Mezőgazdasági melléktermék-hasznosításon alapuló élelmiszer- és energiatermelés lehetőségei kisüzemi méretekben

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mezőgazdasági melléktermék-hasznosításon alapuló élelmiszer- és energiatermelés lehetőségei kisüzemi méretekben"

Átírás

1 Gabnai Zoltán Mezőgazdasági melléktermék-hasznosításon alapuló élelmiszer- és energiatermelés lehetőségei kisüzemi méretekben Possibilities of small-scale food and energy production based on utilization of agricultural by-products Debreceni Egyetem GTK, PhD-hallgató Bevezetés A fenntarthatósági kritériumok szem előtt tartása végett napjainkban egyre inkább előtérbe kerülnek az olyan technológiák, amelyek anyagtakarékos és környezettudatos, egyben energiahatékony módon, komplex rendszerként többcélú alapanyag-termelésre képesek. A hangsúly az egyes alkotóelemek megfelelő megválasztásán és méretezésén, valamint a keletkező melléktermékek hatékony felhasználásán van, amely relatíve kis területigény mellett teheti lehetővé a fenntartható működést. A fenntarthatóság szempontjából pedig elengedhetetlen az olyan technológiákra és megoldásokra való törekvés, amelyek a lehető legkisebb környezeti terhelést jelentik. Így az egyes területekhez kapcsolódóan mindinkább előtérbe kerülnek az olyan technológiák és megoldások, amelyek: hatékony, környezetbarát melléktermék/hulladék-kezelést tesznek lehetővé, jó hatásfokú és környezettudatos működést és energiatermelést valósítanak meg, energia- és anyagtakarékos, hatékony élelmiszer-termelést végeznek. A felvázolt rendszer jellemzői, rendszeralkotók Munkámban speciális felépítésű rendszert vázolok fel, amelyben egyidejűleg történik hulladék-ártalmatlanítás, melléktermék-hasznosítás, élelmiszer- és energiatermelés. A rendszer tulajdonképpen egy lépésként fogható fel az élelmiszer- és energiatermelés közötti ellentmondások oldására, valamint a fenntarthatóság és a hatékony hulladékgazdálkodás elősegítésére. A konkrét rendszer elsődleges alapanyaga a sertés hígtrágya és letermett gomba-termőközeg (valamint egyéb zöldhulladékok), amelyek ártalmatlanítása a villamos energiát és hőenergiát előállító biogáz-üzemben, valamint az algás rendszerben történik. A tisztított víz később növényi öntözésére használható, vagy további technológiai elemek bekapcsolásával halak életteréül szolgálhat. A halak által termelt szerves anyag pedig növények és gombák tápanyaga lehet, amelyek további lépéseket követően szintén hasznosíthatók. A rendszer inputjai és outputjai körfolyamatot alkotva, egymást kiegészítve biztosítják a költséghatékony, fenntartható működést. 122

2 1. ábra: A rendszer sematikus ábrája Forrás: saját szerkesztés A fenti (1. számú) ábrán az általam felvázolt koncepció sematikus ábrája látható. Felül az alapanyag-források és input anyagok láthatók, az ábra alsó részénél pedig a magasabb hozzáadott értékű outputok szerepelnek. A rendszerben kiemelt hangsúly van a körfolyamatokon és az anyagtakarékosságon. A továbbiakban az egyes rendszeralkotók jellemzőit és sajátosságait fejtem ki, valamint olyan kapcsolódó példákat említek, amelyek a napjainkban aktuális kutatás-fejlesztési eredményeket és kezdeményezéseket foglalnak magukban. A keletkező (mezőgazdasági) hulladék, mint a biogázüzem alapanyaga Az általam felvázolt rendszer egyik fontos tulajdonsága annak hulladék-hasznosító kapacitása. Ez a biogázüzem alapanyagául szolgáló, mezőgazdasági eredetű hulladék többféle lehet: akár állattartó telepekről származó trágya és technológiai szennyvíz, akár növénytermesztésből vagy gombatermesztésből származó, magas szervesanyagtartalmú hulladék. Így egy kötelező jelleggel, hagyományosan magas költségen ártalmatlanítandó, folyamatosan és nagy mennyiségben keletkező melléktermék költséghatékony hasznosítására, egyben ártalmatlanítására nyílik lehetőség. Magyarországon az állatállománynak az utóbbi évtizedben tapasztalt csökkenő tendenciája 2010-re megállt, egyes

3 állatfajoknál (pl. szarvasmarha) enyhén növekedett. A szarvasmarha állomány 62%-át gazdasági szervezetek, 38%-át egyéni gazdaságok tartják, míg a sertésállománynál az arányok 74%, illetve 26%. Az óriási mennyiségben keletkező hígtrágya igen komoly környezetvédelmi előírásokat kielégítő módon történő kezelése és ártalmatlanítása az állattenyésztők számára jelentős problémát okoz. A tárolás és kezelés során igen költséges berendezések építésének kötelezettsége és ártalmatlanítási technológiák alkalmazása a költségek növelésével még inkább nehéz helyzetet alakított ki az állattenyésztők körében (KSH, 2015). Az állattartó telepeken éves szinten millió tonna hagyományos konzisztenciájú szerves trágya keletkezik, amelyből 15 millió tonna körüli mennyiség a szarvasmarhatrágya, a többi pedig elsődlegesen a sertés- és baromfitartásból származik (I1). A sertéstelepek túlnyomó része almozás nélküli technológiára van berendezkedve, amelynek velejárója a jelentős mennyiségű hígtrágya képződése (BAI, 2013). Üzemmérettől függetlenül a következők szerint alakul az állatok fajlagos trágyatermelése: szarvasmarhánál 5-10 t/év, míg sertésnél 0,8-1,3 t/év (I2). Feltételezésem szerint az állattartó telepekről homogén, nehézfémektől és szélsőségesen toxikus anyagoktól mentes hígtrágya kerül ki, amely a komoly környezetvédelmi kötelezettségek mellett egyben lehetőséget is jelenthet a gazdálkodóknak. az adottságoknak és körülményeknek megfelelő, szakszerűen kidolgozott tisztítási rendszer akár (másodlagos) élelmiszer-termelésre, akár egyéb jelentős hozzáadott értéket képviselő piacképes outputok előállítására adhat módot, így a követelményeket kielégítő tisztítási tevékenység mellett javítva az állattenyésztési ágazat gazdaságosságát. További alapanyag-forrás lehet a rendszerben például a növénytermesztés során keletkező zöldhulladék, a szántóföldi kultúrák szármaradványai vagy éppen a gombatermesztés során keletkező elhasznált termőközeg, amely felhasználása egyébként nem megoldott. Az utóbbi időben egyre több gombatermesztő vállalkozás jelent meg (SALLAI, 2012), a tevékenység kedvező gazdaságossága, jövedelmezősége miatt (GYŐRFI, 2001). Utóbbira egy innovatív magyarországi példa a Pilze- Nagy Kft. által úttörő fejlesztésként kialakított rendszer. Az évi 1,2 millió m 3 biogázt előállító üzembe éves szinten 7-9 ezer tonna mezőgazdasági szerves anyagot táplálnak be. E mennyiség jó része (kb. 3 ezer tonna letermett táptalaj évente) a gombatermesztésből származik, amelyet sertéstenyésztő üzemből származó hígtrágyával, illetve silókukoricával egészítenek ki. A biogáz-előállításhoz szükséges szerves anyagok közel egésze mezőgazdasági hulladék vagy melléktermék. A letermett alapanyag helyben van, a sertéstrágyát pedig közeli telepekről szállítják az üzembe, így nincs jelentős teherforgalom (I3). A rendszer hulladék-hasznosítási kapacitása az újrafeldolgozáson keresztül ily módon összhangban van az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben ( ) megfogalmazott célkitűzésekkel is (2. számú ábra): 2. ábra: A hulladékgazdálkodás hierarchiája Forrás: Internet 4 124

4 A következő technológiai elem, a biogázüzem Elmondható, hogy a hazai biogázüzemek elsődlegesen hulladék-gazdálkodási céllal valósultak meg, és a keletkező biogázból szinte kizárólag villamos áramot és hulladékhőt állítanak elő (BAI, 2007). Az általam felvázolt rendszerben a hagyományos energiatermelő funkció mellett egyik fontos tényező, hogy a nedves technológiájú biogáz-reaktorban a magas hőmérsékleten történő kezelés során elpusztulnak a különféle kórokozók, káros mikroorganizmusok, amelyek később így nem jelentenek problémát sem a későbbi algás tisztítás, sem pedig a szántóföldre való kijuttatás során. Másik előny, hogy ily módon lehetőség van a tisztább, homogén folyékony frakció előállítására a későbbi technológiai/tisztítási elemek részére. További jelentős pozitívum, hogy a biogáz üzemek esetében kardinális kérdésként megjelenő hulladékhőhasznosítás is megoldott: a hő egy részével a fermentorok hőigényét fedezik, míg másik részével a gombatermesztő sátrak vagy éppen egy későbbi lehetséges technológiai elem, az akvapónia hőigényét fedezhetik. Az üzemméretre vonatkozóan a biogáz-üzem megvalósíthatósága érdekében annak mérete (így a fermentálandó alapanyag mennyiségének is) meg kell, hogy haladjon egy bizonyos méretet ahhoz, hogy hatékonyan és fenntarthatóan üzemelő rendszert lehessen kialakítani. Ennek érdekében a kisebb üzemeknek összefogással, közös megvalósítású biogáz-üzemet, és hozzá kapcsolódó egyéb technológiai elemeket érdemes tervezni, szem előtt tartva a szállítási távolságok minimalizálását. Az algás rendszer Az algás rendszerben a biogázüzem kierjedt csurgaléklevének utótisztítása történik. Ez lehetőséget ad olyan jelentős hozzáadott értéket képviselő outputok előállítására, amely a hagyományos rendszerekben nem jelenik meg. Az algák több szempontból igen hatékony rendszerként működhetnek, hozzájárulva a fenntarthatósági törekvésekhez (GRASSELLI SZENDREI, 2012). Fontos tény, hogy a biogáz-előállításnak és az algás tisztításnak egymást kiegészítő szerepe van, ugyanis előbbi a szerves anyagokat hasznosítja, míg utóbbi (vagyis az algás tisztítás) a szervetlen alkotók jelentős részét szűri ki a vízből, és alakítja fotoszintézis útján szerves anyaggá, O 2-kibocsátás mellett. Az algafajok magas fotoszintetikus aktivitása a többi szántóföldi növényhez képest kiemelkedően magas hozamok elérését teszi lehetővé, 5-7% körüli hatásfokkal. Az algák számára a levegőből és vízből felvehető CO 2-mennyiség alacsony, ezért terméskorlátozó tényezőként sok esetben éppen a széndioxid hiánya jelentkezik, ezért ennek pótlására akár a biogázüzem által kibocsátott CO 2-gáz is alkalmas lehet (BAI GABNAI, 2014). A mikroalga megfelelő módszerekkel történő betakarítását követően pedig a megtermelt algát többféle módon hasznosítani lehet a termesztés céljától és lehetőségeitől függően. Az alga hasznosítási lehetőségeinek részletezésére jelen cikkben részletesen nem térek ki, elmondható azonban, hogy az egyes hasznosítási módok között (energetikai biomassza, takarmányozás, élelmiszeripari/vegyipari alapanyag, gyógyszeripar/kozmetikai ipar) nagyságrendi különbségek vannak, az értékesítési árakat és ezzel együtt természetesen a ráfordításokat illetően. Az állattenyésztési ágazatok (elsősorban a sertés ágazat) esetében az alkalmazott takarmányok fehérjetartalmának növelése jogszabályba foglalt célkitűzés, emellett lehetőség adódhat akvakultúrában történő felhasználásra is, a halak, vagy azok táplálékául szolgáló puhatestűek, egyéb állatok számára (ROBIN, 2012). Az elsődleges cél a jövedelmezőség javításának céljából természetesen az, hogy a lehető legmagasabb hozzáadott értékű technológia meghatározását követően annak megfelelően történjen az algatermesztés, az adott üzem, telep adottságainak és körülményeinek megfelelően. Az akvapónia rendszerbe építése Az algás medencé(ke)t követően egy további technológiai elem lehet a halas medence, amelyben a keletkező halürüléket akár az algás medencébe, akár egy további szakaszban akvapónia jellegű növénytermesztési rendszerben vagy akár a gombatermesztés termőközegének egyik alkotóelemeként is fel lehetne használni. Az

5 előző egy napjainkban kibontakozó technológiának számít, amelyben folyamatos a kutatás-fejlesztési tevékenység, több esetekben az algás technológiát is beépítve. Algás szennyvíztisztítással egybekötött komplex (akvakultúrát és növénytermesztést is magába foglaló) rendszerrel kapcsolatos kutatás-fejlesztési tevékenységet végez például az amerikai Econopex cég. Az egyes részegységek működésének összehangolásánál tehát kiemelt figyelmet kell fordítani a méretezésre. Az előzetes információk alapján az algatenyészetet és a biogáz-üzemet, valamint az akvapónia elemeit (akvakultúra és hidropónia) szükséges egy termelési volumenre hozni. 3. ábra: Az akvapónia elvi működése Az akvapónia működésének sematikus, egyszerűsített ábráját láthatjuk a fenti (3. számú) ábrán. Forrás: Lapere, 2010 alapján Az akvapónia az akvakultúra és a hidropónia előnyeit ötvözi, miközben egyfajta körfolyamat valósul meg a két rendszeralkotó között. A talaj nélküli élelmiszertermelés e két, leghatékonyabb módjának integrációja különösen foglalkoztatja a kutatókat az utóbbi évtizedekben. Habár az állati melléktermékre, ürülékre alapozott növénytermesztés, és egyúttal tisztítás alkalmazása természetesen már a korai civilizációktól kezdve ismert és alkalmazott, a haltenyésztés és növénytermesztés e modern megoldásának kifejlődése az 1970-es években kezdődött Észak-Amerikában és Európában. Napjainkra az akvapónia a modern élelmiszer-előállítás egyik ígéretes, helytakarékos és környezettudatos alternatívája. Az 1980-as évektől kezdve zajlik a kísérletezés az akvakultúra és a hidropónia integrálására, azonban jelentősebb hatékonyságbeli fejlődés csak az 1990-es évekre volt megfigyelhető, a rendszerelemek, a biofiltráció és az optimális állat-növény arányok kikísérletezésével. Ily módon olyan zárt rendszerek lettek kialakítva, amely a víz- és tápanyagok körforgásával kifejezetten víztakarékos módon, kis mennyiségű külső anyagbevitel mellett megfelelő módon képes biztosítani a rendszer fenntartható működését (FAO, 2014). Az akvapóniás rendszer előnyei közé tartoznak a következők: fenntartható és intenzív élelmiszertermelés lehetősége, víz- és energiahatékonyság, nem igényel talajt, nincs szükség műtrágyára és vegyszerekre, helytakarékos, jó minőségű és biztonságos élelmiszerforrás, kevés hulladékot termel, kedvezőtlen adottságú területeken is alkalmazható. Az előnyök mellett hátrányai közé tartoznak például a relatíve nagy kezdeti tőkeigény, a rendszerzavarok és méretezési hibák előfordulásának esélye, valamint hogy megfelelő szakértelem kell a rendszer fenntartható és biztonságos üzemeltetéséhez. Az akvapónia ismertté válásával a világ számos pontján egyetemeken, kutatóintézetekben és magánszemélyek által egyaránt elkezdődött a kísérletezés, és a legkülönbözőbb méretekben kezdték el építeni a rendszereket, a kis háztartási mérettől az intenzív, ipari méretű termelésig. 126

6 Egy háztartás számára például egy 1000 literes tartály, valamint ezzel összekötött 3 m 2 -es növénytermesztő részleg már elegendő méretű lehet. Kereskedelmi méretekben viszont rendkívül eltérő méretekben üzemelnek telepek. A rendszer működésének céljából különböző, tapasztalati úton kijelölt irányelveket kell figyelembe venni, a termesztett növényfajtól függően. Ily módon becsülhető a halak napi tápanyagszükséglete, és a növények telepítési sűrűsége. Igaz ez az olyan technológiai részletekre is, mint a szükséges vízmennyiség, a halállomány mérete, vagy éppen az anyagkörforgás kialakításának paraméterei és az időzítés kérdése. Az akvapóniás rendszerrel kapcsolatos kutatás-fejlesztési tevékenység keretében azokon a területeken is zajlik az innováció, amely a hagyományos technológiát kiegészítő alternatív megoldásokat illeti. Ezen megoldások között találhatunk példát komposztálásra, alternatív haleledelre (a békalencsétől és légylárváktól kezdve a különböző férgekig), az esővíz felhasználására, vagy a megújuló energiaforrások kiaknázására a rendszer költséghatékony üzemeltetésének céljából. Utóbbira jó példa lehet az általam felvázolt koncepcióban a biogázüzem által előállított elektromos áram saját rendszerben történő felhasználása, amely a jelenlegi átvételi árak figyelembe vétele mellett kedvezőbb megtérülést tesz lehetővé, mint értékesítés mellett. A rendszer egyik legnagyobb előnyeként lehet megemlíteni annak tápanyag- és víztakarékos jellegét, továbbá az elérhető kiemelkedően magas hozamokat, amely részben a szezonalitás kiszűrésének is köszönhető. Ezek a jövőre nézve igen fontos sajátosságnak tekinthetőek. Az akvapóniás rendszerek gazdaságosságára, megtérülésére vonatkozóan számos tanulmány látott napvilágot. Lapere (2010) tanulmányában négy Dél-Afrikai Köztársaság-beli akvapóniás rendszert ismertet részletesen, egyenként 2 millió és 5 millió forintnak megfelelő összköltséggel. A számítások szerint minden bizonnyal a technológiai eltérésekből kifolyólag a négyből mindössze egy (a legkisebb méretű) rendszer jellemezhető pozitív nettó jelenértékkel (NPV), ennek megtérülési ideje 6 év. Előző adat a méretgazdaságosság elvének ellent mond, ennek azonban számos oka lehet, elsősorban a rendszer kialakításából fakadóan. Donald et al. (1997) salátatermesztés és tilápia-tenyésztés céljából kiépített rendszer vizsgálatát végezte, ahol mérettől függően 11 és 22 % közötti belső megtérülési rátát (IRR) számítottak. További innovációk A felvázolt rendszer egyik potenciális kiegészítő lehetőségeként tekinthetünk egy olyan innovatív magyar megoldásra, amely az állati melléktermékből készít piacképes terméket. Az említett megoldás a magyar baromfiágazat piacvezetőjéhez, a Master Good cégcsoporthoz kötődik. A környezettudatos fejlesztés megvalósítása közben az üzleti életben érvényesülő egyik alapelvüket is szem előtt tartották, a költséghatékonyságra vonatkozóan: A vevő nem akarja megfizetni a termelő és a feldolgozó hatékonytalanságát. A fejlesztés során az óriási mennyiségben keletkező, ártalmatlanítási kötelezettséggel terhelt szerves trágya, valamint baromfitrágya iszap és szennyvíziszap hasznosítását célozták meg, annak (esetenként kisebb-nagyobb mennyiségű adalékanyagokkal történő) fermentálása, majd granulálása útján (AKI, 2015). A baromfitrágya az általam felvázolt koncepcióhoz két helyen is közvetlenül kapcsolódhat: a granulált baromfitrágya (akár különböző adalékanyagokkal kiegészítve, bekeverve) akár az algás tavak tápanyagutánpótlásaként is alkalmazható; a gombatermesztés céljából előállított termőközeg alapanyagául a források szerint baromfitrágya is alkalmas, amely szintén egyfajta hozzáadott értékkel jellemezhető hasznosítási lehetőségként jelenhet meg. Ily módon nagyobb hozzáadott értéket teremtenek az állati melléktermék feldolgozásával. Az utóbbi időben egyre több olyan projekt lát napvilágot, amely magas innovatív értékkel bír, és a speciális adottságokra, körülményekre alapozva speciális megoldásokat kínál. Erre kiváló példa a Norvég Finanszírozási Mechanizmus Zöld Ipari Innováció Program Környezetbarát termelési technológiák fokozottabb használat alprogramja keretében támogatott projekt. A Metán tartalmú és magas sókoncentrációjú termálvíz integrált környezetkímélő hasznosítása zéró emissziós zárt rendszerben című projekt nyitórendezvénye szeptember 11-én került megrendezésre a Hajdú-Bihar megyei Földes nagyközségben. A 123 millió Ft összköltségű, EGT

7 Alapok és Norvég Alapok támogatásával megvalósuló projekt keretében kidolgozott K+F technológia a termálvíz kísérőgázát hasznosítja villamos energia termelésre egy gázmotor által hajtott kiserőművel, majd a füstgázt egy algabioreaktorban alga termelésével passziválja. A projekt számos újdonságot tartalmaz. A rendszernek köszönhetően a CO 2 nem a környezetbe jut, hanem értékes algatermékek formájában lehet hasznosítani. A becslések alapján miközben több oldalon keletkezik megtakarítás környezetvédelmi és energetikai szempontból évi 97 ezer m 3 metánból évi 200 kg füstgáz-co 2 kerülhet felhasználásra, mindezzel évente több mint négyezer tonna CO 2-terheléstől mentesülhet a környezet (STÜNDL, 2015). A rendszert kiegészítő további lehetséges fejlesztésként került megemlítésre az akvakultúrás és hidropóniás rész beépítése, amely további anyagok felhasználását, valamint esetleg magasabb hozzáadott érték elérését tenné lehetővé (4. ábra). Termékek Elektromos energia Biodízel, EPA, DHA, fehérje, stb. Ráfordítások Termálvíz (CH 4 tartalom) Gázmotor Hő- és elektromos energia Hőenergia, CO 2 Víz, tápag. Alga bioreaktor Haltakarmány Akvakultúra Víz Víz, tápanyagok Hidrokultúrás egység Alga fehérje (takarmány) Haltermékek Zöldség, dísznövény, stb. 4. ábra: A rendszer elvi működése Forrás: Stündl, 2015 Összefoglalás A hasonló komplex rendszerek tervezésénél kiemelt figyelmet kell fordítani a kapcsolódó területek szintetizálási lehetőségeire, a rendelkezésre álló és termelődő anyagok minél hatékonyabb hasznosításának megtervezésére, valamint létfontosságú a megfelelő méretezés kialakítása. Ehhez természetesen nélkülözhetetlen az egyes rendszerelemek működésének, biológiájának, illetve élettanának beható ismerete. A bemutatott rendszeralkotók felhasználásával olyan rendszer épülhet fel, amely az adottságokból és körülményekből kiindulva költséghatékony, gazdaságos, egyben fenntartható alternatívát kínálhat mind a hulladék-gazdálkodásra, az energiatermelésre és az élelmiszer-előállításra vonatkozóan. Egy körültekintően kialakított akvapóniás rendszer minden bizonnyal tovább javíthatja a biogáz-alga rendszer hatékonyságát és gazdaságosságát. Fontos lehet a fentiekben ismertetett egyéb technológiai elemek és újítások megfontolása. A technológiának ezzel együtt számos nehézsége és problémája jelentkezhet, a magas beruházási tőkeigénytől kezdve a komoly szakmai felügyelet szükségességén át a jelentkezhető rendszerzavarokig. A cikkben bemutatott területek számos kapcsolódási lehetőséget tartalmaznak, úgy gondolom, hogy ezek tanulmányozása, fejlesztése és fenntarthatóvá tétele komoly lehetőségeket rejt magában. 128

8 Szakirodalom AKI (2015): Tudásintenzív élelmiszer-gazdaság. Agrárinnováció a gyakorlatban. Előadás anyag. Agrárgazdasági Kutató Intézet, Master Good cégcsoport, Bai, A. (2013): Sertés hígtrágyából előállított alga energetikai hasznosítási lehetőségei. LV. Georgikon Napok Nemzetközi Tudományos Konferencia. Konferencia kiadvány, Keszthely. Bai, A. Gabnai, Z. (2014): Energiatermeléssel kombinált innovatív szennyvíztisztítási eljárások. LVI. Georgikon Napok Nemzetközi Tudományos Konferencia. Konferencia kiadvány, Keszthely. Bailey, D.S. - Rakocy, J.E. Cole, W.M. Shultz, K.A. (1997): Economic Analysis Of A Commercial-Scale Aquaponic System For The Production Of Tilapia And Lettuce. University of the Virgin Islands, Agriculture Experiment Station. St. Croix, U.S. Virgin Islands. Chiang, R. (2009): Cost/Benefit Analysis of Aquaponic Systems. University of Queensland. FAO (2014): Small-scale aquaponic food production. Integrated fish and plant farming. FAO FISHERIES AND AQUACULTURE TECHNICAL PAPER ISSN Grasselli G. Szendrei J., (2012): Possibilities of algae in biomass energy and food production through gas emission mitigating. Hungarian Agricultural Engineering. Győrfi, J. (2001): A magyar gombatermesztés helyzete és fejlesztési lehetőségei. Doktori értekezés. Szent István Egyetem. Budapest, Központi Statisztikai Hivatal (2015): Statisztikai Tükör, 2015/ Július 31. Állatállomány, június 1. Letöltve: Lapere (2010): A Techno-Economic Feasibility Study into Aquaponics in South Africa. Thesis. Master of Science in Engineering (Engineering Management), University of Stellenbosch. Stündl, L. (2015): Metán tartalmú és magas sókoncentrációjú termálvíz integrált környezetkímélő hasznosítása zéró emissziós zárt rendszerben (HU A projekt). Nyitó rendezvény. Előadás anyag. Földes, Robin, J. S. Lupatsch, I. (2012): Algae for Aquaculture and Animal Feeds. Swansea University, UK. Sallai, L. (2012): Egy adott gazdasági szerkezetű, kisebb régió szerves hulladékaira alapozott biogáz előállítási technológia kialakítása. Doktori értekezés. Debreceni Egyetem, Kerpely Kálmán Doktori Iskola. Debrecen, Internetes források: Internet 1 (2009): Agrár-környezetvédelmi Modul. Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. DE-MÉK PE GK. TÁMOP /1/A számú projekt. Internet 2: Amit egy állattenyésztőnek a trágyával kapcsolatban tudni kell. FVM kiadvány. Internet 3: Internet 4: Országos Hulladékgazdálkodási Terv

A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA. Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK

A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA. Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK I. Bevezetés Ha a mai módon és ütemben folytatjuk az energiafelhasználást, 30-40 éven belül visszafordíthatatlanul

Részletesebben

MMT Magyar Megújuló Energia Technológia Szolgáltató Zrt. Medgyesegyházi projektterv bemutatása

MMT Magyar Megújuló Energia Technológia Szolgáltató Zrt. Medgyesegyházi projektterv bemutatása MMT Magyar Megújuló Energia Technológia Szolgáltató Zrt Medgyesegyházi projektterv bemutatása 2011 Az MMT Zrt bemutatása Megújuló energia projektekbe történő befektetések, fejlesztések és kivitelezések

Részletesebben

Hidrogén előállítása tejcukor folyamatos erjesztésével

Hidrogén előállítása tejcukor folyamatos erjesztésével BME OMIKK ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 44. k. 4. sz. 25. p. 36 43. Energiatermelés, -átalakítás, -szállítás és -szolgáltatás Hidrogén előállítása tejcukor folyamatos erjesztésével A

Részletesebben

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1 2 TARTALOMJEGYZÉK Vezetői összefoglaló.5 Nemzeti energiapolitika....6 Jogszabályi környezet...8 Cégismertető...9 Távhő fejlesztési koncepció.10 Fogyasztói kör bővítése...11 Pályázatok.. 12 2016. évi

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI RÉCZEY GÁBOR MOSONMAGYARÓVÁR

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI RÉCZEY GÁBOR MOSONMAGYARÓVÁR DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI RÉCZEY GÁBOR MOSONMAGYARÓVÁR 2007 Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Gazdaságtudományi Intézet Precíziós növénytermesztési módszerek doktori

Részletesebben

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13

Részletesebben

VILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar. Huszár Andrea IHYADJ

VILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar. Huszár Andrea IHYADJ VILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar Huszár Andrea IHYADJ FELHASZNÁLÁSA A készletek kérdése: múlt, jelen, jövő Tartalom Bevezetés... 2 Amit tudni kell a műtrágyákról

Részletesebben

Vidékfejlesztés fenntarthatóan Az FT projekt Fenntartható település Készítette:

Vidékfejlesztés fenntarthatóan Az FT projekt Fenntartható település Készítette: Vidékfejlesztés fenntarthatóan Az FT projekt Fenntartható település Készítette: Juhász Zoltán 1 Tartalom A Faluprogram, avagy a Fenntartható település projekt....3 Átfogó cél...3 Fenntarthatósági alapelvek

Részletesebben

Zsiborács Henrik 1 - Dr. Pályi Béla 2 Dr. Demeter Győző 3 Napelemes rendszerek energetikai hasznosítása Magyarországon kiserőművi méretekben

Zsiborács Henrik 1 - Dr. Pályi Béla 2 Dr. Demeter Győző 3 Napelemes rendszerek energetikai hasznosítása Magyarországon kiserőművi méretekben Zsiborács Henrik 1 - Dr. Pályi Béla 2 Dr. Demeter Győző 3 Napelemes rendszerek energetikai hasznosítása Magyarországon kiserőművi méretekben ifj.zsiboracs.henrik@gmail.com 1 PE Georgikon Kar, Vidékfejlesztési

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság JELENTÉSTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 2007/2107(INI) 29.11.2007 JELENTÉSTERVEZET a fenntartható mezőgazdaságról és a biogázról: az uniós előírások felülvizsgálatának szükségessége

Részletesebben

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM Megbízó: Országos Vízügyi Főigazgatóság SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM Vitassuk meg a Szennyvíziszap Stratégiát és Programot! c. konferencia Környezetvédelmi Szolgáltatók

Részletesebben

Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása

Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása Hazánkban, a környező országokban és az Európai Unió más tagországaiban is komoly feladat az egyre nagyobb mennyiségben keletkező kommunális szennyvíziszap

Részletesebben

hatékonyságát növelő és káros kifejlesztése című projekt

hatékonyságát növelő és káros kifejlesztése című projekt Biogáz üzem működésének hatékonyságát növelő és káros anyag kibocsátásának csökkentését lehetővé tevő, innovatív technológiák kifejlesztése című projekt céljainak ismertetése HU 09-0057-A1-2013 Somosné

Részletesebben

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve KMOP Települési területek megújítása Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KMOP_Városfejl_V_4 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó

Részletesebben

Magyarország. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ

Magyarország. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetéről, a települési szennyvíz kezeléséről

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

A biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai

A biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 1.7 A biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai Tárgyszavak: biogáz; környezeti hatás; ökológiai mérleg; villamosenergia-termelés; hőtermelés. A megújuló energiák bővebb felhasználásának

Részletesebben

A villamos energiára vonatkozó uniós GPP-követelmények

A villamos energiára vonatkozó uniós GPP-követelmények A villamos energiára vonatkozó uniós GPP-követelmények A környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés (GPP) önkéntesen alkalmazott eszköz. Ez a dokumentum a villamos energia termékcsoportra vonatkozóan kidolgozott

Részletesebben

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON Az energiahatékonyság monitoringja az EU-27-ben című projekt Magyarországra vonatkozó zárótanulmánya Budapest, 2009. október Szerző: dr. Elek

Részletesebben

FELHÍVÁS. A mezőgazdasági üzemek összteljesítményének és fenntarthatóságának javítására. A felhívás címe:

FELHÍVÁS. A mezőgazdasági üzemek összteljesítményének és fenntarthatóságának javítására. A felhívás címe: FELHÍVÁS A mezőgazdasági üzemek összteljesítményének és fenntarthatóságának javítására A felhívás címe: Kertészet korszerűsítése- üveg- és fóliaházak létesítése, energiahatékonyságának növelése geotermikus

Részletesebben

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.:(06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 21.5.2007 COM(2007) 253 végleges - A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Antreter Ferenc Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Doktori értekezés Témavezetők: Dr. Várlaki Péter egyetemi tanár Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi Kar, Logisztikai

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia

Helyi Fejlesztési Stratégia 2016. Helyi Fejlesztési Stratégia Hortobágyi LEADER Közhasznú Egyesület 1. mérföldkő Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló.2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési

Részletesebben

ENERGIAPOLITIKA, MEGÚJULÓ

ENERGIAPOLITIKA, MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA, MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK HASZNOSÍTÁSA Bohoczky Ferenc Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ny. vezető főtanácsosa, az MTA Megújuló Energiák Albizottság tagja SZÉN-DIOXID-KIBOCSÁTÁS A VILÁGON

Részletesebben

Kuti Rajmund. A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai

Kuti Rajmund. A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai Kuti Rajmund A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai A tűzoltóság a bevetések 90%-ban ivóvizet használ tűzoltásra, s a legtöbb esetben a kiépített vezetékes hálózatból kerül a tűzoltó

Részletesebben

A napenergia felhasználásának lehetőségei Magyarországon fűtési és melegvíz előállítási célokra

A napenergia felhasználásának lehetőségei Magyarországon fűtési és melegvíz előállítási célokra A napenergia felhasználásának lehetőségei Magyarországon fűtési és melegvíz előállítási célokra Készítette: Galambos Csaba KX40JF A jelenlegi energetikai helyzet Napjainkban egyre nagyobb gondot jelent

Részletesebben

Indokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásánál?

Indokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásánál? Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? című konferencia BUDAPEST, 2013. május 30. Indokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági

Részletesebben

BIOGÁZ HÁZI DOLGOZAT. Kacz Károly részére. Készítette: Szabó Miklós Árpád

BIOGÁZ HÁZI DOLGOZAT. Kacz Károly részére. Készítette: Szabó Miklós Árpád BIOGÁZ HÁZI DOLGOZAT Kacz Károly részére Készítette: Szabó Miklós Árpád Gödöllő 2011 július 1. Bevezetés A dolgozatom célja, hogy egy konkrét példán keresztül megvizsgáljam a Sejtrobbantásos Economizer

Részletesebben

MINISZTERELNÖKSÉG MINISZTERELNÖKSÉG EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG KÖRNYEZETVÉDELMI NYILATKOZATA 2014. VERZIÓ: 1.0 2015.11.24.

MINISZTERELNÖKSÉG MINISZTERELNÖKSÉG EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG KÖRNYEZETVÉDELMI NYILATKOZATA 2014. VERZIÓ: 1.0 2015.11.24. MINISZTERELNÖKSÉG MINISZTERELNÖKSÉG EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG VERZIÓ: 1.0 2015.11.24. TARTALOM 1. BEVEZETŐ... 3 2. A MINISZTERELNÖKSÉG EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére Melléklet a /2009. (..) OGY határozathoz Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018 Tartalom Tartalom...2 Bevezetés (a Nemzeti Stratégia szerepe)...3

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE.

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE. Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE Kiss István Témavezető: Dr. habil. Szűcs István egyetemi docens DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

A biogáz előállítás,mint a trágya hasznosítás egy lehetséges formája. Megvalósitás a gyakorlatban.

A biogáz előállítás,mint a trágya hasznosítás egy lehetséges formája. Megvalósitás a gyakorlatban. A biogáz előállítás,mint a trágya hasznosítás egy lehetséges formája. Megvalósitás a gyakorlatban. Előadás helye és időpontjai: Dunaharaszti 14.09.09. Debrecen 14.09.16. Kaposvár 14.09.26. Előadó: Dr Petis

Részletesebben

Áll l a l ti i hu h l u l l a l dé d kok o ene n rge g tik i ai h szno n s o ít í ásána n k krit i ériu i m u ai

Áll l a l ti i hu h l u l l a l dé d kok o ene n rge g tik i ai h szno n s o ít í ásána n k krit i ériu i m u ai Állati hulladékok energetikai hasznosításának kritériumai DR. KISS JENŐ ATEV ZRT. RABI BÉLA ATEVSZOLG ZRT. RENEXPO 2008 BIOMASSZA KONFERENCIA A biogáz előállítás és a komposztálás kapcsolata az ATEVSZOLG

Részletesebben

FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN

FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PH.D) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN Készítette: Erdélyi Tamás

Részletesebben

2. Légköri aeroszol. 2. Légköri aeroszol 3

2. Légköri aeroszol. 2. Légköri aeroszol 3 3 Aeroszolnak nevezzük valamely gáznemű közegben finoman eloszlott (diszpergált) szilárd vagy folyadék részecskék együttes rendszerét [Més97]. Ha ez a gáznemű közeg maga a levegő, akkor légköri aeroszolról

Részletesebben

Akcióterv a Dél-Alföld hulladékgazdálkodásának fenntartható fejlődése érdekében

Akcióterv a Dél-Alföld hulladékgazdálkodásának fenntartható fejlődése érdekében Akcióterv a Dél-Alföld hulladékgazdálkodásának fenntartható fejlődése érdekében Az Európai Unió INTERREG IVC program Waste to Energy elnevezésű projektjének keretében a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

A magyar Zöld Beruházási Rendszer Éves Jelentés 2010. Készítette: Energia Központ Nonprofit Kft. Vass Adriánné

A magyar Zöld Beruházási Rendszer Éves Jelentés 2010. Készítette: Energia Központ Nonprofit Kft. Vass Adriánné A magyar Zöld Beruházási Rendszer Éves Jelentés 2010 Készítette: Energia Központ Nonprofit Kft. Vass Adriánné 1. Tartalomjegyzék 2. BEVEZETŐ... 3 3. A KVÓTAÉRTÉKESÍTÉS ÉS A ZÖLD BERUHÁZÁSI RENDSZER SZABÁLYOZÁSA...

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Dombi Mihály

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Dombi Mihály DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Dombi Mihály Debrecen 2013 DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR GAZDASÁGELMÉLETI INTÉZET IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS-

Részletesebben

IP & EUSS. Indikátorprotokollok Környezetvédelem (EN) Villamosenergia-iparra vonatkozó ágazati kiegészítés

IP & EUSS. Indikátorprotokollok Környezetvédelem (EN) Villamosenergia-iparra vonatkozó ágazati kiegészítés SS Indikátorprotokollok Környezetvédelem (EN) Villamosenergia-iparra vonatkozó ágazati kiegészítés 2000-2009 GRI verziószám 3.0/SS végleges verzió SS Környezetvédelem Teljesítményindikátorok Szempont:

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A LOGISZTIKA EREDMÉNYEINEK ALKALMAZÁSA A HAZAI FAHASZNÁLATOK HATÉKONYSÁGÁNAK FOKOZÁSÁRA

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A LOGISZTIKA EREDMÉNYEINEK ALKALMAZÁSA A HAZAI FAHASZNÁLATOK HATÉKONYSÁGÁNAK FOKOZÁSÁRA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A LOGISZTIKA EREDMÉNYEINEK ALKALMAZÁSA A HAZAI FAHASZNÁLATOK HATÉKONYSÁGÁNAK FOKOZÁSÁRA SZAKÁLOSNÉ MÁTYÁS KATALIN Tudományos témavezető: Prof.

Részletesebben

Geotermikus energia felhasználása

Geotermikus energia felhasználása Geotermikus energia felhasználása Mikor a hazai megújuló energiaforrás-potenciálokról esik szó, gyakorta kiemelkedő helyen szerepel a geotermikus energia felhasználása. Az Energetikai Szakkollégium 2012.

Részletesebben

FELHÍVÁS. A mezőgazdasági termékek feldolgozásának fejlesztésére irányuló projektek támogatására. A felhívás címe:

FELHÍVÁS. A mezőgazdasági termékek feldolgozásának fejlesztésére irányuló projektek támogatására. A felhívás címe: FELHÍVÁS A mezőgazdasági termékek feldolgozásának fejlesztésére irányuló projektek támogatására A felhívás címe: Mezőgazdasági termékek értéknövelése és erőforrás-hatékonyságának elősegítése a feldolgozásban

Részletesebben

Környezet és egészség a hulladékhasznosítástól a címkékig

Környezet és egészség a hulladékhasznosítástól a címkékig Kiadja: Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség (www.febesz.eu) Minden jog fenntartva. A kiadványt, illetve annak részét tilos sokszorosítani, bármely formában vagy eszközzel a Kiadó engedélye nélkül

Részletesebben

Fekete Dávid: Az EU regionális politikájának városfejlesztést támogató új eszközei a 2014-2020- as programozási időszakban

Fekete Dávid: Az EU regionális politikájának városfejlesztést támogató új eszközei a 2014-2020- as programozási időszakban Fekete Dávid: Az EU regionális politikájának városfejlesztést támogató új eszközei a 2014-2020- as programozási időszakban Bevezetés Európa történetében a városok hosszú évszázadok óta kiemelkedő szerepet

Részletesebben

5-3 melléklet: Vízenergia termelés előrejelzése

5-3 melléklet: Vízenergia termelés előrejelzése Vízgyűjtőgazdálkodási Terv 2015 53 melléklet: Vízenergia termelés előrejelzése Vízgyűjtőgazdálkodási Terv 2015 TARTALOM 1 VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK ELŐREJELZÉSE... 3 2 GEOTERMIKUS ENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a Megújuló Energiák Nemzeti Cselekvési Tervben

A mezőgazdaság szerepe a Megújuló Energiák Nemzeti Cselekvési Tervben A mezőgazdaság szerepe a Megújuló Energiák Nemzeti Cselekvési Tervben Tóth László 1, Beke János 1, Hajdú József 2 1 Szent István Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Gödöllő; 2 OBEKK Zrt., Gödöllő Magyarországon

Részletesebben

A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai

A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai Kuti Rajmund Szakál Tamás Szakál Pál A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai Bevezetés Az utóbbi tíz évben a klímaváltozás és a globális civilizációs hatások következtében Földünk

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI 1 DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR, KAPOSVÁR Ökonómiai és Szervezési Intézet Vállalatgazdasági Tanszék programvezető: DR. SZÉLES GYULA az MTA doktora témavezető: DR.

Részletesebben

Az új EU ETS bevezetésének hatása a szénalapú villamosenergia-termelésre

Az új EU ETS bevezetésének hatása a szénalapú villamosenergia-termelésre Az új EU ETS bevezetésének hatása a szénalapú villamosenergia-termelésre Budapest, 212. május 31. 1 Az új EU ETS bevezetése a szénalapú villamosenergia-termelést háttérbe szorítja Mátra MW 95 MW 1 MW 1

Részletesebben

Ökológiai földhasználat

Ökológiai földhasználat Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (egyeztetési anyag)

Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (egyeztetési anyag) 3. melléklet Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (egyeztetési anyag) Ennek 3. SZ. MELLÉKLETE: AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ STRATÉGIAI POGRAMJÁNAK CÉLRENDSZERE Az Észak-alföldi régió Stratégiai Programjának

Részletesebben

- a teljes időszak trendfüggvénye-, - az utolsó szignifikánsan eltérő időszak trendfüggvénye-,

- a teljes időszak trendfüggvénye-, - az utolsó szignifikánsan eltérő időszak trendfüggvénye-, DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Témavezető: DR. KARDOS ZOLTÁNNÉ a közgazdaság tudományok kandidátusa AGRÁRGAZDASÁGI

Részletesebben

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.:(06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25

Részletesebben

A biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein

A biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein Tóth Tamás 1 Tóth József Barnabás 2 A biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein Summary Village heating plants operating in the EU have directly

Részletesebben

A közlekedés társadalmi költségei és azok általános és közlekedési módtól függő hazai sajátosságai

A közlekedés társadalmi költségei és azok általános és közlekedési módtól függő hazai sajátosságai Dr. Tánczos Lászlóné - Dr. Bokor Zoltán A közlekedés társadalmi költségei és azok általános és közlekedési módtól függő hazai sajátosságai Az EU több kutatási programja foglalkozik a közlekedés társadalmi

Részletesebben

TERMÁLVÍZ-HASZNOSÍTÁSI PROGRAM NAGYSZÉNÁS GEOTERMIKUS ADOTTSÁGAINAK KIAKNÁZÁSÁRA

TERMÁLVÍZ-HASZNOSÍTÁSI PROGRAM NAGYSZÉNÁS GEOTERMIKUS ADOTTSÁGAINAK KIAKNÁZÁSÁRA TERMÁLVÍZ-HASZNOSÍTÁSI PROGRAM NAGYSZÉNÁS GEOTERMIKUS ADOTTSÁGAINAK KIAKNÁZÁSÁRA A PROJEKT AZONOSÍTÓ SZÁMA: KEOP-4.3.0/11-2013-0003 Szakmai kiadvány ÚJ KORSZAK KEZDŐDIK NAGYSZÉNÁS TÖRTÉNETÉBEN Ez a kiadvány,

Részletesebben

Önfenntart. 2011. Szeptember 22. Debrecen

Önfenntart. 2011. Szeptember 22. Debrecen Önfenntart nfenntartó település 2011. Szeptember 22. Debrecen Előad adás s vázlatv I. A település bemutatása Elhelyezkedése Intézményrendszere Statisztikai adatok II. Település fejlesztés eddigi eredményeinek

Részletesebben

Épületek energetikai hatékonyságának növelése aktív hőszigeteléssel (ATI)

Épületek energetikai hatékonyságának növelése aktív hőszigeteléssel (ATI) BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ENERGETIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK TANSZÉK Energetika II. házi feladat (BMEGEENAEE4) Épületek energetikai hatékonyságának növelése aktív hőszigeteléssel (ATI)

Részletesebben

Károly Róbert Fıiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Kar tudományos közleményei Alapítva: 2011

Károly Róbert Fıiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Kar tudományos közleményei Alapítva: 2011 Károly Róbert Fıiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Kar tudományos közleményei Alapítva: 2011 ͳ ȋͳȍ ACTA CAROLUS ROBERTUS 1 (1) FOGLALKOZTATÁS A ZÖLD ZÖLDSÉGHAJTATÓ MODELLGAZDASÁGOKBAN Összefoglalás

Részletesebben

Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés

Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés A Fővárosi Önkormányzat ismét jelentősen, 13 százalékkal tervezi emelni a BKV menetdíjait. Amint az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították,

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI KAR Katonai Műszaki Doktori Iskola Alapítva: 2002 évben Alapító: Prof. Solymosi József DSc. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Tibenszkyné Fórika Krisztina

Részletesebben

XII. Földművelésügyi Minisztérium

XII. Földművelésügyi Minisztérium XII. Földművelésügyi Minisztérium I. A célok meghatározása, felsorolása A Földművelésügyi Minisztérium (FM) fő feladata az agrárium, az élelmiszer-feldolgozás, valamint a természet- és környezetvédelem

Részletesebben

Korszerű szénerőművek helyzete a világban

Korszerű szénerőművek helyzete a világban Korszerű szénerőművek helyzete a világban Az Energetikai Szakkollégium Bánki Donát emlékfélévének negyedik előadásán az érdeklődők a szénalapú energiatermelés világban elfoglalt helyéről, napjaink és a

Részletesebben

Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő egységek Termékadatlap környezetvédelmi szemléletű közbeszerzéshez

Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő egységek Termékadatlap környezetvédelmi szemléletű közbeszerzéshez Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő egységek Termékadatlap környezetvédelmi szemléletű közbeszerzéshez A környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés (GPP) önkéntesen alkalmazott eszköz. Ez a termékadatlap

Részletesebben

A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21)

A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) 2011. november 30. Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. Local Agenda 21... 5 A fenntartható fejlődés és a Local Agenda 21 kapcsolata... 5 A Balatoni

Részletesebben

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum:

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum: A vidékfejlesztési miniszter 45/2012. (V.8.) VM rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról (Magyar Közlöny 2012/54.)

Részletesebben

Újratervezés. TÉ-KOFA Tépe község helyi termelési és fogyasztási rendszerének fejlesztési terve

Újratervezés. TÉ-KOFA Tépe község helyi termelési és fogyasztási rendszerének fejlesztési terve Újratervezés Szemléletformáló program a hulladék megelőzés és energiafelhasználás csökkentése érdekében a helyi termelési és fogyasztási rendszerek fejlesztésével az Észak-alföldi régióban TÉ-KOFA Tépe

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VIZIKÖZMŰ HÁLÓZATOK ENERGIA-FELHASZNÁLÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE Zsabokorszky Ferenc Témavezető: Prof. dr. Sinóros - Szabó Botond az MTA Doktora DEBRECENI EGYETEM Kerpely

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS ( TERVEZET )

ELŐTERJESZTÉS ( TERVEZET ) GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM Iktatószám: GKM /22550/2/ 2007. ELŐTERJESZTÉS ( TERVEZET ) a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére vonatkozó 2007-2020 közötti stratégiáról

Részletesebben

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA 2014-2023. a társadalmi egyeztetés észrevételeinek és javaslatainak átvezetésével

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA 2014-2023. a társadalmi egyeztetés észrevételeinek és javaslatainak átvezetésével SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA 2014-2023 a társadalmi egyeztetés észrevételeinek és javaslatainak átvezetésével 2 VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS KERETÉBEN STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT, SZENNYVÍZISZAP

Részletesebben

A biogáz-termelés és -felhasználás alakulása Magyarországon és az EU tagállamaiban

A biogáz-termelés és -felhasználás alakulása Magyarországon és az EU tagállamaiban MISKOLCI EGYETEM Műszaki Földtudományi Kar Kőolaj és Földgáz Intézet A biogáz-termelés és -felhasználás alakulása Magyarországon és az EU tagállamaiban Szakdolgozat Szerző: Kabdebon Balázs Konzulensek:

Részletesebben

Baromfitartó telepek korszerűsítése

Baromfitartó telepek korszerűsítése Tanácsadás Pályázatírás Támogatás lehívása Utókövetés Baromfitartó telepek korszerűsítése Vidékfejlesztési Program KÓDSZÁM VP-2-4.1.1.2.-16 A vissza nem térítendő tőketámogatás célja a baromfitartó gazdaságok

Részletesebben

Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann

Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann Egységes kockázatkezelési módszertan kialakítása a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító társaságnál A felelős vállalatirányítás

Részletesebben

Állattartó telepek korszerűsítése

Állattartó telepek korszerűsítése Tanácsadás Pályázatírás Támogatás lehívása Utókövetés Állattartó telepek korszerűsítése Vidékfejlesztési Program KÓDSZÁM VP-2-4.1.1.1.-16 A vissza nem térítendő tőketámogatás célja a lófélék, a húshasznosítású

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 1. A szántóföldi növények hatékony és környezetkímélő tápanyagellátásának alapelvei 1.1.

Részletesebben

Felhasználói hőközpontok kialakítása

Felhasználói hőközpontok kialakítása Szolgáltatói hőközpontok szétválasztása a FŐTÁV Zrt. távhőrendszereiben Felhasználói hőközpontok kialakítása Projektazonosító: KEOP-5.4.0/12-2013-0026 Új Széchenyi Terv Környezet és energia operatív program

Részletesebben

Oláh György szabadalma: metanol előállítása CO 2 hidrogénezésével; az izlandi tapasztalatok és a hazai bevezetés lehetőségei

Oláh György szabadalma: metanol előállítása CO 2 hidrogénezésével; az izlandi tapasztalatok és a hazai bevezetés lehetőségei Oláh György szabadalma: metanol előállítása CO 2 hidrogénezésével; az izlandi tapasztalatok és a hazai bevezetés lehetőségei Redukcióval: Metanol előállítása szén-dioxidból CO 2 hidrogénezése: Cu/ZnO-Al

Részletesebben

A nemzeti hőszivattyúipar megteremtése a jövő egyik lehetősége

A nemzeti hőszivattyúipar megteremtése a jövő egyik lehetősége XVIII. Újszegedi Bioépítészeti Napok című kiállítás és konferencia Bálint Sándor Művelődési Ház, Szeged, Temesvári krt. 42. 2015. október 6 16. A Magyar Bioépítészeti Egyesület és a Bálint Sándor Művelődési

Részletesebben

Európai energiaipari célok, trendek és ezek technológiai, innovációs kihatásai

Európai energiaipari célok, trendek és ezek technológiai, innovációs kihatásai Európai energiaipari célok, trendek és ezek technológiai, innovációs kihatásai 2014. február 13-án rendezte meg az Energetikai Szakkollégium, MEE Energetikai Informatika Szakosztálya és a MEE Mechwart

Részletesebben

Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21.

Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21. Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21. A Gazdasági Program készítés céljainak rövid bemutatása A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.

Részletesebben

Az Európai Unió követelményei zöld közbeszerzéshez: melegvíz-üzemű fűtőberendezések

Az Európai Unió követelményei zöld közbeszerzéshez: melegvíz-üzemű fűtőberendezések Az Európai Unió követelményei zöld közbeszerzéshez: melegvíz-üzemű Az Európai Unió által a zöld közbeszerzés területén közzétett követelmények (EU GPP követelmények) célja, hogy segítse a közszektorbeli

Részletesebben

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016.

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016. Vezetői összefoglaló 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020 céljaihoz Helyi Fejlesztési Stratégiánk hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre

Részletesebben

Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében. 2013. május 6.

Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében. 2013. május 6. Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében 2013. május 6. Készült: BUILD UP SKILLS HUNGARY (BUSH Projekt) keretében Kidolgozó: ÉMI Nonprofit Kft. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Építőanyagipari

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM Környezeti hatások a depóniagáz mennyiségi, illetve minőségi jellemzőire Doktori (PhD) értekezés Molnár Tamás Géza Gödöllő 2012 A doktori iskola megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

Bai Attila. Sertés hígtrágyából előállított alga energetikai hasznosítási lehetőségei

Bai Attila. Sertés hígtrágyából előállított alga energetikai hasznosítási lehetőségei Bai Attila Sertés hígtrágyából előállított alga energetikai hasznosítási lehetőségei Energy use of algae from pig sludge abai@agr.unideb.hu Debreceni Egyetem, AMTC, GVK, 4032 Debrecen, Böszörményi u. 138.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.8.16. COM(2013) 593 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az 1234/2007/EK tanácsi rendelet méhészeti ágazatra vonatkozó intézkedéseinek végrehajtásáról

Részletesebben

IFFK 2011 Budapest, 2011. augusztus 29-31. Biogáz laboratórium fejlesztése

IFFK 2011 Budapest, 2011. augusztus 29-31. Biogáz laboratórium fejlesztése IFFK 2011 Budapest, 2011. augusztus 29-31. Biogáz laboratórium fejlesztése Bakosné Diószegi Mónika, dr. Hováth Miklós, dr. Legeza László * * Óbudai Egyetem, Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki

Részletesebben

2. fejezet KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉS

2. fejezet KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉS 2. fejezet KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉS 223 224 Tartalomjegyzék 1.1 Elõzmények 227 1.2 A környezeti kockázatok becslésének általános alapelvei 229 2 A környezeti expozíció becslése 231 2.1 Bevezetõ 231 2.1.1

Részletesebben

Titrik Ádám. Témavezető: Dr. Lakatos István. Széchenyi István Egyetem

Titrik Ádám. Témavezető: Dr. Lakatos István. Széchenyi István Egyetem Titrik Ádám Szelektív hulladékgyűjtés új real-time alapú infokommunikációs támogatású rendszerének kifejlesztése és közlekedési szempontú optimalizálása doktori értekezés Témavezető: Dr. Lakatos István

Részletesebben

Tárgy: H A T Á R O Z A T

Tárgy: H A T Á R O Z A T Ügyszám: Ügyintéző: mellék: 226/154 589-23/2015. Székelyhidi Ferenc/dr. Szeifert László Tárgy: Melléklet: A Nyírbátor, 0207/5 hrsz. alatt lévő regionális biogáz üzem egységes környezethasználati engedélye

Részletesebben

Energiatámogatások az EU-ban

Energiatámogatások az EU-ban 10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.

Részletesebben

JÁSZ BIO-KOMP KFT. INFORMÁCIÓS MEMORANDUM. Budapest, 2013. szeptember 30.

JÁSZ BIO-KOMP KFT. INFORMÁCIÓS MEMORANDUM. Budapest, 2013. szeptember 30. JÁSZ BIO-KOMP KFT. INFORMÁCIÓS MEMORANDUM Budapest, 2013. szeptember 30. Projekt Időrendi Összefoglaló A projekt előkészítését az EMME Első Magyar Megújuló Energia Kft. Kezdte meg 2010. évben, melynek

Részletesebben

Az ipari energiaköltségek csökkentésének lehetőségei egy svéd vasöntöde példáján

Az ipari energiaköltségek csökkentésének lehetőségei egy svéd vasöntöde példáján BME OMIKK ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 44. k. 11. sz. 2005. p. 55 65. Racionális energiafelhasználás, energiatakarékosság Az ipari energiaköltségek csökkentésének lehetőségei egy svéd

Részletesebben

BIOMASSZA ANYAGISMERET

BIOMASSZA ANYAGISMERET BIOMASSZA ANYAGISMERET Rátonyi, Tamás BIOMASSZA ANYAGISMERET: Rátonyi, Tamás Publication date 2013 Szerzői jog 2011 Debreceni Egyetem. Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Tartalom... v 1. 1.A biomassza

Részletesebben

HŐPAPLANOS TECHNOLÓGIA. növényházak. fűtése és hűtése

HŐPAPLANOS TECHNOLÓGIA. növényházak. fűtése és hűtése HŐPAPLANOS TECHNOLÓGIA A T O V Á B B I I N F O R M Á C I Ó K É R T K E R E S S E F E L H O N L A P U N K A T : W W W. H U L L A D E K H O. H U növényházak fűtése és hűtése TARTALOM AGRÁRFEJLESZTÉS A T

Részletesebben