5. A kiscsoport a rajzolt bábok segítségével közösen kialakít egy jelenetet, nagy vonalakban elpróbálja.

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "5. A kiscsoport a rajzolt bábok segítségével közösen kialakít egy jelenetet, nagy vonalakban elpróbálja."

Átírás

1 MÉDIAISMERETI FOGLALKOZÁSOK KÖNYVTÁRI KÖRNYEZETBEN Alsó tagozatos (3-4 osztályos) gyerekek részvételével Max csoportlétszám: 18 fő Moderátorok száma: 3 fő (készítette Nagy Krisztina - Televele Médiapedagógiai Egyesület ) 1. foglalkozás Médiaélmény feldolgozás bábfoglalkozás 1. Bemelegítő drámajáték időtartam 1 2. Rövid imaginációs gyakorlat 3. Játékos formában kiscsoportok alakítása 2 perc 4. Kiscsoportokban a gyerekek megrajzolják a médiafigurákat, majd a rajzból pálcikabábot készítenek az alkotás során beszélgetés a kiscsoportban a rajzolt figuráról, a felidézett médiaélményről. 5. A kiscsoport a rajzolt bábok segítségével közösen kialakít egy jelenetet, nagy vonalakban elpróbálja. 6. A gyerekek megismerkednek a videokamera működésével. 7. A csoportok előadják egymásnak a jeleneteket. A gyerekek jeleneteket videóra rögzítik. 8 A jelenetek megbeszélése a kiscsoportokban. 9. Záró integrációs drámajáték 8 perc szükséges anyagok, eszközök, előkészületek : rajzlap, filctoll, ceruza, hurkapálca, ragasztó, olló, videokamera, állvány, drapéria a bábszínház paravánjához 1. Az imaginációs gyakorlat célja, a gyermeket aktuálisan foglalkoztató belső témához kapcsolódó médiafigura felidézésének segítése. A gyakorlat után a gyerekek azt az instrukciót kapják, hogy rajzoljanak le egy számukra 1

2 aktuálisan fontos, őket foglalkoztató, médiából ismert személyt, figurát. Fontos, hogy ne minősítsük a médiafigurát. 2. A rajzolás közben a csoporthoz tartozó moderátor beszélgetést kezdeményez a gyerekek rajzairól, a gyerekek egymás közötti beszélgetéseiben is részt vesz, ha szükséges. Fontos, hogy a gyerekek egymás médiafiguráiról ne nyilatkozzanak szélsőséges módon. A kritikának lehet helye, de a minősítés ne eredményezze a gyerekek bezáródását, ne szegje kedvüket. 3. A videokamerával való ismerkedést az a csoport kezdheti, amelyik leghamarabb kész van a jelenet kitalálásával, elpróbálásával. Ha kész a jelenet és még foglalt a kamera, a moderátor a kiscsoporton belül rövid drámajátékot kezdeményez. 4. A jelenetek eljátszásának sorrendjét sorshúzással döntjük el, a sorrendhez igazítjuk, melyik csoport kezeli a kamerát, ki kerül a néző szerepébe. Mindhárom csoport, mindhárom szerepben sorra kerül. 5. A jeleneteket követő kiscsoportos megbeszélésen a saját csoport jelenetéről beszélgetünk, kinek milyen volt a saját szerepében lenni, hogy tetszett a történet. 6. A záró játék lehetőséget ad arra, hogy a csoportok egymás játékairól osszák meg benyomásaikat a többiekkel. 1. médiaélmények felidézése, az azokra való reflexió segítése, ezáltal a médiaélmények feldolgozása 2. annak a lehetőségnek a felismerése, hogy a látottak átalakíthatóak és megváltoztathatóak 3. kooperáció tanulása 4. digitális kamera használatának elsajátítása 2. foglalkozás Harry Potter Némó nyomában (kedvenc médiafigurák) - pedagógiai szerepjáték 1. Bemelegítő drámajáték, amelynek során a korábbi foglalkozás élményei is felidéződnek. időtartam Szerepmegformálást segítő gyakorlatok, színjátszótréning pl. tükörjáték: párban a társ mozgását, kifejezett érzését kell visszatükrözniük a gyerekeknek; a gyerekek a megadott szerepeknek (pl. mérges törpe, világszép 2

3 királylány, daliás királyfi) megfelelően mozognak a terem egyik részéből a másikba. 3. Körben ülve irányított beszélgetés arról, mely médiaélményekről szóljanak a szerepjátékok; kiscsoportokba rendezés 4. A kiscsoportok egy-egy moderátor segítségével kitalálják a jelenet történetét, kiosztják a szerepeket, beöltöznek, próbálnak. 30 perc 5. A csoportok előadják egymásnak a jeleneteket. A gyerekek a jeleneteket videóra rögzítik. 6. A jelenetek megbeszélése a kiscsoportokban. 7. Záró integrációs drámajáték szükséges anyagok, eszközök, előkészületek : beöltözéshez szükséges jelmezek, anyagok, arcfesték, videokamera, állvány 1. A moderátorok szerepe a jelenet kitalálása során az, hogy elősegítsék a gyerekek ötleteiből a közös történet megalkotását. Alapvetően koordináló, összegző szerepük van, nem jó ha az ő javaslataik dominálják a jelenet megalkotását. 2. A megbeszélés során tisztázni kell - szereplőket - helyszínt - kezdőképet - a jelenet fontosabb elemeit, cselekményét - a jelenet végét. 3. A jelenetek eljátszásának sorrendjét sorshúzással döntjük el, a sorrendhez igazítjuk, melyik csoport kezeli a kamerát, ki kerül a néző szerepébe. Mindhárom csoport, mindhárom szerepben sorra kerül. 4. A jeleneteket követő kiscsoportos megbeszélésen a saját csoport jelentéről 3

4 beszélgetünk, kinek milyen volt a saját szerepében lenni, mi tetszett, mi nem tetszett a történetben. 5. A záró játék lehetőséget ad arra, hogy a csoportok egymás játékairól megosszák benyomásaikat a többiekkel. 1. A gyerekek médiavonatkozású félelmeinek, kívánságainak, emlékeinek tematizálása, a szerepazonosuláson keresztül a médiaélmény megdolgozására nyílik lehetőség, a média élményekre való reflexióra. 2. A gyerekek felismerjék, hogy a látottak átalakíthatóak és megváltoztathatóak. 3. Szereptől való távolságtartás képességének tanulása. 3. foglalkozás karakterek-hősök 1. Bemelegítő drámajáték 2. A gyerekek közösen olyan filmrészleteket néznek meg, amelyekben különböző karakterek, hősök szerepelnek. 3. A filmrészletek első megtekintése után irányított beszélgetés a látott szereplőkről, karakterekről, arról, milyen jó és rossz karakterek szerepeltek a filmrészletekben. 4. A filmrészletek második megtekintése során a gyerekeknek az a feladata, hogy megfigyeljék, milyen hangok, zenék, világítás, kameramozgás jellemzi az egyes karaktereket a képernyőn. 5. Irányított beszélgetés arról, hogy milyen filmes eszközöket használtak a filmrészletekben egy-egy karakter megformálásához, általában milyen filmes eszközök állnak rendelkezésre a karakterek jelzésére. 6. A filmrészletekben látott, a gyerekek által kiválasztott 3-4 szereplő közül választva kiscsoportokba szerveződnek a gyerekek. 7. A kiscsoportokban a gyerekek a kiválasztott karaktert megjelenítő montázst készítenek kivágott formákból, színekből, arcokból, 12 perc 2 perc 20 perc időtartam 4

5 képekből. Montázs alcíme.. szereplő: ilyen vagyok, ez az én világom 8. Egymás montázsainak megtekintése, a gyerekek egymás alkotásainak címet adnak. 9. Záró, levezető drámajáték szükséges anyagok, eszközök, előkészületek: összevágott, egybeszerkesztett filmrészletek montázs készítéséhez: színes papír, karton, olló, ragasztó, textil, színes, fekete- fehér képek, gyöngy stb. 1. A filmrészletekben legyenek jó és rossz karakterek, fő és mellékszereplők, vegyesen elhelyezve egymás után. 2. Az irányított beszélgetésen az alábbi kérdésekre válaszolhatnak a gyerekek: - Ki volt a jó, illetve a rossz szereplő/karakter? - Honnan lehet tudni, hogy jó, vagy rossz az adott szereplő? - Hogyan nézett ki? - Milyen ruhát hordott? - Mit fedeztetek fel a karaktert kísérő zenéről? - Mit fedeztetek fel a világításról? - Hol volt a kamera? Mit mutatott? - Honnan lehet tudni, hogy ki a hős? - Milyen tulajdonságai vannak egy hősnek? - Ki a kedvenc hősötök? 3. A montázs készítése előtt a gyerekek azt az instrukciót kapják, hogy pl. Amidala: ilyen vagyok, ez az én világom címmel készítsenek közösen egy képet a rendelkezésükre álló anyagokból. Ez a nyitott feladat meghatározás szabad asszociációs lehetőséget biztosít a feladat kreatív megoldásához. 1. A karakter megjelenítés filmes eszközeiről való élményszintű tapasztalatszerzés. 2. A jó és rossz szereplők megjelenítési eszközeinek tudatosítása. 3. Asszociációs készség fejlesztése, egy karakter tulajdonságainak lényegi kifejezése színekkel, formákkal, képekkel. 5

6 4 4. foglalkozás Hangos kép a hang és kép egysége 1. Bemelegítő drámajáték korábbi foglalkozáson történtek felelevenítésével 2. Filmrészletek közös megnézése letakart képernyővel, majd takarás nélkül. 3. Irányított beszélgetés a hang és kép egységéről időtartam 4. Játékos formában kiscsoportok alakítása 5. Hangok előállítása, felvétele. A kiscsoportok azt a feladatot kapják, hogy készítsenek hangfelvételeket tárgyak segítségével (nem emberi beszéd), amelyeket később a másik csoportoknak kell azonosítania. 6. A hangfelvételek meghallgatása, a hangok azonosítása kiscsoportban 7. Rövid, közösen kitalált történet/jelenet hangokkal való elmesélése, rögzítése (eszközök, és emberi hang, de nem beszéd) 8. Az elkészült mini hangjátékok közös meghallgatása 2 perc 9. Levezető, rövid integrációs játék 7 perc szükséges anyagok, eszközök, előkészületek : 3 db digitális hangrögzítő, kivágott filmrészletek, különböző tárgyak a hangok előállításához pl. olló, pohár, fésű, csat, víz, papírlap, kereplő, villa, stb., képsor és zenei hangulat, vagy egyéb hangaláfestés az utolsó gyakorlathoz Az irányított beszélgetés lehetséges kérdései: - Milyen hangokat hallottunk, miben különböznek? Zene, effekt, csönd. - Miben segített a hang, hogyan segített a zene a tartalom megértésében? - Mire való az effektek használata, hol használták? - Mi a funkciója a csendnek, annak, ha nincs hang? A mozgóképeket kísérő hangok típusaival való megismerkedés (zene, hang effektek, emberi hang, csend), illetve ezek funkciója a tartalom kialakításában. 6

7 A gyakorlatokon keresztül a gyerekek tapasztalatot szerezzenek arról: - a hang és annak hiánya alapvetően meghatározza az audiovizuális művek befogadását, jelentését. - a hang, mint önálló alkotóelem hogyan választható le, hogyan kapcsolható össze a vizuális elemmel - milyen típusai vannak a hangeffekteknek (két alaptípus: hangulatot közvetítő (folyamatos hang) és a spot effekt (rövid hang)) a hangok - különösen a zene jól beazonosíthatóvá teszi a tartalom műfaját, hangulatát. (pl. vígjáték, horror, dráma) - előfordul, hogy a hangok jobban befolyásolják egy jelenet tartalmát, mint a képek. - a csendnek is óriási hatása lehet az értelmezésre, a tartalom megértésére. A gyerekek megtanuljanak digitális hangrögzítővel felvételt készíteni. A hang és kép együttműködéséről megismertek alapján saját fantáziájuk segítségével rövid narratíva hangokban való megjelenítésének megalkotása. 5. foglalkozás - történet-cselekmény 1. Bemelegítő drámajáték, visszautalás a hangkép egysége foglalkozásra. időtartam 5 2. Három kiscsoport alkotása játékos formában. 3. Helyzetgyakorlat Minden kiscsoport kap egy helyzetet, amiben a gyerekek szabadon alakíthatnak egy cselekménysorozatot. Helyzetek: iskolai szünet, látogatás az állatkertben, utazás a villamoson. Instrukció: Találjatok ki egy rövid helyzetgyakorlatot, egy cselekménysorozatot ebben a helyzetben! A kiscsoportok kb. szabad játékkeretben bemutatják a helyzetgyakorlatokat, miközben a másik két csoport megfigyel. Az egyik csoport feladata a cselekmények összegyűjtése a jelenetből, a másik csoport feladata a történet megfogalmazása. Irányított beszélgetés a cselekményről és a történetről. A beszélgetés fókusza: milyen cselekmények mentén bomlott ki a történet. A cselekmény és a történet közötti különbség megbeszélése kiscsoport alakítása. 5. Fényképtörténetek A kiscsoportoknak virág alakban készítjük ki a fényképeket, amelyekből dolgozniuk kell. 2 perc 36 perc 2 perc 7

8 Instrukció: Találjatok ki három történetet a képek különböző sorrendbe rendezésével! A képek blu-tack segítségével egy nagy csomagolópapírra kerülnek három sorban. Minden fényképhez írjanak közösen egy mondatot, egy külön papírra. (A mondat válaszoljon arra a kérdésre: milyen cselekmény látható a képen?) Minden csoport válasszon ki két sorozatot a 3- ból, és a sorozatok bemutatása mellett olvassák fel, mondják el már nagycsoportban a többieknek az egyik sorozat esetében a cselekménysort, a másik sorozatnál pedig a történetet. 6. Rövid záró drámajáték 3 szükséges anyagok, eszközök, előkészületek : 3X6 fénykép, amelyről a kiscsoportok történetet mesélnek, nagy csomagoló papír, blu-tack ragasztó 1. A történet és cselekmény fogalmáról szóló irányított beszélgetésen a következő kérdésekre keressük a választ: - Általában mivel kezdődnek a filmes történetek, mivel szoktak végződni? (népmesei hagyományok a műfajfilmekben) - Mi a cselekmény? - Mi a történet? A cselekmény az az eseménysor, amely a filmben megjelenik, amiből következtethetünk a film történetére (fabulájára). A néző szeme előtt valójában nem a történet pereg, hanem a cselekmény. A történetet a néző mindazokból az információkból, amelyeket nagy figyelem árán a film nézése közben megtudott végül maga konstruálja meg. Ezért lehet ugyanazt a történetet más-más cselekménnyel elmesélni. Ezt láthatjuk, valahányszor újra feldolgoznak egy történetet. A történet a néző szemszögéből a cselekménysor összefüggő rendszere, mindaz, amit a filmben látott, illetve a látottak alapján kikövetkezetett, és ennek nyomán elképzelhető, hogy nem is egyezik meg pontosan azzal, amit az alkotó a film történetéről gondolt. Részletek a Mozgókép és médiaismeret 1. c. tankkönyvből (Hartai- Muhi) A megkülönböztetés jelentősége a befogadás mechanizmusára való 8

9 rálátás: - a történet magunk számára, általunk, a tartalom befogadása során megalkotott eredmény, a befogadás aktív folyamat, felhasználjuk hozzá korábbi élményeinket, tapasztalatainkat (média és egyéb tapasztalatainkat). Ennek tudatosítása a médiatartalmak feldolgozását segíti, újabb ajtót nyit ki a látottakra való reflexiós mechanizmus működése számára. - Milyen eszközöket használnak a filmekben a képeken kívül a történet elmesélésére? 1. A filmes történetmesélés alapfogalmainak tisztázása, mi a történet, mi a cselekmény. 2. A szöveges és a képi nyelv közötti transzformációs készség fejlesztése. Annak megértése, hogy a különböző médiumoknak saját, nyelve, szabályai, és műfaji sajátosságai vannak. A kép és a szöveg eltérő módon közvetíti az üzenetet. 3. Annak felismerése, hogy a képekkel alkotó módon lehet történetet elmesélni. Az alkotás a történetszövésből, illetve a történet képekbe való átfordításából, a képek sorba rendezéséből áll. 6. foglalkozás jelenet/vágás 1. Az előző alkalommal megismert fogalmak, az előző alkalom történéseinek felelevenítése Időtartam 6 2. Bemelegítő drámajáték 3. A gyerekek két rövid filmrészletet néznek meg. A filmek a korábbi foglalkozáson tanultakra épülve, az állóképből mozgóképpé válás köztes állomásaira, az alkotás folyamatára világítanak rá. A gyerekekkel a filmrészletek megtekintése után arról beszélgetünk, hogyan készülhettek a látott alkotások. Milyen munkafázisai lehettek a folyamatnak? 4. A gyerekek párokba, vagy hármasával rendeződnek és egy-egy számítógép előtt ülve a moderátorokkal a vágás technikáját, mozgóképsorozat készítését tanulják meg a Windows Movie Maker (WMM) segítségével. A gyerekek a korábbi foglalkozásról már 40 perc 9

10 ismerős fényképekkel dolgoznak. A rendelkezésre álló 50 képből képet kiválasztva kell kis történetet kitalálniuk, és a WMM segítségével rövid animációt készíteniük. 5. A kiscsoportok megnézik egymás kisfilmjeit. A moderátorok beszélgetést kezdeményeznek a szerkesztés, vágás közben megélt élményekről. A beszélgetés közben újra előkerülnek a vágások hosszáról, a képek váltásának ritmusáról, az elkészült alkotások üzenetéről korábban elmondottak. 20 perc szükséges anyagok, eszközök, előkészületek : előre kiválasztott filmrészletek, csoportlétszámtól függő számú számítógép Windows Movie Maker-rel telepítve, digitális fényképek (kb. 150 db fénykép) 1. A filmrészlet megtekintését követő beszélgetésen a következő kérdésekre keressük a választ: Hogyan készülhettek ezek a filmek? Hogyan lesz az állóképből mozgókép? Mennyi ideig tarthat egy ilyen film elkészítése? 2. Kis létszámú osztályoknál három moderátor szükséges a WMM program funkcióinak a megtanítására. Nagyobb létszámú osztályoknál szerencsés, ha a moderátor egy önálló számítógépen projektorral kivetítve teszi láthatóvá a szerkesztés folyamatát, a műveleteket. 3. A WMM-rel való munka során a moderátorok tudatosítják a gyerekekben, hogy milyen üzenete lehet a jelenetek közötti gyorsabb, vagy lassabb váltásnak. Rá kell kérdezni, hogy miért ilyen hosszúságúak a felvételek? A felvételek által kiadott idősor, időtartomány felépít valamilyen ritmust vagy szabályt. Mi ennek a hatása? A WMM használatának elsajátítása, álló képből, mozgóképkészítés, vágási technikák, felvételek változásához használható effektek megismerése. Az alábbi filmkészítési alapokkal való ismerkedés: 1. A felvételek száma, gyakorisága és hossza befolyásolja a mozgókép jelentését. A szerkesztési folyamat ezen elemekből való alkotásban áll. 2. Minden új felvétel új információt, benyomást nyújt a néző számára. A felvételek közötti váltás nem csupán a néző figyelmének megtartását célozzák. 10

11 3. A vágás helye és ritmusa is befolyásolja a mozgókép jelentését. 7. foglalkozás - Műfajok ezen belül a reklám 1. Bemelegítő drámajáték Időtartam 7 2. Különböző műfajú filmekből, televíziós műsorokból vett részleteket néznek meg a gyerekek. A részleteket félidőben leállítjuk, a gyerekeknek azt kell kitalálni, mi történhet a következő jelenetben. Mielőtt megmutatjuk a részlet végét, arról beszélgetünk a gyerekekkel miért, mire alapozták feltételezéseiket. 3. Irányított közös beszélgetés az egyes műfajokról, műfaji sajátosságokról. 4. Különböző televíziós, print, online, outdoor reklámtípusokat néznek meg közösen a gyerekek. A példák alapján a moderátorok beszélgetést kezdeményeznek a különböző reklámfelületekről. Mi a célja, üzenete a kereskedelmi kommunikációnak? 5. A bemutatott felületek közül választva kiscsoportok alakulnak és a kiscsoportok egy általuk kiválasztott könyv reklámtervét készítik el. 20 perc 20 perc 6. A kiscsoportok bemutatják egymásnak az elkészített terveket Könyvajánló: szükséges anyagok, eszközök, előkészületek : Különböző műfajú alkotásokból vett részletekből összevágott vetíthető anyag, különböző reklámtípusokból vett részletekből összevágott anyag, papír, színes ceruza, filctoll. 1. A műfajokról szóló irányított beszélgetésen a következő kérdésekre keressük közösen a választ: - Honnan tudjuk, hogy mi fog történni a következő jelenetben, ha még nem láttuk előtte az adott alkotást? (Milyen jellemzőkből lehet következtetni egy film műfajára?) - Miért szeretünk olyan filmeket nézni, amelyekben tudjuk, hogy mi fog történni? - El tudtok képzelni olyan filmeket, amelyek különböző műfajokból (sci-fi, western, 11

12 akciófilm) vannak összegyúrva? (Vajon miért növekszik kevert műfajú alkotások száma?) - Vannak az egyes műfajoknak tipikus férfi, illetve női szereplői? Vajon miért? 2. A reklám különböző megjelenési formáiról szóló irányított beszélgetés kérdései: - A bemutatott példákon túl milyen egyéb reklámtípussal találkoztatok már? Pl. tolltartóra, pólóra nyomtatott figurák, rádió spot, BKV villamosokon látható hirdetések stb. - Milyen jellegű termékek, szolgáltatások reklámjait ismeritek? - Mit gondoltok egy film, vagy egy műsor segíthet egy termék reklámozásában? Miért? - A reklámok inkább a fiúkat, vagy a lányokat, vagy mindkettőt célozzák? Honnan lehet tudni, hogy egy reklám kit akar megszólítani? - Mik a tapasztalataitok milyen hirdetések kíséretében hoznak nyilvánosságra egy új filmet, vagy egy televíziós műsort? (egyértelmű, hogy egy új film bemutatása során a reklám a nyilvánosságra hozatal szerves része?) - Mit gondoltok, a gyerekek miért kiemelt célközönsége a reklámoknak? Miért szeretik a gyerekek a reklámokat nézni? 3. A reklámterv elkészítésénél tisztázni kell: - kit próbál elérni a reklám, ki a célcsoport - a bemutatott könyv mely elemeiről szól a reklám - mi a reklám üzenete - milyen reklámfelületet, médiumot választanak a kereskedelmi kommunikáció számára - hány darab reklámot készítenek, milyen rendszerességgel, gyakorisággal hoznák nyilvánosságra, mennyi ideig Az egyes filmes műfajok jellemzőinek, sajátosságainak tudatosítása a műfajok közötti tájékozódást segíti, amely nagyobb biztonságot eredményez a befogadás során. A filmes műfajok mellett a kereskedelmi kommunikáció legfontosabb jellemzőiről, a reklám műfaji jegyeiről szól az irányított beszélgetés, és a szerzett ismeretek elmélyítését célozza a kreatív kiscsoportos feladat. Fontos, hogy a gyerekek a reklám műfaji sajátosságain túl a reklám tömegmédiában betöltött szerepéről, a kereskedelmi médiumok és a hirdetési piac közötti összefüggésekről is képet kapjanak. 8. foglalkozás - Világháló- hálóvilág 1.Bemelegítő drámajáték 2.Kiscsoportok alakulnak: beszélgetés a következőkről 1. Ismeritek a következő kifejezéseket? WWW, Homepage, online oldal, Időtartam 12

13 7 szörfölni, szolgáltató, chatelni? 2. Milyen gyakran használod a számítógépet, és az internetet? 3. Mással együtt, vagy egyedül netezel? Szabad egyedül használnod a netet? 4. Írtál már t? 5. Chateltél már? 6. Történt valami említésre méltó chatelés közben? Ha igen, hogyan viselkedtél? +egy fogalom rövid bemutatása szerepjáték formájában a többi csoportnak (a fenti fogalmak kapcsán) 3. Irányított beszélgetés az aranyszabályokról Az aranyszabályok kártyalapokon szerepelnek, minden kiscsoport húz 4-4 kártyalapot. A moderátor szituációs kártyákat olvas fel. A gyerekeknek meg kell találni a náluk lévő aranyszabály kártyák közül a szituációhoz illő szabályt. 4.A gyerekek párosával a számítógépekhez ülnek. Ismertek-e gyerekbarát, biztonságos oldalakat a neten? Közösen megnézünk két oldalt. 5.Böngésző program használatával való ismerkedés. 6.A gyerekek kiscsoportokban egy gyerekbarát weboldalon található kiválasztott könyv tartalmához kapcsolódó 3-4 weboldalt, képet stb. keresnek, majd a csoportok bemutatják egymásnak a találatokat. 7. Levezető játék 2 2 szükséges anyagok, eszközök, előkészületek : számítógépek, internet hozzáférés, aranyszabály kártyák és szituációs kártyák 1. Gyerekbarát internetoldalak pl A gyerekbarát oldalak közös megnézése során az alábbi kérdésekről beszélgetünk: - miből derül ki számodra, hogy az adott internetes oldal gyerekeknek szól? - hol találod a honlap tartalomjegyzékét? - hogyan tudsz keresni az adott honlapon? 13

14 - hogyan tudod megjegyezni a megtalált honlapot a számítógéped segítségével? 3. A böngésző program használata sok veszélyt rejt magában. Ebben az életkorban a gyerekek többsége sokféle böngészőt ismerhet. A kereső program használata során mindenképpen fel kell hívni a gyerekek figyelmét a böngészés veszélyeire, arra, hogy előfordul, hogy számukra zavarba ejtő sokkoló tartalmakkal is találkozhatnak. A beszélgetés ezen a pontján érdemes rákérdezni a gyerekek élményeire, illetve arra, mit csináltak, ha ez előfordult. 4. A könyvhöz kapcsolódó oldalak keresése során ösztönözzük a gyerekeket szabad asszociációra, próbáljuk meg arra biztatni őket, hogy ne egyértelmű, közvetlen kapcsolatok alapján keressenek honlapokat. 1. Az internettel kapcsolatos fogalmak tisztázása 2. A biztonságos internethasználat fontosságának, az internet veszélyeinek tudatosítása a gyerekekben. 3. Tudatosabb viselkedésre ösztönzés az on-line környezetben. 4.Az on-line környezetben való tájékozódási képesség fejlesztése. 5. Az interneten található tartalmakkal szembeni kritikai szemlélet kialakítása 9. Foglalkozás rövid animációs film készítése I. A foglalkozás 1. Rövid bevezető drámajáték 2. A saját trükkfilm elkészítése előtt a gyerekek egy hasonló rövid animációt néznek meg közösen. Időtartam 9 3. A gyerekek kiscsoportba rendeződnek. A rendelkezésre álló figurák felhasználásával rövid történetet találnak ki közösen. 4. Elkészítik a jelenethez szükséges hátteret, elhelyezik a figurákat. Megbeszélik a felvétel során betöltött szerepeket, illetve a szerepek betöltésének sorrendjéről döntenek. 5. Digitális fotókat készítenek a leendő trükkfilmhez. Összesen felvétel készül. 20 perc 20 perc 20 perc 14

15 5. Levezető drámajáték szükséges anyagok, eszközök, előkészületek : karton, színes papír, filctoll, színes ceruza, olló, a kiscsoportok számához igazodó számú digitális fényképezőgép, zseblámpák 1. A rövid trükkfilm közös megnézésének célja, hogy a gyerekek képet kapjanak arról, milyen jellegű animációs kisfilmet készítenek közösen. Előfordulhat, hogy a fantáziájukban sokkal nagyobb ívű alkotás jelenik meg a feladat kapcsán, és a végeredmény csalódást okozhat. Ha már az elején megmutatjuk, milyen jellegű filmre számíthatnak, ahhoz igazítják az elvárásaikat is. 2. A történet megbeszélése során törekedni kell az egyszerűségre. A moderátor feladata, hogy a történet ívének kialakítása során a megvalósíthatóság szempontját végig jelenítse meg. A történet kitalálása során körvonalazni kell: - helyszínt - szereplőket - főbb eseményeket - történet végét 3. A fotók elkészítése előtt a gyerekek egyezzenek meg a szerepekben: operatőr, világosító, mozgató stb. Szerencsés, ha az egyes szerepeket mindenki kipróbálja. 4. Készüljenek próbafelvételek a különböző beállításokról, megvilágosításokról. Ki kell próbálni a mozgatás fázisait is. Érdemes rögzíteni a fényképezőgépet a felvételkészítéskor. Fotóállvány hiányában, más szilárd alap, pl. könyvalátét is megfelelő lehet. 10. foglalkozás rövid animáció készítése WMM-rel A foglalkozás 6. Rövid bevezető drámajáték időtartam A Windows Movie Maker segítségével az elkészült képekből animációs filmet montíroznak össze a gyerekek. 6 15

16 8. Egymás alkotásainak megtekintése 9. Rövid levezető drámajáték szükséges anyagok, eszközök, előkészületek : számítógépek, telepített WMM szoftver, zenei anyagok 1. A műveletek során a munka ebben a fázisában szerencsés tisztázni azt, hogy a gyerekek milyen sorrendben vesznek részt a számítógép kezelésében. Osztálylétszámtól és a rendelkezésre álló gépek számától függ, hogy hány gyerek készít közös filmet. Ideális a 2-3 fő, de akár 4-5 fő is kerülhet egy csoportba. Ez utóbbi esetben van nagy jelentősége annak, hogy mindenki hozzáférjen a géphez, hogy valóban mindenki részt tudjon venni a közös munkában. 2. A mozgóképsor elkészítése után kell kiválasztani a kisfilmhez illő zenei hátteret, amelyet a képsor mellé illesztenek a gyerekek. 3. A zene beillesztésének, vágásának műveletére külön figyelmet kell fordítani, ez új elem, most tanulják meg a gyerekek. 4. A moderátorok feladata a kiscsoportos munka során a különböző ötletek összegyűjtése, olyan helyzet teremtése, ahol a gyerekek közös alkotásaként jön létre a kisfilm. A moderátorok szerepe a kompromisszumok kialakításának segítése, hogy a folyamat végén mindenki magáénak érezhesse az elkészült közös alkotást. 5. A gyerekeknek címet adnak a kisfilmnek, és a WMM segítségével elkészítik a stáblistát is. Itt megint szükség lehet erőteljesebb moderálásra a közös alkotás megszületése érdekében. A gyerekek az alkotáson keresztül tapasztalatot szerezzenek a következőkről: - a jelentés meg tud változni, ha egy információt egy másik médiumon keresztül juttatunk el a befogadóhoz - minden médiumnak meg van a saját nyelve, szabályai, egyéb hagyományai - a tartalom és a forma függ attól, hogy kit nevezünk meg célcsoportként A gyerekek gyakorlatban próbálhassák ki a korábbi foglalkozásokon hallottakat, tapasztaltakat. Képessé váljanak a WMM megfelelő használatára. 16

Médiaismereti foglalkozások könyvtári környezetben foglalkozás sorozat beszámoló http://www.fszek.hu/mediaismeret

Médiaismereti foglalkozások könyvtári környezetben foglalkozás sorozat beszámoló http://www.fszek.hu/mediaismeret A foglalkozás címe: Karakterek, hősök A foglalkozás helyszíne és résztvevői: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára Sárkányos Gyerekkönyvtár, alsós csoport A foglalkozás időpontja: 2010. november

Részletesebben

Médiaismereti foglalkozások könyvtári környezetben foglalkozás sorozat beszámoló. http://www.fszek.hu/mediaismeret

Médiaismereti foglalkozások könyvtári környezetben foglalkozás sorozat beszámoló. http://www.fszek.hu/mediaismeret A foglalkozás címe: Hálóvilág - világháló A foglalkozás helyszíne és résztvevői: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Kőbányai Könyvtára, alsós csoport A foglalkozás időpontja: 2011. április 5. A foglalkozás

Részletesebben

MÉDIAISMERET SZABÓ ERVIN Könyvtár

MÉDIAISMERET SZABÓ ERVIN Könyvtár MÉDIAISMERET SZABÓ ERVIN Könyvtár A szülő csoport minden helyszínen 3 különböző részből áll. 1. Négy tematikus előadást, illetve beszélgetést tervezünk, ami mindenki számára nyitott. Ezek a média és a

Részletesebben

Médiaismereti foglalkozások könyvtári környezetben foglalkozás sorozat beszámoló http://www.fszek.hu/mediaismeret

Médiaismereti foglalkozások könyvtári környezetben foglalkozás sorozat beszámoló http://www.fszek.hu/mediaismeret A foglalkozás címe: Harry Potter Némó nyomában pedagógiai szerepjáték A foglalkozás helyszíne és résztvevői: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára Sárkányos Gyerekkönyvtár, alsós csoport A foglalkozás

Részletesebben

Médiaismereti foglalkozások könyvtári környezetben foglalkozás sorozat beszámoló http://www.fszek.hu/mediaismeret

Médiaismereti foglalkozások könyvtári környezetben foglalkozás sorozat beszámoló http://www.fszek.hu/mediaismeret A foglalkozás címe: Bábjelenet A foglalkozás helyszíne és résztvevői: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1004 Kőbányai könyvtára, alsós csoport A foglalkozás időpontja: 2010. október 5. A foglalkozás vezetője:

Részletesebben

INFORMATIKA HELYI TANTERV

INFORMATIKA HELYI TANTERV INFORMATIKA HELYI TANTERV Az alsó tagozatos informatikai fejlesztés során törekedni kell a témához kapcsolódó korosztálynak megfelelő használatára, az informatikai eszközök működésének bemutatására, megértésére

Részletesebben

Irinyi József Általános Iskola 4274 Hosszúpályi Szabadság tér 30. 031154. HELYI TANTERV Informatika 4. osztály 2013

Irinyi József Általános Iskola 4274 Hosszúpályi Szabadság tér 30. 031154. HELYI TANTERV Informatika 4. osztály 2013 Irinyi József Általános Iskola 4274 Hosszúpályi Szabadság tér 30. 031154 HELYI TANTERV Informatika 4. osztály 2013 Informatika az általános iskola 4. évfolyama számára (heti 1 órás változat) Az alsó tagozatos

Részletesebben

Rajz és vizuális kultúra 1-2. évfolyam

Rajz és vizuális kultúra 1-2. évfolyam Rajz és vizuális kultúra 1-2. évfolyam Az általános iskola alsó tagozatán a fejlesztés centrikus vizuális kultúra tanulása alapvetően két célt szolgál: a kezdeti motiváltság és az örömteli alkotás fenntartását,

Részletesebben

Tánc és dráma 1.- 4. évfolyam

Tánc és dráma 1.- 4. évfolyam Éves órakeret: 36 Tánc és dráma 1.- 4. évfolyam Heti óraszám: 1 Témakörök: A gyerekeket érdeklő, érintő problémák feldolgozása a dráma módszereivel Népi -, hagyományjátékok, történelmi játékok Gyermek

Részletesebben

feladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó

feladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó INFORMATIKA 5-8. Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA. 4 évf. gimnázium reál orientáció

VIZUÁLIS KULTÚRA. 4 évf. gimnázium reál orientáció VIZUÁLIS KULTÚRA 4 évfolyamos gimnázium reál orientáció A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak árnyaltabb értelmezéséhez

Részletesebben

Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Drámajáték

Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Drámajáték Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai u. 29.sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 Email: bolyai29@axelero.hu Drámajáték Célok és feladatok

Részletesebben

MOZGÓKÉP ÉS MÉDIAISMERET tantervi modul

MOZGÓKÉP ÉS MÉDIAISMERET tantervi modul MOZGÓKÉP ÉS MÉDIAISMERET tantervi modul 12 13. évfolyam A változat Célok és feladatok A mozgóképkultúra és médiaismeret a gimnáziumi oktatás során is elsısorban a mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték,

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. A tantárgy

Részletesebben

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET 10 OSZTÁLY HELYI TANTERV

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET 10 OSZTÁLY HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET 10 OSZTÁLY HELYI TANTERV A szabályozás szerint a gimnázium 9( 10). évfolyamán kötelezően választható tantárgy a mozgóképkultúra és médiaismeret, míg 11 12. évfolyamon a

Részletesebben

Szövegértés-szövegalkotás A

Szövegértés-szövegalkotás A Szövegértés-szövegalkotás A 1 2. évfolyam olvasás mintamodulok az én, te... mi című könyv feldolgozásához Az elveszett dínó Halnevelde Piacon Cirkuszban Iskola után Függelék Készítette: Rózsa Vincéné Olvasás

Részletesebben

Informatika. Célok és feladatok. Helyi tantervünket az OM által kiadott átdolgozott kerettanterv alapján készítettük.

Informatika. Célok és feladatok. Helyi tantervünket az OM által kiadott átdolgozott kerettanterv alapján készítettük. Informatika Helyi tantervünket az OM által kiadott átdolgozott kerettanterv alapján készítettük. Célok és feladatok Napjainkban még a felnőtteknek sem könnyű eligazodni az információk özönében, és megfelelően

Részletesebben

INFORMATIKA 5. évfolyam

INFORMATIKA 5. évfolyam INFORMATIKA 5. évfolyam Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 37 Tematikai egység 1. Az informatikai eszközök használata 2. Alkalmazói ismeretek 2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása

Részletesebben

ERKEL FERENC Pedagógiai Program TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4... 3 MATEMATIKA 1-4... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4...

ERKEL FERENC Pedagógiai Program TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4... 3 MATEMATIKA 1-4... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4... ERKEL FERENC PEDAGÓGIAI PROGRAM IV. kötet HELYI TANTERV LOGOPÉDIAI OSZTÁLYOK 1-4. 2010. TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4.... 3 MATEMATIKA 1-4.... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4.... 112 ÉNEK-ZENE

Részletesebben

A drámafoglalkozások vezetése A drámaóra vezetése gyökeresen eltérő a hazai gyakorlatban hagyományosnak tekinthető frontális osztálymunkán alapuló

A drámafoglalkozások vezetése A drámaóra vezetése gyökeresen eltérő a hazai gyakorlatban hagyományosnak tekinthető frontális osztálymunkán alapuló A drámafoglalkozások vezetése A drámaóra vezetése gyökeresen eltérő a hazai gyakorlatban hagyományosnak tekinthető frontális osztálymunkán alapuló pedagógiai tevékenységtől. Éppen ezért nagyon sok tanár

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. BEVEZETŐ

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. BEVEZETŐ BEVEZETŐ Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása.

Részletesebben

Kazincbarcikai Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Program 2016 Helyi tanterv Képző- és iparművészeti ág

Kazincbarcikai Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Program 2016 Helyi tanterv Képző- és iparművészeti ág KAZINCBARCIKAI KODÁLY ZOLTÁN ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 3. FEJEZET HELYI TANTERV KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG 2016. KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG Az alapfokú művészetoktatás követelménye és

Részletesebben

Pedagógiai program. IX. kötet

Pedagógiai program. IX. kötet 1 Fıvárosi Önkormányzat Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Pedagógiai program IX. kötet Értelmi fogyatékos tanulók 9-10. évfolyam

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA 1 2. évfolyam

VIZUÁLIS KULTÚRA 1 2. évfolyam VIZUÁLIS KULTÚRA 1 2. évfolyam Az általános iskola alsó tagozatán a fejlesztés centrikus vizuális kultúra tanulása alapvetően két célt szolgál: a kezdeti motiváltság és az örömteli alkotás fenntartását,

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM. KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM. KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 6. 7. 8. Heti 1 1 1 óraszám

Részletesebben

JANKOVICH MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA

JANKOVICH MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA JANKOVICH MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY MŰVÉSZETI PEAGÓGIAI PROGRAMJA RÁCALMÁS 2011. 1 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 2. Bevezető 4. Nevelési program 5. 1. Az alapfokú

Részletesebben

ERKÖLCSTAN. 1-4. évfolyam

ERKÖLCSTAN. 1-4. évfolyam ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,

Részletesebben

Lovagi játékok - projektterv

Lovagi játékok - projektterv Lovagi játékok - projektterv Készítette: Kiss Mónika Összefoglalás A kisdiákok olvasás órákon ismerkednek a Mátyás királyról szóló történetekkel, mondákkal. A színes szövegek - amellett, hogy a gyermekek

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.

TARTALOMJEGYZÉK VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 1-4. OSZTÁLY TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV... 4 ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS SZAKASZA, ALSÓ TAGOZAT, 1 4. ÉVFOLYAM... 4 AZ 1-4. ÉVFOLYAM TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS ÓRASZÁMAI... 9 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 10

Részletesebben

1. évfolyam. Két tanítási nyelvű 1-4. évf. Idegen nyelv - angol

1. évfolyam. Két tanítási nyelvű 1-4. évf. Idegen nyelv - angol 1. évfolyam A nyelvtanulás az első két évfolyamon játékos ismerkedést jelent a nyelvvel, megalapozva a későbbi tudatos nyelvhasználatot. Elsődleges ja, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését az idegen nyelvek

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA. Célok és feladatok

VIZUÁLIS KULTÚRA. Célok és feladatok VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez, környezetünk értő alakításához.

Részletesebben

Ismeretszerzési, - feldolgozási és alkalmazási képességek fejlesztésének lehetőségei, feladatai

Ismeretszerzési, - feldolgozási és alkalmazási képességek fejlesztésének lehetőségei, feladatai Célok és feladatok Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása.

Részletesebben

A feladatlap valamennyi részének kitöltése után, küldje meg konzulensének!

A feladatlap valamennyi részének kitöltése után, küldje meg konzulensének! Beküldendő A feladatlap valamennyi részének kitöltése után, küldje meg konzulensének! 1. Mini-projektterv Záródolgozat Projekt a gyakorlatban Osztály/csoport: 7. és 8. osztály német nemzetiségi tagozatos

Részletesebben

Magyar nyelv. 5. évfolyam

Magyar nyelv. 5. évfolyam Magyar nyelv 5. évfolyam A tantárgy elsődleges ja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása.

Részletesebben

Pedagógiai program. VII. kötet

Pedagógiai program. VII. kötet Fıvárosi Önkormányzat Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógia és Módszertani Intézmény Egységes szerkezetbe foglalt módosított Pedagógiai program VII. kötet

Részletesebben

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

Útmutató pályaismeretet bővítő csoportfoglalkozások megtervezéséhez és megtartásához Pályaismertető CD/DVD filmek, mint segédanyagok alkalmazásával

Útmutató pályaismeretet bővítő csoportfoglalkozások megtervezéséhez és megtartásához Pályaismertető CD/DVD filmek, mint segédanyagok alkalmazásával Harkányi Adrienne Útmutató pályaismeretet bővítő csoportfoglalkozások megtervezéséhez és megtartásához Pályaismertető CD/DVD filmek, mint segédanyagok alkalmazásával ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ Az oktatásban dolgozó

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 3-4. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 3-4. évfolyam RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 3-4. évfolyam A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez.

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. A tantárgy

Részletesebben

Vizuális nevelés. 3. évfolyam. Célok :

Vizuális nevelés. 3. évfolyam. Célok : Vizuális nevelés Célok : 3. évfolyam - A tanulók hozzásegítse a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez, környezetünk értő alakításához. - A gondolkodás

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 1 4. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 1 4. évfolyam RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 1 4. évfolyam Célok és feladatok A vizuális nevelés látni és láttatni tanít. Átfogó célja a tanulók látáskultúrájának megalapozása. Feladata a vizuális megismerő-, befogadó-, alkotóképesség

Részletesebben

Az információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő módon élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket,

Az információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő módon élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket, INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

A szoftverrel kapcsolatos elvárásaikat a cég fontos emberei így fogalmazták meg:

A szoftverrel kapcsolatos elvárásaikat a cég fontos emberei így fogalmazták meg: 1. forduló 2016. március 18. 12 00-2016 március 20. 24 00 Feladat: Egy televíziós műsorokat interneten szolgáltató vállalat a műsorainak minősítésével vállalkozó kedvű nézőket bíz meg, ezért a munkáért

Részletesebben

Helyi tanterv. Szakiskolát végzettek középiskolája. Közismeret

Helyi tanterv. Szakiskolát végzettek középiskolája. Közismeret Helyi tanterv Szakiskolát végzettek középiskolája Közismeret Orosháza 2015. TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV A SZAKISKOLÁT VÉGZETTEK KÖZÉPISKOLÁJA SZÁMÁRA... 4 Célok és feladatok... 4 Tantárgyak és óraszámok

Részletesebben

INFORMATIKA Helyi tantárgyi tanterv

INFORMATIKA Helyi tantárgyi tanterv 1. Tantárgyi címoldal Intézmény neve, székhely-település vagy fejléc INFORMATIKA Helyi tantárgyi tanterv Általános tantervű tanulócsoportok A tantárgy nevelési és fejlesztési célrendszere megvalósításának

Részletesebben

A Földről alkotott ismeretek áttekintése és továbbfejlesztése

A Földről alkotott ismeretek áttekintése és továbbfejlesztése szka105_19 É N É S A V I L Á G Kontinensek, országok, emberek 1. A Földről alkotott ismeretek áttekintése és továbbfejlesztése Készítette: nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

Részletesebben

Tankönyv-választás. igazgató és tankönyvfelelős kérdőív. A válaszadás önkéntes! Ki válaszol a kérdőívre? 2000. 05... nap... óra...

Tankönyv-választás. igazgató és tankönyvfelelős kérdőív. A válaszadás önkéntes! Ki válaszol a kérdőívre? 2000. 05... nap... óra... iskola sorszáma Ki válaszol a kérdőívre? 1 igazgató, aki nem tankönyvfelelős 2 igazgató, aki tankönyvfelelős is 3 tankönyvfelelős, aki pedagógus 4 tankönyvfelelős, aki nem pedagógus Tankönyv-választás

Részletesebben

A TANTÁRGYTÖMBÖSÍTETT OKTATÁS BEVEZETÉSÉNEK KIDOLGOZÁSA

A TANTÁRGYTÖMBÖSÍTETT OKTATÁS BEVEZETÉSÉNEK KIDOLGOZÁSA TÁOP 3.1.4-08/2-2009-0176 Kompetencia alapú oktatás, egyenlı hozzáférés megteremtése a pétervásárai Tamási Áron Általános Iskolában PEDAGÓGUSOK FEJLESZTÉSI INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉNEK TÁOGATÁSA A TANTÁRGYTÖBÖSÍTETT

Részletesebben

FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012.

FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012. FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012. 2 Szerkesztette: Dr. Ács Ferenc A munkában részt vevők: Dr. Ács Ferenc Dr. Sárkány Péterné A mű szerzői jogilag védett. A M.Á.S.T. Kft. és a

Részletesebben

TÁMOP 3.2.4 KISISKOLÁSOK OLVASÁSI ÉS SZÖVEGÉRTÉSI KÉPESSÉGEINEK FEJLESZ- TÉSE. Célcsoport: 1-4. osztályosok

TÁMOP 3.2.4 KISISKOLÁSOK OLVASÁSI ÉS SZÖVEGÉRTÉSI KÉPESSÉGEINEK FEJLESZ- TÉSE. Célcsoport: 1-4. osztályosok A NEVELÉSI TUDÁSDEPÓ PROJEKT HELYE A KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁBAN, KÜLÖNÖS TEKINTET- TEL AZ INNOVÁCIÓS POTENCIÁL FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A NEM FORMÁLIS ÉS INFORMÁLIS KÉPZÉS TERÜLETÉN TÁMOP 3.2.4

Részletesebben

Emberi jogok és szociális munka modul

Emberi jogok és szociális munka modul Emberi jogok és szociális munka modul TÁMOP-5.5.4-09/2-C-2009-0006 Útitársak projekt Készítette: Dr. Egresi Katalin 2011. június 1 TARTALOM Tartalom A MODUL MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ELŐFELTÉTELEI... 3 1. Előzetes

Részletesebben

Médiaszövetség a gyermekekért

Médiaszövetség a gyermekekért Matild Média Iskola Budapest, XXII. Tóth József utca 45. Telefon: 06 20 542 49 41 www.matild.hu www.matildonline.hu info@matild.hu Fenntartó: Matild Közhasznú Egyesület 1119 Budapest, Fehérvári út 143.

Részletesebben

GYULAI ALAPFOKÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY DÜRER ALBERT ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYE HELYI TANTERV 1

GYULAI ALAPFOKÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY DÜRER ALBERT ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYE HELYI TANTERV 1 1. félévi óraszá m 2. félévi óraszá Éves m óraszá m 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám 1. félévi óraszá 2. félévi m óraszá Éves m óraszá m 1. félévi óraszá 2. félévi m óraszá Éves m óraszá

Részletesebben

4. évfolyam, 8. évfolyam, 12. évfolyam, minimumszint. minimumszint. minimumszint. KER-szintben nem megadható. Első idegen nyelv. Második idegen nyelv

4. évfolyam, 8. évfolyam, 12. évfolyam, minimumszint. minimumszint. minimumszint. KER-szintben nem megadható. Első idegen nyelv. Második idegen nyelv IDEGEN NYELV Német Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A

Részletesebben

Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény HELYI TANTERV

Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény HELYI TANTERV Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény HELYI TANTERV az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára 1-4. évfolyam TARTALOM A MISKOLCI ÉLTES MÁTYÁS

Részletesebben

a(z) VI. HANG-, FILM- ÉS SZÍNHÁZTECHNIKA ágazathoz tartozó 54 521 07 azonosítószám SZÍNHÁZTECHNIKUS, SZCENIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

a(z) VI. HANG-, FILM- ÉS SZÍNHÁZTECHNIKA ágazathoz tartozó 54 521 07 azonosítószám SZÍNHÁZTECHNIKUS, SZCENIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ S Z A K K É P Z É S I K E R E T T A N T E R V a(z) VI. HANG-, FILM- ÉS SZÍNHÁZTECHNIKA ágazathoz tartozó 54 521 07 azonosítószám SZÍNHÁZTECHNIKUS, SZCENIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ A(z) VI. HANG-, FILM- ÉS SZÍNHÁZTECHNIKA

Részletesebben

közti kapcsolatok, Ellenőrzés, Játék 21. modul

közti kapcsolatok, Ellenőrzés, Játék 21. modul Matematika A 4. évfolyam MŰVELETi tulajdonságok, a műveletek közti kapcsolatok, Ellenőrzés, Játék 21. modul Készítette: KONRÁD ÁGNES matematika A 4. ÉVFOLYAM 21. modul Műveleti tulajdonságok, a műveletek

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV MÓDOSÍTÁSA

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV MÓDOSÍTÁSA PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV MÓDOSÍTÁSA Kiegészítés a NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS követelményeivel István Király Általános Iskola és Tagintézményei 1. Nevelési program 2. Helyi tantervek Szentistván,

Részletesebben

Felhasználói kézikönyv Nokia 215

Felhasználói kézikönyv Nokia 215 Felhasználói kézikönyv Nokia 215 1.0. kiadás HU Felhasználói kézikönyv Nokia 215 Tartalom Biztonságunk érdekében 3 Kezdő lépések 4 Gombok és részek 4 A SIM-kártya, az akkumulátor és a memóriakártya behelyezése

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.25. COM(2016) 289 final 2016/0152 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a területi alapú tartalomkorlátozás, illetve a vevő állampolgársága, a belső

Részletesebben

Matematika A 1. évfolyam. páros, páratlan. 22. modul. Készítették: Szabóné Vajna Kinga Harzáné Kälbli Éva Molnár Éva

Matematika A 1. évfolyam. páros, páratlan. 22. modul. Készítették: Szabóné Vajna Kinga Harzáné Kälbli Éva Molnár Éva Matematika A 1. évfolyam páros, páratlan 22. modul Készítették: Szabóné Vajna Kinga Harzáné Kälbli Éva Molnár Éva matematika A 1. ÉVFOLYAM 22. modul Páros, páratlan modulleírás A modul célja Időkeret Ajánlott

Részletesebben

BIZTONSÁGI TERV Dunai Regatta 2016

BIZTONSÁGI TERV Dunai Regatta 2016 BIZTONSÁGI TERV Dunai Regatta 2016 Jellege: Budapest, XI. kerület Műegyetem rakpart területén kerül megrendezésre, a Dunai Regatta elnevezésű egyetemi sport- és kulturális rendezvény, színpadi aktivitásokkal

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom 9-10. b /humán tagozat Helyi tanterv 9-10. évfolyam A tantárgyról általánosságban: A humán tagozat heti 4 magyarórán (9. évfolyamon heti 2 nyelvtan és 2 irodalom, 10. évfolyamon

Részletesebben

Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT

Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. Tel/ Fax: 06-66/441-351 Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT Érvényes: 2014. év január hó 1. naptól Jóváhagyta:..

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS BA KÉPZÉS SZAKIRÁNYAIRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS BA KÉPZÉS SZAKIRÁNYAIRÓL TÁJÉKOZTATÓ A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS BA KÉPZÉS SZAKIRÁNYAIRÓL Ez a tájékoztató segítséget nyújt a hallgatóknak, hogy mélyebben megismerjék a BA képzés három szakirányát. Az írásos anyagot a szakirányok

Részletesebben

HITVALLÁSUNK ÉRTÉKEINK ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM...4

HITVALLÁSUNK ÉRTÉKEINK ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM...4 1 Tartalomjegyzék HITVALLÁSUNK ÉRTÉKEINK ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM...4 Fejlesztési célok...5 Az óvodai nevelés általános feladatai...5 Az óvodai élet tevékenységi formái...6 ISKOLAI PEDAGÓGIAI PROGRAM...15

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET 284 KÖRNYEZETISMERET 1 4. ÉVFOLYAM

KÖRNYEZETISMERET 284 KÖRNYEZETISMERET 1 4. ÉVFOLYAM KÖRNYEZETISMERET 284 KÖRNYEZETISMERET 1 4. ÉVFOLYAM KÖRNYEZETISMERET 285 CÉLOK ÉS FELADATOK A tantárgy célja, hogy felkészítse a tanulókat a természeti világ elemi megismerésének lehetıségére, azaz fejlessze

Részletesebben

SZENT KORONA SZABADEGYETEM TANTERV A VIZSGÁK ÉS SZÁMONKÉRÉSEK CSAK A FELNŐTT TOVÁBBKÉPZÉSEN RÉSZTVEVŐ HALLGATÓK RÉSZÉRE KÖTELEZŐ!

SZENT KORONA SZABADEGYETEM TANTERV A VIZSGÁK ÉS SZÁMONKÉRÉSEK CSAK A FELNŐTT TOVÁBBKÉPZÉSEN RÉSZTVEVŐ HALLGATÓK RÉSZÉRE KÖTELEZŐ! SZENT KORONA SZABADEGYETEM TANTERV A VIZSGÁK ÉS SZÁMONKÉRÉSEK CSAK A FELNŐTT TOVÁBBKÉPZÉSEN RÉSZTVEVŐ HALLGATÓK RÉSZÉRE KÖTELEZŐ! NEMZETI MÉDIA SZAK Elmélet és gyakorlat GYAKORLAT TANTÁRGYAI ÉS TEMATIKÁJA

Részletesebben

M U N K A T E R V - 2013/14-es tanév. Diákönkormányzat lány tagozat. A foglakozás vezetője: Halmos Alajosné

M U N K A T E R V - 2013/14-es tanév. Diákönkormányzat lány tagozat. A foglakozás vezetője: Halmos Alajosné M U N K A T E R V - 2013/14-es tanév Diákönkormányzat lány tagozat A foglakozás vezetője: Halmos Alajosné Céljaink: 1. A fiatalok ismerjék jogaikat, lehetőségeiket, a demokrácia szabályait, működését.

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS RENDELETE. a forgalomba hozatalra szánt euróérmék címleteiről és műszaki előírásairól. (átdolgozás)

Javaslat A TANÁCS RENDELETE. a forgalomba hozatalra szánt euróérmék címleteiről és műszaki előírásairól. (átdolgozás) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.4.11. COM(2013) 184 final 2013/0096 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a forgalomba hozatalra szánt euróérmék címleteiről és műszaki előírásairól (átdolgozás) HU HU INDOKOLÁS

Részletesebben

ÖNKÖLTSÉG-SZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT

ÖNKÖLTSÉG-SZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA 2014. Dunaújváros 2. kiadás 0. módosítás 2(21) oldal Dunaújvárosi Főiskola Szenátusa 49-2013/2014.(2014.04.01.) számú határozatával 2014.04.01. napján fogadta el. Hatályos:2014.április

Részletesebben

INFORMATIKA Emelt szint 11-12.

INFORMATIKA Emelt szint 11-12. INFORMATIKA Emelt szint 11-12. Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök

Részletesebben

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA HŰTŐ-, KLÍMA- ÉS HŐSZIVATTYÚBERENDEZÉS-SZERELŐ MESTERKÉPZÉSI PROGRAM

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA HŰTŐ-, KLÍMA- ÉS HŐSZIVATTYÚBERENDEZÉS-SZERELŐ MESTERKÉPZÉSI PROGRAM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA HŰTŐ-, KLÍMA- ÉS HŐSZIVATTYÚBERENDEZÉS-SZERELŐ MESTERKÉPZÉSI PROGRAM 2013 I. Általános irányelvek 1. A mesterképzés szabályozásának jogi háttere A mesterképzési program

Részletesebben

Kulcskompetenciák fejlesztése az 1-4. évfolyamon

Kulcskompetenciák fejlesztése az 1-4. évfolyamon Kulcskompetenciák fejlesztése az 1-4. évfolyamon 1. Anyanyelvi kommunikáció Fejlesztési területek Matematika Környezet Rajz Technika Ének Testnevelés 1-2. évfolyam 1. Beszédkézség, szóbeli szövegek megértése

Részletesebben

Zipernowsky Károly Általános Iskola

Zipernowsky Károly Általános Iskola 2. évfolyam Éves óraszám: A osztály: 72 (16, 14, 12, 2, 2, 2, 2, 10, 12) ---heti 2 óra B osztály: 108 (26, 24, 15, 2, 2, 2, 2, 17, 18) ---heti 3 óra E osztály: 72 (16, 14, 12, 2, 2, 2, 2, 10, 12) ---heti

Részletesebben

Tantárgytömbösített tanmenet magyar órára 6. osztály 2009/2010. tanév

Tantárgytömbösített tanmenet magyar órára 6. osztály 2009/2010. tanév Tantárgytömbösített tanmenet magyar órára 6. osztály 2009/2010. tanév Készítette: Váraljai Tímea Intézmény: Kálmán Lajos Óvoda, Általános Iskola és Művelődési Ház Ménteleki Általános Iskolája 6008 Méntelek,

Részletesebben

Lénárd Balázs. 12. b Etikailag igazolható-e a fájlmegosztás (torrent)? (2014.12.10)

Lénárd Balázs. 12. b Etikailag igazolható-e a fájlmegosztás (torrent)? (2014.12.10) Lénárd Balázs 12. b Etikailag igazolható-e a fájlmegosztás (torrent)? (2014.12.10) Adatokat és információkat az emberiség hajnala óta cserélünk egymással, ami az évezredek során átalakult és kiegészült.

Részletesebben

Matematika. 1-4. évfolyam. tantárgy 2013.

Matematika. 1-4. évfolyam. tantárgy 2013. Matematika tantárgy 1-4. évfolyam 2013. Célok és feladatok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási,

Részletesebben

2008. április 30. E.ON DÉL-DUNÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ELOSZTÓI ÜZLETSZABÁLYZATA

2008. április 30. E.ON DÉL-DUNÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ELOSZTÓI ÜZLETSZABÁLYZATA 2008. április 30. E.ON DÉL-DUNÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ELOSZTÓI ÜZLETSZABÁLYZATA TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ÜZLETSZABÁLYZAT HATÁLYA... 9 1.1 Az Üzletszabályzat alapját képezı

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 3 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK... 22 HON- ÉS NÉPISMERET... 38 TÁNC ÉS DRÁMA... 43

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 3 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK... 22 HON- ÉS NÉPISMERET... 38 TÁNC ÉS DRÁMA... 43 ERKEL FERENC PEDAGÓGIAI PROGRAM V. kötet HELYI TANTERV FELSŐ TAGOZAT 5-8. 2009. TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 3 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK... 22 HON- ÉS NÉPISMERET... 38 TÁNC ÉS

Részletesebben

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER /2006.

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER /2006. OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER /2006. TERVEZET! Tárgy: az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról 2006. december ./2006. (... ) OKM r e n d e l e

Részletesebben

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KŐFARAGÓ, MŰKÖVES ÉS ÉPÜLETSZOBRÁSZ MESTERKÉPZÉSI PROGRAM

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KŐFARAGÓ, MŰKÖVES ÉS ÉPÜLETSZOBRÁSZ MESTERKÉPZÉSI PROGRAM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KŐFARAGÓ, MŰKÖVES ÉS ÉPÜLETSZOBRÁSZ MESTERKÉPZÉSI PROGRAM 2013 I. Általános irányelvek 1. A mesterképzés szabályozásának jogi háttere A mesterképzési program a szakképzésről

Részletesebben

5. évfolyam ERKÖLCSTAN

5. évfolyam ERKÖLCSTAN 5. évf. Erkölcstan 5. évfolyam ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

Tanári kézikönyv az Informatika az 1. és 2. évfolyam számára című munkafüzetekhez és a PC Peti oktatóprogramokhoz TANMENETJAVASLAT 2.

Tanári kézikönyv az Informatika az 1. és 2. évfolyam számára című munkafüzetekhez és a PC Peti oktatóprogramokhoz TANMENETJAVASLAT 2. Tanári kézi az Informatika az 1. és 2. évfolyam számára című munkafüzetekhez és a PC Peti oktatóprogramokhoz 31 1. Szabályok a számítógépteremben 2. Év eleji ismétlés I. 3. Év eleji ismétlés II. 4. Jel

Részletesebben

F Ü G G E L É K E K 1. K Ö R N Y E Z E TI N E V E L É SI PR O G R A M O SZ TÁ L Y K IR Á N D U L Á SO K TE R V E 3.

F Ü G G E L É K E K 1. K Ö R N Y E Z E TI N E V E L É SI PR O G R A M O SZ TÁ L Y K IR Á N D U L Á SO K TE R V E 3. F Ü G G E L É K E K 1. K Ö R N Y E Z E TI N E V E L É SI PR O G R A M O SZ TÁ L Y K IR Á N D U L Á SO K TE R V E 2. A TA N U L Ó K É R TÉ K E L É SÉ N E K K R ITÉ R IU M R E N D SZ E R E 3. Ó R A TE R

Részletesebben

1. Az informatikai eszközök használata

1. Az informatikai eszközök használata 5 6. évfolyam A tanulók az informatikai eszközök használata során megismerik a számítógépet, annak főbb egységeit, a perifériákat. Kezdetben tanári segítséggel, később önállóan használják a legfontosabb

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a hat évfolyamos gimnáziumok számára készült. A tanterv két fő részre osztható: a 7 8. évfolyam tematikai egységeiben elsősorban a fejlesztési célok és követelmények

Részletesebben

Dénes Viktor: De akkor miért harcolunk?

Dénes Viktor: De akkor miért harcolunk? Dénes Viktor: De akkor miért harcolunk? 2013. február 6., 11:00 Sorozatunkban a Színház- és Filmművészeti Egyetemen ebben az évadban végzősöket, Novák Eszter és Selmeczi György zenés szakirányú osztályának

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK ÉS AZ IKT KOMPETENCIATERÜLET

PEDAGÓGUSOK ÉS AZ IKT KOMPETENCIATERÜLET PEDAGÓGUSOK ÉS AZ IKT KOMPETENCIATERÜLET Dr. Buda András Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézete buda@delfin.unideb.hu A konferencia címében szereplő multimédia kifejezés fogalmának meghatározásakor

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A Szent István Általános Iskola Könyvtárának SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Tiszatenyő 2013. Főbb rendeletek felsorolása I. A könyvtárra vonatkozó adatok II. A könyvtár fenntartása III. A könyvtár

Részletesebben

a római köztársaság korát megidézô szerepjáték

a római köztársaság korát megidézô szerepjáték P o l g á r a d e m o k r á c i á b a n Szenátorok egymás közt a római köztársaság korát megidézô szerepjáték Készítette: Baracs Nóra és Magasi ndrás SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 9.

Részletesebben

Korlátozott jogkörű felhasználói fiókok létrehozása és kezelése

Korlátozott jogkörű felhasználói fiókok létrehozása és kezelése Korlátozott jogkörű felhasználói fiókok létrehozása és kezelése Vírus Kommandó segédlet Készítette: Vidi Rita 1. oldal Kezdjük egy kis információval! Megoszlanak a vélemények, hogy a védelem fokozása érdekében

Részletesebben

Mitől fut a futóbab? projektterv

Mitől fut a futóbab? projektterv Mitől fut a futóbab? projektterv Készítette Dienes Dóra, Fodor Alice és Susán Katalin Összefoglalás Indul a verseny! Vajon melyik csoport babja nő a legmagasabbra? 9 csoport számára tervezett növénytani

Részletesebben

Hivatkozás hagyományos és elektronikus forrásokra

Hivatkozás hagyományos és elektronikus forrásokra Hivatkozás hagyományos és elektronikus forrásokra Fogalmak: Referenciák (hivatkozások): Plagizálás (ollózás, irodalmi lopás) Referencia lista (hivatkozási jegyzék) Bibliográfia (felhasznált irodalom):

Részletesebben

KONFERENGIABESZÁMOLÓ. Globális hangok csúcskonferenciája "- Global Voices Summit 2006. Bevezető. Schneider Henrik

KONFERENGIABESZÁMOLÓ. Globális hangok csúcskonferenciája - Global Voices Summit 2006. Bevezető. Schneider Henrik KONFERENGIABESZÁMOLÓ Schneider Henrik Globális hangok csúcskonferenciája "- Global Voices Summit 2006 Új-Delhi, India 2006. december 15-17. Bevezető A konferencia főként a civil média jövőjével, fejlődési

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 5. 8. OSZT.

OSZTÁLYFŐNÖKI 5. 8. OSZT. OSZTÁLYFŐNÖKI 5. 8. OSZT. A fejlesztési területek nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek összhangban

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA MEZİCSÁTON

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA MEZİCSÁTON ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA MEZİCSÁTON VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A MEZİCSÁTI TELEPHELLYEL RENDELKEZİ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZİ FELNİTT

Részletesebben

MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM (1157 Budapest, Kavicsos köz 2-4.) Pedagógiai Program 2

Részletesebben

Beszámoló az MTA Magyar nyelvészeti munkabizottsága 2008. évi tevékenységérıl

Beszámoló az MTA Magyar nyelvészeti munkabizottsága 2008. évi tevékenységérıl Beszámoló az MTA Magyar nyelvészeti munkabizottsága 2008. évi tevékenységérıl 1. Az MTA Magyar nyelvészeti munkabizottsága évente általában kétszer tavasszal és ısszel ülésezik. Tagsága a felsıoktatási

Részletesebben