Civil kurázsik. Civil vitafórum. Kulturális kitekintő. Beszámoló

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Civil kurázsik. Civil vitafórum. Kulturális kitekintő. Beszámoló"

Átírás

1

2 2 civil fórum Tartalomjegyzék 4. oldal Kolumbán Gábor: Civil erőkkel a globális térben 6. oldal Csáki Rozália: Határaink és felelősségünk 7. oldal Varga Máté: A nemzetek feletti civil társadalom és kialakulásának elősegítése 9. oldal Barabás Miklós, Kiss Zsófia: CIVICUS egy nemzetközi civil hálózat szerepe a globális problémák kezelésében 11. oldal Gerry Salole: EFC segítség az európai filantrópia infrastruktúrájának kiépítéséhez 12. oldal Az európai alapítványok szerepe a globális kérdések kezelésében hosszú távon 17. oldal Bogár László: Létválságok örvényeiben, avagy a létfelélés közgazdaságtana 19. oldal Scheiring Gábor: Intézményesült ellenállás: zöldmozgalom és globalizációkritika, hibrid válasz a professzionalizálódásra 22. oldal Potozky László: Pusztulásba torkolló globalizáció 24. oldal Mózes Szabina: A Greenpeace világa 26. oldal Tracey Wheatley: Filmekkel a környezetvédelemért interjú 28. oldal Marianne Johnston: Nemzetközi támogatás A pohár félig üres, vagy félig tele van? 30. oldal Pikó Zsuzsanna: Transnational Giving Europe (TGE) eszköz a határokon átnyúló adományozásra 31. oldal Újszászi Györgyi: A méltányos kereskedelem Civil kurázsik 35. oldal Rodics Gergely: Településfejlesztés Csíksomlyótól Gyimesbükkig Civil vitafórum 38. oldal Bárdi Nándor, Szarka László: A magyar kisebbség- és nemzetpolitika megújításának lehetőségei Kulturális kitekintő 48. oldal Az EU 2007-es portugál elnökségének kulturális programja Beszámoló 49. oldal Botár Alexa: Fenntartható fejlődés: a XXI. század globális kihívása c i v i l f ó r u c i v i l t á r s a d a l m i l a p Felelős kiadó: Egri István Főszerkesztő: Csáki Rozália Olvasószerkesztő: Szabó Attila Grafikus: Könczey Elemér Tördelőszerkesztő: Csáki Ferencz Szerkesztői bizottság: Bodó Barna Kolumbán Gábor Magyari Tivadar Potozky László Sebestény István (HU) Somai József Szenkovics Dezső m Szervezetekért Kiadja az Erdélyi Magyar Civil Alapítvány Elérhetőségek: postacím: Cluj-Napoca, OP 1, CP 1004 telefon/fax: e mail: ermacisza@gmail.com ISSN Készült a Regiostar Nyomda és Reklámstúdió nyomdájában. Megjelenik 1000 példányban. Ára: 5 lej, a 2007-ben megjelenő négy lapszám együttes megrendelése kedvezményesen 14 lej.

3 Societatea civilã a societãþii globale 3 Cuprins Pagina 4 Kolumbán Gábor: Puteri civice în spaţiul global Pagina 6 Csáki Rozália: Limitele și răspunderile noastre Pagina 7 Varga Máté: Societate civilă peste naţiuni și sprijinirea constituirii acestuia Pagina 9 Barabás Miklós, Kiss Zsófia: CIVICUS rolul unei reţele internaţionale a ONG-urilor în rezolvarea problemelor globale Pagina 11 Gerry Salole: EFC ajutor pentru crearea infrastructurii a filantropiei europene Pagina 12 Rolul fundaţiilor europene în tratarea problemelor globale pe termen lung Pagina 17 Bogár László: În vârtejul momentului de criză a existenţei, ori economia pustiirii existenţei Pagina 19 Scheiring Gábor: Opoziţie instituţionalizată: miscările verzi și critica globalizării, răspuns la professionalizare Pagina 22 Potoykz László: Globalizare înaintată spre pierdere Pagina 24 Mózes Szabina: Lumea Greenpeace Pagina 26 Tracey Wheatley: Filme pentru protecţia mediului interviu Pagina 28 Marianne Johnston: Finanţare internaţională paharul e jumătate gol sau jumătate umplut? Pagina 30 Pikó Zsuzsanna: Transnbational Giving Europe (TGE) instrument pentru finanţare transfrontalieră Pagina 31 Újszászi Györgyi: Comerţ echitabil Curaj Civic Pagina 35 Rodics Gergely: Dezvoltare teritorială de la Șumuleu până la Ghimeș Făget Forum Civic Pagina 38 Bárdi Nándor, Szarka László: Posibilităţile reînnoirii politicii minoritare maghiare și a politicii naţionale maghiare Vedere e culturală Pagina 48 Programul cultural al Președenţiei portugale a UE 2007 Raport de eveniment Pagina 49 Botár Alexa: Dezvoltare durabilă: provocarea globală a secolului XXI-lea F o r u m C i v i c Revista societãþii civile Editor: István Egri Redactor-șef: Rozália Csáki Corector: Attila Szabó Grafica: Elemér Könczey Tehno-redactor: Ferencz Csáki Comisia de redactare: Barna Bodó Gábor Kolumbán Tivadar Magyari László Potozky István Sebestény (HU) József Somai Dezső Szenkovics Editat de Fundaţia pentru Organizaţiile Neguvernamentale Maghiare din Transilvania Datele de contact: adresa: Cluj Napoca, OP 1, CP 1004 tel./fax: ermacisza@gmail.com ISSN Tipărit de Regiostar, Tipografie și Studio de reclame. Apare în 1000 de exemplare. Preţ: 5 lei, la comandarea celor patru numere din anul 2007 aveţi un preţ total redus de 14 lei.

4 4 civil fórum Civil erõkkel a globális térben Kelet-Európa civil társadalma alig eszmélt újra és indult fejlődésnek, amikor az ezredforduló integrációs törekvései elérték a térséget. Beléptünk az Európai Unióba. Nehezen, és talán megkésve is ébredünk rá, hogy ami velünk, civilekkel történik, az tulajdonképpen egy új, erőteljes világrendhez való alkalmazkodási képességünk hiányából származik. Nem tudott szinte egyik újonnan csatlakozott kelet-európai ország civil társadalma sem megerősödni a nemzeti keretek közt. Nem alakulhatott ki ilyen rövid idő alatt a saját civil társadalmát áldozatészségével fenntartó polgárság, és késni látszik az önkéntesség kultúrájának meghonosodása is. A civil társadalmunk bennragadt a modernizáció nemzeti keretei között, mintha a befejezetlen tizenkilencedik század szociális kérdéseire keresné a válaszokat, miközben a demokráciát és az emberi jogokat, az emberi életet sokkal erőteljesebb törekvések veszélyeztetik, mint valaha: a multinacionális vállalatok önző profitéhsége és a hatékonyság iránti mindent elsöprő törekvése. A múlthoz vagy a jövőhöz alkalmazkodjunk? Korunkat minden túlzás nélkül nevezhetjük a globalizáció kiteljesedése korának. A globalizáció nem újkori jelenség. A görög és római kereskedők, a spanyol és angol gyarmatosítók törekvései a Föld összes elérhető nyersanyaglelőhelyeinek és árupiacainak megszerzését célozták. Ma is ezért küzdenek a vállalatóriások. A korai globalizációtól azonban korunkat az különbözteti meg, hogy a digitális kommunikáció elterjedése rendkívül olcsóvá és ez által elérhetővé tette a világot mindenki számára. Egy nagy falu lett a világ, anélkül, hogy a szomszédoknak lett volna idejük megismerni és megérteni egymást. David C. Korten szerint elérkeztünk a nagy fordulathoz, a Birodalomtól a Föld közösségéhez. 1 A birodalmi logikát felváltja, fel kell, hogy váltsa a Föld egészét átfogó társadalom, közösségi szemlélet. Azért szükségszerű ez, mert az életünket meghatározó jelenségek, mint a globális felmelegedés, környezeti ártalmak és betegségek határokat nem ismerő terjedése, a távoli kultúrák közelsége, a gazdasági piacok integrációja, a média uralma, a terrorizmus mind-mind arra figyelmeztetnek, hogy világunk egyre öszszefüggőbb és törékenyebb lesz. Nagy lehetőségek és nagy veszélyek kísérik életünket. Soha nagyobb szükség és igény nem volt, mint korunkban az értékek által vezérelt civilszervezetekre. Olyan szervezetekre van szükség, melyeket a globalizációt vezérlő szellemi fejlődés mellé az eredeti kulturális értéket és az emberek számára az élet iránti morális elkötelezettséget jelenítik meg. A multinacionális vállalatok és érdekeik szerint alakított fogyasztói társadalom a vele járó környezeti és emberi ártalmak miatt nem fenntartható. Helyére egy új társadalomnak, az életet szolgáló rendnek kell felnövekedni. Ehhez szükséges a birodalmi logikát meghaladni képes civilszervezetek megerősödése. Ez azonban csak akkor következhet be, amikor a civilszervezetek is globálissá válnak. Ez nem jelenthet mást, mint azt, hogy az egyébként is erőteljes helyi társadalmi beágyazottságuk mellé kiépítik a nemzetközi befolyásolási képességhez szükséges világméretű hálózatos együttműködésüket. A globális korban fel kell ismerjük, hogy a legégetőbb lokális problémáinkra csak globális megoldások léteznek. A gondolkodj lokálisan és cselekedj globálisan jelszó kellene kiegészítse a korábban a környezetvédők által megfogalmazott gondolkodj globálisan és cselekedj lokálisan jelszót. Az európai uniós tagság bennünket is a globális világ részeivé tesz. Be kell kapcsolódnunk a nagy globális civil hálózatokba. Ez nyilván erőforráshiányunk és kommunikációs gátjaink átlépését teszi szükségessé. A civil társadalom globalizációja elkerülhetetlen. A Rio-i (1902) civil fórum Soha nagyobb szükség és igény nem volt, mint korunkban az értékek által vezérelt civilszervezetekre. Olyan szervezetekre van szükség, melyeket a globalizációt vezérlõ szellemi fejlõdés mellé az eredeti kulturális értéket és az emberek számára az élet iránti morális elkötelezettséget jelenítik meg. óta egyre erőteljesebben hallani a civilek új globális hangját, amikor a biodiverzitásért, az emberi jogokért, a fenntartható fejlődésért, a neoliberális kereskedelmi politika ellen, a kihaló fajok védelmében lépnek fel globális együttműködésben. A globális közösség megszületéséhez, Korten szerint, alulról feltörő hiteles vezetésre van szükség, politikai többséget kell felépíteni, és fel kell szabadítani a kreatív energiákat. Kultúránkat, intézményeinket és szervezeteinket az emberi tudat és szellem olyan magaslataira kell vinni, amelyek a lehetőségeinkkel összemérhetőek. Az együttműködés, demokrácia és az élet szeretete kell, hogy jellemezze életünket. Az új világot erőszakmentesen, önszerveződően megélve lehet megteremteni. A fogyasztói társadalomban elaltatott emberek szellemi, spirituális ébresztése, a gyerekek, családok, közösségek és a természet védelme a feladat. Össze kell kapcsolni az összetartozó közösségeket és a nagy világcégek érdekei által meghatározott politikában más eszközökkel többségi befolyást kell szerezni. A gazdaságban a neoliberális uralom ellen kell fellépni, a fogyasztói szabadság erejével, tudatos magatartással. A közösség által fenntartott egészséges élelmet előállító gazdálkodói hálózatoktól a helyi gazdaságok támogatásáig nagyon sok a teendő, amire ma csak civil kezdeményezéssel lehet vállalkozni. A globális kor társadalma most születik. Globális kihívásokra keresi a globális válaszokat. Vegyünk részt az újjászületésben, hogy magunk is alakíthassuk a jövőnket. Ehhez kell minél előbb felkészülnünk és átalakuljunk. Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány elnök kolumban.gabor@yahoo.co.uk 1 David C. Korten: The Great Turning, From Empire to Earth Community, Berrett-Koehler Publishers, Kumarian Press, 2006.

5 Societatea civilã a societãþii globale 5 Limitele ºi rãspunderile noastre Ne-a surprins oarecum și pe noi înșine tematica gazetei noastre, ivită pe acele vremuri: societatea civică a societăţii globale. Ce avem noi de-a face cu problemele globale? Noi, cei care ne aflăm pe un nivel destul de scăzut, în ceea ce privește organizarea societăţii noastre civice. Însă necesitatea de a ne îndrepta spre aceste probleme, este mult mai urgentă, decât am crede. Datorită modului accelerat de viaţă, trecem pe lângă mediul natural, acele evenimente, care au un efect direct și asupra vieţii noastre. Dacă nu suntem atenţi, nu înseamnă că suntem scutiţi de sub aceste efecte. Totodată, situaţia noastră, eforturile pentru dezvoltarea sferei asociative, de asemenea ne obligă, să înfruntăm toate aceste probleme cu seriozitate mărită. Să pășim peste hotarele satului, orașului, mediului nostru imediat inconjurător, și să privim puţin în depărtare, dar cu toate acestea, din această îndepărtare, să ne îndreptăm privirile, înapoi, la activităţile noastre. Societatea globală, și ca expresie sugerează că, întreaga omenire a globului pământesc este mult mai strâns legată, există o interdependenţă mai mare, decât noi, acum, astăzi, o putem crede sau o putem recunoaște. Există și se nasc numeroase legături nevăzute sau neremarcate de noi. Poate unul dintre cele mai evidente legături este chiar Internetul, reţeaua globală. Acesta fiind un astfel de mediu de viaţă ce ne reorganizează zilele, dar și administrarea structurală a ONG-urilor noastre. Un calculator, niște apăsări de taste și ieșim în lume la orice moment. Faptul, că toţi pășim pe același Pământ, deja este mai puţin privită de către noi toţi, ca fiind o particularitate, ce ne leagă. Este mult mai puţin vizibil și remarcabil, decât Internetul în sine, și conștiinţa noastră, în general, este mult mai scăzută, decât faptul de a trăi aceasta zilnic și în condiţiile acestea să acţionam cu răspundere. Problemele de nivel global însă, se datorează chiar acestei lipse de conștiinţă, și a activităţilor omise, ba chiar ivite în urma acesteia. Se construiesc, și chiar noi înșine construim reţeaua organizaţiilor civice cu efecte globale. În numărul curent dorim în primul rând, să familiarizăm problemele globale cu cititorii noștri, demonstrându-le, că acestea nu stau departe de viaţa noastră de zi cu zi. În același timp dorim să facem perceptibil faptul că, pentru acestea și noi suntem responsabili și trebuie să ne asumăm partea noastră de răspundere și activităţi, prin care favorizăm schimbările pozitive. Varga Máté, directorul executiv al Colegiului Civic, în articolul său despre societatea civică a societăţii globale, vorbește concis despre chestiunile, situaţiile ivite pe acest nivel. Pentru rezolvarea problemelor globale, organizaţiile civice de asemenea au început de mult să se alieze. O astfel de alianţă este CIVICUS, Asociaţia Globală a Organizaţiilor Neguvernamentale, despre care relatăm mai pe larg în acest număr. Cu astfel de scopuri unește puterea și posibilităţile diferitelor fundaţii din lume și Centrul European pentru Fundaţii (European Foundation Centre EFC). Despre activităţile Centrului Gerry Salole, directorul executiv al acestuia, relatează mai pe larg în rândurile acestui număr. În continuare vă atragem atenţia asupra documentului publicat de acest Centru în octombrie, 2006, care accentuează problema despre ceea ce pot face fundaţiile pentru tratarea problemelor globale. Obișnuim să spunem, că numai atunci este eficientă rezolvarea problemelor, dacă pătrundem până la rădăcinile problemelor date. Globalizarea, ca și probleme născute în timpul procesului, este astfel strâns legată de chestiunile economice. Am mai putea spune, parafrazând ideile autorului, Bogár László, că problemele vitale devin probleme economice. Suntem martorii și totodată subiecţii activi ai distrugerilor ecosocio-cuturale. Despre măsura responsabilităţilor noastre, și a ceea ce putem face în această situaţie, ne dă răspunsuri acest articol. Ca și probleme globale în viaţa noastră de zi cu zi cel mai des ne întâlnim cu problemele legate de Problemele de nivel global însã, se datoreazã chiar acestei lipse de conºtiinþã, ºi a activitãþilor omise, ba chiar ivite în urma acesteia. protecţia mediului și cu organizaţiile civice, care activează în acest domeniu. Despre corelaţia dintre mișcările verzi și criticile de globalizare, cum au devenit corporaţii aceste mișcări, relatează Scheiring Gábor, sociolog, cercetărot, în articolul său. Aceste idei sunt intensificate, banzându-se totuși pe fapte reale, de Potozky László, directorul executiv al Fundaţiei pentru Parteneriat, cine conturează măsura distrugerilor mediului, formulând totodată propuneri simple ce pot fi urmărite în viaţa nostră de zi cu zi, cu referire la ceea ce putem face pentu a fi mai îndurători cu mediul nostru înconjurător. În sfera civică, Greenpeace a făcut cele mai multe în acest domeniu. Și despre ei puteţi citi mai pe larg în acest număr. De asemenea am urmărit și mișcările financiare la nivel global, cât și a altor resurse. Astfel am ajuns la proiectul Transnational Giving, dezvoltat de King Baudouin Foundation, și la Comerţul Rezonabil, care de asemenea se leagă oarecum de activităţile organizaţiilor neguvernamentale. Rubricile noastre Curaj Civic, Forum Civic și Vederi Culturale și de data aceasta vă servesc cu informaţii actuale, valoroase și utile. Raportul din acest număr vă informează despre o iniţiativă legată de tematica dezvoltării durabile. Scopul prezentului număr nu este perfecţiunea, ci mai mult trezirea interesului, formularea întrebărilor și deschiderea acestora, trecerea peste limitele noastre, și astfel îndemnarea spre acţiuni mai conștiente. Csáki Rozália redactor-șef csaki.rozalia@gmail.com Traducere: Varga-Kelement Silvia Noémi

6 6 civil fórum Határaink és felelõsségünk Valahol magunk is meglepetten fogadtuk az annak idején felmerült lapszámtematikát: a globális társadalom civil társadalma. Mi dolgunk nekünk a globális kérdésekkel? Nekünk, akik a magunk civil társadalma megszervezésével is még elég alacsony szinten állunk. E kérdéskörrel való foglalatosság szükségszerűsége azonban sürgetőbb, mint gondolnánk. A rohanó életmódunk következtében elrohanunk a természeti környezet mellett, azon események mellett, melyeknek közvetlen hatása van a saját kis é- letünkre is. Ha nem figyelünk, ez nem mentesít bennünket ezek hatása alól. Ugyanakkor a magunk helyzete, a civil társadalom fejlődéséért való cselekvés kötelez is bennünket arra, hogy mindezzel komolyabban is számot vessünk. Szorgos kis pókokként szőjük a hálóinkat, de ez a háló mindig ki van téve a társadalmi viszontagságok veszélyének, hatásainak. És ha az össztársadalmat tekintjük, akkor az szorosan összekapcsolódik a szomszédos államok társadalmával, az ottani történésekkel Kicsit kilépünk a falunk, városunk, közvetlen környékünk, térségünk határaiból, és távolabbra tekintünk, de ezzel együtt ebből a távolságból tekintünk vissza a magunk tevékenységére is. A globális társadalom, mint kifejezés is azt sugallja, hogy a földkerekség emberisége jobban össze van kötve, jobban függ egymástól, mint azt mi, most, ma gondolnánk. Számos általunk látott vagy nem látott, nem tapasztalt kötelék él és születik. Talán az egyik legkézzelfoghatóbb szál maga az internet, a világháló. Olyan élettér ez, amely átszervezi a hétköznapokat és a szervezeti ügyvitelünket is. Egy gépezet és pillanatnyi gombnyomások ezek révén máris kint lehetünk a nagyvilágban. Az, hogy mindannyian ugyanazt a Földet tapossuk, már kevésbé él úgy bennünk, mint mindannyiunkat öszszekötő sajátosság. Sokkal kevésbé látható és megtapasztalható, mint maga az internet, és a tudatosságunk Kicsit kilépünk a falunk, városunk, közvetlen környékünk, térségünk határaiból, és távolabbra tekintünk, de ezzel együtt ebbõl a távolságból tekintünk vissza a magunk tevékenységére is. nagy általánosságban véve jóval alacsonyabb, mintsem hogy ezt naponta megéljük, és ennek függvényében cselekedjünk. A globális szintű problémák pedig éppen ennek a tudatossági hiányosságnak, és az ennek következtében elmaradt, vagy éppen megjelenő, élő cselekvéseknek köszönhetően jelentek meg. Mert meggondoljuk-e, hogy a cselekvésünknek milyen hatása lehet másokra? Meggondoljuk-e, hogy a civilszervezetünk tevékenysége a szándékolt mellett még milyen hatással bír a természeti környezetre például? A- vagy gondolunk-e arra, hogy milyen hatást válthat ki a tevékenységünk másokban, akik hallanak róla? Tudatosan szervezzük-e kommunikációnkat? Kérdések, melyek arra igyekszenek felhívni a figyelmet, hogy határaink és felelősségünk belátása nagyobb figyelmet igényel. Mindenekelőtt saját magunkért, és ezáltal másokért is! Épülnek és magunk is építjük a globális szinten hatást gyakorló civilszervezetek hálózatait. E lapszámunkban elsősorban a globális problémákat kívántuk közelebb hozni olvasóinkhoz, láttatva, hogy ezek nem rugaszkodnak el a hétköznapjainktól. És éreztetve, hogy ezekért mi is felelősek vagyunk, és nekünk is vállalnunk kell a ránk eső felelősség és cselekvés részét, amellyel a pozitív változást segíthetjük elő. Varga Máté, a Civil Kollégium ügyvezető igazgatója cikkében a globális társadalom civil társadalmáról, az ezen a szinten felmerülő problémákról szól röviden.... határaink és felelõsségünk belátása nagyobb figyelmet igényel. Mindenekelõtt saját magunkért, és ezáltal másokért is! A globális kérdések megoldására, mint a globális felmelegedés, az olyan betegségek, mint az AIDS, a malária, a szegénység stb. már régóta szövetkeznek a civilszervezetek is. Ilyen szövetség a CIVICUS, a Civil Szervezetek Világszövetsége, melyről bővebben is olvashatnak lapunkban. De hasonló célkitűzésekkel tömöríti egységbe a világ különböző részéről az alapítványok erejét és képességeit az Európai Alapítványi Forrásközpont (European Foundation Centre EFC). A Központ tevékenységéről Gerry Salole, az ügyvezető igazgató számolt be bővebben lapunk hasábjain. Külön figyelmükbe ajánljuk a Központ által 2006 októberében kidolgozott dokumentumot, mely lapunkban is olvasható, és mely kiemelten foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy mit is tehetnek, mit is kell tenniük az alapítványoknak a globális problémák kezelése érdekében. Megfontolandó gondolatok körvonalazzák ebben az írásban az alapítványok újraértelmezhető helyét és szerepét ebben az összefüggésben. Azt szoktuk mondani, hogy a problémák megoldása akkor hatékony, ha a gyökeréig hatolunk. A globalizáció problémái szoros összefüggésben állnak a gazdasági kérdésekkel. Azt is mondhatnánk a szerző, Bogár László gondolatait parafrazálva, hogy létkérdésünk közgazdaságtani kérdéssé válik. Tanúi és egyben cselekvő alanyai is vagyunk az öko-szocio-kulturális pusztításnak. Hogy mekkora a felelősségünk és mi a teendő ebben a helyzetben erre is válaszokat kapunk a cikkből. Ha globális kérdésekről esik szó, akkor a hétköznapi életünkben legerőteljesebben a környezetvédelmi kérdések és a környezetvédelem terén tevékenykedő civilszervezetek tevékenységei jelennek meg. Hogy mi az öszszefüggés a zöldmozgalmak és a globalizációkritika között, hogy hogyan intézményesültek ezek a mozgalmak, arról Scheiring Gábor, szociológus, kutató cikke ad választ. A gondolatok sorát csak fokozza, de tényekre alapoz Potozky László, a Polgár-Társ Alapítvány ügyvezető igazgatója is, aki a környezeti pusztítás mértékéről ad képet, ugyanakkor a hétköznapjainkban is követhető egyszerű javaslatokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy hogyan lehe-

7 A globális társadalom civil társadalma 7 tünk kíméletesebbek a környezetünkkel. A globális megmozdulások, köztük a környezetvédelem kérdéskörét tekintve szinte magától értetődő volt, hogy a Greenpeace-ről is bővebben szóljunk. Továbbá egyik érdekes kezdeményezésükről, a Global Projectről is. Az anyagi erőforrások globális mozgását is górcső alá vettük. Így került terítékre a King Baudouin Foundation által kidolgozott Transnational Giving projekt, illetőleg a Méltányos Kereskedelem kérdése is, amely szintén civilszervezeti tevékenykedéshez kapcsolódik. Rovataink Vitafórum, Civil kurázsi, Kulturális kitekintő ez alkalommal is aktuális, példaértékű és hasznos információkkal szolgálnak. A beszámoló keretében ezúttal a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kezdeményezésről tájékoztatjuk bővebben olvasóinkat. Nem a teljesség igénye, hanem sokkal inkább a figyelemfelkeltés, kérdések megfogalmazása, határaink feszegetése, és ezáltal a tudatosabb cselekvésre való serkentés volt a célunk e lapszámunk révén is. Csáki Rozália főszerkesztő csaki.rozalia@gmail.com A nemzetek feletti civil társadalom és kialakulásának elõsegítése Acivil társadalomban rejlő értékek a legtöbb ember számára saját és környezete életének kiteljesedését jelenthetik egy nyitott, élhetőbb társadalom felé vezető úton. A civil társadalom megerősítéséhez és a nemzetek feletti civil társadalom építéséhez hozzájárulnak olyan globális tényezők, melyek egyaránt jellemezhetőek pozitívan és negatívan is, de kétségkívül magukban hordozzák egy globális gondolkodásmód kialakulásának lehetőségét. A világméretűvé vált kommunikáció, a lokalitás mozgásterének kiszélesedése, a globális mozgalmak, szakmai hálózatok és a fenntartható fejlődés elmélete amely a mind környezetileg, mind szociálisan fenntartható fejlődés mellett érvel a gazdasági növekedés túlhajszolása ellenében alapjait képezhetik a globális gondolkodás és a nemzetek feletti civil társadalom megszületésének, megerősödésének. Internet és civil társadalom A civil társadalom és az internet fejlődésének összefüggései több aspektusból is megközelíthetőek. Egyrészről a fogalmak mögött rejlő gyakorlati folyamatok egymást erősítik: a civil társadalom vagy nemzetek feletti civil társadalom megerősödéséhez és megszerveződéséhez az internet hozzájárulása nélkülözhetetlen, de ez nem marad viszonzatlan, hiszen a civil társadalom egyes szereplői (nem is kevesen) folyamatos erőfeszítéseket tesznek az internet népszerűsítésére és az internethasználat kiterjesztésére. Másrészről, bár furcsa az öszszevetés, de a civil társadalom és az internet hasonlatosságokat mutat: egyik sem tiszteli az országhatárokat, és mindkettő olyan törekvéseket erősít meg, amelyek az egész emberiségre vonatkozó célokat és feladatokat tematizálnak. Ennek alapján tehát úgy látszik, hogy az internet fejlődése és terjedése kétségkívül hatással van a civil társadalom alakulására, erősíti azt, míg a civil társadalom megerősödése az internet nagyobb fokú és minőségibb felhasználását eredményezi. Emellett mindkettő kulcsszerepet játszik a globális gondolkodás, kezdeményezés és cselekvés kialakításában. Marosán György A mindenkori keretrendszer arra készteti a civil társadalom szereplõit, hogy alkalmazkodjanak, beépüljenek, szolgálják a rendszert, holott a legtöbb esetben éppen annak megújítása, reformálása lenne feladatuk. A valóságos rendszerújító törekvések támogatását sem a gazdasági, sem a kormányzati szektor nem érzi feltétlen feladatának. szerint 1 a korábbi évszázadokban egy társadalom fejlődési lehetőségét három tényező határozta meg: az információhoz való hozzáférés, az elsajátítására fordítható idő és az elsajátítás motivációja, végül pedig a társadalom rendelkezésére álló tőkeforrások. E három tényező létezésének mértékében volt képes az adott társadalom fejlődni. Ez az oka a bizonyos közösségek gyors, míg mások lassú fejlődésének. Napjainkban azonban mindenki számára hozzáférhetővé válik a közös kincs, a tőke globálisan keresi hasznosulását. Elmondhatjuk, hogy ha nem is mindenhol megfelelő mértékben, de a világméretű információhalmaz egyre több olyan helyre jut el, ahol eddig az emberek ismereteket, tapasztalatokat csak saját lokalitásuk példáiból meríthettek. A globalizáció folyamatában intenzíven növekvő kommunikációs és információszerzési lehetőségek hatására a lokalitásban élők egyre többet hallhatnak globális problémákról, válságokról, ugyanakkor találkoznak globális kezdeményezésre, cselekvésre való felszólításokkal is. A lokális gondolkodást, a lokális problémák egy részét az egész 1 ld. Marosán György: A kommunikáció-gazdaság válságai

8 8 civil fórum emberiségre vonatkozó gondok és tennivalók váltják fel. A lokalitás globalitás kettőssége A globális gondolkodás magvainak elültetésében kulcsszerepe van az említett globális információhalmaznak, még akkor is, ha ennek az információnak jelentős része éppen a globalizáció ellenében érvel, vagy már puszta létezésével is hátráltathatja a globális gondolkodás megszületését. Az a tény ugyanis, hogy az emberiség összehordja és hozzáférhetővé teszi tudását, már önmagában hozzájárul a globális gondolkodásmód kialakulásához. A globalizáció nem feltétlenül jelenti a lokalitás szerepének csökkenését, hanem éppen ellenkezőleg, kibővíti a teret a lokalitás körül, engedi, hogy függetlenedjen térbeli helyzetétől és az időtől, esélyt kap, hogy lehetőségeit szélesebb körben kiaknázhassa, szerepét tágabb keretek között értelmezhesse újra. A globalizáció során a lokalitás valójában azt a lehetőségét veszíti el egyre inkább, hogy elzárkózzon a globalitás elől. Ilyen módon a lokalitás és a globalitás lassan közeledik egymáshoz, idővel határai egyre inkább elmosódnak, és remélhetőleg a jövőben képessé válunk univerzális értékek mentén haladva megfogalmazni magunkat és közösségeinket. A nemzetek feletti civil társadalom kialakulásának előfeltételei Valójában a civil társadalom és a globális civil társadalom megteremtése csak korunkban válhat céllá, hiszen intézményeinek és ezek rendszerének kiépülése napjainkban is zajlik, lehetőségei folyamatosan teremtődnek meg. Ennek ellenére a civil kezdeményezések számos akadályba ütköznek. A támogató közeg hiánya nem csak anyagi értelemben okoz nehézségeket. A mindenkori keretrendszer arra készteti a civil társadalom szereplőit, hogy alkalmazkodjanak, beépüljenek, szolgálják a rendszert, holott a legtöbb esetben éppen annak megújítása, reformálása lenne feladatuk. A valóságos rendszerújító törekvések támogatását sem a gazdasági, sem a kormányzati szektor nem érzi feltétlen feladatának. A demokratikus hozzáállás, a civil öntudat fejlesztése, a gazdaságihatalmi hierarchiától való elszakadás így csak a civilek számára válik céllá, pedig egyre több az olyan globális közös ügy, amely hatékony társadalmi és szektorok közötti összefogást követel (környezetvédelem, nukleáris leszerelés, szegénység, emberi jogok védelme stb.). A nemzetek feletti civil társadalom részvétele e problémák megoldásában nélkülözhetetlen, ezért a civil társadalomnak is globalizálódnia kell, ki kell építenie hatékony intézményeit, amelyek képesek befolyásolni az emberiség létét érintő kérdésekben történő döntéshozatalt. Számos érv és egyben előfeltétel is ismeretes, amely a nemzetek feletti civil társadalom kialakulása mellett szól, azt hangsúlyozva, hogy ezáltal a helyben megtett lépések globálisan is hasznosulnak. Ilyenek: az országhatároktól független, egész emberiséget érintő problémák létezése, a problémák mentén szerveződött és szerveződő társadalmi mozgalmak és nemzetközi szakmai hálózatok megjelenése, a globalizáció és annak hozományaként megjelenő, változtatást sürgető elméletek (mint pl. a fenntartható fejlődés elmélete), a sokszor negatívan értékelt, mégis korszakalkotó lehetőségeket hozó technikai fejlődés (elsősorban az internet). A nemzetek feletti civil társadalom kifejlõdésének elengedhetetlen feltételei tehát ismertek: a kommunikációs technikák ismerete és a legszélesebb körben történõ alkalmazni tudása, valamint a civil nyilvánosság nemzetek feletti intézményeinek megteremtése. Civil társadalom és demokrácia A demokráciát minden generációnak újra kell tanulnia, szülessen bár hagyományos vagy új demokráciában. E tanulási folyamat a demokratikus környezet, a szocializáló közeg demokratikus attitűdje mellett nem nélkülözheti az egész életen át tartó tanulást, s az ezt elősegítő tájékoztatást, információcserét, nyilvánosságot, képzést, felnőttképzési programokat sem. A nemzetek feletti civil társadalom kifejlődésének elengedhetetlen feltételei tehát ismertek: a kommunikációs technikák ismerete és a legszélesebb körben történő alkalmazni tudása, valamint a civil nyilvánosság nemzetek feletti intézményeinek megteremtése. Kétségkívül ilyen az internet, valamint a szakmai hálózatok. A civil társadalom megerősödésének elősegítése A meglévő demokráciák magasabb színvonalra emelésének lehetősége egyértelműen a részvétel erősítésében látszik. A képviseleti demokráciákban valódi részvételi lehetőséget azonban csak a civil szféra kínál, így kulcsszerepet kell vállaljon más, a részvétel erősödését befolyásolni képes intézmények, szakmák, szektorok összefogásában. A feladatok az alábbiakban foglalhatók össze: az oktatásnak már elemi szinten is foglalkoznia kell a demokratikus szemléletmód kialakításával, a tanulók közösségeinek fejlesztésével, az állampolgáriságra való felkészítéssel; a felnőttoktatásnak ennek folytatására vagy pótlására kellene koncentrálnia, vagyis a helyi szükségletekhez alkalmazkodva, a meglévő tapasztalatokra építve tenni képessé az egyéneket, közösségeiket szerepeik megértésére, azok továbbgondolására és a cselekvő állampolgáriságra. Mindehhez újfajta képzési programokra, módszerekre és a közösségi munkában is jártas képzőkre volna szükség; a segítő-fejlesztő szakmák (közösségfejlesztés, vidékfejlesztés, szociális terület) összefogása révén olyan hálózatok jöhetnek létre, amelyek segítenek fenntartani, fejleszteni a beindult folyamatokat, és tovább motiválni a helyi cselekvést. Az állam részéről pedig olyan támogató törekvésekre és eszközökre, melyek elősegítik a fentiek létrejöttét és fennmaradását. Varga Máté Civil Kollégium Alapítvány ügyvezető igazgató matev@kkapcsolat.hu

9 A globális társadalom civil társadalma 9 CIVICUS egy nemzetközi civil hálózat szerepe a globális problémák kezelésében A CIVICUS reprezentatív civil hálózatként célul tûzte ki, hogy globális szinten elõsegítse a civil társadalom kialakulását, fejlõdését, érdekei érvényesítését. Programjaival és kezdeményezéseivel hatékonyabbá kívánja tenni a világ civilszervezeteinek mûködését... Mi a CIVICUS? A CIVICUS Civilszervezetek Világszövetsége 1993-ban alakult meg, jelenleg a világ egyik legjelentősebb, legváltozatosabb összetételű civilszervezetekből álló hálózata. Több mint 430 tagja van a világ öt kontinensének országaiból, amelyek között a fejlődő országok képviselői jelentős mértékben képviseltetik magukat. Tagságának mintegy egynegyede európai, legnagyobb részben reprezentatív nemzeti ernyőszervezetek, amelyek a megszerzett információkat és tapasztalatokat képesek továbbadni. A világszervezet központja a délafrikai Johannesburgban található, ahol munkáját egy közel 40 fős titkárság segíti. Főtitkára 1998 óta a dél-afrikai származású Kumi Naidoo, aki néhány hónapon belül a CIVICUS tiszteletbeli elnökeként folytatja munkáját, utódának megválasztása jelenleg van folyamatban. A CIVICUS reprezentatív civil hálózatként célul tűzte ki, hogy globális szinten elősegítse a civil társadalom kialakulását, fejlődését, érdekei érvényesítését. Programjaival és kezdeményezéseivel hatékonyabbá kívánja tenni a világ civilszervezeteinek működését, hogy jobban hallathassák hangjukat, hatékonyabban léphessenek fel az általuk képviselt ügyekben. A civil törekvések és állampolgári részvétel világméretű erősítésére törekszik, javítani kíván a civilszervezetek, valamint a nemzeti kormányzatok és nemzetközi intézmények közötti kapcsolaton és párbeszéden a civil törekvések hatékonyabb megjelenítése érdekében. A szervezet által képviselt legfontosabb értékek közé tartozik az igazságosság és egyenlőség, az emberi méltóság tiszteletben tartása, az állampolgári jogok szabad gyakorlásának biztosítása. Emellett információs fórumot és lehetőséget biztosít a tapasztalat- és véleménycserére, együttműködésre a civil társadalmat érintő globális kérdésekben, hiszen ezekre könnyebb együttes erővel válaszokat és megoldást találni. A CIVICUS legfontosabb kezdeményezései és programjai A fenti célok és értékek jegyében a CIVICUS számos globális kezdeményezés és program gazdája. Ezek közé tartozik a civil társadalmi Index-program, mely egy speciális módszertan alapján végzett nemzetközi felmérés a civil társadalom helyzetére vonatkozóan a világ országaiban. Jelenleg a világ több mint 50 országában alkalmazzák, és az eredményeket rendszeres jelentések formájában teszik közzé. Segítségével jól jellemezhető és összehasonlítható az egyes országok civil társadalmának helyzete négy központi elem a szerkezet, értékek, hatékonyság és belső környezet vonatkozásában. Arra is alkalmas, hogy a civilszervezetek megfogalmazzák, hogyan látják országuk civil társadalmának alakulását, vagyis hatékony segítséget nyújt jövőképük kialakításához. A civilszervezetek ismereteinek bővítését és képességfejlesztését egyrészt a CIVICUS honlapjáról letölthető segédanyagok, másrészt a hetente megjelenő elektronikus hírlevél segíti, mely a civilszervezetek együttműködését igénylő legfontosabb globális kérdésekkel foglalkozik. Az angol nyelven jelenleg több mint címre kiküldött hírlevél ingyenes, arra bárki feliratkozhat ugyancsak a CIVICUS honlapján keresztül (ld. a cikk végén). A CIVICUS külön programot indított Civil Társadalmi Figyelő címmel, melynek keretében mobilizáló kampányok és különféle globális akciók segítségével gyorsan ráirányítható a figyelem a világnak azon területeire, ahol az állampolgárok szabadságjogait, a civilszervezetek működését, érdekérvényesítését, vagy puszta létét valamilyen veszély fenyegeti. A világszervezet arra törekszik, hogy nemzetközi összefogás segítségével megállíthatóvá, illetve visszafordíthatóvá váljanak a civil társadalmat érintő negatív folyamatok pl. Etiópiában, Belorussziában, a Közel-Keleten, vagy Oroszországban. A világszervezet Legitimáció és Átláthatóság Programja arra törekszik, hogy javítson a civilszervezetek hitelességén, a civilszervezetekbe vetett bizalmon és elősegítse felelős, számonkérhető működésüket. Ez civil szempontból nem csak azt jelenti, hogy az adott szervezet elszámol az elnyert támogatásokkal és a tevékenységeivel. Szélesebb értelemben beletartozik a szervezet működésének társadalmi hasznossága, hatékonysága is, valamint a rendszeres kapcsolat azokkal az társadalmi csoportokkal és állampolgárokkal, akiknek az adott szervezet az érdekeit képviseli többek között strukturált párbeszéd, rendszeres beszámolók, fórumok, visszajelzések stb. keretében. A CIVICUS ezt a programot elsősorban nemzetközi információ- és tapasztalatcsere, valamint a civilszervezetekre vonatkozó közös magatartási és működési alapelvek kidolgozása révén kívánja elősegíteni. Ennek jegyében június elején a világ 11 legnagyobb emberjogi, környezetvédelmi és társadalmi fejlődéssel foglalkozó nemzetközi szervezete (köztük pl. az Amnesty International, CIVICUS, Greenpeace International, Oxfam International, Transparency International) egy dokumentumot bocsátott ki Charta a Nemzetközi Nem-kormányzati Szervezetek Elszámoltathatóságáról (International Non-governmental Organisations Accountability Charter) címmel, mely közös magatartási szabályok lefektetését tűzte ki célul. A szegénység elleni küzdelem szintén fontos prioritás a CIVICUS számára. A világszervezet kiemelten foglalkozik a Globális Felhívás a Szegénység Elleni Cselekvésre Programmal, és az ENSZ ún. Millen-

10 10 civil fórum niumi Fejlesztési Céljaiban foglaltak megvalósításával. Ezek között szerepel a rendkívüli szegénység és éhezés visszaszorítása, a minden ember számára elérhető általános iskolai oktatás, a nemek egyenjogúsága, a gyermekhalandóság csökkentése, az anyák egészségfejlesztése, a HIV/ AIDS, malária és más betegségek elleni küzdelem, vagy környezetünk fenntarthatóságának biztosítása. A világ több mint 100 országára kiterjedő együttműködés főként globális kampányok és nemzetközi jelentések formájában ölt testet, melyek segítségével a döntéshozók és a legfejlettebb ipari országok vezetőinek figyelmét szeretnék ráirányítani a fejlesztéspolitika terén vállalt kötelezettségek betartására, a világ népességének jelentős részét sújtó nyomorra és kilátástalanságra, valamint a fejlődő országok problémáira. Az egyik jelenleg zajló akció egy olyan nemzetközi kampány, melynek keretében október 17-én, az ENSZ Szegénység Elleni Világnapján a világ számos országában egyszerre hangzik el a Szegénység Elleni Rekviem című kórusmű. Jelenleg már több mint 20 ország csatlakozott a kezdeményezéshez, a kórusmű pedig elhangzott már többek között a CIVICUS skóciai Közgyűlésén ez év májusában és a berlini Oktatási Világkongresszuson júliusban. Ezek a problémák globális együttmûködést és megoldásokat igényelnének, melyben kiemelt szerepet játszanak a civilszervezetek attól függetlenül, hogy helyi, nemzeti, vagy nemzetközi szinten tevékenykednek. A CIVICUS Közgyűlései civil világtalálkozók és válaszkeresés a globális problémákra A CIVICUS Közgyűlései civil világtalálkozóként működnek. Azon nem csak a CIVICUS tagszervezetei vesznek részt, hanem nonprofit szakértők, nagyvállalatok, nemzetközi szervezetek és intézmények (ENSZ és szakosított intézményei, Világbank, stb.) képviselői, nemzeti kormányzatok civilszervezetekkel vagy fejlesztéspolitikával foglalkozó munkatársai és érdeklődő civilszervezetek a világ minden tájáról. A világtalálkozó ily módon kiváló lehetőséget biztosít a civil társadalmat érintő világméretű problémák és kihívások megvitatására, kapcsolatépítésre és tapasztalatcserére. A CIVICUS tagszervezetei 1993 óta hagyományosan 2 évente tartottak nemzetközi találkozót és közgyűlést, pl. Mexikóvárosban, Manilában, Vancouverben vagy Botswanaban ben Budapest adott otthont a rendezvénynek. Akkor 76 országból több mint 500 résztvevő érkezett a magyar fővárosba tól kezdve a találkozót évente megrendezték, a folytonosság és eredményesség érdekében három évig ugyanaz a helyszín is, és ugyanazokat a kérdésköröket vitatják meg a résztvevők, lehetőséget biztosítva a hatékonyabb együttműködésre és értékelésre. Így között a skóciai Glasgow ad otthont a rendezvénynek, melynek házigazdája, az Önkéntes Szervezetek Skót Tanácsa (SCVO) a CIVICUS johannesburgi központjával közösen szervezi meg a világtalálkozót. A három év közgyűléseinek központi témája: Cselekedjünk együtt egy igazságosabb világért. Ennek alapján négy fő témakör esetében vizsgálják meg a résztvevők a világ civilszervezeteinek szerepét, mely köré a szakmai programok szerveződnek. Az állampolgári igazságosság kérdéskörébe tartozik az állampolgárok érdekérvényesítése, jogainak biztosítása, az egyesülési és szólásszabadság érvényesülése, az aktív állampolgárság elősegítése. A gazdasági igazságosság kapcsán a globalizáció hatásait, a gazdaságpolitikák alakításának hiányosságait vizsgálják. A politikai igazságossággal kapcsolatban vitát folytatnak a civilszervezetek, valamint a velük kapcsolatban álló intézmények, mint például a nemzeti kormányok, vagy nemzetközi intézmények és szervezetek együttműködéséről, a nemek közötti, faji, etnikai, társadalmi osztályok közötti esélyegyenlőség javításáról. A társadalmi igazságosság... a gyorsan globalizálódó világban a CIVICUS ablak lehet, eszköz arra, hogy pontosabban láthassuk, érzékelhessük civil helyünket a nagy nemzetközi körforgásban. Tudatosan vállalt európaiságunk ennek nem mond ellent: épp ellenkezõleg, segítségünkre lehet abban, hogy otthonosan érezhessük magunkat a világban is. többek között az élethez, szabadsághoz és személyes biztonsághoz való elidegeníthetetlen jogot jelenti, mely minden embert meg kell illessen. Emellett vizsgálják a helyi konfliktusok szegényekre, a társadalom peremén élőkre, nőkre és gyermekekre gyakorolt hatását, valamint azt, hogy a civilszervezetek hogyan és miként vehetnének részt hatékonyabban a konfliktusos területeken élők helyzetének rendezésében, a konfliktuskezelésben, béketeremtésben és a konfliktusok utáni újjáépítési folyamatban. A négy fő témakör mellett az idei Közgyűlés (2007. május , Glasgow, Skócia) kiemelt figyelmet szentelt a számonkérhetőség kérdéskörének. A világ civilszervezetei egyre növekvő szerepet játszanak abban, hogy a kormányzatok, nagyvállalatok, valamint a nemzetközi intézmények átláthatóbban, felelősségteljesebben működjenek, jobban odafigyelve a civil társadalom szereplőinek véleményére, akik az állampolgári véleményeket képviselik. Azonban a civilszervezetek átlátható, számonkérhető és felelős működése terén is vannak még hiányosságok. A számos plenáris ülés és munkacsoport olyan kérdésekkel foglalkozott, hogy mit tehetnek a civilszervezetek, hogy átláthatóbb és felelősségteljesebb működésre késztessék a döntéshozókat nemzeti és nemzetközi szinten? És vajon a civilszervezetek tevékenysége mennyire átlátható és számonkérhető? Hogyan lehetne elérni, hogy a civil érdekek és vélemények nagyobb súlyt kapjanak a politikaformálásban? Mitől függ egy civilszervezet legitimitása? Vajon egy több száz taggal rendelkező civilszervezet reprezentatívabb, mint egy kis helyi szervezet? Mivel a CIVICUS tagságának jelentős része a fejlődő országok szervezeteiből áll, a világszervezet tevékenységében, illetve a Közgyűlések programjában is kiemelt helyet kapnak a fejlesztéspolitikai kérdések, a fejlett országok segélyezési politikájának hiányosságai, hiszen a fejlődő országoknak nyújtott

11 A globális társadalom civil társadalma 11 segélyek a korrupció és egyéb technikai okok miatt sok esetben nem jutnak el megfelelően a helyiekhez, és a helyi szinten működő civilszervezetekhez. Ennek érdekében át kell gondolni a fejlett országok segélyezési politikáját, valamint maguk a segélyszervezetek is átláthatóbban, elszámoltathatóbban kell működjenek, a civilszervezeteknek pedig nagyobb szerepet kellene kapniuk a segélyezéssel kapcsolatos vitákban. Nincsenek megnyugtató válaszok az olyan fontos globális kérdéskörökre sem, mint pl. a terrorizmus, a környezetvédelem és fenntartható fejlődés, az emberi jogok rendszeres megsértése, a vezetők felelősségre vonhatósága, a HIV/AIDS, a növekvő szegénység, intolerancia, az Észak- Dél ellentét stb. Ezek a problémák globális együttműködést és megoldásokat igényelnének, melyben kiemelt szerepet játszanak a civilszervezetek attól függetlenül, hogy helyi, nemzeti, vagy nemzetközi szinten tevékenykednek. Sőt, sokszor a legkisebb helyi szervezetek tehetnek a legtöbbet az állampolgárok érdekeinek védelmében, vagy a helyi problémák kezelésében. Összességében elmondható, hogy a CIVICUS nemzetközi ernyőszervezetként jelentős információs és kommunikációs fórumot biztosít nemcsak tagszervezetei, hanem bármely érdeklődő civilszervezet számára. Programjai és kezdeményezései erősítik a civilszervezetek, kormányzatok és nemzetközi intézmények együttműködését a legfontosabb globális kérdésekben. A magyarországi civilszervezetek kezdettől fogva aktív, kezdeményező szerepet játszottak a CIVICUS-ban. Ennek egyik meggyőző jele volt az előbbiekben már említett CIVICUS Közgyűlés 1997-ben Budapesten történő megrendezése; Marschall Miklós személyében magyar volt a CIVICUS első igazgatója és számos kezdeményezés, program elindítói és szervezői hazai civilszervezetek voltak. Abból indultunk ugyanis ki, hogy a gyorsan globalizálódó világban a CIVICUS ablak lehet, eszköz arra, hogy pontosabban láthassuk, érzékelhessük civil helyünket a nagy nemzetközi körforgásban. Tudatosan vállalt európaiságunk ennek nem mond ellent: épp ellenkezőleg, segítségünkre lehet abban, hogy otthonosan érezhessük magunkat a világban is. A világszervezetről, annak tevékenységéről, legfontosabb programjairól, valamint a tagság feltételeiről további információk találhatók az alábbi honlapokon: a CIVICUS honlapja: a CIVICUS Közgyűlésének honlapja: a Globális Felhívás a Szegénység Elleni Cselekvésre program: Összeállította: Kiss Zsófia és Barabás Miklós Európa Ház, a CIVICUS alapító tagja info@europeanhouse.hu EFC segítség az európai filantrópia infrastruktúrájának kiépítéséhez Acivil társadalom számtalan szereplőt foglal magába egyének, nonprofit szervezetek, filantrópusok és egyesületek, hogy csak néhányat említsünk. Hol vannak az európai alapítványok a szereplők eme, olykor zűrzavaros konstellációjában? Milyen szerepet tölt be az Európai Alapítványi Forrásközpont (European Foundation Centre EFC) a független alapítványok és intézményes támogatók egyesületei, Európa és a világ civil társadalmának segítségnyújtásában? Az európai alapítványok fontos vezetői mind az európai és az egész világ civil társadalmainak ösztönzik a meglévő szervezeteket és közreműködnek az irányelvek létrehozásában. Pénzügyi szempontból az európai alapítványok közreműködése nem jelentéktelen. Csupán az EFC 215 tagjának közös éves ráfordításai megközelítették a 7 milliárd eurót. Munkájuk magába foglalja a tevékenységek teljes skáláját, kezdve a környezetvédelemtől az egészségügyön át az oktatásig és kultúráig, csupán néhányat kiemelve a területek közül, melyeken működnek. A legtöbb európai alapítvány Európában működik, de sok a világ minden tájára kiterjeszti tevékenységét. Az EFC elkötelezte magát, hogy segíti ezen alapítványok munkáját. Az EFC nem ad pénzt és nem összpontosít egy bizonyos területre, mint amilyen a környezet, egészségügy, oktatás stb. A filantrópia az a terület, amely érdekli, és ezáltal eltökélte, hogy segédkezik egy rugalmas infrastruktúra kiépítésében az európai filantrópia részére, mely a maga részéről segíteni fogja az európai alapítványokat a civil társadalom felépítésében. Hogyan játsszuk a magunk szerepét ennek az infrastruktúrának a kiépítésében? Úgy, hogy a kulcsfontosságú területeinkre fókuszálunk: 1. Egy elérhető jogi és anyagi környezet létrehozása az alapítványok részére Európában 2. Az európai filantrópia hirdetése és dokumentálása 3. A szektor szintjelezése és szakmai kapacitásuk felépítése 4. Hálózatépítés

12 12 civil fórum Az EFC felismerte, hogy küldetése teljesítése érdekében alapvető feladat megfelelő jogszabályozást biztosítani a független támogatók részére. Ennek megfelelően elsőbbséget szavazunk a tagok érdekei képviseletének európai uniós és globális szinten is, megpróbálva javítani a jogi és pénzügyi operációs környezetet a független európai támogatók érdekében. Ez az összpontosítás segít a Központnak a csúcson tartani e terület fejlődését szerte Európában, különös tekintettel a pénzügyi diszkriminációs esetekre a különböző országokban, a terrorellenes törvényekre, a verseny szabályok eseteire, és a globális szemléletre az egyre nagyobb számban megjelenő szervezeteknél, mely a határon túli adományozási mechanizmus iránti egyre nagyobb érdeklődéséhez és annak szükségéhez vezet. Amikor az európai alapítványok munkájának hirdetéséről és dokumentálásáról beszélünk, létfontosságúnak tartjuk a tudást a független támogatói szektorban, valamint e tudásnak a terjesztését, az identitás és az infrastruktúra megépítésében a független támogatók részérére Európában. Az alapítványoknak szükségük van adatokra, ismeretekre és hírszerzésre a saját szektorukon belül, egy szilárd terjeszkedési és kommunikációs platformmal alátámasztva, mely lehetővé teszi a filantrópiára irányuló ötletek gyors szétterjedését az európai országok között, valamint Európa és a világ többi része között. Az EFC dokumentálja és hirdeti a független európai támogatók tevékenységét, mindazt, amit képviselnek, és amit le tudnak tenni az asztalra, ezáltal megformálva az európai filantrópia történetét. A független európai támogatók szektorának szintjelzése és a szakmai kapacitásaik növelése szintén kulcsfontosságú az európai filantropikus infrastruktúra megerősítésében. Ez a munka magában foglalja a Megfelelő Gyakorlat Vezérelveinek hirdetését, melyeket rendszeresen felülvizsgálnak, és aktívan bevonják a tagokat ezen elvek fenntartásába és terjesztésébe. Az EFC munkája a független európai támogatók szektorában meglévő alapelvek azonosítására irányul, ezekhez mérve az előrehaladást és a teljesítményt, más szervezetekkel és hálózatokkal együttműködve, valamint továbbítva ezen alapelveket a kapacitásépítő események és kiadványok által. A Központ továbbá építi a független támogatók kapacitását a szakmai képességeik fejlesztése és az ismeretek megosztása által, olyan A Központ az európai és a globális filantrópia szereplõinek találkozóhelye, fenntartva a partneri viszonyt velük és a kormányokkal, a multilaterális szervezetekkel, egyetemekkel és másokkal. kérdésekben, melyek befolyásolják munkájukat. A partnerkapcsolatok elengedhetetlenek a független európai támogatók sikeréhez, egyénileg és szektorként egyaránt. A Központ az európai és a globális filantrópia szereplőinek találkozóhelye, fenntartva a partneri viszonyt velük és a kormányokkal, a multilaterális szervezetekkel, egyetemekkel és másokkal. Az EFC az ötletek és a potenciális projektek inkubátoraként működik, lehetővé téve a tagok számára, hogy teszteljék a lehetséges kapcsolatokat és a globális szövetségeket. E négy pont által az EFC segíti az európai alapítványokat abban, hogy terjesszék és elmélyítsék szerepüket, mint aktív résztvevők a civil szférában, Európában és világszerte egyaránt. Gerry Salole European Foundation Centre főigazgató efc@efc.be Fordította: Varga-Klement Silvia Noémi Az európai alapítványok szerepe a globális kérdések kezelésében hosszú távon Az alábbiakban egy olyan dokumentumot olvashatnak, melyet a több mint 200 európai nagy alapítványt tömörítő Európai Alapítványi Forrásközpont (European Foundation Centre EFC), dolgozott ki 2006 októberében és bocsátott közszemlére (az eredeti angol dokumentum elérhető a következő helyen: event.asp?eventid=4574). A benne megfogalmazott gondolatok számunkra, a romániai civil szféra számára is megfontolandó, értékes gondolatokat, perspektívákat vetnek fel. Ez a dokumentum javaslatot fogalmaz meg a tekintetben, hogy az európai alapítványoknak milyen szerepük lehet a globális kérdések megoldásában. Arra ösztönzi az alapítványokat, eszméljenek rá a lehetőségre, hogy ők lehetnek a változás katalizátorai, építsenek belső erejükre és sajátosságaikra, továbbá munkájukat határozottabban helyezzék el a globális kérdések napirendjén, mindehhez az Európai Alapítványok Forrásközpontja (European Foundation Centre EFC) tagsága és titkársága támogatását és vezetését is felajánlja. Kijelenti, hogy a világ különböző területeken precedens nélküli problémákkal és kihívásokkal néz szembe, amelyek kezelésére a jelenlegi globális problémamegoldó rendszer kevésbé van felkészülve. Hangsúlyozza a globális problémákhoz való innovatív hozzáállás szükségét, mely több hangadót igényel, megfelelő súllyal, hogy változást hozzanak. Elemezi az alapítvány, mint meg-

13 A globális társadalom civil társadalma 13 különböztetett intézményi forma kapacitását, továbbá kiemeli azokat a területeket, melyeken az alapítványok, terjedelemtől és mandátumtól függetlenül, értéket alkothatnak, különös tekintettel egy globális munkaterv bevezetésére. Az utolsó szakasz az első globális munkaterv vázlatának javaslatát képezi, melyhez az európai alapítványok egyénileg is számos különböző szinten csatlakozhatnak, továbbá példákkal szolgál különböző módszerekre, melyek által az alapítványok kiaknázhatják saját összehasonlító előnyeiket úgy transznacionális, mint globális szinten. VÉGREHAJTÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Gyakran mondják, hogy az alapítványok egyik jellegzetes ereje azon képességükben rejlik, hogy a problémákat hosszú távú szemlélettel tudják megközelíteni. Mentesek mindenféle piaci nyomás alól, melyekkel más önkéntes szervezetek szembesülnek, valamint immunisak a választási ciklusok hullámzásaira, melyek arra késztetik a kormányokat, hogy rövid távú politikai döntésekre összpontosítsanak. Mégis, a kritikus globális kérdéseket övező sürgető tényezők felvetik a folytonosság kérdését, és ez megkövetelheti az alapítványoktól, hogy felülvizsgálják magukat a tekintetben, hogy hogyan és milyen időbeosztásban használják ki a legjobban előnyeiket. A veszélyek sora, mellyel a világ jelenleg szembesül, változatos: a klímaváltozás és más környezeti problémák alapvető kérdéseket vetnek fel bolygónk jövőjét illetően. Egy másik szinten, a változó demográfia és a kulturális, illetve az identitás körüli feszültségek veszélyt jelentenek a társadalmi rendre, és újabb konfliktusokat idéznek elő. A globális kihívások transznacionális természete bármely kormány egyedi hatáskörén túlra helyezi ezeket. Akkor, amikor nagyobb szükség van a globális összefogásra, mint valaha, egy látható kormányzási, vezetési hiányosság sürgető figyelmet követel: úgy tűnik, hogy a jelenlegi világvezetés nincs kellőképpen felkészülve arra, hogy a helyzet súlyosságához mért gondolkodási és cselekvési mechanizmust képes legyen felvállalni. Intézményi szinten, azoknak a kísérleteknek, amelyek révén megpróbálták növelni az Egyesült Nemzetek hatékonyságát a globális problémák megoldásában, vegyes sikerük volt, miközben az Európai Unió alkotmányos folyamatának összeomlása, illetve az intézmények csökkenő befolyása, mint például a NATO-é az elmúlt években, politikai szinten valószínű bizonyítékai a globális integráció normáiba és értékeibe vetett hit megrendülésének. Hasonlóképpen: a nemzetközi szerződések és egyezmények, illetve csoportosulások, mint a G8 közreműködése a szélesebb körű globális problémák megoldásában korlátolva van. A globális problémák pánikot és reménytelenséget kelthetnek, mely a megszokott kényelmes üzlet, mint mindig kijelentést és viszonyulást idézi elő bennünk. Ennek ellenére a globális problémák leküzdhetők. Ehhez a megfelelő inspiráció (esetenként nyugtalanság), technikai tudás, részvétel, forrás és befolyás kombinációjára, valamint hosszú távú elkötelezettségre van szükség. Meglehet, hogy ez a kombináció elérhetetlen azon globális szinten tevékeny intézmények számára, amelyeket gyakran megbénít a bürokrácia és a hierarchia. Van rá mód, hogy az alapítványok többet tegyenek azért, hogy energiáikat a globális napirendi kérdések felé irányítsák? A jövőre gondolni és azonnal cselekedni, továbbá rugalmas lenni mindkét esetben ez az, amire az alapítványok képesek. Ámbár eredetükben és értékeikben rendkívül különbözőek, minden alapítvány sajátossága, hogy egy vagy több... a globális problémák leküzdhetõk. Ehhez a megfelelõ inspiráció (esetenként nyugtalanság), technikai tudás, részvétel, forrás és befolyás kombinációjára, valamint hosszú távú elkötelezettségre van szükség. egyén ama akaratát képviseli, hogy elkötelezzék magukat egy ügy mellett, figyelembe véve a hasznot, melyet a következő generációk nyernek belőle és gyakran abban a tudatban, hogy az ügy máskülönben nem lenne megvédve. Az alapítványok a probléma megoldásában is helytállhatnak, mivel gyakran olyan egyének hozták létre azokat, akiket frusztrált a nagy bürokratikus szervezeteken belüli lassú változás, ezért közvetlenül és azonnal akarták megcélozni a forrásokat. A mai globális problémák új, innovatív gondolkodást igényelnek, mind a technikai megoldások kifejlesztésében, mind abban, hogy biztosítsák az ilyen megoldások alkalmazását úgy, hogy azok valódi és időtálló javulást hozzanak. Szerény anyagi forrásaikkal, rugalmasságukkal, befolyásukkal és hitelességükkel az alapítványok központi és ugyanakkor katalizátor szerepet tölthetnek be ebben a folyamatban. HÁTTÉR Globalizáció és globális kérdések A mai világ egyszerre sokkal megosztottabb és sokkal összefüggőbb, mint eddig bármikor. Az összbevétel eloszlása óriási és növekvő egyenetlenséget és megoszlást mutat: a világ népességének 40%-a (2,5 milliárd ember) az összbevétel 5%-át hozza, míg a gazdag 10% az 54%-át. 1 Ugyanakkor a globalizációs erők a felelősek a nemzetek közötti állandóan növekedő egymásrautaltságért és összefüggésekért is. A tőke, az emberek, a termékek és az információk mozgósítása határokon túlra drámaian megnőtt az elmúlt években, köszönhetően ama technológiai forradalomnak, mely az emberi életet is megváltoztatta minden tekintetben. A globalizációnak ugyanakkor politikai dimenziója is van, melyet a globális normák és értékek szétterjedése jellemez, a demokrácia elterjedése, valamint a globális egyezmények és szerződések elburjánzása. A globális integrációhoz azonban számos különböző probléma megjelenése is társult. Részben az olyan típusú problémák veszélyeztetik a nemzetközi közösségek kollektív biztonságát, mint a környezet károsodása, erőszakos konfliktusok, fertőző betegségek, továbbá az ember- és kábítószer-kereskedelem az országok között. Mivel a lakosság tovább nő, ezek a globális problémák is növekedni fognak, intenzitásukat pedig 1 Humán Fejlődési Jelentés 2005, 4. old.

14 14 civil fórum csak növeli a szegénység és az ideológiai, illetve vallási ellentét. Európában az egyes nemzetek etnikai és vallási szerkezetében történő változások új típusú aggodalmak sorát tárják fel a kultúra, a vallás és az egyenlőtlenség körül, melyeket a nacionalizmus, az idegengyűlölet és a védvámrendszer jellemez. A globális feszültségek helyileg is visszhangoznak a fiatal, gazdaságilag jogoktól megfosztott és kirekesztett nemzetek körében, kérdéseket ébresztve a polgárjogról és az identitásról, próbára Könczey Elemér rajza téve a tolerancia hagyományait Európa liberális demokráciáin belül. Ugyanakkor a szeptember 11-i terror támadás, az iraki háború, valamint a madridi és a londoni bombamerényletek okozta politikai nyugtalanságok a kormányoknak lehetőséget teremtettek arra, hogy a terrorellenes szigorú törvények bevezetésével korlátozzák a civil szabadságot. A globális kérdések sora, melyekkel a világ jelenleg szembesül kezdve a bolygónk megosztásának és fenntartásának módjaitól egészen az emberi és kulturális mozgalmak és integráció felé irányuló hozzáállásig, széleskörű. EURÓPAI ALAPÍTVÁNYOK ÉS EGY GLOBÁLIS MUNKATERV Szöveg nélkül Hogyan kerülnek az alapítványok egy ilyen szintű beszélgetésbe? Európában az alapítványok többsége helyi szinten és egy meghatározott területen tevékenykedik, melyet az alapító határozott meg, gyakran hosszú évekkel korábban; többüknek nincs alkalmazottja; lehetőségeik és működési költségeik elenyészőek, ha az Egyesült Nemzetek kis intézményeinek az éves költségvetésével vetjük össze. A nagyobb alapítványok közül melyeknek nemzetközi programjaik és több milliós évi költségvetésük van több is elkötelezte magát egy (vagy több) globális probléma megoldása iránt. Hogyan lehet tovább bővíteni és erősíteni ezt a fajta tevékenységet? Ha elfogadjuk az elemzést, mely szerint a világ létének egy veszélyes fázisába lépett, továbbá hogy a jelenlegi erőfeszítések a negatív hatások eloszlatására nem működnek, akkor fel kell készülnünk arra, hogy új és innovatív megoldásokat találjunk, még akkor is, ha ez kockázatosnak és merésznek tűnik. Ha egy olyan intézményi formát keresünk, mely biztosítani tudja az induláshoz szükséges kockázati tőkét, amellyel biztosítani lehet a szükséges teret az új ötleteknek, hogy a hatékony megoldások megmutatkozzanak, továbbá hogy előteremtse a forrásokat és a befolyást, melyek a különböző szereplők összetartó elemeként működhet, akkor az alapítványok minden kritériumot teljesítenek. Az alapítványok, mint a változás generálói Az alapítványok különbözhetnek eredetükben és értékeikben, ám valamennyi az alapító(k) ama akaratát képviseli, hogy forrásaikat közösségi ügyekre fordítsák, helyi, országos, vagy nemzetközi szinten. Az alapítványok olyan sajátosságokkal rendelkeznek, melyek megkülönböztetik őket a többi intézményes szervtől (az állam, vállalkozások és nonprofit szervezetek), és ezzel együtt kiemelten képessé teszik őket a változást hozó szerepkörre: függetlenek, önkormányozottak és önsegélyezők. E három ismérv kombinációja lehetővé teszi az alapítványok számára, hogy stratégiák sorát alkalmazzák munkájukban. Az alapítványoknak lehet hoszszú távú szemlélete. Az alapítási alap és az egyéb állandó bevételi források bizonyos fokú folytonosságot biztosítanak számukra, ami lehetővé teszi, hogy hosszú távon fektessenek be a problémák megoldásába és a tudás megteremtésébe. A kormányokkal ellentétben, az alapítványokat nem szorítja a választási ciklusok okozta feszültség, sem a piac feszültségei, melyekkel más önkéntes szervezetek szembesülnek. Legyen szó új és innovatív, vagy szélsőséges ötletekbe való befektetésről, vagy azok vezetéséről, népszerűtlen vagy ismeretlen ügyekről, az alapítványok úgy a programozás, mint a hírnév tekintetében képesek magasabb szintű kockázatok vállalására (különösen azért, mert gyakran szabadon választhatják meg a profilt, melyet alkalmazni kívánnak). Az alapítványok több szinten tevékenykedhetnek és több stratégiát is alkalmazhatnak; legyen szó adományozásról vagy a saját programjaikon belüli tevékenykedésről, az alapítványok megválaszthatják, hogy a különböző szinteken és szakaszokban milyen szereplőkkel működnek együtt. Beavatkozhatnak a probléma folyamatába kutatások támogatása vagy vezetése által, melyek kiemelnek bizonyos kérdéseket, avagy az eljárás folyamatába, ahol a problémákat megvitatják és használható megoldásokat terjesztenek elő, avagy a politikai folyamatba a koalíciókkal vagy hálózatokkal való közös munka, vagy azok támogatása révén. 2 Erőteljes meggyőző vagy közvetítő szerepet is betölthetnek, gazdag hálózatokat építve ki: az alapítványok politikai és pénzügyi függetlensége lehetővé teszi számukra, hogy a befolyásos kívülálló szerepét ölt- 2 Diana Leat: Alapítványi és eljárási folyamatok: Lehetőségteremtés, Joseph Rowntree Alapítvány, 2005, 15. old.

15 A globális társadalom civil társadalma 15 hessék fel és változatos szereplők sorát hozzák össze semleges területen. 3 Végül: az alapítványok sajátos eszközöket használhatnak arra, hogy újabb forrásokat és befolyásoló erőket vonjanak be. Bár az egyes alapítványok pénzügyi lehetőségei nem túl jelentősek a megcélzott problémák méretével szemben, az alapítványok tőkét kovácsolhatnak hitelességükből és kapcsolataikból, hogy más szereplőket és új forrásokat vonjanak be, mozgalmat teremtve egy bizonyos kérdés körül. Alapítványi szerepek Európában Európában megközelítőleg közérdekű alapítvány létezik. Ez egy rendkívül változatos csoport különböznek méretben, eredetben, értékekben, és a tevékenységek széles körében aktiválnak, némelyek adományoznak, mások saját programokon belül dolgoznak, és megint mások mindkettőt alkalmazzák. Egészüket tekintve: az Európát alkotó különböző kultúrákból és rendszerekből származó óriási tapasztalattal, perspektívákkal és hozzáállással rendelkeznek a filantrópia terén. Többségük aránylag kis létszámú és tőkéjű, és helyi vagy országos szinten működik. A globális munkaterv tekintetében elmondható, hogy az európai alapítványok többsége nem azonosul azonnal egy ilyen méretű elmozdulással, vagy nem tartják magukat megfelelő eszköznek a feladathoz, részben mert nem dolgoznak nemzetközi szinten, vagy mert szolgáltatóknak tekintik magukat, akik nem felelnek meg az érdekképviseleti munkára, vagy nem fér össze meglévő tevékenységükkel, illetve missziójukkal. 4 Mégis, a mai világ összefüggéseiben egyre nehezebb különbséget tenni a között, hogy mi a helyi vagy országos és mi a globális. A problémákat, melyekkel minden típusú és méretű alapítvány foglalkozik, nem lehet a jelen globális problémáktól elszigetelten kezelni. Ellenkezőleg: a legtöbb globális kérdés hajlamos helyi, illetve nemzeti szinten megmutatkozni abban az értelemben, hogy pontosan olyan beavatkozást igényelnek, ahogyan a legtöbb alapítvány helyi vagy országos szinten dolgozik. Az alapítványok vezetősége és menedzsmentje ki kellene lépjen a megszokott működési rendből, hogy megfontolja és megvitassa, a globális kérdések milyen hatással vannak munkájukra, továbbá hogy a saját adományozási szerepüknek, a stratégiai döntésüknek amellyel a mandátumuk és erőforrásaik felett döntenek milyen hatása lehet egy szélesebb kontextusban. A kisebb helyi alapítványok számára, melyek saját közösségük érdekeiért dolgoznak, egy ilyen típusú gyakorlat nem eredményez radikális programbeli változást, de arra ösztönözheti őket, hogy munkájuk bizonyos aspektusait más megvilágításban lássák és új formákat találjanak a hatékonyság növelésére, a tudás megosztására és új közreműködési formákban való részvételre. Bekapcsolódási lehetőségek A következő szakasz egy globális munkaterv bevezető vázlatára tesz javaslatot, mely keretében az európai alapítványok munkája különböző szinteken besorolható, és ezáltal hatékonyabb szerepet tölthetnek be napjaink kritikus problémái kezelésében. Elismerve az európai alapítványok hatalmas változatosságát a misszió, kapacitás és források szempontjából, e szakasz különböző kapcsolódási szempontokat ajánl stratégiákra vagy a programokra vonatkozóan a különböző alapítványok részére: Globális szemlélet: az alapítványok bekapcsolódhatnak azáltal, hogy mérlegelik a globalizáció és a globális kérdések hatásait saját munkaterületükön, és globális szemlélettel mérik fel meglévő programjaikat. Az alapítványok vezetõsége és menedzsmentje ki kellene lépjen a megszokott mûködési rendbõl, hogy megfontolja és megvitassa, a globális kérdések milyen hatással vannak munkájukra, továbbá hogy a saját adományozási szerepüknek, a stratégiai döntésüknek amellyel a mandátumuk és erõforrásaik felett döntenek milyen hatása lehet egy szélesebb kontextusban. Képviselet és egyeztetés: az alapítványok vezető szerepet vállalhatnak a közpolitikák megfogalmazásában és ezek alakításában, a közvélemény és közcselekvés folyamataiban, ezek mozgósításában a globális kérdések körül, az agytröszt (think tank) szervezetek támogatásában, a médiával való együttműködésben, a mandátumukkal összhangban lévő egyeztető és összefogásra serkentő tevékenységekben. A tudás fejlesztésébe, kutatásokba és innovációba történő befektetés: az alapítványok támogathatnak globális kérdésekkel, problémákkal és ezeknek a társadalomra gyakorolt hatásaival kapcsolatos független kutatásokat; támogathatják a tudás generálását és terjesztését; továbbá előteremthetik az alapvető tőkét a globális problémák kezelésére alkalmas új megközelítések és modellek megtervezésére az otthonhoz közel vagy nemzetközi szinten. Együttműködés: az alapítványok forrásokat mozgósíthatnak és növelhetik hatékonyságukat a globális kérdésekben való együttműködés által új közös kezdeményezések és új, katalizáló források megteremtése, illetve már meglévő alapítványokhoz való csatlakozás vagy szektorok közötti együttműködés által. GYAKORLAT: Az EFC-tagok bekapcsolódása a globális munkatervbe A következőkben néhány olyan kezdeményezést sorolunk fel, amelyek már a globális munkatervre utalnak, melyeket az EFC tagjai vezettek vagy támogattak. Ez egy folyamat kezdetét jelen- 3 J.M. Ferris és M. Mintrom: Alapítványok és közérdekek alkotása: konceptuális vázlat, május, 1. old. 4 Az európai alapítványok között eloszló nemzetközi programokra vonatkozó támogatások mennyisége aránylag kicsi. Egy nemrégiben készült felmérésből, melyet az Európa legnagyobb és legnevesebb alapítványait tömörítő 145 tag között készítettek, kiderült, hogy mindössze 35 különített el 1 vagy több százalékot a nemzetközi terjeszkedésre. Egyes országokban a törvények korlátozzák a tengeren túlról érkező támogatásokat; sok alapítvány helyi vagy országos támogatást nyújt, az adományozók kívánságaival megegyezően, míg mások a magas költségek miatt anyagi korlátozottságot éreznek a nemzetközi terjeszkedésre.

16 16 civil fórum ti, mely által az alapítványok tervet nyithatnak a globális kérdések megközelítésére és az együttműködésre, felhasználva ezt más alapítványok tájékoztatására és bátorítására, hogy globális szemlélettel álljanak munkájukhoz függetlenül attól, hogy hol és milyen területeket támogatnak. Az itt kiemelt példák többsége közös kezdeményezés, hosszú távú célokkal, és nyitottak arra, hogy mások is tanuljanak ebből, illetve részt vegyenek benne. Globális szemlélet Tájékoztató folyamat és gyakorlat az Egyesült Királyságban a Globális Cserén keresztül A Barrow Cadbury Trust egy programot dolgozott ki Globális Csere (Global Exchange) arra, hogy azonosítsák a fejlődő országokban működő szervezetek újításait, melyek hasznos tanulmányok lehetnek az önkéntes szektor gyakorló és érdekképviselő szereplői számára az Egyesült Királyságban. A célok egyike az volt, hogy megmutassák az újítás jótékony hatásait, melyek a fejlődő világban léteznek, és ugyanakkor felhívják a figyelmet a fejlett országokban élő előítéletekre. Ezen programok által az Alap a fejlődő országok ama szervezeteit támogatja, amelyek meg kívánják osztani tapasztalataikat. ge.htm Képviselet és egyeztetés Egy globális egészségügyi európai stratégia képviselete Az Európai Partnerség a Globális Egészségügyért (EPGE), az EFC-tagok egyik kezdeményezése, egy erős európai hang és stratégia megalkotását célozza meg a globális egészségért. Az EPGE tanulmányt adott ki a globális egészségügy európai perspektívájáról (Policy Glossary European Perspectives on Global Health ), melyet vázlatként alkalmaz a politikai akarat mozgósítására a globális egészségügyi problémák megoldására európai perspektívából, európai értékekre, tapasztalatokra és a megértésre alapozva. A Partnerség célja, hogy megbízható és innovatív ötletet közvetítő és katalizátor legyen a célok elérése érdekében, mozgósítva az európai és országos szintű érdekképviseleteket, egészségügyi szakemberek hálózatait, a nonprofit szervezeteket és üzletágakat. t.htm A drogszabályozás reformja A Senlis Tanács egy 2002-ben alakult európai agytröszt, melyet az Európai Alapítványok Hálózata (Network of European Foundations NEF) hozott létre és a NEF Mercator Alapja (a Gabriel Alapítvány hozta létre) támogat. Egyesíti a legmagasabb szintű politikusokat, akadémikusokat, szakértőket és nonprofit szervezeteket a legerősebb nemzetközi kezdeményezésnek tekintik a drogszabályozás megreformálására. A szegénység elleni globális küzdelem szabályozásának befolyásolása 2002-ben az amerikai German Marshall Fund létrehozta független fórumként a Kereskedelem és Szegénység Fórumát (The Trade and Poverty Forum), hogy mozgósítsa a politikai erőket és a gazdasági forrásokat a szegénység elleni globális küzdelemben. Hat fejlődő és iparosodó demokrácia köztiszteletben álló polgárai alkotják: Brazília, India, Dél-Afrika, Japán, az Európai Unió és az Egyesült Államok. A 2004-es márciusi gyűlésükön a Fórum tagjai megállapodtak egy sor ajánlatban a kereskedelem reformját, az egyoldalú és bilaterális segélyeket, valamint a szabályozások reformját illetően. Azóta a Fórum tagjai a javaslatok támogatására üzleti, valamint nonprofit szervezeteket, szakszervezeteket és törvényhozókat tömörítő koalíció felépítésén dolgoznak. Gyermekvédelmi kérdések felvétele a nemzetközi HIV/AIDS napirendre 2004 áprilisában a Bernard van Leer Alapítvány (Hollandia), a Firelight Alapítvány (USA) és a Nemzetközi HIV/AIDS Egyesület (UK) elindított egy nemzetközi ad-hoc koalíciót, mely ma már több mint 100 szervezetből áll Koalíció az AIDS-fertőzött Gyerekekért (Coalition on Children Affected by AIDS CCABA). Céljuk, hogy a 2006-os Torontói Nemzetközi AIDS Konferenciát megelőzően a gyermekügyi kérdéseket előtérbe helyezzék a nemzetközi HIV/AIDS napirendjén. A konferencián a Koalíció benyújtotta a cselekvésre való felhívást, mely leírja a kormányok és a civil társadalmak szerepét a fertőzött gyerekek jogainak védelmében. Jelenleg a magán- és közalapítványok kollektívájává való átalakulási folyamatban van, támogatva az északi és déli szervezeteket, melyek azon dolgoznak, hogy javítsák a HIV/AIDS-fertőzött gyerekek életkörülményeit. Befektetés az ismeretek fejlesztésébe, a kutatásokba és az újításokba Támogatási infrastruktúra az új ötletekre A Volkswagen Stiftung támogatási kezdeményezése a Tudás a holnapért (Knowledge for Tomorrow), célja, hogy a német és afrikai tudósok közötti együttműködés támogatása által biztosítsa a közreműködést az önsegélyező fejlesztési folyamatban, a kutatások és magasabb szintű oktatás terén Afrikában. rung/auslandsorientiert/afrika.html?l=1 Új ötletek támogatása regionális szinten Az európai külföldi és biztonsági szabályozásokban talált hiányosságokra adó válaszként három európai alapítvány (Compagnia di Sao Paolo, Riksbankens Jubileumsfond, Volkswagen Stiftung) közösen indított el egy kutatási és képzési programot. A program célja, hogy megerősítse az európai dimenziót az értelmiségi vezetők és biztonsági szakértők következő generációja révén. rung/gesellschaft-und-kultur/zukunftsfragen.html Inkubációs kutatási kezdeményezések a malária elleni küzdelemben A Gulbenkian Alapítvány a Gulbenkian Tudományos Intézet által támogatja a malária gyógyításában és az oltóanyag kifejlesztésében történő kutatásokat. E transzverzális kezdeményezésen belül, létrehoztak egy laboratóriumot Sao Tomén és Principén, hogy elkezdjék az epidemiológiai adatok és a biológiai minták begyűjtését. Az Intézet inkubátorként és úttörőként működik új intézetek és kutatási projektek részére.

17 A globális társadalom civil társadalma 17 Együttműködés Vezető szerepet vállalni a nemzetközi támogatási alapok bejáratainak megépítésére A HIV/AIDS programján belül Közép-Afrikában a King Baudouin Alapítvány együttműködő támogató kapcsolatba lépett más nemzetközi támogató partnerekkel és helyi nonprofit szervezetekkel Ruandában, Burundiban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A program egyik célja, hogy a nemzetközi tevékenységre egy módszer példáját mutassa be más európai alapítványoknak. Ezen kívül a KBA elindított egy kutatást a középafrikai HIV/AIDS helyzetről, azon intézményes és magánadományozókat célozva meg, akik részt kívánnak venni a betegség elleni globális küzdelemben. cfm?id_page=125&id=737&lang=en Felelni a rendkívüli körülményekre túlmenni az enyhítésen A 2004 decemberében történt ázsiai cunami-katasztrófa a Van Leer Group Alapítvány kezdeményezésére egy, a többségében európai alapítványokból álló csoportot arra sarkallt, hogy koalíciót hozzanak létre, és vizsgálják meg, milyen típusú tartós közreműködést hozható létre az enyhítési erőfeszítésekben. Egyesek számára ez azt jelentette, hogy túl kellett lépniük az intézményes mandátumukon és a szokványos programjaikon. Mások először kezdtek nemzetközi együttműködésbe tapasztalt nemzetközi támogatók segítségével, akik eligazítást biztosítottak számukra. Fordította: Varga-Klement Silvia Noémi Létválságok örvényeiben, avagy a létfelélés közgazdaságtana Akörnyezetvédő mozgalmak egyik régi szlogenje, hogy ha szegény országban jársz, ne igyál vizet, ha gazdag országban jársz, akkor meg ne vegyél levegőt. És valóban, miközben mindnyájan tudjuk, hogy három perc alatt meghalunk levegő, három nap alatt víz, és három hét alatt élelem nélkül, korunk emberisége elszánt, perverz dühvel pusztítja azokat a létpilléreket, amelyek a jövő hét közepénél azért kicsit hosszabb időre is biztosítanák létezésünk fenti feltételeit. Korunk tehát, túlzás nélkül a megvalósult abszurditások világa, így talán nem teljesen érdektelen a kérdés: miért? Bár örvendetes fejlemény, hogy a hetvenes évek elejének elméleti alapvetésére építve az elmúlt év során intézményesült a fenntartható fejlődés létstratégiája, de nem árt kicsit jobban szemügyre venni e törekvésnyaláb lényegét. Az elnevezés maga is ellentmondásos, hiszen szinte sugallja, hogy ezek szerint van nem fenntartható fejlődés is. Pedig akármilyen szemérmesen A mûanyagokat elõállító technológiák messze a legveszélyesebb ipari eljárások. Felhasználásuk az embertõl olyan iszonyú erejû adaptációs energiákat követel, ami az allergiák rohamos terjedésétõl a rákig számos pusztító következménnyel jár. kerülgetjük is, ami nem fenntartható, az csak brutális és cinikus pusztítás lehet, bármilyen hatalmas erejű véleményhatalmak sulykolják is az ellenkezőjét. A másik probléma, hogy a fenntartható fejlődés a gazdaság, társadalom és környezet között próbál tartós egyensúlyt fenntartani. Igen ám, de mi az, hogy gazdaság? Amit a modernitás embere gazdaságnak lát, az valójában csupán egy érintkezési felület, vagy kommunikációs mód az ember külső (ökológiai rendszer) és belső természete (szociokulturális szövetrendszer) között. A gazdaság nem önálló entitás tehát, és hogy azzá válhatott, az indította el az emberiséget a létfelélés végzetes lejtőjén. A mindezt megalapozó nyugatias modernizáció (magyarul kapitalizmus) születése pillanatától kezdve maga a fenntarthatatlanság. Nem is jöhetett volna létre szerves módon, hisz mindenütt a legbrutálisabb erőszakstruktúrák segítették megszületését. Valójában tehát nem létezik ontológiai értelemben, csak fennáll, az őt megalapozó léterőszak pillérein. Két fő pilléren. Az egyik az a szociotechnika, amelynek segítségével az állandó brutális léterőszak nyomása alatt tartja a világ rajta kívül létező társadalmait ( The West and the Rest ), a másik az a technoevolúció, amellyel hasonlóan brutális nyomás alatt tartja a globális külső természetet, amelynek leglényegesebb mozzanata a fosszilis energiaforrásokkal való rablógazdálkodás elsajátítása. Ez abban nyilvánul meg, hogy a szénkörzés sebességét egymilliószorosára gyorsította fel, hisz a kétszáz millió év alatt létrejött ásványi szenet (kőszén, kőolaj, földgáz) kétszáz év alatt juttatja vissza a légkörbe, 1860 és 2060 között. A modernitás hatszáz éves létroncsolásának filozófiai lényegét Milton Friedman nevezetes maximája fejezi ki a legnyíltabban: The business of the business is the business. Vagyis: ha valamilyen tevékenység üzemgazdasági szinten profitot hoz, akkor a vállalkozó nyugodtan figyelmen kívül hagyhatja a tevékenységével okozott környezeti és társadalmi károkat. Az apologetikus hatalom-ideológiaként működtetett közgazdaságtan készségesen ki is szolgálja e pusztító törekvést az externália hamis metafogalmának bevezetésével. A XX. század folyamán a modernitás létmódja átfogó válságba ke-

18 18 civil fórum rült. A permanens globális öko-szocio-kulturális polgárháború fenyegetésével kellett szembenéznie, amire kétféle válasz kínálkozott. Vagy a visszafordulás a pusztító útról, vagy a pusztítás minden határon túl nyúló kiterjesztése. Ez utóbbit egy globális diktatúra megteremtésével próbálta elérni, amelynek prototípusai a (helytelenül!) fasizmusnak és kommunizmusnak nevezett létmód-kísérletek voltak. Ezek elvetélését követően létrejönni látszik egy igen egyszerű logikára épülő új létmód, amelynek lényege a lázadni készülő valóság leváltása. A konstruktőrök új prototípusuknak a félrevezető globalizáció nevet adták. A lét az ember számára három csak analitikusan elkülönített, de ugyanazt a lényeget megtestesítő szinten érzékelhető: az anyag, az élet és a lélek a metaforái ezeknek a létszinteknek. Ha tehát itt sikerül döntő változást elérni, a lét le van váltva. Az első szinten az A fõ kérdés tehát, hogy van-e még visszatérés a mesterséges valóságok felépítésének e létroncsoló pályájáról? Amit elõször is rögzítenünk kell: nincs könnyû, gyors és olcsó megoldás. anyagtudományok tucatjai ontják évtizedek óta exponenciálisan emelkedő menynyiségben a műanyagok tízezreit. A genetikai tudományok egyre közelebb kerülnek a tetszőleges élőlények, sőt egész élőhelyek megkonstruálásához. A globális média, tömegkommunikáció és informatika összeolvadásából keletkezőben lévő még nevesincs szuperkomplexum egyre közelebb kerül a tetszőlegesen változtatható identitású, mesterségesen felépített, virtuális valóságban élő emberszerű lények tömeggyártásához. Ma még elképzelhetetlen erejű végzetes kihívások hatalmas tömegét generálja azonban mind az előállítás, mind a felhasználás, mind a felesleges hulladékok és melléktermékek kezelése. A műanyagokat előállító technológiák messze a legveszélyesebb ipari eljárások. Felhasználásuk az embertől olyan iszonyú erejű adaptációs energiákat követel, ami az allergiák rohamos terjedésétől a rákig számos pusztító következménnyel jár. És végül a hulladék műanyagot nem fogadja vissza a természet, hisz nem ismeri fel. (Ide sorolható az atomhulladék is!) A genetikai eljárások már a technológiai fázisban is, de különösen a felhasználási szakaszban beláthatatlan következmények tömegét zúdíthatják az egyelőre még mit sem sejtő emberiségre, nem is beszélve a folyamat hulladékairól. És végül a tematizációs és értelmező-hatalmi erőszak médiastruktúrái olyan társadalom-reprodukciós katasztrófákat idézhetnek elő az identitáskonstruáló fegyvereikkel, amelyek az egész emberi létezést sodorják veszélybe. A fő kérdés tehát, hogy van-e még visszatérés a mesterséges valóságok felépítésének e létroncsoló pályájáról? Amit először is rögzítenünk kell: nincs könnyű, gyors és olcsó megoldás. A nyugatias modernizáció több mint félévezrede jut egyre mélyebbre ebben az ontológiai zsákutcában, és most már abszolút domináns pozíciójából adódóan magával rántani készül a rajta kívüli világot is. A globalizáció önpusztító létmódja láthatólag odakozmált saját létfelélő talapzatához, és inkább magával rántaná az emberi létezést, hogy elkerülje a korrekciót. Saját hatalom-szerkezetében a multinacionális vállalatok a kényszerítő hatalom szerepét játsszák el, az IMF, Világbank, hitelminősítő intézmények, nagy auditáló cégek a figyelmeztető, fegyelmező hatalom institúciói, a globális média pedig a tematizációs és értelmező-hatalmi erőszak funkcióját gyakorolják. Aligha véletlen, hogy a Liberalizálj, deregulálj, privatizálj! globális parancsa, amelyet 1989-ben a Washingtoni Konszenzus néven elhíresült konferencia fogalmazott meg a legsötétebb vészjósló metafora. Egy pusztító főszereplője korunknak szintén állandóan ezt akarja. Azt mondja, hogy teljes liberalizációt akar, hogy semmi ne akadályozza a sejtek szabad szaporodását, teljes deregulációt, hogy a szervezet neuroendokrin szabályozó rendszere ne szólhasson bele a sejtek működésének összehangolásába, és végül teljes privatizációt, hiszen köztudomású, hogy az immunrendszer a szervezet legrosszabb tulajdonosa ( Az állam a legrosszabb tulajdonos! ), és mondjuk, a privatizáció nyertese éppen Ő legyen. Hogy ki az az Ő? Hát természetesen a ráksejt, az önmagát globalizációként megnevező, pusztító létmód, tehát a rák metaforája. A kérdés tehát az, hogy létezik-e valamilyen evolutív módja e roncsoló folyamatok megállításának, vagy csak a radikális revolúció segíthet? Ezek a kérdések ma még megválaszolhatatlanok, de mégis újra és újra fel kell tennünk, hogy közelebb jussunk a válaszhoz. A teendőnk három rétegű lehet. Először is egyre pontosabb új értelmezési keretre és fogalomkészletre van szükség, vagyis olyan elbeszélési módra, amely segíthet a helyzet megértésében. A második teendő egy olyan komplex vagyonleltár elkészítése, amelynek alapján finom felbontású képünk lehet arról, hogy az ökoszocio-kulturális pusztítás milyen mélységig hatolt. És végül a legkényesebb probléma, hogy a létkorrumpált, megosztott társadalmainkban hogyan hozhatnánk létre azt a történelmi nagykoalíciót, amely sikerrel vehetné fel a küzdelmet a globalitás létmódjának hatalmi gépezetével. Nincs garancia a sikerre, lehet, hogy a most zajló folyamatok kozmikus szinten determináltak, és az így szerveződő civilizációk elkerülhetetlenül elpusztulnak, sőt akár szülőbolygójukat is pusztulással fenyegetik. Még sem tehetünk egyebet, mint, hogy adottnak vesszük a létmódváltás esélyét. Ez a kis vázlat ehhez kívánt szerény módszertani segítséget adni. Bogár László Károli Gáspár Református Egyetem docens bogar.laszlo@chello.hu

19 A globális társadalom civil társadalma 19 Intézményesült ellenállás: zöldmozgalom és globalizációkritika, hibrid válasz a professzionalizálódásra Gyakran hányják a zöldek szemére, hogy mozgalmuk kiüresedett, tagjai nyakkendőben ücsörögnek a parlamentekben, szervezeteik pályázatíró és megvalósító gépezetekké váltak, akik fizetett alkalmazottaikkal elvesznek a rájuk bízott állami feladatok technikai részleteiben, s közben nem marad idő valódi ellenállásra, akciókra, melyek a hatalmi elit pozícióit valóban megrendíthetik, így lehetővé téve a fenntarthatósághoz szükséges társadalmi változásokat. Rövid írásomban amellett érvelek példákat felvillantva, hogy bár ez egy valós veszély, de dominánsan mégsem ez a helyzet. Az intézményesült nyugat-európai zöldmozgalom ugyanis új lendületre kapott és grass-roots energiákkal töltődött fel a globalizáció-kritikai mozgalom hatására. Ellenállásból intézményesülés? A zöldmozgalmak kutatásával foglalkozó Christopher Rootes (1997) egyik áttekintő tanulmányában a- mellett érvel, hogy a zöldmozgalom fejlődéstörténete nem egyszerűen egy professzionalizálódási, intézményesülési folyamat. Számos zöldszervezet esete mutatja, hogy az intézményesülést egyszerre követi a grass-roots szervezetek, kezdeményezések születése, illetve korábban kevésbé radikális szervezetek radikalizálódása. Az Európai Unió képezte politikai lehetőségstruktúrák különösen kedveznek a zöldek professzionalizálódásának, ugyanakkor a felülről támogatott intézményesülés mellett jelen van az informalitásra és részvételre hangsúlyt helyező szervezetek megjelenése is. Ezt az elméleti érvet jól szemléltethetjük Diani és Donati (1999) kétdimenziós mozgalom-tipológiájával, mely négy alaptípus között tesz különbséget. A két dimenzió az erőforrás mobilizációjának stratégiája és a választott cselekvés formái. Az erőforrás mobilizáció stratégiája A nem pártformájú politikai szervezetek tipológiája Profi erőforrások Participatív erőforrások A politikai cselekvés stratégiája Hagyományos nyomásgyakorlás Diszruptív stratégiák Közérdekű lobbiszervezet Részvételi alapú nyomásgyakorló szervezet Korunk zöldszervezetei előszeretettel keverik a különböző nyomásgyakorlási technikákat, hol klasszikus mozgalomként, hol profi lobbiszervezetként működnek. Sajnos nem áll módunkban itt részletesen elmerülni a mozgalmak által választható közpolitika-befolyásolási repertoárban (részletesebb elemzésért lásd: Boda és Scheiring 2006), néhány fő tendenciát azonban kiemelhetünk. A fenti ábra a zöldek által választható politikai cselekvési és erőforrásmobilizációs stratégiákat négy alapvető változatát szemlélteti. Diani és Donati szerint szemben például Greenwoodal (2003), aki éles határvonalat húz a zöldmozgalmak, illetve az uniós lehetőségstruktúrákhoz alkalmazkodó zöld lobbi közé bizonyos zöldszervezetek kezdettől fogva inkább a profi lobbitaktikákat választották, mint például a Brit Madárvédelmi Egyesület. Az egyik legjelentősebb olasz zöldszervezet, a Legambiente már nemzetközi osztályt fejlesztett ki, mely a harmadik világban végrehajtott közvetlen projekteken túl az Unió kereskedelempolitikáját is igyekszik befolyásolni, a környezetvédelem és a globalizáció Az Európai Unió képezte politikai lehetõségstruktúrák különösen kedveznek a zöldek professzionalizálódásának, ugyanakkor a felülrõl támogatott intézményesülés mellett jelen van az informalitásra és részvételre hangsúlyt helyezõ szervezetek megjelenése is. Profi akciószervezet Részvételi alapú akciószervezet Forrás: Diani és Donati (1999, 16) közötti összefüggéséket felismerve. Ugyanakkor születésekor klasszikus mozgalomnak számított, és közpolitikai céljainak eléréséhez (melyek lehetnek akár globálisak is!), változatlanul használja a diszruptív eszközöket. Az intézményesülés egy állomása lehet a részvételi alapú nyomásgyakorló szervezet, mely a támogatók energiáit már nem akciók létrehozására fordítja, hanem egy adott ügyön való alaposabb munkára. A zöld tízek mindegyike jelentős önkéntes bázisra támaszkodhat, melyek akár a nemzeti szinten akciók lebonyolítására, akár az uniós szinten használt a- nyagok előállítására használhatnak (Green 10, 2006). Természetesen igaz az is, hogy az intézményesített részvételi lehetőségek a diszruptív stratégiáktól való elmozdulást követelik meg, ahogy például a Greenpeace esetében. A profi lobbi- és a klasszikus mozgalom (részvételi akciószervezet) közötti egy másik lehetséges állomás a profi akciószervezet. Számos zöldszervezet, mely nem elégedett az intézményesült cselekvéssel, és hajlik a direkt akciókra, ezt

20 20 civil fórum a stratégiát követi. Ilyen szervezetek világszerte az Earth First! vagy a Greenpeace, melyek kifejezett erőssége a profi tiltakozás sajátos keveréke. Ahogy a zöldek a nemzetközi kereskedelem-, illetve fejlesztéspolitikával egyre behatóbban kezdtek foglalkozni a kilencvenes évek végén, úgy egyre jellemzőbbé vált a nemzetközi, így az uniós politikák, befolyásolására bevetni a hagyományosan helyi vagy nemzeti ügyek esetében használt diszruptív taktikákat. Az uniós csúcsokat ma ugyanúgy párhuzamos társadalmi ellencsúcsok, társadalmi fórumok követik, és gyakoriak a WTO, illetve a Világbank csúcsaihoz hasonló tömegtüntetések. Bár a legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a globális civil társadalom megszületése egyelőre csak álom, de bizonyos mozgalmi aktivitások (mint a nemzetközi ügyekkel, globális kormányzással kapcsolatos nemzetközileg koordinált akciók vagy civilszervezeti kutatások) arra utalnak, hogy a csírái már léteznek. Az intézményesült hullámzásban sajátos fázist jelent a globalizációkritikai (globális igazságosság, alterglob) mozgalom, mely egy olyan koalícióként értelmezhető, mely számos mozgalom bázisára építve képes közös ügyekért tömegeket mobilizálni és a hatalommal szemben fellépni (Scheiring 2006). Ennek a koalíciónak szimbolikus ereje aktivisták sorát vitte az utcára, társadalmi fórumokra és ellencsúcsokra. Ugyanakkor közben megmaradtak, és a mozgalom infrastruktúrájaként üzemelnek a nagy szervezetek is. Így egy sajátos hibrid működési móddal állunk szemben, mely nem csak az ideológiák terén jelenti a sokszínűség hálózatát, de a taktikák és eszközök terén is a diverzitás ötvözetére épül. Seattle to Brussels! Hálózat Az alterglob mozgalom e több szempontból is hálózatos jellegére jó példa a Seattle to Brusslels! Network. E koalíció egy olyan pán-európai civil hálózat, melynek célja egy fenntartható, átlátható és demokratikus kereskedelmi rendszer előmozdítása Az intézményesülés egy állomása lehet a részvételi alapú nyomásgyakorló szervezet, mely a támogatók energiáit már nem akciók létrehozására fordítja, hanem egy adott ügyön való alaposabb munkára. A szervezet tagjai között vannak fejlesztéssel, környezetvédelemmel, emberi jogokkal foglalkozó szervezetek, feminista szervezetek, farmer szervezetek, szakszervezetek és kutatóintézetek. A Seattle to Brussels (S2B) Hálózat egy pán-európai civil hálózat, melynek célja egy fenntartható, átlátható és demokratikus kereskedelmi rendszer előmozdítása. A szervezet tagjai között vannak fejlesztés- Bár a legtöbb szakértõ egyetért abban, hogy a globális civil társadalom megszületése egyelõre csak álom, de bizonyos mozgalmi aktivitások (mint a nemzetközi ügyekkel, globális kormányzással kapcsolatos nemzetközileg koordinált akciók vagy civilszervezeti kutatások) arra utalnak, hogy a csírái már léteznek. sel, környezetvédelemmel, emberi jogokkal foglalkozó szervezetek, feminista szervezetek, farmer szervezetek, szakszervezetek és kutatóintézetek. A hálózat 1999-ben alakult a Seattleben megtartott WTO-csúcs után, hogy szembeszálljon az EU üzleti érdekek által dominált kereskedelem- és fejlesztéspolitikájával. Létrejöttében az európai szintű koordináció és a Dél civil társadalmával szembeni szolidaritás szükségessége is fontos szerepet játszott. 1 A Hálózat egy globális mozgalom részét képezi, melynek fókuszpontja szintén a globalizáció és azon belül is a Kereskedelmi Világszervezet tevékenysége. A világ nem eladó névre hallgató globális hálózat (OWINS) 2 kulcsszerepet játszik a globalizáció-kritikai mozgalom életében: a világ legjelentősebb és legnagyobb civil szervezetei (mint a Public Citizen vagy a Friends of the Earth) mellett megtalálhatóak benne a szakszervezetek, keresztény közösségek és újonnan alakult grassroots szervezetek is. Az OWINFS hálózat születése a MAI (Multilateral Agreement on Investment) és a WTO elleni kampányokhoz köthető, hasonlóan a Társadalmi Világfórumhoz. Visszatérve az európai szárnyhoz, az S2B-hez, elmondhatjuk, hogy az kifejezetten egy adott közpolitikai területre koncentrál, a nemzetközi kereskedelemre. Azonban a nemzetközi kereskedelem faramuci dolog gyakorlatilag minden gazdasági szektort érint mára. Így a hálózat működése munkacsoportokban folyik: van mezőgazdasággal, a GATSegyezménnyel és a közszolgáltatásokkal, van a genetikai módosítással, van az EU-Dél közötti partnerségi megállapodásokkal és van a befektetésekkel foglalkozó csoport például. Bár mindegyik munkacsoport elsősorban kereskedelmi tárgyalásokra és az EU kereskedelempolitikájára koncentrál az adott nézőpontból, mégis meglehetősen sokszínű a hálózat agendája, és sokrétű a mozgósított szakértelem. Az S2B jellegzetesen globális hálózat, tevékenysége globális mozgalomba illeszkedik, témaválasztása a globális kormányzás területéről való, és megfigyelhető benne a mozgalmi elem felelevenedése a klasszikus zöldügyeket képviselő jól kiépült zöldszervezetekkel szemben, mint amilyen például a WWF. Ebből kifolyólag stratégiája és kommunikációja az ökológiai gondolkodás átalakulását is mutatja, központi helyet foglal el benne a globális igazságosság gondolata, valamint jellemzően kombinálja az intézményesült érdekérvényesítés csatornáit (pl. a DG Trade civil dialógusain való részvétel) és a diszruptív csatornákat (akciók, tüntetések). Ugyanakkor a szervezet komoly kutatói háttérre is támaszkodhat (IATP, NEF, URFIG, SOMO, CEO), ami sajátos technikai ízt is kölcsönöz működésének. A hálózatra jellemző a politikai hangvétel, azaz a civil szervezetek és társadalmi mozgalmak világát nem a kiszerződött közszolgáltatások végrehajtóinak tekintik. A honlap alapján a hálózat politikai célkitűzései: azon fórumok és egyezmények hatalmának a korlátozása, melyek segítségével az EU az üzleti világ dominálta kereskedelem és befektetéspolitikáját megvalósítja (WTO, EPA, regionális ke-

A zsűri tagjai: Ádám Gyula, Balázs Attila, Bálint Zsigmond, Erdély Bálint Előd, Henning János

A zsűri tagjai: Ádám Gyula, Balázs Attila, Bálint Zsigmond, Erdély Bálint Előd, Henning János Kapcsolat Contact Kapcsolat válogatás a Kapcsolat fotópályázatra beérkezett fényképekből A világunk végtelen összefüggések rendszere: a viszonyok némelyike magától érthetődő, mások számunkra érzékelhetetlenek,

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

A legnagyobb cél pedig itt, e földi létben ember lenni mindég, minden körülményben (Arany János) Az igazat mondd, ne csak a valódit.

A legnagyobb cél pedig itt, e földi létben ember lenni mindég, minden körülményben (Arany János) Az igazat mondd, ne csak a valódit. FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG A legnagyobb cél pedig itt, e földi létben ember lenni mindég, minden körülményben (Arany János) Az igazat mondd, ne csak a valódit. (József Attila) A rendszerváltozás veszteseinek

Részletesebben

Vânătoarea de fantome în Grădina Zoologică din Tîrgu-Mureș între aprilie 2016

Vânătoarea de fantome în Grădina Zoologică din Tîrgu-Mureș între aprilie 2016 Vânătoarea de fantome în Grădina Zoologică din Tîrgu-Mureș între 18-22 aprilie 2016 Ce înseamnă asta? Mâinile rele au eliberat 10 fantome în Grădina Zoologică din Tîrgu-Mureș. Pentru a le vâna trebuie

Részletesebben

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

Részletesebben

ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT

ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT 1581 Budapest Pf: 15 Tel: 432-90-92 Fax: 432-90-58 A magyar kül- és biztonságpolitika lehetséges új hangsúlyairól Miért aktuális egy új hangsúlyú magyar külpolitika

Részletesebben

MŰVELŐDÉSI SZAKTESTÜLET PÁLYÁZATI ŰRLAP

MŰVELŐDÉSI SZAKTESTÜLET PÁLYÁZATI ŰRLAP PÁLYÁZATI ŰRLAP Pályázó szervezet neve: Program megnevezése: VÉGVÁRÉRT ALAPITVÁNY IX. HAGZOMÁNYŐRZŐ NÉPTÁNCTÁBOR Iktatási szám (nem kitöltendő): Kitöltés módja: számítógéppel. I. ADATLAP ÉS ÖSSZEGZŐ 1.

Részletesebben

Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv implementációja és az 1996. évi I. törvény

Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv implementációja és az 1996. évi I. törvény Gellén Klára Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv implementációja és az 1996. évi I. törvény Budapest, 2009. december, 43. szám ISSN 1788-134X ISBN 978-963-88287-8-1 Kiadja az Alkalmazott

Részletesebben

Transparency International Magyarország. Dr. Földes Ádám úr részére ügyvezető igazgató. Budapest. Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr!

Transparency International Magyarország. Dr. Földes Ádám úr részére ügyvezető igazgató. Budapest. Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr! KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA ELNÖK Transparency International Magyarország Dr. Földes Ádám úr részére ügyvezető igazgató Budapest Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr! Köszönettel vettük, hogy véleményezés és észrevételezés

Részletesebben

25. H í r l e v é l 2011. október Magyar Kaktusz és Pozsgás Társaság Közhasznú Egyesület Internetes Újságja

25. H í r l e v é l 2011. október Magyar Kaktusz és Pozsgás Társaság Közhasznú Egyesület Internetes Újságja 25. H í r l e v é l 2011. október Magyar Kaktusz és Pozsgás Társaság Közhasznú Egyesület Internetes Újságja Miről olvashatunk a Debreceni Pozsgástár már megjelent, 2011. 3. szeptemberi újságjában? A Gymnocalycium

Részletesebben

Társadalmi-önkorm. a területi politikában KOR KÉP. Az alkotmányos jogállami

Társadalmi-önkorm. a területi politikában KOR KÉP. Az alkotmányos jogállami Társadalmi-önkorm a területi politikában KOR KÉP Az alkotmányos jogállami demokrácia nélkülözhetetlen eleme a participáció, annak vizsgálata, hogy a közvetlen és a képviseleti demokrácia miként érvényesülhet

Részletesebben

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6.

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6. Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6. szövegertes6_kk_2014_ok.indd 1 SZÉPLAKI ERZSÉBET a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2008-ban elnyerte az Érdemes tankönyvíró

Részletesebben

ö ö ö ö ő ö ö ő ö ő ő ő ö ö ő ő ö ö ő ő ű ű ő ő ö ű ő ö ö ő ö ő ö ú ő ö ű ű ő ő ö ű ő ö ö ű ű ő ö ű ő ö ö ű ű ű ű ű ű ű ö ű ő É ö ú ö ö ö ö Ő ö ö ö ö ő ö ö ő ö ö ő ö ö ő ű ö ö ö ö ö ö ő Ö ő ö ö ő ö ő ö

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA Nyíregyháza, 2010. május Készült a Felső-Tisza Alapítvány megbízásából. Szerkesztette: Filepné dr. Nagy Éva Katona Mariann Tóth Miklós Lezárva 2010. május 31-én. Nyíregyháza,

Részletesebben

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv 82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai

Részletesebben

AZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT KERETPROGRAMJA

AZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT KERETPROGRAMJA Politikai keretprogram Erdélyi Magyar Néppárt AZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT KERETPROGRAMJA A MEGTALÁLT ÚT ESÉLYT ÉS SZABADSÁGOT ERDÉLYNEK I. ALAPVETÉS az erdélyi rendszerváltás megújított terve Az erdélyi

Részletesebben

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére Melléklet a /2009. (..) OGY határozathoz Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018 Tartalom Tartalom...2 Bevezetés (a Nemzeti Stratégia szerepe)...3

Részletesebben

2010. II. negyedév Választási különszám VI. évfolyam II. szám Országgyűlési képviselőnk: Arnóth Sándor

2010. II. negyedév Választási különszám VI. évfolyam II. szám Országgyűlési képviselőnk: Arnóth Sándor 2010. II. negyedév Választási különszám VI. évfolyam II. szám Országgyűlési képviselőnk: Arnóth Sándor 1.Mióta foglalkozik közügyekkel? Mit jelent az Ön számára a választókerülete? - Tősgyökeres püspökladányi

Részletesebben

Nándor BÁRDI RELAÞIILE ROMÂNO-MAGHIARE, TRECUT ªI VIITOR A ROMÁN MAGYAR KAPCSOLATOK, MÚLT ÉS JELEN

Nándor BÁRDI RELAÞIILE ROMÂNO-MAGHIARE, TRECUT ªI VIITOR A ROMÁN MAGYAR KAPCSOLATOK, MÚLT ÉS JELEN Nándor BÁRDI RELAÞIILE ROMÂNO-MAGHIARE, TRECUT ªI VIITOR A ROMÁN MAGYAR KAPCSOLATOK, MÚLT ÉS JELEN ROMANIAN-HUNGARIAN RELATIONS BETWEEN PAST AND FUTURE RELAÞIILE ROMÂNO-MAGHIARE, TRECUT ªI VIITOR A. Despre

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2011 június 29 - i testületi ülésére a 1. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról

Részletesebben

II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés

II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés Nemzeti alaptanterv 45 II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés II.1. A kulcskompetenciák 3 Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek

Részletesebben

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása. 2007.

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása. 2007. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása KPMG Tanácsadó Kft. Ez a dokumentum 112 oldalt tartalmaz TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Pedagógiai program. Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola - AMI

Pedagógiai program. Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola - AMI Pedagógiai program Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola - AMI Előterjesztette: Tóth József, intézményvezető Elfogadta: az intézmény nevelőtestülete 2014. 09. 01. 1 Tartalom BEVEZETŐ...

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 66. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 66. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ 66. szám Tartalomjegyzék 2012. évi LXIV. törvény A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, valamint

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.11.2007 COM(2007) 726 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

41. oldal Civil kurázsik. 48. oldal Civil VitaFórV. 51. oldal Kulturális kitekintő. 53. oldal Zongor Attila: KultúrPont Iroda: 7 év 7000 karakterben

41. oldal Civil kurázsik. 48. oldal Civil VitaFórV. 51. oldal Kulturális kitekintő. 53. oldal Zongor Attila: KultúrPont Iroda: 7 év 7000 karakterben 2 civil fórum Tartalomjegyzék 5. oldal Csáki Rozália: A tudományosság és tudatosság igénye 6. oldal Kuti Éva: Kutatási irányzatok és nemzetközi együttműködés a civil szféra vizsgálatában 8. oldal Dr. Harsányi

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROSI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ ÖNKORMÁNYZAT 2005. FELÜLVIZSGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROSI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ ÖNKORMÁNYZAT 2005. FELÜLVIZSGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 2005. Budapest Főváros Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálati dokumentációját készítette a Fővárosi

Részletesebben

PÁLYÁZATI ŰRLAP IFJÚSÁGI SZAKTESTÜLET 2009 ŐSZ. Pécskai Magyar Ifjúsági Szervezet M-KIDSZ. Pályázó szervezet neve (magyarul):

PÁLYÁZATI ŰRLAP IFJÚSÁGI SZAKTESTÜLET 2009 ŐSZ. Pécskai Magyar Ifjúsági Szervezet M-KIDSZ. Pályázó szervezet neve (magyarul): 2009 ŐSZ PÁLYÁZATI ŰRLAP Pályázó szervezet neve (magyarul): Program megnevezése: Pécskai Magyar Ifjúsági Szervezet M-KIDSZ Pécskai Ifjúsági Civil Hétvége Iktatási szám (nem kitöltendő): Kitöltés módja:

Részletesebben

9. évfolyam 2011/3-4. szám Volume 9. issue 3-4/December 2011

9. évfolyam 2011/3-4. szám Volume 9. issue 3-4/December 2011 T ANUL MÁNY OK HOMOKI ANDREA A pedagógus-továbbképzési rendszer jellemzői a kereslet és a kínálat függvényében egy dél-alföldi kisváros integrált alapfokú közoktatási intézményeiben dolgozó pedagógusok

Részletesebben

INFORMAŢII ŞI MANUAL DE UTILIZARE - ÎNREGISTRARE ŞI PLATĂ CU CARD BANCAR în Sistemul Naţional Electronic de Plată (SNEP) -

INFORMAŢII ŞI MANUAL DE UTILIZARE - ÎNREGISTRARE ŞI PLATĂ CU CARD BANCAR în Sistemul Naţional Electronic de Plată (SNEP) - INFORMAŢII ŞI MANUAL DE UTILIZARE - ÎNREGISTRARE ŞI PLATĂ CU CARD BANCAR în Sistemul Naţional Electronic de Plată (SNEP) - www.ghiseul.ro ISMERTETŐ KÉZIKÖNYV- BANKKÁRTYÁVAL TÖRTÉNŐ ONLINE ADÓFIZETÉS AZ

Részletesebben

Multimédia és felnőttképzés. Dr. Krisztián Béla. krisztb@pte.hu

Multimédia és felnőttképzés. Dr. Krisztián Béla. krisztb@pte.hu Multimédia és felnőttképzés Dr. Krisztián Béla krisztb@pte.hu Pécsi Tudományegyetem, Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet, Humán Menedzsment Tanszék Az információs társadalomnak megfelelően

Részletesebben

Bordány Község Ifjúságpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata

Bordány Község Ifjúságpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata Bordány Község Ifjúságpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata Készítette: A koncepció felülvizsgálata a Mobilitás támogatásával készült. Pályázati azonosító: IFJ-BM-04-A-0028 2005. június Tartalomjegyzék

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 13.12.2005 COM(2005) 658 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A fenntartható fejlődés stratégiájának felülvizsgálatáról Cselekvési

Részletesebben

Budapest, 2013. augusztus

Budapest, 2013. augusztus 67188 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 154. szám Melléklet az 1666/2013. (IX. 23.) Korm. határozathoz JEDLIK-TERV NEMZETI STRATÉGIA A SZELLEMI TULAJDON VÉDELMÉRE 2013-2016. Budapest, 2013. augusztus

Részletesebben

Obiectivele care au condus la fondarea Fundaţiei:

Obiectivele care au condus la fondarea Fundaţiei: MICROCREDITARE Obiectivele care au condus la fondarea Fundaţiei: Formarea şi administrarea sistemului de mijloace pentru stimularea investiţiilor în Judeţul Szabolcs-Szatmár-Bereg posibilitatea atragerii

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE 1 PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ORSZÁGOS IRODA 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. * 1417 Budapest, Pf.: 11. Központi telefon: 322-8452, 322-8453, 322-8454, 322-8455, 322-8456 Elnök, alelnökök telefon/fax:

Részletesebben

A Pomázi Városi Könyvtár jövőképe, stratégiai terve önértékelése, szándéknyilatkozata

A Pomázi Városi Könyvtár jövőképe, stratégiai terve önértékelése, szándéknyilatkozata A Pomázi Városi Könyvtár jövőképe, stratégiai terve önértékelése, szándéknyilatkozata Előszó A könyvtár olyan közgyűjtemény, amellyel ma Magyarországon a rétegzett és tagolt társadalom minden helyi közössége

Részletesebben

A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon

A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon Л DIGITÁLIS ESÉLYEGYENLŐSÉG HELYZETE MAGYARORSZÁGON Kiss Mónika A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon A digitális egyenlőtlenségek leküzdésére irányuló állami programok (2003-2005) Digitális

Részletesebben

KUTATÁS KÖZBEN. A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában. kutatás közben 879

KUTATÁS KÖZBEN. A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában. kutatás közben 879 kutatás közben 879 KUTATÁS KÖZBEN A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában Cikkünk áttekinti az ukrajnai civil szektor szociális területen kifejtett tevékenységét 1990-től napjainkig,

Részletesebben

A romakérdés europaizálódása?

A romakérdés europaizálódása? 56 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2010. OKTÓBER Csiki Tamás A romakérdés europaizálódása? Az elmúlt két hónapban váratlanul nagy visszhangot kapott Európában egy olyan kérdéskör, amelyet az Európai Unió legfejlettebb

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció véleményezése Iktatószám:

Részletesebben

A Progress eredményeinek biztosítása

A Progress eredményeinek biztosítása A Progress eredményeinek biztosítása A Progress közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program (2007 2013) végrehajtására vonatkozó keretstratégia Európai Bizottság A Progress eredményeinek

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓSI BATTHYÁNY KÁZMÉR GIMNÁZIUM

SZIGETSZENTMIKLÓSI BATTHYÁNY KÁZMÉR GIMNÁZIUM SZIGETSZENTMIKLÓSI BATTHYÁNY KÁZMÉR GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015 Tartalomjegyzék 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 3 1.1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI,

Részletesebben

A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája

A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája A regionális vagy kisebbségi nyelvek szerepének biztosítása COUNCIL OF EUROPE CONSEIL DE L'EUROPE A Charta - a regionális vagy kisebbségi nyelvek szerepének

Részletesebben

Gabriel ANDREESCU NECESITATEA RECONCILIERII INTERNE A BELSÕ MEGBÉKÉLÉS SZÜKSÉGESSÉGE THE NEED FOR DOMESTIC RECONCILIATION

Gabriel ANDREESCU NECESITATEA RECONCILIERII INTERNE A BELSÕ MEGBÉKÉLÉS SZÜKSÉGESSÉGE THE NEED FOR DOMESTIC RECONCILIATION Gabriel ANDREESCU NECESITATEA RECONCILIERII INTERNE A BELSÕ MEGBÉKÉLÉS SZÜKSÉGESSÉGE THE NEED FOR DOMESTIC RECONCILIATION NECESITATEA RECONCILIERII INTERNE Dragi colegi, Mã grãbesc sã vã trimit rãspunsul

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára K é z i k ö n y v A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára K é z i k ö n y v A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára 2. átdolgozott kiadás NEMZETI DROGMEGELŐZÉSI INTÉZET 2008 Nemzeti Drogmegelőzési

Részletesebben

Democratic Civil Potential. Crashcourse on civil power. Politikum. - szempontok és megközelítések - Szerkesztette Toró Tibor

Democratic Civil Potential. Crashcourse on civil power. Politikum. - szempontok és megközelítések - Szerkesztette Toró Tibor Democratic Civil Potential. Crashcourse on civil power Civil vs. Politikum - szempontok és megközelítések - Szerkesztette Toró Tibor Civil vs. Politikum - szempontok és megközelítések - Szerkesztette

Részletesebben

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... A Székesfehérvári Táncsics Mihály Általános Iskola Pedagógiai programja SZÉKESFEHÉRVÁR 2013 Tartalom Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 5 1. A nevelő-oktató munka

Részletesebben

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 2013 Pedagógiai program Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 1 Tartalom Köszöntő...4 Küldetésünk...5 1. Az intézmény nevelési programja...7 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

A tantárgygondozó szaktanácsadás folyamata és dokumentumai. Kollégiumi nevelő

A tantárgygondozó szaktanácsadás folyamata és dokumentumai. Kollégiumi nevelő A tantárgygondozó szaktanácsadás folyamata és dokumentumai Kollégiumi nevelő Készítette: 1. alprojekt vezető szaktanácsadók Kézy Ágnes Koczor Margit Simon Mária Budapest, 2014. szeptember 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

ETIKAI KÓDEX. Küldetésünk felé etikusan, a közösség és a környezet tiszteletben tartásával. 2003. augusztus {EXT 00087195} Módosítva: 2015.

ETIKAI KÓDEX. Küldetésünk felé etikusan, a közösség és a környezet tiszteletben tartásával. 2003. augusztus {EXT 00087195} Módosítva: 2015. ETIKAI KÓDEX Küldetésünk felé etikusan, a közösség és a környezet tiszteletben tartásával {EXT 00087195} 2003. augusztus Módosítva: 2015. október BRAMBLES ETIKAI KÓDEX Etikai és jogi keretrendszer minden

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és

Részletesebben

Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek

Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek a regionális kutatások periodikus kiadványa, az észak-magyarországi regionális fejlesztés szakmai folyóirata Megjelenik félévenként az MTA Regionális Kutatások Központja,

Részletesebben

A törpevízerőművek helyzete Hargita Megyében

A törpevízerőművek helyzete Hargita Megyében A törpevízerőművek helyzete Hargita Megyében URBANISZTIKAI ENGEDÉLYEZÉSI FOLYAMAT PROCESUL DE AUTORIZARE DPDV. URBANISTIC Korodi Szabolcs építész URBANISZTIKAI SZAKMAI SZEMPONT PUNCTUL DE VEDERE AL PROFESIEI

Részletesebben

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06.

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Bevezetés...

Részletesebben

JÁTSZANI IS ENGEDD. A drámapedagógia történetének vázlatos áttekintése. Készítette: Meleg Gábor. Budapest, 2009.

JÁTSZANI IS ENGEDD. A drámapedagógia történetének vázlatos áttekintése. Készítette: Meleg Gábor. Budapest, 2009. JÁTSZANI IS ENGEDD A drámapedagógia történetének vázlatos áttekintése Készítette: Meleg Gábor Budapest, 2009. ELSŐ RÉSZ A drámapedagógia térhódítása I. 1. A drámapedagógia fogalma Sokan tettek arra kísérletet,

Részletesebben

Olimpiada Naţională de Matematică Etapa Naţională, Braşov, 2 aprilie CLASA a VIII-a

Olimpiada Naţională de Matematică Etapa Naţională, Braşov, 2 aprilie CLASA a VIII-a Olimpiada Naţională de Matematică Etapa Naţională, Braşov, aprilie 013 CLASA a VIII-a Problema 1. Prisma regulată dreaptă ABCA B C, cu AB = a, are proprietatea că eistă un unic punct M (BB ) astfel încât

Részletesebben

Ökoiskola. Ökoiskolaság és szakképzés

Ökoiskola. Ökoiskolaság és szakképzés Ökoiskola Ökoiskolaság és szakképzés Réti Mónika Varga Attila Ökoiskolaság és szakképzés A bevezetõ szövegek szinte mindig általánosságokról szólnak, és emiatt nagy a veszélye annak, hogy csak a felszínt

Részletesebben

A SZORZÓTÁBLA TANÍTÁSA

A SZORZÓTÁBLA TANÍTÁSA ÎNVĂŢAREA TABLEI ÎNMULŢIRII A SZORZÓTÁBLA TANÍTÁSA Inv.Simon Kerekes Csilla Gimnaziul Dacia Tg.Mureş Învăţarea tablei înmulţirii pentru mulţi constituie o problemă. Pentru dascăli e o provocare, pentru

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály

ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály Útmutató A Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) rendszerének kialakításához és alkalmazásához Tájékoztató segédanyag* a takarmányipari vállalkozások

Részletesebben

2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag

2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag 2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag A szolgáltató állam célja, hogy az információs és kommunikációs technológiai eszközök alkalmazásával gyorsabb, INFORMATIKAI költség-hatékonyabb ISMERETEK

Részletesebben

Urbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel

Urbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel Urbán Ágnes Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel És mi, vessenek meg érte, nem ugrottunk félre a pénz elől. írta közleményében Németh Péter, a Népszava főszerkesztője

Részletesebben

Raport de activitate pe anul 2013 2013-as tevékenységi beszámoló

Raport de activitate pe anul 2013 2013-as tevékenységi beszámoló Raport de activitate pe anul 2013 2013-as tevékenységi beszámoló Direcția generală management / Menedzsment vezérigazgatóság Compartimentul resurse umane / Humánerőforrás részleg Compartimentul management

Részletesebben

OKTATÁSI, KÉPZÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK MÓDSZERTANA

OKTATÁSI, KÉPZÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK MÓDSZERTANA Eszközcsomag a vállalati igények, a szakképzési kínálat és az emberi tőke kapacitásainak hatékony összehangolására Adaptáljuk! OKTATÁSI, KÉPZÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK MÓDSZERTANA

Részletesebben

TANTÁRGYLAP. Nincs, nem ebben az esetben

TANTÁRGYLAP. Nincs, nem ebben az esetben TANTÁRGYLAP 1. A program adatai 1.1 A felsőoktatási intézmény neve Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi 1.3 Intézet/Tanszék Közigazgatási és Közszolgálati

Részletesebben

Tanácsnok J A V A S L A T

Tanácsnok J A V A S L A T Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Tanácsnok J A V A S L A T Budapest - Főváros Bűnmegelőzési Charta elfogadására Készítette: Budapest Főváros Közgyűlése Városrendészeti Bizottsága Előterjesztő:

Részletesebben

Á Á É É É ö É Ó ú Á ú Á Á Á Á ö Á ő ű ú ö ö ú ű ú É ő ö ú ú ű ö ű ő Ú Ú ú ő ö ö ő ö ö Á ö Á ö ú ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ő ö Á ö ő ö ö ő ú ú ö ö ő ö ö ö ö ú ö ú ö ő ú ö ö ö ö ö ú ö ú ú ö Ú ő ű ő ö

Részletesebben

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA,ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FIZIKA HELYI TANTERV 7 8. évfolyam SZEGHALOM 2009 CÉLOK ÉS FELADATOK Az általános iskolai fizikatanítás

Részletesebben

Prefectura Cluj. Bulevardul 21 Decembrie 1989 Nr. 58, Cluj-Napoca Tel.: Fax:

Prefectura Cluj. Bulevardul 21 Decembrie 1989 Nr. 58, Cluj-Napoca Tel.: Fax: Prefectura Cluj Bulevardul 21 Decembrie 1989 Nr. 58, Cluj-Napoca Tel.: +40.264.594888 Fax: +40.264.59163 prefectura@prefecturacluj.ro Tisztelt Prefektus Ur! Stimată Doamnă/ stimate Domn! Tárgy: Törvény

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 215 929 2 Készült:

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag)

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag) 1 (Tervezett verzió!) PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag) Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Egyezmény a Gyermekek Jogairól. Előszó

Egyezmény a Gyermekek Jogairól. Előszó Egyezmény a Gyermekek Jogairól Előszó A gyermek jogairól szóló egyezményt az ENSZ Közgyûlése 1989. november 20.-án fogadta el : a Magyar Köztársaság képviselõje pedig 1990. március 14.- én írta alá. Az

Részletesebben

Az integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon

Az integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon BÍRÓ NAGY András Túl a magyar ugaron Az integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon 2007. április Tartalom 1. VEZETÔI ÖSSZEFOGLALÓ 4 2. BEVEZETÉS 10 3. MIÉRT KELL FEJLESZTENI A VIDÉKET? 16 4.

Részletesebben

Biológia 7 8. évfolyam számára

Biológia 7 8. évfolyam számára Biológia 7 8. évfolyam számára A változat (A kiadó honlapjáról letölthető az ajánlás 2+1 órás változata is) A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és

Részletesebben

A közbizalom és a részvétel helyzete Magyarországon. 2008 őszén

A közbizalom és a részvétel helyzete Magyarországon. 2008 őszén A közbizalom és a részvétel helyzete Magyarországon 2008 őszén Az Állampolgári Részvétel Hete (ÁRH) országos rendezvényét negyedik éve szervezi a Közösségfejlesztők Egyesülete, a Civil Kollégium és a Magyar

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A KISKUNMAJSAI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ

Részletesebben

Az Ön kézikönyve TOPCOM BUTLER 4502+TRIPLE http://hu.yourpdfguides.com/dref/2232614

Az Ön kézikönyve TOPCOM BUTLER 4502+TRIPLE http://hu.yourpdfguides.com/dref/2232614 Elolvashatja az ajánlásokat a felhasználói kézikönyv, a műszaki vezető, illetve a telepítési útmutató TOPCOM BUTLER 4502+TRIPLE. Megtalálja a választ minden kérdésre az a felhasználói kézikönyv (információk,

Részletesebben

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE

Részletesebben

Hatályba lépés ideje: 2013. december 21.

Hatályba lépés ideje: 2013. december 21. Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai programja Hatályba lépés ideje: 2013. december 21. Lásd a kereskedelemben a vendéget, a vendéglátásban a kereskedelmet!

Részletesebben

Civilek, vigyázó szemeteket Orbánra vessétek!

Civilek, vigyázó szemeteket Orbánra vessétek! Civilek, vigyázó szemeteket Orbánra vessétek! A kormányzás félidejéhez érkezve továbbra is magas a bizonytalanok száma, a hagyományos pártpolitikai szereplők mellett pedig a 2010 tavasza után létrejött

Részletesebben

É É Á É É ó ó ö ű ó ó ó ű ó ö ö ű ó ó ő ö ű ó ó ű ú ö ű ó ó ó ó ö ű ó ó ó ö ű ő ő ő ó ö ű ú ö ó ó ó ú ő ő ü ó ó ó ö ű ű ö ő ó ú ó ö ü ö ű ó ó ö ő ö ó ö ö ő ő ö ó ő ö ő ó ő ó ő ú ú ö ű ó ú ö ő ű ö ó ó ó

Részletesebben

ő Á ú ő ú ő ú ú ú ő ő ő ű ú ű ő ő ú ő ő ő ú Á ő ú ő ő ú ő ő É É ú ő ő Ú ő É ú ú ő ő ő ő ő É ő ő ú É ű ű ű ú ő ő É ő ű ő ő É ú É ú ő ő ű ú ű ő ő ú ú Ú ú Ü ő ű ú ő ű ő ő ú ő ő ő ő ú ő ő ú ú ő ú ő ú ű ű É

Részletesebben

P6_TA(2008)0459 A média koncentrációja és pluralizmusa az Európai Unióban

P6_TA(2008)0459 A média koncentrációja és pluralizmusa az Európai Unióban P6_TA(2008)0459 A média koncentrációja és pluralizmusa az Európai Unióban Az Európai Parlament 2008. szeptember 25-i állásfoglalása az Európai Unión belüli médiakoncentrációról és -pluralizmusról (2007/2253(INI))

Részletesebben

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 620/2015. (V. 26.) számú HATÁROZATA

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 620/2015. (V. 26.) számú HATÁROZATA Ügyiratszám: MN/8176-6/2015. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 620/2015. (V. 26.) számú HATÁROZATA A Nemzeti

Részletesebben

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és Dobbantó projektje

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és Dobbantó projektje A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és Dobbantó projektje 173 Ecsédi Edit A diákok megismerése Az Egyéni Fejlődési Terv alkalmazásának tapasztalatai A Dobbantó program egyik fontos

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS AJÁNLÁSA

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS AJÁNLÁSA "A - "A - AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 30.4.2004 COM(2004) 341 végleges 2004/0117 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS AJÁNLÁSA a kiskorúak és az emberi méltóság védelméről, valamint

Részletesebben

1. oldal, összesen: 10 oldal

1. oldal, összesen: 10 oldal 1. oldal, összesen: 10 oldal Ügyszám: 1350/B/2009 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Lenkovics Barnabás Dr. : Támadott jogi aktus: Határozat száma: 1350/B/2009. AB határozat ABH oldalszáma: 2010/2225

Részletesebben

INTERJ1] FELSŐOKTATÁSRÓL. független parlamenti hét módosító indítványt nyújtott be az

INTERJ1] FELSŐOKTATÁSRÓL. független parlamenti hét módosító indítványt nyújtott be az INTERJ1] FELSŐOKTATÁSRÓL független parlamenti hét módosító indítványt nyújtott be az or;;zái2,g'~tűl(~s elnökének a felsőoktatási törvényjavaslat vitája során. Pénzügyminisztertámogatta és sürgette a felsőoktatási

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy 0-2 - 2-1 óraszámokra Készítette: Csajáginé Nikl Katalin szaktanár Ellenőrizték:

Részletesebben

ó á á á á á ó á ó Á ö é á ó Ú á á á ó Á ö é á á á ó ó ó á á ó á ó Ú á é á ó ü é ü é á á á á ó é é á ú á ó á é ó á ó Ó é á ó é á ó ó á Ó Ö é á ó á ó é é é ü é ó á Ó é é é ó ó ó á ó é é ó á ü ó é á ó é é

Részletesebben

Á Ó Ö Á É É É É Ő ű Á Ó ű Ö ű ű ű Ó ű Ö Ú Ö Ú ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ü Á ű ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű Ö ű ű Ü ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű ű ű ű ű Á Á ű É ű ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ó Ü Á É Ű ű ű ű ű Á ű ű ű Á É ű Ú Ó

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2016. 2 Aláírólap Ezen az oldalon kell felsorolni az ITS szakhatósági

Részletesebben

A szociális partnerek mint kedvezményezettek

A szociális partnerek mint kedvezményezettek A szociális partnerek mint kedvezményezettek Az Európai Szociális Alap által nyújtott támogatás a szociális partnerek részére a 2007 2013. időszakban 1. Bevezetés A szociális partnerek fogalmának meghatározása

Részletesebben

É ú ú ú ú ú ú ú ú ú É É ú ű ú ű ú Ú Ü ú ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Ü ű ű ú É É ű É ű É ú ú ú ű É ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Á ú É ű ű ú ú ú ú ű ű ű ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú Ú ű ú ű ű ú ú ű Ü ú ű

Részletesebben