Az ATOMIX Kft. Kollektív Szerződése. Tartalomjegyzék

Átírás

1

2 Tartalomjegyzék 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Kollektív Szerződést kötő felek Kollektív Szerződés célja Kollektív Szerződés időbeli hatálya Kollektív Szerződés személyi hatálya A hatály meghosszabbítására vonatkozó átmeneti szabályok Kollektív Szerződés aláírása Megállapodás a Kollektív Szerződés hatályban tartására vonatkozó szándékban Kollektív Szerződés módosítása Kollektív Szerződés felmondása Kollektív Szerződés megszűnése Kollektív Szerződés és a munkaszerződések viszonya: A Kollektív Szerződés érvényesülése SZAKSZERVEZETEK ÉS A MUNKÁLTATÓ KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS ALAPELVEI Az együttműködés általános szabályai Szakszervezetek működésének szabályai A Felek rendszeres együttműködése, kapcsolattartása az alábbi témakörökre terjed ki: Az együttműködés formái az alábbiak: Szakszervezeti jogok szervezeti keretei: Működési feltételek biztosítása Tisztségviselőkre vonatkozó szabályok A szakszervezetek és munkáltató együttműködésének szabályai Titoktartási nyilatkozat MUNKAVISZONY Munkaviszony létesítése Előnyben részesítés: Bejelentési kötelezettség MUNKAVÉGZÉS Munkára képes állapot (irányadóak az Mt nak rendelkezései) További munkaviszony és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítése Kiküldetési díj szabályozása MUNKAIDŐ ÉS PIHENŐIDŐ Munkarend és munkaidő beosztás Az új munkarendről a Felek egyeztetnek Kötelező írásbeliség Rendkívüli munkavégzés szabályozása Ügyelet és készenlét Pótszabadságok Szabadság kiadásának egyéb szabályai MUNKA DÍJAZÁSA ÉS A MUNKAVÁLLALÓK RÉSZÉRE JÁRÓ EGYÉB JUTTATÁSOK A munkáltató bérgazdálkodása Munkavállalók besorolása és a bérezéssel kapcsolatos szabályok Hatályba helyezve: Oldalszám: 2/15

3 6.3. Bérrendszerek Bérpótlék Prémium Munkaviszony alapján járó jutalom Év végi jutalom A munkavállaló részére távolléti díj jár: A munkavállalónak a szabadság időtartamára távolléti díj jár Munkabér kifizetés rendje Költségtérítések (Mt. 51. ) Téves kifizetés (Mt ) BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK Étkezési támogatás Munkásszállítás Pályakezdési támogatás Segélyezés Munkabér előleg Mellékletek Hatályba helyezve: Oldalszám: 3/15

4 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. Kollektív Szerződést kötő felek A munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek és ezek végrehajtásának elvei, meghatározása, továbbá a Kollektív Szerződést kötő felek jogainak és kötelezettségeinek rögzítése céljából az ATOMIX Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., mint munkáltató (a továbbiakban: munkáltató), valamint a Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezete, mint a munkavállalóknak a Kollektív Szerződés megkötésére feljogosított szerve (a továbbiakban: szakszervezet) az alábbi KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS kötésében állapodnak meg. A Kollektív Szerződés (a továbbiakban: Kollektív Szerződés vagy KSZ) függelékeket tartalmaz. A függelékek a Kollektív Szerződés részét képezik, annak megkötése, módosítása tekintetében az általános érvényű szabályokat kell alkalmazni Kollektív Szerződés célja E Kollektív Szerződés célja, hogy szabályozza a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának és teljesítésének módját, az eljárási rendet, a szerződést kötő felek (a továbbiakban: Felek) közötti kapcsolatrendszert Kollektív Szerződés időbeli hatálya a) Ez a Kollektív Szerződés határozatlan időtartamra jött létre. Módosításokkal aktualizált szabályait felmondásáig, vagy a helyébe lépő új Kollektív Szerződés hatályba lépésig kell alkalmazni. b) Szabályait az aláírást követő naptól kell alkalmazni Kollektív Szerződés személyi hatálya a) A Kollektív Szerződés hatálya kiterjed a munkáltatóval munkaviszonyban álló valamennyi munkavállalóra, kivéve a munkáltató első számú vezetőjét. b) A Kollektív Szerződés hatálya kiterjed a munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas munkavállalókra is, kivéve a KSZ felmondásra és végkielégítésre vonatkozó szabályait A hatály meghosszabbítására vonatkozó átmeneti szabályok A munkáltató személyben bekövetkező változás esetén az átvevő munkáltató, a jelen KSZ-ben foglaltakat az átvétel időpontját követő egy évig köteles fenntartani, kivéve, amennyiben jelen KSZ hatálya az átvétel időpontját követő egy évnél korábbi időpontban megszűnik, valamint amennyiben a munkaviszonyra az átvételt követő időpontban Kollektív Szerződés hatálya kiterjed. A szakszervezet jogutóddal történő megszűnése a jelen Kollektív Szerződés hatályát az Mt ban foglalt feltételek megléte esetén nem érinti. Az Mt szerinti feltételek meglétét a jogutód szakszervezet köteles a munkáltató felé írásban legkésőbb a jogutódlás időpontjában igazolni Kollektív Szerződés aláírása a) A Felek tárgyalásos formában döntenek a KSZ, vagy módosítása szövegének elfogadásáról. b) A Kollektív Szerződést a szakszervezet részéről a reprezentatív szakszervezet elnöke, a munkáltató ügyvezető igazgatója jogosultak aláírni Megállapodás a Kollektív Szerződés hatályban tartására vonatkozó szándékban a) A Felek a módosítások tekintetében úgy állapodnak meg, hogy a módosítási indítványok miatt csak akkor mondják fel a Kollektív Szerződést, ha az indítvány a Felek közötti Kollektív Szerződéses megállapodást általánosságban és érdemben érinti. Minden más esetben a módosító javaslatok tárgyában a Felek egyeztető eljárást lefolytatnak le. b) A Felek megállapodnak abban is, hogy módosítási javaslat esetén, ha az érintett kérdések valamelyikében nem jön létre megállapodás, csak a vitatott pontban kell egyeztetni. A megállapodás létrejötte esetén azt a Kollektív Szerződéshez mellékletként csatolják Kollektív Szerződés módosítása a) A Kollektív Szerződést módosítani kell, ha: - jogszabály változása miatt a szabályai jogellenessé váltak. b) A Kollektív Szerződés módosítására: - a munkáltató és - a szakszervezet javaslatot tehet. Hatályba helyezve: Oldalszám: 4/15

5 c) A módosítások hatályba lépéséről minden esetben külön kell rendelkezni. A tárgyévi juttatásokra vonatkozó módosítást visszamenő hatállyal csak a munkavállalókra kedvezőbb feltételek, és juttatások esetén lehet alkalmazni. d) A Felek vállalják, hogy a módosítási javaslatokról kölcsönösen véleményt cserélnek és az arra vonatkozó álláspontjukat 30 napon belül közlik a másik féllel. e) A Kollektív Szerződés kötésével/módosításával kapcsolatban a munkáltató feladata: - A jogszabályi változások figyelemmel kísérése. - A módosításra irányuló javaslatok véleményezése gazdasági, valamint jogi szempontból. - A Kollektív Szerződés írásbeli megjelenítése, sokszorosítása. - Az aláírt Kollektív Szerződés, illetve a módosítása tekintetében a végrehajtásért felelős munkakörben dolgozók oktatása. f) A szakszervezet joga, hogy a munkáltató által kezdeményezett szabályozásokról ha azok nem jogszabályi kötelezettségen alapulnak a munkavállalói körben véleményeztetést, vitát szervezzen. A Kollektív Szerződés tárgyalások során a munkavállalói észrevételeket, álláspontokat a szakszervezet képviseli. g) A Felek között a Kollektív Szerződés módosítási tárgyalások során felmerült vitát a kollektív munkaügyi vitára irányadó törvényi szabályok szerint kell elbírálni. h) A Kollektív Szerződés felmondása esetén a Felek még a felmondási idő tartama alatt megvizsgálják annak lehetőségét, hogy a Kollektív Szerződés módosításokkal, vagy részlegesen nem tartható-e hatályban Kollektív Szerződés felmondása a) A teljes Kollektív Szerződést bármelyik fél 3 hónapos határidővel felmondhatja, a másik félhez címzett és indoklással ellátott írásbeli nyilatkozattal. b) A Kollektív Szerződés bármely részét bármelyik fél 3 hónapos határidővel felmondhatja (részleges felmondás) a másik félhez címzett írásbeli indokolt nyilatkozattal Kollektív Szerződés megszűnése a) A Kollektív Szerződés megszűnik: - a felmondási idő lejártával, - a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, - a szakszervezet jogutód nélküli megszűnésével. b) A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a Felek az Mt (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak szerint kötelesek eljárni jelen Kollektív Szerződés tekintetében Kollektív Szerződés és a munkaszerződések viszonya: a) A Kollektív Szerződés a munkaviszonnyal összefüggő juttatások és követelmények tekintetében a minimális szinteket és követelményeket határozza meg, amelyektől a munkavállalók javára (előnyére) el lehet térni, kivéve, ha a Kollektív Szerződés ezt kifejezetten megtiltja. b) A munkaszerződés e Kollektív Szerződés szabályaitól csak a munkavállaló javára (előnyére) térhet el. c) A b) pontba ütköző munkaszerződéses kikötés érvénytelen, helyette e Kollektív Szerződés szabályait kell alkalmazni. d) Amennyiben a KSZ módosítása a munkaszerződés tartalmát érinti, akkor a munkáltató köteles megkísérelni a munkaszerződésnek a munkavállalóval történő, ennek megfelelő módosítását. e) A Felek rögzítik, hogy a jelen Kollektív Szerződésben biztosított egyes juttatásokra és kedvezményekre vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezése esetén a munkavállalókat változatlanul megilletik azok a juttatások és kedvezmények, amelyeket a munkaszerződésben kikötöttek. A Felek rögzítik, hogy sem a jelen Kollektív Szerződésben, sem az egyes munkaszerződésekben nem lehetséges az eltérés a béren kívüli juttatások tekintetében az MVM Zrt., mint uralkodó tag által e tárgykörben kiadott mindenkor hatályos szabályzatoktól és utasításoktól. (Jelenleg hatályos szabályzat a CsSz-59) A Kollektív Szerződés érvényesülése A Felek kinyilvánítják arra irányuló szándékukat, hogy a Kollektív Szerződés hatályban tartása és végrehajtása érdekében minden tőlük telhetőt megtesznek. Hatályba helyezve: Oldalszám: 5/15

6 2. SZAKSZERVEZETEK ÉS A MUNKÁLTATÓ KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS ALAPELVEI 2.1. Az együttműködés általános szabályai A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek a részükre biztosított jogosultságokat és kötelezettségeket a mindenkori hatályos jogszabályok és munkaviszonyra vonatkozó szabályok alapján kötelesek gyakorolni A Feleknek törekedniük kell az érdekképviseleti munkával kapcsolatban felmerülő problémák megegyezésen alapuló megoldására Az információhoz való jog keretében a munkáltató az Mt.-vel összhangban a szakszervezetek számára minden olyan tájékoztatást megad, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő alapvető gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos A Kollektív Szerződést kötő felek kötelezettségei a munkabéke fenntartása érdekében: a) A munkáltató kinyilvánítja, hogy elismeri a szakszervezetek működését, tevékenységét nem akadályozza, azt a törvényes keretek között támogatja. b) A szakszervezet kijelenti, hogy a jogszabályban biztosított jogosultságait a jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően gyakorolja, a dolgozók érdekében kifejtett tevékenysége nem irányul a munkáltató rendeltetésszerű működésének zavarására, csakis a munkavállalók érdekeinek érvényesítésére. c) A szakszervezet vállalja, hogy a jogszabályban biztosított véleményezési jogát a jogszabályokban biztosított keretek között gyakorolja A szakszervezetnek joga, hogy a munkavállalókat a munkáltatóval vagy ennek érdekképviseleti szervezetével szemben anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatosan képviselje A szakszervezet jogosult tagját meghatalmazás alapján gazdasági és szociális érdekeinek védelme céljából bíróság, hatóság és egyéb szervek előtt képviselni (Mt (7) bekezdés) A szakszervezetek tájékoztatják a munkáltatót, amennyiben felsőbb szervekhez fordulnak, ha az ügy a munkáltató tevékenységével kapcsolatos A szakszervezetek a munkaidő kedvezmény igénybevételéhez taglétszámukat hitelt érdemlően kötelesek igazolni évente egy alkalommal, legkésőbb január 15-ig. Az évközi változásokról akkor kötelesek a munkáltatót tájékoztatni, ha taglétszámuk változása jelentős mértékű (10%-ot elérő) A munkaidő kedvezmény biztosítására a szakszervezetek közlik a munkáltatóval a munkaidő kedvezmény igénybevételére és a munkajogi védelemre jogosultak nevét és a jogosultság mértékét (évente egyszer, illetve a változásokról 30 napon belül). A szakszervezet a munkáltatónak a munkaidő-kedvezmény igénybevételét előre nem látható, halasztást nem tűrő esetet kivéve legalább 5 (öt) nappal korábban köteles bejelenteni (Mt (3) bekezdés) Szakszervezetek működésének szabályai - A munkáltatónál a munkavállalók érdekképviseletét csak bírósági nyilvántartásba vett szakszervezetek láthatják el. - A szakszervezet vezetője a törvényes működés megkezdésekor az alábbiakat köteles megtenni: a) A nyilvántartásba vételt követően az okirat hiteles másolatát megküldik a munkáltató részére. b) A szakszervezet alapszabályát a munkáltatónak átadni. c) A szakszervezeti tisztségviselők nevéről, munkahelyéről, az érdekképviseleti szervezetben betöltött funkciójáról és működési területéről a munkáltatót írásban tájékoztatni A Felek rendszeres együttműködése, kapcsolattartása az alábbi témakörökre terjed ki: - Kölcsönös tájékoztatás azokról a tervezett intézkedéseikről, amelyek a másik fél tevékenységét lényegesen érintik. - A munkavállalók foglalkoztatását, munkaerő-piaci helyzetét érintő lényeges jogi változások. - A sztrájk és vétójog alkalmazását megelőző egyeztetések. - Kollektív Szerződésen túlmenően azon belső szabályzatokra, amelyek a munkavállalókra nézve jogokat, vagy kötelezettségeket állapítanak meg. Hatályba helyezve: Oldalszám: 6/15

7 2.4. Az együttműködés formái az alábbiak: - tárgyalások, megbeszélések, - tájékoztatók, tervezetek, iratok megküldése, - szakértői egyeztetések, - vezetők közötti konzultációk és egyeztetések Szakszervezeti jogok szervezeti keretei: A szakszervezeti vezetők partnere a munkáltató ügyvezető igazgatója vagy az általa megbízott személy Működési feltételek biztosítása A munkáltató biztosítja a szakszervezeti tevékenység végzéséhez, annak zavartalan működéséhez szükséges és indokolt helyiségeket, technikai és tárgyi feltételeket (Ezekről a Felek külön megállapodást kötnek) Tisztségviselőkre vonatkozó szabályok A munkáltató az Mt (1)-(6) bekezdéseiben foglaltak szerint jár el a szakszervezeti tisztségviselőkkel kapcsolatban A szakszervezetek tisztségviselőit illetően a munkáltató kijelenti, hogy a tisztségviselőkkel szemben e tevékenységük miatt semmiféle hátrányt nem alkalmaz, a szakszervezet és tisztségviselői vállalják, hogy az ezzel összefüggő jogosultságaikat társadalmi rendeltetésüknek megfelelően gyakorolja Szakszervezeti tisztségviselők e tevékenységük során tudomásukra jutott üzleti titkokat kötelesek megőrizni, illetve csak a munkáltató jogos érdekeinek veszélyeztetése, a személyiségi jogok megsértése nélkül használhatják fel azokat. Üzleti titoknak minősül a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (Ptk.) 2:47. -a, valamint a munkáltató rendelkezése alapján annak minősülő minden adat és információ. Kétség esetén a szakszervezet egy adott adat vagy információ üzleti titok jellegével kapcsolatosan köteles a munkáltatótól információt kérni, aki ezt köteles megadni A munkáltató köteles a szakszervezet tisztségviselője számára a jogszabályban előírt munkaidő-kedvezményt az ott meghatározottak szerint biztosítani (Mt ) Az Mt (1)-(5) bekezdés alapján naptári évenként igénybe vehető összes munkaidő-kedvezmény a munkáltatóval munkaviszonyban álló minden két szakszervezeti tag után havi egy óra. Az igénybe vehető munkaidő-kedvezményt a szakszervezet január elsejei taglétszáma alapján kell meghatározni. A munkáltatóval való tárgyalás időtartamára az érintett szakszervezeti tisztségviselők mentesülnek a munkavégzési kötelezettség alól. A munkaidő-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A munkából való távolmaradást előre be kell jelenteni A munkaidő-kedvezmény tartamára a tisztségviselőt távolléti díj illeti meg A szakszervezet, tagjai részére a szakszervezet által szervezett képzés, illetve továbbképzés céljára - a munkáltatóval történő előzetes egyeztetés alapján a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tagok a járó munkaidőkedvezménye terhére, képzési szabadság igénybevételének engedélyezését kérheti a munkáltatótól. A képzési szabadságra vonatkozó igényt annak felhasználása előtt legalább tizenöt nappal kell a munkáltatótól megkérni A szakszervezetek és munkáltató együttműködésének szabályai Az egyeztetéseket a szervezeti egység szintjén kell megkezdeni. Magasabb szintre akkor vihető, ha a helyi megoldás információ vagy hatáskör hiányában nem lehetséges, vagy más szervezeti egységre, illetve a munkáltató egészére is kihatással bíró kérdésről van szó A munkavállalók munkaviszonyával és munkakörülményeivel kapcsolatosan felmerült problémákat a szakszervezet munkahelyi képviselője kezdeményezi - írásban vagy szóban - az illetékes szakágazat vezetőjénél. A szakágvezető köteles az üggyel foglalkozni, 14 napon belül érdemi választ adni, vagy jogosultsági körén belül intézkedni. Írásbeli válasz igénye esetén a felvetett kérdést is írásba kell foglalni Az intézkedésre jogosult köteles előzetesen tájékozódni, intézkedésének hatását mérlegelni, szükség esetén a témában illetékes szervezettel konzultálni A bejelentés átvételére és intézkedésre jogosult vezetői szintek: - szakágvezető - üzletágvezető - ügyvezető igazgató Hatályba helyezve: Oldalszám: 7/15

8 2.9. Titoktartási nyilatkozat A Felek vállalják, hogy a másik féltől kapott információkat, tájékoztatásokat, adatokat, az egyeztetések során tudomásukra jutott ismereteket bizalmasan kezelik. A Felek tevékenysége egyébként sem sértheti a másik fél jogos érdekeit, s nem vezethet az általuk képviseltek jogainak sérelmére. 3. MUNKAVISZONY 3.1. Munkaviszony létesítése Alkalmazási feltételek: - szükség esetén rendőrhatósági hozzájárulás, - a munkakörre előírt orvosi pszichológiai alkalmassági vizsgálaton megfelelt eredmény, - az előző munkahely által kiállított munkáltatói igazolás, kivéve a pályakezdőket, - szükség esetén az atomerőmű területén foglalkoztatottakra vonatkozóan az érvényben lévő BM. rendeleti igazolás, - munkakör betöltéséhez szükséges bizonyítványok, végzettségek, képesítések. Minden munkavállaló alkalmazására az Mt ban maghatározottak irányadóak. A munkaviszony létesítése során a munkavállaló köteles minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni a munkáltatót, amely a munkaviszony létesítése, valamint a jelen Kollektív Szerződésben és a jogszabályban meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. A megtévesztő információból eredő következményekért a munkavállaló felelősséggel tartozik A munkaviszonyra vonatkozó eltérő szabályozásokat a KSZ I-es számú a kölcsönzött munkavállalókra vonatkozó és a II-es számú a munkáltatóval munkaviszonyban álló minden további munkavállalóra vonatkozó függelék tartalmazza Előnyben részesítés: Munkaviszony létesítésekor, azonos feltételek megléte esetén előnyben lehet részesíteni: - a megváltozott munkaképességű munkavállalót, amennyiben munkavégzési képességét visszanyerte és korábban a munkáltatónál állt fenn a munkaviszonya Bejelentési kötelezettség A munkavállalók a munkaviszonyuk időtartama alatt azonnal kötelesek a munkáltató részére írásban bejelenteni, ha ellenük büntetőeljárás indult, illetve annak jogerős döntéssel történő lezárulását is. Amennyiben a munkavállalók ezen kötelezettségnek nem tesznek eleget, velük szemben a jelen KSZ II. számú függelékének pontjában foglaltak alkalmazhatók. 4. MUNKAVÉGZÉS 4.1. Munkára képes állapot (irányadóak az Mt nak rendelkezései) Minden munkavállaló köteles: - a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban, kipihenten, megfelelő tiszta ruházatban megjelenni, - munkaideje alatt munkavégzés céljából, munkára képes állapotban a munkáltató rendelkezésre állni, - munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni, - a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani, - munkatársaival együttműködni. Nem minősül a munkavállaló munkára képes állapotban lévőnek, ha: - A szervezetében alkohol van, - kábítószer, olyan gyógyszer vagy egyéb szer hatása alatt áll, ami ítélő képességében oly mértékben befolyásolja, hogy feladatát megbízhatóan ellátni képtelen, illetve munkavégzésre alkalmatlan, - nem rendelkezik a munkakörére előírt biztonsági, illetve védőfelszerelésekkel, - nem rendelkezik a munkakörére előírt érvényes időszakos szakmai, munkavédelmi, sugárvédelmi vizsgákkal, illetve orvosi vizsgálattal. Hatályba helyezve: Oldalszám: 8/15

9 4.2. További munkaviszony és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítése További munkaviszony, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítése esetén a munkavállaló köteles bejelentést tenni a munkáltató felé. A munkavállaló írásbeli bejelentésén túl a munkáltató ügyvezető igazgatójának írásbeli hozzájárulása is szükséges. A munkavállaló ez irányú bejelentésének tartalmaznia kell: - a foglalkoztató (cég /vállalat/ vállalkozó) megnevezését, telephelyét, - a foglalkoztatás keretén belül végzendő tevékenység (feladat/munkakör) megnevezését. A munkáltató 8 munkanapon belül a munkavállaló által bejelentett jogviszony létesítését megtilthatja, amennyiben az jogos gazdasági érdekeit sérti. A bejelentéssel kapcsolatban a munkavállaló munkahelyi vezetőjének javaslatát figyelembe véve az ügyvezető igazgató nyilatkozik Kiküldetési díj szabályozása Belföldi kiküldetés esetén ha a kiküldetésben töltött idő a 6 órát meghaladja 110,- Ft/nap élelmezési költségtérítést fizet a munkáltató. 5. MUNKAIDŐ ÉS PIHENŐIDŐ 5.1. Munkarend és munkaidő beosztás A munkarendekre és a munkaidő beosztásra vonatkozó szabályokat a KSZ I. és II. függelék tartalmazza Az új munkarendről a Felek egyeztetnek Kötelező írásbeliség A munkáltató az alábbi intézkedéseit csak írásban rendelheti el: - két hetet meghaladó mértékű helyettesítés, - ideiglenesen más munkakörben történő munkavégzés elrendelése és díjazásának feltételei, - készenlét elrendelése. Az írásba foglalás elmulasztása esetén a munkavállaló hátrányos jogkövetkezmények nélkül megtagadhatja az intézkedés teljesítését Rendkívüli munkavégzés szabályozása Rendkívüli munkavégzés feltételei Rendkívüli munkavégzés rendelhető el: - elemi csapás megelőzésére, valamint bekövetkezésekor és elhárítására, - baleset, anyagi kár megelőzésére, valamint bekövetkezésekor és elhárítására, - üzemzavar megelőzésére, valamint bekövetkezésekor és elhárítására, - helyettesítés szükségessége esetén, - azon indokolt esetekben, amikor munkatorlódás, vagy egyéb munkaszervezési okok állnak fenn Rendkívüli munkavégzés korlátai Egy munkavállaló részére naptári évenként legfeljebb 300 óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el. A munkavállaló munkaideje túlmunkával együtt a napi 12, illetve a heti 48 órát nem haladhatja meg. Nem esnek korlátozás alá az Mt (2) bekezdésében szabályozott esetek (baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása), kivéve az Mt (1)-(2) és (5) bekezdésében, az Mt (1) bekezdésében foglaltak esetén rendelhető el. A teljes munkaidő mértéke legfeljebb napi 24 órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el Rendkívüli munkavégzés elrendelése A túlmunkát előre írásban kell elrendelni. Rendkívüli esetben az előre elrendelés szóban is történhet. Ebben az esetben az elrendelést az elrendelő legközelebbi munkanapján kell írásba foglalni. Hatályba helyezve: Oldalszám: 9/15

10 Rendkívüli munkavégzés ellenértéke A napi rendes munkaidőt meghaladó rendkívüli munkavégzés ellenértéke A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladó túlmunkáért a munkavállalót a munkabérén felül 100% túlórapótlék illeti meg. A munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként pótlék helyett szabadidő jár, melynek mértéke megegyezik a végzett munka időtartamával Heti pihenőnapon végzett rendkívüli munkavégzés ellenértéke A heti pihenőnapon végzett túlmunkáért a munkavállalót a munkabérén felül 125%-os túlórapótlék illeti meg. A munkavállalónak túlórapótlékként a munkáltatóval történő megállapodás alapján munkabér vagy szabadidő jár. A pótlék mértéke 50%, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap. A rendkívüli munkavégzés túlórapótlékaként járó szabadidőt, a teljesítést követő 4. hónap végéig kell a munkavállalónak kiadni, ettől eltérni kizárólag a munkavállaló kifejezett kérésére lehet Munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkavégzés ellenértéke A munkaszüneti napon végzett túlmunkáért a munkavállalót munkabérén felül 200% túlórapótlék illeti meg. A munkavállalónak túlórapótlékként a munkáltatóval történő megállapodás alapján munkabér vagy szabadidő jár. A munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként pótlék helyett szabadidő jár, melynek mértéke 50%-kal növelt szabadidő. A rendkívüli munkavégzés túlórapótlékaként járó szabadidőt, a teljesítést követő 4. hónap végéig kell a munkavállalónak kiadni, ettől eltérni kizárólag a munkavállaló kifejezett kérésére lehet Egyéb szabályok Az pontban szabályozott túlórapótlékként járó szabadidő idejére a dolgozót a munkaszerződése szerinti pótlékolt fizetése illeti meg. A rendkívüli munkavégzés ellenértékét a szabadidő kiadás időpontjában kell elszámolni. Az elrendelhető és elszámolható túlóra alsó határa l óra lehet. A kerekítés szabályai: perc között 0,5 óra 45 perc fölött 1,0 óra Nem jár a túlmunkáért (rendkívüli munkavégzésért) ellenérték a kötetlen és rugalmas munkaidő beosztású munkavállalóknak, továbbá munkaidő-áthelyezés esetén Ügyelet és készenlét Ügyelet A munkavállaló a munkáltató által meghatározott helyen és ideig történő rendelkezésre állásra kötelezhető Az ügyelet elrendelésének módja. Ügyeletet írásban, egy héttel korábban és egy hónapra előre kell közölni a munkavállalóval Az ügyelet korlátai. Egy munkavállaló részére legfeljebb 300 óra/év ügyelet rendelhető el Az ügyelet díjazása. (Mt (1)-(2) bekezdés) A munkavállalót az ügyelet idejére óránként az alapbéréből számított órabérének 40%-a illeti meg, ha nem történik munkavégzés. Ügyelet esetén, ha a munkavégzés tartama nem mérhető, 50% bérpótlék jár (Mt (3) bekezdés) Készenlét A munkavállaló a munkáltató által megjelölt - a munkavégzés helyére tekintettel elérhető - helyen töltendő készenlétre kötelezhető A készenlét elrendelésének módja. A készenlétet írásban, egy héttel korábban és egy hónapra előre kell közölni a munkavállalóval. Hatályba helyezve: Oldalszám: 10/15

11 A készenlét korlátai. Az ATOMIX Kft. Kollektív Szerződése Egy munkavállaló részére legfeljebb 168 óra/hónap készenlét rendelhető el, kivéve a Tűzoltási és Kárelhárítási Szakágazatban. A Tűzoltási és Kárelhárítási Szakágazat munkavállalói részére legfeljebb 240 óra/hónap készenlét rendelhető el A készenlét díjazása. A munkavállalót a készenlét idejére óránként az alapbéréből számított órabérének 25%-a illeti meg Pótszabadságok Sugárártalmi pótszabadság A munkáltató az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább 3 órát eltöltő munkavállaló (sugárveszélyes munkakörben dolgozó munkavállaló) részére naptári évenként az alábbi pótszabadságot biztosítja: év közötti munkaviszony alapján 5 munkanap, - 5 évet meghaladó munkaviszony esetén 10 munkanap Tanfolyam idejére járó pótszabadság Tanfolyami továbbtanulás esetén, amennyiben a munkavállaló tanulmányi szerződést köt, vagy kötelező kijelölés alapján továbbtanul, az alábbi pótszabadságok illetik meg: - Középfokú, vagy felsőfokú képesítést nyújtó tanfolyami képzés teljes idejére évi 4 nap fizetett szabadság - Főiskolai, egyetemi képzés teljes idejére évi 8 nap fizetett szabadság illeti meg Szabadság kiadásának egyéb szabályai Fizetés nélküli háztartási nap Annak a munkavállaló nőnek és gyermeket egyedül nevelő apának, aki legalább két tizenhat évesnél fiatalabb gyermekét gondozza - kérelmére - a háztartás ellátása érdekében havonként egy nap fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni. Ennek időpontját előre egyeztetni kell a munkáltatói jog gyakorlójával Ha a munkavállaló munkaviszonya évközben kezdődött, részére a szabadság arányos része jár Ha a rendes szabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik, a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít Az Mt (5) bekezdés c) pontja szerint a munkáltatónak kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén lehetősége van arra, hogy a munkavállalók szabadságának egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adja ki. 6. MUNKA DÍJAZÁSA ÉS A MUNKAVÁLLALÓK RÉSZÉRE JÁRÓ EGYÉB JUTTATÁSOK 6.1. A munkáltató bérgazdálkodása Az éves alapbérfejlesztés átlagos mértékéről és a bérfejlesztésre vonatkozó irányelvekről a Felek külön megállapodást kötnek A munkakörök besorolása A Társaságnál alkalmazott munkavállalók munkaköri besorolása a HAY munkakör értékelési módszeren alapuló besorolási rendszer alapján történik, melynek részleteit Az ATOMIX Kft. megállapodása a munkakör értékelési- és besorolási rendszer alapelveiről és a besorolási rendszere bevezetésével kapcsolatos bérrendezés alapelveiről című dokumentum tartalmazza. Az egyes munkaköri besorolási kategóriákban előírt követelményeket a III. sz. függelék tartalmazza Munkavállalók besorolása és a bérezéssel kapcsolatos szabályok A munkavállaló alapbérét az önkéntes tartalékos katonai szolgálat, ill. a gyermekápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, továbbá a közeli hozzátartozó tartós, személyes ápolására vagy gondozására igénybe vett fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves béremelésnek megfelelően módosítani kell. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves béremelés mértéke az irányadó. (Mt. 59. ) Hatályba helyezve: Oldalszám: 11/15

12 6.3. Bérrendszerek A munkáltató valamennyi munkavállalójára alkalmazott bérrendszer a havi szinten megállapított időbér (havi díj, vagy óradíj), meghatározott munkakörökben rendszeres prémium, illetve egyéb bérpótlékok Bérpótlék Bérpótlék az alapbéren felüli meghatározott jogosító feltételhez kötött bérelem, mely a munkavégzéshez szükséges különleges követelmény, általánostól eltérő munkaidő-beosztás, sajátos munkakörülményi feltétel, továbbá a munkakörben kapott külön megbízás anyagi kompenzálására szolgál abban az esetben, ha a feltételt illetve körülményt az alapbér megállapításánál nem vették figyelembe Műszakpótlék A folytonos három műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállaló ha munkarendje szerint megszakítás nélkül legalább egy teljes váltási ciklust teljesít 60% műszakpótlék átalány illeti meg. A folytonosság megszakadása, vagy tört váltási ciklus esetén eseti műszakpótlék jár A nem folytonos vagy átmenetileg több műszakba beosztott munkavállalókat a teljesített idő alapján délutános, illetve éjszakai pótlék illeti meg. Mértéke: délutános műszakra: 20% éjszakai műszakra: 55% Veszélyes munkakörök pótlékai Sugárveszélyességi pótlék Sugárveszélyes munkakörben foglalkoztatott munkavállalók részére 30% sugárveszélyességi pótlék jár Veszélyességi pótlék A tűzoltó munkakörben foglalkoztatott munkavállalókat az alapbérük 10%-ának megfelelő veszélyességi pótlék illeti meg Sugárveszélyes munkakörbe sorolás feltételei A munkaköröket sugárveszélyesség szempontjából minősíteni kell az alábbi feltételek alapján: Sugárveszélyes munkakörben foglalkoztatottnak kell minősíteni: - Azokat a munkavállalókat, akik munkakörük alapján állandóan sugárveszélyes munkahelyen dolgoznak, állandó munkahelyük az ellenőrzött zónában van. - Azokat a munkavállalókat, akik munkakörükből eredően időszakosan várhatóan a megengedhető dózisérték közelébe eső sugárterhelés mellett végeznek fokozott sugárveszéllyel járó munkát, sugárterhelésük elérheti, illetve meghaladja az előző bekezdésben foglaltakét. - Azokat a munkavállalókat, akik munkakörük alapján irányítási, felügyeleti és ellenőrzési feladataik, valamint az egészségügyi és szociálpolitikai feladataik ellátása céljából időszakosan vagy rendszeresen és közvetlen végeznek fokozott sugárveszéllyel járó munkát az ellenőrzött zónában A pótlékfizetés egyéb feltételei: A munkakörre előírt speciális tanfolyam és jogosító vizsgák letétele, kivéve azokat a dolgozókat, akik a munkakör ellátásához szükséges gyakorlati időt sugárveszélyes munkakörben kötelesek megszerezni. Nem fizethető bérpótlék az egyébként jogosultaknak: - Az egy hónapot meghaladó sugárveszélyes munkavégzésre való időszakos alkalmatlanság esetén, ha az alkalmatlanságot a sugárveszélyes munkavégzéstől független egészségügyi ok idézi elő, kivéve azokat az eseteket, ahol a jogszabály távolléti díj fizetését írja elő, mely tartalmazza a pótlékot is (terhesség, üzemi baleset, stb.). - Ha a munkavállaló saját hibájából eredően nem végezhet sugárveszélyes munkát (pl.: sugárvédelmi előírások súlyos megsértése miatti eltiltás, felelőtlenség miatt bekövetkezett többlet sugárterhelés vagy sugárbaleset, időszakos orvosi vizsgálaton nem vesz részt, stb.). - A munkakörre előírt sugárvédelmi vizsgát ismételten sikertelenül tette le és emiatt eredeti munkakörében tovább foglalkoztatni nem lehet. - Biztosítani kell a bérpótlékot az időszakos áthelyezés tartamára azon dolgozóknak, akik saját hibájukon kívüli ok miatt sugárveszélyes munkakörükből adódóan (pl. többlet sugárterhelés) időszakosan alkalmatlanná váltak A százalékosan megállapított bérpótlékok számfejtésének alapja a havi alapbér ledolgozott napokra eső része. Hatályba helyezve: Oldalszám: 12/15

13 6.5. Prémium A munkáltatónál alkalmazott premizálási rendszerek: - Célprémium: esetenkénti feladatok teljesítéséért fizethető - Teljesítmény-prémium: teljesítmény követelményekhez kötött A premizálás általános szabályai Premizálással a termelési és üzleti tervben meghatározott célok elérését kell ösztönözni. A prémium kifizetés feltételeit a termelés és gazdálkodás eredményességéhez kell kapcsolni Célprémium Kiemelt fontosságú műszaki, gazdasági feladatokra, illetve feladatkörbe nem tartozó, vagy nagy operativitást igénylő munkák elvégzésére az illetékes gazdasági vezető javaslata alapján az ügyvezető igazgató által meghatározott egyéni, vagy csoportos célprémium tűzhető ki. A feladat teljesítését az illetékes gazdasági vezető írásban értékeli. A kifizethető összeget a végzett munka minősége, mennyisége és a határidők betartásának értékelése alapján arányosan kell megállapítani. Kifizetés a teljesítést követő bérfizetéssel együtt történik Teljesítményértékelés A szakágazatok, saját területükre vonatkozóan elkészítik a teljesítményértékelési rendszerüket és az ügyvezető igazgatóval jóváhagyatják. A teljesítményértékelési rendszer a szakágazat Működési Belső Szabályzatának melléklete Munkaviszony alapján járó jutalom Munkavállalók részére a munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött évek után jutalom jár az alábbiak szerint: A dolgozó 8, 16, 24, 32 évi a munkáltatónál eltöltött tényleges munkaviszonya alapján alapbére 2-szerese (pótlékok nélkül) illeti meg. Az elszámolás naptári napi pontosságú. A több, megszakításokkal egymás utáni munkáltatónál létrejött munkaviszony időtartama összeadandó. A jutalomra a munkavállaló abban a hónapban válik jogosulttá, amelyben a 8 éves időtartam letelik. A jutalmat a dolgozónak írásban kell kezdeményeznie, elévülési idő 3 év. A munkavállaló nyugdíjazásának évében, vagy az azt követő három naptári évben esedékessé váló jutalmat nyugdíjazáskor kell kifizetni. Átmeneti rendelkezés: Aki a munkaviszony alapján járó jutalom január 31.-ig hatályban lévő szabályai szerint részesült jutalomban, az a számfejtett jutalom kifizetését követő 8 éven, azaz 96 naptári hónapon belül az új szabályozás szerinti munkaviszony alapján járó jutalomban nem részesülhet. Ezt követően már az új szabályok szerint jogosult a munkaviszony alapján járó jutalomra Év végi jutalom A munkáltató üzleti tervében év végi jutalom fedezetére előirányzatot szerepeltet. A kifizetés mértékéről, módjáról, időpontjáról és a részesülők köréről a munkáltató és a szakszervezet esetenként külön egyeztetést folytat A munkavállaló részére távolléti díj jár: - amíg állampolgári kötelességét teljesíti, - közvetlen hozzátartozója halálakor esetenként legalább két munkanapon át, - kötelező orvosi vizsgálat, valamint a véradás miatt távoltöltött teljes időtartamra, ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni, - a munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a munkáltató engedélye alapján, - a munkaszüneti nap miatt kiesett időre, - a szoptatási munkaidő kedvezmény idejére, - a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés alóli felmentésre A munkavállalónak a szabadság időtartamára távolléti díj jár. A távolléti díj számítására az MVM Csoportszintű megállapodás a távolléti díj számításáról, illetve a CsU-27 Az MVM Csoport távolléti díj számításáról szóló utasításban foglaltak az irányadók Munkabér kifizetés rendje Munkáltató a munkavállaló részére járó munkabért havonta egyszer utólag számolja el, melynek kifizetése átutalással történik. A kifizetés esedékessége a tárgyhót követő hónap 5. munkanapja. Hatályba helyezve: Oldalszám: 13/15

14 6.11. Költségtérítések (Mt. 51. ) Rendkívüli munkavégzés (így különösen: kiküldetés, kirendelés, átirányítás más munkakörbe, rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés) esetén a munkavállaló részére meg kell téríteni az ezzel kapcsolatban indokoltan felmerült valamennyi költségét Téves kifizetés (Mt ) - A munkáltató hatvan napon belül jogérvényesen jogosult értesíteni és felszólítani, visszafizetésre kötelezni a munkavállalót a munkabér vagy egyéb díjazás téves kifizetése miatt. - A jogalap nélkül kifizetett munkabért az általános elévülési időn belül lehet visszakövetelni, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie vagy azt maga idézte elő. 7. BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK 7.1. Étkezési támogatás Az étkezési támogatás mértéke, a jogosultak köre: Minden évben Felek újratárgyalják a következő évre érvényes étkezési juttatásokat. Az étkezési utalványok a bérjegyzékkel együtt kerülnek kiadásra. Az étkezési utalványok névre szólóan kerülnek kiadásra. Az étkezési utalványok a tárgyévben érvényesek, és a jogszabályok által meghatározott helyeken és termékekre, szolgáltatásokra válthatók be. Az étkezési utalvánnyal történő visszaélés esetén a munkavállalót - ha súlyosabb eset nem valósult meg - az étkezés kedvezményéből ki kell zárni Munkásszállítás - A munkáltató a munkavállalók napi munkába járását szerződéses járatokkal biztosítja. A szerződéses járatok igénybevételére jogosult az, aki a munkáltatóval munkaviszonyban áll. - Azokról a településekről, amely viszonylatokban szerződéses járat nem közlekedik a munkavállalók a menetrendszerű tömegközlekedési eszközök igénybevételével, illetve külön engedély (ügyvezető igazgatói utasítás) alapján személygépkocsival járhatnak naponta munkába. A munkáltató ezen esetekben a külön jogszabályokban rögzített hozzájárulást fizet Pályakezdési támogatás A pályakezdő szakemberek önálló életkezdéséhez nyújtott vissza nem térítendő támogatás egyszeri összege bruttó ,- Ft Segélyezés Szociális segély A munkáltató szociálisan rászoruló munkavállalója részére - rászorultság elven - kifizetendő szociális segélyt nyújthat Szociálisan rászoruló az a személy, akinek létfenntartása oly mértékben veszélyeztetett, hogy azt - vagyoni viszonyaira is tekintettel - csak külső segítséggel képes megoldani. A szociális segélyezési tevékenység a Szociális Segélyezési Belső Szabályzat alapján történik Szociális célra fordítható összeg nagyságáról és a segély egyszeri odaítélésének maximum összegéről a Felek és az Üzemi Tanács az aktuális béren kívüli juttatások megállapodásban egyezik meg Szülési segély A munkavállaló gyermeke megszületése után szülési segélyt kérhet. A segély összege: bruttó ,- Ft gyermekenként Temetési segély a) Munkavállaló házastársa, vagy egyeneságbeli rokona halála esetén: Temetési segélyre jogosult az a munkavállaló, akinek házastársa, vagy egyeneságbeli rokona hunyt el és a munkavállaló gondoskodik az elhunyt temetéséről. Az igénylőlap leadásakor a munkavállalónak be kell mutatnia az elhalt házastárs vagy egyeneságbeli rokon halotti anyakönyvi kivonatát és nyilatkoznia kell arról, hogy gondoskodik a házastársa vagy egyeneságbeli rokona temetéséről. A temetési segély összege ,- Ft, amely a halotti anyakönyvi kivonat kibocsátását követő 3 naptári hónapon belül igényelhető. Egy halálesetre egyszeri ,- Ft temetési segély fizethető ki. Hatályba helyezve: Oldalszám: 14/15

15 b) Munkavállaló halála esetén: 7.5. Munkabér előleg Az ATOMIX Kft. Kollektív Szerződése A munkáltató temetési segélyt fizet annak a házastársnak, vagy egyeneságbeli rokonnak, aki az elhunyt munkavállaló eltemetéséről gondoskodik - melyről nyilatkozni kell - az alábbi feltételek együttes megléte esetén. - a munkáltatóval teljes munkaidős viszonyban állt, - a munkaviszony a munkavállaló halála miatt szűnt meg. A temetési segély összegét minden egyes elhunyt munkavállaló esetén az ügyvezető igazgató egyedi elbírálással állapítja meg (minimum ,- Ft) A munkáltató munkavállalója személyi és családi körülményeire tekintettel indokolt esetben, munkabér előlegben részesíthető A munkabér előleg odaítélésére a munkavállaló kérvénye alapján az ügyvezető igazgató saját hatáskörben dönt A munkavállaló részére maximum ,- Ft munkabér előleg nyújtható, amelyet a munkavállaló maximum 6 hónap alatt köteles teljes egészében visszafizetni. 8. Mellékletek I. sz. függelék - ATOMIX-KSz-M-01 A kölcsönzött munkavállalókra vonatkozó külön szabályok II. sz. függelék - ATOMIX-KSz-M-02 A munkáltatóval - kölcsönzött munkavállalók kivételével - munkaviszonyban álló valamennyi munkavállalóra vonatkozó külön szabályok III. sz. függelék - ATOMIX-KSz-M-03 Munkaköri besorolási kategóriák IV. sz. függelék - ATOMIX-KSz-M-04 Távolléti díj számítás szabályai Értelmező rendelkezés: Azokban a pontokban, amelyekben az Mt.-re történő hivatkozás, vagy az Mt. valamely paragrafusa zárójelben vagy a nélkül szerepel, mindig az Mt. hatályos szövege érvényes. Mt. változása esetén a Kollektív Szerződés ezen pontjai automatikusan változnak az Mt. változásának megfelelően. Hatályba helyezve: Oldalszám: 15/15