5. A kiscsoport a rajzolt bábok segítségével közösen kialakít egy jelenetet, nagy vonalakban elpróbálja.

Átírás

1 MÉDIAISMERETI FOGLALKOZÁSOK KÖNYVTÁRI KÖRNYEZETBEN Alsó tagozatos (3-4 osztályos) gyerekek részvételével Max csoportlétszám: 18 fő Moderátorok száma: 3 fő (készítette Nagy Krisztina - Televele Médiapedagógiai Egyesület ) 1. foglalkozás Médiaélmény feldolgozás bábfoglalkozás 1. Bemelegítő drámajáték időtartam 1 2. Rövid imaginációs gyakorlat 3. Játékos formában kiscsoportok alakítása 2 perc 4. Kiscsoportokban a gyerekek megrajzolják a médiafigurákat, majd a rajzból pálcikabábot készítenek az alkotás során beszélgetés a kiscsoportban a rajzolt figuráról, a felidézett médiaélményről. 5. A kiscsoport a rajzolt bábok segítségével közösen kialakít egy jelenetet, nagy vonalakban elpróbálja. 6. A gyerekek megismerkednek a videokamera működésével. 7. A csoportok előadják egymásnak a jeleneteket. A gyerekek jeleneteket videóra rögzítik. 8 A jelenetek megbeszélése a kiscsoportokban. 9. Záró integrációs drámajáték 8 perc szükséges anyagok, eszközök, előkészületek : rajzlap, filctoll, ceruza, hurkapálca, ragasztó, olló, videokamera, állvány, drapéria a bábszínház paravánjához 1. Az imaginációs gyakorlat célja, a gyermeket aktuálisan foglalkoztató belső témához kapcsolódó médiafigura felidézésének segítése. A gyakorlat után a gyerekek azt az instrukciót kapják, hogy rajzoljanak le egy számukra 1

2 aktuálisan fontos, őket foglalkoztató, médiából ismert személyt, figurát. Fontos, hogy ne minősítsük a médiafigurát. 2. A rajzolás közben a csoporthoz tartozó moderátor beszélgetést kezdeményez a gyerekek rajzairól, a gyerekek egymás közötti beszélgetéseiben is részt vesz, ha szükséges. Fontos, hogy a gyerekek egymás médiafiguráiról ne nyilatkozzanak szélsőséges módon. A kritikának lehet helye, de a minősítés ne eredményezze a gyerekek bezáródását, ne szegje kedvüket. 3. A videokamerával való ismerkedést az a csoport kezdheti, amelyik leghamarabb kész van a jelenet kitalálásával, elpróbálásával. Ha kész a jelenet és még foglalt a kamera, a moderátor a kiscsoporton belül rövid drámajátékot kezdeményez. 4. A jelenetek eljátszásának sorrendjét sorshúzással döntjük el, a sorrendhez igazítjuk, melyik csoport kezeli a kamerát, ki kerül a néző szerepébe. Mindhárom csoport, mindhárom szerepben sorra kerül. 5. A jeleneteket követő kiscsoportos megbeszélésen a saját csoport jelenetéről beszélgetünk, kinek milyen volt a saját szerepében lenni, hogy tetszett a történet. 6. A záró játék lehetőséget ad arra, hogy a csoportok egymás játékairól osszák meg benyomásaikat a többiekkel. 1. médiaélmények felidézése, az azokra való reflexió segítése, ezáltal a médiaélmények feldolgozása 2. annak a lehetőségnek a felismerése, hogy a látottak átalakíthatóak és megváltoztathatóak 3. kooperáció tanulása 4. digitális kamera használatának elsajátítása 2. foglalkozás Harry Potter Némó nyomában (kedvenc médiafigurák) - pedagógiai szerepjáték 1. Bemelegítő drámajáték, amelynek során a korábbi foglalkozás élményei is felidéződnek. időtartam Szerepmegformálást segítő gyakorlatok, színjátszótréning pl. tükörjáték: párban a társ mozgását, kifejezett érzését kell visszatükrözniük a gyerekeknek; a gyerekek a megadott szerepeknek (pl. mérges törpe, világszép 2

3 királylány, daliás királyfi) megfelelően mozognak a terem egyik részéből a másikba. 3. Körben ülve irányított beszélgetés arról, mely médiaélményekről szóljanak a szerepjátékok; kiscsoportokba rendezés 4. A kiscsoportok egy-egy moderátor segítségével kitalálják a jelenet történetét, kiosztják a szerepeket, beöltöznek, próbálnak. 30 perc 5. A csoportok előadják egymásnak a jeleneteket. A gyerekek a jeleneteket videóra rögzítik. 6. A jelenetek megbeszélése a kiscsoportokban. 7. Záró integrációs drámajáték szükséges anyagok, eszközök, előkészületek : beöltözéshez szükséges jelmezek, anyagok, arcfesték, videokamera, állvány 1. A moderátorok szerepe a jelenet kitalálása során az, hogy elősegítsék a gyerekek ötleteiből a közös történet megalkotását. Alapvetően koordináló, összegző szerepük van, nem jó ha az ő javaslataik dominálják a jelenet megalkotását. 2. A megbeszélés során tisztázni kell - szereplőket - helyszínt - kezdőképet - a jelenet fontosabb elemeit, cselekményét - a jelenet végét. 3. A jelenetek eljátszásának sorrendjét sorshúzással döntjük el, a sorrendhez igazítjuk, melyik csoport kezeli a kamerát, ki kerül a néző szerepébe. Mindhárom csoport, mindhárom szerepben sorra kerül. 4. A jeleneteket követő kiscsoportos megbeszélésen a saját csoport jelentéről 3

4 beszélgetünk, kinek milyen volt a saját szerepében lenni, mi tetszett, mi nem tetszett a történetben. 5. A záró játék lehetőséget ad arra, hogy a csoportok egymás játékairól megosszák benyomásaikat a többiekkel. 1. A gyerekek médiavonatkozású félelmeinek, kívánságainak, emlékeinek tematizálása, a szerepazonosuláson keresztül a médiaélmény megdolgozására nyílik lehetőség, a média élményekre való reflexióra. 2. A gyerekek felismerjék, hogy a látottak átalakíthatóak és megváltoztathatóak. 3. Szereptől való távolságtartás képességének tanulása. 3. foglalkozás karakterek-hősök 1. Bemelegítő drámajáték 2. A gyerekek közösen olyan filmrészleteket néznek meg, amelyekben különböző karakterek, hősök szerepelnek. 3. A filmrészletek első megtekintése után irányított beszélgetés a látott szereplőkről, karakterekről, arról, milyen jó és rossz karakterek szerepeltek a filmrészletekben. 4. A filmrészletek második megtekintése során a gyerekeknek az a feladata, hogy megfigyeljék, milyen hangok, zenék, világítás, kameramozgás jellemzi az egyes karaktereket a képernyőn. 5. Irányított beszélgetés arról, hogy milyen filmes eszközöket használtak a filmrészletekben egy-egy karakter megformálásához, általában milyen filmes eszközök állnak rendelkezésre a karakterek jelzésére. 6. A filmrészletekben látott, a gyerekek által kiválasztott 3-4 szereplő közül választva kiscsoportokba szerveződnek a gyerekek. 7. A kiscsoportokban a gyerekek a kiválasztott karaktert megjelenítő montázst készítenek kivágott formákból, színekből, arcokból, 12 perc 2 perc 20 perc időtartam 4

5 képekből. Montázs alcíme.. szereplő: ilyen vagyok, ez az én világom 8. Egymás montázsainak megtekintése, a gyerekek egymás alkotásainak címet adnak. 9. Záró, levezető drámajáték szükséges anyagok, eszközök, előkészületek: összevágott, egybeszerkesztett filmrészletek montázs készítéséhez: színes papír, karton, olló, ragasztó, textil, színes, fekete- fehér képek, gyöngy stb. 1. A filmrészletekben legyenek jó és rossz karakterek, fő és mellékszereplők, vegyesen elhelyezve egymás után. 2. Az irányított beszélgetésen az alábbi kérdésekre válaszolhatnak a gyerekek: - Ki volt a jó, illetve a rossz szereplő/karakter? - Honnan lehet tudni, hogy jó, vagy rossz az adott szereplő? - Hogyan nézett ki? - Milyen ruhát hordott? - Mit fedeztetek fel a karaktert kísérő zenéről? - Mit fedeztetek fel a világításról? - Hol volt a kamera? Mit mutatott? - Honnan lehet tudni, hogy ki a hős? - Milyen tulajdonságai vannak egy hősnek? - Ki a kedvenc hősötök? 3. A montázs készítése előtt a gyerekek azt az instrukciót kapják, hogy pl. Amidala: ilyen vagyok, ez az én világom címmel készítsenek közösen egy képet a rendelkezésükre álló anyagokból. Ez a nyitott feladat meghatározás szabad asszociációs lehetőséget biztosít a feladat kreatív megoldásához. 1. A karakter megjelenítés filmes eszközeiről való élményszintű tapasztalatszerzés. 2. A jó és rossz szereplők megjelenítési eszközeinek tudatosítása. 3. Asszociációs készség fejlesztése, egy karakter tulajdonságainak lényegi kifejezése színekkel, formákkal, képekkel. 5

6 4 4. foglalkozás Hangos kép a hang és kép egysége 1. Bemelegítő drámajáték korábbi foglalkozáson történtek felelevenítésével 2. Filmrészletek közös megnézése letakart képernyővel, majd takarás nélkül. 3. Irányított beszélgetés a hang és kép egységéről időtartam 4. Játékos formában kiscsoportok alakítása 5. Hangok előállítása, felvétele. A kiscsoportok azt a feladatot kapják, hogy készítsenek hangfelvételeket tárgyak segítségével (nem emberi beszéd), amelyeket később a másik csoportoknak kell azonosítania. 6. A hangfelvételek meghallgatása, a hangok azonosítása kiscsoportban 7. Rövid, közösen kitalált történet/jelenet hangokkal való elmesélése, rögzítése (eszközök, és emberi hang, de nem beszéd) 8. Az elkészült mini hangjátékok közös meghallgatása 2 perc 9. Levezető, rövid integrációs játék 7 perc szükséges anyagok, eszközök, előkészületek : 3 db digitális hangrögzítő, kivágott filmrészletek, különböző tárgyak a hangok előállításához pl. olló, pohár, fésű, csat, víz, papírlap, kereplő, villa, stb., képsor és zenei hangulat, vagy egyéb hangaláfestés az utolsó gyakorlathoz Az irányított beszélgetés lehetséges kérdései: - Milyen hangokat hallottunk, miben különböznek? Zene, effekt, csönd. - Miben segített a hang, hogyan segített a zene a tartalom megértésében? - Mire való az effektek használata, hol használták? - Mi a funkciója a csendnek, annak, ha nincs hang? A mozgóképeket kísérő hangok típusaival való megismerkedés (zene, hang effektek, emberi hang, csend), illetve ezek funkciója a tartalom kialakításában. 6

7 A gyakorlatokon keresztül a gyerekek tapasztalatot szerezzenek arról: - a hang és annak hiánya alapvetően meghatározza az audiovizuális művek befogadását, jelentését. - a hang, mint önálló alkotóelem hogyan választható le, hogyan kapcsolható össze a vizuális elemmel - milyen típusai vannak a hangeffekteknek (két alaptípus: hangulatot közvetítő (folyamatos hang) és a spot effekt (rövid hang)) a hangok - különösen a zene jól beazonosíthatóvá teszi a tartalom műfaját, hangulatát. (pl. vígjáték, horror, dráma) - előfordul, hogy a hangok jobban befolyásolják egy jelenet tartalmát, mint a képek. - a csendnek is óriási hatása lehet az értelmezésre, a tartalom megértésére. A gyerekek megtanuljanak digitális hangrögzítővel felvételt készíteni. A hang és kép együttműködéséről megismertek alapján saját fantáziájuk segítségével rövid narratíva hangokban való megjelenítésének megalkotása. 5. foglalkozás - történet-cselekmény 1. Bemelegítő drámajáték, visszautalás a hangkép egysége foglalkozásra. időtartam 5 2. Három kiscsoport alkotása játékos formában. 3. Helyzetgyakorlat Minden kiscsoport kap egy helyzetet, amiben a gyerekek szabadon alakíthatnak egy cselekménysorozatot. Helyzetek: iskolai szünet, látogatás az állatkertben, utazás a villamoson. Instrukció: Találjatok ki egy rövid helyzetgyakorlatot, egy cselekménysorozatot ebben a helyzetben! A kiscsoportok kb. szabad játékkeretben bemutatják a helyzetgyakorlatokat, miközben a másik két csoport megfigyel. Az egyik csoport feladata a cselekmények összegyűjtése a jelenetből, a másik csoport feladata a történet megfogalmazása. Irányított beszélgetés a cselekményről és a történetről. A beszélgetés fókusza: milyen cselekmények mentén bomlott ki a történet. A cselekmény és a történet közötti különbség megbeszélése kiscsoport alakítása. 5. Fényképtörténetek A kiscsoportoknak virág alakban készítjük ki a fényképeket, amelyekből dolgozniuk kell. 2 perc 36 perc 2 perc 7

8 Instrukció: Találjatok ki három történetet a képek különböző sorrendbe rendezésével! A képek blu-tack segítségével egy nagy csomagolópapírra kerülnek három sorban. Minden fényképhez írjanak közösen egy mondatot, egy külön papírra. (A mondat válaszoljon arra a kérdésre: milyen cselekmény látható a képen?) Minden csoport válasszon ki két sorozatot a 3- ból, és a sorozatok bemutatása mellett olvassák fel, mondják el már nagycsoportban a többieknek az egyik sorozat esetében a cselekménysort, a másik sorozatnál pedig a történetet. 6. Rövid záró drámajáték 3 szükséges anyagok, eszközök, előkészületek : 3X6 fénykép, amelyről a kiscsoportok történetet mesélnek, nagy csomagoló papír, blu-tack ragasztó 1. A történet és cselekmény fogalmáról szóló irányított beszélgetésen a következő kérdésekre keressük a választ: - Általában mivel kezdődnek a filmes történetek, mivel szoktak végződni? (népmesei hagyományok a műfajfilmekben) - Mi a cselekmény? - Mi a történet? A cselekmény az az eseménysor, amely a filmben megjelenik, amiből következtethetünk a film történetére (fabulájára). A néző szeme előtt valójában nem a történet pereg, hanem a cselekmény. A történetet a néző mindazokból az információkból, amelyeket nagy figyelem árán a film nézése közben megtudott végül maga konstruálja meg. Ezért lehet ugyanazt a történetet más-más cselekménnyel elmesélni. Ezt láthatjuk, valahányszor újra feldolgoznak egy történetet. A történet a néző szemszögéből a cselekménysor összefüggő rendszere, mindaz, amit a filmben látott, illetve a látottak alapján kikövetkezetett, és ennek nyomán elképzelhető, hogy nem is egyezik meg pontosan azzal, amit az alkotó a film történetéről gondolt. Részletek a Mozgókép és médiaismeret 1. c. tankkönyvből (Hartai- Muhi) A megkülönböztetés jelentősége a befogadás mechanizmusára való 8

9 rálátás: - a történet magunk számára, általunk, a tartalom befogadása során megalkotott eredmény, a befogadás aktív folyamat, felhasználjuk hozzá korábbi élményeinket, tapasztalatainkat (média és egyéb tapasztalatainkat). Ennek tudatosítása a médiatartalmak feldolgozását segíti, újabb ajtót nyit ki a látottakra való reflexiós mechanizmus működése számára. - Milyen eszközöket használnak a filmekben a képeken kívül a történet elmesélésére? 1. A filmes történetmesélés alapfogalmainak tisztázása, mi a történet, mi a cselekmény. 2. A szöveges és a képi nyelv közötti transzformációs készség fejlesztése. Annak megértése, hogy a különböző médiumoknak saját, nyelve, szabályai, és műfaji sajátosságai vannak. A kép és a szöveg eltérő módon közvetíti az üzenetet. 3. Annak felismerése, hogy a képekkel alkotó módon lehet történetet elmesélni. Az alkotás a történetszövésből, illetve a történet képekbe való átfordításából, a képek sorba rendezéséből áll. 6. foglalkozás jelenet/vágás 1. Az előző alkalommal megismert fogalmak, az előző alkalom történéseinek felelevenítése Időtartam 6 2. Bemelegítő drámajáték 3. A gyerekek két rövid filmrészletet néznek meg. A filmek a korábbi foglalkozáson tanultakra épülve, az állóképből mozgóképpé válás köztes állomásaira, az alkotás folyamatára világítanak rá. A gyerekekkel a filmrészletek megtekintése után arról beszélgetünk, hogyan készülhettek a látott alkotások. Milyen munkafázisai lehettek a folyamatnak? 4. A gyerekek párokba, vagy hármasával rendeződnek és egy-egy számítógép előtt ülve a moderátorokkal a vágás technikáját, mozgóképsorozat készítését tanulják meg a Windows Movie Maker (WMM) segítségével. A gyerekek a korábbi foglalkozásról már 40 perc 9

10 ismerős fényképekkel dolgoznak. A rendelkezésre álló 50 képből képet kiválasztva kell kis történetet kitalálniuk, és a WMM segítségével rövid animációt készíteniük. 5. A kiscsoportok megnézik egymás kisfilmjeit. A moderátorok beszélgetést kezdeményeznek a szerkesztés, vágás közben megélt élményekről. A beszélgetés közben újra előkerülnek a vágások hosszáról, a képek váltásának ritmusáról, az elkészült alkotások üzenetéről korábban elmondottak. 20 perc szükséges anyagok, eszközök, előkészületek : előre kiválasztott filmrészletek, csoportlétszámtól függő számú számítógép Windows Movie Maker-rel telepítve, digitális fényképek (kb. 150 db fénykép) 1. A filmrészlet megtekintését követő beszélgetésen a következő kérdésekre keressük a választ: Hogyan készülhettek ezek a filmek? Hogyan lesz az állóképből mozgókép? Mennyi ideig tarthat egy ilyen film elkészítése? 2. Kis létszámú osztályoknál három moderátor szükséges a WMM program funkcióinak a megtanítására. Nagyobb létszámú osztályoknál szerencsés, ha a moderátor egy önálló számítógépen projektorral kivetítve teszi láthatóvá a szerkesztés folyamatát, a műveleteket. 3. A WMM-rel való munka során a moderátorok tudatosítják a gyerekekben, hogy milyen üzenete lehet a jelenetek közötti gyorsabb, vagy lassabb váltásnak. Rá kell kérdezni, hogy miért ilyen hosszúságúak a felvételek? A felvételek által kiadott idősor, időtartomány felépít valamilyen ritmust vagy szabályt. Mi ennek a hatása? A WMM használatának elsajátítása, álló képből, mozgóképkészítés, vágási technikák, felvételek változásához használható effektek megismerése. Az alábbi filmkészítési alapokkal való ismerkedés: 1. A felvételek száma, gyakorisága és hossza befolyásolja a mozgókép jelentését. A szerkesztési folyamat ezen elemekből való alkotásban áll. 2. Minden új felvétel új információt, benyomást nyújt a néző számára. A felvételek közötti váltás nem csupán a néző figyelmének megtartását célozzák. 10

11 3. A vágás helye és ritmusa is befolyásolja a mozgókép jelentését. 7. foglalkozás - Műfajok ezen belül a reklám 1. Bemelegítő drámajáték Időtartam 7 2. Különböző műfajú filmekből, televíziós műsorokból vett részleteket néznek meg a gyerekek. A részleteket félidőben leállítjuk, a gyerekeknek azt kell kitalálni, mi történhet a következő jelenetben. Mielőtt megmutatjuk a részlet végét, arról beszélgetünk a gyerekekkel miért, mire alapozták feltételezéseiket. 3. Irányított közös beszélgetés az egyes műfajokról, műfaji sajátosságokról. 4. Különböző televíziós, print, online, outdoor reklámtípusokat néznek meg közösen a gyerekek. A példák alapján a moderátorok beszélgetést kezdeményeznek a különböző reklámfelületekről. Mi a célja, üzenete a kereskedelmi kommunikációnak? 5. A bemutatott felületek közül választva kiscsoportok alakulnak és a kiscsoportok egy általuk kiválasztott könyv reklámtervét készítik el. 20 perc 20 perc 6. A kiscsoportok bemutatják egymásnak az elkészített terveket Könyvajánló: szükséges anyagok, eszközök, előkészületek : Különböző műfajú alkotásokból vett részletekből összevágott vetíthető anyag, különböző reklámtípusokból vett részletekből összevágott anyag, papír, színes ceruza, filctoll. 1. A műfajokról szóló irányított beszélgetésen a következő kérdésekre keressük közösen a választ: - Honnan tudjuk, hogy mi fog történni a következő jelenetben, ha még nem láttuk előtte az adott alkotást? (Milyen jellemzőkből lehet következtetni egy film műfajára?) - Miért szeretünk olyan filmeket nézni, amelyekben tudjuk, hogy mi fog történni? - El tudtok képzelni olyan filmeket, amelyek különböző műfajokból (sci-fi, western, 11

12 akciófilm) vannak összegyúrva? (Vajon miért növekszik kevert műfajú alkotások száma?) - Vannak az egyes műfajoknak tipikus férfi, illetve női szereplői? Vajon miért? 2. A reklám különböző megjelenési formáiról szóló irányított beszélgetés kérdései: - A bemutatott példákon túl milyen egyéb reklámtípussal találkoztatok már? Pl. tolltartóra, pólóra nyomtatott figurák, rádió spot, BKV villamosokon látható hirdetések stb. - Milyen jellegű termékek, szolgáltatások reklámjait ismeritek? - Mit gondoltok egy film, vagy egy műsor segíthet egy termék reklámozásában? Miért? - A reklámok inkább a fiúkat, vagy a lányokat, vagy mindkettőt célozzák? Honnan lehet tudni, hogy egy reklám kit akar megszólítani? - Mik a tapasztalataitok milyen hirdetések kíséretében hoznak nyilvánosságra egy új filmet, vagy egy televíziós műsort? (egyértelmű, hogy egy új film bemutatása során a reklám a nyilvánosságra hozatal szerves része?) - Mit gondoltok, a gyerekek miért kiemelt célközönsége a reklámoknak? Miért szeretik a gyerekek a reklámokat nézni? 3. A reklámterv elkészítésénél tisztázni kell: - kit próbál elérni a reklám, ki a célcsoport - a bemutatott könyv mely elemeiről szól a reklám - mi a reklám üzenete - milyen reklámfelületet, médiumot választanak a kereskedelmi kommunikáció számára - hány darab reklámot készítenek, milyen rendszerességgel, gyakorisággal hoznák nyilvánosságra, mennyi ideig Az egyes filmes műfajok jellemzőinek, sajátosságainak tudatosítása a műfajok közötti tájékozódást segíti, amely nagyobb biztonságot eredményez a befogadás során. A filmes műfajok mellett a kereskedelmi kommunikáció legfontosabb jellemzőiről, a reklám műfaji jegyeiről szól az irányított beszélgetés, és a szerzett ismeretek elmélyítését célozza a kreatív kiscsoportos feladat. Fontos, hogy a gyerekek a reklám műfaji sajátosságain túl a reklám tömegmédiában betöltött szerepéről, a kereskedelmi médiumok és a hirdetési piac közötti összefüggésekről is képet kapjanak. 8. foglalkozás - Világháló- hálóvilág 1.Bemelegítő drámajáték 2.Kiscsoportok alakulnak: beszélgetés a következőkről 1. Ismeritek a következő kifejezéseket? WWW, Homepage, online oldal, Időtartam 12

13 7 szörfölni, szolgáltató, chatelni? 2. Milyen gyakran használod a számítógépet, és az internetet? 3. Mással együtt, vagy egyedül netezel? Szabad egyedül használnod a netet? 4. Írtál már t? 5. Chateltél már? 6. Történt valami említésre méltó chatelés közben? Ha igen, hogyan viselkedtél? +egy fogalom rövid bemutatása szerepjáték formájában a többi csoportnak (a fenti fogalmak kapcsán) 3. Irányított beszélgetés az aranyszabályokról Az aranyszabályok kártyalapokon szerepelnek, minden kiscsoport húz 4-4 kártyalapot. A moderátor szituációs kártyákat olvas fel. A gyerekeknek meg kell találni a náluk lévő aranyszabály kártyák közül a szituációhoz illő szabályt. 4.A gyerekek párosával a számítógépekhez ülnek. Ismertek-e gyerekbarát, biztonságos oldalakat a neten? Közösen megnézünk két oldalt. 5.Böngésző program használatával való ismerkedés. 6.A gyerekek kiscsoportokban egy gyerekbarát weboldalon található kiválasztott könyv tartalmához kapcsolódó 3-4 weboldalt, képet stb. keresnek, majd a csoportok bemutatják egymásnak a találatokat. 7. Levezető játék 2 2 szükséges anyagok, eszközök, előkészületek : számítógépek, internet hozzáférés, aranyszabály kártyák és szituációs kártyák 1. Gyerekbarát internetoldalak pl A gyerekbarát oldalak közös megnézése során az alábbi kérdésekről beszélgetünk: - miből derül ki számodra, hogy az adott internetes oldal gyerekeknek szól? - hol találod a honlap tartalomjegyzékét? - hogyan tudsz keresni az adott honlapon? 13

14 - hogyan tudod megjegyezni a megtalált honlapot a számítógéped segítségével? 3. A böngésző program használata sok veszélyt rejt magában. Ebben az életkorban a gyerekek többsége sokféle böngészőt ismerhet. A kereső program használata során mindenképpen fel kell hívni a gyerekek figyelmét a böngészés veszélyeire, arra, hogy előfordul, hogy számukra zavarba ejtő sokkoló tartalmakkal is találkozhatnak. A beszélgetés ezen a pontján érdemes rákérdezni a gyerekek élményeire, illetve arra, mit csináltak, ha ez előfordult. 4. A könyvhöz kapcsolódó oldalak keresése során ösztönözzük a gyerekeket szabad asszociációra, próbáljuk meg arra biztatni őket, hogy ne egyértelmű, közvetlen kapcsolatok alapján keressenek honlapokat. 1. Az internettel kapcsolatos fogalmak tisztázása 2. A biztonságos internethasználat fontosságának, az internet veszélyeinek tudatosítása a gyerekekben. 3. Tudatosabb viselkedésre ösztönzés az on-line környezetben. 4.Az on-line környezetben való tájékozódási képesség fejlesztése. 5. Az interneten található tartalmakkal szembeni kritikai szemlélet kialakítása 9. Foglalkozás rövid animációs film készítése I. A foglalkozás 1. Rövid bevezető drámajáték 2. A saját trükkfilm elkészítése előtt a gyerekek egy hasonló rövid animációt néznek meg közösen. Időtartam 9 3. A gyerekek kiscsoportba rendeződnek. A rendelkezésre álló figurák felhasználásával rövid történetet találnak ki közösen. 4. Elkészítik a jelenethez szükséges hátteret, elhelyezik a figurákat. Megbeszélik a felvétel során betöltött szerepeket, illetve a szerepek betöltésének sorrendjéről döntenek. 5. Digitális fotókat készítenek a leendő trükkfilmhez. Összesen felvétel készül. 20 perc 20 perc 20 perc 14

15 5. Levezető drámajáték szükséges anyagok, eszközök, előkészületek : karton, színes papír, filctoll, színes ceruza, olló, a kiscsoportok számához igazodó számú digitális fényképezőgép, zseblámpák 1. A rövid trükkfilm közös megnézésének célja, hogy a gyerekek képet kapjanak arról, milyen jellegű animációs kisfilmet készítenek közösen. Előfordulhat, hogy a fantáziájukban sokkal nagyobb ívű alkotás jelenik meg a feladat kapcsán, és a végeredmény csalódást okozhat. Ha már az elején megmutatjuk, milyen jellegű filmre számíthatnak, ahhoz igazítják az elvárásaikat is. 2. A történet megbeszélése során törekedni kell az egyszerűségre. A moderátor feladata, hogy a történet ívének kialakítása során a megvalósíthatóság szempontját végig jelenítse meg. A történet kitalálása során körvonalazni kell: - helyszínt - szereplőket - főbb eseményeket - történet végét 3. A fotók elkészítése előtt a gyerekek egyezzenek meg a szerepekben: operatőr, világosító, mozgató stb. Szerencsés, ha az egyes szerepeket mindenki kipróbálja. 4. Készüljenek próbafelvételek a különböző beállításokról, megvilágosításokról. Ki kell próbálni a mozgatás fázisait is. Érdemes rögzíteni a fényképezőgépet a felvételkészítéskor. Fotóállvány hiányában, más szilárd alap, pl. könyvalátét is megfelelő lehet. 10. foglalkozás rövid animáció készítése WMM-rel A foglalkozás 6. Rövid bevezető drámajáték időtartam A Windows Movie Maker segítségével az elkészült képekből animációs filmet montíroznak össze a gyerekek. 6 15

16 8. Egymás alkotásainak megtekintése 9. Rövid levezető drámajáték szükséges anyagok, eszközök, előkészületek : számítógépek, telepített WMM szoftver, zenei anyagok 1. A műveletek során a munka ebben a fázisában szerencsés tisztázni azt, hogy a gyerekek milyen sorrendben vesznek részt a számítógép kezelésében. Osztálylétszámtól és a rendelkezésre álló gépek számától függ, hogy hány gyerek készít közös filmet. Ideális a 2-3 fő, de akár 4-5 fő is kerülhet egy csoportba. Ez utóbbi esetben van nagy jelentősége annak, hogy mindenki hozzáférjen a géphez, hogy valóban mindenki részt tudjon venni a közös munkában. 2. A mozgóképsor elkészítése után kell kiválasztani a kisfilmhez illő zenei hátteret, amelyet a képsor mellé illesztenek a gyerekek. 3. A zene beillesztésének, vágásának műveletére külön figyelmet kell fordítani, ez új elem, most tanulják meg a gyerekek. 4. A moderátorok feladata a kiscsoportos munka során a különböző ötletek összegyűjtése, olyan helyzet teremtése, ahol a gyerekek közös alkotásaként jön létre a kisfilm. A moderátorok szerepe a kompromisszumok kialakításának segítése, hogy a folyamat végén mindenki magáénak érezhesse az elkészült közös alkotást. 5. A gyerekeknek címet adnak a kisfilmnek, és a WMM segítségével elkészítik a stáblistát is. Itt megint szükség lehet erőteljesebb moderálásra a közös alkotás megszületése érdekében. A gyerekek az alkotáson keresztül tapasztalatot szerezzenek a következőkről: - a jelentés meg tud változni, ha egy információt egy másik médiumon keresztül juttatunk el a befogadóhoz - minden médiumnak meg van a saját nyelve, szabályai, egyéb hagyományai - a tartalom és a forma függ attól, hogy kit nevezünk meg célcsoportként A gyerekek gyakorlatban próbálhassák ki a korábbi foglalkozásokon hallottakat, tapasztaltakat. Képessé váljanak a WMM megfelelő használatára. 16