5. A kiscsoport a rajzolt bábok segítségével közösen kialakít egy jelenetet, nagy vonalakban elpróbálja.
|
|
- Irma Boros
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MÉDIAISMERETI FOGLALKOZÁSOK KÖNYVTÁRI KÖRNYEZETBEN Alsó tagozatos (3-4 osztályos) gyerekek részvételével Max csoportlétszám: 18 fő Moderátorok száma: 3 fő (készítette Nagy Krisztina - Televele Médiapedagógiai Egyesület ) 1. foglalkozás Médiaélmény feldolgozás bábfoglalkozás 1. Bemelegítő drámajáték időtartam 1 2. Rövid imaginációs gyakorlat 3. Játékos formában kiscsoportok alakítása 2 perc 4. Kiscsoportokban a gyerekek megrajzolják a médiafigurákat, majd a rajzból pálcikabábot készítenek az alkotás során beszélgetés a kiscsoportban a rajzolt figuráról, a felidézett médiaélményről. 5. A kiscsoport a rajzolt bábok segítségével közösen kialakít egy jelenetet, nagy vonalakban elpróbálja. 6. A gyerekek megismerkednek a videokamera működésével. 7. A csoportok előadják egymásnak a jeleneteket. A gyerekek jeleneteket videóra rögzítik. 8 A jelenetek megbeszélése a kiscsoportokban. 9. Záró integrációs drámajáték 8 perc szükséges anyagok, eszközök, előkészületek : rajzlap, filctoll, ceruza, hurkapálca, ragasztó, olló, videokamera, állvány, drapéria a bábszínház paravánjához 1. Az imaginációs gyakorlat célja, a gyermeket aktuálisan foglalkoztató belső témához kapcsolódó médiafigura felidézésének segítése. A gyakorlat után a gyerekek azt az instrukciót kapják, hogy rajzoljanak le egy számukra 1
2 aktuálisan fontos, őket foglalkoztató, médiából ismert személyt, figurát. Fontos, hogy ne minősítsük a médiafigurát. 2. A rajzolás közben a csoporthoz tartozó moderátor beszélgetést kezdeményez a gyerekek rajzairól, a gyerekek egymás közötti beszélgetéseiben is részt vesz, ha szükséges. Fontos, hogy a gyerekek egymás médiafiguráiról ne nyilatkozzanak szélsőséges módon. A kritikának lehet helye, de a minősítés ne eredményezze a gyerekek bezáródását, ne szegje kedvüket. 3. A videokamerával való ismerkedést az a csoport kezdheti, amelyik leghamarabb kész van a jelenet kitalálásával, elpróbálásával. Ha kész a jelenet és még foglalt a kamera, a moderátor a kiscsoporton belül rövid drámajátékot kezdeményez. 4. A jelenetek eljátszásának sorrendjét sorshúzással döntjük el, a sorrendhez igazítjuk, melyik csoport kezeli a kamerát, ki kerül a néző szerepébe. Mindhárom csoport, mindhárom szerepben sorra kerül. 5. A jeleneteket követő kiscsoportos megbeszélésen a saját csoport jelenetéről beszélgetünk, kinek milyen volt a saját szerepében lenni, hogy tetszett a történet. 6. A záró játék lehetőséget ad arra, hogy a csoportok egymás játékairól osszák meg benyomásaikat a többiekkel. 1. médiaélmények felidézése, az azokra való reflexió segítése, ezáltal a médiaélmények feldolgozása 2. annak a lehetőségnek a felismerése, hogy a látottak átalakíthatóak és megváltoztathatóak 3. kooperáció tanulása 4. digitális kamera használatának elsajátítása 2. foglalkozás Harry Potter Némó nyomában (kedvenc médiafigurák) - pedagógiai szerepjáték 1. Bemelegítő drámajáték, amelynek során a korábbi foglalkozás élményei is felidéződnek. időtartam Szerepmegformálást segítő gyakorlatok, színjátszótréning pl. tükörjáték: párban a társ mozgását, kifejezett érzését kell visszatükrözniük a gyerekeknek; a gyerekek a megadott szerepeknek (pl. mérges törpe, világszép 2
3 királylány, daliás királyfi) megfelelően mozognak a terem egyik részéből a másikba. 3. Körben ülve irányított beszélgetés arról, mely médiaélményekről szóljanak a szerepjátékok; kiscsoportokba rendezés 4. A kiscsoportok egy-egy moderátor segítségével kitalálják a jelenet történetét, kiosztják a szerepeket, beöltöznek, próbálnak. 30 perc 5. A csoportok előadják egymásnak a jeleneteket. A gyerekek a jeleneteket videóra rögzítik. 6. A jelenetek megbeszélése a kiscsoportokban. 7. Záró integrációs drámajáték szükséges anyagok, eszközök, előkészületek : beöltözéshez szükséges jelmezek, anyagok, arcfesték, videokamera, állvány 1. A moderátorok szerepe a jelenet kitalálása során az, hogy elősegítsék a gyerekek ötleteiből a közös történet megalkotását. Alapvetően koordináló, összegző szerepük van, nem jó ha az ő javaslataik dominálják a jelenet megalkotását. 2. A megbeszélés során tisztázni kell - szereplőket - helyszínt - kezdőképet - a jelenet fontosabb elemeit, cselekményét - a jelenet végét. 3. A jelenetek eljátszásának sorrendjét sorshúzással döntjük el, a sorrendhez igazítjuk, melyik csoport kezeli a kamerát, ki kerül a néző szerepébe. Mindhárom csoport, mindhárom szerepben sorra kerül. 4. A jeleneteket követő kiscsoportos megbeszélésen a saját csoport jelentéről 3
4 beszélgetünk, kinek milyen volt a saját szerepében lenni, mi tetszett, mi nem tetszett a történetben. 5. A záró játék lehetőséget ad arra, hogy a csoportok egymás játékairól megosszák benyomásaikat a többiekkel. 1. A gyerekek médiavonatkozású félelmeinek, kívánságainak, emlékeinek tematizálása, a szerepazonosuláson keresztül a médiaélmény megdolgozására nyílik lehetőség, a média élményekre való reflexióra. 2. A gyerekek felismerjék, hogy a látottak átalakíthatóak és megváltoztathatóak. 3. Szereptől való távolságtartás képességének tanulása. 3. foglalkozás karakterek-hősök 1. Bemelegítő drámajáték 2. A gyerekek közösen olyan filmrészleteket néznek meg, amelyekben különböző karakterek, hősök szerepelnek. 3. A filmrészletek első megtekintése után irányított beszélgetés a látott szereplőkről, karakterekről, arról, milyen jó és rossz karakterek szerepeltek a filmrészletekben. 4. A filmrészletek második megtekintése során a gyerekeknek az a feladata, hogy megfigyeljék, milyen hangok, zenék, világítás, kameramozgás jellemzi az egyes karaktereket a képernyőn. 5. Irányított beszélgetés arról, hogy milyen filmes eszközöket használtak a filmrészletekben egy-egy karakter megformálásához, általában milyen filmes eszközök állnak rendelkezésre a karakterek jelzésére. 6. A filmrészletekben látott, a gyerekek által kiválasztott 3-4 szereplő közül választva kiscsoportokba szerveződnek a gyerekek. 7. A kiscsoportokban a gyerekek a kiválasztott karaktert megjelenítő montázst készítenek kivágott formákból, színekből, arcokból, 12 perc 2 perc 20 perc időtartam 4
5 képekből. Montázs alcíme.. szereplő: ilyen vagyok, ez az én világom 8. Egymás montázsainak megtekintése, a gyerekek egymás alkotásainak címet adnak. 9. Záró, levezető drámajáték szükséges anyagok, eszközök, előkészületek: összevágott, egybeszerkesztett filmrészletek montázs készítéséhez: színes papír, karton, olló, ragasztó, textil, színes, fekete- fehér képek, gyöngy stb. 1. A filmrészletekben legyenek jó és rossz karakterek, fő és mellékszereplők, vegyesen elhelyezve egymás után. 2. Az irányított beszélgetésen az alábbi kérdésekre válaszolhatnak a gyerekek: - Ki volt a jó, illetve a rossz szereplő/karakter? - Honnan lehet tudni, hogy jó, vagy rossz az adott szereplő? - Hogyan nézett ki? - Milyen ruhát hordott? - Mit fedeztetek fel a karaktert kísérő zenéről? - Mit fedeztetek fel a világításról? - Hol volt a kamera? Mit mutatott? - Honnan lehet tudni, hogy ki a hős? - Milyen tulajdonságai vannak egy hősnek? - Ki a kedvenc hősötök? 3. A montázs készítése előtt a gyerekek azt az instrukciót kapják, hogy pl. Amidala: ilyen vagyok, ez az én világom címmel készítsenek közösen egy képet a rendelkezésükre álló anyagokból. Ez a nyitott feladat meghatározás szabad asszociációs lehetőséget biztosít a feladat kreatív megoldásához. 1. A karakter megjelenítés filmes eszközeiről való élményszintű tapasztalatszerzés. 2. A jó és rossz szereplők megjelenítési eszközeinek tudatosítása. 3. Asszociációs készség fejlesztése, egy karakter tulajdonságainak lényegi kifejezése színekkel, formákkal, képekkel. 5
6 4 4. foglalkozás Hangos kép a hang és kép egysége 1. Bemelegítő drámajáték korábbi foglalkozáson történtek felelevenítésével 2. Filmrészletek közös megnézése letakart képernyővel, majd takarás nélkül. 3. Irányított beszélgetés a hang és kép egységéről időtartam 4. Játékos formában kiscsoportok alakítása 5. Hangok előállítása, felvétele. A kiscsoportok azt a feladatot kapják, hogy készítsenek hangfelvételeket tárgyak segítségével (nem emberi beszéd), amelyeket később a másik csoportoknak kell azonosítania. 6. A hangfelvételek meghallgatása, a hangok azonosítása kiscsoportban 7. Rövid, közösen kitalált történet/jelenet hangokkal való elmesélése, rögzítése (eszközök, és emberi hang, de nem beszéd) 8. Az elkészült mini hangjátékok közös meghallgatása 2 perc 9. Levezető, rövid integrációs játék 7 perc szükséges anyagok, eszközök, előkészületek : 3 db digitális hangrögzítő, kivágott filmrészletek, különböző tárgyak a hangok előállításához pl. olló, pohár, fésű, csat, víz, papírlap, kereplő, villa, stb., képsor és zenei hangulat, vagy egyéb hangaláfestés az utolsó gyakorlathoz Az irányított beszélgetés lehetséges kérdései: - Milyen hangokat hallottunk, miben különböznek? Zene, effekt, csönd. - Miben segített a hang, hogyan segített a zene a tartalom megértésében? - Mire való az effektek használata, hol használták? - Mi a funkciója a csendnek, annak, ha nincs hang? A mozgóképeket kísérő hangok típusaival való megismerkedés (zene, hang effektek, emberi hang, csend), illetve ezek funkciója a tartalom kialakításában. 6
7 A gyakorlatokon keresztül a gyerekek tapasztalatot szerezzenek arról: - a hang és annak hiánya alapvetően meghatározza az audiovizuális művek befogadását, jelentését. - a hang, mint önálló alkotóelem hogyan választható le, hogyan kapcsolható össze a vizuális elemmel - milyen típusai vannak a hangeffekteknek (két alaptípus: hangulatot közvetítő (folyamatos hang) és a spot effekt (rövid hang)) a hangok - különösen a zene jól beazonosíthatóvá teszi a tartalom műfaját, hangulatát. (pl. vígjáték, horror, dráma) - előfordul, hogy a hangok jobban befolyásolják egy jelenet tartalmát, mint a képek. - a csendnek is óriási hatása lehet az értelmezésre, a tartalom megértésére. A gyerekek megtanuljanak digitális hangrögzítővel felvételt készíteni. A hang és kép együttműködéséről megismertek alapján saját fantáziájuk segítségével rövid narratíva hangokban való megjelenítésének megalkotása. 5. foglalkozás - történet-cselekmény 1. Bemelegítő drámajáték, visszautalás a hangkép egysége foglalkozásra. időtartam 5 2. Három kiscsoport alkotása játékos formában. 3. Helyzetgyakorlat Minden kiscsoport kap egy helyzetet, amiben a gyerekek szabadon alakíthatnak egy cselekménysorozatot. Helyzetek: iskolai szünet, látogatás az állatkertben, utazás a villamoson. Instrukció: Találjatok ki egy rövid helyzetgyakorlatot, egy cselekménysorozatot ebben a helyzetben! A kiscsoportok kb. szabad játékkeretben bemutatják a helyzetgyakorlatokat, miközben a másik két csoport megfigyel. Az egyik csoport feladata a cselekmények összegyűjtése a jelenetből, a másik csoport feladata a történet megfogalmazása. Irányított beszélgetés a cselekményről és a történetről. A beszélgetés fókusza: milyen cselekmények mentén bomlott ki a történet. A cselekmény és a történet közötti különbség megbeszélése kiscsoport alakítása. 5. Fényképtörténetek A kiscsoportoknak virág alakban készítjük ki a fényképeket, amelyekből dolgozniuk kell. 2 perc 36 perc 2 perc 7
8 Instrukció: Találjatok ki három történetet a képek különböző sorrendbe rendezésével! A képek blu-tack segítségével egy nagy csomagolópapírra kerülnek három sorban. Minden fényképhez írjanak közösen egy mondatot, egy külön papírra. (A mondat válaszoljon arra a kérdésre: milyen cselekmény látható a képen?) Minden csoport válasszon ki két sorozatot a 3- ból, és a sorozatok bemutatása mellett olvassák fel, mondják el már nagycsoportban a többieknek az egyik sorozat esetében a cselekménysort, a másik sorozatnál pedig a történetet. 6. Rövid záró drámajáték 3 szükséges anyagok, eszközök, előkészületek : 3X6 fénykép, amelyről a kiscsoportok történetet mesélnek, nagy csomagoló papír, blu-tack ragasztó 1. A történet és cselekmény fogalmáról szóló irányított beszélgetésen a következő kérdésekre keressük a választ: - Általában mivel kezdődnek a filmes történetek, mivel szoktak végződni? (népmesei hagyományok a műfajfilmekben) - Mi a cselekmény? - Mi a történet? A cselekmény az az eseménysor, amely a filmben megjelenik, amiből következtethetünk a film történetére (fabulájára). A néző szeme előtt valójában nem a történet pereg, hanem a cselekmény. A történetet a néző mindazokból az információkból, amelyeket nagy figyelem árán a film nézése közben megtudott végül maga konstruálja meg. Ezért lehet ugyanazt a történetet más-más cselekménnyel elmesélni. Ezt láthatjuk, valahányszor újra feldolgoznak egy történetet. A történet a néző szemszögéből a cselekménysor összefüggő rendszere, mindaz, amit a filmben látott, illetve a látottak alapján kikövetkezetett, és ennek nyomán elképzelhető, hogy nem is egyezik meg pontosan azzal, amit az alkotó a film történetéről gondolt. Részletek a Mozgókép és médiaismeret 1. c. tankkönyvből (Hartai- Muhi) A megkülönböztetés jelentősége a befogadás mechanizmusára való 8
9 rálátás: - a történet magunk számára, általunk, a tartalom befogadása során megalkotott eredmény, a befogadás aktív folyamat, felhasználjuk hozzá korábbi élményeinket, tapasztalatainkat (média és egyéb tapasztalatainkat). Ennek tudatosítása a médiatartalmak feldolgozását segíti, újabb ajtót nyit ki a látottakra való reflexiós mechanizmus működése számára. - Milyen eszközöket használnak a filmekben a képeken kívül a történet elmesélésére? 1. A filmes történetmesélés alapfogalmainak tisztázása, mi a történet, mi a cselekmény. 2. A szöveges és a képi nyelv közötti transzformációs készség fejlesztése. Annak megértése, hogy a különböző médiumoknak saját, nyelve, szabályai, és műfaji sajátosságai vannak. A kép és a szöveg eltérő módon közvetíti az üzenetet. 3. Annak felismerése, hogy a képekkel alkotó módon lehet történetet elmesélni. Az alkotás a történetszövésből, illetve a történet képekbe való átfordításából, a képek sorba rendezéséből áll. 6. foglalkozás jelenet/vágás 1. Az előző alkalommal megismert fogalmak, az előző alkalom történéseinek felelevenítése Időtartam 6 2. Bemelegítő drámajáték 3. A gyerekek két rövid filmrészletet néznek meg. A filmek a korábbi foglalkozáson tanultakra épülve, az állóképből mozgóképpé válás köztes állomásaira, az alkotás folyamatára világítanak rá. A gyerekekkel a filmrészletek megtekintése után arról beszélgetünk, hogyan készülhettek a látott alkotások. Milyen munkafázisai lehettek a folyamatnak? 4. A gyerekek párokba, vagy hármasával rendeződnek és egy-egy számítógép előtt ülve a moderátorokkal a vágás technikáját, mozgóképsorozat készítését tanulják meg a Windows Movie Maker (WMM) segítségével. A gyerekek a korábbi foglalkozásról már 40 perc 9
10 ismerős fényképekkel dolgoznak. A rendelkezésre álló 50 képből képet kiválasztva kell kis történetet kitalálniuk, és a WMM segítségével rövid animációt készíteniük. 5. A kiscsoportok megnézik egymás kisfilmjeit. A moderátorok beszélgetést kezdeményeznek a szerkesztés, vágás közben megélt élményekről. A beszélgetés közben újra előkerülnek a vágások hosszáról, a képek váltásának ritmusáról, az elkészült alkotások üzenetéről korábban elmondottak. 20 perc szükséges anyagok, eszközök, előkészületek : előre kiválasztott filmrészletek, csoportlétszámtól függő számú számítógép Windows Movie Maker-rel telepítve, digitális fényképek (kb. 150 db fénykép) 1. A filmrészlet megtekintését követő beszélgetésen a következő kérdésekre keressük a választ: Hogyan készülhettek ezek a filmek? Hogyan lesz az állóképből mozgókép? Mennyi ideig tarthat egy ilyen film elkészítése? 2. Kis létszámú osztályoknál három moderátor szükséges a WMM program funkcióinak a megtanítására. Nagyobb létszámú osztályoknál szerencsés, ha a moderátor egy önálló számítógépen projektorral kivetítve teszi láthatóvá a szerkesztés folyamatát, a műveleteket. 3. A WMM-rel való munka során a moderátorok tudatosítják a gyerekekben, hogy milyen üzenete lehet a jelenetek közötti gyorsabb, vagy lassabb váltásnak. Rá kell kérdezni, hogy miért ilyen hosszúságúak a felvételek? A felvételek által kiadott idősor, időtartomány felépít valamilyen ritmust vagy szabályt. Mi ennek a hatása? A WMM használatának elsajátítása, álló képből, mozgóképkészítés, vágási technikák, felvételek változásához használható effektek megismerése. Az alábbi filmkészítési alapokkal való ismerkedés: 1. A felvételek száma, gyakorisága és hossza befolyásolja a mozgókép jelentését. A szerkesztési folyamat ezen elemekből való alkotásban áll. 2. Minden új felvétel új információt, benyomást nyújt a néző számára. A felvételek közötti váltás nem csupán a néző figyelmének megtartását célozzák. 10
11 3. A vágás helye és ritmusa is befolyásolja a mozgókép jelentését. 7. foglalkozás - Műfajok ezen belül a reklám 1. Bemelegítő drámajáték Időtartam 7 2. Különböző műfajú filmekből, televíziós műsorokból vett részleteket néznek meg a gyerekek. A részleteket félidőben leállítjuk, a gyerekeknek azt kell kitalálni, mi történhet a következő jelenetben. Mielőtt megmutatjuk a részlet végét, arról beszélgetünk a gyerekekkel miért, mire alapozták feltételezéseiket. 3. Irányított közös beszélgetés az egyes műfajokról, műfaji sajátosságokról. 4. Különböző televíziós, print, online, outdoor reklámtípusokat néznek meg közösen a gyerekek. A példák alapján a moderátorok beszélgetést kezdeményeznek a különböző reklámfelületekről. Mi a célja, üzenete a kereskedelmi kommunikációnak? 5. A bemutatott felületek közül választva kiscsoportok alakulnak és a kiscsoportok egy általuk kiválasztott könyv reklámtervét készítik el. 20 perc 20 perc 6. A kiscsoportok bemutatják egymásnak az elkészített terveket Könyvajánló: szükséges anyagok, eszközök, előkészületek : Különböző műfajú alkotásokból vett részletekből összevágott vetíthető anyag, különböző reklámtípusokból vett részletekből összevágott anyag, papír, színes ceruza, filctoll. 1. A műfajokról szóló irányított beszélgetésen a következő kérdésekre keressük közösen a választ: - Honnan tudjuk, hogy mi fog történni a következő jelenetben, ha még nem láttuk előtte az adott alkotást? (Milyen jellemzőkből lehet következtetni egy film műfajára?) - Miért szeretünk olyan filmeket nézni, amelyekben tudjuk, hogy mi fog történni? - El tudtok képzelni olyan filmeket, amelyek különböző műfajokból (sci-fi, western, 11
12 akciófilm) vannak összegyúrva? (Vajon miért növekszik kevert műfajú alkotások száma?) - Vannak az egyes műfajoknak tipikus férfi, illetve női szereplői? Vajon miért? 2. A reklám különböző megjelenési formáiról szóló irányított beszélgetés kérdései: - A bemutatott példákon túl milyen egyéb reklámtípussal találkoztatok már? Pl. tolltartóra, pólóra nyomtatott figurák, rádió spot, BKV villamosokon látható hirdetések stb. - Milyen jellegű termékek, szolgáltatások reklámjait ismeritek? - Mit gondoltok egy film, vagy egy műsor segíthet egy termék reklámozásában? Miért? - A reklámok inkább a fiúkat, vagy a lányokat, vagy mindkettőt célozzák? Honnan lehet tudni, hogy egy reklám kit akar megszólítani? - Mik a tapasztalataitok milyen hirdetések kíséretében hoznak nyilvánosságra egy új filmet, vagy egy televíziós műsort? (egyértelmű, hogy egy új film bemutatása során a reklám a nyilvánosságra hozatal szerves része?) - Mit gondoltok, a gyerekek miért kiemelt célközönsége a reklámoknak? Miért szeretik a gyerekek a reklámokat nézni? 3. A reklámterv elkészítésénél tisztázni kell: - kit próbál elérni a reklám, ki a célcsoport - a bemutatott könyv mely elemeiről szól a reklám - mi a reklám üzenete - milyen reklámfelületet, médiumot választanak a kereskedelmi kommunikáció számára - hány darab reklámot készítenek, milyen rendszerességgel, gyakorisággal hoznák nyilvánosságra, mennyi ideig Az egyes filmes műfajok jellemzőinek, sajátosságainak tudatosítása a műfajok közötti tájékozódást segíti, amely nagyobb biztonságot eredményez a befogadás során. A filmes műfajok mellett a kereskedelmi kommunikáció legfontosabb jellemzőiről, a reklám műfaji jegyeiről szól az irányított beszélgetés, és a szerzett ismeretek elmélyítését célozza a kreatív kiscsoportos feladat. Fontos, hogy a gyerekek a reklám műfaji sajátosságain túl a reklám tömegmédiában betöltött szerepéről, a kereskedelmi médiumok és a hirdetési piac közötti összefüggésekről is képet kapjanak. 8. foglalkozás - Világháló- hálóvilág 1.Bemelegítő drámajáték 2.Kiscsoportok alakulnak: beszélgetés a következőkről 1. Ismeritek a következő kifejezéseket? WWW, Homepage, online oldal, Időtartam 12
13 7 szörfölni, szolgáltató, chatelni? 2. Milyen gyakran használod a számítógépet, és az internetet? 3. Mással együtt, vagy egyedül netezel? Szabad egyedül használnod a netet? 4. Írtál már t? 5. Chateltél már? 6. Történt valami említésre méltó chatelés közben? Ha igen, hogyan viselkedtél? +egy fogalom rövid bemutatása szerepjáték formájában a többi csoportnak (a fenti fogalmak kapcsán) 3. Irányított beszélgetés az aranyszabályokról Az aranyszabályok kártyalapokon szerepelnek, minden kiscsoport húz 4-4 kártyalapot. A moderátor szituációs kártyákat olvas fel. A gyerekeknek meg kell találni a náluk lévő aranyszabály kártyák közül a szituációhoz illő szabályt. 4.A gyerekek párosával a számítógépekhez ülnek. Ismertek-e gyerekbarát, biztonságos oldalakat a neten? Közösen megnézünk két oldalt. 5.Böngésző program használatával való ismerkedés. 6.A gyerekek kiscsoportokban egy gyerekbarát weboldalon található kiválasztott könyv tartalmához kapcsolódó 3-4 weboldalt, képet stb. keresnek, majd a csoportok bemutatják egymásnak a találatokat. 7. Levezető játék 2 2 szükséges anyagok, eszközök, előkészületek : számítógépek, internet hozzáférés, aranyszabály kártyák és szituációs kártyák 1. Gyerekbarát internetoldalak pl A gyerekbarát oldalak közös megnézése során az alábbi kérdésekről beszélgetünk: - miből derül ki számodra, hogy az adott internetes oldal gyerekeknek szól? - hol találod a honlap tartalomjegyzékét? - hogyan tudsz keresni az adott honlapon? 13
14 - hogyan tudod megjegyezni a megtalált honlapot a számítógéped segítségével? 3. A böngésző program használata sok veszélyt rejt magában. Ebben az életkorban a gyerekek többsége sokféle böngészőt ismerhet. A kereső program használata során mindenképpen fel kell hívni a gyerekek figyelmét a böngészés veszélyeire, arra, hogy előfordul, hogy számukra zavarba ejtő sokkoló tartalmakkal is találkozhatnak. A beszélgetés ezen a pontján érdemes rákérdezni a gyerekek élményeire, illetve arra, mit csináltak, ha ez előfordult. 4. A könyvhöz kapcsolódó oldalak keresése során ösztönözzük a gyerekeket szabad asszociációra, próbáljuk meg arra biztatni őket, hogy ne egyértelmű, közvetlen kapcsolatok alapján keressenek honlapokat. 1. Az internettel kapcsolatos fogalmak tisztázása 2. A biztonságos internethasználat fontosságának, az internet veszélyeinek tudatosítása a gyerekekben. 3. Tudatosabb viselkedésre ösztönzés az on-line környezetben. 4.Az on-line környezetben való tájékozódási képesség fejlesztése. 5. Az interneten található tartalmakkal szembeni kritikai szemlélet kialakítása 9. Foglalkozás rövid animációs film készítése I. A foglalkozás 1. Rövid bevezető drámajáték 2. A saját trükkfilm elkészítése előtt a gyerekek egy hasonló rövid animációt néznek meg közösen. Időtartam 9 3. A gyerekek kiscsoportba rendeződnek. A rendelkezésre álló figurák felhasználásával rövid történetet találnak ki közösen. 4. Elkészítik a jelenethez szükséges hátteret, elhelyezik a figurákat. Megbeszélik a felvétel során betöltött szerepeket, illetve a szerepek betöltésének sorrendjéről döntenek. 5. Digitális fotókat készítenek a leendő trükkfilmhez. Összesen felvétel készül. 20 perc 20 perc 20 perc 14
15 5. Levezető drámajáték szükséges anyagok, eszközök, előkészületek : karton, színes papír, filctoll, színes ceruza, olló, a kiscsoportok számához igazodó számú digitális fényképezőgép, zseblámpák 1. A rövid trükkfilm közös megnézésének célja, hogy a gyerekek képet kapjanak arról, milyen jellegű animációs kisfilmet készítenek közösen. Előfordulhat, hogy a fantáziájukban sokkal nagyobb ívű alkotás jelenik meg a feladat kapcsán, és a végeredmény csalódást okozhat. Ha már az elején megmutatjuk, milyen jellegű filmre számíthatnak, ahhoz igazítják az elvárásaikat is. 2. A történet megbeszélése során törekedni kell az egyszerűségre. A moderátor feladata, hogy a történet ívének kialakítása során a megvalósíthatóság szempontját végig jelenítse meg. A történet kitalálása során körvonalazni kell: - helyszínt - szereplőket - főbb eseményeket - történet végét 3. A fotók elkészítése előtt a gyerekek egyezzenek meg a szerepekben: operatőr, világosító, mozgató stb. Szerencsés, ha az egyes szerepeket mindenki kipróbálja. 4. Készüljenek próbafelvételek a különböző beállításokról, megvilágosításokról. Ki kell próbálni a mozgatás fázisait is. Érdemes rögzíteni a fényképezőgépet a felvételkészítéskor. Fotóállvány hiányában, más szilárd alap, pl. könyvalátét is megfelelő lehet. 10. foglalkozás rövid animáció készítése WMM-rel A foglalkozás 6. Rövid bevezető drámajáték időtartam A Windows Movie Maker segítségével az elkészült képekből animációs filmet montíroznak össze a gyerekek. 6 15
16 8. Egymás alkotásainak megtekintése 9. Rövid levezető drámajáték szükséges anyagok, eszközök, előkészületek : számítógépek, telepített WMM szoftver, zenei anyagok 1. A műveletek során a munka ebben a fázisában szerencsés tisztázni azt, hogy a gyerekek milyen sorrendben vesznek részt a számítógép kezelésében. Osztálylétszámtól és a rendelkezésre álló gépek számától függ, hogy hány gyerek készít közös filmet. Ideális a 2-3 fő, de akár 4-5 fő is kerülhet egy csoportba. Ez utóbbi esetben van nagy jelentősége annak, hogy mindenki hozzáférjen a géphez, hogy valóban mindenki részt tudjon venni a közös munkában. 2. A mozgóképsor elkészítése után kell kiválasztani a kisfilmhez illő zenei hátteret, amelyet a képsor mellé illesztenek a gyerekek. 3. A zene beillesztésének, vágásának műveletére külön figyelmet kell fordítani, ez új elem, most tanulják meg a gyerekek. 4. A moderátorok feladata a kiscsoportos munka során a különböző ötletek összegyűjtése, olyan helyzet teremtése, ahol a gyerekek közös alkotásaként jön létre a kisfilm. A moderátorok szerepe a kompromisszumok kialakításának segítése, hogy a folyamat végén mindenki magáénak érezhesse az elkészült közös alkotást. 5. A gyerekeknek címet adnak a kisfilmnek, és a WMM segítségével elkészítik a stáblistát is. Itt megint szükség lehet erőteljesebb moderálásra a közös alkotás megszületése érdekében. A gyerekek az alkotáson keresztül tapasztalatot szerezzenek a következőkről: - a jelentés meg tud változni, ha egy információt egy másik médiumon keresztül juttatunk el a befogadóhoz - minden médiumnak meg van a saját nyelve, szabályai, egyéb hagyományai - a tartalom és a forma függ attól, hogy kit nevezünk meg célcsoportként A gyerekek gyakorlatban próbálhassák ki a korábbi foglalkozásokon hallottakat, tapasztaltakat. Képessé váljanak a WMM megfelelő használatára. 16
Médiaismereti foglalkozások könyvtári környezetben foglalkozás sorozat beszámoló http://www.fszek.hu/mediaismeret
A foglalkozás címe: Karakterek, hősök A foglalkozás helyszíne és résztvevői: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára Sárkányos Gyerekkönyvtár, alsós csoport A foglalkozás időpontja: 2010. november
RészletesebbenMédiaismereti foglalkozások könyvtári környezetben foglalkozás sorozat beszámoló. http://www.fszek.hu/mediaismeret
A foglalkozás címe: Hálóvilág - világháló A foglalkozás helyszíne és résztvevői: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Kőbányai Könyvtára, alsós csoport A foglalkozás időpontja: 2011. április 5. A foglalkozás
RészletesebbenMÉDIAISMERET SZABÓ ERVIN Könyvtár
MÉDIAISMERET SZABÓ ERVIN Könyvtár A szülő csoport minden helyszínen 3 különböző részből áll. 1. Négy tematikus előadást, illetve beszélgetést tervezünk, ami mindenki számára nyitott. Ezek a média és a
RészletesebbenMédiaismereti foglalkozások könyvtári környezetben foglalkozás sorozat beszámoló http://www.fszek.hu/mediaismeret
A foglalkozás címe: Harry Potter Némó nyomában pedagógiai szerepjáték A foglalkozás helyszíne és résztvevői: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára Sárkányos Gyerekkönyvtár, alsós csoport A foglalkozás
RészletesebbenMédiaismereti foglalkozások könyvtári környezetben foglalkozás sorozat beszámoló http://www.fszek.hu/mediaismeret
A foglalkozás címe: Bábjelenet A foglalkozás helyszíne és résztvevői: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1004 Kőbányai könyvtára, alsós csoport A foglalkozás időpontja: 2010. október 5. A foglalkozás vezetője:
RészletesebbenINFORMATIKA HELYI TANTERV
INFORMATIKA HELYI TANTERV Az alsó tagozatos informatikai fejlesztés során törekedni kell a témához kapcsolódó korosztálynak megfelelő használatára, az informatikai eszközök működésének bemutatására, megértésére
RészletesebbenTánc és dráma 1.- 4. évfolyam
Éves órakeret: 36 Tánc és dráma 1.- 4. évfolyam Heti óraszám: 1 Témakörök: A gyerekeket érdeklő, érintő problémák feldolgozása a dráma módszereivel Népi -, hagyományjátékok, történelmi játékok Gyermek
RészletesebbenIrinyi József Általános Iskola 4274 Hosszúpályi Szabadság tér 30. 031154. HELYI TANTERV Informatika 4. osztály 2013
Irinyi József Általános Iskola 4274 Hosszúpályi Szabadság tér 30. 031154 HELYI TANTERV Informatika 4. osztály 2013 Informatika az általános iskola 4. évfolyama számára (heti 1 órás változat) Az alsó tagozatos
RészletesebbenRajz és vizuális kultúra 1-2. évfolyam
Rajz és vizuális kultúra 1-2. évfolyam Az általános iskola alsó tagozatán a fejlesztés centrikus vizuális kultúra tanulása alapvetően két célt szolgál: a kezdeti motiváltság és az örömteli alkotás fenntartását,
Részletesebbenfeladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó
INFORMATIKA 5-8. Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan
RészletesebbenVIZUÁLIS KULTÚRA. 4 évf. gimnázium reál orientáció
VIZUÁLIS KULTÚRA 4 évfolyamos gimnázium reál orientáció A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak árnyaltabb értelmezéséhez
RészletesebbenA drámafoglalkozások vezetése A drámaóra vezetése gyökeresen eltérő a hazai gyakorlatban hagyományosnak tekinthető frontális osztálymunkán alapuló
A drámafoglalkozások vezetése A drámaóra vezetése gyökeresen eltérő a hazai gyakorlatban hagyományosnak tekinthető frontális osztálymunkán alapuló pedagógiai tevékenységtől. Éppen ezért nagyon sok tanár
RészletesebbenMOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET 10 OSZTÁLY HELYI TANTERV
MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET 10 OSZTÁLY HELYI TANTERV A szabályozás szerint a gimnázium 9( 10). évfolyamán kötelezően választható tantárgy a mozgóképkultúra és médiaismeret, míg 11 12. évfolyamon a
RészletesebbenBolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Drámajáték
Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai u. 29.sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 Email: bolyai29@axelero.hu Drámajáték Célok és feladatok
RészletesebbenMOZGÓKÉP ÉS MÉDIAISMERET tantervi modul
MOZGÓKÉP ÉS MÉDIAISMERET tantervi modul 12 13. évfolyam A változat Célok és feladatok A mozgóképkultúra és médiaismeret a gimnáziumi oktatás során is elsısorban a mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték,
RészletesebbenInformatika. Célok és feladatok. Helyi tantervünket az OM által kiadott átdolgozott kerettanterv alapján készítettük.
Informatika Helyi tantervünket az OM által kiadott átdolgozott kerettanterv alapján készítettük. Célok és feladatok Napjainkban még a felnőtteknek sem könnyű eligazodni az információk özönében, és megfelelően
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. BEVEZETŐ
BEVEZETŐ Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása.
RészletesebbenERKEL FERENC Pedagógiai Program TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4... 3 MATEMATIKA 1-4... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4...
ERKEL FERENC PEDAGÓGIAI PROGRAM IV. kötet HELYI TANTERV LOGOPÉDIAI OSZTÁLYOK 1-4. 2010. TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4.... 3 MATEMATIKA 1-4.... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4.... 112 ÉNEK-ZENE
RészletesebbenA feladatlap valamennyi részének kitöltése után, küldje meg konzulensének!
Beküldendő A feladatlap valamennyi részének kitöltése után, küldje meg konzulensének! 1. Mini-projektterv Záródolgozat Projekt a gyakorlatban Osztály/csoport: 7. és 8. osztály német nemzetiségi tagozatos
RészletesebbenINFORMATIKA 5. évfolyam
INFORMATIKA 5. évfolyam Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 37 Tematikai egység 1. Az informatikai eszközök használata 2. Alkalmazói ismeretek 2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása
RészletesebbenAz informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.
Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenSzövegértés-szövegalkotás A
Szövegértés-szövegalkotás A 1 2. évfolyam olvasás mintamodulok az én, te... mi című könyv feldolgozásához Az elveszett dínó Halnevelde Piacon Cirkuszban Iskola után Függelék Készítette: Rózsa Vincéné Olvasás
RészletesebbenRAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. A tantárgy
RészletesebbenIsmeretszerzési, - feldolgozási és alkalmazási képességek fejlesztésének lehetőségei, feladatai
Célok és feladatok Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása.
RészletesebbenMagyar nyelv. 5. évfolyam
Magyar nyelv 5. évfolyam A tantárgy elsődleges ja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása.
RészletesebbenPedagógiai program. IX. kötet
1 Fıvárosi Önkormányzat Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Pedagógiai program IX. kötet Értelmi fogyatékos tanulók 9-10. évfolyam
RészletesebbenGyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM. KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit
Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 6. 7. 8. Heti 1 1 1 óraszám
RészletesebbenVIZUÁLIS KULTÚRA 1 2. évfolyam
VIZUÁLIS KULTÚRA 1 2. évfolyam Az általános iskola alsó tagozatán a fejlesztés centrikus vizuális kultúra tanulása alapvetően két célt szolgál: a kezdeti motiváltság és az örömteli alkotás fenntartását,
RészletesebbenTankönyv-választás. igazgató és tankönyvfelelős kérdőív. A válaszadás önkéntes! Ki válaszol a kérdőívre? 2000. 05... nap... óra...
iskola sorszáma Ki válaszol a kérdőívre? 1 igazgató, aki nem tankönyvfelelős 2 igazgató, aki tankönyvfelelős is 3 tankönyvfelelős, aki pedagógus 4 tankönyvfelelős, aki nem pedagógus Tankönyv-választás
RészletesebbenERKÖLCSTAN. 1-4. évfolyam
ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,
Részletesebben1. évfolyam. Két tanítási nyelvű 1-4. évf. Idegen nyelv - angol
1. évfolyam A nyelvtanulás az első két évfolyamon játékos ismerkedést jelent a nyelvvel, megalapozva a későbbi tudatos nyelvhasználatot. Elsődleges ja, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését az idegen nyelvek
RészletesebbenKazincbarcikai Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Program 2016 Helyi tanterv Képző- és iparművészeti ág
KAZINCBARCIKAI KODÁLY ZOLTÁN ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 3. FEJEZET HELYI TANTERV KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG 2016. KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG Az alapfokú művészetoktatás követelménye és
RészletesebbenÚtmutató pályaismeretet bővítő csoportfoglalkozások megtervezéséhez és megtartásához Pályaismertető CD/DVD filmek, mint segédanyagok alkalmazásával
Harkányi Adrienne Útmutató pályaismeretet bővítő csoportfoglalkozások megtervezéséhez és megtartásához Pályaismertető CD/DVD filmek, mint segédanyagok alkalmazásával ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ Az oktatásban dolgozó
RészletesebbenKerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam
Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti
RészletesebbenPedagógiai program. VII. kötet
Fıvárosi Önkormányzat Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógia és Módszertani Intézmény Egységes szerkezetbe foglalt módosított Pedagógiai program VII. kötet
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS BA KÉPZÉS SZAKIRÁNYAIRÓL
TÁJÉKOZTATÓ A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS BA KÉPZÉS SZAKIRÁNYAIRÓL Ez a tájékoztató segítséget nyújt a hallgatóknak, hogy mélyebben megismerjék a BA képzés három szakirányát. Az írásos anyagot a szakirányok
RészletesebbenVIZUÁLIS KULTÚRA. Célok és feladatok
VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez, környezetünk értő alakításához.
RészletesebbenEmberi jogok és szociális munka modul
Emberi jogok és szociális munka modul TÁMOP-5.5.4-09/2-C-2009-0006 Útitársak projekt Készítette: Dr. Egresi Katalin 2011. június 1 TARTALOM Tartalom A MODUL MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ELŐFELTÉTELEI... 3 1. Előzetes
RészletesebbenJANKOVICH MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA
JANKOVICH MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY MŰVÉSZETI PEAGÓGIAI PROGRAMJA RÁCALMÁS 2011. 1 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 2. Bevezető 4. Nevelési program 5. 1. Az alapfokú
RészletesebbenTanári kézikönyv az Informatika az 1. és 2. évfolyam számára című munkafüzetekhez és a PC Peti oktatóprogramokhoz TANMENETJAVASLAT 2.
Tanári kézi az Informatika az 1. és 2. évfolyam számára című munkafüzetekhez és a PC Peti oktatóprogramokhoz 31 1. Szabályok a számítógépteremben 2. Év eleji ismétlés I. 3. Év eleji ismétlés II. 4. Jel
Részletesebben4. évfolyam, 8. évfolyam, 12. évfolyam, minimumszint. minimumszint. minimumszint. KER-szintben nem megadható. Első idegen nyelv. Második idegen nyelv
IDEGEN NYELV Német Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A
RészletesebbenAz információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő módon élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket,
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenMédiaszövetség a gyermekekért
Matild Média Iskola Budapest, XXII. Tóth József utca 45. Telefon: 06 20 542 49 41 www.matild.hu www.matildonline.hu info@matild.hu Fenntartó: Matild Közhasznú Egyesület 1119 Budapest, Fehérvári út 143.
RészletesebbenINFORMATIKA Helyi tantárgyi tanterv
1. Tantárgyi címoldal Intézmény neve, székhely-település vagy fejléc INFORMATIKA Helyi tantárgyi tanterv Általános tantervű tanulócsoportok A tantárgy nevelési és fejlesztési célrendszere megvalósításának
RészletesebbenMatematika A 1. évfolyam. páros, páratlan. 22. modul. Készítették: Szabóné Vajna Kinga Harzáné Kälbli Éva Molnár Éva
Matematika A 1. évfolyam páros, páratlan 22. modul Készítették: Szabóné Vajna Kinga Harzáné Kälbli Éva Molnár Éva matematika A 1. ÉVFOLYAM 22. modul Páros, páratlan modulleírás A modul célja Időkeret Ajánlott
RészletesebbenFOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012.
FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012. 2 Szerkesztette: Dr. Ács Ferenc A munkában részt vevők: Dr. Ács Ferenc Dr. Sárkány Péterné A mű szerzői jogilag védett. A M.Á.S.T. Kft. és a
RészletesebbenKÖRNYEZETISMERET 284 KÖRNYEZETISMERET 1 4. ÉVFOLYAM
KÖRNYEZETISMERET 284 KÖRNYEZETISMERET 1 4. ÉVFOLYAM KÖRNYEZETISMERET 285 CÉLOK ÉS FELADATOK A tantárgy célja, hogy felkészítse a tanulókat a természeti világ elemi megismerésének lehetıségére, azaz fejlessze
RészletesebbenMAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM
MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM (1157 Budapest, Kavicsos köz 2-4.) Pedagógiai Program 2
RészletesebbenLovagi játékok - projektterv
Lovagi játékok - projektterv Készítette: Kiss Mónika Összefoglalás A kisdiákok olvasás órákon ismerkednek a Mátyás királyról szóló történetekkel, mondákkal. A színes szövegek - amellett, hogy a gyermekek
Részletesebben2008. április 30. E.ON DÉL-DUNÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ELOSZTÓI ÜZLETSZABÁLYZATA
2008. április 30. E.ON DÉL-DUNÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ELOSZTÓI ÜZLETSZABÁLYZATA TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ÜZLETSZABÁLYZAT HATÁLYA... 9 1.1 Az Üzletszabályzat alapját képezı
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.
1-4. OSZTÁLY TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV... 4 ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS SZAKASZA, ALSÓ TAGOZAT, 1 4. ÉVFOLYAM... 4 AZ 1-4. ÉVFOLYAM TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS ÓRASZÁMAI... 9 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 10
RészletesebbenRAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 1 4. évfolyam
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 1 4. évfolyam Célok és feladatok A vizuális nevelés látni és láttatni tanít. Átfogó célja a tanulók látáskultúrájának megalapozása. Feladata a vizuális megismerő-, befogadó-, alkotóképesség
RészletesebbenRAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 3-4. évfolyam
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 3-4. évfolyam A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez.
RészletesebbenVizuális nevelés. 3. évfolyam. Célok :
Vizuális nevelés Célok : 3. évfolyam - A tanulók hozzásegítse a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez, környezetünk értő alakításához. - A gondolkodás
RészletesebbenRAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. A tantárgy
RészletesebbenGYULAI ALAPFOKÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY DÜRER ALBERT ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYE HELYI TANTERV 1
1. félévi óraszá m 2. félévi óraszá Éves m óraszá m 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám 1. félévi óraszá 2. félévi m óraszá Éves m óraszá m 1. félévi óraszá 2. félévi m óraszá Éves m óraszá
RészletesebbenADATKEZELÉSI ÉS ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT
ADATKEZELÉSI ÉS ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT A köznevelési intézmény jelen szabályzatban határozza meg az intézményi adatkezelés és adatvédelem helyi szabályait. A szabályzat meghatározásakor figyelembe vételre
RészletesebbenTÁMOP 3.2.4 KISISKOLÁSOK OLVASÁSI ÉS SZÖVEGÉRTÉSI KÉPESSÉGEINEK FEJLESZ- TÉSE. Célcsoport: 1-4. osztályosok
A NEVELÉSI TUDÁSDEPÓ PROJEKT HELYE A KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁBAN, KÜLÖNÖS TEKINTET- TEL AZ INNOVÁCIÓS POTENCIÁL FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A NEM FORMÁLIS ÉS INFORMÁLIS KÉPZÉS TERÜLETÉN TÁMOP 3.2.4
RészletesebbenA szoftverrel kapcsolatos elvárásaikat a cég fontos emberei így fogalmazták meg:
1. forduló 2016. március 18. 12 00-2016 március 20. 24 00 Feladat: Egy televíziós műsorokat interneten szolgáltató vállalat a műsorainak minősítésével vállalkozó kedvű nézőket bíz meg, ezért a munkáért
RészletesebbenINFORMATIKA Emelt szint 11-12.
INFORMATIKA Emelt szint 11-12. Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök
RészletesebbenBIZTONSÁGI TERV Dunai Regatta 2016
BIZTONSÁGI TERV Dunai Regatta 2016 Jellege: Budapest, XI. kerület Műegyetem rakpart területén kerül megrendezésre, a Dunai Regatta elnevezésű egyetemi sport- és kulturális rendezvény, színpadi aktivitásokkal
RészletesebbenHelyi tanterv. Szakiskolát végzettek középiskolája. Közismeret
Helyi tanterv Szakiskolát végzettek középiskolája Közismeret Orosháza 2015. TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV A SZAKISKOLÁT VÉGZETTEK KÖZÉPISKOLÁJA SZÁMÁRA... 4 Célok és feladatok... 4 Tantárgyak és óraszámok
RészletesebbenBékéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT
5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. Tel/ Fax: 06-66/441-351 Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT Érvényes: 2014. év január hó 1. naptól Jóváhagyta:..
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 3 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK... 22 HON- ÉS NÉPISMERET... 38 TÁNC ÉS DRÁMA... 43
ERKEL FERENC PEDAGÓGIAI PROGRAM V. kötet HELYI TANTERV FELSŐ TAGOZAT 5-8. 2009. TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 3 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK... 22 HON- ÉS NÉPISMERET... 38 TÁNC ÉS
Részletesebben5. évfolyam ERKÖLCSTAN
5. évf. Erkölcstan 5. évfolyam ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak
RészletesebbenA TANTÁRGYTÖMBÖSÍTETT OKTATÁS BEVEZETÉSÉNEK KIDOLGOZÁSA
TÁOP 3.1.4-08/2-2009-0176 Kompetencia alapú oktatás, egyenlı hozzáférés megteremtése a pétervásárai Tamási Áron Általános Iskolában PEDAGÓGUSOK FEJLESZTÉSI INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉNEK TÁOGATÁSA A TANTÁRGYTÖBÖSÍTETT
RészletesebbenA Földről alkotott ismeretek áttekintése és továbbfejlesztése
szka105_19 É N É S A V I L Á G Kontinensek, országok, emberek 1. A Földről alkotott ismeretek áttekintése és továbbfejlesztése Készítette: nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK
RészletesebbenELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA MEZİCSÁTON
ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA MEZİCSÁTON VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A MEZİCSÁTI TELEPHELLYEL RENDELKEZİ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZİ FELNİTT
RészletesebbenF Ü G G E L É K E K 1. K Ö R N Y E Z E TI N E V E L É SI PR O G R A M O SZ TÁ L Y K IR Á N D U L Á SO K TE R V E 3.
F Ü G G E L É K E K 1. K Ö R N Y E Z E TI N E V E L É SI PR O G R A M O SZ TÁ L Y K IR Á N D U L Á SO K TE R V E 2. A TA N U L Ó K É R TÉ K E L É SÉ N E K K R ITÉ R IU M R E N D SZ E R E 3. Ó R A TE R
Részletesebben1. A beszámolókészítés alapjai
1. A beszámolókészítés alapjai Képzési cél: E fejezetben a hallgató egyrészt az előző évben tanultakat átismételve részletesebben megismerheti a beszámolási kötelezettség és a könyvvitel kapcsolatát, a
RészletesebbenÖNKÖLTSÉG-SZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT
DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA 2014. Dunaújváros 2. kiadás 0. módosítás 2(21) oldal Dunaújvárosi Főiskola Szenátusa 49-2013/2014.(2014.04.01.) számú határozatával 2014.04.01. napján fogadta el. Hatályos:2014.április
RészletesebbenA. Kórház gazdasági igazgatói állására
PÁLYÁZAT A. Kórház gazdasági igazgatói állására Pályázó:.. mérlegképes könyvelő NGM reg. sz:. A pályázat tartalma: 1. Pályázati anyag (az intézmény vezetésére, fejlesztésére vonatkozó program) 2. Szakmai
RészletesebbenSteh dazu! A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata stratégiája 2020-ig. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata
Steh dazu! A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata stratégiája 2020-ig Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1 Tartalomjegyzék Preambulum... 2 I. Politika... 4 II. Nevelés-oktatás... 8 III.
RészletesebbenSZENT KORONA SZABADEGYETEM TANTERV A VIZSGÁK ÉS SZÁMONKÉRÉSEK CSAK A FELNŐTT TOVÁBBKÉPZÉSEN RÉSZTVEVŐ HALLGATÓK RÉSZÉRE KÖTELEZŐ!
SZENT KORONA SZABADEGYETEM TANTERV A VIZSGÁK ÉS SZÁMONKÉRÉSEK CSAK A FELNŐTT TOVÁBBKÉPZÉSEN RÉSZTVEVŐ HALLGATÓK RÉSZÉRE KÖTELEZŐ! NEMZETI MÉDIA SZAK Elmélet és gyakorlat GYAKORLAT TANTÁRGYAI ÉS TEMATIKÁJA
RészletesebbenBeszámoló az MTA Magyar nyelvészeti munkabizottsága 2008. évi tevékenységérıl
Beszámoló az MTA Magyar nyelvészeti munkabizottsága 2008. évi tevékenységérıl 1. Az MTA Magyar nyelvészeti munkabizottsága évente általában kétszer tavasszal és ısszel ülésezik. Tagsága a felsıoktatási
Részletesebben2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag
2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag A szolgáltató állam célja, hogy az információs és kommunikációs technológiai eszközök alkalmazásával gyorsabb, INFORMATIKAI költség-hatékonyabb ISMERETEK
RészletesebbenMiskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény HELYI TANTERV
Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény HELYI TANTERV az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára 1-4. évfolyam TARTALOM A MISKOLCI ÉLTES MÁTYÁS
RészletesebbenA szabályok ismerete nélkül játszanak.
03_Jogok Øs k telessøgek_tæblæzat.qxp 2008.06.19. 13:18 Page 63 Ráhangolódás a témára 1. Játék Cél: közvetlen játékélményen keresztül a szabály szükséges voltának megélése, a szabályalkotás jogának felfedezése.
RészletesebbenKedves Bánkis! Bánki HÖK
Kedves Bánkis! Mindenek előtt engedd meg, hogy gratuláljunk a sikeres felvételidhez iskolánkba! Ezzel akaratodon kívül is csatlakoztál egy olyan közösséghez, amely csak a javadra válhat tanulmányaidban
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.25. COM(2016) 289 final 2016/0152 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a területi alapú tartalomkorlátozás, illetve a vevő állampolgársága, a belső
Részletesebbena(z) VI. HANG-, FILM- ÉS SZÍNHÁZTECHNIKA ágazathoz tartozó 54 521 07 azonosítószám SZÍNHÁZTECHNIKUS, SZCENIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ
S Z A K K É P Z É S I K E R E T T A N T E R V a(z) VI. HANG-, FILM- ÉS SZÍNHÁZTECHNIKA ágazathoz tartozó 54 521 07 azonosítószám SZÍNHÁZTECHNIKUS, SZCENIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ A(z) VI. HANG-, FILM- ÉS SZÍNHÁZTECHNIKA
RészletesebbenZipernowsky Károly Általános Iskola
2. évfolyam Éves óraszám: A osztály: 72 (16, 14, 12, 2, 2, 2, 2, 10, 12) ---heti 2 óra B osztály: 108 (26, 24, 15, 2, 2, 2, 2, 17, 18) ---heti 3 óra E osztály: 72 (16, 14, 12, 2, 2, 2, 2, 10, 12) ---heti
RészletesebbenHelyi tanterv a nyelvi előkészítő évfolyamos képzés számára
Helyi tanterv a nyelvi előkészítő évfolyamos képzés számára Második idegen nyelv 9/NY évfolyam Óraszám: heti 5 óra Célkitűzés: olyan nyelvi alapok megteremtése, melyek a későbbiek során lehetővé teszi
RészletesebbenSZOLNOKI FŐISKOLA Ú T M U T A T Ó
SZOLNOKI FŐISKOLA Ú T M U T A T Ó írásbeli dolgozatok készítéséhez 2005. S Z O L N O K Összeállította: Fülöp Tamás főiskolai adjunktus Átdolgozta: Mészáros Ádám tanársegéd Konzulens és lektor Dr. Kacsirek
RészletesebbenHivatkozás hagyományos és elektronikus forrásokra
Hivatkozás hagyományos és elektronikus forrásokra Fogalmak: Referenciák (hivatkozások): Plagizálás (ollózás, irodalmi lopás) Referencia lista (hivatkozási jegyzék) Bibliográfia (felhasznált irodalom):
RészletesebbenKorlátozott jogkörű felhasználói fiókok létrehozása és kezelése
Korlátozott jogkörű felhasználói fiókok létrehozása és kezelése Vírus Kommandó segédlet Készítette: Vidi Rita 1. oldal Kezdjük egy kis információval! Megoszlanak a vélemények, hogy a védelem fokozása érdekében
RészletesebbenFelhasználói kézikönyv Nokia 215
Felhasználói kézikönyv Nokia 215 1.0. kiadás HU Felhasználói kézikönyv Nokia 215 Tartalom Biztonságunk érdekében 3 Kezdő lépések 4 Gombok és részek 4 A SIM-kártya, az akkumulátor és a memóriakártya behelyezése
Részletesebbenközti kapcsolatok, Ellenőrzés, Játék 21. modul
Matematika A 4. évfolyam MŰVELETi tulajdonságok, a műveletek közti kapcsolatok, Ellenőrzés, Játék 21. modul Készítette: KONRÁD ÁGNES matematika A 4. ÉVFOLYAM 21. modul Műveleti tulajdonságok, a műveletek
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV MÓDOSÍTÁSA
PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV MÓDOSÍTÁSA Kiegészítés a NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS követelményeivel István Király Általános Iskola és Tagintézményei 1. Nevelési program 2. Helyi tantervek Szentistván,
RészletesebbenMagyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv és irodalom 9-10. b /humán tagozat Helyi tanterv 9-10. évfolyam A tantárgyról általánosságban: A humán tagozat heti 4 magyarórán (9. évfolyamon heti 2 nyelvtan és 2 irodalom, 10. évfolyamon
RészletesebbenMatematika. 1-4. évfolyam. tantárgy 2013.
Matematika tantárgy 1-4. évfolyam 2013. Célok és feladatok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási,
RészletesebbenM U N K A T E R V - 2013/14-es tanév. Diákönkormányzat lány tagozat. A foglakozás vezetője: Halmos Alajosné
M U N K A T E R V - 2013/14-es tanév Diákönkormányzat lány tagozat A foglakozás vezetője: Halmos Alajosné Céljaink: 1. A fiatalok ismerjék jogaikat, lehetőségeiket, a demokrácia szabályait, működését.
RészletesebbenJAVÍTÓKULCS R FÜZET ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS. s u l i N o v a K h t. É R T É K E L É S I K Ö Z P O N T É V F O L Y A M
8. É V F O L Y A M ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS R FÜZET s u l i N o v a K h t. É R T É K E L É S I K Ö Z P O N T 2 0 0 6 Untitled-13 1 2006.03.01. 15:01:48 2 Untitled-13 2 2006.03.01. 15:01:48 3 Untitled-13
RészletesebbenPEDAGÓGUSOK ÉS AZ IKT KOMPETENCIATERÜLET
PEDAGÓGUSOK ÉS AZ IKT KOMPETENCIATERÜLET Dr. Buda András Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézete buda@delfin.unideb.hu A konferencia címében szereplő multimédia kifejezés fogalmának meghatározásakor
RészletesebbenMitől fut a futóbab? projektterv
Mitől fut a futóbab? projektterv Készítette Dienes Dóra, Fodor Alice és Susán Katalin Összefoglalás Indul a verseny! Vajon melyik csoport babja nő a legmagasabbra? 9 csoport számára tervezett növénytani
RészletesebbenDénes Viktor: De akkor miért harcolunk?
Dénes Viktor: De akkor miért harcolunk? 2013. február 6., 11:00 Sorozatunkban a Színház- és Filmművészeti Egyetemen ebben az évadban végzősöket, Novák Eszter és Selmeczi György zenés szakirányú osztályának
RészletesebbenÚtmutató. a szakdolgozat elkészítéséhez. Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar
Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez gyógytornász szakirány számára 2010/11. tanév Tartalomjegyzék 1. Tájékoztató a szakdolgozat elkészítésének
RészletesebbenPenta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing. Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin
Penta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin Tartalom 1.Bevezetés... 3 2. A lízing... 4 2.1. A lízing múltja,
Részletesebben1. Az informatikai eszközök használata
5 6. évfolyam A tanulók az informatikai eszközök használata során megismerik a számítógépet, annak főbb egységeit, a perifériákat. Kezdetben tanári segítséggel, később önállóan használják a legfontosabb
RészletesebbenSALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Vizuális kultúra tantárgy kerettanterve
SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program Vizuális kultúra tantárgy kerettanterve VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a
Részletesebben