Project Consultant: Federico Brugnoli Spin360. Sustainability I Progress I lnnovation I Network.

Átírás

1 WI T HT HESUPPORT OFT HEEUROPEAN COMMI SSI ON EUROPEANSOCI ALDI ALOGUEI NT HE T EXT I LEANDCLOT HI NGI NDUST RY: RESULT S, ST RAT EGI CANALYSI S, FUT UREPERSPECT I VES FI NALPUBLI SHABLEREPORT -Magyar-

2 Project Consultant: Federico Brugnoli Spin360 Sustainability I Progress I lnnovation I Network 2

3 I. SZOCIÁLIS PARTNEREINK BEVEZETŐJE 5 II. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 6 AZ EURÓPAI TEXTIL- ÉS RUHAIPARI SZEKTOR: STRUKTURÁLIS ADATOK A TEXTIL- ÉS RUHAIPARI SZEKTOR SWOT-ELEMZÉSE SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD A TEXTIL- ÉS RUHAIPARI SZEKTORBAN: ORSZÁGOS ELEMZÉS A SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD: TALÁLKOZÓK ÉS EREDMÉNYEK A TEXTIL- ÉS RUHAIPAR ÉS AZ EU SZOCIÁLIS PÁRBESZÉDE: JÖVŐBENI PRIORITÁSOK III. AZ ELEMZÉS ÚJ MEGKÖZELÍTÉSE 12 IV. AZ EURÓPAI TEXTIL- ÉS RUHAIPARI SZEKTOR: STRUKTURÁLIS ADATOK 14 A SZEKTOR STRUKTÚRÁJA A SZEKTOR FOGLALKOZTATÁSI HELYZETE A SZEKTOR MUNKAEREJÉNEK JELLEMZŐI A SZEKTOR PIACI TENDENCIÁI V. A TEXTIL- ÉS RUHAIPARI SZEKTOR SWOT-ELEMZÉSE 42 SWOT ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK VI. SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD A TEXTIL- ÉS RUHAIPARI SZEKTORBAN: ORSZÁGOS ELEMZÉS 53 SPANYOLORSZÁG SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD ÉS IPARI KAPCSOLATOK A SZEKTOR SAJÁTOSSÁGAI CSEH KÖZTÁRSASÁG SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD ÉS IPARI KAPCSOLATOK A SZEKTOR SAJÁTOSSÁGAI NÉMETORSZÁG SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD ÉS IPARI KAPCSOLATOK A SZEKTOR SAJÁTOSSÁGAI FRANCIAORSZÁG 3

4 SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD ÉS IPARI KAPCSOLATOK A SZEKTOR SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁG SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD ÉS IPARI KAPCSOLATOK A SZEKTOR SAJÁTOSSÁGAI HORVÁTORSZÁG SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD ÉS IPARI KAPCSOLATOK A SZEKTOR SAJÁTOSSÁGAI OLASZORSZÁG SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD ÉS IPARI KAPCSOLATOK A SZEKTOR SAJÁTOSSÁGAI FINNORSZÁG SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD ÉS IPARI KAPCSOLATOK A SZEKTOR SAJÁTOSSÁGAI VII. A SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD: TALÁLKOZÓK ÉS EREDMÉNYEK 70 NEMZETI SZOCIÁLIS PÁRBESZÉDEK EURÓPAI SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD VIII. DIALOGO SOCIALE T&C E UE: PRIORITÀ FUTURE 77 HOGYAN JAVÍTHATÓ AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD HATÉKONYSÁGA? MELY STRATÉGIAI ELEMEK IRÁNYÍTHATJÁK A JÖVŐ EURÓPAI SZOCIÁLIS PÁRBESZÉDÉT? 4

5 I. SZOCIÁLIS PARTNEREINK BEVEZETŐJE Nagy örömünkre szolgál, hogy a textil- és ruhaipar európai szociális partnereiként bemutathatjuk projektünk eredményeit, mely szoros együttműködéssel, kemény munkával és lelkesedéssel jött létre. A projekt fő célja az volt, hogy megteremtse a lehető legjobb feltételeket az EU textil- és ruhaipari szociális párbeszédének EUszintű bevezetéséhez és optimalizálásához a szektor változó körülményei között. Ez a cél nem valósulhatott volna meg az európai és nemzeti szociális partnerek jelentős együttműködése nélkül, mely létrehozta a szektor strukturális hírszerzési és információs hálózatát, illetve elősegített a szociális párbeszéd innovatív, a szektor követelményeinek megfelelő és széles körben elfogadott megközelítését. Konkrétabban a következőket valósítottuk meg: Nemzeti szociális partnereinkkel együttműködve felmértük az EU szociális párbeszédének minőségét az elmúlt 15 évben; Európai szociális partnereink aktív közreműködésével nemzeti szintű kétoldalú találkozókat szervezünk, melyeken elvégeztük az alszektorok SWOT-elemzését; Nemzeti szociális partnereinkkel együttműködve kidolgoztuk az EU szociális párbeszédének jövőbeni prioritásait a tagállamok jelenlegi és kialakuló szükségletei alapján; Kidolgoztuk az európai szociális párbeszéd stratégiai tervét. A jelentés első része az iparág gazdasági állapotát, a munkaerőt, és a fő piaci mutatókat leíró legfrissebb harmonizált adatokat foglalja össze. A jelentésnek ez a része elsősorban adatokon alapszik, és a szektor struktúráját, illetve az annak alakulását befolyásoló versenytényezőket elemzi. A jelentés második része a szektorális SWOT-elemzések (Erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek) eredményeit foglalja össze, melyekben az európai és nemzeti szociális partnerek azokat a fontos kérdésköröket elemezték ki, melyek csak EU szinten oldhatók meg az EU szektorok versenyképességének és növekedésének elősegítése érdekében. A harmadik rész nyolc európai ország (Spanyolország, Cseh Köztársaság, Németország, Franciaország, Magyarország, Horvátország, Olaszország, és Finnország) ipari kapcsolatainak alakulását elemzi minőségi megközelítésből, különös tekintettel az egyes országok körülményeire az adott szektorban. A projekt 18 hónapja során az európai szociális partnerek elegendő információt gyűjtöttek össze, hogy tényszerűen megállapítsák az európai szociális párbeszéd prioritásait, melyeket a nemzeti ipari szövetségek és szakszervezetek tényleges szükségleteinek kielégítése érdekében meg kell valósítani. A textil- és ruhaipari szociális partnerek európai szintű, szoros együttműködése és a naprakész információk a várakozások szerint a meghatározott prioritások alapján hatékony, európai szintű intézkedéseket tesznek lehetővé. Francesco Marchi Ügyvezető igazgató EURATEX Sylvain Lefebvre Főtitkár-helyettes IndustriAll Európai Szakszervezet 5

6 II. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A következő jelentés: EURÓPAI SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD A TEXTIL- ÉS RUHAIP ARBAN: EREDMÉNYEK, STRA TÉGIAI ELEMZÉS, TÁVLA TOK célja, hogy naprakész képet adjon az európai textil- és ruhaipari szektor állapotáról, és ennek segítségével meghatározza a jövőbeni prioritásokat és projekteket, illetve stratégiai tervet dolgozzon ki az EU szociális párbeszéde számára. A 18 hónapos projekt során összegyűjtött információkat és adatokat négy fő kategóriába soroltuk: STRUKTURÁLIS SZEKTORADATOK SWOT-ELEMZÉS SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD: ORSZÁGOS ELEMZÉS A TEXTIL- ÉS RUHAIPARI SZEKTOR PRIORITÁSI TERVE AZ EURÓPAI TEXTIL- ÉS RUHAIPARI SZEKTOR: STRUKTURÁLIS ADATOK Ez a fejezet részletesebb képet ad a textil- és ruhaipari szektor jelenlegi állapotáról, figyelembe véve a gazdasági struktúrát, piaci tényezőket és a munkaerő összetételét jelző legfontosabb mutatókat az EU legjelentősebb termelő országaiban. A fejezetet négy alfejezetre osztottuk, melyek az elemzés következő fő témáit tartalmazzák: A SZEKTOR STRUKTÚRÁJA a vállalkozások számának és forgalmának tekintetében, figyelembe véve azok földrajzi eloszlását és a vállalkozások méretének jelentőségét; A SZEKTOR MUNKAÜGYI HELYZETE, ahol a szektort földrajzi alapon elemezzük, figyelembe véve a vállalkozások különböző méretét; A SZEKTOR MUNKAEREJÉNEK JELLEMZŐI, a munkaerő részletesebb elemzése az előző fejezet információi alapján. A SZEKTOR PIACI TENDENCIÁI, a textil- és ruhaipar naprakész termelési adataival, export- és import tényezőivel, illetve az Európa területén és világszerte értékesített termékek értékének részleteivel. A 41 mutató alapján összeállított, Eurostat adatok alapján készült kimutatás szerint a textil- és ruhaipari szektor körülbelül vállalatból áll, melyek 2/3-a ruházati cikkeket, 1/3-a pedig textil termékeket gyárt. Az elmúlt 5 év során a szektor körülbelül 7000 vállalatot vesztett, nagy részüket a ruházati szektorban. A textilgyártó vállalatok körülbelül 60%-a az 5 fő termelő országban található (Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Lengyelország és Németország). A ruházati szektorban Olaszország a legjelentősebb termelő a vállalatok számának tekintetében, azonban a második legnagyobb termelőhöz (Lengyelország) képesti eltérés jelentős. Az 5 legnagyobb termelő (Olaszország, Lengyelország, Cseh Köztársaság, Franciaország és Spanyolország) a textiliparral közel azonos vállalati koncentrációt (körülbelül 60%) mutatnak. Azonban az 5 legnagyobb termelő ország összetétele eltér a textilipari szektortól, mivel az EU ruhagyártásának nagy része Kelet-Európában történik, részben a termelési folyamat felépítése, részben az alacsonyabb átlag munkaköltségek miatt. A textil- és ruhaipar 2000 és 2010 között dolgozói 50%-át vesztette el. A gazdasági és pénzügyi világválság egyértelműen hatással volt az iparágra, a legsúlyosabb visszaesés 2009 és 2010 között történt. A textil- és ruhaipari tevékenységek ismételt fellendülésének köszönhetően az EU munkaügyi helyzete fokozatosan javul, a foglalkoztatás visszaesése 2013 elejétől kezdve csökkent. A textilipari szektor és a textilipari munkaerő földrajzi megoszlásának 2014-es elemzése alapján az iparágban továbbra is Olaszország a legnagyobb munkaadó. A ruházati szektorban felfigyeltünk egy érdekességre a foglalkoztatási helyzetben: Románia a második legnagyobb munkaadó az EU területén, megerősítve az ország vezető termelői szerepét. A textil- és ruházati import- és exportadatok szerint az importok gyorsabban növekszenek, mint az exportok, illetve a ruházati szektor dinamikusabban fejlődik, mint a textilipar. A TEXTIL- ÉS RUHAIPARI SZEKTOR SWOT-ELEMZÉSE A projekt egyik legfontosabb célja a naprakész információk összegyűjtése volt a legjelentősebb, csak Európai szinten megoldható problémák felmérése érdekében, melyhez szorosan együttműködtünk nemzeti szociális partnereinkkel. Ez a fejezet ezeket az információkat foglalja össze. A cél megvalósítására szociális partnereink a SWOT-elemzést találták a legalkalmasabb eszköznek, mely a következő területekre terjed ki: Erősségek: azok a jellemzők, melyek előnyhöz juttatják az EU textil- és ruhaipari szektorát más térségekkel szemben; 6

7 Gyengeségek: azok a jellemzők, amelyek hátrányt jelentenek az EU textil- és ruhaipari szektora számára más térségekkel szemben; Lehetőségek: olyan tényezők, melyek kiaknázásával az EU textil- és ruhaipara előnyhöz juthat; Veszélyek: olyan tényezők, melyek problémákat okozhatnak az EU textil- és ruhaipari ágazatai számára. A projekt e fázisának fő lépései a következők voltak: 1. Az EU szociális partnerek workshopot szerveztek Brüsszelben, melyben a szociális párbeszédtől független szakértők is részt vettek, és amelynek során bemutatták a szektor strukturális adatait; 2. A workshop során elkészítették a SWOT-elemzést, mely a 8 nemzeti kétoldalú találkozó kiindulópontjaként is szolgált; 3. A nemzeti kétoldalú találkozókat 8 EU tagállamban (Spanyolország, Cseh Köztársaság, Németország, Franciaország, Magyarország, Horvátország, Olaszország és Finnország) szervezték meg; Ahol lehetett, a 4 SWOT-terület összesen 35 pontját (10 erősség, 9 gyengeség, 10 lehetőség és 6 veszély) 5 főbb témakörre osztották: Piac Ipari struktúra Munkaerő Kereskedelem és disztribúció Szociális párbeszéd A témák összefoglalását az alábbi táblázat tartalmazza. SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD A TEXTIL- ÉS RUHAIPARI SZEKTORBAN: ORSZÁGOS ELEMZÉS 7

8 Ez a fejezet összefoglalja a nemzeti szektoriális szociális partnerek közötti kapcsolatokat a különböző nemzeti jogszabályok tükrében. A nemzeti párbeszéd kiindulópontjaként és az országok közötti összehasonlítások alapjaként a korábbi SWOTelemzés szolgált. Az eredmények rendkívül sokszínű képet adtak az iparág tényleges szociális párbeszédéről, a szociális párbeszédet érintő találkozók gyakoriságáról, a képviselet jogi keretéről, illetve a megállapodások aláíró feleken túlra való kiterjesztéséről. Ehhez 8 találkozón gyűjtöttünk első kézből információkat a következő országokban: Spanyolország, Cseh Köztársaság, Németország, Franciaország, Magyarország, Horvátország, Olaszország és Finnország. A találkozókat úgy szerveztük, hogy egyaránt jelen legyenek rajta a munkavállalók és a szakszervezetek képviselői, az európai szociális partnerekkel folytatott nyílt párbeszéd érdekében. A következőkben összefoglaljuk a nemzeti szociális párbeszédről szóló találkozók legfontosabb eredményeit. Ezeket részletesebben az ORSZÁGOS ELEMZÉS című fejezet tárgyalja, amely ezen felül általános nemzeti szintű információkat is tartalmaz a szociális párbeszédről és ipari kapcsolatokról, melyek egy megbízható, open source weboldalról származnak. [1] [1] SPANYOLORSZÁG A szektor nemzeti partnerei szerint az iparág legfontosabb helyi jellemzői a következők: a munkaerő elöregedése jelentős probléma, ezért különösen előnyös lenne beruházásokkal támogatni a képzéseket és szakiskolákat; a felnövekvő generáció megfelelő képzése, különös tekintettel a számítógépes készségekre, szintén fontos szempont; a szociális partnerek közötti kapcsolatok fejlesztése és a hatékony információcsere jótékony hatással lehet a nemzeti szociális kapcsolatokra. CSEH KÖZTÁRSASÁG A helyi partnerek közös véleménye szerint az ország szükségletei eltérőek az iparág más, alapvetőbb problémákkal és prioritásokkal szembenéző szereplőitől. Ennélfogva nem értenek egyet a Piac fejezetben felsorolt erősségekkel: Európai dizájn; A legtöbb fő márka az EU-ból származik; A piac és az ellátólánc közelsége; Rövid átfutási idő az EU-n kívüli versenytársakkal szemben. Emellett a szociális párbeszéd még nem elég kiforrott, hogy erősségnek lehessen tekinteni. Végül a képviselők megegyeznek abban, hogy az ország még nem áll készen az elemzésben azonosított lehetőségek kiaknázására, illetve a szektor szakképzési ellátottsága változatlanul nem megfelelő. NÉMETORSZÁG A nemzeti szociális partnerek egybehangzó véleménye szerint: A globális réspiacok nem jelentenek kézzelfogható lehetőségeket, mivel a vállalkozások elsősorban a meglévő ügyfeleikre koncentrálnak; A jobban fókuszált kutatás, fejlesztés és innováció nem lehetőségek, hanem jelenleg prioritást élvező célok; Az e-kereskedelmet elsősorban veszélyként értékelték ; Az új foglalkoztatási kapcsolatokat nem tekintették lehetőségnek, mivel Németország jelenlegi kapcsolatai megfelelnek a nemzeti partnerek elvárásainak, ezért nincs szükség egyéb opciókra. A német munkaadók emellett javasolták, hogy a gyengeségek közé sorolják a vállalkozók elöregedését is. FRANCIAORSZÁG A tény, hogy Franciaország képviselői kevesebb gyengeséggel értettek egyet, azt jelzi, hogy Franciaországban már dolgoznak a szektor problémáinak megoldásán, amely segít elkerülni a jövőbeni kockázatokat: A munkaerő elöregedése szerintük nem csak gyengeséget, hanem lehetőséget is jelent, amennyiben sikerül hatékony rendszert kidolgozni a generációk közötti együttműködés javítására, hogy az idősebb dolgozók hatékonyabban átadhassák szaktudásukat a fiatalabbaknak. A digitális fejlődést lehetőségként értékelték, mivel vonzza a fiatalabb munkavállalókat, megoldást kínál az ipari szektor, mint munkalehetőség vonzerejének növelésére, illetve segíti a textil- és ruhaipari vállalatok üzleti modelljének és képességeinek fejlesztését. 8

9 A szektor francia szociális partnerei elsőrendű kérdésnek tekintik a fiatal munkavállalók képzését és munkahelyi integrációját a szociális párbeszéddel kapcsolatos pozíciók, projektek és tevékenységek kidolgozásában. MAGYARORSZÁG Ebben az országban az elsődleges prioritás az iparág fenntartása, és a helyi szociális partnerek nem tekintik erősségnek az innovációt, mivel a szektor alacsony jövedelmezősége miatt a munkaadók nem engedhetik meg maguknak az innovációs beruházásokat. A nemzeti szociális partnerek ezen felül nem erősítettek meg bizonyos EU szinten azonosított lehetőségeket, akkor sem, ha elméletben egyetértettek azokkal, mivel véleményük szerint az ország még nem áll készen ezekre (vállalati felelősségvállalás, környezeti/szociális fenntarthatóság, Internet/e-kereskedelem és új foglalkoztatási kapcsolatok). A magyar partnerek részletekbe menően foglalkoztak a munkaerőt érintő veszélyekkel: A nemzeti szociális partnerek egyetértettek abban, hogy a szektor szakképzése nem megfelelő; A magyar textil- és ruhaipari vállalatok egyéni textil- és ruhatervező programokat igényelnek; Az 5 8. képzési szint eredményei elmaradnak az EU átlagtól. A dizájn- és szakiskolák hosszabb idő óta szintén problémákkal küzdenek, és a 3 4. képzési szint nem felel meg az iparág követelményeinek; A fiatalabb munkavállalók nem tekintik vonzó munkalehetőségnek a textil- és ruhaipari szektort.. HORVÁTORSZÁG Az erősségek terén a szektor szociális partnerei elsősorban a munkaerőt hangsúlyozták, mivel a munkavállalók elöregedése ellenére az országban jelentős szakképzett munkaerő áll rendelkezésre. A képviselők azonban megerősítettek számos azonosított gyengeséget is: Az iparág nem vonzó a fiatalabb munkavállalók számára, akik jelentős számban vándorolnak el (más iparágakhoz, vagy rosszabb esetben külföldre); A törvényileg meghatározott minimálbér nem vonzó a fiatalabb korosztály számára, és nem elégíti ki a tényleges szükségleteket; A képzettség jelentős eltérései szintén problémát okoznak: a nemzeti partnerek becslése szerint a textil- és ruhaipari dolgozók körülbelül 65%-a nem rendelkezik megfelelő képesítéssel; A műszaki szakiskolák szabályzatainak módosításai hatással voltak a textil- és ruhaiparra is, mely a szakképzett munkaerő hiányával néz szembe; Az új külföldi beruházások túl sok határozott idejű szerződést kötnek a jövedelem és rugalmasság növeléséhez. A szektor szociális partnerei elutasítottak bizonyos lehetőségeket, különös tekintettel az ipari struktúrára, mivel érzésük szerint a gyakorlati problémák megoldása jelenleg fontosabb, mint az új lehetőségek keresése. OLASZORSZÁG Az olasz szociális partnerek szerint az EU dizájn jelentős előny, melyhez hozzá kell sorolni az EU szociális párbeszédének örökségéből és hagyományaiból adódó értékeket, illetve a vállalati felelősségvállalás értékeit is. Az EU dizájn azonban nem írhatja felül az Olaszországban készült márkákat, a márkahamisítás megfékezése pedig fontos prioritás. A helyi partnerek részletekbe menően tárgyaltak a gyengeségekről, és többségében egyetértettek. A következő munkaerővel kapcsolatos gyengeségeket nemzeti szinten elutasították: Elöregedő munkaerő: Olaszországban már dolgoznak egy új képzési képviseleti projekten (mentorálás), tehát ez inkább új lehetőség, mint gyengeség; A fizikai munka leértékelése a gazdasági válságot követően megszűnt, ezért nem tekintik gyengeségnek. A partnerek azonban egyetértettek abban, hogy [a] a szektor nem vonzó a fiatalabb munkavállalók számára, különösen a ruhaipar esetében, mivel a textil ágazat egyéb iparágakhoz és üzleti lehetőségekhez is kapcsolódik, illetve abban, hogy [b] további közép- és hosszú távú szakképzési programokra van szükség. FINNORSZÁG Egyedül Finnország szociális partnerei helyezték át az LCA, hulladékkezelés, újrahasznosítás és körkörös gazdaság kérdésköröket a lehetőségek közül az erősségek kategóriájába, megerősítve, hogy jelentős erőfeszítéseket tesznek e téren, mely Finnországban mostanra egy jelenlegi erősség, jövőbeni lehetőség helyett. A szociális partnerek ezen felül két további gyengeséget is megneveztek Az egyik logisztikai jellegű probléma Finnország Európán belüli elhelyezkedése miatt; A szakértelem csökkenése a munka 100% külföldi kitelepítése és a nemzeti cégek szaktudásának elvesztése miatt. 9

10 A SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD: TALÁLKOZÓK ÉS EREDMÉNYEK Ez a fejezet a nemzeti iparági szociális párbeszéd strukturált elemzésére koncentrál, többek között a rendszeres találkozók és közös kezdeményezések, illetve kétoldalú projektek tekintetében, melyek a nemzeti iparági kapcsolatok rendszeréből származnak. A jelentés az európai szociális párbeszéd jövőbeni prioritásai tükrében vizsgálja ezeket a kérdésköröket. NEMZETI SZOCIÁLIS PÁRBESZÉDEK Mint várható volt, a nemzeti szociális partnerek a nemzeti szociális párbeszéd platformot jelölték meg az ipari szektor problémáinak azonosítására, illetve a megoldások kidolgozására legalkalmasabb eszközként. Egy jól kialakított, nemzeti szintű szociális párbeszéd önálló és erős szociális partnerekkel általában előfeltétele a foglalkoztatást és a munkaerőpiacot érintő kérdéskörök hatékony megtárgyalásának. A szociális partnerek konzultációinak időszerűnek, hatásosnak és méltányosnak kell lenniük, a döntéshozási folyamatban figyelembe véve a szociális partnerek álláspontjait is. Azonban Európa bizonyos területein, például a Közép- és Kelet-Európai országokban, ahol a szociális párbeszéd, mivel csak a közelmúltban jött létre, még nem teljesedett ki, és a további növekedés, hatékony munkaerőpiac és jó munkakörülmények biztosítása érdekében további lépésekre van szükség. A nemzeti szociális párbeszédről szóló találkozókon általában a következő témákról tárgyalnak: Álláslehetőségek, foglalkozások, képzés és oktatás helyzete Munkabérek Munkakörülmények A szektor ipari helyzete Kollektív megállapodások meghatározása és megtárgyalása Emellett a nemzeti szociális párbeszédet érintő találkozókon a következő konkrét témák kerültek napirendre a projekt megvalósítása során (részletek a kapcsolódó fejezetben): Nemzeti szociális párbeszédek minősége Foglalkoztatás, fiatal munkavállalók, képzések és a szaktudás megosztása a generációk között Háromoldalú szociális párbeszéd Ágazati béralku Nemzeti politikai megfigyelő EURÓPAI SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD Az európai szociális párbeszéddel kapcsolatos elvárásokról először a nemzeti szociális partnereknek kiküldött kérdőívben gyűjtöttünk információkat. Országos szintű visszajelzéseket Spanyolországból, Németországból, Olaszországból, a Cseh Köztársaságból és Belgiumból kaptunk. Az információ minőségének és megbízhatóságának biztosítása érdekében az eredményeket a 8, Spanyolországban, Cseh Köztársaságban, Németországban, Franciaországban, Magyarországon, Horvátországban, Olaszországban és Finnországban rendezett találkozó során elemeztük, 3 fő kategóriába sorolva a témákat: A találkozó jellege: Az európai szociális párbeszéd működési jellegzetességei; Az európai szociális párbeszédről szóló találkozók jelenléti aránya; Tárgyalt témák: Az európai szociális párbeszédről szóló találkozókon érintett témák; Az európai szociális párbeszédről szóló találkozók eredményei; Az európai szociális párbeszédről szóló találkozók jövőbeni céljai. A TEXTIL- ÉS RUHAIPAR ÉS AZ EU SZOCIÁLIS PÁRBESZÉDE: JÖVŐBENI PRIORITÁSOK A jelentés utolsó fejezete összefoglalja a szociális partnerek válaszait a SWOT-elemzés nemzeti találkozókon ismertetett eredményeire, illetve azonosítja az európai szociális párbeszéd jövőbeni prioritásait. A beszélgetést úgy irányítottuk, hogy a résztvevők azonosítsák az EU szociális párbeszédének stratégiailag fontos elemeit, a projekt során összegyűjtött adatok és ismeretek alapján. Ennek eredményeképpen létrejött [a] egy lista az EU szociális párbeszédének jövőbeni prioritásairól a nemzeti szociális partnerek jelenlegi és kialakuló igényei alapján; illetve [b] 10 javaslat és prioritás a textil- és ruhaipar EU szociális párbeszédének stratégiai tervéhez, melynek célja a szektor fejlődésének elősegítése. 10

11 Szociális párbeszéd és kapcsolódó prioritások Az EU szociális párbeszédének fejlesztésére irányuló általános javaslatok a következők: Nemzeti szintű kerekasztal-beszélgetések szervezése az eredmények ismertetéséhez; Visszajelzések a találkozók döntéseiről, rendszeres jelentésekkel a jelenleg folyó fejlesztésekről a nemzeti szociális partnereknek; Több dokumentáció lefordítása a helyi nyelvekre; Az európai szociális párbeszéd eredményeinek pontosítása (és tisztázása nemzeti szinteken); Konzultációs/munkacsoportok felállítása több aktív ország közreműködésével bizonyos témák elemzésére. Az elvárások teljesítése érdekében az EU szociális párbeszédének jövőbeni prioritásai három fő területre koncentrálnak: 1. Alapelvek, közös célok és a textil- és ruhaipar általános ágazati irányelveinek megosztása Az egységes EU piac rendkívül fontos tényező az EU versenyképességének fenntartásában. A begyűjtött adatok alapján a jövőben előnyös lehet a tagállamok közötti különbségek csökkentése. Egyértelmű, hogy ezt a szociális partnerek vagy az iparág képviselői önmagukban nem képesek megvalósítani. A bizottságok, a kormányok és közigazgatási szervek alapvető szerepet játszanak a stratégiák és tervek kidolgozásában, melyek alapján a textil- és ruhaipari szektor szélesebb körű irányelveket alakíthat ki. 2. A foglalkoztatás és készségek legjobb gyakorlatainak megosztása Az EU tagállamainak az EU szociális párbeszéd találkozóin meg kell osztaniuk egymással legjobb problémamegoldó gyakorlataikat. A nemzeti partnerek különösen fontosnak tartják a készségekkel és munkaerővel kapcsolatos tapasztalatok megosztását, mivel ezek kritikus fontosságúak a jövőre nézve. 3. Iparági irányelvek az EU textil- és ruhaipari termelésének és vállalati felelősségvállalásának támogatására A vállalati felelősségvállalást, LCA-t és körkörösséget az EU vállalataiban hasznos eszközként azonosították. Az országok képviselői tisztában voltak vele, hogy ezek az értékek a termékek hozzáadott értékének növelésével versenyképesebbé tehetik az EU vállalatait a nyílt piacon. Ennek megfelelően a jövőbeni EU szociális párbeszéd találkozókon dinamikusabb és átfogóbb megközelítésre van szükség. Az EU szintű tervek prioritásai A SWOT-elemzés eredményei megfelelő kiindulópontként szolgáltak az országok közötti különbségek megállapításában, és a nemzeti szintű találkozóknak köszönhetően a projekt sikeresen felvázolta a textil- és ruhaipar jövőbeni prioritásait, melyek alapján a szociális párbeszéd segítségével EU szintű intézkedések születhetnek. Az iparág jövőbeni prioritásaira vonatkozó javaslatok végleges listáját 5 főbb témára osztottuk a SWOT-elemzés területei alapján: Piac Európai érték : célzott intézkedések az európai dizájn, európai termelés és európai termékek pozitív megítélésének kiaknázásához Üzleti egyenlőség : eszközök és stratégiák kidolgozása a piaci kapcsolatok kiegyensúlyozására a textil- és ruhaipari vállalatok, illetve nagyobb értékesítők és márkák között Ipari struktúra T radíció, kultúra, területek : a textil- és ruhaiparban jelentős szerepet játszó területek közötti együttműködés javítására az ágazat fellendítésére, a textil- és ruhaipari kultúra értékeinek betartatására és a szakképzett munkaerő bevonzására. Hitel és pénzügyek : más EU intézményekkel és piaci szereplőkkel együttműködve kedvező hitelstratégiák kidolgozása a textil- és ruhaiparban (potenciálisan a vállalati felelősségvállalás kockázatkezelésének felvétele a banki elemzésekbe). Üzleti modellek : hosszú távú, pénzügyileg támogatott stratégiák kidolgozása új üzleti modellek kialakítására és világszintű bevezetésére (globalizált réspiacok), illetve a termékdizájn (életciklus-dizájn) és az ellátólánc (körkörös gazdaság) korszerű koncepcióinak kiaknázására. Vállalati felelősségvállalás, fenntarthatóság, átláthatóság : stratégiák és eszközök kidolgozása az EU vállalatok vezető pozíciójának fenntartására a vállalati felelősségvállalási és fenntarthatósági stratégiák átvételében és bevezetésében. Munkaerő Munkaerő: Fiatal textil- és ruhaipari munkaerő : programok és projektek kidolgozása új, szakképzett munkaerő bevonzására a textil- és ruhaipari szektorba. Készségek: Innováció, készségek és kompetenciák : hosszú távú, pénzügyileg támogatott stratégiák kidolgozása az EU textil- és ruhaipari vállalatok előnyeinek fenntartásához mind a technológia és termékek innovációi, mind a magas szintű 11

12 készségek terén, melyeknek meg kell felelniük a legfontosabb változási tényezőknek. Kereskedelem és disztribúció Kereskedelem : strukturális intézkedések és lobbitevékenységek (más ágazatokkal együttműködve) a textil- és ruhaipari termékek világszintű piaci részesedésének növelésére. Szociális párbeszéd Együttműködés alapú nemzeti szociális párbeszéd : programok és projektek kidolgozása az együttműködésen alapuló, strukturált iparági kapcsolatok kialakításához az EU legfontosabb textil- és ruhaipari termelő országai között III. AZ ELEMZÉS ÚJ MEGKÖZELÍTÉSE A projekt céljának megvalósításában több különböző stratégiát használtunk: Az ágazat klasszikus áttekintése és elemzése alapján A különböző ágazatok tevékenységeinek felmérése alapján A cél az volt, hogy megállapítsuk, a textil- és ruhaiparon kívülről átvett gyakorlatok válhatnak-e legjobb gyakorlatokká a textilés ruhaiparban. Az ágazat klasszikus áttekintése és elemzése a következőképpen történt: Az európai szociális párbeszéd gazdasági elemzése az EU textil- és ruhaipari szektorában, és a hiányzó információk begyűjtése egy kérdőív segítségével; Teljes ágazatra kiterjedő SWOT-elemzés elvégzése, illetve 8 nemzeti szintű kétoldalú találkozó megszervezése (ES, CZ, FR, DE, HU, HR, IT, FI) az európai szociális partnerek aktív részvételével; A jövőbeni prioritások és projektek meghatározása és stratégiai terv kidolgozása. 12

13 A különböző ágazatok elemzési tevékenységeit egy workshopkeretein belül értékeltük, ahol (elsősorban) a textil- és ruhaipartól független szakértők vizsgálták meg a szektor adatait, és mondták el véleményüket független tapasztalataik alapján. A workshop során elkészítették a SWOT-elemzést, mely a 8 nemzeti kétoldalú találkozó kiindulópontjaként is szolgált, és más szemszögből vizsgálta az ágazatot. A különböző megközelítések eredményeit megosztottuk nemzeti partnereinkkel, és az adott ország egyéni jellegzetességeinek figyelembe vételével összeállítottuk a végleges visszajelzéseket és a prioritások listáját. A fenti módszerek mellett egy új perspektívából is megvizsgáltuk az ágazatott, figyelembe véve az általános textil- és ruhaipari tapasztalatokat és sajátosságokat. A nemzeti szintű találkozókat interaktív, dinamikus módon bonyolítottuk le, ismertetve a begyűjtött információkat, és folyamatos visszajelzést kérve, először két csoportra bontva, majd egy közös beszélgetésre hívva a résztvevőket. 13

14 IV. AZ EURÓPAI TEXTIL- ÉS RUHAIPARI SZEKTOR: STRUKTURÁLIS ADATOK Ez a fejezet a textil- és ruhaipari szektor naprakész strukturális elemzését tartalmazza, melyhez az adatok elsősorban az Eurostattól származnak. Ahol az Eurostat adatai részlegesek vagy hiányosak voltak, a statisztikákat más adatforrásokkal egészítettük ki, az európai szociális partnereinknek kiküldött kérdőív eredményei alapján. Minden információt bemutattunk és megerősítettünk a 8 nemzeti szintű találkozó során. Részletesebben: Az 1 11 ábrák a szektor struktúráját mutatják be a vállalkozások számának és forgalmának tekintetében, figyelembe véve azok földrajzi eloszlását és a vállalkozások méretének jelentőségét; A ábrákon a szektor munkaügyi helyzete látható, ahol a szektort földrajzi alapon elemezzük, figyelembe véve a vállalkozások különböző méretét. A ábrák részletesebb adatokat tartalmaznak a szektor munkaerejének jellegzetességeiről. A ábrák a szektor piaci tendenciáit ismertetik, a textil- és ruhaipar naprakész termelési adataival, export- és import tényezőivel, illetve az Európa területén és világszerte értékesített termékek értékének részleteivel. A strukturális adatok kérdőív Az Eurostat adatainak kiegészítéséhez összeállítottunk egy kérdőívet, melyet minden európai nemzeti partnerünknek elküldtünk, és amelyet további információk begyűjtésére terveztünk, különös tekintettel a textil- és ruhaipar munkaerejének jellegzetességeire. A SZEKTOR STRUKTÚRÁJA (1-11) A SZEKTOR FOGLALKOZTATÁSI HELYZETE (12-17) A SZEKTOR MUNKAEREJÉNEK JELLEMZŐI (18-24) A SZEKTOR PIACI TENDENCIÁI (25-41) A SZEKTOR STRUKTÚRÁJA (1-11) FIG. 1: NUMBER OF T&C COMPANIES (N, ) TOTAL TEXTILE CLOTHING 1. ábra A textil- és ruhaipari vállalatok teljes száma ( Az Eurostat adatai alapján a textil- és ruhaipari szektor körülbelül vállalatból áll, melyek 2/3-a ruházati cikkeket, 1/3-a pedig textil termékeket gyárt. Az elmúlt 5 év során a szektor körülbelül 7000 vállalatot vesztett, nagy részüket a ruházati szektorban. 14

15 FIG. 2: GEOGRAPHICAL DISTRIBUTION OF COMPANIES (%, 2014) TEXTILE CLOTHING 2.1 ábra A textilipari vállalatok földrajzi megoszlása (%, 2014) A vállalatok földrajzi megoszlása alapján Olaszország a legjelentősebb textilipari termelő, majdnem kétszer annyi vállalattal, mint a második helyen álló Franciaország. A textilgyártó vállalatok körülbelül 60%-a az 5 fő termelő országban található (Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Lengyelország és Németország). TEXTILE CLOTHING 2.2 ábra A ruhaipari vállalatok földrajzi megoszlása (%, 2014) A ruhaipari vállalatok számát tekintve szintén Olaszország tekinthető a legnagyobb termelőnek. Az eltérés az első és második helyen (Lengyelország) álló országok közötti eltérés itt még szembetűnőbb. Az 5 legfontosabb ország közel azonos koncentrációt mutat a vállalatok számának tekintetében (körülbelül 60%). Azonban az 5 legnagyobb termelő ország összetétele eltér a textilipari szektortól, mivel az EU ruhagyártásának nagy része Kelet-Európában történik, részben a termelési folyamat felépítése, részben az alacsonyabb átlag munkaköltségek miatt. 15

16 FIG. 3: EVOLUTION OF COMPANIES (N, ) TEXTILE CLOTHING 3.1 ábra Textilipari vállalatok számának alakulása ( ) A 2010 és 2014 közötti időszakban a textilipari vállalatok számának elemzése alapján egyértelmű, hogy a visszaesések legnagyobb mértékben Olaszországot befolyásolták. Franciaország jól teljesített a 2014-es évben, megelőzve Spanyolországot, ahol ugyanebben az időszakban 400 vállalat szűnt meg. A többi országban a vállalatok száma többségében stabil, bizonyos esetekben enyhe növekedést is mutat (Németország és Lengyelország). TEXTILE CLOTHING 3.2 ábra Ruhaipari vállalatok számának alakulása ( ) A ruhaipari szektorban az 5 legfontosabb ország jelentős visszaeséseket mutatott a vállalatok számában a időszakban, Franciaország és a Cseh Köztársaság kivételével. Más Kelet-Európai országokban, például Romániában és Bulgáriában azonban növekedés volt tapasztalható. 16

17 FIG. 4: DISTRIBUTION OF COMPANIES BY SIZE-BAND (%, 2014) Some data missing in minor countries 4. ábra Vállalatok megoszlása méret szerint (%, 2014) A vállalatokat alkalmazottak száma szerint százalékosan elemző 4. ábrán látható, hogy szinte minden textil- és ruhaipari vállalkozás (a textilipar esetében 99,6%, míg a ruhaipar esetében 99,7%) a kis- és középvállalkozások kategóriájába tartozik. A kis-és középvállalkozások túlsúlya megállapítható az 50-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalatok számából is, melyek 96%-a a textilipari, több mint 97%-a pedig a ruhaipari szektorban működik. FIG. 5: DISTRIBUTION OF COMPANIES BY SIZE-BAND T&C TOP COUNTRIES (%, 2014) 5. ábra Vállalatok megoszlása méret szerint (%, 2014) Az 5. ábra a vállalatok méret szerinti megoszlását mutatja a hat legnagyobb textil- és ruhaipari termelő országban. Franciaországban és a Cseh Köztársaságban a legnagyobb az ún. mikrovállalatok aránya, míg Lengyelország több nagyobb vállalkozással ellensúlyozza ezeket. Olaszországban a szektor körülbelül 95%-át teszik ki a 20-nál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások. 17

18 FIG. 6: T&C TURNOVER (Milions, ) 2010 EU27 TOTAL TEXTILE CLOTHING 6. ábra A textil- és ruhaipar teljes forgalma (Millió, ) A 6. ábra az európai textil- és ruhaipar forgalmának alakulását mutatja a időszakban. Bár mint az 1. ábrán látható, a vállalatok 2/3-a a ruhaiparban, míg 1/3-a a textiliparban tevékenykedik, a textilipari vállalatok a forgalom 55%-át, míg a ruhaipari vállalatok 45%-át adják. A gazdasági válság után a forgalom ismét emelkedni kezdett. A es fellendülés többek között a megtakarításokkal, hatékonyabb termeléssel, és nem utolsósorban az olcsóbb munkaerőt biztosító országokba, például Kínába és Indiába való kiszervezéssel magyarázható. A világgazdaság helyzetének javulása, az új megrendelők és piacok szintén segítettek mérsékelni a visszaesés hatásait, és növelni a forgalmat. A 2013 első felében bekövetkezett visszaesést követően a vállalatok forgalma mind a textil, mind a ruhaiparban növekedésnek indult. FIG. 7: GEOGRAPHICAL DISTRIBUTION OF TURNOVER TEXTILE (%, 2014) CLOTHING 7.1 ábra A textilipari vállalatok forgalmának földrajzi megoszlása (%, 2014) A textilipari vállalatok forgalmának földrajzi megoszlása nem követi teljesen pontosan a vállalatok megoszlását. Ebben a kategóriában is Olaszország jár az élen, a teljes szektor forgalmának 40%-ával. Az előző megoszlást szemléltető ábrával összehasonlítva Lengyelország nincs az 5 legnagyobb termelő között, viszont a rangsorban feltűnik az Egyesült Királyság. 18

19 TEXTILE CLOTHING 7.2 ábra A ruhaipari vállalatok forgalmának földrajzi megoszlása (%, 2014) A ruhaipari szektorban a 3 legnagyobb termelő ország Európa teljes forgalmának több mint 50%-át adja, és a textilipari szektorhoz hasonlóan a forgalom földrajzi eloszlása nem tükrözi teljes mértékben a vállalatok eloszlását: a vállalatok számában második és harmadik helyen álló Lengyelország és Cseh Köztársaság ennél az elemzésnél nem szerepel az öt legfontosabb ország között. FIG. 8: EVOLUTION OF TURNOVER (Milions, ) 2010 EU27 TEXTILE CLOTHING 8.1 ábra A textilipar forgalmának alakulása (millió, ) A textilipar forgalmának elemzése alapján a 10 legfontosabb EU tagállamban a időszak során különböző tendenciákat fedezhetünk fel. Olaszországban és Franciaországban kisebb veszteségek, míg például Németországban és az Egyesült Királyságban enyhe növekedés figyelhető meg. Más országok stabilabb állapotokat mutatnak. 19

20 TEXTILE CLOTHING 8.2 ábra A ruhaipar forgalmának alakulása (millió, ) A 8.2 ábra a ruhaipari szektor forgalmának alakulását mutatja. A vezető országokban enyhe növekedés figyelhető meg, Olaszország és Spanyolország kivételével, ahol, mint a 3.1 ábrán is látható, a visszaesés volt a jellemző. FIG. 9: TURNOVER PER SIZE-BAND (%, 2014) Some data missing in minor countries 9. ábra Forgalom megoszlása vállalatok mérete szerint (%, 2014) A forgalom megoszlása ennél a mutatónál jelentősen eltér a 4. ábrától (vállalatok százalékos aránya alkalmazottak száma szerint), ahol a kis- és középvállalatok 90%-ot tettek ki. Itt a nagyvállalatok a forgalom nagyobb százalékát generálják a kis- és középvállalatokhoz képest. A textil- és ruhaipari szektor forgalmának 50%-áért a vállalatok 3%-a felelős. A textilipar egyik fontos jellemzője, hogy a forgalom körülbelül 40%-át az alkalmazottat foglalkoztató vállalatok generálják. 20

21 FIG. 10: DISTRIBUTION OF TURNOVER BY SIZE-BAND T&C TOP COUNTRIES (%, 2014) 10. ábra Forgalom megoszlása vállalatok mérete szerint (%, 20 Ha a vállalatok mérete alapján elemezzük a forgalom megoszlását a hat legnagyobb textil- és ruhaipari termelő országban, országonként jelentősen eltérő mintázatok rajzolódnak ki. Olaszországban a megoszlás kiegyensúlyozottabb, míg Németországban és Portugáliában az alkalmazottat foglalkoztató vállalatok generálják a forgalom legnagyobb részét. A megoszlás hasonló Franciaországban és az Egyesült Királyságban is. FIG. 11: UNITARY TURNOVER BY SIZE-BAND (Milions N, 2014) 11. ábra Egységnyi forgalom a vállalatok mérete szerint (millió, 2014) A 11. ábrán a vállalatonkénti átlag forgalmat mutatja a vállalatok mérete szerint. Az adatok szerint az egységnyi forgalom a vállalat méretével egyenes arányban növekszik: a legkisebb vállalatoknál a forgalom körülbelül / év. Az európai textil- és ruhaipari szektor 85%-át ezek a vállalatok teszik ki. A textil- és ruhaipar egy lényeges jellegzetessége a ruhaipari vállalatok (majdnem) kétszeres éves forgalma a textilipari vállalatokhoz képest. A méretgazdaságosság és a vállalatok alacsonyabb száma miatt a 250 vagy több alkalmazottat foglalkozató vállalatok generálják a textilipar forgalmának 2/3-át, illetve a ruhaipar forgalmának 1/3-át. 21

22 A SZEKTOR FOGLALKOZTATÁSI HELYZETE (12-17) FIG. 12: T&C EMPLOYMENT (N, ) TOTAL TEXTILE CLOTHING 12. ábra A textil- és ruhaipar teljes munkaereje ( ) A textil- és ruhaipar 2000 és 2010 között dolgozói 50%-át vesztette el. A gazdasági és pénzügyi világválság egyértelműen hatással volt az iparágra, a legsúlyosabb visszaesés 2009 és 2010 között történt. A textil- és ruhaipari tevékenységek ismételt fellendülésének köszönhetően az EU munkaügyi helyzete fokozatosan javul, a foglalkoztatás visszaesése 2013 elejétől kezdve csökkent, elsősorban a textilipari szektorban. Mint az előző ábrákon is látszik, a vállalatok 2/3-a a ruhaipari, 1/3-a pedig a textilipari szektorban működik: az alkalmazottak száma majdnem pontosan követi ezt az arányt: az alkalmazottak 60%-a dolgozik a ruhaiparban, míg 40%-a a textiliparban. FIG. 13: GEOGRAPHICAL DISTRIBUTION OF EMPLOYMENT (%, 2014) TEXTILE CLOTHING 13.1 ábra A textilipari vállalatok alkalmazottainak földrajzi megoszlása (%, 2014) A textilipari vállalatok munkaerejének földrajzi megoszlását elemezve a 2014-es évben (13.1 ábra) láthatjuk, hogy Olaszország továbbra is a legnagyobb munkaadónak számít, és az 5 legtöbb vállalattal rendelkező országot összehasonlítva csak Spanyolország (a textilipari vállalatok száma szerint harmadik) esik ki az élmezőnyből, helyét az Egyesült Királyság veszi át. Az5 első ország a textilipar munkaerejének körülbelül 55%-át foglalkoztatja Európában. 22

23 TEXTILE CLOTHING 13.2 ábra A ruhaipari vállalatok alkalmazottainak földrajzi megoszlása (%, 2014) A ruhaipari szektor mutatói jelentős eltéréseket mutatnak minden más rangsorhoz képest: Románia a második legnagyobb munkaadó az EU területén, megerősítve az ország vezető termelői szerepét. Emellett ha összehasonlítjuk et a mutatót a ruhaipari vállalatok számával, a Cseh Köztársaság, Franciaország és Spanyolország helyét Románia (2.), Bulgária (3.) és Portugália (5.) veszik át. FIG. 14: EVOLUTION OF EMPLOYMENT TOP 10 EUROPEAN COUNTRIES (Milions, ) TEXTILE CLOTHING 14.1 ábra A textilipar munkaerejének alakulása (millió, ) Ha megvizsgáljuk a textilipar munkaerejének alakulását az elmúl néhány év során a 10 legfontosabb európai termelő országban (14.1 ábra), láthatjuk, hogy a vezető országok közül a textilipar munkaereje csak az Egyesült Királyságban gyarapodott. Olaszországban a munkaerő a időszakban 30%-al esett vissza, míg Romániában ugyanebben az időszakban növekedett a textilipar munkaereje. 23

24 TEXTILE CLOTHING 14.2 ábra A ruhaipar munkaerejének alakulása (millió, ) Olaszországban a ruhaipari szektor munkaereje is közel 15%-al csökkent, Spanyolországban (-25%) és Lengyelországban (-20%) szintén csökkenő tendencia figyelhető meg. Általánosságban az egész európai ruhaipari szektorban csökkent a foglalkoztatottság. FIG. 15: DISTRIBUTION OF EMPLOYMENT BY SIZE-BAND (%, 2014) Some data missing in minor countries 15. ábra Munkaerő megoszlása vállalatok mérete szerint (%, 20 Az európai textil- és ruhaipar munkaerejének körülbelül 50%-át a kis- és középvállalkozások foglalkoztatják. A munkaerő másik 50%- át az alkalmazottat foglalkoztató vállalatok teszik ki. 24

25 FIG. 16: DISTRIBUTION OF EMPLOYMENT BY SIZE-BAND T&C TOP COUNTRIES (%, 2014) 16. ábra Munkaerő megoszlása vállalatok mérete szerint a legfontosabb országokban (%, 2014) A textil- és ruhaipar munkaerejének megoszlása azért tér el ilyen jelentős mértékben az egyes országok között, mert a textilipar kevésbé munkaerőigényes, és ha egy ország elsősorban a ruhaiparban aktív, az arány arrafelé mozdul el. Olaszország mutatója különösen sajátos. A munkaerő 50%-át a 0-19 alkalmazottal rendelkező vállalatok foglalkoztatják, ami összességében kiegyensúlyozott arányokat mutat. Bulgária ezzel ellentétes képet mutat; a munkaerő 80%-át az alkalmazottal rendelkező vállalatok foglalkoztatják. FIG. 17: EMPLOYMENT AND GENDER (%, 2015) TEXTILE CLOTHING 17.1 ábra A textilipari munkaerő megoszlása nemek szerint a legfontosabb termelő országokban (%, 2015) A textilipari szektor munkaerejének közel 50%-a férfi és 50%-a nő; a női munkaerő aránya Romániában a legmagasabb 75% al: az iparágban dolgozó minden férfira három nő jut. 25

26 TEXTILE CLOTHING 17.2 ábra A ruhaipari munkaerő megoszlása nemek szerint a legfontosabb termelő országokban (%, 2015) Mint a 17.2 ábrán látszik, a ruhaipari szektorban minden, a felmérésben részt vevő országban jelentősen több nő dolgozik: a szektor munkaerejének döntő többségét nők teszik ki, különösen a termelésben (fizikai munka), különösen Kelet-Európában és Portugáliában. Ez az arány csak az Egyesült Királyságban kiegyensúlyozott. A SZEKTOR MUNKAEREJÉNEK JELLEMZŐI (18-24) A munkaerő jellemzőiről nehéz hivatalos adatokat szerezni, mivel az európai statisztikák (Eurostat) sok helyen hiányosak, ezért a jelentésnek ezt a részét, mely részletesebb információkkal szolgál a textil- és ruhaipari szektor munkaerejének jellegzetességeiről, elsősorban a nemzeti szociális partnereinknek kiküldött kérdőív eredményei alapján állítottuk össze. A felmérésben Spanyolország, Németország, Belgium, a Cseh Köztársaság, illetve Olaszország vettek részt. Az összegyűjtött adatokat a nemzeti találkozók során mutattuk be és erősítettük meg, Spanyolország, a Cseh Köztársaság, Németország, Franciaország, Magyarország, Horvátország, Olaszország és Finnország szociális partnereinek részvételével (az adatok alapján körülbelül a textilipar munkaerejének 60%-át, illetve a ruhaipar munkaerejének 45%-át elemeztük) FIG. 18: EMPLOYMENT AND NATIONAL ORIGIN SOURCE: QUESTIONNAIRE 1.2 (%, ) 18. ábra Foglalkoztatás és állampolgárság (%, ) A szektorban mindenhol az adott ország állampolgárai, illetve az európai munkavállalók vannak túlsúlyban. Az adatok alapján megállapítható, hogy a textil- és ruhaipar hagyományosan az adott ország állampolgáraiból meríti munkaerejét. 26

27 FIG. 19: EMPLOYMENT AND AGE SOURCE: QUESTIONNAIRE 1.3 (%, ) 19. ábra Foglalkoztatás és kor (%, ) Az alkalmazottak 90%-a 25 és 64 év közötti életkorú, a két legnagyobb csoport megoszlásának aránya körülbelül 2/3 és 1/3. A éves korcsoport túlnyomó többségét 49. életévükhöz közelítő munkavállalók teszik ki: a munkaerő meglehetősen nagy százaléka hamarosan elhagyja a szektort, azonban ezt nem ellensúlyozza a szektorba belépő fiatalabb munkavállalók száma. Ezzel a kérdéskörrel a közeljövőben mind a munkaadóknak, mind a döntéshozóknak foglalkozniuk kell majd, mivel 2025-re a textil-és ruhaipari szektorban körülbelül alkalmazottat kell pótolni a jelenlegi termelési teljesítmény fenntartásához, azonban a szektor jelenleg nem vonzó a fiatalabb munkavállalók számára. FIG. 20: EMPLOYMENT AND SENIORITY TEXTILES SOURCE: QUESTIONNAIRE 1.4 (%, ) 20. ábra Foglalkoztatás és rangidősség (%, ) A textilipari szektor munkaerejének túlnyomó többsége a második és harmadik csoportba esik (70%-uk 6 20 éve dolgozik az iparágban). Az adatok megerősítik az előző mutató eredményeit és a szektor elöregedését. A helyszíni találkozók megerősítették, hogy ugyanez a tendencia a ruhaipari szektorban is. 27

28 FIG. 21: EMPLOYMENT AND EDUCATIONAL ATTAINMENT TEXTILES SOURCE: QUESTIONNAIRE 1.5 (%, ) 21. ábra Foglalkoztatás és iskolai végzettség a textiliparban (%, ) Mivel a hivatalos adatok ezen a területen is hiányosak, az elemzés a kérdőív eredményei alapján készült. Sajnos a kérdőív segítségével összegyűjtött adatok kizárólag a textilipari szektorra vonatkoznak. Az adatok alapján az alkalmazottak túlnyomó többségének képzettsége az 5. és 8. ISCED [2] szintet, kisebb részüké pedig az 1. és 2. szintet éri el. A helyszíni találkozók során a vizsgált országokban jelentős eltérés volt a ruhaipari szektorban, ahol az alkalmazottak körülbelül 45%-a 3. és 4. ISCED szintű végzettséggel, míg körülbelül 20%-a 5. és 8. szintű végzettséggel rendelkezett. [2] Az ISCED az iskolai végzettség szabványos nemzetközi besorolása, melyet az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete (UNESCO) tart számon. Az ISCED a következő végzettségi szinteket különbözteti meg: 1. SZINT: Általános oktatás vagy az alapszintű képzettség első szakasza 2. SZINT: A középszintű oktatás alsó szintje, vagy az alapszintű oktatás második szakasza 3. SZINT: (Felsőbb) középszintű oktatás 4. SZINT: Középszint utáni, felsőfok alatti oktatás 5. SZINT: A felsőoktatás első szintje 6-8. SZINT: Magas szintű kutatási képesítést, pl. Ph.D-t adó felsőoktatás. FIG. 22: DISTRIBUTION OF EMPLOYMENT BY ROLE SOURCE: QUESTIONNAIRE 1.3 (%, ) 22. ábra Munkaerő megoszlása munkakör szerint (%, ) A ruhaipari szektor elsősorban a fizikai, termelő munkára épül. A munkaerő 85%-át fizikai munkások teszik ki. Bizonyos országokban, ahol a kutatás és fejlesztés helyi szinten, a termelés pedig külföldön folyik, az arányok hasonlóak a textiliparhoz, ahol a fizikai munkások egy részének helyét szellemi munkások és a vezetőség tagjai veszik át. A munkaerő nagy részét így is a fizikai munkások teszik ki, akik elsősorban műszaki és termelési készségeket igénylő munkakörökben dolgoznak. A műszaki tudásnak fontos szerepe van a textil- és ruhaipari szektor jövőjében, mivel növeli a termékek minőségét, amely az európai ipar egyik jelentős előnye a globális piacon. Minél több textil- és ruhaipari termék éri el a nemzetközi piacot, annál több alkalmazottra lesz szükség a termelő vállalatok különböző munkaköreiben. 28

29 FIG. 23: EMPLOYMENT CONTRACTS TEXTILES SOURCE: QUESTIONNAIRE 1.7 (%, ) 23. ábra Munkaszerződések (%, ) A textilipari dolgozók túlnyomó többsége állandó munkaszerződéssel rendelkezik. A legtöbb ország a nagyobb és kisebb forgalmú időszakok rugalmasabb kezelése érdekében időmegtakarításos rendszert használ. A számadatokat a ruhaipari szektor helyi találkozói is megerősítették. FIG. 24: FULL-TIME AND PART-TIME WORK SOURCE: QUESTIONNAIRE 1.7 (%, ) 24. ábra Teljes- és részmunkaidős munka (%, ) A textilipari szektor szinte minden munkása teljes munkaidőben dolgozik, és a nagyobb forgalmú időszakokban a részmunkaidős munkások alkalmazása helyett általában bevett gyakorlat megnövelni a teljes munkaidős dolgozók munkaóráinak számát. A számadatokat a ruhaipari szektor helyi találkozói is megerősítették. 29

30 TENDENCIAS DE MERCADO DEL SECTOR (25-41) FIG. 25: VOLUME INDEX OF PRODUCTION TEXTILE, CLOTHING AND TOTAL MANUFACTURING (Indices 2010=100, ) 25. ábr ermelési mutatók (indexek: 2010=100, ) 2006-ban a textil- és ruhaipari szektor termelési mutatója a teljes termelési értékkel (2010-es mutató = 100%) összemérve hasonló volt a textil- és ruhaipari szektorban. A ruhaipar kis mértékben meghaladta a textilipart. Az EU textil- és ruhaipara 2010 során az előző évek rossz teljesítménye után fellendülést mutatott. A 2010-es eredmények alapján a 2008-as és 2009-es válság által legsúlyosabban érintett szektor (mesterséges szövetek és textilek) teljesített a legjobban. Azonban a ruhaipar teljesítménye 2010 során elért mindössze 1%-os növekedésével nem állt teljesen helyre. Bár a textil- és ruhaipar a jelek szerint elkezdett kilábalni a pénzügyi válságból, a nyersanyagok folyamatosan ingadozó és gyakran megugró ára miatt nehéz év állt a szektor mögött. A 2012-es év során a textil- és ruhaipar termelési teljesítménye alacsonyabb volt, mint az előző évben. Bár a termelési teljesítmény visszaesése 2012 során lelassult, különösen a textiliparban, a termelési eredmények nem érték el a pénzügyi válság előtti szinteket során a termelés fellendült a textiliparban, azonban az év második felének alacsony teljesítménye miatt visszaesett a ruhaipari szektorban ben a termelési teljesítmény mind a textil- mind a ruhaipari szektor alacsonyabb teljesítménye miatt rosszabb volt, mint az előző évben; a ruhaipar teljesítménye alacsonyabb, mint a textiliparé, és a tendencia nem mutat változást. A válság egy másik következménye a textil- és ruhaipari szektor termelési időszakai közötti összhang megszűnése: a korábbi tendenciák 18 hónapos növekedést, majd 18 hónapos csökkenést mutattak, körülbelül 6 hónap eltolódással a textil- és a ruhaipar között. Az elmúlt 15 év során azonban ez a kapcsolat a két szektor között megszűnt: A textilipar többségében képes fenntartani a korábbi ütemet, a ruhaipar azonban nem. 30

31 FIG. 26: IMPORTS, EXPORTS (Milions, ) TEXTILE CLOTHING TEXTILE CLOTHING 26. ábra Textil- és ruhaipar: import és export (millió, ) Az adatok változásai alapján megállapítható, hogy az importok gyorsabban növekszenek az exportoknál, és a ruhaipar gyorsabban növekszik a textiliparnál; a 2007-es évben a ruhaipar Európán kívüli exportjai a forgalom körülbelül 17%-át tették ki. Jelenleg ez az arány 27%: a válság jelentős mértékben megváltoztatta a szektor üzleti modelljét. 31

32 FIG. 27: PRODUCTION VALUE (%, 2013) TEXTILE CLOTHING ábra A textilipar termelési értéke (%, 2013) A textilipari szektorban a műszaki és ipari területek teszik ki a termelés körülbelül 40%-át, és ha figyelembe vesszük a fonás, szövés, és a végtermékek műszaki alkalmazásait, ez Európa legjelentősebb textilipari területe. TEXTILE CLOTHING ábra A ruhaipar termelési értéke (%, 2013) A 27.2 ábra szerint a ruhaiparban csak a munkaruházat tekinthető műszaki jellegű terméknek; ebben a szektorban a legnagyobb termelési kategória a külső ruházat, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a munkaruházat nagy része szintén külső ruházatnak minősül. 32

33 FIG. 28: EVOLUTION OF PRODUCTION PRICES (% change compare to same period in previous year, ) 28. ábra A termelési költségek alakulása (% változás az előző év azonos időszakához képest, ben mind a termelőipar, mind a textil- és ruhaipar ára jelentősen növekvő ártendenciát mutatott ben azonban az árak visszatértek a normális szintekre. A költségek növekedésének fő gátló tényezői a nyersanyagok árának ismételt csökkenése, az alacsonyabb belföldi kereslet nyomása, illetve az exportáló országokban zajló verseny során az EU28 termelési árai a termelő iparágakban ismét csökkenni kezdtek. Ezzel szemben az EZ28 textil- és ruhaipar árai jobban teljesítettek, +0,6% növekedéssel a textil- és +0,5% növekedéssel a ruhaiparban. Ezek a termelési árak azonban nem maradtak mentesek: a termelési lánc alsóbb elemeinek nyomásától a fejlődő országokból importált áruk nyomásától, különösen a ruhaiparban az Európai Unió alacsony (kevesebb, mint 1%-os) inflációjától az importált nyersanyagok árától FIG. 29: T&C RETAIL TURNOVER EVOLUTION (Year change: % change compared to same period in previous year, Index 2010=100, ) 29. ábra A textil- és ruhaipar forgalmának alakulása (Éves változás: %-os változás az előző év azonos időszakához képest, 2010-es mutató=100, ) Európa a textil- és ruhaipari termékek legnagyobb fogyasztója, összesen 512 millió egyéni fogyasztóval. A fogyasztás 80%-át 5 ország teszi ki (Olaszország, Franciaország, Németország, Egyesült Királyság és Spanyolország). Az értékesítési eredmények a es gazdasági válság során visszaestek, azonban a világgazdaság fokozatos helyreállásával 2010-ben ismét növekedésnek indultak során az EU fogyasztása és tevékenységei egyaránt jelentősen csökkentek. A textil- és ruhaipari fogyasztás 2012-esvisszaesése valószínűleg a fogyasztók bizalmának elvesztése és a magasabb fogyasztói árak miatt következett be ban és 2014-ben (amikor a kereskedelmi tevékenységek erősen felélénkültek a legtöbb Kelet-Európai országban, illetve Dél-Európában) a textil- és ruhaipari forgalom ismét növekedésnek indult, majd 2015-ben az EU fogyasztásának éstevékenységeinek fellendülése, illetve a fogyasztói árak stabilizálódása következtében tovább növekedett. Online forgalom: A 29. ábra adatai nem veszik figyelembe az online forgalmat. Számos elemző rámutatott, hogy a kényelmesebb vásárlás és kedvezőbb árak hatására a vásárlók egyre gyakrabban választják az online vásárlási lehetőségeket. Az E-commerce Europe adatai alapján Európán belül a teljes online forgalom elérte a 455,30 milliárd eurót, amely 13,3%-os növekedést jelent a korábbi 401,85 milliárd euróhoz képest. Az online értékesítésben az Egyesült 33 Királyság vezet, ahol a lakosság 81%-a vásárolt online a 2015-ös évben.

34 FIG. 30: T&C EXPORT IN VALUES AND QUANTITIES (VALUES Milions, QUANTITIES Thousand Ton, ) VALUES QUANTITIES VALUES QUANTITIES 30. ábr extil- és ruhaipari exportok érték és mennyiség alapján (millió [BAL OLDAL], ezer t [JOBB OLDAL], ) A es válság hatására a globális kereskedelem 2012-ben lelassult. A következő évben az exportok növekedése a válság EU-ra gyakorolt hatása, az eurozóna magas munkanélkülisége és a fejlődő gazdaságok ingatag pénzügyi helyzete miatt lassú volt. Ahogy a világgazdaság 2014-ben elkezdett helyreállni, az EU-n kívüli exportok ismét növekedésnek indultak, az EUexportpiacainak geopolitikai és pénzügyi zavarai ellenére. Az EU-n kívüli exportok 2015-ben elérték a 44,5 milliárd euró értéket,amely a legmagasabb az évszázad kezdete óta volt a folyamatos növekedés 6. éve. 34

35 FIG. 31: TOP5 EU CUSTOMERS (Milions, ) TEXTILE CLOTHING TEXTILE CLOTHING 31. ábra Az 5. legfontosabb EU vásárló a textil- és ruhaiparban (millió, ) Bár a jelentésből kitűnik, hogy a textil- és ruhaiparban jelentős eltérések vannak, (31.1 és 31.2 ábra), mégis hasznos lehet együtt elemezni az adatokat: A es válság különösen rossz hatással volt az EU export-teljesítményére. A es kereskedelmi fellendülés azonban lehetővé tette, hogy az EU kereskedelme visszaálljon a válság előtti szintre. Valutája értékének emelkedése következtében az USA 2015-ben megszilárdította pozícióját a textiláruk legfontosabbvásárlójaként, illetve az EU 2. legnagyobb ruházati fogyasztójaként. Emellett az exportforgalom adatai folyamatos növekedéstmutatnak Hong Kongban és Kínában (Kína korábban a textiláruk 7., most 2., illetve a ruházati cikkek 25., most 6. legnagyobbimportőre). Bár Oroszország továbbra is harmadik helyen áll az EU ruházati cikkeinek importőrei között, a politikai embargó, illetve a rubel értékének csökkenése negatív hatással volt a forgalomra. Svájc az európai textil- és ruhaipari vállalatok logisztikai központjaként szolgál. 35

36 FIG. 32: EXTRA-EU EXPORTS PRODUCT BREAKDOWN IN VALUE (Milions, ) 32. ábra EU-n kívüli exportok megoszlása termékek és érték szerint (millió, ) Az EU fő exporttermékei (az adatok euróban értendők) Egyéb ruházati cikkek (trikók, pulóverek, pólók, stb.), Női ruházati cikkek és Szövetek. A legnagyobb, 90%-os átlag növekedést a női ruházati cikkek mutatták, forgalmuk 2015 során elérte a 9,2 milliárd eurót. A szövetek forgalma a ös időszakban majdnem teljesen stabil maradt, összesen -1% visszaeséssel, míg a műszaki textiltermékek jelentős, +20% növekedést mutattak ugyanebben az időszakban. FIG. 33: EXTRA-EU EXPORTS DETAIL FOR OTHER GARMENTS (%, 2015) 33. ábra EU-n kívüli exportadatok az Egyéb ruházati cikkek kategóriában (%, 2015) A 33. ábra érdekes képet ad a korábbi, 32. ábra adatairól az Egyéb ruházati cikkek értékének tekintetében a ös időszak során. Az Egyéb ruházati cikkek (exportáruk) kategóriájának több mint 55%-át trikók, pulóverek, kardigánok, pólók és különleges ruhadarabok teszik ki. Ebben az időszakban a legnagyobb fellendülés a pólók (+166%), kendők, sálak, mantillák (+155%), kesztyűk (+154%) és különleges ruhadarabok (+149%) forgalmában volt megfigyelhető. 36

37 FIG. 34: EXTRA-EU EXPORTS PRODUCTS BREAKDOWN IN QUANTITY (Thousands TON, ) 34. ábra EU-n kívüli exportok megoszlása termékek és mennyiség szerint (ezer t, A 34. ábra mennyiségi adataiból megállapítható, hogy az EU legnagyobb exporttermékei a ruházati cikkek, melyekből összesen 1,4 millió tonnát értékesítettek. A műszaki felhasználású textilek továbbra is jelentős részét teszik ki a textil- és ruhaipar EU-n kívüli exportforgalmának, átlagban 16%-al óta a ruházati cikkek és műszaki textilek forgalma 114%-al és 63%-al növekedett. FIG. 35: T&C EXPORT IN VALUE/QUANTITY ( /TON, ) TOTAL TEXTILE CLOTHING 35. ábr extil- és ruhaipari exportáruk érték/mennyiség aránya ( /t, ) A 2009-es válság óta a textil- és ruhaipari exporttermékek egységára a 2014-es év kivételével fokozatosan növekedett, különösen a ruházati cikkek terén. A textil exportcikkek egységárai 2011-óta majdnem teljesen stabilak maradtak. 37

38 FIG. 36: T&C IMPORT IN VALUE AND QUANTITIE (VALUES Milions, QUANTITIES Thousand Ton, ) VALUES QUANTITIES VALUES QUANTITIES 36. ábra Textil- és ruhaipari importok érték és mennyiség alapján (millió [BAL OLDAL], ezer t [JOBB OLDAL], ) Bár a nyersanyagok ára a korábbi normális szintre csökkent, a es válság hatására a globális kereskedelem 2012-ben lelassult. A következő évben a kereskedelmi forgalom növekedése a válság EU-ra gyakorolt hatása, az eurozóna magas munkanélkülisége és a fejlődő gazdaságok ingatag pénzügyi helyzete miatt lassú volt. Ahogy a világgazdaság 2014-ben elkezdett helyreállni, az EU-n kívüli importok ismét növekedésnek indultak, az ázsiai térség bizonyos országainak (Banglades, Kambodzsa, Pakisztán és Vietnám) növekvő forgalma következtében. A bizonytalan világgazdasági helyzetben számos tényező befolyásolt a kereskedelmi forgalmat, és az EU-n kívüli textil- és ruhaipari importok 2015-ben megfigyelt fokozatos, azonban ingatag növekedésére elsősorban az euró amerikai dollárral szemben meggyengült árfolyama volt hatással. Ennek eredményeképp az EU-ban a legtöbb importáru árai megemelkedtek, az importok mennyisége pedig csökkent. 38

39 FIG. 37: TOP5 EU SUPPLIERS (Milions, ) TEXTILE CLOTHING TEXTILE CLOTHING 37. ábra Az 5. legfontosabb EU ellátó a textil- és ruhaiparban (millió, ) Bár a jelentésből kitűnik, hogy a textil- és ruhaiparban jelentős eltérések vannak, (37.1 és 37.2 ábra), mégis hasznos lehet együtt elemezni az adatokat: a bizonytalan világgazdasági helyzetben számos tényező befolyásolt a kereskedelmi forgalmat, és az EU-n kívüli textil- és ruhaipari importok 2015-ben megfigyelt fokozatos, azonban ingatag növekedésére elsősorban az euró/dollár árfolyama volt hatással, mivel az amerikai dollár erősödése növelte az importáruk értékét. Textilek: az Egyesült Államokban volt tapasztalható a legnagyobb mértékű növekedés (az importárak jelentős emelkedését követően), melyet Pakisztán (az EU pakisztáni importforgalma a GSP január 1-i elfogadása után emelkedett, különösena ruházati és textil szektorban), majd Kína követ. Az EU 5 legfontosabb ruházati ellátójának importforgalma szintén növekedett. Banglades, Pakisztán, Hong Kong, illetve a feltörekvő keleti tigrisek, Kambodzsa és Vietnám (az új gépsorokba való beruházásokkal), illetve az Egyesült Államok mind nagy mértékű növekedést jelentettek. Kína potenciálja, hogy az EU28 régió fő ruházati ellátója maradjon, 2011 óta folyamatosan csökken, és ez a tendencia ben sem változott. 39

40 FIG. 38: EXTRA-EU IMPORTS PRODUCTS BREAKDOWN TEXTILE AND CLOTHING (Milions, ) 38. ábra EU-n kívüli importok megoszlása termékek és érték szerint (millió, ) Az EU fő importtermékei az Egyéb ruházati cikkek (trikók, pulóverek, pólók, stb.), illetve Férfi és Női ruházati cikkek. Ebben azidőszakban a legnagyobb növekedés a férfi- és női ruházati cikkek terén volt tapasztalható, +93% átlag növekedéssel. A forgalom 2015-ben elérte a 49 milliárd euró értéket (a legnagyobb százalékos növekedést a műszaki felhasználású textilek mutatták, átlag 153%-al). FIG. 39: EXTRA-EU IMPORT DETAIL FOR OTHER GARMENTS (%, 2015) 39. ábra EU-n kívüli importadatok az Egyéb ruházati cikkek kategóriában (%, 2015) A 39. ábra érdekes képet ad a korábbi, 38. ábra adatairól az Egyéb ruházati cikkek értékének tekintetében a ös időszak során. Ebben a kategóriában a forgalom 62%-át a trikók, pulóverek, kardigánok és pólók adják. A legnagyobb növekedés ebben az időszakban a kendők, sálak és mantillák (+170%), egyéb ruházati cikkek, kötött vagy horgolt termékek (+163%), kesztyűk (+145) és különleges ruhadarabok (+140%) kategóriáiban volt tapasztalható. 40

41 FIG. 40: EXTRA-EU IMPORTS PRODUCT BREAKDOWN TEXTILE AND CLOTHING (Thousands TON, ) 40. ábra EU-n kívüli importok megoszlása termékek és mennyiség szerint (ezer t, ) A 40. ábra mennyiségi adataiból megállapítható, hogy az EU importáruinak legnagyobb részét a 2015-ös évben importált 2,6 millió tonnával a férfi- és női ruházati cikkek teszik ki. A műszaki textíliák már 2014-ben is jelentős részét tették ki a textil- és ruhaipari importoknak során az importforgalom +133%-al növekedett, összesen 1,5 millió tonnára (2003-al összehasonlítva), 7%-ról 13%-ra növelve a műszaki textíliák arányát az EU28 textil- és ruházati importjaiban. FIG. 41: T&C IMPORTS IN VALUE/QUANTITY ( /TON, ) TOTAL TEXTILE CLOTHING 41. ábr extil- és ruhaipari importáruk érték/mennyiség aránya ( /t, ) 2003 óta a textil- és ruhaipari importtermékek egységára a és es évek kivételével fokozatosan növekedett, különösen a ruházati cikkek terén és 2015 között a textiláruk importára 5%-al, míg a ruházati cikkek importára 17%-al növekedett, 2015-ben elérve a 4,184 /T és 18,239 /T értéket. 41

42 V. A TEXTIL- ÉS RUHAIPARI SZEKTOR SWOT-ELEMZÉSE A projekt egyik legfontosabb célja a naprakész információk összegyűjtése volt a legjelentősebb, csak Európai szinten megoldható problémák felmérése érdekében, melyhez szorosan együttműködtünk nemzeti szociális partnereinkkel. Az innovatív, alulról építkező megközelítésnek köszönhetően sikeresen, valós tények, illetve a nemzeti ipari szövetségek és szakszervezetek igényei alapján határoztuk meg az európai szociális párbeszéd prioritásait. A cél megvalósítására szociális partnereink a SWOT-elemzést találták a legalkalmasabb eszköznek: ez a strukturált tervezési módszer segít felmérni a textil- és ruhaipari szektor nemzeti szintű erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit: Erősségek: azok a jellemzők, melyek előnyhöz juttatják az EU textil- és ruhaipari szektorát más térségekkel szemben; Gyengeségek: azok a jellemzők, amelyek hátrányt jelentenek az EU textil- és ruhaipari szektora számára más térségekkel szemben; Lehetőségek: olyan tényezők, melyek kiaknázásával az EU textil- és ruhaipara előnyhöz juthat; Veszélyek: olyan tényezők, melyek problémákat okozhatnak az EU textil- és ruhaipari ágazatai számára. Az elemzés számos lépésből állt: 1. Az EU szociális partnerek workshopot szerveztek Brüsszelben, melyben a szociális párbeszédtől független szakértők is részt vettek, és amelynek során bemutatták a szektor strukturális adatait; 2. A workshop során elkészítették a SWOT-elemzést, mely a 8 nemzeti kétoldalú találkozó kiindulópontjaként is szolgált; 42

43 3. A nemzeti kétoldalú találkozókat 8 EU tagállamban (Spanyolország, Cseh Köztársaság, Németország, Franciaország, Magyarország, Horvátország, Olaszország és Finnország) szervezték meg; 4. A workshop során elkészített SWOT elemzést kiegészítették és kijavították a nemzeti találkozók során begyűjtött információk alapján. Alább ennek e folyamat végeredménye látható. MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI ÁTTEKINTÉS Ahol lehetett, a 4 SWOT-terület elemeit 5 főbb témakörre osztották: Piac Ipari struktúra Munkaerő Kereskedelem és disztribúció Szociális párbeszéd A projekt összesen 35 kérdéskört azonosított és írt le: 10 erősség, 9 gyengeség, 10 lehetőség és 6 veszély. SWOT Ez a fejezet részletesen leírja az azonosított erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket az európai textil- és ruhaipari szektorban, a fentebb vázolt módszer alapján. Bizonyos esetekben a SWOT-elemzés különböző elemeit egy tételben foglaltuk össze (ahol a nemzeti találkozók során partnereink hasonló koncepciókban állapodtak meg). ERŐSSÉGEK Piac Európai dizájn Az európai textil- és ruhaipari szektor világszerte ismert dizájnfolyamatáról, mely valamennyi termékfejlesztési fázist figyelembe vesz. A dizájn alapvető szerepet játszik a textil- és ruhaipari szektor gyors fejlődéséhez, és kritikus fontosságú az európai termelési módszerek megkülönböztetésében a versenytársaktól. A dizájn az anyagok, eszközök és termelési eljárások folyamatos fejlesztését teszi lehetővé, amelyhez alapvető fontosságú a dizájnerek és a textil- és ruhaipari vállalatok egyéb részlegeinek szoros együttműködése. Az európai vállalatok belsőleg, vagy független, többségükben az EU területén működő dizájnerekkel együttműködve dolgozzák ki kollekcióikat. Az európai termelési eljárások világszintű megítélése azt jelenti, hogy az európai textil- és ruhaipar fogalma összefonódott a minőséggel, innovációval, fenntarthatósággal és a szabványok betartásával. A legfontosabb márkák az EU-ból származnak A világ számos legjelentősebb és leghíresebb márkája Európából származik, vagy Európa területén helyezte el székhelyét és/vagy dizájn/fejlesztési részlegeit. Ez azt jelenti, hogy bár az elmúlt két évtized során Európa gazdasága jelentősen átalakult a termelés kiszervezésével az alacsonyabb munkaköltségekkel dolgozó fejlődő országokba, a textil- és ruhaipar magas szintű fejlesztései változatlanul Európában történnek, így az EU textil- és ruhaipari szektora képes gyorsan reagálni a változásokra, és fenn tudja tartani stratégiai kapcsolatait legfontosabb ügyfeleivel. A piac és az ellátólánc közelsége Az európai textil- és ruhaipari szektor egyik legfontosabb előnye a jól felépített, fejlett ellátólánc az európai térségben. Az európai textil- és ruhaipari termelők képesek szorosan együttműködni a nyersanyag- és eszközbeszerzőkkel, hozzáférnek a legfontosabb infrastruktúrákhoz és ipari szervezethez, többek között a szövetkezetekhez, szakszervezetekhez, kutatásiés fejlesztési központokhoz és képzési intézményekhez. Ez a szoros kapcsolat kiterjed a legfontosabb ügyfelekre is, különös tekintettel a jelentősebb fejlesztési területekre. Alacsonyabb átfutási idők az EU-n kívüli országokkal szemben 43

44 A textil- és ruhaiparban egyre fontosabb tényező az alacsony átfutási idő. A földrajzi közelség az európai kis- és középvállalkozások méreteinek köszönhető rugalmasság és ipari kapacitás jelentős előnyt kínál az EU-n kívüli versenytársakkal szemben. Ipari struktúra Jelentős ipari hagyományok A textil- és ruhaipari szektorban Európa rendelkezik a legrégebbre visszanyúló ipari hagyományokkal. Ez jól nyomon követhető számos európai ország, régió és helyi település szakosodásában, melyek gazdasági fejlődése sokszor jelentős mértékben függ az iparágtól. Ennek a tényezőnek köszönhetően a textil- és ruhaipari szektor egy erősen szakosodott ellátóláncra támaszkodhat. A technológiai, vegyipari és nyersanyag-termelők a textil- és ruhaipari vállalatokkal együtt fejlődtek, gyakran hosszú távú üzleti kapcsolatokat építve ki, melyek továbbra is segítenek fenntartani az európai textil- és ruhaipari szektor világszínvonalú minőségét, stílusát, technológiáját, és dizájnját. A kis- és középvállalkozások nagy száma: rugalmasság A textil- és ruhaipari szektorban a kis- és középvállalkozások vannak túlsúlyban, amely rugalmasságuknak és stratégiai alkalmazkodásuknak köszönhetően egyértelműen előnyös. A kis- és középvállalkozások felépítése emellett rövid piacra vezetési időt, illetve a kisebb megrendelések teljesítését is lehetővé teszik, melyeket a tömeggyártásra berendezkedett nagyobb vállalatok nem tudnak megfelelően kezelni. Innovációs lehetőségek és képességek Az európai textil- és ruhaipari szektor nemzetközi versenyképességét a termékek és eljárások folyamatos fejlesztése is támogatja. A stílusok és divatcikkek folyamatos változásai, az új és innovatív, számos alkalmazási területen használható anyagok gyakori megjelenése, illetve a termelési technológiák és az ellátólánc szerkezetének fejlődése szintén ezt az innovációs képességet tükrözik. 44

45 Munkaerő Szakképzett munkaerő Az európai textil- és ruhaipari szektor jelentős kulturális hagyományainak és szakosodásának köszönhetően magasan képzett, specializált munkaerőt termelt ki, amely a szektor fejlődésének kulcsfontosságú eleme. A munkaerő készségei és ismeretei az európai ipari szektor versenyképességének egyik legfontosabb záloga, biztosítva a termelés kiemelkedő minőségét. A készségfejlesztés ezért különösen fontos kérdéskör az európai és nemzetközi piaci helyzetüket erősítő termelő vállalatoknál. A fentebb leírt innovációs folyamat hajtóerejét elsősorban az EU ellátóláncban dolgozó fizikai- és szellemi dolgozók mindennapos munkája adja. A szektor a múltban jelentős beruházásokkal támogatta munkaerejét, többek között a szakképzési és képzési programok kidolgozásával és folyamatos fejlesztésével. Kereskedelem és disztribúció Európai szabad kereskedelem Mint fentebb említettük, Európa a világpiac egyik legfontosabb szereplője. Az Európán belüli importok a forgalom jelentős részét teszik ki. Az európai textil- és ruhaipari szektor egyik legnagyobb erőssége a jól felépített és magasan fejlett ellátólánc az európai térségben. Az európai textil- és ruhaipari termelők szorosan együttműködnek ellátóikkal, ügyfeleik földrajzi közelsége pedig szintén előnyt jelent. Könnyen belátható, mekkora előnyt jelent az EU termelői számára a munkaerő és az áruk szabad mozgása. Szociális párbeszéd Fejlett, konstruktív szociális párbeszéd A szektor ipari hagyományai és történelmi jelenléte az EU egész területén, valamint a folyamatos fejlődések és a munkaerő fontossága magas szintű ipari kapcsolatokat feltételez. A szektor szociális párbeszéde számos európai országban magasan fejlett, különös tekintettel az élvonalbeli országokra. A munkaadók és szakszervezetek általában együttműködésen alapuló, konstruktív kapcsolatban állnak egymással, még akkor is, ha vitás kérdések kerülnek napirendre. Ez az együttműködés nagy mértékben hozzájárult a szektor kohéziójához és a nehézségek leküzdéséhez, különösen a nagyobb átszervezések és gazdasági válságok idején. 45

46 GYENGESÉGEK Piac A piacok és ügyfelek növekvő mérete és befolyása Az elmúlt néhány év során bekövetkezett piaci változások során a fő textil- és ruhaipari vásárlók mérete jelentősen megnőtt, különösen a divatcikkek területén. A viszonteladók és márkák egyre gyakrabban összpontosulnak nagyvállalatok és holdingtársaságok kezében. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a textil- és ruhaipari vállalatok közvetítőinek száma csökkent, mivel gyakran több, azonos csoportba tartozó viszonteladóval és márkával foglalkoznak. E változások hatására a vállalatoknak a korábbinál jóval kevesebb számú, azonban méretüknél fogva fontosabb ügyfelük van, akik a megrendelések és teljes forgalom jóval nagyobb hányadát teszik ki. Ez természetesen jelentősen megnövelte az ügyfelek befolyását a textil- és ruhaipari vállalatokra, különösen a kis- és középvállalkozások esetében, egyenlőtlen piaci helyzetet teremtve a vállalatok gyengülésével. Növekvő nyomás az ár/teljesítési idők terén A fentebb vázolt piaci helyzetben a textil- és ruhaipari vállalatok ügyfelei nagyobb befolyásuk miatt jóval szigorúbb feltételeket szabnak az árak és átfutási idők terén. Mostanáig ezt a kérdéskört mind a termelés, mind a vállalati szervezés szintjén hatékonyabb eljárásokkal oldották meg. Emellett a textil- és ruhaipari vállalatok gyakran kényszerültek nyereségességük csökkentésére, azonban egyértelmű, hogy a folyamatosan növekvő piaci nyomás válsághelyzetekhez vezethet. 46

47 Ipari struktúra A termelés és munkaerő nem homogén megoszlása Mint a jelentésben szereplő strukturális adatokból kitűnik, a textil- és ruhaipari termelés túlnyomó része Európa mindössze néhány térségében összpontosul. Némelyik ilyen régió gyengébben teljesít, mint a kontinens vagy a világpiac más termelői. A termelési teljesítmény behatóbb elemzéséhez az EU regionális versenyképességi indexét vettük alapértékként. Az elemzés jól mutatja, hogy Európa központi és déli területei, Olaszország, Spanyolország és Portugália, illetve Franciaország bizonyos térségeinek versenyképessége az elmúlt években csökkent, befolyásolva a szektor összteljesítményét. [3] ( Az elemzés 11 mutató alapján számítja ki a regionális versenyképességi indexet: ezek a gazdasági rendszerek legfontosabb alaptényezőit képviselik. Ide tartoznak: (1) az intézmények minősége, (2) makrogazdasági stabilitás, (3) infrastruktúra, (4) egészségügy és környezetvédelem, (5) alap- és középoktatás minősége, (6) felsőoktatás és egész életen át tartó tanulás, (7) munkaerőpiac hatékonysága és (8) a piac mérete, (9) technológiai fejlettség, (10) üzletvitel kifinomultsága, (11) innováció. A vállalkozások kis átlagos mérete A textil- és ruhaipari szektorban a hitelszükségletek strukturális jellegűek. A hitelszükséglet elsősorban az ellátólánc felépítéséből és működéséből adódik, mivel a vállalatoknak először be kell szerezniük a nyersanyagokat, majd fel kell dolgozniuk azokat, és továbbítaniuk a késztermékeket a megrendelőknek. Ez azt jelenti, hogy hagyományos fizetési feltételek mellett a vállalatok forgó tőkéjének jelentős hányada hosszú ideig lekötve marad. A kis- és középvállalkozások jóval nehezebben jutnak hitelhez, mivel számukra a banki termékek (kölcsönök és folyószámlahitelek) a legfontosabb pénzügyi források. Ennélfogva a kisebb vállalkozások mérete akadályozhatja a strukturális fejlődésüket. Strukturált támogatás hiánya a kutatásban és fejlesztésben Az európai textil- és ruhaipar versenyelőnye hosszú távon csak akkor tartható fent, ha az ipari fejlődés mellett a vállalatok a hasznos szaktudást hatékonyan és megfelelően tudják továbbadni. A fő európai termelő térségekben számos specializált textil- és ruhaipari kutató központ működik. Bár a kutatóközpontok saját személyzete magas szintű szaktudással rendelkezik, a központok gyakran nehezen tudnak megfelelően kommunikálni egymással, így a kutatási eredmények sok esetben nem felelnek meg a vállalatok tényleges céljainak/szükségleteinek. Emiatt a kutatási eredmények sokszor nem segítik a vállalatok tényleges működését, lassítva az európai textil- és ruhaipar innovációját és a versenyképesség csökkenését kockáztatva. Az EU adórendszereinek eltérései Mint korábban említettük, a textil- és ruhaipari termelés az EU számos főbb területén folyik, bizonyos régiókban azonban a textil- és ruhaipari vállalatok különösen nagy számban vannak jelen. Bár a vállalatok szakosodása és az elkülönülő piaci szegmensek miatt a piac megosztott, az Európa bizonyos régióira koncentráló vállalatok közvetlen versenyben állhatnak egymással egy adott piacon. A nem egységes adórendszerek (mind nemzeti, mind regionális szinten) egyértelműen jelentősen befolyásolhatják a vállalatok és termékek versenyképességét, belső átszervezésekhez és a termelési központok áthelyezéséhez vezetve. [3] 47

48 Munkaerő Elöregedő munkaerő és a fiatalabb munkavállalók hiánya Mint említettük, az európai textil- és ruhaipar egyik legfontosabb eleme a munkaerő. Azonban két, egymással összefüggő jelenség súlyos problémákat okoz e téren: egyrészről a legképzettebb és tapasztaltabb technikusok hamarosan nyugdíjas korba lépnek, és nehezen tudják továbbadni szaktudásukat az újabb munkavállalóknak, másrészről ez az ágazat nem vonzó a fiatalabb munkavállalók számára, ezért a vállalatok nehezen találnak friss munkaerőt. Emiatt nagyon fontos, hogy a vállalatok hatékony toborzási és képzési stratégiákat dolgozzanak ki, megfelelő előrelépési lehetőségeket biztosítva a fiatalabb munkavállalók számára a textil- és ruhaipari szektorban, illetve hogy megtalálják a közös hangot a dolgozók új generációjával. A szektor tehát kettős kihívás előtt áll: vonzóbbá kell válnia az újabb generáció számára, azonban ugyanekkor biztosítania kell a megfelelő szakképzési tanulmányokat, hogy a fiatalabb munkavállalók elsajátítsák a szükséges műszaki szaktudást. A jobb toborzási eredmények érdekében a vállalatoknak vonzóbbá kell tenniük a szektort, dinamikus iparágként mutatva be azt, amely a dizájn, technológia és informatika összehangolásával elégíti ki a piaci igényeket. A fizikai munka általános leértékelése A textil- és ruhaipari szektor jelentős mértékű fizikai munkát igénylő iparág. Mint fentebb említettük, a szakképzett, kompetens munkaerő a szektor egyik legfontosabb versenytényezője. A fizikai munkások tehát mind termelési, mind minőségi szempontból rendkívül fontos szereplői a termelési folyamatnak. Ezért a fizikai munka értékcsökkenése, amely Európa számos ipari szektorában problémát jelent, különösen súlyos gond a textil- és ruhaiparban. E nehézségek leküzdésében segíthetnek a fizikai munka értékét és Európa kulturális és ipari örökségéhez való hozzájárulását hangsúlyozó kommunikációs kampányok. Egyenlőtlen iskolai végzettség A textil- és ruhaipari szektorban végzett elemzés eredményei azt mutatják, hogy a fizikai munkások nagyobbrészt kevésbé iskolázottak, mindennapi munkájukhoz szükséges alapkészségeiket gyári munkák során sajátították el. Ezzel szemben a szellemi dolgozók általában magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, mivel munkakörük gyakran csak a felsőoktatásban elsajátítható készségeket igényel. Ebben az iparágban, ahol a termékek folyamatos fejlesztése, a termelési folyamatok automatizálása és a folyamatos innováció a növekedés fontos tényezői, a textil- és ruhaipari szakmákhoz kapcsolódó szakképzés és felsőfokú oktatás kínálatának gyorsan kell fejlődnie a szektor igényeinek kielégítése érdekében. Szociális partnereink azonban egyben lehetőségnek is tekintik a szakképzési kínálat fejlesztését, mivel ezek vonzóbbá tehetik a szektort a fiatalabb munkavállalók számára. 48

49 LEHETŐSÉGEK Piac Globális réspiacok A fogyasztók termékekről alkotott képe világszerte változóban van. Sok fogyasztó ma már nem vásárol pusztán a márkákat figyelembe véve; fontos számukra az anyagok és gyártási folyamatok minősége, a termékek testre szabhatósága, illetve a hatékony ügyfélszolgálat és a termelés fenntarthatósága. Ezek a fogyasztók általában a piac közép- és felső kategóriájába esnek, nem koncentrálódnak a világ egy jól körülhatárolt térségére, fontos számukra az önképük, és mind online, mind offline vásárolnak. Az EU textil- és ruhaipara számára (különösen a divatcikkek ágazatában) tehát ezek a fogyasztók nagy lehetőséget jelentenek; igényeiket elsősorban a minőségi, közepes és magas árfekvésű termékekkel, illetve új értékesítési módszerekkel és kommunikációs kampányokkal elégíthetjük ki. Kialakuló piacok A közeljövőben a világ számos országában ígérkezik kereslet a minőségi európai textil- és ruhaipari termékekre. Ez a lehetőség többek között bizonyos afrikai országokban, illetve az EU márkáira rendkívül nyitott Közel-Kelet fejlődő divatkultúrájában merül fel. Európai dizájn és márka Az európai márkák elismertsége fontos szerepet játszik a textil- és ruhaipar értékesítési teljesítményében, különösen a külföldi piacokon. Egyértelmű, hogy az ágazatnak jobban ki kell használnia ezt az előnyt, megerősítve az európai textil- és ruhaipari termékek egyedi jellegéről alkotott globális képet. Az európai dizájnnak és márkajellemzőknek hangsúlyozniuk kell a klasszikus értékek (minőség, dizájn, innováció) mellett a modern, közvetett értékeket, például a vállalati felelősségvállalást, fenntarthatóságot és a körkörös gazdaságot is. Ipari struktúra Fókuszáltabb kutatás, fejlesztés és innováció Mint fentebb, az erősségek leírásánál említettük, a textil- és ruhaipar egyik nagy előnye a magas szintű kutatás és fejlesztés, illetve innováció (beleértve a stílusjegyek kutatását és a dizájn innovációit. Az európai textil- és ruhaipar versenyelőnye azonban csak akkor tartható fent, ha az ipari fejlődés mellett a vállalatok a hasznos szaktudást hatékonyan és megfelelően tudják továbbadni. A fő európai termelő országokban számos specializált textil- és ruhaipari kutató központ működik. Fontos, hogy az iparág fejlessze a központok és vállalatok közötti együttműködést, biztosítva, hogy a kutatási eredmények valóban a vállalatok céljait/igényeit szolgálják. Digitalizálás és technológiai innovációk A kutatás és fejlesztés fontos stratégiai szempontok az EU textil- és ruhaiparának versenyképességében. Az innováció elsősorban az iparág fő technológiai területein, többek között a termelés digitalizálásában lényeges, mivel kulcsfontosságú eleme a szektor fenntartható és gazdaságos növekedésének, illetve lehetővé teszi a termékfejlesztések összekapcsolását a hatékonyabb üzleti modellekkel és marketingmódszerekkel. Az iparág és a kutatási és fejlesztési központok közötti hatékonyabb párbeszéd kulcsfontosságú az innováció maximális kiaknázásához a szektor fejlesztésében. A jövőben tehát közös erőfeszítésekre lesz szükség a párbeszéd fejlesztése és a hatékonyabb kommunikációs csatornák kiépítése érdekében. 49

50 Vállalati felelősségvállalás, fenntarthatóság, átláthatóság Világszerte egyre több fogyasztó hangoztatja a termékek és szolgáltatások fenntarthatóságának fontosságát. Ez a jelenség még hangsúlyozottabb a divattal kapcsolatos üzletágakban. Ha megfelelően kiaknázzuk ezeket a lehetőségeket, az EU vállalatai jelentős előnyre tehetnek szert a kereskedelmi akadályok megszüntetésével és a termékek hozzáadott értékének növelésével. További közvetett előnyökhöz juthatnak a nem EU tagállamokban működő vállalatok is, ahol az általános munkaügyi jogszabályok és az ipari termelésre vonatkozó szociális- és környezetvédelmi jogszabályok elavultak vagy nem elég kiterjedtek: A vállalati felelősségvállalás és átláthatóság fejlesztése segíthet csökkenteni a versenyhátrányokat, illetve felfedni a rejtett költségeket/rossz gyakorlatokat. Megfelelő alkalmazás mellett ezek a lépések segíthetnek a szaktudás megőrzésében a vállalaton belül. Végül, de nem utolsósorban a tanúsítványok segítenek megfogalmazni és alkalmazni a jövőben is szükséges szaktudást, és szinten tartani a cégek munkaerejének készségeit (ez különösen lényeges a munkaerő elöregedése miatt a tapasztalt dolgozók nyugdíjba vonulásával nő a versenyképesség csökkenésének kockázata). Együttműködési lehetőségek a szektorok között (TCLF) Ez a lehetőség a számos közös SWOT elemmel rendelkező európai ipari szektorok közötti kapcsolat megerősítésére épít. A textil- és ruhaipar és a bőr- illetve cipőgyártás között például jelenleg is közeli kapcsolat áll fenn a hasonló célú, közös projektek kidolgozásában. Ezt a stratégiát a jövőben egyéb közös célokra és érdekeltségekre is kiterjeszthetjük, növelve a közös erőfeszítések hatékonyságát. Kereskedelem és disztribúció A nemzetközi piaci hozzáférés fejlesztése Az exportforgalom az EU textil- és ruhaiparának egyik legfontosabb mérföldköve. Az európai textil- és ruhaipari termékek export-potenciálja a világ számos területén továbbra is magas. A piac fejlődési lehetőségeinek jobb kiaknázása érdekében számos lépést tehetünk. Ezek közül az egyik legígéretesebb a szabad kereskedelmi egyezmények megkötése, melyek egyenlő kereskedelmi feltételeket teremtenek a textil- és ruhaipari cikkek számára. A kereskedelem digitalizálása. A kereskedelem digitalizálása a világszintű kereskedelmi kapcsolatok kiépítésének bevált és hatékony módszere. Ez mind a hagyományos kereskedelemre és disztribúcióra, mind az újabb üzleti modellekre, például a fentebb leírt globális réspiacokra érvényes. Az e-kereskedelem hatalmas lehetőség a globális piac hatékonyabb elérésére, még akkor is, ha bizonyos vállalatok a jelenlegi ügyfeleikkel való verseny miatt vonakodnak kiaknázni azt. Az EU textil- és ruhaipari vállalatai az EU számos, kifejezetten a szektor számára készült technológiai kutatási eredmény és korszerű e-kereskedelmi technológia segítségével biztosíthatják termékeik láthatóságát. Szociális párbeszéd Kollaboratív nemzeti szociális párbeszédek Mint korábban említettük, az EU textil- és ruhaiparának szociális párbeszéde magasan fejlett és kollaboratív jellegű a főbb EU tagállamokban. A munkaadók és szakszervezetek kapcsolata általában konstruktív, amely nagy mértékben hozzájárul a hatékony együttműködéshez és a problémák megoldásához. Ennek megfelelően az ilyen jellegű kapcsolatok kiépítésével kapcsolatos legjobb gyakorlatok kifejlesztése és alkalmazása a teljes európai térségben a teljes ipari szektort erősítheti. 50

51 VESZÉLYEK Piac Gyorsan változó nemzetközi piac A nemzetközi kiskereskedelmi piacot az elmúlt néhány év során számos tényező befolyásolta. Az e-kereskedelem és digitalizálása, illetve a helyi kiskereskedők és márkák jelentőségének megnövekedése a kialakuló piacokon folyamatos, gyors változásokat hozott a globális textil- és ruhaipari ellátóláncban. Ahogy az Erősségek fejezetben már láthattuk, az EU textil- és ruhaipari termelői fő ügyfeleikhez való földrajzi közelségük révén bizonyos mértékű előnyt élveznek, azonban ezek a gyors változások a jövőben káros hatással lehetnek az EU textil- és ruhaipar kereskedelmi kapcsolatainak fejlődésére. Ipari struktúra A minőségi nyersanyagok hiánya és költségei Az európai textil- és ruhaipar nemzetközi képének egyik legfontosabb eleme a minőségi nyersanyagok használata. A nyersanyagokhoz azonban számos tényező miatt egyre nehezebb hozzáférni, ami növeli az EU textil- és ruhagyártó vállalatainak költségeit, magával hozva a magasabb exportköltségeket és kiélezettebb versenyt a korlátozottan elérhető nyersanyagokért. A technológia és minőség fejlődése az EU-n kívüli versenytársaknál A textil- és ruhaipar globalizációja hatására az EU-n kívül is számos vállalat tett szert jelentős befolyásra és piaci erőre. Mostanra a világ számos országa (különösen Kína) lefektette saját textil- és ruhaipari hagyományait. Ezzel párhuzamosan az EU-n kívüli országok márka- és kiskereskedői egyre nagyobb figyelmet fordítanak a felső kategóriás helyi termékekre, a tömegtermelést kiszervezve az alacsonyabb munkaköltségű országokba. A nagyobb piaci szereplők tehát a termelés minőségének növelése érdekében a technológiába és szaktudásba is beruháznak, amely veszélyt jelent az EU iparára nézve, mely a múltban elsősorban a közép- és felső kategóriás termékek piacán élvezett előnyt. Kereskedelem Globális politikai bizonytalanság Mivel a textil- és ruhaiparban nagyon fontos szerep jut az exportkereskedelemnek, a nemzeti piacokhoz való zavartalan hozzáférés kulcsfontosságú az ágazat sikeréhez. A közelmúlt nemzetközi politikai fejleményei veszélyeztethetik ezt a hozzáférést, mivel számos ország vezethet be protekciós intézkedéseket. 51

52 Munkaerő A képzett munkaerő hiánya Mint korábban is írtuk, az európai textil- és ruhaipari szektor munkaerejének fokozott elöregedése miatt rendkívül nagy szükség van a fiatalabb munkaerő toborzását, kiképzését és alkalmazását célzó középtávú stratégiákra. A friss, szakképzett munkaerő hiánya várhatóan rendkívül negatív hatással lenne az iparág jövőjére. A textil- és ruhaipari termelés által megkövetelt szaktudás még sürgetőbbé teszi ezt a problémát, mivel a friss munkaerőnek el kell sajátítania a szükséges ismereteket (különös tekintettel a műszaki készségekre). A fiatalabb munkavállalók megfelelő felkészítése kulcsfontosságú, azonban az ágazat jelenleg egyáltalán nem tekinthető vonzónak a fiatalabb generáció számára: a szektornak munkaerőre van szüksége, ugyanakkor a szükséges műszaki ismeretek átadása érdekében megfelelő szakképzési kínálatot is ki kell fejlesztenie. A szektor tehát nem vonzza a fiatalabb munkavállalókat. A jobb toborzási eredmények érdekében a vállalatoknak vonzóbbá kell tenniük a szektort, dinamikus iparágként mutatva be azt, amely a dizájn, technológia és informatika összehangolásával elégíti ki a piaci igényeket. A versenytársak szaktudásának és készségeinek gyors fejlődése Ehhez kapcsolódik a versenytársak (különösen Ázsiában) folyamatos beruházása a munkaerő kiképzésébe és oktatásába specializált, innovatív módszerekkel. Versenytársaink szakképzése folyamatosan fejlődő tendenciát mutat. Az EU textil- és ruhaipari iskolái évről évre több külföldi tanulót vonzanak: az EU-n kívülről érkező dolgozók az itt szerzett tudásukat saját országukban kamatoztatják. Emellett az EU területén az oktatás minősége az elmúlt évek során romló tendenciát mutatott: A szakképzési átszervezések kevésbé vonzó és kevesebb szaktudással rendelkező iskolákat hoztak létre. 52

53 VI. SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD A TEXTIL- ÉS RUHAIPARI SZEKTORBAN: ORSZÁGOS ELEMZÉS A projekt részeként az európai szociális partnerek minőségi elemzést végeztek az EU ipari szektor szociális párbeszédének elmúlt 15 évéről. Az elemzés során a válogatott szociális partnerekkel együttműködve számos tényezőt vizsgáltak meg (erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek). A nemzeti szintű találkozókat Spanyolország, Cseh Köztársaság, Németország, Franciaország, Magyarország, Horvátország, Olaszország és Finnország területén rendezték. A projekt azonosította a nemzeti szociális partnerek által szükségesnek tartott lehetséges fejlesztéseket, illetve az Euratex és az industriall szerint az optimális teljesítményben fontos szerepet jásztó tényezőket, mely alapján Brüsszelben prioritási terv készült. Az Euratex és industriall Europe tisztában voltak vele, hogy az európai szociális párbeszéd megújításához jobban fel kell térképeznünk a tagállamok jelenlegi helyzetét. E cél teljesítése érdekében nyolc találkozó keretein belül gyűjtöttünk információkat. A találkozókat úgy szerveztük, hogy egyaránt jelen legyenek rajta a munkavállalók és a szakszervezetek képviselői, az európai szociális partnerekkel folytatott nyílt párbeszéd érdekében. Ez a fejezet a találkozók eredményeit foglalja össze, különös tekintettel az egyes tagállamok belső helyzetére. Ezek az információk különösen hasznosak lehetnek a textil- és ruhaipari szociális párbeszéd jövőbeni kezdeményezéseiben, fontos stratégiai lehetőségeket kínálva az EU szociális partnereinek a szektor támogatására. A jelentés következő része az egyes országok helyzetét írja le a következő tényezők szerint: a szociális párbeszéd és ipari kapcsolatok általános állapota, megbízható nyílt forrásokból származó adatok alapján, melyeket a szociális partnerekkel is egyeztettünk; egy sugárdiagram [5], ahol az előző fejezetben tárgyalt erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket összevetjük a nemzeti álláspontokkal (egy sugár hossza az adatpont változójának mértékét jelképezi a változó maximális mértékéhez képest az összes adatponton, ha egy sugár 100%, az azt jelenti, hogy az adott ország teljesen egyetért az adatokkal) a SWOT-elemzés eredményei az egyes országok szempontjából [4] [4] ( [5] ( 53

54 ORSZÁGOS ELEMZÉS SPANYOLORSZÁG Népesség: Kollektív béralkuban érintettek: 70% Szakszervezeti tag munkavállalók aránya: A kollektív béralku elsődleges szintje: Munkahelyi képviselet: Vezetőségi szintű képviselet: Vállalatvezetési struktúra: 19% Iparág de az új törvények elsőbbséget adnak a vállalati megállapodásoknak Üzemi tanács bár a szakszervezetek dominálnak benne, amelyek közvetlenül is jelen vannak Igen: állami tulajdonú vállalatok esetén egyelemű SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD ÉS IPARI KAPCSOLATOK A szakszervezetek jelenléte Spanyolországban jelenleg kb. 20%, és az üzemi tanácsok szavazási eredményei alapján a szakszervezetek támogatottsága jelentősen megnőtt. Spanyolország két legnagyobb szakszervezeti szövetsége a CCOO és az UGT, bár regionális szinten és a közszférában egyéb fontos csoportok is képviseltetik magukat. Spanyolországban a tárgyalások nemzeti, iparági és vállalati szinten történnek, míg az alacsonyabb szintű megállapodásokat 2002 óta (2009 kivételével) egy éves, nemzeti szintű megállapodás keretein belül kötik. A szakszervezetek lefedettsége meglehetősen nagy, a munkaerő körülbelül 70%-ával. Az alkalmazottak képviseletéért Spanyolországban elsősorban a választott üzemi tanácsok a felelősek, bár a jogszabályok értelmében a szakszervezeteknek is szerepük van a munkahelyi képviseletben, és a nagyobb vállalatoknál a szakszervezeti képviselő kulcsszemély lehet. Az üzemi tanácsok tagjait elsősorban a szakszervezeti tagok adják, ők a felelősek nem csak a tájékoztatásért és konzultációért, hanem vállalati szinten a bérekkel és munkakörülményekkel kapcsolatos tárgyalásokért is. Az alkalmazottaknak nincs általános igazgatótanács-szintű képviseleti joguk. A közszféra bizonyos vállalatai esetében azonban néhány alkalmazott is a tanács tagja. Az Európai Üzemi Tanács és európai részvénytársaságok munkájában érintett szervezetek spanyol tagjait azok a szakszervezetek választják meg, melyek közösen, vagy egymástól függetlenül a legnagyobb támogatottsággal rendelkeznek az érintett vállalatoknál. Az európai részvénytársaságok kapcsán a jogszabályok egyértelműen előírják, hogy ezeket a szakszervezetek üzemi tanácsbeli támogatottsága alapján kell összeállítani. A SZEKTOR SAJÁTOSSÁGAI Spanyolország magasan fejlett textil- és ruhaipari termelő, egyike a szektor öt fő szereplőjének. Az ország SWOTelemzésének eredményei többségükben tükrözik az általános eredményeket: az ország igényei és sajátosságai egybeesnek a textil- és ruhaipari szektor általános, európai szintű elemzésével. A megbeszélések a következőkre derítettek fényt: 54

55 a munkaerő elöregedése jelentős probléma, ezért különösen előnyös lenne beruházásokkal támogatni a képzéseket és szakiskolákat; a felnövekvő generáció megfelelő képzése, különös tekintettel a számítógépes készségekre, szintén fontos szempont; a szociális partnerek közötti kapcsolatok fejlesztése és a hatékony információcsere jótékony hatással lehet a nemzeti szociális kapcsolatokra. Spanyolországban jelenleg jó a felek közötti viszony és a nemzeti szociális párbeszéd. Mindkét fél beleegyezett, hogy több találkozót szervezzenek, és többet beszélgessenek egymással. A múltban jelen volt egy nemzeti politikai megfigyelő, de most már nem ez a helyzet. A rendszeres kormányzati részvétel hiányában a szociális partnerek attól tartanak, hogy a szociális párbeszéd veszít valamennyit a hatékonyságából a középtávú stratégiák meghatározása és végrehajtása terén. A spanyol nemzeti partnerek érdekes javaslatot tettek egy közös (fizikai vagy virtuális) tér kialakítására az európai szociális párbeszéd keretein belül, mely lehetővé tenné mindazon legjobb gyakorlatok know-how-jának megosztását és transzferjét, melyek magára az európai szociális párbeszéd akciótervére nézve jelentőséggel bírnak. 55

56 CSEH KÖZTÁRSASÁG Népesség: Kollektív béralkuban érintettek: 38% Szakszervezeti tag munkavállalók aránya: 17% A kollektív béralku elsődleges szintje: Munkahelyi képviselet: Vezetőségi szintű képviselet: Vállalatvezetési struktúra: vállalat Szakszervezet de üzemi tanács is felállítható Igen: állami tulajdonú és magánvállalatoknál kételemű SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD ÉS IPARI KAPCSOLATOK A Cseh Köztársaságban a ČMKOS a domináns szakszervezeti szövetség, bár vannak mások is. Összességében a munkavállalók nagyjából hatoda szakszervezeti tag. A Cseh Köztársaságban a munkavállalók nagyjából 40%-át érinti a kollektív béralku, legtöbbjükre vállalati szintű tárgyalás révén, bár számos vállalatnál egyáltalán nincs béralku. Néhány iparágra iparági szintű megállapodások vonatkoznak, melyek a 2005-ös jogszabályi változások nyomán még szélesebb körre kiterjeszthetők. Továbbra is elsősorban a helyi szakszervezeti csoportosulások képviselik a munkavállalókat a munkahelyen. Ezen kívül felállítható üzemi tanács, melynek kevesebb a jogosultsága ban alkotmányellenesnek nyilvánították azokat a szabályokat, melyek szerint fel kell oszlatni az üzemi tanácsot, amennyiben helyi szakszervezet alakul. A gyakorlatban ritkák az üzemi tanácsok. Legtöbb esetben vagy szakszervezet van, vagy semmi. Az állami tulajdonú vállalatok felügyelő bizottságában a helyek harmadát a munkavállalók foglalják el. Azt a jogosultságot megszüntették, hogy számos magántulajdonú vállalat bizottságában is helyet kapjanak. Az európai szervek képviselőinek legtöbbjét a munkavállalók képviselőivel szakszervezetisekkel és az üzemi tanács tagjaival közösen tartott találkozókon választják ki, ahol vannak ilyenek. Egy európai részvénytársaság vezetőségi szintű képviselőit ugyanúgy választják, mint egy nemzeti vállalat esetében: a munkavállalók szavazásával. A SZEKTOR SAJÁTOSSÁGAI Bár az országban jelentős számú textil- és ruhaipari vállalat található (a vállalatok számát tekintve az első hat helyezésben szerepelnek), a Cseh Köztársaság SWOT-elemzése kissé eltér a bemutatott összesített elemzéstől. Ez az ország több nemzeti jellegzetességgel bír, és a helyi partnerek közös véleménye szerint az ország szükségletei eltérőek az iparág más, alapvetőbb problémákkal és prioritásokkal szembenéző szereplőitől. A nemzeti partnerek nem értettek egyet minden, a Piac fejezetben felsorolt erősséggel: Európai dizájn; A legtöbb fő márka az EU-ból származik; 56

57 A piac és az ellátólánc közelsége; Rövid átfutási idő az EU-n kívüli versenytársakkal szemben. Emellett a szociális párbeszéd még nem elég kiforrott, így a nemzeti partnerek elutasították az erősségként való elfogadását. A lehetőségeket illetően mindkét fél egyetért abban, hogy az ország még nem áll készen eléggé arra, hogy a javasolt lehetőségelet kiaknázza. Általában véve a cseh textil- és ruhaipari szektor a minimálbért és az alapvető szociális párbeszéd pilléreit érintő kérdésekre összpontosít. Azonosítottak például egy új gyengeséget a munkaerő terén: a dolgozók hiányos képzése. A szociális partnerek véleménye az, hogy bár a külföldről érkező nagyvállalatok beruháznak az új építkezésekbe és különféle szektorokból vesznek fel embereket (ami pozitív tényező), a képzésbe nem ruháznak be eleget. Ugyanakkor a szektor szakképzési ellátottságát továbbra is elégtelennek tartják. A Cseh Köztársaságban intézményesített platformja van a háromoldalú szociális párbeszédnek, melynek résztvevői a kormány, a munkavállalók és a szakszervezetek, célja pedig a konszenzus kialakítása a teljes szektor gazdasági és szociális fejlődését érintő lényeges ügyekben. Szektorszinten azonban nincs intézményesített formája a szociális párbeszédnek, illetve nincsenek rendszeres találkozók. A találkozók főként ad hoc konzultációk és kollektív béralkura szolgálnak. 57

58 NÉMETORSZÁG Népesség: Kollektív béralkuban érintettek: 62% Szakszervezeti tag munkavállalók aránya: 18% A kollektív béralku elsődleges szintje: Munkahelyi képviselet: Vezetőségi szintű képviselet: Vállalatvezetési struktúra: iparág üzemi tanács Igen: állami tulajdonú és magánvállalatoknál kételemű SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD ÉS IPARI KAPCSOLATOK Németországban a munkavállalóknak nagyjából ötöde szakszervezeti tag, és a szakszervezetek elterjedtsége erősen visszaesett az 1990-es évek eleje óta, részben azért, mert az egyesülés után Kelet-Németországban erősen visszaesett a gyártásban dolgozó munkavállalók száma. A szakszervezeti tagok döntő többsége a fő szakszervezeti szövetséghez, a DGB-hez tartozik, de azon belül az egyes szakszervezetek, mint például az IG Metall és a Verdi, jelentős autonómiával és befolyással bírnak. A kollektív béralku továbbra is elsősorban iparági szinten zajlik az egyes szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek között. A rendszerre azonban nyomás nehezedik, mivel a munkáltatók kilépnek a munkáltatói szervezetekből vagy soha nem is csatlakoznak hozzájuk, maguk a megállapodások pedig nagyobb rugalmasságot tesznek lehetővé vállalati szinten. Az üzemi tanács látják el a munkavállalók képviseletét a munkahelyen, és jelentős hatalommal bírnak akár a tényleges vétójogig menően bizonyos ügyekre nézve. Bár ezek formálisan nem szakszervezeti testületek, a szakszervezeti tagok kulcsszerepet játszanak bennük. A munkavállalók képviselőinek joguk van helyet foglalni a nagyobb vállalatok felügyelő bizottságában a helyek harmadára jogosultak az 500 és 2000 közötti munkavállalót foglalkoztató, felére a több mint 2000 főt foglalkoztató vállalatoknál. Az európai szintű képviselők kiválasztása az üzemi tanácsi szervezeten keresztül történik. Az európai részvénytársaságok esetében azonban olyan szabályok vannak, amelyek helyeket garantálnak a szakszervezeti tisztségviselők és a legnagyobb vállalatoknál a felsővezetés képviselői számára mind a különleges egyeztető testületben, mind vezetőségi szinten. A SZEKTOR SAJÁTOSSÁGAI Németország érett textil- és ruhaipari szektorral rendelkező ország, és a gyártást, a forgalmat és a vállalatok számát tekintve az elsők közé tartozik, különösen a textilipar terén, ahol nagyfokú termékspecializációval is dicsekedhet. A Németországban elvégzett SWOT-elemzés szorosan igazodik az általános trendekhez: az ország igényei és sajátosságai egybeesnek a textil- és ruhaipari szektor általános, európai szintű elemzésével. 58

59 Az a tény, hogy Németország kicsivel kevesebb lehetőséget talált a bemutatott általános SWOT-elemzéshez képest, azzal függ össze, hogy az ország a jelenleg zajló tevékenységekre fókuszál, melyek keretében a felek az optimalizálásra összpontosítják erőfeszítéseiket. A nemzeti szociális partnerek különösen a következőkről beszéltek és jutottak egyetértésre: A globális réspiacokat nem tekintik kézzelfogható lehetőségnek, mivel a cégek elsősorban a meglévő ügyfeleikre koncentrálnak; A jobban fókuszált kutatás, fejlesztés és innováció nem lehetőségek, hanem jelenleg prioritást élvező célok, mivel a német textilipari szektor már most is vezető nemzetközi technológiai szereplő, és ennek a szektoron belüli vezető szerepnek a fenntartásához nagyobb befektetésre van szükség; Az e-kereskedelmet jórészt veszélynek látják: a nemzeti partnerek egyetértenek abban, hogy óvatosabbnak kell lenniük ezen a téren, mivel nagyrészt nem a nemzeti vállalatok nyereségét növeli, hanem nagy off-shore cégekét; Az új foglalkoztatási kapcsolatokat nem tekintették lehetőségnek, mivel Németország jelenlegi kapcsolatai megfelelnek a nemzeti partnerek elvárásainak, ezért nincs szükség egyéb opciókra. A német munkaadók emellett javasolták, hogy a gyengeségek közé sorolják a vállalkozók elöregedését is. Fennáll annak a lehetősége, hogy ez súlyos hatást gyakorol a szektor növekedésére, amennyiben nem találják meg a megfelelő utódokat akár a vállalatokat mostanáig működtető családokon belül, akár a vállalatok vezetőségében. Érdekes pont ez, hiszen az elöregedés problémája minden más találkozón csak a specializált munkaerő kapcsán került reflektorfénybe. A textil- és ruhaipari szektorban zajló szociális párbeszédet jónak és együttműködőnek találják: a kapcsolatok stabilak és együttműködőek vállalati szinten is (mindkét fél egyetértett abban, hogy a helyzet békés ). Úgy találják, hogy a német szociális párbeszéd szervezete jól működik, különösebben nem igényel radikális innovációt, hanem inkább a jelenlegi fórum fokozatos fejlesztését, a kisebb problémák megoldása és az olajozottabb működés érdekében. A kormány hivatalosan nem részese a szociális párbeszéd találkozóinak, melyekre általában azért kerül sor, hogy az új és felmerülő nemzeti szabályozás hatását kiértékeljék, illetve alkalmazkodjanak a helyzethez. 59

60 FRANCIAORSZÁG Népesség: Kollektív béralkuban érintettek: 98% Szakszervezeti tag munkavállalók aránya: 8% A kollektív béralku elsődleges szintje: Munkahelyi képviselet: Vezetőségi szintű képviselet: Vállalatvezetési struktúra: Iparág és vállalat szakszervezeti és üzemi tanácsi/munkavállalói delegáltak de ha van szakszervezet, általában az dominál Igen: állami tulajdonú és magánvállalatoknál Egyelemű vagy kételemű (választható) SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD ÉS IPARI KAPCSOLATOK A francia szakszervezeti mozgalom adatai azt mutatják, hogy a munkavállalóknak nagyjából 8%-a tartozik szakszervezetekhez. A fő szövetségek a CGT, CFDT, FO, CFTC és a CFE-CGC. A francia szakszervezetek a látszólag alacsony reprezentativitás ellenére erős támogatást élveznek a munkavállalói képviselők megválasztásában, és mozgósítani tudják a francia dolgozókat. A kollektív béralku nemzeti, iparági és vállalati szinten zajlik, és minden egyes szinten részletes szabályai vannak annak, hogy ki tárgyalhat, illetve melyek az érvényes megállapodás követelményei. Az iparági szintű megállapodások jelentik a tárgyalás legfontosabb szintjét az érintettek számának tekintetében. Franciaországban munkahelyi szinten a munkavállalói képviselet komplex rendszere létezik, mind a szakszervezetek, mind a teljes állomány által közvetlenül választott struktúrák révén. Ahol jelen vannak a szakszervezetek, ott a szakszervezeti megbízott a kulcsfigura. A 2013-ban elfogadott szabályozás nagymértékben kiterjesztette azon vállalatok körét, melyek kötelesek a vezetőségi szinten munkavállalói képviselőkkel rendelkezni, majd 2015-ben tovább bővült ez a kör. Ahogy az erre már korábban kötelezett állami tulajdonú vállalatok, a jövőben a nagy magánvállalatok ugyanúgy kötelesek legalább egy munkavállalói képviselővel rendelkezni a vezetőségi szinten. Ez a képviselő azokon kívül van jelen, akik a részvénytulajdonos munkavállalókat képviselik, illetve akik jelen lehetnek a vezetőségi üléseken, de maguk nem vezetőségi tagok. Franciaország európai képviselőit mind az európai üzemi tanácsokban, mind az európai részvénytársasági testületekbe a szakszervezetek nevezik ki. Kivételt képeznek az európai részvénytársaság vezetőségi szintű képviselői, akiknél a képviseleti szerv dönti el, hogy kiválasztásuk hogyan történjen. 60

61 A SZEKTOR SAJÁTOSSÁGAI Franciaország Európa egyik legfontosabb textil- és ruhaipari országa. A nemzeti SWOT-elemzés eredményei megerősítik a bemutatott általános helyzetet. A tény, hogy Franciaország képviselői másoknál kevesebb gyengeséget találtak, azt jelzi, hogy Franciaországban már dolgoznak a szektor problémáinak megoldásán, elkerülve a jövőbeni kockázatokat. Például: A munkaerő elöregedése szerintük nem csak gyengeséget, hanem lehetőséget is jelent, amennyiben sikerül hatékony rendszert kidolgozni a generációk közötti együttműködés javítására, hogy az idősebb dolgozók hatékonyabban átadhassák szaktudásukat a fiatalabbaknak. A digitális fejlődést lehetőségként értékelték, mivel vonzza a fiatalabb munkavállalókat, megoldást kínál az ipari szektor, mint munkalehetőség vonzerejének növelésére, illetve segíti a textil- és ruhaipari vállalatok üzleti modelljének és képességeinek fejlesztését. A francia szociális partnerek elsőrendű kérdésnek tekintik a fiatal munkavállalók képzését és munkahelyi integrációját a szociális párbeszéddel kapcsolatos pozíciók, projektek és tevékenységek kidolgozásában. A találkozókat és a kapcsolatokat kiváló minőségűnek tartják, bár a fórumokat és a megvitatott témákat illetően van tere a fejlődésnek. A francia szociális partnerek úgy tartják, hogy az európai szociális párbeszéd fontos a közös álláspontok kialakítása, a képzési megállapodások aláírása és a munkakörülmények javítása érdekében. Általános a konszenzus arra nézve is, hogy az európai szociális párbeszéd segíthet a szektor által 2020-ra igényelt készségek azonosításában, valamint segítheti a szektort abban, hogy új stratégiai toborzási módszereket állapítson meg és alakítson ki. 61

62 MAGYARORSZÁG Népesség: Kollektív béralkuban érintettek: 33% Szakszervezeti tag munkavállalók aránya: 12% A kollektív béralku elsődleges szintje: Munkahelyi képviselet: Vezetőségi szintű képviselet: Vállalatvezetési struktúra: vállalat szakszervezet és üzemi tanács Igen: állami tulajdonú és magánvállalatoknál kételemű vagy egyelemű (kizárólag az állami korlátolt felelősségű társaságok választhatnak egyelemű struktúrát) SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD ÉS IPARI KAPCSOLATOK Magyarországon viszonylag alacsony a szakszervezetek elterjedtsége valószínűleg 20% alatt van. A szakszervezetek ráadásul megosztottak, hat egymással versengő szövetségbe rendeződnek (MSZOSZ, ASZSZ, SZEF, ÉSZT, LIGA és MOSZ), bár közülük ketten (MSZOSZ, ASZSZ) 2013-ban esernyőszervezetként új szövetséget alkottak, az MASZSZ-t (tervben van a SZEF). Jelenleg verseny van a szakszervezetek között iparági szinten és az egyes vállalatoknál is, különösen a nagy állami tulajdonú vállalatoknál (ld. Szabó-Morvai Ágnes: Szakszervezeti stratégia és megújulás, november). A szakszervezetek tájékoztatási és konzultációs jogai formálisan megmaradtak, de tartalmuk jelentősen változott. A kollektív béralku elsősorban vállalati/szervezeti szinten zajlik, annak ellenére, hogy mind a szakszervezetek, mind a korábbi kormányok komoly erőfeszítéseket tettek az iparági szintű béralku bátorítására. A munkavállalók nagyjából harmadát érinti valamiféle kollektív béralku. Az 1990-es években létezett a nemzeti érdekegyeztetés rendszere, de manapság az új háromoldalú fórum választja ki a dolgozók és a munkáltatók nemzeti szervezeteinek részvételét és támogatását. A munkahelyi képviseletet Magyarországon egyaránt ellátják a helyi szakszervezetek és a választott üzemi tanácsok, melyek között az egyensúly időről-időre változik. Az új munka törvénykönyve értelmében a szakszervezeteknek van tárgyalási jogosultságuk, elvesztették viszont a felügyeleti lehetőségüket, valamint tájékoztatási és konzultációs jogukat. Az üzemi tanácsok rendelkeznek tájékoztatási és konzultációs jogokkal, de a gyakorlatban sokszor nehezükre esik a vállalati döntések befolyásolása. A munkavállalói képviselők teszik ki a több mint 200 munkavállalót foglalkoztató vállalatok felügyelő bizottsági tagjainak egyharmadát. A 2006-ban elfogadott új szabályozás azonban elsőként engedélyezte a felügyelőbizottság nélküli működést, ahol pedig a munkavállalói jogok sokkal gyengébbek. 62

63 Magyarország európai képviselőit mind az európai üzemi tanácsok, mind az európai részvénytársaságok esetében az üzemi tanács választja, illetve ha van, akkor a központi üzemi tanács. Ettől kizárólag az európai részvénytársaság (SE) igazgatósági tagjainak kinevezése tér el őket az SE képviseleti szerve választja. A SZEKTOR SAJÁTOSSÁGAI Bár grafikusan szinte egybeesik a bemutatott általános SWOT-elemzéssel, a magyarországi helyzet eltér a más felkeresett nemzetekétől. Különösen, mivel az országban az elsődleges prioritás egyáltalán a szektor túlélése. A helyi szociális partnerek elutasították, hogy erősségnek tekintsék az egyik tényezőt, mely az innovációhoz és potenciális képességekhez kapcsolódik, mivel a szektor alacsony jövedelmezősége miatt a munkaadók nem engedhetik meg maguknak az innovációs beruházásokat. A nemzeti szociális partnerek ezen felül nem erősítettek meg bizonyos EU szinten azonosított lehetőségeket, akkor sem, ha elméletben egyetértettek azokkal, mivel véleményük szerint az ország még nem áll készen ezekre, különösen a következőkre: Vállalati felelősségvállalás, környezeti/szociális fenntarthatóság; Internet/e-kereskedelem; Új foglalkoztatási kapcsolatok. A felek ráadásul úgy érzik, nagyobb együttműködő támogatásra van szükség a kormány részéről mind a közép-, mind a hosszú távú fejlesztési stratégiák, technológiai eszközök és a szektorban jelenleg hiányzó képzett munkaerő terén is. A magyar partnerek részletekbe menően foglalkoztak a munkaerőt érintő veszélyekkel: A nemzeti szociális partnerek egyetértettek abban, hogy a szektor szakképzése nem megfelelő, különös tekintettel arra a tényre, hogy Magyarországon az utóbbi tíz évben nem volt textilipari szakközépiskola, hanem csakis ruhaipari technikust és ruhatervezőt képző iskolák. A magyar felsőoktatás ráadásul elmozdult a gyártmánytervezés irányába, és nem foglalkozik a textilmérnöki képzéssel. A magyar textil- és ruhaipari vállalatok egyéni textil- és ruhatervező programokat igényelnek; A nemzeti partnerek szerint az 5 8. képzési szint eredményei elmaradnak az EU átlagtól. A dizájn- és szakiskolák hosszabb idő óta szintén problémákkal küzdenek, és a 3 4. képzési szint nem felel meg az iparág követelményeinek. A fiatalabb munkavállalók nem tekintik vonzó munkalehetőségnek a textil- és ruhaipari szektort. A nemzeti szociális partnerek kifejtették, hogy a 21. század elején a magyar nemzeti szociális párbeszéd háromoldalú fórum volt, de 2015-től a kormány visszavonult, és jelenleg Magyarországon nem tekintik prioritásnak a textil- és ruhaipari szektort. A szociális partnerek egyetértenek abban, hogy a nemzeti szociális párbeszéd jó és a két fél közötti kapcsolatok jól működnek, még ha a kormány irányába nehéz is továbbítani a prioritásokat és az akciókat. Az ország továbbra is részt vesz az európai szociális párbeszédben, még ha a témák sokszor nem is relevánsak Magyarországra nézve, mivel mint a fentiekből látható, sokkal alapvetőbb problémákat kell fontolóra venni. A magyar nemzeti szeretnének közös teret kialakítani az európai szociális párbeszéd keretein belül, mely lehetővé tenné mindazon legjobb gyakorlatok know-how-jának megosztását és transzferjét, melyek magára az európai szociális párbeszéd akciótervére nézve jelentőséggel bírnak. 63

64 HORVÁTORSZÁG Népesség: Kollektív béralkuban érintettek: 61% Szakszervezeti tag munkavállalók aránya: 35% A kollektív béralku elsődleges szintje: Munkahelyi képviselet: Vezetőségi szintű képviselet: Vállalatvezetési struktúra: Iparág és vállalat szakszervezet és üzemi tanács de ahol nincs üzemi tanács, a szakszervezet átveheti a jogait és kötelezettségeit Igen: állami tulajdonú és magánvállalatoknál Egyelemű vagy kételemű (választható) SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD ÉS IPARI KAPCSOLATOK A szakszervezetek elterjedtsége Horvátországban bőven az EU-átlag feletti, hiszen a munkavállalóknak több mint egyharmada tömörül szakszervezetekbe. A szakszervezetek szervezeti felépítése azonban megosztott, négy nemzeti szintű képviselettel bíró szakszervezeti szövetséggel és néhány olyan szakszervezettel, amelyek kívül maradnak ezeket a nagyobb testületeken bár a közelmúlt jogszabályi változásai jelentős konszolidációt eredményeztek. Horvátországban a kollektív béralku jelenleg iparági, valamint vállalati/szervezeti szinten zajlik, és növekszik a vállalati béralku jelentősége ben fogadták el azt az új jogszabályt, amely meghatározza, mely szakszervezetek jogosultak a tárgyalásra. Ez valószínűleg csökkenteni fogja a kisebb szakszervezetek befolyását a munkahelyen, bár a helyzetre hatással lesznek a 2014-ben bevezetendő további jogszabályok. A munkahelyi képviseletet Horvátországban egyaránt ellátják a szakszervezetek és az üzemi tanácsok, bár amennyiben nem állítottak fel üzemi tanácsot, a szakszervezeti képviselő magára vállalhatja szinte minden feladatát és felelősségét. Ez meglehetősen gyakran megtörténik. A nagyobb horvát korlátolt felelősségű társaságoknál és az összes horvát állami korlátolt felelősségű társaságnál van vezetőségi szintű munkavállalói képviselet. Ez a képviselet azonban a munkavállalókat képviselő egyetlen személyre korlátozódik. Az európai üzemi tanácsokhoz és az európai részvénytársasághoz kapcsolódó szervek horvát képviselőit legtöbb esetben a vállalatokban dolgozó összes horvát munkavállaló választja meg. Kivételt képez az európai részvénytársaságban vezetőségi szinten lévő munkavállalói képviselő kiválasztása, akit az európai részvénytársaság üzemi tanácsa választ ki, a horvát vállalatok vezetőségi szintű munkavállalói képviseletet illető nemzeti gyakorlatának megfelelően. 64

65 A SZEKTOR SAJÁTOSSÁGAI Bár a horvát nemzeti partnerek egyetértettek a bemutatott fő SWOT-elemzéssel, a felek véleménye egybevág atekintetben, hogy túl korai egyes problémák mélyelemzése, mivel az országnak jelenleg a fő nemzeti textil- és ruhaipari problémákra kell összpontosítania az erőfeszítéseit. Az erősségek terén a szektor szociális partnerei elsősorban a munkaerőt hangsúlyozták, mivel a munkavállalók elöregedése ellenére az országban jelentős szakképzett munkaerő áll rendelkezésre. A képviselők azonban megerősítettek számos azonosított gyengeséget is: Az iparág nem vonzó a fiatalabb munkavállalók számára, akik jelentős számban vándorolnak el (más iparágakhoz, vagy rosszabb esetben külföldre); A törvényileg meghatározott minimálbér nem vonzó a fiatalabb korosztály számára, és nem elégíti ki a tényleges szükségleteket; A képzettség jelentős eltérései szintén problémát okoznak: a nemzeti partnerek becslése szerint a textil- és ruhaipari dolgozók körülbelül 65%-a nem rendelkezik megfelelő képesítéssel (mivel más szektorokból, illetve feladatok/tapasztalatok után kerül a területre); A műszaki szakiskolák szabályzatainak módosításai hatással voltak a textil- és ruhaiparra is, mely a szakképzett munkaerő hiányával néz szembe; Az új külföldi beruházások túl sok határozott idejű szerződést köznek a jövedelem és rugalmasság növeléséhez (a nemzeti partnerek utaltak a fizetéscsökkentés koncepciójára is: amikor ezek a cégek megérkeznek Horvátországba, a dolgozók hajlandóak a fizetésük csökkentésére, csak hogy felvegyék őket, ezt pedig tovább erősíti az erős szakszervezetek jelentős hiánya). A szociális partnerek elutasítottak bizonyos lehetőségeket, különös tekintettel az ipari struktúrára, mivel érzésük szerint a gyakorlati problémák előtérbe helyezése jelenleg fontosabb, mint az új lehetőségek keresése. Részletesebben: Fókuszáltabb kutatás és fejlesztés; Vállalati felelősségvállalás, környezeti/szociális fenntarthatóság, átláthatóság; LCA, hulladékkezelés, újrahasznosítás, körkörös gazdaság; Szektorközi együttműködési lehetőségek. Bár Horvátországban háromoldalú a nemzeti szociális párbeszéd, a kormány jelenléte következetlen, és amikor a szociális párbeszéd során megállapodás születik a döntésekről és fő irányelvekről, nehéz esetek konkrét akciókká alakítani. Horvátország nemzeti partnerei egyetértenek a vállalati szintű szociális párbeszéd nagyfokú rendszertelenségét illetően, és minden fél két teljesen eltérő helyzetet lát: A régi (egykori jugoszláv) vállalatok szociális párbeszéde jó, és a felek közötti együttműködés gyümölcsöző. Az új vállalatoknál (különösen a nagyvállalatoknál/a külföldről érkező multinacionális vállalatoknál) a szociális párbeszéd nem létezik; a vállalatok nem alkalmazzák az irányelveket, és gyakran még a minimálbérre vonatkozó szabályokat sem tartják be. A nemzeti partnerek az európai szociális párbeszédet olyan konkrét eszköznek látják, amely lehetőséget ad a gyakorlatok megosztására és a közös textil- és ruhaipari problémák megvitatását, és javasolják az új vállalatok szociális párbeszédének megvitatását, mivel az ő szemszögükből európai szinten általános textil- és ruhaipari szabályokra és irányelvekre van szükség. 65

66 OLASZORSZÁG Népesség: Kollektív béralkuban érintettek: 80% Szakszervezeti tag munkavállalók aránya: 35% A kollektív béralku elsődleges szintje: Munkahelyi képviselet: Vezetőségi szintű képviselet: Vállalatvezetési struktúra: Iparág szakszervezet nincs Egyelemű vagy kételemű (választható) SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD ÉS IPARI KAPCSOLATOK Több szakszervezeti tag van Olaszországban, mint az EU bármely más országában. A szakszervezetek elterjedtsége azonban inkább a munkavállalók harmadát érinti, mivel a tagság felét nyugdíjasok teszik ki. Három fő szakszervezeti szövetség van a CGIL, CISL és az UIL, melyek megoszlása eredetileg politikai különbségeken alapult, bár ezek idővel elhalványultak. Olaszországban a magánszektor kollektív béralkuja két szinten zajlik: iparági és vállalati szinten. A rendszer változásai azonban melyekről egyes szakszervezeti szövetségek megállapodtak, a legnagyobb azonban nem módosították a kettő közötti egyensúlyt. Ez a szakszervezetek közötti megosztottsághoz vezetett, bár a legújabb fejlemények azt mutatják, hogy ez csökkenőben lehet. Olaszországban a fő munkavállalói képviseleti szervek az RSU-k lényegében szakszervezeti testületek, bár most már a munkavállalók választják meg őket. A jelölteket a szakszervezetek javasolják, bár a tagokat közvetlenül választja meg a teljes állomány. Mostanra megszűntek a korábbi egyezségek, melyek a helyek harmadánál fenntartották a közvetlen szakszervezeti kinevezést vagy választást. Olaszországban nincs vezetőségi szintű munkavállalói képviseleti jogosultság, és bár az új jogszabályok javasolják ennek bevezetését, a gyakorlatban valószínűtlennek látszik a változás. Az európai szintű szervek olasz képviselőit általában a szakszervezetek és a munkahelyen a helyi szakszervezeti szerv, az RSU választja, bár a szabályok kissé eltérőek attól függően, hogy melyik testület tagjai a képviselők. 66

67 A SZEKTOR SAJÁTOSSÁGAI Logikus, hogy Olaszország lévén az összes bemutatott szerkezeti adatot tekintve a legnagyobb textil- és ruhaipari ország, a nemzeti SWOT-elemzés és a sajátosságok egybevágnak az általános helyzettel. Olaszország és annak textil- és ruhaipari üzleti struktúrája tekinthető a SWOT-elemzés alapszintjének. Az olasz szociális partnerek szerint az EU dizájn jelentős előny, melyhez hozzá kell sorolni az EU szociális párbeszédének örökségéből és hagyományaiból adódó értékeket, illetve a vállalati felelősségvállalás értékeit is. Az EU dizájn azonban nem írhatja felül az Olaszországban készült márkákat, a márkahamisítás megfékezése pedig fontos prioritás. A helyi partnerek részletekbe menően tárgyaltak a gyengeségekről, és többségében egyetértettek. A következő munkaerővel kapcsolatos gyengeségeket nemzeti szinten elutasították: Elöregedő munkaerő: Olaszországban már dolgoznak egy új képzési képviseleti projekten (mentorálás, delegato alla formazione), melynek keretében idősebb és képzett munkavállalókat fiatalabb dolgozókkal kapcsolnak össze, hogy közvetlenül a munka során képződjenek, ami inkább új lehetőség, mint gyengeség; A fizikai munka értékcsökkenése a gazdasági válságot követően megszűnt, ezért nem tekintik gyengeségnek. A fiatalok a fizikai munkát kiváló munkalehetőségnek találják, és a fizikai munkáról alkotott kép már nem olyan negatív, mint egykor volt. A partnerek egyetértettek a következőkben: A szektor nem vonzó a fiatalabb munkavállalók számára, különösen a ruhaipar esetében, mivel a textil ágazat egyéb iparágakhoz és üzleti lehetőségekhez is kapcsolódik. A szakképzési programok konkrét középtávú akciói. Az utóbbi évek során viszont egy tökéletesen ellentétes trend vált nyilvánvalóvá, az egyre szűkebb fókuszt kínáló, csökkenő számú szakiskolák trendje, ami a készségek és a kompetencia csökkenéséhez vezet. Az európai szociális párbeszéd nem csak a gyakorlatok és irányelvek megosztására és megvitatására ad lehetőséget (ahol értékes visszajelzésre van szükség), hanem azért is lényeges, mert az európai szociális párbeszéd eredményeit általában tekintetbe veszik az Európai Bizottság jogalkotásának részeként, majd a nemzeti szintekre is átültetik. 67

68 FINNORSZÁG Népesség: Kollektív béralkuban érintettek: 91% Szakszervezeti tag munkavállalók aránya: 74% A kollektív béralku elsődleges szintje: Munkahelyi képviselet: Vezetőségi szintű képviselet: Vállalatvezetési struktúra: Iparág de sok marad a vállalati szintű tárgyalásokra szakszervezet Igen: állami tulajdonú és magánvállalatoknál Egyelemű vagy kételemű SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD ÉS IPARI KAPCSOLATOK Finnországban nagyfokú a szakszervezetek elterjedtsége: a munkavállalók közel háromnegyede tömörül szakszervezetekbe. Az egyes jelentős autonómiával rendelkező szakszervezetek három szövetségbe rendeződnek, nagyjából a szakmai és oktatási irányvonalak mentén. A három szövetség az SAK, STTK és az AKAVA. Vannak azonban a széles körű egyesítésre irányuló tervek. Finnországban a közelmúltig javarészt központosított volt a kollektív béralku, és a nemzeti megállapodás adta meg az alacsonyabb szintek fizetésemeléseinek keretét. Úgy tűnik, hogy 2007-ben a béralku véglegesen átkerült iparági szintre, és ráadásul egyre növekszik a vállalati szintű béralku szerepe ben és 2013-ban azonban újra nemzeti megállapodások aláírására került sor, ami a központosított béralkuhoz való visszatérést jelezte, legalábbis jelenleg. A munkavállalók munkahelyi képviseletét elsősorban a szakszervezeti képviselők látják el, vagy ha nincsenek szakszervezeti képviselők, akkor választott képviselők, kötelező struktúrák révén zajló képviselet helyett. A szabályozás jogot ad a szakszervezeti képviselőknek arra, hogy részt vegyenek az úgynevezett együttműködési tárgyalásokban a 20 és annál több főt foglalkoztató vállalatoknál és más szervezeteknél. (A létszámküszöböt 2007-ben csökkentették le 30-ról.) A több mint 150 főt foglalkoztató vállalatok dolgozóinak joguk van részt venniük a menedzsment döntéseiben. Ennek mechanizmusáról a vállalat és a munkavállalók képviselői között születhet megállapodás. Amennyiben azonban nincs ilyen megállapodás, a vállalatnak kell eldöntenie, melyik szinten kap képviseletet a munkavállaló: a felügyelő bizottság nélküli vállalat igazgatótanácsában, a felügyelő bizottságban vagy operatív szinten. Az európai szintű szervek az európai üzemi tanácsok, valamint az európai részvénytársaságok finn képviselőinek kiválasztási mechanizmusát részletesen nem írják elő jogszabályok. A képviselőket választhatják a munkavállalók, általában a munkahely szakszervezeti képviselői, kifejezett szavazás nélkül, a helyi gyakorlatnak megfelelően. A tartalék rendelkezések csak akkor lépnek hatályba, ha a választási módszerről nem lehet megállapodásra jutni. 68

69 A SZEKTOR SAJÁTOSSÁGAI Bár Finnország kicsi, viszonylag specializált ország a textil- és ruhaipar terén, az bizonyos, hogy az egyik legérettebb és -innovatívabb. A Finnország nemzeti SWOT-elemzése és az összesített helyzet közötti összhang mutatja az ország nemzeti partnerei és a kormány előrelátását ebben a szektorban. Például egyedül Finnország szociális partnerei helyezték át az LCA, hulladékkezelés, újrahasznosítás, és körkörös gazdaság kérdésköröket a lehetőségek közül az erősségek kategóriájába, megerősítve, hogy jelentős erőfeszítéseket tesznek e téren, mely Finnországban mostanra jövőbeni lehetőség helyett fennálló erősség. Érdekes, hogy nemzeti sajátosságokhoz kapcsolódik két olyan gyengeség, amelyet a szociális partnerek hozzáadtak az iparági struktúrát illetően: Az egyik logisztikai jellegű probléma Finnország Európán belüli elhelyezkedése miatt; A szakértelem csökkenése a munka 100% külföldi kitelepítése és a nemzeti cégek szaktudásának elvesztése miatt. A nemzeti szociális párbeszéd háromoldalú fórumon alapul, melyben a kormány jelen van és aktívan részt vesz. A felek között kölcsönös bizalom és együttműködés áll fenn, és amikor közös döntés születik, minden szektorra nézve automatikusan elfogadják. A szociális partnerek egyetértenek abban, hogy az európai szociális párbeszéd során hasznos, ha a résztvevők megosztják és átadják a szektor (legjobb) gyakorlatait. 69

70 VII. A SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD: TALÁLKOZÓK ÉS EREDMÉNYEK A szociális párbeszéd alaposabb megértése érdekében a fent leírt első információgyűjtést az összes nemzeti szociális partnernek kiküldött speciális kérdőívvel egészítettük ki. A kérdőív azokra a textil- és ruhaipari szociális párbeszédet a múltban jellemző főbb elemekre fókuszált, valamint a jövőbeli akciók prioritásaira. Spanyolországból, Németországból, Olaszországból, a Cseh Köztársaságból, Finnországból és Belgiumból kaptunk visszajelzést; az információ minőségének és megbízhatóságának biztosítása érdekében az eredményeket a nemzeti szociális partnerekkel tartott 8 nemzeti szintű (Spanyolországban, a Cseh Köztársaságban, Németországban, Franciaországban, Magyarországon, Horvátországban, Olaszországban és Finnországban) rendezett találkozó során vitattuk meg, beépítve a megbeszélésekbe a nemzeti szociális párbeszéd helyzeteire vonatkozó speciális tényezőket. NEMZETI SZOCIÁLIS PÁRBESZÉDEK Mint várható volt, a nemzeti szociális partnerek a nemzeti szociális párbeszéd platformot jelölték meg az ipari szektor problémáinak azonosítására, illetve a megoldások kidolgozására legalkalmasabb eszközként. Európa bizonyos területein, például a közép- és kelet-európai országokban, a szociális párbeszéd még nem teljesedett ki, mivel csak a közelmúltban jött létre, és a további növekedés, hatékony munkaerőpiac és jó munkakörülmények biztosítása érdekében további lépésekre van szükség. Egyes országokban a szociális partnerek közvetlenül szerepet játszanak a reformok tartalmának kialakításában: a szociális partnerek értékelhetik, van-e szükség reformokra, és ha igen, melyekre, megtervezhetik a megfelelő lépéseket, de még a gazdasági és szociális sikerhez is hozzájárulhatnak azzal, hogy a munkaerőpiacot szorosan összekötik a gazdaságpolitikákkal. Egy jól kialakított, nemzeti szintű szociális párbeszéd önálló és erős szociális partnerekkel általában előfeltétele a foglalkoztatást és a munkaerőpiacot érintő kérdéskörök hatékony megtárgyalásának. A szociális partnerek konzultációinak időszerűnek, hatásosnak és méltányosnak kell lenniük, a döntéshozási folyamatban figyelembe véve a szociális partnerek álláspontjait is. A nemzeti szociális párbeszédről szóló találkozókon általában a következő témákról tárgyalnak: Álláslehetőségek, foglalkozások, képzés és oktatás helyzete Munkabérek Munkakörülmények A szektor ipari helyzete Kollektív megállapodások meghatározása és megtárgyalása Ha a különféle azonosított problémákat fontosságuk és megvitatásuk mértéke alapján rangsoroljuk, továbbra is minden megkérdezett országban a bérek élveznek prioritást, bár gyakran csak a fiatalok szektorba vonzását illetően. A nemzeti partnerek számára kulcsfontosságú téma a képzés és az oktatás is, ami ismételten előjön a megbeszélések során. A nemzeti szinten elért megállapodásokat néha nehéz helyi szinten akciókra váltani. Ez főként annak a ténynek tudható be, hogy az iparági igények eltérőek lehetnek regionális vagy vállalati szinten. A következőkben azoknak a témáknak a listája található, melyekre a projekt végrehajtása során elemzett nemzeti szociális párbeszédek utaltak: Nemzeti szociális párbeszédek minősége A nemzeti szociális partnerek elismerik, hogy a nemzeti szociális párbeszéd találkozói során jó az együttműködés szintje az érintett felek között. A megkérdezett szociális partnerek rendszeresen, legalább évente egyszer találkoznak formális vagy informális alapon. A nemzeti szociális partnerek általában az idővel kialakult aktív együttműködésről számolnak be a felek között. Ahol a 70

71 szociális párbeszéd háromoldalú, különösen a kelet- és közép-európai országokban, a minőség kismértékű csökkenéséről számolnak be, ami a közigazgatási szereplők nem megfelelő szektorbeli részvételének, vagy a prioritások eltérő kormányzati és szektorspecifikus értékelésének tudható be. Foglalkoztatás, fiatal munkavállalók, képzések és a szaktudás megosztása a generációk között Ahogy a SWOT-elemzés fejezetében láttuk, az európai textil- és ruhaipari szektor magasan képzett munkaereje fokozatosan elöregedik. A szektornak ezért sürgősen szüksége van az új belépők vonzására, felvételére és képzésére irányuló stratégiákra. Ez a problémát minden nemzeti szociális partner kiemelte, és arról számolt be, hogy a témát rendszeresen megvitatják. Háromoldalú szociális párbeszéd Néha dichotómia támad a kétoldalú (szakszervezeti és munkáltatói) prioritások és döntések, valamint a nemzeti szinten elért kormányzati megállapodások között. Ennek oka főként az, hogy a közigazgatás prioritásai nem feltétlenül esnek egybe a textil- és ruhaiparéival, továbbá az iparági igények is eltérőek lehetnek regionális vagy vállalati szinten. Ágazati béralku Ez minden nemzeti szociális párbeszédnek kihagyhatatlan eleme. Ez általában szembetűnőbb az érett textil- és ruhaiparral rendelkező országokban olyan együttműködési eszközként, melyet az általános ágazati erősségek növelésére és a gyengeségek csökkentésére használnak; sokkal inkább, mint Európa azon régióiban, ahol a munkaerő költsége versenyképességi tényező a textil- és ruhaiparban. Nemzeti politikai megfigyelő Amikor kétoldalú szociális párbeszéd zajlik, fontos a politikai megfigyelő jelenléte, akik támogatni tudja a kormányzat középtávú elképzelését. Mindig szerencsés a háromoldalú struktúra (szakszervezetek, munkáltatók és kormányzat), mivel a textil- és ruhaipari szociális párbeszédben értékelik a politikai hatalom jelenlétét, a szociális párbeszéd megbeszéléseiben való közvetlen részvétel pedig lényegi szerepet játszik egy kormányzat jövőbeli nemzeti stratégiáira és prioritásaira nézve. EURÓPAI SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD Lehetőség nyílt a strukturált adatgyűjtésre a speciális kérdőív kialakításának köszönhetően, melyet kitöltöttek, majd a helyszíni találkozókon megvitattak, az alábbi 3 témakörre bontva: A találkozó jellege: Az európai szociális párbeszéd működési jellegzetességei; Az európai szociális párbeszédről szóló találkozók jelenléti aránya; Tárgyalt témák: Az európai szociális párbeszédről szóló találkozókon érintett témák; Az európai szociális párbeszédről szóló találkozók eredményei; Az európai szociális párbeszédről szóló találkozók jövőbeni céljai. A kérdőívre kapott nemzeti visszajelzés alaposabb vizsgálata: 71

72 A találkozó jellege Itt a cél az általános jellemzők elemzése volt, úgymint az európai szociális párbeszédek gyakorisága, helyszíne és időtartama. A SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD MŰKÖDÉSI JELLEGZETESSÉGEI FORRÁS: KÉRDŐÍV 2.1 (%, 2014) Ábra: Az európai szociális párbeszéd működési jellegzetességei Az ábra világosan mutatja, hogy az évente kétszer egynapos találkozókat találják megfelelőnek. A kérdőívben a nemzeti szociális partnerek érdeklődést mutattak aziránt, hogy az európai szociális párbeszédet a brüsszeli helyszínről nemzeti szintre vigyék (60%). A nemzeti találkozók során sor került ennek áttekintésére és alaposabb elemzésére: Megerősítették, hogy Brüsszel a megfelelő intézményes helyszín. A valódi oka annak, hogy egyes megkérdezettek érdeklődést mutattak a találkozók nemzeti szintre helyezése iránt, az volt, hogy a megvitatott témák néha nem illeszkednek a valós/gyakorlati nemzeti igényekhez, néha nincs visszajelzés a meghozott döntésekről, valamint nehézségek támadnak az EU-szinten meghozott döntések és konkrét nemzeti szintű alkalmazásuk között. Az európai szociális párbeszéd találkozóinak nemzeti platformra helyezése az ezen problémák megoldása felé tett gyakorlati lépések része lenne. 72

73 A találkozók jelenléti aránya Itt a fókusz az európai szociális párbeszéd találkozóin való nemzeti jelenléten és a kapcsolódó okokon volt. RENDSZERESEN MENT AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD TALÁLKOZÓIRA FORRÁS: KÉRDŐÍV (%, ) HA NEM RENDSZERESEN: MILYEN GYAKRAN? FORRÁS: KÉRDŐÍV (%, ) Ábra: Jelenléti arány az európai szociális párbeszéd találkozóin A megkérdezetteknek csupán 1/3-a vett részt rendszeresen az európai szociális párbeszéd találkozóin, és az átlagos részvételi arány 50% és 75% között volt. A nemzeti találkozók során a szociális partnerek megerősítették, hogy a számok inkább az 50%-hoz közelítenek, int a 75%-hoz. 73

74 HA NEM VOLT: MIÉRT? FORRÁS: KÉRDŐÍV (%, ) Ábra: Az EU szociális párbeszéd találkozóiról való távolmaradás okai A legfontosabb ok a kapacitáshiány, ahol a kapacitás az erőforrásokra vonatkozik (idő): a nemzeti szervezetek struktúrái teljesen megváltoztak az utóbbi években, és mind a munkáltatók, mind a szakszervezetek esetében tömörödött a struktúra, így a felek kénytelenek a szervezetek között egyszerre többfelé helytállni. Logikus, hogy a helyi igények kaptak prioritást az európai jelenlét hátrányára. A lecsökkentett nemzeti struktúrák a képzett erőforrások hiányához is hozzájárultak, ami a távolmaradás második legfőbb oka. Az érdeklődés hiányát is felismerték a nemzeti szociális partnerek a valós/gyakorlati nemzeti igényekhez való illeszkedés hiányának következményeként vagy azért, mert egyes (főként a kelet- és közép-európai) országokban nehézségbe ütközik az EU-szinten meghozott döntések harmonizálása a nemzeti szintű alkalmazásukkal. KELLŐEN FELKÉSZÜLT ARRA, HOGY RÉSZT VEGYEN AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD TALÁLKOZÓJÁN? FORRÁS: KÉRDŐÍV (%, ) 74

75 HA NEM FELKÉSZÜLT: MIBEN TUDNA JAVULNI? FORRÁS: KÉRDŐÍV (%, ) Ábra: A kérdőív és pontja: Felkészülés az európai szociális párbeszéd találkozóira A korábbi adatokból következik és azokat megerősíti, hogy a nemzeti partnerek nem érzik, hogy kellően felkészültek lennének az európai szociális párbeszéd találkozóin való részvételre, és szeretnének további dokumentumokat kapni, hogy a találkozókra felkészüljenek és azok során proaktívak legyenek (60%). Jobban szeretnék továbbá, ha az európai szintre lépés előtt nemzeti megbeszélésekre kerülne sor, és egyes országok azt kérték, hogy a dokumentumokat nemzeti nyelvükön kapják meg. 75

76 A találkozókon megvitatott téma E szakasz arra törekedett, hogy megértse, milyen érdeklődés mutatkozott az európai ágazati szociális párbeszéd találkozói során az utóbbi 15 évben megvitatott kérdések iránt, és összehasonlítsa ezeket a kívánt témák listájával. AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD SZINTJÉN MEGVITATOTT TÉMÁK: MEGFELELŐSÉGE, ILLETVE ÉRDEKESSÉG FORRÁS: KÉRDŐÍV ÉS (%, ) Ábra: A megvitatott témák megfelelősége, valamint az irántuk való érdeklődés A vállalati felelősségvállalás és A változások előrejelzése és az átszervezés az a 2 fő téma, ahol a megfelelőség és az érdeklődés is 100%. Világszerte egyre több fogyasztó hangoztatja a termékek és szolgáltatások fenntarthatóságának fontosságát. Ha megfelelően kiaknázzuk ezeket a lehetőségeket, az EU vállalatai versenyelőnyre tehetnek szert a kereskedelmi akadályok megszüntetésével és a termékek hozzáadott értékének növelésével. A nemzeti partnerek tisztában vannak ezekkel a lehetőségekkel, és alaposabban meg szeretnék vitatni ezt a témát. A világszintű politikai bizonytalanság miatt ráadásul jelen van az az aggály, hogy a textil- és ruhaipari szektornak a reagáláshoz konkrét és koordinált, európai szintű akciókra van szüksége. A készségfejlesztés és a szociális párbeszéd témái is a lista tetején találhatók (100%-ban érdekes és 80%-ban megfelelő), és olyan textil- és ruhaipari munkaerőhöz kapcsolódnak, amely lényegi szerepet játszik abban, hogy a gyártó vállalatok megerősítsék nemzetközi pozíciójukat. Az Európai Bizottság iparági politikákra vonatkozó stratégiái az előző témákat erősítik meg, valamint azt a tényt, hogy a nemzeti partnerek egyetértenek abban, hogy a jövőre nézve koordinált európai stratégiákra van szükség. 76