Személyi jövedelemadót érintő főbb változások

Átírás

1 Adó- és járulékváltozások január 1-jétől Személyi jövedelemadót érintő főbb változások Előadó: dr. Teszéri-Rácz Ildikó adójogi szakjogász, adószakértő dr. Teszéri-Rácz Ildikó Minden jog fenntartva. A szerző írásbeli hozzájárulása nélkül a mű vagy annak részei nem használhatóak fel. Adótábla Adójóváírás A évi adótábla nem változik adósáv-határ: Ft adókulcsok: 18% és 36% Megszűnik az alap-adójóváírás és a kiegészítő adójóváírás szerinti megkülönböztetés. Új jogosultsági határ: Ft. Az adójóváírás Ft éves összes jövedelemig érvényesíthető. 3 4

2 Adójóváírás Adójóváírás az adóelőlegnél Ha a jövedelem az Ft-ot nem haladja meg az Ft-ot meghaladja, de nem éri el a Ftot a Ft-ot eléri vagy meghaladja Az adójóváírás a bér 18 százaléka, legfeljebb jogosultsági hónaponként forint a bér 18 százaléka, legfeljebb jogosultsági hónaponként forint, melyet csökkenteni kell az Ft feletti jövedelem 9 százalékával. nem érvényesíthető Szja. tv. 48. (12) bek. nyilatkozat alapján vehető figyelembe az adóelőleg megállapításánál nem vehető figyelembe az adójóváírás, ha az adóelőleg-alapok összege - az adott kifizetést is figyelembe véve - meghaladja az forintot a kedvezmény az adott havi bér(ek) összegének 18 százaléka, de jogosultsági hónaponként legfeljebb forint 5 6 Étkezési hozzájárulás adómentes értékhatárának emelése Szja. tv. 1. sz. mell kész étel vásárlására jogosító utalvány, illetve étel-, italautomatából történő vásárlásra jogosító elektronikus adathordozó esetén: Ft Ft természetbeni étkeztetés, melegétel utalvány esetén: Ft Ft Iskolakezdési támogatás adómentes értékhatárának emelése Szja. tv. 1. sz. mell tól adómentes legfeljebb a minimálbér 30 százaléka, azaz Ft Ft Ft Figyelem! Az adómentesség a tanév első napját megelőző 60 és azt követő 60 napon belül érvényesíthető. 7 8

3 Művelődési intézményi szolgáltatás Önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói befizetések Szja. tv pont, 1. sz. mell A művelődési intézményi szolgáltatás adómentes természetbeni juttatás január 1-jétől az Szja. tv. határozza meg, hogy mi tekinthető művelődési intézményi szolgáltatásnak. Eszerint: a könyvtári, levéltári szolgáltatás (SZJ 92.51) a múzeumi szolgáltatás, a kulturális örökség védelme (SZJ 92.52) az előadóművészet (SZJ ) a filmvetítés (SZJ ) állat-, növénykert, védett természeti érték bemutatása (SZJ ) közművelődési intézmény által nyújtott felnőtt-és egyéb oktatás (SZJ ADÓMENTES MUNKÁLTATÓI HOZZÁJÁRULÁS A MINIMÁLBÉR SZÁZALÉKÁBAN NYUGDÍJPÉNZTÁR 20% 30% 80.4) % 50% EGÉSZSÉGPÉNZTÁR 20% 30% ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR 20% 30% Önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói befizetések Nem változott: Több munkáltató esetén az Szja. tv. szerint meghatározott munkáltató jogosult nem bevételként hozzájárulást fizetni. A munkáltatói hozzájárulásnak az a része, amely meghaladja az Szja. tv-ben nem bevételként meghatározott összeget, munkaviszonyból származó bérjövedelemnek minősül. Változatlanul érvényes, hogy előre fizethető nem bevételként a munkáltatói hozzájárulás. Önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói befizetések Új szabály: Nem bevételként vehető figyelembe utólagosan az a legfeljebb három hónapra történő egyösszegű átutalás, amelynek megfizetésére a magánszemélynek a tagi jogviszonyát tanúsító okirat munkáltató számára történő átadását követő első alkalommal kerül sor. Szja. tv. 7. (2) bek. c) pont 11 12

4 Foglalkoztatói nyugdíj Foglalkoztatói nyugdíj Új törvény a foglalkoztatói nyugdíjról. (2007. évi CXVII. törvény) Ha a munkáltató foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe foglalkoztatói hozzájárulást fizet, akkor annak összegéből: a minimálbér 50%-át meg nem haladó rész nem bevételnek minősül a minimálbér 50%-át meghaladó rész munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül 13 A foglalkoztatói hozzájárulás fizethető előre is. A foglalkoztatói hozzájárulást a magánszemély kiegészítheti. A kiegészítő, valamint az adóköteles hozzájárulás után adókedvezmény érvényesíthető. mértéke: 30% beletartozik a Ft-os adókedvezményi keretbe 14 Foglalkoztatói nyugdíj Természetbeni juttatások nem biztosítottak részére A munkáltató jogszerzési időtartamot is kiköthet. Ha ezidő alatt a tag munkaviszonya megszűnik, akkor a saját befizetését visszakapja; a foglalkoztatói hozzájárulást felosztják. Ha volt adóköteles, de meg nem szerzett foglalkoztatói befizetés, akkor a megfizetett adó önellenőrzéssel visszaigényelhető. Szja. tv. 7. (1)-(2) bek., 35. (3)-(4) Eddigi szabály: Természetbeni juttatásnak minősül a kifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, ha a kifizető a juttatásban részesülő magánszemélynek nem foglalkoztatója. Kiegészítő szabály: Nem természetbeni juttatás, ha a juttatás körülményeiből megállapítható, hogy a juttatás a magánszemély valamely korábbi vagy későbbi tevékenységének, kötelezettségvállalásának vagy bármely vagyoni érték szolgáltatásának ellenértékét bek., 65. (1) bek. f) pont képezi. (Szja. tv. 69. (1) bek. b) pont)

5 Az utalvány, mint természetbeni juttatás Az utalvány, mint természetbeni juttatás A természetbeni juttatás január 1-jétől akár adóköteles, akár adómentes utalvány formájában is adható. Szja. tv. 69. (11) bek. Az utalvány, akkor minősül természetbeni juttatásnak, ha 1. a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az utalvány mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel; 2. a juttatás megfelel a természetbeni juttatásra vonatkozó Nem tekinthető természetbeni juttatásnak: a bármire felhasználható utalvány, a természetbeni juttatás helyett adott, a Hpt. szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköz. Készpénz helyettesítő fizetési eszközök: a csekk, az elektronikus pénzeszköz, olyan dolog, amely az ügyfél számára lehetővé teszi, hogy a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló valamely pénzkövetelésével rendelkezzék, illetőleg annak terhére készpénzt vegyen fel, vagy áruk, illetőleg szolgáltatások ellenértékét az eladónak vagy a szolgáltatónak kiegyenlítse. szabályokban foglaltaknak A magáncélú telefonhasználat adókötelezettsége A magáncélú használat értékének megállapítása szeptember 1-jétől adóköteles természetbeni juttatásnak minősül a telefonszolgáltatás magáncélú használata miatt keletkező adóköteles bevétel. Adóköteles bevételnek minősül a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásból a magáncélú használat értékének a magánszemély által meg nem térített része. Szja. tv. 69. (12) bek. tételes elkülönítéssel megállapított magáncélú használat ha tételes elkülönítés lehetséges magáncélú használat a kiadás 20 százaléka ha tételes elkülönítés nem lehetséges a kiadás 20 százaléka 19 20

6 A magáncélú telefonhasználat adókötelezettsége telefonszolgáltatók esetén Adóköteles béren kívüli juttatások utáni adó megállapítása A módosítás speciális szabályt állapít meg a telefonszolgáltatás nyújtásával foglalkozó adózók esetében. A magáncélú használat értéke: vagy a magáncélú használat szokásos piaci értéke vagy az összes használat szokásos piaci értékének 20 százaléka 2007-ben: az értékhatár túllépését követően, az értékhatár túllépésének napjára ha a munkaviszony év közben megszűnt, akkor a munkaviszony megszűnésének napjára 2008-ban: az adóévet követő év május hónapjának kötelezettsége Szja. tv. 71. (5) bek Kamatkedvezmény február 5.-étől Nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani a kifizető tevékenységét szolgáló eszköz megszerzése, szolgáltatás igénybevétele érdekében 30 napot meg nem haladó időtartamra adott előleg, elszámolásra kiadott összeg után. Nem kamatkedvezmény január 1-jétől Nem minősül kamatkedvezményből származó jövedelemnek a külföldi kiküldetésre, külszolgálatra tekintettel adott előleg, elszámolásra kiadott összeg, feltéve, hogy a kifizetővel való elszámolás a visszaérkezést követő 30 napon belül megtörténik. Szja. tv. 72. (4) bek. n) pontja 23 24

7 Ingatlan bérbeadásból származó jövedelem adója/adóelőlege Munkáltatói adóelőlegmegállapítás dec. 31-ig a kifizető 25% adót von le január 1-jétől (Szja. tv. 74. (7) bek.): származó jövedelemre vonatkozó ha a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik az önálló tevékenységből származó jövedelem szerinti adózás választásáról a kifizető az önálló tevékenységből adóelőleg-levonási szabályokat alkalmazza ha a magánszemély a kifizetést megelőzően nem nyilatkozik az önálló tevékenységből származó jövedelem szerinti adózás választásáról a kifizető 25% adót von Főszabály: A munkáltató az adóelőleget akkor is köteles a kifizetés hónapját követő hónap 12. napjáig megfizetni, ha a levonásra bármely okból nem volt lehetőség. A munkáltató a le nem vont, de általa megfizetett adóelőleget a magánszeméllyel szembeni követelésként veszi nyilvántartásba, és e követelését beszámíthatja a magánszeméllyel szemben fennálló bármely kötelezettségébe. le Munkáltatói adóelőlegmegállapítás Szja. tv. 48. (18) bek. Ha a munkáltató olyan bevételt juttat, amelyből adóelőleg levonására nincs lehetőség, és a magánszeméllyel szemben nincs valamint az adóévben a körülményekből következően várhatóan nem is keletkezik olyan pénzben teljesítendő kötelezettsége, amelyből a le nem vont, de befizetett adóelőleget levonhatná, akkor a) a kiállított igazoláson fel kell tüntetni a le nem vont adóelőleg összegét, és b) fel kell hívni a magánszemély figyelmét, hogy a le nem vont adóelőleget a negyedévet követő hó 12. napjáig fizesse meg. 27 Ingatlan átruházásból származó jövedelem adózása Szja. tv A lakás és a lakásra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházása esetén a szerzett jövedelem csak a szerzést követő negyedik év végéig adóköteles. szerzés évét követő 2. évben 90% adóköteles szerzés évét követő 3. évben 60% adóköteles szerzés évét követő 4. évben 30% adóköteles szerzés évét követő 5. évtől 0% adóköteles Egyéb ingatlanok átruházása esetén nem változik az adóköteles időszak! 28

8 Megszűnik a lakásszerzési kedvezmény megszűnik a lakásszerzési kedvezmény, kivéve, ha a magánszemély a jövedelmet legkésőbb az adóévet követő 2. év végéig felhasználja idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló intézményben biztosított férőhely megvásárlására De! A dec. 31-ig megszerzett jövedelem után a dec. 31-én hatályos szabályok alapján érvényesíthető lakásszerzési kedvezmény. 29 Adó elengedés és mérséklés Az ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem adóját az adóhatóság elengedheti vagy mérsékelheti. Indok lehet: adózó jövedelmi, vagyoni és szociális körülményei a jövedelem lakáscélra történő felhasználása 30 Ingatlan átruházásból származó jövedelem adózása Egyéb változások: az ingatlan szerzési időpontjának meghatározása építés esetén Szja. tv. 60. az ingatlan szerzési költségének meghatározása építés esetén Szja. tv. 62. (2) bek %-os vállalkozói szja 2008-tól is sávos adóalap megállapításról rendelkezik a törvény. A vállalkozói szja mértéke főszabály szerint 16%. A vállalkozói szja mértéke 10% az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összegéig, ha az adózó teljesíti az Szja. tv-ben előírt feltételeket. 32

9 10%-os vállalkozói szja alkalmazásának feltételei 1. az adózó nem vesz igénybe adókedvezményt, és 2. legalább egy fő a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma, és 3. az adóalap az adóévben és az azt megelőző adóévben legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum összegével egyezik meg (kivéve, ha az adózó mentesül), és 33 10%-os vállalkozói szja alkalmazásának feltételei 4. az adózó megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének, és 5. legalább a minimálbér kétszeresének évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre bevallásra került a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék (Csak a minimálbért kell alapul venni, ha az adózó székhelye leghátrányosabb kistérségben, illetve településen van. 34 Adókülönbözet A 10%-os vállalkozói szja érvényesítése esetén adókülönbözet keletkezik. Ha az adóalap 50 millió forint alatti: adókülönbözet = az adóalap 6%-a Ha az adóalap 50 millió forint feletti: adókülönbözet az 50 millió forint 6%-a, azaz 3 millió forint Az adókülönbözetet az adózó köteles a bankszámláján lekötni. 35 Az adókülönbözet, mint támogatás Az adókülönbözet (választás szerint) vagy csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy a 70/2001 EK csoportmentességi rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak tekintendő, ha az adózó a az adókülönbözetet kizárólag beruházásra, vagy beruházás céljára felvett hitel törlesztésére használja fel. 36

10 Az adókülönbözet felhasználása A lekötött összeget a lekötés adóévét követő négy adóévben oldhatja fel az adózó: kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz szerzése v. előállítása érdekében teljesített beruházási, fejlesztési kiadások értékének megfelelően, és/vagy korábban munkanélküli személy, illetve a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló vagy pályakezdő foglalkoztatására tekintettel elszámolt kiadásra, feltéve, hogy a foglalkoztatás december 31-ét követően kezdődött, és/vagy a pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés alapján (ideértve a pénzügyi lízinget is) fennálló kötelezettség csökkentésére Az adókülönbözet felhasználása A lekötött összeg nem használható fel: a fejlesztési tartalék terhére elszámolt beruházásra, felújításra olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, felújításra, amely tárgyi eszköz nem képezi értékcsökkenés alapját Az adókülönbözet felhasználása Az előírásoknak meg nem felelő felhasználás szankciót von maga után. Meg kell fizetni: a feloldott résszel azonos mértékű adót, ha a lekötött összeg feloldása nem a fentiek szerint történik a lekötés adóévét követő negyedik adóév végéig fel nem használt lekötött összeggel azonos összegű adót a megszűnés napjáig fel nem használt lekötött tartalékkal azonos összegű adót Az adót késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni. 39 Fejlesztési tartalék Az adóévben képzett fejlesztési tartalék csökkenti a vállalkozói adóalapot. A fejlesztési tartalék nem haladhatja meg a vállalkozói jövedelem 50 százalékát (korábban 25 százalékát), és adóévenként az 500 millió forintot. Szja. tv. 49/A. (7) bek. da) pontja 40

11 Internet költség elszámolása Az egyéni vállalkozó az internet használati díját kizárólag abban az esetben érvényesítheti teljes egészében, ha a lakása és a telephelye műszakilag elkülönült. Az internet használati díjának csak az 50 százalékát érvényesítheti az egyéni vállalkozó, ha a lakás és a telephely műszakilag nem elkülönített. Szja. tv. 11. sz. mell. I. 12. pontja Társasági adózást érintő főbb változások 41 Bejelentett részesedés Fejlesztési tartalék A bejelentett részesedés január 1- jétől új fogalom a társasági adózásban. Tao. tv pont január 1-jétől: Nem kell csatolni az adóhatósági bejelentéshez a szerzésre vonatkozó szerződést, okiratot. A bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége abban az esetben csökkenti az adóalapot, ha a részesedést az adózó legalább egy éven át (korábban két éven át) folyamatosan birtokolta. Tao. tv. 7. (1) dz) pontja Az adóévben lekötött fejlesztési tartalék csökkenti a társasági adó alapját. A lekötött fejlesztési tartalék nem haladhatja meg az adózás előtti nyereség 50 százalékát (korábban 25 százalékát), és adóévenként az 500 millió forintot. (Tao. tv. 7. (15) bek.) Az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel

12 Fejlesztési tartalék Térítés nélkül kapott szolgáltatás A fejlesztési tartalék nem használható fel: a nem pénzbeli, vagyoni hozzájárulásra térítés nélkül átvett eszköz címen elszámolt beruházásra olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést De 2007-től(!) felhasználható műemlék, illetve a helyi, egyedi védelem alatt álló épülettel, építménnyel kapcsolatos beruházásra. (Tao. tv. 7. (15) bek.) 45 Adózás előtti eredményt csökkentő tétel a térítés nélkül kapott szolgáltatás átadónál kimutatott bekerülési értéke. Tao. tv. 7. (1) bek. ly) pont Az adóalap csökkentő tétel a évi adóalap megállapítás során is alkalmazható! 46 10%-os társasági adó 10%-os társasági adó alkalmazásának feltételei 2008-tól is sávos adóalap megállapításról rendelkezik a törvény. A társasági adó mértéke főszabály szerint 16%. A társasági adó mértéke 10% az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összegéig, ha az adózó teljesíti a Tao. tv-ben előírt feltételeket az adózó nem vesz igénybe adókedvezményt, és 2. legalább egy fő a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma, és 3. az adóalap az adóévben és az azt megelőző adóévben legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum összegével egyezik meg (kivéve, ha az adózó mentesül), és 48

13 10%-os társasági adó alkalmazásának feltételei 4. az adózó megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének, és 5. legalább a minimálbér kétszeresének évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre bevallásra került a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék (Csak a minimálbért kell alapul venni, ha az adózó székhelye leghátrányosabb kistérségben, illetve településen van. 49 Adókülönbözet A 10%-os társasági adó érvényesítése esetén adókülönbözet keletkezik. Ha az adóalap 50 millió forint alatti: adókülönbözet = az adóalap 6%-a Ha az adóalap 50 millió forint feletti: adókülönbözet az 50 millió forint 6%-a, azaz 3 millió forint Az adókülönbözetet az adózó az adóév utolsó napján az eredménytartalékból történő átvezetéssel lekötött tartalékként köteles kimutatni. 50 Az adókülönbözet, mint támogatás Az adókülönbözet (választás szerint) vagy csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy a 70/2001 EK csoportmentességi rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak tekintendő, ha az adózó a lekötött tartalékot kizárólag beruházásra, vagy beruházás céljára felvett hitel törlesztésére használja fel. Az adókülönbözet felhasználása A lekötött tartalékot a lekötés adóévét követő négy adóévben oldhatja fel az adózó: megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően, és/vagy korábban munkanélküli személy, illetve a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló vagy új munkakörben foglalkoztatott pályakezdő foglalkoztatására tekintettel elszámolt személyi jellegű kifizetésre, feltéve, hogy a foglalkoztatás december 31-ét követően kezdődött, és/vagy a pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés alapján ideértve a pénzügyi lízinget is) fennálló kötelezettség csökkentésére 51 52

14 Az adókülönbözet felhasználása A lekötött tartalék nem használható fel: a fejlesztési tartalék terhére elszámolt beruházásra, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, a térítés nélkül átvett eszköz címen, olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, kivéve a fejlesztési tartalék terhére el nem számolt műemlékkel, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épülettel, építménnyel kapcsolatos beruházást. Az adókülönbözet felhasználása Az előírásoknak meg nem felelő felhasználás szankciót von maga után. Meg kell fizetni: a feloldott résszel azonos mértékű adót, ha a lekötött tartalék feloldása nem a fentiek szerint történik a lekötés adóévét követő negyedik adóév végéig fel nem használt lekötött tartalékkal azonos összegű adót a jogutód nélküli megszűnés napjáig fel nem használt lekötött tartalékkal azonos összegű adót Az adót késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni Előtársaság mentessége Szolidaritási különadót érintő főbb változások Az előtársaság 2008-tól csak akkor mentesül a különadó alól, ha az előtársasági időszak önálló adóévnek minősül. Kjtv. 3. (1) bek. 56

15 Új adóalap módosító tételek forintról devizára, devizáról forintra vagy devizáról más devizára történő áttérés során elszámolt átszámítási különbözetek Kjtv. 3. (2) bek. i) pont, (3) bek. k) pont adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított és eredményt módosító összegek Kjtv. 3. (2) bek. j) pont, (3) bek. l) pont Ezen adóalap módosító tételeket a évi adóalap megállapításnál is lehet alkalmazni! Új adóalap módosító tételek A bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége abban az esetben csökkenti az adóalapot, ha a részesedést az adózó legalább egy éven át (korábban két éven át) folyamatosan birtokolta. Kjtv. 3. (2) bek. i) pont Ezen adóalap módosító tételt a évi adóalap megállapításnál is lehet alkalmazni! Kapcsolt vállalkozások adóalap módosítása Ha kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben a szokásos piaci ártól eltérő árat alkalmaznak, akkor a Tao. tv-nek az adóalap módosításra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazniuk. Kjtv. 3. (15) bek. A évi adókötelezettség megállapításánál is alkalmazni kell! Feltöltési kötelezettség Nem terheli a különadó előleg feltöltési kötelezettség a társas vállalkozást, ha az adóévet megelőző adóévben az éves árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot. Kjtv. 6. (3) bek december 20-án van feltöltési kötelezettség! 59 60

16 Eva alanyok köre változik Egyszerűsített vállalkozói adót érintő főbb változások Nem lehet eva alany, aki 2006-ban vagy 2007-ben kötelezett volt: a használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre, utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös adózási szabályok alkalmazására. Eva. tv. 2. (3) bek. c) pont 62 Eva alanyok köre változik Megszűnt az a rendelkezés, amely kizárta az eva alkalmazásának szabályai alól azt az adózót, aki az adóévben hulladékot értékesített. Eva. tv. 2. (5) bek. d) pont Külföldről vagy külfölditől igénybe vett szolgáltatás dec. 31-ig: Bevételt növelő tételként kellett figyelembe venni a külföldről vagy külfölditől igénybe vett, Magyarországon adóztatható szolgáltatás díját január 1-jétől: Nem bevételt növelő tétel, de adófizetési kötelezettség keletkezik utána. Eva. tv. 5. (2) bek. b) pont, 16. (2) bek

17 Evások áfája Eva. tv. 13. Az adózó nem számít fel áfát, ha nem belföldön teljesített termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást valósít meg, fordított adózás alá eső termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást valósít meg (Áfa. tv ) Evások áfája Eva. tv. 16. (2) bek. Az evás adóalany áfa fizetésre kötelezett, ha a teljesítés helyének megállapítására különös szabályok (Áfa. tv ) vonatkoznak, és a szolgáltatás nyújtója belföldön gazdasági céllal nem telepedett le; fordított adózás alá eső termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást vesz igénybe (Áfa. tv ) Fizetendő adó megállapítása A fizetendő áfát az eva bevallásban kell megállapítani, bevallani, és a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetni Illetékjog 67

18 Ajándékozás Ajándékozás Az ajándékozási illeték tárgya: ingatlan ajándékozása, ingó ajándékozása, vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. Az ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a forintot meghaladja Ajándékozási illeték Ingyenes eszközátadás Csoport I. rokonsági fok (gyermek, házastárs, szülő, valamint a háztartásban eltartott szülő nélküli unoka) II. rokonsági fok (unoka, nagyszülő, testvér) III. rokonsági fok (minden más megajándékozott) Az illeték általános mértéke 18 mft-ig 11% 18 mft feletti rész után 35 mft-ig 18% 35 mft feletti rész után 21% 18 mft-ig 15% 18 mft feletti rész után 35 mft-ig 21% 35 mft feletti rész után 30% 18 mft-ig 21% 18 mft feletti rész után 35 mft-ig 30% 35 mft feletti rész után 40% január 1-jétől ha az ingyenes eszközátadásra irányuló ügyletben részt vevő gazdasági társaságok egyike a másik 100%-os tulajdonában áll, vagy a gazdasági társaságok egyazon személy 100%-os tulajdonában állnak, akkor az ajándékozási illetéket az I. rokonsági foknak megfelelően kell megállapítani. 72

19 Követelés elengedés Illetékmentesség Az Itv. módosítása január 1-jétől kibővíti a vagyoni értékű jogok fogalmát ingyenes vagyonszerzés esetén a követeléssel. Itv (1) bek. d) pontja A követelés elengedése formájában történő vagyonszerzés ajándékozási illetékkötelezettséget keletkeztet. Mentes az ajándékozási illeték alól a hitel (kölcsön) nyújtásából származó, Ft-ot meg nem haladó összegű követelés elengedése, feltéve, hogy azzal a hitel-, kölcsönszerződés jogosultjának követelése végérvényesen megszűnik. Itv. 17. (1) bek. l) pont Értékhatárok változása Társadalombiztosítási szabályokat érintő főbb változások Nyugdíjjárulék fizetési felső határ napi Ft éves szinten Ft Minimum járulékalap megszűnt, mint fogalom! minimum járulékalap = minimálbér kétszerese Minimálbér = a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege. 76

20 Foglalkoztatót terhelő járulékok változnak Biztosítottat terhelő járulékok változnak Fizetendő járulék: 29% Fizetendő járulék: 15,5% nyugdíjbiztosítási járulék 21% 24% nyugdíjjárulék + magánnyugdíjpénztári tagdíj 8,5% 8+0,5% 9,5% 8+1,5% természetbeni egészségbiztosítási járulék 5% 4,5% természetbeni egészségbiztosítási járulék 4% 4% pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3% 0,5% pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3% 2% Többes jogviszony Főállású társas és egyéni vállalkozó járulékkötelezettsége A biztosított 2008-tól akkor tekinthető többes jogviszonnyal rendelkezőnek, ha egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik tól nem többes jogviszonyos, aki közép-, illetőleg felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat. Tbj. 31. (3) bek. Vállalkozást terhelő járulék Vállalkozót terhelő járulék 29% TB járulék 9,5% nyugdíjjárulék és mnyp-i tagdíj 4% természetbeni eb-i járulék 2% pénzbeli eb-i járulék ha nem többes jogviszonyos: minimálbér kétszerese, kivéve, ha a tényleges jövedelem kisebb és ezt feltünteti a 08-as bevallásban de járulékalap legalább a minimálbér ha többes jogviszonyos: tényleges jövedelem, illetve eva alap 4%-a 79 80

21 Kiegészítő tevékenységet folytató társas és egyéni vállalkozó járulékkötelezettsége Nem járulékalap Vállalkozást terhelő járulék havi 4350 Ft (napi 145 Ft) egészségügyi szolgáltatási járulék a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék) Vállalkozót terhelő járulék 9,5% nyugdíjjárulék tényleges jövedelem a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat Tbj Egészségügyi hozzájárulás Hatályos szabályozás: Ha a magánszemély a százalékos eho-t a 450 ezres felső határt meghaladóan fizetette meg, akkor a túlfizetést az 53-as bevallásában visszaigényelheti. Kiegészítő szabályozás: A magánszemély visszaigényelheti az adóbevallásában a kifizető által túlvont eho-t is. Eho. tv. 11/A. (3) bek. Osztalék eho-ja Az átmeneti szabályok rendezik az osztalék eho kötelezettségét: A december 31. napját követően kifizetett osztalékra a kifizetés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. Módosító tv

22 APEH-hoz bejelentendő adatok Adózás rendjét érintő főbb módosítások január 1-jétől közvetlenül az adóhatóságnál kell bejelenteni (Art. 16. ): az adózó képviselőjének adóazonosító jelét a székhely szolgáltatást nyújtó ügyvéd, ügyvédi iroda nevét, elnevezését és adószámát a cég közhasznú vagy kiemelten közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vételét a cég nonprofit jellegét 86 Székhely-központi ügyintézés helyének bejelentése A Gt szeptember 1-jei módosítása szerint a cég székhelye eltérhet a központi ügyintézés helyétől. Ha a székhely azonos a központi ügyintézés helyével, akkor az adózónak nincs külön kötelezettsége. Ha a székhely nem azonos a központi ügyintézés helyével, akkor a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratban külön fel kell tüntetni, és a cégbíróságnál kell bejelenteni. Cégbírósághoz bejelentendő adatok A Ctv. módosítása alapján a jövőben a cégjegyzék tartalmazza: azt a tényt, hogy a cég a jegyzett tőkéjét devizában határozza meg a cég üzleti évének mérlegfordulónapját, amennyiben az üzleti év eltér a naptári évtől azt a tényt, hogy a cég összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő anyavállalat, illetve az összevont (konszolidált) éves beszámolóba bevont leányvállalat

23 Biztosítottak bejelentése az előtársasági időszakban Ha az előtársaságot a cégbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően biztosítotti jogviszony létrejöttére tekintettel bejelentési kötelezettség terheli, akkor a bejelentési kötelezettségnek papír alapon, adószám feltüntetése nélkül kell eleget tenni. Az adószám megszerzésétől számított nyolc napon belül ismételt bejelentést kell tenni. Art. 16. (9) bek. 89 Állandó képviselő bejelentése Ha az adózó a képviseletének ellátására állandó meghatalmazást ad, akkor ez kizárólag abban az esetben érvényes az adóhatóság előtti eljárásban, ha azt az adózó az adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon jelenti be. Art. 7. (5) bek. 90 Elektronikus ügyintézés Együttes adóigazolás január 1-jétől a bejelentési, változásbejelentési kötelezettség elektronikus úton is teljesíthető, illetőleg a beadványok elektronikus úton is előterjeszthetők, ha az adózó a bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton teljesíti. Az adóigazolás iránti kérelmet (bármely adózó) előterjesztheti január 1-jétől elektronikus úton is tól együttes adóigazolás bármilyen célra történő felhasználáshoz is kérhető. Korábban ilyen igazolás kizárólag közbeszerzési eljárásban történő részvételhez volt kérhető. Art