Forradalmi konzervativizmus - Marx kontra Marx. Forradalmi konzervativizmus. - Marx kontra Marx

Átírás

1 28.szám 1 / 182

2 2 / 182 Filozófia Forradalmi konzervativizmus - Marx kontra Marx Tütő László Könyvismertetés Tütő László: Forradalmi konzervativizmus - Marx kontra Marx (Étienne Balibar: Marx filozófiája. Typotex, Budapest, 2012.) Az első számú hazai filozófus (a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézete igazgatója) a minap úgy nyilatkozott, hogy Marxnak nincs önálló filozófiája. A világhírű Althusser-követő, Étienne Balibar könyvet írt Marx filozófiája címmel. Ezek szerint Balibar ebben a kérdésben tudatlan. A másik lehetőség, hogy tájékozott abban, amiről megnyilatkozik: tanulmányozta a témát, amelyről véleményt mond. Szakmai és politizáló berkekben szokásos volt egykoron a Marx kontra marxizmus megközelítés (vö. például J. I. Löwenstein Marx contra Marxismus című műve). A hatvanas években divatba jött a marxi nézetek és a hivatalos (intézményesült) marxizmus szembeállítása. Balibar könyve alapvetően arra vállalkozik, hogy precíz filológiai vizsgálódással Marxtól különböztesse meg Marxot. Azokra a gondolati csomópontokra koncentrál, ahol a következetes kíváncsiskodás egyfajta Marx kontra Marx -ba ütközik bele. Másként fogalmazva: azzal próbál szembenézni, hogy milyen korábbi (huszonévesen vallott) nézeteivel való viaskodások során alakítja ki Marx saját egységes szemléletmódját. (Megjegyzendő: az olvasónak számolnia kell azzal, hogy a szerző nem szigorúan a kronológiát követi. Az egyes problémakörökre összpontosít, és a marxi nézeteket elsődlegesen logikailag-funkcionálisan rendszerezi.) 1. Kontra filozófusok A könyv gondolati kiindulópontja a sokat idézett 11. Feuerbach-tézis 1845-ből: A filozófusok a világot csak különbözőképpen értelmezték; a feladat az, hogy megváltoztassuk. A megfogalmazásból kitűnik, hogy Marx nem tud azonosulni az általa hivatkozott filozófusok tevékenységével. Mindamellett az elutasítás nyitva hagyja az alternatívát: azért, mert teljesen elhibázottnak, vagy azért, mert kevésnek, túlságosan szűknek ítéli a feladatvállalásukat. Konkrétabban: A filozófia tagadásának vagy újrafogalmazásának programjáról van szó? Balibar válasza nem kategorikus. Elemzése különböző irányokba is elindul, aminek egyik oka lehet, hogy a filozófusok gyakorlatának kritikáját kiterjeszti: egyáltalában a filozófia kritikájaként érti. Forradalom kontra filozófia fogalmaz Balibar. Az emberek lázadó gyakorlata a filozófia ellentéte. Az érdemi bírálat területe nem a tudat, hanem a történelem. Vagy vagy: a forradalom és a filozófia között nincs középút.(a forradalom a hagyományos filozofálás határa: egyértelmű, egyszólamú szemben az értelmezések sokféleségével, nyitottságával.) A negyvenes évek közepén Marx általános társadalmi válságot vél tapasztalni, amiből a forradalom közelségére következtet. Úgymond, azonnali társadalmi átmenet lehetséges: bármikor megkezdhető és permanenssé tehető a forradalom. (Zárójelben. Ezt az értelmezést némiképp árnyalja A német ideológia ismert megállapítása: a kapitalizmus meghaladásának konkrét történelmi előfeltételei vannak.) Marx életműve a modern kor legjelentősebb antifilozófiája írja Balibar. (Tehát nem filozófia.) Beszédmódja a filozófiát el nem érő és azon túli tartományok között mozog. (Tehát nem filozófia.) Ugyanakkor Balibar szerint a marxi fordulat a korlátok közé szorított filozófia kiszabadítása. A filozófia terepének, kérdéseinek, céljának áthelyezése. (Tehát filozófia, de másképp. Mondhatni, a

3 3 / 182 hagyományos bölcselettől megkülönböztetett, azzal szembeállított posztfilozófiai bölcselet.) Balibar formailag (nyelvileg!) mindvégig nyitva hagyja a filozófia nem filozófia dilemmát. Tartalmilag azonban arról szól a könyv, amit a címe ígér: a marxi filozófiáról. Közbevetés. Ha jobban belegondolunk: az idézett Feuerbach-tézis az értelmezés filozófiája és a megváltoztatás filozófiája közötti polémiaként is olvasható. A Minerva baglyaként felfogott filozófia nem egyidejű a valósággal, hanem csak arra képes, hogy újra meg újra utánaeredjen. Amire a tézis rámutat: miközben a filozófusok gyanútlan magabiztossággal értelmezgetik a világot, addig mások azt rendre megváltoztatják amiről az értelmező filozófia mindig lemarad. De vajon így maga a filozófia maradt-e le a valóságról? A filozófiának szükségképpen csak követő, kísérő státusza lehet? Nem létezhet olyan filozófia, amelynek a beavatkozás, az átalakítás a fő programja? Amely az értelmezés filozófiáját nem elutasítani akarja, hanem kiegészíteni, és helyébe a világ értelmezéséből kiinduló, azt magába integráló megváltoztatás filozófiáját állítaná? Mintha a Tézisek is valami ilyesfélére utalna: a világi alapzatot kell tehát magamagában mind ellentmondásában megérteni, mind pedig gyakorlatilag forradalmasítani. Az itt programként megnevezett gyakorlati materializmus a korábbi irányzatoknak egyfajta szintézise: a filozófiai idealizmus (eszmei aktivitás) és szemlélődő materializmus ellentétének meghaladása. Cselekvő filozófia, amelynek részei (pontosabban folyamatának későbbi kifejezésekkel megjelölt fázisai): gyakorlati (azaz cselekvésre orientált) elmélet, valamint elméleti (azaz elméletileg alátámasztott) gyakorlat. A gyakorlati materializmus programja azon a felismerésen nyugszik, hogy az emberi viselkedésnek nem a tudat, az ismeretek a legátfogóbb végső meghatározói. A filozófia nem szűken az értelemhez, hanem tágabban a léthelyzetekhez, így a velük összefüggő elméleti és gyakorlati érdekekhez(ezért meghatározott értelemhez!) kötődik. Ily módon a racionalitás kérdése is a gondolkodásnál szélesebb keretek közé helyeződik: kinyílik a cselekvésig. 2. Kontra fogalmi bálványok Amikor megfeledkezünk valamely eszme vagy általánosítás eredetéről mutat rá Balibar, úgy teszünk, mintha saját jogon létezne az eszmék világmindenségében ( a Szabadság, az Igazság, az Emberiség, a Jog ) és bálványokként tiszteljük ezeket az elvont képzeteket. A pusztán értelmező filozófia kritikájának Marxnál olyan általa is használt, illetve képviselt absztrakt filozófiai fogalmak és eszmék esnek áldozatul, mint elidegenülés, emberi lényeg, elméleti humanizmus. Helyükbe materialisztikus tapasztalati tartalmak lépnek. Ez az elidegenülés hogy a filozófusok számára érthetően fejezzük ki magunkat ironizál Marx. Megtörténik korábbi nézőpontjának radikális áthelyezése : Az emberi lényeg a maga valóságában nem valamilyen általános, amely alá besorolódnak az egyéni különbségek, hanem a társadalmi viszonyok összessége. (Egy jellegzetes idézet, amely jól tükrözi az új szemléletmódot: A tulajdon [ ] csak az érintkezésben és a dologhoz való jogtól függetlenül válik valóságos tulajdonná /viszony ez, amelyet a filozófusok eszmének neveznek/.) Az elméleti humanizmus spekulatív filozófiai antropológiáját kiszorította a történeti antropológia. Az eszmei-etikai kommunizmusokkal való foglalkozást felváltotta a gyakorlati mozgalomra való koncentrálás. Közbevetés. Jól mutatja ennek a változásnak a fontosságát, hogy a következő csaknem fél évtizedben Marx milyen nagy energiát fektet a német utópikus szocializmus (az úgynevezett igazi szocializmus ) bírálatába. Cikkek, pamfletek, elemzések sorozatában Engelsszel együtt újra meg újra visszatér a témára. Valószínűleg azért is, mert érvelése egész irányultságának átalakulása azt a szakítást is kifejezi, amely mind saját korábbi munkatársaival (Bruno Bauer, Arnold Ruge, Moses Hess), mind egyes írásainak (főleg a Gazdasági-filozófiai kéziratok) szóhasználatával, illetve szemléletével bekövetkezik. Az igazi szocialisták jellegzetes módszere: a konkrét különbségek elfedése azzal, hogy beolvasztják valamilyen elvont általánosba. Az emberi nembe (nembeliségbe), az ember lényegébe, az ember fogalmába. A valóságosan létező egyének helyébe az ember egyébként szerzőnként eltérő tartalmú eszményképét állítják. Az emberi társadalom különböző ideáljaira hivatkoznak. Az emberi ember stb. nevében való agitációval gondolnak túllépni az ember elidegenült lényegén. Marx leszögezi: az ember lényegének birodalma valójában az álmok birodalma, az emberiség, humanitás, emberi nem vallásosan-fellengzős ködképe. Az igazi szocialisták ismételten ostorozott eljárása: valamilyen a konkrét egyének feletti humanizmusban eltekintenek a tényleges társadalmi ellentétektől. A humanizmusban mármost feloldódnak az összes névviták [ ] Emberek vagyunk idéz Marx az egyik írásból, és kifigurázva kommentálja ennek absztrakciós technikáját: Mivégre emberek, mivégre vadállatok, mivégre növények, mivégre kövek? Testek vagyunk! A kommunizmus [ ] fogalmaz nem elvekből indul ki, hanem tényekből. 3. Kontra általános Az ifjú Marx a hegeli hagyományt követve olyan partikularitások feletti általánost keres a maga korában, amely nem valamely társadalmi csoport részleges, különös érdekét, hanem az összesség érdekeit jeleníti meg, képviseli. Eleinte a független szócsőnek tekintett sajtóban véli ezt megtalálni, de materialista fordulata után kénytelen ezen túllépni. A Hegelnél erre a szerepre kiszemelt államhivatalnokokról kimutatja, hogy nem kizárólag az önzetlen hivatástudat vezérli őket: elsődlegesen saját zsebre dolgoznak. Ezzel a keresés iránya megfordul: az önzetlenség, érdekfelettiség eszmei általánosának primátusát felváltja a materiális érdekeltség primátusa.

4 4 / 182 (Mint már korábban megfogalmazta: a földön folytatódik a játék.) Így jut el az empirikus bérmunkássághoz, amely helyzetéből adódóan markáns logikai összefüggést kiemelve csak úgy emancipálhatja önmagát, ha egyúttal az egész társadalmat emancipálja. Ezért konkrét, különös osztályérdeke (volt már ilyen a történelemben!) egyidejűleg általános társadalmi érdekeket fejez ki. (Marx számára fontos módszertani összefüggés, hogy valamely általános érdek csak akkor lehet megalapozottan nem illuzórikus, ha a társadalmi realitásban gyökerezik: nem pusztán eszmeileg kitüntetett cél, hanem valamilyen különös érdek megvalósításának szükségképpeni mellékterméke.) A proletariátus ennyiben mint valamiféle általános érdek empirikus, különös érdekben való megtestesüléseként, szociológiai értelemben vett hordozójaként kerül a képbe. Miként talált rá Marx erre a rómaiaktól átvett kifejezéssel proletariátusnak nevezett társadalmi tényezőre? Egyrészt Engels irányította a figyelmét a munkásokra. Másrészt párizsi emigrációja során tapasztalatilag is összetalálkozott a bérmunkássággal. Megvalósítjuk (más fordításban: valóra váltjuk) a filozófia ígéreteit hirdette annakidején Robespierre ban még Marx is hasonlóképpen nyilatkozott az elméleti humanizmust képviselő (az általános emberi lényegre hivatkozó) filozófiával kapcsolatban. Miként a filozófia a proletariátusban találja meg az anyagi, úgy a proletariátus a filozófiában találja meg a szellemi fegyvereit [ ] a proletariátus nem szüntetheti meg magát a filozófia megvalósítása nélkül. Később a filozófia megvalósítására történő hivatkozás értelemszerűen elenyészik, de a társadalmi kiútnak (a világ forradalmi megváltoztatásának) a proletariátushoz való elméletiszociológiai kapcsolása megmarad. Az eszmei (önállóként felfogott) általánosra való alapozás helyébe az empirikus különösben megtestesülő általános érdek lépett. Közbevetés. Marx ebben az időben olyan jellegzetesen liberális gondolkodókat, mint Bentham, Helvétius, Holbach a szocializmussal hoz összefüggésbe (ld. A legkiválóbb külföldi szocialista írók könyvtárá -nak tervezete). E meglepő besorolás magyarázata, hogy mindannyian megkérdőjelezik a politikai értelemben vett általános érdeket. Álláspontjuk szerint kizárólag az egyéni érdekek reálisak; a közérdek, ha nem az egyéni érdekek összegeződését jelenti, csupán elvont kifejezés. Ezért a társadalom szerveződését a személyes érdekeltségek együtthatásából magyarázzák. 4. Kontra elméleti-logikai szükségszerűség A proletariátus egyaránt logikai és ami Balibarnál többnyire a gyakorlati szinonimája politikai fogalom. Logikai, amennyiben alávetett, tulajdonnélküli helyzetén csak a fennálló rendszer felszámolásával tud változtatni. Politikai, amennyiben alávetett helyzetének megváltoztatása radikális aktivitást igényel tőle. (Ennek ellentéte a hagyományos, értelmező filozófia: politikai kibékülés a társadalmi valósággal.) A bérmunkásság nem rendelkezik a saját létfeltételeivel: léte fenntartásának nem tulajdonosa. Idegen test a fennálló berendezkedésben: nem a magántulajdon, profit, patriotizmus, individualizmus elvei szerint él. Ezért rohamosan növekvő létszáma előrevetíti a rendszer szükségszerű szétesését: puszta létezése úgymond a polgári társadalom felbomlásának kifejeződése. Ezt az elméleti megállapítást a munkások elégedetlenségének megtapasztalása ( ipari lázadások ) alátámasztani látszik: kitör a júniusi munkásfelkelés. A bukás után viszont a munkásság betagozódik a rendszerbe. Ezzel kihull a képből az azonnali forradalom alanya. A győztes kapitalizmuson Marx úgy vesz elégtételt, hogy megírja A tőké-t, amivel újraalapozza az elméletet állapítja meg Balibar. Egyúttal hozzáteszi: A kapitalizmus története a szükségszerű ellehetetlenülése elnapolásainak története. Egy szellemes fejtegetés a magánvaló és a magáértvaló osztály összemosásának elkerülésére kihasználva a francia nyelv adta lehetőséget bevezeti a bérmunkás ouvrier és a kapitalizmus felszámolásáért cselekvő prolétaire megkülönböztetését. Mit csinál a szél, amikor nem fúj? Mit csinál a proletár, amikor nem proletárkodik (vagyis amikor cselekedeteiben nem az egész osztálya közös érdekeit és az összmozgalom hosszútávú érdekeit képviseli)? Amikor éppen nem valósítja meg a filozófiát? Ugyanazt, amit a szél. Semmit. Mivelhogy ilyenkor nem is létezik a gyakorlatban. Mivel csak szerepének betöltése, funkcionálása, azaz proletárkodása által válik létezővé. Különben puszta bérmunkás. Bérmunkásként pedig mutat rá Balibar csupán az őt alkalmazó tőke kelléke, munkáltatójához hasonlóan, a tőkeközösség nélkülözhetetlen tagja. A bérmunkástudattal szakítva, a tőkeközösségből részlegesen vagy teljesen kilépve teheti magát proletárrá. Balibar fejtegetése kitér 1848, illetve 1871 az elméletre végzetes eseményeire. Vázolja a franciaországi munkásság 1848 utáni magatartásának Marxra tett hatását. A vereséget követő időben a munkásság feltűnően nem az elméletnek megfelelő (az elmélet által logikailag elvárható!) módon viselkedett. Így Marx kénytelen volt szembenézni a munkások passzivitásával (illetve azzal, hogy a szocialisták a bonapartizmust támogatják). Tehát konkrétan megtapasztalta a számára nem idegen összefüggést: az élethelyzet erősen befolyásolja az egyének tudatát és tényleges cselekedeteit. A konkrét, közvetlen élniakarás erősebbnek bizonyulhat az elméletben megfogalmazott az egyes munkás által vallott (vagy neki teljesen ismeretlen) történelmi hivatásnál. Marxnál a proletariátus elméleti-történelmi feladatának primátusa helyébe az empirikusan létező bérmunkásság tanulmányozása (majd szervezése) lépett. Az elméleti-logikai szükségszerűségre való (kvázi teleologikus) hivatkozás elsőbbségét felváltotta az empirikus oksági folyamatokra való alapozás: tendenciák felismerésére és kiszabadítására való törekvés.

5 5 / Kontra forradalmi praxis A Tézisek az elméletet a gyakorlati kritika, a forradalmi praxis elsőbbségére alapozta. Az értelmiségnél a baloldal, a forradalom és a proletariátus szent szavaival találtam szemben magam élcelődik mintegy száz évvel később a polgári szociológus, Raymond Aron Az értelmiség ópiuma című könyvében. Azon gúnyolódik, hogy ezek az ideologikus kategóriák a ködösítés szolgálatában állnak: valójában elfedik a tapasztalati valóság konkrétumait. (Nem meglepő persze, hogy a demokrácia, tulajdon, jogállam stb. szent szavain nem gúnyolódik.) Balibar fontos szerepet tulajdonít Marxnál a stirneri látásmóddal való megismerkedésnek. A Tézisekben a filozófusok eszméi és fogalmai helyébe a világ megváltoztatásának feladatát helyezte Marx. A gyakorlati cselekvést és a forradalmat. Majd Engels unszolására elolvasta Max Stirner Az egyetlen és tulajdona című könyvét. Stirner szerint minden egyén fölötti általános (fogalom és eszme) puszta absztrakció, fikció. Megalkotásuk és használatuk az egyéni gondolkodás, sőt az egyén helyettesítését szolgálja. Intézményes feladatuk: uralom alá hajtani az individuum gondolkodását és életét. Ebben a logikában Emberiségre és Istenre, Társadalomra és Észre, Nemzetre és Törvényre, Államra és Forradalomra, Jóra és Történelemre, Erkölcsre és Praxisra, Emberre és Proletariátusra, Humanizmusra és Kommunizmusra, Emberi jogokra és Népre, Kereszténységre és Egyenlőségre, Tulajdonra és Szabadságra stb. való hivatkozás mind egyre megy. Semmi különbség nincs közöttük. Közös lényegük az egyedi ember igába hajtására való törekvés. Innen nézve tehát a forradalmi praxis programja is üres filozófiai absztrakciónak mutatkozik. A stirneri érveléssel való szembesülés Marxot arra készteti, hogy ne álljon meg félúton, és a filozófiai esszencializmus bírálatát a forradalmi gyakorlatra (mint a világ megváltoztatásának általános elméleti-logikai módszerére) is kiterjessze. Ennek következtében már A német ideológiától kezdve fokozatosan a praxisontológia (mint konkrét téren és időn kívüli praxis) helyébe termelésontológia (a termelés fogalma, valamint a termelés empirikus viszonyainak vizsgálata) lépett. A termelés tanulmányozásában megmutatkozik a társadalmi osztályok közötti munkamegosztás. Az is megmutatkozik, hogy a létfeltételek különbözősége befolyásolja az emberek gondolkodását: az alapvető osztályok a tudat szintjén is léteznek. (Az eszmék mint ideológiák szintén a földön járnak.) Vagyis Stirner elutasított általánosai nem puszta fantomok, hanem materiális (a társadalmi helyzetekben gyökerező) alapjuk van. Stirner minden absztrakció kiküszöbölésére irányuló törekvése maga is absztrakcióba, a semmi által nem meghatározott individuum képzetébe torkollik. Az egyes individuum azonban nem önmagát értelmező zárt entitás, hanem viszonyobjektiváció. A konkrét egyén ontológiailag tekintve mindenekelőtt a saját létét termeli. De az individuális létezés úgy egyéni, hogy egyidejűleg azon túllépő, túlmutató vagyis társadalmi. Marx a forradalmi praxis primátusától továbblépett a társadalmi viszonyok és az empirikus termelés tanulmányozásához. A permanens forradalom elképzelését felváltotta a kapitalizmus meghaladása történelmi előfeltételeinek, valamint a konkrét helyzet forradalmi érettségének a problematikája. 6. Kontra proletárdiktatúra? Patriarchális utópiájában Thomas Morus felvázol egy helyzetet, amikor idegen érkezik a helyi közösséghez, ahol az a szokás, hogy az emberek közösen termelnek és közösen étkeznek. Mit tehet a látogató, ha elfogyott a hazai, de enni szeretne? Mivel ebben a társadalomban pénz vagy más elfogadott fizetőeszköz nem létezik, ő is beáll dolgozni, majd ennek folyományaként neki is terítenek. Szükséglet és kielégítésének kapcsolata nagyon egyszerű, könnyen átlátható az éhes egyén tevékenysége pedig mondhatni teljesen önkéntes. Ez az önkéntesség akár biológiai diktatúrának is nevezhető. A Kommunista kiáltvány után Marx teljesen elhagyja a proletárdiktatúra kifejezést írja Balibar. Ennek ellentmond, hogy az általa is hivatkozott A gothai program kritikája használja sőt fontos elméleti szerepet szán neki. Balibar figyelmetlenségét feltehetően a korszellem is befolyásolja: szokásban van manapság e kategória miatt óvatoskodni, szégyenkezni. De mit is fejez ki valójában ez a kategória tartalmilag? Ténykérdés, hogy az életben maradáshoz táplálkozni szükséges. Aki éhes, annak ennie kell. Ténykérdés, hogy a táplálékot munkavégzéssel lehet előállítani. Aki enni akar, annak ha nem áll módjában más munkájából megélni dolgoznia kell. Elemi megközelítésben a proletárdiktatúra kifejezés Marxnál olyan állapotokra utal, amikor általános munkakényszer vonatkozik mindenkire: valamennyi táplálkozni akaró munkaképes egyén dolgozni (szükséges munkát végezni) kénytelen a megélhetéséért. Marxnál nem megszűnik, hanem mint ez egyébként Balibar fejtegetéseiből is kiderül inkább csak kibővül, konkretizálódik a proletárdiktatúra korábbi fogalma. Radikális demokrácia-felfogása mutat rá Balibar félresöpri a társadalom és az állam közötti

6 6 / 182 hagyományos kapcsolatot. Felfogásában a kapitalizmusból való átmenet (a proletárhatalom) magva a közvetlen demokrácia kiépülése és gyakorlata: az állam lebontását, elhalását megvalósító tömegpolitika, az empirikus érdekeket megjeleníteni képes civil társadalom. 7. Mégis filozófia A Tézisek meghirdette a filozófiából való kilépés programját, de valójában Marx a kilépésből is kilép vonja le Balibar a végkövetkeztetést. Külön filozófiát nem ír, azonban történeti, gazdasági stb. írásait rendre áthatja a filozófiája. Olyannyira, hogy számos, a filozófiában eredetinek számító meglátással áll elő. Marxi sajátosság a filozófia meghatározó terepének az elméletből a gyakorlatba való áthelyezése. Minden filozófia a nem-filozófiával való konfrontáció. Első lépésben elméleti konfrontálódás, amely mélyebb összefüggések feltárására irányul. Erre támaszkodhat a következő lépésben a gyakorlati konfrontáció: a valóság tudatos átalakítása. A filozófiai megismerés nem autonóm, hanem korhoz (konkretizáló bontásban: osztály-, réteg- stb. álláspontokhoz) kötött ideológia. Ideológia abban a jelentésben, hogy ez a megismerés és tudás nem pusztán értelem és értelmetlenség ellentétéről árulkodik, hanem érdekekhez is kötött megismerés, függő tudás. Fogalmai és eszméi a különböző életfeltételekben gyökereznek. A valóság adekvát megértésében, illetve valamilyen megtévesztésben érdekelt életfeltételek is tükröződhetnek bennük. A filozófia ideológiának tekintése: saját végességének, korlátainak materialista megnevezése. De ez egyúttal a hagyományos értelemben vett filozófia felértékelődését is jelenti: funkciója a filozófiai gondolkodásnál szélesebb keretek közé helyeződik. Így nem pusztán elméleti, hanem gyakorlati jelentőséget mutat. Miután Marx áttér a filozófiai nézetek ideológiákként (is!) való kezelésére, veszít a rangjából ezek direkt kritikája. Előtérbe a különböző illúziók szükségszerűségének a feltárása kerül (legismertebb közülük az áru fétisjellege). Ez történik a politikai gazdaságtannal is. Marx a bírálat módszerét (olykor a pozitív méltatásig) megfordítja azzal, hogy kimutatja valamely nézet és gyakorlat társadalmi megalapozottságát. Ezzel azt is megmutatja, hogy a tőkés gazdaság természete szerint emberek feláldozása: racionális. Hogy a tőkés gazdaság természete szerint erőforrások elpusztítása: racionális. Osztályracionalitásával másik osztályracionalitást állít szembe: a munkásosztály politikai gazdaságtanát. Marx racionalitásmodellje fogalmaz Balibar : az osztályharc. Marxi újítás, hogy a filozófia elsősorban ne a gondolkodásban, hanem tágabb megnyilvánulásának helyén, a gyakorlatban szemlélje önmagát. Filozófiai alapkritérium a jelenben való hatás: a forradalomnak nem cselekvésfilozófia, hanem cselekvés felel meg. Ennek a felfogásnak utópiaellenessége hangsúlyozza Balibar, hogy a valóság formálása (a jelenben való cselekvés ) megköveteli a feltételek teoretikus ismeretét csak így következhet be a tudományos bázis és a lázadás együttállása. (Marx úgymond közvetítést teremt a filozófia és a politika között.) Ezzel nyer megalapozást, hogy a filozófia a cselekvést a maga megvalósulásának ( elméleti gyakorlatnak ) lássa. Ezért azután számon is kérhető rajta, hogy az aktuális küzdelem valóban a szándékolt jövőt testesíti-e meg. Egy további marxi sajátosság, ahogy nála a tudat nem az önkényes szubjektivitás, hanem az objektivitás területére tartozik: a társadalmi folyamatból ered. A hagyományos idealisztikus filozófia cáfolataként Marxnál megtörténik a szubjektivitásnak és képzeteinek (mint ideológiáknak) a szétválasztása. Az individualitás: viszony. Az egyének társadalmi kapcsolatai: viszonyontológia. Az egyéni létfeltételek termelése egyszerre személyes és kollektív. A viszonyok ontológiája kifejezi a pólusok kölcsönösségét, valamint a viszony elsőbbségét a pólusokkal mint absztrakciókkal szemben. A marxi filozófia túllép individualizmus és szociologizmus ellentétén mutat rá Balibar. Különbözik mind az atomisztikus alapú interszubjektivitás, mind az egész prioritását képviselő holisztikus komplexitás elképzelésétől. Balibar szóhasználata szerint leginkább transzindividuálisnak nevezhető. Mindent, ami egyének közötti interakciók révén létezik, transzindividualitás jellemez. A transzindividualitás a végső társadalmi struktúra: megosztja a munkát, a gondolkodást, a politikát. Az osztályharc korrelátuma. 8. Van-e Marxnak önálló filozófiája? Balibar megfogalmazása szerint Marx kijelentései nem alkotnak koherens egységet rendszerértelemben. (Mint egy helyen írja: rögzített premisszák nélkül is levon következtetéseket. Vagy másutt: szilárd konklúziók helyett Marx az örök újrakezdés filozófusa.) Kétségtelenül igaza van Balibarnak: Marxnál a megszokott értelemben vett hagyományos, statikus rendszert hiába keresünk. (Marx valóban nem írt filozófiai rendszert.) De vajon teljesen igaza van-e akkor is, ha egy kiterjesztett értelemben vett, dinamikus, másként rendszer létezésére kérdezünk rá? Nevezetesen, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy nincs-e Marxnál olyan átfogó filozófiai szemléleti keret (értelmezési struktúra), amelyen belül az egyes kijelentései (sőt, cselekedetei!) elhelyezkednek. Amikor Hegel a tudós filozófiatörténet-írókat akik hatalmas tényanyagot, de belső egységének megragadása nélkül ábrázolnak olyan állatokhoz hasonlítja, amelyek a zenemű összes hangját hallják, azonban a hangok harmóniáját nem értik, akkor szavaiban a

7 7 / 182 filozófiatörténet egészét felölelő összefüggések keresésére irányuló igény fogalmazódik meg. Egy ilyen, a filozófiatörténet egészét felölelő összefüggés, hogy valamely filozófia mely szempontokra terjeszti ki az érdeklődését és melyekre nem. A filozófia történetének egészén átívelő belső összefüggés egyik metszetben úgy is tekinthető, mint a vizsgálódásba bevont szempontok bővülése-bővítése. Azon szempontok mind szélesebb horizontú, magasabb szintézisei, amelyeket átfog, amelyekre az érdeklődését kiterjeszti. A filozófiai látásmód először is azon a felismerésen nyugszik, hogy a közvetlen tapasztalat nem ad végső tudást: a megfigyelt tények, jelenségek magyarázatra szorulnak, értelmezést igényelnek. Konkrétabban fogalmazva: A tapasztalati valóság és az értelmi megmunkálás egyesítése során mutatkoznak meg a mélyebb tartalmaik. De az értelmezést igénylő végső kiindulópontot a tapasztalati tények képezik! Másodszor: Tapasztalati tény, hogy vannak olyan események, amelyek sajátosságai csak hosszabb folyamatokból magyarázhatók. Ezért egy átfogó filozófiai megközelítés esetén a vizsgálódásba a történeti szempontok bekapcsolása szintén szükséges. Harmadszor: Tapasztalati tény az is, hogy egyes jelenségek emberi cselekvés nyomán alakulnak ki, keletkeznek. Ezért egy átfogó filozófiai megközelítés nem mellőzheti a célirányos emberi gyakorlat figyelembevételét. Marx filozófiai szemléletmódja együttesen kezeli a tapasztalati tudományok, a történetiség és a célirányos emberi gyakorlat premisszáit. (Bővebben: A marxi-engelsi paradigma helye a filozófia történetében ) A marxi filozófiai nézetrendszer megalapozása a teleologikus emberi tevékenység felől történik. Ennek során bekövetkezik az objektív (természeti) logikának és az emberi célkitűzések szubjektív logikájának az egyesítése. A legátfogóbb teleologikus tevékenység termékében szubjektum és objektum egysége jön létre: az idegen természet tendenciájában átalakul az ember szervetlen testévé. Ezért írhatja Marx legtágabb (tehát gyakorlatot, történetiséget és tapasztalati valóságot szintetizáló) filozófiai keretként, hogy a szubjektum, az emberiség és az objektum, a természet ugyanaz. A céltudatos praxis olyan közvetítést valósít meg a szubjektum, vagyis az ember (végső fokon az emberi nem) és az objektum, vagyis a szélesen értelmezett természet között, mely (egy végtelenként felvett történelmi folyamat során) közvetett azonosságuk irányába mutat. Marx a természet, és ennek megfelelően a természetelsajátítás eltérő szintjeiről beszél. Az idegen objektivitáson belül megkülönbözteti a tulajdonképpeni természetet, az ember társadalmi környezetét és az egyén belső természetét. Ebből következően: az ember jóllehet nem maga választotta körülmények, feltételek között társadalmi viszonyrendszerének és történelmének is szubjektumává, szerzőjévé válhat. Céltudatos tevékenységének eredményessége azon múlik, hogy mennyire alapozódik az adott társadalmak tapasztalati valóságára. A marxi típusú filozófia struktúráját tekintve formailag zárt: szemléleti keretéül az idegen objektivitás cselekvő szubjektum elsajátított természet (az emberiség szervetlen teste) hármasság szolgál, kifejtési logikája pedig végső fokon e hármasság keretein belül jelenik meg. Ugyanakkor tartalmilag nyitott nézetrendszerről van szó: premisszáiból következően semmilyen gyakorlati jelenséget vagy szaktudományos felismerést (lévén az a tapasztalati valósághoz tartozó) nem tekinthet a maga számára külsődlegesnek, idegennek; ezeket metodikai szükségszerűséggel a saját szerves elemeiként kell értelmeznie és beépítenie, azaz alapszerkezetébe integrálnia. Ily módon valamennyi új elméleti és gyakorlati jelenség a filozófián belülre kerül, amely tartalmi nyitottsága miatt mintegy önkorrekciós rendszerként működik: várja-elvárja éppen meglevő magyarázatainak kiegészítését, helyesbítését. Ennyiben elvileg zárja ki rendszeridegen tudományos és társadalmi tapasztalatok keletkezését; struktúrája eleve kijelöli az új ismeretek helyét és beépülésének formáját. Mindebből módszertani következményként adódik: minthogy a rendszeren belül értelmeződik minden empirikus, történelmi és gyakorlati entitás, ezért az empíria (szaktudományok) és a gyakorlat felől külső kritikának nincs kitéve. Valamennyi innen jövő kritika belső bírálatként funkcionál: a rendszer kinyilvánított rugalmasságának megfelelően az új ismeretekhez és fejleményekhez való alkalmazkodást ír elő. Marx filozófiai nézetrendszere a praxist a teória szerves elemének, tartozékának, kiiktathatatlan részének tekinti. Ily módon a gyakorlat a filozófián belülre kerül: az elmélet által felmutatott lehetőségek kihordása az emberi cselekedeteken nyugszik. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy maga az elmélet a gyakorlathoz kötött: olyan praxishoz, amelyet adott teoretikus célkitűzések orientálnak. Ezáltal azonban elvi megfogalmazásban nemcsak a gyakorlat lesz az elmélet része, hanem az elmélet is a gyakorlat szerves mozzanataként jelenik meg: a filozófia a praxison belül kap helyet. Legátfogóbb működési területévé a teleologikus gyakorlat válik. (Egy lazán alkalmazott párhuzammal: A filozófiát annak egészét nem lehet elbeszélni. Az megmutatkozik.)

8 8 / 182 Hétköznapjaink A füge mint magyar gyümölcs Jakócs Dániel Senki se mosolyogjon, mert az utóbbi évtizedekben az ország többsége számára észrevétlenül az egyik legbiztonságosabban termeszthető kerti gyümölcsünk lett. Saját fügefánkról épp tegnapelőtt szedtük le az első érett terméseket, már nagyon finomak voltak, és ezután egészen október végéig számíthatunk arra, hogy négy-öt friss gyümölcs naponta lesz az asztalunkon, fő érési szakaszban pedig annyi, hogy egy egész évre elegendő fügedzsemet lehet befőzni belőle. A kamránkban még van egy üveg dzsem tavalyról és az új szezon már elkezdődött. A füge mint magyar gyümölcs Senki se mosolyogjon, mert az utóbbi évtizedekben az ország többsége számára észrevétlenül az egyik legbiztonságosabban termeszthető kerti gyümölcsünk lett. Saját fügefánkról épp tegnapelőtt szedtük le az első érett terméseket, már nagyon finomak voltak, és ezután egészen október végéig számíthatunk arra, hogy négy-öt friss gyümölcs naponta lesz az asztalunkon, fő érési szakaszban pedig annyi, hogy egy egész évre elegendő fügedzsemet lehet befőzni belőle. A kamránkban még van egy üveg dzsem tavalyról és az új szezon már elkezdődött. Magyarországon kétféle módon termesztenek fügét. Az első és régebbi mód, hogy a déli fal mellé ültetett fákat illetve bokrokat télire kukoricaszárral, szalmával, fóliával takarják és így segítenek átvészelni a téli zord és szeszélyes időt. A másik mód, hogy a magyar éghajlathoz teljesen alkalmazkodott, a magyarországi legnagyobb téli hidegeket és szeszélyes időjárást is átvészelő egyedeket fejlesztenek ki. A kétféle füge származását, külsejét, termését tekintve látszólag lehet ugyanaz a fajta, mégsem ugyanaz. A takarásos módszerrel kialakított alfajtát nem érdemes termeszteni, ez zsákutcás termesztési mód, és előbb-utóbb olyan magas lesz a fa illetve a bokor, hogy már nem lehet betakarni, gondozása pedig sok munkát igényel. Meg kell érteni, hogy a fajta illetve alfajta fogalmához nemcsak a külső, nemcsak a gyümölcs színe és íze, hanem az is hozzátartozik, hogy a növény mint élő egységes szervezet alkalmazkodott-e a magyar éghajlathoz és mennyire ellenálló a magyarországi betegségek, kártevők ellen. A mi fügéink ilyenek. Ameddig a megfelelő táplálást (szerves trágya és lombtrágya) megkapják, gyakorlatilag növényvédelemre nem szorulnak. Nálunk a talajerő utánpótlással van már probléma, túl sűrűn vannak, 15 év alatt felhasználták a talaj anyagainak egy részét, de bízom benne, hogy lombtrágyázással és egy tavaszi lemosó permetezéssel sikerült a problémát megoldani. Bő termés ígérkezik, de a szárazság miatt öntözni kell. A füge igénye mm között van, ahol kevesebb esik, tanácsos öntözni. Az öntözési tapasztalataimról később írok, a szaporításról is. Kertünkben kétfajta magyar füge van. Összesen hét bokor füge van a kertben, ebből hat bokor egy fajtához tartozik, a termés színe sárgászöld teljesen éretten. Belül halványpiros három hullámban terem, az első hullám csúcsa augusztus második fele, szeptember eleje. Ezek a termések a legnagyobbak. A második hullám csúcsa gyakorlatilag szeptember középső harmada, végül a harmadik hullám október közepétől egészen november elejéig tart. Ezek a termések már kevésbé édesek, de ez a hullám adja a legnagyobb termést. Mivel akkora termést ad, hogy frissen elfogyasztani nem lehet, a befőzésre a legalkalmasabb. Eredete valószínűleg az Adria horvátországi partvidéke lehet. Öntermékenyülő fajta. Mindenütt termeszthető, ahol a szőlő jól érzi magát. Rákoskeresztúri fajtának neveztem el. Magyarországi termesztésre elsősorban ezt javaslom. A hetedik fügefát győri fügének neveztem el, erről és a másik két magyar fügefajtáról szintén később írok. Nagyon tápláló gyümölcs, a friss gyümölcs szőlő- és gyümölcscukor tartalma 9-25% között ingadozik, ez a talajtól és attól függ, hogy melyik hónapban termett. Hasznos biológiai elemekből káliumot, kálciumot, vasat, rezet, mangánt és foszfort tartalmaz. Szabályozza az emésztőrendszert és véd a szív- és keringési rendszer betegségeitől. A klímaváltozás eredményeként a magyar éghajlat és talaj nagyon kedvezővé vált a rákoskeresztúri fügefajta számára, mert ez évente háromszor terem, míg a bolgár szakirodalom szerint a fügefák legjobb esetben két termést hoznak. Jakócs Dániel A füge mint magyar gyümölcs Jakócs Dániel II. rész A győri füge Én neveztem így el, hogy mi volt az eredeti neve ott, ahonnan Győrbe került, nem tudom. Mi anyai nagyapánktól örökölt 17. századi ház zárt udvarából mentettük ki, amikor néhány évvel ezelőtt kénytelenek voltunk zsarolás miatt eladni a házat. Az udvart minden oldalról falak vették körül, ugyanakkor elég tágas volt ahhoz, hogy a déli része napos legyen. Ideális mikroklíma alakult ki.

9 9 / 182 A füge mint magyar gyümölcs II. rész A győri füge Én neveztem így el, hogy mi volt az eredeti neve ott, ahonnan Győrbe került, nem tudom. Mi anyai nagyapánktól örökölt 17. századi ház zárt udvarából mentettük ki, amikor néhány évvel ezelőtt kénytelenek voltunk zsarolás miatt eladni a házat. Az udvart minden oldalról falak vették körül, ugyanakkor elég tágas volt ahhoz, hogy a déli része napos legyen. Ideális mikroklíma alakult ki. A házat az új tulajdonos lebontotta, a bokrot tövekre vágva osztottuk szét magunk között. Az én tövem rákoskeresztúri kertünkben szépen kisebb bokorrá fejlődött, de növekedése lassúbb volt, gyümölcse kisebb és amint a kép is mutatja, barna illetve pirosasbarna a színe. Az íze talán összetettebb, mint a mi keresztúri fajtánké, de kevesebb termést hozott. Ennek az okát nem merem találgatni, mert lehet, hogy előnytelenebb helyre került. Bár ugyanitt a keresztúri füge eddig mindig jó termést hozott. A győri fügét egy olyan tulajdonsága miatt akarom termelni, amelyik a hazai fügéket nem jellemzi, de a fügék hazájában, a mai Törökország területén épp ez a tulajdonságuk az általános. Hazájukban a fügefák vagy csak nőnemű virágokat hoznak, vagy csak hímnemű virágokat. Van átmenet is, amikor a termés lehet tisztán nőnemű és önbeporzó is. A füge termése különös gyümölcs, amit látunk, az csak a virágok vagy a már megtermékenyült virágok, azaz a tényleges gyümölcsök burka. A burok alján egy kis köralakú nyílás van, amin keresztül behatol a nőnemű termésbe a 2-2,5 mm hosszú fekete fügedarázs és beporozza az apró virágok tömegét. A fügedarázs a hímnemű virágokat tartalmazó burokban fejlődik ki és telel át. A hímnemű virágok külön fákon illetve bokrokon fejlődnek ki. A nőnemű virágokat tartalmazó fügefajták lehetnek önbeporzók is, illetve megtermékenyülhetnek beporzás nélkül is. A mi győri fügénk pozitív tulajdonsága pont az, hogy megtermékenyülhet a hímnemű fügefa virágporától, de nélküle is. Bár a termelők számára az előnyös, ha a fa öntermékenyülő, a váltivarúságnak nagyon fontos funkciója van az élővilágban. Ez biztosítja az élővilágban, hogy az egyes egyedek két szülő, két előd pozitív tulajdonságait örökölhessék és így jobban alkalmazkodhassanak a változó körülményekhez. A fügét általában a bokorról levágott ágak dugványozásával szaporítják. Egyszerű, gyors és biztos módszer, de az új növény nagyjából ugyanolyan lesz, mint az előző volt, új fajták kifejlesztése így nagyon nehéz. Különböző egyedek keresztezése adhat nagyobb és gyorsabb eredményeket. Újabb fügefajták kifejlesztése nem feltétlenül Magyarország feladata, de ha már magyar gyümölcs lett, azaz teljesen alkalmazkodott viszonyainkhoz, akkor nem baj, ha megvan a lehetőségünk a keresztezésre. Nagyon csodálkoztam, amikor Feleségem felfedezte a győri fügénél a fügedarazsakat és közölte velem, hogy ott valamilyen pici darazsak vannak. Nem értem, hogyan kerülhettek a kertünkbe a messzi Törökországból vagy Bulgáriából fügedarazsak, amikor hímvirágú fügefák sincsenek. Vagy talán mégis vannak valahol közelebb? Ez egyelőre még a fügedarazsak titka, de talán nem árt majd egy nagyobb kertben hímnemű fügefát is ültetni. Addig pedig ez az egy győri fügebokor is elég nekünk, baj nincs vele, magától is megtermékenyül és finom gyümölcse bővíti a választékot. Valamelyik ágából még kedvezőbb helyre telepítek egy másik bokrot is. A fügefák mellé a képre a színhatás kedvéért odatettem három besztercei szilvát, de nemcsak azért. Csodálkozva vettem észre, hogy a mai ötvenévesek jelentős része nem ismeri meg a besztercei szilvát. Korábban számomra elképzelhetetlen volt, hogy Magyarországon sokan vannak olyanok, akik nem ismerik. Hazánk egyik legfontosabb gyümölcse és nincs a világon még egy másik gyümölcs, amelyből cukor hozzáadása nélkül olyan finom édes lekvárt lehetne főzni, mint a besztercei szilvából. Csodagyümölcs, és elviseli a klímaváltozást! Soha nem volt akkora szükségünk rá, mint most. Őrizzük meg!

10 10 / 182 Hírek Meghívó GYIMESI LÁSZLÓ KÖSZÖNTÉSE 65. születésnapja alkalmából című kötet bemut A Hungarovox Kiadó és Oktatási Stúdió A kötetet ismerteti: BOTZ DOMONKOS költő, író, a kötet szerkesztője A Hungarovox Kiadó és Oktatási Stúdió tisztelettel és szeretettel meghívja Önt, kedves Családját és Barátait GYIMESI LÁSZLÓ KÖSZÖNTÉSE 65. születésnapja alkalmából című kötet bemutatójára A kötetet ismerteti: BOTZ DOMONKOS költő, író, a kötet szerkesztője Házigazda: KAISER LÁSZLÓ költő, író, a Hungarovox Kiadó vezetője A kötetben Gyimesi Lászlót köszönti: Ádám Tamás, Ágai Ágnes, Baranyi Ferenc, Batári Gábor, Bágyoni Szabó István, Bene Zoltán, Bereti Gábor, Bíró József, Botz Domonkos, Csokonai Attila, Debreczeny György, Kaiser László, Konczek József, Lárai Eszter, Madár János, Marczinka Csaba, Mirtse Zsuzsa, Némethi Lajos, Payer Imre, Rigó Béla, Stramszky Márta, Szarka István, Szeitz János, Szepes Erika, Szerdahelyi István, Tarján Tamás, Turczi István, Vadász János, Varga Rudolf, Zenker Katalin, Zonda Tamás, Zsille Gábor Időpont: október 19. (szombat) 18 óra Helyszín: Hungarovox Kiadó és Oktatási Stúdió Budapest XIII., Radnóti Miklós u. 11. fsz. (A WestEnd-nél) Hungarovox Kiadó és Oktatási Stúdió 1137 Budapest, Radnóti Miklós u. 11. Telefon/fax: , mobil: info@hungarovox.hu, facebook.com/hungarovox Beszélgetés Debreczeny György költővel Nincs karácsony című kötetéről Novák Valentin A > KÁVÉ S MÉG VALAMI < programsorozat következő eseménye A Nádor Kávé(műv)ház és a Kelemen Kör

11 11 / 182 meghívja Önt a > Kávé s még valami < programsorozat következő eseményére, amikor is Debreczeny György költővel, legújabb, Nincs karácsony című kötetéről (is) beszélget Novák Valentin. Helyszín: Nádor Kávéház (Budapest, V. Nádor utca 19.) Időpont: október 24., csütörtök, 19 óra A jelenlét ingyenes! Mindenkit nagy szeretettel várunk. Programjainkról az alábbi internetes elérhetőségeken tájékozódhat: Továbbá, ha keres, megtalál minket a Facebookon is. Az estekről videofelvétel és fotóanyag készül, melyek része vagy egésze a későbbiekben felkerülhet a világhálóra. Emlékezés az 1956-os ellenforradalom mártírjaira - meghívó Benyovszky Gábor A Fiumei úti Nemzeti Sírkertben MEGHÍVÓ Kedves Elvtársak! Október 30-án, délután órától az 1956-os ellenforradalom mártírjaira emlékezünk a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, az 1956-os szarkofágnál. Beszédet mond: Farkas Ferenc, régióelnök

12 12 / 182 Minden emlékezőt szeretettel várunk! Tavaly magam mondtam megemlékező beszédet, amely itt is látható: Gyertek el! Benyovszky Gábor Megemlékezés Ságvári Endre születésének 100. évfordulója alkalmából Politikatörténeti Intézet + tudományos előadás Ságvári életéről A Politikatörténeti Intézet november 6-án (szerdán) 15 órakor megemlékezést tart Ságvári Endre születésének 100. évfordulója alkalmából. Szeretettel várjuk Önt és a téma iránt érdeklődő ismerőseit Varga Krisztián: Ságvári Endre, az első számú közellenség című tudományos előadására. Felkért hozzászólók: Svéd László történész Konok Péter történész Helyszín: a Politikatörténeti Intézet II. emeleti Könyvtárának díszes olvasóterme Zsidóság a modernkori magyar történelemben - videó KOMORÓCZY GÉZA A Politikatudományi intézet videója VIDEÓ - Zsidóság a modernkori magyar történelemben október 10-én KOMORÓCZY GÉZA professzor tartott előadást a Politikatörténeti Intézetben Zsidóság a modernkori magyar történelemben címmel, Magyarország modernkori történelméről szóló sorozatunk kilencedik eseményeként. Az előadásról készült videót megtekintheti az interneten.

13 13 / 182 Gyászjelentés Dr. Mocsáry József haláláról Mebal Neves agrárközgazdásztól búcsúzunk. Szomorúan közöljük, hogy Dr. Mocsáry József, neves baloldali közgazdász, 86 évesen elhunyt. Búcsúztatása a Halászbástya hajón a Dunán november 3-án, vasárnap 13 órakor, Dráva utcai kikötő, Bravo dock M E G H Í V Ó könyvismertetésre Marx Károly Társaság AZ SZKP XX. KONGRESSZUSÁNAK ÁTÉRTÉKELÉSE Marx Károly Társaság M E G H Í V Ó könyvismertetésre Témája: AZ SZKP XX. KONGRESSZUSÁNAK ÁTÉRTÉKELÉSE AMERIKAI ÉS OROSZ TÖRTÉNÉSZEK MŰVEI ALAPJÁN Előadó: BENEDIKT SZVETLÁNA november 8-án, pénteken 16 órától a Magdolna u. 5. I. em. 102-es teremben (A helyszint a József kőrúttól egy megálló a 9-es busszal, vagy a 83-as trolival.) Társaságunk tagjait szeretettel várjuk. Vezetőség Az egyház és a változó közoktatás - cikkajánló Totyik Tamás - a Le MONDE diplomatique Magyar on-line kiadásában Az egyház és a változó közoktatás

14 14 / 182 címmel Totyik Tamás figyelmet érdemlő írása jelent meg a Le MONDE diplomatique Magyar on-line kiadásában. A Világszabadság.hu szerkesztősége olvasásra ajánlja: Az egyház és a változó közoktatás - cikkajánló Totyik Tamás - a Le MONDE diplomatique Magyar on-line kiadásában PUBLIKÁLVA Megjelent A MI Időnk c. internetes újság (az EURÓPAI BALOLDAL Magyarországi Munkáspárt 2006 fóruma) legfrissebb száma: Beszélgetés az alkotmányosságról - meghívó Dr. Majtényi László a MAL és MKT szervezésében M E G H Í V Ó A Magyar Antifasiszta Liga és a Marx Károly Társaság Fóruma szervezésében Beszélgetés DR. MAJTÉNYI LÁSZLÓ-val, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnökével, korábbi adatvédelmi biztossal - az alkotmányosság helyzetéről és helyreállításának problémáiról; - a jogérvényesítés lehetőségéről (ennek többirányú értelmezhetőségéről) közösség elleni izgatás esetén, különös tekintettel az Alaptörvényre és a BTK-ra november 15-én, pénteken 16 órakor a Budapest VIII. ker., Magdolna u. 5, földszinti klubszobában (A József kőrúttól egy megálló a 9-es busszal, vagy a 83-as trolival.) Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Kérjük, értesítsétek tagtársainkat, hívjatok másokat is! Vezetőségek Megjelent A MI Időnk c. internetes újság (az EURÓPAI BALOLDAL Magyarországi Munkáspárt 2006 fóruma) legfrissebb száma:

15 15 / 182 A politikai kultúra torzulásai, a lopakodó diktatúra elhatalmasodása - meghívó Haladó Erők Fóruma Előadó és vitavezető: Galló Béla politológus Haladó Erők Fóruma Alapítva:1990-ben Kedves Barátunk, Tisztelt Érdeklődő! Meghívó Talán ennyire aktuális témaválasztásunk nem igen volt még, mint a mostani az elmúlt napok eseményeinek folyamatában. Milyen is a politikai kultúra a hazai gyakorlatban, még sokszor az azonos érdekeltségű pártok között is, hát még az eltérő igényeket képviselők esetén! Számtalanszor eltűnik a gondolkodásból, a vitákból, a döntésekből a fő kérdés józan, méltányos mérlegelése: kinek használ, amire készülünk, ugyan cui prodest. Helyébe lép a gúny, a bosszú, a másik fél gyalázása, lejáratása, vagy a manapság divatos kifejezéssel élve a karaktergyilkosság. Ilyenkor nem számít az igazság, jöhet az emberi méltóság lábbal tiprása, a hazugság, a rágalmazás, a versenytárs ellehetetlenítése. A hatalom kizárólagos birtoklására törő, a maguknak egyeduralmat vindikáló, maga köré nagyhatalmi centrumot szervező önkényurak tisztességes elnevezése: diktátorok. Ők a Törvény. Amit képviselnek minden kritikán felül áll. Vajon az a rendszer minősülhet-e demokráciának, ahol a megfélemlítés az alapvető rendteremtő eszköz? Ahol csak az számít embernek, akinek jelentősek a felülről is osztogatott anyagi erőforrásai. Ennek élvezői a hűséges klientúra, a mindent kiszolgálók és tűrők hada. Így lassan a szabadság érzetének cseppje sem marad. Ennek szellemében előadásunk címe: A politikai kultúra torzulásai, a lopakodó diktatúra elhatalmasodása Előadó és vitavezető: Galló Béla politológus A konferencia időpontja december 02-án, hétfőn, 16-tól ig. Helye: Villányi úti Konferencia Központ. Budapest XI., Villányi út 11-13, IV. emelet, as terem. Minden érdeklődőt tisztelettel hívunk és várunk. Kérjük, tegyék fel kérdéseiket, szóljanak hozzá a témához. Széchy Éva egyetemi docens, Az ember és társadalom tagozat vezetője Rajnai Gábor mérnök-közgazdász, a Szervező Bizottság vezetője haladoerok@gmail.com

16 16 / 182 A politikai kultúra torzulásai, a lopakodó diktatúra elhatalmasodása - meghívó Haladó Erők Fóruma Előadó és vitavezető: Galló Béla politológus PUBLIKÁLVA Haladó Erők Fóruma Alapítva:1990-ben Kedves Barátunk, Tisztelt Érdeklődő! Sajnálattal közöljük, hogy betegség miatt december 02-án elmarad Galló Béla politológus előadása. Elnézést kérünk január első felében tartjuk,a pontos időpontról mindenkit újból értesítünk,galló Béla állapotától függően. Kellemes ünnepeket kívánunk mindenkinek. Széchy Éva egyetemi docens, Az ember és társadalom tagozat vezetője "Lehet -e Magyarország Európa logisztikai központja " - meghívó Dr. Bajor Tíbor A vitaindító előadást a szerző egy sikeresen megvédett doktori disszertáció levéltárakban gondosan ellenőrzött tény-adataira építette. M E G H Í V Ó Örömmel tájékoztatjuk, hogy a Haladó Erők Fórumának 2. témacsoportja(hef-2) az Iparral, Közlekedéssel bővült volt Mezőgazdaság, Víz, Energetika csoport folytatja vitaindító előadással kezdődő rendezvényeit, amelyekre ezennel tisztelettelmeghívjukönt.. A most következő előadást Dr. Bajor Tíbor tartja 'Lehet-e MagyarországEurópalogisztikaiközpontja?' címmel. Időpont: december 10, kedd 16 óra Cím: 1114 Budapest, Villányi út 11-13, IV.em. 418/419-es tanterem

17 17 / 182 A vitaindító előadást a szerző egy sikeresen megvédett doktori disszertáció levéltárakban gondosan ellenőrzött tény-adataira építette. A mai magyar haladó erők, akiknek megalapozott, tudáson és tapasztalaton nyugvó véleményük és javaslataik vannak, e rendezvény keretében, a vitában megismerve és megértve a majd ott megvitatottakat, utána annak alapján --remélhetőleg-- konszenzusos összegző- javaslat lesz megfogalmazható, amelyet azután el kívánunk juttatni a végrehajtásban illetékes hazai Szervekhezésszervezetekhez. A szervezők: Böhm János Ferenc és Csizmazia Pál KeltBudapesten 2013.november 27-én. MEGHÍVÓ Bolgár Kultúrális Intézet - két bolgár táncegyüttes mutatkozik be MEGHÍVÓ Nagyon kellemes táncos-zenés esti műsort ajánlunk olvasóinknak: dec. 18-án (szerdán) 18 órakor a Bolgár Kulturális Intézet színháztermében VI. Andrássy u. 14. két bolgár táncegyüttes mutatkozik be. A ruszei Impulsz az ifjúságot képviseli, a Sztara Zagora-i Zora a fiatal felnőttek tánctudását mutatja be. Mindkét együttes többször szerepelt külföldön is. A belépés ingyenes. M E G H Í V Ó a HEF előadására Haladó Erők Fóruma Galló Béla: A politikai kultúra torzulásai, a lopakodó diktatúra elhatalmasodása Haladó Erők Fóruma

18 18 / 182 Alapítva:1990-ben Meghívó Kedves Barátunk, Tisztelt Érdeklődő! Talán ennyire aktuális témaválasztásunk nem igen volt még, mint a mostani az elmúlt napok eseményeinek folyamatában. Milyen is a politikai kultúra a hazai gyakorlatban, még sokszor az azonos érdekeltségű pártok között is, hát még az eltérő igényeket képviselők esetén! Számtalanszor eltűnik a gondolkodásból, a vitákból, a döntésekből a fő kérdés józan, méltányos mérlegelése: kinek használ, amire készülünk, ugyan cui prodest. Helyébe lép a gúny, a bosszú, a másik fél gyalázása, lejáratása, vagy a manapság divatos kifejezéssel élve a karaktergyilkosság. Ilyenkor nem számít az igazság, jöhet az emberi méltóság lábbal tiprása, a hazugság, a rágalmazás, a versenytárs ellehetetlenítése. A hatalom kizárólagos birtoklására törő, a maguknak egyeduralmat vindikáló, maga köré nagyhatalmi centrumot szervező önkényurak tisztességes elnevezése: diktátorok. Ők a Törvény. Amit képviselnek minden kritikán felül áll. Vajon az a rendszer minősülhet-e demokráciának, ahol a megfélemlítés az alapvető rendteremtő eszköz? Ahol csak az számít embernek, akinek jelentősek a felülről is osztogatott anyagi erőforrásai. Ennek élvezői a hűséges klientúra, a mindent kiszolgálók és tűrők hada. Így lassan a szabadság érzetének cseppje sem marad. Ennek szellemében előadásunk címe: A politikai kultúra torzulásai, a lopakodó diktatúra elhatalmasodása Előadó és vitavezető: Galló Béla politológus A konferencia időpontja január 13-án, hétfőn, 16-tól ig. Helye: Villányi úti Konferencia Központ. Budapest XI., Villányi út IV. emelet, es terem. Minden érdeklődőt tisztelettel hívunk és várunk. Kérjük, tegyék fel kérdéseiket, szóljanak hozzá a témához. Széchy Éva egyetemi docens, Az ember és társadalom tagozat vezetője Rajnai Gábor mérnök-közgazdász, a Szervező Bizottság vezetője haladoerok@gmail.com BELFÓRUM szervezők A BELFÓRUM vendége december 19-én, csütörtökön órakor Vajnai Attila, az Európai Baloldal Magyarországi Munkáspárt 2006 elnöke. A BELFÓRUM vendége december 19-én, csütörtökön órakor Vajnai Attila, az Európai Baloldal Magyarországi Munkáspárt 2006 elnöke.

19 19 / 182 A névváltoztatásról november 9-én döntő pártkongresszus után a magyar tagpárt elnöke részt vesz az Európai Balpárt madridi kongresszusán december között. Tapasztalatairól úgy is, mint az EB Elnökség tagja a Belfórum nézőinek számol be. A program nyilvános és ingyenes. Helyszín: Budapest, VI. kerület, Vörösmarty utca 47/a. Az eseményt élőben közvetítjük a Belpolitikai Szakosztály Ustream-csatornáján. Irodalmi Csillagdélután szervezők Január 8 szerda Vendégek: Lázár Zyuzsa, Czigány György Házigazda: Gyimesi Lászó

20 A hurmafogyasztás ellenjavallatai 20 / 182

21 21 / 182 Jakócs Dániel A hurma ( tudományos nevén diospyros kaki) fogyasztása a nagy külföldi üzletláncok behozatala eredményeként terjedni kezd hazánkban is. Mivel nagyon értékes gyümölcs megérdemli, hogy fogyasszuk. Megindult hazai termesztése is, de még jelentéktelen mennyiségben. Mivel a hurmának ugyanakkor nagyon veszélyes ellenjavallatai vannak,szükségesnek tartjuk, hogy ezekkel még idejében megismerkedjenek olvasóink. A hurmafogyasztás ellenjavallatai Ezt a témát nem szándékoztam külön közleményben összefoglalni, mivel az életben még nem találkoztam az ellenjavallatok következményeivel, pedig a hurmát már az 1950-es évek végén megismertem Oroszországban, és Oroszország a hurma egyik legnagyobb fogyasztója. Most azonban teljesen váratlanul az egyik ellenjavallat nagyon veszélyes következménye fordult elő, és mi is és az orvosok is értetlenül álltunk szemben az esettel. Problémát okozott a baj okának diagnosztizálása. Ezért szükségesnek tartom sürgősen informálni olvasóinkat a veszélyekről. Magyarországon még csak az első lépéseket tettük meg a hurmatermesztésben, de elég nagy mennyiségben hoznak be a magyar piacra a külföldi üzletláncok ebből a gyümölcsből már évek óta ahhoz, hogy számolni kelljen a nagyon veszélyes esetek megismétlődésével. Hogy egy nyelven beszéljünk, a tudományos nevén diospyros kaki nevű gyümölcsről van szó, amit nálunk a leglehetetlenebb szavakkal neveztek el és terjesztenek. Elég megemlíteni a kakiszilva nevet. Aki ezt akarja elterjeszteni nyelvész szakemberként mondom, nincs stílusérzéke. Emlegetik még datolyaszilva néven is, de ennek sincs semmi értelme, mert sem a datolyához, sem a szilvához semmi köze. Nem mindig kell új szót alkotni, ha egy új tárgy jelenik meg hazánkban. A Tescóban angol nevén sharon fruit néven árusítják Izraelben termelt fajtáját, mert nem akarták hallgatni a gyerekek kacagását. Ma senkinek sem jutna eszébe mondjuk datolyameggynek nevezni az almát csak azért, mert az összes török nyelvű nép Isztambultól a kínai határig szintén almának nevezi. Mivel a diospyros kaki neve Japántól Isztambulig és Pétervárig hurma, nevezzük mi is nyugodtan hurmának. Most pedig nézzük az ellenjavallatokat. A hurmának, különösen az érés kezdeti szakaszában nagy a csersav-tartalma. A hurmát a mi éghajlatunkon nov. 10-e körül lehet szüretelni, ilyenkor éri el gyönyörű narancssárga színét. De ha valaki ilyenkor beleharap, többször nem eszik belőle. Az első kellemes édes ízt követően olyan fanyarság marad utána, hogy nem fogja elhinni, hogy ez a gyümölcs. Karácsony körül nagyon finom lesz, sőt egy idő után csak édes ízt érzünk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a csersav teljesen eltűnt belőle, még maradt benne annyi, hogy komoly veszedelmet okozzon, ha egyéb tényezők is közrejátszanak. Ezenkívül egyes cikkek azt állítják, hogy a hurmában levő csersav nem olyan, mint amelyik a vörösborban van, mert a vörösbor csersava nem lép reakcióba a bélben még csak félig emésztett gyümölcsdarabokkal és nem alkot velük ragacsos enyvszerű anyagot. Azt nem írták, hogy ez a csersav miért nem olyan, mint ami a vörösborban van. Valószínű, hogy a hurmában még egyéb szerves savak is előfordulnak. A tény a következő. Ha valakinek bármilyen hasüregi operációja volt és ott bélösszenövés keletkezett, szinte biztos, hogy már napi két hurma elfogyasztása akut bélelzáródásra vezet és azonnali műtétet követel. Az általában ismert szakirodalom csak friss műtétekről ír. Ma már tudjuk, hogy húsz évvel ezelőtt keletkezett bélösszenövések is okozhatnak bélelzáródást. (Az általunk ismert esetben húsz éve nem volt műtét.) Nagyon valószínű, hogy a nagyobb számú bélösszenövés növeli a bélelzáródás veszélyét. Ha tehát valakinek vakbélműtétje volt és eltávolították az epehólyagját és az egyik veséjét, akkor jobb, ha nem fogyaszt hurmát. Mindez vonatkozik minden hasüregi műtétre. Tehát a császármetszés esetében is vigyázni kell - a kései terhességek miatt gyakori lett a császármetszések száma. A szakirodalom szerint hurma okozta bélelzáródás Izraelben fordul elő gyakran, mert ott a sharon fruit olcsó és sokszor fél kilogrammnál is többet fogyasztanak belőle. (Az interneten is csak egy izraeli és tajvani cikkre találtam utalást lábjegyzetben. A cikkek megszerzésére már nem tettem kísérletet, mivel reménytelennek látszott.) Az interneten publikált néhány cikk említi még az ún. bezoárkő képződésének a veszélyét, ha félig érett hurmát fogyasztanak és nem rágták meg rendesen a gyümölcsöt. Ezek a cikkek elég homályosak és az is lehetséges, hogy a tényleges ok a régen elfelejtett hasüregi műtét okozta bélösszenövés. Mellékesen jegyzem meg, hogy éretlen narancs nagyobb mennyiségben történő fogyasztása szintén okozhat bélelzáródást a magyar orvosok tapasztalata szerint. Ebben az esetben is a narancsok nagyobb savtartalma lehet az ok, vagy az egyik ok. Melegebb éghajlaton termelt növényekkel van dolgunk, amelyeket mint a narancsot mi nem termelünk, vagy a termesztését csak most kezdtük el és még nem ismerhetjük jól az emésztőrendszeri hatásukat. A hurma esetében mentségemre szolgál, hogy ismereteimet bolgár kertészeti technikumok számára írt tankönyvekből szereztem, amelyek érthetően termelési ismereteket adtak és nem a fogyasztás ellenjavallataival foglalkoztak. Egyetlen ellenjavallatot azonban a tankönyvek is említettek. Az érett hurma cukortartalma húsz százalék, ennek egy része szaharoz, ezért cukorbetegeknek nem célszerű fogyasztani. Az említett két ellenjavallat a legfontosabb. Ezenkívül még nem szabad fogyasztani gyomorfekély esetén. Állandó jellegű székrekedésre való hajlamkor is óvatosnak kell lenni. Végül nem ajánljuk hideg vízzel vagy tejjel együtt fogyasztani. Ez minden, amit a hurma fogyasztásának ellenjavallatairól találtam. A hurma egyszerre gyógynövény és nagyon értéke táplálék. Mint minden gyógynövénynek, lehetnek és mint látjuk, vannak is ellenjavallatai, de akiknél ezek ellenére fogyasztható, rosszul tennék, ha lemondanának a hurma fogyasztásának hatalmas előnyeiről. Először is nagyon értékes és olcsó táplálék. A bolgár tudomány által kifejlesztett fajta a mi éghajlatunkon is kevés munkával, azaz olcsón termeszthető, üresen álló kerteket lehet hasznosítani vele. Mint gyógynövény segíthet a magas vérnyomás és az érelmeszesedés elleni harcban, de nem folytatom, mert már régen készülök a 2012-es és 2013-as esztendők termelési tapasztalatainak az ismertetésére és ezzel együtt a fogyasztási előnyeit is összefoglalom. Jakócs Dániel A társadalmi mozgalmak lehetőségei Magyarországon Az ESZMÉLET folyóirat és a ROSA LUXEMBURG ALAPÍTVÁNY szervezésében

22 22 / a politika befolyásolásának "civil" lehetőségei Az ESZMÉLET folyóirat és a ROSA LUXEMBURG ALAPÍTVÁNY szeretettel meghívja Önt 'A társadalmi mozgalmak lehetőségei Magyarországon' című kerekasztal-beszélgetésre. Résztvevők: - Misetics Bálint (Város Mindenkié) - Gagyi Ági (Helyzet Műhely) - Tömöri Balázs (Greenpeace) - Norbert Pumukli Ferencz (MSZOSZ ifjúsági szervezete) - Vázsonyi Dániel (Haha) - Fülöp Ádám (Eszmélet) Az előadásokat vita követi. Helye: Kossuth Klub Budapest, 1088, Múzeum utca 7. Időpont: január óra A hazai hajóépítés. (Múlt --- Jelen Jövő? ) Götz Sándor gépészmérnök. A Haladó Erők Fórumának 2. munkacsoportja (HEF-2)rendezvénye M E G H Í V Ó A Haladó Erők Fórumának 2. munkacsoportja (HEF-2) következő vitaindító előadással kezdődő rendezvényére tisztelettel meghívjuk Önt. A most következő rendezvény előadója: Götz Sándor Eötvös Loránd-díjas, aranydiplomás hajóépítő gépészmérnök. Azelőadáscíme: A hazai hajóépítés. (Múlt --- Jelen Jövő? )

23 23 / 182 Időpont: 2014.január 21, kedd 16 óra 30 perc Cím: 1114 Budapest Villányi út 11-13, IV. em es tanterem A vitaindító előadásban szó lesz a magyarországi hajógyártás, javítás és üzemeltetés múltjáról, jelenéről és főként a szükséges és lehetséges jövőjéről, beleértve ebbe a hazai piac és a lehetséges export kilátásait is. A mai haladó erők elismert szakemberek akiknek szakmai tudáson és tapasztalaton nyugvó véleményük és javaslataik vannak, melyek alapján e rendezvény keretében majd lefolytatandó vitában koncenzusos javaslatok lesznek megfogalmazhatók. Ezeket a javaslatokat azután el fogjuk juttatni a végrehajtásban illetékes hazai szervekhez és szervezetekhez.. A szervezők: Böhm János Ferenc és Csizmazia Pál Kelt Budapesten án MEGHÍVÓ - MOLDÁVIA A KELET ÉS A NYUGAT KÖZÖTT (Sérthetetlenek-e az európai hatá Csikós Sándor A Marx Károly Társaság Fóruma, a Május Elseje Társaság Fáklya Klubja és a Vasas Szakszervezeti Szövetség szervezésében Moldáviában a KP. 8 évig kormányzott az elmúlt két évtizedben. Ma a KP. az ország egyetlen nagy pártja, mely kiáll az ország függetlensége mellett. A polgári pártok a Romániával való egyesülés menetrendjét készítik elő. Milyen eredmény várható az elkövetkező választásokon? Sérthetetlenek-e az európai határok? M E G H Í V Ó A Marx Károly Társaság Fóruma, a Május Elseje Társaság Fáklya Klubja és a Vasas Szakszervezeti Szövetség szervezésében CSIKÓS SÁNDOR előadása

24 24 / 182 MOLDÁVIA A KELET ÉS A NYUGAT KÖZÖTT (Sérthetetlenek-e az európai határok?) címmel január 17-én, pénteken 16 órakor a Budapest VIII. ker., Magdolna u. 5 (A József kőrúttól egy megálló a 9-es busszal, vagy a 83-as trolival.) Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Kérjük, értesítsétek tagtársainkat, hívjatok másokat is! a vezetőségek Meghívó: Az orosz (szovjet) felsőoktatási intézményekben végzettek találkozója. Orosz Kultúrális Központ A Diákok napja (Tatyjana nap) alkalmából A Diákok napja (Tatyjana nap) alkalmából: Az orosz (szovjet) felsőoktatási intézményekben végzettek találkozója. Ünnepi koncert orosz művészek részvételével. Ко Дню студента (Татьянин день): Встреча венгерских выпускников российских (советских) вузов. Концертная программа с участием российских деятелей искусств január 24. (péntek), 18 órától. Hely: Orosz Kultúrális Központ 1062 Budapest, Andrássy út 120. Útinapló estek a Centrál Színházban Óbudai Társaskör Utazások, úti élmények január 6. és Óbudai Társaskör

25 25 / kilométer, 100 Guinness Írországi útinapló élő ír zenével (Göttinger Pál Band), csapravert Guinness-el! Útinapló estek a Centrál Színházban!!! január Ha menni kell - El Camino január 'Észak-fok, titok...' Lappföldi útinapló február Japppános Japán útinapló február 'Aki dudás akar lenni...' Skóciai útinapló Köszönet Mindenkinek, aki segített a hírelésben! Köszönet Mindenkinek, aki a jövőben is segít! Szeretettel: Papp János a Vándor-Színész

26 26 / 182 Meghívó a Hullám - tér című antológia bemutatójára Napkelet Egyesület Irodalmi Teadélután Szeretettel meghívlak Benneteket a Napkelet Egyesület Irodalmi Teadélután sorozatára épült Hullám - tér című antológia bemutatójára Egyesületünk 2012 őszén indította el az Irodalmi Teadélután sorozatát, melynek mindig más és más szerző volt a vendége decemberében, az első évad végén - előzetes terveinknek megfelelően -, ezekből a programokból adunk vissza valamit mindazoknak, akik megtiszteltek minket a jelenlétükkel, és némi képet adunk ezen antológia révén azoknak is, akik ilyen - olyan okok miatt nem lehettek részesei a programjainknak. A kötetet ismerteti: Botz Domonkos, író, újságíró Házigazda: Kaiser László költő, író, a Hungarovox Kiadó vezetője Ünnepség a kubai forradalom győzelmének évfordulója alkalmából Latin-Amerika Társaság Hagyománnyá vált, hogy a Latin-Amerika Társaság januárban megemlékezik a kubai forradalom győzelmének évfordulójáról Ünnepség a kubai forradalom győzelmének évfordulója alkalmából Az elmúlt években hagyománnyá vált, hogy a Latin-Amerika Társaság januárban megemlékezik a kubai forradalom győzelmének évfordulójáról. Idén sem lesz ez másként. A magyarországi Kubai Nagykövetséggel együtt január 31-én, pénteken tartunk filmvetítéssel egybekötött baráti találkozót a kubai forradalom győzelmének immáron 55. évfordulója alkalmából. Az ünnepségre a két nép szoros barátságának köszönhetően az új Venezuelai Nagykövetség épületének Hugo Chávez Parancsnok termében kerül sor. Az esemény keretén belül idén egy újabb különleges filmet fogunk bemutatni, ami Magyarországon még soha nem volt látható. A Tatu: Che Kongóban nem kapcsolódik ugyan szorosan a kubai forradalom győzelméhez, de főhőse, az argentin-kubai forradalmár, Ernesto Che Guavara a kubai forradalom legendás alakja. Ráadásul ez a dokumentumfilm a Comandante pályájának talán hazánkban legkevésbé ismert szakaszát mutatja be, azt a személyes segítségnyújtást, amit Che a kongói forradalmároknak adott az 1960-as évek közepén. A misszió végül kudarccal végződött, de fontos lépés volt a Kuba és Afrika közötti szoros kötelékek kialakulásában. Az 1997-es filmben megszólalnak Che kubai és kongói harcostársai, akik szemtanúi, résztvevői voltak a közel ötven évvel ezelőtti eseményeknek. Örömünkre szolgálna, ha részvételükkel minél többen kifejeznék szolidaritásukat a kubai néppel és a kubai forradalommal. A rendezvény részletes programja a következő: 17:00-17:05: A Kubai Köztársaság himnusza 17:05-17:10: A Venezuelai Bolivári Köztársaság himnusza 17:10-17:20: A Venezuelai Bolivári Köztársaság elnöki hivatalának közleménye, üdvözlete Kuba testvéri népének, a kubai forradalom 55. évfordulója alkalmából, amelyet felolvas Raúl Betancourt Seeland venezuelai nagykövet. 17:20-17:35: Julio César Cancio Ferrer, a Kubai Köztársaság nagykövetének és Kupi Lászlónak, a Latin- Amerika Társaság ügyvivőjének rövid beszéde

27 27 / :35-18:35: A Tatu: Che Kongóban című film levetítése 18:35-19:40: A Kubai Nagykövetség állófogadása A rendezvény technikai részletei: Helyszín: Venezuelai Nagykövetség (!), Hugo Chávez Parancsnok terem Cím: 1063 Budapest, Szegfű u. 6. (A Kodály körönd metróállomásnál) Dátum: január 31., péntek Időpont: 17 óra A film adatai: Cím: Tatu: Che Kongóban (Tatu, el Ché en el Congo) Év: 1997 Gyártó: Citmatel: Mundo Latino, Havanna, Kuba Rendező: Jorge Fuentes Hossz: 60 perc Nyelv: spanyol Felirat: magyar A rendezvény nyilvános és ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk! Üdvözlettel: Latin-Amerika Társaság MEGHÍVÓ Eszméletes vitaestre Eszmélet Kör Alapjövedelem: a nemnövekedés felé? MEGHÍVÓ Eszméletes vitaestre Szeretettel meghívjuk egy beszélgetésre Liegey Vincenttel és Pogátsa Zoltánnal a Kossuth Klubban február 3-án, 18:30-kor: Alapjövedelem: a nemnövekedés felé? Bővebb információ: Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Eszmélet Kör

28 28 / 182 TÁJÉKOZTATÁS A MET vezetősége Ismét üzemel a Május Elseje Társaság honlapja TÁJÉKOZTATÁS Ismét üzemel a Május Elseje Társaság honlapja: A Galéria vagy Tartalom rovat bármelyik cikkére kattintva, az olvashatóvá, láthatóvá válik. a MET vezetősége

29 29 / 182 Művészet Okos Telefonok Szabó László Tibor Szabó László Tibor írása Szabó László Tibor Okos telefonok Pardonovszky Dezső adóhivatali főelőadó betöltötte 62. életévét és annak rendje, módja szerint nyugdíjba vonult. Majdnem 25 évet húzott le az adóhivatalnál, mindenki lelkiismeretes tisztviselőnek tartotta. Olyannak, aki az adóellenőrzések során nem ismert pardont. Egyébként kellemes modorú ember volt. Kollégái egy ezüstös csillogású okos telefonnal ajándékozták meg a rövid, de meghitt házi ünnepségen, amelyen még a főosztályvezető is megjelent néhány percre. A főnök szívélyesen koccintott Dezsővel, majd gyorsan távozott. Szakértői szemmel pásztázta végig az ízléses csomagolásából éppen kibontott kis készüléket.. Már csak napok voltak hátra karácsony szent ünnepéig, és mint mindenki, Pardonovszky Dezső is az ajándékok beszerzésének fáradságos munkájába vetette bele magát. Sem ideje, sem türelme nem volt az új telefon használati utasításának elolvasására. Nem akart hinni a szemének, amikor az ajándékcsomagok ünnepélyes felnyitása után két újabb egy komor-fekete és egy aranyozott mintázatú okos telefon meredt rá, tapintásaira várva. Feleségétől és fiától kapta őket. Az ünnepi bódulat elmúltával egy ködös délelőttön visszavonult a dolgozószobájába, és hozzákezdett az okos telefonok ismertetőinek a tanulmányozásához. Több ismerősétől és kollégájától is hallotta, hogy manapság egy közönséges, elavult telefonnal már semmit sem lehet kezdeni. A legjobb az, ha az ember kivágja az ablakon és megszabadul tőle. A guberálók zárt világában talán még jók lehetnek valamire, de egy széles társadalmi kapcsolatokkal rendelkező ember nem kockáztathatja ilyen felelőtlenül az elérhetőségét. A rohamosan fejlődő és életünk szinte minden szegmensét átfogó kommunikációs igények egyébként sem engedik meg, hogy csupán egyetlen mobiltelefonnal lavírozzunk a világban. Dezső úgy érezte, hogy most egy kicsit elébe vághat a gyorsuló időnek, megnövekedett szabadidejét kapcsolatainak kiszélesítésére fordíthatja. A nyugdíjazás nem jelenthet visszavonulást a lakás magányába. Csak semmi begubózás, öregem! kiáltott fel. Az ezüstös csillogású készülékkel kezdte. Szóval, itt megnyomjuk, és máris megjelennek az ikonok. Eszébe jutott gyerekkorának egyik epizódja, amikor kirándulásuk alkalmával egy görög-keleti templomot látogattak meg, és a falakon ott lógtak a szebbnél szebb ikonok. Az Etiópiából származó fekete arcú Szűz Mária tette rá a legnagyobb hatást. Álmodozásából felijedve a cifra ébresztőórán akadt meg a szeme, kétségtelenül ez volt a legszebb ikon a telefon színes felületén. Rögtön beállítom gondolta, de aztán csak legyintett. Végre addig alhatom reggelenként, ameddig jól esik. Na, nézzük csak újra a használati utasítást a menüopciók választásának sorrendje. Hm. Ne tegye a telefont vagy tartozékait a légzsák hatókörébe. A légzsák gyors felfúvódásakor a készülék súlyos sérülést okozhat. Már egy éve eladtuk az autót, a nyugdíjas bérlet azért csak olcsóbb, és nemsokára ingyen utazhatok a villamoson meg a buszokon. De nézzük tovább! Névjegycsoportok létrehozása, szövegsablonok Ez eddig nem sok újat mond, felhívom a Pistát. Működik! Persze most sem érhető el, mint általában. Miért tartja ez a jóember állandóan kikapcsolva a mobilját? Hangposta. Kerestelek, öregem, hívj vissza, de nem két hét múlva. Szervusz. Nézzük az aranyozott mintázatút! Benyom, pin kód megadása, visszanyom, újra nyom. Egyre csak nyom. Na nem, most húzni kell az újunkkal, de nagyon finoman, mert különben össze-vissza ugrál. Aha, most bejött valami: pénznemek és mértékegységek konvertálása. Igen, ha izlandi koronát akarok Guatemalában átváltani, akkor Most nem veszek iráni rialt, mert Mennyi is egy láb méterben? A repülőn teljesen megbolondítják az embert a kiírásokkal. Nekünk is át kellene térni a kilométerről a mérföldre lehet, hogy ez egy kicsit mérsékelné a gyorshajtókat, amikor már százötven fölött jár az óra. Teljesen belegabalyodtam a táblázatokba. Nézzük újra az útmutatót: Kerülje a szívritmus-szabályozókkal való interferenciát! Még jó, hogy ezzel nem rendelkezem, egy veszélyhelyzettel kevesebb. Felhívom a kábeltévé társaságot, már megint duplán számláztak ebben a hónapban. Halló! Megint az a rothadt automata, igen, kérek visszahívást, mondd csak tovább!

30 30 / 182 Most jön a komor-fekete készülék. Gomb nyom, menü opciók, visszaszámláló időzítő beállítása. Ez meg mi a fene? Lépjünk tovább! Világóra létrehozása és megtekintése. Hány óra lehet most Vlagyivosztokban? Mi a csoda, ezek ennyire előre vannak? Ki hitte volna! Ne helyezze az akkumlátorokat vagy a telefont melegítő eszközökre, például mikrohullámú sütőbe, kályhára, vagy radiátorra felrobbanhatnak! Ha, ha, ha és aztán majd odaég a pizza, mert nem jelez az okos telefon! Olvastam az újságban, hogy egy brit gazda a tehenében hagyta az okos telefonját elletés közben, mivel elemlámpának használta és egy kicsit feledékeny volt. Aztán mégis előkerült a készülék talán a következő ellésnél. Az viszont biztos, hogy a gazda ez idő alatt is állandó telefonkapcsolatban maradhatott a tehenével. Mi mindenre képes egy okos telefon! Ahá! Itt a beépített okos fényképezőgép, nemcsak a látványt, hanem például a konyhaszagot is képes felvenni és visszajátszani! Ennek örülni fog a feleségem. GPS kapcsolat. Lekérhetem a másnapi utazás adatait. De kár, hogy eladtam a kocsimat. Zummolni lehet vele, de hogyan! Úgy kinagyítottam az íróasztalomon fekvő döglött legyet, hogy igazi csillagközi szörnynek néz ki. Lefotózom és beviszem megmutatni a volt kollégáknak. A nőket persze rögtön kitöri a frász. Csodálatos dolog ez a mai technika! De nézzük meg újra az ezüstös csillogásút, szerintem itt a legegyszerűbb a zeneletöltés. Megnyom, simít, bosszankodik, újra simít, és már jön is a rock-zene. Miért üvölt ez így? Nem működik a hangerő szabályozó. Nem tudom leállítani, pedig már mindent végigsimítottam. Nem baj, így is rá tudok kapcsolódni az internetre. Jaj, de szép ez az ikon! Még szöveg is van hozzá: Híréhségben szenvedőknek. Ez kell nekem. Rovatba rendezi a híreket. Miért nem tudok ráállni az időjárás jelentésre? Esik már kint, vagy csak délutánra jön meg a vihar? Ki kellene nézni az ablakon. Az ezüstös csillogású okos telefon váratlanul beindult, valami gügye-bügye gyerekdal áramlott belőle eszméletlen hangerővel. A komor fekete közben simogatás és nyomkodás nélkül is átállt az egyik internetes honlap pornófilmjének átvételére. Pardonovszky Dezső nem tudta, hova kapjon. Vegye fel az ezüstös csillogásút, vagy állítsa le a komor feketét? A zene közben fáradhatatlanul bömbölt. Honnan beszél? Milyen tévé? Nem értek semmit. A másik okos telefon is felharsant, a Walkürök lovaglását játszotta kíméletlen hangerővel. A két különböző zene egy oszlopdöngölő gép zajának erejével tört rá Dezső agysejtjeire. Megsimogatta az egyik szimpatikusnak tűnő ikont és máris hallhatta Pista hangjának érdes zengését. Máskor talán még túl hangosnak is találta volna barátja hangját, de az általános zűrzavarban csak szótöredékeket volt képes felfogni. A pornóátvételen az egyik nő éppen az aktusra készülődött, Dezső kidülledt szemmel figyelte a jelenetet. Csak nehogy most lépjen be a feleségem! Pista valami olyasmit mondhatott, hogy később újra megpróbálja felhívni, de ebben sem lehetett biztos. Simított egyet a készüléken, mégsem kapcsolt ki, a Walkürök lovaglása tovább folytatódott. Az aktus a másik okos telefonon már javában folyt, elképesztő nyögések hallatszottak a készülékből. Mennyibe fog ez nekünk kerülni? futott át a gondolat Dezső agyán. Az utolsó kísérlet következett, hogy mindent leállítson maga körül. Fejfájása szinte már elviselhetetlenné vált, ujjai meggémberedtek, csak ült az íróasztal előtt, felállni is képtelen volt. Bökött egyet az aranyozott mintázatú telefonon ez tűnt a legbarátságosabbnak az azonban nem állt le, rögtön beindította a fényképezőgép funkciót, méghozzá mosolyfelvételi módban. Dezső kimeredt szemmel, keserűen lekonyuló szájjal és mereven bámulta a kamerát. Halló, ki az? Jó napot, asszonyom, dr. Somfai vagyok a mentőszolgálattól. Pardonovszky Dezsőt keresem. A felesége vagyok, mi van a férjemmel? A Samsung Galaxy Crusier 2 okos telefonjuk jelezett, hogy a kedves férjének mentális problémái vannak. Bevisszük megfigyelésre. Jöjjön fel, nyomom a gombot. A mentőorvos egy harmincas éveiben járó fiatalember volt. Egyszerű utcai ruhát viselt, a fehér köpenyt tudatosan mellőzte. Foglaljon helyet, a férjem a dolgozószobában van, most üzemeli be az okos telefonokat. Kér egy kávét? Köszönöm, nem kérek. Ma délelőtt már nyolcat ittam. Az ünnepek előtt elég sokan vettek okos telefont, és az ezekbe beépített automatákból gyorsan eljutnak hozzánk a vészjelzések meglehetősen gyakran kell kiszállnunk. Kérem, rakja össze a legszükségesebbeket a férjének hálóruha, fogkefe, fogkrém, alsóneműk de ezt ön jobban tudja, mint én. Hová viszik szegényt? Egy új osztályt nyitottunk a Központi Kórházban. Mindennel rendelkezünk, amire egy súlyos betegnek szüksége lehet, az ápoltakat bármikor meg lehet látogatni. Ja, majdnem elfelejtettem, bármit be lehet hozni a betegszobába, kivéve a mobiltelefonokat, legyenek azok akár a legprimitívebbek, a több évtizeddel korábban gyártottak közül valók is!

31 31 / 182 Névhasználati adó Szabó László Tibor Időszerű szatíta Szabó László Tibor: Névhasználati adó A válságtanácskozás összehívását a város rendkívül kiélezett gazdasági helyzete tette szükségessé. Az utolsó tartalékok is kimerültek, csak egyetlen villamos és két autóbusz poroszkált a nagyváros utcáin, a köztisztviselők hónapok óta csökkentett javadalmazás mellett végezték idegőrlő munkájukat, még a közmunkások törött lapátjainak kicserélésére sem futotta a kasszából. A városháza világítását már egy hónapja szüneteltetni kényszerültek, mivel a vízcsapok elzárása után az áramszolgáltató is felhagyott tevékenységével. Nem okozott tehát különös meglepetést, amikor a polgármester a rövid megnyitó után azonnal közzétette az új helyi adók bevezetéséről szóló javaslatát. A tanácskozás résztvevői miután az elképzelések már korábban kiszivárogtak egykedvűen fogadták az elmondottakat. Több koncepció is érlelődött az új adókkal kapcsolatban, de hamar világossá vált, hogy a javaslatok közül a névhasználati jog megadóztatása lesz a legkönnyebben bevezethető. A rendelet visszamenőleges hatállyal történő érvényesítése azzal kecsegtetett, hogy ezúttal egyetlen adóalany sem lesz képes magát kihúzni alóla. Ez az adóztatási technika már régen bevett szokás volt nemcsak a városban, hanem az egész köztársaságban is. Az állampolgárok többnyire csak akkor tiltakoztak ellene, amikor valamiért elmaradt. Ezáltal ugyanis egyes vállalkozások, illetve lakossági csoportok tevékenységük gyors csökkentésével, és így az adó nagy részének elkerülésével, gyakran előnyös helyzetbe kerültek a többiekkel szemben. A tiltakozás egyszer majdnem zendülésbe fordult, amikor egy közlekedésrendészeti szabályt csak a kihirdetés után két nappal szándékoztak hatályba léptetni. A rendelkezés a gépkocsikban elhelyezett szivargyújtók használatának megadóztatását érintette volna a tűzrendészeti törvények messzemenő figyelembevételével. A hatóság ez esetben azért tekintett el az új adó visszamenőleges hatályú bevezetésétől, mert nem rendelkezett megbízható statisztikai adatokkal az autósok dohányzási szokásairól. A képviselők a sorsdöntő parlamenti ülésen indulatos beszédekben ecsetelték az országban uralkodó statisztikai slendriánságot, és követelték, hogy a szivargyújtók használatával kapcsolatban megemelt átalányadót vezessenek be. Ez valamennyi, kocsiban utazó személyre vonatkozott volna, a nemdohányzókat is beleértve. A legfőbb érv az volt, hogy aki egy szivargyújtó közelébe kerül, az előbb-utóbb potenciális dohányzóvá válik. A jóváhagyott napirend értelmében a képviselők és a meghívott szakértők hozzákezdtek a névhasználati joggal kapcsolatos adózás megtárgyalásához. Az előzetes koncepciók összefoglalására a polgármester vállalkozott: Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai nehéz világgazdasági helyzetben elengedhetetlenné vált, hogy városunk színvonalas és biztonságos üzemeltetése érdekében újabb áldozatok vállalását kérjük a területünkön működő vállalatoktól és a lakosság különböző rétegeitől. Az újabb terhek igazságos és nyomon követhető elosztására a közteherviselés legkiérleltebb formáját, az adózást választottuk. Számos javaslatot kaptam mind képviselőtársaimtól, mind pedig a legkülönbözőbb területek szakértőitől. Azt is el kell mondanom, hogy az apparátus legfontosabb tevékenysége az elmúlt hetekben az előremutató koncepciók kiérlelése volt. A széleskörű elemzések egyértelműen azt mutatták, hogy jelenlegi helyzetünkben a névhasználati jogra kivetendő adó szolgálja legjobban a város gazdasági terveit. Átadom a szót helyettesemnek, aki egyben a városi önkormányzat Gazdasági Bizottságának vezetője is. A polgármester bevezetőjét a képviselők nagyobbik része hangos egyetértéssel fogadta, az ellenzékiek meg pfujoltak. Ez egyébként teljesen megfelelt a hagyományoknak és a kialakult erőviszonyoknak, fordított helyzetben is ugyanez történt volna. A polgármester helyettese körbenézett, megvárta, amíg a rend helyre áll és hozzákezdett: Tisztelt képviselőtársak! Tisztelt meghívottak!

32 32 / 182 Egyszerűen elképesztő, hogy a mai nehéz gazdasági helyzetben egyes vállalatok meggondolás nélkül, felelőtlenül, a közösségi érdekeket semmibe véve, olyan nevek használatára jogosítják fel magukat, mint például Központi, Általános, és hasonlók. Ezzel óriási előnyökhöz jutnak az egyre szűkülő piacon, extraprofitra tesznek szert, és mindebből semmi sem jut a közügyek finanszírozására, a város közérdekű üzemeinek fenntartására. Méltán hiszik a vásárlók azt, hogy például a Központi Sapka- és Kalapgyár a legnagyobb vállalkozás a szakmában, kínálata sokszorosa a többiekének, jóllehet az utóbbi évek folyamatos leépítései következtében termelése legfeljebb egy középvállalat szintjének felel meg. De megemlíthetjük az Általános Kamionmosó Szervíz esetét is, amelynek neve mágnesként vonzza a városunk utcáin átgördülő latyakos gépjárműveket. A cég újabban fuzionált a Központi Pótkocsi Szolgálattal és sajnos nincsenek törvényes lehetőségeink az így létrejövő többletjövedelem kiemelt megadóztatására. Nem hiszem, hogy folytatnom kellene a sort, elég, ha csak az Általános Ragasztástechnikai ZRT-re gondolunk. A helyettes polgármester szavait a többség kirobbanó lelkesedéssel fogadta. A közjóért dolgozunk!, és hasonló bekiáltásokkal próbálták az ellenzéki hangokat elfojtani. Az egyik kormánypárti képviselő rögtön szólásra is jelentkezett: Tökéletesnek és minden szempontból elfogadhatónak tartom az előterjesztést, de a névhasználati jog megadóztatását a melléknevekre is ki kellene terjeszteni. Minden olyan céget meg kellene adóztatnunk, amelynek nevében az édes, keserű, savanyú, csípős és más hasonló szavak előfordulnak. Van Önöknek elképzelése arról, hogy például az Édes-savanyú Szószok Étterme milyen hatalmas forgalmat bonyolít le? De megemlíthetem a Keserű Italok Házát is, amely ezzel az egyszerű szóval termeli ki azt a többletprofitot, amelyből városunk egy fillért sem lát. A következő hozzászóló arra figyelmeztetett, miszerint az új adót a szellemi termékekre is feltétlenül ki kellene terjeszteni. Javaslatát egy kitűnő és aktuális példával támasztotta alá: A jövő héten mutatják be a Városi Színházban Dománfalvy Ádám Édes-keserű Elégiák című szimfonikus költeményét. Adózatlanul? szegezte a kérdést a polgármesternek. A névhasználati jog megadóztatása az ellenzék fanyalgása ellenére biztos többséggel ment át a közgyűlésen. A vita utolsó szakaszában már csak abban kellett megállapodni, hogy mely vállalatok kaphatnak felmentést az új adónem alól. Általános volt a vélemény, miszerint az egészségmegőrzéssel foglalkozó, valamint a páciensek mentális állapotát javító intézményeket és cégeket kell az adókötelesek listájáról elsősorban levenni. Így vált adómentessé valamennyi magánklinika, az egészségcentrumok, számos drogéria, de a Fanyar Gondolatok Elhárítása nevű pszichológusokból álló munkacsoport tevékenysége, és a Jövőbelátók Közösségi Háza is. Az új adó bevezetése után jelentős változások történtek a város életében. Sokat fejlődött a közlekedés, már óránként jártak az autóbuszok és lényegesen több vonalon, mint korábban. Több utcában is felszedték az aszfalt burkolatot és hagyományőrző kockakövekkel helyettesítették azt. A vakbélműtétekre már csak két évet kellett várni, és a gyors ügyintézés érdekében a városházi hivatalnokok fizetését is jelentősen megemelték. Az egyetlen gond csupán az volt, hogy az adóval sújtott vállalatok egymásután változtatták meg neveiket. Az édes-savanyú szószok kínálata még az étlapról is eltűnt, és egy év elteltével a városban már csak Étterem elnevezésű étkezdék voltak találhatóak. A Sapka- és Kalapgyár neve is megváltozott, a két részleg ugyanis különvált, és a gyár homlokzatára csak annyi került, hogy Sapka meg Kalap. A szavakat nem merték többes számba tenni, mert attól féltek, hogy a jövőben ezt is megadóztatják. Dománfalvy Ádám zeneszerzőhöz sajnos túl későn jutott el az új adónem híre ő többnyire nem közlönyöket olvasott, hanem kottákat és így kénytelen volt szerzői honoráriumának egy további hányadát is az adóhivatal részére befizetni. Ezután már nem is foglalkozott komponálással, a Jövőbelátók Közösségi Házának munkatársa lett, és zenei hangokkal igyekezett a jól fizető pácienseknek jövőjüket felvillantani. A mélyülő válság egyre nehezebb gazdasági helyzetbe hozta a várost, még a tulajdonában lévő zálogházakat is el kellett zálogosítania. A képviselőtestület azonban nem adta fel. Rövidesen kezdeményezte egy tíz fős szakértői munkacsoport felállítását, amelynek feladata az adókultúra erősítése, valamint új adózási formák felkutatása lett. A gazdasági szakértők számos ötlettel szolgálták meg magas tiszteletdíjukat, és a város vezetése is egyre optimistább hangot ütött meg az önkormányzat ülésein. Igazán hatásos, és a költségvetési hiány megszüntetését hosszú távon is biztosító megoldások mégsem születtek. A polgármester álmatlan éjszakái a hetek múlásával egyre gyakoribbá váltak. Hibát követtünk el! Ezt az adót is visszamenőleges hatállyal kellett volna bevezetnünk! dörmögött ilyenkor magában.

33 33 / 182 Négy vers a Nálatok laknak-e állatok? kötetből Rigó Béla Az olvasnivaló rovatban egy kritikát is olvashatnak erről a kötetről. Óradal Karácsonyi ének Városmese A szerelmes giliszta Óradal Hallgassanak meg, kérem - a karóra dalolt -, dédapám réges-régen egy homokóra volt. Percei hulltak egyre, míg végül is lejárt, de mindig újrakezdte, és mindig fejre állt. De feltörvén a mélyből - büszke rá módfelett -, mindhárom gyermekéből már ingaóra lett. Toronyórának tették az elsőt szép e rang. Hitték szavát, követték - ember és nagyharang. A másik is kirukkolt. Hogy megszeressük őt, félóránként kakukkolt. Így mérte az időt. Legkedvesebb a lánya volt neki mindazért, ki talpig porcelánba öltöztetve zenélt.

34 34 / 182 Apám egy utcasarkon mint villanyóra állt, őt bámulta kitartón, ki randevúra várt. Anyám egy fáradt vekker, álmokkal van tele. Szorong, hogy jön a reggel, s felsír hajnalfele. A bátyám stopperóra. Száz verseny és rekord emléke rárakodva, mint por és rozsdafolt. Néma kvarcóra-kislány a gyermekem, szegény. Egy ős homokszem-kristály van szíve közepén. Karácsonyi ének A verebek, a verebek reszketve várják a telet. Zörgő szél söpri a tereket, nagy, kormos hópaplant tereget. Éhesen lármázó seregek csipkednék vaksin a szemeket. És mégis élnek még verebek! Szórhatják széjjel a szemetet. Az egerek, az egerek cincogva várják a telet. Nótájuk macskáról kesereg még jó, hogy elrejt a kerevet, míg egyszer fönt a tört cserepek közt már az új tavasz csepereg. Bár élnek mezőn is egerek, Velük nem cserélnek szerepet.

35 35 / 182 A gyerekek, a gyerekek boldogan várják a telet. Fenyőfát díszít sok szeretet. Kapnak majd játékot, meredek drága, szép hóbundás hegyeket. (S bónusznak családi meleget.) Na persze, vannak más gyerekek. Azok meg, akár a verebek. Városmese Amikor elmentek a bulldózerek, visszalopóztak a házak. Csend van. Az égen a Hold didereg. Hol vannak a régi utcák, terek? Összebújnak és fáznak. Jó estét, kedves Sarokház Úr! Megismertem a kéményéről. Drága Villácska! Ó, hogy illik Kegyedhez szép repkény ruhája! Ne süsse le a spalettáit! Jaj, hagyjon! Lássa, megvénültem Ó, hisz alig múlt százhúsz éves! De két tűzvész! Meg a háború is! Szegény uram a bombázáskor Azóta foghíjas az utcánk Amikor elmentek a bulldózerek, visszalopóztak a házak. Csend van. Az égen a Hold didereg. Hol vannak a régi utcák, terek? Összehajolva vitáznak. Én itt álltam a templom mellett! Hagyja, kérem, a templomot csak! Jól kibulizta, műemlék lett!

36 36 / 182 Rongyos, fehér sziromruhában sírnak a fák. Őket majd holnap. Majd jönnek, és követ dobálnak kis kutunk rémült kék szemébe. Sóhajt a föld, őt meg leöntik szürke betonnal, s elfelejtik. De jó, hogy ezt már meg sem értük! Amikor elmennek a bulldózerek, visszalopóznak a házak. Csend van. Az égen a Hold didereg. Hol vannak a régi utcák, terek? Csend van. Nincs magyarázat. A szerelmes giliszta Egyszer egy szegény giliszta legény harminchárom szelvényében kigyúlt a remény. Tili-tulipán! Csak az a talány, visszanéz-e az a karcsú, fess gilisztalány. Míg a szívét így gyötörte, egy szál virág körül körbe, lankadatlan, mint egy kába, kergette a leányt karikába, -kába, -kába,-kába. Kába. Aztán a szegény giliszta legény kérlelte a leánykát, hogy ne legyen kemény. Hullt a repeső langymeleg eső, az se tudta elzokogni, mily szerelmes ő.

37 37 / Karcsú tested míg követtem, jaj, de sok földet megettem! Bár csak lennék gyűrűs férged, tízszer annyit is megennék érted, érted, érted, érted! Érted? Végül a szegény giliszta legény bánatától visszhangzott az egész televény. - Ő, jaj, szüntelen rág a szerelem! Jaj, egész becsavarodtam, jaj, mi lesz velem? Ám a lányka meg sem fordul, hanem zordul hátrafordul: - Hagyjon békét nekem végre! Én vagyok a maga másik vége, vége, vége, vége! Vége. Három vers Dezső Anna Zanami Bemutatjuk Dezső Anna Zanami költönőt. Izelitőül három vers a "Nyulfarkak" kötetből. farsangfark (szélmalomharc) Kocsmáros Kis kő, ha

38 38 / 182 farsangfark (szélmalomharc) a farsangnak vége, a szerpentin megy a szemétbe. (a színes tintákat lemostam) vivát vasaló vivát seprű! középszerű kötényem megkötöm. (a konyhakövön hűl már a kalács) a szomszédasszony szólt: lefőtt a kávé. a tyúkganét útközben (talán) kikerülöm. este pedig leborotválom a lábam. Kocsmáros Berúgott éjjel a Nap. Megitta az összes tegnapot. Az égi kocsma asztalán pohara fényes nyomot hagyott. (A hold is elfogyott.) Elszórt konfettiként ragyognak a csillagok. Kezemben seprű. Takarítok.

39 39 / 182 Kis kő, ha Tömör sziklafalban aprócska kő nyüzsög. (Kis kő, ha meglazul, vigyázz sziklafal!) Kis kő, ha meglazul bomlik a tér, büszke sziklafal döngve hull alá. Megjelenik a munkásmozgalom - Ötödik részlet - Kortársam története - II. kötet Szász Benjamin I. fejezet Kisiskolás kor

40 40 / 182 Megjelenik a munkásmozgalom Ötödik részlet Kortársam története II. kötet I. fejezet Kisiskolás kor Milyen baloldali szélsőséges szerző - gondolja és már megvető mosollyal tolja is félre művemet a különböző árnyalatú, de magát demokratikusnak nevező olvasó. Még azt sem tudja ez a szerző, hogy a munkásosztály eltűnik, a munkásmozgalomról pedig igazi demokratikus társaságban beszélni sem illik, nemhogy írni. Tudom, de nem érdekel a véleményük, mert ismertem ezen urak szüleit és nagyszüleit. Ők bizony még nem demokratáknak nevezték és tartották magukat, hanem úriembereknek, vagy csak egyszerűen uraknak. Mai gyermekeikkel és unokáikkal az volt a közös sajátosságuk, hogy ők éppen úgy lenézték a parasztot és gyűlölték a munkást, mint utódaik, a mai demokraták. Tanúm a huszadik század sok jeles írója, többek között Illyés Gyula. A ma igazi, azaz jobb szó híján népi demokratikus értelmiségnek történelmi feladata lenne egy szöveggyűjteményt összeállítani arról, hogy ezeknek az úriembereknek milyen viszonya volt a parasztokhoz és a munkásokhoz. Persze a fogalmaik is zavarosak voltak. Ezek az úriemberek nem mind voltak ténylegesen urak, azaz tőkések és földbirtokosok, a tényleges gazdasági és politikai hatalom tulajdonosai. Jelentős részük az államapparátus különböző dolgozója volt, a tényleges uralkodóosztályok társfogyasztója. Nekik illett tudniuk, hogy kik a tényleges urak és hogy kellő tisztelettel legyenek irántuk. De hagyjuk őket most békében. Az 1940-es években már kétségtelenül volt Magyarországon munkásosztály, és bár elnyomva és üldözve, de volt mozgalma is. Ennek a munkásmozgalomnak két tagja jelent meg szerény otthonunkban. Anyám már előző nap közölte velünk, hogy vendégeink lesznek délután, mert meg akarta magyarázni, miért kezdett a szokásosnál is nagyobb takarításba szombaton. Vasárnap még ebéd előtt készen lett mindennel. A vendégek részére készített rétesek is már csak sütésre vártak. Előre nem sütötte ki őket, hogy friss melegen kerülhessenek az asztalra. A vendégek nem ebédre jöttek, hanem ebéd utáni teázásra. Még érkezésük előtt Anyámnak sikerült ismét teljes rendet rakni és három óra körül az asztalon már ott volt egy hatalmas tál rétes és a teáskannából szállt az illatos gőz. Érkezésüket könnyű volt szinte percnyi pontossággal kiszámítani, mert az első délutáni vonattal jöttek Budapestről. Minden igazi vendégségnek látszott, és az is volt de több is volt annál. Szüleimhez a munkásmozgalom agitátorai érkeztek politikai beszélgetésre. Azért kellett a beszélgetést igazi baráti vendégeskedésnek álcázni, hogy ha hívatlanul a csendőrség is vendégségbe jönne, ne köthessen bele semmibe. Isaszeg akkor falunak számított és még a szociáldemokrata párt is ki volt tiltva a falvakból. A politikai agitátorok ugyanakkor tényleg a legkedvesebb vendégeknek számítottak a legtöbb nagyüzemi munkás családjában. Ketten érkeztek most is, mint még többször később. Már korábban is járhattak nálunk, mert Apám nem ment ki eléjük az állomásra és mégis megtalálták a házunkat. Az volt a látszat, hogy itt laknak és a délelőtti műszakból érkeznek haza. Valószínűleg ez is hozzátartozott a konspirációhoz. Nem volt célszerű kitűnni a munkából érkező tömegből. A kölcsönös üdvözlések után azonnal hozzáfogtak a lényeghez, azaz a politikához. A rétest és a teát csak úgy mellékesen fogyasztották, barátságosan, de nagyon szenvedélyesen beszélgettek. Hol egyikük, hol másikuk állt fel az asztaltól és fel s le sétálva fejtette ki a nézeteit. Látszott, hogy bizonyos kérdések megoldásához akartak közelebb kerülni. Látszott, hogy olyan beszélgetés folyt, ahol érdemi kérdéseket vitattak meg. Közben elhangzottak olyan szavak, mint kapitalizmus, szocializmus, dialektika. Először hallottam őket és természetesen nem értettem, mint ahogy nem értettem az egész beszélgetést sem. Az új szavakat éppen azért jegyeztem meg, mert nem ismertem őket. Titokzatosságukat az is fokozta, hogy amikor megkérdeztem Apámat, megfutott a feladattól és először azzal intézte el a dolgot, hogy te még kicsi vagy és nem értheted meg, majd ha nagyobb leszel, megérted, van még időd gondolkodni rajta. Apám barátját, Megyeri bácsit is megkérdeztem. Addigra már jó barátság alakult ki köztünk, és bármit kérdeztem tőle, igyekezett számomra érthetően megmagyarázni. De most ő sem tudott mást mondani, mint hogy még kicsi vagyok és csak később érthetem meg. Ezzel a kör bezárult, Apám megtiltotta, hogy ilyen kérdésekről a barátain kívül másokat kérdezzek, és nem is voltak mások, akik számításba jöhettek volna. A későbbi események ismeretében ma már tudom, hogy bár furcsának látszik, éppen D. László tiszteletes volt az a felnőtt, akit még megkérdezhettem volna és még nem is adott volna a szocializmussal ellenséges választ, de ő elérhetetlen volt egy kisiskolás számára beszélgetésre. A tanító nénivel is ugyanez a helyzet, de ő nem is tudott volna válaszolni a kérdésekre, a képzőben ilyen ismeretekhez nem juthatott. A történelem nagyon hamar ismét napirendre tűzte ezeket a kérdéseket és később, már 16 éves koromban magam láttam hozzá a marxista irodalom tanulmányozásával, hogy tisztázzam a válaszokat. Azóta is vissza-visszatérek e három szó értelmezéséhez és teljesen megértem Apámat és Megyeri bácsit, hogy kitértek a válasz elől. Ezekben a memoárokban, ahol a történet megköveteli, ismételten írni fogok róluk. Most még csak annyit jegyzek meg, hogy akkor az a politikai beszélgetés a három férfi közt egyáltalán nem hasonlított az ötvenes évek elejének unalmas politikai szemináriumaihoz. Amikor ezeket a szavakat használták, saját életük élményeit akarták értelmezni és megérteni. A kapitalizmus nemcsak kapitalizmus volt általában, hanem az a konkrét magyar kapitalizmus, amelyben éltek, éltünk és szenvedtünk. Anyám aktívan nem vett részt a vitában, de elejétől a végéig figyelt és maga is mindent átgondolt, amiről a férfiak vitatkoztak. A háziasszonyi teendők már nem sok munkát adtak, csak a teát kellett tölteni a csészékbe, amikor a férfiak szája kiszáradt a beszélgetésbe. Látszott rajta, hogy őt is érdekli a férfiak szenvedélyes vitája. Különben sem volt idegen tőle korábban sem a politika. Még jóval a házassága előtt az ő neve alatt és címén levelezett egymással a magyar illegális kommunista párt és a csehszlovák kommunista párt vagy annak valamelyik területi egysége. Ez nagyon komoly és veszélyes segítség volt és lebukás estén börtön és az azzal járó szenvedés volt a

41 41 / 182 következménye. A Horthy-rendszer politikai nyomozói nem udvarias lovagok voltak. Aki ilyesmit vállalt, annak természetesen nagyon ártatlannak kellett látszani és véletlenül sem volt szabad gyanússá válni a nyomozók szemében. Szerencsére Anyám még mielőtt lebukás következett volna be, felfüggesztette ezt a tevékenységet. Mindezt csak azért írtam le, mert ebből logikusan következik, hogy Anyámnak jó személyes kapcsolatai voltak a kommunista párt egyes tagjaival és rokonszenvezett a tevékenységükkel, valamint jelenti azt is, hogy a kommunista párt tagjai megbíztak benne. Ugyanakkor Anyám nem volt kommunista, csak szimpatizáns, a konspirációban járatlan lehetett, és lebukása a párt tagjai számára is kockázatos lett volna. Végül mindebből következik az is, hogy nem ezen a vasárnap délután szerzett tudomást a munkásmozgalom létezéséről. Mindeddig egy szót sem írtam arról, hogy a munkásmozgalom melyik szárnyához tartoztak a vendégeink és nem is fogok, mert nem tudhatom. Még ha értettem volna is a beszélgetés tartalmát, akkor sem lett volna könnyű megállapítani. A szociáldemokrata párt marxista szárnya és a kommunista párt között olyan részkérdésekben voltak nézeteltérések, hogy történelmi távlatból nézve vissza, szinte érthetetlen, miért számított az egyik álláspont szociáldemokratának, a másik pedig kommunistának, és miért kellett olyan szenvedélyesen vitatkozni róluk. Mégis egyéb körülmények ismeretében, amelyeket most nem részletezek, agitátor vendégeink valószínűleg a szociáldemokrata párt marxista szárnyához tartoztak, de lehettek olyan kommunisták is, akik beléptek a szociáldemokrata pártba és annak tagjaiként tevékenykedtek. Ez utóbbit megállapítani nehéz volt vagy nem lehetett, de nem is volt különösebb értelme. Az idő közben észrevétlenül és gyorsan telt, vendégeink ideje lassan lejárt és indulniuk kellett az állomásra, hogy biztosan elérjék azt a vonatot, amellyel az éjszakai műszakban dolgozók Budapestre utaztak. Így észrevétlenül elvegyültek a helyi lakosok tömegében, ezt követelte az óvatosság. A beszélgetést természetesen csak megszakítani lehetett, befejezni nem, ezért a vendégek és Apám megegyeztek abban, hogy mihelyt idejük megengedi, ismét találkoznak nálunk. Látogatásuk még néhányszor megismétlődött hasonló körülmények között, hasonló légkörben, az ország német megszállása előtt. Nagyon sajnálom, hogy a háború után a munkásmozgalom számára új és szabad légkörben nem folytatódott, hogy legalább néhányszor nem jelentek meg a régi ismerősök, hogy régi barátként az ország és a dolgozók helyzetét tea és rétes mellett ismét megbeszéljék. Erre annak ellenére szükség lett volna, hogy megnövekedtek a lehetőségek, hogy az üzemen belül is szabad lett politizálni stb. A személyes baráti kapcsolatot semmi nem helyettesíti, és ha már ennek hagyománya volt, helyes lett volna folytatni, és ha már megszakadt ez a hagyomány, nem ártana felújítani. Tükörszilánkok Szerdahelyi István Ifjúkori hangulatok és benyomások 1955-ből. Szerdahelyi István Tükörszilánkok Hó és hahota Fehér cikláment vettem cserépben, s most három hétig nem lesz ebédem; ahogy indulok vele hozzád, utam ciklámenszirmok havazzák, s egy pisilő dakszli két lábon állva kacag a fehércsipkés világba. (1955) Ködben Gőzölgő, nagy, homályos éjszaka. A körvonal szebb, mint a ház maga. Ködmalmok mind lámpaoszlopok, vitorláik hosszú sugárnyalábok, s ahogy forognak útjaim felett,

42 42 / 182 fénnyé őrlik a hulló cseppeket. (1955) Ábránd Szálljon rád valami csendes bánat, s én úgy teszek, mintha vigasztalnálak, elég, ha vállamra fekteted állad; ha simogatlak, az ujjammal látlak. (1955) Törékenység A délelőtt áttetsző és fehér, mintha egyetlen, nagy üveggömb lenne; sugárgolyók gurulnak szerteszét, s üveggömb-lombu fák ragyognak benne míg rád gondolok, egyre így marad, nem törhet szét e kristálypillanat. (1956 január) Esti tercinák Csillagcsipás házmestergyermekek nagy buborékot fújnak szalmaszálon, s holdként lebeg a háztetők felett, míg én az utcán szájharmonikázom, s a kémények, mint széles kőfülek fölémhajolva hallgatják a házon zenémet; még a durva és süket szemétládák is boldogan riszálják a gyors ütemre széles seggüket, s csodálatában tátva hagyja száját egy vaskapu: csorbult kőfogsorán

43 43 / 182 kutyák jönnek, hogy esti táncuk járják, s egy koszlott kandúr, régi cimborám velem vinnyog az út túloldalán. (1956 tavasza) Szerelem Fényhúrok futnak a halvány csillagok egéből a földre, s amerre ballagok, kezem végighúzom rajtuk: a dallam elleng a világos nyári alkonyatban, s a házak mint öblös téglaharangok visszhangozzák a szétgyűrűző hangot. (1956 nyara) Szeretet A villamos négy nagy vaskerekét hasa alján szépen összehúzva lefekszik, s úgy néz a kalauzra, ki megsimogatja bádog hátát, mikor pislogni kezdenek a lámpák. (1956 nyara) Rondel Aludj el édes, este lett és felszökött a lázad, az ágy szélén vigyázlak, míg elszunnyadsz, veled leszek. Náthás autók dudálnak s a zápor újra elered, aludj el édes, este lett és felszökött a lázad. Sosem néztem még testedet

44 44 / 182 hálóingben, s kivánlak, de látom kinn anyádat, s így ildomos kell, hogy legyek aludj hát édes, este lett és felszökött a lázad. (1956 szeptember) Fekete jégvirágok Sötét falak közt fehér köd árad, s mint fekete jégvirágok, a fák betakarják az ég ablakát; cirádáikon tündérek fáznak, lábukon bakancs, gyapjúzokni, csodát nem tesznek, de már tudnak cigarettázni és szitkozódni. (1955) A félszemű macska Mikor a házmester csoszogó lánya az est kapuját a világra zárja, feloson az égre a Kacorkirály; félszeme hold és fekete háta csillagokat vedlik az éjszakába, a háztetőkön vadászni jár. Aki napközben nem tett rosszat, s nem mukkan, ágyán kinyújtózhat. Macskaszag. Béke. Bájos irtózat. (1955) Ketten és a hold A dombtetőn egy hajdani parkban bokrokkal, gazzal benőtt nyáresték. Egy egész pad volt a birodalmam,

45 45 / 182 amíg a felét neked nem adtam; lekopott róla az olajfesték, és a támláját régen ellopták; amilyen királyfi, olyan ország. (1955) Az utcaseprő Az utcaseprőnk egy elvarázsolt, fokhagymaszagú öreg király volt. Azt mondták, övé lenne az ország, megdolgozott már érte ezerszer, s valahogy mindig elvarázsolták, nem lett belőle csak öregember. A kockakövek, mint a hétköznapok, hosszú, egyforma sorba állnak, tócsákon csillogó fény a vasárnap, s ő lesöpri róluk a tegnap piszkát, holnapra tiszták lesznek az utcák: mehetünk mind a koronájáért. (1956 nyara) Forró tányérok Elnézem néha vendéglők előtt, hol csak a kések éle az enyém, ki ette meg ma az ebédemet? s olyat mosolygok, hogy a ház fején minden cserép az ég felé mered. (1956 szeptember) Hit A Nap, tudom, itt van a talpam alatt,

46 46 / 182 s ez úgy átvilágítja a földet, mint a vakablak a házfalakat. (1957 január) Este Hajnalban lehet fényes akárki, és nappal a fényt már nem is látni; csak este fény igazán a fény: a cigarettaparázs is úgy villámlik, felragyog fénye a túlvilágig. (1957) NÉGY VERS, KÉT MŰFORDÍTÁS Koosán Ildikó Lírai költemények Koosán Ildikó: NÉGY VERS, KÉT MŰFORDÍTÁS Ősz sárga és vérarany palettán fényeid kikeverte, átfesti tegnapi harsányzöld világát láthatatlan óriás ecsettel, rendezi színpompás haláltusád egy misztikus varázs; fordít az idő tengelyén; díszesen, szűzen, szeplőtelen elvéreztet fagyos tenyerén; kiszemelt téged egy Nagyúr,

47 47 / 182 kiszemelt magának a Halál, vár az első éjszaka jogán, míg leterít, s magába ölel a tél. Szombathely,2012. szeptember 18 A taorminai görög színház romjai gondolatok Csontváry Kosztka festménye előtt színárnyalatok ölelkező fénye vetül a varázsos mediterrán égre; vörösre sárga, lila hajlik kékre; viharos hangulathullámverésbe ragadtat a festő, s nemhiába. ógörög teátrum időtlen szépsége gyönyörködtet a kép előterére; távolabb az Etna csúcsos magánya, élmény- dús perceket kínálva; a lelkes szemlélő akárha Gulácsi sejtelmes Nakongxipán tájain járna elsüllyed idők világa hívogat a tájba; ne tétovázz hát, lépj be,

48 48 / 182 ez már az alkonyat! ülj Andromakhosz mellé, érezd jól magad elvegyülve az amfiteátrum tarka tömegébe. 2013, augusztus 1. Gyász A festő - vászna már feszül,- egy pillantást a tájra vet, szűk szemrés, távlatot keres, előrehajlik, hátradől míg kész a vázlat; pár vonás; a többit otthon festi meg, kár részletezni, nincs kinek: sírhant a téma, semmi más július 28 Remy de Gourmont: Song L'automne Őszi dal Jöjj barátom, jöjj, ősz jár a dombokon, A nyirkos ősz, a monoton, De a cseresznyefalevél

49 49 / 182 S a vadrózsabogyó vér- Vörös lángja egy csókkal felér, Jöjj barátom, jöjj, ősz jár a dombokon. Jöjj barátom, az ősz csípősre vált, Borzongat, elkél a kabát. De a napsugár még meleg; Könnyű a lég, ahogy szíved, És ring a köd, lustán lebeg, Jöjj barátom, az ősz csípősre vált. Jöjj barátom, zokog az őszi szél, Sír, mint egy ember, aki él. Cserjésbe, szedresbe ront Ágat tördel, mint egy bolond, De zöldell még a tölgyfalomb, Jöjj barátom, zokog az őszi szél Jöjj barátom, dühöng az őszi szél, Morog, szid minket mindenér,' Dúl-fúl, fütyül, ösvényen át, De a bokrokban hallani tovább A vadgalambszárnyak szelíd zaját, Jöjj barátom, dühöng az őszi szél. Jöjj barátom, az ősz szomorú, Tél készül, kopárság, ború, De még a rét nyarat idéz, Egy szál avarfű megigéz; Tán ad még virágzó mohát az ég, Jöjj barátom, az ősz szomorú. Jöjj barátom, jöjj, ősz jár a dombokon, Remeg a nyárfa kopaszon; De lombja életre gyúlva Aranyszín ruhába bújva Táncol, táncol, s táncol még újra, Jöjj barátom, jöjj, ősz jár a dombokon. Szombathely, 2011 október 10

50 50 / 182 Octavian Goga: Megkésett faág Mondd, volt - e részed valaha benne hogy lásd, mikor komor ősz telepszik szétterülve a kifosztott kertre, egy bimbós ág nyílik ébredezve, késetten, újra, s vajon mért virágzik? Megállított- e akkor utadon a kérdés: mi lehet a titok bölcs tudással kutattad-e ott: vajon mi bujkál a dermedt szirmokon, holnap holtak, ha nem látnak Napot? S ha meghatódva egy pillanatra búsultál, könnypára szállt szemedre; hogy állhatsz itt, kérdőn magadba feledve szegényt, magára hagyva, s kinek a bűne, te ezt érted- e? Nap küldi melegét az ernyedt őszbe, tavaszerőt cseppentve magából az álhalálba szenderülőkbe, s ők megrészegülve, önkívületbe virágoznak, elringató dalától. Szombathely, 2012 október 14

51 51 / 182 Kantáromat kikötöttem Csendesedve, mint a vihar, ha ereje lassan kihal, kantáromat kikötöttem, hétmérföld maradt mögöttem. Csikólétem, csodalábam, hozott ide, messze jártam; avar-almom lombhullásból, kőbölcső ringatott máshol. Kélt szívemben csodareggel gyöngyharmatos fényterekkel, kristályvizű forrásokkal, hamvas erdő- dallamokkal. Ősidők ős- létvizében, megmártóztam nap tűzében, versenyt nyargaltam a széllel telve vággyal, szenvedéllyel. Utat járatlanban törvén magam lettem ott a törvény, gyöngyházfényű csöndpalástban jártam a hold udvarában. Őshazám igézetében -ahogy madár börtönében - szabadságom foglya lettem: árnyéklétben fényt kerestem. Lebben már, és vár az alkony; arany-bíborfényű parton ősködből vert hídon járva jutok az éj otthonába. Csendesedve, mint a vihar, ha ereje lassan kihal, kantáromat kikötöttem hétmérföld maradt mögöttem 2013

52 52 / 182 A zongora hangja Dezső Anna Zanami: A szegénység sajátos szegmense A zongora hangja A gyűrű pörgött. Szédületesen gyors volt, valódi formája szemmel követhetetlen. Csúcsán egy pontban összegyűltek a napsugarak, fejedelmi ragyogással megkoronázva a keringőt. Szikrázó aranygömb forgott a zongorán. A hulló, salétromos vakolatú roggyant házban az öregasszony vacsorához készülődött. Fáradt, lassú, megfontolt mozgással ingázott a tűzhely, az asztal és a stelázsi között. A sifonért, amiben a pár, kopott mázú, hajszálrepedésekkel pókhálózott fajansz-tányért meg a pár lepattogzott zománcú fazekat, lábast tartotta, évekkel ezelőtt eltüzelte. Egy percig sem sajnálta. Egyféle háborúnak fogta fel a szúk ellen, amik éber éjszakái alatt rendkívül bosszantották végtelen percegésükkel. - Nesztek dögök, ezt nektek! mondta, amikor izzadtan, vörös arccal pakolta a szekrény széttrancsírozott darabjait a kályhába, és gonosz mosollyal nyugtázta a kis, pukkanó hangokat, ahogyan a bogarak a tűzben szétdurrogtak. Farkas fagyasztó hideg volt azon a télen, csak remélte hogy az idén is megússza. Nem nagyon volt már mit eltüzelni és nem nagyon volt már mivel betömni az öreg, összeaszott ajtók, ablakok réseit. A dunyha tolla is csak csomósodott, egyre több szigeteletlen területet engedve a húsa felett a hidegnek éjjelente. A prósza illata betöltötte a konyhát. Elkúszott a sparhelt korommal felújított platóján, végigsiklott a lavórban elterülő kézmosóvíz felett, beslisszolt a nagy ruhásszekrény nyitott ajtaján, megcirógatva a pár maradék ünnepit, majd gyors kanyart téve a megvetett ágyra simult. Az étel aljára lesüllyedő szilvalekvárcsomók kicsit odakapott, pikáns, füstös aromája a prósza-illat után eredt. Az asszony elégedett arccal, kicsit megpörkölt ujjakkal csapta be a sütő ajtaját. Jó dolog a kukorica gondolta közben. Fogasra akasztotta a zsíros pruszlikot majd kezet öblített csak úgy, szappan nélkül. A maradék aludttejet odacsattantotta a macskának, amit valamelyik évben az árokpartról kotort össze. Félig, egyoldalasan elkopott alumínium-kanállal (még nászajándékba kapta) porcukrot szórt, majd, míg a vacsora hűlt, könyökeire támaszkodva, homlokát két, összekulcsolt ujjaival támasztva elmondta az asztali áldást. Odakint szelíden esett a hó. Két nap múlva a hideg rekordot döntött. A fagy eltömte a zárakat, eltörte a földközeli vízvezeték-csöveket. Kenyeres-kocsik hűltek árokba fordultan. Nem maradt egy darabka gyújtósa sem. Napközben a jégvirágok csodásabbnál csodásabb hajtásokkal, rügyekkel kápráztatták el az öregasszonyt, aki csak dolgát végezni kelt ki az ágyból. Igyekezett minél többet aludni, de ha becsukta a szemét, a mozi ott folytatódott, ahol abbamaradt. Élete filmje megállíthatatlanul pergett. Látta dolgos gyermekkorát, a cselédmunkát, hallotta a csúfolódást a háta mögött merev térde, bicegő járása miatt. Érezte az avas, bennfelejtett kolbászok szagát, amit férje lódenkabátja belső zsebébe rejtett előle. Újra sajogtak hátán, derekán a megfeketedett, feldagadt véraláfutás-hurkák. Minden kockát, minden emlékmozaikot megforgatott. Békésen engedte őket közel magához, tárgyilagosan vizsgálta, aztán új képre ugrott. A nyugalom azonban látszólagos volt. Egyre jobban reszketett, de nem a hideg rázta. Óriási energiájába került kint tartani, kívül rekeszteni egy képet. Az erő aztán elfogyott. Zongora. A kép élesen, bántóan tolakodott be először részletekben, majd egyre tömbösebb, nagyobb darabokban képzelete látómezejébe. Sötét színe, akár a legnemesebb ébenfa. Fényes, tükörfelületté lakkozott teste, karcsú lábai erőszakosan kirekesztettek minden mást. Nem látta már a küszködést. Nem érezte a sóvárgást. Nem vágyta az elszalasztott, elhagyott lehetőségeket. Nem számított már egyetlen átélt kín sem. Csak a zongora és ő voltak. A könnyek belefolytak a fülébe. Kis, ázott foltokban sötétedtek a párnahuzaton, átáztatva a cihát is. A hangszert egykor első szerelme, gyűrűs vőlegénye vette többévi spórolt pénzén. Aztán elesett a fronton. Sokáig zokogott. A csendben saját, szabadra engedett érzéseinek hangjai bántóan visszhangzottak a fülében. Most jó lett volna, ha perceg a halálba küldött szú-sereg Hajnaltájt felkelt, felöltözött. Kinyitotta a kulcsra zárt tisztaszoba ajtaját. A jéghideg, vaksötét szobában leült a zongora elé. Óvatosan felnyitotta, majd reumától deformált ujjaival lassan ráfogott a billentyűkre. A hangolatlan test bántóan válaszolt az érintésekre. Az öregasszony azonban csak azt az utolsó gyönyörű, mindent elmondó dallamot hallotta. Az egykori búcsú melódiáját. Aztán ellökte magát és elindult a sufniba a fejszéért. Életben akart maradni.

53 53 / 182 Szomszédunk Gy-s bácsi és családja Hatodik részlet Szász Benjamin Szomszédunk Gy-s bácsi és családja Hatodik részlet Kortársam története II. kötet Szomszédunk Gy-s bácsi és családja Hatodik részlet Kortársam története II. kötet I. fejezet, Kisiskolás kor Gy-s bácsival és családjával a kapcsolatot anyám kezdeményezte, és a jó viszony alapja két szegény család cserén alapuló együttműködése volt. Gy-s bácsi foglalkozása bognár volt, szekereket, esetleg kézi talicskákat készített a helyi gazdák számára. Műhelyében sok forgács keletkezett, amire nekik a napi begyújtáshoz nem volt szükségük. Mi semmilyen háziállatot, baromfit, kecskét, nyulat nem tartottunk, ugyanakkor a kertünkben zöldséget termeltünk és saját fogyasztásra elsősorban zöldséget vásároltunk a piacon. Húsételt Anyám ritkán készített, azt hitte, hogy a tojás és a tej egészségesebb. Így naponta sok zöldséghulladék keletkezett, amit nem tudtunk hasznosítani. A Gy-s család viszont tartott baromfikat, és ha jól emlékszem, kecskét is. A friss zöldséget az állatok mind megették. Az én dolgom volt a zöldséghulladékot naponta Gy-séknak ebéd után átvinni és helyette azt a forgácsot, amit Gy-s bácsi adott, hazavinni. Így Anyámnak nem okozott gondot, hogy mivel gyújt be főzés előtt a tűzhelybe. Mindkét család olyasmit adott a másiknak, amire magának semmi szüksége nem volt, a másiknak viszont nagyon hasznos, mert könnyebbé tette a látszólag apró napi gondokat. Ezek az apró gondok fontosabbak voltak annál, mint amilyeneknek látszottak, mivel naponta kellett megoldani őket. Ezért hosszabbrövidebb időre naponta megjelentem a Gy-s családnál és lassan megismertem őket. A tágas udvarban egy magas eperfa alatt tölgyfarönkök feküdtek egymásra rakva, szárdtak az árnyékban. Ezekből készítette Gy-s bácsi a falusi szekerek részeit. Nem emlékszem rá, hogy Gy-s bácsi valaha teljesen új szekeret készített volna, de a szekerek kereke, tengelye, a kerékagy mindig kopott és a régit gyakran kellett cserélni. A falusi földutak kátyúsak voltak, a kocsik állandó rázkódása a makadám utakon gondoskodott arról, hogy Gy-s bácsi ne maradjon munka nélkül. Bármikor toppantam be, kék köpenyében és papucsában a műhelyben dolgozott. Soha nem kapkodott, nem sietett a munkával, de mindig folyamatosan, minden percet kihasználva, ütemesen dolgozott. Munkájából családjával együtt rendesen megélt. Felesége még rövid pihenést is megengedhetett magának. Ebéd után, amikor a mosogatást befejezte és már az állatokat is megetette, kiült a fedett folyosóra és nézte az utcán elhaladó járókelőket. Nem feküdt le aludni egy órára, a szomszédba sem ment át csevegni, pedig megtehette volna. De ő csak szemlélődött. Elég unalmas szórakozás lehetett, mert a mi utcánkban alig történt valami. Akkor ez az utca egyben a falu keleti széle, talán a település legcsendesebb utcája volt. Mivel ismeretlen kerékpáros vagy teherautó is ritkán haladt el, a kutyáknak sem volt semmi okuk ugatni, csendesen szunyókáltak a házuk udvarán valamelyik fa árnyékában. Így az én megjelenésem is eseményt jelentett, Gy-s néni figyelmesen nézhette, hogyan ugrálok a rönkökön. Persze olvashatott volna valamit a magyar irodalom gazdag tárházából, de az elemi iskolai oktatás ritkán nevelt olvasó embert a falusi kislányokból. Beszélgethetett volna a férjével is, de a férjének mindig elég dolga volt a műhelyben, és a döntő ok nem is ez volt, hanem az, hogy Gy-s bácsinak második természete lett a hallgatás. A Horthy-korszak csendőrsége szó szerint beleverte Gy-s bácsiba a hallgatást, azt a tényt, hogy beszélni veszélyes. Gy-s bácsi csendőrségi felügyelet alatt állt és havonta egyszer kénytelen volt megjelenni a községházán, ahol rendszerint arról faggatták, hogy kivel miről beszélt. Ha valamelyik vallomás nem egyezett a csendőrség valahonnan szerzett információjával, akkor a szerencsétlen falusi dolgozót a csendőrség tagjai elkezdték ütlegelni. A csendőrségnek bármelyik parasztot joga volt belátása szerint felpofozni. Akkor pedig gyakorlatilag parasztnak tekintettek minden falusi fizikai dolgozót. Már a csendőrség magyar neve is arról tanúskodik, hogy ennek a fegyveres testületnek az alapvető feladata az volt, hogy a falun csend legyen. Igazi, azaz teljes csend pedig csak akkor lehetett, ha engedély nélkül megmukkanni sem mert senki. A csendőrséget 1881-ben hozták létre a kiegyezés utáni Magyarországon, a Horthyrendszer csak örökölte ezt az intézményt, de csendőrsége sokkal kegyetlenebb volt a dolgozó falusi emberrel szemben, mint a kiegyezés utáni korszakban. A fizikai erőszak, az ütlegelés a parasztsággal szemben szinte soha nem szünetelt az úri Magyarországon (a forradalmi éveket kivéve), ha a szerencsétlen dolgozó gyanúba keveredett. Nem ártana ebből a szempontból a magyar történelmet tanulmányozni, de nem csak a törvények, hanem a rendeletek szintjén is, mert amit a törvények szintjén nem engedtek meg, a rendeletek szintjén csempészték vissza. A tényleges szabadság mértékéről illetve hiányáról csak egy ilyen feldolgozás adna reális képet. Gy-s bácsi bűne a Horthy-diktatúra szempontjából pedig nagyon nagy volt. Az I. világháború után Oroszországban a polgárháború alatt - együtt közel százezer magyarországi hadifogollyal csatlakozott a Vörös Hadsereghez. Ha a magyarok létszáma ebből csak

54 54 / 182 nyolcvanezer volt is, a többi pedig szlovák, ez a létszám egyenlő volt a teljes hadsereggel. Gy-s bácsi Szibériában részt vett a Vörös Hadsereg végső győzelmeiben. Bűne azért volt megbocsáthatatlanul nagy a Horthy-diktatúra szempontjából, mert élő bizonyítéka volt annak, hogy a magyar dolgozó nép tömegei belső meggyőződésből voltak a szovjet rendszer hívei és egy igazságos társadalmi rendszerért készek voltak életüket is kockáztatni. Hiszen hadifogolyként megtehették volna, hogy külső szemlélőként tétlenül nézik Oroszország dolgozóinak harcát volt elnyomóik és uraik ellen. De nem ezt tették, pedig személyes érdekük nem követelte meg a közvetlen részvételt. Helyesen gondolta V-s főjegyző, hogy az ilyen emberek nem lehetnek Horthy kegyetlen, népellenes diktatúrájának a hívei. Miután a Csendes-óceánnál véget értek a csaták és a békeszerződések lehetővé tették, Gy-s bácsi hazajött Magyarországra. Itthon már a viszonylag megszilárdult Horthy-rendszer fogadta, az ellene folytatott harcban ő már nem vehetett részt. A Horthy-rendszer elleni politikai harcban, szervezkedésben Gy-s bácsi szintén nem vehetett és nem is vett részt, a törvényeik ellen nem tehetett semmit. Mégis havonta zaklatták, ütlegelték, kínozták, mert Gy-s bácsi puszta léte bizonyította nekik, hogy a magyar nép nem szeretheti sem őket, sem rendszerüket, hogy a magyar dolgozók többsége belső meggyőződésből és nem külső befolyásra akar egy igazságos társadalmi rendet. Ezért gyűlölték, verték hallgatásba szegényt és egyben ijesztették meg, tartották rettegésben környezetét is. Pedig sok érdekeset mesélhetett volna nekem is, hiszen történelmi események részese és tanúja volt. Persze akkor kisiskolásként talán csak a felszínt érthettem volna meg. Beszélhetett volna a csaták közti életről, tanulásról, a magyar vöröskatonák újságáról, a Roham -ról, amelyet nem kisebb író, mint Jaroslav Hasek szerkesztett. Ennek az újságnak a számai valamelyik oroszországi, valószínűleg leningrádi (ma pétervári) levéltárban ma is lappanghatnak, ha nem dobták ki őket az oroszországi kapitalista restauráció első éveiben. Erről az újságról én egy tudományos kutatótól hallottam, aki Hasek műveivel foglalkozott még a 60-as évek elején a Leningrádi Egyetemen. Őt azért hívták meg, hogy nekünk hallgatóknak Hasekről tartson előadásokat. Ő megmondta, hogy melyik levéltárban található az összes szám. Sajnos akkor nem írtam fel, és később, amikor már nekem is jogom volt levéltárban kutatni, nem emlékeztem pontosan a levéltár nevére és így nem találták meg. Tőle tudom, hogy Hasek nem csak szerkesztette a lapot, hanem magyarul cikket is írt bele. Megérte volna ezeket a cikkeket összegyűjteni és külön füzetben kiadni, mert így összetettebb kép alakulhatott volna ki Hasek írói fejlődéséről és a magyar vöröskatonák oroszországi életéről is. Sajnos ez a tudományos kutató nem tudott magyarul, és ezért magukat a cikkeket nem tudta elolvasni. Később, amikor magam is kutatómunkát végeztem a Leningrádi Publicsnaja Bibliotékában sikerült megtalálnom a Roham három számát. Ezekből csak azt lehetett bizonyítani, hogy Hasek szerkesztette az újságot, de cikk tőle ezekben a számokban nem volt. Saját költségemre fénymásolatot rendeltem a könyvtárból, amelyeket később a megfelelő magyar levéltárnak ajándékoztam. Valószínűleg helytelenül. Lehet, hogy nagyobb biztonságban lettek volna saját könyvtáramban. Különben a magyar történelem szempontjából helyes lett volna a Roham összes számát is külön kötetben mint dokumentumot kiadni itthon Magyarországon. Azonban akkor az egész újságról valószínűleg csak én tudtam, és az akkori illetékesek sem hallgattak volna rám. A Roham -ról és a vele kapcsolatos kérdésekről Gy-s bácsival már csak 1962 után beszélhettem volna, de akkor valószínűleg már nem élt. Most tudom igazán, hogy miről kellett volna kérdezni a felszabadulás után, de addigra már, ha emlékezett is valamire, második természete lett a hallgatás. Ha 1943-ban megkérdeztek volna bennünket, hogy szegények vagyunk-e vagy gazdagok, gondolkodás nélkül rávágtuk volna, hogy szegények. Ha mondjuk Gy-s nénit kérdezik meg, ő is ugyanezt válaszolta volna. Pedig az akkori viszonyok között nem ez volt az igazi szegénység. Mindkét család szoba-konyhás családi házban lakott, a kert háromszáz négyszögöl volt és kiegészítette a családfő pénzbeli jövedelmét. Gy-sék külön elkerített udvarában baromfik szaladgáltak, nálunk a ház előtt 20 kaptár sorakozott. A méhek évente legalább kg mézet adtak. Ez nagyon függött az időjárástól, de 100 kg méz mindig volt. Mi azért éreztük magunkat szegénynek, mert az egy főre jutó jövedelem a család létszáma miatt kicsit alacsonyabb volt az ipari dolgozók átlagánál, Gy-sék pedig, mert Gy-s bácsinak nem volt fix jövedelme. De az igazi szegénység valahol másutt volt. Gy-s bácsit a helyi gazdák mindig ellátták annyi munkával, hogy ha időben készen akart lenni minden megrendeléssel, akkor vasárnap is dolgoznia kellett. Neki pedig készen kellett lenni időben, mert a gazdának hetente be kellett fogni a lovat a szekérbe. Nem hagyhatta cserben a gazdát, hiszen mind ismerték egymást. Így Gy-s bácsi, bár csendőri felügyelet alatt állt, nem maradt munka nélkül, kirúgni sem lehetett a munkájából. A saját alkalmazottja volt. Így elég jövedelemmel rendelkezett arra, hogy mindkét fia tanulhasson. Az idősebb fia, Gy-s L-i kereskedelmi középiskolába járt és 1943-ban már érettségi előtt állt. Gimnáziumba nem vették volna föl az apja politikai megbízhatatlansága miatt. Állami hivatalnok nem lehetett volna, de ezzel nem járt rosszul. A kereskedelmi iskolában magas szinten tanították a kereskedelmi levelezést német és francia nyelven, és ez hasznosabb volt, mint nyolc éven át magolni a latin nyelvtant. Akkor a francia számított a kereskedelemben világnyelvnek. Gy-s L-i megalapozottan reménykedhetett, hogy valamelyik magáncég alkalmazza majd kereskedelmi levelezőnek. Érettségije arra is jogot adott, hogy továbbtanulhasson közgazdasági jellegű főiskolán. Az egyetem jogi karára nem engedték volna. Már csak azért sem, mert Klebersberg Kunó elvei szerint nem célszerű szaporítani az értelmiségi proletariátus számát. Gy-s L-i nagyon jó tanuló volt és 1943 vagy 1944 tavaszán nagyon jó bizonyítvánnyal leérettségizett. Az egész család büszke volt rá. A kisebbik fiú, Gy-s M-i ekkor még csak az elemi iskola ötödik vagy hatodik osztályába járt. Vagy nem volt annyira jó tanuló, mint a bátyja, vagy Gy-s bácsi jövedelme nem engedte meg, M-it csak szakmunkásnak szánták, de a dolgozó emberek között a szakmunkás végzettség is igazi rangot és jövedelem szempontjából is előnyt jelentett. Gy-s M-i már engem is észrevett, lassacskán egyre jobban megismertük egymást. Bár a korkülönbség miatt játszótársak nem lehettünk, később az élet annyira összehozott bennünket, hogy barátság alakult ki közöttünk. Közben ben dübörgött a történelem és a szovjet hadsereg katyusái és tankjai egyre közelebb kerültek a településünkhöz ben egy szép őszi napon a fasiszt német hadsereg felrobbantotta a patakon át vezető hidakat és az állomást. Mielőtt azonban a hidakat felrobbantották volna, a hadsereg utóvédjei elhagyták a települést és velük együtt motorkerékpárján véglegesen távozott a község legkegyetlenebb embere, V-s főjegyző. Távozása teljesen érthető volt, hiszen megalapozottan félhetett a megkínzott emberek bosszújától. A csendőrség is szétszéledt. A helyi nyilasok még maradtak, de ők is tanácstalanok voltak és végül az ő vezetőik is jobbnak látták eltávozni. Néhány hónap múlva felszabadult az egész ország. Gy-s L-ira friss érettségijével rögtön szüksége lett az akkor szerveződő új rendőrségnek. Mivel az új rendőrség tagjai közül nem sokan rendelkeztek Gy-s L-i képzettségével és nyelvtudásával, pályája gyorsan ívelt felfelé. Ráadásul mindez teljes megbízhatósággal párosult. Ugyanakkor nem rendelkezett (nem rendelkezhetett) a helyzetéhez szükséges élettapasztalattal és megfontoltsággal. A rendőrségen belül hamarosan az ÁVO-hoz, majd az ÁVH-hoz került. A nagyon bonyolult és ellentmondásos politikai harcokban nehéz volt eligazodni: egyszerre erkölcsösnek is maradni és börtönbe sem kerülni. Tudjuk, hogy sokszor a belpolitikai harcoknak maguk a belügyminisztériumi dolgozók is áldozatai lettek. Gy-s L-i a körülményekhez képest jól elkerülte a veszélyeket, hiszen még húszéves sem lehetett, amikor felelős pozícióba került. Utolsó belügyi állomása az októberi események után megszervezett karhatalom volt. A konszolidáció után az ország akkori vezetése úgy látta, hogy a volt ávósok nem a

55 55 / 182 legjobb politikai iskolát járták ki, beidegződéseik ártanának a megbékülési politikának és ezért velük együtt Gy-s L-it is leszerelték. Kereskedelmi érettségije, nyelvtudása itt is segítségére volt. Az új helyzetben fontos lett a magyar idegenforgalom kiépítése, az IBUSZ-hoz került és onnan ment nyugdíjba. Felsőfokú végzettséget nem kellett szereznie, mert így is el tudta végezni a munkáját. Öccse a felszabadulás után lakatos szakmát tanult és a szüleivel maradt. Közben alapszervezeti szinten hivatásos pártmunkás lett. Felsőbb pártmunkába sohasem került, de ez a munka is érettségit követelt. Ezért esti tagozaton elvégezte a középiskolát. Mivel társadalmi munkáját mindig az ún. egyszerű dolgozók között végezte, az élet problémáitól soha nem szakadt el. Itt érték az októberi események, amelyek átmenetileg őt is a karhatalomba vitték. A konszolidáció után a belügyminisztériumi vezetők úgy látták, hogy több angolul tudó emberre lenne szükségük és ezért elvégeztették vele nappali tagozaton, de magas ösztöndíjjal az angol szakot. Így lettünk kartársak. Ő pártfeladatként becsülettel elvégezte az angol szakot és utána az egyik legunalmasabb munkahelyre küldték. Akkor a kormány kiadott a külföldiek informálására és finom befolyásolására angol nyelven egy napilapot. Már nem emlékszem a pontos nevére, ezért inkább nem írok semmit. A cikkeket természetesen politikusok írták és tapasztalt fordítók fordították, de a nyomdai szedéshibák kijavítására kellett még korrektor is. A reggeli lapoknál ezt a munkát rendszerint éjjel végzik. Aki ismeri az angol helyesírást, amelyben legalább annyi a kivétel, mint a szabályos alak, nem irigyli a korrektort. Én nem vállaltam volna ezt a munkát. Gy-s M-i vállalta, vállalnia kellett, ha egyszer teljesen állami pénzen tanult. Minden este beutazott a munkahelyére és reggel jött haza. Viszonylag elég jól megszokta, nem panaszkodott. Nyugodt munka volt. Innen ment nyugdíjba. Állására senki sem pályázott. Közben mint majdnem mindenki a községben felújította és bővítette a családi házat. Erre szükség is volt, mert megnősült, gyermeke született és édesanyjának is biztosítani kellett a külön szobát. M-i lett megözvegyült édesanyjának a támasza. Öreg korára teljes kényelmet, központi fűtést, fürdőszobát biztosított neki és természetesen az egész családnak. Amikor megmutatta nekem a felújított és bővített családi házat, megalapozottan volt büszke az ötletes megoldásaira. Nem tudom, hogy mikor halt meg Gy-s bácsi, de valószínűleg a felszabadulás után hamarosan. A Horthy-korszak kegyetlenkedései nagyon megviselték a szívét. Már nem láthatta, hogy ő volt a település utolsó bognára. Az 1960-as évek gyors technikai fejlődése múzeumi tárggyá tette a szekeret, helyébe a teherautó és a traktor által vontatott utánfutó lépett. A bognár szakmára, bár jóval kisebb mértékben, továbbra is szükség volt, mert a boros hordót is bognárok készítik. A mi vidékünk soha se volt borvidék. Azt a néhány hordót, amire néha szükség volt, máshol is meg lehetett venni. Így Gy-s bácsival egy történelmi korszak egyik képviselője távozott el, egyrészt a technikai fejlődés szempontjából, másrészt erkölcsi szempontból. Egy olyan korszaké, ahol éltek olyan emberek, akik meg akarták valósítani az igazságos társadalmat és más népek szabadságáért is hajlandók voltak az életüket kockáztatni, és volt olyan író, aki a tehetségét a szolgálatukba állította. Ha halványan is, de még remélem, hogy az emberiség majd magához tér mai kábulatából, túléli korunk totális válságát és itt e földön megvalósítja az igazságos társadalmat. Én pedig szerencsésnek érezhetem magam, hogy nem könyvből, hanem az életből tanulhattam meg, hogy éltek ilyen magyarok is, és volt ilyen író. Személyesen még két ilyen magyar emberrel találkoztam, róluk a maga helyén később emlékezem meg. Versek Szeitz János Szeitz János A mi huszadik századunk Percre tizenkettő Vágyak, akarások A besüppedt szemekben Így élünk Hej, te század! Fényes század! Jaj, te század! Átok század! Négy évszázad szülte század, eszme szülte akarással, embert vágyó vajúdásban. Városszélek nyomorában, füstenyészet kórvackára, lélek szülte tagadással, istent váltó igazságban. Hej, te század! Jaj, te század! Benned éltünk akarással. Belül szédült magunk mélye, világváltó lobogással. Világváltó reménységgel, szennyébe hullt kábaságban. Jövőt látó éber álmok. Igaz vágyó reménységek, hittel vallott akarások. Nyíló eszme dús terében, megcsalt hitek, átok álmok. Hej, te század! A mi huszadik századunk

56 56 / 182 Jaj, te század! Horpadt mezők hantja alatt, gyökereken véres komposzt, csontra aszott ember múltak, koponyákban fényes golyók velők helyén rozsdásodnak, századvalló emlékművek. Világrontó borult elmék, szétdúlt lelkek tivornyáját, sose múló tobzódását. Hej, te század! Jaj, te század! Reményrejtő száműzöttek, embert valló küldetéssel, életvalló emberhitük magzatburka világűrben, meggyalázva eszmevértjük, megváltástól elűzötten. Számkivetett lélekjárók, jövőt nemzők hallgatása. Kínvallásban roppant század. Epilógus Csillagjáró század, az anyagban tombol, s meghaladja magát az ész, és nyomában kétszáz millióan lőtt sebbel, hasított koponyával, foszlott kötél, tört csigolyák fészkébe korhadtan, hulla enyészetben, kihűlt hamuiszap embergyűlöletben. Örök vad hatalmak hullatébolyának joga halhatatlan. Csüggedsz? Aléltan állsz? Üvölts! Léted a tett! Nincs fölös küzdelem! Élhet még a földön emberként az Ember, léte örömében, alkotása megélt, fenséges jegyében. Percre tizenkettő Amíg az öntelt földi hatalmak haszonra pusztítanak, és tobzódnak céda jogokkal eltorzult javakban, míg múlik egy perc a földön: éhen hal tizenkét csecsemő. És követi veszni tizenkettő, ki megélt egy hónapot, évet, vétlenül halálra ítéltek. Percre tizenkettő. Valaki szóljon már az isteneknek! Ha kevés a zsolozsmás ének, és füstje a tömjének, mutassanak be a papok

57 57 / 182 kétszer is megszentelt áldozatot. Mondjanak új, és igazabb imákat, hogy múljon az isteni közöny-átok. Ősök ősének bűne, ha volt, ne sújtson több milliárdot. Percre tizenkettő: és hamvas szűz lelkükért nem szólnak harangok. És barbár imádság sem az elásott felett, a szent tűzre vetettnek. Földé lett magzatoknak, kevés a sok siratója, felesleges milliárdoknak. Vágyak, akarások Rejtve feszülnek bennünk fölös vágyak, makacs akarások, a konvenciók gátjai között. Tiltakozásunk hóhullás csöndes, és elfedi bennünk könnyed takaróval, szégyellt titkainkat, és hagyjuk, hogy méltassák erényeinket. Csupán Emberek vagyunk, háttal a természetnek, alkotó, gyilkos szelídített vadak. Ízlést fogalmaztunk magunknak, és morált. Felosztottuk a gondolatot, hogy tetteink védelmére eszmét és istent alkothassunk. Élvezzük és szenvedjük az alkotó elme teremtéseit, és forgatjuk, forgatjuk az imamalmot. Talmi gyönyört és gránátot szór, törvényt kerepel, eszméket tarol: újjá pörgi a régi közhelyeket; új hit és imádság, hasztalan robot. Szédülünk, de tartjuk magunk. S ha golyó vagy kés nem talál, a nyomor torkunkra nem köt csomót, és szét tudjuk túrni az ideák salakját, olykor újra éled még néhány békés ünnepéjszakánk, s fölös vágyainkat bennük ringatjuk. Legyintsetek csak ítészek: régi dalt hebeg az epigon! Régi a rend, régi a vágy: régi a dal, úgy igaz, bizony. A besüppedt szemekben Milliók besüppedt szemében szorong a fény. Az íriszek köré éhség aszalt erekből fészket mart a nyomor. Küld-e életneszével

58 58 / 182 az alkonyi erdő a mállott falak közé nyomor ráncolta sápadt arcokra enyhítő mosolyt simítani, álmukba hintve reményt, a kövült jelenből mentve, élhető jövőt? Nyomorban rohadó élet vágyó álmok. Kábult ébredésben, álomjajdulások. Foszlott életükbe görccsel vájt fájdalmuk, ország szélhűdésben élni akarásuk. Így élünk mert telve vagyunk élet hulladékkal, idegsejtjeink hártyafalára tapadt társadalmi szeméttel, egymásra sorjázó kultúrák eszmélésünkre rakódott fölös hordalékával, amit torzultan hagytak maguk után, majd egymásra tapadtak, éltetve mi bennük közös: gátjai a szabad gondolatnak. Egymásba épültek, megkötve kötőanyagukkal az ámítást: hitekkel, terrorral, ideológiákkal! Kaméleon titánokká ötvözték, és belőle biztos oltalmat és törvényt alkottak maguk köré a régi és új pénz-hatalmak. Így élünk, míg élnek az erdők és a folyók, az embert szenvedők. Még kábult ki értelemre osztott jövőt remél, és önhatalmát maga fölött ami hozzá felold egyetlen mentség, ne várj: tegyél, s ne csak remélj. Dániel Mária rajza Dániel Mária

59 59 / 182

60 60 / 182 "MEGVERT REM ÉNNYEL NEM LEHET" Dániel Mária Régi költemény mai értelmezése Dániel Mária: MEGVERT REM ÉNNYEL NEM LEHET Amikor a balatonfüredi szívkórházban arról hallottam szakszerű előadást, hogy az ember mi módon próbálhatja pozitív önprogramozással ívelő irányba terelni erőit, majdnem hangos szóra fakadtam: de hiszen ezt Arany János is megmondta már. Megvert reménnyel nem lehet csatába menni. Nem régiben utána akartam nézni: pontos-e amire, és ahogyan emlékezem. Bizony nem volt az. Menten le is kaparom a macskakörmöket a mondat elejéről és végéről. Ám ami a lényeget illeti, az most is ül. Arany János úgy ír Magányban című versében az emberi esendőségről, ember és történelem véres és anélküli összecsapásáról, diszharmóniájáról, dőltéről és nekirugaszkodásairól, hogy annyi idők távlatában is megbizsereg tőle a szív. Hadd álljon itt az alábbiakban a költő 1861-ben írt verse, nekem a - huszonegyedik századi olvasónak - eme magas hőfokú lírától megérintett tanakodása. Íme az első versszak: Az óra lüktet lassu percegéssel, Kimérve a megmérhetlen időt; Ébren a honfigond virasztva mécsel, Homlokra összébb gyűjti a redőt. Vajúdni meddig tart még e világnak? Sors! óraműved oly irtóztató: Hallom kerekid, amint egybevágnak: De nincs azokhoz számlap, mutató. Szánkáznék tovább az olvasással, hogy ráleljek azon sorokra, amelyek évek óta lelkemben leledzenek, de mégis visszavezet utam a második versszakhoz. Jön, jön... egy istenkéz sem tartja vissza... Mint mélybe indult sziklagörgeteg: Élet? halál? átok, vagy áldás lesz? - Ah, Ki mondja meg! ki élő mondja meg! Vár tétován a nép, remegve bölcse, Vakon előtte kétség és homály. Idő! szakadna bár méhed gyümölcse... Ne még, ne még - az istenért! - megállj. Féltés, aggódás, szinte közeles átokkal sújtás, bajra, bajkeverőkre, de legyen még sansz, s magyarázat is ocsudásos, ok-okozati összefüggések keresésére és megtalálására. Harmadik versszak: Oh mert tovább e kétség tűrhetetlen, A kockarázás kínját érzenünk; De nyújtanók a percet, míg vetetlen A szörnyü csont, ha rajta mindenünk. Egy lépés a gomolygó végtelenbe, Holott örvényzik a lét, a halál: És mi fogódzunk a hitvány jelenbe: Tarts még egy kissé, gyönge szalmaszál! Megtorpan a költő? Újabb kétely és újabb remény is az ajkán. S mondja mindegyre, mert ezt kell tennie. A negyedik strófa: Még egy kevéssé... De mely kishitűség! El, el! ne lássam e dúlt arcokat! Ész, egybeforrt vágy, tiszta honfihűség, Bátorságot nekünk mindez nem ad? Megvert reménnyel induljunk csatába? Hitben feladjuk már a diadalt?... Nem, nem! Szivünk egy vértanú imába Megedzve, kezdjük a győzelmi dalt! Újra meg újra olvasom e sorokat. Amikor sok évvel ezelőtt belém plántálódott a költő szava, még világra sem jöttek az agykontrollok,

61 61 / 182 alfák, egyebek. Elmerenghetnénk személyes tapasztalatok birtokában is azon, mint válhat a vers támasszá, lelki s testi nyavajákat legyőzni akaró elixírré. Azon nem különben: miként lett e folyamatban parancsolattá, nyelvi esszenciává. Tovább hajt a költemény lüktetése: Az nem lehet, hogy milliók fohásza Örökké visszamálljon rólad, ég! És annyi vér - a szabadság kovásza - Posvány maradjon, hol elönteték. Támadni kell, mindig nagyobb körökben, Életnek ott, hol a mártir-tetem Magát kiforrja csendes földi rögben: Légy hű, s bízzál jövődbe, nemzetem. A hatodik versszak: Nem mindig ember, aki sorsot intéz; Gyakran a bölcs is eszköz, puszta báb; S midőn lefáradt az erőtelen kéz, A végzet tengelye harsog tovább; Csüggedve olykor hagyja lomha gépűl Magát sodorni az ember fia: De majd, ha eszmél s öntudatra épűl, Feltűnik egy magasb hármónia. Újabb remény sugallata, újabb esély, földiek és égiek összevetése a roppant távolságok felől. Lehetetlen volna megállni. Jön a hetedik: És vissza nem foly az időnek árja, Előre duzzad, feltarthatlanúl; Csak szélein marad veszteg hinárja, S partján a holt-viz hátra kanyarúl. Bízvást!... mi benn vagyunk a fősodorban: Veszhet közőlünk még talán nem egy: De szállva, ím, elsők között a sorban, Vásznunk dagad, hajónk előre megy! Prózai és szürkén földön járó szó, de ki kell mondanom: lúdbőrözik a hátamon a hideg arra a gondolatra, hogy vajon hányan értenék, magyaráznák ezeket az Arany János-i gondolatokat is félre, perczászlókat lobogtatva. Megfordul az is az agyamban: vajon mit írna most a költőnk, ha élne? Mily szókkal siratná a jókat, mily szókkal öklözné a gonoszt? Kérdés, kérdés. Az viszont köznapi igazságként is jelenvaló: megvert reménnyel nem lehet csatába menni Arany János: MAGÁNYBAN Az óra lüktet lassu percegéssel, Kimérve a megmérhetlen időt; Ébren a honfigond virasztva mécsel, Homlokra összébb gyűjti a redőt. Vajúdni meddig tart még e világnak? Sors! óraműved oly irtóztató: Hallom kerekid, amint egybevágnak: De nincs azokhoz számlap, mutató. Jön, jön... egy istenkéz sem tartja vissza... Mint mélybe indult sziklagörgeteg: Élet? halál? átok, vagy áldás lesz? - Ah, Ki mondja meg! ki élő mondja meg! Vár tétován a nép, remegve bölcse, Vakon előtte kétség és homály. Idő! szakadna bár méhed gyümölcse... Ne még, ne még - az istenért! - megállj. Oh mert tovább e kétség tűrhetetlen, A kockarázás kínját érzenünk; De nyújtanók a percet, míg vetetlen A szörnyü csont, ha rajta mindenünk. Egy lépés a gomolygó végtelenbe,

62 62 / 182 Holott örvényzik a lét, a halál: És mi fogódzunk a hitvány jelenbe: Tarts még egy kissé, gyönge szalmaszál! Még egy kevéssé... De mely kishitűség! El, el! ne lássam e dúlt arcokat! Ész, egybeforrt vágy, tiszta honfihűség, Bátorságot nekünk mindez nem ad? Megvert reménnyel induljunk csatába? Hitben feladjuk már a diadalt?... Nem, nem! Szivünk egy vértanú imába' Megedzve, kezdjük a győzelmi dalt! Az nem lehet, hogy milliók fohásza Örökké visszamálljon rólad, ég! És annyi vér - a szabadság kovásza - Posvány maradjon, hol elönteték. Támadni kell, mindig nagyobb körökben, Életnek ott, hol a mártir-tetem Magát kiforrja csendes földi rögben: Légy hű, s bízzál jövődbe, nemzetem. Nem mindig ember, aki sorsot intéz; Gyakran a bölcs is eszköz, puszta báb; S midőn lefáradt az erőtelen kéz, A végzet tengelye harsog tovább; Csüggedve olykor hagyja lomha gépűl Magát sodorni az ember fia: De majd, ha eszmél s öntudatra épűl, Feltűnik egy magasb hármónia. És vissza nem foly az időnek árja, Előre duzzad, feltarthatlanúl; Csak szélein marad veszteg hinárja, S partján a holt-viz hátra kanyarúl. Bízvást!... mi benn vagyunk a fősodorban: Veszhet közőlünk még talán nem egy: De szállva, ím, elsők között a sorban, Vásznunk dagad, hajónk előre megy! (1861 ápr.)

63 63 / 182 Olvasnivaló "Döndül a mélyben a szívdobogás" Kritika Rigó Béla: Nálatok laknak-e állatok? c. kötetéről. A kötetből néhány verset is olvashatnak a Müvészet rovatban. 'Döndül a mélyben a szívdobogás' Annyi baj van a gyerekekkel. Tudniillik, irodalmi tekintetben. Bele se szabadna menni, nemcsak, hogy mitől jó az ún. gyerekirodalom, hanem hogy egyáltalán mi is az. Az mindenesetre biztos, hogy a (nevezzük így) gyerekeknek szóló az egyetlen olyan műfaj, amely eltagadhatatlanul funkcióval bír. A felelősség ugyanis talán a gyerekek esetében a legnagyobb - nekik végképp nem szabad rosszul sikerült műveket adni. Aztán persze azt sem könnyű eldönteni, hogy miről és hogyan beszélünk a legkisebbeknek. Szólunk-e például (fél)tabu témákról, mint az aranyhörcsög görcsölés okozta szörcsögése vagy a csigák csókolózása, s ha igen, hogyan lehetünk egyszerre játékosak, közvetlenek, mégis mentesek a Pap Rita-féle affektált gügyögéstől és giccstől. Nehéz kérdések ezek külön-külön is, pláne így egyben, ahogy a Nálatok laknak-e állatok? című kötet felszínre hozza őket. Rigó Béla részben friss, részben régi verseinek e szigorúan, bravúros műgonddal szerkesztett gyűjteménye azonban frappánsan válaszol. Kezdve ott, hogy a gyereknek nem gügyögünk, nem nézzük hülyének, félig embernek, hanem magunk is mint gyerek-sorstársak szólunk hozzá. Rímelünk, méghozzá kristálytisztán, helyenként már nyelvtörőszerű monstre túlzásokig is ragadtatva magunkat (ezek talán a kötet leggyengébb pontjai, ld. a Cserepek c. versadagot), használunk divat- és szlengszavakat is, mint 'kúl', 'tök lökött', 'pletyizünk' stb., de csak annyit, amennyitől a versek élettelibbek, valóságközeliek lesznek. Ami a tematikai spektrumot illeti, nemcsak szélesebb a gyerekkönyvekben megszokottnál (pl.: 'Tata szerint az a baj, hogy folyton / elölről kezdik Budapestet.' - Panasz), hanem jóval mélyebb is. Részben azért, mert e vékonyka könyv lapjain szó esik a halálról, mint az autó nyeste fajd (Mini mesék) esetében, vagy annál sokkal komolyabban, a kötet egyik legszebb versében, az Emlékeztetőben ('Te mondtad, Nagyi, semmi sem vesz el, / Te mondtad, jön majd ásó és kapa, / és akkor már én leszek dédapa, / aztán ükapa sorban így tovább. / Én is föld leszek. Te leszel virág.'), ahogy egy csonka család is feltűnik számos versben (Titi versek Tatának). Valamint azért, mert e traumák, ahogy a fájdalom ('Most fáj az egész gyerek.' - Beteglátogató), félelem ('Baljós éjszaka lesz. / Jól teszed, azt, ha remegsz.' - Kölcsönkép), szorongás ('Mért rossz is annak, aki boldog?' - Üzenet) nem felülpszichologizáló, terapeutikus szájbarágásként jelennek meg, hanem az élet szerves részeként, a maguk (sajnálatos) természetességében. A Nálatok laknak-e állatok amellett, hogy hasznos ismeretekkel is szolgál (mint a giliszta felépítése vagy a lepkehessegetés adekvát formája), ebben az általánosabb értelemben véve is tanít, azonban ezt nem a bölcs felnőtt leereszkedése, hanem emberi (rokoni, állati, tárgyi stb.) viszonyulások bemutatása által, a lehető legszelídebben, és talán emiatt is: a leghatásosabban teszi. Ugyancsak nem maradhatnak szó nélkül Perger Zsófia zömében (különösen állatábrázolásainál) végtelenül (pardon, nincs megfelelőbb szó) cukor képei, melyeknek könnyed, pár vonallal dolgozó, bájos jellege tökéletes összhangban áll az illusztrált szövegek világával. A versek közvetlen hangneme, természetes, naiv rácsodálkozása a világra, a bennük felhalmozott, bőségesen bugyogó humor, játék, a verselési bravúrok mellett azt sem árt megjegyeznünk, hogy bár kezdeti kérdésünkre, nevezetesen, hogy mi a fene is az a gyerekvers, továbbra sem találtunk kielégítő választ, a kérdés nemcsak színleg válik érdektelenné.

64 64 / 182 Rigó Béla ugyanis nem egyszerűen gyerekköltőként viselkedik e kötet lapjain. Költői, méghozzá klasszikus értelemben költői önérzetéből mit sem feladva, kérlelhetetlenül komoly, szép, általában nem a gyerekirodalomra jellemző műfogásokkal él, mint 'tágul a kék'; 'döndül a mélyben a szívdobogás' (Tavaszi futóverseny), 'Most a fenyőfák / ágai védnek, / most, aki éhes, / kapjon ebédet' (Gyertyadal). A fent kiragadott idézetek is azt bizonyítják, hogy Rigó kiváló gyerekverskötetet írts ezúttal a sokszorosan problematikus gyerek jelzőt el is hagyjuk. S hogy a felnőtt-gyerek különbségtétel végképp értelmét (és relevanciáját) veszítse, zárszóként a kötet másik legszebb verséből (Óradal) is idézek: 'Apám egy utcasarkon / mint villanyóra állt, / őt bámulta kitartón, / ki randevúra várt. // Anyám egy fáradt vekker, / álmokkal van tele. / Szorong, hogy jön a reggel, / s felsír hajnalfele.' Rigó Béla: Nálatok laknak-e állatok (Perger Zsófia illusztrációival), Ulpius-ház Könyvkiadó, 2011, 73 old., 2999 ft-, A Müvészet rovatban négy vers olvasható a kötetből kattints ide! Szabó László Tibor: Operabál --- Groteszkek A könyvről Gyimesi László recenziója olvasható a művészet rovatban. Lásd itt...

65 65 / 182 Olvasói vélemények Olvasói levél a pangamin drazséról Pali bácsi Javaslom, hogy a következő rövid ismertetést tegyék fel az olvasói levelek rovatba. Indokom nagyon egyszerű. Biztos vagyok abban, hogy levelem tartalma közérdeklődésre számíthat. Kit ne érdekelne az az egyszerű tény, hogy a haj és a szőrzet őszülése nem végzetes öröklődő csapás, hanem egyszerű vitaminhiány következménye, azaz avitaminózis, mint a skorbut, és a haj visszanyeri eredeti színét a hiány megszűntetésével. A bizonyíték saját hajam. Tisztelt Szerkesztőség! Javaslom, hogy a következő rövid ismertetést tegyék fel az olvasói levelek rovatba. Indokom nagyon egyszerű. Biztos vagyok abban, hogy levelem tartalma közérdeklődésre számíthat. Kit ne érdekelne az az egyszerű tény, hogy a haj és a szőrzet őszülése nem végzetes öröklődő csapás, hanem egyszerű vitaminhiány következménye, azaz avitaminózis, mint a skorbut, és a haj visszanyeri eredeti színét a hiány megszűntetésével. A bizonyíték saját hajam. Az őszülés fő oka a pantoténsav hiánya, de nem önmagában, hanem több vitaminnal és nyomelemmel együtt. Én a máj elzsírosodásának megállítására kezdtem szedni a cseh gyógyszeripar által gyártott pangamin drazsé vitalita néven forgalmazott tablettát. A hordozó anyag a sörélesztő, de nem az egyszerű sörélesztő. Ezt bizonyítja, hogy a magyar sörélesztőnek hajam színére semmilyen hatása nem volt. A cseh sörélesztő természetesen nem egyszerű hordozó anyag, hanem olyan hatóanyag, amely magához kapcsolva viszi az összes hatóanyagot. A pangamin vitalita drazsé a következő hatóanyagokat tartalmazza: Vitaminok: B1, B2, B6, B12, pantoténsav, pangaminsav, folsav, niacin biotin, kolin. Ásványi anyagok: kálcium, foszfor, kálium, magnézium. Nyomelemek: vas, réz, cink, mangán, króm. Fehérjék: eszenciális aminosavak. A pangamin készítmények a határmenti szlovák városok patikáiban általában kaphatók. A pangamin vitalitát a 300 kicsi színes tablettát tartalmazó csomagolásban javaslom vásárolni. A drazsék mesterséges színezéket nem tartalmaznak. Adagolás : 3-6-éves korban 3-szor 2 tabletta evés után, 6-14-éves korban 3-szor 4 tabletta evés után, felnőtteknek 3-szor 7 tabletta evés után. A csomagolásban csak cseh és szlovák nyelvű ismertetés van. A lakonikus betegtájékoztató csak annyit közöl a tabletta hatásáról, hogy testünk sejtjeinek megújulásához szükséges biológiailag aktív anyagokat tartalmaz. Ez igaz, a hajam megújulása elkezdődött. Ez valószínűleg érvényes a májra is. Még egy személyes megjegyzés. Vegyük figyelembe, hogy a pangamin nem klasszikus értelemben gyógyít, hanem a hiánybetegséget szünteti meg, tehát folyamatosan szedni kell a hiány mértékének megfelelően. Nekem az óvodásoknak ajánlott adag is elég volt, de áttértem a felnőtt adagra. Idegen nyelvű betegtájékoztató a dobozban nincs. A levelet írta és a betegtájékoztatót cseh nyelvről fordította : Pali bácsi K. Pál nyugdíjas tanár

66 66 / 182 Politika Számunkra október 31-e kettős ünnep. Szerkesztőség Számunkra október 31-e kettős ünnep. Egyrészt mint a reformáció ünnepe vallási és világnézeti hovatartozástól függetlenül nemzeti kultúránk ünnepe, mert a reformációnak köszönhetően vált a magyarországi kultúra magyar kultúrává, magyar nyelvűvé, ekkor alakult ki kultúránk alkotójaként főiskoláink hálózata, könyvnyomtatásunk és igazi nemzeti öntudatunk. Ezért írta Illyés Gyula, aki nem volt protestáns, A reformáció genfi emlékműve előtt című versében a következő sorokat : Hiszed, hogy volna olyan- amilyen magyarság, ha nincs Kálvin? Nem hiszem. Igaza volt. Csak azt kell hozzátenni, hogy ha nem lett volna Kálvin, lett volna más, aki Kálvin funkcióját töltötte volna be. Volt előreformáció is, Husz is, és voltak magyar huszit Számunkra október 31-e kettős ünnep. Számunkra a október 31-e kettős ünnep. Egyrészt mint a reformáció ünnepe vallási és világnézeti hovatartozástól függetlenül nemzeti kultúránk ünnepe, mert a reformációnak köszönhetően vált a magyarországi kultúra magyar kultúrává, magyar nyelvűvé, ekkor alakult ki kultúránk alkotójaként főiskoláink hálózata, könyvnyomtatásunk és igazi nemzeti öntudatunk. Ezért írta Illyés Gyula, aki nem volt protestáns, A reformáció genfi emlékműve előtt című versében a következő sorokat : Hiszed, hogy volna olyan- amilyen magyarság, ha nincs Kálvin? Nem hiszem. Igaza volt. Csak azt kell hozzátenni, hogy ha nem lett volna Kálvin, lett volna más, aki Kálvin funkcióját töltötte volna be. Volt előreformáció is, Husz is, és voltak magyar husziták. a) Illyés Gyula : A reformáció genfi emlékműve előtt, Világszabadság, 21. szám, művészet rovat. b) Jakócs Dániel: A reformáció emlékére, összefoglalás, Világszabadság, 24. szám,politika rovat. c) Skaricza Máté : Luther éneke. Világszabadság, 7. szám, Eszmék és eszmények a magyar költészet történetében 2. fejezet. Ugyanakkor október 31-e az Őszirózsás Forradalom évfordulója is. Egyik vezetője, Károlyi Mihály Kossuth következetes demokratizmusának a folytatója volt a forradalom idején, és akkor még többet nem is akart. Ennek ellenére sem Károlyi Mihályt nem fogadja el a mai politikát meghatározó erők csoportja, sem az Őszirózsás Forradalmat, azzal a teljesen alaptalan váddal, hogy ő okozta Trianont. Trianonnak több oka volt. A végső kifejlet logikus következménye volt a katonai vereségnek. Ma a tényleges és nem a látszat polgári demokráciának kevés híve van, ezért vállalnunk kell ennek a forradalomnak is a humanista hagyományait. szerkesztőség Rendhagyó megemlékezés az Őszirózsás forradalomról Szili Leó... ahogyan Illés Béla írta meg az Ég a Tisza című regényében. Rendhagyó megemlékezés az őszirózsás forradalomról

67 67 / 182 Egy ország történetében végbement jelentős, forradalmi változásról sokféle módon lehet megemlékezni. Heroikusan, -kiemelve a történelmi szereplők hősiességét, időrendi sorrendben felsorolva az eseményeket, vagy elemezve a társadalmi osztályok helyzetét és tevékenységét, amely az adott eseményhez vezetett. Mindez lehetséges, de időnként egy-egy akkor megtörtént cselekmény vagy anekdota sokkal világosabbá teszi a megértést. Az első világháború poklának elhúzódása miatt elégedetlenkedő katonák és civilek felkelésével kezdődött az őszirózsás forradalom, akik Tisza István grófot, a volt miniszterelnököt okolták a háborúért. A forradalom vezetője a Magyar Nemzeti Tanács lett. A következik a történet, amelyet az események résztvevője, Illés Béla írt meg az Ég a Tisza című regényében.... Én néhány órán át őrt állottam a szobában, ahová úgy jártak ki és be, mintha kocsma lenne. Egyszerre tízen is beszéltek, ordítoztak körülöttem, úgy, hogy senkinek sem értettem a szavát. De azért rövidesen megtudtam, hogy fölesküdni jönnek az emberek: mindenki föl akart esküdni a Nemzeti Tanácsnak. Persze jöttek olyanok is, akik tanácsot vagy segítséget kértek: katonát, fegyvert, pénzt, élelmiszert, lakást, ruhát, útlevelet, erkölcsi bizonyítványt, házassági engedélyt igazán elfelejtettem, hogy mi mindent kértek aznap a Nemzeti Tanácstól. Az egyik sarokban valami ülés folyt, a másikban igazolványokat írtak, a harmadik sarokban hangosan horkolt egy fiatal tiszt. A telefon szakadatlanul csengett. - Mi az? - kiáltott a telefonba a szőke fiatalember, a Nemzeti Tanács titkára. - Mi? Mit beszél? Igazán? Hm. Értem. - Uraim! - kiáltotta most már olyan hangosan, hogy mindenki fölfigyelt a szavára uraim, telefonon arról értesítettek, hogy Tisza István grófot megölték. - Mi az? Hihetetlen? Rettenetes! Gyalázat! Még csak ez kellett! Nem ez nem lehet igaz! - Uraim folytatta a szőke fiatalember az ülés tovább folyik. A napirend következő pontja,,, Nekem egyszerre mehetnékem támadt. Mi az istennek lopjam itt a napot, a falat támasztva, amikor kint az utcán forradalom van? Csak legalább az a nagyorrú Antalffy ne ment volna el, vagy jönne valaki, mert úgy egyszerűen mégsem lehet a fegyvert a falhoz támasztani. - Hallod bajtárs fordult hozzám egy katona, aki most jött be az ajtón -, ki itt a parancsnok? A katona szájából ömlött a pálinkabűz. - Nem tudom. Mit akarsz? - Mit akarok? Úgy nézz rám fiú, hogy én öltem meg Tisza Pistát. Éppen most ment el mellettünk az a kövér, akiről már tudtam, hogy Landler, a vasutasok vezére, aki csak nemrég szabadult ki a börtönből. - Hallja, barátom fordult Landler az ordítozó katonához -, menjen haza és aludja ki magát. Egy kicsivel többet ivott a kelleténél. - A nehézséges nyavalyát! Ilyen olcsón nem lehet engem kifizetni Az úr talán azt hiszi Landler intésére kitessékeltem a katonát. Sokkal könnyebben ment a dolog, mint az ember hinné, ahogy hozzáértem, mintha itt sem lett volna. Pár perc múlva egy másik katona jött be. Az is tökrészeg volt, és az is verte a mellét, hogy ő ölte meg Tisza Pistát. Egy kis félóra alatt vagy tíz Tisza gyilkost dobtam ki. - Ki kell tenni egy táblát mondotta Landler, - hogy Tisza-gyilkosokat csak délelőtt tíztől tizenkettőig fogadunk. Szili Leó A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján köszöntjük a világ összes dolgozóját! szerkesztőség Az évforduló alkalmából a szerkesztőség az alábbi műalkotásokat ajánlja olvasóink figyelmébe:

68 68 / 182 Petőfi : Ha majd a bőség kosarából Juhász Gyula: Petőfi ünnepére, A munkásotthon homlokára, A dolgozókhoz, Új vallomás, Örök harc, Prológus a Munkás Eszperantó estjére Az októberi forradalomhoz, Szegény katona, Őszirózsa Mindig előre, Illyés Gyula: Éjjelben győzni Zene: Warszawianka Fel vörösök, proletárok. A versek a NET -en fellelhetőek, többek között a vilagszabadsag.hu - korábbi számaiban. A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM 96. ÉVFORDULÓJÁRA Szerkesztőségi összeállítás A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása a magyar költszetben A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM 96. ÉVFORDULÓJÁRA С праздником 96-летия Великой Октябрьской Социалистической Революции! Bonne fête pour le 96ème l anniversaire de la révolution d octobre! Welcome to 96th anniversary of the Great October Socialist Revolution! Bonvenon al la 96 datreveno de la Granda oktobro Socialisma Revolucio!.. Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet, Ha majd a szellem napvilága

69 69 / 182 Ragyog minden ház ablakán: Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, Mert itt van már a Kánaán! És addig? addig nincs megnyugvás, Addig folyvást küszködni kell (Petőfi Sándor: A XIX. SZÁZAD KÖLTŐI) Juhász Gyula: (Petőfi ünnepére...) Petőfi ünnepére, fel, A munka véle ünnepel, Dalában él múlt és jelen És a jövő, a végtelen. Átzeng az bércen és folyón Virrasztva és vigasztalón! Dolgos magyarság, dalra, tettre, talpra, Indulni vígan, bátran büszke harcba, Tudás és munka fegyverét emelve, Hazát szerezni újabb évezerre! Petőfi ünnepére, fel, A munka véle ünnepel, Dalában él múlt és jelen És a jövő, a végtelen! Föl, talpra, munkás nemzetünk, Petőfi lelke győz velünk! A munkásotthon homlokára Ki itt belépsz, templomba lépsz be, Szentség a munka és erő, Ez a jövő nagy menedéke,

70 70 / 182 Embert egekbe emelő. A munka, a rend és a béke, Az életünknek lelke ő. Csak az bitang és az hazátlan, Ki here módra él magában! Ki itt belépsz, jövőbe lépsz be, Mely millióknak ád jogot Vérért, verítékért cserébe, Hogy legyenek mind boldogok! Hogy a gyalázott Ember képe Ragyogjon, mint a nap lobog! S a munka ne legyen robot csak, De himnusza a dolgozóknak! Ki itt belépsz, hozd el magaddal Piros zászlónak a reményt, Ki itt kimégysz, vidd diadallal A mély hitet, vidd szerteszét! Dolgozni föl mind, lankadatlan, Amíg az élet fénye ég! Hirdessük: itt nem boldogul más, Csak aki alkot, aki munkás! A dolgozókhoz Kőmívesek, kik hordjátok a téglát, Hogy égbe törjön torony és tető, Ugye, tudjátok, hogy szent a verejték, Hogy minden nagyság abból eredő? Lakatosok, kik zárakat csináltok, Melyek megőrizik a kincseket, Ugye, tudjátok, hogy a nyitja hol van Annak, hogy ínség és nyomor lehet? Asztalosok, kik fúrtok és faragtok,

71 71 / 182 Hogy asztal, ágy és koporsó legyen, Mikor készíttek már egy nagy koporsót, Melyben a szolgaság lesz a tetem? Vasutasok, kik lámpákkal jeleztek És sípoltok, ha indul a vonat, Tudjátok-e, hogy egy új állomás vár, Hol mást nem látni, mint munkásokat? Új vallomás Minden szerelmet, amely bennem égett, Mint égi tűz és kárhozati láng, Melytől kigyúltak bennem messze fények S ragyogtak földi fároszok gyanánt, Minden szerelmet most rád pazarolva Szeretlek nép, munkás és szenvedő, Te vagy reményem óriási tornya, Mely mélységekből az egekbe nő. Te vagy egyetlen és végső szerelmem, Minden nyaramnál forróbb hevületben Ölel dalom és csókol énekem, Anyám te vagy s te vagy a gyermekem! Minden gyűlölség, amely bennem égett, Mint ifjú vadság és mint férfi gőg, Mely boldogított, mint a drága mérgek A mámoros ivót, halált hivőt, Minden gyűlölség szálljon most felétek, Kik a szabad jövendőt félitek, Kik renyhe jólét párnáin henyéltek S tagadjátok az egyetlen hitet: Hogy szent az élet és hogy szent az ember, Ki jövőt épít, mint korállt a tenger, Ki a sötét odúkból fényre vágyva, Majd győzni fog a földön nemsokára!

72 72 / 182 Prológus a Munkás Esperanto estélyére Testvéreim egy jobb jövő hitében, Amelynek bibor hajnala hasad, Köszöntelek magyar tél bus ködében, Mint e jövőért küzdő társakat. Gyász, üldözés, balsors és meg nem értés Hiába zudul ránk, az Eszme él, Nem tántorit sem önkény, sem kisértés, Szivünk erősen és bizton remél. Az Ember a mi egyetlen reményünk, Az Ember, aki a sorssal dacol, Ki szent, örök jogát kivivja végül És föltámad zár, börtön, sir alól. Az Emberért megyünk mi küzdelembe, A fegyverünk: tudás és szeretet; Akarjuk és kiküzdjük, hogy derengjen A boldog béke már a föld felett. Hazugság és gonoszság el ne tépje A Szent-szövetség drága levelét, Mit Ember köt Emberrel, frigyre lépve, Hogy bilincs hulljon s tünjön a Setét! Testvéreim, az eltiport magyarság És elárult Emberség vár ma ránk, Legyen a föld mindenkinek menyország, S népek hazáján boldog föld hazánk! Az októberi forradalomhoz Fáradtan és csalódva százszor S száműzve bús fiatalon

73 73 / 182 A szabad élet asztalától, Köszöntelek Forradalom! Síromban véltelek megérni S alig mert halkuló dalom Mint éji szellemet idézni, Föligézni Forradalom! Megáldom rózsás lobogódat Mint messiást bús Simeon, A vérem tán színébe olvad, De láttalak Forradalom! Tán holnap otthagysz eltiportan, Mint láncfüvet domboldalon, És láttalak robogni, jól van, Győző szekér, Forradalom! Szegény katona Tizennégy őszén árokban hevert, A háborúnak vérpiros sarában, Fázott, ázott és éhezett Szegény hazátlan. Tizenöt őszén kórházban feküdt, Bíbor sebekkel égő szörnyű lázban, A férges ágyon egyedül, Szegény hazátlan. Tizenhat őszén új árokba hullt, Mint őszirózsa temető porában,

74 74 / 182 Fölötte varjak hada húz, Szegény hazátlan! Tizenhét őszén fogságba került És bandukolt rab légiók sorában, Idegenek közt egyedül, Szegény hazátlan. Tizennyolc őszén forradalmi szél Hazasodorta és ő büszke lázban Érezte, most a nép itél S ő nem hazátlan! Tizenkilenc őszén börtönben ült, Fagyos szelek fütyültek a világban. Fölötte zúg ítéletül, Hogy ő hazátlan! Őszirózsa Forradalom fehér virága, Őszirózsa, Kigyújtod arcom pirosra, Nem a szégyen, De büszkeség bíbor tüzében! Forradalom fehér virága, Sír virága, Föltámadást hoztál e tájra, Szívünk dobbant Szabadon a forradalomban. Forradalom fehér virága, Síri rózsa, Leteszünk egy nagy koporsóra, Hol négy század

75 75 / 182 Bakóját födi mély gyalázat. Forradalom fehér virága, Sír virága, Virulj e csüggedő világba, Annyi hanton, Elföldelt gaz, bitor hatalmon. Forradalom fehér virága, Sápadt rózsa, Letéphet rabló kéz orozva, Te kivárod, Míg elsápad mind renegátod! Forradalom fehér virága, Drága emlék, Eszembe jut szép őszi estéd, Mindenszentek És vértanúk porán kereslek... Forradalom fehér virága, Őszirózsa, Szirmod hű emlék könnye mossa, Magyar őszön, Szabad rögön virulj örökkön! Mindig előre Az emberhez száll himnuszom ma, Hittel hadd harsogom dalom, Nagy ismeretlenek helyében, Dacos fejem meghajtva mélyen, Szelíden és örök reményben Ez ismerőst magasztalom. Tudjátok-e, hogy mi ma az ember? A por s a végtelen fia:

76 76 / 182 Istent teremtő földi szellem, Kemény pöröly vasvégzet ellen, Ezer fönséges küzdelemben Viaskodó harmónia! Nézzétek: izzad tar mezőkön, Sarcol a rögből életet, Nap égeti, és tüske marja, Tépázza ég és föld viharja, S a jövendő útján haladva Csókolják fény és fellegek. Nézzétek: napba törtetően Mint épít büszke kupolát, Egekbe lendül lelke, karja, Kőhomloka, ércakaratja Győzelmesen lendül magasba, És mélységekbe száll tovább! Ember! Hittel hiszek tebenned. Ember! Forrón szeretlek én. Te nyomorúságos, hatalmas, Te végzetes, te forradalmas, Te halálban is diadalmas Utód az Isten örökén! Illyés Gyula: ÉJJELBEN GYŐZNI Testében égtek tündöklő golyók És rávilágítottak szivére, amely Mint holdudvarban a hold, a kínok gyűrűjében

77 77 / 182 Oroszország fölött remegve foszforeszkált. Most üstökösség gyulladt, Véres mutatónyíl Látja a föld és ráemeli arcát, Ő néz reánk: az elszámolások ideje ez. - Saint-Denisben tegnap a gyászinduló Áthúzott mindnyájunk szivén, mint sulyos sötét szallag Kőszobrának nehéz pillantása. Esőben álltunk, az emlékek mind a szemekbe fagytak Keresték sokan azt amit elvesztettek, sírtak Az elszálló üzenetek meglebbentették a zászlókat.

78 78 / 182 Az ő neve már egy szál a fonálban Mely egy sorra fűz bennünket mindvégig, szétszórt gyöngyöket Két órakor megtorpant a Kreml, Moszkva harangjai szétsírtak Európába Hol a száműzött külvárosokban miknek az utcája rohadó koporsó A bánat és a köd ingó árkaiban megszólaltak a házak, szavaikban megcsörrent a lánc és az eltörött edény: Sulyos gyümölcsként érnek sziveink már a tűrésben, Oroszország, Ma ez a szomorúság kigyújtja az elkeseredést és a bosszút, mely szétömlik, mint a lámpa

79 79 / 182 mikor, mikor villan meg már szuronyaid hegyén az a Hajnal? Az égen föltűnik Lenin sápadt arca. Éjjelben győzni. Előre, vörös hadsereg, föl, föl, tipord le a vétkek vetéseit Mint szikrák hullanak szerte a harangszóban az ő szavai:... háborúságot az igazságért Minden hatalmat a Szovjeteknek...! De mi látjuk egyre tejüveg homlokát, Melyen átizzik a bizonyosság hite és a jóság.

80 80 / 182 Aki ismeri a törvényt, nyugodtan megy, biztosan a fény felé a sötétben, Kegyetlenül küzd az akadályokkal, harcol, hirdet és halad az úton Mely legvégén a csillagokba hajlik Légy hozzá hasonló. Varsavjanka (letölthető) Fel vörösök, proletárok (letölthető) KONGRESSZUST TARTOTT A MAGYARORSZÁGI MUNKÁSPÁRT 2006 Európai Baloldal Sajtóiroda november 9-én KONGRESSZUST TARTOTT A MAGYARORSZÁGI MUNKÁSPÁRT november 9-én Új nevén az Európai Baloldal - Magyarországi Munkáspárt 2006 kongresszusa döntött a 2014-es választásokon való indulásról. Az országgyűlési választásokon a helyi szervezetek javaslatára döntenek az egyéni körzetekben való indulásról, de az Európai Baloldal kész együttműködni azokkal a baloldali és demokratikus szervezetekkel is, amelyek támogatják a demokratikus köztársaság államformájának népszavazás útján való megerősítését, amunka Törvénykönyvének visszaállítását. A párt fő célja a kormány leváltása a demokratikus erők összefogása révén. Az Európai Parlamenti választáson az Európai Baloldal számára az Európai Unió szociális alapokon való újjáalakítása, az Európai Szociális Chartában megfogalmazott szociális jogok teljes érvényesítése a legfőbb cél. Ennek érdekében a párt egy baloldali listát indít, mely listavezetőjének Szöllősi Istvánnét, korábbi szakszervezeti vezetőt és parlamenti képviselőt választották meg.

81 81 / 182 Az Európai Baloldal céljai közt szerepel az oligarchák, bankok és nagytőkések hatalmának korlátozása, a társadalmi nyomort megszüntető program megvalósítása, feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése és a Szociális Bank, benne a Fiatalok Bankja létrehozása, amelynek célja nem a profit, hanem kamatnélküli hitelek juttatása zöld munkahelyekre és fejlesztésekre, különösképp a pályakezdő fiatalok támogatására. Európai Baloldal Sajtóiroda Értékteremtő-e a közmunka? Szili Leó A közmunka jelenlegi felhasználásáról szól az írás. Szili Leó: Értékteremtő-e a közmunka? Marx már a XIX szd.-ban kidolgozta a kapitalizmus működésének közgazdasági elméletét, melyet A tőke című munkájában írt meg. Ellentétben a mai magyar közgondolkodással a jelenlegi tudományos élet mindenütt elfogadja őt mint közgazdászt, s értéktöbblet elméletét a világ minden egyetemén tanítják. A közgazdasági lexikon a következőket írja a kizsákmányolásról... A bérmunkás munkabér formájában az általa termelt új értéknek csak egy részét /a munkaerőárú értékének megfelelő részét/ kapja meg, a másik rész a tőkés értéktöbblete. A felszínen azonban az a látszat, minha a tőkés megfizetné a munkás munkáját, ezért a kapitalizmus viszonyi leplezik a kizsákmányolást... A profitráta képlete azt mutatja meg, hogy egy adott időszakban a befektetett tőkéhez viszonyítva mekkora a haszon. Ennek a képletnek az egyek eleme éppen a munkabér, s ebből logikusan következik, hogy minél kevesebb bért fizet ki a munkásnak a tőkés, annál nagyobb a haszna, hiszen a munkaerő árú értékének nagyobb részét vonja el, s ezzel nő a kizsákmányolás foka. A munkabér nagysága azonban sok tényezőtől függ. Természetesen függ a munka minőségétől, mert minél magasabb minőségű a munka, annál magasabb a fizetés is, de többek között attól is, hogy milyen mértékű a munkanélküliség, mert az minél nagyobb, a munkás annál jobban ki van szolgáltatva a tőkésnek, s rá van kényszerítve, hogy kevesebb bérért is elvállalja az adott munkát, de függ a munkás érdekérvénysítő képességétől azaz szervezettségétől is. József Attila írja hazám című versében: A munkásnak nem több a bére, mint amit magának kicsikart,.. A tőkés hasznából még a munkabérre rakódó járulékokat is be kell fizetnie az államnak. Többek között a nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási összeget stb, melyek befolynak az államkasszába, s az állam gazdálkodik vele. A munkásmozgalom történetének a kapitalizmus kialakulása óta az egyik lényeges fejezete a bérharcok története, melyekben a munkás nagyobb bért akar kiharcolni magának. Manapság azonban kis hazánkban a kizsákmányolásnak az a formája terjed, melyben a tőkés a teljes munkabért és a rárakódott költségeket is megspórolja. Ugyanis az állam a rendkívülien elszegényedett és már az éhhalál szélén álló embereket közmunkában foglalkoztatja a minimálbérnél lényegesen alacsonyabb összegért 47 ezer forintért. A közmunkásoknak eredetileg hasznos közmunkát kéne végeznie. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapja a következőket írja: Gazdálkodó szervezetek esetében a foglalkoztatás nem terjedhet ki a nyereségérdekelt tevékenységre, program kizárólag az állami vagy önkormányzati tulajdon kezelésével összefüggő feladatok ellátására, elkülönített, nonprofit elszámolással szervezhető. Manapság azonban egyes helyi vezetők és a velük szorosan összefonódott tőkések meglátták az ebben lévő, számukra csodálatos lehetőséget, s innentől kezdve a törvény csak írott malaszt maradt. Például az egyik gyár a havi 80 ezres bérért dolgozó munkásait elbocsátotta, s közmunkásokat alkalmaz helyette. Előfordul azonban olyan eset is, hogy a település Fideszes polgármestere a saját földjén mezőgazdasági munkára alkalmaz közmunkásokat, akik az idei nyáron 36 fokos melegben a fóliasátorban szedték a paradicsomot és a paprikát, s szállították a polgármester tulajdonában lévő piaci standra. Ezek a munkák már nem a köznyelvben használt vízgereblyézést jelentik, hanem komoly értékteremtő munka. A közmunkások ilyen alkalmazásával az állam teljesen elesik a munkabérrel járó bevételeitől, hiszen ő fizeti a közmunkásokat, a tőkések meg a teljes munkabért megspórolják a járulékos költségeivel együtt. A munkások meg kénytelenek szótlanul tűrni, hiszen vidéken rendkívül kevés a munkalehetőség, s aki reklamálni mer azt valamilyen indokkal nagyon gyorsan elbocsájtják, s ezzel az életlehetőségei szűnnek meg, mert nem jut semmilyen jövedelemhez.

82 82 / 182

83 83 / 182 Tudomány Lenni vagy nem lenni - energia itt a kérdés dr. Berkes Ottó Törődés az emberiséggel és annak sorsával ez álljon az érdeklődése középpontjában minden technikai erőfeszítésnek. / Einstein / Lenni vagy nem lenni - energia itt a kérdés Írta: dr. Berkes Ottó Törődés az emberiséggel és annak sorsával ez álljon az érdeklődése középpontjában minden technikai erőfeszítésnek. / Einstein / BEVEZETÉS Minden emberi tevékenységhez energiára van szükség, a folyamatos és lehetőleg olcsó energiaellátás a fejlett társadalmak működőképességének és a személyes életszükségletek kielégítésének elengedhetetlen feltétele; az energiatermelés az emberi civilizáció alapja. Napjainkra az emberiség energiaszükséglete hatalmas mértéket ért el, 2000-ben a világ összes energiafelhasználása meghaladta a 400 EJ-t (400 x J). A XX. században az energiaszükséglet a fejlett országokban növekedett a leggyorsabban, a XXI. században a fejlődő világ fogja a főszerepet játszani (a növekmény 80 %-át ott várják). A világ különböző régióinak egy főre eső energiafelhasználása a világátlaghoz (=1) viszonyítva: USA = 4,1; EU = 2,2 ; Magyarország = 1,5 ; Latin-Amerika = 0,45 ; Kína = 0,33 ; Dél-Afrika = 0,21 ; India = 0,11 ; Fekete- Afrika = 0,01. Óriási tehát a különbség, jelenleg pl. a Föld lakosságának harmada él olyan térségben, ahol nincs villany, és hasonló azoknak az aránya, akik tüzelőszükségletüket csak növényi és állati hulladékokból fedezik. 1. MI AZ ENERGIA ÉS HONNAN SZÁRMAZIK? Az energia görög eredetű szó, általános értelemben a változtatásra való képességet, a fizikában a munkavégző képességet jelenti. A biológiai energia az élő szervezetek egyik terméke, amely nélkül nincs életjelenség. A továbbiakban döntően a fizikai értelemben vett energiával foglalkozunk. Egy bizonyos állapotú fizikai rendszer energiája azzal a munkamennyiséggel adható meg, amellyel valamilyen kezdeti (referencia) állapotból ebbe az állapotba hozható. A fizikában érvényes az energia megmaradás törvénye, mely szerint zárt rendszer teljes energiája állandó marad, azaz az energia átalakítható egyik formájából a másikba, de nem lehet létrehozni, vagy megsemmisíteni. Einstein speciális relativitáselmélete bizonyította, hogy az energia megmaradás egy általánosabb megmaradási elv része (tömeg- energia megmaradás). Az energia négy alapvető formája: a) Gravitációs energia Például a vízerőmű a víz helyzeti energiáját alakítja át turbinák mozgási energiájává, ami a generátorokban elektromos energiává alakul. b) Elektromágneses energia

84 84 / 182 Ennek forrása lehet hőerőgép és belső égésű motor, melyekben az energia égésből, azaz kémiai átalakulásból (elektromágneses folyamat) származik. A biológiai energiák is elektromágneses eredetűek, hiszen az élőlények számára is kémiai folyamatok biztosítják az energiatárolást és -felhasználást. c) Gyenge magenergia Az ún. gyenge kölcsönhatás folyamataiból, radioaktív bomlásokból ered. Ez tartja fenn a Föld belső magas hőmérsékletét, ebből származik a geotermikus energia. d) Erős magenergia Az ún. erős kölcsönhatás tartja össze az atommagokat. Atommagok egyesülésekor a kötési energiának megfelelő nagy energia szabadul fel. Az ilyen magfúzió hozza létre a Nap és a csillagok energiatermelését. Mivel a földi időjárást és életet a Nap energiája tartja fenn (elektromágneses sugárzás), lényegében ide vezethető vissza az emberiség által felhasznált összes energiaféleség. Az emberiségnek fejlődése során egyre több energiára van szüksége eszközei, gépei működtetéséhez; ugyanakkor az élhető környezet megőrzése, a fenntarthatóság biztosítása érdekében a felhasználás ésszerűsítésére, takarékoskodásra kényszerül. A jelenlegi tudásunkból kiinduló jóslatok többféle jövő lehetőségét vázolják fel, a modellek különféle stratégiákat ajánlanak és remélhetőleg megtalálják az utat a fenntartható fejlődéshez. A rendelkezésre álló természeti erőforrások az alábbiak szerint csoportosíthatók. A) Kimeríthető, nem megújuló (stock) erőforrások a) Felhasználva elfogyasztott erőforrások: - hagyományos (fosszilis) tüzelőanyagok (fa, szén, szénhidrogének, kőolaj, földgáz); - fémes és nem fémes ásványok; - hasadó anyagok (urán, tórium, plutónium). b) Elméletileg újrahasznosítható erőforrások: - elemi ásványok (pl. kálisó); - visszanyerhető ércek. B) Ki nem meríthető (flow) erőforrások a) Megújuló (korlátlan) erőforrások: - napenergia; - szélenergia; - vízenergia (víz, árapály, hullám); - geotermikus energia (gyakorlatilag korlátlan). b) Megújítható (korlátozott) erőforrások: - biomassza (erdők, növényzet, állatállomány, halállomány); - termőföld; - édesvíz. Napjainkban a világon felhasznált energia közel 90 %-át fosszilis energiahordozókból állítjuk elő (1. ábra). A különböző energiaforrások hatékonyságát vizsgálva, az alábbi képet kapjuk: legkevésbé hatékonyak azok a források, amelyek valamilyen anyag mechanikai mozgását használják fel, mint pl. a levegőét a szélenergia, a vízét a hullám-, vagy árapály-energia;

85 85 / 182 közepesen hatékonyak a hagyományos (fosszilis) energiahordozók (szén, kőolaj, földgáz), de ezek készletei vészesen fogynak, az olaj és a gáz fogy el a leggyorsabban (kb. 50 év), a szén még kb. 200 évre elég. Korunk az emberiség történelmének ebből a szempontból kivételes szakasza (2. ábra), de a különleges periódus rövidesen véget ér; leghatékonyabbak (mai ismereteink szerint) a maghasadásból (fisszió) ill. a magfúzióból származó energiák, ezért az új generációs nukleáris erőművek fejlesztése világméretekben nagy erőkkel folyik [1, 15, 16]. 1. ábra. A világ energiatortája 2. ábra. A fosszilis tüzelőanyagok korszaka 2. ÉLETTERÜNK A FÖLD (globális problémák, fenntartható fejlődés) A Föld különleges bolygó: az egyetlen, ahol az élet biota formában létezik (biota = az élő organizmusok összessége az emberrel együtt). A földi élet leglényegesebb jellemzői: a fajok és azok közösségeinek biológiai stabilitása, továbbá a biota által elnyelt energiafluxus nagyon szigorú megoszlása a különböző méretű organizmusok között. A környezet stabilitásának megőrzése minden élő szervezet fő célja. A homo sapiens egy faj a biotán belül, melynek elsőrendű érdeke a globális bioszféra megőrzése, mert e nélkül nincs fenntartható fejlődés. Civilizációnk és a Föld ökológiai rendszerének alapvető kapcsolata három tényező (a népesség növekedése, a tudományos-technikai forradalom, és az éghajlatváltozás) egymást is erősítő hatására gyökeresen átalakult. Az emberiség már régen kilépett természetes

86 86 / 182 ökológiai környezetéből és a bioszféra erőforrásaiból jóval többet használ, mint amennyit az ökológiai egyensúly megenged. A világ népességnövekedésének lendülete rendkívül erőteljes (népességrobbanás). Időszámításunk kezdetén (Augustus császár uralkodása idején) kb. negyedmillió ember lakta a Földet, 1776-ra az USA megalakulásakor már az emberi népesség elérte az 1 milliárdot, a II. világháborút követő baby boom generáció meghaladta a 2 milliárdot, a mai középgenerációs nemzedék pedig még megéli hogy bolygónk népessége meghaladja a 9 milliárd főt (3. ábra). Vagyis: több mint tízezer nemzedék kellett ahhoz, hogy az emberi népesség elérje a 2 milliárdot, hogy azután egyetlen nemzedék élete során 2 milliárdról 9 milliárdra nőjön. A világ össznépessége 2010-ben 6,8 milliárd fő (ebből Kína 1,4 milliárd, India 1,1 milliárd, EU 0,5 milliárd). 3. ábra. A világ népességnövekedése Azt is figyelembe kell venni, hogy a biológia és az orvostudomány fejlődése révén az emberi életkor egyre hosszabbodik. Amíg pl. a Római Birodalom idején az átlagéletkor 30 év volt, jelenleg (2010-ben) 66 év, 2050-re várhatóan 76 év lesz (a fejlett országokban elérheti a 100 évet). Nem nehéz belátni, hogy a gyors népességnövekedés növeli a keresletet az energia, a víz, az élelmiszer az összes természeti erőforrás iránt. Egyre nyilvánvalóbb, hogy két évszázados tündöklés után végleg búcsút int az emberiség a kőolajnak, előbb-utóbb kimerülnek a készletek. Az egykori hét nagy olajtársaságból ma már csak négy működik. Jelenleg a világ energiatermelésében közel 40 %-os, a közlekedésben 90 %-os az olaj részesedése. Ekkora méretű olajfüggőség mellett sok szakértő beszél arról, hogy válsághoz és nemzetközi feszültségekhez fog vezetni egy kisebb méretű visszaesés is a termelésben. A fejlett országokkal párhuzamosan a fejlődő országokban is egyre nagyobb ütemben nő az olajtermékek felhasználása (pl. Kína az 1990-es években megduplázta fogyasztását). Hubbert King geofizikus (Shell Oil Kutatólaboratórium) volt az első, aki egy évi előadásában megjósolta, hogy az USA olajtermelése 1970-ben éri el a csúcsot (oil peak), ez be is következett. Az EWG (Energy Watch Group) által 2004-ben készített előrejelzés alapján a világ olajtermelése 2050-ig a 4. ábra szerint alakul [19].

87 87 / ábra. A világ olajtermelésének alakulása Richard C. Duncan egy tanulmányában [18] kimutatta, hogy bár a világ olajtermelése 1979-től 1999-ig növekedett, a világ népessége még nagyobb mértékben nőtt, tehát az egy főre eső termelés ebben az időszakban is csökkent től egy hirtelen esést jósolt meg a világ energiatermelésében, amit Olduvai szakadék -nak nevezett el, mert szerinte ugyanolyan kőkor követi az ipari társadalmat (!) mint amilyenre utaló leleteket találtak a tanzániai Olduvai szakadékban (5. ábra). Duncan az ipari civilizáció kezdetét abban az évben jelöli meg, amikor az olajekvivalens energia hordó/fő-ben eléri a maximumérték 30 %-át (1930), a végét abban az évben látja, mikor a csökkenő érték ismét 30 %-ra süllyed (kb ban). 5. ábra. Olajekvivalens energiatermelés/fő alakulása A másik globális probléma az utóbbi évtizedekben tapasztalható éghajlatváltozás (globális felmelegedés). A globális felmelegedés következtében emelkedik az óceánok és a felszín közeli levegő hőmérséklete, szélsőséges időjárási viszonyok alakulnak ki. A legelfogadottabb (bár nem bizonyított) vélemények szerint a globális felmelegedés emberi okokra vezethető vissza. Ezt támasztja alá, hogy a Naptevékenység és a vulkánosság alakulása a számítások szerint jelenleg a globális felmelegedés ellen hat. A 6. ábrán látható piros vonal a Föld északi félgömbje átlaghőmérsékletének változását mutatja. A közötti időszakra vonat-kozó görbék a lehetséges jövőbeli hőmérsékletváltozás becslését mutatják a jövőbeli üvegházgáz-kibocsátástól függően.

88 88 / ábra. Globális felmelegedési görbe alakulása Az éghajlat stabilitásának egyik feltétele, hogy a Föld légköréből annyi energia jusson ki, mint amennyi oda (a napsugárzásból és a Föld belső hőjéből) bekerül. A természetes üvegházhatás nélkül (az egyébként -273 o C-os világűrben mozgó) Földünk felszínének átlaghőmérséklete a jelenlegi 14 o C helyett -19 o C lenne. A természetes üvegházhatást először Joseph Fourier (francia matematikus és fizikus) vizsgálta 1824-ben. Az üvegházhatás a légkör azon hőmegtartó tulajdonsága, mely alapvetően a Nap sugárzásától, az üvegházhatású gázok (vízgőz, ózon, széndioxid, metán, nitrogénoxidok, fluorozott szénhidrogének, freonok, halonok) légköri koncentrációjától és az atmoszféra sűrűségétől függ. A túlzott mértékű (antropogén eredetű) üvegházhatású gázok (ÜHG) a Föld felszíne és a világűr között egyfajta falat alkotnak, visszaverve a világűr felé kisugárzódó energiát, ezzel melegedést okoznak ( lefelé átengedik a napsugárzást, felfelé nem engedik át a földfelszínről felfelé haladó hősugárzást). A legfontosabb üvegház-gáz a széndioxid, mely a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből, a növényekből (fotoszintézis) és az állatok kilég-zéséből származik ban (az iparosodás elindulása előtt) a széndioxid szintje kb. 280 ppm volt, jelenleg 350 ppm és tovább növekszik, a jóslatok szerint 2030-ra a gázok együttes koncentrációja elérheti a széndioxidban megadott 560 ppm értéket. A 7. ábra a különböző energiaforrások széndioxid-kibocsátását mutatja. A világ egyes régióinak üvegházhatású-gáz kibocsátását szemlélteti a 8. ábra [1]. Egyes gázok (freonok, klór és bróm) mennyiségének növekedése ugyanakkor összefüggésbe hozható az légkör ózonrétegének vékonyodásával, illetve az Antarktisz felett kialakult ózonlyukkal (mely a kritikus szint alá csökkent ózonréteg vastagságot jelenti).

89 89 / ábra. A különböző energiaforrások széndioxid kibocsátása 8. ábra. Az ÜHG-kibocsátás megoszlása a világon A Föld története során több hosszú távú globális lehűlés és globális felmelegedés váltotta már egymást. A egyes jégkorszakok (glaciálisok) között ún. interglaciálisok (jégkorszak közötti korok) vannak, melyek ciklikusan váltják egymást kb évenként. Az utolsó jégkorszak mintegy éve fejeződött be, most interglaciálisban, jégkorszakok közötti korban élünk [3, 4]. Az üvegházhatással szorosan összefügg a Broecker-conveyor elnevezésű globális tenger-áramlás, melynek esetleges leállása gyökeresen megváltoztatná Európa éghajlatát. A conveyor működése: az Atlanti óceán északi medencéjében az észak felé áramló meleg felszíni víz (Golf-áramlat) Izland közelébe érve még o C-os, a kanadai és a grönlandi hideg légáramlatok hatására azonban 1-3 o C-ra lehűl és az útközben elszenvedett párolgás miatt a sótartalma is magas. Lesüllyed és a mélyben elkezd dél felé áramlani, a továbbiakban az áramlat nagyobb része Afrika megkerülésével jut el a Déli óceán cirkumpoláros áramához, majd a távol-keleti trópusi övbe, ahol a felszínre tör és bonyolult utakon, Afrikát ismét megkerülve jut vissza az Atlanti óceánba. Ha az Atlanti óceán melegvíz utánpótlása megszakadna, az észak-atlanti medence éves középhőmérséklete 5-10 o C-kal csökkenne [19].

90 90 / 182 Attól függően, hogy a poláris régiókban mennyi édesvíz (jéghegyek olvadása!) adódik a sós tengervízhez, ez drámai változásokat okozhat, mert a sótartalom-különbség, ami az egész áramlást hajtja, nem is nagy (a tengervíz átlagos sótartalma 35 % 0 ). Broecker hipotézisének drámai üzenete az, hogy a legutóbbi 9-10 ezer év teljesen anomális szakasz a Föld történetében, olyan különleges adománya a természetnek, melyre igazán érdemes nagyon vigyázni (9. ábra). 9. ábra. A Broecker-conveyor A burmai származású U Thant, aki 1961 és 1971 között volt az ENSZ főtitkára, 1969-ben az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanács 17. ülésszakán az alábbi felhívással fordult a viág közvéleményéhez: Az emberiség történelme során most először vagyunk tanúi egy olyan világviszonylatú válság kibontakozásának, amely mind a fejlett, mind a fejlődő országokat érinti; az emberi környezet válságáról van szó. Ha a jelenlegi irányzatok továbbra is érvényesülnek, biztosra vehető, hogy veszélybe kerül az élet a földgolyónkon. Ezért sürgősen fel kell hívni a világ figyelmét azokra a problémákra, amelyek megakadályozhatják az emberiséget abban, hogy legmagasabb rendű törekvéseinek megvalósulását lehetővé tevő környezetben éljen. U Thant kezdeményezte az első környezetvédelmi világkonferencia összehívását, erre 1972-ben került sor Stockholmban, amelyen 113 állam delegációja vett részt. Az 1968-ban létrehozott Római Klub tudósai az 1970-es évek elején szintén felhívták a figyelmet: csak tiszta technológiákkal és ésszerű fogyasztással őrizhető meg a civilizáció. /Gábor Dénes/. A Római Klub 1972-ben tette közzé a Limits to Growth (A növekedés határai) című összefoglaló jelentését (Meadows-jelentés), melyben vizsgálták az energia- és nyersanyagforrásokat (1), az élelmiszertermelést (2), az ipari termelést (3), a népesség számának alakulását (4) és a környezetszennyeződést (5). Ezek alakulását követhetjük nyomon a 10. ábrán [6]. Sajnos a helyzet azóta rosszabbodott, 30 év után az elmúlt időszak tapasztalatait Meadows és társai a Limits to Growth: 30 year update (A növekedés határai 30 év múltán) című könyvben foglalták össze, mely magyarul is megjelent [5].

91 91 / ábra. A Római Klub 1972-es jelentése Az 1980-as években jelent meg a fenntarthatóság, vagy a fenntartható fejlődés (Sustaniable Development) fogalma a nemzetközi szakirodalomban; általános ismertségét Lester R. Brown a fenntartható társadalom kialakításával foglakozó műve váltotta ki, mely 1981-ben jelent meg ben az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága Közös jövőnk címmel kiadott jelentésében a gazdasági növekedés olyan új korszakának lehetőségét vázolta fel, amely a fenntartható fejlődés globális megvalósítására épít, megőrzi a természeti erő-forrásokat és amely megoldás lehetne a fejlődő országok nagy részében elhatalmasodó szegénység leküzdésére (A Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnök asszony által vezetett 22 tagú bizottságnak tagja volt a magyar Láng István akadémikus is). A jelentés nagyon röviden és tömören határozta meg a fenntartható fejlődés fogalmát (Brundtland-féle definíció): a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. A fenntartható fejlődés mint általános stratégiai cél bevonult a nemzetközi konferenciák, szervezetek dokumentumaiba és a nemzeti kormányok cselekvési programjaiba. Az ENSZ számos dokumentuma foglalkozott a kérdéssel, 2005-ben a World Summit Outcome Document például a fenntartható fejlődés három egymással összefüggő és egymást erősítő pillérét nevezi meg, ezek: - gazdasági fejlődés, - társadalmi (szociális) fejlődés, - környezetvédelem. Ökológiai szempontból Daly és Opschorr (1992) szerint a fenntartható fejlődésnek négy alaptétele van: a nem megújuló erőforrásokat nem használhatjuk nagyobb ütemben, mint ahogy a megújuló helyettesítők újraképződnek; a megújuló erőforrásokat nem használhatjuk nagyobb ütemben, mint ahogy azok újraképződnek; nem bocsáthatunk ki több szennyezőanyagot annál, amennyit környezetünk be tud fogadni; az emberi beavatkozások időtényezőjének összhangban kell lennie a természeti folya-matok időtényezőjével, azaz a megújuló nyersanyagok képződési ütemével és a hulladékok lebomlási sebességével [7, 8, 20]. Ahhoz, hogy ez a négy feltétel teljesüljön, mélyreható változásokra van szükség tudományos, műszaki gazdasági és társadalmi vonatkozásban, valamint szemléletmód terén is. Újra kell gondolnunk értékrendünket, fogyasztási szokásainkat, hozzáállásunkat a természethez és embertársainkhoz ban az emberiség éppen 365 nap alatt használt fel annyi megújuló természeti erőforrást, amennyi abban az évben képződött. Azóta ezeket egyre rövidebb idő alatt éljük fel, emiatt több mint 20 éve minden évben az emberiség a Túllövés Napjának (Earth Overshoot Day) elnevezett időponttól az adott év végéig egy valójában nem létező környezeti hitel -ből él

92 92 / 182 (ezt szemlélteti a 11. ábra). 11. ábra. A Túllövés Napjának alakulása A Nobel-díjas (1996) Richard Smalley (a fullerének egyik felfedezője) az emberiség előtt álló 10 legfontosabb globális kihívást aszerint rangsorolta, hogy melyik megoldása nélkül nem boldogulhatunk az utána következőkkel [9]: 1. Energiaellátás 2. Vízellátás 3. Élelmiszer ellátás 4. Természeti környezet megvédése 5. Szegénység megszüntetése 6. Terrorizmus és háború kiküszöbölése 7. A betegségek elleni küzdelem 8. Az oktatás korszerűsítése 9. A demokrácia biztosítása 10. A túlnépesedés megállítása A hierarchia csúcsán az energiaellátás található, miután ezen kihívás megoldása nélkül a vízellátó rendszerek (még ha sikerül is megfelelő mennyiségű vizet biztosítani) működésképtelenek, energia és víz nélkül nincs élelmiszertermelés, az élhető környezet pedig mindhárom előző kihívás megoldását feltételezi, Ezután következhet a további kihívások megválaszolása. A műszaki/technológiai fejlődés a trendek szerint exponenciális, ami egyes kutatók szerint azt jelenti, hogy az előttünk álló évszázadban az elmúlt húszezer évnek (!) megfelelő mértékű fejlődéssel kell számolnunk (Kurzweill, 2005). A műszaki- és természettudományok (komplex automatizálás, robottechnika, űrkutatás, új energiák, mesterséges intelligencia, anyagtudományok, nanotechnológiák, biotechnológia, alternatív energiák, környezetvédelem, biztonságtechnika, bioelektronika, orvostudomány, fissziós és fúziós nukleáris magreaktorok, információs technológiák stb.) fejlődési konvergenciájának eredményei éppen az első számú globális kihívásnak tekintett energiagazdálkodás terén is hamarosan megjelennek [10, 12-14]. Gábor Dénes ( ) hazánk világhírű Nobel-díjas (1971) tudósa, aki találmányaival és előrelátásával évtizedekkel megelőzte korát, optimista volt a globális problémákkal kapcsolatosan, így vélekedett: Bár a problémák jelentősek, legtöbbjüket meg lehet oldani, ha a

93 93 / 182 tudomány és a technika legújabb eredményeit alkalmazzuk. 3. AZ ELSŐ SZÁMÚ GLOBÁLIS KIHÍVÁSRA ADHATÓ VÁLASZOK Amint azt az előző fejezetben megállapítottuk, az emberiség első számú globális kihívása az energiaellátás biztosítása. Ezt a feladatot, melyhez közvetlenül kapcsolódik az ember okozta globális felmelegedés (üvegházhatás) mérséklése is, többféle módon oldhatjuk meg: a jelenlegi energiatermelő berendezések korszerűsítésével, hatásfokuk javításával, új technológiák (pl. kogenerációs, trigenerációs energiatermelés, tüzelőanyagcellák stb.) alkalmazásával; új típusú nukleáris erőművek üzembeállításával; megújuló energiaforrások (Nap-, szél-, víz-, geotermikus energia) használatával; megújítható energiaforrások (biomassza, termőföld, édesvíz, biohidrogén) használatával. A továbbiakban ezeket a lehetséges megoldásokat mutatjuk be röviden Energiahatékonyság növelése A világban jelenleg az energiatermelés döntő része a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével (szénerőművek, gáztüzelésű erőművek) történik. A szénerőművek átlagos termikus hatásfoka % (Kínában és Oroszországban %, Németországban %). A meglévő régebbi szénerőművek jövőjét gazdasági jellemzők és környezeti hatásaik határozzák meg. Az alacsony hatásfokú (30 % alatti) szénerőművek mindkét szempontból elfogadhatatlanok, azok bezárására kerül sor. Ha a világ valamennyi szénerőművének hatásfokát sikerülne 1 %-kal növelni, a légkört terhelő széndioxid mennyisége évi 260 millió tonnával csökkenne. A szénerőművek vonatkozásában azonban szóba jöhetnek az új szénerőmű megoldások is. A fejlesztés két irányban folyik: - hagyományos széntüzelésű gőzerőműveknél a gőzparaméterek igen jelentős növelése, - szénbázisú kombinált gáz/gőzerőművek különböző típusainak fejlesztése. A széntüzelésű szuperkritikus gőzerőművek fejlesztésére jelentős erőfeszítéseket, nemzetközi összefogást lehet látni, ezekkel ugyanis a világon rendelkezésre álló (még évig elegendő) szénvagyon környezetbarát hasznosítására a jövőben sor kerülhet. Az új típusú szénerőművekkel a szakirodalom szerint % hatásfok érhető el [21, 22]. A kogenerációs ill. trigenerációs megoldások (kapcsolt energiatermelés) új technológiáknak számítanak, annak ellenére, hogy a kogenerációs erőmű alapötlete nem új, Robert Stirling skóciai lelkész már 1816-ban feltalálta azt a külső hőtáplálású szerkezetet, mely a betáplált energiát az összes hőerőgép közül a legjobb hatásfokkal hasznosította. A napjainkban használatos villamos energiát termelő nagy erőművek és hőtermelő központok (SHP = Separate Heat or Power) csak az alapcéljuknak felelnek meg, vagyis az erőművek áramot, a hőközpontok pedig hőt/melegvizet termelnek. Ezek a régi műszaki színvonalú nagy erőművek és hőközpontok az áram, vagy melegvíz gyártásához szükséges technológiai hőmennyiségnek csak egy részét hasznosítják, a nem hasznosított hőt pedig többnyire hulladékhőnek tekintik és szétszórják. A kogeneráció az energiaátalakítás egyik leghatékonyabb technológiája, ugyanis a tüzelő-anyagban rejlő vegyi energia legnagyobb hányadát képes mechanikai munkává, ezen keresztül hő- és villamos energiává átalakítani. Ezzel a megoldással a hulladékhő kb. 2/3-át lehet még hasznosítani, így az összhatásfok % lesz (35-40 % villamos, % termikus). A kogeneráció tehát azonos primerenergia bázison egy folyamaton belül két különböző energiafajta (hő és villamos) előállítását jelenti, mely megvalósulhat gázmotorral és turbinával. A kapcsolt energiatermelés lényegesen nagyobb összenergetikai hatásfokkal valósítható meg, ami jelentős primerenergia-megtakarítást és ezzel kisebb széndioxid-kibocsátást eredményez. A 12. ábra azt mutatja be, hogy 30 egység villamos energia és 55 egység hőenergia megtermeléséhez hány egység primer energiára van szükség hagyományos ill. kogenerációs erőműveknél.

94 94 / ábra. A kogeneráció előnyei A gyakorlatban ezek a rendszerek ún. CHP (Combined Heat and Power) törpe-erőművek formájában jelennek meg, melyek hatékonyan alkalmazhatók pl. önkormányzatok, gyárak, szállodák, irodaházak, kórházak, iskolák, lakótelepek, laktanyák energiaellátására A CHP-rendszerek lehetnek gáz-, vagy gőzturbinás ill. belsőégésű rendszerek. Az ún. micro-chp családi házak áramellátására és fűtésére szolgáló egyik leghatékonyabb energia-előállítási technológia, mely úgy működik, hogy a falra szerelt kazánba integrálnak egy Stirlingmotort. A CHP különösen Észak-Európában kedvelt, ahol az év nagy részében fűteni kell. Ezeket a technológiákat az EU 2004-es CHP-direktívája (a kapcsolt hő- és áramtermelés támogatása) is preferálja. A másik megoldás, melyet az évtized elején fejlesztettek ki, a bioüzemanyaggal is működő kw teljesítményű mikroturbinák alkalmazása. A trigeneráció a hő-, villamos- és hűtési energia egyidejű előállítása, a kogeneráció tovább-fejlesztett formája. A CCHP (Combined Cooling Heating and Power) trigenerációs rendszerek a villamos energia mellett télen hőt, nyáron pedig (abszorpciós hűtő segítségével) hűtési energiát is termelnek, azaz négy különböző energiaformát állítanak elő esetenként szimultán: gőzt (víz, alkohol), elektromos energiát, melegvizet, hűtött hűtőfolyadékot [17] Új típusú nukleáris erőművek fejlesztése A maghasadáson alapuló nukleáris láncreakció lehetőségét Szilárd Leó ismerte fel (1933). A felfedezés után az ő elképzelése volt a geometriailag elválasztott fűtőelemek (urán) és moderátorok (grafit) elrendezése (1939), ami az első atomreaktorban meg is valósult. Az atomreaktor szabadalmát Enrico Fermi és Szilárd Leó nyerték el 1945-ben. Az első chicagói reaktor óta napjainkra sok különböző megoldás alakult ki.

95 95 / 182 Több mint fél évszázada ismert, hogy az atommagokat alkotó részecskék (protonok és neutronok) legerősebben a közepes méretű (kb. 50-es tömegszámú) atommagokban kötődnek egymáshoz. Ennek megfelelően nagy atommagok kisebbre hasításával (fisszió) nagy mennyiségű kötési energiát lehet felszabadítani, ahogy a mai atomerőművekben történik. Az atomreaktorok üzemanyaga leggyakrabban az urán 235-ös izotópja. Hasonló módon energiát lehetne nyerni a kisebb atommagok egyesítéséből (fúzió), ilyen folyamatok zajlanak a csillagokban is. Az atomok egyesítését akadályozza, hogy a pozitív töltésű atommagok erősen taszítják egymást. Részecskegyorsítóban, néhány tízezer voltos potenciálon felgyorsítva, a legkönnyebb elemek atommagjai már képesek magfúziós reakciókra. A lehetséges magfizikai folyamatok közül fúziós erőműben a deutérium és a trícium (a hidrogén két nehéz izotópja) közötti magreakció lenne a legkönnyebben megvalósítható. Tekintsük át röviden előbb a fissziós, majd a fúziós kutatásokat. Az atomerőművek a világ jelenlegi villamosenergia-termelésében kb. 17 % részesedést adnak, ez az energiaforrás a jövőben is nélkülözhetetlen marad. A részarány az USA-ban 20 %, az EU-ban 35 %, Franciaországban 80 % (exportál!), hazánkban 40 % (Paksi Atomerőmű). Az atomerőművek létesítésének extenzív szakasza az 1970-es évek végén lezárult. Az elmúlt évtizedekben az erőműépítési ütem lelassult, a régebbi típusú (első generációs) atomerőművi blokkokat üzemidejük végén sorra bezárták, sőt egyes országok elhatározták, hogy a jövőben fokozatosan lemondanak a fissziós energiatermelésről. A hanyatlás okai között első helyen a társadalmi elfogadottság (félelem, tájékozatlanság, konkurens energiatermelő ágazatok sikerei) problémája állt. Mára azonban világossá vált, hogy a többi energiatermelési mód összességében belátható időn beül nem tudja biztosítani a Föld lakosságának fenntartható fejlődését, ezért a maghasadáson alapuló energiatermelés újra a figyelem középpontjába került. A ma működő atomerőművek többsége a második generációhoz tartozik, ezeket között építették (ide tartozik a Paksi Atomerőmű is). Ezek biztonságosan működnek és általában olyan tartalékokkal építették őket, hogy tervezett üzemidejük lejárta után sem okoz műszaki gondot további működtetésük, az üzemidő éves meghosszabbítása. A jelenlegi polgári célú reaktorok leggyakoribb típusa a nyomottvizes reaktor (PWR = Pressurized Water Reactor), napjainkban 265 ilyen működik a világon. Eredetileg katonai tengeralattjárók meghajtására tervezték, ezért a többi típussal összehasonlítva ezek kicsi, de nagyteljesítményű reaktorok. A PWR-hez hasonló felépítésű és eredetű az orosz gyártmányú WER (Water Energy Reactor) reaktor, jelenleg 52 ilyen működik Kelet-Európa hét országában. Az Oroszországban gyártott másik sorozattípus a grafitmoderátoros forralóvizes reaktor, a hírhedt RBMK (reaktor bolsoj mozsnoszty kipjascsij), ilyen üzemelt az ukrajnai Csernobilban, ahol 1986-ban a világ legnagyobb polgári nukleáris balesete történt. A második legelterjedtebb típus a PWR továbbgondolásából kialakult forralóvizes reaktor (BWR = Boiling Water Reactor), ezekből 94 üzemel a világon. Elterjedt típus még a kanadai CANDU (Canada Deutérium Uránium), vagy PHWR (Pressurized Heavy Water Reactor) reaktor, mely ún. nyomott nehézvizes reaktor, ebből 44 üzemel hét országban (a 13. ábra egy ilyen reaktor működését mutatja be). 13. ábra. CANDU- típusú reaktor vázlata Az elmúlt évtizedekben jöttek létre a harmadik generációs atomerőművek, melyek jobb biztonsági és gazdaságossági paraméterekkel

96 96 / 182 jellemezhetők, ezek építése jelenleg is tart. Hátráltató tényezők a társadalmi elfogadottság nehézségei, ill. a második generációs erőművek üzemidő-meghosszabbítása. A harmadik generációs reaktorok típusai: ABWR (Advanced Boiling Water Reactor), ESBWR (Economic and Simplified Boiling Water Reactor), APWR (Advanced Pressurized Water Reactor), EPR ( European Pressurized Water Reactor), SWR ( Supercritical Water Reactor). Az USA 2000-ben kezdeményezte új típusú, negyedik generációs atomerőművek kifejlesz-tését nemzetközi projekt keretében. A Generation-IV International Forum (GIF) projektben résztvevők: USA, Kanada, Franciaország, Anglia, Svájc, Dél-Afrikai Köztársaság, Argentína, Brazília, és a Koreai Köztársaság ban az Európai Unió (az EURATOM) is a projekt tagjává vált, jelenleg napirenden van Oroszország, Kína és India csatlakozása is. A negyedik generációs atomerőművek körül állhatnak üzembe, jelentős kutatási programok megvalósítása árán. Valamennyi fejlesztendő típussal szemben alapvető követelmények: új típusú üzemanyagciklus kifejlesztése, gazdaságosság, természeti erőforrások fenntartása, keletkező hulladékok minimalizálása, biztonság és megbízhatóság, katonai célokra felhasználhatatlanság [24, 27, 28, 30, 34]. A GIF-projekt hat perspektivikus reaktortípust választott ki részletes tanulmányozásra: 1. Nátriumhűtéses gyorsreaktor (SFR = Sodium-Cooled Fast Reactor): zárt üzemanyag recirkulációs rendszer a plutónium hasznosítására, a technológia már ismert, új változata között megjelenhet. 2. Magas hőmérsékletű gázhűtéses termikus reaktor (VHTR = Very-High Temperature Reactor): ezt a villamos energiatermelésen túl termokiémiai hidrogén termelésre is kívánják használni, 2020 körül várható. 3. Szuperkritikus vízhűtésű reaktor (SCWR = Supercritical-Water-Cooled Reactor): a víz nyomása és hőmérséklete is a víz termodinamikai kritikus pontja (22,1 MPa, 374 o C) felett van. Egyszerű felépítés, jó hatásfok, gazdaságosság jellelmzi, de a biztonsági problémák még megoldatlanok, rendszerbe állításuk ben történhet. 4. Ólom-bizmut hűtéses gyorsreaktor ( LFR = Lead-Cooled Fast Reactor): villamos energia és más termékek (pl. hidrogén és ivóvíz) együttes előállítására tervezik, kis teljesítménnyel. A típusra vonatkozó tapasztalatok a volt szovjet atomtengeralattjárók reaktoraiból származnak, üzembeállítás legkorábban ben. 5. Gázhűtéses gyorsreaktor (GFR = Gas-Cooled Fast Reactor): héliumhűtésű, zárt üzemanyagciklusú reaktor 850 o C kilépési hűtőközeg-hőmérséklettel, közvetlen gáz-turbinás kapcsolódással jó hatásfokú villamosenergia-termelést, valamint folyamathő előállítást (hidrogéntermelést) is lehetővé tesz, körül várható az üzembe állítás. 6. Olvadéksó-hűtéses reaktor (MSR = Molten Salt Reactor): ennél a típusnál urán- és/vagy plutónium-fluoridot tartalmazó olvadt sókeverék szolgál üzemanyagként és hűtőközegként egyaránt, a kifejlesztés várhatóan csak 2030 körül fejeződik be. Ahhoz, hogy 2050-ig stabilizálhassuk a széndioxid-kibocsátást 2000 fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművet kell kiváltani a következő 40 évben. Ez annyit tesz, mintha hetente építenénk egy atomerőművet. Peter E. Hodgson, az Oxfordi Egyetem fizikusa így érvel [1]: Találhatunk-e minden héten 500 km 2 területet, hogy oda 4000 szélkereket telepítsünk? Vagy befedhetünk-e 10 km 2 -nyi sivatagot napelemekkel, amelyeket állandóan tisztán kell tartanunk? Az árapály energiáját felhasználó erőművek nagyobb energiát képesek előállítani, de találhatunk-e egy-egy új Severn-torkolatot és építhetünk-e oda 5 hetenként egy 9 Mrd fontba kerülő duzzasztógátat? Ugyanez a kérdés feltehető az atomenergiával kapcsolatban is. A válasz az, hogy az 1980-as években az arány 23 erőmű/év volt (1983-ban 43 erőmű épült), a hetenkénti építési arány tehát megvalósítható. Az atomenergia egy jól bevált, megbízható energiaforrás, míg a többi alternatíva nagyrészt csak vágyálom. A következő néhány évben az atomerőművek száma valószínűleg csökkenni fog, ha a régebbiek kiesnek és nem építünk újakat. Később fel fogják ismerni, hogy több atomerőműre van szükség, feltehetően a kutatási fázisban lévő gyorsreaktorokat részesítik előnyben. A termikus reaktorok kiesése és a gyorsreaktorok belépése közt időszakot úgy is át lehet vészelni, hogy hulladék-transzmutációs reaktorokat építünk, melyek úgy semmisítik meg a többi atomreaktorban keletkezett hulladékot, hogy közben energiát termelnek [1]. Az emberiségnek van egy eddig kiaknázatlan energiaforrása: ez az energiaforrás (mely a földi életet fenntartó Napunkat is működteti) az atomok magjainak egyesülésekor felszabaduló magfúziós energia. A magfúzió olyan magreakció, melynek során két kisebb atommag

97 97 / 182 egyesül, egy nagyobbat eredményezve. Ez a folyamat játszódik le a csillagokban és a hidrogénbomba robbanásakor. Henry Russel amerikai csillagász 1919-ben matematikailag leírta ezt a folyamatot, melynek során a Nap hidrogénatomjai egyesülnek: hélium atommagok és hatalmas energia keletkezik Einstein 1905-ös híres képlete (E = mc 2 ) szerint az anyag kicsiny mennyisége is óriási energiává alakítható át (lásd 14. ábra). 14. ábra. Deutérium-trícium (DT) reakció Lényegében ha közvetetten is ma is szinte kizárólag fúziós energiát használunk: a szén, az olaj, a földgáz a Nap sugaraitól felnövekedett ősi növények (fosszíliák) maradványai. A vízerőműveket hajtó folyók azért folynak, a naperőművek azért működhetnek, a szél azért fúj, mert a Napban egyesülő atommagokból származó elektromágneses sugárzás a Földre jut. Elvileg a Földön is építhető fúziós erőmű. Ha a fúziós energiatermelés megvalósul, képes lesz hosszú távon energiát szolgáltatni az emberiségnek. Üzemanyaga a hidrogén két izotópja, a deutérium és a trícium keveréke. A deutérium évmilliókig elegendő mennyiségben megtalálható a természetes vizekben, a radioaktív trícium pedig előállítható Földön szintén hatalmas mennyiségben található fémből a lítiumból neutron besugárzással, a fúziós üzemanyag tehát gyakorlatilag korlátlanul rendelkezésre áll. A fúziós reaktorban nem keletkeznek több ezer évig sugárzó kiégett radioaktív végtermékek, nem termel szennyező anyagokat és üvegházhatású gázokat és baleset esetén is ártalmatlan környezetére. A fúziós energiatermelés mai ismereteink szerint megvalósítható, a fúziós erőművekkel nagy mennyiségű energia termelhető. A megoldás persze nem egyszerű, a Nap belső hőmérsékleténél tízszer forróbbra, millió o C-ra kell hevíteni és ezen a hőmérsékleten minden más anyagtól távol mágnesek segítségével össze kell tartani a fúzióra alkalmas üzemanyagot ahhoz, hogy beinduljon a magegyesülés. A fúziós kutatások két irányban folynak: összetartás nélküli folyamatokkal (inerciális fúzió) és mágneses összetartású plazmákkal. Az inerciális fúzióhoz a DT üzemanyagot a szilárdtestsűrűség kb. tízszeresére kell összenyomni, lézerrel, atomnyalábokkal, vagy sugárzással. A DT reakció egységnyi tömegből igen nagy mennyiségű energiát termel, egy 1 GW telje-sítményű reaktor évente csak néhány száz kg D és T alapanyagot igényelne (a 14. ábrán egy DT reakciós fúziós erőmű elvi működése látható).

98 98 / ábra. DT reakciós fúziós erőmű A plazmákkal folyó kísérletek az 1950-es években kezdődtek, mai tudásunk szerint a tórusz alakú berendezések látszanak leginkább alkalmasnak, ezek közül a tokamak nevű konfigu-ráció jutott legközelebb a gyakorlati hasznosításhoz, melyben mágneses fúzió zajlik (JET = Joint European Torus, Culham, Anglia, 15. ábra ). A fúziós erőműveknél megszaladás, leolvadás jellegű balesetek nem tudnak bekövetkezni, mivel a forró plazma bármilyen probléma esetén a másodperc töredéke alatt lehűl és a fúziós reakció leáll. A keletkező neutronokkal szemben a berendezés körüli szokásos sugárvédelmi eljárások (pl. betonfal) tökéletes védelmet nyújtanak. A trícium mennyisége magában a plazmában igen kicsi, kevesebb, mint 1 gramm. A számítások szerint a köpenyben, tárolókban, csővezetékekben összesen kb. 1 kg trícium lenne. Egy esetleges baleset során a radioaktív anyagoknak az épületből való kiszivárgása sem okozna olyan mértékű sugárzást, ami az erőmű területén kívül kitelepítést igényelne. 15. ábra. JET-tokamak karbantartása Amint a JET-et bemutató kép is szemlélteti, a mai tokamak-berendezések nagy méretűek és igen bonyolultak. Az eddigi eredmények alapján 7 partner (EU, USA, Oroszország, Japán, Kína, Dél-Korea, India) megállapodott egy reaktor méretű és teljesítményű új berendezés létrehozásáról (ITER = International Thermonuclear Experimental Reactor) a franciaországi Cadarach-ban (a reaktor makettje a 16. ábrán). A reaktor építése 2009 végén elkezdődött, várható költsége 5 Mrd Euro. Az ITER kb. 500 MW fúziós teljesítmény

99 99 / 182 fenntartására lesz képes 400 másodpercen keresztül, ezalatt kb. fél gramm DT keverék fúziója zajlik majd le a rektortartály 840 m 3 térfogatában. A kísérletek kb. a 2020-as évek elején kezdődhetnek. Párhuzamosan folyik japán közreműködéssel az IFMIF (International Fusion Materials Irradation Facility = fúziós anyagbesugárzó berendezés) projekt, a kettő tapasztalatait felhasználva kezdődhet a DEMO program indítása kb. a 2030-as évek közepén. A DEMO már energiát ipari szinten is előállító 2000 MW-os fúziós reaktor lesz. A mai információk alapján jó eséllyel állíthatjuk, hogy három évtized múlva megkezdődhet a fúziós energia-termelés kora. Ennek elterjedése még ezután is évtizedekbe telik, ezért a XXI. sz. első felében a fúziós energiatermelés még várhatóan nem fog jelentősen hozzájárulni a fosszilis energiahordozók pótlásához [29, 35]. 16. ábra. ITER-makett 3.3. Megújuló energiaforrások használata A világ növekvő energiaszükségletének fedezésére vonzó lehetőséget kínálnak a megújuló energiák. Érvényesülésük legfőbb akadálya, hogy nehezen válnak versenyképessé, mert nagy a fajlagos beruházási költségük. Ennek ellenére érdemes a megújuló energiák kiaknázását ösztönözni és támogatni, mert ezek elégítik ki leginkább a fenntartható fejlődés követel-ményét. A 17. ábrán látható folytonos görbe a világ energiaszükségletének lehetséges alakulását mutatja a XXI. században, azt feltételezve, hogy a növekedés üteme az energia-takarékos szemlélet hatására a XX. századra jellemző átlag fele körül alakul (ez a felfogás a jelenlegi ismereteinket tükrözi, amit a tudomány és technika fejlődése lényegesen módosíthat).

100 100 / ábra. A megújuló energiák felhasználása 2100-ig Az ún. alternatív energiaforrások egyik csoportját képezik a megújuló energiaforrások, melyek emberi léptékben korlátlan ideig rendelkezésre állnak. A megújuló energiákat két fő csoportra oszthatjuk, aszerint, hogy a Földön kívülről (a Napból), vagy a Föld belsejéből származnak-e. A földi életet a Nap sugárzása tartja fenn, a napkályha már mintegy 4,6 milliárd éve ég és emberi számítás szerint még további 5-6 milliárd évig nem alszik ki. A jelenleg használt fosszilis tüzelőanyagokat is a Nap energiája hozta létre évmilliókkal ezelőtt. A napenergiából megújuló energiaformák: maga a napenergia, a szélenergia, a vízenergia, a biomassza. A Földünk belsejéből származó geotermikus energia (vagy földhő) pedig hosszú bomlási idejű radioaktív izotópokból (thórium, uránium, kálium) származó hőenergia. A radioaktív bomlásból származó energia exponenciálisan csökken, a mértéke a Föld megalakulásakor (kb. 4 milliárd évvel ezelőtt) kb. ötszöröse lehetett a mainak. A geotermikus készletek nem kimeríthetetlenek, de szinte elképzelhetetlenül nagyok, a földkéreg felső 10 km-e több mint szer annyi energiát tartalmaz, mint a ma ismert olaj- és földgáz-készletek energiája A Nap energiája A Napot számos ókori civilizációban természetfeletti jelenségnek tekintették és istenként tisztelték (pl. az ókori Egyiptomban főistenként: Amon, Ré, Aton néven). A napenergia termikus hasznosítása az emberiség több évszázados vágya. Már az ókorban is építettek a mai szóhasználattal élve ún. szolár-házakat. Az ősi Egyiptomban, Indiában, Görögországban, Japánban a napsugárzás ezt lehetővé is tette. A görög Xenophon (i.e ) azt tanácsolta: a házak déli oldalát építsék magasabbra, hogy a téli napot befoghassák. A tipikus korabeli görög lakóház ennek megfelelően déli tájolású volt, ezen az oldalon előreugró tetőszer-kezettel, melyet oszlopok támasztottak meg (porticus). A tetőszerkezet megakadályozta, hogy a nyári napsütés a belső helyiségeket melegítse, az alacsonyan járó téli Nap viszont besütött (Szókratész: A jó lakóház nyáron hűvös, télen meleg ). A görög Archimedes (i.e ) napenergiával kapcsolatos kutatásai nemcsak elméleti, hanem fontos gyakorlati eredményeket is hoztak. A szicíliai főváros (Sirakuza) római meg-szállásakor (i.e. 212-ben) - egyes források szerint tükrökkel, mások szerint a védők pajzsaival - a Nap sugárzásának koncentrálásával lobbantotta lángra a római hajókat. A rómaiak a napenergiához való jogot törvényileg szabályozták (Justinianus törvénykönyve), korlátozásokat írtak elő az épületek egymástól való távolságára, magasságára, hogy a szomszédos épületeket ne árnyékolják. Mivel a Római Birodalom kiterjedése igen nagy volt, a különböző klímájú területekre más-más építészeti megoldásokat dolgoztak ki (Vitruvius). A rómaiak ismerték már az üveget, így az üvegházhatást is hasznosítani tudták. Európában a nap melegének hasznosítása akkor került előtérbe, amikor Galilei ( ) feltalálta a lencsét. Az első napmelegtárolót (a síkkollektorok ősét) a svájci de Saussure ( ) építette meg öt üvegtárcsát egymásra helyezve, úgy, hogy köztük levegőrétegek voltak. Az ipari forradalom idején például Augustin Mouchot francia matematikus célja egy olyan kazán építése volt, amely napenergia segítségével az akkor használatban lévő gőzgépek működtetésére is alkalmas. Az évi Párizsi Világkiállításon mutatta be napkazánját, melynek csonkakúp alakú reflektora 5 m átmérőjű volt (18. ábra). A berendezés gőzgépet működtetett, mely óránként 2000 liter vizet szivattyúzott. Ugyanezzel a berendezéssel alkoholt desztilláltak, ételeket főztek, sőt egy hozzákapcsolt hűtőberendezés segítségével jégkockákat is előállítottak. Munkásságával Mouchot megteremtette a modern szoláris technika alapjait [62, 67].

101 101 / 182 A civilizáció története során volt már néhány energiaválság, ilyenkor szinte mindig a napenergia jelentette a kiutat. Aztán mindig jött valamilyen új, olcsó energiaforrás és napenergia nyomban gazdaságtalanná vált. Az újabb válságok újabb lendületet adtak a kutatóknak, akik az elődök eredményeit továbbfejlesztve tovább léptek. 18. ábra. Mouchot napkazánja 1878 Éltető csillagunk, a Nap, egy gáznemű sugárzó gömb, benne koncentrálódik a Naprendszer tömegének 99,87 %-a (a fennmaradó tömegrész háromnegyedét pedig a Jupiter teszi ki). A Nap a földtől kb. 15 millió km-re van, ami fénysebességgel 8,3 perc. A Nap átlagos sűrűsége a Föld átlagos sűrűségének csak egynegyede, a víz sűrűségének 1,4-szerese, hiszen főként könnyebb kémiai elemek alkotják (73 % hidrogén, 25 % hélium, 2 % nehezebb elemek). A Nap középpontjában a hőmérsékletet kb. 15 millió K-re, a sűrűséget pedig kg/m 3 -re becsülik (a felszíni hőmérséklet 5800 K). A Nap rádiuszának mintegy egynegyedéig terjedő központi mag fúziós atomreaktorként működik (hidrogénatomok magjai egyesülnek, héliumatommagok jönnek létre). A Napból áradó fantasztikus mennyiségű energia esősorban közeli ibolyántúli, látható és infravörös sugárzás formájában hagyja el a csillagot, de emellett más sugárzást (gamma- röntgensugarak, rádióhullámok) és elemi részecskéket is kisugároz (Napszél). A Nap sugárzási teljesítménye (másodpercenként kisugárzott energia): 3, W, ennek mintegy milliárdod része éri el a Földet. A földi légkör 1 m 2 -ére merőlegesen beeső teljesítmény a Napállandó (szoláris konstans). A napállandó értéke a Föld közepes Naptávolságában értelmezve /- 3 W/m 2. A földi légkör külső határára érkező napsugárzásnak csak egy része éri el a földfelszínt, a sugárzás 26 %-a visszaverődés és szórt sugárzás formájában a világűrbe visszasugárzódik, 23 %-át a légköri gázok elnyelik és hővé alakítják, további 10 %-át a földfelszín veri vissza (ez is elnyelődik a légkörben), így a földfelszínre 41 % jut (19. ábra).