A farmgyakornoki program a magyar agrárium fellendítéséért

Átírás

1

2 Bevezető Az agrárgazdaság és a vidékfejlesztés viszonylag új és tudásanyagában rohamosan fejlődő-változó szakterületein a tájékozottság, vagy az újabb szakismeretek, támogatási lehetőségek elérése komoly kihívás ma bárki számára. Az Európai Unió közös agrár- és vidékpolitikájának kitűzött céljait számos támogatási forma szolgálja és a szaktárcának is több olyan kezdeményezése van, amelyek a vidéken élők életkörülményeit közvetlenül, vagy a lakóhely és a helyi közösség közvetítésével javítják. Az Internet az információk terítésében ugyan sokat segít és használóinak tábora a vidéki térségekben is gyorsan növekszik, azonban ma még gazdálkodók és a falvakban élők széles köréhez nem jut el. Tapasztalatok szerint nem helyettesíthető vele a hagyományos nyomtatott formában összegyűjtött és -szerkesztett információtár, amely átfogó képet ad a sokak számára elérhető különböző ismeretszerzési lehetőségekről szakembernek és támogatást igénylőnek egyaránt. Ebben a kiadványban olvashat a fiatalok külföldi tapasztalatszerzési lehetőségeiről és a több éve sikeres farmgyakornok programról. Számba vesszük a következő években bárki által választható, a gazdálkodás fenntarthatóságát és eredményességét szolgáló, újszerű ismereteket nyújtó képzéseket. Bemutatjuk az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) I. és II. tengelyéhez kapcsolódó egyes intézkedések kedvezményezettjeinek kötelező képzéseit, illetve a Natura 2000 kifizetések, az agrár-környezetgazdálkodási és az erdő-környezetvédelmi kifizetések feltételeit. Tájékoztatást adunk egy olyan új kezdeményezésről, amely napjainkban formálódik minden tagországban és alkotja majd egy hasznos, új tájékozódási és kapcsolatteremtési fórummá az Európai Vidékfejlesztési Hálózatot. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózatba (MNVH) bárki regisztráltathatja magát, ami kötöttséget, vagy kötelezettséget nem jelent, viszont részesülhet a hálózat fokozatosan kiépülő szolgáltatásaiból. Az előzőekben felsoroltakról az egyes fejezetek végén megtalálható a bővebb és konkrétabb információt tartalmazó honlap, vagy személyesen tájékozódni lehet a falugazdász hálózatnál, illetve a minden kistérségben elérhető Helyi Vidékfejlesztési Irodáknál.

3 A farmgyakornoki program a magyar agrárium fellendítéséért A rendszerváltással beköszöntő piaci verseny valamennyi tényezője szinte egyszerre és felkészületlenül érte a magyar agráriumot, a vidéken élő embereket. A helyi közösségekben éppen ezért csak kisebb-nagyobb válságokon keresztül érlelődik meg a változtatás gondolata, az alkalmazkodás szükségessége. Pedig a változás elengedhetetlen A globalizációs hatások, az ágazatban kialakult erőteljes ugyanakkor a hazai gazdálkodók számára egyenlőtlen versenyhelyzet megköveteli, hogy a tudás mindenki számára a lehető leghatékonyabb formában hozzáférhetővé váljon. Nehezíti a helyzetet, hogy egyrészt az agrárium szereplői a tanulási kompetenciák tekintetében (rossz korösszetétel, alacsony iskolázottság) hátrányos helyzetben vannak, másrészt az információs csatornák egymással versenyezve és nem egymást erősítve próbálják a célcsoportot elérni. A tudás és a szükséges információk termelőkhöz történő eljuttatását, a termelők felkészítését, folyamatos tovább képzését, a korszerű technikák és technológiák széles körű gyors elterjesztését csak az ismeretátadási rendszer szereplőinek és elemeinek összehangolt fejlesztése és működtetése révén lehet költségkímélő módon megoldani. Integrált vidékfejlesztés Magyarországon a vidéki területek, az agrárium ökológiai adottságai, fejlettsége régiónként nagy változatosságot mutat. A tulajdonviszonyok, a gazdálkodási formák gyökeres átrendeződését a kilencvenes évek elejétől a humán erőforrás oldaláról az egyre kiterjedtebb szociális feszültségek is jellemezték. A mezőgazdasági (vidéki) munkaerő tudott legkevésbé alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, a gondok mérséklésére a munkaerőpiac, az oktatás, a szakképzés eszközei igen szerény mértékben voltak csak képesek. A gazdálkodás modernizálása iránti igényt az európai uniós csatlakozás inkább felerősítette, sőt ebből eredően, igen sok szakterület, szakismeret (marketing, ügyvitel, informatika, gazdaságelemzés) hiányára derült fény. A mezőgazdaság egyre csökkenő nemzetgazdasági szerepe, a sok vidéki települést sújtó szegénység és elvándorlás miatt a hagyományos, agrárközpontú szemlélet helyét a vidékfejlesztés integrált megközelítésének kell átvennie. Ez többek között magában foglalja az ipar, a területfejlesztés, a környezetvédelem, a szociálpolitika, a humán erőforrások és a közösségek fejlesztésének szempontjait is. A vidék integrált fejlesztésének olyan folyamatnak kell lennie, amely erősíti a helyi emberi és közösségi erőforrásokat, a helyi vezetést, a vállalkozói kultúrát, az innovációt és az embereknek azt a képességét, hogy céltudatosan és hatékonyan tudjanak együttműködni. Előtérben a nemzeti érdek Az uniós tagországok különösen a legutóbbi két bővítés során csatlakozó országok tapasztalatai azt mutatják, hogy jelentős azoknak a gazdálkodóknak a száma, akik a tárgyilagos információk hiánya vagy a szellemi szolgáltatási szektor gyengeségei miatt a bővítést követő időszakban csődbe jutnak és elhagyják az ágazatot, növelve ezzel a városi és vidéki munkanélküliek számát. Mindezt megelőzendő, indította útjára a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az úgynevezett farmgyakornoki programot, ami persze nem előzmények nélküli. A nemzetközi mezőgazdasági gyakornokprogram mintegy 100 éves múltra tekint vissza. A magyar fiatalok először az 1970-es évek elején utaztak külföldi szakmai gyakorlatra (az Egyesült Államokba) állami támogatással, szervezett körülmények között. A rendszerváltást, a magyar gazdaság szerkezetátalakítását követően új célok és feladatok fogalmazódtak meg, s a gyakornokprogram is új lendületet vett. A farmgyakornoki program támogatása nemzeti érdek, hiszen közép- és hosszú távon hozzájárul a magyar agrárium nemzetközi versenyképességének növeléséhez azáltal, hogy a gyakornokok saját tapasztalataikon keresztül megismerik a mezőgazdasági termeléssel és feldolgozással kapcsolatos szigorú minőségi, megbízhatósági követelményeket, az ezzel kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeket, a programban részt vevő fogadó országok termelési, üzemvezetési, piacszabályozási gyakorlatát. A programban való részvétel további szakmai hozadéka a korszerű technikák és technológiák megismerése, a piaci versenytárs titkainak ellesése, együttműködési lehetőségek feltárása, nemzetközi szakmai kapcsolatok kialakítása. A gyakornoki program sikeres végrehajtása hozzájárul a fiatal agrár- 3

4 vállalkozók szükséges szemléletváltásához is, nyelvi, kommunikációs képességeik fejlesztéséhez. A program utógondozása biztosítja a volt gyakornokokkal való rendszeres kapcsolattartást, a kölcsönös információcserét, és elősegíti a fiatalok mozgósítását az agrárpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében. Önismereti tréning Az agrár- és élelmiszer-ágazat világméretű globalizálódásával egyre nagyobb szükség van arra, hogy a fiatal magyar agrárszakemberek megismerjék a világ mezőgazdaságát, személyes szakmai tapasztalatokra tegyenek szert, idegen nyelveket sajátítsanak el és fejlesszék szakmai ismereteiket. Erre biztosít lehetőséget az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézete (FVM VKSZI), amely megszervezi az agrárium területén dolgozó vagy ott tanulmányaikat folytató fiatal magyar szakemberek külföldi szakmai gyakorlatát, és közreműködik annak lebonyolításában. A külföldi gyakornokprogram során a résztvevők a mezőgazdaság területén, a szakmai felkészültségüknek és az igényeiknek megfelelően kiválasztott gazdaságokban, a szakterületükhöz kapcsolódó fizikai munkát végeznek, amiért meghatározott összegű térítést kapnak. Az ellátásról, az elszállásolásról a fogadó gazda gondoskodik legtöbbször saját otthonában, az ő feladata az is, hogy a fizikai munka mellett biztosítsa a gyakornok számára a nyelvtanulás és a szakmai ismeretszerzés lehetőségét, a rálátást a gazdaság működtetésére, bevezesse a gyakornokot az adott közösség életébe. A program megvalósításának jogi kereteit a részt vevő országok programszervezői közötti, valamint a programszervező és a fogadó gazdaság közötti kétoldalú együttműködési megállapodások jelentik, amelyek megfelelő védelmet nyújtanak a fiatal gyakornokok számára, s még véletlenül sem lehet összekeverni őket a külföldi munkavállalóval vagy az idénymunkással. A külföldön gyakornokként eltöltött idő, a nyelvtanuláson és a szakmai ismeretek gyarapításán túl, a megmérettetésnek, az önismeret fejlesztésének is az eszköze, jelentősen hozzájárul az egyéniség fejlődéséhez, és kitűnő lehetőséget nyújt más kultúrák mélyebb megértésére, elfogadására. Tanulás a gyakorlatban A külföldi gyakorlati helyekkel jelentősen bővül a hazai fiatal szakemberek számára elérhető szakmai gyakorlatot kínáló munkahelyek száma, amire nagy szükség van. Az FVM VKSZI munkatársai szervező munkájuk során számtalanszor tapasztalják és külföldi partnereik visszajelzése is azt mutatja, hogy a magyar fiatalok elméleti felkészültsége magas színvonalú, nyelvtudásuk évről évre jobb, szakmai gyakorlatuk viszont nagyon kevés. Ebből a szempontból lényeges, hogy az intézet lehetőséget biztosít arra, hogy az érdeklődő fiatalok a leendő szakmájukban a gyakorlatban próbára tegyék tehetségüket, rátermettségüket. Sokan utaznak ugyanis külföldre, például nyelvgyakorlás céljából, de nem kapnak munkalehetőséget a saját szakterületükön. A farmgyakornoki program előnye éppen az, hogy a jelentkezők egyszerre végezhetik a kiválasztott szakmai munkát, s ezzel párhuzamosan lehetőségük nyílik a tanulásra és a nyelvgyakorlásra is. Folyamatos kapcsolattartás Az FVM VKSZI mint a magyar farmgyakornoki programok koordinátora kétoldalú együttműködési megállapodást köt a külföldi szervező partnerekkel, meghirdeti a lehetőségeket, és befogadja a pályázatokat. Az intézet munkatársaiból és szakértőből álló bizottság személyes meghallgatásokon, a külföldi partnerrel is egyeztetett szempontok alapján kiválasztja a feltételeknek megfelelő fiatalokat, és pályázatukat továbbítja a külföldi partner felé. Az FVM VKSZI segítséget nyújt a ki utazás megszervezésében (szükség esetén a vízum megkérése, menet jegyek beszerzése stb.), a kiutazók számára felkészítőt tart, és tájékoztató anyagokkal látja el őket. Az Intézet a külföldi tartózkodás időtartama alatt is igyekszik tartani a kapcsolatot a gyakornokokkal, hogy az esetleg felmerülő problémáik megoldásában segítséget tudjon nyújtani. Az FVM VKSZI jelenleg nyolc országban USA, Németország, Franciaország, Egyesült Királyság, Dánia, Hollandia, Svédország, Svájc, összesen 13 partnerszervezettel áll többnyire írásos megállapodáson alapuló partneri kapcsolatban. Ezek az országok a mezőgazdaság szinte valamenynyi területén fogadnak gyakornokokat. Az adott országban a fogadó gazdát a gyakornok szakmai ismereteinek és igényének, valamint egyéni adottságainak figyelembevételével a külföldi szervező partner választja ki és vállal 4

5 érte felelősséget. A külföldi szervező folyamatos kapcsolatot tart a fogadó gazdával és a gyakornokkal, valamint az együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint a VKSZI munkatársaival is. Kik és hogyan pályázzanak? A külföldi szakmai gyakorlatra 18 és 30 év közötti fiatal szakemberek, tanulók, főiskolai vagy egyetemi hallgatók jelentkezését várják, akik már rendelkeznek bizonyos szintű idegen nyelvtudással (angol, német vagy francia), és akik közép- vagy felsőfokú szakmai ismereteik megszerzését követően megélhetésként a mezőgazdaságot választják, szakmai karrierjüket ezen a területen képzelik el. A részvétel és a sikeres gyakorlat legfontosabb feltétele ugyanis a megfelelő motiváltság. Fontos, hogy a pályázók nyitottak legyenek az új ismeretek, a magyarországitól eltérő kulturális hatások befogadására, és tudják vállalni a sokszor megerőltető fizikai munkát is. A külföldi farmgyakornoki lehetőséggel kacérkodó fiataloktól elvárható továbbá, hogy a gyakornoki programban való részvételüket tekintsék életük első diplomáciai feladatának, ha módjukban áll, ismertessék kultúránkat, eredményeinket, szerezzenek támogatókat és barátokat hazánknak. Az FVM VKSZI folyamatosan fogadja be a pályázatokat. A pályázati feltételek és a programokról szóló részletes tájékoztató az Intézet honlapján (www. vkszi.hu) megtekinthető. Akik éltek a lehetőséggel A nemzetközi gyakornokprogram nyújtotta lehetőséggel világszerte több ezer fiatal él. Vannak olyan külföldi egyetemek, például Franciaországban, ahol kötelező a külföldön teljesített szakmai gyakorlat. Agrár-szakmai körökben ma már egyre elterjedtebb az a vélekedés, miszerint, aki elzárkózik a farmgyakornoki programon való részvételtől, az a jövőre nézve versenyhátrányba kerül. Bizonyára így gondolkodtak azok a vállalkozó szellemű magyar fiatalok is, akik az elmúlt esztendőkben éltek a lehetőséggel, és a sikeres pályázati procedúrát követően, néhány hónapot külföldi szakmai gyakorlaton töltöttek. Úti beszámolójukból kiderül, azért jelentkeztek az FVM VKSZI farmgyakornoki programjára, hogy kipróbálják magukat, fel mérjék, miként tudnak boldogulni egy idegen nyelvű országban. Céljaik között szerepelt természetesen a mezőgazdasággal kapcsolatos ismereteik bővítése, de megemlítették a külföldi tanulmányutak esetében felmerülő legprózaibb okot, a nyelvtanulást is, valamint a fogadó ország kultúrájának, az ott élő embereknek a megismerését. A magyar gyakornokok egy-egy agrárvállalkozásnál igyekeztek ellesni a szakma fortélyait. Volt, aki tejelő szarvasmarhatartással és húsértékesítéssel foglalkozó családi gazdaságban töltötte hat hónapos gyakornoki idejét, segédkezett a fejésben, az állatok etetésében, és a földmunkákhoz is odaállt. Természetesen a család aprajával-nagyjával együtt, hiszen a két szülő, a két nagyszülő és az öt gyerek is aktívan kivette részét a teendőkből. Silózáskor kicsit feszítettebb tempóban kellett dolgozni, akkor reggel 6 órától éjjel fél 12-ig nem állítottam le a traktort írta a Baden-Württemberg-i (Németország) farmgyakorlatáról szóló feljegyzésében az ófehértói Herczeg Zsolt. A franciaországi Bordeaux környéki borvidék egyik borászati üzemében, mint pincészeti munkás vett részt szakmai gyakorlaton Kállai Tamás. A budapesti fiatalember egy testvérpár irányításával működő, a termelésen kívül kereskedelemmel is foglalkozó családi vállalkozás alkalmazottja volt két és fél hónapig. Feladatkörömbe tartozott minden olyan feladat, ami a szőlő beérkezésétől a must kierjedéséig tart, illetve ehhez kapcsolódik, tehát a szőlő minőségi és mennyiségi álvétele, a cefre legfontosabb paramétereinek rögzítése, mintavételezés, takarítás, hordómosás, a törköly kilapátolása stb. A zalaszentgróti Kiglics Roland az Egyesült Államokban farmgyakornokoskodott másfél évig. Először egy kaliforniai borászatnál dolgozott az első szőlőtelepeket egy magyar alapította itt, a világ másik felén. Második állomáshelye Minneapolisban volt, egy családi vállalkozás fagylaltkészítő tejtermék-előállító üzemében. Ahogy beszámolójában fogalmazott: Az átköltözésem Kaliforniából nagy fordulatot jelentett, a bor bizniszből belekerültem a (tej) fagyi bizniszbe. S hogy milyen benyomásokat, tapasztalatokat szereztek a külföldi tartózkodásuk alatt? Egybehangzó véleményük, hogy mind szakmai, mind erkölcsi szempontból nagyon megérte a részvétel. Mindannyian rengeteget tanultak, ellesték az adott szakterület titkait, amelyeket reményeik szerint majd itthon tudnak hasznosítani. Egyikük ezt írta: Ez alatt a fél év alatt sokat gyarapodott szakmai tudásunk, lehetőségünk volt modern technikával dolgozni, fejlődött nyelvtudásunk, és nem utolsósorban örök barátságok születtek. A farmgyakornoki program lényegét nem is lehetne jobban összefoglalni! 5

6 Továbbképzési lehetőségek a magyar agrár- és vidékfejlesztésben A vidék népességmegtartó ereje, a vidéki megélhetési lehetőségek és életminőség javítása érdekében, alapvető fontosságú a vidéki környezet minőségét befolyásoló szereplők, a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban dolgozók számára a tájékoztatás és képzés biztosítása, az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása, fejlesztése, és az élethosszig tartó tanulás szemléletének kialakítása. Az Európai Unió kiemelt figyelmet fordít az oktatásra és a szakképzésre, a résztvevők körének bővítésére, ezáltal biztosítva polgárai számára az esélyt, hogy igazodni tudjanak a társadalmi és gazdasági folyamatok változó igényeihez, új kihívásaihoz. A képzésbe való többszöri bekapcsolódást a folyamatos technológiai fejlődés, valamint az új koncepciók megjelenése, mint például a környezettudatosság teszi szükségessé. Az egész életen át tartó tanulás egy tervszerű tevékenység, melynek célja lehet az ismeretek bővítése, a készségek fejlesztése, vagy akár csak a szellemi frissesség megőrzése. ÚMVP: négy intézkedéscsoport A magyar mezőgazdaságban, a gazdálkodók versenyképesség terén mutatkozó hátrányainak ellensúlyozásában, a környezettudatos gazdálkodási tevékenységek erősítésében számos intézkedést hajtottak már végre a SAPARD Program, az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) keretében. A jelenlegi programozási időszakra ( ) vonatkozó Nemzeti Vidékfejlesztési Program, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) négy tengelyre (intézkedéscsoportra) épül. Az I. tengely célja a mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása, a termelés modernizációja a technikai fejlesztés támogatásával, az emberi erőforrás fejlesztésével és szerkezeti változások végrehajtásának ösztönzésével. A II. tengely a környezet és a vidék fejlesztését célozza, a racionálisabb földhasznosítás és a környezetvédelem köré szervezett intézkedésekkel ösztönözve a gazdálkodókat, hogy csökkentsék a környezeti terheléseket, tartsák fenn a biológiai sokféleséget, és járuljanak hozzá az élővizek védelméhez. A III. és a IV. tengely intézkedéseinek célja a vidéki térségben élők életminőségének javítása, a vidéki gazdaság diverzifikálása, jövedelemtermelő beruházások előmozdítása, valamint a LEADER keretében a helyi fejlesztési stratégiák megvalósítását, a térségek közti együttműködést és a térségek élénkítését szorgalmazzák. Az I. és II. tengely intézkedéseihez kapcsolódó képzésekről és a támogatások feltételeiről október 22-én jelent meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium rendelete. Az intézkedés keretében a mezőgazdasági termelők és az erdőgazdálkodók részére iskolarendszeren kívüli szakmai képzések és gyakorlati bemutatóval egybekötött tájékoztató programok támogathatók, amelyek hozzájárulnak: 1. az érintett üzemek, gazdaságok termékei, illetve szolgáltatásai versenyképességének fokozásához; 2. vállalkozásuk teljesítményének növeléséhez; 3. a kölcsönös megfeleltetés és egyéb követelmények, illetve előírások megismeréséhez, az azokhoz való megfeleléshez; 4. a mezőgazdasági és a mezőgazdaságon kívüli tevékenységek diverzifikálásához. Választható és kötelező képzések A támogatható képzések két célterületre oszthatók. A választható nem kötelező képzések a gazdálkodás fenntarthatóságát és eredményességét szolgáló ismeretek átadását célozzák. Ezek szakképesítést nem adó és Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerinti, valamint hatósági képzések, és több területhez kapcsolódnak. A fenntartható gazdálkodás témakörben: a kölcsönös megfeleltetés (Cross Compliance CC) követelményei, az Egységes Mezőgazdasági Támogatási Rendszer (SPS), Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) fenntartásának követelményei, erdőgazdálkodás, biogazdálkodás, környezetvédelmi tudatosság növelése, víz keretirányelvre vonatkozó követelmények, környezetkímélő technológiák alkalmazása. A másik témakör a megújuló energiák, azon belül is az energetikai célú biomassza termelése és felhasználása, a munkabiztonság, a számítógép használata, a helyes és környezetkímélő technológiák. Ezenkívül bármely egyéb témában támogatható képzés, mely segíti az I. és II. tengely céljainak elérését. A másik célterülethez az ÚMVP I. és II. tengelyéhez kapcsolódó egyes intézkedések kedvezményezettjeinek kötelező képzései tartoznak. Ennek témakörei 6

7 az I. tengelyhez kötődően: mezőgazdasági üzemek korszerűsítése, mezőgazdasági és erdészeti termékek értékeinek növelése, fiatal gazdálkodók induló támogatása, szerkezetátalakítás alatt álló, félig önellátó gazdaságok támogatása. A II. tengelyhez kapcsolódóan: Natura 2000 kifizetések, agrár-környezetgazdálkodási kifizetések, erdő-környezetvédelmi kifizetések. Katalógus: támogatás a gazdáknak Az ÚMVP I. és II. tengelyének intézkedéscsoportjaihoz kapcsolódó képzésekben részt venni szándékozó képző szervezetek (KSZ) katalógusát az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézete (FVM VKSZI) állítja össze. A katalógus segít az igényekhez igazítani a képzések területi és szakmai eloszlását, és tájékoztatást nyújt az érdeklődőknek a képző szervezetek elérhetőségeiről. A katalógusba november végéig jelentkezhetett bármely magyarországi vagy más uniós tagállambeli székhelyű agrár-szakképzéssel foglalkozó szervezet vagy konzorcium, mely felnőtt oktatásra jogosult, regisztrált képzési hely, és rendelkezik a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokról szóló törvény által előírt regisztrációs számmal. A kiválasztás főbb szempontjai a szervezeti tudás, a kapacitás, a költséghatékonyság, az innovatív megoldások és technológiák használata és a tapasztalatok. A képzési támogatás kedvezményezettje lehet a mezőgazdasági gazdálkodók és az erdőgazdálkodók közül bárki, aki részt vesz valamely a katalógusban szereplő szervezetek által megvalósított képzésen, és igényelheti a képzés díjának visszatérítését, melynek mértéke a költségek 100 százaléka. Azzal a megszorítással a választható képzések esetében, hogy egy naptári évben, egy ügyfél esetén ez öszszesen forint lehet, mely legfeljebb négy képzésre fordítható. Ez a támogatás lehetőséget ad a gazdáknak az OKJ képzéseken való ingyenes részvételre is. Bemutató üzemi programok A tanultak egy részét a gyakorlatban is meg lehet majd tekinteni a bemutató üzemi programokon, melyek célja az innovatív technológiák, termékek és üzemszervezési megoldások megismertetése a mezőgazdasági termelőkkel és az erdőgazdálkodókkal. A bemutató üzem címet azok a gazdaságok nyerhetik el, amelyek alkalmasak a korszerű, hatékony gazdálkodás bemutatására, és megfelelnek az Európai Unió kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó előírásainak. Ezek a gazdaságok támogatást kaphatnak az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) a bemutató üzemi programok, konzultációk szervezésére és lebonyolítására, valamint a programokon résztvevők számára írásbeli információs anyagok biztosítására. A bemutató üzem címet az FVM VKSZI adományozza a gazdaságok kérésére. Az intézkedés indításához szükséges jogi háttér jelenleg előkészítés alatt áll. Az ÚMVP vidékfejlesztést célzó III. és IV. tengelyének intézkedéscsoportjaihoz kapcsolódó képzések célterületeinek és formáinak kidolgozása ugyancsak most van folyamatban. A képzési igények felmérését követően, képzési lista kerül összeállításra. Főbb témakörei a vidéki gazdaság diverzifikálására irányulnak, melynek célja a nem mezőgazdasági tevékenységek ösztönzése, mint a vidéki és agroturizmus, kézműves tevékenységek, természeti és kulturális örökség védelme, helyi termékek forgalomba hozatalának megkönnyítése, Integrált Közösségi Szolgáltató Tér kialakítása stb. Szaktanácsadók képzése, ismeretterjesztés A gazdálkodók mellett az agrár-szaktanácsadók képzésének koordinálását is az FVM VKSZI végzi. A szaktanácsadóknak a minisztérium által előírt alapvizsgát kell tenniük a felvételüket követő naptári év végéig, az agrár- és vidékfejlesztési igazgatás, az informatika, kommunikáció és az ismeretátadás módszertana témakörben. Emellett a szaktanácsadóknak évente számot kell adniuk a tárgyévre vonatkozó agrártámogatások ismeretéről. Az évenkénti kötelező továbbképzés idei fő témája a Kölcsönös megfeleltetés (CC), annak célja, jogszabályi háttere és alapelvei, előírásai (természet- és környezetvédelmi követelmények, állatjelölés és nyilvántartás), valamint a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) előírásai és az Egységes Mezőgazdasági Támogatási Rendszer (SPS) ismertetése. A VKSZI szakmai aktualitásokat, ismeretanyagokat és információforrásokat tartalmazó kiadványok összeállításával és terjesztésével segíti a szaktanácsadás és vidékfejlesztés minél hatékonyabb működését, a szaktanácsadók ismereteinek megújítását, gazdagítását, valamint tájékozódását a feladatokról, az eredményekről és a változásokról. A képzésekre vonatkozó további információk, jogszabályok és elérhetőségek megtalálhatók az FVM VKSZI honlapján, a oldalon. 7

8 an1 an2 1. célterület: Választható képzések Szakképesítést nem adó képzések Kölcsönös megfeleltetés és a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot követelményei 1. Kölcsönös megfeleltetés célja, alapelvei; jogszabályi háttere; a követelmények csoportosítása, általános ismertetésük; a követelmények ellenőrzése, jogkövetkezmények; természetvédelmi követelmények; környezetvédelmi követelmények; állatjelölés és nyilvántartás. 2. A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásai 2.1. Európai Uniós jogszabályok rendelkezései, illetve az azoknak való megfelelés 2.2. Előzmények a korábbi években alkalmazott HMKÁ előírások; a változtatás szükségessége Az új, évtől alkalmazandó HMKÁ előírásokról általában a szabályozásról; kikre és hol vonatkozik Az uniós jogszabályban meghatározott 4 témakör és a hazai 8 HMKÁ előírás ismertetése talajerózió elleni védelemre vonatkozó előírások; talajszervesanyag tartalmára vonatkozó előírások; talaj szerkezetére vonatkozó előírások; minimális művelés szintjének megőrzése. 1. Az agrárszakigazgatás rendszere Az agráriumban előállítható vagy keletkező biomassza hasznosítása és elsődleges feldolgozása az energetikai célú biomassza előállításhoz, elsődleges feldolgozáshoz igényelhető támogatások; lágyszárú energianövények termesztése; fás szárú energianövények termesztése, és annak jogi szabályozása; a biomassza begyűjtése, felhasználása, feldolgozása (tüzeléstechnika, pelletálás), különös tekintettel a mezőgazdasági és kistérségi alkalmazásokra; az agrárszakigazgatás rendszere. 8

9 an3 an4 an5 elméleti képzés gyakorlati képzés elméleti képzés gyakorlati képzés Aktuális növényvédelmi ismeretek új növényvédő szerek ismertetése; új védekezési módszerek egyes károsítók ellen; a használatból kivont növényvédő szerek és helyettesítési lehetőségeik; a növényvédelem ökonómiája; növényvédelmi előrejelzési információk, és azok felhasználása; a növényvédelem környezetvédelmi vonatkozásai; az agrárszakigazgatás rendszere. fontosabb kórképek, kárképek, gyomnövények felismerése; permetezőgépek beállítása; permetlékészítési, kijuttatási számítások. Kistermelői élelmiszer előállítás, elsődleges feldolgozás és értékesítés szabályai kistermelői élelmiszer-előállítás, elsődleges feldolgozás és értékesítés jogi szabályozása; élelmiszerhigiénia; a termékek csomagolása; a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetése; a termékek nyomonkövethetősége; az agrárszakigazgatás rendszere. Talaj-tápanyaggazdálkodási terv készítése a növények tápanyagfelvétele; a talaj tápanyagmérlege és befolyásoló tényezői; a tápanyaggazdálkodás célja, feladatai, ökonómiai vonatkozásai; a tápanyaggazdálkodási terv készítésének elve, lépései; a nitrát-direktíva lényege, betartásának módja; az agrárszakigazgatás rendszere. tápanyaggazdálkodási terv készítése. 9

10 an6 an7 an8 Agrárvállalkozói ismeretek 1. A vállalkozás (kisvállalat) stratégiai tervezése a stratégia kialakításának folyamata; a cég tőkeköltségvetése; beruházási változatok értékelése, beruházási döntés; a kisvállalkozás életére ható kockázati tényezők, kockázat menedzselés. 2. A vállalkozás működtetése az üzlet finanszírozása; költséggazdálkodás, költségelemzés; a vállalati hozamok mérése, elemzése; egyszerűsített mérleg, eredménykimutatás; a nyereség növelésének lehetőségei a mezőgazdasági termelésben; főbb pénzügyi mutatók képzése. 3. Üzleti terv készítése 4. Adózási ismeretek 5. Társadalombiztosítás 6. Az agrárszakigazgatás rendszere Ökológiai gazdálkodás az ökológiai gazdálkodás fogalma, célja, alapelvei; az ökológiai növénytermesztés jellemző technológiai elemei; az ökológiai állattenyésztés jellemző technológiai elemei; az ökológiai kertészet jellemző technológiai elemei; átállás az ökológiai gazdálkodásra; ökológiai gazdálkodáshoz igénybe vehető támogatások; az ökológiai gazdálkodás jogszabályi háttere; a biotermékek értékesítési lehetőségei; az ökológiai gazdálkodás ökonómiája; az agrárszakigazgatás rendszere. Termékértékesítés lehetőségei, termelői csoportok alakítása, helyi termékek értékesítése termelői csoportok formái, alakításuk lépései; piacrajutási lehetőségek; a helyi termékek marketingje, értékesítési lehetőségei; az agrárszakigazgatás rendszere. 10

11 an9 an10 Alkalmazott számítástechnika, alapfokú számítógép-kezelői ismeretek gazdálkodók számára. Szaktanácsadási szolgáltatások igénybevétele Elméleti képzés: Gyakorlati képzés: A képzés tartalma Elméleti képzés: Gyakorlati képzés: általános informatikai ismeretek (hardver, szoftver, OP rendszerek); a Word és az Internet alapszintű ismertetése; a szaktanácsadási szolgáltatások igénybevétele. a Word használata; az Internet használata (gazdálkodók számára hasznos honlapokról információ szerzés); elektronikus levelezés. Jó mezőgazdasági Gyakorlat a mezőgazdaság és környezet viszonya, alkalmazott mezőgazdasági gyakorlatok, EU és hazai szabályozási rendszer, az EMVA tengelyei; a Jó Mezőgazdasági Gyakorlat (JMGy) helye a termesztési rendszerekben; a JMGy alkalmazása a növénytermesztésben; termőterület kiválasztása, vetésforgó, fajtakiválasztás; talajművelés, trágyázás, öntözés; növényvédelem, hulladékanyagok kezelése; betakarítás és betakarítás utáni kezelések; élelmiszer- és takarmánybiztonság, a termékek nyomonkövetése; a JMGy alkalmazása az állattenyésztésben, általános követelmények, telephely, az állomány nyomonkövetése, nyilvántartási rendszerek; takarmányozás, takarmánygyártás és tárolás, állatjólét, állatszállítás; a JMGy és a mezőgazdasági minőségbiztosítási rendszerek kapcsolata; az agrárszakigazgatás rendszere. helyzetelemzések, gyakorlati kivitelezések. 11

12 an11 an12 an13 Az integrált növénytermesztés, gyümölcstermesztés technológiája. az agrárszakigazgatás rendszere. Elméleti képzés: Általános rész: az integrált gazdálkodás fogalma; az integrált növénytermesztés hazai szabályozása; integrált növénytermesztési célprogramok; az integrált növénytermesztés feltételrendszere; az integrált növénytermesztés jelentősebb elemei. Speciális rész: integrált szántóföldi növénytermesztés; integrált zöldségtermesztés; integrált gyümölcstermesztés. Gyakorlati képzés: Gazdálkodási napló vezetése műveleti lapok kitöltése; tápanyag-gazdálkodási terv elkészítése; trágyázási napló kitöltése; növényvédelmi előrejelzési adatlap kitöltése; permetezési napló kitöltése. A fásszárú energiaültetvények telepítése és kezelése. az agrárszakigazgatás rendszere; fás szárú energiaültetvények telepítésére vonatkozó jogszabályok; a fás szárú energianövények termesztéstechnológiája, betakarítása, tárolása; a biomassza felhasználása ill. feldolgozása (tüzeléstechnika, pelletálás). Élelmiszerbiztonsági ismeretek gazdálkodók részére az élelmiszerbiztonság fogalma, jelentősége biztosításának lehetőségei a termőföldtől a fogyasztó asztaláig élelmiszerek minősége, mikrobiológiai minősége, meghatározó tényezői alap- és adalékanyagok minősége, a késztermék minőségére gyakorolt hatása élelmiszerek biztonságos előállítása, csomagolása, tárolása, szállítása, értékesítése nyomon követés biztosítása az egész termékpályán romlást okozó tényezők, élelmiszer-fertőzés, ételmérgezés okai, következményei, megelőzési lehetőségek élelmiszer-előállítás higiéniája, személyi higiénia jelentősége, biztosításának lehetőségei az élelmiszer-előállításban, HACCP génmódosított élelmiszerrel kapcsolatos információk; a kistermelői élelmiszer előállítás és forgalmazás jogi szabályozása; fogyasztóvédelem célja, feladata, jelentősége, biztosításának lehetőségei; az agrárszakigazgatás rendszere. 12

13 an14 an15 Erdőgazdálkodás az erdőgazdálkodás keretrendszerét jelentő jogszabályi környezet ismertetése; az erdő, mint ökoszisztéma; alapfokú dendrológiai ismeretek; az erdőgazdálkodás fenntarthatósága; erdőgazdálkodói szervezeti formák; erdőgazdálkodó hatósági nyilvántartásba vétele; erdészeti szakszemélyzet alkalmazása; erdőtervezés; erdőnevelési, fakitermelési módok ismertetése; erdőfelújítás; az erdőgazdálkodási tevékenység hatósági engedélyezése; erdőtelepítés; természetközeli erdőgazdálkodási módszerek ismertetése; az agrárszakigazgatás rendszere. Vízgazdálkodás, belvízvédelem, melioráció (gazdákat érintő területe), Víz Keretirányelv fő követelményei 1. Melioráció, mezőgazdasági vízgazdálkodás természeti tényezői időjárás változás, változékonyság Magyarországon; időjárási szélsőségek; a klímaváltozás történelmi vonatkozásai. 2. A mezőgazdasági termelés kettős veszélyeztetettsége 3. Aszály történelmi aszályos időszakok; aszálykárok; az aszály enyhítésének lehetőségei. 4. Melioráció és az öntözés kapcsolata melioráció; a meliorációs tervek talajvédelmi szempontból történő megítélése; a melioráció összetevői; a melioráció kivitelezése. hatósági engedélyek; 5. Vízgazdálkodás víz Keretirányelv hazai végrehajtása; vízkárelhárítás, belvízvédelem; belvíz által veszélyeztetett területek; erózió által veszélyeztetett területek; belvízvédekezéssel kapcsolatos főbb teendők; belvízvédekezés szervezeti rendje. 6. Agrárstratégiánk 7. Az uniós csatlakozásból adódó lehetőségeink 8. Az agrárszakigazgatás rendszere 13

14 an16 an17 Közvetlen kifizetések az SPS rendszerben, aktuális földügyi és birtokrendezési kérdések 1. Az SPS rendszer 2. Aktuális földügyi és birtokrendezési kérdések a termőföld tulajdonjogának megszerzése; a birtokrendezés eszközei; a termőföld használata és a földhasználati nyilvántartás; a termőföldet érintő hasznosítási kötelezettség és a parlagfű-mentesítés; a termőföld más célú hasznosítása. 2. Az agrárszakigazgatás rendszere Vadgazdálkodási ismeretek a vadgazdálkodás jogszabályi keretei; vadgazdálkodási célú élőhelyfejlesztés és az ÚMVP kapcsolata; apróvadgazdálkodási alapismeretek; az agrárszakigazgatás rendszere. OKJ szerinti szakképesítések ao1 ao2 ao3 ao4 ao5 ao6 ao7 ao8 ao9 ao10 ao11 ao12 ao13 ao Aranykalászos gazda Mezőgazdasági vállalkozó Kertészeti gép kezelő Majorgép-kezelő Mezőgazdasági erő- és munkagépkezelő Mezőgazdasági rakodógép kezelő Növényvédelmi gépkezelő Önjáró betakarítógép kezelője Növényvédő és méregraktár-kezelő Motorfűrész-kezelő Fakitermelő Méhész Szőlőtermesztő Állattenyésztési gépüzemeltető, gépkarbantartó 14

15 ao15 ao16 ao17 ao18 ao19 ao20 ao21 ao22 h1 h Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó Vadász, vadtenyésztő Lótartó és tenyésztő Belovagló Bioállat-tartó és tenyésztő Biomassza-előállító Bio-növénytermesztő Ökogazda Hatósági képzések Mezőgazdasági vontatóvezető képzés (a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendeletben meghatározott követelmények szerint) 80 órás Növényvédelmi Tanfolyam (szervezése a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló évi LXXXIV. törvény 2. (3) bekezdésének e) pontjában foglaltak alapján a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarával együttműködésben történhet) 2. célterület: Kötelező képzések b1 Általános rész Speciális rész Mezőgazdasági üzemek korszerűsítéséhez kapcsolódó képzések Beruházások a szántóföldi növénytermesztésben és a kertészetben című képzés a KAP aktuális kérdései; az SPS rendszer; a kölcsönös megfeleltetés; az agrárszakigazgatás rendszere; a gazdálkodás ökonómiája gazdaságossági számítások; jogcím-specifikus kötelezettségek (monitoring mutatók kitöltése, üzemben tartás, stb.); terményszárítók üzemeletetése, energiagazdálkodási ismeretek magtisztítás; magtárolás (szabványok, eljárások a veszteségek csökkentésére, stb.); kapcsolódó jogszabályok. 15

16 Beruházások az állattenyésztésben című képzés b2 b3 Általános rész Speciális rész a KAP aktuális kérdései; az SPS rendszer; a kölcsönös megfeleltetés; az agrárszakigazgatás rendszere; a gazdálkodás ökonómiája gazdaságossági számítások; az elnyert összeg felhasználási rendje, jogkövetkezmények, jogorvoslat; az állattartó telepekre vonatkozó fontosabb környezetvédelmi szabályok; állattartó telepi nyilvántartások szabályos vezetése; szaktanácsadói szolgáltatások igénybevétele. GAZDANet című képzés Számítástechnikai alapismeretekkel nem rendelkezők részére jogcím-specifikus kötelezettségek; általános informatikai ismeretek (hardver, szoftver, OP rendszerek); a Word alapszintű ismerete, használata; az Internet alapszintű ismerete, használata; elektronikus levelezés; a GazdaNet programcsomag használata; Számítástechnikai alapismeretekkel rendelkezők részére jogcím-specifikus kötelezettségek; az Internet, a Word és az Excel használata; elektronikus levelezés; a GazdaNet programcsomag használata; FVM hatáskörébe tartozó ügyek elektronikus intézése; elektronikus eszközök alkalmazása a mezőgazdaságban; automatikus mérőeszközök alkalmazása a mezőgazdaságban; mezőgazdasági célszoftverek típusai, alkalmazási lehetőségei; vállalatirányítási rendszerek. 16

17 b4 b5 Általános rész Speciális rész (biomassza) Évelő ültetvények telepítése című képzés a KAP aktuális kérdései; az SPS rendszer; a kölcsönös megfeleltetés; az agrárszakigazgatás rendszere; a gazdálkodás ökonómiája gazdaságossági számítások; a 71/2007. (VII. 27.) FVM rendelethez kapcsolódó kötelezettségek; a 72/2007. (VII. 27.) FVM rendelethez kapcsolódó kötelezettségek; a lágyszárú energianövények termesztése; a fás szárú energianövények termesztése, kapcsolódó jogszabályok; a biomassza felhasználása ill. feldolgozása (tüzeléstechnika, pelletálás). Speciális rész (gyümölcs ültetvények) a 75/2007. (VII. 27.) FVM rendelethez kapcsolódó kötelezettségek; az ültetvény ápolása termőrefordulásig (gyakori problémák); az ültetvény fenntartásának környezetvédelmi követelmény; az öntözés módjai és gazdaságossága; termékértékesítési lehetőségek. Általános rész Speciális rész: Egyéb támogatásokhoz kapcsolódó képzések A fiatal mezőgazdasági termelők elindítása című képzés a KAP aktuális kérdései; az SPS rendszer; a kölcsönös megfeleltetés; az agrárszakigazgatás rendszere; a gazdálkodás ökonómiája gazdaságossági számítások; az elnyert összeg felhasználási rendje, a gazdaság működésével kapcsolatos bizonylatok szabályos vezetése, szankciók, jogorvoslati lehetőségek; az üzleti terv megvalósulásának nyomonkövetés; forrásbevonás lehetőségei, hitelfelvétel; piacrajutási lehetőségek; szaktanácsadási szolgáltatások igénybevétele. 17

18 b6 b7 b8 Mezőgazdasági termékek értéknövelése Általános rész a KAP aktuális kérdései; az SPS rendszer; a kölcsönös megfeleltetés; az agrárszakigazgatás rendszere; a gazdálkodás ökonómiája gazdaságossági számítások; Speciális rész termelői együttműködések; élelmiszerbiztonsági ismeretek A szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása című képzés Általános rész Speciális rész a KAP aktuális kérdései; az SPS rendszer; a kölcsönös megfeleltetés; az agrárszakigazgatás rendszere; a gazdálkodás ökonómiája gazdaságossági számítások; az elnyert támogatási összeg felhasználási rendje; az üzleti terv megvalósulásának nyomonkövetése; az igénylés módja, szüneteltetése, visszalépés a támogatástól; jogorvoslati lehetőségek (vis major). Agrár- környezetgazdálkodási kifizetések című képzés 1. Általános kérdések, jogszabályok, eljárásrend agrár-környezetgazdálkodás Magyarországon (a korábbi évek tapasztalatai); minimum követelmények az AKG-ban; az AKG jogszabályi követelményei; eljárásrendi kérdések (pl. részleges visszavonás, kötelezettség-átadás, öröklés); helyszíni ellenőrzés, jogkövetkezmények; 2. Agrár-környezetgazdálkodási célprogramok szántóföldi célprogramok; ültetvényes gazdálkodás; gyepgazdálkodás; vizes élőhelyeken történő gazdálkodás. 3. Talaj tápanyag-gazdálkodás 4. Az agrár-környezetgazdálkodáshoz kapcsolódó egyéb kérdések a Gazdálkodási Napló vezetése; a különböző támogatások együttes felvételének lehetőségei; az Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszer (AIR). 5. Az agrárszakigazgatás rendszere 18

19 b9 b10 Erdő-környezetvédelmi kifizetések című képzés 1. A természetközeli erdőgazdálkodás feltételrendszere az erdőgazdálkodás fenntarthatósága; az erdőgazdálkodási szemlélet, gyakorlat változásai; jogi szabályozás; természetvédelem és erdőgazdálkodás kapcsolata; speciális erdőgazdálkodás védett területeken. 2. Az erdő-környezetvédelmi célprogramok a célprogramok előírásainak részletes ismertetése; a legkedvezőbb célprogramok kiválasztásának szempontjai; eljárásrendi kérdések (pl. támogatás igénylése, részleges visszavonás, kötelezettség-átadás, öröklés); helyszíni ellenőrzés, jogkövetkezmények. 3. Az erdőkörnyezetvédelmi intézkedés és más támogatási lehetőségek kapcsolata a különböző támogatások együttes igénybe vételének lehetőségei 1. Az agrárszakigazgatás rendszere Natura 2000 kifizetések című képzés 1. Általános ismeretek a természetvédelemről és a Natura 2000 területekről természetvédelmi alapismeretek; a mezőgazdaság kulcsszerepe a környezet- és természetvédelemben; a hazai természetvédelem működése; az EU ökológiai hálózata: a Natura 2000 hálózat bemutatása; jogi szabályozás; a Natura 2000 területeken előforduló közösségi és kiemelt közösségi jelentőségű élőhelyek, valamint a növényés állatfajok bemutatása. 2. A Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz 3. Az agrárszakigazgatás rendszere 19

20 Öntözési, meliorációs és egyéb vízgazdálkodási létesítmény-fejlesztés (a 34/2008. (III. 27.) FVM rendelet szerinti 2.1 és 3.1 célterület) című képzés b11 Általános rész Speciális rész a KAP aktuális kérdései; az SPS rendszer; a kölcsönös megfeleltetés; az agrárszakigazgatás rendszere; a gazdálkodás ökonómiája gazdaságossági számítások. jogcím-specifikus kötelezettségek (monitoring mutatók kitöltése, üzemben tartás, stb.); kifizetés igénylés eljárási rendje; szakszerű üzemeltetés, karbantartás. Szakmai rész Öntözés természeti tényezői időjárás változás, változékonyság Magyarországon; időjárási szélsőségek; a klímaváltozás történelmi vonatkozásai; A mezőgazdasági termelés kettős veszélyeztetettsége Aszály Öntözés történelmi aszályos időszakok; aszálykárok; az aszály enyhítésének lehetőségei; öntözésre vízjogilag engedélyezett területek; öntözött területek; felhasznált vízmennyiség. 20