzsment, stb. is. Oldal 11 / 29

12 F I N A N S Z Í R O Z Á S A létesítménygazdálkodási iparág közbeszerzési szempontból legnagyobb megrendelője a közszféra, tipikusan az alábbi területeken: - oktatási intézmények, - egészségügyi intézmények, - szociális igazgatási intézmények, - közigazgatási intézmények, kormányhivatalok, - közösségi közlekedés (pl.: állomások fenntartása). Az iparágat érintő közbeszerzési eljárások esetében az ajánlattevői kör figyelemmel a vállalati struktúrára is elsősorban a KKV-ék köréből kerül ki, viszonylag kevésbé jellemző a konzorciumi részvétel, ugyanakkor megfigyelhető, hogy a teljesítésbe a maguk is KKV-nak minősülő ajánlattevők gyakran vonnak be további KKV-nak minősülő alvállalkozókat. A finanszírozás az iparági sajátosságokra figyelemmel szinte kizárólag hazai forrásból valósul meg. Ugyanakkor elsősorban az egészségügyi és az oktatási ágazatban jellemzőek a finanszírozási problémák, az ajánlatkérői kifizetések csúszása. Mégis ez az az ágazat, amely esetében a közbeszerzési eljárások száma nem csökkent jelentősen, bár a megtakarítási szándék, és ezzel összefüggésben a beszerzések értékének és számának csökkenése itt is megfigyelhető, de nem olyan radikális mértékben, mint például az építőiparban. Mindez az iparág nyújtotta szolgáltatások jellegével függ össze, mivel ezek a szolgáltatások például takarítás, étkeztetés, stb. minden esetben a közszféra működőképességének biztosításához szükségesek T R E N D E K É S F E J L E S Z T É S E K A Z Á G A Z A T B A N A létesítménygazdálkodási iparág növekvő jelentőségét többek között az adja, hogy fejlesztésük növelheti az ország tőkevonzó képességét, jelentős számú munkahelyet teremt, elősegíti a gazdaság kifehérítését és növeli az adóbevételeket. A létesítménygazdálkodási szolgáltatások az üzleti szolgáltatások körébe tartoznak. A szervezetek igen nagyszámú létesítménygazdálkodási szolgáltatást használnak fel működésük során, a szolgáltatások által előállított értéktöbblet beépül a szervezet által előállított végtermékekbe. A létesítménygazdálkodási iparág biztos piacra számíthat noha természetesen az aktuális gazdasági helyzet ezen a területen is érezteti hatásait mivel annak legnagyobb felhasználói az állami, önkormányzati szervek, és az általuk igénybevett szolgáltatások szükségesek a folyamatos működésük biztosításához. Minderre tekintettel a létesítménygazdálkodási ipar szempontjából meghatározó a jelentőségük, mint a jövőbeli fejlődés irányító szereplőinek. A magyar közszférában megfigyelhető egy új tendencia a létesítménygazdálkodás vonatkozásában, nevezetesen több intézmény egyre inkább a fenntartható követelményeknek is megfelelő szolgáltatókat részesíti előnyben. Az irányzatot a környezettudatosság mellett a megtakarítási szándék is motiválja. Ezen a téren az egyik kiemelkedő példa Budapest Főváros Kormányhivatalának (BFKH) a nevéhez fűződik, amely Oldal 12 / 29

13 a magyar kormányhivatalok közül elsőként, a Magyar Közbeszerzési Intézet közreműködésével elkészítette zöld közbeszerzési szabályzatát annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárásaiban fokozottan tudja a zöld szempontokat érvényesíteni, elsősorban a létesítménygazdálkodás körébe tartozó beszerzési eljárások esetében. A zöld közbeszerzési szabályzat meghatározza azt az eljárásrendet, amelynek alkalmazásával a zöld kritériumok beépíthetőek a kiírásokba, elsősorban a bírálat, az alkalmasság, és a műszaki leírás vonatkozásában, például többletpontok a környezettudatos ajánlattevőknek, környezetbarát, energiatakarékos berendezések beszerzése. A zöld közbeszerzések alkalmazásával a BFKH megtakarításokat is el kíván érni, mivel több esetben az ilyen típusú beszerzések által, a megfelelő jogtechnikai megoldások és követelmények beépítésével költséghatékonyabb módon lehet kielégíteni az adott beszerzési igényt, mint a hagyományos eszközök alkalmazásával. A BFKH folyamatosan vizsgálja, melyek azok a lehetőségek, megoldások, beszerzési tárgyak, ahol a zöld kritériumok beépítése által megtakarítások érhetőek el, és a kidolgozott megoldásokat beépíti közbeszerzési eljárásaiba H O Z Z Á F É R É S A Z I N F O R M Á C I Ó K H O Z Magyar Létesítménygazdálkodási Szövetség (MLGSZ) A Magyar Létesítménygazdálkodási Szövetség küldetése a két rokon szakma, az épületgazdálkodás (property management) és a létesítménygazdálkodás (facility management) szakembereinek tömörítése, érdekeik képviselete, szakmai fejlődésük elősegítése. Az MLGSZ további célja a létesítménygazdálkodás, mint stratégiai jelentőségű üzleti terület magyarországi és nemzetközi fejlődésének elősegítése, hazai gyakorlattal való integrálása, valamint a kapcsolatépítés a szakmában. A Szövetség legfontosabb feladatának a magas szintű szakmai közélet szervezését tekinti, teret ad a szakma önszerveződésének, az érdekek egyeztetésének, fórumot teremt a legfrissebb szakmai információk, tapasztalatok cseréjéhez, rendszeresen szakmai találkozókat, workshopokat szervez, közreműködésre a szakmai közélet legnevesebb hazai és nemzetközi tekintélyeit kéri fel. Előzőeken túl, az MLGSZ aktívan részt vesz a nemzetközi szakmai életben és az európai szabványosítási munkában. Képviselteti magát a CEN-ben, az Európai Szabványtestületen belül folyó munkában, a Magyar Szabványügyi Testület munkabizottságaiban, támogatja a tevékenységi körébe vágó, a CEN szabványokhoz kapcsolódó nemzeti szabványosító tükörbizottságok megszervezését és létrehozását a Magyar Szabványügyi Testületen belül. A szakmai honlap elérhető: Magyar Tisztítás-technológiai Szövetség (MATISZ) A MATISZ a létesítménygazdálkodáson belül kifejezetten a takarítás-technológia alágazat kapcsán fejti ki tevékenységét, együttműködésben más szervezetekkel. A MATISZ kifejezetten támogatja a környezetkímélő, ún. zöld technológia bevezetését a tisztítástechnológiai szolgáltatásokba, és közreműködik a korrekt, szakmaiságot és a szolgáltatók jogos érdekeit is figyelembe vevő közbeszerzések megteremtésében azzal is, hogy a pályázatok kiírásánál, bírálati döntéseknél tudomására jutott anomáliák esetén független szakmai szervezetként fellép. A MATISZ honlapján, napi szinten nyújt tájékoztatást az ágazatot érintő aktuális közbeszerzési lehetőségekről. A Szövetség honlapja: Oldal 13 / 29

14 Sportlétesítmények Magyarországi Szövetsége A Szövetség a létesítménygazdálkodási ágazaton belül kifejezetten a magyarországi sportlétesítmények üzemeletetésével kapcsolatos feladatokra koncentrál, tagjainak pályázatfigyelési feladatokat is ellát. A Szövetség honlapja: INNOVÁCIÓ Magyarország versenyképessége a jövőben nagyban függ a tudásalapú és innovatív ágazatoktól az ilyen ágazatok meglétéhez azonban egészséges iparszerkezetre és a jövő technológiáit kiaknázni képes eszközökre van szükség. Át kell hidalni tehát a tudományos és a vállalkozási szféra közötti szakadékot, hogy a laboratóriumokban született nagyszerű ötletek világsikerű termékeket eredményezhessenek. Ez a célkitűzés összhangban van az Európai Unió célkitűzéseivel is. Természetesen az innováció, innovatív megoldások több iparágat is érintenek, így az alábbiakban erre a sajátosságra figyelemmel mutatjuk be a jelenlegi helyzetet, és a lehetőségeket I N N O V Á C I Ó S J E L L E M Z Ő K Az újító vállalkozások aránya Magyarországon még viszonylag alacsony, de az a kormányzati szintű felismerés, hogy elsősorban a KKV-kat érintően szükséges az innovatív megoldások támogatása, várhatóan lendületet ad a jövőben. A sikeres innováció és a versenyképesség napjainkban egyre jobban függ attól, hogy az innovációs rendszer szereplői, és különösen a gazdasági szereplők miként tudnak bekapcsolódni a lokális, regionális, nemzeti és globális szinten szerveződő különböző funkciójú és struktúrájú hálózatokba. Minderre figyelemmel a versenyképesség és az újítókésség elengedhetetlen feltétele a kooperációk szükségességének és értékének a felismerése, és az együttműködések kialakítása, fenntartása és fejlesztése. Magyarországon a szervezetközi hálózatok és az intézmények közti együttműködések kutatása megkezdődött, de még számos feltáratlan terület van, így különösen a nemzeti innovációs rendszer és a regionális innovációs rendszerek terén. A piacon jelenlévő innovatív vállalkozások között KKV-ék is vannak, de jelenleg még nem ez a jellemző, a KKV-ék többségének innovatív aktivitása igen alacsony, részben a gazdasági helyzet közelmúltban bekövetkezett negatív változásai okán, bár ez a vállalkozói kör a gazdasági válság előtt sem volt túl aktív ezen a téren. Mégis az innováció területén a kedvezőtlen gazdasági helyzetnek pozitív hatásai is voltak. Az innovatív szervezetek közül több némileg meglepő módon épp a gazdasági válság alatt tudott úgy profilt, illetve stratégiát váltani, hogy most erősödve vásárolja meg sorra korábbi konkurenseit. Tehát vannak igen pozitív példák is, de ezek száma viszonylag csekély. Oldal 14 / 29

15 I N N O V Á C I Ó É S K Ö Z B E S Z E R Z É S A magyar közbeszerzési piacon az innováció lehetőségeit csak mostanában kezdik el felismerni, máris több előremutató kezdeményezés figyelhető meg ezen a téren. Az innovatív termékek és szolgáltatások gyorsabb kereskedelmi célú hasznosításának útjában álló akadályok lebontását célzó projektek végrehajtására jött létre egy tizenkét európai régióból álló hálózat, amelynek a magyarországi Észak-Alföld régió is tagja. Utóbbi egy, a rendkívül nehézkes önkormányzati közbeszerzés hatékonyságának javítására alkalmas, máshol már bevált kezdeményezés megvalósításán dolgozik. A kapcsolódó RAPIDE projekt ( legfőbb célja, hogy erősítse a közszektor szerepét az innováció ösztönzésében főképp úgy, hogy segíti a KKV-kat abban, hogy minél gyorsabban vezessék be innovatív termékeiket a piac(ok)ra, melynek három fő akadályozó tényezője a kockázatmenedzselés, az innováció finanszírozása és a hatékony partnerség. A cél, hogy a nemzetközi tapasztalatcsere által a régiók áthidalhassák az innovációs ötletek és piaci lehetőségek között meglévő űrt azáltal, hogy nyíltan és őszintén beszélgetnek azokról a kihívásokról, amelyekkel mindannyian szembenézünk. A hálózat magyar tagja, az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (ÉARFÜ) jelenleg a kereskedelmi célú hasznosítást megelőző közbeszerzést teszteli egy kísérleti projekten keresztül, mivel a régióban a piac húzóerejének hiányát azonosították az innováció piacra való jutásának fő akadályaként. A magyar innovációs rendszer főleg az innováció keresleti oldalát célzó intézkedésekkel támogatja az újító tevékenységet. A megállapítások értelmében a kereskedelmi célú hasznosítást megelőző közbeszerzési folyamat célja a fent említett akadály elhárítása, és a projekt keretében egy olyan kísérlet lefolytatása, amelynek során élénkíteni tudják a vállalkozások versenyét a kutatásban és a fejlesztésben. Az ÉARFÜ tapasztalatai azt mutatják, hogy az önkormányzatoknak a közbeszerzés kötött szabályai miatt nincs sem lehetőségük, sem elég információ nem áll a rendelkezésükre annak érdekében, hogy a közbeszerzési kiírás részeként innovatív elemeket építsenek a pályázatba. A modell kipróbálása során szakértők szerint a cégeket még a közbeszerzési eljárás kiírása előtt versenyeztetnék, és eleve a legsikeresebb pályázat eredménye alapján hirdetnék meg később a tendert. Ez a módszer nem csak lerövidítené a közbeszerzési folyamatot, de a közpénzek hatékonyabb felhasználását is biztosítaná, miközben azt is lehetővé tenné, hogy egy-egy innovatív termék vagy szolgáltatás ne csupán a szerződést kötő hatóság számára hasznosuljon. Az ÉARFÜ célja, hogy a RAPIDE program keretében egy ilyen kísérleti projektet vigyen végig, amelynek eredményeként egy prototípus jön majd létre. A kísérlet eredményeként az ÉARFÜ ajánlásokat kíván megfogalmazni a közbeszerzést lebonyolító hatóságoknak és a regionális döntéshozóknak, a jó gyakorlatot pedig az operatív program konkrét prioritásainál is fel kívánják használni. A kereskedelmi célú hasznosítást megelőző közbeszerzés regionális operatív programba való integrálására eddig még nem volt példa. Észak-Alföld regionális operatív programjára mintegy 250 milliárd euró áll rendelkezésre 2007 és 2013 között. Ebből millió forint juthat a RAPIDE program keretében futó projekt megvalósítására. Hasonlóan előremutató kezdeményezés az ún. NETINNOV projekt ( amely a kapcsolathálózatok innovációra gyakorolt hatását, a gazdasági együttműködések területi és ágazati különbségei vizsgálja a magyar KKV szektorban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Regionális Kutatások Központja, valamint a Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet közreműködésével, és a Magyar Innovációs Hivatal támogatásával. Oldal 15 / 29

16 A kétéves kutatási projekt célja egy olyan országosan reprezentatív felmérés elkészítése volt a magyar vállalkozások körében, amely alapján bemutathatóak a cégek innovációs aktivitásának jellemzői, a gazdasági és innovációs együttműködések kapcsolathálózati paraméterei, valamint az ágazati és területi különbségek mintázata. Mindez lehetővé tette, hogy a kutatási eredmények alapján megpróbáljanak különböző összefüggéseket keresni a vállalati méretnagyság, az ágazati hovatartozás, vagy a regionális elhelyezkedés vonatkozásában. Ezek az eredmények mind kulcsfontosságúak lehetnek abból a szempontból, hogy hogyan lehet a KKV-ék innovációs aktivitását növelni, melyek az elhárítandó akadályok, és hogyan hasznosítható ez a tudás a közbeszerzési piacon T R E N D E K É S F E J L E S Z T É S E K A Z Á G A Z A T B A N Az innováció és versenyképesség javítása, illetve növelése terén a jövőben a közszféra beszerzései bírhatnak kiemelkedő jelentőséggel, egyúttal a közszolgáltatások színvonalának javulását eredményezve. A kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzés (Precommercial Procurement) egy új eszköz lehet ennek érdekében. Az új eszköz segítségével amellett, hogy javítható a közszférabeli szolgáltatások szintje, segít lehetőséget teremteni az európai vállalkozások számára a piaci részvétel tekintetében. Az elképzelés lényege az, hogy a közpénzekből gazdálkodó hivatalok, közszolgáltatást nyújtó intézmények éves költségvetésének meghatározott százalékát a jövőben innovatív megoldásokat jelentő áruk, szolgáltatások beszerzésre kellene fordítani. A közbeszerzési szempontból ajánlatkérőnek minősülő állami, vagy önkormányzati intézmény nyílt eljárást alkalmazva az ajánlattételre történő felhívásban csak egy általánosabb jellegű - az adott időben a piacon lévő áruk, szolgáltatások által nem vagy nem megfelelő mértékben kielégíthető - igényt fogalmazna meg, a megoldási, megvalósítási lehetőségek kidolgozása, kifejlesztése már az ajánlattevők feladata lenne. Mindez azzal az előnnyel járna, hogy iránymutatást adna az érintett ágazatnak a jövendő közszférabeli igények vonatkozásában, így az iparnak, a gazdaságnak nem kell saját elgondolás szerint végezni a fejlesztéseket, saját erőforrásokkal vagy valamely akadémiai közreműködéssel, hanem a cégek közvetlenül találkozhatnak a valós, konkrét piaci igényekkel és ezekre koncentrálhatják fejlesztéseiket, mindezt közpénzből finanszírozva, mindkét fél előnyére. Mindez egyúttal jelentős idő-, költség- és energia megtakarítást jelent, amely az innováció és a versenyképesség fellendüléséhez vezethet. A közérdek oldaláról nézve pedig pozitívum lehet, hogy a közszféra ezzel a konstrukcióval alacsonyabb áron jut az adott időben piacon lévőkhöz képest magasabb színvonalú árukhoz, szolgáltatásokhoz, megfelelve az azonos árért nagyobb értéket elvnek" is. A kifejezetten forrásigényes innováció tekintetében a gazdasági válság és a banki hitelforrásokhoz jutás nehézségei miatt a közpénzek ilyen jellegű felhasználása még inkább indokolttá vált, és új lehetőségeket teremtene az innovatív KKV-ék számára is. Oldal 16 / 29

17 H O Z Z Á F É R É S A Z I N F O R M Á C I Ó K H O Z Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) A Nemzeti Innovációs Hivatal a Kormány kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szerve. A Hivatal a nemzetgazdasági miniszter irányítása alatt működik; elnökét és elnökhelyettesét a miniszter nevezi ki. A Hivatal részt vesz a hazai tudomány-, technológiaés innováció politika (TTI politika) kidolgozásában, megvalósításában és a végrehajtását segítő kormányzati információs és elemző tevékenység ellátásában, a KKV-k innovációs tevékenységének ösztönzésében, a kutatási együttműködések és a hálózatosodás, valamint a fiatal innovatív vállalkozások inkubációjának elősegítésében; a K+F eredmények hazai és külföldi piaci hasznosításának támogatásában; a magyarországi külföldi tőkebefektetések ösztönzésében, továbbá a TTI politika területén folyó nemzetközi, illetve EU integrációs együttműködések szakmai feladatainak összehangolásában, valamint a kétoldalú tudományos és technológia (TéT) együttműködések szakmai koordinációjában. A NIH feladata egy olyan, a hazai K+F rendszerbe illeszkedő, információs és elemző bázis létrehozása, amely mind a kormányzati döntéshozók, mind a szakmai közösségek információs igényeinek képes megfelelni. A központ révén lehetővé válik a meglévő adatbázisok összefűzése, a párhuzamosságok kiszűrése, felszámolása, integrált elemzések készítése, valamint a tényalapú, megalapozott stratégiatervezés. Ezzel az innovációs szféra valamennyi szereplője számára elérhetővé válnak mindazok az információk, amelyek az összehangolt működéshez, a minél hatékonyabb együttműködéshez szükségesek. Az adatbázissal egyszerűsödne az EU és az OECD statisztikai kiadványaiba való adatszolgáltatás, és lehetővé válna a nemzetközi trendekkel való folyamatos összehasonlítás, elemzés és értékelés. A NIH segíti az olyan konkrét, operatív partnerségekhez vezető nemzetközi hálózatokban és projektekben való részvételt, amelyeknek gazdasági-társadalmi eredményei rövid- és középtávon, Magyarországon hasznosulhatnak. A NIH honlapja magyarul: angolul pedig az alábbi címen érhető el: Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) A MISZ szellemi termékek létrehozását, elterjesztését, illetve átadását, átvételét és gyakorlati hasznosítását - a köztestületként működő kereskedelmi és iparkamarákkal szoros együttműködésben segíti elő, annak érdekében, hogy növekedjék a vállalatok teljesítménye, jövedelemtermelő képessége, és az innováció segítségével felgyorsuljon a modernizáció és ennek eredményeképpen a gazdasági fejlődés. A MISZ az innovációs folyamatban érdekeltek - kutatóintézetek, fejlesztővállalatok, innovatív vállalatok és vállalkozások, tanácsadó, marketing és egyéb innovációs szolgáltató cégek, önálló vállalkozók, kockázati tőkebefektetők stb. - számára információs rendszert alakít ki és működtet, szakmai konferenciákat, szimpóziumokat szervez, a Szövetség közreműködik a magyar K + F és innováció politika alakításában, regionális hálózatot épít ki és széleskörű bel-, és külföldi kapcsolatrendszert alakít ki, tagozatai és bizottságai közreműködésével, javaslatok, állásfoglalások kidolgozásával és egyéb segítséggel (marketing munkával, reklám-, és propaganda-tevékenységgel, szakmai tanácsadással stb.) kedvező szakmai hátteret biztosít a magyarországi innovációs tevékenységekhez. A Szövetség szakmai honlapja: Oldal 17 / 29

18 Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) Enterprise Europe Network A HITA fő feladata egyfelől a hazai kis- és középvállalkozások külgazdasági tevékenységének támogatása, másfelől a külföldi cégek magyarországi befektetéseinek ösztönzése. A Hivatal számos, az innovációval összefüggő tevékenységet végez, például információt nyújt a nemzeti és nemzetközi szinten elérhető K+F támogatási lehetőségekről, programokról, a pályázható forrásokról. Ezen tevékenységek fő felelőse a Hivatalon belül az Enterprise Europe Network osztály (a nemzetközi hálózat budapesti irodája), amely számos egyéb feladata mellett a kis- és középvállalatok innovatív technológiáinak hasznosítását is elősegíti a vállalkozások technológiai potenciáljának felmérésével és azzal, hogy e vállalkozások bekerülhetnek a technológia-transzfert elősegítő adatbázisba. A nemzetközi technológia-transzfert elősegítő rendezvények szervezésével a hálózat lehetőséget biztosít technológiák kölcsönös átvételére, hasznosítására, a közös fejlesztésekre, valamint különféle formájú együttműködések kialakítására. A hálózat továbbá segíti a KKV-ket az Európai Unió 7. Kutatási Keretprogramjába való bekapcsolódásban, konzorciumi formában ( A HITA és az Enterprise Europe Network hálózat tevékenységéről bővebb információ az 1.6. fejezetben olvasható. Magyar Közbeszerzési Intézet (MKI) Az MKI magán kezdeményezésre jött létre, feladatai közé tartozik többek között a fenntarthatóság, innováció ösztönzése, mind az ajánlatkérői, mind az ajánlattevői szférában, illetve a KKV-ék közbeszerzési részvételének elősegítése, ez utóbbi téren szoros együttműködésben a Budapesti Kereskedelmi Iparkamarával (BKIK Az MKI keretein belül jelenleg is folyik egy kutatás annak érdekében, hogy az Intézet felmérje, az elsősorban önkormányzati ajánlatkérők körében milyen hajlandóság van az innovációhoz kapcsolódó tartalmú közbeszerzési eljárások kiírására, illetve milyen módon van lehetősége az ajánlatkérőknek a KKV-ék közbeszerzési részvételének elősegítésére. Az Intézet felvállalta, hogy segít a közszféra szereplőinek előremutató közbeszerzési szakmai gyakorlatok, dokumentumok kidolgozásában, mint hídképző szervezet, noha az MKI tevékenysége nem korlátozódik kizárólag az innováció témakörére, a haladó közbeszerzési gyakorlatot egyéb eszközökkel is igyekszik elősegíteni. Az MKI honlapja az alábbi címen érhető el: Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) Az IVSZ köztestület, amelynek célja egy nemzetközileg integrált, innovatív hazai infokommunikációs szektor létrehozása annak érdekében, hogy az megállja a helyét a globális versenyben, és a versenyképes magyar gazdaság húzóágazatává váljon. Célja az információs és kommunikációs technológia (IKT) szakterület fejlődésének, megismertetésének elősegítése, a tagszervezetek szakmai, iparági érdekeinek hatékony képviselete, továbbá az IKT és IKT-elektronikai iparág magyar és nemzetközi elismertségének növelése, valamint IKT kutatás fejlesztés és innováció elősegítése, támogatása és végzése. A Szövetség honlapja: Innoinfo-projekt Az Innoinfo-projekt célja, hogy segítse a magyar és a szlovák vállalkozások megjelenését egymás piacán. A háromnyelvű oldalakra a csatlakozók feltölthetik céges adataikat, képeket, Oldal 18 / 29

19 térképet, céglogót, de hírek, események, képgalériák és szavazások közzétételére is lesz lehetőség, a fórumok pedig szakmai eszmecserére, az adott társaság tevékenységével kapcsolatos visszajelzések küldésére biztosítanak kiváló platformot. A rendszer lényege, hogy az Innoinfon megjeleníthetők lesznek a cégek közötti partneri, megrendelői kapcsolatok, és újabb együttműködések keresésére is adott lesz a lehetőség, azaz egy magyar gyártó könnyedén talál majd szlovák beszállítót az oldal segítségével, csak fel kell töltenie saját lapjára, hogy milyen vállalkozást keres. Az Innoinfo egészen új kezdeményezés, a projekt honlapja január 1.-től érhető el. 2. Közbeszerzési kezdeményezések 2.1. KÖZÖSSÉGI SZINTŰ KEZDEMÉNYEZÉSEK A K Ö Z Ö S S É G I K Ö Z B E S Z E R Z É S I I R Á N Y E L V E K R E N D S Z E R E Az Európai Unióban a közbeszerzési szabályok alapjait két irányelv határozza meg. A 18/2004/EK irányelv az úgynevezett kormányzati ajánlatkérőkre vonatkozó szabályokat határozza meg. A kormányzati ajánlatkérők alatt gyakorlatilag az állami, önkormányzati szerveket értjük. Az irányelvek értelmében a fő beszerzési tárgyak az árubeszerzés, szolgáltatás megrendelése, és az építési beruházás. Az irányelv meghatározza az alkalmazható eljárási típusokat is - amelyek a nyílt, a meghívásos, a tárgyalásos, valamint a versenypárbeszédes eljárás valamint egyes eljárási részletszabályokat, így például az eljárási határidőket, a nyilvánosságra vonatkozó, és egyéb garanciális rendelkezéseket. A 17/2004/EK irányelv az úgynevezett közüzemi ajánlatkérőkre vonatkozik. A közüzemi ajánlatkérők tulajdonképpen a közüzemi szektor így például a közlekedés, energiaellátás, postaszolgáltatások, stb. - szereplői, és noha főbb vonalakban a rájuk irányadó szabályok azonosak a kormányzati ajánlatkérőkre vonatkozókkal, tekintettel az általuk ellátott közfeladat speciális jellegére, a részletszabályok szintjén vannak eltérések. Az irányelvek, és egyéb kapcsolódó uniós közbeszerzési jogszabályok szövege az alábbi címen érhető el: A K K V - É K K Ö Z Ö S S É G I S Z I N T Ű V É D E L M E Az európai KKV-védelmi politika kiemelkedő dokumentuma az ún.. Small Business Act (SBA), mely a KKV-k helyzetbe hozásával kapcsolatban kiemeli annak pozitív következményeit, nevezetesen munkahelyteremtő képességüket, a bennük rejlő hosszú távú fenntartható fejlődési lehetőséget. A helyzetbe hozás a Lisszaboni Stratégia része, mely a növekedés és munkahelyteremtés jegyében rugalmasabb közigazgatást, kevesebb adminisztrációt, időben kifizetett számlákat, képzést és nem utolsó sorban többek között a Oldal 19 / 29

20 közbeszerzésben való nagyobb részesedét tűzött ki célul a KKV-k számára, akik Európa növekedésének zálogai lehetnek. Számszerűsítve 2012-re az adminisztratív korlátokat 25%- kal kell csökkenteni. Az SBA szövege elérhető az alábbi címen: da,de,el,en,es,et,fi,fr,hu,it,lt,lv,mt,nl,pl,pt,ro,sk,sl,sv,&val=473714:cs&page Európai KKV Portál: A MAGYAR KÖZBESZERZÉSI KÖRNYEZET Magyarországon jelenleg a közbeszerzési jogi környezet teljes megújítása zajlik, az új közbeszerzési törvény, a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény, január 12.- én lép hatályba. A törvényalkotás során az elsődleges jogpolitikai célok az alábbiak voltak: - a közbeszerzési eljárások rugalmasabbá és egyszerűbbé tétele, egyes eljárási fajták világosabb szabályozása; - a mikro-, kis- és középvállalkozások részvételének elősegítése a közbeszerzésekben visszaélések és korrupció lehetőségének csökkentése a lánctartozások visszaszorításához és leküzdéséhez hozzájáruló szabályozás bevezetése és a többnyire mikró és kisvállalkozói körből kikerülő az alvállalkozók kifizetésének biztosítása; - az adminisztratív terhek csökkentése; - a környezetvédelmi szempontok, zöld közbeszerzés hangsúlyosabb megjelenése; - valamint kedvező jogszabályi környezet megteremtése a védett foglalkoztatók nagyobb térnyeréséhez A M A G Y A R K Ö Z B E S Z E R Z É S I T Ö R V É N Y A magyar közbeszerzési törvény rendszerében az eljárási szabályok attól függően változnak, hogy a beszerzés értéke eléri, vagy meghaladja az európai uniós értékhatárokat, ez esetben ugyanis az ún. közösségi rezsim szabályai szerint kell az ajánlatkérőnek kiírnia a közbeszerzési eljárását. Amennyiben a beszerzés értéke nem éri el ugyan a közösségi értékhatárokat, de meghaladja a nemzeti értékhatárokat, abban az esetben az ajánlatkérőnek a nemzeti rezsim szabályai szerint kell eljárnia. A törvény hatálya alá tartozó beszerzési tárgyak az árubeszerzés, szolgáltatás megrendelése, az építési beruházás, az építési koncesszió, és sajátos nemzeti specialitásként a szolgáltatási koncesszió. A közbeszerzési eljárások főszabályként mind a közösségi, mind a nemzeti rezsimben hirdetménnyel indulnak. A hirdetmény nélküli eljárások kivételesek, és szigorú jogszabályi feltételekhez kötöttek, összhangban az irányelvi előírásokkal. A közösségi rezsim szerinti Oldal 20 / 29